Angol–magyar, Magyar–angol tanulószótár A beküldött szótár alcíme (ha van): érettségizőknek és nyelvvizsgázóknak A szótár (fő)szerkesztőjének / szerkesztőinek neve: Mozsárné Magay Eszter és P. Márkus Katalin A szótár kiadójának neve: Grimm Kiadó A kiadás helye: Szeged A kiadás éve: 2006 1. bíráló I. Külső jegyek: kötése, méretei, súlya; papírja, nyomása, olvashatósága; lapszám; a címnegyeden található információk; a külső borító jellemzői (anyaga, színei, betűi stb.) A szótár mérete ideális szótárméret a középszótár kategórián belül. Kissé vaskos, de valóban két szótár egy kötetben, amit a diákok szívesen használnak. Papírja szép, kellemes fogású, enyhén, nem zavaróan áttetsző. Jól olvasható, a különböző betűtípusok és kiemelési módok alkalmazása a gyors, kereső olvasást is lehetővé teszi. Címnegyed információi megfelelőek, szépen elrendezettek. A külső borító szép, kellemes és annak ellenére figyelemfelkeltő, hogy egyetlen szín árnyalataival variál. A szótár fő jellegzetességét megadó ’tanulószótár’ szó is szembetűnő. A hátsó borító nem zsúfolt, mégis sok információt tartalmaz. II. A szótár általános felépítése: a szótár jellege (általános egynyelvű vagy többnyelvű; fordítói vagy tanulószótár; aktív vagy passzív szótár; szakszótár); bevezető; a célközönség megjelölése; használati útmutató; rövidítések; az esetleges források teljessége, pontossága; mutatók; utaló rendszer; függelékes anyag; bibliográfia Kétnyelvű tanulószótár. A szótár bevezetője nemcsak megjelöli a célcsoportot, hanem konkrétan kiemeli, milyen módon határozta ez meg a szótár létrehozásának alapelveit, tartalmát és szerkezetét. A nyelvtanulók igényeihez igazodva kettős használati útmutatót is tartalmaz. Egyrészt a belső borítón vizuálisan is megjelenít egy oldalt, amin sárga kiemelésekkel és nyilakkal jelölt pár szavas azonosítóval hívja fel a figyelmet a szótárban található információkra. Másrészt a használati útmutató részben pontosabb körülírással megadja és újabb példákkal illusztrálja, mi hogyan és hol található az egyes szócikkekben. A szótárnak számos, a célcsoport szempontjából hasznos kiegészítő része van: pl. fonetikai jelölések, tematikus rajzok, nyelvtani információs ablakok, valamint függelék a földrajzi nevekről, mértékegységről stb. A tartalomjegyzéken kívül a borító behajtható fülein is hasznos és gyorsan elérhető információ található a szótár kiegészítő részeiről, nem értettem azonban, hogy a kulturális információs ablakok jegyzéke miért csak a belső fülen szerepel, a tartalomjegyzékben viszont nem. A szótár utaló rendszere nagyon jó, annak ellenére, hogy a nyelvtani információs ablakokhoz nincs odairányítás a címszavaktól. Különösen tetszik, hogy a szerzők nemcsak ’egybefűzettek’ két szótárt, hanem kihasználták annak a lehetőségét, hogy a két szótár kiegészítse és támogassa egymást a teljesebb segítségnyújtás érdekében. A rendhagyó igék táblázatából – mivel tanulószótárról van szó – hiányoltam a három igealak kiejtésének a megadását. Bár a kiejtés természetesen szerepel a megfelelő szócikkekben, a diákok szívesen veszik a kiejtés megadását itt is, mivel ez sok keresési időt takarít meg és elősegíti a pontos tanulást. A szótárban bibliográfia nem található.
III. A szócikkek általános jellemzői: a címszóanyag kiválasztási elvei; a címszavak elrendezése (szigorúan ábécében vagy bokrosítással; tárgyköri elrendezés); képek, ábrák, rajzok, (keretes) betétszövegek, táblázatok stb. A címszóanyag kiválasztási elveit – a bevezetőben leírtak szerint – a célcsoport sajátos igényei határozták meg. A címszavak szigorúan ábécé-rendben helyezkednek el, ezek közé könnyen megtalálhatóan illeszkednek be a kulturális információs ablakok, a tematikus rajzokhoz utaló keretes szövegek, stb. IV. Az egyes szócikkek szerkezete: a szócikk tagolódása (szócikkfej, szócikktörzs, utaló rész), ezek esetleges belső tagolása: mit, milyen sorrendben, milyen megjelenítésben közöl; a szócikkek egyes részeinek elkülönítési technikája; a homonímia kezelése (számozás, rövidítés stb.); kiejtés (változatok) jelölése, minősítése; írás(változatok) jelölése, minősítése A szócikkekben közölt tudnivalók egyértelműen, vizuálisan is jól elkülönülnek egymástól. A homonímákat külön, számozott címszóban adják meg, mind a kiejtésváltozatokat és írásváltozatokat jelölik. A szócikkek szerkezete jól szolgálja a nyelvtanulók igényeit, pl. az összetett címszavak kiejtése is megtalálható, az idiómákat és vonzatos igéket a szócikk végén kerettel illetve rombusz jellel emelik ki. V. Lexikológiai alapok: a feldolgozott szóállomány nagysága és összetétele (szó, kifejezés, frazeológiai egység stb.); köznyelv és szaknyelv aránya; új szavak aránya; a különféle nyelvváltozatok megjelenítése a szókincsben; időbeli, regionális, stiláris és szaknyelvi minősítések aránya, jellege, formája (pl. rövidítés vagy szimbólumok); példamondatok száma, szerepe. A kötet több mint 20000 szót tartalmaz irányonként és a szótár jellegének megfelelően a beszélt nyelvre, társalgásra, diáknyelvre helyezi a hangsúlyt. A szócikkek többnyire rövidítések formájában bőven tartalmaznak stiláris szintre, szakterületre, fogalomkörre vonatkozó minősítéseket. VI. A szótár grammatikai információi: morfológia (ún. szótári alak): szófaj; nyelvtani nem, szám és eset, ragozási paradigma stb.; szintaxis: mondatrészi szerep; szabad és kötött bővítmények (vonzatok) A szerzők a szótár grammatikai információit is kiválóan alakították a diákok igényeinek megfelelően. Csak néhány kiemelés: mind az angol-magyar, mind a magyar-angol részben megadják a szavak szófaját, jelölik, ha a főnév után egyes és többes számú ige is állhat, a magyarangol részben is felhívják a figyelmet az ige rendhagyóságára, igevonzatokat magyarul és angolul is megadják mindkét részben, stb. VII. A szótár szemantikai információi: a forrásnyelvi metanyelv (meghatározások jellege, elsősorban a célközönséget figyelembe véve) és/vagy a célnyelvi ekvivalenciák megfelelősége, kifejtettsége; poliszémia; homonímia, szinonímia; állandósult szókapcsolatok; enciklopédikus ismeretek szerepe és aránya. A meghatározások rövidek, egyszerűek, célratörők. A szótár mindkét része mindkét nyelven megadja a példamondatokat, ami nemcsak kiváló szemantikai információt nyújt az adott szóról, kifejezésről, hanem a nyelvtudás és a nyelvek közötti közvetítési készség számos területét fejleszti.
VIII. Egyéb szempontok: a szótár használhatósága a célközönség szempontjából; a szótár új vonásai (szerkezet, tartalom, használat); a szótár szakmai, gyakorlati, esztétikai értéke és haszna társadalmi méretekben; a nyomtatott szótárhoz társul-e CD-s változat, ennek milyen a kezelhetősége A szótár kiválóan használható, számos vonásában újdonságokat is tartalmaz a célközönség igényeit szem előtt tartva. Külön érdeme a szótárnak, hogy a nyelvtanulás kezdetétől a magasabb szintek elérésig hasznos segédeszközként szolgálhat a diákoknak. Bizonyos, hogy a diákok körében a szótár népszerűségét és használhatóságát rendkívül megnövelné a CD-változat. 2. bíráló Szöveges értékelés: I. A Grimm Kiadó 2006-ban napvilágot látott Angol-magyar / magyar-angol tanulószótár (a továbbiakban Ammatsz) c. kiadványa külalakját, kötését, olvashatóságát tekintve a legkényesebb igényeket is kielégíti. Figyelembe véve, hogy annak ellenére, hogy tulajdonképpen két szótárról van szó, hiszen – a magyarországi gyakorlattól eltérően – mindkét irányú szótár egybekötve jelent meg, a szótár alakja, súlya ideális, könnyen kezelhető. Remélhetőleg tartós lesz a papírkötés és a ragasztás, ez természetesen majd csak később derül ki, de néhány hónapi intenzív saját használat után számomra viszonylag jól nyűhetőnek tűnik. Nagyon szép, hófehér lapra nyomtatták, könnyen olvasható betűtípusokat és betűméreteket használva. Jól elkülönül egymástól a forrásnyelvi és a célnyelvi rész a mikrostruktúrában, mindkét szótári komponensben. Az elmúlt néhány évben megjelent, főleg brit kiadású egynyelvű tanulószótárak újabb gyakorlatát követve, a címszók más színben, egy kellemes, könnyen olvasható mélykék árnyalatban kövéren szedve, míg az ekvivalensek kisebb betűtípusban, halványabbnak tűnő kékben (de ez lehet, hogy csak annak a következménye, hogy ezek nincsenek kövéren szedve) jelennek meg. Nagyon jó, hogy a jelentésszámok is kékkel, kövéren szedve, jól láthatóan szerepelnek. Egyúttal dicséretes az is, hogy ellenállt a kiadó annak a valószínű csábításnak, hogy több színt használjon, ugyanis az már nem feltétlenül javította volna az olvashatóságot. Kívülről nézve is jól elkülönül a két szótár anyaga, mert az angol-magyar rész margóján kék csík van, míg a magyar-angol rész margója teljesen fehér. Mindkét részben van lapszéli index, aminek segítségével az egyes betűk könnyebben megtalálhatók. Az angol-magyar rész 624 oldal terjedelmű, míg a magyar-angol rész 443 oldalra rúg. A hátsó borítón található információ szerint a szótár több mint 20.000 címszót tartalmaz irányonként. Ha ez így van, akkor ez azt látszik megerősíteni, hogy a magyar-angol rész szócikkei kevésbé strukturáltak, így többek között idiómák, szólások, példamondatok kisebb számban fordulnak elő benne. Ezen kívül a magyar-angol részben nincs az angol ekvivalensek kiejtése jelölve. A külső borító tetszetős, nem hivalkodó, művészies és mind a vizuális, mind pedig a szöveges információ megismétlődik a gerincen. Az elülső és a hátsó borító ki- és behajtható és fontos információkat tartalmaz. A belső fül kihajtva a szótárban használatos fonetikai jeleket és hangsúlyjeleket tárja elénk, amikor pedig behajtjuk, akkor a tematikus rajzok, ill. a nyelvtani információs ablakok listája tűnik elő. Az elülső borító belső oldalán „Az angol-magyar szótárrész szerkezete” nagyon szemléletesen mutatja be konkrét példákon az összes diszkrét mikrostruktúra elem tömör
magyarázatát számítógépes szövegszerkesztőre emlékeztető világosbarna színű kiemelések, valamint a megfelelő elemekre mutató nyilak és a hozzájuk rendelt meghatározások segítségével.
Szépséghiba, hogy ahol a „magyar
megfelelő kék színnel” elnevezésű magyarázat a megfelelő ekvivalensre utal, ott a világosbarna kiemelő szín szinte teljesen elnyomja a magyar megfelelő kékjét. Ugyancsak itt található a jobboldali margón az angol ábécé (függőleges csíkban). A hátsó borító külső oldalán a kiadó logóján és internetcímén kívül a szótár legfontosabb hét jellegzetességét sorolják fel a szerkesztők. A kihajtható fül külső oldalán a kulturális információs ablakok tartalomjegyzéke található (összesen 25 ablak). A belső oldalon, a fülrészen is, „A magyar-angol szótárrész szerkezete” kapott elhelyezést, amely így mintegy tükörképe a megegyező funkciójú párjának a szótár elején. Mindkét szótárhasználati útmutató rendkívül szemléletes, színes ábraként jelenik meg, áttanulmányozása minimális időt vesz igénybe és nagyon hasznos, nemcsak önmagában, hanem abban a tekintetben is, hogy meghozza a szótár forgatásához a felhasználó kedvét. Úgyszintén itt található a jobboldali margón a magyar ábécé (függőleges csíkban). Zavaró pongyolaság a magyar ábécé nem teljes felsorolása (a hosszú magánhangzók teljes hiánya). Igaz ugyan, hogy a magyar ábécérendben az „a”, ill. „á”, az „e”, ill. „é”, stb. ugyanannak a betűnek számít, de ha csak ezekben különbözik a szó, akkor a rövid fonémát képviselő betű áll előbb, valamint igaz az is, hogy egy angol anyanyelvű számára (bár a szótárt nem kifejezetten neki szánták) a hosszú magánhangzóknak a magyar ábécérendben való elhelyezkedése nem nyilvánvaló, és a teljes, pontos betűlista célszerűbb lett volna. A címnegyeden az előszón és a szöveges használati útmutatón kívül megtaláljuk a rövidítések jegyzékét, valamint ismételten a szótárban alkalmazott fonetikai jelölések listáját a hangsúlyjelekkel kiegészítve.
Nem tartom
szerencsésnek, hogy a magánhangzók és kettőshangzók listáján az itt jelölt [ə] fonémát, amely mindig csak hangsúlytalan szótagban fordul elő, a határozatlan névelő an [ən] alakja szemlélteti példa gyanánt, hiszen ennek az alaknak önmagában teljes kiejtésű alakja van, tehát jobb lett volna vagy egy olyan szóval illusztrálni, mint pl. az about, amely valóban a redukált [ə]-t mutatja be, vagy a névelőt egy alkalmas, utána álló főnévvel, pl. an apple, lehetett volna kiegészíteni, ami egyértelművé tette volna a redukciós kiejtést. Kétségtelen, hogy a hármashangzókat, pl. [aiə], mint pl. a fire szóban, nem sok szótár sorolja fel, de egy tanulói szótárban mégis helyük lehetne. Nem tartható teljesen szerencsésnek, hogy a kiadó úgy jelöli meg magát, mint „az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja”, hiszen 1795-ben annak egyik jogelődjét alapították. Minden bizonnyal lehetne egy pontosabb megjelölést találni, amelytől nem lenne kevesebb a történelmi patina, amely joggal tapad az adott egyesüléshez. A nyomtatásról a következő infomációt találjuk: „Nyomtatta a Winterfair Fair Kft., Szeged” Minden bizonnyal több „fair” vagy „Fair” már nem fér bele a cég nevébe. (A cég neve ennél nyilván rövidebb.) II. Az Ammatsz igazi kétnyelvű tanulószótár, amennyiben a benne található mindkét irányú szótárrész elsődleges feladata az, hogy segítse a nyelvtanulót az angol nyelv elsajátításában.
Ezért egyrészt az angol-magyar rész
mikrostruktúrája fontos nyelvtani elemeket is tartalmaz, valamint a két rész kiválóan kiegészíti egymást, hiszen a magyar-angol részben talált angol ekvivalens azonnal visszakereshető az angol-magyar részben, és annak különböző jelentései, frazeológiai és idiomatikus szerkezetei a lefordított példamondatokkal együtt középhaladó szinten kitűnően, felhasználóbarát módon látják el a szükséges információval a felhasználót. Ezért a szótár feltétlenül elsősorban aktív szótárnak tekintendő, hiszen szinte lépésről lépésre tanítja, vezeti, tájékoztatja a felhasználókat, akik a szótár készítői szándéka szerint olyan magyar anyanyelvűek, akik érettségire, ill. angol nyelvvizsgára készülnek.
Igaz, hogy a
frazeológia is főleg az angol-magyar részben található, és ez egy kicsit visszafogja a magyar-angol rész aktív
nyelvtanuláshoz nyújtott segítségét, mégis, mivel a két szótári rész együttes használatának kialakítása könnyűnek vélelmezhető, a szótár produktív jellege felülmúlja receptív, vagyis passzív tulajdonságait. Az Ammatsz célközönsége nagyon világosan és egyértelműen körvonalazott: angolból érettségire készülő diákok, nyelvvizsgázni készülő felnőttek vagy diákok. Ezért a szerkesztők igyekeztek az ebből a szempontból legfontosabb szóanyagot, kifejezéskészletet, kiegészítő információkat elérhetővé tenni a szótár felhasználóinak. Összességében, 20.000-es szóanyagával, hasznos, de mértéktartóan bővített kifejezéskészletével, a ritkább vagy kifejezetten haladó jellegű címszók, frazeológiai egységek kihagyásával egy tipikus középhaladó tanulószótárat hoztak létre. A használati útmutató, az alkalmazott rövidítések és stílusminősítések, a függelékben elhelyezett anyagok (Földrajzi nevek, mértékegységek, számok, rendhagyó igék) mind nagyban segítik a pontos tájékozódást, valamint hasznos, lexikonszerű ismereteket is adnak. A Geographical name tükörfordítás magyarból, mert angolul a földrajzi név helyesen place name. Tehát az adott függelék helyes megnevezése: PLACE NAMES – FÖLDRAJZI NEVEK. Kár, hogy egy tanulószótárban egy nagy betűkkel nyomott főcímben ilyen hiba van. Szerencsére ez a rossz kifejezés a szótár anyagában nem fordul elő egyik részben sem, a place name viszont igen, de csak helységnév jelentésben. Ki kellene egészíteni a földrajzi név megfelelővel is. A szótárban bibliográfia nincs, ami kár, mert nyilván voltak olyan szótárak, lexikográfiai szakkönyvek, stb., amelyek megelőző tanulmányozása a szerkesztők munkáját megkönnyítette. III. A címszóanyag kiválasztási elveiről a Bevezetőben röviden annyit mondanak a szerkesztők, hogy az érettségiző diákok, ill. a nyelvvizsgára készülő felnőttek igényeit tartották szem előtt és ezért „a szótárban szép számmal találhatók a beszélt nyelvre, a kötetlen társalgásra jellemző szavak, nyelvi fordulatok, valamint diáknyelvi elemek is.” Nem világos azonban, hogy milyen forrásokból vették a szerkesztők a forrásnyelvi szókincs (legalábbis az angol-magyar szótárrész) kifejezetten érettségi-, ill. nyelvvizsga-orientált részét, már ha az ilyen célú szisztematikus anyaggyűjtés egyáltalán megoldható – különösen, hogy több nyelvvizsgaszint is van és a jelenlegi rendszerben már számos különböző akkreditált nyelvvizsgát lehet letenni Magyarországon. Úgyszintén homály fedi, hogy vajon az említett vizsgák írásbeli feladatainak könnyebb megoldásához történt-e külön, speciális anyaggyűjtés. A szótár anyagának tanulmányozása után az a kép bontakozik ki, hogy aktív nyelvhasználathoz (pl. beszédkészség fejlesztése, fogalmazási készség fejlesztése) erős középhaladó szintű szótárról van szó, míg passzív nyelvhasználathoz (pl. beszédértés, olvasási megértési készség fejlesztése, fordítási készségfejlesztés) sima középhaladó szintről van szó. Ez teljesen egybevág a szerkesztők azon céljával, hogy egy aktív használatra alkalmas szótárat adjanak az érdeklődők kezébe. A címszók a szótári makrostruktúrában szigorú ábécérendbe állítva jelennek meg, a szóbokrosítás lehetőségével nem élnek a szerkesztők. A szóbokrosítás nélküli elrendezést általában jobban kedvelik a kiadók, mert ezzel az egyszerű fogással nagyobb szócikkszámot tudnak felmutatni.
Ugyanakkor egy középhaladóknak szóló tanulószótár
felhasználóbarátabb lehet azzal, hogy minden egyes szó a makrostruktúra ábécérendjében szerepel, hiszen egy kevésbé tapasztalt szótárhasználó esetleg nehezebben boldogul az alapábécérendet megtörő szóbokrokban „megbúvó” származékszavakkal, összetett szavakkal, szerkezetes igékkel (phrasal verbs). Nem lehet eléggé dicsérni a szótár szerkesztőit azért, hogy az egyes szócikkek végén az állandósult szókapcsolatok jól elkülönítve, egy rombusz jel után, feketével és nem kékkel szedve szerepelnek, és hogy ezeket követik - az angol-magyar részben – a szerkezetes igék (phrasal verbs) ábécérendben külön keretben. Ez az elrendezés, amelyet az alkalmazott nyomdatechnika tökéletesen támogat, lehetővé teszi a nyelvtanulónak, hogy könnyedén átfésülje az összes állandósult szókapcsolatot vagy az összes szerkezetes igecsoportot a szótárban. Így lesz valóban tanulószótárrá a szótár! Mindazonáltal nem gondolnám, hogy szükséges volt a be szócikke végén a be about-tal kezdődő phrasal verb felsorolást egészen a be in on sg-ig (összesen
10 szerkezetes igét) mindjárt duplázni. Az ask sy in is kétszer szerepel az ask igét követő szerkezetes ige listán. Ezt a következő kiadásban ki lehet majd javítani. A szerkezetes igékből képzett főnevek, pl. giveaway, go-ahead (melléknév is) vagy getaway a makrostruktúra ábécéjében szerepelnek - érthető módon -, mégis legalább egy kereszthivatkozás nem ártana az alapigék és ezen képzett alakok között, mert ez is a tudatos tanulást segítené elő. Úgyis elég sokat kínlódik a tanuló azzal, hogy az angol szókincs nagy része motiválatlan és sok képzett alak vagy összetett szó helyett más nyelvből származó átvett szó szerepel, ezért is jó lenne a szabályos képzési formákra irányítani a tanuló figyelmét, ha azok az ábécérendben egymástól messze esnek, amely módszerrel a szótár számos más esetben is élhetne (nemcsak a szerkezetes igék esetében). Tárgyköri elrendezést vagy szinonim, antonim szócsoportokba történő rendezést a szótár nem alkalmaz. Ugyanakkor a szerkesztők bőven éltek a rajzok, táblázatok, információs ablakok adta lehetőségekkel. Az ún. tematikus rajzokból több van (bár nem elég), mint amennyit a borítón levő jegyzék tartalmaz. Így például nincs feltüntetve a listán a „Bicycle” és a „The Car” (vajon nem kellene egységesíteni itt a névelőhasználatot? pl. „A Bicycle” és „A Car”), a „My Desk” és a „My Computer”, a „Bathroom” és a „Kitchen”, a „My room” (a nagybetű/kisbetű használatot sem ártana itt egységesíteni) és a „Body”. A rajzok maszatosaknak tűnnek az alkalmazott rajztechnika miatt, de ez nyilván elég szubjektív dolog. A nyelvtani információs ablakok a magyar-angol részbe kerültek (mivel itt is az angol elsajátítása a cél, ez rendben is van). Összesen 15 nyelvtani információs ablak van, és a témák fontos nyelvtani területeket érintenek, mint pl. a vonatkozó névmások, az igeidők, a függő beszéd, a melléknévfokozás, a szenvedő igeragozás használata. Jobb is, hogy így modulárisan vannak elhelyezve az ablakok, mert ha együtt lenne mindez az információ, akkor azt hihetné a felhasználó, hogy egy rendszeres nyelvtant is próbáltak mellékelni a szerkesztők, amiről nyilván nincs szó.
Lehetett
volna még a segédigékről, a gerundiumról és sok minden másról is írni, de így is nagyon jó, esetleg a következő kiadásban majd bővíthetik az ablakok számát. A legkönnyebb azt felhánytorgatni természetesen, ami kimaradt valahonnan. Igyekszem mértéktartó lenni. A vonatkozó névmásokról szóló ablakban jó lett volna az elöljárós eseteket is bemutatni, mert a két típusban erősen különbözőek, valamint egy-egy példa elkelt volna a what, ill. a whose vonatkozó névmásokról. Erre mondhatni, hogy akkor az ablak már az egész oldalt elfoglalná. Igen ám, de az ablakban levő információt tömörebben is meg lehetett volna fogalmazni, pl. a meghatározó értelmű típusban a tárgyesetben elhagyható vonatkozó névmásokról nem kellett volna külön hosszan szólni, hanem az elhagyást kellett volna jelölni rövid magyarázattal. A főnevekről szóló ablakban (775-76. o.) a news főnév végén levő –s –nek semmi köze a többes számhoz, még úgy sem, hogy egy eredetileg többes számú, de egyes számú igét vonzó főnév lenne, és viselkedését tekintve nem azokhoz a főnevekhez tartozik, amelyek között szerepel az ablakban, mint pl. mathematics vagy measles, hanem az advice, information, luggage típusúakhoz, hiszen pl. mondhatunk ilyeneket, mint We haven’t got much news. A függő beszédre vonatkozó ablakban a következő kijelentésrészt „... a szabály az, hogy ha az indító mondat igéje past simple-ben áll, a tőle függő mellékmondat igéje is past-ba kerül” úgy fogalmaznám át, hogy a „past simple-ben áll” helyett „valamilyen múlt időben áll” lenne, mert akkor pl. a következő mondatra is vonatkozna a szabály: He was telling us that we weren’t needed. Az I wonder if you can help me. mondat helyes fordítása nem Vajon segítesz-e?(ami ennek felel meg: I wonder if you will help me.), hanem Vajon tudsz nekem segíteni?, sőt Segítenél nekem? Az igeidőkről szóló ablakban (825-27. o.) a present perfect kapcsán hangsúlyoznám, hogy a következő megfogalmazás „... olyan múltbeli cselekvésről vagy történésről szól, amelynek eredményét, hatását a jelenben tapasztaljuk, ...” félrevezető, mert
az angol anyanyelvi beszélő, amikor present perfect igeidőt használ, akkor a jelent már kiterjesztette akkorára, hogy abba belefér mind cselekvés, mind pedig annak eredménye, hatása, tehát nem arról van szó, hogy egy múltbeli cselekvés hat a jelenre, hanem arról, hogy az a jelenben történt meg, és ezért természetesen jelennek is kell mutatkoznia a róla szóló igeidőnek is. Tehát inkább így kellett volna megfogalmazni: „olyan cselekvésről vagy eseményről szól, amely a kiterjesztett jelenben (pl. today, this week, this month, stb.) történt meg és ezért eredménye, hatása most is megvan”.
Nehéz lenne elfogadtatni akár nyelvészekkel, akár gyakorló angol nyelvtanárokkal, hogy a had gone
shopping szerkezet a befejezett folyamatos múlt igeidőre példa. A helyes példa természetesen a had been shopping lett volna. A some és az any használatáról szóló ablakban (945. o.) a There are some oranges at the shop mondat helyes fordítása nem Van (néhány) narancs a boltban, hanem Van narancs a boltban. A néhány névmásnak inkább az a few felel meg. A kulturális információs ablakok (ablakocskák) természetesen az angol-magyar részben kaptak helyet. Ezekből 25 van összesen. A Big Apple-től a West End-ig számos fontos kulturális jelentőségű tulajdonnévről van ezekben szó. Rövid, velős magyarázatokat kap az olvasó ezekről – magyar nyelven. Tekintettel arra, hogy a szövegek egyszerűek és rövidek, inkább angolul kellett volna ezeket szerepeltetni, vagy angolul is. Mivel Uncle Sam beválogatódott, John Bullnak is kellett volna szentelni néhány sort. Rendkívül hasznosak a Vigyázat, álbarátok! elnevezésű ablakok, amelyek a megtévesztő, látszólagos megfelelésektől hivatottak óvni a felhasználót, pl. actual ≠ aktuális (= timely, current). IV. Az egyes szócikkek szerkezete egységes szerkesztői elvek szerint valósul meg, következetesen. A címszót az angol-magyar részben a szó kiejtése követi.
Szótagolási információt nem ad a szótár.
Amennyire meg tudtam
állapítani, nem ad a szótár helyesírási változatokat a szócikkfejen belül és kiejtésváltozatokat sem. Például az again szó kiejtéseként csak [ə’gen] van megadva, [ə’gein] nincs, pedig egyformán gyakoriak. Ugyanez vonatkozik az against címszóra is. A bases [’beisiz] utaló címszó egyaránt utal a basis és a base szavakra, mint azok közös többes számú alakjaira. Azonban a megadott kiejtéssel csak az előbbi főnév többes száma lehet, hiszen az utóbbi esetében a többes szám kiejtése [’beisiz]. Az amerikai angol helyesírású szavak külön címszóként szerepelnek, azonban a kiejtés jelölését és az AmE kódot követően már csak a brit megfelelőre való utalás következik, ami természetesen a helyes megoldás (lásd pl. a color, ill. a theater címszókat.). Ugyanakkor aki nem ismeri az amerikai helyesírást, a brit angol helyesírású címszónál nem találja meg az amerikai helyesírásút, így létezéséről nem is fog tudni (lásd pl. a colour vagy a theatre címszókat). Előfordul az is, hogy nincs is utalás a brit vagy általános angol megfelelőre, és a két változat külön történő szerepeltetése nagyon helypocsékoló, mert minden információt kétszer ad meg, és csak a helyesírási eltérés különbözteti meg a két szócikket. Ez szükségtelen redundanciához vezet, és könnyen orvosolható lenne, mint pl. az appal [ə’po:l]
megrémít; megdöbbent: be appalled at/by sg megrémül vmitől és appall [ə’po:l] AmE megrémít; megdöbbent: be appalled at/by sg megrémül vmitől esetében. Címszóban nem találtam helyesírási hibát, kiejtésjelölésben azonban igen: pl. az abridge, absentee, abscess, accent, allegedly, area code, leprosy címszók kiejtése hibásan van megadva. Az administrative melléknév amerikai angol, és nem brit angol kiejtése van megadva, anélkül, hogy ezt jelezné a szótár. Az allied melléknév [’laid] kiejtése csak az 1. jelentésre érvényes (szövetséges), a 2. (együtt) és a 3. (rokon) jelentésben a helyes kiejtés [ə’laid], de a szótár csak az első kiejtést adja meg az összes jelentésre vonatkoztatottan. A kiejtés jelölése a magyar-angol részben elmarad, ami nem probléma, hiszen az angolmagyaron belül pillanatok alatt meg lehet keresni a kívánt információt.
A kiejtés jelölése után a szófaji besorolás kódja, majd grammatikai információk következnek. A szócikktörzsben a jelentésbontás, és az egyes jelentéseken belül az ekvivalensek felsorolása jön, szükség esetén szemantikai glosszával zárójelben a jelentés előtt. A jelentések kb. 35-45 százalékát kurzívval nyomtatott példamondatok és azok fordításai egészítik ki. Az állandósult szókapcsolatok, ill. a szerkezetes igék felsorolása zárja a szócikktörzset. Egyes esetekben utaló rész, pl. hamis barátokra utaló keretes megjegyzés zárja a címszó tárgyalását. A példamondatokat betűközépen elhelyezett csillag választja el egymástól, az állandósult szókapcsolatokat (nem egy egész csoportot, hanem minden egyes szókapcsolatot) a rombuszjel vezeti be. A szerkezetes igék keretben szerepelnek, jól elkülönítve és didaktikailag kitűnően kiemelve a többi adattól. A magyar-angol rész kevesebb példamondatot hoz, melyek helyett gyakrabban inkább kollokációk, frazeológiai egységek vannak megadva. A címszók mikrostruktúrája nagyon világos szerkezetű mindenhol, a címszó utáni sortól kezdődő tabulátoros beállítás ideális. Az igék vonzatai nagyon gondosan vannak megadva mindvégig, méghozzá úgy, hogy az angol vonzat és a magyar vonzat is mindig szerepel. Mivel a szótárt forgatónak nincs információja arról, hogy a példamondatok honnan származnak, csak találgatni lehet. Valószínűleg a szerkesztői példamondatok dominálnak, de föltehetőleg korpuszokból, szövegekből is származhat némelyik. A homonímia kezelése az angolszász hagyományokban gyökerezik, ami eltér a magyarországi lexikográfiai gyakorlattól. Ez azt jelenti, hogy akkor használja a szótár a címszó elé tett felsőindexet, ha azonos alakú, de különböző szófajú címszókról van szó, pl. 1score
2
score , ami a magyarországi, főleg kétnyelvű szótárakban általában
követett gyakorlattól radikálisan eltér, mert ott ezek ugyanazon címszón belül szerepelnének valamilyen egyezményes módon egymástól elválasztva. Ugyanakkor ahol leginkább várnánk a homonímia jelölését, vagyis az etimológiailag különböző eredetű, és következésképpen teljesen eltérő jelentésű azonos alakú szavak esetében, ott ez nem történik meg (lásd pl. a bank főnévi címszót, amelynek az 1. jelentése bank, a 3. jelentése pedig folyópart. Itt tehát fölösleges lenne számon kérni bármilyen úzust, mert a poliszémia, ill. homonímia jelölésének alkalmazása, ill. azok következetes elkülönítése a nemzetközi lexikográfiai gyakorlatban is meglehetősen komplex kérdés, és még inkább az egy Magyarországon született kétnyelvű tanulószótár esetén, ahol nyilván a magyar és az angolszász lexikográfiai hagyomány egyaránt erős hatással bír, miközben a szótár készítői igyekeznek innovációkat is megvalósítani. Számon kérni ezen a területen igazából csak azt lehet, hogy a saját maguk által választott szerkesztési elveket betartják-e a szerkesztők. Itt is jól vizsgáznak a szótár készítői. V. A feldolgozott szóállomány mindkét irányban mintegy 20.000 címszó. Mivel szóbokrosítás nincs, ezért ez a szószám a makrostruktúrában ábécérendben elhelyezett szavak összeszámlálása révén adódik. Címszóként így nemcsak képzett szavak, összetett szavak és szerkezetes igék szerepelnek, hanem olyan összetett kifejezések is, amelyeknek terminusértékük van, pl. wild card, stamped addressed envelope, stainless steel, personal assistant, stb. Gyakorta nem könnyű eldönteni, hogy egy összetett kifejezés egy ún. multi-word unit és így önálló címszóként kell feltüntetni, vagy pedig egy lexikai kollokáció, és akkor azt (egy tanulószótárban legalábbis) a nódus (és nem a kollokátor) alatt kell tárgyalni. Ilyen ellentmondásokat – bár nem sokat – ebben a szótárban is felfedezhetünk, pl. a compound interest címszóként szerepel az angol-magyar részben, míg ugyanez kifejezésként van megadva a kamat címszó alatt a magyarangol részben. Bár a szótár kiadója egy kissé fukarkodik a szótárra jellemző adatokkal, annyi mindenképpen látszik, hogy főleg az angol-magyar rész kellő mélységig (az adott középhaladói szinten) tartalmaz kollokációkat, idiómákat és más állandósult szókapcsolatokat, és hogy a példamondatok is általában kellő számban szerepelnek. Esetenként elkelt volna itt-ott-amott egy-egy plusz példamondat, de nyilván a terjedelmet nem volt célszerű túllépni. A példamondatok az esetek legnagyobb részében jól olvastatják magukat, rövidek, de magyarázó, illusztráló funkcióikat betöltik. A magyar-angol rész nemcsak szólásokban, hanem példamondatokban is jóval szegényesebb, és ez az egyik oka annak, hogy jóval rövidebb is, mint a másik. Több esetben észleltem nyelvtani vagy más jellegű hibát példamondatokban vagy
illusztrálás célját szolgáló kifejezésekben, vagy azok fordításában, pl. backtrack on it’s plans (nyilván its kellett volna); Could you agree about a price? Meg tudtatok egyezni egy árban? (a helyes fordítás Meg tudnátok egyezni valami(lyen) árban? lett volna, de még jobb lett volna ha az agree ige 3. jelentését inkább a következő szerkezetet tartalmazó mondattal mutatták volna be: Were you able to agree about a price? vagy Have you been able to agree about a price?, ha ragaszkodnak a képesség kifejezéséhez, de még egyszerűbb lett volna: Did you agree about a price? vagy Have you agreed about a price?); Our plans go amiss. Rosszul mennek/alakulnak a terveink. (Our plans are going amiss. kellett volna, vagy a fordítást kellett volna így írni: Rosszul szoktak menni/alakulni a terveink.); Anybody will tell her the truth. Akárki/Bárki megmondja neked az igazságot. (nyilván nem neked, hanem neki kellett volna); A lot of people appealed for food to the government. (szórendi hiba: A lot of people appealed to the government for food jobb lett volna); She was appointed to be the chairman. (a chairman csak férfi lehet, tehát chairperson kellett volna); I’m ashamed of him! Szégyenkezem miattad! (vagy you kellett volna a him helyett, vagy a fordításban kellett volna miatta - miattad helyett); a be szócikkében He is five years old. Ő ötéves. (a fordításban az Ő fölösleges); ugyanitt az állandósult kifejezések között be is up against a difficult task nehéz feladattal áll szemben szerepel: világos, hogy az is fölösleges a kifejezésben; az absent szócikkében: Love is absent from her life. A szeretet hiányzik az életéből. (A szeretet/szerelem jobb lett volna); We payed for the tickets in advance (paid és nem payed a helyes alak); az advantage szócikkében Each of these schools has its advantages and disadvantages. Mindkét iskolának megvannak a maga előnyei és hátrányai. (Mindkét helyett Mindegyik kellett volna); We can’t afford a new car. Nem engedhetünk meg magunknak egy új autót. (Sokan így fordítanák, de akkor is magyartalan, inkább Nekünk nem telik új autóra. vagy Nekünk nem futja új autóra. sokkal jobb lenne.); It is all but impossible to arrive on time. Majdnem lehetetlen volt időben érkezni. (nemcsak az a baj, hogy az időszférák nem stimmelnek, hanem rossz helyen van a kifejezés, mert az all the same után és nem az all but után jön); also run futottak még (helyesen also ran); He had already eaten his lunch. Ő már megette az ebédjét. (Nem pontos megfelelés: had helyett has jobb lett volna, de ha már a Past Perfect az alkalmazott igeidő, akkor a fordítás gyanánt Már megette az ebédjét addigra. kellett volna inkább, és persze az Ő fölösleges.); We associate snow with winter. ... A hóról a télre asszociálunk. (az első fordítás a szócikkben jó, a második az, amelyik nem magyaros, jobb lett volna pl. ez: A hóról a tél jut eszünkbe.); a wrong szócikkében található a következő példamondat: He is the wrongest man for this job. A wrongest alak körülbelül olyan ‘jó’, mint mondjuk a ‘most unique’, vagyis nem jó; nem arról van szó, hogy soha nem fordul elő, de igazán megbízható forrásokban nem szerepel, nem is csoda, hiszen nem egy skálázható minőségről vagy tulajdonságról van szó, hanem olyasmiről, aminek eleve nem lehet fokozata, legfeljebb ellentettje. Egy tanulószótárban olyasmit hozni példa gyanánt, ami nem tipikus, sőt ami legfeljebb humoros, vagy szándékosan sokkoló szövegösszefüggésben fordul elő, helytelen dolog.
Az Oxford Advanced
Learner’s Dictionary 7. kiadásában He’s the wrong person for the job. szerepel példaként. I think I can’t repair this machine, but I will try: ezt a mondatot a try ige 1. jelentésénél találjuk. Ilyen mondatoknál fog gyanút a bíráló, hogy csinált mondatról van szó, mivel angol anyanyelvű ezt valószínűleg inkább így mondaná: I don’t think I can repair this machine, but I will try. (Ezzel véletlenül sem szeretném a szerkesztők angol tudását kritizálni, hiszen csak elenyésző az olyan példák száma, ahol megbicsaklik a nyelvérzékük.) Az illusztrálás kifejezésekkel és példamondatokkal is történik. A jelzős kifejezéseknél sajnos nagyon következetlen a határozatlan névelő használata. Úgy tűnik, mintha a szerkesztők nem tudták volna eldönteni, hogy egy megszámolható főnévhez társult jelző elé kitegyék-e a határozatlan névelőt vagy sem, például adopted child, de an adorable little girl; a keen student, de foreign language; a vegetable patch, de white lie. Vannak olyan melléknév + főnév kollokációk az angolban, ahol a határozott névelő használata kötelező. Ennek ellenére pl. death penalty, naked truth a határozott
névelő nélkül van megadva, ami hiba. Számtalan ehhez hasonló következetlenség van e tekintetben. A 1hard címszó alatt It was a hard work. példamondatot adtak meg a 2. jelentésben. A névelőt törölni kellene, vagy a work helyett job kellett volna. Az awful szócikkében an awful weather szerepel, pedig pont az ilyesmit kell elkerülniük a nyelvvizsgázóknak vizsgahelyzetben, a helyes kifejezés természetesen awful weather, névelő nélkül, ugyanakkor a climate szócikkében, ahol viszont fontos, hogy határozatlan névelő kell egyes számban, a névelő (a második példában) hiányzik: wet climate, inkább a wet climate kellett volna); szintén az awful alatt an awful lot of befejezetlen kifejezés, míg a magyar fordítása borzasztó sok használatra kész, tehát an awful lot of ... borzasztó sok ... vagy an awful lot borzasztó sok lett volna a helyes megoldás; a banana szócikkében a bunch of banana lett megadva, pedig a banana megszámolható főnév, tehát a bunch of bananas kellett volna; a barely szócikkéban be furnished barely helyett jobb lenne be barely furnished, mert az első szórend itt ritka; Mivel tanulószótárról van szó, elsősorban a beszélt nyelv, a művelt köznyelv és a diáknyelv szókincsét egyesíti címszóanyagában. Hébe-hóba feltűnik egy-egy fontosabb szaknyelvi szó, de nem sok kerülhetett bele ebbe a szótárba. Egy tanulószótárnak a tipikusat kell bemutatnia, ezért nem mehet el az új szavak felkarolása irányába, és ezt nem is teszik a szerkesztők. Az angol nyelv regionális nyelvváltozatai közül csak a brit angol és az amerikai angol címszavak kapnak BrE, ill. AmE minősítést, ahol szükséges. Néha elavult stílusminősítésű szavak is felbukkannak a szótárban, és vitatható, hogy ezekre igazából szükség van-e. A bastard főnév stílusminősítése hiányzik. Nyelvi szint, stílusréteg szerint 11 minősítést használ a szótár, rendszerint következetesen. Úgyszintén használnak a szerkesztők 43 szakterületi / fogalomköri besorolást, amelyeket szintén precízen alkalmaznak. Rövidítések is vannak a szóállományban, bent a makrostruktúrában. VI. Az Ammatsz talán legsebezhetőbb pontjai a nyújtott nyelvtani információk területén vannak. Az igék – az általános lexikográfiai gyakorlattal ellentétben – nem kapnak eleve (transitive verb), ill. (intransitive verb) szófaji besorolást, hanem egyszerűen csak (verb) megjelölést. Ez véleményem szerint szegényíti azt a segítséget, amit egy tanulószótár adhat a tanulónak, még akkor is, ha a lexikográfusnak több gondja van a , ill. megjelölésekkel. A főneveknél használják a szerkesztők a [C] és az [U] megjelöléseket a megszámolható és meg nem számolható főnevek, ill. pontosabban a megszámolható, ill. meg nem számolható jelentések pontos elkülönítésére. Azonban nem mindig pontosan vagy körültekintően. A battle főnév 1. jelentése helyesen megkapja mind a [C] és az [U] jelet, azonban jó lett volna a meg nem számolható értelemben is egy példa, pl. be killed in battle. Az abuse főnév már a jelentésbontás előtt megkapja a globális [U] megjelölést, de a tanuló akkor mit kezd ezzel a példával: an abuse of school property az 1. jelentésnél? Más szótáraknál is problémát okoz az ‘átsorolás’ (=reclassification), amely bizonyos kontextusban megfigyelhető. Ráadásul abuses by (the police/the authorities) is létezik, de a szótár erről nem vesz tudomást. Úgyszintén mit kezd a tanuló a brain 2. jelentésével: ész, ahol az alosztály [U], de a példa She has got a good brain. És persze ilyen példa is állhatna: You’ve got no brains. ‘Nincs eszed.’ Valahogy meg kell oldani azokat az eseteket is, amikor pluralia tantum (pl. arms ‘fegyver(zet)’, lodgings ‘albérlet’, archives ‘levéltár’, brains ‘ész’) vagy singularia tantum (pl. measles ‘kanyaró’, politics ‘politika’) főnevekről, vagy jelentésekről van szó. Az utóbbiak rendben is vannak, de az előbbiek nem mindig. Helyesebb lett volna a brain esetén a 2. jelentésben [U,C, usu. pl] megjelölés, hiszen mindegyik szimbólumra lehet példát hozni, de az uncountable beállítás félrevezető, pláne az adott példa fényében. Kétlem, hogy az archive, ill. az archives szócikkek két teljesen különböző szót takarnának, mint amit a szótár sugall, inkább egy szó két különböző jelentéséről van szó, amelyek egyike pluralia tantum. Az igék rendhagyóságával kapcsolatban a szótár ad segítséget, sokszor többet is, mint más szótár, mégis akadnak következetlenségek, sőt kifejezetten hibás alakok is. Talán túl sokat vár el a szótár a felhasználótól, amikor mindenféle
részletezés nélkül ad zárójelben két, három vagy négy igealakot, és a felhasználónak kell kiokumlálnia, hogy miről is van szó.
Például: sing (sings, singing, sang, sung), eliminate (eliminating, eliminated), accentuate
(accentuates,accentuating, accentuated) – de pl. az accelerate ilyet nem kap – ad-lib (ad-libbis [???], ad-libbing, ad-libbed), acquit (acquittes [???], acquitting, acquitted), age (ageing/aging, aged), die (dies,dying,died,died), dye (dyes,dyeing,dyed), pay
(paid,paid), say (says,saying,said,said), try (trying,tries,tried), occupy (occupies,
occupying, occupied), stroke (strokes, stroking, stroked), de judge például nem kap semmit. A főnevesült melléknevek közül the accused, the deceased csak egyes számú értelmezést kapnak, pedig egyes és többes számban is értelmezhetők (!), és az ige is eszerint egyeztetendő (!) hozzájuk. (Ez a magyar-angol részben is hibás.) The injured helyesen csak többes számú értelmezést kap, the wounded viszont egyáltalán nem szerepel az angol-magyar részben. A magyar-angol rész viszont a sebesültek megfelelőjeként megadja mindkettőt: the wounded; the injured, a sérültek megfelelőjeként viszont csak a the injured alakot. Az adverbial terminus nemcsak melléknév, ahogy a szótár állítja, hanem főnév is. Á la carte nemcsak melléknév, hanem határozó is, de erre csak a magyar fordítás étlap szerint(i) utal. Az away, mint határozószó alatt kapott először helyet az away game állandósult szókapcsolat, ami nem a megfelelő helye, majd lejjebb az away melléknév szócikkében már illusztratív kifejezésként, és nem állandósult szókapcsolatként szerepel. Az elsőt törölni kellene. Az axe címszó alatt találjuk a get the axes kifejezést, amelynek az a szépséghibája, hogy get the axe alakban kellene, hogy álljon. Helyesen, névelősen szerepel a the baker’s és the butcher’s, a barber’s előtt azonban hiányzik a névelő. Egységesíteni kellene. Ha bevették a babble főnevet, akkor a babble igét is szerepeltetni kellett volna. A clever és a common melléknevek nemcsak alakváltoztató közép- és felsőfokkal rendelkeznek, hanem körülíró alakokkal is, sőt ez még a likely-ra is igaz. Talán ebben a szótártípusban a likely-ra vonatkozó információ elég, de a másik kettőnél a másik fokozást is jelölni kellett volna. Sajnos kevés szótár van, és ez sem kivétel, ahol a tanuló információt kapna az összetett melléknevek fokozásáról, így hiába keressük, hogy pl. a kind-hearted alakváltoztató, míg a well-to-do és az old-fashioned körülírásos fokozást követel. Teljességgel hiányoznak az angol egynyelvű szótárakban megszokott igesémák, mondatsémák. Így csak a példaanyag nyújt tájékoztatást a mondattani szerkezetekről. Ezek általában elég jók is, mégis kódok alkalmazásával tömören, de helyes információt lehetne adni a tanulónak e tekintetben. Például, a szótárban nincs példa arra, hogy a try ige gerundiummal is állhat, és akkor mást jelent. Ez igaz a remember igére is, mert hiányzik egy olyan típusú mondat, mint pl. I remember locking the door. Emlékszem rá, hogy bezártam az ajtót. Ráadásul I remember to send her a postcard helytelen, mert a will segédige hiányzik a főige előtt. Nemkülönben igaz ez a forget igére is, mert ott is hiányzik a gerundiumos példa, sőt egy ilyen példa is kellene: I forget [sic!] his name. Nem jut eszembe a neve. Ami magyar anyanyelvűnek szokatlan, de angolos. A vonzatok következetes feltüntetésért mindkét szótári részben kitűnőre vizsgáztak a szerkesztők. VII. Az Ammatsz szerkesztői kitűnően elvégezték az egyes szócikkeknél a jelentések elhatárolását egymástól és a jelentésbontás, ill. jelentés-összevonás módszereivel biztosították, hogy a jelentésszám megfeleljen a szótár szintjének és a célközönség igényeinek, miközben a lexikográfiai elvek sem sérültek. A magyar ekvivalensek kiválasztásánál kifejezetten elsőrangú munkát végeztek, sokszor nagyon frappáns, más angol-magyar, ill. magyar-angol szótárakból hiányzó megfelelőket is megadnak időnként, így a felhasználó nem egy ösztövér, vértelen középhaladó szótárt tart a kezében, hanem egy kellő részletezettségű, színes, könnyen kezelhető, a szemantikai információkat tekintve egészen kiváló művet.
Az az újításuk, hogy kétnyelvű szótárban szinte minden fontos jelentést és szerkezetet önálló
példamondattal, és annak fordításával illusztráljanak, új hagyományt teremt a magyar kétnyelvű lexikográfiában. (Ezen
az úton indult el a Thomson’s Dictionary is 1990-ben, de ott az angol mondatok magyarra fordítása nem történt meg és csak angol-magyar szótárról volt szó.) Megemlítek azonban néhány problematikus dolgot. A magyar-angol rész talán tömörebb a kelleténél, ezért pl. a mérges melléknév tárgyalásánál a megadott két melléknéven (poisonous; venomous) kívül jó lett volna példával illusztrálni, hogy a poisonous pl. tipikusan ilyen főnevek mellett áll, mint plants, mushrooms, gases, míg a venomous kifejezetten a snakes jelzője szokott lenni. Az angol-magyar rész a poisonous szócikknél megemlíti legalább a gombát, de a venomous esetében hiányzik a kígyóra való utalás, sőt a növény, állat megjelölés egy kissé félrevezető, mert részben pontatlan, részben túl általános. Az aisle szónál a legmodernebb használat kimaradt, éspedig, hogy hipermarketekben a gondolák/polcrendszerek közötti átjáró folyosók megnevezésére is szolgál. All my plants are green. Minden növényem zöld. Sem az angol, sem a magyar mondat nem hordoz semmi plusz információt, ezért üresnek és fölöslegesnek érzem. Az all but idióma két all címszó alatt is előfordul és az egyik nyilván redundáns. A backlash értelmezése nem kielégítő (dühös reagálás/reakció), mert kifejezetten politikai, társadalmi esemény által sok emberből egyszerre kiváltott heves reakciót jelent, ami persze inkább körülírás, és ehhez hasonlót ad az Oxford angolmagyar szótár nyelvtanulóknak (2002) is. Lázár A. Péter és Varga György Angol-magyar szótára (2000) röviden (politikai) reakciónak értelmezi. A bedsit mellett a hosszabb alakokat: bedsitter, bedsitting room is meg kellett volna adni, mert ezek is gyakran használatosak. A bedsit megadott magyar megfelelői közül azonban csak az albérleti szoba a jó, mert a garzonnak a studio flat felel meg. A You are through. mondat legjobb magyar megfelelője (legalábbis egy telefonközpontos szájából): Kapcsoltam. A Thin clothes are not appropriate for cold weather. példamondat magyar megfelelőjében (A vékony ruhák nem megfelelőek hideg időben.) ruha és nem ruhák kellett volna. Az acceptable 2. jelentése (kellemes; megfelelő; elfogadható) példa híján homályos. A base főnév 2. jelentésének magyar megfelelői közé a központ szót is be kellett volna venni. A try hard fordításaként megadott kifejezés: minden erejét összeszedve próbálja túl nehézkes, inkább az igyekszik ige kellene. Az állandósult szókapcsolatok az angol-magyar részben kellő számban szerepelnek, a magyar-angol részben azonban csak minimálisan elégségesek. Néhány már fent jelzett más helyre tévedt kifejezést leszámítva hasznos, felhasználóbarát módon tálalt és pontosan értelmezett kifejezésgyűjtemények ezek egyes fontosabb címszók vége felé. A poliszémia::homonímia problematikáját fentebb már kifejtettem. VIII. A szótár a célközönség szempontjából ideálisan használható, mert mind fizikai, külcsínbeli paraméterei, mind pedig tartalmi, belbecsbeli jellemzői alapján messzemenően ki tudja elégíteni a célközönség igényeit, még akkor is, ha felsőfokú nyelvvizsgához már nem biztos, hogy elegendő. Kiváló középszintű szótárról van szó, amely rengeteg korszerű, felhasználóbarát vonással rendelkezik, amelyek közül nem egy teljesen novumnak számít a magyarországi lexikográfiában: az angol-magyar és a magyar-angol rész szerves egységet alkot, aktív nyelvkészségeket fejlesztő igazi tanulószótár, címszóanyaga, kifejezéskészlete gondosan válogatott és pontosan értelmezett, az állandósult kifejezések és a szerkezetes igék (phrasal verbs) tárgyalása kiemelten jó, a makrostruktúrában ábécérendbe állított szóanyag könnyű keresést és szótárforgatást tesz lehetővé, a beszélt nyelvi fordulatok, a diáknyelvi stílusréteg, a hasznos kulturális és nyelvtani ablakok jelenléte elsőrendűen fontos, a jól megválogatott példamondatok nagy száma és pontos magyar fordításuk igen nagy segítség a vizsgára készülő nyelvtanulónak. Kétségkívül vannak a szótárnak szépséghibái is, elsősorban a nyelvtani szerelés problémái, a mondatsémák, szintaktikai kódok hiánya, egyes kifejezések, példamondatok fordítási, elhelyezési problémái.
És ‘természetesen’, mint minden szótárban, ebben is vannak
sajtóhibák, amelyek kiküszöbölésre várnak, hasonlóan a fentiekben kifejtett főleg tartalmi hiányosságokhoz. Néhány ezek közül: be addicted to compuer games („t” missing from computer), administrativecosts (nincs betűköz), az accommodation címszó alatt: „a szálloda elott”. Mindazonáltal azt kell mondanom, hogy a szótárban minimális a
sajtóhiba és első kiadásról lévén szó, egy második kiadásban az említett tartalmi és formai hibák könnyen orvosolhatók lesznek. A felhasználó egy innovatív, tartalmas, hasznos kettős tanulószótárt kap viszonylag jó áron és a mű fontos társadalmi, művelődési misszióján kívül jelentős esztétikai értéket is képvisel.
