INFORMATIKA Elméleti alapok 5 – 8. évfolyam részére
Történeti áttekintés Számrendszerek Információ, adat, jel, kód Kommunikáció Az információ mértékegységei Hardver és szoftver fogalma A számítógép működése A számítógép részei Háttértárak Operációs rendszer Archiválás, tömörítés Vírusok, kémprogramok és egyéb kártevők Hálózatok Az Internet működése Szerzői jogok Könyvtárhasználat
Felhasznált irodalom
A számítástechnika története Az ember már a kezdetektől fogva használt a számláláshoz segédeszközöket. Kezdetben az ujjait, utóbb különböző eszközöket: köveket, fadarabokat, pálcákba vésett rovásokat, zsinegre kötött csomókat. A kavics latinul calculus (ejtsd: kalkulusz), innen ered a kalkulálni szavunk. A számolólécek megkönnyítették a tíznél nagyobb számok összeadását és kivonását. A számolópad (számolódeszka) sorokra és oszlopokra beosztott felületén "állította ki a számlát" az eladó a vevőnek. Útjaikra a kereskedők számolódeszka helyett ugyanígy működő számolókendőt vittek magukkal. A számolás, a négy alapművelet megkönnyítésére már az ókorban készítettek egyszerű számolóeszközt, az abakusz-t. Az abakusz szó semita eredetű, táblácskát jelent. Az abakusz legegyszerűbb változatában minden rúdon tíz golyó található. A golyóknak olyan elrendezése, amelyben az egy rúdon lévő valamennyi golyó szorosan a jobb oldalon helyezkedik el, az illető rúd által jelentett helyi értéken 0 számjegyet jelöl. Ha valamelyik rúdon n golyót bal oldali ütközésig elhúzunk, akkor ez az elrendezés a rúd által jelentett helyi értéken n számjegyet jelöl. Wilhelm Schickard (ejtsd: vilhelm sikárd) 1623-ban a négy alapművelet elvégzésére alkalmas mechanikus számológépet épített, amely az összeadást, kivonást teljesen, a szorzást és az osztást pedig részben automatikusan végezte.
A gépnek egyetlen példánya sem maradt fenn, de báró Bruno von Freytag-Löringhoff professzornak Erwin Epple műszerészmester és mások segítségével sikerült a készüléket a levélbeli információk alapján rekonstruálni, és építettek néhány működő modellt. Blaise Pascal (1623-1662) (ejtsd: bléz pászkál)
20 éves korában tervezett és épített egy egyszerű és kicsi gépet, egy hathelyiértékes fogaskerekes összeadó-kivonó gépet, amelyet 1647-ben szabadalmaztatott. Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716) (ejtsd: gotfríd vilhelm fon lejbniz) Minden idők egyik legnagyobb polihisztorai közé tartozott. Szerkesztett egy eszközt, amelyet egyes gépekben még ma is használnak, ez a Leibniz-kerék (bordás henger). Olyan gépet épített, amellyel automatikusan lehetett összeadni, kivonni, szorozni és osztani. Elsőként sikerült két szám szorzását, illetve osztását közvetlenül, egyetlen körülforgatással megoldania. Négy alapműveletes számológépe nyolcjegyű számokkal végzett műveletekhez készült. Saját gépét Pascaléval öszszehasonlítva kijelentette: " Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a gép két részből áll. Az egyiket az összeadás (kivonás) elvégzésére szerkesztették, a másikat a szorzás (osztás) elvégzésére, és a kettőnek össze kell kapcsolódnia. Az összeadó(kivonó-) gép teljes mértékben megegyezik Pascaléval."
Jacquard automata szövőgépe A lyoni selyemszövőgépekben kb. 1725 óta lyukasztott papírcsíkok látták el a vezérlési feladatot. Joseph Marie Jacquard (ejtsd: jozef méri zsákárd) (1752-1834) francia feltaláló a vezérlést tovább tökéletesítette. 1810-ben (1804-ben?) olyan automatikus szövőszéket tervezett, amelynél fából készült vékony, megfelelően kilyuggatott lapok (“kártyák”) vezérelték a bonyolult minták szövését. A lyukkártyákat láncra fűzte, ezzel lehetővé téve a minták (azaz a szövőszék vezérlésének) gyors és könnyű megváltoztatását. (Ez a “gyors és könnyű” állítólag mintegy 15 napos munkát jelentett.) A képen a szövőszék tetején látható a lyukkártyás vezérlőszerkezet.
A XIX. században Charles Babbage (ejtsd: csárlz bebedzs) (1792-1871) brit matematikus és feltaláló kidolgozta a modern digitális számítógép alapelveit. Több új típusú gépet is kigondolt. Ilyen volt a Difference Engine (differenciagép), amit logaritmustáblázatok készítésére tervezett az 1820-as évek elején. A gép sikerén felbuzdulva megtervezte annak programozható változatát is, az analitikai gépet, melyre asszisztense, Ada Byron (ejtsd: éda bájron) készítette az első programokat. Az analitikai gép a mai számítógépek elődjének is tekinthető, mivel már tartalmazta azok elemeit: bemeneti-, vezérlő-, feldolgozó-, tároló- és kimeneti egység. Sajnos a beleölt hatalmas összegek ellenére sem készült el, mert a Babbage által elvárt pontosságot technikailag akkor még nem tudták megvalósítani. A Babbage terveihez közel eső első mechanikus számítógépet, a Mark 1-et 1939 és 1944 között a Harvard Egyetemen építették meg Howard Aiken (ejtsd: hauárd ájken) vezetésével. A Boole-algebra
George Boole (1815-1864) (ejtsd: dzsordzs búl) és Augustus de Morgan 1847-től kezdve kidolgozta a formális logikát (a Boole-algebrát). Ekkor már régóta használták a bináris kapcsolásokat órák, automaták vezérlésére. Mint ismeretes, a Boole-algebra a mai számítógépekkel végzett műveletek alapja. A gép gyakorlatilag hibátlanul működött leszereléséig, 1959-ig. Az első elektronikus számítógépek Az első elektronikus számítógépeket a II. világháborúban készítették, többnyire hadi számítások elvégzésére. Az első működő elektronikus számítógépet Z3 (ejtsd: cet 3) néven Konrad Zuse (ejtsd: konrád cuze) építette Németországban, 1941-ben. A gép egy műveletet kb. 3 mp alatt tudott végrehajtani.
COLOSSUS (ejtsd: kolosszusz) A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja Angliában létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. 5 kHz-s órajellel dolgozott, másodpercenként 25.000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült. Rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtésére használta sikeresen egy Alan Turing (ejtsd: elen tyuring) által vezetett csoport. A németek ENIGMA nevű rejtjelét is ezzel fejtették meg.
ENIAC Ismertté az első általános célú elektronikus digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) vált. Az ENIAC tervezését a második világháború alatt kezdte el katonai célokra John Presper Mauchly (ejtsd: mósli) és John William Eckert (ejtsd: ekert). A gépet a Pennsylvania egyetemen építették, a munkát 1946-ban fejezték be.
Az ENIAC 17.468 elektroncsövet tartalmazott, több mint 100 kW elektromos energiát fogyasztott és 450 m2 helyet foglalt el (több mint 30 m hosszú termet építettek az elhelyezéséhez). A gép tömege 30 tonna volt, megépítése tízmillió dollárba került. Sokkal gyorsabb volt, mint a relés számítógépek: az összeadást 0,2 ms, a szorzást 3 ms alatt végezte el. A programja azonban fixen be volt “drótozva” a processzorba és csak mintegy kétnapos kézi munkával, villamos csatlakozások átkötésével lehetett megváltoztatni. A gép memóriája 20 db tízjegyű előjeles decimális számot tudott tárolni. Mindegyik számjegy tárolására 10 db elektroncsövekből épített flip-flop szolgát. Mindegyik flip-flop megfelelt egy-egy számjegynek: egy számjegy tárolásához a neki megfelelő flip-flopot 1-re állították, az összes többit 0-ra. Az elektoncsövek megbízhatatlansága miatt a gép csak rövid ideig tudott folyamatosan működni. Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták. Egy feladatsor kiszámítása a gépnek 15 másodpercig tartott, ugyanez egy szakképzett embernek asztali kalkulátorral 10 órás munka volt! A gépet 1956-ban lebontották, mert elavult. Jelenleg egy olcsó zsebszámológép is nagyobb teljesítményű, de az ENIAC technikatörténeti érdemei vitathatatlanok.
NEUMANN JÁNOS Budapesten született, és a fasori evangélikus gimnáziumban érettségizett. Csaknem egy időben szerezte meg matematikusi diplomáját Budapesten és a vegyészmérnökit Zürichben. 1933-ig a németországi Göttingen híres egyetemén tanított, majd az Egyesült Államokba távozott, ahol a princetoni (ejtsd: prinsztoni) egyetemre került. Hamarosan bekapcsolódott a kibontakozó II. világháború miatt fontossá vált katonai kutatásokba, ennek kapcsán ismerkedett meg az ENIAC-kal. Neumann János leírta a tárolt programú digitális számítógép felépítésének és működésének főbb elveit.
A Neumann-elvek 1. A számítógép legyen elektronikus, külön vezérlő és külön végrehajtó egységgel. Legyen soros működésű. 2. A kettes számrendszert használja. 3. Az adatok és a programok ugyanabban a gyorsan elérhető, belső, címezhető memóriában legyenek. 4. A számítógép igen sokféle feladat megoldására legyen alkalmas. 5. Szükség van olyan be- és kimeneti egységre, amely biztosítja a kapcsolatot az ember és a számítógép között. Ma lépten-nyomon számítógépekbe botlunk. Ezek nem feltétlenül előttünk „ketyegnek” az asztalon, hanem többnyire speciális feladatokat látnak el. Ilyen egyszerű számítógép a mobiltelefon, vagy az asztali DVD-lejátszó, de még az autókban is egy fedélzeti számítógép végzi a folyamatos ellenőrzést. BILL GATES (ejtsd: géitsz), a Microsoft (ejtsd: májkroszoft) elnöke szerint, ha az autóipar is úgy fejlődött volna, mint a számítástechnika, akkor ma 5000 Ft-os autókkal járnánk, és közel 400 km-t mehetnénk 1 liter üzemanyaggal. A mai számítógépek csoportosítása méretük szerint szuperszámítógépek: nagyon nagy teljesítményű, drága gépek, melyeket valamilyen nagy számolási igényű célra (pl.: tudományos kutatások, meteorológiai előrejelzések…) készítettek. Magyarországon például az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, a Tudományos Akadémián, a Központi Fizikai Kutatóintézetnél, és egyes egyetemeken találkozhatunk velük.
mainframe (ejtsd: méjnfrém) számítógépek: főleg nagyvállalatok, pénzintézetek, kormányzati hivatalok használják. Nagy mennyiségű adat kezelésére és tárolására alkalmasak, valamint egyszerre akár több ezer felhasználó is kapcsolódhat hozzájuk. miniszámítógépek: szintén több felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmasak, de főleg a kis- és közepes vállalatoknál használják. Az asztali számítógépekből álló hálózatok sok helyről kiszorították őket. asztali számítógépek (desktop, ejtsd: deszktop): többnyire egy felhasználó kiszolgálására alkalmasak, ilyeneket használunk pl. informatikaórán is. hordozható számítógépek (laptop, notebook): felépítésük és működésük megegyezik az asztali gépekével, kisebb méretük és alacsonyabb áramfogyasztásuk miatt jobban tűrik a szállítást. „marokszámítógépek”: okostelefon, PDA, navigációs eszközök… célszámítógépek: adott feladat elvégzésére tervezték (pl. modern autók fedélzeti számítógépe, automata mosógép…) >>vissza a tartalomhoz
A digitális számítógépeink kettes (bináris) számrendszerbeli adatokat képesek tárolni, rendszerezni, feldolgozni és megjeleníteni. Az adatok bevitelénél sokszor a 16-os (hexadecimális) számrendszer használata lehet célravezető. Egy tetszőleges mennyiség mérőszámát többféle számrendszerben is megadhatjuk. A következőkben 3 számrendszerrel, és közöttük történő átszámítások módszereivel ismerkedünk meg. Humán (decimális) számrendszer Napjainkban a 10-es (decimális) számrendszert használjuk. Elterjedésében közrejátszhatott 10 ujjunk, melyek mindig kéznél voltak és segítséget nyújtottak alapvető matematikai műveletek elvégzésében, jóval a számítógép megjelenése előtt. Mivel a 10-es számrendszer igen kényelmes az ember számára, ezért humán számrendszernek is nevezik. Gépi (bináris) számrendszer A digitális számítógépek áramkörei két stabil állapot megkülönböztetésére képesek. A két állapot leírható a kettes számrendszer 2 számjegyével: 0 és 1. Digitális számítógépeink kettes (bináris) számrendszerbeli adatokat képesek tárolni, rendszerezni, feldolgozni és megjeleníteni. A felhasználó által bevitt decimális adatok számítógépünk először mindig a számára értelmezhető bináris számokká alakítja. A felhasználó által kért információkat számítógépünk rendszerint decimális formában jeleníti meg. Hexadecimális számrendszer
- A 10-es (decimális) számrendszer nehézkessé teszi a munkát, mivel egy decimális számból nehéz megállapítani, hogy bináris alakjának N. bitje 0 vagy egy. - Az ember számára egy 8, 16, … bites bináris szám pedig nehezen megjegyezhető. (pl. próbáljuk megjegyezni a következő bináris számot: 1010010110100101 !) - A 16-os (hexadecimális) számrendszer használata lehet célravezető. A hexadecimális számok némi gyakorlás után könnyen kezelhetők, megjegyezhetők. Egy-egy hexadecimális számból könnyen meghatározható, hogy bináris alakjának N. bitje 0 vagy egy. Hexadecimális számokkal találkozunk az informatika más területein is. (pl. grafikai szoftverek vagy weblap szerkesztés esetén a színek meghatározására használjuk őket.)
A decimális számrendszer A decimális (10-es) számrendszer alapszáma a 10. A decimális (10-es) számrendszerben tíz számjegyet használunk: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. A felsorolás egyben a számok un. alaki értéke is. A számjegy tényleges értéke és helyi értéke attól függ, hogy a szám melyik pozíciójában áll, mert az alaki érték még megszorzódik a alapszám (10-es számrendszer esetén: 10) adott pozíciója szerint hatványával. 125 = 1*100 + 2*10 + 5*1 ugyanez hatvány alakban: 125 = 1*102 + 2*101 + 5*100
A helyiértékek elnevezése 10-es számrendszerben: egyesek, tízesek, százasok, ezresek, … 5 db egyes
- 5 > *1
2 db tizes
- 2 > *10
1 db - 1 százas > *100 Öszszesen:
=5 = 20 = 100 125
/ Amit a hatványozásról tudni kell: 1. Bármely szám 0. hatványa = 1 (pl. 100 =1); 2. Bármely szám 1 hatványa = maga a szám; (pl. 101 =10); 3. Ezt követően az alapszámot szorozzuk önmagával: ( 102=10*10, 103=10*10*10, 104=10*10*10*10,...) A bináris számrendszer A bináris (2-es) számrendszer alapszáma a 2. A bináris (2-es) számrendszerben két számjegyet használunk: 0 és 1. A számjegy tényleges értéke helyi értéke attól függ, hogy a szám melyik pozíciójában áll, mert az alaki érték még megszorzódik az alapszám (2-es számrendszer esetén: 2) adott pozíciója szerint hatványával.
1011 = 1*8 + 0*4 + 1*2 + 1*1 ugyanez hatvány alakban: 1011 = 1*23 + 0*22 + 1*21 + 1*20 Egy számjegyet 1bit-nek is hívnak. A helyi értékek kettő hatványaiként írhatók le. A helyi értékek elnevezése 2-es számrendszerben: egyesek, kettesek, négyesek, nyolcasok, … Egy kettes számrendszerbeli számot hatvány alakból egyszerűen átalakíthatunk 10-e számrendszerbe 1 db egyes
- 1 > *1
1 db kettes
- 1 > *2
0 db - 0 négyes > *4 1 db - 1 nyolcas > *8 Öszszesen:
=1 =2 =0 =8 11
Bináris decimális átszámítás Egy kettes számrendszerbeli számot hatvány alakból egyszerűen átalakíthatunk 10-es számrendszerbe 1 db egyes
- 1 > *1
1 db kettes
- 1 > *2
0 db - 0 négyes > *4 1 db - 1 nyolcas > *8 Öszszesen: >>vissza a tartalomhoz
=1 =2 =0 =8 11
A számítógép adatokkal dolgozik. A számítógépek feladata az adatok feldolgozása. Ha szeretnénk megérteni a számítógépek működését, először értenünk kell az adat és az információ fogalmát. Mi az információ? Az információ olyan új ismeret, amely megszerzője számára szükséges, és korábbi tudása alapján értelmezhető. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy az információ valamely meglévő bizonytalanságot szüntet meg.) Azokat az információkat, amelyekből valamilyen konkrét tényt tudunk meg adatnak is nevezzük. Az információ értelmezett adat. Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. Az információkat jelek segítségével rögzítjük. Egy dátum, mint információ többféle adatként is megjelenhet: 2013-09-01, 2013. IX. 01., 2013. szept. 01. stb. Mi a jel? A jelek nagyon sokfélék lehetnek. Vannak olyan egyszerű jelek, amiket majdnem mindenki megért (pl.: integetés búcsúzáskor. Vannak olyan jelek is, amiket az embereknek csak egy csoportja ért. Ilyen jelekből állnak a titkosírások, de sok más jelet is csak tanulás és gyakorlás után értünk meg (Morze, jelzőtáblák, jelnyelv, stb.). A jelekkel rögzített információkat csak akkor értjük, csak akkor tudjuk „venni”, ha ismerjük a jelek jelentését. A betűket például csak akkor értjük, ha tudunk olvasni.
Mi a kód? A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, mellyel valamely információ egyértelműen megadható. Mi a kódolás? A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes jelekké. Számítógépes információfeldolgozás A szűkebb értelemben vett informatikán a számítógépes információfeldolgozást értjük. A számítógépek programjai is kódokból állnak. A programozók kódokra fordítják le a számítógépnek adott parancsokat. A kódok segítségével pedig a számítógépek végre tudják hajtani a feladatot. A számítógépek többféle kódnyelvet is ismernek. Pl.: BASIC, LOGO, Java, Pascal … A számítástechnikai eszközökkel rögzített, azokkal feldolgozható és megjeleníthető információt adatnak nevezzük.
>>vissza a tartalomhoz
Az információkat nemcsak rögzíteni tudunk, hanem küldeni, adni, venni és cserélni is.
Az információ továbbítását egy szóval kommunikációnak nevezzük.
Az információátadás az informatikai eszközök esetében leegyszerűsítve így épül fel: 1. A forrás előállítja az üzenetet (vagy üzenetek sorát), melyet továbbítani szeretne a vevőhöz. Az üzenet lehet hang, szöveg, kép, stb. 2. A forrás oldalán az üzenetet olyan jelekké kell alakítani, hogy a csatorna továbbítani tudja (kódolás).
3. Az üzenet továbbítása a csatornán keresztül történik. 4. A vevő oldalán pedig vissza kell alakítani jeleket (dekódolás). A csatorna által továbbított jelsorozatot közleménynek nevezzük. A csatornában a közlemény legtöbbször sérül, úgy mondjuk: az információhoz zaj adódik hozzá. (elszakadt papír, nehezen hallható mobiltelefon, vibráló képernyő, stb.) Ha információtovábbításról beszélünk, felmerül annak szükségessége, hogy a továbbított információt valahogy mérnünk kell. >>vissza a tartalomhoz
BIT (JELE: b) A legegyszerűbb esetekben a jelek kétfélék lehetnek: esik az eső – nem esik az eső férfi – nő ég – nem ég, stb. A számítógépek és a legtöbb informatikai eszköz (pl.: DVDlejátszó, mobiltelefon, stb.) binárisan kezelik az adatokat.
A bináris digitális jelek csupán két értéket vehetnek fel. Matematikai leírásukhoz a kettes számrendszert használjuk, a két állapotnak a 0 és az 1 felel meg. A kettes számrendszer számjegyeit bit-nek (binary digit) nevezzük. Egy biten két lehetőség ábrázolható.
Az információ legkisebb mértékegysége a bit. Az összetartozó 8 bitet 1 byte-nak nevezzük.
Bájt (Byte) (Jele: B) A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a bájt (Byte). A bájt egy 8 bitből álló bináris vektor, ami a memóriában egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. Ez összesen 256 különböző érték. Azért ennyi, mert a bájtot alkotó 8 bit éppen 256-féle variációban kapcsolható ki és be. Mivel a kettes számrendszert használjuk, az információ mennyiségének váltószáma nem 1000.
ADATÁTVITELI SEBESSÉG Az információáramlás sebességét adatátviteli sebességnek nevezzük. Leggyakrabban használt mértékegysége: bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Többszörösei: Kbps (ezer bit per second) Mbps (millió bit per second) Gbps (milliárd bit per second
A modemek például 14,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kbps sebességű modem egy 50 oldalas írást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gbps adatátviteli sebességgel működő hálózat, egy lexikon teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbít.
Az adatok tárolása Egy karakter leírásához nyolc bit szükséges. A karakter (betűhely) egy leütés: 1 betű, egy szám, egy írásjel, 1 szóköz összefoglaló neve. Ezt tekintjük az információ egységének. (Vigyázz! Ne keverd össze az információmennyiség mértékegységével, a bittel!) A számítógépekben az információ kódolására kódrendszert alkalmaznak. A kódolás során egy jelkészlet elemeit megfeleltetik egy másik jelkészlet elemeinek. Karakterek esetében például minden karakternek megfeleltetnek egy számot, a számítógép ezt a számot tárolja. A karakterek tárolásához sokféle kódrendszer alakítható ki. A két legelterjedtebb kódkészlet az ASCII és az UNICODE. ASCII KÓDTÁBLA American Standard Code for Information Interchange = ASCCII (kiejtve: eszki) Szöveges adatokhoz használt, nemzetközileg egységes, szabványos 1 bájtos (8 bites) karekterkódolási séma. Eredetileg 7 bites volt és 128 karaktert (27) tartalmazott. Ez nem volt elegendő a nemzeti karakterek – pl.: a magyar ékezetes magánhangzók) ábrázolásához, ezért 8 bitesre bővítették, így ma 256 jelet tartalmaz. (0-255 között). A magyar ékezetes karaktereket a 852-es kódlap tartalmazza.
UNICODE KÓDTÁBLA Nemzetközileg egységes 16 bites karakterkódolási szabvány. Valamennyi nép valamennyi jelét tartalmazza. (65536 lehetséges jel) >>vissza a tartalomhoz
Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus eszközöket, amelyek adatok bevitelére, tárolására, feldolgozására és az eredmények közlésére alkalmasak. HARDVER (HARDWARE) A számítástechnikában hardvernek nevezzük magát a számítógépet és minden kézzel megfogható tartozékát, a számítógép elektromos és mechanikus alkatrészeit (melyekből összeszerelték a számítógépet). A hardver eszközök fejlesztésével mérnökök foglalkoznak
SZOFTVER (SOFTWARE) Szoftvernek nevezzük a számítógépre írt programokat (operációs rendszer, szövegszerkesztő, böngésző, stb.) és az ezekhez mellékelt írásos dokumentációkat. A szoftvereket programozók készítik, szellemi termékek, kézzel nem megfoghatóak (csupán a szoftvereket hordozó eszközöket – CD, DVD tudjuk megfogni). A szoftver a számítógépen futó programok összefoglaló neve, a hardver egységeket működtető-, és vezérlő programok összessége.
A PROGRAM A program olyan egyszerű utasítások, műveletek logikus sorozata, amelyekkel a számítógépet irányítjuk. A program az utasításokat is és az adatokat is kettes számrendszerben leírt számokkal ábrázolja. Meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. A programokat háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot
elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a programot a memóriába. A CPU számára átadja a program kezdetének címét, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, működni kezd. A szoftvereket az általuk elvégzett feladatok alapján három fő csoportba sorolják: operációs rendszerek (pl.: DOS, Windows, Linux…) alkalmazói szoftverek (pl.: MS Word, Excel…) rendszerközeli programok, melyek megkönnyítik az operációs rendszer használatát (pl.: Total Commander), vagy új funkciókkal egészítik ki azt (pl.: vírusirtó programok). A szoftverek csoportosítása jogi szempontból: kereskedelmi szoftverek: a licencben rögzített példányszámban korlátozás nélkül használhatók, azonban nem ingyenesen. Nem adhatók tovább, és csak egy biztonsági másolatot készíthetünk róluk. freeware (ejtsd: fríver) programok: korlátozás nélkül használhatók, ingyenesek, szabadon terjeszthetők. (pl.: Adobe Reader) shareware (ejtsd: server) programok: ingyenesen, de korlátozásokkal használhatók. Ez lehet pl. 30 napos időkorlát, vagy a program bizonyos funkciói le vannak tiltva, vagy reklámok jelennek meg indításkor, ill. használat közben. (pl.: Total Commander) A fájl
A számítógépen adatainkat és programjainkat úgynevezett fájlokban (állományokban) tároljuk. Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program. A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől függ.
Minden dokumentumnak, képnek, hangnak, mozgóképnek saját névvel kell rendelkeznie, melynek szabványos formája van. A képen a fájlnév általános felépítése látható (Windows operációs rendszer).
Fájlkiterjesztés A fájlkiterjesztés vagy röviden kiterjesztés olyan információ, amely segíti az operációs rendszert és a felhasználói programokat abban, hogy azonosítsa az állomány (fájl) típusát. A fájlkiterjesztés az fájl nevének végén helyezkedik el, attól ponttal elválasztva. Például a „feladat.doc” fájlnév egy feladat nevű Word állományt jelent. A DOS operációs rendszerben a fájlok kiterjesztése maximum 3 karakter lehetett, az újabb rendszereken nincsen korlátozva.
>>vissza a tartalomhoz
Nagyon leegyszerűsítve az alábbi blokkvázlat szemlélteti a számítógép működését:
A továbbiakban minderről részletesen is tanulunk, de az alapelvek megértéséhez nézzük meg, mi történik a számítógép belsejében egy egyszerű szöveges dokumentum elkészítésekor: A számítógép bekapcsolásakor a háttértárolóról (winchester) betöltődik az operációs rendszer a számítógép memóriájába és a monitoron megjelenik a grafikus kezelőfelület. Az egér segítségével elindíthatjuk a szövegszerkesztő programot, amely szintén a memóriába töltődik be. A memórián tehát egyszerre több program is osztozhat. A szöveg elkészítéséhez a billentyűzetet használjuk. A begépelt szöveg is a memóriában helyezkedik el, mint adat. Ha áramszünet lenne, akkor a begépelt szövegünk elveszne, mivel az operatív memória csak bekapcsolt számítógép esetén képes az adatok megőrzésére. Adatainkat ezért folyamatosan mentenünk kell. Ez azt jelenti, hogy egy olyan háttértárolóra helyezzük (mentjük), amely a gép kikapcsolt állapotában is megőrzi az adatokat (winchester, floppy, CD, stb.)
A hardver eszközök csoportosítása A hardver eszközöket két nagy csoportba soroljuk, ezek a központi egység és a perifériák.
KÖZPONTI EGYSÉG a központi egység feladati: • A számítások végzése • A számítógép többi részének vezérlése • Az adatok tárolása a számítógép bekapcsolt állapotában
Fizikailag a központi egység a számítógép házban, az úgynevezett alaplapon helyezkedik el. Az alaplapon vezetékek sorozata köti össze a központi egység részeit, e vezetékek összessége a busz (sínrendszer). A gép többi eleme az alaplapon lévő csatlakozókhoz egy-egy vezérlőkártyának nevezett áramkörrel csatlakozik. (A kártyák kivezetését a számítógép hátoldalán látjuk.) A PERIFÉRIÁK A perifériák feladatai: • Az adatok bevitele (beviteli vagy input eszközök) • Az adatok megjelenítése (kiviteli vagy output eszközök) • Az adatok és a programok tárolása (háttértárolók)
• A számítógépek közötti kommunikáció biztosítása (kommunikációs eszközök)
A TÁPEGYSÉG
A tápegység a 230 voltos váltóáramból a számítógép számára szükséges 5 illetve 12 voltos egyenáramot állít elő. Általában a számítógép házában található. Áramkimaradás esetére a szerverek legtöbbször úgynevezett szünetmentes tápegységet használnak. >>vissza a tartalomhoz
A számítógép működéséhez elengedhetetlen a megfelelő hardver és a működtetéshez szükséges szoftverek. A következő fejezetben a hardverről a számítógép megfogható részéről kapunk általános képet. A digitális számítógép olyan elektronikusan működő berendezés, amely az adatok bevitelét, feldolgozását, tárolását és az adatok kivitelét tárolt program alapján automatikusan végzi.
A digitális számítógépek, a kettes számrendszerben tárolt adatokat és utasításokat képesek értelmezni. Ezért a beérkező és a megjelenítendő adatokat mindig a megfelelő formába kell alakítani. Pl. Szövegből bináris számsorozattá (kódsorozattá) vagy bináris számsorozatból szöveggé (karaktersorozattá).
A számítógép felépítése
A digitális számítógép alapegységei: 1. processzor, 2. memória, 3. a be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei. A processzor (CPU= Central Processing Unit) a számítógép központi feldolgozó egysége (a számítógép „agya”). A CPU feladatai: 1. Vezérli a számítógép működését, a memóriában tárolt program alapján. 2. Aritmetikai és logikai műveleteket végez. Logikai műveletek: TAGADÁS, ÉS, VAGY, KIZÁRÓ-VAGY... Aritmetikai műveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.... A CPU tehát az agy. Tud számolni és irányítani. Ugyanakkor csak azt csinálja, ami a programban le van írva. Azt viszont gyorsan és megbízhatóan. A memória tárolja a programot és az adatokat. A be- és kimeneti egységek illesztő áramkörei (pl. videókártya) lehetővé teszik a perifériák (be- és kimeneti egységek) csatlakoztatását. A perifériák a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközök, amelyek az adatok ki- vagy bevitelét teszik lehetővé. Mikroprocesszor
Régen a számítógép központi vezérlő egysége (CPU) igen sok áramköri elemből (elektroncső, tranzisztor vagy integrált áramkör) állt. A sok áramkör sok helyet igényelt, és nagyon drága volt. A 70-es években sikerült először az Intel cég szakembereinek egy CPU-t egyetlen áramkörön megvalósítani. Az egy áramkörön (egy tokon) belül megvalósított központi feldolgozó egységet (CPU) nevezik mikroprocesszornak . A mikroprocesszorral működő számítógépek a mikroszámítógépek. A mikroszámítógépek megjelenése tette lehetővé a személyi számítógépek (PC-k) elterjedését. Személyi számítógépekkel sok helyen találkozhatunk: iskolában, otthon, áruházakban, irodákban... Ennek ellenére a személyi számítógépek a mikroszámítógépeknek csupán egy kis csoportját alkotják. Mára már egy áramkörön teljes számítógépeket is készítenek. Ezek az egy tokos mikroszámítógépek. Megtalálhatók mindenhol: autóban, mosógépben, videóban... Memória
A memória tárolja a számítógép működéséhez szükséges programokat és adatokat. A memóriában az adatokat sorszámozott rekeszekben tárolják. Egy adott rekesz sorszámát memóriacímnek nevezzük. A memória legkisebb címezhető egysége a memóriarekesz. A memóriarekeszek száma határozza meg a memória méretét (kapacitását). A memória kapacitásának mérőszáma a byte. (KB, MB, GB) A memóriacímek továbbítása a címbuszon történik. Azt az időtartamot, amely az olvasási parancs kiadása és az információ megjelenése között eltelik, hozzáférési (elérési) időnek nevezzük és nanosecundumban (ns) mérjük. Memóriák funkciói
A személyi számítógépekben 3 alapvető memória típust különböztetünk meg: 1. Operatív tár 2. Cache 3. ROM-BIOS További memóriák találhatók a perifériaillesztő (csatoló) kártyákon és a perifériákban. Operatív tár Nagy kapacitású, de viszonylag lassú írható-olvasható memória (RAM). Tartalmazza a háttértárolókról és a beviteli perifériákról beolvasott programokat és adatokat. A processzor az operatív memóriában található programutasításokat hajtja végre, és az itt található adatokkal végzi el a kijelölt műveleteket. Pl. Szövegszerkesztésnél: A szövegszerkesztő program utasításait hatja végre a processzor. A memóriában tárolja a felhasználó által begépelt szöveget. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is. (A számítógép „munkaasztala”) Cache A gyorsítótár (cache memory) kis kapacitású, de gyors írható-olvasható memória (RAM).
A processzor sokkal gyorsabban képes dolgozni, mint az operatív memória. A gyorsítótár ugyan kis kapacitású, de képes rövid elérési idő alatt a processzor számára biztosítani a szükséges adatokat. A gyorsítótár a processzor és az operatív memória között helyezkedik el a gyakran használt utasításokat, adatokat tartalmazza. ROM-BIOS A bekapcsolás után lefutó tesztprogramot és az alapvető hardverkezelő rutinokat tartalmazó, alaplapon elhelyezett csak olvasható memória (ROM). Alaplap Az alaplapon a számítógép működéséhez elengedhetetlen áramkörök találhatóak. Egy részük fixen beforrasztva, míg mások (pl. a processzor, a memóriák) csatlakozókban helyezkednek el. Az alaplap biztosítja az áramkörök közötti kommunikációt és a rajta található csatlakozók révén modulárisan bővíthetővé teszi a számítógépet. Alaplapon találhatók: Processzor foglalat - Ugyanabba a foglalatba többféle processzor is elhelyezhető. Memóriahelyek - Az itt elhelyezett memória modulok száma és kapacitása határozza meg az operatív memória kapacitását. A sínrendszerek (buszok) vezérlő áramkörei - Belső buszok, IDE, AGP, SATA, USB... A bővítőkártyák csatlakozói - Ezekbe helyezhetjük el a videó kártyát, hangkártyát... ROM BIOS - A bekapcsoláskor végrehajtandó programot tartalmazza. CMOS RAM – A hardver működéséhez szükséges információkat tartalmazza. (pl. videó kártya , háttértárolók típusa, az operációs rendszert tartalmazó háttértároló azonosítója, dátum, idő ...)
Akkumulátor - A gép kikapcsolt állapotában is működő órát és a CMOS RAM-ot látja el energiával. Órajel generátor – Az általa előállított jel mint egy metronóm ütemezi a számítógép működését.
Alaplap külső csatlakozói
Az ATX szabványú számítógép-házaknál a legtöbb külső (azaz a gép házán kívülre mutató) csatlakozó egy meghatározott méretű és helyzetű úgynevezett hátlapi csatlakozó felületen található. - 2 db PS/2 csatlakozó (Lila a billentyűzet, zöld az egér számára ) - 2-4-6 (vagy több) USB 1.1/2.0 csatlakozó - integrált hangkártya eseté 3 vagy több 3,5 mm-es jack speaker kimenet(ek), line-in és mic bemenet - integrált VGA esetén D-SUB, és/vagy DVI - integrált hálózati kártya esetén általában 1 db RJ-45 UTP csatlakozó - régebben: 1 db párhuzamos nyomtatóport, 1 vagy 2 db soros port
Sínrendszer A sínrendszer vagy más néven buszrendszer ( bus system) szabványos vezetékrendszer a számítógép egyes részegységei között teremt kapcsolatot. Az adatsín (adatbusz) biztosítja az adatátvitelben résztvevő eszközök között az adatkapcsolatot. Hol az egyik, hol a másik eszköz küldi rajta az adatokat. A címsín (címbusz) a címinformáció továbbítására szolgál. A cím alapján történik az adatátvitelben résztvevő eszköz kiválasztása, és a belső memóriarekeszek vagy regiszterek megcímzése. A vezérlősín (vezérlőbusz) vezetékei vezérlik az egyes eszközöket, időzítik az adatátvitelt. pl. jelzik ha a processzor éppen a memóriából kíván olvasni, és azt is, hogy a memória elhelyezte már a kért adatot az adatbuszon.
Külön sínrendszer köti össze a processzort és memóriát. Külön sínrendszer biztosítja a grafikus csatoló kártya illesztést. (pl. AGP) Külön sínrendszer biztosítja az egyéb periféria csatoló kártyák illesztést. (pl. PCI)
Számítógép ház A számítógép vázát a ház alkotja, amelyben speciális rögzítési lehetőségek vannak a részegységeknek.
Biztosítania kell: 1. A megfelelő merevséget, a biztonságos működéshez. 2. A működés közben keletkező hő elvezetését. 3. A működési zaj mérséklését. Többféle típusú (méretű/felépítésű) házzal találkozhatunk. Mini házak: kisebb konfigurációkhoz készülnek. Néha speciális mikro, vagy mini alaplapokat igényelnek. Előnyük a kis méret. Midi házak:
általános felhasználásra készülnek. Viszonylag jól bővíthetőek. Nagy torony házak: nagy teljesítményű összeállításokhoz használhatóak. Extrém mértékben bővíthetőek. Fő előnye a jó hűtés. Fekvő házak: a "hagyományos" számítógépház. A munkahely berendezése alapján a mini (esetleg a midi) torony házak fektetett változata. A számítógépháznak, a tápegységnek és az alaplap kialakításának össze kell illenie. Tápegység
A tápegység (áramforrás), amely a számítógép alkotóelemeit látja el a szükséges árammal, pontosabban a szükséges értékű és terhelhetőségű stabil feszültségekkel.
A stabil feszültségek előállításán kívül: 1. Figyeli az általa előállított feszültségeket. 2. A rendszer indításában is közrejátszik (Power-good jel). 3. Saját áramköreinek hőmérséklete alapján vezérelheti a hűtő ventilátorokat.
Billentyűzet
A ma használt billentyűzeteken a betűk elosztása hasonló az írógépekéhez. Írógépet már KEMPELEN FARKAS is készített MÁRIA TERÉZIA megrendelésére. Az üzleti életben is használható írógép csak a XIX. században készült el. A sorozatgyártást az 1870-es években kezdték meg. Az írógépeken a szöveg javítása nehézkes volt, a szöveg átszerkesztése esetén pedig az egészet újra kellett gépelni. Mivel ezeket a hibákat a számítógép megoldotta, a computerek elterjedésével az írógépek háttérbe szorultak. A billentyűzet (keyboard ejtsd: kíbord) a számítógép talán legfontosabb szabványos beviteli eszköze. Beviteli (input) periféria. Feladata, hogy adatokat, illetve utasításokat, parancsokat vigyünk be a számítógépbe… Egy mai eszköz kb. 101105 gombot tartalmaz, ezt gyakran kiegészítik további gombokkal, pl. a gép be- és kikapcsolásához. Az egyes nyelvekhez különböző billentyűzeteket terveznek. A billentyűzet nyelvének beállítását azonban a felhasználó is módosíthatja, így az angol billentyűzettel beírhat magyar szöveget is. Billentyűk csoportosítás A billentyűzeten lévő billentyűket alapvetően 5 csoportba lehet osztani, 1. alfanumerikus billentyűkre, 2. numerikus billentyűkre, 3. funkcióbillentyűkre, 4. vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűkre, 5. jelentésmódosító billentyűkre. Az alfanumerikus billentyűk középen találhatóak. Itt vannak a betűk, számok, szóköz és az írásjelek.
Az F és a J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn a vakon gépelők számára kis dudor is található, hogy könnyebben azonosítsák(megtalálják). A billentyűk itt, a régi írógépeknek megfelelően helyezkednek el. Vezérlő billentyűk Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyűt is, amelyeket parancsbillentyűknek szoktunk nevezni: Enter / Return - (ejtsd: enter/ritörn=: kocsivissza ) Ha lenyomjuk, akkor kezdi a számítógép a beírt parancsot végrehajtja. Szövegszerkesztő esetében, ha lenyomjuk, akkor új bekezdés keletkezik. Backspace (ejtsd: bekszpész, balra mutató nyíl): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle balra álló karaktert. Tab - (tabulátor): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor a beállítás szerint több karaktert ugrik. További vezérlő billentyűk: Del / Delete ( ejtsd: dilit) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle jobbra álló karaktert. Ins / Insert –(ejtsd: inzert) Ez a billentyű a szövegbe való beszúrási vagy a szöveg felülírási mód között vált. ESC - (Escape,ejtsd:iszkép)=menekülés, kilépés,) Ha lenyomjuk az ESC gombot, akkor általában az éppen futó programfolyamat megáll. PrintScrn – (printscreen, ejtsd: printszkrin) Ha lenyomjuk, akkor a képernyő tartalma a vágólapra kerül, így le tudjuk másolni. Scroll Lock – (ejtsd: szkrollok) kapcsolóbillentyű, programfutást(programműködést) lehet vele megállítani. Pause/Break – (ejtsd: paóz/brék) egy elindított programot lehet vele ideiglenesen vagy véglegesen megállítani.
Lapozó billentyűk: Home – (ejtsd: hom) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység elejére ugrik. End – (ejtsd: end) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység végére ugrik. PgUp – (page up ejtsd: pédzs áp, oldal fel) segítségével felfele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben. PgDn – (page down ejtsd: pédzs dan, oldal le) segítségével lefele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben. Kurzorvezérlők: Nyilak – ha lenyomjuk őket, akkor a kurzor a jelölt irányba mozdul. Jelentésmódosító billentyűk Jelentésmódosító billentyűk megnyomásával vagy folyamatos nyomva tartásával megváltoztathatjuk a többi billentyű segítségével bevihető adatokat, utasításokat. pl a Shift és egy alfanumerikus billentyű együttes megnyomásakor elérhetjük az ABC nagybetűit, vagy a billentyűn lévő felső karaktert. Shift – (ejtsd: sift) Váltóbillentyű. Ha betű billentyűvel együtt nyomjuk le akkor nagybetű lesz, pl. a-ból A lesz. Ha szám billentyűvel együtt nyomjuk le, akkor a billentyűn lévő felső jel jelenik meg, pl. 3-as esetén a + jel. Ctrl - (Control) ejtsd: kontrol billentyű) Segéd billentyű. Ha vele egyszerre más billentyűket is lenyomunk, akkor más-más parancsot végez el a számítógép. Pl. Ctrl x =a kijelölt objektumot kivágjuk és a vágólapra kerül. Alt – (ejtsd: alt) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva tudjuk utasítani a számítógépet különböző parancsok végrehajtására. Pl. Alt+ F= szövegszerkesztőben legördül a fájl menü. Alt Gr (ejtsd: altgéer) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva megjelenik az adott billentyű jobb alsó sarkában lévő jel. Windows billentyű (ejtsd: vindovz) Ha lenyomjuk, akkor megjelenik a startmenü.
Caps Lock – (ejtsd: kepszlok) Ha lenyomjuk, akkor folyamatosan nagybetű jelenik meg. Újbóli megnyomással ismét kisbetű jelenik meg. Numerikus és funkció billentyűk
A numerikus billentyűket a billentyűzet jobb oldalán találhatjuk. Itt megtalálhatóak az összes számjegy, és matematikai alapműveletek (összeadás, osztás, szorzás, kivonás) jelei is. A billentyűknek csak akkor ez a jelentésük, ha lenyomjuk egyszer a Num Lock billentyűt és világít az ennek megfelelő LED a billentyűzeten. Ellenkező esetben kurzorvezérlő billentyűként működik. Funkcióbillentyűk
A billentyűzeten a legfelső sorban van 12db F betűvel kezdődő billentyű. (F1, F2, ... F12) Ezeket nevezzük funkcióbillentyűknek. Mindig az éppen működő program határozza meg azt a funkciót(feladatot), ami teljesül, ha lenyomjuk a billentyűt. Egér
Az egér több mint 40 éve, 1968. december 9-én mutatkozott be a nyilvánosság előtt. Az amerikai DOUGLAS ENGELBART (ejtsd: dáglesz englbert) által tervezett eszköz még meglehetősen ormótlan volt. Házát fából faragták, csak egy gombot tartalmazott, és az alján két egymásra merőleges fogaskerék érzékelte a mozgást. Az eszközt kezdetben bogárnak hívták, de ezt hamarosan felváltotta a lényegesen jellemzőbb egér (angolul mouse, ejtsd: mauz) elnevezés. Azóta a világ nagyot fejlődött, ma már megjelentek olyan egerek is, amelyeket akár a levegőben lóbálva is használhatunk. Természetesen ezt a funkciót inkább játékprogramoknál használhatjuk ki. Az egér használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót (kurzor) irányíthatunk a képernyőn, és segítségével különböző műveleteket végezhetünk az ott található objektumokon. Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává. Működésük alapján két típusát kölünböztetjük meg: 1. Optikai egér: Az egér az alatta lévő felületet világítja meg, és a visszavert fénysugárból határozza meg a mozgás irányát. 2. Golyós (mechanikai) egér: Egy gumival bevont fémgolyó mozgását követi két érzékelő korong az egyik a függőleges,
míg a másik a vízszintes elmozdulás állapotát figyeli. Általában egy hagyományos egéren két billentyű van. Ha jobb kézre van beállítva az egér, akkor a bal gombbal parancsot adunk („okézunk”), a jobb gombbal menüt jelenítünk meg. (Ha lenyomjuk a jobb gombot, akkor előugrik egy ablak, ami menüt tartalmaz) Ha valaki bal kezes, akkor be lehet állítani, hogy a két billentyű feladata (funkciója) felcserélődjön. Az egér általában USB csatlakozóval csatlakozik a számítógéphez, de korábban léteztek soros és PS/2 csatlakozós egerek is. Laptopon golyó („hanyattegér”), vagy érintős egér (touchpad ,ejtsd:„tácsped”) tölti be az egér feladatát. Monitor
CRT LCD PDP Cathode Ray Tube Liquid Crystal Display Plazma Display Panel Katódsugárcsöves monitor Folyadékkristályos monitor Gázplazmás monitor
A monitor a személyi számítógép legfontosabb kiviteli(output) perifériája. Feladata az információk, adatok megjelenítése. Biztosítja a számítógéppel való állandó kapcsolatot a felhasználó számára. A monitor elnevezés helyett gyakran alkalmazzák a képernyő, a kijelző, a megjelenítő vagy a display elnevezéseket. Az első személyi számítógépek (PC-k) karakteres (szöveges) üzemmódban működtek alfanumerikus monitorok felhasználásával. Az informatikai eszközök fejlődésével megjelentek a grafikus megjelenítők. A grafikus monitorok már bonyolult ábrák, képek megjelenítésére is képesek. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A grafikus megjelenítés két alapvető formája színes és szürkeárnyalatos.
A ma elterjedt operációs rendszerek általában grafikus üzemmódban működnek, de a számítógépek bekapcsolásakor az operációs rendszer indulása előtt - még az egyszerűbb, karakteres üzemmódban jelzik ki az üzeneteket. A hagyományos katódsugárcsöves (CRT) monitorok mellett megjelentek a folyadékkristályos (LCD) és a gázplazmás kijelzők (PDP) is..
Monitorok és a számítógép kapcsolata Ma a VGA (Video Graphics Array).rendszerű monitorokat használjuk. Minden új monitor típust VGA videó kártyán keresztül illesztenek a számítógéphez. Minden monitoron és vidókártyán van szabványos VGA csatlakozó.
Alaplap rajta a processzor
VGA kártya rajta VGA csatlakozó
Fontos! A monitorokon megjelenített kép minősége függ: - a monitor típusától - a videókártya minőségétől - a videó memória méretétől Monitorok csoportosítása működési elvük szerint
VGA kábel két végén VGA csatlakozó
Monitor hátlapján VGA csatlakozó
CRT Cathode Ray Tube Katódsugárcsöves monitor
LCD Liquid Crystal Display Folyadékkristályos monitor
PDP Plazma Display Panel Gázplazmás monitor
A katódsugárcsöves monitor működési elve(CRT - Cathode Ray Tube): A képernyő hátsó falán fénypor van. Az elektronsugár ide rajzolja a képet. A folyadékkristályos monitor működési elve (LCD - Liquid Crystal Display): Két üveglap között vékony folyadékkristály molekulák vannak. Ezek a molekulák az elektromos térerősség hatására elfordulnakMinden képpontban változtatható az elektromos térerősség, és így szabályozható az átengedett fény mennyisége. A gázplazmás monitor működési elve (PDP- Plazma Display Panel):
A gázt elektromos árammal plazmává alakítják, amely UV fényt bocsát ki. Az UV fény látható fényt gerjeszt a felületre felvitt foszforrétegen. Monokróm, szürkeárnyalatos és színes monitorok
Monokróm monitor karakteres
Monokróm VGA monitor szürkeárnyalatos grafikus
Színes VGA monitor grafikus
Monokróm (monochrom) A monokróm monitor összesen két színt jelenít meg (Fekete + egy más szín: pl. fehér, sárga, zöld ). Szürkeárnyalatos A fekete és a fehér közötti átmenetek megjelenítésére is alkalmas.
Színes A színes monitorok a 3 alapszínből kikeverve állítják elő a színes képet. A megjeleníthető színek száma függ: - a monitor típusától, - a videó kártya típusától, - a videó memória méretétől. Fontos! A valós életben a szürkeárnyalatos monitorokat is monokróm monitorok közé sorolják. A VGA monitorok elterjedésekor a színes monitorok magas ára miatt közkedveltek voltak a monokróm VGA monitor típusok. Ma már (2010.) a személyi számítógépeknél elvétve találkozunk monokróm VGA monitorokkal, ugyanakkor ipar és egészségügy több területén is jelen vannak. Például a röntgen diagnosztikában, még mindig meghatározó szerepet játszanak. Fejlődésük töretlen, folyamatosan jelennek meg új, immár LCD monokróm monitorok. Képpontok
A képernyőn megjelenő kép képpontokból, pixelekből (Picture Element) áll. Minden képpont színe és fényereje külön beállítható.
Színes képernyő estén minden képpont 3 alképpontból (subpixel) áll össze. Egy-egy apró piros, zöld és kék pontból. Kis méretük miatt ezeket az apró pontokat az emberi szem nem képes külön érzékelni, és így a kevert színt érzékeli az agy. A felbontás
A grafikus felbontóképességet a függőlegesen és vízszintesen megjeleníthető képpontok alapján egy számpár határozza meg. A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek száma (szorzatként) Egy képernyősorban található képpontok számának (oszlopok) és a képernyősorok számának szorzata. Pl 640x480, 800x600, 1024x768 A képet annál szebbnek látjuk, minél több képpontból áll egy képernyőkép. Ma még jellemző az 1024x768-as felbontás, ekkor a képernyőkép 1024 oszlopot és 768 sort tartalmaz, így egy képernyőkép 786.432 pontból áll össze Minél jobb (minél nagyobb) a felbontás, annál élesebb, részletgazdagabb a kép. A felbontóképesség (a kép élessége) függ: - a monitor típusától, - a videókártya (grafikus kártya) típusától, - a videókártyán lévő memória nagyságától.
Szabványos felbontások: VGA SVGA XGA SXGA UXGA
: 640*480 : 800*600 : 1024*768 : 1280*1024 : 1600*1200 ...
Jó tudni! Egy-egy monitor rendszerint többféle felbontásban képes működni. A gyártók rendszerint a maximális (legnagyobb) felbontást adják meg. A termék leírásában azonban az is szerepel, hogy adott típus az egyes felbontásokat milyen képfrissítési frekvenciával képes megjeleníteni. Ha az általunk használni kívánt felbontáshoz csak 60 Hz –es vagy annál kisebb képfrissítési frekvencia tartozik, akkor válasszunk egy másik típust! Képarány
A kijelző szélességének és magasságának aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:9 arány. Ha nincs megadva a képarány, akkor a sorok és oszlopok számából könnyen kiszámítható. Pl. 800*600 -as felbontás esetén 800/600=4/3. Képponttávolság A képponttávolság (dot pitch) két szomszédos képpont közti távolság. Minél kisebb a képponttávolság, annál élesebb a kép. Ez a távolság ~ 0,21-0,31 mm , 14"-os monitoroknál általában 0,28 mm, 17"-os monitoroknál 0,26-0,28 mm. Képfrissítési frekvencia Minden monitor a működési elvétől és a technikai megvalósításától függő módon másodpercenként többször is megjeleníti a képet. Ezt nevezzük képfrissítésnek. A képfrissítési frekvencia megadja, hogy 1 másodperc alatt hányszor történik meg a képfrissítés. Pl. 60 Hz esetén 60-szor, 85 Hz esetén 85-ször. Minél nagyobb képfrissítési frekvencia értéke, annál jobb a monitor, annál kellemesebb a szemünknek. 50 kép/sec esetén már folyamatosnak látjuk a képet, de közelről nézve a monitort még lehet érzékelni a vibrálást és ez fejfájáshoz vezethet. Színkeverés
A különböző hullámhosszú fénysugarakat különböző színűnek látjuk. A fekete a szín a fény teljes hiányát jelenti. A fehér színnél a fénysugarak a spektrumon azonos intenzitásúak. Több fény keverékéből, több különböző hullámhosszúságú fénysugár összességét érzékeljük. A szemünk ugyanúgy sárgának érzékeli a sárga színnek megfelelő hullámhosszú fényt, mint a vörös és a zöld színeknek megfelelő hullámhosszú fények keverékét stb. A fény egy felületen való visszaverődéskor a felület a fénynyaláb bizonyos hullámhosszúságú összetevőit elnyelheti, ezért látjuk a fehér fénnyel megvilágított tárgyakat színesnek. A festők különböző színű festékek keverésével érik el a kívánt színhatást. Két fajta színkeverést különböztetünk meg egymástól az additív és a szubarktív színkeverést. Additív (összeadó) színkeverés
Az additív modellben a három alapszín: piros (Red), zöld (Green), kék (Blue). Az alapszínek egymásra vetítésével (összeadásával) tetszőleges szín előállítható. Az alapszínek (RGB) egyforma keveréke a fehér színt eredményezi.
A színek hiánya tökéletesen fekete színt eredményez. Az RGB képek három színt használnak, és maximálisan 16.7 millió színt tudnak visszaadni a képernyőn. Az RGB képek háromcsatornás képek, tehát 24 (8 x 3) bitet tartalmaznak pixelenként. Ilyen módszert alkalmaz pl.: a színes TV, a színes monitor, a projektor. Szubsztraktív (kivonó) színkeverés
cián, bíborvörös, sárga plusz fekete A szubsztraktív modellben a s három alapszín: cián (Cyan), bíborvörös (Magenta), sárga (Yellow). Negyedik színként pedig megjelenik a fekete (BlacK) is, így áll össze a CMYK modell. A fekete a színek összességét, a fehér a színek hiányát jelenti. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző fóliákat helyeznénk egymásra. A CMYK módszer példája a különböző festékek keverése. Ha például egy kék és egy sárga festéket összekeverünk, akkor
azok különbsége, vagyis zöld lesz az eredmény. A CMYK képek négycsatornás képek, melyek pixelenként 32 (8 x 4) bitet tartalmaznak. Ezt az elvet a nyomtatóknál használják. Nyomtatók A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n ...) megjelenítse. Gyakran használt kiviteli (output) periféria. Nyomtatók csoportosítása: - Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy tű segítségével egy festékszalagon keresztül nyomnak a papírra egy karaktert vagy jelet. (mátrixnyomtató, gömbfejes nyomtató, margarétafejes nyomtató, sornyomtató)
- Nem ütő (non impact) nyomtatók A képet a papírra különböző leütés nélküli technológiák segítségével viszik fel. (tintasugaras nyomtató, hőnyomtató, lézernyomtató, LED-nyomtató)
A nyomtatási sebesség: Egy nyomtató sebességét rendszerint a percenként kinyomtatott lapok (lap/perc) vagy a másodpercenkén nyomtatott karakterek számával szokták megadni (karakter/másodperc). A nyomtatás sebessége függ a nyomtatási minőségtől. Minél jobb minőségű nyomtatási módot választunk, annál lassabban készül el a dokumentumunk. Karakteres üzemmódban pedig lényegesen rövidebb idő kell egy dokumentum kinyomtatásához, min grafikus üzemmód esetén. A nyomtatási minőség: A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak és minél kisebbek a rajzolatot felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot Per Inch, azaz hogy egy hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll). Általában három üzemmódot lehet megkülönböztetni: 1. Piszkozati (Draft): A piszkozati minőség a tűk egyszeri leütésével készül, és nem túl szép képet ad. 2. Közel levél minőségű (NLQ, Near Letter Quality): Ez már egy szebb képet adó üzemmód, a tűk többszöri leütésével hozza
létre a képet. 3. Levélminőségű (LQ, Letter Quality) Legalább 18 tűsnek kell ahhoz lennie a nyomtatónak, hogy ilyen minőségben nyomtasson, és az így készített kép igen jó minőségű, de nagyon hosszú ideig tart a kinyomtatása. Mátrix- vagy tűs nyomtató Ütő (impact) nyomtató típus. Működési elv: Egy a papír és a nyomtatófej között elhelyezkedő festéket tartalmazó szalagból kis tűk ütése hatására, festék préselődik a papírra. A nyomtatófej általában 9 vagy 24 egymás fölött elhelyezett tűt tartalmaz. Minél nagyobb a tűk száma, annál jobb minőségű a nyomtatás. Hátrány: Rossz nyomtatási minőség, nagy zaj, igen kicsi nyomtatási sebesség. Előny: Alacsony ár, kis üzemeltetési költség és több példány egyszerre történő nyomtatása. Sebesség: néhány 100 karakter / másodperc Tintasugaras nyomtató Nem ütő (non impact) nyomtató típus. Működési elv: Apró fúvókákból kilövellő tintacseppek segítségével állítják össze a képet a papíron. Egy nyomtatófej akár több száz fúvókát is tartalmazhat. Hátrány: Magas üzemltetési költség. Előny: Alacsony ár, viszonylag jó minőségű nyomtatás. (A felbontás lehet akár 600 dpi.) Normál papírt alkalmazva, mivel a papírt nedvesíti a tinta, a nyomtatási minőség gyengébb lesz. Tintasugaras nyomtatóknál célszerű speciális papírt alkalmazni, nem nedvesedik és szép nyomtatási képet ad.
Színes tintasugaras nyomtatók: A négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete) megfelelően rendszerint négy festékpatront alkalmaznak. Több nyomtatótípus esetén egy festékpatronban több szín található, így csökkentve a festékpatronok számat 2-re (színes és fekete). Ebben az esetben bármelyik színű tinta kifogy, akkor az egész patront ki kell cserélni függetlenül attól, hogy a többi színű festékből mennyi maradt még
. Lézernyomtató Nem ütő (non impact) nyomtató típus. Működési elv: A nyomtató egy fényérzékeny hengert tartalmaz, amelyet kezdetben pozitív elektromos töltéssel töltenek fel. A forgó hengerre a képet lézersugár rajzolja. Az érintett pontokban negatív töltés jön létre, amely magához vonzza a pozitív töltésű festékport. A kép átkerül a henger alatt áthaladó, és előzőleg pozitívra töltött papírra. Végül egy fűtőhenger a papírra égeti a festékszemcséket. Hátrány: Magas ár. Előny: Alacsony üzemeltetési költség, gyors és jó minőségű nyomtatás.
Színes lézernyomatók: Az egyetlen fényérzékeny hengeren a lézersugár négyszer fut végig. A színek (cián, bíbor, sárga és fekete) egymás után kerülnek fel hengerre, majd onnan a papírra. Színes lézernyomatók fotóminőségű képek állíthatók elő. A lézernyomtató a lapnyomtatók csoportjába tartozó eszköz. Nyomtatás előtt az egész oldalt előkészíti a memóriában. >>vissza a tartalomhoz
A háttértár olyan számítógépes hardverelem, mely nagy mennyiségű adatot képes tárolni, és azokat a számítógép kikapcsolása után is megőrzi. Erre azért van szükség, mert a számítógép műveleti memóriájában csak ideiglenesen lehet adatot tárolni, ennek tartalma a számítógép kikapcsolása után törlődik Ha a dokumentumainkat, adatainkat, gyűjtőnéven állományainkat vagy más néven fájljainkat a gép kikapcsolása után is szeretnénk megőrizni akkor a programjainkat célszerű háttértárakra írni. Két alapvető csoportra szokás bontani az egyik a mágneses elvű tárolók, a másik az optikai elvűek. Mágneses elven működő háttértárak A hajlékonylemez
Néhány éve hajlékonylemezeket, vagy más néven floppy-kat használtak a gépek között adathordozóként. A 3,5 coll-os floppy meghajtó még ma is megtalálható, akinek 10 éves körüli gépe van, de mivel csak 1-2MB tárolására alkalmas az adatokat lassan elérve, ezért gyakorlatilag teljesen visszaszorult. A sérülékeny mágneses elven történő rögzítés technikáját használó floppy-nál és a kevésbé sérülékeny, de szintén mágneses elven működő winchester/merevlemeznél, a (szalagos) magnókban található fejhez hasonló író-olvasó fejekkel írják fel és olvassák le a jeleket. Különbség annyi, hogy a floppy lemezben csak 1db 1 vagy 2 oldalas mágnesezhető hajlékony korong van (innen kapta a hajlékonylemez nevet). A winchesternél pedig merev mágneses fémkorongok egymás felett helyezkednek el. A korong koncentrikus gyűrűkben tartalmazza az adatokat, ezeket a gyűrűket nevezzük sávoknak angolul track-nek. A merevlemez A merevlemeznél az egymás felett elhelyezkedő korongok azonos sávjait nevezzük cilindereknek. A merevlemeznél természetesen minden koronghoz külön író-olvasó fej tartozik.
A merevlemezes egységben több, egymás felett elhelyezkedő, mágneses réteggel bevont könnyűfém lemezt helyeznek el. Az adatokat ebben az esetben író-olvasó fej segítségével lehet elérni, minden lemezhez tartozik egy-egy ilyen fej, amelyet
egy fejmozgató egységre szerelnek fel. Az állandó sebességgel, gyorsan forgó lemezektől a fej kis távolságban mozog. A merevlemezek zárt külső borítása védi az adatokat tartalmazó lemezeket a külső mechanikai sérülésektől és szennyeződésektől. A merevlemezes tárolóban elhelyezkedő lemezek fizikai felépítése, sávokra, a sávok pedig szektorokra vannak beosztva. A merevlemezek nem egy szektort, hanem egyszerre többet kezelnek. A több egységből álló szektort klaszternek nevezzük. A merevlemezeket a számítógép házába építik be, a hordozható háttértárolók bármelyik számítógépben felhasználhatóak. Az első merevlemezt az IBM angliai Winchester városa mellett található Hursley-parki laboratóriumában fejlesztették ki, ezért kapta a winchester nevet. Ez az elnevezés lassan feledésbe merül. Optikai elven működő háttértárak A másik csoport a már említett optikai elvű tárak, ilyen a CD (Compact Disk) a DVD (Digital Video Disk) és a legújabb elterjedőben lévő Blue-ray Disk amely a kék színű lézerre utal aminek a segítségével történik az adatolvasás. A három formátum működési elve gyakorlatilag azonos, csak az olvasásra használt lézer hullámhosszában van eltérés.
A CD
A CD egy 12 centiméter átmérőjű, tükröző alumínium réteggel bevont polikarbonát korong, amely 650 - 900 megabyte információtárolására alkalmas A CD (compact disc) hang, kép, adat tárolását teszi lehetővé digitalizált formában. Itt nem koncentrikus körök, hanem spirális (csigavonalszerű) alakban tároljuk az adatokat. A lemezen spirális vonal mentén "gödrök" (pit-ek) és "dombok" (land-ek) találhatók mikroszkópikus méretben. A land elválasztó funkciót lát el. Felvételnél a korongon leheletvékony fémtellúr réteg van, ebbe a piteket lézersugár égeti be. Erről préseléssel állítják elő a sokszorosított példányokat. A lemezt a mechanikai sérülések elleni védelem céljából átlátszó lakkréteggel vonják be. A CD általában egyoldalas lemez, kiolvasás az átlátszó védőlakk felől lehetséges. Megkülönböztetünk 3 fajta optikai lemezt: -préselt lemez (gyárban sokszorosított) ezt akár egy CD/DVD olvasóval is használhatjuk -írható lemezt (ezt egy CD/DVD íróval mi magunk is megírhatjuk) -újraírható lemezt (ez egy speciális többször írható lemezt jelent, amit CD/DVD író/újraíró berendezéssel mi magunk írhatunk akár több ezerszer.
A barázdákat nem tű, hanem lézersugár járja végig, átmérője 1 mm, a fénysugár hullámhossza az infravörös tartományba esik. A fényt optikai rendszer irányítja a lemezre, a visszavert fényt fotodióda alakítja át villamos jellé. A pitekben tárolt kódolt mechanikus jel a továbbiakban villamos eszközökkel dolgozható fel.
Cd olvasó működése
A DVD
Az 1995-ben megjelent DVD lemezek olvasásánál 650 nanométer hullámhosszú vörös lézerfényt használnak. Ennek megfelelően az információ tárolására szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolságot 0,74 µm-re csökkenthették. Így a DVD lemezek maximális kapacitása 4,7 GB. További újításként bevezették a kétrétegű írást, ennek megfelelően a szabvány méretű lemezek kapacitását 8,5 GB-ra növelték. Magas minőségű mozgóképek, filmek tárolására a CD kis tárolókapacitása miatt alkalmatlan, ezért új eszközt fejlesztettek ki, a DVD-t. A DVD lemezeken a filmeket tömörítve tárolják. Fizikai mérete megegyezik a CD lemez méretével, így a DVD meghajtók alkalmasak CD lemezek kezelésére is. A DVD lemezek fizikai felépítése hasonló a CD lemezekéhez, csak a bemélyedések egymástól való távolsága kisebb, mint a CD lemezeken. Ezáltal nagyobb az adatsűrűség, s nagyobb tárolókapacitás érhető el. A DVD lemezeknek létezik egy- és kétoldalas változata is. A CD-hez hasonlóan itt is van egyszer írható (DVD-R, DVD+) és újraírható (DVD-RW, DVD+RW). Blu-ray A hagyományos DVD lemezek továbbfejlesztett változata. Lényege, hogy amíg a szabványos DVD lemezek olvasására 650 nanométer hullámhosszúságú vörös fényű lézert használnak, addig ezeket a lemezeket 405 nm hullámhosszú ibolya színű lézer fénnyel lehet írni/olvasni. Így az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolság 0,32 µm-re csökkent. Ez adattároláskor közelítőleg 10-szer nagyobb adatsűrűséget jelent.
Pendrive A pendrive egy parányi nyomtatott áramkört tartalmaz, a ráerősített fémcsatlakozóval, általában egy műanyag tokba téve. A csatlakozója a személyi számítógépeken elterjedt USB csatlakozó. Önálló áramforrásuk csak akkor van, ha egyéb szolgáltatással is rendelkeznek, például adatmenyiség-kijelzés vagy MP3-zenelejátszás, diktafon funkció.
>>vissza a tartalomhoz
Az operációs rendszerek biztosítják a kapcsolatot a felhasználó és számítógép között. Megismerkedünk általános felépítésükkel, jellemzőikkel, csoportosításukkal. Egy számítógép használatához elengedhetetlen a rajta futó operációs rendszer (Windows, Linux vagy Mac OS X) ismerete. Mit nevezünk operációs rendszernek? Az operációs rendszer programok gyűjteménye, amelyek elősegítik a számítógép hardverének könnyű, sokoldalú és biztonságos használatát. A programok és a felhasználó számára is egy egységes kezelőfelületet biztosít. Az operációs rendszert gyakran rövidítjük az „OS” betűkkel az angol „operation system” szavakból. Az operációs rendszerek feladatai felhasználói felület biztosítása memóriakezelés folyamatok szervezése perifériakezelés
állománykezelés hibakezelés védelem naplózás Felületet kell biztosítanunk a felhasználók számára és a futó programok, azaz folyamatok számára. A memóriakezelés az operációs rendszerekben a leginkább kritikus rész, mivel egyszerre több programot szeretnénk a memóriába tölteni. Memóriakezelés nélkül a programok egymás memóriaterületeire írhatnak a rendszer összeomlását okozva. A futtatandó programok általában a merevlemezen helyezkednek el. Ha elindítjuk, azaz a memóriába töltjük, akkor futó programról vagy folyamatról beszélünk. A számítógéphez csatlakozhat többféle be vagy kiviteli eszköz, amelyeket perifériák néven szokás emlegetni. Az operációs rendszernek ki kell szolgálnia ezeket a hardvereket, adatokat kell átadni és átvenni azoktól. Az adatokat és a programokat valamilyen módon rendszerbe kell foglalni, elérhetővé kell tenni. Ez az állománykezelési feladat. A hardver valamely szoftver szokatlan vagy nem kívánatos működése esetén az operációs rendszer feladata az adott helyzet kezelése a rendszer leállása nélkül. Egy működő számítógépen meg kell védenünk az adatainkat, a programjainkat, folyamatainkat, eszközeinket más rosszindulatú vagy óvatlan felhasználóktól, amelyet szintén az operációs rendszer lát el. A hibakezelés kevés haszonnal jár, ha a rendszert kezelő gazda nem szerez róla tudomást. Belépések, folyamatok indítása, leállítása, újraindítása egy számítógépen, egy hálózaton mind fontos információ lehet hibakövetés vagy betörésvédelem során. Az ilyen eseményeket az operációs rendszer ezért feljegyzi, vagy másként mondva naplózza. Az operációs rendszerek osztályozása Több szempont szerint osztályozhatók az operációs rendszerek. Az operációs rendszerek kialakulása során a kezdeti rendszerek egy felhasználósak, egy feladatosak voltak. Később megjelentek a többfeladatos, több felhasználós rendszerek. Ma a hálózatok világában nagyon ritka az egyfeladatos, esetleg az egy felhasználós operációs rendszer. Az osztályozás legaktuálisabb szempontja lehet a szoftver terjesztésének engedélye. Ez alapján az operációs rendszerek feloszthatók kereske-
delmi és szabad szoftverekre. A kereskedelmi szoftverek csak annak megvásárlása után használható. A szabad szoftverek lehetnek ingyenesek, de adhatók pénzért is. A szabad nem feltétlenül ingyenes jelent, de ha egy ilyen szoftvert lemásolunk, az sem számít jogilag szabálytalannak. Az operációs rendszer készítőinek egy része külön csomagolja a szerver számítógépekbe szánt és az asztali gépekbe szánt rendszerét.
Konkrét operációs rendszerek Legelterjedtebb operációs rendszerek asztali felhasználás terén Windows, Linux és Mac OS X. A Windows a Microsoft által gyártott kereskedelmi operációs rendszer. Jelenleg gyakran használt Windows verziók: Windows XP Windows 2000 Professional Windows Vista Windows 7
Windows 8 A Windows operációs rendszerek kereskedelmi szoftverek, csak úgy használhatók, ha licencdíjat fizetünk érte. Ha licenc díj megfizetése nélkül használjuk bűncselekményt követünk el. Linuxnak többféle terjesztése létezik. Vannak, amiket cégek gyártanak és vannak, amelyeket az Interneten alakult közösségek tartanak fenn. A legismertebb terjesztések: Debian GNU/Linux Ubuntu Linux OpenSUSE Madriva Linux Fedora, RadHat Linux Slackware Linux Arch Linux Gentoo Az operációs rendszerek felületei
Az operációs rendszer felületet biztosít a programok és a felhasználók számára is. A programok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, stb.) ezen a felületen keresztül érhetik el az állományokat, a perifériákat stb. A felhasználók a billentyűzeten, és egyéb be- és kiviteli eszközökön keresztül szintén beleszólnak a számítógép működésébe, ezért számukra is felületet kell biztosítani. Az ilyen felületek lehetnek parancs-vezérelt, menü-vezérelt és ikon-vezérelt. Az asztali számítógép használata során az átlagfelhasználó csak ikon-vezérelt (grafikus) felülettel találkozik. Rendszergazdák és adminisztrátorok számára azonban minden grafikus rendszer mögött találhatunk egy parancssoros felületet, amellyel a rendszer beállításait végezhetik. A harmadik a menü-vezérelt felületek. Menüs rendszerek találhatók néhány hálózatokat irányító routerben, kézi telefonokban, vagy más beágyazott eszközök rendszereiben.
parancs-vezérelt
menü-vezérelt
ikon-vezérelt Fájl, könyvtár Az adatokat és a programokat a számítógépeken állományokban, más néven fájlokban tároljuk. A fájlokat nevükkel azonosítjuk. A fájl neve után szokás - ponttal elválasztva - egy ún. kiterjesztést is megadni. A kiterjesztés mindig utal az állomány tartalmára, formátumára. Ilyen kiterjesztések a .txt, .exe, .jpg, .pdf, stb. Adott például egy Petőfi vers amit petofi nevű fájlban szeretnénk tárolni, szöveges formátumban, akkor a fájl neve kiterjesztéssel együtt így nézhet ki: petofi.txt Ha az állomány Petőfiről egy képet tartalmaz, akkor az állomány neve és kiterjesztése így nézhet ki: petofi.jpg. A .jpg kiterjesztésből tudjuk, hogy képről van szó, és azt is, hogy JPEG formátumban van tárolva. A személyi számítógépek terjedésének kezdetén, az elterjedt egy felhasználós rendszerek jellemző maximális fájlnév hosszúsága 8 karakter, a kiterjesztések hossza pedig 3 karakter volt. Ma hosszú fájlneveket használhatunk, de ezek sem lehetnek végtelenek. Maximális fájlméret általában
minden rendszeren 255 karakter. Ebbe beleértve a fájl kiterjesztését is. Ennek ellenére nem ajánlott a túl hosszú fájlnevek használata, mert az elterjedt Windows operációs rendszerben egy fájl elérési útvonal hosszúsága maximálisan 260 karakter lehet, és fájlok kezelhetetlenné válhatnak a fájlkezelőben. Könyvtár A könyvtár másik nevén mappa. Régebben nevezték tartalomjegyzéknek is. Olyan logikai egységek, amelyek állományokat és/vagy más könyvtárakat tartalmaznak. A legfelső szintű könyvtárat szokás gyökérkönyvtárnak vagy egyszerűen csak gyökérnek nevezni. A gyökérből újabb könyvtárak nyílnak, azokból újabb alkönyvtárak. Minden alkönyvtárból újabb alkönyvtárak nyílhatnak. A könyvtárak hierarchikus rendszere fa szerkezettel írható le. Windows operációs rendszerek esetén a gyökér könyvtár egy meghajtó, amit egy betűjellel azonosítunk. Ezekben a rendszerekben több ilyen meghajtó is lehet, mindegyik más-más betűjelet kap. Van egy elsődleges meghajtó, amin a rendszer helyet foglal, ez általában a C. Az A és a B meghajtó ma már ritkán használt hajlékonylemezes egységek részére van fenntartva. A Unixos, Linuxos rendszerek esetén a gyökérnek nincs betűjele, mert mindig csak egyetlen gyökér lehet. Ha egy másik meghajtót szeretnénk beilleszteni, akkor azt valamelyik alkönyvtárba szokás megtenni. Ha floppyt, CD-ROM-ot vagy pendrive-ot használunk, azt a legtöbb Linuxban a /media könyvtárban érhetjük el.
Elérési út Az elérési út egy fájl vagy egy könyvtár helyét mutatja meg a hierarchikus fájlrendszerben. Az elérési út mindig a gyökér könyvtár leírásával kezdődik. Ez Windowsok esetén az adott meghajtó betűjele, amit egy kettőspont (:) követ. Pl. C:\ Linuxok és Unix rendszerek esetén a csak egyetlen gyökér könyvtár van, ennek jele egy perjel (/). Pl.: / A továbbiakban azoknak a könyvtáraknak és alkönyvtáraknak a felsorolása következik, amelyek tartalmazzák a keresett állományt vagy könyvtárat. A Windowsos rendszerben ezeket a könyvtárakat egy vissza-perjel (\) választja el, Linux és Unix rendszerekben pedig perjel (/). Fájlok, könyvtárak kezelése Windowsos könyvtárszerkezetek Mint azt már tudjuk a Windowsokban mindig van egy meghajtó, amelyen a rendszer foglal helyet. Alaptelepítés esetén a Windows a C:\Windows könyvtárba telepszik. Itt találhatók az operációs rendszer működéséhez szükséges programok,
adatállományok. A több felhasználós Windows verziók óta a felhasználók könyvtárai a C:\Documnets and Settings könyvtárba kerülnek. A Windowsos szabványt követő programok telepítés után a C:\Program Files könyvtár egy alkönyvtárába telepszenek. Ikon-vezérelt rendszerek
Az Ikon-vezérelt rendszereket szokás még grafikus felhasználói felületnek hívni, angolul Graphic User Interface, röviden GUI. A képernyőn szöveges és grafikus elemek együtt jelennek meg. Általában valamilyen mutatóeszközzel, legtöbbször egérrel, kattintással egy rajzra, ablakra egy részére utasításokat adunk a számítógépnek. A monitoron megjelenő grafikus felületet asztalnak nevezzük. Tulajdonképpen az asztalon dolgozunk. Az asztal alján tálca, vagy más néven panel helyezkedik el. A tálcán jelennek meg a felhasználó által indított programok hivatkozásai. A programok indítására is itt van lehetőség, a tálca baloldalán elhelyezett „Start” gombra kattintva. A számítógép leállítása is „Start” gombra kattintva kezdeményezhető. Az elindított programok a grafikus felületen egy körülhatárolt terülten jelennek meg. Ezt a körülhatárolt területet ablaknak nevezzük.
Egy ablak felépítése: címsor menüsor eszköztár munkaterület státuszsor vezérlőmenü Az ilyen programablak egy hivatkozása mindig megjelenik a tálcán is. Lehetőségünk van arra, hogy a program ablakot a program bezárása nélkül ideiglenesen eltüntessük az asztalról. Ekkor a tálcán továbbra is látszik az ablak. Az ablak jobb felső sarkában találjuk a címsoron a vezérlőgombokat. A három gombbal magát az ablakot tudjuk vezérelni, úgymint bezárás, kisméretűre állítás és teljes méretűre állítás. A teljes méret esetén az ablak az egész munkaasztalt betölti.
minimalizálás
teljesméret
bezárás
vezérlőmenü
Az ikon-vezérelt ablakok „építőelemei” A futó programok időnként információt kérnek vagy közölnek egy újabb ablakot feldobva. Ezek az ablakok az eredeti programablak ún. gyermekablakai. Az ilyen ablakokat párbeszéd ablaknak is hívjuk. A párbeszédablakokon program ablak alapvető építőelemin kívül még a következő elemeket találjuk: címke szövegdoboz vagy beviteli mező
legördülő listadoboz listadoboz gomb fülek rádiógomb jelölőnégyzet leptetődoboz
cimke
A címke általában valamilyen másik elemhez tartozó felirat.
szövegdoboz vagy beviteli mező
A szövegdoboz abban különbözik a címkétől, hogy tartalma változtatható vagy direkt beírással vagy egy másik elem használatával.
legördülő listadoboz
A legördülő listadobozba a szövegek listájából csak egy látszik. A többi legördítés után lesz elérhető.
listadoboz
A listadoboz több feliratot tartalmaz. Ha a feliratok száma nem fér bele a listadobozba, akkor oldalt egy gördítősáv segítségével érhető el a többi szöveg.
gombok
A gombokat inkább nyomógomb néven emlegetjük. A nyomógombra kattintással mindig valamilyen eseményt indíthatunk el.
fülek
A fülek segítségével egy ablak több részre osztható. Ezeket a különálló részeket fülek segítségével érhetjük el.
radiogomb
Rádiógombbal kettő vagy több dologból választhatunk. A válaszok közül viszont mindig csak egyetlen egy maradhat megjelölve.
jelölőnégyzet
A jelölőnégyzet esetén szintén több választható elemünk van, de egyszerre többet is megjelölhetünk. Jelölőnégyzet előfordulhat önmagában egy is.
léptetődoboz
A léptető dobozok mindig tartalmaznak egy fel és egy le „nyilat” amellyel egy adott értéket növelhetünk vagy csökkenthetünk.
Programok indítása Programok indítása Windows operációs rendszerekben a tálcán lent bal oldalon található un.„Start” gombra kattintva kezdeményezhető. Ezen belül „Minden program” menüpontot választva kapjuk az indítható programok listáját. A „Asztalon” szintén elhelyezhetők programindító ikonok, amelyek szintén alkalmazhatók programindításra.
Az „Intéző” program Fájlok és könyvtárak kezelésére a Windows az Intéző nevű programot biztosítja számunkra. Az „Intéző” a hagyományos lehetőségeken kívül gyorsabban is elindítható a többi programhoz képest. A „Start” menün a szokásos bal egérgomb helyett jobb egérgombbal kattintva egy kisebb menüt kapunk. Ennek egyik menüpontja az „Intéző”.
Az Intéző alaphelyzetben két részre osztható, egy jobb és egy bal oldalira. Baloldalon a könyvtárszerkezetet böngészhetjük. Vegyük észre, hogy mindig van egy aktuális könyvtár.
A két sáv felett egy szövegdobozban láthatjuk az aktuális könyvtárat, amelyet címsornak nevezünk. Az Intézőben többfajta nézet is elérhető a „Rendezés” menüpontból kiindulva. Az egyik ilyen gyakran használt a beállítás a következő menü útvonalán érhető el: „Rendezés” → „Elrendezés” → „Betekintő ablak ”. Könyvtárkezelés Egy könyvtár létrehozását az Intézőben a következő menüpontokon keresztül lehetséges:
Új mappa feliratra kattintva vagy jobb gomb - -új mappa.
A kattintás után a jobboldali sávon egy mappa jelenik meg és egy kis keretben az „Új mappa” felirata, amelyet tetszőlegesen átírhatunk arra a könyvtárnévre, amit létre szeretnénk hozni.
Mappa törlése: a mappa felett legyen az egérmutató – jobb gomb – Törlés. Ez után még meg kell erősítenünk törlési szándékunkat. A mappa felett a jobb egérgomb lenyomásával megjelenő menüből számos parancsot adhatunk ki, például a könyvtár átnevezését is. Fájlok (állományok) kezelése
Az operációs rendszerek lehetővé teszik egyszerű szöveges fájlok létrehozását. Ebben a részben azt nézzük meg, hogyan lehet ezt megtenni Intézőből. Új szöveges fájl hasonlóan a könyvtárakhoz a jobb egérgomb lenyomása után az Új” menüpontjában kezdeményezhető, „Szöveges dokumentum”-ot választva.
A kattintás hatására az Intéző jobboldalán a szöveges dokumentum ikonja jelenik meg, egy kis keretben pedig az „Új Szöveges dokumentum” felirat, ahol fájl nevét adhatjuk meg.
A fájlok törlése, átnevezése a könyvtárakhoz hasonlóan végezhető a jobb egérgomb lenyomása után. Egy fájlnak üresen általában nem sok haszna van. A fájlokat tartalommal szeretnénk megtölteni. Egy dupla kattintással az elkészült állományon meg tudjuk azt nyitni szerkesztésre. A fájl szerkesztésénél az Intéző egy másik programot indít el, amelynek a neve Jegyzettömb. A Jegyzettömb egyszerű szöveges állományok készítésére és szerkesztésére használható program. Az szerkesztése után a Jegyzettömbben „Fájl” menü „Mentés” menüpontjával mentsük a lemezre annak tartalmát. Vágólap A vágólap minden grafikus operációs rendszer része. Szerkesztési műveletek megkönnyítésére találták ki, eredetileg szövegszerkesztőkben. Ez valójában egy átmeneti tároló, amely lehet a memóriában vagy a háttértárolón. A vágólapot a programokból általában a „Szerkesztés” menüből érhetjük el. A vágólapművelethez először mindig ki kell jelöli a másolni kívánt objektumokat. A következő szokásos menüpontokat találjuk vágólapkezeléshez: Kivágás Másolás Beillesztés Kivágás esetén a kijelölt fájlok vagy könyvtárak törlődnek az eredeti helyről. Másolás menüpontot választva másolt objektumok az eredeti helyükön is megmaradnak. A Kivágás és a Másolás menüpontra kattintva a kijelölt tartalmak a vágólapra kerülnek, azaz az ideiglenes tárolóba. A Beillesztés menüpontra kattintva a vágólap tartalma az aktuális helyre másolódik. Intéző esetén ez az aktuális könyvtár, Jegyzettömb esetén az aktuális kurzorpozíció.
Keresés Előfordul, hogy egy rendszerben nem találunk egy állományt vagy egy könyvtárat. Jobb esetben ismerjük a fájlnév egész részét. A könyvtár és fájlkezelő programokat fel szokták szerelni keresési lehetőséggel. A „START” gombra kattintva alul láthatjuk a kereső ablakot, ahova beírhatjuk a keresett fájl vagy könyvtár nevét.
Rendszerbeállítások Az operációs rendszer lehetővé teszi, hogy különböző beállításokat végezünk rajta. Ilyenek a pontos idő beállítása, az asztal hátterének vagy színének beállítása, dátum formátum beállítása, stb. Ezt azonban a rendszergazda biztonsági okokból letilthatja, és előfordulhat, hogy csak ő állíthatja egy adott rendszeren. A fenti beállítások nagy részét a „Vezérlőpult” nevű programmal kell végrehajtanunk. A Vezérlőpultot a Start menüből érjük el. A Vezérlőpultnak három nézete van: Kategória nézet Nagy ikonok nézet Kis ikonok nézet.
Területi és nyelvi beállítások Az országunk sajátosságaihoz tartozó úgynevezett területi és nyelvi beállításokat a Vezérlőpultban a „Terület és nyelv” ikonra kattintva indíthatjuk. Az előugró ablakban az aktuális beállításokat látjuk. Ebben az ablakban a beállítások a nyelv kiválasztásával változtathatjuk meg. Ha összetettebb beállításokat szeretnénk elvégezni, akkor a „További beállítások” gombra kell kattintanunk.
A „Számok” fülön beállítható, hogy az operációs rendszeren számok megjelenítése esetén milyen tizedes jel, hány tizedes jegy, milyen ezredes elválasztó, milyen negatív előjel jelenjenek meg, a negatív számok formátumát, a vezető nullák megjelenésének milyenségét, milyen listaelválasztók legyenek és a mértékrendszert. A számokra vonatkozó beállítások legördülő listadobozból választhatók. A beállított formátumok az ablak tetején a minta részben láthatók mind pozitív mind negatív számok esetén.
A következő fülön („Pénznem”),, a pénz nemét tudjuk beállítani a rendszeren. Egy magyar nyelvű Windows operációs rendszer esetén a választható pénznemek a Forint, a Dollár és az Euró. A pénznemek mellé külön tizedesjel, tizedesjegyszám, ezredes elválasztó és csoportosítás adható meg. Ha a fenti három pénznemtől különböző pénznemre van szükségünk akkor azt a legördülő listadobozba egyszerűen írjuk be. Ilyen lehet például: DM. Az időfülön megadható az idő kijelzésének formátuma. Az általánosan elterjedt forma, amikor az órát, percet és másodpercet is megjelenítjük és ezeket kettősponttal (:) tagoljuk. Például: 11:51:53. A legördülő lista mellett a formátumot magunk is átírhatjuk. A formátumban a nagy „O” betű az órák számjegyeit képviseli. A kis „p” betű a percek, az kis „m” betű pedig a másodperceket szimbolizálja. Ha a másodperceket nem szeretnénk megjeleníteni, akkor azt ilyen formában adjuk meg: OO:pp A dátum formátum megadható rövidebb és hosszabb formátumban. A formátummegadásnál az egyes karakterek jelentése a következő: Kis „é” betű az évek, nagy „H” betű a hónapok és kis „n” a napok számát jelképezi. Dátum elválasztó szokásosan pont („.”). Ha szeretnék a dátum elválasztót kötőjelre változtatni, akkor azt a következő formátummal tehetjük meg: éééé-HH-nn Megjelenítés A Vezérlőpult „Képernyő” része lehetővé teszi számunkra a grafikus felület más témák, ill. kinézetek alkalmazását, az asztal hátterének és a képernyőkímélőnek a változtatását. A „Képernyő” ikonra kattintva a következő beállításokra van lehetőség: Felbontás beállítása Fényerő beállítása Szín kalibrálása
Megjelenítési beállítások módosítása Kapcsolódás kivetítőhöz stb.
A személyre szabás menüre kattintva többek között módosíthatjuk az asztali hátteret, ill. képernyőkímélőt is beállíthatunk magunknak. (ugyanehhez az ablakhoz jutunk akkor is, ha az asztalon jobb egérgombra kattintva kiválasztjuk a legördülő menüből a Személyre szabás lehetőséget).
Mappabeállítások A könyvárakhoz, mappákhoz való hozzáférés módja megváltoztatható szabályozható. Az Intéző nevű program alapértelmezésben például nem mutatja meg az ismert fájltípusok kiterjesztését. Ilyenkor előfordulhat, hogy ha egy ilyen állomány nevet adtunk: jaguar.txt.html, az állományunk html-ként viselkedik, azaz kattintásra böngészőben nyílik meg, de mi azt látjuk, hogy annak kiterjesztése .txt. Ennek elkerülése érdekében az ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtését érdemes kikapcsolni. Ez a „Vezerlőpult” → „Mappa beállításai” → „Nézet” menüpont alatt tehető meg. Az „Ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtése” szöveg előtti pipát kivéve. A Windowsban az állományok kiterjesztéséhez nem programot rendelünk, hanem egy „Fájltípust”. A „Fájltípus”-hoz rendeljük a programot. A .txt kiterjesztést például szimpla szöveges fájlokhoz szokás megadni. Az ehhez tartozó fájl típus a Windowsban alapértelmezetten a „Szöveges dokumentum”. A „Szöveges dokumentum”-hoz hozzárendelt program pedig a „Jegyzettömb”. A „Jegyzettömb” valójában szintén csak egy szimbolikus név, mert a program valódi neve „Notepad”. Segédprogramok Feladatkezelő A feladatkezelő egy program, amely lehetővé teszi, hogy az elindított programokról, ill. folyamatokról információkat, teljesítmény jellemzőket kapjunk. Figyelhetők a számítógép teljesítményét jellemző tulajdonságok. Azok a folyamatok, amelyek nem válaszolnak leállíthatók, újabbak indíthatók. A processzor teljesítményéről, a memóriahasználatról grafikonon kapunk információt. A programablak különös tulajdonsága, hogy alapértelmezett helyzetben mindig felül van. Vagyis ha újabb programot indítok annak ablaka a feladatkezelő ablaka alatt jelenik meg. Ha egy tálcára tett programot aktiválok, annak ablaka a feladatkezelő ablaka alatt lesz. A feladatkezelő indítása a Ctrl + Alt + Del billentyűkkel lehetséges. Az alkalmazások fülön az ablakkal rendelkező folyamatokat, azaz alkalmazásokat látjuk, míg a folyamat fülön azokat a folyamatokat
is látjuk, amelyeknek nincs is grafikus felületük. Az ablak alján a státuszsorban a folyamatok számát látjuk, utána a proceszszor teljesítményét, majd a memóriahasználatot.
Egy alkalmazás lefagyása esetén az „Alkalmazások” fülön az „Állapot” oszlopban a „Nem válaszol” felirat szokott megjelenni. Ebben az esetben a folyamatot egy kattintással kijelöljük, majd a „Feladat befejezése” gombra kattintva az alkalmazás leállítható. A „Teljesítmény” fülön a számítógép teljesítménye látható dinamikusan.
A „Hálózat” fülön a hálózatról a „Felhasználók” fülön a bejelentkezett felhasználókról látunk információt. Számológép Az operációs rendszer alapértelmezésben rendelkezésünkre bocsájt még néhány hasznos eszközt. Ilyen a „Start” menü → „Minden program” → „Kellékek” → Számológép menüpontból induló program. A számológépnek két üzemmódja van: Normál és Tudományos. Általános üzemmódban a számológép képes olyan alapműveletekre, mint összeadás, kivonás, szorzás, osztás, gyökvonás, százalékszámítás és a fordított logaritmikus skála (1/x) számítását teszi lehetővé. Tudományos
üzemmódban számológépünk többet tud. Ilyen többlet tudás a trigonometriai függvények számításának lehetősége, a különböző számrendszerek használatának lehetősége, a logikai műveletek használata vagy a zárójelhasználat
Váltás a két nézet között a „Nézet” menüből lehetséges. Egy szám szinusza például a szám beírását követően megnyomott „sin” gombra kattintva lehetséges. Egy szám koszinusza a „cos” gombra kattintva, stb. Számok közötti átváltásnál ügyeljünk arra, hogy a számológép a szám beírásánál a megfelelő számrendszerben legyen. Hogy éppen melyik számrendszerben vagyunk, azt a számbeviteli mező alatti rádiógombok mutatják. Tizenhatos számrendszert a jelzi a „Hex” felirat. A tízes számrendszert a „Dec” felirat. A „Oct” felirata a nyolcas számrendszerre utal. A „Bin” pedig a kettesre. Ezek után egy tízes számrendszerbeli 4-es érték más számrendszerre úgy számolható, hogy beírjuk a 4-et, „Dec” aktív rádiógomb mellett, majd a rádiógombok segítségével másik számrendszert választunk. A „Backspace” gombbal törölhető az utoljára beírt karakter. Melette a „CE” gomb törli a beviteli dobozban a számot. A „CE” melletti „C” gomb törli a beviteli mezőben a számot és a részeredményeket is. Rajzolás Paint programmal A Windows egy rajzoló programot is rendelkezésünkre bocsájt, amely alapvető rajzolási lehetőségeken kívül, néhány képátalakítási lehetőséget is tartalmaz. Indítása a „Start” → Minden program” → „Kellékek” → „Paint” menüpontot választva lehetséges.
>>vissza a tartalomhoz
Az adattömörítés szükségessége: Lakásotokban bizonyára a tányérok és az evőeszközök nem az asztalon, hanem a konyhaszekrény egy bizonyos helyén sorakoznak zárt rendben. Könyveid sem hevernek a szőnyegen szanaszéjjel, hanem a könyvespolcon rendszerezve sorakoznak. Számítógéped merevlemezén is célszerű valamiféle kiismerhető rend tartása. Ráadásul nincs az a winchester, vagy cserélhető lemez, ami előbb vagy utóbb be ne telne. Ezért a jól kialakított könyvtárrendszerünkben a ritkán használatos programjainkat célszerű becsomagolva tárolni. A tömörítés főleg adatátvitelnél és tárolásnál ajánlatos. Erre használjuk az adattömörítő programokat, melyekkel különféle módszerekkel akár 90 % körüli tömörítés is elérhető. Ilyen módszer lehet pl.: a rövidebb kóddal való helyettesítés; az ismétlődő részek egyszeri rögzítése. Az adattömörítés fogalma: Az adattömörítés az az eljárás, melynek során egy állományból egy program segítségével egy másik, az eredetinél kisebb méretűt hozunk létre. A létrehozott állományt archiváltnak nevezzük. Léteznek olyan tömörítők is, amelyek az operációs rendszerbe beépítve minden információt tömörítve tárolnak. Ezek az úgynevezett valós idejű tömörítők.
Tömörítés után az adatok kisebb helyet foglalnak el a háttértáron, így olcsóbban tárolhatók és gyorsabban továbbíthatók. A tömörítési eljárásokat két csoportba soroljuk: veszteséges tömörítés: az információ egy része véglegesen elveszik, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha az elveszett adatok nem fognak hiányozni (pl. képek tárolásakor, mivel az emberi szem jóval kevesebb színt tud érzékelni, mint amennyi valójában van a képen). Gyakran használt veszteséges tömörítés pl. hangoknál az MP3, képeknél a JPEG, vagy filmeknél az MPEG formátum. Egy zene, amit MP3 formátumba tömörítettek, az eredeti fájlnak akár a tizedére is csökkenhet. veszteségmentes tömörítés: Egy hivatalos levél, egy számokat tartalmazó táblázat, egy kotta vagy egy program esetében veszteséges tömörítést nem alkalmazhatunk. Rövidítések bevezetésével azonban az ilyen adatokat tartalmazó fájlok méretét is csökkenthetjük. Természetesen ekkor a tömörített fájl elején szerepelnie kell a rövidítések jegyzékének. Felhasználás előtt a fájlt „kicsomagolva” vissza kell állítanunk az eredeti állapotot. A veszteségmentes tömörítést a Windows is támogatja, de használhatunk külön tömörítőprogramot is (pl. WinZip, WinRar).
Az adattömörítő programok végzik az eredeti file kisebb méretűvé alakítását, valamint a kicsomagolást, az eredeti állomány visszaállítását. A tömörítő szoftvert a program kiterjesztéséről ismerjük fel. Pl.: ZIP, ARJ, RAR… A tömörítésre sokféle segédprogramot alkalmaznak. Az egyik legnépszerűbb a WinRAR program. A Start / Minden program / WinRAR útvonalon érhető el.
A tömörítés lépései: Jobb gombbal kattintsunk az állomány nevére Helyi menü – Hozzáadás az archívumhoz Kiválasztjuk az archívum formátumát (RAR vagy ZIP) Ha szükséges elvégezzük az egyéb beállításokat Létrejön a tömörített állomány ugyanabban az ablakban, amelyben a tömörítést végeztük. A kicsomagolás lépései: Kattintsunk jobb egérgombbal a tömörített állomány ikonjára. Kattintsunk a Kibontás ide gombra. A program visszaállítja az eredeti könyvtárat. Az archiválás egy olyan eljárás, ahol könyvtárakat és fájlokat egyetlen állományba tesszük tárolás vagy továbbíts céljából. Az archiválás azonban nem jelent feltétlenül tömörítést is. A tömörítési eljárás során az archív fájl méretét is megpróbáljuk csökkenteni. Többféle tömörítési eljárást és tömörítő programot programot alkottak. A legismertebb tömörítő programok a következők: zip, gzip, arj, lha, bzip2, rar, uha. Egyetlen olyan program ismert, amely csak archiválást végez tömörítés nélkül. Ez a tar program. A Unixos, Linuxos rendszerek alapértelmezetten tartalmazzák, Windowsos rendszerekre a népszerű Total Commander nevű fájlkezelő program alapból tartalmazza. >>vissza a tartalomhoz
A rosszindulatú számítógépes programokat összefoglalóan kártevőknek (angolul malware, ejtsd: melver) nevezzük. A számítástechnika fejlődésével sajnos nemcsak a kártevők száma növekszik, hanem egyre újabb és újabb fajtái jelennek meg: a vírusok, a férgek, a kémprogramok, a kéretlen reklámprogramok, stb. A kártevők elleni védekezés egyik módja a megelőzés: ha megismerjük az egyes kártevők fajtáit, könnyebben elkerülhetjük a veszélyeket. Célszerű továbbá az ismeretlen eredetű fájlok ellenőrzése és vírusirtó program használata. Vírusok A számítógépes vírusok mindig valamilyen futtatható programhoz csatlakoznak. Amikor az adott program elindul, vele együtt a vírus kódja is lefut, ekkor másolatait újabb programokhoz fűzve szaporodik. A vírusok különböző adathordozókon (CD, pendrive…) továbbított, vagy az internetről letöltött programokkal, adatfájlokkal terjednek. A fertőzést a letöltött programok és fájlok ellenőrzésével, legális programok használatával és vírusirtó program alkalmazásával előzhetjük meg. Mivel a vírustámadás a gépünkön lévő adatokat is tönkreteheti, fontos, hogy adatainkról gyakran készítsünk biztonsági másolatot. Férgek A férgek (worm, ejtsd: vörm) abban hasonlítanak a vírusokra, hogy szaporodnak, azonban ehhez nincs szükségük egy „gazdaprogramra”. Főleg számítógépes hálózatokon, így például az interneten terjednek. Kémprogramok, kéretlen reklámprogramok
A kémprogramok (spyware, ejtsd: szpájver) és reklámprogramok (adware, ejtsd: edver) főleg az interneten át kerülnek gépünkre. A kémprogramok célja az azonosítók, jelszavak, banki adatok stb. megszerzése, a reklámprogramok pedig valamilyen terméket vagy céget reklámoznak. Megjelenésükre utalhat a felugró reklámablakok mellett, hogy megváltozik böngészőnk kezdőlapja és nem lehet visszaállítani, a böngészőbe olyan kiegészítők jelennek meg, amelyeket nem mi telepítettünk, vagy a gép lelassul. Trójai programok, rootkitek, botnetek A trójai programok hasznos programnak álcázzák magukat, ténylegesen azonban lehetővé teszik egy külső támadó behatolását. A rootkit (ejtsd: rútkit) célja, hogy hozzáférést biztosítson a megtámadott számítógéphez, anélkül, hogy a felhasználó erről tudomást szerezne. A botnetekről kéretlen reklámlevelek ezreit lehet indítani, adatokat lehet gyűjteni a felhasználókról, vagy meg lehet bénítani egy webhelyet pusztán azzal, hogy a botnet minden tagja egyszerre kér tőle adatokat, és a terhelést az adott szerver nem tudja kezelni. A vírusirtó programok működése A vírusirtó programok a kártevők felismerésére és eltávolítására szolgálnak. Egyfelől a már ismert vírusok jellegzetes kódrészleteit keresik, másfelől olyan műveleteket figyelnek, amelyek a vírusokra jellemzőek. Néhány gyakoribb vírusirtó: Virusbuster (ejtsd: vírusbászter), Norton Antivirus, ESET NOD32 Antivirus, AVG… >>vissza a tartalomhoz
A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, melyek között adatforgalom van. A munkahelyeken, iskolákban a számítógépek legtöbbször hálózatot alkotnak. Az internet pedig már az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Megismerkedünk a hálózatok felépítésével, jellemzőivel.
A számítógépek elterjedésével egyre nagyobb lett az igény a számítógépek összekapcsolására. Kezdetben, a 70-es években csak az egymáshoz közel lévő gépek együttműködését alakították ki, de a 80-as évekre az egymástól távol lévő számítógépek összekapcsolását is megoldották.
Alkalmazásuk célja: -
erőforrások megosztása gyors és széleskörű kommunikáció takarékosság adatbiztonság párhuzamos hozzáférések nagy megbízhatóság.
Mi a hálózat? A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép. Az egymással összekötött számítógépek között adatforgalom van. A hálózat legtöbbször egy központi számítógépből és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll. A központi számítógépet szervernek nevezzük. A számítógépes hálózatra csatlakoztatott minden számítógépet - a szerverek kivételével - munkaállomásnak vagy kliensnek nevezünk. A munkaállomás lehet a hagyományos értelemben vett személyi számítógép vagy az úgynevezett terminál. 1. Terminál - Önállóan nem tud dolgozni, csak ha kapcsolódik a szerverhez (Nincsenek saját erőforrásai). 2. Személyi számítógép – Tud önállóan dolgozni. A szervert legtöbbször csak adattárolásra használja.
Mi kell a hálózathoz? A hálózathoz szükség van: -
operációs rendszerre, hálózati kártyára, átviteli közegre, kapcsoló elemekre.
Miért van szükség hálózatra? A munkahelyeken, iskolákban a számítógépek legtöbbször hálózatot alkotnak. A számítógép-hálózat védelme érdekében belépéskor felhasználói névvel és jelszóval kell azonosítanunk magunkat. A felhasználók legtöbbször nem egyenrangúak. A felhasználói név alapján dől el, hogy mit tehetünk és mit nem. A hálózat biztonságos üzemeltetéséért a rendszergazda a felel.
Hálózatok méretei A hálózatokat kiterjedésük (méreteik) alapján a következő csoportokba soroljuk: SZEMÉLYI HÁLÓZAT - PAN (Personal Area Network) Személyi hálózatot hozunk létre, ha például összekapcsoljuk mobiltelefonunkat a laptopunkkal. A PAN eszközeit legtöbbször vezeték nélküli megoldásokkal kötjük össze. Pl.: rádióhullámokkal működő bluetooth, vagy az infravörös sugarakat használó IrDA HELYI HÁLÓZAT - LAN (Local Area Network) Helyi hálózatokat alakítanak ki, ha a számítógépeket egy intézmény (iroda, iskola, stb.) falain belül, vagy esetleg egymáshoz közeli épületeken belül kötik össze.
VÁROSI HÁLÓZATOK - MAN (Metropolitan Area Network) A városi hálózatok általában egy település határain belül működnek. Városi hálózat jön létre akkor is, ha összekapcsoljuk az egy városon belül működő iskolákat, de ilyen például a kábeltévés hálózat is. KITERJEDT HÁLÓZATOK - WAN (Wide Area Network) A kiterjedt hálózatok egy országra, egy kontinensre, vagy akár az egész világra kiterjedhetnek. Az egyik legismertebb ilyen hálózat az Internet.
Hálózati topológia
A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. LAN hálózatok kiépítésekor többféle kábelezési mód közül választhatunk. BRA
ELNEVEZÉS
TULAJDONSÁG
SÍN A rendszer a karácsonyfaizzókhoz hasonlóan működik, kábelszakadásTOPOLÓGIA kor az egész hálózat működésképtelenné válik.
GYŰ-
A csomópontok zárt láncot alkotnak. Az adatok csak egy irányba meRŰ hetnek. TOPOLÓGIA
CSILLAG TOPOLÓGIA
Biztosabb, de drágább megoldás. Kábelszakadásnál csak 1 gép áll le.
FA Minden számítógép csak egy útvonalon érhető el. A kábelszakadás egy TOPOLÓGIA egész alhálózatot tönkretehet.
Összetett hálózatok esetén a különböző topológiák kombinálódhatnak.
Hálózati modellek
A helyi hálózatokat az erőforrások elérési módja szerint három fő csoportba soroljuk: Nem egyenrangú hálózat. A szerverek szolgáltatásokat nyújtanak a munkaálKLIENSSZERVER MO- lomások (kliensek) részére. DELL Ügyfél-Kiszolgáló A szerverre ún. Szerver operációs rendszert kell telepíteni. Pl.: Windows Server 2003, Linux, Nowell Netware
Pl. egy böngészőt tekinthetünk kliens programnak, amely szolgáltatásokat kér egy másik számítógépen futó webszervertől. Az interneten kliens-szerver kapcsolatról beszélünk.
Nem egyenrangú hálózat. HOSTTERMINAL MODELL Elosztott hálózat
A programok egy központi számítógépen (host) futnak, a többi számítógép (terminálok) csupán beviszi és megjeleníti az adatokat.
Pl. Érintőképernyős Internet terminál.
Ehhez nagy teljesítményű központi számítógépre (mainframe) van szükség. PEER TO PEER MODELL
Egyenrangú hálózat.
Ilyen hálózatot alakíthatunk ki például a Windows XP operációs rendszerrel telepített
Egyenrangú gépek A hálózatot egyforma gépek alkotják. hálózata Mindenki szerver és munkaállomás egyszerre, az egyes perifériák minden felhasználó számára hozzáférhetőek, az adatok több helyen tárolhatóak >>vissza a tartalomhoz
számítógépekből.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internetet kezdetben a katonai szervezetek, majd tudósok, diákok használták. Az internet megtervezésénél nagyon fontos volt, hogy megbízhatóan működjön akár egy ellenséges atomcsapás után is. Ezért nincs központi számítógép. Ha valamelyik számítógép kiesik, az adatok másik úton haladnak tovább. A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.
Ahhoz, hogy a hálózat gépei együtt tudjanak működni, szabványosítani kellett a kommunikáció módját. Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP protokoll. A TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokollt 1983-ban vezették be, ma is a világháló alapprotokollja. Legfontosabb alkalmazás rétegei: a HTTP, az FTP, az SMTP, a DNS.
Számítógépek azonosítása
Ahhoz, hogy 2 számítógép között kapcsolat jöjjön létre, azonosítani kell őket. Ezért minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják.
A Domain név
A DNS név – Domain név (Domain Name System) A felhasználó számára nehéz az IP címet megjegyezni ezért a DNS rendszerben könnyebben megnevezhető nevet kötnek az IP címhez. Ennek is szabványa van. A domain név egyes részeit ponttal választjuk el egymástól. Ezeket az elemeket jobbról balra haladva értelmezhetjük. Minden ország saját domain-nel rendelkezik, amely kétbetűs (hu, de, ro, nl, stb.)
Az intézmények, cégek ezen belül saját domain-nevet kérhetnek. Gyakori megoldás, hogy az internetre csatlakozó számítógép csak az internet használata idejére kap IP-címet a szolgáltató szerverétől. Ezt dinamikus IP-címnek nevezzük. Miből áll az Intenet?
- Helyi hálózatokból (vállalati, iskolai hálózatok) és egyedileg csatlakoztatott otthoni számítógépekből. - Átjárókból (gateway), amelyek kapcsolatot teremtenek az egyes alhálózatok között. - Munkaállomásokból, amelyeken a felhasználók dolgoznak. - Szerverekből, melyeken a felhasználók tárolják a közösen elérhető adataikat. - Egyéb szolgáltatást nyújtó szerverekből, például webszerver, tűzfal, levelező szerver, proxy. - A helyi hálózatokat összekötő kapcsoló elemekből, forgalomirányítókból (Switch, Router).
Az Internet működését protokollok (szabványok) irányítják, amelyek folyamatosan fejlődnek, tökéletesednek. Az Internet tehát egymással teljesen szabálytalanul összekapcsolt számítógépekből illetve forgalomirányítókból áll, melynek segítségével elérjük a kiszolgáló számítógépeket és az ezeken elhelyezett adatokat, tartalmakat (weboldalakat). Otthoni számítógépünk Internethez kapcsolásához telefonos vagy kábelmodemes, esetleg ADSL kapcsolatra van szükség. Egyre gyakrabban használunk vezeték nélküli kapcsolódási lehetőséget.
A web Mi az a WWW? Az Internet egyik leggyakrabban használt szolgáltatása a World Wide Web (www), a világméretű hálózat. Röviden: web, vagy világháló.
Ma már bárki rendelkezhet saját WEB oldallal az interneten, így a World Wide Web óriási mennyiségű információt tartalmaz minden témakörben. A legtöbb intézménynek, cégnek, vállalatnak saját webhelye van, melynek segítségével olcsón és naprakészen tudják tájékoztatni ügyfeleiket. Napjainkban a webhely címe a telefonszámmal egyenrangú helyet kap a cégek elérhetőségében.
A webhely multimédiás, tehát egyaránt tartalmazhat szöveget, képet, hangot, mozgóképet (filmet), stb.
Például a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Röviden: SINOSZ) oldalait a http://www.sinosz.hu címen találjuk. Ezen a webhelyen a hallássérültekkel kapcsolatos legfrissebb hírekről, eseményekről olvashatunk. A WWW oldalak „lapozgatását” böngészésnek vagy szörfözésnek is nevezzük. A www működése A webhelyet tartalmazó számítógépet a webhely internetcíme azonosítja. ( Például: www.sinosz.hu.)
A számítógépen belül az adatok mappaszerkezetben helyezkednek el. Ezt a mappaszerkezetet a webszerver program kezeli, és teszi elérhetővé az interneten. A webhely megtekintéséhez böngészőprogramra van szükségünk. Böngészés közben a webhely tartalma weblapokban (weboldalakban) jelenik meg a számítógépünkön. A weblapok közötti kapcsolatot a hivatkozások (link, hypertext) biztosítják. Ha rákattintunk az egérrel egy linkre, akkor valamely másik weblapra (esetleg az adott lap egy másik részére) jutunk. Ilyenkor az egérmutató megváltozik: egy mutató ujj lesz belőle.
A böngészőprogramok és a webszerverek is sokfélék lehetnek. A tartalom egységes kezelésére szabályokat alkottak. A weblapok leírását a HTML szabvány (HyperText Markup Langauge) rögzíti. Minden webszerver által kezelt weboldalhoz tartozik egy HTML-kódú állomány, amely leírja, hogy az adott lapon hogyan jelenjenek meg az adatok (szövegek, képek, stb.).
Böngészők A böngésző egy olyan program, amellyel a világhálón (Interneten) található oldalakat (webhelyeket, webszervereket) megnézegethetjük vagy letölthetjük saját számítógépünkre. A böngésző programok képesek a különböző programozási nyelveken, vagy a Html-kódban megírt oldalakat képekkel, linkekkel, animációkkal, hangokkal együtt megjeleníteni. Alkalmasak fájlok letöltésére (HTTP vagy FTP protokollal), teljes weboldalak, képek elmentésére. Kiegészítésekkel (plugin) képesek kezelni különböző grafikai fejlesztőeszközökkel készített programokat (Flash, Java, stb.) Manapság sokféle böngésző áll rendelkezősünkre. Használatuk egyszerű. A böngészők többsége a HTML-oldalak megtekintésén kívül több szolgáltatást is tartalmaz.(Kedvencek, Előzmények, Frissítés, Leállítás)
A legismertebb böngészőprogramok: IKON
NÉV
Microsoft Internet Explorer Rövidítve IE vagy MSIE Része a Windows operációs rendszernek A legelterjedtebb böngészőprogram.
KÉPERNYŐ KÉPE (PRINTSCREEN)
Netscape Navigator Az Internet egyik vezető, most már ingyenes böngészőprogramja. A Netscape Communicator része 1998 tavaszától a program ingyenes, sőt forráskódját is nyilvánosságra hozták, azóta számos önkéntes programozó segít a fejlesztését. Továbbfejlesztése ma elsősorban a Mozilla csoport munkájától várható.
Opera - Ingyenes - Kisméretű - Zárt forráskódú - Nagyon biztonságos Az Operát az Opera Software (1995), egy norvég cég készíti.
Mozilla Firefox - Ingyenes - Kisméretű - Nyílt forráskódú - Biztonságos A második legtöbbet használt böngésző az Internet Explorer után. A Firefox többplatformos alkalmazás, a Microsoft Windows több változatán, Mac OS X-en, Linuxon és számos más Unix-alapú operációs rendszeren is fut.
Böngészők használata Az egyes böngészők felépítése, működése nagyon hasonló. Weboldal megnyitásához a keresett webhely címét a címsorba (címmezőbe) kell begépelni… Weboldal megnyitása
Ha begépeljük a címsávba a megfelelő domain nevet (webhely címe), pl.: www.mozilla.com, a böngésző automatikusan kiegészíti a begépelt címet a http protokollal, és így URL lesz belőle: http://hu.www.mozilla.com/hu/ Az Enter lenyomása után a böngésző megnyitja az oldalt. Az oldal megjelenése után olvasgathatunk, illetve rákattinthatunk valamelyik linkre, s így újabb weboldal jelenik meg előttünk Ha rámozgatjuk az egeret egy, hivatkozásra, akkor általában a képernyő alján, az állapotsorban megjelenik a cím, ahová az ugrás történik.
Lapozás Lapozni az felkeresett weboldalak között az Előre és a Vissza gombokkal tudunk. Ha a gombok melletti nyílra kattintunk, akkor lenyílik egy lista. Ebből kiválaszthatjuk, hogy melyik oldalra szeretnénk lapozni.
Frissítés, leállítás Leállítás - Weboldal letöltésének megszakítása Ha egy weboldal nagyon lassan töltődik le, a letöltést a Leállítás ikonra (vagy Esc) kattintva szakíthatjuk meg. Ilyenkor az addig letöltött rész megjelenik. Frissítés Ha egy weboldalon nem jelennek meg azonnal a változások, vagy biztosan szeretnénk tudni, hogy az épp megjelenített lap a legfrissebb elérhető verzió, akkor használjuk a Frissítés ikont (vagy Ctrl + R). A lap letöltődése ilyenkor elölről kezdődik.
Előzmények
A webcímek beírása lassú, ezért a böngészőprogram megkönnyíti a dolgunkat. Megjegyzi a nap folyamán, az elmúlt napokban, sőt hetekben meglátogatott weblapok címét. Ezek között válogathatunk, ha a menüsor Előzmények gombjára kattintunk. (Hasonló célt szolgál a cím-ablak kinyitható menüje.)
Kedvencek - Könyvjelzők Minden böngészőnél megtalálhatjuk a Kedvencek vagy Könyvjelzők eszközöket. Segítségükkel a böngésző ablakában éppen látható weboldalt menthetjük el a Kedvencek vagy Könyvjelzők listába. (Az Internet Explorer Kedvenceket, a Firefox és az Opera Könyvjelzőket használ.) A weblap letöltése után válasszuk a Kedvencek vagy Könyvjelzők menü/Hozzáadás a kedven-
cekhez vagy Oldal hozzáadása a könyvjelzőkhöz parancsát. A Kedvencek/Könyvjelzők listában tárolt oldalakat a mappaszerkezethez hasonlóan, tetszés szerint rendezhetjük, később bármikor letölthetjük a címekre kattintva.
Védett weboldalak
Az Interneten vásárolhatunk, kezelhetjük a bankszámlánkat, az Ügyfélkapun intézhetjük a hivatalos ügyeinket. Ehhez meg kell adni személyes adatainkat, a bankkártyánk adatait, a bankszámlánk hozzáférésé-
hez szükséges kódokat. (Hitelesítés) Az ilyen adatokat szeretnénk biztonságban tudni. Ezért amikor ilyen típusú oldalakon járunk, a HTTPS protokollt használjuk. Az Internet Explorerben egy lakat jelenik meg az állapotsorban. A Firefox információs ablakban tájékoztat arról, hogy védett weboldalakon járunk. A védett weboldal olyan oldal, amely titkosított kapcsolatot használ, hogy az interneten lévő, rosszindulatú felhasználók ne láthassák az adatokat. Sokan, némelyik böngészőt biztonságosabbnak tartják. Az internet sötét alakjai (rosszindulatú emberek) rendkívül találékonyak. Bármilyen böngésző használata esetén, használjunk tűzfalat , vírusvédelmet, frissítsük rendszeresen! A Mozilla Firefox A Mozilla Firefox vagy röviden Firefox, egy ingyenes, több operációs rendszeren is használható (Windows, Linux és Mac OS X) grafikus, nyílt forráskódú, több nyelven elérhető web-böngésző. Gyors működésű, kisméretű program. Könnyen kezelhető, az utóbbi időben kezd egyre népszerűbbé válni. Nagy biztonsággal használhatjuk az Interneten.A Mozilla Firefox 3.5.1-es verziója 2009. július 16-án jelent meg. A Firefox 3.5 az első böngésző, amely támogatja a nyílt videó- és audióformátumokat, így bő-
vítmények telepítése nélkül tekinthetjük meg a dinamikus weboldalak tartalmát.
Lapkezelés A Lapok (Tabs) használata egy egyszerű megoldás arra, hogy egyszerre több oldalon is lehessen böngészni. Minden új oldal egy ilyen új lapon jelenik meg — nem egy új ablakban —, egyetlen kattintással elérhetjük őket. A böngészőlapok használatával lehetővé válik, hogy egyetlen Firefox-ablakban több lapot is megnyissunk, mindegyikben egy-egy weboldallal. Első ránézésre olyan, mintha csak kis fülek lennének a weboldal felett. Könnyedén és egyszerűen kezelhető: - Új lap megnyitása: Fájl menü/Új lap parancs vagy Ctrl + T billentyűparancs - A lapokat az egérrel sorba rendezhetjük (vonszolás) - Amikor bezárjuk a Firefox böngészőt elmenthetjük a lapokat és ablakokat a következő indításig, így nem kell újra kinyitnia a munkamenet indításakor az összes ablakot.
Kiegészítők A Mozilla Firefox programhoz több ezer kiegészítő készült, amelylyel a szoftver tudása bővíthető. A kiegészítőket a felhasználók szabadon kiválaszthatják és telepíthetik, vagyis saját igényeiknek megfelelően testreszabhatják böngészőjüket. A kiegészítők segítségével, figyelemmel kísérhetjük a híreket, az időjárást, zenét hallgathatunk a böngészőn keresztül, vagy letölthetjük a youtube videókat.. Nem kell megnyitni új ablakot, lapot vagy másik alkalmazást.
A DownloadHelper kiegészítő segítségével egyszerűen tölthetünk le videókat a Youtube oldaláról.
Tippek és Trükkök Nagyítás, kicsinyítés A weboldalak betűméretét billentyűparancsok segítségével egyszerűen változtathatjuk.
Könyvjelző hozzáadása egy gombnyomással Ha a címmezőben található csillag ikonra kattintunk a Firefox az oldal címét könyvjelzőként menti el. Egyetlen gomb megnyomásával a könyvjelzők közé tehetjük az aktuális oldalt.
További Tippek és Trükkök és a Firefox hivatalos magyar nyelvű oldalán találhatók. (http://www.mozillaeurope.org/hu/)
Keresés az interneten Tematikus keresők Képet, szöveget, zenét, stb. sokféle módon kereshetünk az Interneten. A legcélszerűbb, ha a keresésre kialakított webhelyek (Keresők) segítségével keresünk. A keresők alapvetően kétféle módon működnek: vannak tematikus keresők és kulcsszavas keresők. A tematikus keresők: Témakörökből választhatunk. A témaköröket egyre jobban szűkíthetjük. Ilyen kereső például a magyar nyelvű HuDir (www.hudir.hu). A kiinduló oldalanként szolgáló ….lap.hu oldalak szintén témák szerint csoportosítják a weboldalakat.
www.hudir.hu
hallasserult.lap.hu Kulcsszavas keresők A kulcsszavas keresők segítségével adott szavak vagy kifejezések előfordulására kereshetünk. Ilyen kereső például a Google (www.google.com). Magyarországon automatikusan a magyar nyelvű változat indul el és a cím www.google.hu címre módosul. A világháló méretei miatt egy-egy kifejezésre igen nagyszámú találat várható. (érdemes bekapcsolni, hogy csak a magyar nyelvű oldalak között keressünk.) A találatokra kattintva juthatunk el arra az oldalra, amely az általunk keresett témával foglalkozik.
Speciális keresés A találatok listáját szűkíthetjük a speciális keresési lehetőségek beállításával. Megadhatjuk, hogy: 1. Mely szavak forduljanak elő biztosan a keresésben (Logikai ÉS kapcsolat). 2. Mely kifejezések forduljanak elő biztosan a keresésben (lehet szóköz!). 3. Melyek közül szerepeljen valamelyik (Logikai VAGY kapcsolat). 4. Melyek azok, amelyek biztosan ne forduljanak elő a keresésben (Logikai tagadás). A keresés gyakran ország, fájlformátum, dátum, méret, stb. megadásával tovább finomítható. A keresési feltételek helyes beállításánál azok az oldalak, szerepelnek a találati listán amelyek az általunk keresett témával foglalkoznak.
Képek keresése A Google segítségével könnyen kereshetünk képeket is az Interneten.
A keresési feltételek helyes beállításánál azok az oldalak, szerepelnek a találati listán, amelyek az általunk keresett témával foglalkoznak.
Weboldalak mentése A weboldalakat a Fájl menü/Mentés másként (Internet Explorer) vagy a Fájl menü/Oldal mentése (Mozilla Firefox) parancsával elmenthetjük számítógépünkre.
A megjelenő párbeszéd panel Fájl típusa legördülő listájában többféle formátum közül választhatunk: 1. A Teljes weblap formátum: az oldal megjelenítéséhez szükséges összes fájl mentésre kerül. (Képek és szöveg is.) 2. A Webarchívum formátum: egyetlen fájlba tömörítve menthető el a weboldal. 3. Weblap formátum: képek és egyéb összetevők nélkül menti a weboldalt (csak HTML). 4. Szövegfájl formátum: csak az oldalon szereplő szöveg kerül mentésre. Elektronikus levelezés Az e-mail Az e-mail (elektronikus levél) számítógépes hálózatokon keresztül továbbított levél, üzenet. Tartalma lehet szöveg, kép, hang, mozgókép. Az elektronikus levél megírásához papír és toll helyett szövegszerkesztő programot, továbbításához pedig az Internetet használjuk. Előnye - A számítógép előtt ülve, megírása kényelmes - Gyors - Olcsó - Bármilyen elektronikus anyagot csatolhatunk hozzá (képet, mozgóképet, zenét, dokumentumot, stb.) - Egyszerre több címzetthez is eljuttathatjuk
Hátránya - Nem olyan személyes, mint a kézzel írt levél - Kéretlen reklámlevelek (SPAM)
SPAM A kéretlen leveleket a legtöbb levelezőprogram megpróbálja kiszűrni és azokat a levélszemét mappába helyezi. Mielőtt a levélszemét mappa tartalmát törölnénk, érdemes átnézni a leveleket, mivel gyakran ide kerülnek a több címzettnek továbbított levelek is.
A Tűzfal (firewall)
Az Internethez kapcsolódó számítógépeket ma már kötelező tűzfallal védeni. A jól beállított tűzfal megakadályozza a jogosulatlan személyek hozzáférését a hálózaton vagy az interneten keresztül. Otthoni számítógépünket személyes tűzfallal védhetjük. A Windows rendszer beépített része a tűzfal. Automatikusan be van kapcsolva, hogy segítse a számítógép védelmét a vírusokkal és egyéb veszélyekkel szemben. A tűzfalat a Start/Vezérlőpult/Windows Tűzfal párbeszédpaneljén tudjuk be- és kikapcsolni. A tűzfal különbözik a víruskereső szoftvertől, de a kettő együttműködik a számítógép védelmének elősegítése érdekében. Sokféle ingyenesen használható tűzfal program létezik a Windows és a Linux operációs rendszerekhez egyaránt. Ha a tűzfalat szerveren üzemeltetik, akkor az egész hálózatot védi.
Az e-mail cím felépítése
Az e-mail cím általános alakja: • Név: felhasználó neve, a postafiók azonosítója • @ (kukac): kötelező elválasztójel • Kiszolgáló: levelezőszerver címe
Legtöbbször a cím utolsó két betűje az ország nevére (HUngary) utal. Postafiók létrehozása Könnyen létrehozhatunk elektronikus postafiókot. Nagyon sok ingyenes szolgáltató van. Pl.: Freemail, Gmail, CitroMail, stb. Ahhoz, hogy saját e-mail postafiókunk legyen, először regisztrálnunk kell magunkat a szolgáltatónál. A regisztráláshoz ki kell töltenünk egy űrlapot, amelyen meg kell adnunk az alábbiakat:
Az AZONOSÍTÓnkat ez lesz az e-mail címünk eleje, vagyis a felhasználónevünk. Az azonosító később nem változtatható meg. Ez lesz a nevünk az elektronikus levelezés világában. Erre a címre kapjuk leveleinket, ezért jó, ha az azonosító utal a nevünkre. Ne feledd! Az e-mail cím (azonosító) nem tartalmazhat szóközt és speciális karaktereket! Egy levelezőszerveren nem lehet két azonos nevű felhasználó. (Például: sun.balazs) Az azonosító egyediségét a regisztrációs folyamatsorán ellenőrzi a program. Amennyiben egyezést talál valamely már regisztrált felhasználóval, akkor hibaüzenetet küld, illetve javaslatot tesz a megváltoztatásra. A JELSZÓt A jelszó titkos, ezért a betűk helyett, csak csillagokat látsz. Fontos, hogy pontosan jegyezd meg a jelszavadat! (Ezért is kell kétszer megadnunk.) Ha elfelejted, nem tudsz belépni a postafiókodba! A legtöbb szolgáltató figyelmeztet, ha a választott jelszavad nem elég biztonságos.
Néhány személyes adatot Pl.: név, életkor, érdeklődési kör, stb. (Van olyan szolgáltató, amelyik kevés adatot kér, van, amelyik sokat.). A szükséges adatokat néhol egy oldalon, néhol több lapon keresztül kell megadni, de mindegyik esetben egyszerű a kitöltés. (A legtöbbször példákat és magyarázatokat is találsz a cellák mellett. Olvasd el figyelmesen őket!) A szerverek üzemeltetői gyakran szabályozzák, hogy milyen legyen a jelszó. Pl.: hány karakter, kisbetű, nagybetű, számjegy, stb.)
A regisztrációs folyamat során, egy képen megadott karaktersort kell begépelnünk. Ez a szolgáltatók védelmét szolgálja. (Ha nem tudod jól olvasni a képet, kérj másikat!)
A regisztráció végén elfogadjuk a felhasználói szerződésben leírtakat. Ha sikeres a regisztráció, automatikusan belépünk, és már olvashatjuk a szolgáltató üdvözlő levelét. Fontos tudnunk, hogy ha postafiókunkat hosszabb ideig nem használjuk, akkor a szolgáltató megszünteti.
Az e-mail felépítése
Az internetes e-mail üzenetek két fő részből állnak: 1. Fejléc (header) 2. Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.
A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt: Feladó (From) – a feladó e-mail címe Címzett (To) – annak az e-mail címe, aki kapja a levelet Tárgy (Subject) – a levél rövid leírása
Dátum (Date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték Melléklet (Attachment) – A levélhez csatolt egy vagy több fájl nevet adhatjuk meg itt A fejléc ezen kívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még: Másolat (Cc) – angolul (Carbon copy) - annak az e-mai címe, aki másolatot kap a levélből Rejtett (Titkos) másolat (Bcc) –- a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha levelet írunk A-nak és rejtett másolatot küldünk B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet; Új levél írása Új levél írásakor kötelezően meg kell adni a címzett e-mai címét és illik megadni a levél tárgyát is, mert ellenkező esetben a levelet könnyen Spamnek nézik Ha korábban kapott levélre válaszolunk, nincs szükség címzett megadására, mert a program automatikusan bemásolja a megfelelő mezőbe. A levél tárgyát levelezőnk kiegészíti a Re: szócskával, amiből a címzett tudni fogja, hogy korábbi levelére válaszoltunk. (Több program biztosítja annak lehetőségét, hogy a feladón kívül minden címzettnek is egy gombnyomással küldhessünk választ.
Továbbküldés esetén a tárgymező az Fw: előtaggal egészül ki. Ilyenkor az eredeti levél és annak minden melléklete is továbbításra kerül. Van lehetőségünk az eredeti levél kiegészítésre is. Csatolás Az elektronikus levélhez csatolhatunk fájlokat, küldhetünk a levelünkben mellékletként képet, dokumentumokat, stb. A fájl csatolása a legtöbb esetben egyszerű: a megfelelő menüponttal vagy a megfelelő nyomógombra való kattintással kell kiválasztani számítógépünkről azt a fájlt, amelyet küldeni szeretnénk.
Csatoláskor figyelnünk kell arra, hogy túl nagy fájlt ne küldjünk levélben. A szolgáltatók korlátozzák a küldhető-fogadható levelek méretét.
Aláírás, nyomkövetés Automatikus aláírást is készíthetünk a legtöbb levelezőprogrammal. Ez azt jelenti, hogy új levél írásakor vagy válaszadáskor automatikusan bekerül az általunk öszszeállított tartalom a levél végére. (pl.: nevünk, címünk, telefonszámunk) Több olyan levelezőrendszer van, amelynek segítségével nyomon követhetjük leveleinket. Beállíthatjuk pl.: Levelünk fontosságát (sürgős, nem sürgős, átlagos) Visszajelzést kérhetünk arról, hogy megérkezett-e levelünk a címzett postafiókjába, ill. hogy elolvasta-e a levelünket.
Levél fogadása
A levelezőprogramokban legtöbbször találunk egy olyan mappát, amiben a beérkező üzeneteink gyűlnek. A mappa megnyitásakor információt kapunk a beérkezett levelekről. Ebben a feladót, a levél tárgyát, méretét és beérkezésének idejét olvashatjuk el. Az ismeretlen feladótól érkező, gyanús tárgyú leveleket ne olvassuk el. A levél megnyitása nélkül töröljük!
Levelek rendszerezése A levelezőprogramok legtöbbje szétválasztja a … a beérkező leveleket; az elküldött leveleket; a piszkozatokat (megírtuk, de még nem küldtük el); a törölt leveleket. A felhasználók további kategóriákat hozhatnak létre levelezésük áttekinthetőbbé tétele érdekében. Hasznos szolgáltatás a levelek szűrése. A levélszemét a legtöbb esetben automatikusan szűrt, Gmail esetében a Spam mappába kerül. Levél szűrésénél a felhasználó megadhatja például, hogy a megadott e-mail címről érkezett levelek melyik mappába kerüljenek.
Címtár
Ha valakinek többször szeretnénk elektronikus levelet küldeni, akkor célszerű felvenni a címtárba (címlistára, címjegyzékbe).
Csevegés és azonnali üzenetküldés Csevegés (Chat) A csevegésben résztvevő számítógépek között folyamatos adatforgalom van, amelyet egy szervergép vezérel. Az üzenetek valamennyi résztvevőhöz azonnal eljutnak. A csevegés ma webes felületen valósul meg. Több olyan webhely is van, melynek szolgáltatása a felhasználók közötti csevegés biztosítása. Használatához regisztrálni kell, felhasználónév és jelszó megadása után lehet elérni a csevegés szolgáltatását. http://mesetv.hu/chat720/
Az azonnali üzenetküldés Windows Live Messenger, régebbi nevén MSN egy olyan azonnali üzenetküldő alkalmazás, melyet a Microsoft fejleszt Windows és Mac OS operációs rendszerekre. (A programnak egy egyszerűbb változata beépítésre került a Windows XP operációs rendszerbe.) Windows Live Messenger legjellemzőbb szolgáltatásai: - egyszerre több partnerrel beszélgethetünk, - videó hívás (webkamera, mikrofon), - fájlok küldése-fogadása-megosztása, - hangulatjelek alkalmazása (ezzel vigyázni kell, nehogy értelmetlenné (olvashatatlanná) váljon üzenetünk, - saját profil testreszabása. MSN Messenger Plus! telepítése és használata videó: (http://videosmart.hu/video/msn-messenger-plus-telepitese-es-hasznalata)
További Internetes szolgáltatások WAP (Wireless Application Protocol) – W@P Modern hálózati kommunikációs rendszer. A WAP tulajdonképpen a WWW megvalósítása mobiltelefonokon. Az átviteli sebesség is és a kijelző felület is kisebb, ezért a Wap-lapok kevesebb multimédiás anyagot tartalmaznak. A WAP segítségével mobiltelefonon olvashatjuk a nap legfontosabb híreit (időjárás, politika, közlekedés, kereskedelem stb.), az utazással, menetrendekkel kapcsolatos információkat (MÁV, Volán, Malév), a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges ajánlatokat (mozi- és tévéműsor, koncertek és egyéb programok), stb. A W@P segítségével e-mail küldése és fogadása is lehetséges, navigációs szolgáltatások vehetők igénybe, sőt rengeteg szórakoztató tartalom is letölthető: pl. csengőhangok, háttérképek, képernyővédők, Java játékok; vagy akár videók, tévéadások is megtekinthetők.
Internet és a háztartási gépek A hűtőgép megjegyezi a benne tárolt élelmiszerek mennyiségét és fajtáját; tulajdonosa bárhonnan hozzáférhet, s a weben keresztül feladott rendeléssel feltöltheti fogyóban levő készleteit. Sütés-főzés esetén például elegendő berakni a csirkét a sütőbe és az adatbázisból kiválasztani a megfelelő receptet. A recept és a hús súlya alapján a sütő már tudni fogja hány percig, hány fokon és milyen beállításokkal működjön. A mosógép programjai között hasonlóan egyszerűen navigálhatunk, a távolból is elindíthatunk egy mosást.
Netikett Netikett alapok Az internetezésnek az e-mail küldésének, azonnali üzenetküldésnek vannak írott és íratlan szabályai. Az interneten használt illemszabályokat, szokásokat a hálózati etikett (netikett) tartalmazza. Legfontosabbak: - Ügyelj a személyes adataid védelmére! - Ne alkalmazz bántó nyelvezetet. Ne használj csúnya, trágár kifejezéseket! - Ne használj CSUPA NAGYBETŰT – ez olyan, mintha kiabálnál! - Ügyelj a helyesírásra, használd a helyesírás ellenőrzést, ha van rá lehetőség! Ha csevegsz
- Mielőtt elküldöd az üzeneted, olvasd el a csevegő szoba, a fórum vagy internetes közösség szabályait! - Soha ne szerepelj a teljes neveden. - Ne kérdezd meg mások teljes nevét! - Ne térj el a tárgytól!
Ha e-mail-t írsz - Ne írj semmi olyasmit egy e-mailbe, amit nem küldenél el egy nyílt levelezőlapon! Az elektronikus levél is hamisítható! - Mindig töltsd ki a levél tárgya (subject) sort! A tárgy utaljon a levél tartalmára! - Válasz küldésekor (reply) ellenőrizd a levél tárgyát! Lehet, hogy a különböző levelezőprogramok miatt már tele van "Re: Vá: Re: Re:" előtagokkal. Töröld ezeket (egy kivételével)! - Ha továbbküldünk egy üzenetet (forward), akkor ne változtassunk rajta! Ne küldj, és ne továbbíts levélszemetet! - Személyes üzenetet csak akkor továbbíts, ha a feladótól erre engedélyt kértél. - Ne küldj, és ne továbbíts megtévesztő internetes üzeneteket. A történetek valódiságát ellenőrizd megbízható forrásból, pl. Snopes.com! - Ne küldj kéretlenül nagyméretű csatolt dokumentumot, mert a címzett tárhelye megtelhet, letöltési időbe kerül! - Válasz esetén csak annyit idézz az eredeti szövegből, amennyi feltétlenül
szükséges! - Ne küldj indulatos leveleket! A neked érkező indulatos levelekre ne válaszolj! - Az érzelmek kifejezésére használj mosolygó arcokat, de ne ess túlzásba! >>vissza a tartalomhoz
A szerzői jog fogalma Szellemi tevékenységből származó egyéni, eredeti, tudományos, művészeti vagy irodalomi alkotás védelme. Ilyen védett kategóriák lehetnek: táncjáték, némajáték, színmű, zenés színmű, fotóművészeti alkotás, zenemű, filmalkotás, rádió- és televíziójáték, jelmez és a szoftver. A szellemi terméket előállíthatja egy vagy több ember. Több ember esetén közös műről beszélünk. A szerzői jogok a megalkotás időpontjában életben lépnek, nem kell azokat bejelenti. A szerzői jogok a szerző egész életében érvényesek, és halálát követően még 70 évig. A szerző saját művét a © karakter elhelyezésével jelzi. A karaktere előtt a „Copyright feliratot szerepeltetjük, utána pedig a mű létrehozásának évszáma, és vesszővel elválasztva a tulajdonos neve következik. Ha például Nagy Péter 2009-ben készített valamit akkor a következő szöveget helyezi el
Jogtípusok Licenc
A szoftver terjesztési engedélye, felhasználás feltételeit tartalmazó dokumentum a licenc. A licencben írjuk le, mit tehetnek az általunk írt szoftverrel vagy más alkotással. Milyen feltételek mellett terjeszthetők. A szerzői jog nem tévesztendő össze a szabadalmi jogokkal. A szabadalmi jogokat ® karakterrel jelöljük és csak akkor érvényesek, ha azt a szabványügyi hivatalban (Magyarországon: Magyar Szabványügyi Testület) bejelentjük. A szerzői jog ezzel szemben akkor is érvényes, ha azt nem jelentjük be. A szerzői jogi törvény megkülönbözteti a személyhez fűződő és a vagyonhoz fűződő jogot. A különbség a kettő között, hogy a személyhez fűződő jogok nem örökölhetők. Ilyen például a mű, az alkotás védelme. Személyhez fűződő jogok
Vagyonhoz fűződő jogok
A mű nyilvánosságra hozatala
A többszörözés joga
A név feltüntetése
A terjesztés joga
A mű egységének védelme A személyhez fűződő jogok gyakorlása >>vissza a tartalomhoz
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga Az átdolgozás joga
A könyvtár egy intézmény, amely szellemi termékek, dokumentumok rendszerezett gyűjteményét tárolja és közreadja. A dokumentum több formája létezik: - könyv - folyóirat - kézirat - fotó - térkép - kis nyomtatvány - elektronikus adathordozó A könyvtár hatása a következő területeken érvényesül: - szórakozás - kutatás - oktatás - élethosszig tanulás Hagyományosan a könyvtár könyvek, folyóiratok, papír alapú dokumentumok tárolását és közreadását végzi. Az ipari forradalom előrehaladásával a tárolt dokumentum formátumok a következőkkel bővültek: - film
- hanglemez - magnószalag - kazetta - digitális adathordozó A könyvtár feladatai közzé tartozik az ismeretek összegyűjtése, számbavétele, rendszerezése, feldolgozása, tárolása és visszakeresése. Gyűjtés, számbavétel, megőrzés Számbavétel A számbavétel eszköze a bibliográfia készítés. A bibliográfiák csoportosítása: általános szakmai A bibliográfia dokumentum típusa alapján lehet: könyv sajtó térkép zenemű repertórium (cikk) filmográfia A bibliográfia osztályozható gyűjtőkör szerint is:
regionális egyetemes teljes válogatott nemzeti (földrajzi szempont szerint) kurrens retrospektív (időszempont) A feltárás mélysége szerint: regisztratív annotált referáló Az elrendezés módja szerint lehet: tárgyi betűrendi kronológikus topográfiai Gyűjtés A gyűjtés tulajdonképpen a dokumentumok fizikai beszerzése. A gyűjtést mindig egy gyűjtőköri szabályzat alapján végezzük, amely az adott gyűjtőhellyel együtt működve, azzal összehangolva van meghatározva. Gyűjtőköri szabályzat leírja:
Mit gyűjtünk? Miként gyűjtjük? Milyen formai szempontokat kell figyelembe venni. Milyen tartalmai szempontokat kell figyelembe venni. Egyéb megkötések Megőrzés A dokumentumok fizikai jellemzői más és más lehet. Például másként kell kezelni egy hanglemezt egy digitális adathordozót és egy könyvet. Egyes adathordozók megőrzése összetett, egyeseké pedig elég speciális lehet. Az elektronikus dokumentumoknál például az adathordozóhoz tartozó megjelenítő eszköz esetleg már nem létezik, az újabbak pedig nem kompatibilisek a régi adathordozóval. Könyvtárak csoportosítása A törvény nem határozza meg ki az, aki alapíthat könyvtárat, és ki nem. A könyvtárak csoportosíthatók a fenntartók szerint: állami önkormányzati egyházi más Minősítés szerint lehet:
nemzeti (A nemzeti könyvtárak általában az összes könyvtár adatait igyekeznek nyilvántartani.) Tudományos (Céljuk a tudományos területek kielégítése) nyilvános ('97. CXL tv. Előírja mindenki számára használható könyvtárak fenntartását) szakkönyvtár közkönyvtár Az első könyvtárak iskolákban jelentek meg. Ma már minden iskolának van valamilyen saját könyvtára. A felsőoktatásban a könyvtárak az oktató és tudományos munkát támogatják. Az iskolai oktatásban a segíti a tanulók tankönyvhöz, tananyaghoz jutását, amely szükséges a tanulói munkához. A diákok itt tanulják a könyvtárak használatát is. Amely iskola nem képes saját könyvtárat fenntartani, annak könyvtára általában egy közművelődési könyvtár. A könyvtári szolgáltatásról A könyvtár biztosítja a következő lehetőségeket: helyben használat kölcsönzés másolás információszolgáltatás A könyvtári tájékoztatást csoportosíthatjuk funkciójuk szerint: visszatekintő (retrospektív) újdonságértesítő kurrens A tájékoztatás lehet orientációs szerint:
dokumentum orientált tudomány orientált felhasználó orientált feladat orientált Tartalom szerint beszélhetünk: szakirodalmi és faktorgrafikus tájékoztatásról Feltárás, elemzés A könyvtári elemző munka lehet formai és tartalmi. Formai feltárás a bibliográfia elkészítését jelenti. A bibliográfiakészítésnél a formai jegyek feljegyzéséből és rendszerezéséből áll. Ezek a formai jegyek a következők lehetnek: szerző neve dokumentum címe alcímek stb. Tartalmi feltárás esetén a dokumentum tartalma és témája kerül elemzés alá. A tartalom alapján kétfajta katalógust szokás készíteni: >>vissza a tartalomhoz
Farkas Csaba: Informatikai ismeretek 5., 6., 7. és 8. évfolyam részére. Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest 2011. http://informatika.gtportal.eu/ http://joskiado.hu/ http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1tt%C3%A9rt%C3%A1r http://www.kobakbt.hu/jegyzet/inftort/inftort.htm http://ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tartalom.html http://szttort.blog.hu/2010/04/25/5_az_elso_generacios_elektronikus_szamitogepek
>>vissza a tartalomhoz
