Ipari gyógyszerészet
Ipari gyógyszerészet • XIX.sz.-ban növekvő gyógyszerigény • Kismennyiségben gazdaságosan nem megtermelhető új gyógyszerformák és készítmények megjelenése: tabletták, drazsék, injekciók, szeratobakteriológiai készítmények • Gyárak alapítása szükségszerű • Első hazai gyár: 1867. Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. (ebbe beleolvadt Wagner Dániel Tecjnikai Vegyészeti Gyár Rt.-je, 1847-től gyártott) Ez egy évtized alatt megszünt.
Ipari gyógyszerészet • Richter Gedeon (1872-1944), Üllői út 105. kisüzemi gyártás 1901-től (adrenalin, lecitin) • Az üzem 1907-ben épült fel Kőbányán • Jelentősebb készítményei: Tonogen, Kalmopyrin, Hyperol, Adigan • Ebben a gyárban kezdte pályafutását: Wolf Emil (1886-1947), aki Kereszty Györggyel alapította 1910-ben az ALKA Vegyészeti Gyárat, 1913-tól Chinoin.
Ipari gyógyszerészet • A Chinoin kezdetben az ismert alkaloidák tartoztak: jochimbin, atropin, hioszcamin; kezdeti ismert gyógyszerei: Distol (állatgyógyászati szer), Cadogel (kátránykészítmény – gyulladásos bőrfolyamatokra), ma is forgalomban levők: Sevenal (phenobarbital. epilepszia), Troparin (simaizomgörcs), Neomagnol • A mai ÉGISZ, korábban Egyesült Gyógyszer- és Tápszer, 1912-ben létesítették; a Wander Rt. Leányvállalataként. • 1912-ben alapították a Phylaxia Szérumtermelő Rt.-t is. Állati és emberi oltóanyagok készítése volt itt a cél. • Az első világháború után megtorpanás, de a 20-as évek elején újra nekilendülnek a gyárak. • 1927-ben Kabay János (1896-1937) alapította a Alkaloida Vegyészeti gyárat. Fő kutatásuk a mák alkaloidok.
Ipari gyógyszerészet • A II. vh. alatt a tengerentúli piacok elvesztek, a termelés nyersanyag hiány miatt csökkent, alapanyag gyártás is! • 80%-ot teljesített a hazai igényből a magyar gyógyszeripar • 1948. államosítás, a kicsi gyárak eltűnés (felszámolás, beolvasztás) • A termelés az egyes gyárakban szakosodott: Egyesült Gy.- és T.szer (EGISZ) – országos gyógytápszer, Kőbányai Gy.árugyár (Richter) – szintetikus és félszintetikus anyagok, Chinoin – antibiotikumok, Alkaloida – alkaloidák, Phylaxia – oltóanyagok, (1954-ben különvált a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet) • A 60-as évektől nagy export termelés (60% 70 országba, 1965ben) • 90-es évektől nyitás, sok új gyógyszer, piacok megtartására való törekvés • Privatizáció: a Richtert pénzügyi befektetők a többit szakmai befektetők vásárolták fel
Híres emberek
Hazai hírességek
Semmelweis Ignác Fülöp • (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13.) • Orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten folytatta, oklevelet a bécsi egy.-en 1844-ben kapott. 1846-ban ugyanott megszerezte a sebészdoktori és a szülészmesteri képesítést • 1850-ben hazatért szülővárosába, ahol a Rókus Kórházban vállalt – díjmentesen – szülész-főorvosi állást • 1855-ben, Birly Ede halála után a pesti egy.-en a szülészet tanára lett • 1857. jún. 1-én házasságot kötött Weidenhoffer Máriával • Élete végén súlyos idegrendszeri tünetek léptek fel, s ezért 1865 júl.-ában az egyik bécsi ideggyógyintézetbe szállították, ahol meghalt • tanaival nemcsak a gyermekágyi láz kórlényegének felfedezője, amiért méltán nevezi az utókor „az anyák megmentőjé” -nek, hanem a sebészi aszeptikus elvnek is korai előfutára. Mint operatőr is kiváló tevékenységet fejtett ki, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést
Nikolics Károly • (Sopron, 1918. aug. 10. – Sopron, 2000. szept. 16.) • Apja (Nikolics Milivoj) gyógyszertárában volt gyakornok, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát 1940-ben, doktorit 1943-ban • 1945-től ő vezeti apja Oroszlán patikáját (1623) • 1950-től, az államosítás után a Than Károly gyógyszertárat vezette nyugdíjba vonulásáig • Gyógyszerész-továbbképzés szorgalmazója, kutató (szerves gyógyszeralapanyagok kristályosodása) • Az MGYT elnöke 1982-1991 között, FIP életműdíjas 1994, címzetes egyetemi tanár
Dávid Lajos • (Kézdivásárhely, 1889. okt. 18. – Szeged, 1962. aug. 20.) • 1911-ben Kolozsváron szerzett gyógyszerész diplomát, 1913-ban doktorit • A kolozsvári Egyetemi Gyógyszertárban tanársegéd, majd egyetemi vegyész. • Szegedre való áttelepülés után újjászervezi az Egyetemi Gyógyszertárat, gyógyszerészetet oktat, majd önálló Gyógyszerészeti Intézet berendezésére • 1944-ben egyetemi tanár • Orvosokat is oktat, híres a 3 kötetes Gyógyszerészet c. szak- és tankönyve
Hőgyes Endre • (Hajdúszoboszló, 1847. nov. 30. – Bp., 1906. szept. 8.) • Orvosi oklevelét a pesti tudományegy.-en szerezte 1870-ben • Előbb az elméleti orvostani, majd a gyógyszertani tanszéken tanársegéd. 1874-ben a kísérleti kórtan magántanára, 1875-től a kolozsvári egy., majd 1883-tól haláláig a bp.-i egy.-en az általános kór- és gyógytan, valamint bakteriológia ny. r. tanára. • módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását, amennyiben a vírus szelídítésére nem a beszáradásos – eredeti – eljárást, hanem hígítást alkalmazott • elsőként írja le az egyensúlyérzés reflexívét • Egyike az elsőknek, akik Mo.-on elkezdték a rendszeres bakteriológiai kutatásokat (1873: cholera; 1882: anthrax; 1886: veszettség). • 1890-ben Mo.-on Pasteur-intézetet és kórházat alapított
Winterl József Jakab • (Steyr, Felső – Ausztria, 1739. ápr. 15. – Pest, 1809. nov. 29.) • osztrák származású orvos, vegyész és botanikus, egyetemi tanár • 1770-ben a nagyszombati orvoskari egy. felállításakor kinevezték a kémiabotanika tanszék tanárává • Felfedezte a rodanidos vasreakciót • Jelentősek ásványvízelemzései • Nagy érdeme, hogy a botanikai oktatásba is bevezette a szemléltetést • Linné rendszeréhez ragaszkodott
Heim Pál • (Bp., 1875. nov. 30. – Bp., 1929. okt. 23.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár • 1897-ben szerezte orvosi oklevelét. Orvosi pályája kezdetén gyakornok a bp.-i gyermekgyógyászati klinikán, majd Breslauban Czerny tanársegéde, 1901-től főorvos Bp. en az irgalmasrendiek kórházában. 1907ben magántanár. 1918-tól a pozsonyi, majd a pécsi egy.en, 1929-től a bp.-i egy.-en a gyermekorvostan ny. r, tanára. • Alapvető módon foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségűek a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkálatai.
Schöpf-Merei Ágoston (SchoepfMerei) • (Győr, 1804. szept. 24. – Manchester, Anglia, 1858. márc. 12.): gyermekgyógyász • Paduában befejezett orvosi tanulmányai után Bécsben volt gyakorló orvos. 1836-ban az első ortopédiai intézetet létesítette Pesten, amely az 1838. évi árvízkor elpusztult. 1839-ben alapította a pesti szegénygyermek-kórházat. • Úttörő munkát fejtett ki a hallgatózás és kopogtatás vizsgálati módszerének alkalmazásával, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetésével, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek meghonosításával. 1836-tól az orvostörténet c. rk. tanára. 1844-től gyermekgyogyászati előadásokat tartott a pesti egy.-en. • Ő írta az első m. gyermekgyógyászati tankönyvet. • A szabadságharc alatt az olasz légióban katonaorvos. A szabadságharc után Töröko.-ba, onnan Párizsba, majd Angliába került. Manchesterben gyermekkórházat alapított.
Baradlai János • Breit (Felsőolcsvár, 1873. nov. 16. – Bp., 1942. jan. 18.): gyógyszerész, gyógyszerésztörténész • 1890-ben a bécsi egy.-en gyógyszerészi oklevelet, 1918ban a bp.-i egy.-en gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. • Pályafutását diósgyőri gyógyszertárban kezdte. 1901-ben a Gyógyszerészi Közlöny segédszerk.-je, 1914-ben a dunaharaszti Isteni Gondviselés nevű gyógyszertár tulajdonosa, 1928-tól a bp.-i Petőfi- és a Batthyány gyógyszertár társtulajdonosa. • Tagja volt az Internationale Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie gyógyszerészi egyesületnek, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatótanácsának. Több évtizeden át gyűjtötte a mo.-i gyógyszerészet történetének adatait • A magyar gyógyszerészet története (I-II., Bársony Elemérrel, Bp., 1930).
Bársony Elemér • (Keresztes, 1879. ápr. 10. – Bp., 1938. máj. 2.): gyógyszerész, miniszter, lapszerkesztő, író • 1899-ben a bp.-i tudományegy.-en gyógyszerészi diplomát szerzett. • 1908-ban a Gyógyszerészi Hetilap szerk.-je. 1914-ben patikajogot kapott Csepelen. 1917-ben szerk. a Gyógyszerészeti Szemlét. • 1918-ban létrehozta a Vidéki Gyógyszerészek Orsz. Szövetségét, melynek elnöke volt. 1919. ápr. 1-jén Aradon a Nemzeti Bizottmány tagja, majd a szegedi kormány népjóléti min.-e. Társelnöke a Nemzeti Demokrata Pártnak. • 1927-ben a Gyógyszerész Értesítő szerk. je. 1929-ben a Bp. VI. ker. Teréz krt. 56. szám alatt patikajogot nyert. – Novellái napi- és hetilapokban jelentek meg. • A magyar gyógyszerészet története (I-II., Bársony Elemérrel, Bp., 1930).
Mozsonyi Sándor • (Kadarkút, 1889. márc. 15. – Bp., 1976. szept. 2.): gyógyszerész, orvos • Gyógyszerészdoktor lett (1912) • 1912–18-ban az Egy.-i Gyógyszertárban, majd 1918–19-ben Pozsonyban a Közegészségtani Intézetben tanársegéd volt. Közben orvosi oklevelet szerzett (1919), majd tisztiorvosi képesítést. • Rövid ideig az Egy.-i Gyógyszertár, később a Rico Kötszerművek műszaki ig.-ja, ill. 1934-ig miniszteri osztálytanácsos a Népjóléti Min.-ban. E minőségében képviselte a m. kormányt 1931-ben Genfben a Népszövetség nemzetközi kábítószer-konferenciáján. • 1933-ban magántanárrá habilitálták. 1934-től az Egy.-i Gyógyszertár, 1940től a belőle alakult bp.-i Egy.-i Gyógyszerészeti Intézet ig.-ja 1962-ig, nyugdíjazásáig. • 1931-től az orvoskaron a gyógyszerészeket oktatta, 1940-től ny. r. egy.-i tanár. 1951-től dékánhelyettes, 1955-től dékán az Orvostudományi Egy. gyógyszerésztudományi karán. • Az általa kezdeményezett Karközi Állandó Bizottság elnöke, az Orsz. Közegészségügyi Tanács r. tagja, a M. Gyógyszerészeti Társ. alapító tagja, ill. elnöke volt. Javaslatára vezették be a 4 éves gyógyszerészképzést az egy.-en. Létrehozta az „Ernyey József” Gyógyszerésztörténeti Múz-ot. Tagja volt az V. és VI. Magy. Gyógyszerkönyv szerk. bizottságának.
Rozsnyay Mátyás • (Szabadszállás, 1833. máj. 14. – Arad, 1895. aug. 5.): gyógyszerész • Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1861-től 1874-ig Zombán, ettől Aradon volt gyógyszerész. • Kinin gyógyszerkészítményt (Chininum tannicum insipidum) talált fel, melynek nincs keserű íze, s ezért elsősorban a gyermekgyógyászatban nyert alkalmazást. Találmányával, melyet nem szabadalmaztatott, elnyerte a m. orvosok és természetvizsgálók fiumei nagygyűlésének pályadíját. • Mint sakkszakértő is ismert nevet szerzett.
Issekutz Béla • (Kőhalom, 1886. jan. 31. – Bp., 1979. júl. 31.): orvos, gyógyszerkutató • Az orvostudományi egy.-et Kolozsvárott végezte. Itt kezdett el dolgozni 1907-ben a Gyógyszertani Intézetben. 1908-ban avatták orvosdoktorrá. • 1914-től a kolozsvári orvostudományi egy. magántanára, 1919-ben a Károlyi-kormány egy.-i tanárrá nevezte ki. Fél évig működött Kolozsvárott, majd Szegeden folytatta munkáját. Az ott alakult orvosi egy.-en megszervezte a gyógyszertan tanszéket. 1928-ban az egy. rektora lett. 1937-től a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en tanított, előbb a gyógyszerismereti tanszéken, 1939-től mint a gyógyszertani tanszék vezetője. Nyugállományba vonulásáig ellátta a Bp.-i (később Semmelweis) Orvostudományi Egy. Gyógyszertani Intézete tanszékvezető egy.-i tanári, ig.-i tisztét. • A modern gyógyszerkutatás mo.-i elindítója volt. Kutatásainak alapja a hatás és a vegyi szerkezet összefüggésének elemzése. Több gyógyszer előállítója. Felderítette az inzulin és a tiroxin hatásmechanizmusát. A rák kemoterápiájáról írt könyve 1969-ben, a gyógyszerkutatás történetéről szóló monográfiája 1971-ben jelent meg angol, ill. németnyelven.
Ernyey József • (Bélaudvarnok, 1869. szept. 29. – Bp., 1945. okt. 1.): etnográfus, nyelvész, történész, a természettudományok történetének kutatója. • Gyógyszerésztanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. • 1895-től 1908-ig gyógyszerész- és más szaklapok munkatársa, újságíró volt. 1908-tól az MNM alkalmazottja. A Néprajzi Múz.ban, majd az Éremtárban működött, 1934-től az MNM Természettudományi Múz.-ának főig.-ja és a bp.-i egy.-en a gyógyszerészet történetének előadója volt. 1937-ben nyugalomba vonult. • A természettudományok, különösen a gyógyszerészet és a botanika történetét sok új adattal gyarapította; kiterjedt néprajzi, nyelvészeti és történelmi kutatómunkát végzett. • Latinra fordította a m. gyógyszerkönyvet
Lipták Pál • (Felka, 1887. jún. 29. – Bp., 1949. jan. 30.): gyógyszerész • 1910-ben a bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett. 1914-től a Gyógyszerismereti Intézet tanársegéde, 1922-től adjunktusa, majd ig.-ja, 1922-ben magántanári képesítést nyert. 1932-től c. rk. tanár, 1939-től ny. rk. tanár, 1940-től a bp.-i egy.-en a gyógyszerismeret ny. r. tanára. • Alapító tagja, majd főtitkára volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, 1925-től 1947-ig a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítőjének szerk.- je. • Tudományos munkássága a farmakognozia terén az ipekakuána-gyökérre, az oximetil antrachinon-származékokat tartalmazó drogokra és a Secale cornutumra terjedt ki.
Than Károly • • • •
• • •
(Óbecse, 1834. dec. 20. – Bp., 1908. júl. 5.): kémikus Tizenöt éves korában beállt honvédnek, végigküzdötte a szabadságharcot Bem seregében mint tűzmester és Vízaknánál megsebesült. A fegyverletétel után gyógyszerészgyakornok lett. 1853-ban gyógyszerészvizsgát tett. 1855 – 56-ban Bécsben orvostanhallgató volt. 1857-ben a bölcsészkarra iratkozott át, itt szerezte meg kémiai doktorátusát 1858-ban. Bunsen tanítványa. 1859-ben a bécsi egy. kémiai tanszékén tanársegéd, majd magántanár, 1860-tól a pesti egy. helyettes, 1862-től ny. r. tanára. Mint ilyen létesítette az egy. I. sz. kémiai Intézetét (1872), mely vezetése alatt európai hírűvé vált. 1875 – 76-ban a pesti egy. rektora. Bekapcsolódott a Balassa János és Markusovszky Lajos vezetése alatt állott haladó felfogású orvosi társaságba, ennek munkájában tevékenyen részt vett; így az orvosképzési reformok kialakításában is. A Természettudományi Társ.-nak 1862 – 72 között alelnöke, 1872 – 81-ben elnöke volt. Gázelemzési módszerei szabatosak voltak, a térfogatos analízis általa kidolgozott módszereit nemzetközileg elfogadták. Tankönyvei nemcsak tudományos és didaktikai értékükkel tűntek ki, hanem jelentős szerepük volt a m. kémiai műnyelv megteremtésében is. Az 1. és 2. kiadású m. gyógyszerkönyv kémiai részének is szerzője.
Winkler Lajos • (Arad, 1863. máj. 21. – Bp., 1939. ápr. 19.): vegyész, gyógyszerész, Egy. i tanulmányait 1883 – 85-ben Bp.-en végezte. 1889-ben avatták gyógyszerészdoktorrá • 1890-ben Than Károly tanársegéde lett. 1893-ban egy.-i magántanárrá képesítették. 1902-ben lett rk. tanár. Than Károly halála után 1909-ben a kettéosztott tanszék analitikai és gyógyszertani részének ny. r. tanárává és az I. sz. kémiai intézet ig.-jává nevezték ki. 1933-ban vonult nyugalomba • Elsősorban precíziós gravimetriával, gázanalizissel, víz- és gyógyszervizsgálatokkal foglalkozott. A vízben feloldott oxigén meghatározása („Winkler-féle jodometriás meghatározás” néven vált klasszikussá. Jód-brómszámmeghatározási módszerét ma is általánosan használják. • A gyógyszervizsgálat terén kidolgozott számos új módszerét a Magyar Gyógyszerkönyv 3. és 4. kiadása foglalja magában
Csipke Zoltán • (Szentes, 1899. júl. 26. – Bp., 1966. febr. 6.): gyógyszerész, orvos • Nagyváradon gyógyszerészgyakornok volt. Az I. világháborúban az olasz fronton harcolt. • 1921-ben gyógyszerészi oklevelet, 1927-ben orvosi diplomát szerzett. • Matolcsy Miklós professzor mellett 12 évig tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. • Az approbációs vizsgára készülő gyógyszerészek képzésének volt a vezetője, 1935-ben egy.-i magántanári képesítést nyert, 1942-től c. rk. egy.-i tanár, 1945-ben a bp.-i Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet vezetője volt.
Kazay Endre • • •
• • •
(Nagybánya, 1876. nov. 10. – Vértesacsa, 1923. ápr. 20.): gyógyszerész, szakíró. 1894-től volt gyógyszerészgyakornok Nagybányán. Már ekkor behatóan foglalkozott a természettudományok legkülönbözőbb ágaival. Négykötetes Gyógyszerészi lexikont szerk. és adott ki (Nagybánya, 1900). 1897-ben gyógyszerészgyakornoki vizsgát tett Kolozsvárott, majd a bp.-i tudományegy.-en 1903-ban gyógyszerészi oklevelet szerzett. 1903-tól 1908-ig az ógyallai patikát vezette. Ez időben egy refraktometert és polarimetert szerkesztett. 1908–10-ben Nagyszalontán patikatulajdonos. 1910-től 1915-ig Bp.-en a Galenus gyógyszervegyészeti gyár üzemvezetője. Mint a vegytan előadója a bp.-i Drogista Szakisk.-ban működött (1912–1915), a Gyógyszerészi Hetilap főmunkatársa. 1915-ben bérbe vette a vaskohi (Bihar vm.) patikát, majd 1918-tól Vértesacsán mint tulajdonos működött haláláig. 1919-ben az Egészségügyi Népbiztosság a Fejér vm.-i gyógyszertárak vizsgálófelügyelőjévé nevezte ki. Több előadást tartott a Mo.-i Gyógyszerész Egyesület tudományos összejövetelein. Kémiával, csillagászattal, meteorológiával, zeneesztétikával, irodalommal, fizikai eszközök szerkesztésével, címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozó polihisztor volt.
Kabay János • (Büdszentmihály, 1896. dec. 27. – Bp., 1936. jan. 22.): gyógyszervegyész • A bp.-i műegy.-en, majd katonáskodása után a tudományegy.en folytatta tanulmányait; 1923-ban gyógyszerészoklevelet nyert. • Kutatásait a mák alkaloidjainak közvetlenül a növényből történő előállítására kezdte meg Hajdúnánáson, majd a bp.-i Gyógynövénykísérleti Állomáson folytatta. Itt sikerült először zöld mákból morfint előállítani. 1925-ben benyújtotta első szabadalmát és 1927-ben szerény keretek között Büdszentmihályon (ma Tiszavasvári) megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. • 1932-ben kidolgozta az új üzemi eljárást, mely kicsépelt mákszalmát használt nyersanyagul. 1934-ben a Népszövetség Kábítószerellenőrző Bizottsága meghívta, hogy Genfben ismertesse módszerét és eljárást dolgozzon ki a morfin kivonására mákszalmából. Műtét után fellépő orbánc végzett vele. A m. alkaloidgyártás megteremtője, módszerét világszerte használják
Nendtvich Károly • (Pécs, 1811. dec. 31. – Bp., 1892. júl. 5.): orvos, kémikus • Tanulmányait a pesti egy. orvosi karán 1836-ban fejezte be. 1836 – 40-ben a kémiai és botanikai tanszéken volt tanársegéd. • 1841-ben részt vett a Természettudományi Társulat megszervezésében. • 1843 – 47 között Kossuth felkérésére az Iparegyesületben tartott népszerű kémiai és kémiai technológiai előadásokat. 1847-től a József Ipartanoda kémia és technológia tanszékének tanára, előadásainak megkezdése előtt azonban hosszabb külföldi tanulmányútra küldték. • A szabadságharc bukása után elmozdították tanszékéről és haditörvényszék elé állították. 1850-ben foglalta el ismét korábbi állását. • 1857-ben a József Ipartanodából alakult műegy. kémiai tanszékére nevezték ki: 1873 – 74-ben a műegy. rektora. 1881-ben vonult nyugalomba. 1884 – 87-ben ogy. képviselő. • A kőszenek vizsgálata mellett elsősorban a hazai ásványvizek elemzésével végzett jelentős munkát. • Mint nyelvművelő kezdetben a Bugát-Irinyi-féle purizmus híve volt, s csak később fogadta el a kémia nemzetközi terminológiájának meghonosítását.
Felletár Emil • (Tapolca, 1834. jún. 1. – Bp., 1917. dec. 15.): gyógyszerész, vegyész. • 1862-ben a bp.-i egy.-en gyógyszerészdoktorrá avatták. 1863-ban a törvényszéki és rendőrségi vegytan magántanára. 1869-től 1879-ig a kémiai technológia előadója a Kereskedelmi Akr-án. 1871ben orsz. vegyész. 1883-tól az Otsz. Művegyészeti (Orsz. Bírósági Vegyészei) Intézet vezetője. • A törvényszéki toxikológia klasszikusnak elismert művelője, hazai megteremtője • Az első magyar gyógyszerésztankönyv írója, 1866ban, Kátay Gáborral: Gyógyszerészeti tudomány alapvonalai
Bugát Pál • (Gyöngyös, 1793. ápr. 12. – Pest, 1865. júl. 9.): orvos • 1818-ban avatták orvosdoktorrá a pesti egy.-en. 1819-ben segédorvos a sebészeti tanfolyam klinikáján. 1823-ban orvos Bakabányán, majd Selmecbányán. 1824-től 1849-ig az elméleti orvostan tanára a pesti egy.-en, 1841-42-ben és 1842-43-ban az orvosi kar dékánja. Az Orsz. Honvédelmi Bizottmány 1848-ban országos főorvossá nevezte ki. • A kormányt követte Debrecenbe. A szabadságharc után megfosztották tanszékétől. • Jelentős érdemeket szerzett a m. orvosi műnyelv fejlesztése terén új szavak (pl. láz, genny, tályog, izom, ideg, étvágy stb.), tankönyvek fordításával, írásával, orvosi műszótár szerkesztésével. Kutatásokat végzett a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. 1831-ben Toldy (Schedel) Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár c. folyóiratot, melyet 1833-tól Flór Ferenccel szerk. 1848-ig, majd 1861-től 1864-ig. Ugyancsak Flór Ferenccel adta ki az első m. orvosi címtárat: Magyarországi Orvosrend Névsora 1840re (Pest, 1840). • A m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek eszméjét szorgalmazta. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett. • Természettudományi szóhalmaz (Buda, 1844)
Ilosvay Lajos • (Dés, 1851. okt. 31. – Bp., 1936. szept. 30.): kémikus, • Egy.-i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1874-ben gyógyszerészmesteri, 1875-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert, 1875–76ban Lengyel Béla mellett, majd 1876–80 között tanársegédként Than Károly intézetében működött. • 1880–82-ben állami ösztöndíjjal Bunsen, Baeyer és Berthelot mellett dolgozott. 1882-ben a bp.-i műegy.-en a kémia rk., 1883-ban ny. r. tanára lett, 1901–1903-ban rektor. • 1910-től kormánypárti ogy.-i képviselő, 1914–1917 között a vallás- és közoktatásügyi min. államtitkára. • A Természettudományi Társulat titkára (1906–14), majd elnöke (1914–36). 1932-ben a Társulat tiszteleti tagjává választották és a Szily-éremmel és jutalommal tüntették ki. Az MTA másodelnöke (1916–19, 1925–28). • Szerk. a Magyar Chemiai Folyóiratot (1897-től), majd a Természettudományi Közlönyt (1906-tól). • Kutatásai főleg az analitika és a szervetlen kémia körében mozogtak. A levegő oxidáló alkatrészeivel foglalkozva a salétromossav kimutatására szolgáló Griess-féle kémlőszert rendkívül érzékennyé tette (Griess–Ilosvayreagens). • Irodalmi tevékenysége szakmájának tudományos művelésén és népszerűsítésén kívül közművelődési téren is kiterjedt. 1927-től a felsőház tagja. – F. m. A chemia alapelvei (Bp., 1888);
Irinyi János • (Nagyléta, 1817. máj. 17. – Vértes, 1895. dec. 17.): vegyész, feltaláló • A bécsi műegy.-en kémiai tanulmányokat folytatott, majd a hohenheimi gazdasági főisk.-t végezte el. • 1836-ban bécsi tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete nyomán jutott arra az ötletre, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse a foszforos gyufa fejében, s evvel feltalálta a zajtalanul gyúló gyufát.E találmányát Rómer István 60 forintért vásárolta meg. • Része volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, mely 1848-ig működött. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és ágyúöntésnél alkalmazta. • A szabadságharc bukása után bujdosott, később a debreceni István Gőzmalomnál kapott alkalmazást, közben szüleinél Nagylétán kísérletezett. • 1868-tól 1872-ig szolgabíró Bihar vm.-ben, majd egy ideig az István Malom ig.-ja. Utána kataszteri biztos, a debreceni cukorgyár és a Tisza Biztosító Társ. ellenőre. A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is említésre méltó tevékenységet fejtett ki, először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel. • A vegytan elemei (Nagyvárad, 1847)
Schuster János • (Pécs, 1777. máj. 7. – Pest, 1839. máj. 19.): orvos, kémikus • 1794 – 96 közt jogi tanulmányokat végzett Pécsett, 1796 – 1800-ban Pesten orvosi előadásokat hallgatott, 1802-ben doktorált. Gyakorló orvos lett Budán, majd Winterl Jakab mellett tanársegéd. • 1804 – 05-ben, németo.-i tanulmányútján Berlinben Klaproth professzor mellett dolgozott, 1909-től Pesten természetrajzot, kémiát és botanikát tanított s a múz. természettudományi gyűjteményét rendezte. • 1817-től törvényszéki orvostant, 1821-ben gyógyszerészetet is előadott. 1821-ben rektor volt. • Jelentős érdeme a m. természettudományi nyelv fejlesztése és meghonosítási kísérlete a gyógyszerészet s orvosi tudományok terén. 1829-ben ő írta a Taxa Medicamentorum-ot
Gyógyszerészek, akik az élet más területén alkottak maradandót
Örkény István • Örkény István (Bp., 1912. ápr. 5. – Bp., 1979. jún. 24.) • bp.-i Piarista Gimn.-ban érettségizett, 1934-ben gyógyszerész diplomát, 1941-ben mérnöki diplomát szerzett • Először a Keresztmetszet című folyóiratban publikált • 1937-ben a Szép Szóban jelent meg Tengertánc című elbeszélése, innentől író (önmaga állítása szerint) • 1938-ban Londonban, majd 1939-ben Párizsban élt • Jeruzsálem hercegnője (1966) első „egyperces novellái” révén emelkedett világirodalmi rangra
Tömörkény (Steingassner) István • (Cegléd, 1866. dec. 21. – Szeged, 1917. ápr. 24.) • 1882 – 85-ben gyógyszerészgyakornok volt Szegeden, miután megszerezte gyógyszerészi oklevelét, Kisteleken, majd Szegeden volt gyógyszerész • 1886-ban a Szegedi Híradó munkatársa lett. 1889 – 92 közt Boszniában, Szegeden, majd Bécsben teljesített katonai szolgálatot. 1892-től a Szegedi Napló munkatársa. 1897-ben Mikszáth Kálmán mint külső munkatársat az Országos Hírlaphoz szerződtette. 1899-től a szegedi Somogyi Könyvtár és Városi Múz. Könyvtárosa, 1904- től haláláig a könyvtár ig.-ja • A Szeged környéki népélet sajátos hangú, kiváló ábrázolója. A rövid műfajokat kedvelte
Csontváry Kosztka Tivadar • (Kisszeben, 1853. júl. 5. – Bp., 1919. jún. 20.) • Gyógyszerész volt, és csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni • 1894-ben fél évig Münchenben,1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt • A 10-es években lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott • Kortársai nem értették meg művészetét. • Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét • Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon magángyűjteményében található, nagyméretű vásznai pedig letétként az MNG-ben.
Rippl-Rónai József • (Kaposvár, 1861. máj. 29. – Budapest, 1927. feb. 25.) • A gimnáziumból kimaradt, gyógyszerészgyakornoknak ment, 1879-tól a pesti egyetemen tanul, 1881-ben magiszterként visszatér Kaposvárra, itt gyógyszerész • Egyetemen megfesti Than Károly és Lengyel Béla portréját • 1884-ben a müncheni Művészeti Akadémiára beiratkozik1887-től Párizsban van, itt Munkácsi M. barátja, de ő inkább impresszionista • A századfordulón végleg hazaköltözik • Készített még vázákat, gobelineket, faliszőnyeget, poharat, a Zsolnai gyárnak porcelánt Rippl-Rónai József (1909–1910; Székely Aladár felvétele)
Külföldi hírességek
Martin Heinrich Klaproth • 1743 dec. 1-én született Wernigerode-ben (Poroszország) • 16 éves koráig járt iskolába, utána elment gyógyszerész gyakornoknak • 1768-tól Berlinben gyógyszerészsegéd, 1771-től Rose Valentin gyógyszertárában dolgozik, ő oktatja kémiára és jár egyéb előadásokra is • 1782-től már ismert, 1788-tól a tudományos akadémia tagja • Sokat foglalkozott ásványelemzéssel • Zirkonban felfedezte a cirkóniumot, az uránt az uranércek vizsgálatakor találta meg, Hope-val egyidőben (1792) felfedezte a stronciumot, 1803-ban egyidőben Berzeliusszal és Hisingerrel egyidőben fedezte fel a cériumot • Bár a flogiszton korszakban nőtt fel, Lavoisier után elsőkk között tagadta meg a flogisztont
Humphry Davy • Penzance, 1778.dec.17. – Genf, 1829. máj.29. • Igen fiatalon gyógyszertárban dolgozott gyakornokként, kísérletező kedvű • Dinitrogén-oxiddal kísérletezett, észrevette altató hatását, ezután egyetemen tanár • Remek előadó és 23 évesen tanár, hamarosan a Royal Society tagja • Volta oszlopával vizet bontott, majd az alkáli sókat vizsgálta, eredmény: nátrium, kálium, bárium, stroncium, kalcium, magnézium felfedezése és előállítása • Kimutatta a klórról, hogy elem (chlorine) • Megállapította sósav összetételét, az égéshez nem kell mindig oxigén, savak és sók keletkezéséhez sem kell mindig oxigén, rengeteg egyéb vegyület képletét tisztázta (N2O, H2S, phosphorossav, calomel, égetett mész) • 1812-ben a Fellingi bányában hatalmas sújtólég robbanás volt – megalkotta a Davy.lámpát (1815)
• Döbereiner – 1829-ben figyelmeztetett a háromtagú rokon elemcsoportok atomsúlyainak összfüggésére • Sheele – kora egyik legnagyobb felfedezője, pl.: glicerin, mangán, klór, oxigén • Sertürner – a morfin izolálója (Principium somniferum – álmodozó anyag) • Oersted – az elektromágnesesség felfedezője • Vauqelin – a berillium (1828 - Wöhler), Na2S2O3 és akróm felfedezése fűződik nevéhez
Trial Elements and Atomic Weights
Elemental Form
Principal Compounds
Special Properties
(I) Cl, Br, I: 35.5, 80, 127
Colored diatomic molecules: Cl2 (yellow) Br2 (brown) I2 (violet)
Form simple salts containing -1 ions: Cl-, Br-, I-. Form oxyanions containing one to four oxygen atoms: ClO4-, ClO3-, BrO3-, IO3, ClO-, IO4-. Hydrogen compounds are molecular HCl, HBr, HI
Free elements react vigorously with electron donors to form negative ions Cl-, Br-, I-. 2Na + Cl2 ∅2Na+ + 2 ClI2 + S2- ∅2I- + S Salts (like NaCl) are very soluble in water. Halide salts of Li, Na, and K give neutral solutions. Hydrogen compounds are strong acids and ionize completely in water. HBr + H2O ∅H3O+ + Br-
(II) S, Se, Te 32, 79, 127.6
Colored crystalline nonmetals (Te somewhat metallic): S8 (yellow) Se8 (red)
Form simple salts with -2 ions: S2-, Se2-, Te2-, and very smelly compounds with hydrogen: H2S, H2Se, H2Te. Form oxyanions with up to four oxygen atoms: SO32-,a SO42-, SeO42-. Form dioxides and trioxides SO2, SO3,a SeO2, TeO2, TeO3.
Salts, except those with triads III and IV, are slightly soluble in water: CuS, ZnS, HgS. Soluble salts (Na2S) give basic solutions: S2-+ H2O ∅HS- + OHHydrogen compounds are weak acids.
(III) Ca, Sr, Ba 40, 88, 137
Reactive metals
Form salts containing +2 ions: Ca2+, Sr2+, Br2+ in BaSO4, CaCO3, SrCl2, and so on.
Salts give bright colors in flame: Ca (orange), Sr (red), Ba (green). Sulfates and carbonates are insoluble. Metals replace hydrogen slowly from water.
(IV) Li, Na, K 7, 23, 39
Very reactive metals
Form salts containing +1 ions: Li+, Na+, K+ in Li2CO3, NaCl, K3PO4, and so on.
Almost all salts are soluble: metals and salts give brightly colored flames: Li (red), Na (yellow), K (purple). Metals react violently with water to produce hydrogen and soluble ionic hydroxides: 2Na + 2H2O ∅ H2 + 2Na+ + 2OH-
Egyéb
Flogiszton • Az elmélet kidolgozója: Georg Ernst Stahl • Égés vizsgálatakor: minden éghető testben van egy olyan közös alkotórész, amelyet nem tapasztaltak még, de a neve flogiszton lett • Minél hevesebb az égés, annál több benne a flogiszton • Ezek szerint a fémek a földek flogisztonnal képzett vegyületei (földek - fémoxidok) • Vagyis: a fém elég, eltávozik belőle a flogiszton, visszamarad a föld (fémoxid) • De a tömeg ilyenkor növekszik, ezért a flogiszton negatív súlyú • Az elmélet jelentősége mégis nagy, mert egységes felfogásban értelmezi a kémiai változásokat
Szabó-Lakatos féle periódusos rendszer •
Szabó Zoltán és Lakatos Béla: A periódusos rendszer új alakja és új periódikus függvények, MTA közlemények, 1954. • 1952. Az elemek természetes rendszere tehát az lesz, amelynél a rendező elv az elektron fizikája 1. Kvantumszámok törvénye 2. Pauli-féle tilalmi elv 3. Energiaminimum elv
Aesculap kehely • Apolló, Aszklépiosz, Hügieia, Panakeia • Apolló - fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene • Aszklépiosz = Aesculapius (kígyó) orvostudomány istene , jelképe a botra tekerőző kígyó • Hügieia - az egészséget megszemélyesítő istennő • Panakeia - a növényi eredetű gyógyszerek istennője, mindent meggyógyító (panácea)
7 szabad művészet • Septem artes liberales • Trivium Grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklástan), dialektika (vitatkozástan) • Quadrivium Muzika (zene), aritmetika (számtan), geometria (mértan), asztronómia (csillagászat)
