Intézményi Minőségirányítási Program
Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 6721 Szeged, Madách u. 20.
Készítette: Dr. Ezumahné Németh Györgyi igazgató és
Dr. Szatmáriné Lajkó Gizella minőségir. vezető
Szeged 2007
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETŐ .................................................................................................................3 1.1.
TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK .................................................................3
2. MINŐSÉGPOLITIKA.................................................................................................3 2.1. 2.2. 2.3.
ISKOLÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA................................................3 HELYZETELEMZÉS ...................................................................................5 MINŐSÉGCÉLJAINK ..................................................................................6
2.3.1. Szeged Megyei Jogú Város fenntartói minőségpolitikából az intézményünkre vonatkozó célkitűzések ...................................... 6 2.3.2. Szervezeti fejlődésünk érdekében megfogalmazott céljaink .......... 8 2.3.3. Nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében célunk ........ 8 2.4.
JÖVŐKÉP .....................................................................................................9
3. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER...................................................................10 3.1. A VEZETÉS FELELŐSSÉGE ...............................................................................10
3.1.1. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása ...... 10 3.1.2. Stratégiai tervezés ....................................................................... 12 3.1.3. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása .................. 13 3.1.4. A vezetői ellenőrzés .................................................................... 13 3.1.5. Az intézmény működésének értékelése....................................... 14 3.2.
A TERVEZÉS .............................................................................................15
3.2.1.Az oktatás-nevelés helyi kínálata ................................................. 15 3.2.2. A Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola elsőosztályosainak beiskolázási rendje............................ 16 3.2.3. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat .............................................. 17 3.2.4. A továbbképzési rend működtetése .............................................. 17 3.2.5. A tankönyvrendelés, tankönyvtámogatás és tankönyvterjesztés folyamata ................................................................................... 18 3.3. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS ..........................................................................19 3.3.1. A partneri igény- és elégedettségmérés ...................................... 20 3.3.2. A tanulók neveltségi szintjének mérése...................................... 21 3.3.3. A tanulók tudásszintjének mérése.............................................. 22 3.3.4. A pedagógusok teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének szempontjai, az értékelés rendje................................................. 23 3.3.5. A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelése.................. 29 3.3.6. A Pedagógiai Program megvalósulása, beválása ...................... 30 3.3.7. Irányított önértékelés ................................................................. 30 3.4.
AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE ..........................................31
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................32
2
1. BEVEZETŐ 1.1. TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK
Közokt. törv. 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minő ségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minő ségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban intézményi minőségirányítási program; IMIP). Az intézményi minő ségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülő i közösség (Kt. 60-61. §) és az iskolai diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minő ségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
2. MINŐSÉGPOLITIKA 2.1. ISKOLÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA „Élni, a saját rendjében boldognak lenni, a maga köreiben hasznossá válni – ez az ember rendeltetése, a gyermekek nevelésének célja.” /Pestalozzi/ Iskolánk, a szegedi Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyolc évfolyammal és régi jó hagyományokkal rendelkező belvárosi intézmény. Több mint száz év óta része a város kulturális életének, szolgálja az oktatás-nevelés ügyét.
3
Több generáció iskolája, sok olyan család van, ahol három egymást követő generáció is e falak között tanult ill. tanul. A város azon oktatási intézményei között tartják számon, amelyet különösen szívesen választanak a szülők a beiskolázás során. Hírnevét a tanulói teljesítményeknek,
a
gyermekközpontúságnak,
és
a
pályán
kiválóan
helytálló
pedagógusainak köszönheti. Az iskola nem csak az „elöregedő” belvárosból, hanem a város más részeibő l is fogadja a az intézményt igen nagy számban választó tanulókat. Preferált értékeink közül kiemelkedik az egészséges életvitelre nevelés, az egyéni adottságok figyelembe vételével a képességek kibontakoztatása az anyanyelv, az idegen nyelv, az informatika, a sport és a képzőművészetek terén. Iskolánk szerkezetében ezek a sajátosságok az alábbiak szerint jelennek meg: „A” osztályok
1-8. évfolyamig emelt óraszámú testnevelés
„B” osztályok
1-8. évfolyamig magyar-angol kéttannyelvű oktatás
„C” osztályok
1-8. évfolyamig általános tantervű
„A” és „C” 1-3.oszt. angol nyelv tanítása előkészítő rendszerben önköltséges formában „A”, „B” és „C” oszt. 1-8. évfolyamig a tehetség kibontakoztatását, illetve a felzárkózást segítő nevelő i tevékenységek A művészeti nevelésünket a DOLCE Alapfokú Művészeti Magániskola segíti. Iskolánkban színjátszás, üvegfestés, tűzzománc, grafika, kerámia, gitár, furulya és fotó-videó tanszakok állnak tanulóink rendelkezésére. Nevelő i tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük. Tantestületünk szakmailag jól felkészült, igényes, megújulásra képes, nyitott az új iránt és minőségi munkát végez. Valljuk, hogy az iskolában folyó nevelő-oktató munka mindannyiunk feladata, a környezettudatos életvitel és szemlélet kialakítása, fejlesztése, a környezeti nevelés közös ügyünk. A tanulók számára világossá kell tenni tevékenységeik és döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások lehetőségeit. Tudjuk, hogy a pedagógiai módszerek közül olyan cselekedteto, tanulásszervezési formák biztosítják csak nevelő munkánk hatékonyságát, eredményességét, melyek a tanulók érzelmeire hatva ösztönöznek tevékeny részvételre az ismeretanyag elsajátítása során. A közvetlen megismerésbő l kiindulva az összefüggések felismerésén, az okok feltárásán át, a tanulók eljuthatnak az önálló problémamegoldás szintjéig.
4
2.2. HELYZETELEMZÉS Iskolánk Szeged belvárosában, viszonylag központi, tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető helyen található. Iskolánk épülete több mint száz éves, komfortfokozata megfelelő, de gépészeti, tető- és födémszerkezeti, elektromos hálózati, valamint homlokzat-felújítási munkálatok váltak szükségessé. Az utóbbi években nagyon sok felújítási munka került elvégzésre, a javítás, korszerűsítés folyamatosan zajlik. A hasznos alapterület 5300 m2, az udvar a lehetőségek mértékéig parkosított, és kb. 1000 m2 sportolásra is alkalmas. A tantermek száma 22. Az iskolai testnevelést két kisebb méretű (20m x 9m nagyságú) tornaterem segíti. A legszükségesebb eszközök rendelkezésre állnak a 22 osztályban tanuló több mint hatszáz gyermek neveléséhez, oktatásához. Iskolánk fenntartója a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az alapító okirat rögzíti az iskolánk által végzendő alaptevékenységeket, „a nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás” tevékenységi kört. A fenntartó jogos minőségi elvárásait megfogalmazta az Önkormányzati Minőségirányítási Programban, ami iskolánk vonatkozásában az általános célok mellett az 1-8 évfolyamot érintő magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás megfelelő színvonalon tartását emeli ki. Az első osztályok indításakor tapasztalható többszörös túljelentkezés, az osztályok magas átlaglétszáma, illetve továbbtanuló diákjaink tanulmányi visszajelzései és az országos felmérésekből – pl. a Monitor vizsgálatok, OKÉV-felmérések – levonható következtetések bizonyítják az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Az iskolánkba járó tanulók szociális, anyagi és kulturális helyzete természetesen eltérő. Ehhez igazítjuk nevelő-oktató munkánkat, vagyis a tehetséggondozás mellett segítjük a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását is. Úgy gondoljuk, hogy az egységes szempontrendszer szerinti, tervszerű külső és belső értékelés, mérés, a szakmailag megalapozott visszajelzés nagyban segíti a munkavégzés hatékonyságát, eredményességét, a további nevelő munka folyamatos javítását. Ezért tartjuk fontosnak az Intézményi Minő ségirányítási Programot, mint a munkánkat és az önellenőrzést segítő dokumentumot.
5
2.3. MINŐSÉGCÉLJAINK
2.3.1. Szeged Megyei Jogú Város fenntartói minőségpolitikából az intézményünkre vonatkozó célkitűzések Kiemelt célok: A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, a sokszínűség megtartása mellett erősödik a kultúraközvetítő szerepe és a nevelő munka eredményessége. A közoktatási szolgáltatásra a minőségelvű, partnerközpontú működés a jellemző, melynek az alapja az intézmények minőségirányítási, minő ségfejlesztési rendszere. A nevelő-oktató munka ergonómiai és esztétikai feltételeinek megteremtéséhez meghatározzuk az intézményi épületállomány minimális standardját, és biztosítjuk ennek folyamatos fejlesztését. További célok: Fontos számunkra, hogy az intézmények előtérbe helyezzék a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során megteremtjük a feltételeit a tanulók harmonikus személyiségfejlődésének. A sajátos nevelési igényű gyermekek szakmai ellátásához a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat biztosítjuk. A hatékony információáramlás érdekében a fenntartó és az intézmények, valamint az intézmények között elektronikus kapcsolatot hozunk létre és működtetünk. Javítjuk az együttműködést az oktatási ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. Minőségcélok: Szorgalmazzuk az óvodák és általános iskolák városi szintű együttműködését az átmenet megkönnyítése érdekében. Támogatjuk városi szintű tehetséggondozó szakkörök létrehozását és működtetését. A fenntartó a szaktanácsakói szolgáltatást elérhetővé teszi az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében. Biztosításával – a szolgáltatók versenyeztetésével – támogatja az intézmények szakmai tevékenységét. Célunk, hogy az intézményekben megtörténjen az akadálymentesítés. Biztosítjuk az információs és kommunikációs technológia feltételeit annak érdekében, hogy az informatikát ne csak tantárgyként tanítsák az iskolák, hanem eszközként szolgáljon az információszerzésre. A pályázati lehetőségeket kihasználjuk az intézményépületek állagának javítása érdekében. Négyévente eredményesség illetve hatékonyság vizsgálatot végzünk intézményeinknél. A fenntartói célkitűzéseknek megfelelően, ezek figyelembe vételével állítottuk össze az intézményi minő ségirányítási programunkat.
6
Intézményi céljaink:
a törvényesség és a pedagógiai szempontok figyelembe vétele mellett a gazdaságilag hatékony működtetést kívánjuk érvényesíteni,
pedagógiai tevékenységünkben kapjon kiemelt figyelmet tanítványaink azon egyéni képességeinek, tehetségeknek a felderítése, amelyek valamilyen mértékben az átlagostól kiemelkedő szintű cselekvés elvégzésének lehetőségét, feltételét teremtik meg,
a tehetséggondozás mellett hangsúlyosan szerepeljen pedagógiai tevékenységünkben az eltérő szociokulturális háttérrel érkező tanulókkal való foglalkozás, az inkluzív pedagógiai szemléletmód,
iskolánkból kikerülő tanulóink kötődése erősödjön az első iskola iránt, ennek érdekében tanítványaink tanulmányi fejlődését, középfokú oktatási intézményben elért eredményeit figyelemmel kísérjük,
szeretetteljes, biztató és bizalomteli légkör megteremtésével fejlesztjük tanulóink alapkészségeit, úgymint értő szövegolvasás, elemi számolás, problémamegoldó gondolkodás, ennek érdekében az elemi ismeretek közvetítése révén személyre szólóan fejleszteni kívánjuk az alapvető képességeket és készségeket, figyelembe véve az életkori sajátosságokat,
törekszünk tanulóink motivációs szintjének az emelésére, amely segíti az önálló ismeretszerzést, és kialakítja tanulóinkban az élethossziglani tanulás iránti igényt, ennek érdekében változatos tanulási technikákat ismertetünk meg,
törekszünk a tanulás megszerettetésére, az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítására,
nem hanyagolható el a sokoldalú kommunikációra képes gyermeki személyiség kialakítása sem. Fogékonnyá kívánjuk tenni tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok (közösség, beilleszkedés, empátia készség) iránt,
az önálló ismeretszerzés folyamatában természetessé kell, hogy váljon a számítógép használata,
fejleszteni szükséges tanítványaink konfliktuskezelési, megoldási képességeit, a sokoldalú személyiségfejlesztés változatos módszerek alkalmazásával valósulhat meg, melyhez a mindennapok gyakorlatában alkalmazzuk a drámajáték, szituációs játék adta pedagógiai lehetőségeket,
7
munkánk jobbítása érdekében rendszeressé kell váljon a különböző körben (tanulók, nevelők, vezetés, szülők, fenntartó) végzett mérések, azok értékelése, új feladatok meghatározása, figyelve arra, hogy ezek a mérések egyetlen célt szolgáljanak: a minőség javítását,
partnerek igényeihez mérten kívánjuk végezni munkánkat, hiszen a gyerekek nem egyformák, de abban igen, hogy mindegyiknek szüksége van sikerélményre. A tanulási kudarc mellőzése csak a tanulók, azok környezetének megismerésével érhető el. A tanulók alapos megismerése után tudatni kell, hogy kinek van az átlagosnál több időre szüksége az ismeretek rögzítésére, a jártasságok, készségek kialakításához. Tudni kell, hogy a számukra egyszerű, természetes és magától értetődő dolgok a gyermekek számára nem feltétlenül azok. Feladatunk a tanulási kudarcnak kitett tanulóik felzárkóztatása (prevenció, kompenzáció, rehabilitáció),
célunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak.
2.3.2. Szervezeti fejlődésünk érdekében megfogalmazott céljaink célunk, hogy iskolánk pedagógiai közösségét az egységes kialakított és elfogadott norma szerinti működés jellemezze, kollégáink a társadalmi változások iránt fogékony, innovatív, önmagát fejleszteni képes pedagógus közösséget alkossanak,
iskolánk szervezeti hatékonysága érdekében folyamataink állandó fejlesztése, szabályozása működésünk része kell, hogy legyen.
2.3.3. Nevelő-oktató munkánk eredményessége érdekében célunk Nevelő-oktató munkánk sikerességének záloga a jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minő ség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeivel elégedett szakember, aki képes a szervezet, az iskola céljaival azonosulni. Olyan nevelőtestületté kívánunk válni, melynek tagjaiban természetesen fogalmazódik meg az az igény, hogy
helyezzen hangsúlyt az erkölcsi, esztétikai művészeti nevelésre,
ismertesse meg a gyerekkel lakókörnyezetét, annak múltját és hagyományait,
megfelelő ismeretekkel készítsen fel továbbtanulásra, 8
a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás kellő színvonalú biztosítása,
neveljen értékeink megóvására,
neveljen egészséges életmódra, szerettesse meg a rendszeres testedzést, sportolást
munkáját hassa át a gyermekszeretet, a tolerancia,
tisztelje a gyermeki jogokat, legyen következetes és igazságos,
nyújtsa a gyermeknek tudása legjavát.
2.4. JÖVŐKÉP Olyan iskolát szeretnénk, ahová jól képzett, nyelvismerettel rendelkező, kreatív, kiegyensúlyozott, egészséges életmódot folytató, sikeres tanulók járnak, akik a nálunk elsajátított alapokra építve bátran jelentkezhetnek középfokú intézmények tagozataira is. Iskolánk legyen emberközpontú, célja legyen a gyermekek fejlődésének megvalósítása, a mindennapok harmóniájának biztosítása, neveljen a hagyományos emberi értékek megőrzésére, az élet tiszteletére, a természet szeretetére. Olyan tanulókat szeretnénk kibocsátani, akik megbecsülik az emberi kultúra értékeit, kellő önfegyelemmel rendelkeznek, tudják kezelni a konfliktusokat. Olyan
iskolát
szeretnénk,
ahol
tanítványaink
megtanulják,
hogyan
kell
egészségesen élni. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanulóink felkészülhetnének a tevékeny, alkotó életre az Európai Unióban. Mi a garancia erre? Vezetői elkötelezettség, felkészült, képzett, innovatív, elhivatott pedagógus közösség. Azt szeretnénk, hogy a gyerekek szívesen jöjjenek nap-nap után ebbe az iskolába, illetve továbbra is szívesen válasszák iskolánkat szülők és tanulók.
9
3. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 3.1. A VEZETÉS FELELŐSSÉGE A minőségfejlesztési rendszer állandó fejlesztése a vezetés minden szintjének állandó feladata és felelőssége. A vezetők minőség iránti elkötelezettségét példamutatásuk, a minőségjavító, egészségnevelő tevékenységben vállat tudatos szerepük hitelesíti. Az iskola minő ségfejlesztési stratégiája arra az alapelvre épül, hogy a munka tervezése, szervezése, és a megvalósulást ellenőrzés és korrekció követi. Ez a folyamatok, a működés állandó figyelemmel kísérését feltételezi. Minő ség alatt a célnak való megfelelő séget értjük. Iskolánk vezetőinek felelőssége, hogy az általuk irányított szakterület dolgozóiban fejlesszék a minőségtudatot, a szakmai hozzáértést. Iskolánk vezetősége biztosítja a minő ség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók elő írásainak betartásával, a minő ségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az irányított önértékelés kétévenkénti lebonyolításával. A vezetés kiemelt feladatai az iskola, mint szervezet működtetésében:
A törvényesség és szakszerűség betartása
Stratégiai tervezés – Pedagógiai Program
Az intézmény belső működési rendjének biztosítása – IMIP
Vezetői ellenőrzés
Az intézmény működésének értékelése
Irányított önértékelés
Az intézmény működésének javítása, fejlesztése
3.1.1. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az iskola vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák.
10
A hozzáférhetőség biztosítása
Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők írott formában az igazgatói irodában, könyvtárban, elektronikus formában az OM internetes honlapján. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói vagy a gazdasági irodában találhatók meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő „Korszerű iskolavezetés” és a „Jogalkalmazás a közoktatásban” kötetei (megtalálhatók a Városi Könyvtárban).
A megismerés biztosítása: Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A megismerés biztosítása az iratkezelési szabályzatban foglaltak alapján történik. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az iskola vezetői tekintik át. A működést befolyásoló fontos információkat a tanáriban a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az elő írások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági ill. személyzeti ügyintéző hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely elő írás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági ügyintéző rendelkezésére, rendkívüli tantestületi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenésérő l folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott elő írások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó a törvényességi vizsgálat keretében. 11
Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórum számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.
Intézményünk működését szabályozó alapvető dokumentumainak listája:
Alapító Okirat
Szervezeti működési szabályzat
Pedagógiai Program
Tanulói Házirend
Intézményi minő ségirányítási program
3.1.2. Stratégiai tervezés Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programban megfogalmazottak teljesítésével; a Pedagógiai Program az iskolában folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum. Tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai
folyamatainkat
és
egyúttal
az
intézményvezetői
pályázat
tartalmi
véleményezésének alapja. A stratégiai (pedagógiai) tervezés folyamatleírása, szabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.
A PP felülvizsgálata – amennyiben ezt más rendelkezés felül nem írja – öt évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a Ktv.-t és más szükséges törvényi szabályozásokat.
A kibő vített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ezeket ismerteti a tantestülettel.
Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.
A kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen véleményeztetjük. A DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.
A tantestületi elfogadás után a végleges programot az igazgató felterjeszti az önkormányzathoz jóváhagyásra.
12
3.1.3. Az intézmény belső működési rendjének biztosítása Az intézmény belső működési rendjének szabályait külső és belső szabályozók együttesen tartalmazzák. A minő ségirányítási rendszer működtetése a minőségügyi vezető feladata, akit az igazgató nevez ki, a kibő vített iskolavezetés véleményének figyelembevételével. A minőségügyi vezető szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét az SZMSZ tartalmazza. A minőségügyi munkába szükség esetén kollégákat is bevonnak a munkába. Erre munkáltatói jogkörénél fogva az igazgató utasítást adhat. Az IMIP működtetése: Az iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelő s. A minő ségügyi vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete, az IMIP működtetése. Munkáját a minőségirányítási csoport többi tagjának (igazgató, minőségi vezető és még két fő a tantestületből) segítségével végzi. Minőségirányító munkájukat a mérés, elemzés, javítás követelményeit a folyamatok szintjén valósítják meg PDCA ciklus működésével. Az IMIP felülvizsgálatát ötévenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük.
3.1.4. A vezetői ellenőrzés A vezetői ellenőrzések alapelveit az SZMSZ melléklete, a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. A vezetői ellenőrzések során nyert információk a vezető i értékelések alkalmával kerülnek feldolgozásra A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását a belső ellenőrzési terv ill. a havi látogatási terv biztosítja. Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez A folyamat leírása: A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, gyakoriságát és módszereit. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzendő területeket. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.
13
Az igazgató ismerteti a havi ellenőrzési tervet. Kijelöli az ellenőrzésért felelős személyeket. Az ellenőrzés időbeni ütemezése ill. végrehajtása. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után egy héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.
3.1.5. Az intézmény működésének értékelése Az éves munkaterv elkészítése: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A folyamat leírása: 1. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekrő l ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket is, valamint, hogy a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 2. Az alakuló értekezleten az igazgató tájékoztatja a kollégákat a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekrő l, a munkaközösségek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 3. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, terveket. 4. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek javaslatot készítenek a célok elérésére, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 5. A DÖK, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelő s, fejlesztőpedagógus és a szabadidő felelős elkészítik éves munkatervüket. 6. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi javaslatok alapján elkészíti az adott tanév stratégiai tervét, amelyben jelöli a megvalósításra váró feladatok időpontjait és felelőseit.
14
7. A minőségirányítási csoport a vezető irányításával elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, résztvevőit és felelőseit. 8. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanév helyi rendjét. 9. Ezek után az igazgató véglegesíti, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 10. Szeptember végére a munkaközösség-vezetők véglegesítik és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 11. Ezután a munkaközösségek ismertetik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelő nek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 12. Munka értekezleten a nevelőtestület dönt az iskolai munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelő nek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor módosítást javasolnak. 13. A végleges munkaterv ismertetése a szülő i szervezettel 14. Az éves terv elfogadását követő nyolc napon belül az igazgató elküldi a fenntartónak a jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet.
3.2.
A TERVEZÉS
A tervezés során kiemelt figyelmet érdemelnek az alábbi folyamataink:
Oktatás-nevelés
Beiskolázás
Nyomonkövetés, beválásvizsgálat 4-6-8.o.
A továbbképzési rend működtetése
Tankönyvrendelés
3.2.1.Az oktatás-nevelés helyi kínálata A helyi képzési kínálat tervezése: A helyi képzési kínálat tervezése, az emelt szintű (testnevelés, informatika) tantervek, a magyar-angol kéttannyelvű program beválásának vizsgálata az Oktató-nevelő munka tervezése alapján történik. A helyi emeltszintű ill. kéttannyelvű képzési programok megvalósításáról a partneri visszajelzések eredményei szolgáltatnak információt. Ezen információk folyamatos
15
figyelése a minőségügyi vezető feladata, a szükséges beavatkozásokról a vezetőségi értékelő megbeszélések során születnek meg a döntések. Módszertani eszköztár és kultúra Az oktatási-nevelési folyamatban felhalmozódott módszertani tapasztalatok és eszközök gyűjtésének, átadásának fórumai a szakmai munkaközösségek feladata. Munkájukat munkaközösség vezető irányítja, tevékenységüket az SZMSZ és a Pedagógiai Program szabályozza. A tanulás támogatása Az iskolában alkalmazott tanulásszervezési eljárásokat, a lehetséges tanulói fejlesztéseket, a tanulók egyéni tanulási útjának figyelemmel kísérést a Pedagógiai Program tartalmazza.
A pedagógusok együttműködésének formái:
nevelőtestületi értekezletek,
szakmai munkaközösségek. A pedagógusok együttműködésével kapcsolatban további szabályokat az SzMSz és
a Pedagógiai Program tartalmaz. A tanulói közösség, tanulócsoport előrehaladására vonatkozó, a tanárok éves pedagógiai tervezésének eszköze a tanmenet.
3.2.2. A Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola elsőosztályosainak beiskolázási rendje A folyamat leírása:
Januárban az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit. Ehhez alapul szolgál az iskola Alapító Okirata, és a kimenő 8. osztályok száma, amely meghatározza, hogy az iskola hány első osztályt indíthat.
Januárban a Madách-hét keretében a leendő 1. osztályos tanítók nyílt órán bemutatkoznak és bemutatják az iskolát, nemcsak szóban, hanem gyakorlatban Meghirdetésre kerül az emeltszintű oktatásra történő jelentkezés, valamint a tanulók
16
képesség meglétének, illetve továbbfejleszthetőségének helyzete. Az alsós munkaterv rögzíti ezek időpontját, illetve felelőseit.
Áprilisban történik a beiratkozás az iskolában, amelyre a szülők bemutatják az óvodai szakvéleményt, a gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. A beiratkozás alkalmával a szülő megismerheti (az iskola kötelessége megmutatni) a Pedagógiai Programot és a tanulói házirendet.
A beiratkozottak névsorát az igazgató megküldi a fenntartónak.
Május
utolsó
hétfő jén
az
alsós
munkatervben
elő írtnak
megfelelően
az
igazgatóhelyettes és az első osztályos tanítók közös szülő i értekezletet tartanak az iskolában. Leendő első osztályosok szülei tájékoztatást kapnak és egy kérdőívet (1. sz. melléklet) is kitöltenek. Arra adnak választ, miért iskolánkba íratták gyermeküket. A minőségirányítási csoport az alsós munkaközösség vezetőjével elemzi a kérdőíveket. A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a testületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét. Ismerteti a szülő i kérdő ív elemzését.
3.2.3. Nyomonkövetés, beválásvizsgálat A folyamat leírása: A nyolcadik osztályosok beválás-vizsgálatát a személyiségi jogok megtartásával az iskola tantestülete folyamatosan végzi. Ennek gyakorlati megvalósítása a volt diákokkal és középiskolai tanárokkal, igazgatókkal készített szóbeli interjúk és kérdőívek formájában történik.
3.2.4. A továbbképzési rend működtetése A pedagógus továbbképzés alapelveit tantestület által elfogadott továbbképzési program és beiskolázási terv tartalmazza. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A jogszabályi változások figyelembevételével aktualizáljuk, a szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erő forrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.
17
A folyamat leírása:
Az igazgató minden év elején közzéteszi az aktuális továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában.
A továbbképzésre jelentkezők január 31-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a munkaközösség-vezetőnél.
Február első hetében a munkaközösség-vezetők előterjesztik a vezetői értekezleten a jelentkezési igényeket.
A vezetés a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát.
Márc. 10-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.
Márc. 15.-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet és leadja a fenntartónak.
A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.
A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikrő l a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek.
3.2.5. A
tankönyvrendelés,
tankönyvtámogatás
és
tankönyvterjesztés
folyamata 1. A tanév helyi rendjében az igazgató elkészíti az iskola tankönyvterjesztési rendjét és kijelöli azt az alkalmas személyt, aki részt vesz a rendeléssel ill. a terjesztéssel kapcsolatos feladatokban. 2. A kijelölt személy gondoskodik arról, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban felhasználható tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke a munkaközösségek rendelkezésére álljon. 3. A szakmai munkaközösségek összegzik és jóváhagyják – a helyi tantervben meghatározott elvek szerint – a pedagógusok által kiválasztott tankönyveket és a megrendelni kívánt tankönyvek jegyzékét, a tartós könyveket és tanári példányokat. 4. Az Szülő i Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményezi a tankönyvek kiválasztási listáját. 5. A tankönyvfelelő s ez alapján készíti el a végleges megrendelést és a megadott határidő ig továbbítja.
18
6. Felméri a tankönyvtámogatásra, ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét, jogosultsági igazolást kér a szülőktől. 7. Tankönyvtámogatás módjának meghatározása -
iskolai könyvtárból kölcsönzés (tartós),
-
az iskola megveszi a támogatottaknak.
8. Tájékoztatás a tankönyvvásárlás időpontjáról, a tartós és segédkönyvek listájáról, melyek kölcsönözhetők a könyvtárból. 9. A megrendelt tankönyvek beérkezése, számlák, a tartós tankönyvek bevételezése. 10. Tankönyvvásárlás, tankönyvcsomagok elkészítése 11. Elszámolás – tankönyvkiadó – önkormányzat. 12. A folyamat lezárása, tapasztalatgyűjtés, értékelés
A tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok rendje:
tankönyvrendelés alapján megrendelés a kiadóktól
a szállítási határidők egyeztetése
a beérkezett tankönyvek fogadása
elhelyezés, bevételezés együttműködve a könyvtárossal, gazdasági üi.-vel, technikai dolgozókkal
a beérkező számlák összesítése, nyilvántartása gazdasági üi.-vel egyeztetve
a tankönyvárusítás megszervezése és lebonyolítása
tapasztalatokról beszámoló az igazgatónak a tantestületi értekezleten.
3.3.
MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS
Az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja. Iskolánkban az alábbi méréseket, értékeléseket végezzük el:
partneri igény- és elégedettség (szülők, diákok, fenntartó, középiskolák)
a tanulók neveltségi szintje
a tanulók tudásszintje (tanulmányi átlagok, versenyek, OKÉV-felmérések, felvételi eredmények, nyelvvizsgák, stb.)
19
a pedagógusok teljesítménye
a vezetői feladatokat ellátók tevékenysége
a pedagógiai program megvalósulása
Ezek
mellett
az
iskola
(elégedettségmérés,
környezetére
klímateszt,
kiterjedő
egyéb
személyiségvizsgálat,
méréseket
is
végzünk
szociometriai
felvétel
tanulócsoporton belül).
3.3.1. A partneri igény- és elégedettségmérés A folyamat leírása: A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul ki és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények folyamatos megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.
A minő ségirányítási csoport kétévenként felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselő ik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist.
A csoport által meghatározott kritériumokat alapján aktualizálják a kérdőíveket.
A vezetői csoport évente a munkatervben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés ütemtervét, módszereit.
A vezetőség kijelöli az elégedettségméréssel foglalkozó munkacsoportot.
A csoport azonosítja az igény- és elégedettségmérésbe bevontak körét, meghatározza a mintavétel módját, résztvevő it.
A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést.
A kérdőívek begyűjtése után elvégzik az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés
történik
az
igényfelmérés
eredményérő l,
ami
a
minőségügyi
dokumentációba kerül.
A folyamat értékelése: az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükség van-e beavatkozásra a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy
20
annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A partnerek igény-ill. elégedettségmérésének ütemezése:
Partnerek Fenntartó Tanulók
Gyakoriság kétévente kétévente
Szülők
kétévente
A mérés módszere interjú kérdőív (2. melléklet), SWOT-analízis kérdőív (3. melléklet)
Középisk. igazgatók
évente
interjú
Felelősök igazgató, ig. h. min. ir. vezető mk.-vezetők. oszt. főnökök min. ir. vezető igazgató továbbtanulási felelős
Iskolánk értékelési rendszerének célja:
Visszajelzés és hatékonyságnövelés
Az érdekeltek (tanulók, szülők, fenntartó) konkrét tájékoztatása
Visszahatás a tanulók személyiségfejlődésére
A nevelőtestület tervező munkájának segítése
3.3.2. A tanulók neveltségi szintjének mérése
A kitűzött célok teljesítésére való ösztönzés
A munkavégzés hatékonyságának javítása
A problémák, eredmények feltárása
Az iskola belső légkörének javítása
Téma 1. erkölcsi tulajdonságok: - morális gondolkodás - motívumok - értékorientáció 2. tevékenység-vizsgálat: - dolgozatok elemzése - önálló tanulás - a tanulás motivációja 3. az iskolához való viszony: - ped. megítélése - iskola megítélése
Módszer pedagógiai helyzetteremtés, megfigyelés
produktum ellenőrzése megfigyelés beszélgetés rásbeli felmérés, kérdőív
21
Gyakoriság felelős minden tanév osztályfő nöki végén munkaközösség vez. oszt. főnökök évente mk.-vezetők oszt. főnökök napközisek kétévente
min. ir. csop. oszt. főnökök
4. konfliktuskezelés: - megoldások száma - megoldási javítások elemzése
pedagógiai helyzetteremtés, megfigyelés
folyamatos
5. kreativitás vizsgálata: - fantázia - kreativitás és közösség vizsgálat 6. közösség vizsgálata: - a közösségi tevékenység rendszere - társas kapcsolatok - DÖK működése 7. neveltségi szint mérése
produktumok vizsgálata folyamatos
munkaterv vizsg. írásbeli felm.
évente
megfigyelés, dokumentálás
minden tanév elején
oszt. fők tanítók szaktanárok napközisek rajz, technika, magyar munkaközösségvezető DÖK vezető oszt. fők igazgató h.
oszt. fők
3.3.3. A tanulók tudásszintjének mérése A mérés, értékelés típusai: diagnosztikus értékelés: helyzetfeltárás, tervezés, döntés előkészítés, diagnózist, leírást ad formatív értékelés: fejlesztés, korrekció, folyamatszabályozás, okfeltáró jellegű, tantárgyi követelményekhez viszonyít szummatív értékelés: minősítés, visszacsatolás, rendszer-szabályozás, lezáró jellegű Az iskolának, mint szervezetnek a hatékony működése az irányított önértékelés folyamatában ragadható meg. Az irányított önértékelés a vezetési feladatok fontos eleme, melyre kétévenként kerül sor.
a mérés területei Tantárgyankénti osztályátlagok Alapkészségek felmérése - számolás - helyesírás OKÉV-felmérések
módszer adatgyűjtés diagnosztikus
feladatlapok
érintettek
gyakoriság
minden osztály 5. évfolyam
félévente
4., 6., 8. évfolyam
minden év tavaszán
22
minden év szeptembere
felelősök oszt. főnökök szaktanárok mk.-vezetők humán, reál, igazgató h. mk.-vezetők igazgató h. szaktanárok
Tanulmányi és egyéb versenyek indulói, eredményei Angol nyelv tudásszint mérése
adatgyűjtés
minden osztály
feladatlap
Középiskolai felvételik eredményei
adatgyűjtés
magyar-angol minden év két tannyelvű május osztályok, 4. és 8. oszt. év vége 8. osztályok tanév vége
A tanulók fizikai állóképességének felmérése
teljesítmény mérése
minden osztály
Tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése
megfigyelés, információ begyűjtése
1-6. évfolyam minden tanév fejlesztő (valamilyen eleje pedagógus szempontból igazgató h. problémás tanulók)
folyamatosan szaktanárok
ig. h. mk. vezető
oszt. főnökök
minden testnevelő tanév; ősz és tanárok tavasz
Az országos mérés és értékelés eredményeit minden tanévben figyelemmel kísérjük, tanulóink eredményeit összehasonlítjuk az országos átlaggal. A 2006. évi LXXI. törvény 16.-a ill. a Kt. 99. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a 2006/2007. tanévtől kezdődően amennyiben szükséges, értesítjük a fenntartót az országos átlagtól való esetleges elmaradásról, és a fenntartóval történt egyeztetést követően megtesszük a szükséges intézkedéseket.
3.3.4. A
pedagógusok
teljesítmény
ellenőrzésének
és
értékelésének
szempontjai, az értékelés rendje Az iskola belső ellenőrzése a pedagógiai célrendszer megvalósulását az iskola belső szabályzataiban meghatározott megállapodásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskola belső ellenőrzési rendjét a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, az éves munkatervek, havi látogatási terv, az IMIP határozzák meg. Az iskolai belső ellenőrzés a pedagógiai célrendszer megvalósulását az iskola belső szabályzataiban meghatározott megállapodásoknak való megfelelést vizsgálja. Az
23
ellenőrzés adatokat, tényeket, információkat tár fel az intézményben folyó tevékenységrő l, eredményekről. Az értékelés szükséges feltétele, hogy az adott folyamatokat rendszeresen ellenőrizzük. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt tények, adatok, információk alapján az elemzést és értékelést követően olyan intézkedések szülessenek, melyek az adott folyamatokat javítják, a működés hatékonysága, az eredmények megerősítése érdekében. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:
tényszerűség,
objektivitás,
folyamatosság,
konkrétság,
meghatározott céllal történik,
tájékozódás, felkészülés előzi meg,
a feltételrendszer megismerése.
A pedagógusok teljesítmény értékelésének célja, hogy a munkavégzéssel szemben elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek konkrét, értékelhető támpontokat adnak a munkavégzéshez, és minő ségi munka anyagi elismeréséhez. Ennek érdekében az iskolai nevelő-oktató munka egyes részterületeit minő ségi szorzókkal ismerjük el. A minőségi szorzókat minden pedagógusra külön értékelő lapokon tartjuk nyilván. (Az értékelő lapokat ld. a 4. sz. mellékletben.) A minő ségi szorzó megállapítására jogosult a részterület értékelésének felelő se, illetve hatáskörében a közvetlen vezető, az igazgató helyettes, a minőségi vezető és az igazgató. A megállapított minőségi szorzókat a pedagógussal történt egyeztetés után tekintjük véglegesnek. Az értékelő lapot az értékelést végző és az érintett pedagógus is aláírásával látja el. A nevelő számára megállapított minőségi szorzók szorzata adja a nevelő minőségi mutatóját. Az iskola nevelőinek minőségi mutatóját összeadva megkapjuk az intézmény minőségi mutatóját. A minő ségi bérpótlék meghatározása az így kialakított minőségi mutatók alapján történik. A nevelők anyagi elismerésére rendelkezésére álló intézményi bérkeretet elosztjuk az iskola minő ségi mutatójával. Ennek eredményeként megkapjuk az egy minőségi egységre eső minőségi bért.
24
Az egy egységnyi minő ségi bért megszorozva a nevelők által elért minő ségi mutatóval, megkapjuk a nevelő minő ségi bérpótlékát. A pótlék meghatározásánál minden esetben százas nagyságrendre kerekítünk. A teljesítmény értékelésének részterületei: Az egyes részterületekhez rendelt minő ségi szorzók határértékeit a 4. sz mellékletben található értékelő lapok tartalmazzák .A teljesítmény értékelése az alábbi – az iskolai nevelő-oktató munka minden területét átfogó – részterületekre terjed ki: 1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma Amennyiben a nevelő által tanított tanulócsoportok átlaglétszáma megegyezik az iskolai átlaggal a szorzó 1,0 egész. Minden megkezdett 10%-os eltérés pozitív és negatív irányban 1 tized eltérést eredményez a minőségi szorzó megállapításánál a megadott határértéken belül. A nevelő által tanított átlaglétszámot úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a tanított évfolyamon a tanulócsoportok létszámát (minden csoportot annyiszor figyelembe véve, ahány órája van abban a csoportban egy héten a nevelő nek) és elosztjuk a nevelő évfolyamon tanított óraszámával. Csoportbontás esetén az országos átlag 50 százalékát kell figyelembe venni. 2. Az osztály előző félévi tanulmányi eredménye a jelenlegihez képest az érintett pedagógus által tanított tantárgyból A nevelő által tanított osztály előző félévivel megegyező tanulmányi átlaga 1,0 egész minőségi szorzót jelent. Javuló illetve romló tanulmányi átlagok alapján tizedenként növekvő illetve csökkenő mértékben változik a minőségi szorzó a megadott határokon belül. Új tantárgy belépésekor csak a tanítási év végén határozunk meg ilyen szorzót. 3. OKÉV felmérés eredményének iskolai elismerése Az országos felmérés eredményének kiemelkedő jelentősége van, mivel ez az eredmény mutatja meg az iskolai munka eredményességét az alaptantárgyak tekintetében. Az a nevelő, aki a tantárgyából, illetve az általa tanított tanulócsoportban legalább az országos átlagot elérte, már kiemelkedő 2,0 egész minőségi szorzóban részesül az iskolai minőségi bérkeret meghatározásakor.
25
Az országos átlagtól való eltérés alapján nő, illetve csökken a minő ségi szorzója a nevelő nek. Minden országos átlagot meghaladó eredményt tizedenként 0,2-es minőségi szorzó emelkedéssel értékelünk. Minden országos átlagot el nem érő eredményt tizedenként 0,2-es minőségi szorzó csökkenésével értékelünk. (Természetesen ez a szorzó csak azokat a nevelőket érinti, akik tanítják az adott évfolyamon az országos felmérésben szereplő tantárgyakat.) Amennyiben egy nevelő több évfolyamon vagy több osztályban is érdekelt, abban az esetben az elért átlagokat külön – külön kell összehasonlítani az évfolyam országos eredményével és megállapítani a minőségi szorzót. A nevelő részére ilyen módon megállapított minőségi szorzók átlaga lesz a nevelő végső minőségi szorzója. 4. Óra-ill. foglalkozáslátogatási értékelés szorzója a látogatást követően A látogatást végző adja okszerűen megindokolva döntését. A látogatottnak minden esetben ellen kell jegyeznie a látogatási jegyzőkönyvet, megjegyzést is fűzhet hozzá Az óralátogatást, ill. napközis csoportfoglalkozások látogatását végzi az intézmény vezetője, az igazgató helyettesek és a munkaközösségi vezető. A megfigyelési szempontok a mellékelt minőségi értékelő lapon találhatóak. Az óralátogatási tervet minden hónap elején ismertetni kell a nevelőtestülettel, és közzé kell tenni a tanáriban. 5. Munkaközösségi vezetők szorzója A munkaközösség vezetőket háromévente titkos szavazással választja a tantestület azonos szakot tanító nevelő i. Ők a közvetlen felelő sei a tanítási órák és a szakmai munka megfelelő színvonalának, ezért indokolt, hogy a minőségi szorzóban is megjelenjen ez a szakmai felelő sség. Átlagos teljesítmény esetén a munkaközösség vezetőjének a minő ségi szorzója: 1,2. Ettől
indokolt
esetben
(elért
eredmények,
kiemelkedő
rendezvények,
elért
versenyeredmények stb.) tény és okszerűen a közvetlen munkahelyi vezető és az iskola igazgatója eltérhet a minőségi értékelő lapon vezetett értékek alapján. Itt értékeljük a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáját is hasonlóan a munkaközösség vezetői elismeréshez.
26
6. Tanulmányi versenyek eredményei Városi ill. körzeti verseny 1-3. helyezettje Megyei verseny 4-6. helyezés Megyei verseny 2-3. helyezés Megyei verseny 1. helyezés Országos verseny 5-10 helyezés Országos verseny 3-5. helyezés Országos verseny 1-2. helyezés
1 tizedes javítás 2 tizedes javítás 4 tizedes javítás 7 tizedes javítás 1 tizedes javítás 1,0 egész javítás 1,3 tizedes javítás
A minőségi szorzó meghatározásakor a tanulmányi versenyen elért eredményt egyéniben és csapatban is el kell ismerni az értékelő lap szerint a megadott határértékek között. Többfordulós verseny esetén a legmagasabb eredményt vesszük figyelembe. 7. Egyéb versenyeken való részvétel és eredményesség Iskolánk tanulói minden évben eredményesen szerepelnek nem tanulmányi jellegű versenyeken is, pl. sakkverseny, rajzos pályázatok, stb. A nem tanulmányi versenyeken való részvétel és az elért eredmény is növeli az iskola presztízsét, szélesíti a tanulók látókörét, gazdagítja ismereteiket. Ezért az itt mutatott teljesítményeket is szükséges figyelembe venni a minő ségi bérpótlék meghatározásakor. 8. Ünnepélyek szervezése, osztály összejövetelek, pályázatírás, erdei iskola szervezése, a feladat ellátási tervben meghatározott egyéb tevékenységek Azok a nevelők, akik hivatástudatból vállalnak olyan nem kötelező és nem fizetett tevékenységet,
amely
növeli
az
népszerűségét,
iskola
tekintélyét,
befolyásolja
szellemiségét, a minőségi bér meghatározásánál előnyben kell részesíteni. A közvetlen munkahelyi vezető tesz javaslatot (munkaközösségi vezető, igazgató helyettes) a minőségi szorzó számszerű meghatározására, okszerű indoklással. 9. Nyelvvizsga száma alap és középfok Az
iskola
idegen
nyelvi
oktatásának
hatékonysága
lemérhető
a
nyelvvizsga
követelményeinek teljesítésén. A felvételi eljárásokon külön pontszámot érhetnek el vele a tanítványok. Ezért a minő ségi bérkeret elosztásánál is jelentős szerepet kell, kapjon ez az objektív mutatószám. A tanulók minden sikeresen teljesített alapfokú nyelvvizsgája egy tizeddel emeli a nevelő minőségi szorzóját. Sikeresen teljesített középfokú nyelvvizsga esetében minden középfok 3 tizeddel javítja a nevelő minő ségi szorzóját. (Az elérhető legmagasabb minőségi szorzó 3,0 egész.)
27
10. Osztályfőnöki munka Az
iskolai
tanulói
közösségek
közvetlen
irányítói
az
osztályfő nökök.
Az
osztályközösségek életének szervezése, irányítása alapvetően határozhatja meg az iskolai élet különböző színtereit. Ennek kialakítása elsősorban az osztályfő nökök feladata. Ezen a szinten érintkeznek a legtöbb alkalommal a szülők is az iskolai élettel. Ezért is fontos, hogy a szülők, mint az iskolai szolgáltatás elsődleges megrendelő i milyen hatásokkal találkoznak, milyen véleményt alakítanak ki az iskoláról. A minő ségi munka elismerése ezért kiemelten fontos ezen a területen. Átlagos teljesítmény 1,0 egész minő ségi szorzót jelent a nevelő számára. Az értékelést végzőnek kell az iskolai normához viszonyítania a minőségi szorzó meghatározását. A értékelő lapon meghatározott, lehetőleg objektív tevékenységek a minő ségi szorzó meghatározásának alapvető kritériuma. 11. Szakképzettség, a szakmai munka a továbbtanulási hajlam megítélése A nevelő minő ségi szorzójának kialakításánál elsősorban azt a továbbképzést szükséges figyelembe venni, amely az iskola szempontjából fontos, az iskola céljainak megvalósítását elősegíti. Értékelni kell ugyanakkor, hogy a nevelő mennyire jártas a mai kor követelményeinek megfelelő oktatási, pedagógiai módszerek ismeretében, munkája során mennyire használja ezen ismereteket.
12. Ügyeleti munka Az iskolai ügyeleti munka a mindennapi iskolai tevékenység fontos eleme. Az ügyelet megfelelő ellátása jelentős mértékben járul hozzá az iskolai házirendben megfogalmazottak
betartásához,
a
tanulók
közösségi
viselkedési
normáinak
kialakulásához, az iskola neveltségi szintjének javításához, az iskolai konfliktushelyzetek megelőzéséhez. Ezért fontos az ügyeleti munka színvonalának megfelelő ellátása. A nevelő minő ségi munkájának értékelésekor ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A minőségi szorzó kialakításánál tényszerűen az értékelő lapon kell rögzíteni, esetlegesen indokolni a javasolt minőségi szorzót.
28
13. Adminisztrációs tevékenység A nevelők adminisztrációs teendői alapján alakul ki az iskola szakmai dokumentációja. Ezért nagyon fontos, hogy minden iskolai dokumentum naprakész és megfelelően vezetett legyen; a tanmenetek elkészítése, a tanulók adatainak kezelése, a dolgozatok gyors és szakszerű javítása, időarányos számú tanulói érdemjegy és a szöveges értékelés pontos, törvényileg szabályozott elkészítése, valamint egyéb, az Szmsz-ben szabályozott dokumentumok elkészítése, vezetése, a határidők pontos betartása. Szintén az adminisztrációs tevékenységhez tartozik a munkaügyi nyilvántartások megfelelő vezetése, mivel ez az alapja a nevelő teljesítményének kimutatásának. Az adminisztrációs tevékenységet az igazgató és az igazgató helyettesek rendszeresen és folyamatosan ellenőrzik. Ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalatai képezik az alapját a minőségi szorzó kialakításának. 14. A nevelő iskolai fegyelmi ügyei Abban az esetben, ha a nevelő nek a tanév során valamilyen fegyelmi ügye keletkezik. A fegyelmi határozatban kell meghatározni a minőségi szorzóra gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a fegyelmi határozat nem szünetelteti a nevelő minő ségi bérpótlékát, meg kell határozni az alkalmazható minő ségi szorzót a feltüntetett határok között.
3.3.5. A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelése A vezetői feladatot ellátók – igazgató, igazgató helyettesek – teljesítményének értékelését kétévenként végezzük. Minden pedagógus kitölt egy-egy kérdő ívet (5. sz. melléklet) az igazgatóra és az igazgató helyettesekre vonatkozóan. A kérdések lefedik az igazgatóság szakmai tevékenységei köreit és az emberi alkalmasságra is kitérnek. Ezzel egyidejűleg ugyanezeket a kérdő íveket kitöltik önértékelés céljából a vezetőség tagjai is. A kérdőíveket a minőségirányítási csoport kiértékeli, az eredményeket dokumentálja és ismerteti az igazgatósággal és tantestületi értekezleten a nevelőkkel. A problémás kérdéseket, illetve azokat, ahol az önértékelés és a nevelők értékelése eltérést mutat, a nevelőtestületi értekezleten megvitatjuk. Amennyiben a feltárt hiányosságok azt szükségessé teszik, az igazgatóság intézkedési tervet dolgoz ki, és azt ismerteti a nevelőtestülettel.
29
Az igazgatóhelyettesek pedagógiai és adminisztrációs tevékenységének mérése és értékelése a többi pedagóguséhoz hasonlóan történik. Az igazgató minőségi bérpótlékának megállapítása a fenntartó hatáskörébe tartozik.
3.3.6. A Pedagógiai Program megvalósulása, beválása
A vizsgálandó terület A PP-ben az adott tanévre vonatkozó eredmények, hiányosságok A PP felülvizsgálata, korrekció A PP céljainak eredményessége
Módszer
Idő
Felelős
Írásbeli beszámoló minden év készítése a fenntartó június által megadott szempontok alapján Szöveges értékelés ötévenként
mk.-vezetők igazgató
esetleg külső szakértő bevonásával
igazgató
ötévenként
tantestület igazgató
3.3.7. Irányított önértékelés Területei: Az önértékelés kiterjed
az intézmény összes folyamatára,
jellemző
tulajdonságaira, adottságaira, szervezeti kultúrájára és az intézmény által elért eredményekre Célja: Az önértékelésben foglalt tényekre alapozva válik lehetővé az erősségek és fejlesztendő területek megállapítása, a beavatkozás, fejlesztés területeinek és módszereinek kijelölése. Módszere: A két év alatt begyűjtött információk dokumentációinak (kérdőívek kiértékelése, interjúk eredményei, mérések, értékelések) áttekintése, kiértékelése, az eredmények dokumentálása, a tendenciák megállapítása. A fejlesztendő területekre intézkedési terv kidolgozása. Periódusa:
Kétévenként
30
3.4.
AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE
PARTNER 1. Fenntartó 2. Színház, Könyvtár, Gyermekház
Téma, terület Munkaerőgazdálkodás, létszám költségvetés Könyvtár Szabadidős programok, rendezvények
3. Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálat Nevelési Tanácsadó Eü (gyermekorvos, fogászat, Védőnők) Rendőrség Civil szervezetek Alapítványok 4. Nevelési Tanácsadó M.Tan.Kép.Vizsg.Biz. 5. Polgármesteri Hivatal Környezeti referens 6. PRECIZ Biztonságtech. Kft.
Gyermek- és Ifjúságvédelem
7. Iskolaszék, SZM.
Az iskolai oktató-nevelő munkáival kapcsolatos kérdésekben
8. DOLCE Művészeti Iskola 9. Egyházak
Programok egyeztetése Hittanórák
10. Óvodák
Beiskolázás
11. Erdélyhegyi Alapítvány
Tehetséggondozás
Tanulási kudarcnak kitett tanulók Környezeti nevelés Munkavédelem
31
Felelős igazgató igazgató könyvtáros szabadidő-szervező osztályfő nök igazagató igazgató h.
igazgató fejlesztő pedagógus ig. h. munkavédelmi referens Ig. h. igazgató
igazgató igazgató ig.h. alsós mk.-vezető 1. oszt. nevelők igazgató kuratóriumi elnök, tag a nevelőtestületbő l
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Minőségirányítási program készítését a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10)-(12) bekezdéseiben foglaltak határozzák meg;
A minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség elfogadta, az elfogadásról szóló jegyzőkönyv mellékelve;
Az iskolaszék véleményezte, a véleményről szóló dokumentum csatolva;
Az iskolai DÖK véleményezte, a véleményről szóló dokumentum csatolva;
A programot a fenntartó jóváhagyta, a jóváhagyásról szóló dokumentum csatolva;
Hatálya az iskola alkalmazotti közösségére terjed ki;
Felülvizsgálata, esetleges módosítása igény szerint;
Hatályba a Képviselő-testület .................. sz. határozatával lép.
Szeged, 2007. 03. 04.
Hatályba lépés ideje: 2007. szeptember 1.
Hatályba léptette:
Dr. Ezumahné Németh Györgyi igazgató
32
