Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Infokommunikációs technológiák

BME GTK/Műsz. Menedzs. Szak

A „legfontosabb” tudnivalók

INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK /Műszaki Menedzser Szak/

1. Bevezetés az Informatikai részhez

1. www.iit.bme.hu/education/mume/ea.pdf címen tematika, követelmények, slide-ok, zh-eredmények, vizsgaidőpontok, vizsgaeredmények,… 2. A második Zh időpontja: Dec. 15-én, 14.15 órakor, az előadás helyén és idejében. 3. Pótzh időpontja: Az első anyagrészből dec. 15-én 15.30 órakor, az előadás helyén. A második anyagrészből az első vizsga alkalmával. 4. Vizsgaidőpontok (Tervezet): 2004. január 7-én, 15.00 órakor, IB. 26., 27. és 28. előadókban; 2004. január 14-én, 15.00 órakor, IB. 25., 26. és 28. előadókban; 2004. január 28-án, 15.00 órakor, IB. 27. és 28. előadókban.

Dr. Risztics Péter

Irányítástechnika és Informatika Tanszék [email protected]

Bevezetés az Informatikai részhez




Bevezetés


Bevezetés / Szükséges tudások

(Szükséges, de nem elégséges)

Célkitűzés: Információtechnológiai ismeretek elmélyítése mellett Az információrendszer teljes élettartamához adekvát tudások: • Projekt menedzsment • Üzleti megfontolások, költségtervezés • Fejlesztés • Üzemeltetés Bevezetés az Informatikai részhez


2

• Az információrendszer fejlesztés előkészítése (Intézményi előkészítés) • Megvalósíthatósági terv, üzleti terv • A fejlesztési folyamat menedzsmentje, projekt szervezet, projekt tervezés 3





4


Bevezetés / Szükséges tudások • A strukturált rendszerfejlesztési módszertan:

• Projektvezetési módszertan: PRINCE

SSADM, keretrendszer, modul, stage, step,

• Project Developing Plan

task

• A projektvezetés támogatása: MS Project

• A strukturált analízist és tervezést támogató CASE eszközök, Pl.: PROMOD+ • 4GL alkalmazásgenerátorok, Pl.: UNIFACE



5


6

1





• Üzemeltetés

• IT biztonság, hozzáférési jogosultságok, biztonságpolitika • Adatbázisarchitektúrák / Kliens-szerver architektúrák



* Integrált rendszerfelügyelet * Change-request * Verziókövetés

7




* Adatkonverzió, adatmigráció * BCP (Business Continuity Plan)

9



10


Piac és IT stratégia

Az intézmény - társadalmi-gazdasági környezethez való alkalmazkodást is magába foglaló - jövőképe, illetve az ennek megvalósulását szolgáló tudatos elképzelések és tevékenységek összessége.

Piaci verseny

IT stratégia

Célok kijelölése: • Misszió-vízió • Versenyképesség-hatékonyság-minőség • Tervezés-realizáció-visszacsatolás




Intézményi stratégia, a célok rögzítése


8

• Intézményi stratégia, a stratégiai célok rögzítése • Informatikai stratégia • A fejlesztés előkészítő lépései • A fejlesztés/realizálás • Működtetés/továbbfejlesztés

* BPR (Business Process Reengineering)



A teljes élettartam szakaszai

• A kifejlesztett rendszer bevezetése:




11


hatékonyság

intézményfejleszt.

12

2



Informatikai stratégia

Intézmény átalakítás /1

Az információtechnológia (IT) alkalmazása paradigmaváltást jelent az intézmény szervezeti kereteiben, működési módjában, a humán/tudás erőforrás gazdálkodásban. Az intézményi stratégia (IT stratégián keresztül) így segíti elő, hogy a tudás, mint korlátlan erőforrás értéknövelő termelő erővé váljon.





13


Intézmény átalakítás /2

Mit érint a szemléletváltás? • Menedzsment aspektus: * világos célok, stratégia * pénzügyi-gazdasági feltételek * vezetési módszer

• Operatív aspektus: * értéknövelt szolgáltatás * minőség, vevő-központúság Bevezetés az Informatikai részhez

14



Az IT stratégia két legfontosabb eleme

Mit érint a szemléletváltás? • Humán aspektus: Információmenedzsment

* Érdekeltségi rendszer * Tudásfejlesztés * Szociális érzékenység

• Hatékonysági aspektus: IT fejlesztés

* Szervezeti keretek * IT támogató rendszerek Bevezetés az Informatikai részhez


15


Információmenedzsment



16


Támogató IR fejlesztése

Célja:

Alig van nehezebb és kevés sikerrel kecsegtetőbb annál, mint egy új rendszert kifejleszteni és bevezetni (Machiavelli után szabadon)

A döntési szintek releváns információ-ellátása

Feladata, funkciója: • Az információ gyűjtése • Az információ célorientált feldolgozása • Szempontrendszer szerinti lekérdezhetősége

Intézményfejlesztési stratégia

Eszköze: Támogató információs rendszerek Bevezetés az Informatikai részhez


IR-rel szemben támasztott követelmények 17


18

3



Az IR fejlesztés előkészítése

Primer feladat meghatározása

Feladatok, szakaszok: • Primer feladat meghatározása

• Az intézményfejlesztési stratégiából deriválni kell az IT-el támogatandó feladatot (Például: Bp.-Hh. forgalomellenőrzés) • A feladat részletes specifikációja: * informális, verbális, inkonzisztens * szakmai, de nem informatikai * célorientált * magas absztrakciós szint

(Zöldmezős/nem zöld mezős beruházás)

• IT követelmények • Nagyvonalú üzleti terv (Alternatívák)

• Döntés • Pályáztatás Bevezetés az Informatikai részhez

19




20



IT követelmények • • • • • •



Nagyvonalú üzleti terv

• • • •

Integráltság Skálázhatóság Védettség Időállóság Ergonomikusság Megbízhatóság

Elérendő célok Megoldandó feladatok Várt eredmény, hatáselemzés Nagyvonalú projekt terv – Tevékenységek – Határidők – Erőforrásigény, költségek

• Vezetői döntés Bevezetés az Informatikai részhez

21




22



Megoldás /1

Megoldás /2

• Pályázati kiírás • • • • • •

Saját beruházás-saját kivitelezés Saját beruházás-saját+külső kivitelezés Saját beruházás-teljes külső szállító Hitel-teljes külső szállító Outsourcing stb,



– Feladatspecifikáció, követelmények – Értékelési szempontok – Szerződés minta

• Pályázat készítés – Üzleti ajánlat – Projekt terv – Megfelelőség igazolása, alkalmasság – Szerződés-tervezet 23


24

4



Megoldás /3

• Értékelés, döntés – Szempontrendszer – Pontozás – Döntéselőkészítés

• Szerződéskötés – Jogi környezet – Projekt terv, feladat részletezés – Szállítási terjedelem – Teljesítés, átadás-átvétel Bevezetés az Informatikai részhez


25

5



A „Projekt” meghatározása Lehetséges megfogalmazások:

INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

2. A PROJEKT

1. Tudatos tevékenység-irányítási, szervezési módszertan és keretrendszer.

Dr. Risztics Péter

2. Komplex feladat megoldására kialakított és optimálisan szervezett tevékenységek összessége.

Irányítástechnika és Informatika Tanszék [email protected]

1



A projekt


A Projekt attribútumai

* Komplex feladat * Sok együttműködő * Magasszintű munkamegosztás * Időben (és térben) nagy kiterjedésű * Kockázatminimalizálás * Költséghatékonysági követelmény * Dokumentáltság-követelmény

2. Ütemezés, időzítés 3. Erőforrások 4. Költségek

3



Mikor van szükség módszertanra?

1. Objektum, a megoldandó feladat

A projekt

2


A projekt

4


Projekt menedzsment


A rendszerfejlesztési projekt

„A tevékenységek ütemezése, az együttműködők koordinációja”

A projekt típusainak „önkényes” csoportosítása:

Formalizálás:

* Rendszerfejlesztési projekt

Szervezeti keretek definiálása,

* „Minden más” projekt

a működtetés szabályozása, eljárásrend kialakítása, dokumentálás A projekt


5

A projekt

6

1



Az információs rendszerek fejlesztését támogató projekt-menedzselési módszertan „PRINCE” (PRojects IN Controlled Environments)

A PRINCE

A PRINCE nem rendszerfejlesztési, hanem projektirányítási módszertan! A PRINCE támogatja: * Az SSADM-alapú rendszerfejlesztést

* A projekt-menedzsment strukturált módszertan

* A konfigurációkezelési módszertant

* Publikálja: CCTA -(Central Computer and

* A kockázatanalízis és -kezelés módszertant

Telecommunications Agency)

A projekt

7





A projekt

8



A PRINCE-életciklus

A PRINCE helye

Elképzelés Megvalósíthatósági tanulmány Hatáselemzés

Termék életciklus

Feladat-specifikáció Tervezés Fejlesztés Tesztelés Üzembe helyezés

Elképzelések Várakozások

Eszközök Technikák Emberek

Projekt

Konfigurációmenedzsment

életciklus

A projekt

9


PRINCE

10



Mit jelent a termék a PRINCE-ben?

1. Szervezeti struktúrát, adott felelősségi körökkel 2. Tervkeretet és hierarchiát 3. Terméket és típusokat 4.Tevékenységeket, a termékek előállításához 5. Ellenőrzést, minőségbiztosítást


Előnyök

PROJEKT

A projekt

Mit „ad” a PRINCE-típusú projekt?

A projekt

Tevékenységek

BUSINESS/CÉG

Üzemeltetés Változtatás


Küldetés Stratégia

Terméktípusok: 1. Műszaki termék (mint a primer feladat megoldása) 2. Irányítási termék (pl.: vezetési döntés) 3. Minőségbiztosítási termék (pl.: min.biz.-terv) A fenti termékek egy jól definiált és összefüggő nyilvántartási rendszerben helyezkednek el.

11

A projekt

12

2





Mit rögzít a PRINCE?

Szakaszhatárok kijelölése

1. A projekt és szakaszainak szervezeti felépítését 2. A projekttervek tartalmát és szerkezetét 3. Ellenőrzési pontokat a tervszerűség biztosításához

Szempontok a szakaszok határainak kijelöléséhez: 1. A műszaki termékek előállítási sorrendje

valamint a konkrét projekt

2. Az összefüggő termékek csoportosíthatósága

4. Termékeit

3. Természetes döntési pontok a minőségi szemléhez

5. Tevékenységeket, melyek a termék előállításához kellenek A projekt

13



A projekt

14



Tipikus rendszerfejlesztési szakaszhatárok

A PRINCE fontos elemei * Szervezet

* * * * *

Feladatspecifikáció Rendszerfejlesztés Kivitelezés Üzembe helyezés Tesztelés

* Tervezés/szakaszolás * Irányítás/ellenőrzés * Termék * Tevékenységek

A projekt

15



* Kockázatmenedzsment * Minőségmenedzsment * Konfigurációmenedzsment * Változásmenedzsment

A projekt

16



PRINCE alkotóelem: Szervezet

A PRINCE, mint folyamat-alapú eszköz

Projekt Felügyelő Bizottság - PFB A projekt irányítása

Projekt előkészítés

Projekt alapítás

Szakaszhatárok kezelése

Tervezés

Szakasz irányítása

Projektvezetőség - POB Projektigazgató

Projekt lezárása

Felhasználói képviselő

Projektirányító

Szakaszirányító(k)

Projektirányítás Projektbiztosító team

Termékmenedzselés

A projekt


Adminisztratív koordinátor

17

A projekt

Szakmai képviselő

Munkacsoportok

Felhasználói koordinátor

Szakmai koordinátor

18

3






PRINCE alkotóelem: Szervezet 1. Projektvezetőség:

1. Projektvezetőség (Projekt Operatív Bizottság):

* Feladata: • jóváhagyja a szakaszterveket, illetve azok kiigazítását,

* Feladata: • a projekt átfogó ellenőrzése,

• jóváhagyja a szakasz lezárását,

• felelős a szakmai és üzleti szempontok érvényesítéséért ellenőrzések útján,

• engedélyezi új szakasz elkezdését, • biztosítja az erőforrás allokációt,

(folyt.)

• kezeli a konfliktusokat.

A projekt

19



A projekt

20




PRINCE alkotóelem: Szervezet 2. Projektirányítás

* Összetétele:

* Szerepek/Összetétel:

• Projektigazgató • Felhasználó képviselője

• Projektirányító

• Szakmai képviselő

• Szakaszirányító • Munkacsoportok • Projektbiztosító team/Projektellátó iroda • Projekt-könyvtáros

A projekt

21



A projekt



• Szakaszirányító –Felelős:

–Felelős:

Egy adott szakaszban a termék elkészítéséért, a munkacsoport szakmai irányításáért

A napi feladatok ellátásáért a projekt minden szakaszában.




• Projektirányító

A projekt

22

23

A projekt

24

4







• Munkacsoport(ok) –Felelős:

• Munkacsoport(ok)

Az adott tudást és erőforrást igénylő termék előállításáért

–Csoportvezető: Tervezi, irányítja és ellenőrzi a team tevékenységét

–Feladatok (Pl. rendszerfejlesztés esetén): + Rendszerszoftver team +Alkalmazási szoftver team +Tesztelési team A projekt

25



A projekt

26





• Projektbiztosító team –Felelős: A fejlesztési tevékenység folytonosságáért, a termékek egységességéért

• Projektellátó iroda

(kisegíti a projektbiztosító team-et)

–Feladata: betölti a szakmai koordinátor feladatait, támogatja az adminisztratív koordinálást is, támogatja a felhasználói koordinátort a felhasználói összekötőn keresztül

–Összetétele: +Adminisztratív koordinátor +Felhasználó koordinátor +Szakmai koordinátor/Projektellátó iroda A projekt

27



A projekt

Szervezeti egység

A tervek „rászorítanak”: *a termékek megfelelő minőségére *a határidő betartására *a költségkeretek betartására

Projekt erőforrás terve

Projekt szakmai terve

Szakaszirányító

Szakasz erőforrás terve

Szakasz szakmai terve

Személyek 29

Létrehozás ideje

Tervek

Projektigazgatóság

Munkacsoportok




PRINCE alkotóelem: Tervek


A projekt

28

A projekt

Részletes erőforrásterv

Helyreigazítási terv

Projekt kezdetekor Előző szakasz végén

Amikor szükséges Részletes szakmai terv

Bármely szakaszban, ha hasznos

Egyéni munkaterv 30

5







A tervek vonatkoznak:

A tervek megjelenési formája:

* Termékekre

* Grafikonok

* Tevékenységekre

* Leírások

* Erőforrásokra

* Feltételezések (Indító feltevések)

* Minőségre

* Külső függések (Külső erőforrás, esemény, kockázat)

A projekt

31



A projekt

32




A tervezés szintjei:

Tervek típusai:

* Projekttervek

1. Szakmai tervek

* Szakasztervek

2. Erőforrás tervek

* Részletes tervek

3. Helyreigazító tervezés

* Egyéni munkatervek

4. Minőség tervek

A projekt

33




A projekt

34





1. Szakmai tervek

2. Erőforrástervek

* Projekt szakmai terve (egész projektre)

a munka elvégzéséhez szükséges erőforrások és költségek mennyiségi értékei (szakmai tervekből származtathatók)

* Szakasz szakmai terve (minden szakaszra) * Részletes szakmai tervek (megadott fontos tevékenységre) * Egyéni tervek (a munkacsoport egy tagjának munkájára)

A projekt


35

A projekt

36

6






PRINCE alkotóelem: Tervek 3. Minőségterv

2. Erőforrástervek

A minőségterv feladatai és eszközei:

* Teljes projekt erőforrás terve * Szakasz erőforrás terve (minden szakaszra)

*Alkalmas és tesztelhető minőségi kritériumok.

* Részletes erőforrás terv (megadott fontos tevékenységekre)

*Tesztelési stratégia a minőségi célok teljesülésének monitorozásához.

* Tűrés, helyreigazításhoz

*Termék-minőségi szemlék eljárásrendje és útmutatói. *Minőségi ellenőrzés erőforrás szükséglete.

A projekt

37



A projekt

38




PRINCE alkotóelem: Irányítás/ellenőrzés Az ellenőrzés szempontjai és célja:

(A PRINCE vezető- és termékorientált ellenőrzéssel illeszkedik a szervezeti és tervezési elemekhez.)

A minőségterv szintjei: *Projekt szint *Szakasz szint

* Az üzleti életképesség ellenőrzése: a projekt tervszerűen, a költség- és erőforrástervvel összhangban folyik-e?

*Részletes szint

(folyt.)

A projekt

39



A projekt

40



PRINCE alkotóelem: Termékek és tevékenységek

PRINCE alkotóelem: Irányítás/ellenőrzés Az ellenőrzés szempontjai és célja: * A szakmai életképesség ellenőrzése, vagyis a projekt-termékek kielégítik-e a meghatározott • megfelelőségi,

A PRINCE-projektek felépítését eredendően a termékek és azok előállításához szükséges tevékenységek jelölik ki. A szakmai tevékenység: a felhasználói követelmények kielégítésére.

• minőségi,

A vezetői feladatokat

• biztonsági,

a projektirányítás érdekében.

• megbízhatósági előírásokat? A projekt


41

A projekt

42

7



PRINCE alkotóelem: Termékek és tevékenységek



Termékek és tevékenységek - PRINCE technikák

A tevékenységek meghatározása és leírása az alábbi „eszközökkel” történik:

1. PRINCE technikák: *Szakmai stratégia *Minőségi stratégia *Tervezési dokumentumok

1. PRINCE technikák 2. Vezetői feladatok 3. Szakmai feladatok

A projekt

43




A projekt

44




Szakmai stratégia: Minőségi stratégia:

* Szabványos módszerek használata. * Rendszerfejlesztéshez: SSADM. (Meghatározza a termékek definiálásához, előállításához, teszteléséhez szükséges tevékenységeket, melyek a fejlesztési folyamathoz kellenek.) * Kockázatelemzéshez, -kezeléshez: CRAMM. (Tevékenységeket ír elő, melyek az indokolt intézkedéseket definiálják a kockázatok ellen.) A projekt

45



Projekt-minőség „határai” Felhasználó minőségi elvárásai

A projekt

46



Tervezési dokumentumok (Szabványos, formális): * Termék-felépítési ábra: azonosítja a termékeket felhasználásuk függvényében, és más termékben

Vállalati minőségpolitika

(valós, szakmai termék; vezetői termék)

Projekt minőségi terv

Projekt határ

* Alkalmas pontokon történik-e a minőségi szemle, a termékek tesztelése.


ISO 9001

Minőségrendszer

* Minőségbiztosítás a projekt/fejlesztés minden szakaszában.

* Termék-származtatási ábra: megmutatja a termék előállításhoz szükséges más termékeket

Minőségbiztosítás Szakasz minőségi terv

A projekt


(pl.: funkciók meghatározásához szükséges az adatszerkezet, folyamatmodell) 47

A projekt

48

8







Tervezési dokumentumok (Szabványos, formális):

Tervezési dokumentumok (Szabványos, formális):

* Termékleírás:

* Transzformációk:

megadja minden termék

azonosítják

• célját,

– a termékek előállításához szükséges tevékenységeket,

• megjelenési formáját,

– függőségüket más tevékenységektől, termékektől, vagy

• összetételét, és • jellemző minőségi kritériumait.

A projekt

– külső erőforrásoktól (pl.: már elkészült termékek kiegészítése, átalakítása). 49




A projekt


* Tevékenységháló:

Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok

A PRINCE a szakmai feladatoktól független vezetői tevékenységeket definiál, melyek

a tevékenységeket logikus sorrendbe rendezi, mely előfeltétele

*a feladatok megoldásához biztosítják, szervezik az erőforrásokat,

• a tevékenység időszükséglete kiszámításához és

*megtervezik a termékek előállításához szükséges erőforrás/költség igényt,

• a munka ütemezéséhez.


51


Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok 2. Vezetői feladatok:

* ellenőrzik, hogy a minőségbiztosítási termékek időben és költségvetésen belül elkészüljenek


A projekt


52


Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok 2. Vezetői feladatok:

* elvégzik a munka előrehaladása és erőforrásfelhasználás összevetését, értékelését,

A projekt


2. Vezetői feladatok:

Tervezési dokumentumok (folytatás):

A projekt

50

53

* megteszik a szükséges helyreigazító intézkedéseket, ha eltérés mutatkozik * megszerzik a jóváhagyásokat a vezetői/döntési hierarchiából

Az irányítási termékek biztosítják az előrehaladás biztonságát, az irányítás dokumentáltságát. A projekt

54

9



Termékek és tevékenységek - Vezetői feladatok



Termékek és tevékenységek - Szakmai feladatok 3. Szakmai feladatok

2. Nagyvonalú vezetői feladatok: *Szakasz-feladatok

* A projekt szakmai termékeinek létrehozása

*Projektzárás

*A szakmai termékek fokozatos kialakítása

*Projektalapítás

A projekt

55



A projekt

56

Termékek és tevékenységek - Szakmai feladatok

Egyszerű példa

3. Szakmai feladatok

Létező „Hivatal” hatékony működésének kialakítása

*Szakmai termék előállításához szükséges egyedi tevékenységháló kialakítása

Projekt szakaszok: I. Projektalapítás

*Rendszerfejlesztési projektekben a szakmai tevékenységek azonosítását, tervezését, a tevékenységek célját és sorrendjét az SSADM írja elő. A projekt




II. Felmérés III. Fejlesztés IV. Bevezetés 57


A projekt

58


Példa: I. A PDP - Project Developing Plan


Példa: PDP - Project Developing Plan

1. Célja, feladata 2. Projekt szervezet

3. Projekt módszertan, irányítási rend

* PFB - Projekt Felügyelő Bizottság

* projekt/szakasz kezdete, vége (zárás)

* POB - Projekt Operatív Bizottság

* feladat kiadása, végrehajtása, számonkérése

* Stage menedzserek, szakmai team-ek

* ellenőrzés, jóváhagyás

* Minőségbiztosító

* jelentés, dokumentálás

* Ellátó csoportok A projekt


59

A projekt

60

10






4. A projekt tervei

5. Szakaszolás - szakasz tervek

* a teljes projekt időterve (projektterv, Gantt digram)

* tevékenységháló

* a teljes projekt szakmai áttekintése (szakmai terv: specifikáció, tervezés, bevezetés) * a teljes projekt erőforrás/költség terve A projekt

* időzítés * erőforrás/költség 6. A projekt sikerének kritériumai 7. Kritikus pontok/feladatok és kezelésük

61





A projekt

62



Példa: II. Felmérés - Folyamatok feltérképezése

BPM - Business Process Mapping Jelenlegi ügyvitel, gazdálkodás felmérése, dokumentálása:

8. Kockázat- és változásmenedzsment * kezdeti definiálatlanságból eredő kockázat

*Interjúk

* változások kezelése a projektben

*Verbális megadások, leírások

* kockázat minimalizálás - monitorozás

*Formalizálás (folyt. köv.)

9. A projekt sikerének kritériumai 10. Kritikus pontok/feladatok és kezelésük A projekt


63


A projekt


Példa: II. Felmérés - Folyamatok feltérképezése Formalizálás: • Folyamatleltár (folyamatábrák tartalomjegyzéke) • Eseményjegyzék (folyamatindító események) • Folyamatábrák (Grafikus ábrák, kapcsolatok,..) • Kiegészítő táblázatok a folyamatábrákhoz • Hivatal szervezeti ábrája és kapcsolati mátrix • Szervezet- és rendszerfejlesztési javaslat A projekt


65

64


Példa: III. Fejlesztés

1. Szervezetfejlesztés 2. Rendszerfejlesztés: * Futtatási környezet kiválasztása * Fejlesztési környezet kiválasztása * Rendszertervezés (szabványos technológiával) * Teszt-tervezés * Fejlesztés (szabványos technológiával) * Beszerzés, infrastruktúra-fejlesztés A projekt

66

11



Példa: IV. Bevezetés

1

1. Business Process Reengineering - BPR * Szervezetfejlesztés alapján optimalizált folyamatmodell részletes (munkaköri) lebontása * Folyamatleltár, eseményjegyzék, folyamatábrák, kiegészítő táblázatok felújítása; egységekre, egyénekre bontása; kapcsolatok, információ-átadás; felelősség-jogosultság 2. Betanítás 3. Üzembe helyezés 4. Support A projekt



Infokommunikációs technológiák ID 1

67

Task Name Rövidtávú feladatok megoldása

2

Szerződéskötés

3

Projektalapítás

4

Projektszervezet felállítása

5

Projektalapító okirat létrehozása

6

Projekt minőségbiztosítási rendszerének kialakítása

7

POB ülések

9

PFB ülések

Alapszintű akkreditált oktatások megtartása (ECDL)

12

A hivatal jelenlegi működésének elemzése A legsűrgősebb teendők meghatározása

14

A legsürgősebb fejlesztések kijelölése

15

Javaslattétel a szükséges infrastruktúra fejlesztésre

16

Fejlesztési környezet beszerzése

18

Rendszertervezés

19

Tesztterv

20

Fejlesztés Üzemeltetési környezet beszerzése

22

Üzemeltetési környezet felállítása

23

Tesztelés

24 25 26

'03 Apr 28 T S

W

'03 Jun 23 S

T

'03 Aug 18 M

'03 Oct 13 T S

F

'03 Dec 08 W S

'04 T

01-31

02-03

02-05

02-03

02-21

02-03

02-21

02-03

11-12

02-03

11-12

02-24

03-21

02-24

03-21 03-24

04-04

04-07

04-21

04-07

04-21

A kijelölt fejlesztések elvégzése

17

21

'03 Mar 03 M F

T

Felmérés

11

13

'03 Jan 06 S

Projekt menedzsment

8

10

W

04-22

05-05

04-22 04-22

06-16 05-05 06-17 06-17

10-06 07-14 09-09

10-06 10-07

10-21

A fejlesztési megoldások hivatali bevezetése Ügyviteli folyamatok újraszabályozása Oktatások

A projekt

10-22 11-03

10-31 11-05

68

12


BME GTK / Műsz. Mendzs. Szak

I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés

INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

• Mi a SW? Adatok, programok, dokumentációk • Mi a probléma? Szoftverkrízis: idő- és költségkeretek túllépése, kontra <30%-os hasznosulás • A készítés módszertana: technologizálás

3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék [email protected]

SSADM




I.2. Technologizálás

A használt (informális) nyelv ellentmondásai: Megetette a lovat a zabbal A modell leírása (formalizálás):

• Mi a megoldás? Computer Aided Software Engineering (CASE) SSADM

3


Formális az a reprezentáció, amely csak pontosan definiált fogalmakat, szerkezeteket és műveleteket használ, és a definíciók megadásának formáit is rögzíti. Például: Építész tervek, állapottábla, stb. Matematikai modellek: legszigorúbb leírás SSADM

C 3λ

C

3,0,0

C 3λ

• Általános termék: Gyártmánytervezés-prototípus-gyártástervezés-nullszériagyártás-karbantartás • SW: folyamatos változás, mert nem igényel technológiai változtatást Technikailag könnyű, ámde bonyolult, ezért veszélyes. • Módosíthatóság és újrafelhasználhatóság (új rendszerben) • A sw-fejlesztés folyamatának leírása, élettörténeti sémák: vízesés, inkrementális, spirál

2,0,1 2λ

1 C 3λ

3,0,0

3λ

SSADM

Infokummunikációs technológiák


Szoftver életciklusa

1 C 3λ

1 C

4


Egy matematikai modell Nem javítható, degradálható alrendszer Markov modellje: N=3, S=1, D=1, λ, µ,

3,1,0


I.3. A formalizálás felvetése

• Mit technologizálunk? Feladatspecifikációt és megvalósítást! • Génius vagy team? Team! ~ akkor: Projekt • Egyedi technológia vagy paraméterezhető, általános? Paraméterezhető általános! ~ akkor: Módszertan


2

Hibás állapot

5

SSADM

6

1



A vízesésmodell értékelése

A modell a termékfejlesztésre orientál. Főbb lépései: • • • • • • •

Analízis (Eredmény: specifikáció) Architekturális tervezés (Magasabb absztrakció) Részletes tervezés (Önállóan kódolható részek specifikáció) Kódolás (Tervezésből implementáció, tesztelés is) Integrálás (Tesztelt részek összeállítása) Tesztelés (Rendszerteszt) Üzembe helyezés, rendszerfelügyelet

SSADM

7



• Az egyes fázisok akkor kezdődnek, amikor az előző befejeződött • Befejezési kritériumok definiálása, ellenőrzése: validálás és verifikálás • Tervezés és megvalósítás-orientált, de nem rendszerműködésre, -követésre, karbantartásra orientált • Továbbfejlesztés - működés folyamatos monitorozása, változtatási igények és végrehajtásuk Most nézzük az előnyt, hátrányt!

SSADM

Előny: • Világos tevékenységek sorozata • Egységes szemléletű tervezési fázisok Hátrány: • Csak a végéről van visszacsatolás • A valóság ritkán ilyen szekvenciális, az iteráció nehéz • Csak pontos feladatspecifikációnál használható, a feladat gyakran bizonytalan • A türelmes user csak a fejlesztés végén szembesül az eredménnyel (Ez gyakran több mint egy év!)

Célok megismerése

Elő ny,

Gyors tervezés Prototípus kidolgozása

hátr ány ?

Igények pontosítása Pontos SW tervezés

9


SSADM

10



Inkrementális modell

A prototípus modell előnye, hátránya Előny: • Időben kiderül a valós igény • Nem épül be felesleges funkció • A user végig követi a fejlesztést Hátrány: • A szisztematikusság hiánya kaotikus rendszerhez vezethet • Kompatibilitási gondok lehetnek • Inkonzisztens rendszerfelépítés lehetséges




Input, alapfolyamatok, követelmények, elvárt eredmények Válasz: Kísérletsorozat, működő modell - szimuláció

SSADM

SSADM

8

Prototípus modell Kevéssé definiált feladatok:

A vízesésmodell előnye, hátránya




Vízesésmodell

11

A user-kritikus komponensek prioritási rendjében fejlesztenek, több lépésben, finomítással. Az inkrementumokat összeillesztik elkészülésük sorrendjében Hátrány: Sok lépés, hosszú fejlesztési idő, költség Előny: • Bizonytalan user, • Komplikált algoritmus, • Egyedi feladat esetén. SSADM

12

2





I.4. A szoftver fejlesztés lépései, egyszerűen

Spirálmodell A folyamatos változást szemlélteti: 1 Célok tisztázása: analízis, nagyvonalú tervezés (Alternatívák kidolgozása, ebből optimum)

2 Alternatívák értékelése, kockázatelemzés

Modellezés

(Gazdasági szemléletű kockázatelemzés)

3 Megvalósítás, tesztelés (Részletes tervezés, implementáció, tesztelés)

4 Üzemeltetési tapasztalatok alapján: Szükséges-e módosítás, továbbfejlesztés. Új ciklus indítása. SSADM

13



SSADM


Fogalmi modell

Implementációs modell

Tervezés

Fog. modellnek megf. implementációs modellek

A „valóság” rendszerei Problématér / Fogalmi tér

Modellezés

2. A felhasználható eszközökből kialakítható rendszerek leképzése:

Követelményeket kielégítő rendszerek

Modellezés 1. A követelményeket kielégítő rendszerek leképzése:

Modellezés

Valóság


I.4. A szoftver fejlesztés lépései, egyszerűen

Implementációs tér

Problématér

14

Felhasználható eszközökből

Implementációs tér

építhető rendszerek

Tervezés Felh. eszközökkel létrehozható, a köv. megfelelő rendszerek

A fogalmi modellnek megfelelő optimális implementáció létrehozása

Megvalósított rendszer

SSADM

15



SSADM


II. Bevezetés az SSADM-be

Strukturált Rendszer Analizálási és Tervezési Módszer



II.1. Az SSADM alkalmazásának okai

Structured Systems Analysis and Design Method

SSADM

16

17

1. Segíti a fejlesztés határidőre való elvégzését: * elemi szintre lebontott tervekkel (mit, mikor hogyan), * előírt ellenőrzéssel, * elvégzendő munka megbecsülhetőségével. 2. Támogatja a felhasználó bevonását a fejlesztésbe: * prototípus készítés lehetősége, * grafikus technikák alkalmazása, * alternatívák kialakítása és választási lehetőség. 3. Dokumentáltsága támogatja a rendszer működtetését, továbbfejlesztését. SSADM

18

3


Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.)

Az SSADM alkalmazásának okai (folyt.) 6. Támogatja a termelékenységet és rugalmasságot: * a technikák elősegítik az elsajátíthatóságot és pontosságot, rövidítik a fejlesztési időt, * a projektirányítás a kritikus termékekre tud összpontosítani. 7. A szállítóktól való függés csökkentése: * a formális specifikáció lehetővé teszi az ajánlatok gondos összevetését, * a logikai és fizikai tervezés szétválasztása csökkenti az újraírás költségeit.

4. Támogatja az „új” fejlesztő beillesztését: A formalizálást megvalósító technikák (lásd később) használata könnyű beilleszkedést, megértést biztosít. 5. Optimális megfelelőség biztosítása: * korai fázisban validálás, * teszttervek, verifikálás, * teljesség, konzisztencia.

SSADM

19


II.2. A módszer környezete és felépítése

SSADM

20



Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában

Mivel foglalkozik ez a rész?

* Az SSADM három nézete.

TELJESKÖRŰ ANALÍZIS

Fizikai rendszer tervezés

Kivitelezés, tesztelés

* Az SSADM alkalmazásának feltételei.

Logikai rendszer specifikáció

TERVEZÉS

elemzés

STRATÉGIAI

Követelmény

* Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában.

Megvalósíthatósági elemzés

SSADM

specifikáció




Követelmény


FEJLESZTÉS

MŰKÖDŐ TERMÉK

PROJEKTIRÁNYÍTÁS SSADM


21


SSADM


* stratégiai tervezés (csak a technikák használhatók) * megvalósíthatósági tanulmány (de nem teljes körűen támogatja a szervezeti és pénzügyi elemzést) ~ projekt alapító okirat * teljes körű analízis * fejlesztési projekt (kivitelezést, tesztelést nem teljes körűen) SSADM


23


Az SSADM alkalmazásának feltételei

Az SSADM helye a rendszerfejlesztés életciklusában Az SSADM használhatóság a fejlesztés menetében:

22

1. Adat / információ esetén probléma a * strukturálatlan adat, vagy a * túlzottan strukturált (pl.: statisztikai adatok), mert nehéz a technikákkal modellezni. 2. Funkciók / eljárások esetén követelmény, hogy * körbehatárolható legyen a modellezéshez, * ábrázolható legyen magas szintű adatfolyam ábrákkal. 3. A terjedelem körbehatárolható legyen kontextus ábrával SSADM

24

4



Az SSADM technikái

Az SSADM három nézete FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI

1 Diagramra épülő technikák: * Adatfolyam modellezés * Logikai adatmodellezés * Egyed-esemény modellezés * Elérési út modellezés * I/O szerkezet meghatározása * Dialógus tervezés * Feldolgozások logikai modellezése

RENDSZER MEGOLDÁSAI

ok am

y tfol ada

ada ttár

FUNKCIÓK egyedek

események egyedek

ESEMÉNYEK

események



ak

ADATOK

SSADM NÉZETEK SSADM

25



SSADM

Adatfolyam (AFD) modellezés AFD az elemzés és a tervezés során is használható

2 Nem diagramszerű technikák: * Követelmény meghatározás * Rendszerszerv. vált.-k kidolgozási módszere * Rendszertechn. vált.-k kidolgozási módszere * Funkció meghatározás * Relációs adatelemzés * Specifikáció prototipizálás * Fizikai tervezés

SSADM

• Leírja: folyamatokat, adattárolást, mozgatás, és az adatok forrásait, és felhasználóit • Meglévő rendszer vizsgálatakor: fizikai szintű AFD › logikaivá alakítjuk › lehetséges megoldások logikai AFD-i

27


SSADM

3 Tároló: nem történik, nem mozog, eltesszük

Gane/Sarson 5

M1

Leírás

4 Terminátorok: a rendszeren kívüli forrás/nyelő „Értelmezés”


Munka lapok

Név

2 Adatfolyam: adat mozog (de nem történik semmi)

SSADM


Adatfolyam diagram szimbólumai /2

1 Process: információ-átalakítás (történik valami)

Leírás

28


Adatfolyam diagram szimbólumai

Yourdon/DeMarco



Az SSADM technikái /2


26

29

SSADM

Ügyfél

30

5



AFD szintjei (Yourdon/DeMarco)

Ügyfél megadja az utazási adatokat › fizet › megkapja a jegyet és a számlát: Gane/Sarson D1

Áruk Árú adatai

Vevő

Rendelés

1

Vásárlás Eladás adatai D3



AFD példa

Az AFD szintjei: • Hierarchikus modell • Legmagasabb absztrakciós szinten contextus (környezeti) diagram • A további szinteken a contextus process további kibontása (0.,1.,… szintű diagramok)

Eladások

SSADM

31



SSADM

32



Az AFD szintjei (0. szintű diagram)

AFD (Yourdon/DeMarco)

Járatnyilvántartó

Idő, cél

Ügyfél Úti adatok

Repülőjegy

Ügyfél

Ügyfél

vásárlás Pénz

járat

helyfoglalás

Jegy

pénz

jegykiállítás

jegy

költség

Számla számla

számlázás

Ügyfél

Contextus diagram Számlanyilvántartó SSADM

33



SSADM

Jelentés kérés Mért adatok

Betegőrző rendszer

Beteg alapadat

Jelentés

Mért

Helyi felügyelet

átvitt adatok

Nővér

Riasztás

választ

0 szintű diagram adatok

Példa folytatása: Intenzív betegőrző 1. Szintű diagram: Központi felügyelet

Context diagram

Beteg



Példa: Intenzív betegőrző rendszer

Beteg

34

név

kereső

választott beteg

Beteg alapadat Átvitt

érték

adatok Napló

Központi felügyelet

Riasztás

Clock

Nővér

Jelentés kérés

Archiváló

korlát vizsgálat korlátsértés

idő Jelentés

napló

Jelentés készítő

Napló szerkesztő

riasztás riasztás szerkesztés

Archívum SSADM


35

SSADM

36

6





Esettanulmány: Patika

Esettanulmány: Patika

/2

Patika process kifejtése

Contextus diagram recept

Árazó

recept

Vevő/beteg

árazott recept

Pénztár

pé nz

gy óg ysz er

pénz

Primitív process

Patika számla

gyógyszer

Gyógyszergyár

szer gyógy

SSADM

37




er

Árukiadó

38



SSADM


40


Logikai adatmodellezés: LDM Célja: Egyedek és köztük lévő kapcsolat leírása Egyed: Objektum vagy fogalom

Az AFM termékei Létrehozott vagy módosított termékek: • Adatfolyam modell és belső termékei: – Kontextus-ábra – Hierarchikus adatfolyam-ábrák – Elemi folyamatok leírása (elemi process-ek) – Külső egyedek leírása (felelősség, funkció) – Be/Kimenet leírások (R-határt átívelő adatok) • Adatjegyzék (Határon átlépő elemi adatok) • Logikai adattár-egyed megfeleltetés

Egyed valamely tulajdonsága: attribútum Az elemzés és tervezés során rendelődik az egyedhez az attribútum.

Kapcsolat: Egyedek közötti viszony. Mi a lényeg? Egyedek és kapcsolataik elemzése. Eredmény: Adatszerkezeti ábra. Logikai adatmodell: adatszerkezeti ábra + egyed-, kapcsolat-, attribútum leírások.

Most nézzük a következő technikát: LDM!


sz gyógy

Az AFM mélyebb elemzése

39

SSADM

áruraktár

er

Az AFM konkrét alkalmazása az elemzési szakaszokban (követelmény specifikációig): • Jelenlegi fizikai rendszer elemzése; Követelmények azonosítása: hiányosságok megkeresése, új funkciók kijelölése. • Jelenlegi logikai rendszer elemzése; Továbbvihető logikai folyamatok azonosítása, a rendszerszervezési alternatívák kiinduló pontja. • Rendszerszerv. alternatívák: Felhasználói döntés előkészítése, átfogó kép a lehetőségekről. • Választott rendszerszerv. alternatíva kiegészítése az új működésekkel; Új AFM a funkció-meghatározáshoz

Az AFM fő célja, együtt ábrázolni a rendszer folyamatait és adatait: • Rendszer határok kijelölése • Rendszer külső objektumainak meghatározása • Ki/Beáramló információk meghatározása • Belső információ-áramlás • Információ-tároló helyek meghatározása • Információt feldolgozó, átalakító folyamatok meghatározása


gyógyszer

SSADM

Az AFM mélyebb elemzése

SSADM

Logisztika

sz gyógy

blokk pénz

pénz

Árazott recept

pénz

kasszafiók

41

SSADM

42

7



• megvalósíthatósági elemzésben, a jelenlegi rendszer és a kívánt rendszerek áttekintő adatszerkezetei meghatározásához • követelményelemzésben, adatismétlődések kiszűrésére a jelenlegi környezet leírásában (redundancia) • rendszerszervezési alternatíváknál, áttekintő adatszerkezetek a megoldás alátámasztására • követelményspecifikációban, részletes logikai adatmodell az igényelt rendszerről a megfelelősség ellenőrzéshez. Az adatmodell: alap a logikai adatfeldolgozó folyamatok tervezéséhez, később a fizikai adatbázis tervezéshez.

SSADM

43



Logikai adatmodellezés termékei

• Logikai adatszerkezet ábra (kiegészítve több részábrával) • Egyed leírások • Kapcsolat leírások • Attribútum leírások SSADM


Jelölés és meghatározás

• Áttekintő LDM: 8-12 nagyobb egyed egy adatszerkezeten, kapcsolódó leírások nélkül; • Jelenlegi környezet LDM-je: az információ felhasználás és előállítás leírása, mely megfelel a jelenlegi fizikai illetve logikai DFD részletességének • Igényelt rendszer LDM-je: új rendszer információs követelményeinek leírása 45



44


Az elemzés-tervezés három LDM-je

SSADM



LDM alkalmazása az SSADM fázisaiban

Egyed lehet: Tárgy, fogalom.

Van neve: Folyószámla, Átutalás, Ügyfél, vagy Szervezet, Dokumentum, Helyiség, Dokumentum-állapot Van jele, benne az egyed nevével: FOLYÓSZÁMLA

SSADM

46



Még az Egyedről

Jelölés és meghatározás / Kapcsolat

Tárgy, fogalom, amelynek tulajdonságait ismerni kell Például: SZEMÉLY, mint objektum Leírásához szükséges tulajdonságok fajtái: NÉV, CÍM, .. Tehát: Egyed típus (személy) és előfordulás (Kovács) Másik példa: Típus: Vevő

Kapcsolat: Két egyed, illetve egy egyed és saját maga közötti összefüggés, annak minden lehetséges előfordulásával (Pl.: Két vevő). A kapcsolat „végének” tulajdonságai: • Fok: jelzi, hogy ezen oldali egyed egy, vagy több előfordulása kapcsolódik a másik végi egyed egy előfordulásához.

Vevő

SSADM


Előfordulás: Személy, Cég,.. 47

SSADM

48

8



Kapcsolat opcionalitása és összekapcsoló kifejezés

• Opcionalitás: jelzi, hogy az egyik oldali egyed minden előfordulásához a másik végi egyedből kötelezően kapcsolódik-e előfordulás • Összekapcsoló kifejezés: kapcsolat végi szöveg, mely leírja erről a végről a másik felé nézve a kapcsolatot Nézzük a kapcsolat fokát! SSADM

49



Kapcsolat foka, 1:1 1:1 - egy egyed egy előfordulása kapcsolatban áll egy egyed egy másik előfordulásával A

B

SSADM

50



Opcionalitás, 1:n

Kapcsolat foka, 1:n

1:n opcionalitása: Opcionális, ha az adott egyednek lehet olyan előfordulása, mely nem vesz részt a kapcsolatban.

• 1:n - egy egyed egy előfordulása kapcsolatban áll egy egyed egy vagy több másik előfordulásával ÜGYFÉL



ÜGYFÉL

FOLYÓSZÁMLA

FOLYÓSZÁMLA

ÜGYFÉL

FOLYÓSZÁMLA

Az idő múlása: 1:1-ből idővel 1:n lehet. SSADM

51



Opcionalitás, n:m; kapcsolódó egyedtípus

SSADM

52



n:m átalakítása 1:n típusúvá; Kapcsolat összekötő kifejezés

(Kapcsolat összekötő kifejezés)

Átalakítás

• n:m - egy egyed egy vagy több előfordulása kapcsolatban állhat egy egyed egy vagy több másik előfordulásával PROJEKT

MUNKAKIOSZTÁS

Az n:m kapcsolatból 1:n kapcsolatot csinálunk. Kapcsolat összekötő kifejezés: Az alany felöl írja le a kapcsolatot a tárgy felé.

MUNKATÁRS

ÜGYFÉL PROJEKT

MUNKAKIOSZTÁS

SSADM


MUNKATÁRS

BIRTOKOL

FOLYÓSZÁMLA TARTOZIK

53

SSADM

54

9



A logikai adatmodellezés lépései

Gyakorlati logikai adatmodellezés

• Tagok kölcsönözhetnek, max. 6 könyvet. Ha időre nem viszik vissza, akkor pénzbüntetés, háromszori figyelmeztetés után letiltás a rendezésig. • Lehet: könyv egy, vagy több-szerzős, egy könyv több példányban, egy írótól több könyv. • Ha egy példány sincs az igényelt könyvből benn, akkor foglalást lehet biztosítani, és beérkezéskor értesítés mehet. SSADM

55


KÖNYV, ÍRÓ, PÉLDÁNY, KÖLCSÖNZŐ, FOGLALÁS, KÖLCSÖNZÉS, BÜNTETÉS

2 Közvetlen kapcsolatok és foka ÍRÓ

BÜNTETÉS

KÖNYV

n:m helyett 1:n,

KÖLCSÖNZŐ

FOGLALÁS

KÖNYV

PÉLDÁNY

BÜNTETÉS

KÖLCSÖNZÉS

Redundancia eltávolítása SSADM

57



56



• Elemi folyamatok Minden egyedhez kell legalább egy elemi folyamat, mely azt létrehozza, illetve törli. • Adattárak Minden egyed csakis egy adattárban szerepel (Ellenőrzés a jelenlegi logikai, ill. az igényelt DFM-nél) • Elérési utak (Ezt elemezzük részletesebben!) SSADM

58



Elérési út segédábrái

A lekérdezési utak előállítása az adatmodellezés része. Minden lekérdező funkcióhoz és módosító funkció lekérdező részéhez egy-egy ábrát kell készíteni. Ez felsorolja a lekérdezés során érintett egyedeket, és olyan útvonalat jelöl ki, melyet egyszerű adatbázis olvasási művelettel be lehet járni. Nézzük végig a szükséges lépéseket!


KÖLCSÖNZÉS

SSADM

Lekérdezési / elérési utak ellenőrzése

SSADM

PÉLDÁNY

LDM és az DFM illeszkedés ellenőrzése

Fölérendelt egyed-jelleg

SZERZŐ

KÖLCSÖNZŐ

FOGLALÁS

A logikai adatmodellezés lépései /2 3 A kapcsolat redundanciái, és viszonya, jellege ÍRÓ

/1

1 Egyedtípusok kiválasztása

Könyvtári példa:




59

A segédábrák létrehozásának lépései:

• Lekérdezés indításának meghatározása A lekérdező funkció bemeneti adatelemei: belépési ponton lévő egyed kulcsa, kiválasztott paraméterek.

• Lekérdezési út meghatározása Nézzük végig a szükséges hat tevékenységet! SSADM

60

10



Lekérdezési úthoz a hat tevékenység, 5-6

Lekérdezési úthoz a hat tevékenység, 1-4

5 Igényelt adatok elérhetők-e a következő olvasási műveletekkel? Egyed olvasása közvetlenül a kulcs alapján, Főegyedhöz tartozó alegyed olvasása, Alegyed főegyedének olvasása. 6 Az összes egyed összes belépési pontjának megjelölése a logikai adatszerkezeten, a fizikai adattervezéshez. Most nézzünk egy példát!

1 Azonosítsuk a funkcióval elérendő egyedeket 2 Fenti egyedekkel a LDM-részlet rajzolási szabály: Főegyedből alegyedbe tartó elérés függőlegesen; ellenkezőleg - vízszintesen; 3 Az ábra átrajzolása Jackson jelölésmóddal. 4 Lekérdezési belépési pont megjelölése. Folytatás az 5-6-ttal. SSADM

61





SSADM

62



HELYSÉG

Lekérdezési út meghatározása, Példa Adatszerkezet részlet

Tartalmaz

Sorolja fel egy adott helységhez/településhez tartozó összes, tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlant! Nézzük a megoldást!

Tartozik CÍM Szerepel Tartozik TULAJDONI LAP

Nyilvántart Szerepel INGATLAN

SSADM

63



HELYSÉG

LEKÉRDEZÉSI ÚT

Helységkód

SSADM


*


A „visszakeresési út” összefoglalása

CÍMEK HALMAZA

CÍM

64

TULAJD. LAPOK HALMAZA

TULAJD. LAP *

INGATLANOK HALMAZA

INGATLAN *

SSADM


65

Cél: az adat-visszakeresési process előkészítése. Lépései: • A LDM-ből ki kell választani azokat az egyedeket, melyeket a lekérdezés érint (Ez a lekérdezés adat almodellje: ld. köv. példa) • A lekérdezést indító adatok meghat.: a belépési ponthoz, a példában az ÍRÓ műveire várakozókat keressük • Meghat. a lekérdezés navigációs útját: lekérdezési adat modellt végigjárjuk a belépési pontból (Nyilak!) • Leírása Jackson szerkezet használatával SSADM

66

11



Példa: Egy meghatározott író műveire váró kölcsönzők lekérdezése

Kell: KÖLCSÖNZŐ egyedtípus, mert a visszakeresendő vannak, ÍRÓ, a visszakeresési igényből adódik



Példa folytatása: Jackson szerkezet

adatok ott

Az elérési nyilakat úgy használjuk, hogy az alárendelt előfordulásból Jackson iterációval kiválasztjuk a csoporton belüli kívánt tagot

Az almodell: Visszakeresési útvonal ÍRÓ-tól KÖLCSÖNZŐ-ig

Írókód Író

Író

Szerző csoport

Csoport

Kölcsönző

*

Szerző

Tag

Foglalás

Ebből Jackson szerkezet megrajzolása

Könyv SSADM

67



Iteráció

a funkció meghatározás I/O-t is magában foglalja. 69


Adatfolyam modellezés D

Követelmény meghatározás

Logikai adatmodellezés D

D

Dialógus tervezés

Egyed-esemény modellezés D

A dialógus tervezést követi a menü tervezése. Az egyed-esemény modellezés lehetővé teszi a logikai adatbázis feldolgozások közül a módosító feldolgozások logikai tervezését. Az I/O szerkezet és az (relációs adatelemzéssel ellenőrzött) adatmodellen értelmezett visszakeresési út modell lehetővé teszi a lekérdező feldolgozások logikai tervezését. SSADM


Kölcsönző


Funkciómeghatározás / 2

SSADM 3. szakaszban: DFM, LDM és követelmény specifikáció eredményei most kiegészíthetők:

I/O-val; ez pedig lehetővé teszi az adatmodellezés pontosítását

relációs adatelemzéssel, és a dialógusok és menük tervezését, továbbá az egyed-esemény modellezést. SSADM

70



A funkciók típusai

Relációs adatelemzés

Funkciómeghatározás, (I/O szerkezet)

*

Foglalás

68


A funkció meghatározás helye és eredménye Helye:

Ez az elérési út modell

Foglalás csoport

Hol tartunk? Mi alapján megyünk tovább? Túl vagyunk a kialakítandó rendszer • DFM részletes kidolgozásán, és • megvan a LDM.

És mi van az I/O-val, vagyis a felhasználói kapcsolattal? A funkciók az input/output-on keresztül kapcsolódnak a környezethez, vagyis


Könyv

SSADM

Funkciómeghatározás Célja: 1 Meglévő ismeretek rendezése, 2 az alapvető funkciók (feldolgozási egységek) meghatározása.

SSADM

Szerző

*

71

Feldolgozás szerint: – visszakeresési, – módosítási (karbantartási) Megvalósítás szerint: – on-line, – off-line A funkció (feldolgozás) kezdeményezése szerint: – felhasználói, – rendszer-oldali (rendszerfunkció) SSADM

72

12



A funkció meghatározás menete A funkció meghatározás nem diagramra épülő, hanem un. táblázatos technika. Hol a funkció meghatározás helye? • Lekérdező funkció: már a követelmény-elemzéskor elkezdődhet, (1. Szakasz) (pl. visszakeresés könyvtárban) • Módosító/karbantartó funkció: a logikai DFD-ok alapján határozhatók meg (Ez a 3. Szakaszban áll elő) A funkció meghatározás helye: 3. Szakasz! (Funkciók kiegészülhetnek még majd az egyed-esemény modellezésnél és prototipizálásnál) SSADM

73



Logikai DFD (Gane/Sarson)

a Kölcsönző Személyi adatok

* Belépés

válasz

*

3

D1 Személyi adatok

D2 Könyv

Elemi process D3

Büntetés

Kölcsönzés

* Felhasználói funkció

nincs benn 4

D2

Foglalás

* a Kölcsönző értesítés SSADM

A funkció felismerése

Elsődleges igény hamar megfogalmazódik: a rendszerben tárolt adatok felhasználására irányul, vagyis visszakeresés. Ezért lekérdező funkció: már a követelmény-elemzéskor elkezdődhet, (1. szakasz) Módosító funkció: a logikai DFD-ok alapján a 3. szakaszban határozhatók meg. A DFD-ből kétféle funkció-indítás azonosítható: Felhasználói funkció - Rendszerfunkció SSADM

74



Kilépés

1 igény


Az DFD-ről leolvasható funkció-jellemzők

2

Kilépési inf


Könyv Rendelési és szállítási adatok

6

Beszerzés

*

5

Keresés

*

Rendszerfunkció


b Szállító 75


Az DFD-ről leolvasható funkció-felismerési lépések


SSADM

76



Az I/O szerkezet meghatározása

Kiváltó esemény végigkövetése: az esemény lekezelésének teljes folyamata => egy funkció! Adatátalakítási szemlélet: az adat-átalakító process az adatokat a környezetből, vagy adattárból kapja, és átalakítás után oda juttatja vissza => lehetőleg nincs folyamat-folyamat kapcsolat! Például: „Kölcsönzés” és „Foglalás” funkciók => Legyen egy funkció! SSADM

Kölcsönzés-process: a „Kölcsönző” indítja => felhasználói funkció Keresés-process: meghatározott időközönként ellenőrzi a kölcsönzési idő lejártát => rendszerfunkció

77

A funkció meghatározás fontos része: • input-output tartalmak • az azokban szereplő adatok logikai szerkezetének – feltárása, – diagramba foglalása (Jackson-féle ábrázolás). SSADM

78

13



SSADM

a Kölcsönző Személyi adatok

válasz

Foglalási dátum (output)

4

* a Kölcsönző értesítés


Reláció: adatok különféle halmazai közötti kapcsolat. (A reláció nem más, mint egyedtípus)

Most nézzünk egy egyszerű példát: Tulajdonság nevek Szakértő reláció Szakértőszám

Sor

001

Szakértő neve

Minősítése

Kiss

A

002

Nagy

B

003

Kovács

D

SSADM


Büntetés

Könyv Rendelési és szállítási adatok

6

Beszerzés

*

5

Keresés

*

b Szállító

Rendszerfunkció

80



A relációs adatelemzés célja az optimális adatszerkezet meghatározása. SSADM

82



A relációs adatelemzés: Funkcionális függés Funkcionális függés. Két tulajdonságtípus között értelmezhető: B tulajdonságtípus funkcionálisan függ A-tól, ha A egy konkrét értékéhez B egyetlen értéke rendelhető. (Ellenkezőleg nem.) A tulajdonságtípus: Személyi szám B tulajdonságtípus: Személy neve Függésdiagram:

Például:

A

Oszlop

SSADM

D3

A relációs adatelemzés Kétféle közelítés az adatrendszer meghatározásában: • LDM (korai szakaszban): – top-down módszer, – egyedtípusok meghatározása (objektumok tulajdonságokkal, mert ezek fontosak a felhasználónak) • Relációs adatelemzés (funkció meghatározás után): – bottom-up módszer, – tulajdonság-típusok viszonya: melyek meghatároznak (azonosítanak) más tulajdonság-típusokat, ezek fontosak a tervezőnek.

A relációs adatelemzés: néhány alapfogalom

Elsődleges kulcs

D2

Foglalás

Kölcsönző adatai (output)

Reláció neve

D2 Könyv

Elemi process

nincs benn

81


3

D1 Személyi adatok

*

*

SSADM

*

Kölcsönzés

Foglalások

Foglalás

*

igény


Könyv adatok (output)

Kilépés

Belépés

Foglalás lekérdezés

ISBN (input)

2

Kilépési inf

1

79




Logikai DFD (Gane/Sarson)

Példa: Az I/O szerkezet meghatározására A könyvtári könyv-foglalások elvégzéséhez szükséges (visszakeresési funkció) lekérdezés I/O szerkezete meghatározása: • Visszakeresendő: adott (ISBN-számmal azonosított) könyvre várakozó kölcsönzők adatai • Megadjuk: azonosítót (input) • Megkapjuk: – könyv leíró adatait (Cím, Szerző, stb.) – várakozók listáját (Kölcsönző adatai, Dátum,..) Most nézzük az I/O adatszerkezetet!

83

SSADM

B

84

14



Kulcstípusok - összefoglaló ábra

A relációs adatelemzés: Kulcsok

Kulcstípusok

Kulcsok: egyedi azonosítók, melyektől más tulajdonságtípusok funkcionálisan függnek. Kulcsjelölt: Tulajdonságtípus, vagy tulajdonságtípus-csoport, mely megfelel a sorok egyedi megkülönböztetésére. Idegen kulcs: ha egy relációban előfordul egy másik reláció kulcsjelöltje. Egyszerű kulcs: a kulcsjelölt egyetlen tulajdonságtípusból áll. Összetett kulcs: a kulcsjelölt egy vagy több idegen kulcsból tevődik össze. Hierarchikus kulcs: kulcsjelölt, melynek van egy, vagy több idegen és egy nem idegen kulcs része. SSADM

85



A relációk jelölés módja A relációkat megadhatjuk: • Táblázatban (Ld. Korábban) • Tulajdonságtípus jegyzékben, az alábbi szabályok szerint: – A jegyzék neve a reláció neve. – Egy sorban csak egy tulajdonságtípus szerepel. – Minden, a kulcshoz tartozó tulajdonságtípus alá van húzva. – Olyan idegen kulcs előtt, mely nem a kulcs része „csillag” áll. SSADM

87



Normalizálás A normalizálás célja: Olyan adatszerkezeteket kell kialakítani, ahol olyan relációk lesznek, melyekben minden nem-kulcs tulajdonságtípus a kulcstól, mégpedig - összetett kulcs esetén - annak egészétől függ funkcionálisan, de más függés nincs a relációban. A menet: A tulajdonságtípusok halmazait a funkcionális függések szempontjából intuitív módon elemezni és alakítani kell mindaddig, amíg a meghatározó tulajdonságtípusokból kulcsok lesznek, és a leíró tulajdonságtípusokat pedig a kulcsokhoz csoportosítjuk. Ezekből a csoportokból alakítjuk ki az optimális adatszerkezetű egyedtípusokat. SSADM




89

Elemi

Komplex Összetett

Hierarchikus

SSADM

86



Példa: a tulajdonságtípus jegyzék Ábrázolás: Megrendelés Rendelésszám Rendelés dátuma Ügyintéző Szállítási határidő *Vevőkód Cikkszám Cikk neve Mennyiség Mennyiség egység

Megrendelés Rendelésszám Rendelés dátuma Ügyintéző Szállítási határidő *Vevőkód

Tulajdonságtípus egy előforduláson belül különböző értékkel ismétlődik SSADM

88



Nem NA ISBN Író neve Könyv címe Kiadás éve Kiadó kódja Kiadó neve Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telefon

Normál alakok: 1., 2., és 3. NA 1. NA 2. NA

ISBN Könyv címe Kiadás éve Kiadó kódja Kiadó neve ISBN Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telef ISBN Író kódja Író neve

SSADM

ISBN Könyv címe Kiadás éve Kiadó kódja Kiadó neve

ISBN Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző száma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telef

3. NA ISBN Könyv címe Kiadás éve *Kiadó kódja Kiadó kódja Kiadó neve ISBN Kölcsönző száma Foglalás dátuma Kölcsönző száma Kölcsönző neve Kölcsönző címe Kölcsönző telef

ISBN Író kódja

ISBN Író kódja

Író kódja Író neve

Író kódja Író neve 90

15



Reláció-halmazból diagram felvétele



„Kölcsönzés”-példa: relációs adatmodellezés 1. Szabály alapján: a relációkat egyedtípusnak tekintve => nevet adunk nekik! KÖNYV KÖLCSÖNZŐ ÍRÓ SZERZŐ FOGLALÁS KIADÓ

A 3. NA relációból álló reláció-halmazból szabályokkal diagram rajzolás, melynek eredménye olyan, mint a LDM eredménye. Rajzolási szabályok: 1. A relációk egyedtípusok (téglalap). 2. Idegen kulcsok fölérendelt egyedtípust határoznak meg. 3. Az összetett kulcsok összetevői idegen kulcsok. 4. A hierarchikus kulcs legalább egy összetevője idegen kulcs. Példa: Az előbb látott „Kölcsönzés” funkcióból eredeztetett feladat.

Szerzőnek neveztük el azt a relációt, mely mindössze két kódból áll! Most nézzük az egyedtípusokat!

SSADM

91



1. Szabály érvényesítése KIADÓ

92

KÖLCSÖNZŐ

A 2. szabály érvényesítése: A KÖNYV fölérendelt egyedtípusa a KIADÓ. A 3. szabály szerint a SZERZŐ-ben és a FOGLALÁS-ban két idegen kulcs van az összetett kulcsban. Ezekre ismét alkalmazva a 2. szabályt: A FOGLALÁS két fölérendeltje a KÖNYV és a KÖLCSÖNZŐ, a SZERZŐ-é az ÍRÓ és a KÖNYV.

ÍRÓ SZERZŐ

KÖNYV

FOGLALÁS

SSADM

93


„Kölcsönzés”-példa: relációs adatmodellezés/4 A kapcsolatok jellege? Kulcshoz tartozó tulajdonságtípusnak minden egyed-előfordulásban kötelező értékkel kell rendelkeznie, különben nem lehetnének kulcsok. A FOGLALÁS összetett kulcsra: mindkét fölérendeltje kötelező. Ha a kiadó kódja kötelező tulajdonságtípus a KÖNYV-ben, akkor a KÖNYV felöl ez a kapcsolat is kötelező. Így a diagram az alábbi: ÍRÓ

KIADÓ

KÖLCSÖNZŐ

SSADM

94

A funkció-meghatározás és más SSADM technikák



adatfolyam vál - asztottBSO rendszerszervezési alternatívák m odellezés adatfolyam ábrák

választottBSO

követelm ények m eghatározása

D FD kiegészítések

relációs adatelem zés

lekérdezésikövetelm ények

B/K adatszerkezetek R D A adatm odellek funkció

m eghatározás

m ennyiségiadatok

rendszertechnikai alternatívák

B/K adatszerkezetek lekérdezések

logikai adatm odellezés

esem ények és adatelem eik kezdetiesem ények

entitástörténeti elem zés

KÖNYV

FOGLALÁS

KÖNYV

entitások

SZERZŐ

KÖLCSÖNZŐ

KIADÓ

SZERZŐ




„Kölcsönzés”-példa: relációs adatmodellezés/3

„Kölcsönzés”-példa: relációs adatmodellezés/2

ÍRÓ

SSADM

hatások

esem ény-hatás elem zés

logikaiadatfeldolgozás tervezése

FOGLALÁS

Funkció /szerepkör funkció kiegészítések m átrix B/K adatszerkezetek funkcióleírások

B/K adatszerkezetek funkció leírások

specifikációs prototípus készítés kritikus dialógusok

dialógus tervezés

fizikaitervezés SSADM


95

SSADM

96

16





Az SSADM törzse és a környezet VEZETÉSI TERÜLETEK

TECHNIKAI TERÜLETEK

SSADM törzs Megvalósíthatóság

Stratégiai tervezés

A módszer alapelvei

/1

Becslés és mérés Prototípus készítés

Taktikai tervezés

Követelményelemzés Kapacitástervezés

Infrastruktúra irányítás Követelményspecifikáció

Projektirányítás Kockázatelemzés

Logikai rendszerspecifikáció

Konfigurációkezelés

Elosztott rendszerek Valós idejű rendszerek 3-4 GL kapcsolat

Fizikai rendszertervezés

SSADM

97


1. A módszer célja 2. Résztvevők és nézőpontjaik 3. Kulcsfogalmak és filozófia


SSADM

98



A módszer alapelvei /3


2. Résztvevők és nézőszempontjaik: 1. A módszer kerete: * Formális projektindítás, projekt tagok feladatainak kijelölése. * Cél a fizikai rendszerspecifikáció előállítása: • Adatterv, melyet már a fizikai adatbázis fogalmaival definiálunk, és célja az adatbázis létrehozása. • Feldolgozási terv, az alkalmazás feldolgozási folyamatait / funkcióit definiáljuk.

(Kinek mi a célja, feladata, elvárása) * Felhasználók. Kijelölik a feladatot. Folyamatos bevonásuk, ezt segítő grafikus technikák. * Fejlesztők. Az előállítandó termék és az alkalmazandó módszer/technika is definiált. * Vezetők. A termék-központú (strukturális) modell áttekintést ad: mik a célok, milyen munkavégzés folyik, mik a termékek, mik a technikák, hogyan ellenőrizhető a folyamat.

SSADM

99



SSADM


3. Kulcsfogalmak és elvek Három nézőpont (Funkciók, események, adatok) A megközelítés erős oldalai: • követelmény-központúság, • felhasználói körök és funkciók meghatározása, • alternatívák vezetői vizsgálata. Nézzük ezek jelentését!





SSADM

100

101

* Követelmény-központúság: • Követelmény-elemzés technikája: Követelménymeghatározás. Eredmény: követelményjegyzék. Formalizálás: adatfolyam modellel és logikai adatmodellel • Követelmény-specifikációban az elemzés funkciók, adatok, események leírásává finomodik: * információs követelmények összegyűjtése és reprezentálása: logikai adatmodellezéssel, * feldolgozási adatgyűjtéssel kiegészíti: a funkciómeghatározás, * felhasználói oldalon segít: a dialógustervezés. SSADM

102

17





* Funkcionális követelmények meghatározása Mit kell csinálni és milyen technikák segítik ezt: • Az adatok meghatározása: logikai adatmodellezéssel, pontosítás és ellenőrzés relációs adatelemzéssel, • A rendszer feldolgozási/funkcionális követelményei: adatfolyam diagram segítségével, • A módosító adatelérési utakat: egyed-esemény modellezéssel, • A lekérdezési utakat: logikai adatmodellezéssel és relációs adatelemzéssel, • Kritikus követelmények: prototípus készítéssel.

* Felhasználói szerepkörök. • A felhasználó-jegyzék, majd a fejlesztésben előrehaladva: felhasználói szerepkörök összeállítása. • A felhasználó és a rendszer közötti kapcsolat tisztázása: dialógustervezési technikával, • a rendszer feldolgozási szolgáltatásainak megismerése: a funkció-meghatározás ad képet.

SSADM

103



SSADM

SSADM

105


* Rendszerfejlesztési alapminta szerkezete. * Specifikációs architektúra. * Tényleges rendszerfejlesztési alapminta

SSADM

Belső terv: Leképzés adatbázis, adatmodell technikára

Felület terv: Leképzés feldolgozásra, információtechnológiára

Rendszerépítés

Koncepciók és eljárások

Kapcsolat a technikai és alkalmazási koncepciókkal és szabványokkal

Megvalósíthatóság,

Választás alternatívák közül

Fogalmi modell: felhasználói megközelítés, speckó

Implementálás és integrálás SSADM



Az alapminta szerkezet néhány fogalma

Felhasználói szervezet

Döntés arról, ki és hogyan fogja a rendszert használni

Döntés arról, mi a feladat Specifikáció

106


Rendszerfejlesztési alapminta szerkezete Vizsgálat / helyzetfelmérés


A módszer elveinek formális összegzése

* Vezetői alternatívák, döntések. A megrendelő vonja le az elemzés végkövetkeztetéseit és vállalja a felelősséget. Döntési pontok a teljes körű elemzés során: • Rendszerszervezési alternatívák: meghatározandó a az alkalmazás terjedelme és funkcionális elemei, • Rendszertechnikai alternatívák: meghatározandó a konkrét rendszer futtatási környezete. A megvalósíthatósági elemzésben is vannak hasonló döntési pontok.

Döntési struktúra

104






107

* Fogalmi modell • szervezeti és működési előírások • feladatmegfogalmazás, szervezeti tevékenység • Feladat-kontextusok (adatfolyamok, adatmodell) * Felület terv • fogalmi modell elemeinek csoportosítása funkciókká, adatkezeléssé • funkciók, dialógusok technológizálása * Belső terv • fogalmi modell és az adattárolás kapcsolata • folyamat-adat kapcsolatok elemzése SSADM

108

18



Rendszerfejlesztési alapminta

Specifikációs architektúra

Logikai adatmodell Belső terv

Lekérdezési út

Fizikai adatbázis

Adatfolyam modell

Megvalósíthatósági tanulm.

Entitásélettörténet

Rendsz. szervezési alternat.

Kölcsönhatás ábrák

PDI

Funkciók meghatározása

Szerv. tev. modell

Jelenlegi LDS

Követelmény jegyzék

Jelenlegi LDM

Igényelt LDM

3NF relációk

Entitás élettörténet

Rendsz. technikai alternat.

Dialógusok

Felhaszn. szervezet

Vizsgálat, helyzetfelmérés

Döntési struktúra

Felület terv Fogalmi modell



Fizikai adatbázis

Jelenlegi logikai DFM

Felhaszn. jegyzék Felhaszn. szerepkörök

Jelenlegi DFM

Munkaszerv. modell

Esemény lekérd. azonos.

Igényelt DFM

Lekérdezési utak

Funkció meghatározás

Lekérdező feldolgozás

Dialógus tervezés

Folyamat-adat kapcs.

Fizikai funkciók

Kölcsönhatás diagramok

Módosító feldolgozás

Jelenlegi DFD

Koncepciók, eljárások

Specifikáció

Munkaszervezési modell

Felhasználói szervezet

109


SSADM

110



III.1. SSADM „nézetek” közti kapcsolat

III. Az SSADM felépítése, termékei, technikái (Vázlatos ismertetés, az összefüggések kiemelése)

Mit, mikor, hogyan kell előállítani? Mit?~ Erre a szabványos termékleírások adják a választ. Mikor?~ A strukturális modell adja a választ. Hogyan?~ A technikák adják a választ.

Mivel foglalkozik ez a rész? * Megmutatja az egyes fázisokban a tevékenységeket és az előállított termékeket. * Felsorolja az alkalmazott technikákat

Struktúra Termék leírások

Modul Szakasz Lépés

Mit?

Mikor?

SSADM

111



Alk. szintű környez. útmutató

Rendszerépítés

SSADM


Szerv. szintű környez. útmutató

SSADM


Technikák Hogyan?

Feladat

112


III. 2. Az SSADM, mint módszertan összefoglalása Adat

* * * *

Top-down, strukturált elemző és tervező módszer Három nézetű (adat, funkció, esemény/idő) modell Rendszerfejlesztési alapminta Specifikációs architektúra • Fogalmi modell • Felület terv • Belső terv * Módszerek és végeredmény • Strukturális modell • Technikák • Termékek

Kivel, mivel

Adatmodell diagram Kontrollfolyam diagram

Adatfolyam diagram

Funkcionalitás

Esemény Mikor, miért

Termékleírások Repository

Ki, mivel, mit csinál

VA

Esemény diagramok (Véges automata)

SSADM


113

SSADM

114

19





IV.1. A strukturális modell jelölései és fogalmai

IV. Az SSADM strukturális modell

1. Információ-áramlási út:

Leírja:

Ez a kommunikációs út minden termék- és ellenőrzés- áramláshoz az SSADM modulok között.

* milyen tevékenységet kell elvégezni a módszerrel, * milyen termékáramlások vannak a tevékenységek között. Reprezentációja:

2. Termék- és ellenőrzés- áramlások: Tevékenység termékeinek áramlása

Ezek hierarchikus ábrák, melyek modulokat, szakaszokat és lépéseket ábrázolnak, és az ábrák kiegészülnek a tevékenységek leírásával az alkalmazott technikák segítségével.

Ellenőrzés/vezetői felhatalmazás áramlása SSADM

115


IV.2. SSADM életciklus, mint strukturális modell

A strukturális modell jelölései és fogalmai /2 3. Modul/szakasz-leírások: * célok, * rövid leírás * előfeltételek • vezetői felhatalmazás (modulban és szakaszban) • kiindulási anyagok • hivatkozási anyagok * tevékenységek * technikák (szakaszban és lépésben) * termékek SSADM

Rend. spec.

előző modul term.

projekttervek

Új r. koncepció Tervezés, felügyelet, ellenőrzés Információ-áramlási út

jelentések


Tervek és ellenőrzés

teljesítési jelentések

FS

RA

Megvalósíthelemzési m.

Követelmelemzési m.

(1)

(2)

SSADM életciklus

117




RS

LS

KövetelmLog. Rendsz. specifik. m. specifik. m. (4) (3) termékek

PD

Fiz. rendsz. specifik. m. (5)

SSADM

118


V. SSADM modulok és szakaszok

termékek


116

ellenőrzés

SSADM

Teljesítési jelentések áramlása


V. SSADM modulok és szakaszok /2

• Megvalósíthatósági elemzés

• Logikai rendszerspecifikáció 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés

0. A megvalósíthatóság eldöntése • Követelményelemzés 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata

• Fizikai rendszertervezés 6. Fizikai rendszertervezés

2. Rendszerszervezési változat kiválasztása • Követelmény specifikáció 3. Követelmények meghatározása SSADM


119

SSADM

120

20





FS modul 0. szakasz; VI.1-2. A 0. szakasz célja

VI. Megvalósíthatóság-elemzési modul (FS)

* a javasolt IR megfelel-e a cég/szervezet működési követelményeinek,

A modul egyetlen szakaszból áll. 0. szakasz: A megvalósíthatóság eldöntése.

* a javasolt IR üzleti indoklásának elkészítése, előkészíteni a döntést a szükséges erőforrásokról, * megállapítani, hogy szükséges-e eltérni az informatikai stratégiától, * lehetővé tenni a választást: működési és technikai alternatívák között

SSADM

121



SSADM

VI.4-5. A 0. szakasz termékei, technikái

Vezetői felhatalmazások: * A vizsgálat terjedelme, határai. * Megegyezés a probléma megfogalmazásáról. Kiindulási (rendelkezésre álló) anyagok: * Projektalapító okirat Hivatkozott anyagok: * Működési célkitűzések, Üzleti tervek * Informatikai stratégiai terv munkaanyagai, megfogalmazásai * Irányítási és technológia-politika * Szervezeti felépítés leírása

Termékek: * Megvalósíthatósági tanulmány Technikák: * Rendszerszervezési alternatívák kialakítása * Adatfolyam modellezés * Dialógustervezés * Logikai adatmodellezés * Követelmény-meghatározás * Rendszertechnikai alternatívák kialakítása 123




VI.3. A 0. szakasz tevékenység előfeltétele

SSADM

122


SSADM

124



0. szakasz strukturális modellje →1

VI.6. A 0. szakasz lépései

Információ és ellenőrzés (0) Megegyezés a vizsgálat határairól

* 010. lépés: Felkészülés a megvalósíthatósági elemzésre * 020. lépés: A probléma megfogalmazása * 030. lépés: Megvalósíthatósági alternatívák kialakítása * 040. lépés: Megvalósíthatósági tanulmány összeállítása

Megegyezés a probléma definiálásáról

modul tervei Projekt 010 alapító Felkészülés okirat az elemzésre Kontextus ábra Jel.r. fiz.adatfoly. ábra Áttekintő log. adatszerk. Követelményjegyzék

020 Probléma megfogalmazása

Igényelt környezet leírása Jelen helyzet vázlata Követelményjegyzék Felhasználójegyzék


125

SSADM

0. szakasz ellenőrzés

Projekt és elemzés terjedelme

Megvalósíth.-elemzés modul 0.szakasz SSADM

Alternatíva választás

Tevékenység háló Termék felbontási szerk. Tevékenység leírások Termékleírások Termékfolyam ábrák Problémadefiníció 040 Megval. tanulm. Intézkedési terv Megvalósíthat. 030 tanulmány összeállítása Megvalósíth. alternatívák kidolgozása Megvalósíthatósági alternatívák

126

21



2→

VII. Követelményelemzési modul (RA)

A modul célja és leírása: * A követelmény meghatározása és a rendszerszervezési alternatívák kialakítása. * A rendszer-célkitűzések felhasználói ellenőrzése: a jelenlegi működés DFM-jei, a szolgáltatások által használt adatok LDM-ja alapján. * A rendszerszervezési alternatívák vezetői elfogadása kijelöli a rendszer határait, és a költségeket.

SSADM

127



A modul tevékenységeinek előfeltételei: * Hivatkozott anyagok: • Működési célkitűzések • A jelenlegi környezet adatleírása • Más dokumentumok a jelenlegi környezetből (pl. űrlapok) • Vezetési és technológia-politika • A jelenlegi környezet eljárásrendjének leírása * Termékek: • Követelmények elemzése • Rendszerszervezési alternatívák • Választott rendszerszervezési alternatíva • Projekt és elemzés terjedelme SSADM

129




VII. Követelményelemzési modul (RA) A modul tevékenységeinek előfeltételei: * Vezetői felhatalmazások: • Projektalapító okirat • Követelmény-elemzés modul tervei • Az elemzés ellenőrzésének a módjának megadása * Kiinduló anyagok: • Projektalapító okirat • Megvalósíthatósági tanulmány • Más, projekt indítás előtti tanulmányok SSADM


Követelményelemzési modul (RA) szakaszai

A 2. (RS) modul két szakaszból áll: 1. szakasz: Jelenlegi környezet vizsgálata. 2. szakasz: Rendszerszervezési alternatívák

SSADM

130



VII.1. RA modul 1. szakasz →3 VII.1.1. Az 1. szakasz célja és leírása

Információ és ellenőrzés (0) Követelmény-elemzés ellenőrzése

* A kezdeti feladatlista és erőforrás-becslés elkészítése * Szerepkörök (felhasználók!!) kialakítása

Megvalósíthatósági tanulmány előző tanulmányok eredményei

Projektalapító okirat

128


2. modul strukturális modellje Követelményelemzés modul tervei


1. szakasz

Projekt és elemzés terjedelme

Jelenlegi helyzet vizsgálata

Tevékenységháló tev. leírások termékszárm. ábrák 2. szakasz termékfelép.- szerk. Rendszerszerv. R.szerv. altern-ák termékleírások alternatívák Kivál-tt r.sz. alt.

Jelenlegi szolgáltatások leírása követelményjegyzék felhasználójegyzék

Teljesítési jelentések


* A jelenlegi rendszer fizikai leképzéseit át kell alakítani logikaivá, és ebből lehet az átfogó elemzést elvégezni. * Kell-e módosítani a célkitűzéseken?

Követelmény-elemzés modul SSADM

* A projektalapító okiratban definiált új rendszerhez a feldolgozás- és információ-igény modellezése.

131

SSADM

132

22


→4




1. szakasz strukturális modellje →5

VII.1.5. A 1. szakasz lépései

Információ és ellenőrzés (2)

* * * * * *

110. lépés: Elemzés keretei megteremtése 120. lépés: Követelmények vizsgálata, meghatározása 130. lépés: Jelenlegi folyamatok vizsgálata 140. lépés: Jelenlegi adatok vizsgálata 150. lépés: Jelenlegi szolgáltatások „logikalizálása” 160. lépés: A vizsgálat eredményeinek összeállítása

Megegyezés a vizsgálat határairól 1.szakasz tervei

Projekt és elemzés terjedelem

110. lépés

projektalapító okirat

Elemzés kereteinek megteremtése

megvalósíthatósági tanulmány előző tanulmányok eredményei

Kontextus ábra, jel.fiz.DFD(1.szintű) 130. lépés kontextusábra jel.fiz.DFD-k Jelenlegi elemi foly.leír. folyamatok külső egyedleír. vizsgálata I/O leírások

követelményjegyzék

áttekintő log. adatszerk.

1. Szakasz - Jelenlegi helyzet vizsgálata SSADM

133



RA modul 2. szakasz VII.2.1. A 2. szakasz célja és leírása „Rendszerszervezési alternatívák”

* A vezetőket támogatni kell az alternatívákkal, és a megértést az SSADM-technikákkal (DFD-k, LDM-k) a döntés megalapozásához. * Pénzügyi, kockázati becslés, és megvalósítási vázlatokra is szükség van. 135


jelenl.log.adatmodell

jelenl.szolg.leírása követelményjegyz. felhaszn.jegyz.

160. lépés

Vizsgálat eredm. összeáll.

2.szakasz felé


* Vezetői felhatalmazások: • A 2.szakasz ellenőrzési módja • A 2.szakasz tervei • Rendszerszervezési alternatíva választás * Kiindulási (rendelkezésre álló) anyagok: • Jelenlegi szolgáltatások leírása • Projektalapító okirat • Követelményjegyzék • Felhasználójegyzék * Hivatkozott anyagok: • Megvalósíthatósági tanulmány SSADM

136



VII.2.4. A 2. szakasz lépései

* Termékek: • Rendszerszervezési alternatívák kialakítása • Választott rendszerszervezési alternatíva

* 210. lépés: Rendszerszervezési alternatívák meghatározása * 220. lépés: Rendszerszervezési alternatíva kiválasztása

* Technikák: • Rendszerszervezési alternatívák kialakítása • Adatfolyam modellezés • Logikai adatmodellezés


140. lépés Jelenlegi adatok vizsgálata

logikalizálása

134


VII.2.3. A 2. szakasz termékei és technikái

SSADM

felhasználójegyzék

120. lépés köv.jegyz. 150. lépés Követelmények vizsg. és meghat. Jel. szolgált.

VII.2.2. A 2. szakasz tevékenység előfeltétele

* Biztosítani kell, hogy a vezetők meghatározhassák a javasolt informatikai rendszer határait, bemeneteit, kimeneteit és főbb feldolgozásait.


tevékenységháló tevékenység leírások termékszárm. ábrák ter. felép. szerk. termékleírások

SSADM

→6 VII.2.

SSADM

1.szakasz ellenőrzése

137

SSADM

138

23



VII.2.5. A 2. szakasz strukturális modellje →7


→8


VIII. A Követelmény-specifikációs (RS) modul

Információ és ellenőrzés (2) 2.szakasz ellenőrzése

2.szakasz tervei Projekt alapító okirat

210.lépés Rendszerszerv. alternatívák jelenlegi szolgáltatások meghatározása leírása követelményjegyzék felhasználójegyzék

Rendszerszervezési alternatíva választás

Rendszerszerv. alternatívák

2.szakasz felöl

Rendszerszerv. alternatívák 220.lépés Rendszerszerv. Kiválasztott alternatíva rendszerszerv. kiválasztása alternatíva

Az RS modul egyetlen szakaszból áll: 3. szakasz: Követelmények meghatározása

2.szakasz-Rendszerszervezési altern.

SSADM

139



VIII. RS modul, 3. szakasz VIII.1-2. A 3.szakasz célja és leírása „Követelmények meghatározása” * A szakasz célja és leírása:

SSADM

140



VIII.1-2. A 3.szakasz leírása

• A felhasználó számára: követelmény- specifikáció, mely részletesen kidolgozott és mérhető elfogadási szempontokkal rendelkezik. • A választott alternatíva részletes kidolgozása a technikák (követelmény-meghatározás, DFD, stb) segítségével.

• A DFD-ket formálisan meghatározott funkcióleírásokká, I/O szerkezetekké kell alakítani, • A LDM érvényességét meg kell vizsgálni, illetve tartalmát ki kell egészíteni relációs adatelemzéssel és egyedtörténet elemzéssel. • Meg kell határozni az adatelérési követelményeket (a fentiek és a lekérdezési utak alapján).

(folyt. köv.) SSADM

141



SSADM


VIII.3. A 3.szakasz előfeltétele



VIII.4. A 3.szakasz termékei

A szakasz tevékenységeinek előfeltétele * Vezetői felhatalmazások: • A 3.szakasz ellenőrzési módja • A 3.szakasz tervei * Kiinduló anyagok: • Követelmények elemzése • Szervezetszintű környezeti útmutató

SSADM

142

* Termékek: • Követelmény-specifikáció • Parancsszerkezetek • Menüszerkezetek • Prototípus kiértékelés

143

SSADM

144

24




VIII.5. A 3. szakasz lépései

VIII.4. A 3.szakasz technikái

* 310.lépés: Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása * 320.lépés: Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása * 330.lépés: A rendszer funkcióinak az előállítása * 340.lépés: Igényelt adatmodell megerősítése * 350.lépés: Specifikációs prototípusok kidolgozása * 360.lépés: Feldolgozási folyamatok meghatározása * 370.lépés: Rendszer-célkitűzések véglegesítése * 380.lépés: A követelmény-specifikáció összeállítása

* Technikák: • DFD • LDM • Dialógustervezés • Egyed-esemény modellezés • Funkció-meghatározás • Relációs adatelemzés • Követelmény-meghatározás • Specifikációs prototípus készítés SSADM


320.lépés

Információ és ellenőrzés (0) →9

3.szakasz ellenőrzése

330.lépés

funkcióleírások felh.szer.kör-funkció mátrix

Rendszer funkcióinak I/O adatszer. előállítása

Köv.jegyzék I/O adatszerkezet

Esem-hatásábrák, lekérd.utak, Feldolgozási egyed-élettört. folyamatok meghatározása Funkc.leírások Ig.rendsz. köv.jegyzék ig.rendsz.LDM Felhaszn.szerepkör- LDM-je Igényelt 370.lépés rendsz.LDM funkció mátrix Köv.jegyzék 380.lépés Rendszer Ig.rendsz.LDM célkitűzések Követelmény350.lépés Szerv.szintű körny. véglegezése specifikáció útmutató, Specifikációs Köv.jegyzék összeállítása prototípus kiterj. Parancsszerk. prototípusok Menüszerk. kidolgozása 3.szakasz-Köv.meghatároz. Prototípus kiérték.

Jel.LDM

Igényelt rend. LDM kidolg.

340.lépés

360.lépés

Igényelt adatmod. megerősítése

SSADM


147


VIII.5.1. A 310.lépés feladatai 11? „Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása” 40 ⇒ Az alsóbb szintű folyamatokhoz elemi-folyamat leírásokat kell készíteni. Minden alsó szintű, rendszerhatárt átlépő adatfolyamathoz módosítani kell az I/O leírást. A külső egyedek leírását ki kell egészíteni. 50 ⇒ Elo kell készíteni a rendszer funkciók és események definiálását, és a folyamatok és az adatok közötti korrekt kapcsolat alapját: logikai adattár-egyed megfeleltetés. 60 ⇒ Meg kell határozni az igényelt rendszer felhasználói szerepköreit, és meg kell feleltetni az igényelt rendszer DFD-i külső egyedeinek. SSADM


146



VIII.5.1. A 310.lépés feladatai „Igényelt rendszer folyamatainak meghatározása” 10 ⇒ Azonosítani kell a követelményeket, melyek a rendszerszervezési alternatíva nem fed le. Okok! 20 ⇒ Ki kell egészíteni az 1.szintű logikai DFD-ot az alternatíva új muködéseivel, és el kell hagyni, melyeket már nem tartalmaz a határon belül. 30 ⇒ Az alacsonyabb absztrakciós szintű DFD-ket is módosítani kell az alternatíva szerint. Követelmény-jegyzéket ki kell egészíteni. Az alsóbb szintű DFD-ket ki kell egészíteni olyan folyamatokkal, melyek az igényelt rendszer logikai adatmodelljében szereplő új adatok karbantartását biztosítják. 10?

Követelm.specifikáció

310.lépés

adatjegyz. Igényelt rend. l.DFD l.adatár- folyamatainak egyed meghatározása megfel., felhjegyz. kövjegyz. vál.altern

Igényelt rendsz.DFD felh.szerepkörök

3.szakasz tervei

SSADM

145



149

SSADM


148


12? VIII.5.2. A 320.lépés „Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása” 10 ⇒ A jelenlegi környezet LDM-jét illeszteni kell a választott rendszerszervezési alternatívához. A LDM-t ki kell egészíteni az új rendszer követelményeivel. (Az új követelmények beillesztését a köv.jegyzékben fel kell tüntetni.) Az egyedhez minden attribútumot meg kell adni. 20 ⇒ Ellenőrizni kell, hogy a LDM megfelelően támogatja-e az elemi folyamatok leírását. (Az adatelérési utakat nem ebben a lépésben kell formálisan meghatározni.) SSADM

150

25


VIII.5.2. A 320.lépés


14? VIII.5.3. A 330.lépés feladatai

„Igényelt rendszer adatmodelljének kidolgozása” 30 ⇒ A LDM-t ki kell egészíteni a nem-funkcionális követelményekkel (pl. hozzáférés korlátozás, biztonsági, archiválási követelmények) * Előállított, vagy módosított termékek: • Adatjegyzék • Igényelt rendszer LDM-je • Követelményjegyzék SSADM

151



VIII.5.3. A 330.lépés feladatai

153


17?


152



VIII.5.4. A 340.lépés feladatai „Az igényelt adatmodell megerősítése” 10 ⇒ Ki kell választani azokat a funkciókat, melyek ki/bemeneteire a relációs adatelemzést elvégezzük. 20 ⇒ A ki/bemeneteken végre kell hajtani a relációs adatelemzést, és létre kell hozni a kiválasztott funkciókhoz egy normalizált relációkat tartalmazó halmazt. 30 ⇒ A kiválasztott funkciók normalizált relációit át kell alakítani egy logikai adatmodell jellegű részmodellé. (folyt.köv.) SSADM

154



VIII.5.5. A 350.lépés feladatai „A specifikációs prototípusok kidolgozása” 10 ⇒ Ki kell választani a prototípus készítésbe bevont dialógusokat és jelentéseket. 20 ⇒ Prototípusonként el kell készíteni a dialógusok menüit, parancs-szerkezeteit, a prototípus kiterjedésben rögzített felhasználó szerepkörökhöz. 30 ⇒ Azonosítani kell a képernyő és jelentés elemeket, amelyekhez prototípust kell készíteni, és létre kell hozni a prototípus-bejárási utakat, összeillesztve a dialógus menüivel. A 40-70 feladatokat minden prototípus-bejárási úthoz legalább egyszer végre kell hajtani, a felhasználó igényeinek ismeretében többszöri iteráció is lehet. 18?

„Az igényelt adatmodell megerősítése” 40 ⇒ A rész-modellt össze kell hasonlítani az igényelt rendszer logikai adatmodellje megfelelő részével. Ha a rész-modellnek vannak olyan tulajdonságai, melyekkel a logikai adatszerk. nem rendelkezik, akkor új egyedek és kapcsolatok bevezetésével módosítani kell az igényelt rendszer LDM-jét. * Előállított, vagy módosított termékek: • Adatjegyzék • Igényelt rendszer LDM-je SSADM

SSADM

15?

SSADM


„A rendszer funkcióinak előállítása” 10 ⇒ Módosító funkciók meghatározása. Ezeket részint az igényelt rendszer DFD-jai, részint a funkciót kiváltó esemény azonosítja. Minden alsó szintű DFD-on szereplő folyamathoz legalább egy funkció legyen rendelve. 20 ⇒ Lekérdező funkciók meghatározása. Ezek azonosítása a követelményjegyzékből, az igényelt rendszer DFM-ből és a felhasználóktól kapott információból lehetséges.

16?

„A rendszer funkcióinak előállítása” 30 ⇒ Minden funkciónak meg kell határozni a felhasználói felületét, mint bemeneti/kimeneti adatszerkezetet. Ezt a módosító funkcióknál a DFD-kat támogató ki/bemeneti leírások alapján lehet megtenni. Lekérdező funkciónál a felhasználóval konzultáció. 40 ⇒ Azonosítani kell az új rendszer dialógusait, összerendelve a felhasználói szerepköröket és a funkciókat egy mátrixban. 50 ⇒ Minden funkcióhoz meg kell határozni a szolgáltatási szintek követelményeit.




13?

155

SSADM

156

26



VIII.5.5. A 350.lépés feladatai 19? „A specifikációs prototípusok kidolgozása” 40 ⇒ Meg kell választani a prototípus-bejárási utakat a kiválasztott prototípus készítő eszköz segítségével. 50 ⇒ Fel kell készülni prototípus bemutatókra. 60 ⇒ Be kell mutatni a prototípusokat az adott szerepkörhöz kijelölt felhasználónak. 70 ⇒ A bemutatók eredményét/tapasztalatait rögzíteni kell. 80 ⇒ A bemutatott prototípusok alapján a követelményspecifikáció hibáit ki kell értékelni. Az új követelményeket fel kell tüntetni a köv.jegyzékben. SSADM

157




SSADM

159

22?


„Feldolgozási folyamatok meghatározása” A további szekvenciális feladatok: 50 ⇒ Minden lekérdező funkcióhoz meg kell határozni egy lekérdező utat. (Önálló, illetve módosító funkcióhoz tartozó lekérdezéseknél.) 60 ⇒ Ki kell egészíteni az igényelt rendszer logikai adatszerkezetét az egyedek és kapcsolatok mennyiségi adataival. SSADM


„A rendszer-célkitűzések véglegesítése” 10 ⇒ A követelményjegyzéket ellenőrizni kell, hogy minden funkcionális követelmény megvalósul-e a rendszer specifikációjában. 20 ⇒ Azonosítani kell nem-funkcionális követelm.-t, meghatározva azt a követelményjegyzékben, funkcióleírásokban, az igényelt rend. LDM-ben. 30 ⇒ Minden funkciót ellenőrizni kell a funkciójegyzékben, hogy teljesen definiált-e, beleértve a mérhetőséget, és a szolgáltatási szintre vonatkozó követelményt.


160



SSADM


VIII.5.6. A 360.lépés feladatai 21?

„Feldolgozási folyamatok meghatározása” 30 ⇒ Minden eseményhez létre kell hozni egy esemény-hatás ábrát. Egy esemény – több egyed. Ellenőrizni kell, hogy a feldolgozási folyamat által bejárt utat az adatszerkezeten. Az adatelemek lefedik-e az esemény által igényelt adatszerkezetet? 40 ⇒ Be kell építeni a követelményjegyzékbe az egyedtörténet elemzéssel feltárt új követelm-ket. A LDM-t ki kell egészíteni az új, vagy módosult egyedekkel. A lépés során azonosított új eseményekhez tartozó funkciókat meg kell határozni, illetve módosítani.


158



SSADM


VIII.5.6. A 360.lépés feladatai „Feldolgozási folyamatok meghatározása” 10 ⇒ A logikai adatszerkezetben alulról felfelé haladva, minden egyedhez meg kell határozni azokat az eseményeket, melyek módosító hatással vannak az egyedre. Sok esemény – egy egyed. (Egyedélettörténet: ez segít a azonosítani feldolgozási folyamat alapmuveleteit.) A 20-40 feladatok párhuzamosan futnak. 20 ⇒ Felfelé haladva az adatszerkezetben, meg kell határozni egyszerű egyed-élettörténeteket. Azokban a párhuzamosságokat fel kell oldani. Felülről indulva ki kell egészíteni az egyedélettörténeteket a nem tipikus eseményekkel (megszűnés, visszatérítés, stb) 20?

161


23?

„A rendszer-célkitűzések véglegesítése” 40 ⇒ Meg kell bizonyosodni, hogy az igényelt rendszer LDM-je minden lényeges nem-funkcionális követelményt is tartalmaz-e. * Előállított, vagy módosított termékek: • Funkcióleírások • Igényelt rendszer LDM-je • Követelményjegyzék SSADM

162

27




„Követelmények specifikációjának összegzése” 10 ⇒ A modul termékek konzisztenciáját ellenőrizni kell: adatjegyzék, esemény-hatás ábrák, egyed-élettörténetek, lekérdezési utak, funkcióleírások, I/O adatszerkezetek, új LDM, köv.jegyzék, felhasználói szerepkör-funkció mátrix. SSADM

163



* Az LS modul célja és leírása • A projektvezetés a választott rendszerszervezési alternatíva és a követelmény-specifikáció ismeretében megvalósítási IT-lehetőségeket mérlegel: programozási nyelvek, fejlesztői/futtatási környezet, platformok,stb. • A követelmény-specifikáció alapján történő implementáció a rendszer működését formális lekérdezési, illetve módosító feldolgozásokkal realizálja.


165


Az LS modul tevékenységek előfeltételei és a termék /2 * Hivatkozott anyagok: • Átvilágítási (auditálási) szabványok • Tervezési és megvalósítási tevékenységek becslése • Információ a jelenlegi és az új informatikai infrastruktúráról • IT stratégiák, trendek • IT szabványok • Más üzleti területek tervei • Biztonsági előírások, szabványok * Termék: • Logikai rendszerterv SSADM


„Követelmények specifikációjának összegzése” 20 ⇒ Össze kell állítani és ki kell bocsátani a követelmény-specifikációt a szervezeti szabványoknak megfelelően. * Előállított, vagy módosított termék: • Követelmény-specifikáció

SSADM

164



IX. Logikai rendszerspecifikációs (LS) modul /2

IX. Logikai rendszerspecifikációs (LS) modul

SSADM



24? VIII.5.8. A 380.lépés feladatai

167

A modul tevékenység előfeltételei: * Vezető felhatalmazások: • Logikai rendszertervezési modul tervei • Logikai rendszertervezési modul ellenőrzési módja • Rendszertechnikai alternatíva kiválasztására * Kiinduló anyagok: • Kiértékelt kapacitás-tervezési információ • Szervezetszintű környezeti útmutató • Projektalapító okirat • Követelmény-specifikáció • Választott rendszerszervezési alternatíva SSADM

166



Az LS modul szakaszai

A logikai rendszerspecifikáció modulnak két szakasza van: 4.szakasz: Rendszertechnikai alternatívák 5.szakasz: Logikai rendszertervezés

SSADM

168

28




Információ és ellenőrzés (0)

* A szakasz célja és leírása: • Az IT környezet, elemek, a rendszertechnikai alternatívák (max. 3) körvonalazása költség, hatékonyság kritériumok alapján. • Az alternatívák vázlatos kidolgozása a szűkítéshez szükséges mértékig. • A végső alternatíva kiválasztásához elő kell készíteni a költség, hatékonyság elemzést / indoklást. • A választott alternatívához el kell készíteni a technikai környezet leírását. (Ez a fizikai rendszertervezési modul bemenete lesz.)

Logikai rendszerspecifikáció ellenőrzés Logikai rendszerspecifikációs modul tervei

4.szakasz

kiért. kap.tervezési inform. szerv.szintű körny. útmutató projektalapító okirat követelményspec. vál.rendszerv. altern.

Rendszertechn. alternatívák

alkalm.szintű körny. útmutató kapacitásterv. információ techn. körny. leírása rendszertechn. alternatívák

Teljesítési jelentések

5.szakasz Követelm.-specifikáció

Logikai rendszertervezés

Logikai rendszerterv

Logikai rendszerspecifikációs modul

SSADM

169



IX.1. LS modul, 4.szakasz (Rendszertechnikai alternatívák) /2

SSADM





SSADM

172



IX.1. LS modul, 4.szakasz lépései (Rendszertechnikai alternatívák) /5

Termékek: * Alkalmazásszintű környezeti útmutató * Kapacitástervezési kiinduló összeállítás * Technikai környezet leírása (a vál. alternatívához) * Rendszertechnikai alternatívák Technikák: * Dialógustervezés * Fizikai adattervezés * Fizikai folyamattervezés * Rendszertechnikai alternatívák


170

A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Hivatkozási anyagok: • Átvilágítási (auditálási) szabványok • Tervezési és implementációs becslések • Információ a jelenlegi és az új informatikai infrastruktúráról • Információs rendszerek stratégiai trendjei • Információs rendszerek szabványai • Biztonsági előírások • Más üzleti területek tervei 171

SSADM

SSADM


A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Vezetői felhatalmazások: • A 4.szakasz ellenőrzési módja. • A 4.szakasz tervei • Rendszertechnikai alternatíva kiválasztására * Kiinduló anyagok: • Kiértékelt kapacitástervezési információ • Szervezetszintű környezeti útmutató • Projektalapító okirat • Követelmény-specifikáció • Választott rendszerszervezési alternatíva



IX.1. LS modul, 4.szakasz: Rendszertechnikai alternatívák

Az LS modul szakaszai

A 4.szakasz lépései: 410.lépés: Rendszertechnikai alternatívák meghatározása 420.lépés: Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása

173

SSADM

174

29



Információ és ellenőrzés (4) 4.szakasz irányítás 4.szakasz tervei Kiértékelt kapac.terv. információ 410.lépés

Rendszertechn. alternatívák meghatározása

rendszertechnikai altern. választás

rendszertechnikai alternatívák

kiértékelt kapacitástervezési információ szervezetszintű környezeti útmutató

420.lépés Rendszertechn. alternatíva kiválasztása

30 ⇒ A felhasználóval egyeztetve a fenti alternatívákat 2-3 alternatívára kell csökkenteni.

Rendszertechn. alternatívák

40 ⇒ Ezekről az alternatívákról „kezdeti” leírást kell készíteni: HW/SW jellemzők, terjedelmük / mennyiség, mely követelm. nem teljesülnek, stb.

Alkalmazásszintű körny. útmutató kapacitásterv. információ techn.környezet leírása

4.szakasz-Rendszertechn. alternatívák SSADM

175



IX.1.1. 410.lépés feladatai /3 (Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása) 27 → 50 ⇒ Minden alternatívához kapacitástervezés becslés kell. Meg kell bizonyosodni, hogy a szolgáltatási követelmények teljesülnek-e. 60 ⇒ A leírást ki kell egészíteni: hatáselemzéssel (a techn.környezet hatását a szervezetre és működésre), vázlatos fejlesztési tervvel (a fejlesztés további részeire tevékenységháló, -leírás, termékfelépítési szerk., termék-származtatási ábra, leírás, becsült erőforrás igény), költség-haszon elemzéssel (objektív mérce az alternatívák összeméréséhez). SSADM

177



IX.1.2. 420.lépés termékei /3 (Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása)


SSADM

176



IX.1.2. 420.lépés feladatai /2 (Rendszertechnikai alternatíva kiválasztása) 28 →

10 ⇒ Alternatívák bemutatása a projektvezetésnek, felhasználó más képviselőinek. Döntéshozás támogatása elemzéssel, mérlegeléssel. 20 ⇒ A döntéshez kell igazítani (ha kell) a rendszertechnikai javaslatot. Az alternatívához a technikai környezet leírását el kell készíteni. 30 ⇒ Ellenőrizni kell, hogy a szolgáltatási követelmények továbbra is teljesülnek-e. (Ebben felhasználva a kapacitástervezést). 40 ⇒ Egyedi felhasználói útmutatót kell készíteni a szervezet szabványos környezeti útmutatójából (pl. SzMSz, ügyrend) kiindulva. SSADM

178



IX.2. LS modul, 5.szakasz: Logikai rendszertervezés

* A szakasz célja és leírása: • Részletesen meg kell határozni a követelményspecifikációban áttételesen rögzített feldolgozási szerkezeteket (adatszerkezet ellenőrzés). • Dialógus formában ki kell dolgozni a feldolgozás ember-gép kapcsolatát. • A logikai rendszertervezés során részletes specifikációt kell készíteni, amely ♦különféle technikai környezetben megvalósítható, ♦maximálisan újrafelhasználható.

Előállított, vagy módosított termékek: * Alkalmazásszintű környezeti útmutató (új szabályzat) * Kapacitástervezési információk * Technikai környezet leírása (a választott alternatívához) * Rendszertechnikai alternatívák

SSADM


20 ⇒ A követelményeknek eleget tevő, max. 6 vázlatos rendsz.techn. alternatívát ki kell jelölni.

Kapacitástervezési információ

projektalapító okirat követelm.specifikáció vál.rendszerszerv. altern.


IX.1.1. 410.lépés feladatai /2 26 → (Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása) 10 ⇒ A különféle dokumentumokból (pl. köv.jegyzék) kiindulva vizsgálni kell, hogy minden alternatíva kielégíti-e azokat.

LS modul, 4.szakasz strukturális modellje →25

179

SSADM

180

30



IX.2. LS modul, 5.szakasz /2 (Logikai rendszertervezés) A szakasz tevékenységeinek előfeltételei: * Vezetői felhatalmazások: • A 5.szakasz ellenőrzési módja. • A 5.szakasz tervei * Kiinduló anyagok: • Környezeti útmutató • Követelmény-specifikáció * Hivatkozott anyagok: • Parancs-szerkezetek (prototípusból) • Menüszerkezetek (prototípusból) • Jelentés-formátumok (prototípusból) • Prototípus kiértékelése SSADM

IX.2. LS modul, 5.szakasz /3 (Logikai rendszertervezés)

Termékek: * Logikai rendszerterv Technikák: * Dialógustervezés * Egyed-esemény modellezés * Logikai adatfeldolgozás tervezése

181





IX.2. LS modul, 5.szakasz lépései /4 (Logikai rendszertervezés)

SSADM

182



LS modul, 5.szakasz strukturális modellje →29 Információ és ellenőrzés (4) 5.szakasz irányítás

5.szakasz tervei

A 5.szakasz lépései:

funkcióleírások parancsszerkezetek, dialógus-vezérlési táblázatok I/O adatszerkezetek 510.lépés dialógusszintű tájék., dialógusszerkezetek köv.jegyzék menüszerkezetek, köv.jegyzék Felhasználói körny.útmutató dialógusok szerepkör-funkció m. meghatározása Parancsszerkezetek, dialóg.-vez.táblák esemény-hatás ábrák dialógusszerk., eseményhatás ábrák egyed-élettörténetek foly.leírása, lekérdezési utak funkcióleírások Módosító feldolg.modellek elemi lekérd.feld.modellek, egyed-élettörténetek I/O adatszerk. 520.lépés funkcióleírások, I/O adatszerk. Ig. rendsz. LDM-je egyedleírások menüszerk., igényelt rendsz.LDM-je Módosító körny.útmutató egyed-élettöténetek köv.jegyzék, módosító feld.modellek folyamatok lekérdezési utak 530.lépés tervezése felh.szerepkör-funkció mátrix funcióleírások Lekérdező I/O adatszerk. 540.lépés folyamatok Ig.rendsz. LDM-je tervezése körny.útmutató Logikai rendszerterv Esemény-hatás ábrák,elemi foly.leírása összeállítása Logikai lekérdezési utak, I/O adatszerkezet rendszerterv ig.rendsz.LDM-je, szerepkör-funkció mát.

510.lépés: Felhasználói dialógusok meghatározása 520.lépés: Módosító feldolgozások tervezése 530.lépés: Lekérdező feldolgozások tervezése 540.lépés: Logikai rendszerterv összeállítása

5.szakasz-logikai rendszertervezés SSADM

183



→30 IX.2.1. Az 510.lépés feladatai

SSADM

184



→32 IX.2.2. Az 520.lépés feladatai

(Felhasználói dialógusok meghatározása) →31

(Módosító feldolgozások tervezése)

10 ⇒ A dialógus szerkezetben azonosítani kell a dialóguselemek logikai csoportjait. 20 ⇒ Meg kell határozni a dialógus-vezérlési táblázatot, mely kijelöli a dialóguson belüli navigációs útvonalakat. 30 ⇒ Minden felhasználói szerepkörhöz meg kell határozni egy menü-hierarchiát, és minden dialógus végéhez a lehetséges vezérlési útvonalakat. 40 ⇒ Meg kell határozni a dialógusszintű tájékoztatás követelményeit.

10 ⇒ Állapotjelzőket kell rendelni az egyedélettörténetekhez, és az állapotjelzők értékeinek jelentését dokumentálni kell minden egyed leírásában. (Események ? egy egyedre) A 20-50 feladatokat minden eseményre el kell végezni: 20 ⇒ Az esemény-hatás ábrát (muveletek) át kell alakítani feldolgozási szerkezetté. (Egy esemény ? egyedekre) 30 ⇒ Az egyed-élettörténeteket felhasználva, fel kell sorolni az esemény által érintett egyedekhez tartozó műveleteket.

SSADM


185

SSADM

186

31



IX.2.2. Az 520.lépés feladatai (Módosító feldolgozások tervezése) →33

Előállított, vagy módosított termékek: * Egyedleírások * Egyed-élettörténetek * Módosító feldolgozási modellek 187



IX.2.3. Az 530.lépés feladatai (Lekérdező feldolgozások meghatározása) →35


X. PD modul, 6.szakasz: Fizikai rendszertervezés


SSADM

188



10 ⇒ Ellenőrizni kell a logikai tervezés termékeinek (ld. Kiindulási alapok) teljességét és kompatibilitását. 20 ⇒ Össze kell állítani a logikai rendszertervet a szervezeti szabványoknak megfelelően. Előállított, vagy módosított termékek: * Logikai rendszerterv SSADM

190




Az SSADM nem ad pontos technikákat és termékleírásokat a fizikai rendszertervezéshez, mert azok erősen függnek a konkrét megvalósítástól * A szakasz célja: Az adatok és folyamatok fizikai részleteinek meghatározása * Előfeltétel • A 6. szakasz tervei • A 6. szakasz ellenőrzésének módja SSADM

10 ⇒ A lekérdezéshez tartozó lekérdezési utat át kell alakítani feldolgozási szerkezetté, amely a feldolgozási folyamat bemenő adatszerkezetét fogja ábrázolni. 20 ⇒ A kimenő adatszerkezetet az I/O adatszerkezet kimenő adatai alapján kell létrehozni.

(Logikai rendszerterv összeállítása)

189


A feladatokat minden lekérdezéshez el kell végezni:

→36 IX.2.4. Az 540.lépés feladatai és terméke

30 ⇒ Azonosítani kell a megfeleltetést a bemenő és a kimenő adatszerkezetek között, és össze kell vonni a két szerkezetet egyetlen feldolgozási szerkezetbe. 40 ⇒ Fel kell sorolni a műveleteket (az integritási műveleteket is) és hozzá kell rendelni ezeket a feldolgozási szerkezethez. 50 ⇒ Meg kell határozni a hiba-kimeneteket.

SSADM


IX.2.3. Az 530.lépés feladatai →34 (Lekérdező feldolgozások meghatározása)

40 ⇒ A feldolgozási szerkezetekhez hozzá kell rendelni a műveleteket (beleértve a az integritási hibákat kiszűrő műveleteket is). Minden választási és ismétlődési elemhez hozzá kell rendelni a megfelelő feltételvizsgálatot. 50 ⇒ Meg kell határozni a hibákat kezelő kimeneteket.

SSADM


191

* Termékek: • Fizikai adatterv • Fizikai folyamatterv • Folyamat-adat kapcsolat

SSADM

192

32






XI. Összefoglaló

A 6. szakasz lépései (Tevékenységek) 610. lépés: Fizikai tervezés előkészítése 620. lépés: Fizikai adatterv készítése 630. lépés: Folyamat-komponens összerendelés

A módszer fő termékeinek származtatása

640. lépés: Fizikai adattervek optimalizálása 650. lépés: Folyamat specifikáció készítés 660. lépés: Folyamatok adatinterfészeinek rendezése 670. lépés: Fizikai tervek összeállítása SSADM

SSADM

193



gfe

és

lekérd

nete k

d egye

Lekérdezési utak

k lete

Módosít.feldolg. modellek

I/O adatszerk

Relációs adatelemzés

Igényelt rendsz. LDM

Funkció-komponens megv.terv és progr.spec. RTA

SSADM

195



Fizikai adatbázisterv

Folyamat-adat kapcsolat Teljesítmény prognózis

196



Az SSADM technikáinak felsorolása

Összefoglaljuk a módszerben alkalmazott technikákat Táblázatban megadjuk a szakasz–technika relációt


Optim.

SSADM

XII. Szakaszok és technikák - Összefoglaló

SSADM

Rendsz.technikai alternatívák

Lekérd.feldolg. modellek logikai adatfeld.tervezés

Funkció meghatározás

RSzA

egyed-esemény modellezés

ők elz

i ka i me adattá gfe lelt r-egye etés d

ek

Ig.LDM

e műv

Dialógus tervezés

Log

ezése k

Eseményhatásábrák

Egyed-élettört.

Rendszerszerv.alternatívák

l.j Ál

Igényelt rendsz. DFM

tet lel

prototípusok

kime

mó

Jelenlegi L-DFM

Jelenlegi LDM

Rel.adatelem.

k nye mé ese dosít

Jelenlegi Ph-DFM

e Logikai adattár-egyed m



Funkc.meghat.

Projekt alapító okirat

Követelményjegyzék

194

197

* * * * * * * * * * * * *

Követelmény-meghatározás Dialógustervezés Adatfolyam modellezés Logikai adatmodellezés Rendszerszervezési alternatívák kiválasztása Funkció-meghatározás Relációs adatelemzés Specifikációs prototípus készítés Egyed-esemény modellezés Rendszertechnikai alternatívák kialakítása Logikai adatfeldolgozás tervezése Fizikai adattervezés Fizikai folyamatspecifikáció

SSADM

198

33



Szakaszok és technikák Technika / Szakasz Követelmény-meghatározás Dialógus tervezés Adatfolyam modellezés Logikai adatmodellezés Rendszerszervezési altern. Funkció-meghatározás Relációs adatelemzés Specifik. prototípus-készítés Egyed-esemény modellezés Rendszertechnikai altern. Logikai adatfeldolg. tervezés Fizikai adattervezés Fizikai folyamatspecifikáció

0 x x x x x

1 x x x x

2

x x x

x

x

SSADM


3 x x x x

4

5

6

x

x x x x

x x x x x

x x 199

34

Infokommunikációs technológiák Bevezetés az Informatikai részhez INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

Recommend Documents