INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA

2.9.18. Inhalációs készítmények vizsgálata….

Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.5.2 - 1 04/2005:20918 javított

2 . 9 . 1 8 . INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA A vizsgálatot inhalációs készítményekből előállított aeroszolok finomrészecskefrakciójának jellemzésére használjuk. Indokolt és engedélyezett esetek kivételével a vizsgálathoz a következőkben leírt készülékek és eljárások valamelyikét alkalmazzuk. Bizonyos időközönként szintméréseket (stage mensuration) kell végezni, egyéb, az impaktor hatékony működése szempontjából fontos méretek ellenőrzésével együtt. Bevonás (D és E készülék). A részecskék hatékony elnyeletése érdekében valamennyi tányért bevonjuk glicerinnel, vagy szilikonolajjal, vagy egyéb hasonlóan nagy viszkozitású folyadékkal; a bevonást rendszerint a folyadék illékony oldószerrel képezett elegyével végezzük. A tányérok bevonása az eljárás validációjának része, és elhagyása csak indokolt és engedélyezett esetben lehetséges. Anyagmérleg. A hatóanyag összes mennyisége a – kibocsátott dózis egységességének vizsgálata során meghatározott – kibocsátott dózis 75–125%-a legyen. Ez nem tekinthető az inhalátor vizsgálatának, hanem csak az eredmények értékelhetőségének bizonyítására szolgál. A KÉSZÜLÉK (ÜVEGKÉSZÜLÉK) Az A készülék a 2.9.18.-1. ábrán látható (lásd még a 2.9.18.-1. táblázatot is). Porlasztós inhalátorok (nebulizátorok) vizsgálata A felső felfogókamrába 7 ml-t, az alsóba 30 ml-t mérünk a megfelelő oldószerből. A készüléket összeállítjuk. Az összeállított készüléket függőleges helyzetbe igazítjuk és megfelelően rögzítjük. Az alsó felfogókamrában a fúvóka-távtartó éppen érintse a kamra alját. A készülék kivezető nyílásához megfelelő pórusméretű szűrővel ellátott, alkalmas pumpát csatlakoztatunk. A levegő áramlási sebességét úgy szabályozzuk, hogy a bevezető nyílásnál mérve, percenként 60 ± 5l legyen. A folyékony inhalációs készítményt a porlasztó tartályába töltjük. A szórófejet a porlasztóra illesztjük és egy csatlakozó beiktatásával összekötjük a készülékkel. Megindítjuk a pumpát, majd 10 másodperc múlva a porlasztót is. Ha más előírás nincs a porlasztót, 60 másodperc elteltével állítjuk le, a pumpát pedig kb. 5 másodperc további várakozás után. A készüléket szétszereljük. A felső és az alsó felfogókamra tartalmát külön-külön mérőlombikba mossuk át. Végül a pumpa csatlakozásánál beiktatott szűrőt, valamint a szűrőt az alsó felfogókamrával összekötő elemeket is lemossuk, és ezt a mosófolyadékot az alsó kamráéval egyesítjük. A hatóanyagtartalmat mindkét mérőlombikból meghatározzuk. A készülék két részéből nyert hatóanyag mennyiségét külön-külön, az összes hatóanyag mennyiségéhez viszonyítva, százalékban adjuk meg.


Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.5.2 - 2

2.9.18.-1. ábra – „A” készülék a finomrészecskék aerodinamikai vizsgálatához (méretek milliméterben) 2.9.18.-1. táblázat – A 2.9.18.-1. ábrán látható készülékelemek leírása Jel

Elem

A

Szórófejcsatlakozó

Gumiból készült csatlakozó az inhalátor szórófejének csatlakoztatására

B

Bevezetőcső

Átalakított gömblombik

50 ml

– csiszolatos bemenő csatlakozás

29/32

– csiszolatos kimenő csatlakozás

24/29

C

Nyak

Leírás

Méret*

Átalakított csatlakozó, üvegből – csiszolatos bemenő csatlakozás

24/29


24/29

Alsó rész: meghatározott átmérőjű



üvegcső belső átmérő

14

Vékonyfalú üvegcső külső átmérő D

E

Felső felfogókamra

Összekötő cső

17

Átalakított gömblombik

100 ml

– csiszolatos bemenő csatlakozás

24/29


24/29

Közepes falvastagságú üvegcső – csiszolatos csatlakozás

14/23

Könyök és felső, egyenes rész – külső átmérő

13

Alsó egyenes rész Külső átmérő F

Kivezető oldalcső és csavarmenetes záróelem

8

Csavarmenetes záróelem műanyagból

28/13

Szilikon gumigyűrű

28/11

Tömítőgyűrű teflonból

28/11

Csavarmenetes elem, üvegből – csavarméret

28

Oldalelágazás (kimenet a pumpa felé) – minimális belső átmérő G

Fúvóka

Átalakított szűrőtartó polipropilénből, az összekötőcső alsó részéhez tefloncsővel csatlakoztatva Acetál-korong, négy fúvóka nyílással, melyek egy 5,3 mm átmérőjű kör mentén helyezkednek el, és egy középen elhelyezett távtartóval – a távtartó átmérője – a távtartó kiemelkedő részének magassága

H

Alsó felfogókamra

5 Lásd. 2.9.18.-1. ábra

10 2 2

Csiszolatos Erlenmeyer-lombik

250 ml

– csiszolatos csatlakozás

24/29

* Méretek milliméterben, ha más jelzés nincs

Túlnyomásos inhalátorok vizsgálata A szórófejcsatlakozót úgy szereljük a készülék bevezető csövére, hogy ha a szórófej nyílása kb.10 mm mélyen nyúlik bele a bevezetőcsőbe, akkor egyvonalba kerüljön annak vízszintes tengelyével. A szórófejnek a túlnyomásos tartályhoz



csatlakozó nyílása ugyanakkor felfelé irányuljon és ugyanabban a függőleges síkban helyezkedjék el, mint a készülék többi része. A felső felfogókamrába 7 ml-t, az alsóba 30 ml-t mérünk a megfelelő oldószerből. A készüléket összeállítjuk. Az összeállított készüléket függőleges helyzetbe igazítjuk és megfelelően rögzítjük. Az alsó felfogókamrában a fúvóka-távtartó éppen érintse a kamra alját. A készülék kivezető nyílásához alkalmas pumpát csatlakoztatunk. A levegő áramlási sebességét úgy szabályozzuk, hogy a bevezető nyílásnál mérve, percenként 60 ± 5l legyen. Az adagolószelepet úgy készítjük elő, hogy 5 másodperces rázogatás után egy ízben a levegőbe fúvatunk. Ezután legalább 5 másodpercig várunk, majd ismét összerázzuk és újra kifúvatunk. Ezt a műveletet még háromszor ismételjük. Kb. 5 másodpercig ismét rázogatjuk az inhalátort, majd megindítjuk a pumpát, a szórófej nyílását a csatlakozóba helyezzük és azonnal egy kifúvatást végzünk. Ezután az összeszerelt inhalátort levesszük a csatlakozóról, legalább 5 másodpercig rázogatjuk, majd a szórófej nyílását visszahelyezzük a csatlakozóba és ismét kifúvatjuk. A kifúvatási műveletsort megismételjük. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb 10 legyen. Az utolsó kifúvatás után legalább 5 másodpercet várakozunk, majd leállítjuk a pumpát és szétszereljük a készüléket. Az alsó felfogókamrába vezető cső belsejét és a kamrába merülő részének külső felületét alkalmas oldószerrel lemossuk, a mosófolyadékot az alsó kamrában fogjuk fel, majd meghatározzuk ennek az oldatnak a hatóanyagtartalmát. Kiszámoljuk az alsó felfogókamrában felfogott hatóanyag egy kifúvatásra eső mennyiségét és az eredményeket a címkén feltüntetett dózis százalékában fejezzük ki. Porinhalátorok vizsgálata A felső felfogókamrába 7 ml-t, az alsóba 30 ml-t mérünk a megfelelő oldószerből. A készüléket összeállítjuk. Az összeállított készüléket függőleges helyzetbe igazítjuk és megfelelően rögzítjük. Az alsó felfogókamrában a fúvóka-távtartó éppen érintse a kamra alját. A készülék kimenő nyílásához alkalmas pumpát csatlakoztatunk, anélkül, hogy az inhalátort rákapcsolnánk. A levegő áramlási sebességét úgy szabályozzuk, hogy a bevezető nyílásnál mérve, percenként 60 ± 5l legyen. A használatra előkészített inhalátor szórófejét alkalmas csatlakozó segítségével összekötjük a készülékkel. A pumpát 5 másodpercre bekapcsoljuk, majd leállítjuk és az inhalátort levesszük a készülékről. A kifúvatási műveletsort megismételjük. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb 10 legyen. Ezután szétszereljük a készüléket. Az alsó felfogókamrába vezető cső belsejét és kamrába merülő részének külső felületét alkalmas oldószerrel lemossuk, a mosófolyadékot az alsó kamrában fogjuk fel, majd meghatározzuk ennek az oldatnak a hatóanyagtartalmát. Kiszámoljuk az alsó felfogókamrában felfogott hatóanyag egy kifúvatásra jutó mennyiségét és az eredményeket a címkén feltüntetett dózis százalékában fejezzük ki.

Finomrészecske dózis és részecskeméret-eloszlás C KÉSZÜLÉK – TÖBBSZINTES FOLYADÉKFELFOGÓ A C készülék vázlatai a 2.9.18.-4.-5-6. ábrákon láthatók. Részei: négy (1, 2, 3 és 4) felfogószint (melyek közül az elsőt előszeparátornak



nevezzük) és egy ötödik szint a beépített szűrővel (5). Az egyes felfogószintek részei: felső vízszintes fém -válaszfal (B), melyen keresztül fémfúvóka (A) nyúlik be a hozzá rögzített felfogótányér (D) fölé; mintavevő nyílással (F) ellátott üveghenger (E), mely a felfogószint függőleges falát képezi; alsó vízszintes fém -válaszfal (G); ezen a válaszfalon keresztül vezet a fúvókacső (H) a következő alsóbb szintre. A

2.9.18.–4. ábra – C készülék: többszintes folyadékfelfogó készülék



2.9.18.–2. táblázat – A 2.9.18.-4.-6. ábra elemeinek leírása, mérete Jel*

Elem

Leírás

A, H

Fúvóka

Belül csiszolt felületű fémcső, a válaszfalba csavarozva, tömítéssel (C) ellátva

B, G

Válaszfal

Köralakú fémlap 120

– vastagság

lásd 2.9.18.-5. ábra A fúvókához igazodik

Tömítés

Például teflonból

D

Felfogótányér

0 porozitású zsugorított üvegkorong – átmérő

Üveghenger

lásd 2.9.18.-5. ábra

– átmérő

C

E

Méret**

Simára csiszolt üvegcső – magasság tömítésekkel együtt – külső átmérő – falvastagság – mintavevő nyílás (F) átmérője

lásd 2.9.18.-5. ábra 46 100 3,5 18 ISO 24/25

– dugó a mintavevő nyílásba J

Fémkeret

L-profilú köralakú keret, nyílással – belső átmérő

a felfogótányérhoz igazodik

– magasság

4

– a vízszintes rész vastagsága

0,5 2

– a függőleges rész vastagsága K

Huzal

Acélhuzal (keretenként kettő), amely a fémkeretet a karmantyúhoz rögzíti – átmérő

1

2.9.18. Inhalációs készítmények vizsgálata…. L

Karmantyú


Karmantyú fémből, a fúvókacsőre csavarozva – belső átmérő

a fúvókához igazodik

– magasság

6

– vastagság

5 az üveghengerhez igazodik

M

Tömítés

Pl. szilikon

N

Csavar

Fémcsavarok (6 pár) csavaranyákkal

P

Q

Tömítőgyűrű

Tömítőgyűrű

– hosszúság

205

– átmérő

4

Tömítőgyűrű, gumiból – hosszúság

66,34

– átmérő

2,62

Tömítőgyűrű, gumiból – hosszúság

29,1

– átmérő

1,6 lásd 2.9.18.-6. ábra

R

Szűrőtartó

Fémtok az állvánnyal és kimeneti nyílás

S

Szűrőalátét

Fémlemez, perforált

T

Rugós kapcsok

U

Többfúvókás cső

– átmérő

65

– a lyukak átmérője

3

– a lyukak (középpontjai) közti távolság

4

Fúvóka (H) csővégződése a többfúvókás szerelvénnyel

* Lásd 2.9.18.-4. ábrát. ** Méretek mm-ben, ISO 2768-m tűréshatárok szerint, ha más jelzés nincs.

negyedik szintre vezető cső (U) egy több fúvókából álló szerelvényben végződik. A fémkeretbe (J) foglalt felfogótányért (D) két fémhuzal (K) rögzíti a fúvókára (C) erősített karmantyúhoz (L). A vízszintes felfogótányér centrális helyzetű, síkja



merőleges a fúvókacső tengelyére és kissé kiemelkedik a fémkeret széléhez képest. Az üveghenger egy, a vízszintes válaszfal kerületén körbefutó vájatban helyezkedik el. Az üveghengerek és a vízszintes válaszfalak között tömítések (M) biztosítják a jó zárást, a hengereket pedig hat hosszú csavar (N) tartja össze. A mintavevő nyílások dugókkal zárhatók. A 4. szint alsó válaszfalán alulról nézve koncentrikus köralakú kiemelkedés van, ebben helyezkedik el egy gumi tömítőgyűrű (P), amely a szűrő szélei és a szűrőtartó között biztosítja a tömítést. A tálformájú szűrőtartón (R) koncentrikus kör alakú mélyedés van, ebbe illeszthető a perforált szűrőalátét (S). A szűrőtartóba 76 mm átmérőjű szűrő illeszthető. A szűrőtartót két rugós kapocs (T) erősíti a felfogószintekhez. Az első felfogószint fúvókájára bevezetőcsövet (2.9.18.-7. ábra) csatlakoztatunk; a légmentes összeköttetést a fúvókán levő gumigyűrű biztosítja. Az inhalátor és a bevezetőcső közötti légmentes csatlakozást alkalmas szórófejcsatlakozó beiktatásával biztosítjuk. Az inhalátor szórófejének és a készülék bevezetőcsövének egymással szemben, egyvonalban kell lenniük. Túlnyomásos inhalátorok vizsgálata: A hatóanyag oldására alkalmas oldószerbő 20–20 ml-t töltünk a készülék négy felső szintjébe, majd visszahelyezzük a dugókat. A készülék megdöntésével átnedvesítjük a dugókat, így megszüntetjük elektrosztatikus feltöltődésüket. Az ötödik szintre a hatóanyag kvantitatív összegyűjtésére alkalmas szűrőt helyezünk, és a készüléket összeállítjuk. A készülék bevezető nyílásához megfelelő szórófejcsatlakozót helyezünk, oly módon, hogy a beillesztett szórófej kimenő nyílása egyvonalba kerüljön a bevezetőcső vízszintes tengelyével és az inhalátor helyzete, iránya olyan legyen, mint rendeltetésszerű használat közben. Alkalmas pumpát csatlakoztatunk a készülék kivezetőcsövéhez, és a levegő áramlási sebességét úgy szabályozzuk, hogy a bemeneti nyílásnál mérve, percenként 30 ± 5l legyen, majd leállítjuk a levegő áramoltatását. Ha a betegtájékoztatóban nincs más előírás, az inhalátort 5 másodpercig rázogatjuk, majd egy ízben a levegőbe fúvatunk. A pumpát ismét bekapcsoljuk, a szórófej kimenő nyílását a csatlakozócsőbe illesztjük, és az inhalátorból egy adag készítményt a készülékbe fúvatunk; az adagolószelepet ilyenkor az adag teljes kiürítéséig nyomva tartjuk. Mielőtt az inhalátort leszereljük a csatlakozóról, 5 másodpercig várakozunk. Ezután megismételjük az eljárást. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb tíz legyen. Annyi kifúvatásra van szükség, amennyi a finomrészecskék torzításmentes és pontos meghatározását biztosítja. Az utolsó kifúvatás után 5 másodpercet várunk, majd leállítjuk a pumpát. A készülék szűrőszintjét szétszereljük. A szűrőt óvatosan kiemeljük és adott mennyiségű oldószerrel leoldjuk róla a hatóanyagot. Ezután a készülékről leszereljük a bevezetőcsövet, a csatlakozót, és egy újabb oldószerrészlettel leoldjuk róluk a hatóanyagot. Szükség esetén az első szint fúvókájának belsejét is átmossuk, úgy, hogy a mosófolyadék az első szintre folyjék. A falakra és a négy felső szint felfogó lemezeire rakódott hatóanyagot a készülék forgatásával és megdöntésével az adott szinten lévő oldószerbe mossuk be, ügyelve arra, hogy az egyes szintek között ne jöhessen létre folyadékáramlás. Alkalmas analitikai módszerrel valamennyi oldatrészletben meghatározzuk a hatóanyagtartalmat. Kiszámoljuk a finomrészecske-dózist (lásd a fejezet végén).



2.9.18.-5. ábra – C készülék: a fúvókacső és a felfogótányér részletes ábrája. A felnagyított részleteken a 4. szintre vezető többfúvókás cső vége látható (a kisbetűk és számok a 2.9.18.-3. táblázatra, a nagybetűk a 2.9.18.-4. ábrára utalnak)



2.9.18.-6. ábra – C készülék: az 5. szint (szűrőszint) részletes ábrája [A számok a méreteket jelentik milliméterben (Ø = átmérő). A nagybetűk a 2.9.18. -2. táblázatra utalnak] 2.9.18.-3. táblázat – C készülék: a fúvókák és felfogószintek méretei(1) Típus

Jel (2)

1. szint

2. szint

3. szint

4. szint

Szűrő (5.szint)

Távolság

1

9,5 (-0,0+0,5)

5,5 (-0,0+0,5)

4,0 (-0,0+0,5)

6,0 (-0,0+0,5)

n.a.

Távolság

2

26

31

33

30,5

0

Távolság

3

8

5

5

5

5

Távolság

4

3

3

3

3

n.a.

Távolság

5

0

3

3

3

3

Távolság

6(3)

20

25

25

25

25

Távolság

7

n.a.

n.a.

8,5

n.a.

Átmérő

c

25

14

8,0(±0,1)

21

14

Átmérő

d

50

30

20

30

n.a.

Átmérő

e

27,9

16,5

10,5

23,9

n.a.

Átmérő

f

31,75 (-0,0+0,5)

22

14

31

22



Átmérő

g

25,4

21

13

30

21

Átmérő

h

n.a.

n.a.

n.a.

2,7(±0,5)

n.a.

Átmérő

j

n.a.

n.a.

n.a.

6,3

n.a.

Átmérő

k

n.a.

n.a.

n.a.

12,6

n.a.

Sugár(4)

r

16

22

27

28,5

0

Sugár

s

46

46

46

46

n.a.

Sugár

t

n.a.

50

50

50

50

Szög

w

10°

53°

53°

53°

53°

Szög

u

n.a.

n.a.

n.a.

45°

n.a.

Szög

v

n.a.

n.a.

n.a.

60°

n.a.

(1)

Méretek mm-ben, az ISO 2768-m tűréshatáraival, ha más előírás nincs. Lásd 2.9.18.-5. ábrát. (3) Tömítéssel együtt (4) A felfogószint relatív középpontja. n.a. = nem alkalmazható. (2)

Porinhalátorok vizsgálata. Megfelelő, kis ellenállású, a hatóanyagot kvantitatíve összegyűjteni képes szűrőt helyezünk az ötödik szintre, és összeállítjuk a készüléket. Ezután a készüléket a 2.9.18.-8. ábrán és a 2.9.18.-4. táblázatban feltüntetett ismérvekkel jellemezhető áramlási rendszerhez csatlakoztatjuk. Más rendelkezés híján a vizsgálatot a kibocsátott dózis egységességének vizsgálata során alkalmazott Qki térfogati sebességgel végezzük, 4 liter levegőt áramoltatva az inhalátor szórófejétől a készüléken át. A bevezető nyíláshoz olyan áramlásmérőt csatlakoztatunk, amely a mérőt elhagyó levegő térfogatsebességére van kalibrálva, vagy – az ideális gázokra vonatkozó törvényt alkalmazva – számoljuk ki az áramlásmérőből kiáramló gáz térfogatsebességét (Qki). A belépő térfogatsebességre (Qbe) kalibrált áramlásmérő használata esetében következő összefüggést alkalmazzuk:

Q ki =

ahol P0 ΔP

= =

Qbe · P0 , P0 − ΔP

légköri nyomás, nyomáscsökkenés az áramlásmérőben.

Az áramlásszabályzó szelepet úgy állítjuk be, hogy a rendszeresen állandó és meghatározott, Qki (±5 %) sebességű áramlást érjünk el. A pumpát leállítjuk. Az áramlásszabályzó szelepen a kritikus áramlás létrejöttét az alábbi módon biztosítjuk. Az inhalátorral összeszerelve és a beállított vizsgálati sebességű áramoltatás



mellett a szabályozó szelep mindkét oldalán (a 2.9.18.-8. ábrán megjelölt P2 pontban és P3 pontban) megmérjük az abszolút nyomást. A kritikus áramlás meglétét az jelzi, ha e két pontban mért nyomás aránya P3/P2 ≤ 0,5. Amennyiben P3/P2 > 0,5, nagyobb teljesítményű pumpát alkalmazunk és megismételjük a vizsgálati áramlási sebesség mérését. A hatóanyag oldására alkalmas oldószerből 20–20 ml-t töltünk a készülék négy felső szintjére, majd visszahelyezzük a dugókat. A készülék megdöntésével átnedvesítjük a dugókat, így megszüntetjük elektrosztatikus feltöltődésüket. A megfelelő szórófejcsatlakozót a bevezető cső végéhez illesztjük. A porinhalátort a betegtájékoztató előírásai szerint használatra kész állapotba helyezzük. A pumpa működése közben és a kétutas szolenoid szelepet zárva tartva az inhalátor szórófejét a szórófejcsatlakozóba illesztjük. A szelep előírt ideig (T ± 5%) tartó nyitásával egy adag port a készülékbe juttatunk. A kifúvatást megismételjük. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb 10 legyen. Annyi kifúvatást végzünk, amennyi a finomrészecske-dózis torzításmentes és pontos meghatározásához szükséges. A készülék szűrőszintjét szétszereljük. A szűrőt óvatosan kiemeljük, és adott mennyiségű oldószerrel leoldjuk róla a hatóanyagot. Ezután a készülékről leszereljük a bevezetőcsövet, a csatlakozót és egy újabb oldószerrészlettel leoldjuk róluk a hatóanyagot. Szükség esetén az első szint fúvókájának belsejét is átmossuk, úgy, hogy a mosófolyadék az első szintre folyjék. A falakra és a négy felső szint felfogó lemezeire rakódott hatóanyagot a készülék forgatásával és megdöntésével mossuk be az adott szinten lévő oldószerbe, ügyelve arra, hogy az egyes szintek között ne jöhessen létre folyadékáramlás. Alkalmas analitikai módszerrel valamennyi oldatrészletben meghatározzuk a hatóanyagtartalmat. Kiszámoljuk a finomrészecske-dózist (lásd a fejezet végén).



Megjegyzések: 1. A bevezetőcső anyaga alumínium vagy rozsdamentes acél. 2. Készítése: 38 mm vastagságú rúdból. 3. A rúd belsejébe 19 mm átmérőjű furatot kell fúrni. 4. A csövet pontosan 45°-os szögben, az ábra szerint át kell vágni. 5. A cső belsejét és kúposan kiképzett részeit simára kell csiszolni (kb. 0,40, Ra µm) 6. Az illeszkedő elemeket úgy kell megmunkálni, hogy hézagmentes zárást biztosítsanak folyadékokkal szemben. 7. A bevezetőcső összeállításához olyan alkatrész szükséges, amely megfelelő helyzetben rögzíti a belső, 19 mm átmérőjű furatot és lehetővé teszi az M4~0,7 csavarok becsavarozását. A belső furatok ferde összeillesztésénél semmiképpen nem fordulhat elő rossz illeszkedés.

2.9.18. -7. ábra – Bevezetőcső (méretek milliméterben)



2.9.18. -8. ábra – Porinhalátorok vizsgálatára szolgáló rendszer vázlata 2.9.18.-4. táblázat – A 2.9.18.-8. ábra elemeinek leírása Jel

Elem

Leírás

A

Összekötőcső

Belső átmérő ≥8 mm. Pl. rövid fém összekötő elem, amely P3 irányában kis átmérőjű elágazással rendelkezik.

B

Vákuumcső

Belső átmérő 8 mm, beltérfogata: 25±5 ml.

C

Kétutas szolenoid szelep

Kis légellenállású szelepnyílással, melynek belső átmérője ≥8 mm. Maximális válaszideje ≤ 100 millimásodperc (pl. 256-A08, Bürkert GmbH, D-74653 Ingelfingen vagy ezzel egyenértékű berendezés).

D

Vákuumszivattyú

A pumpával szembeni követelmény: a szükséges áramlási sebesség biztosítása akkor, amikor a szórófejcsatlakozón keresztül a porinhalátort is a készülékhez illesztették (pl. a 1023, 1423 és 2565 típuszsámú termék, Gast Manufacturing Inc., Benton Harbor, MI 49022 vagy ezzel egyenértékű berendezés.) A pumpa teljesítményére vonatkozó követelmények csökkenthetők, ha a pumpát rövid és/vagy nagyobb belső átmérőjű (≥10 mm) vákuumcsővel és összekötőcsövekkel csatlakoztatjuk a kétutas szolenoid szelephez.

E

Időkapcsoló

Az időkapcsoló képes legyen a kétutas szolenoid szelepet a kívánt ideig működtetni (pl. G814 típusszámú termék, RS Components International, Corby, NN17RS, UK vagy ezzel egyenértékű berendezés).)

P2, P3

Nyomásmérési pontok

A nyomás meghatározása állandósult áramlási feltételek között, az abszolút nyomás mérésére alkalmas eszközökkel történik.

F

Áramlásszabályozó szelep

Állítható szabályozószelep, melynek maximális CV értéke ≥ 1 (pl. 8FV12LNSS típusszámú termék, Parker Hannifin plc., Barnstaple, EX31 1NP, UK vagy ezzel egyenértékű berendezés).



D KÉSZÜLÉK – ANDERSEN-FÉLE OSZTÁLYOZÓ MINTAVEVŐ KÉSZÜLÉK (KASZKÁDIMPAKTOR) Az Andersen-féle 1 ACFM típusú, a környezet nem-mikrobiológiai szennyezésének vizsgálatára szánt, osztályozó mintavevő készülék – az utolsó szűrőt is beleszámítva – nyolcszintű. Anyaga alumínium, rozsdamentes acél vagy egyéb, alkalmas anyag. A szintek egymáshoz csatlakoznak, zárásukat tömítőgyűrűk biztosítják. A D készülék gyártója által alkalmazott, lényeges méreteket a 2.9.18.–5. táblázat foglalja össze. Használat során a nyílások eltömődhetnek, elhasználódhatnak. A használat közbeni ellenőrző méréseknél alkalmazott tűrési határokat indokolni kell. Túlnyomásos inhalátorok vizsgálatához a készülék (2.9.18.-9. ábra) kúpalakú bemeneti részét egy, a 2.9.18.-7. ábra szerinti bevezetőcsőhöz csatlakoztatjuk. Az inhalátor és a bevezetőcső között megfelelő szórófejcsatlakozóval biztosítjuk a légmentes zárást. Az inhalátor szórófejének nyílását szembeállítjuk a készülék bevezetőcsövének nyílásával. Porinhalátorok vizsgálatához a felső szint fölé előszeparátort helyezünk, amely a por nem-belélegezhető frakciójának nagyrészét felfogja. Az előszeparátort – mint a 2.9.18.-10. ábra mutatja – a bevezetőcsőhöz csatlakoztatjuk. Nagy áramlási sebességek esetében az impaktort nagyobb – legalább 8 mm belső átmérőjű – kivezetőcsonkkal csatlakoztatjuk a pumparendszerhez. 2.9.18.-5. táblázat – A D készülék lényeges méretei Megnevezés

Szám

Méret (mm)

fúvókaátmérő a 0 szinten fúvókaátmérő az 1. szinten fúvókaátmérő a 2. szinten fúvókaátmérő a 3. szinten fúvókaátmérő a 4. szinten fúvókaátmérő az 5. szinten fúvókaátmérő a 6. szinten fúvókaátmérő a 7. szinten

96 96 400 400 400 400 400 201

2,55 ± 0,025 1,89 ± 0,025 0,914 ± 0,0127 0,711 ± 0,0127 0,533 ± 0,0127 0,343 ± 0,0127 0,254 ± 0,0127 0,254 ± 0,0127

Túlnyomásos inhalátorok vizsgálata. Az Andersen-féle impaktort – a megfelelő szűrőt belehelyezve – összeállítjuk. A gyártó utasításai szerint eljárva biztosítjuk a rendszer légmentes zárását. A bevezetőcsőhöz alkalmas szórófejcsatlakozót illesztünk, oly módon, hogy a szórófej nyílása – behelyezés után – egy vonalba kerüljön a bevezetőcső vízszintes tengelyével, és az inhalátor helyzete a rendeltetésszerű alkalmazással megegyező legyen. A készülék kivezető csonkjához megfelelő pumpát csatlakoztatunk, és a készüléken átáramló levegő sebességét úgy szabályozzuk, hogy a bevezető nyílásnál mérve percenként 28,3 liter ± 5 % legyen. Ezután leállítjuk a pumpát. Ha a betegtájékoztatóban nincs más előírás, az inhalátort 5 másodpercig



rázogatjuk, majd egy ízben a levegőbe fúvatunk. Ezután megindítjuk a pumpát, a szórófej nyílását a csatlakozóba helyezzük és a megfordított inhalátorból a készülékbe fúvatunk; a teljes kifúvatást a szelep elegendő ideig tartó lenyomásával biztosítjuk. Mielőtt az inhalátort leszereljük a készülékről, 5 másodpercig várakozunk. Az eljárást megismételjük. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb tíz legyen. Annyi kifúvatásra van szükség, amennyi a finomrészecske-dózis torzításmentes és pontos meghatározását biztosítja. Az utolsó kifúvatás után 5 másodpercet várunk, majd leállítjuk a pumpát. A készüléket szétszereljük. A szűrőt óvatosan kiemeljük, és kevés oldószerrel kioldjuk a hatóanyagot. Ezután a készülékről leszereljük a bevezetőcsövet, a csatlakozót, és egy újabb oldószerrészlettel leoldjuk róluk a hatóanyagot. A falakról és a felfogótányérokról szintenként külön-külön oldatrészletekkel mossuk le a hatóanyagot. Alkalmas analitikai módszerrel valamennyi oldatrészletben meghatározzuk a hatóanyagtartalmat. Kiszámoljuk a finomrészecske-dózist (lásd alább). Porinhalátorok vizsgálata. A részecskeátmérők egy-egy szintre vonatkoztatott aerodinamikai küszöbértékei – a 28,3 liter/perc áramlási sebesség kivételével – jelenleg még nincsenek kellő megalapozottsággal megállapítva ezen készülékre. Amennyiben a vizsgáló 28,3 liter/perc-től eltérő áramlási sebességet választ, indokolnia és validálnia kell az impaktornak a választott körülmények közti használatát. Az Andersen-féle impaktort – az előszeparátort és a megfelelő szűrőt behelyezve – összeszereljük, és biztosítjuk a rendszer légmentes zárását. A vizsgálandó termék jellemző tulajdonságaitól függően – indokolt és engedélyezett esetben – elhagyhatjuk az előszeparátor használatát. Nagy sebességű áramlás esetében a 6. és a 7.szint is kihagyható, ha indokolt. Az előszeparátort vagy bevonjuk a tányérokéval azonos módon, vagy 10 ml megfelelő oldószert töltünk bele. A készüléket a 2.9.18.-8. ábrán bemutatott vázlat és a 2.9.18.-4. táblázatban leírtak figyelembevételével kötjük be az áramlási rendszerbe. Ha nincs más előírás, a vizsgálatot a kibocsátott dózis egységességének vizsgálata során alkalmazott Qki áramlási sebességgel végezzük, 4 liter levegőt áramoltatva az inhalátor szórófejétől a készüléken át. A bevezetőcsőhöz az áramlásmérőt csatlakoztatjuk. Vagy a kiáramló levegő térfogatsebességének mérésére kalibrált áramlásmérőt alkalmazunk, vagy – az ideális gázokra vonatkozó törvényt alkalmazva – számoljuk ki az áramlásmérőt elhagyó levegő térfogatsebességét (Qki). Belépő térfogatsebességre (Qbe) kalibrált áramlásmérő használata esetében a következő összefüggést alkalmazzuk:

Q ki =

Qbe · P0 , P0 − ΔP

ahol P0

ΔP

= =


Az áramlásszabályzó szelepet úgy állítjuk be, hogy a rendszeren állandó és



meghatározott, Qki (±5 %) sebességű áramlást érjünk el. A C készüléknél leírt eljárással biztosítjuk, hogy az áramlásszabályzó szelepen keresztül létrejöjjön a kritikus áramlás, majd lezárjuk a pumpát. A porinhalátort a betegtájékoztató útmutatásai szerint használatra kész állapotba helyezzük. A pumpát bekapcsoljuk, a kétutas szolenoid szelepet lezárjuk, és az inhalátor szórófejnyílását a készülék szórófejcsatlakozójába illesztjük. A szelepet az előírt T (±5 %) időtartamra megnyitva a porkészítményt a készülékbe juttatjuk. A kifúvatási műveletsort megismételjük. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb 10 legyen. Annyi kifúvatást végzünk, amennyi a finomrészecske-dózis torzításmentes és pontos meghatározásához szükséges. A készüléket szétszereljük. A szűrőt óvatosan kiemeljük és kevés oldószerrel kioldjuk a hatóanyagot. Ezután a készülékről leszereljük az előszeparátort, a bevezetőcsövet, és a szórófejcsatlakozót és újabb oldószerrészlettel leoldjuk róluk a hatóanyagot. A falakról és a felfogó tányérokról szintenként külön-külön oldatrészletekkel mossuk le a hatóanyagot. Alkalmas analitikai módszerrel valamennyi oldatrészletben meghatározzuk a hatóanyagtartalmat. Kiszámoljuk a finomrészecske-dózist (lásd alább).



2.9.18.-9. ábra –Andersen-féle osztályozó mintavevő készülék túlnyomásos inhalátorok vizsgálatához



E KÉSZÜLÉK Az E készülék hét szinttel és mikronyílásos gyűjtővel (MOC; micro-orifice collector) rendelkező kaszkádimpektor. A 30 és 100 liter/perc közti áramlási sebesség tartományban az 50 %-os hatékonyságnak megfelelő részecskeátmérőküszöbértékek (D50 értékek) 0,24 és 117 µm között vannak, és egyenletesen oszlanak el egy logaritmikus skálán. Ezen áramlási tartományban mindig legalább öt olyan szint van, amelyen a D50 érték 0,5 és 6,5 µm között található. A felfogás hatékonyságát ábrázoló görbék valamennyi szint vonatkozásában meredek lefutásúak és átfedésük csekély. A készülék anyaga alumínium, rozsdamentes acél vagy egyéb, megfelelő anyag. Az impaktorban egy síkban elhelyezett, kiemelhető felfogócsészék találhatók (2.9.18.-11/14. ábrák). Az impaktor három fő része: a felfogócsészéket hordozó alsó keret, a fúvókákat rögzítő zárótető, továbbá a fedél a szintek közti átjárókkal (2.9.18.-11/12. ábrák). Az első szint kivételével a fúvókák többnyílásúak (2.9.18.13. ábra). Az áramlás útja az impaktorban cikk-cakkos. A lényeges méreteket a 2.9.18.-6. táblázat tüntei fel.

2.9.18.-10. ábra A bevezetőcső csatlakozása az Andersen-féle osztályozó mintavevő készülék előszeparátorához



2.9.18.-11. ábra – E készülék a hozzácsatlakoztatott előszeparátorral

2.9.18.-12. ábra – Az E készülék részei



2.9.18.-13. ábra – E készülék: a fúvókák elrendezése

2.9.18.-14. ábra – E készülék: a levegőáramlás útja a szintek között

Sorozatvizsgálatban a zárótetőt és a fedelet összefogva – egyetlen egységként – kezeljük. A felfogócsészékhez az inhalátor vizsgálatának befejeztével, ezen egység felnyitásával férhetünk hozzá. A csészéket egy e célra kialakított tálca tartja, melynek kiemelésével valamennyi csésze egyidejűleg kivehető az impaktorból. Az impaktor bemeneti nyílásához bevezetőcső csatlakozik, amelynek a légáramlás útjának szempontjából fontos belső méretei a 2.9.18.-7. ábrán láthatók. Szükség esetén – porinhalátorok vizsgálatakor – a bevezetőcső és az impaktor közé előszeparátor is iktatható. Az inhalátor és a bevezetőcső között megfelelő szórófejcsatlakozóval biztosítjuk a légmentes zárást. Az E készülék utolsó szakasza egy mikronyílásos gyűjtő (MOC), amely a gyógyszerkészítmények többsége esetében feleslegessé teszi a módszer validálása során megkövetelt utolsó szűrőt. A MOC olyan felfogólemez, amelyen névlegesen 4032 – egyenként kb. 70 µm átmérőjű - lyuk található. Azon részecskék többségét, amelyek nem csapódnak le az impaktor 7. szintjén, a MOC alatti csésze felülete fogja fel. A 60 liter/perc sebességgel működő impaktorokban a MOC a 0,14 µm-es



részecskék 80%-át képes összegyűjteni. Azon készítmények vizsgálatához, amelyeknek valamely jelentős frakcióját a MOC nem fogja fel, lehetőség van arra, hogy a MOC helyére, vagy a MOC után szűrőtartót helyezzünk az áramlás útjába (üvegszál-szűrő megfelel). 2.9.18.-6. táblázat – Az E készülékek lényeges méretei Megnevezés előszeparátor, a-méret (2.9.18.-15. ábra) fúvókaátmérő az 1. szinten*, fúvókaátmérő a 2. szinten*, fúvókaátmérő a 3. szinten*, fúvókaátmérő a 4. szinten*, fúvókaátmérő az 5. szinten*, fúvókaátmérő a 6. szinten*, fúvókaátmérő a 7. szinten*, MOC*, csészemagasság, b-méret (2.9.18.14. ábra) Ra, a gyűjtőcsésze simára csiszoltságának foka fúvóka távolsága a zárótetőtől az 1. szinten**, c-méret fúvóka távolsága a zárótetőtől a 2. szinten**, c-méret fúvóka távolsága a zárótetőtől a 3. szinten**, c-méret fúvóka távolsága a zárótetőtől a 4. szinten**, c-méret fúvóka távolsága a zárótetőtől az 5. szinten**, c-méret fúvóka távolsága a zárótetőtől a 6. szinten**, c-méret fúvóka távolsága a zárótetőtől a 7. szinten**, c-méret MOC-fúvóka távolsága a zárótetőtől **, c-méret * lásd a 2.9.18.-13. ábra ** lásd a 2.9.18.-14. ábra

Méretek (mm) 12,8 ± 0,05 14,3 ± 0,05 4,88 ± 0,04 2,185 ± 0,02 1,207 ± 0,01 0,608 ± 0,01 0,323 ± 0,01 0,206 ± 0,01 kb, 0,070 14,625 ± 0,10 0,5 – 2 µm 0 ± 1,18 5,236 ± 0,736 8,445 ± 0,410 11,379 ± 0,237 13,176 ± 0,341 13,899 ± 0,071 14,000 ± 0,071 14,429 ± 14,571



Túlnyomásos inhalátorok A csészéket behelyezzük a csészetartó tálca mélyedéseibe. A tálcát az alsó keretre tesszük, majd helyére süllyesztjük; a zárótetővel összefogott impaktorfedelet lehajtjuk, és a leszorító zárszerkezettel biztosítjuk a rendszer légmentes zárását. Az impaktor bemeneti nyílásához csatlakoztatjuk a 2.9.18.-7. ábrán feltüntetett méretekkel rendelkező bevezetőcsövet. A bevezetőcsőhöz alkalmas szórófejcsatlakozót illesztünk, oly módon, hogy a szórófej nyílása – behelyezés után – egyvonalba kerüljön a bevezetőcső vízszintes tengelyével. Az inhalátor szórófejének és a készülék bevezetőcsövének egymással szemben, egyvonalban kell lenniük. A szórófejcsatlakozóhoz illesztett inhalátornak a rendeltetésszerű használattal megegyező helyzetben kell lennie. A készülék kivezetőcsövéhez megfelelő pumpát csatlakoztatunk, és a levegő áramlási sebességét – a bemeneti nyílásnál mérve – 30 liter/percre (± 5 %) szabályozzuk be. Ezután leállítjuk a pumpát. Ha a betegtájékoztatóban nincs más előírás, az inhalátort 5 másodpercig rázogatjuk, majd egy ízben a levegőbe fúvatunk. A pumpát ismét bekapcsoljuk, az inhalátort a betegtájékoztató előírásai szerint használatra kész állapotba helyezzük, a szórófej kimenőnyílását a csatlakozócsőbe illesztjük, és – az adagolószelepet egy adag készítmény teljes kifúvatásáig lenyomva tartva – az inhalátorból a készülékbe fúvatunk. Mielőtt az inhalátort leszereljük a készülékről, 5 másodpercig várunk, majd megismételjük a műveletsort. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb tíz legyen. Annyi kifúvatásra van szükség, amennyi a finomrészecskék torzításmentes és pontos meghatározását biztosítja. Az utolsó kifúvatás után 5 másodpercet várunk, majd leállítjuk a pumpát. A készüléket szétszereljük, és a hatóanyagot a következőképpen gyűjtjük össze: a bevezetőcsövet és a szórófejcsatlakozót levesszük a készülékről, és a lerakódott hatóanyagot az oldószer egy részletével leoldjuk. A leszorító zárszerkezet meglazításával és a fedél felemelésével felnyitjuk az impaktort. A csészetartó tálcát csészékkel együtt kiemeljük, és az oldószer külön részleteivel minden egyes csészéből kinyerjük a hatóanyagot. Megfelelő analitikai módszerrel valamennyi oldószerrészletben meghatározzuk a hatóanyag mennyiségét. Kiszámoljuk a finomrészecske-dózist (lásd a fejezet végén). Porinhalátorok vizsgálata A készüléket, előszeparátort (2.9.18.-15. ábra) is csatlakoztatva hozzá, összeállítjuk. Indokolt esetben – a készítmény tulajdonságaitól függően – mellőzhetjük az előszeparátor használatát.



2.9.18.-15. ábra – E készülék: az előszeparátor részei A csészéket behelyezzük a csészetartó tálca mélyedéseibe. A tálcát az alsó keretre tesszük, majd helyére süllyesztjük; a zárótetővel összefogott impektorfedelet lehajtjuk, és a leszorító zárszerkezettel biztosítjuk a rendszer légmentes zárását. Amennyiben előszeparátort is használunk, azt a következőképpen állítjuk össze: az előszeparátorbetétet az előszeparátor-tartóba helyezzük, majd az előszeparátortartót az impaktor bemeneti nyílásához illesztjük. Az előszeparátorbetét csészetartójában centrálisan elhelyezett csészébe 15 ml oldószert öntünk. Az előszeparátor-blokkot az eddig összeállított részek tetejére helyezzük, majd zárjuk a két kallantyút. Az impaktor vagy az előszeparátor bemeneti nyílásához csatlakoztatunk egy, a 2.9.18.-7. ábrán feltüntetett méretekkel rendelkező bevezetőcsövet. A bevezetőcsőhöz alkalmas szórófejcsatlakozót illesszünk, oly módon, hogy az inhalátor szórófejnyílása – behelyezés után – egyvonalba kerüljön a bevezetőcső vízszintes tengelyével. Az inhalátor szórófejének és a készülék bevezetőcsövének egymással szemben kell lenniük. A szórófejcsatlakozóhoz illesztett inhalátornak a rendeltetésszerű használattal megegyező helyzetben kell lennie. A készüléket a 2.9.18.-8 ábra és a 2.9.18.-4. táblázatban előírtak alapján csatlakoztatjuk az áramlási rendszerhez. Ha nincs más előírás, a vizsgálatot a kibocsátott dózis egységességének vizsgálata során alkalmazott Qki áramlási sebességgel végezzük, 4 liter levegőt áramoltatva az inhalátor szórófejétől a készüléken át. A bevezető nyíláshoz áramlásmérőt csatlakoztatunk. Vagy olyan áramlásmérőt alkalmazunk, amelyet a kiáramló levegő térfogatsebességének mérésére kalibráltak, vagy – az ideális gázokra vonatkozó törvényt alkalmazva – számoljuk ki az áramlásmérőt elhagyó levegő térfogatsebességét (Qki). Belépő térfogatisebességre (Qbe) kalibrált áramlásmérő használata esetében a következő összefüggést alkalmazzuk:


Q ki =


Qbe · P0 , P0 − ΔP

ahol P0

ΔP

= =


Az áramlásszabályozó szelepet úgy állítjuk, be, hogy a rendszeren állandó és meghatározott, Qki (± 5 %) sebességű áramlást érjünk el. A C készüléknél leírt eljárással biztosítjuk, hogy a kritikus áramlás létrejöjjön az áramlásszabályzó szelepen keresztül, majd lezárjuk a pumpát. A porinhalátort a betegtájékoztató útmutatásai szerint használatra kész állapotba helyezzük. A pumpát bekapcsoljuk, a kétutas szoleonid szelepet lezárjuk, és az inhalátor szórófejnyílását a készülék szórófejcsatlakozójába illesztjük. A szelepet az előírt T (± 5 %) időtartamra megnyitva, a porkészítményt a készülékbe fúvatjuk. A kifúvatási műveletsort megismételjük. A kifúvatások száma a lehető legkisebb, általában legfeljebb 10 legyen. Annyi kifúvatást végzünk, amennyi a finomrészecske-dózis torzításmentes és pontos meghatározásához szükséges. A készüléket szétszereljük, és a hatóanyagot a következőképpen gyűjtjük össze: a bevezetőcsövet és a szórófejcsatlakozót levesszük az előszeparátorról (amennyiben használtunk ilyet), és a lerakódott hatóanyagot az oldószer egy részletével leoldjuk. Az előszeparátort óvatosan leemeljük az impaktorról ügyelve arra, hogy a csészében lévő folyadékból ne cseppenjen semmi az impaktorba. Az előszeparátorból kinyerjük a hatóanyagot. A leszorító zárszerkezet meglazításával és a fedél felemelésével felnyitjuk az impaktort. A csészetartó tálcát csészékkel együtt kiemeljük, és minden egyes csészéből külön oldószerrészlettel kinyerjük a haóanyagot. Megfelelő analitikai módszerrel valamennyi oldószerrészletben meghatározzuk a hatóanyag mennyiségét. Kiszámoljuk a finomrészecske-dózist (lásd a fejezet végén). AZ EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA Az oldatok analízise alapján kiszámoljuk, hogy egy ürítésből mennyi hatóanyag csapódott le egy-egy szintre, továbbá a bevezetőcsőbe, a szórófejcsatlakozóba és az előszeparátorba, ha ilyet is használtunk. Az utolsó felfogóhelytől (szűrő vagy MOC) kiindulva, a megfelelő szintek részecskeátmérő-küszöbének (cut-off átmérő) függvényében táblázatot készítünk a felfogott anyagmennyiségről, azaz a kumulatív tömegről (2.9.18.-7. táblázat a C készülékhez, 2.9.18.-8. táblázat a D készülékhez, és 2.9.18.-9. táblázat az E készülékhez). A hatóanyag 5 µm-nél kisebb részecskéinek tömegét interpolálással számoljuk ki. Ezt nevezzük finomrészecske-dózisnak (Fine Particle Dose; FDP). Ha szükséges, ill. megfelelő esetben (pl. log normál eloszlás esetén), a hatóanyag kumulatív frakcióját a részecskeátmérő-küszöb függvényében (2.9.18.7/9. táblázatok) logaritmikus valószínűség ábrázolásra alkalmas-milliméterpapíron ábrázoljuk, és az így nyert görbét használjuk fel a tömegmediánnak megfelelő aerodinamikai átmérő (Mass Median Aerodynamic Diameter; MMAD), illetve a



geometriai szórás (Geometric Standard Deviation; GSD) megállapítására. Megfelelő számítógépes módszerek is használhatók. 2.9.18.-7. táblázat – Számítások a C készülék alkalmazása esetén. q1 = (60 / Q) , ahol Q az áramlási sebesség l/perc-ben

Részecskeátmérőküszöb (cut-off átmérő µmben)

A lecsapódott hatóanyag tömege ürítésenként

d4 = 1,7 q1 d3 = 1,7 q1 d2 = 1,7 q1

az 5. szintről, m5* a 4. szintről, m4 a 3. szintről, m3 a 2. szintről, m2

A lecsapódott A hatóanyag hatóanyag kumulatív kumulatív tömege frakciója %-ban ürítésenként c4 = m5 c3 = c4 + m4 c2 = c3 + m3 c = c2 + m2

f4 = (c4/c) · 100 f3 = (c3/c) · 100 f2 = (c2/c) · 100 100

2.9.18.-8. táblázat – Számítások a D készülék alkalmazása esetén, ha az áramlási sebesség 28,3 l/perc Részecskeátmérőküszöb (cut-off átmérő µmben)

A lecsapódott hatóanyag tömege ürítésenként

d7 = 0,4 d6 = 0,7 d5 = 1,1 d4 = 2,1 d3 = 3,3 d2 = 4,7 d1 = 5,8 d0 = 9,0

a 8. szintről, m8 a 7. szintről, m7 a 6. szintről, m6 az 5. szintről, m5 a 4. szintről, m4 a 3. szintről, m3 a 2. szintről, m2 a 1. szintről, m1 a 0. szintről, m0

A lecsapódott A hatóanyag hatóanyag kumulatív kumulatív tömege frakciója %-ban ürítésenként c7 = m8 c6 = c7 + m7 c5 = c6+m6 c4 = c5 + m5 c3 = c4 + m4 c2 = c3 + m3 c1 = c2 +m2 c0 = c1 + m1 c = c0 +m0

f7 = (c7/c) · 100 f6 = (c6/c) · 100 f5 = (c5/c) · 100 f4 = (c4/c) · 100 f3 = (c3/c) · 100 f2 = (c2/c) · 100 f1 = (c1/c) · 100 f0 = (c0/c) · 100 100



2.9.18.-9. táblázat – Számítások a E készülék alkalmazása esetén. q =(60/Q)x, ahol Q az áramlási sebesség l/perc-ben, x értékeit a táblázat tartalmazza Részecskeátmérőküszöb (cut-off átmérő µm-ben)

x

A lecsapódott hatóanyag tömege kifúvatásonként

A lecsapódott hatóanyag kumulatív tömege kifúvatásonként

d7 = 0,34 q

0,67

d6 = 0,55q d5 = 0,94q d4 = 1,66q d3 = 2,82q d2 = 4,46q d1 = 8,06q

0,60 0,53 0,47 0,50 0,52 0,54

A MOC-ról, ill. az utolsó szűrőről, m8 a 7. szintről, m7 a 6. szintről, m6 az 5. szintről, m5 a 4. szintről, m4 a 3. szintről, m3 a 2. szintről, m2 a 1. szintről, m1

c7 = m8 c6 = c7 + m7 c 5 = c 6 + m6 c4 = c5 + m5 c3 = c4 + m4 c2 = c3 + m3 c1 = c2 + m2 c = c1 + m1

A hatóanyag kumulatív frakciója (%)

f7 = (c7/c) · 100 f6 = (c6/c) · 100 f5 = (c5/c) · 100 f4 = (c4/c) · 100 f3 = (c3/c) · 100 f2 = (c2/c) · 100 f1 = (c1/c) · 100 100

INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA

Recommend Documents