INTERNETES ATTITÛD VIZSG Á L ATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ-HALLGATÓK KÖRÉBEN
VIG Zoltán Konzulens: Dr. Biszterszky Elemér Mûszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon: (36-1) 463-2611 Email:
[email protected]
Az Internethez való viszony meghatározó jelentõségûvé válik az információs társadalomban. Ennek elemzése, a jelenlegi, vagy lelendõ tanárok körében és általában a felnõttek között különösen indokolt. E két csoport egyaránt vizsgálható a mûszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitûdjének felmérésével, az adatok elemzésével. A dolgozatban, egy ilyen kérdõíves vizsgálat elsõ eredményeivel ismerkedhetünk meg.
1. Internet-attitûd Magyarországon
A magyar populációról inkább általánosságban készültek, készülnek felmérések, amelyek az Internethasználat technikai, hozzáférésszintû kvantitatív eredményeit vizsgálják. Ezen vizsgálatok keretében néhány attitûdre vonatkozó kérdés is szerepel, de ezek csekély száma és az adott felmérések kontextusa nehezen teszi lehetõvé pontos attitûdre vonatkozó megállapítások megtételét. Másik problémája ezen felméréseknek, hogy az elemzés során tett megállapítások relatív nagy átfutási idõ után válnak közismertté. Így az ezekben megfogalmazott megállapítások sokszor a megjelenés pillanatában már részben aktualitásukat vesztették. Az említett problémák miatt, más forrásokat is felhasználva került a magyar Internetattitûd felvázolásra. Ezek a források többnyire személyes konzultációk voltak a terület szakembereivel. E módszer pontosságában természetesen elmarad a felmérések által biztosítható mértéktõl - itt kvantitatív megállapítások nem tehetõk-, de aktualitásában mesze felülmúlja azokat. A Bell Reseach legutóbbi kutatásai szerint a magyar lakosság mintegy 19 százaléka fér hozzá valamilyen formában az internethez. Ez az adat a hozzáférés lehetõségét és nem a tényleges használatot mutatja. A tényleges használók (akik legalább kéthetente egyszer használják az Internetet) ennél 600 000-el kevesebben vannak, arányuk a lakosságra vonatkoztatva 13% körül van. Az Internethasználat helyét vizsgálva megállapították, hogy mintegy 200 000 háztartás rendelkezik otthoni Internet eléréssel. Ezen háztartásokban átlagosan 1,95 fõt számolva (szintén a felmérés adatai alapján) megállapítható, hogy ma a magyar populáció kb. 4%-a rendelkezik otthoni eléréssel. Másik megállapításként kimondható, hogy a világháló használata/elérése dominánsan a munkahelyeken, ill. oktatási intézményekben történik. A fenti adatok alapján a hazai Internet penetráció elmarad az európai átlagtól, de a környezõ ill. hasonló adottságú országokétól is. A témával foglalkozó szakemberekkel való konzultációk alapján ez három fõ okra vezethetõ vissza: •
Az Internetkapcsolat ára
•
Az Internetezéshez szükséges számítógép ára
•
Az érdeklõdés hiánya.
2
Egyes nemzetközi felmérések kimondták, hogy az Internethozzáférés idõegységre vetített bruttó költsége hazánkban a legmagasabb. Más felmérések kevéssé radikális megállapításai alapján is megállapítható, hogy a hozzáférés költségei jelentõsen magasabbak összehasonlítva az Internetet használó országokéval. Még határozottabb a különbség, ha az Internethozzáférés költségeit az országok GDP-je függvényében vizsgáljuk. A hardver bekerülési költségei ma már hazánkban sem jelentenek komoly akadályt. Ennek hatásai a szakoktató-hallgatók körében folytatott felmérés is alátámasztja. Így ez a szakértõk által megjelölt problémaforrás a tények tükrében ignorálható. Az érdeklõdés hiánya részben a hasznos tartalom hiányára vezethetõ vissza. Kevés a hálózaton elérhetõ szolgáltatás, illetve ezek mûködése és megbízhatósága is megkérdõjelezhetõ. Az érdektelenség másik forrása a válaszadók információhiányából táplálkozik - nem ismerik, mely szolgáltatások érhetõk el a hálózat segítségével, felhasználóként nem tudják kezelni az Internet biztosította infrastruktúrát. A szolgáltatások fejlõdése lassú, mivel a lakosság alacsony arányban használja az Internetet. Ezzel az ok-okozati összefüggések körkörössé válnak, így gyors felzárkózásra nem lehet számítani. Szakértõi vélekedés szerint az aktív használók penetrációjának kb. 20 százalékos szintjénél várható, hogy komoly, lendületet kapjon a hazai hálózati világ fejlõdése és akár olyan öngerjesztõ folyamaton menjen át, mint a mobiltelefonok esetében történt az elmúlt évek során.
2. A vizsgálat célja
A mûszaki szakoktató-hallgatók Internetes attitûdjének vizsgálata elõtt két konkrét kutatási cél fogalmazódott meg. Elsõként, egy olyan folyamat kialakítása a cél, amelyben a vizsgált csoport hozzáállásának és tudásának felmérése után egy tananyag a kidolgozására kerül sor, amely optimálisan illeszkedik a hallgatók felkészültségéhez és érdeklõdéséhez, valamint a késõbbiekben hatékonyan felhasználható ismereteket közvetít. A felmérések folyamatos, évenkénti ismétlésével ellenõrizhetõ a tananyag és a módszer. Pontosítása, finomítása ennek a visszacsatolásnak köszönhetõen megoldható. A másik kutatási cél, az Internet attitûd általános vizsgálata a magyar középkorú lakosság körében. Igaz, az itt vizsgált csoport csak szûk és speciális szegmense a teljes ilyen korú populációnak, de mivel e területen még nem készült reprezentatív felmérés, így a most lefolytatott vizsgálat ennek elõfutára lehet. A jelenlegi felmérés keretében megállapított összefüggések és tendenciák, alapját képezhetik egy késõbbi, a teljes populációt elemzõ kutatás módszertanának, fõbb irányainak. Az írás ezek mellet utalásokat tartalmaz olyan kutatásokra, felmérésekre amelyek a magyar populációban általánosan vizsgált Internet-attitûd állapotát a vizsgált csoportéval összehasonlíthatóvá teszik.
3
3. A kutatási folyamat
A fent elsõként említett kutatási céllal összhangban a kutatási folyamat négy fõ elembõl áll össze. 1. Internetes attitûd kérdõíves vizsgálata 2. Internetes ismeretek felmérése 3. Tananyagfejlesztés / módosítás 4. Eredmények értékelése, visszacsatolás E folyamat iteratív alkalmazásával elérhetõ, hogy a csoporthoz illeszkedõ tananyag alakuljon ki. Az ismeretek folyamatos frissítésével megoldható, hogy a hallgatók mindig naprakész információkhoz jussanak, amely ezen a területen elengedhetetlen. Jelenleg a kutatás elsõ elemének (kérdõíves vizsgálat) megvalósítása van folyamatban. A dolgozat további része, ennek elsõ részeredményeit mutatja be. 4. A kérdõíves vizsgálat A BME Mûszaki Pedagógia Tanszéken folyó mûszaki szakoktató képzés körében, 2002 májusában készült az Internetes attitûdre vonatkozó kérdõíves felmérés. Maga a kérdõív a mellékletek között található. Az 50% körüli mintavétel és az értékelhetõ kérdõívek száma (146 db) jó alapot biztosít további - a mûszaki szakoktató-hallgatók körében végzett - kutatásokhoz. A kérdõív 23 kérdése négy részterületet mért fel: 1. Személyi és szociális adatok 2. Informatikai környezet és hozzáférés 3. Internet használat 4. Internetes tudás és hozzáállás (attitûd) A kb. 7500 elemi adat, mind évfolyamonként súlyozott bontásban, mind pedig egész vizsgált populációra vonatkoztatva feldolgozásra került. Az elõbbi az elsõ, az utóbbi a második kutatási cél érdekeit szolgálja. Az így kapott, két összegzett eredmény, közel azonosnak bizonyult. Az összehasonlított paraméterek eltérése egy esetben sem érte el a 4%-ot és az esetek több mint 84%-ában az eltérés 1% alatt maradt. Így a továbbiakban csak egy összesített eredmény említése történik meg, kitérve az esetleges évfolyamokat jellemzõ sajátosságokra is. 5. A felmérés eredményei A felmérésben kizárólag anonim kérdõíves minták szerepeltek, így az egyes válaszok valóságtartalma nem volt ellenõrizhetõ. Más kutatások alapján feltételezhetõ, hogy az így "önbevallott" adatok jobb képet festenek a valóságnál. E torzulás mértékére, a kutatási folyamat második pontjában említett, Internetes
4
ismeretek felmérésekor derülhet fény. Mindazonáltal az eredmények harmonizálnak más, hasonló felmérések eredményeivel és néhány, további elemzést igénylõ részletet is tartalmaznak. 5.1.
Személyi és szociális adatok
A vizsgált mintában a várakozásoknak megfelelõen a nemek aránya kb. egyenlõ volt (47%, 53%). Jelentõs részük budapesti (39%) és valamivel többen (42%) vidéki városok lakói. Átlagéletkoruk a három évfolyamban 33 és 37 év között van, így megállapítható, hogy a felnõtt magyar lakosság szegmensét alkotják.
100% 90% 80% 70% 60% férfi
50%
nõ
40% 30% 20% 10% 0% Elsõ
Második
Harmadik
Összesítés
1. ábra: Nem szerinti eloszlás évfolyamonkénti bontásban Forrás: saját ábra
100% 90% 80% 70%
Budapest
60%
nagyváros
50%
kisváros
40%
község
30%
falu
20% 10% 0% Elsõ
Második
Harmadik
Összesítés
2.. ábra: Lakóhely szerinti eloszlás évfolyamonkénti bontásban Forrás: saját ábra
5.2.
Informatikai környezet és hozzáférés
A hallgatók -levelezõ képzésrõl lévén szó- csaknem olyan mértékben használják a számítógépet a munkahelyükön, mint otthon. E két hozzáférési lehetõség együttesen
5
megközelítõleg 80%, míg azok aránya, akik sehol nem tudnak számítógéppel dolgozni 1% körül van. A használt számítógépek típusainak felmérése nem várt eredményt hozott. Legnagyobb részben Pentium II típust használnak, de mind egy kategóriával lejjebb, mind pedig feljebb is jelentõs a használati arány. Ezek alapján elmondható, hogy a válaszok szerint, a hallgatók több mint 80%-a modernnek tekinthetõ eszközt használ. A vizsgálat eredményei megerõsítették az elsõ fejezetben megfogalmazott feltételezést miszerint nem a számítógépes infrastruktúra hiánya az ami megakadályozza az Internet használatának széles körû terjedését.
3. ábra: Hallgatók által használt számítógépek típusai Forrás: saját ábra
5.3 Internet használat Az Internet használata a vizsgált csoportban elmarad az informatikai infrastruktúra adta lehetõségektõl. Legalább heti rendszerességgel 42%-uk Internetezik, de ebbe beletartoznak a naponta a hálózatot a munkahelyen használók is (22%). E csoportnál a tényleges használat és a világháló elérésének a lehetõsége nem volt elkülöníthetõ. Leginkább a munkahelyen és otthon használják a hálózatot, mindhárom évfolyam megkérdezettjei, de a többi használati hely esetén az évfolyamok között eltérés mutatkozik.
4. ábra: Internethasználat gyakorisága és helye Forrás: saját ábra
6
A szolgáltatások tekintetében - több kutatással is összhangban a World Wide Web és az E-mail használat dominál. Felmérésre kerültek az Internet használatának céljai is. A válaszadók a konkrét információk megkeresését és a böngészést, majd ettõl kissé elmaradva a napi hírek elolvasását és a levelezést jelölték meg hálózati aktivitásuk jelentõsebb elemeiként.
5. ábra: Az Internet szolgáltatások használata Forrás: saját ábra
6. ábra: Az Internet használat célja Forrás: saját ábra 5.3. Internetes tudás és hozzáállás A kérdõív végén kaptak helyet, az Internetes tudásra, valamint ennek fejlõdését gátoló és támogató elemekre vonatkozó, önértékelõ kérdések. A válaszok összesítésébõl kiderül, hogy legtöbben (39%) saját, ismert gépi környezetben, probléma-mentes helyzetekben dolgoznak biztonsággal. 29%-a a válaszadóknak idegen környezetben is elboldogul. Körülbelül egyötödüknek viszont bármely Internethez kötõdõ feladat gondot jelent. A többség, mind a családban, mind pedig a
7
munkahelyen az átlagos ismeretekkel rendelkezõk közé sorolja önmagát. Az eredményekbõl viszont kikövetkeztethetõ, hogy inkább a munkahelyen jutnak további, az esetleges problémák megoldását elõsegítõ információkhoz.
7. ábra: Saját tudás önértékelése Forrás: saját ábra
Az Internetes tudás gyarapodását leginkább a tanulásra fordítható idõ hiányával indokolják (36%), de jelentõs szerepet kap az Internet kapcsolat hiánya is (23%). Ehhez a gátló elemhez kapcsolódik az "egyéb" kategória (10%), amelyben minden esetben anyagi problémákat említenek a válaszadók. Más vizsgálatok kapcsán feltételezhetõ, hogy az idõhiány megjelölése egyfajta kibúvóként szerepel az érdeklõdés hiányát palástolandó. Ez azért feltételezhetõ, mert az internetet a válaszadók többsége pozitív entitásként említette. Használni viszont kevesebben használják. Ez a belsõ ellentmondás készteti a válaszadókat egy általánosan alkalmazható kibúvó keresésére. Ennek tényszerû bizonyítása nem történt, nem történhetett meg- ugyanis erre csak az adatok feldolgozása után derült fény. Az ismételt vizsgálatok alkalmával ennek elemzésére is sor kerül. A motiváló elemek rangsorát az Internetezés élménye vezeti (27%). Serkenti a hallgatókat az általános felzárkózási igény (24%), valamint a munkahely által támasztott követelmények is (22%). Az adatok alapján elmondható, hogy a család többi tagjához való felzárkózás minimális (6%-os) szerepet tölt be a motivációk listáján.
8
8. ábra: Ismeretszerzést motiváló és gátló erõk Forrás: saját ábra
5.4.
Az eredmények összesített értékelése
A vázolt eredmények alapján az alábbi megállapítások tehetõk meg. 1.
A hallgatók a képzésben történõ Internetes oktatásával az minden gátló tényezõ, közvetlenül, vagy közvetve csökkenthetõ.
2.
A tananyag élményszerû kialakításánál a World Wide Web és az e-mail szolgáltatás oktatása szükséges, esetleges komplex projektfeladat megvalósítása segítségével.
Mivel az oktatási folyamat infrastruktúrája tartalmazza az Internet elérést, valamint hozzáférési lehetõséget teremt az eszközparkhoz is, a technikai gátló tényezõk kiküszöbölhetõk. A hiányzó információk szintén átadhatók az oktatási folyamat során. Egyedül az érdeklõdés és az idõhiány fent összekapcsolt demotivációs párosának hatása az, amelyet a tananyag módszertani kialakításával, érdekessé tételével csökkenteni szükséges. A kialakítandó tananyagnak nemcsak a felhasználói ismereteket kell tartalmaznia, hanem olyan lexikális információkat is közvetítenie kell, amelyek a világháló használatát élménnyé, hatékony folyamattá teszik. Nem elég tehát megismertetni a felhasználókat például a böngészõk használatával, szükség van olyan címek közlésére is, amelyeket, a késõbbiekben fel tud használni a hallgató. Még jelentõsebb e folyamatnak a sikeres kialakítása azok számára akik egyáltalán nem, vagy alig használták a hálózatot. Ezen hallgatók elsõ pozitív élménye motiváló hatással lehet a további ismeretszerzésükre, valamint olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek birtokában a késõbbiekben tanulmányaikat autodidakta formában is sikeresen folytathatják. Ezt a feltételezést támasztja alá az a más kutatásokból deriválható megfigyelés, hogy az otthoni internetezéshez elõfizetést vásárló háztartások motivációs alapja a munkahelyen / munkahelyeken megszerzett informatikai és Internet írástudás egyéni használatának igénye.
9
6. A kutatás további menete A kérdõíves felmérés adatai csak részben kerültek feldolgozásra. További feladat az adatok közötti korrelációk számítása, amely további összefüggéseket tárhat fel. Ellenõrizendõ annak a jelenleg csak valószínûsített megállapításnak a helyessége, hogy a családi és a szociális helyzetnek csekély hatása van az Internet attitûdre a vizsgált csoport esetében. E mellett - lehetõleg kvantitatív módszerekkel megmérendõ a jelenleg vizsgált csoport tényleges Internetes tudása is a kutatási célokkal összhangban.
10
Irodalomjegyzék 1.
World Internet Project A magyar lakosság és az Internet ITTK-TÁRKI , 2001
2.
Falus Iván (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Keraban Kiadó, Budapest.
3.
Falus Iván - Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest.
4.
Tót Éva (2001): Az informatika megjelenése és hatása az iskolában.
5.
ITTK, Kutatási Jelentés, 2001/9-10, Infinit Mûhely
6.
ITTK, Kutatási Jelentés, 2002/13-14, Infinit Mûhely
7.
ITTK, Kutatási Jelentés, 2002/15-16, Infinit Mûhely.
Mellékletek •
Kérdõív
•
Összesített adatbázis
11
