Intézmény neve:
Szabályzat típusa:
Dorogi Óvoda, Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Házirend
Intézmény székhelye, címe:
2510 Dorog, Borbála ltp. 8.
Intézmény OM-azonosítója:
031808
Intézmény fenntartója:
Dorog Város Képviselő- testülete
Az intézmény főigazgatója:
Sitku Pál
Az óvodai intézményegység vezetője: Intézményegység vezetőhelyettesek: Iskolai intézményegység vezetője: Intézményegység vezetőhelyettes(ek):
Schmeráné Eichardt Gizella Szrnka Anna, Uitz Sándorné Dankó József Jászberényi Károly, Víg Attila
Óvodai intézményegység I. A házirend célja, feladata és tartalma A házirendben foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az óvoda törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyerekek közösségi életének megszervezését. A házirend felülvizsgálata legalább kétévente szükségessé válik, még akkor is, ha erre nincs központi, illetve felsőbb rendelkezés. Az óvoda vezetőségének át kell tekintenie az éppen érvényes szabályzatot abból a szempontból, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, érvényesülnek-e az előírásai, eleget tesz-e az intézmény által kitűzött szabályozási célnak. A jogalkotó, a fenntartó általában a közoktatási törvény, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó rendeletek jelentősebb módosítása után rendel el kötelező házirend-felülvizsgálatot, amelynek célja, hogy az intézményi szabályok összhangban legyenek a megváltozott jogszabályi környezettel. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint a házirendet nyilvánosságra kell hozni, és beiratkozáskor, illetve érdemi változás esetén át kell adni a szülőnek. Az óvoda a nevelési programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az óvoda vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. Az óvoda szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. Fentieket a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 8. §] Az óvoda házirendje tartalmazza a gyermeki és a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának módját, valamint a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirendben állapítható meg a gyermekek napirendje; a játék, a pihenőidő, a szabad levegőn tartózkodás és a foglalkozások ideje, aránya és rendje. Tartalmazza továbbá az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei használatának rendjét. A házirend területi hatálya az intézménybe érkezéstől az intézmény egész területére érvényes, továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó, az óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre. A házirend személyi hatálya az óvodás gyermekekre, a pedagógusokra, egyéb közalkalmazottakra, az intézményben munkájukat ellátó Munka Törvénykönyve alá tartozó - ELÁMEN, illetve Városüzemeltetés- munkavállalókra és a szülőkre terjed ki.
II. Általános információk Az intézmény hivatalos elnevezése: Dorogi Óvoda, Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Az intézmény címe: 2510 Dorog, Borbála ltp. 8. Tel.: 06/33-509-540 Az óvodai intézményegység székhelyének címe, telefonszáma: 2510 Dorog, Iskola u.2. Tel/ Fax: 06/33- 521- 450 Az óvodai intézményegység vezetője: Schmeráné Eichardt Gizella Tel/ Fax: 06/33- 521- 450 E-mail:
[email protected] Fogadónapja: hétfő 8-15 óra (előzetes egyeztetés alapján) Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Dorog Város Képviselő- testülete 2510 Dorog, Bécsi út 71. 06/33 431-299 Az óvoda feladat ellátási helyeinek neve, címe, elérhetősége: Hétszínvirág Óvoda 2510 Dorog, Otthon tér 8. Tel. Fax: 06/33-522-095 E-mail:
[email protected] Petőfi Óvoda 2510 Dorog, Iskola u. 2. Tel. Fax: 06/33-521-450 E-mail:
[email protected] Zrínyi Óvoda 2510 Dorog, Tel.: 06/33-522-126 E-mail:
[email protected]
3. Az óvodai intézményegység óvodáinak munkarendje 3.1 Az óvodai nevelési év rendje Minden nevelési év szeptember 1 - augusztus 31- ig tart. A nyári életrend június 1 - augusztus 31-ig tart. Előzetes egyeztetéssel, a nyári időszakban Dorog város óvodái váltva tartanak nyitva. A zárás rendjéről a szülőket minden év februárjában értesítjük. A nyári karbantartás ideje: 3 hét Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel működik. A szülők munkarendjéhez alkalmazkodva – beiratkozáskor történő felmérés alapján- tart nyitva. Az óvodák lépcsőzetes nyitva tartása alapján választhat a szülő a feladat ellátási helyek közül. A nevelés nélküli munkanapok száma 5, időpontját az éves munkatervben határozzuk
meg. A nevelés nélküli napokon a város másik két önkormányzati óvodáját vehetik igénybe a gyermekek. 3.2 Az óvodák nyitvatartási ideje Feladat ellátási hely neve Hétszínvirág Óvoda Petőfi Óvoda Zrínyi Óvoda
Nyitva tartás időszaka 500-1615 515 -1630 530 – 1645
Időtartama (óra/hét) 5615 5615 5615
Az ügyeletek megszervezésének rendje zárás alatt, illetve a nevelés nélküli napokon: Az intézmény nyári zárásának ideje alatt a város egy másik, erre a célra kijelölt óvodájában, ügyeleti ellátást lehet igénybe venni. December 24-31 közötti időszakban a nevelési évben éppen ügyeletes óvoda fogadja a város többi óvodájából a gyermekeket. A nevelés nélküli napokon a város másik két önkormányzati óvodai feladat-ellátási helyét vehetik igénybe a gyermekek. Nyáron június 15-e után a gyerekeket összevont, ügyeleti csoportban helyezzük el, augusztus 31-ig. A gyerekek reggel nyitástól - amennyiben a létszám indokolja – a délelőttös óvodapedagógus megérkezéséig,valamint délután a délutános óvodapedagógus távozásától zárásig ügyeleti csoportban tartózkodnak, egy ügyeletes óvónő felügyelete alatt. Az óvoda bejárati ajtaja zárva tartásának rendje: Az óvoda ajtaját reggel 9-1130-ig, valamint délután 1300-1430-ig zárva tartjuk. A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 10 óra. A közoktatási törvény 24. § (4) pontjának értelmében egy gyerek napi tíz óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az óvodában, annak ellenére, hogy az intézmény nyitva tartás ideje ennél hosszabb.
4. Az óvoda használatba vételének rendje 4.1 A gyermekek óvodai felvétele – SZMSZ szabályozza A harmadik életév betöltésétől az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolcéves koráig. Amennyiben a gyerek megbízhatóan ágy- és szobatiszta. Amikor a gyerek egészséges, és erről orvosi igazolást tud a szülő bemutatni az óvónőnek. Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette az adott hónapra. 4.2. Óvodai beiratkozás Szervezett nyílt nap során lehetőséget biztosítunk a gyermekek és a szülők számára az intézmény megtekintésére és a felmerülő kérdések megválaszolására. A beiratkozás a szülő személyes megjelenésével történik. Ekkor a szülők tájékoztatása után a gyerek adatai rögzítésre kerülnek. A felvételről vagy az esetleges elutasításról írásban értesítjük a szülőket. A beiratkozás májusban előre megjelölt időpontban, valamint folyamatosan történik, a
jelentkezési lap kitöltésével válik érvényessé. Az adatok igazolása érdekében a gyerek és a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumokat be kell mutatni. A gyermek csoportba osztásáról az intézményegység vezető illetve helyettesei döntenek, a szülő kérése és az óvodapedagógusok véleménye alapján, az egyéni fejlettség és az életkor figyelembe vételével. 4.3. Az elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés az iskolai életmódra való felkészítő foglalkozások kivételével, ha a gyerek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot hiányzik, feltéve, ha az óvoda legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette a szülőket a hiányzás következményeiről. Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja áthelyeztetni gyermekét. A gyermek felvételt nyer az Általános Iskolába. Óvodaköteles gyerek igazolatlan hiányzásáról, illetve rendszeres késéséről a jegyzőt is értesíteni kell.
5. Gyermekek az óvodában 5.1. A gyermek jogai (Kt. 10. §) A gyermek joga, hogy a nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás...). Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt, végig pedagógus felügyelete alatt álljon. A gyerek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása. A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. (Több szülő együttes kérése alapján.) Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, amely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét. A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottjainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek fejlődéshez, művelődéshez való jogát.
A gyermek a család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet. A gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási, fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó...), felszereléseit ingyenesen használhatja. Neveléssel törekszünk arra, hogy ezekre vigyázzon, és azokat rendeltetésszerűen használja. Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezete és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.
5.2. A gyerekek ruházata, ápoltsága az óvodában A ruházat tisztasága, a gyermek ápoltsága legyen kifogástalan. A szobai, udvari ruhát, cipőt egészségi és kényelmi szempontok szerint válasszák ki. Nem célszerű a szoros, esetleg kinőtt ruházat. A ruházat, cipő, csizma jellel való ellátását kérjük az elcserélés elkerülése érdekében. A ruhákat, cipőket a kijelölt helyen, az öltözőben, a gyerek saját polcán helyezzék el. A ruhászsákba tegyenek pótruhát (fehérnemű, zokni, póló). Tornafelszerelés meglétéről (az adott csoport óvónőinek kérése alapján) és annak tisztaságáról gondoskodjanak a szülők. 5.3. A gyerekek étkeztetése az óvodában A gyerekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata. Az óvoda köteles a felhasznált élelmiszerekből ételmintát 72 órán át a hűtőben megőrizni (ÁNTSZ), kivéve a kirándulásokra készült tízórai és a vitaminpótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség. Házilag készített süteményt, tortát a szigorú HACCP-s előírás miatt nem tudunk elfogadni. A gyerek egyéni étkeztetése otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyerek előtt, az óvoda területén (csokoládé, túrórudi, cukorka, banán...) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását (öltöző, folyosó) is nehezíti. Ételallergiás gyermek, vagy egyébétkezéssel összefüggő betegség esetén az eltérő étkezés megrendelésére lehetőség van. Ilyen esetben a szolgáltatást biztosító cég szabályai az érvényesek. A felmerült igényt a szülők az óvodában jelezhetik, melyet továbbítunk a szolgáltató felé. Az étkezések időpontját a csoportok napirendje határozza meg. Célszerű a nagyon korán (negyed 6 és 7 óra között) érkező gyermeket otthon
megreggeliztetni, az óvodai reggelit pedig 9 óra körül tízóraiként fogyasztja el. 5.4 Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendje [a közoktatási törvény 10. § (4) és 118. § (5) pontja alapján] A befizetések időpontját minden hónapban előre kifüggesztjük az óvoda faliújságjára. (Előző héten) A befizetés ideje két nap, minden hónap 10-e körül történik. Az első nap délelőtt, 7-12-ig, a második nap 11-1630-ig tart. Szükség esetén a pótbefizetés napjáról a szülőket a faliújságon értesítjük. A normatív kedvezményre való jogosultság feltételeiről minden nevelési év elején tájékoztatjuk a szülőket a hirdetőtáblán. Az ingyenes és az 50%-os étkezési díj a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén igényelhető (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat bemutatása, három gyerek megléte, orvosi igazolás). Hiányzás esetén a következő napi étkezés lemondható 10 óráig. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Amennyiben a gyerek a lejelentett napok után továbbra is hiányzik, újra le kell jelenteni, mert a folytatás nem automatikus. Lejelenteni telefonon, vagy személyesen az óvodatitkári irodán lehet. Amikor a szülő tájékoztatja az óvónőt, hogy a gyermeke beteg, az nem jelenti azt, hogy egyúttal a lejelentés is megtörtént, mivel a csoportszobát az óvónő nem hagyhatja el, az ügyintézőt így nem tudja értesíteni. A lejelentés elmulasztása esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. A fizetési kötelezettség elmulasztása miatt az ötévesnél nagyobb gyerek óvodai ellátása nem szüneteltethető! 5.5. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok ÁNTSZ által előírt szabály, hogy a tanév alatt (szeptember 1-jétől június 15-ig) betegség esetén a háromnapos hiányzás után be kell mutatni az orvosi igazolást. Az óvodában csak teljesen egészséges gyerek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyerek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása. Otthonról beküldött gyógyszer beadása a nap folyamán az óvónők részéről tilos! Kivéve az allergia, illetve a magas láz csillapítására szolgáló készítményeket. Amennyiben a gyerek napközben belázasodik, hány, hasmenése, hasgörcse, illetve kötőhártya-gyulladása van, az óvónő köteles a szülőt telefonon értesíteni. Ilyen esetben a gyereket a lehető legrövidebb idő alatt el kell vinni az óvodából. Az orvos felkereséséről a szülő gondoskodik. Ezután a gyerek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába. Az óvónő teendője baleset, vagy napközben megbetegedő gyerek esetén: A gyereket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoportja felügyeletét meg kell szerveznie. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról kell gondoskodni (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz). A lehető
leghamarabb értesíti a szülőt is. Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű...) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez. Nyakláncot, gyűrűt a balesetveszély elkerülése végett a gyermekek az óvodában nem hordhatnak. Csere cipőnek papucsot nem fogadunk el,csak olyan cipőt ami stabilan fogja a gyermek lábát. 5.6. Egyéb szabályozások A gyerekek érkezésének és távozásának rendje A nevelés eredményessége érdekében a gyermekek legkésőbb 830-ig érkeznek meg az óvodába felnőtt kísérővel, illetve felnőttel távoznak az óvodából. A késést a szülők telefonon jelenthetik be, hogy a csoport számítani tudjon a gyermekre. Az óvodába érkezésekor a szülő minden esetben személyesen adja át a gyermekét az óvónőnek, egyébként a kapuból elengedett gyerekért felelősséget nem tudunk vállalni, mivel az óvónő nem is tud a gyerek megérkezéséről. A szülő minden esetben ellenőrizze, hogy a gyermeke ne hozzon be az óvodába olyan tárgyat, amely baleset forrása lehet (gyufa, kés, tű, mobiltelefon...). A gyereket a szülők, ezenkívül az általuk megnevezett, írásban bejelentett felnőtt, illetve nagyobb testvér viheti haza. Ennek hiányában a gyermeket nem adja ki az óvoda! A válófélben lévő szülők esetében a gyerek elvitelét csak bírósági végzés bemutatása után korlátozhatja valamelyik szülő a másik rovására. Az óvodában nem étkező gyermekek 1130 órakor, az ebéd után hazajáró gyermekek 1215 és 1245 óra között, valamint a délutáni pihenés után 1430órától indulnak haza az óvodából Amennyiben a gyerekért nem jönnek az óvoda zárásáig, az ügyeletes óvónő kötelessége először telefonon keresni a szülőt, majd zárás után, ha ez nem vezetett eredményre, az óvodában várakoznak megérkezésükig. Az óvodába járási kötelezettség Az ötödik életévét betöltött gyerek számára kötelező napi 4 órát részt venni a délelőtti iskolai életmódra felkészítő tevékenységekben. Amennyiben ezekről a gyerek (indokolatlan hiányzás, sorozatos késés miatt) rendszeresen távol marad, az óvodavezetőnek írásban jeleznie kell a törvénysértés tényét a lakóhely szerinti jegyző felé. A jegyző ezután pénzbírságot szabhat ki a családra. A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás megkérésének, indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai Minden távolmaradást előre kérjük bejelenteni az óvodapedagógusnak. Betegség miatti hiányzás esetén csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a
gyermek. Egyéb esetben, amennyiben a szülő három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás...) nem kívánja az óvodát igénybe venni, az intézményegység vezető helyettestől írásban szükséges engedélyt kell kérni. A gyerekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályozása Az óvodának a Kt. 40. § (8) pontja szerint lehetősége van az óvodai élet gyakorláshoz nem szükséges eszközök, tárgyak bevitelét megtiltani, korlátozni vagy feltételekhez kötni. Amennyiben a szülők az előírt szabályozást nem tartják be, a bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel. Behozható tárgyak: pl. olyan személyes játékok, takaró, párna..., amely a gyerek elalvását és az otthontól való elszakadást segíti, megkönnyíti. Nem hozható be az óvodába: cumisüveg, otthoni játékok, ékszerek, drága ruhadarabok. Amennyiben ez mégis megtörténik, az óvónő ezeket elveszi a gyerektől, biztonságba helyezi, és hazamenetelkor átadja a szülőnek. A gyerekek nagyobb csoportjának meghatározása Nagyobb csoport lehet: az azonos csoportba járó, ugyanahhoz a két óvónőhöz tartozó gyerekek csoportja, az életkortól függetlenül, amennyiben vegyes csoportról van szó; az azonos életkorú gyerekek csoportjától függetlenül, például az óvodát kezdő, illetve az iskolába menő gyerekek csoportja; külön, speciális foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja, például a fejlesztő, felzárkóztató, logopédiai, gyógytorna foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja; az önköltséges tanfolyamokon részt vevő gyerekek csoportja (úszás, torna, kézügyesség, nyelv...).
6. Szülők az óvodában A szülők jogai és kötelességei A szülő jogai A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, egyházi, magán). A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülő dolgozik. A felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodaköteles gyerek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. A körzeti óvodának helyhiány esetén az alábbi esetekben fel kell vennie a kapcsolatot a kerület további óvodájával, és segítenie kell a gyerek elhelyezését, ha a gyermek: - betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére,
- felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, intézményi minőségirányítási programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor betekintés céljából át kell adni a szülőnek. Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és abban tevékenyen közreműködhet. Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A szülő kötelességei A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását; hátrányos helyzetű gyermek esetén hároméves kortól, rendezett körülmények között élő gyerek esetén ötéves kortól. A közoktatási törvény 24. § (3) pontja értelmében, amikor a gyermek betölti az ötödik életévét, a nevelési év első napjától (szeptember 1.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül, a szervezett foglalkozások idején óvodai nevelésben kell részesülnie. A fenti két esetben nem szűnhet meg a gyermek óvodai nevelése a szülő bejelentése, befizetési kötelezettség elmulasztása vagy igazolatlan hiányzás miatt. Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja vinni a gyermekét, az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. Kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. Tartsa tiszteletbe az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása
A szülők és a gyermekeket nevelő óvodapedagógusok együtt gyakorolnak befolyást a gyermek fejlődésére. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partneri kapcsolatban valósul meg. Az épületben való kulturált, biztonságos közlekedést és viselkedést a szülőknek be kell tartaniuk, gyermekeiktől pedig életkorukhoz mérten megkell követelniük. Az óvodánkba járó gyerekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakkal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. A nevelőkkel való kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei A szülőknek lehetőségük van arra, és azt mi igényeljük is, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást. Annak érdekében, hogy a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. Az együttműködésre alkalmas fórumok: szülői értekezletek, játszódélutánok, nyílt napok, közös rendezvények, fogadóórák (vezetői, óvónői), az óvónővel való rövid, esetenkénti, megbeszélések. Kérésünk, hogy reggel és hazavitelkor a néhány mondatos információcserén túl se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetés miatt az óvónő figyelmét a gyerekekkel való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el, mert az előidézheti baleset kialakulását, és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát! A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyerek saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. Az óvodatitkár, a dadusok nem illetékesek. Az óvoda helyiségeinek (csoportszobáinak, konyhájának, WC-jének) és udvarának a szülők általi használatának rendjét az ÁNTSZ-előírásoknak és a helyi szabályozásoknak megfelelően alakítjuk. Az intézmény egész területén, beleértve az óvoda udvarát is, tilos a dohányzás! Szülők tájékoztatása A Szülői munkaközösség az óvodás gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézményegység vezető helyettestől és képviselője az adott kérdéskört tárgyaló nevelőtestületi értekezleten részt vehet, tanácskozási joggal. Felhívjuk a figyelmet a kihelyezett tájékoztatások rendszeres olvasására, mert a meghatározott eseteken kívül személyre szóló értesítéseket nincs módunkban küldeni!
7. Pedagógiai munka az óvodában
Az óvodai életet, a foglalkozásokat az intézménynek oly módon kell megszerveznie, hogy a szülők és a fenntartó igényeinek megfelelően, a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével és ellátásával, gondozásával összefüggő feladatainak. Az intézményegység vezető helyettesek irodájában bármikor elkérhető betekintésre az óvoda helyi pedagógiai programja és az intézmény minőségbiztosítási programja.
8. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok Az óvoda bejáratának napközbeni zárásának rendje a bejárati ajtón, mindenki számára jól látható helyen olvasható. Az intézményegység vezető illetve helyettesei szabályozzák az óvoda épületében való tartózkodást, amely előírás a szervezeti és működési szabályzatban található meg. Az intézményegység vezető helyettesek intézkednek a reklám jellegű anyagok elhelyezéséről: az engedély megkérése után, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára. Az óvodák épületének hasznosítása egyéb célokra: a fenntartó engedélye alapján történik, amennyiben az alapító okiratban a hasznosítás mint vállalkozási tevékenység szerepel. Megfelelő szabályozás és a feltételek kialakításával lehetőség van az épület egyes helyiségeinek hasznosítására (például tornaterem). Fontos és betartandó előírás, hogy az óvodák területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá amíg az óvoda ellátja a gyerekek felügyeletét, ilyen jellegű tevékenység nem folytatható. Az óvoda teljes területén tilos a dohányzás. Tilos továbbá az óvoda területén az alkoholés a drogfogyasztás. Az óvoda területén ügynöki és kereskedelmi tevékenység nem folytatható, kivéve az óvoda által szervezett rendezvényen. A tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők felsorolását lásd az intézmény szervezeti és működési szabályzatában. Anyagi felelősség esetén pontosan meg kell határozni, hogy mi az óvoda és mi a szülő felelőssége. Megbotránkoztató viselkedés esetén az óvoda dolgozói felszólíthatják a helytelenül viselkedő személyt az óvoda elhagyására. Óvodás gyermek a konyhákban, szertárakban, felnőtt mosdókban,udvari raktárban,kazánházban nem tartózkodhat még felnőtt felügyelettel sem. A csoportszobákba, klíma szobába, tornaszobába bemenni csak nyílt napokon és szülői értekezleteken lehet cipő védővel, melyet az óvoda biztosít. Nagycsoportos gyermekek esetében, a szülő saját felelősségére írásban kérheti és aláírásával igazolhatja, hogy gyermeke egyedül induljon haza. A pontos időpontot is írásban kell meghatározni.(A gyermeket az óvoda dolgozója kíséri ki a kapuig.)
Kirándulások szervezésénél a faliújságon történő írásbeli tájékoztató után a szülők engedélyét kérjük, melyet az aláírásával igazol. Az óvoda az épületbe, az udvarba behozott játékokért, tárgyakért (pl. kerékpár..) nem vállal felelősséget. Amennyiben pályázatra kívánjuk küldeni a gyermekmunkát, vagy újságban szeretnénk megjelentetni, szóbeli engedélyt kérünk a szülőtől. A házirend betartása minden érintett számára kötelező!
9. A házirend nyilvánossága, megismerése [Kt. 40. § (12) bekezdés] Az SZMSZ mellett a házirendet is nyilvánosságra kell hozni, valamint egy példányát a gyermekét beíratni kívánó szülő kezébe kell adni. A házirend nyilvánosságra hozatala a szülői értekezleteken történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében az óvodák épületében kifüggesztésre kerül.
Általános iskolai intézményegység Jogszabályi hivatkozás: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
I. A házirend célja, feladata és tartalma A házirendben foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az iskolai intézményegység törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyerekek közösségi életének megszervezését. A házirend felülvizsgálata legalább kétévente szükségessé válik, még akkor is, ha erre nincs központi, illetve felsőbb rendelkezés. Az iskola vezetőségének át kell tekintenie az éppen érvényes szabályzatot abból a szempontból, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, érvényesülnek-e az előírásai, eleget tesz-e az intézmény által kitűzött szabályozási célnak. A jogalkotó, a fenntartó általában a közoktatási törvény, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó rendeletek jelentősebb módosítása után rendel el kötelező házirend-felülvizsgálatot, amelynek célja, hogy az intézményi szabályok összhangban legyenek a megváltozott jogszabályi környezettel. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint a házirendet nyilvánosságra kell hozni, és beiratkozáskor, illetve érdemi változás esetén át kell adni a szülőnek. Az iskola a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról. Fentieket a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. [11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 8. §] Az iskola házirendje tartalmazza a gyermeki és a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának módját, valamint a gyermekek iskolai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirend területi hatálya az intézménybe érkezéstől az intézmény egész területére érvényes, továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, az iskola épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre. A házirend személyi hatálya az iskolás gyermekekre, a pedagógusokra, egyéb közalkalmazottakra, az intézményben munkájukat ellátó Munka Törvénykönyve alá tartozó - ELÁMEN, illetve Városüzemeltetés- munkavállalókra és a szülőkre terjed ki.
II. Általános információk Az intézmény hivatalos elnevezése: Dorogi Óvoda, Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Az intézmény címe: 2510 Dorog, Borbála ltp. 8. Tel.: 06/33-509-540 Az intézmény főigazgatója: Sitku Pál Tel.: 06/33-738-768 E-mail:
[email protected] Az iskolai intézményegység vezetője: Dankó József Tel.: 06/33-509-570 E-mail:
[email protected] Az iskola fenntartója, címe, telefonszáma: Dorog Város Képviselő- testülete 2510 Dorog, Bécsi út 71. 06/33 431-299 Az iskola feladat-ellátási helyeinek neve, címe, elérhetősége: Zrínyi feladat-ellátási hely (vezetője: Dankó József) 2510 Dorog, Bécsi út 45. Tel.: 06/33-509-570 E-mail:
[email protected] Petőfi feladat-ellátási hely (vezetője: Jászberényi Károly) 2510 Dorog, Iskola u. 4. Tel.: 06/33-431-935 E-mail:
[email protected] Eötvös feladat-ellátási hely (vezetője: Víg Attila) 2510 Dorog, Borbála ltp. 8 Tel.: 06/33-509-540 E-mail:
[email protected]
III. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok 1.
A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük.
2.
A tanítás előtti gyülekező hely nincs külön kijelölve. Az osztálytermekbe reggel 7,30 órától lehet bemenni.
3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8,00 – 8,45 2. óra: 9,00 – 9,45 3. óra: 10,00 – 10.45
szünet: 8,45 – 9,00 szünet: 9,45 – 10,00 szünet: 10,45 – 11,00
4. óra: 11,00 – 11,45 5. óra: 11,55 – 12,40 6. óra: 12,45 – 13,30
szünet: 11,45– 11,55 szünet: 12,40 – 12,45
A tanítás reggel 8 órától 13,30 óráig tart. Az iskolaotthonos munkarend 16,00-ig tart. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb 18,00-kor befejeződnek. 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke engedélyével lehetséges. 6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni. A tanteremben lehetőleg csak a hetesek maradnak. 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, folyosói, udvari ügyeletesek. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A tanulói ügyeleteseket az feladatellátási hely vezetője osztja be. 10.
A hetesek feladatait a házirend 1. számú melléklete tartalmazza.
11. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. 12. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. 13. A tanteremben tartott utolsó óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. 14. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. Nagyobb értékű tárgyat (például ékszert, mobiltelefont, értékes órát), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók leadhatják megőrzésre az osztályfőnöknek. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. 15. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos.
16.
Tanítási órákon a mobiltelefon, MP3-, MP4-lejátszó használata tilos.
17. A tanulók igényei alapján a feladat-ellátási hely vezetőjével történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden tanuló számára kötelező.
IV. A tanulók jogai és kötelességei 1. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogok viszont csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót. Ugyanakkor a létesítményhasználat, a nyári táborokban való részvétel, az iskolai rendezvények jogi szabályai már a beíratás után megilletik a tanulókat. 3. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által hozott anyagból készített dolgok vagyoni joga a tanulót illeti meg, de vagyoni jogát átruházhatja az iskolára. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által iskolai anyagból készített dolgok vagyoni joga az iskolát illeti meg. 4. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. 5. Az iskolai foglalkozásokra, programokra ápolt külsővel kell megjelenni. Kerülni kell a szélsőséges hajviseletet, hajfestést, ruházatot. Az iskolában nem megengedett a festett köröm, a balesetveszélyt okozó műköröm és testékszerek használata. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken ünnepélyes ruhában jelenjen meg. 6. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola főigazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 7. A térítési díjakat a feladat-ellátási helyeken kifüggesztett időpontig kell befizetni az iskolatitkárnál. 8. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, a feladat-ellátási helyeken kifüggesztett időpontig az iskolatitkárnál kell befizetni. 9. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló legalább egy nappal előre a napközis, iskolaotthonos, illetve tanulószobás csoportvezetőnél lemondja. 10. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt.
11. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 12. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 13. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, szakkörökből az azt tanító nevelőkről. 14. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 15. A történelmi egyházakkal egyeztetve – heti egy alkalommal – biztosítva van tanulóink számára a hitoktatás. Vallási, világnézeti meggyőződését mindenki szabadon gyakorolhatja. 16. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 17. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – a feladat-ellátási hely vezetője adhat. 18. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. 19. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátáshoz való jog Az év folyamán rendelési időben (amely kifüggesztve az iskola hirdetőtábláján megtalálható) iskolaorvoshoz és védőnőhöz lehet fordulni egészségügyi probléma esetén.
V. Az egészségvédelem, baleset-megelőzés, munkavédelem védő, óvó előírásai 1.Minden tanuló köteles óvni saját és társai épségét, egészségét, továbbá köteles elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket. 2.Minden tanuló köteles jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak v. más alkalmazottnak saját magát v. társait, az iskola alkalmazottjait v. másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetőleg ha balesetet v. sérülést észlel.
3.Kapcsolók, konnektorok meghibásodását, az észlelést követően azonnal jelenteni kell az iskola valamelyik tanárának vagy a gondnoknak. 4.Repedt, betört ablak esetén az iskolatitkárságnak kell szólni. 5.Veszélyessége miatt az ablakokat teljesen kinyitni csak tanár jelenlétében lehet, más esetekben csak „bukó” állapotban lehet szellőztetni. 6.Lépcsőre, folyosóra került elcsúszás veszélyt jelentő anyagot fel kell takarítani vagy az ügyeletes tanárnak jelentve takarító segítségét kell kérni.
7.Fokozott balesetveszélyessége miatt tilos: az iskola emeleti ablakaiba állni, kihajolni, onnan tárgyakat ledobálni. a folyosón, lépcsőn rohanni, verekedni, lökdösődni, az iskolába, iskolai rendezvényekre tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, valamint szúró-, ütő- vágóeszközt, fegyvernek látszó tárgyat, lőfegyvert behozni, felügyelet nélkül használni az informatika terem számítógépeit, a tornaterem eszközeit, az iskola hangtechnikai berendezéseit, a fizika és kémia szaktantermek berendezéseit. 8. Tanulók által egyáltalán nem használható: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag, fokozottan mérgező anyag 9.Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során felhívjuk figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül kémia, informatika, technika tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 10. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. 11. Az iskolai tűz- és bombariadót a tűzjelző sziréna megszólalása jelzi. Riadó esetén a diákok fegyelmezetten hagyják el az épületet az osztálytermekben tanító kollégák vezetésével. A bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell, az iskolavezetés döntése szerint: meghosszabbított tanítási nappal vagy munkaszüneti napon tartott pótló órákkal.
V. Tanórán kívüli foglalkozások
1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki. A foglalkozásokról történő
távolmaradást igazolni kell, a mulasztás a tanrendi órákkal azonos megítélésű. 3. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 4. Az iskolában tanítási idő utána tanulók részére iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 22 óráig befejeződjön, valamint hogy 20 tanulónként legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. 5. A napközi otthonba, iskolaotthonos oktatásba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba, iskolaotthonba tanévenként előre minden év május havában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. 6. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, klubdélutánok után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendező osztály végzi.
VI. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók főigazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. 8. A fegyelmező intézkedések formái szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés. 9. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 11. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a közoktatási törvényben előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola feladat-ellátási helyének vezetője vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 12. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, melynek célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a
sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárást az feladat-ellátási helyének vezetője készíti elő. A meghallgatáson jelen lehetnek a sértett, valamint a kötelességszegő tanuló, a tanulók szülei, az érintett pedagógusok, és a jegyzőkönyvvezető. Az egyeztető eljárás megállapításait, esetleges megállapodásait írásba kell foglalni, és a felek hozzájárulásával a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, valamint az alsó vagy felső tagozatosok körében nyilvánosságra lehet hozni. 13. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a hatályos jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. 14. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai: A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is (maximum a kár értékének 50%-áig) felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. Kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője, nagykorú tanuló pedig személyesen felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azoknak anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. 15. Könyvtári tartozás: Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelemelutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi megbízott.
VII. Egyéb rendelkezések 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör
lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 4. A tanulókat az iskola feladat-ellátási helyének vezetője az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. 5. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 6. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösség vezetőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások intézményünkben a következők: szervezett és rendszeres belső közvélemény-kutatás, rendszeres diák-önkormányzati értékelés. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. 7. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet, munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején, a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 8. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. Az iskola házirendjének betartása az iskola minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. A házirendet az iskola tantestülete fogadta el, amelynek során az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogát gyakorolta.
1. számú melléklet
A HETESEK FELADATAI A heteseket az osztálynévsor alapján az osztályfőnök jelöli ki. Feladata hétfő reggeltől péntek délután a tanítás befejezéséig tart. Ha betegség vagy egyéb ok miatt hiányzik, helyét a névsorban következő tanuló tölti be. FELADATAI: A tanítás kezdete előtt: Ellenőrzi az osztályterem rendjét; Gondoskodik arról, hogy legyen megfelelő számú kréta ( legalább 2 db ), tisztára mosott szivacs ( nem lucskos áztatott ! ), s a tábla az órai munkához megfelelő legyen ( firkálásokat és egyéb írásokat letörli ); Felírja a dátumot A tanítás idejében: Az órák elején jelenti a hiányzó tanulók nevét és számát; A szünetben szellőztet, letörli a táblát, felírja az új óra számát; Hetente kétszer öntözi a virágokat, ha nincs erre külön felelős az osztályban; Ha a nap folyamán a tanulócsoport más terembe megy, akkor annak a teremnek a rendjéért is felelős ( rajzterem, nyelvi terem, számítástechnika, fizika-kémia-biológia szaktanterem, stb ) Ha a becsengetés utáni tíz percen belül nem érkezik tanár a terembe, jelenti az igazgatóhelyettesnek, vagy a tanári szobában. A tanítás végén: Ellenőrzi a terem rendjét, figyelmezteti társait, hogy szemetet ne hagyjanak, székeiket, asztalaikat tegyék a helyére; Törölje tisztára a táblát, csukja be az ablakokat, kapcsolja le a villanyt ! Utoljára menjen ki a teremből, az ajtót csukja be ! Amennyiben az osztályteremben változás, rongálást, meghibásodást tapasztal, jelenti az osztályfőnöknek, vagy az ügyeletes tanárnak; Akkor is köteles az osztálytermet a tanítás végén ellenőrizni, ha az utolsó óra nem abban a teremben van. Az osztályterem előtti folyosórész rendjéért az egész osztály felelős. Ha a hetes kötelességét elmulasztja, akkor osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.
2. számú melléklet
A gyógytestnevelés működési rendje 1.
A működési rend hatálya
1.1A gyógytestnevelés a Pedagógiai Szakszolgálat (2510 Dorog, Mátyás király utca 3.) keretében működik.
1.2 Személyi hatálya: kiterjed a gyógytestnevelő tanárokra, a gyógytestnevelésben résztvevő tanulókra és szüleikre, valamint iskolai testnevelő tanáraikra. 1.3 Térbeli és időbeli hatálya: a gyógytestnevelési foglalkozások időtartamára, illetve az előtte és utána történő időszakra, előtte minimum 10, utána maximum 10 percre. 2.
Jogok és kötelezettségek
2.1 A tanuló joga, hogy: – igénybe vegye a szakszolgálat által nyújtott ingyenes szolgáltatást, használja az eszközöket és a helységet, – személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, – fizikai képességeinek, egészségi állapotának, adottságainak megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön, – az őt érintő egészségügyi kérdésekről az órákon vagy azon kívül is tájékoztatást kapjon, – hozzájusson jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztatást kapjon a jogainak gyakorláshoz szükséges eljárásokról. 2.2 A tanuló kötelessége, hogy: – a foglalkozásokon részt vegyen, – megtartsa a foglalkozáshoz tartozó helységek, területek és eszközök használati rendjét, – megismerje és betartsa a saját és társai testi épségének megóvására vonatkozó előírásokat; ha baleset érte, haladéktalanul jelezze tanárának, – tiszteletben tartsa a társai és a vele foglalkozó felnőttek emberi méltóságát és jogait. 2.3 A foglalkozások rendje – A gyógytestnevelési foglalkozások 45 percesek, melyeket összevont formában is meg lehet tartani. A foglalkozásokon, a balesetek elkerülése végett, ékszerek nem viselhetők, a hosszú hajat össze kell fogni. 2.4 Adatvédelem A szakszolgálat által nyilvántartott orvosi adatok (gyógytestnevelési nyilvántartó lapok kivételével) a szakmai partnerek számára (osztályfőnök, testnevelő tanár), csak a szülő tudtával és engedélyével tekinthetők meg. 3.
Az iskolai terület speciális szabályai
3.1 Részvétel a foglalkozáson – A tanuló akkor jogosult a foglalkozáson való részvételre, ha az iskolaorvos II/A, vagy II/B testnevelési kategóriába sorolta. A foglalkozásokon való részvétel kötelező. Tájékoztatás: II/A kategória: gyógytestnevelés kötelező, testnevelés órán részt vehet a káros mozgásanyag mellőzésével II/B kategória: csak gyógytestnevelésen vehet részt – Az úszásfoglalkozásokon való részvétel mindenki számára kötelező.
3.2 Osztályozás, értékelés
A tanuló testnevelési értékelését és osztályozását, a gyógytestnevelő tanár látja el, a II.Akategóriába sorolt tanulóknál konzultálva a gyermek iskolai testnevelőjével. 3.3 Működési rend A szakszolgálat a tanulóval kapcsolatos döntéseit, intézkedéseit írásban közli a tanuló osztályfőnökével, illetve az iskola igazgatójával és a szülővel. 3.4 A tanuló kötelessége, hogy: – a gyógytestnevelési tájékoztató füzetet minden alkalommal magával hozza és átadja tanárának, – a tájékoztató füzetet havonta egyszer az osztályfőnökkel és a szülővel aláírassa, a testnevelő
tanárát rendszeresen tájékoztassa, – egészséges fejlődése érdekében a házi feladat gyakorlatait otthon, naponta rendszeresen végezze.
3.5 A tanítás rendje – A foglalkozások megkezdése előtt 10 perccel lehet az öltözőben tartózkodni. – A tanítás befejeztével, de legkésőbb a foglalkozás után 10 perccel az épületet el kell hagyni. 3.6 Mulasztások igazolása – Évente 3 alkalommal igazolhat hiányzást a szülő, a tájékoztató füzetben. – Több napos hiányzást az orvos igazolhat. – Igazolást, vagy annak hiteles másolatát a következő órán a gyógytestnevelő tanárnak kell átadni, amely a naplóban kerül elhelyezésre. – Négy igazolatlanul mulasztott óra után, értesítést küldünk az adott iskola igazgatójának. 3.7 A mulasztások következményei Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a gyógytestnevelés tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és szakszolgálat eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 3.8 Igazolatlan mulasztásnak számít: – –
ha a tanuló egy héten belül nem igazolja hiányzását, a negyedik igazolatlan óra után a hiányzásról értesítést kap a szülő, a tanuló iskolája, többszöri hiányzás esetén a jegyző.
3.9 A gyógytestnevelési tájékoztató füzet vezetése – A személyi adatokra vonatkozó részét a tanuló tölti ki. – Az érdemjegy beírása a tanár aláírásával válik érvényessé. – A bejegyzéseket, aláírásokat a gyógytestnevelő tanár, a tanuló osztályfőnöke, testnevelő tanára és a szülő ellenőrzi. 3.10 Felszerelés, ruházat – Tanórán: pamut póló, kényelmes nadrág, tornacipő javasolt. – Uszodában: strandpapucs, úszósapka, fürdőruha, törülköző szükséges.
3.11 A figyelmeztető intézkedések elvei és formái Alapelve: nevelő célzatú, javulást elősegítő. A figyelmeztető intézkedések magatartásbeli problémák, a működési rend megsértése esetén alkalmazhatók. A lehetséges formák: 1.) Szóbeli:
– figyelmeztetés négyszemközt, – figyelmeztetés a közösség előtt (személyiségi jogokat, a tanuló méltóságát tiszteletben tartva). 2.) Írásbeli:
– írásbeli figyelmeztetés, – írásbeli intés. Egy fokozat többször is adható.
Adminisztrálás: a napló megjegyzési rovatában és a tájékoztató füzetben.
A működési rendet az alábbi helyeken lehet megtekinteni: – a Pedagógiai Szakszolgálatnál, – a gyógytestnevelő tanárnál személyesen, – az iskolákban. A gyógytestnevelési tájékoztató füzettel együtt minden tanuló kézhez kapja, amelyet eljuttat a szülőnek. A szülő, az átvételt a tájékoztató füzetben aláírásával igazolja, valamint azt, hogy a benne foglaltakat elfogadja.
Záró rendelkezések A házirend a képviselő-testület jóváhagyása után 2010. év október hónap 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A házirend módosítására javaslatot tehet bármely pedagógus, fenntartó, a szülők munkaközössége, illetve az óvoda- ill. iskolaszék. A házirend elkészítéséről és közzétételéről mint főigazgató vezető gondoskodom. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
.......................................... főigazgató
Legitimációs záradék Elfogadó határozat A intézmény nevelőtestülete a házirend tartalmát megismerte, nevelőtestületi értekezleten megvitatta, és a módosítását elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
.......................................... a nevelőtestület képviselője Egyetértési nyilatkozat A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (3) bekezdés b) pontja értelmében biztosított jogánál fogva a Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Szülői Munkaközössége kijelenti, hogy az intézmény házirendjének tartalmával egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. az szülői szervezet elnöke Jóváhagyás Dorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (9) bekezdésének utolsó mondata értelmében biztosított jogánál fogva a Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat házirendjét a 2010. év szeptember hónap 24. napján tartott ülésen hozott .................. számú határozatával jóváhagyta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. polgármester