II. évfolyam 5. szám május 26. köszönhetjük. Dunaszekcső,

DUNASZEKCSŐI II. évfolyam 5. szám 2016. május 26.

HÍREK

Őseink nyomában „Aki nem ismeri múltját, nem igazodik el a jelenben, és nem tudja jövőjét sem építeni.” Tisztelt Olvasó!

AUF

Június első hétvégéje minden évben, a szekcsői DEN németség kitelepítésének szomorú emléknapja. A SPUREN Szekcsői Németek Nemzetiségi Önkormányzata ezen UNSERER alkalomból rendezi meg idén is a hagyományos német nemzetiségi napot. AHNEN Ehhez az emléknapi rendezvényhez, mint a kihelyezett plakátokon is olvasható, családfa kutatással kapcsolatos eredményeinket, őseink családfáit valamint kutatási alapismereteket szeretnénk bemutatni az ŐSEINK NYOMÁBAN érdeklődőknek. Mi, Szekcsőről elszármazott, de magunkat azóta is szekcsőinek valló, amatőr Dunaszekcsői családok családfakutatók vagyunk. Ráadásul rokonok is! Egymásra bukkanásunkat a kutatásainknak leszármazása köszönhetjük. Dunaszekcső, 2016.06.04. Családfakutatás napjainkban egyre népszerűbb, hisz legtöbbünkben felmerült már a kérdés, honnan 10.00 - 19.00 óráig az származik, merre éltek őseik, mivel foglalkoztak. Mi is Örökségházban így indultunk, közvetlen elődök nyomát kutattuk, az idén 280 éve vezetni kezdett, szekcsői anyakönyvekben. Aztán elragadott bennünket a kutatás láza, amint a több száz éves, ódon illatú lapokon, a hajdanán még írni is nehezen tudó egyházfiak ákombákomait böngésztük. Lassan kibomlott a múlt homályából a törökdúlás után talpra álló falunk élete és lakóinak sorsa, kapcsolatai, küzdelme a megmaradásért. A generációk sora mögött láttuk felsejleni történetüket, a mi családtörténetünket. Megtapasztaltuk, hogy egészen másképp tekintünk már önmagunkra, sajátként megélt történelmi távlatból kezdtük szemlélni a világot. Mi a saját családtörténeteinket kutatjuk a közben igencsak terebélyessé vált családfáinkon. Sok, ma is Dunaszekcsőn élő vagy már elszármazott, rokoni szálat bogoztunk ki az elmúlt évek alatt. A mai leszármazottak közül többen is meg fognak lepődni az újra fellelt, régi rokonsági kapcsolatok láttán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a június 4-én délelőtt kezdődő rendezvényünkre, ahol bevisszük Önöket az „erdőbe”. Családfáink erdejébe… Családfakutatók: Müller János, Müller Ádám, Szurcsik József

A mi Dunánk emlékezete – Dunaszekcsői életképek 2. A napokban megjelenik Salamon Gábor második könyve. Részlet a bevezetőből: „Ez a kötet csak részben, a háború utáni történéseket tekintve folytatása a „Dunaszekcsői életképek 1883 és 1949 között” című kiadványnak. Az anyag jelentős részét képezik ebben is a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum által őrzött korabeli hírlapokból kiemelt, falunkkal, környékével, vagy általánosságban településünkre is vonatkozó híranyagok. Ezek a korabeli szöveggel és helyesírással kerültek közlésre. 1949-ig az itt bemutatásra kerülő történetek időben párhuzamosan futnak az előző kiadványban a Dunához

köthető eseményeket egy csokorba összeállítani, olyan témákat, amelyekkel még senki nem foglalkozott, vagy nem így állította egybe. Írásaikkal segítettek egyes témákat jobban láttatni: Mészáros János, Guzsván Gábor és Nagy Miklós hajóskapitány. Több mint tíz évig gyűjtögettem ezt az anyagot, a legkülönfélébb helyeken, itthon Dunaszekcsőn, a környéken, belföldi és külföldi múzeumokban, a pécsi levéltárban, könyvekben, interneten, míg végre összeállt ebben a formában. Felsorolni is nehéz lenne ki mindenki segített ebben falun belül és kívül, tárgyi eszközökkel, fotókkal, iratokkal, adatközléssel. Ezúton szeretném az önzetlen segítségét mindenkinek megköszönni.” A könyv a német nemzetiségi napra jelenik meg a Szekcsői Németek Nemzetiségi Önkormányzata és a Községi Önkormányzat közös kiadványaként. Megvásárolható lesz a június 4-i programon, ill. utána a Teleházban.

Magtárból Örökségház VII. A 2009. évben még az is kiderült, hogy a magtár helyén már pár ezer éve is volt valamilyen épület. Ugyanis a mostani vizesblokk helyén egy ásatásra került sor, és onnan is kerültek már elő régi épület és freskó maradványok, amikkel az akkor álló épület falait díszítették. Ezeknek a kinézetét később rekonstruálta egy ezzel foglalkozó szakember és megküldte nekünk a képeket, hogyan is nézhettek ki ezek a díszítések. (Ezek oldalt láthatóak.) Nem ez volt az utolsó eset, hogy a feltárások során ilyen darabokkal találkoztunk. Lényegében a magtár bejáratától számítva kb. az Örökségház közepéig előfordultak kisebb – nagyobb kupacokban a föld alatt ezek a freskótöredékek. Mire végeztünk a megmentésükkel, már több ládára való „törmelék” maradt meg az utókornak. Pár darab belőlük megtalálható még az Örökségházban. 2009 decembere és a következő év tele ismét a belső munkákat hozta előtérbe. Mivel az első szint elkészült, ezért az alsó szintet kellett rendbe hozni, hogy 2010-ben teljesen átadhassuk az épületet. Január elején már javában folyt a vizesblokk elkészítése, és a vízvezeték szerelés, amit követett a falak vakolása. Ezek a tevékenységek egészen tavaszig elhúzódtak, mivel a hideg miatt nem száradhattak ki hamar a falak. Közben a magtár épületéhez nyert pályázati összegből máshova is csoportosítottunk pénzt, hogy elkészülhessenek az Örökségvédelmi füzetek, amelyek szintén nem kevés munkával és összefogással jöttek létre. Ezek a füzetek később a nyár folyamán kipróbálásra kerültek a Lugio tábor alatt. Március hónapjában ismét egy ásatásra került sor. Ezt megelőzően fel kellett törni a több centiméter vastag betont, ami nem kis munka volt, viszont meghozta a hasznát, mert előkerültek egy másik épület maradványai, amire ráépítették a magtárat. Ez egy régi templom volt. Az elhelyezkedésének meghatározása után a későbbi aljzat elkészítésekor kiemeltük a maradványok nyomvonalát. Ez látható a magtár Duna felé eső végében. Római kori téglákat is találtunk a kutatás során, melyek szintén azt bizonyították, hogy az akkori korban is valamilyen funkciót ellátó épület helyezkedett itt el. Az ásatás befejeztével megkezdődött a végső folyamata az felújításnak. Ez a maradék beton feltörésével, a régi lépcső elbontásával, a gerendák pillérjeinek kiásásával és helyrehozásával indult meg. A pilléreknél külön érdemes megemlíteni, hogy némelyiknél akár több, mint egy méter mélységig is benyúlik a földbe a téglák sora, hogy megfelelő állóképességet biztosítsanak a gerendáknak. Május hónapjában elkezdődött a külső vakolása a magtárnak, ami az állványzat felállításával kezdődött a

hátsó részen. Ez a hónapok során végigvándorolt az épület oldalain, hogy a friss vakolás kiszáradása után segítséget nyújtson a meszelésnél. A Lugio napok közeledtével az alsó szint aljzatának készítése, földtükör kiásása, szintezés, kőzúzalék behordása, tömörítése volt az elsődleges cél, amit meg kellett valósítani. Ezekre került rá a jelenlegi téglaréteg. A tábor kezdésével már használatba került az alsó rész is. Persze még volt mit finomítani rajta. Az időközben elkészült örökségvédelmi munkafüzetek igen hasznosnak bizonyultak mind a táborozóknak, mind a tábortól függetlenül idelátogatóknak. Néha zsúfolásig megtelt az Örökségház gyereksereggel és a tanáraikkal. A statisztikákat visszanézve az akkori táborosok 140-en voltak, és ehhez még hozzájött azok száma, akik egy egy napra vették igénybe a kalandtúra állomásait, ők nagyjából 80 főt tettek ki. Augusztus hónapjára olyan külső munkák maradtak, amibe a meszelés befejezése, az épület előtti kövezés lerakása tartozott. A belső részen az épület avatására készülő kiállítás és a maradék dekoráció elkészítése volt a feladat, valamint a már meglévő kiállítás bővítése. Augusztus 7-én aztán népes tömeg várakozott az Örökségház előtt és hallgatta a beszédeket valamint a fellépőket. A „Szerelmem Dunaszekcső” kiállítás is nagy sikert aratott, rengetegen láttak Gilles Weissmann, Hans Mendler és Tóth László kiállítását. Az azóta eltelt majdnem hat évben pedig számtalan eseménynek, kiállításnak, megemlékezésnek, vetítésnek (és még sorolhatnánk) adott helyet a régi magtár. Hát így lett Dunaszekcsőn Örökségház. Dunaszekcsőért Alapítvány

1956. március 30-án tartott tanácsülés Kalikin Ferenc vb. titkár beszámolója Folytatás az előző számból: Igen fontos feladat, hogy a dunafalvai gátépítés, mármint a megrongálódott és átszakadt gátak, továbbá a révkijáró helyre legyen állítva. Ennek érdekében közerőt is ki kell rendelni, bár az érdekelt vállalatok bérért is dolgoztatnak, mindez kevés ahhoz, hogy azokat még időben a zöldár beállta előtt helyre lehetne hozni és ezért mindenkinek kötelessége, hogy kivegye részét ezen munkából is, részt venni a szigeti részen még szanaszét heverő állati hullák eltakarításában, ami népgazdasági szempontból fontos, hogy az állati hullákat elszállítsák és feldolgozzák, állategészségügyi szempontból, hogy a felmelegedő idő ne okozzon betegséget, dögvészt, kijelölni azokat a házhelyeket és annak alkalmas belterületi területeket, melyekre a romba dőlt épületek helyébe az új lakóépületek lesznek építve. Elősegíteni és előmozdítani az új építéssel és felújítással kapcsolatos olyan feladatokat, hogy a TÜZÉP telep, mely most itt külön még szervezve lett megfelelő raktárt, telephelyet, szállítóeszközt, munkást biztosítsunk annak érdekében, hogy a szükséges építőanyag rendelkezésre álljon az építkezésekhez. A tavaszi mezőgazdasági munka azonnali beindítása és végrehajtása a korábban jóváhagyott munkaterv szerint. Biztosítani kell, hogy az itt lévő dunafalvai gazdák, akik sem haza nem tudnak költözni, de az ott lévő földjeiket nem képesek, legyenek segítségére a mi dolgozó parasztságunknak ezen munka mielőbbi befejezésében fogataikkal és munkaerejükkel. A tanácsülés határozatilag mondja ki, hogy egyrészt a Minisztertanács 1022/1956.sz. hatátozatával amely leszögezi, hogy hullámtérben vagyis az 1956. évi árvíz vízvonalába beleeső háztelkekre többé építési engedély ne legyen kiadva, illetve csak olyan épületek javítására adható csak ki engedély, mely csekélyebb összeggel helyreállítható, hogy a község magasabban fekvő belterületén lévő házhelynek nyilvánításra kerülő és annak megfelelő területeket az új építkezésekhez igénybe legyenek véve kisajátításon keresztül a kijelölt házhelyeket egy a végrehajtó bizottság által megalakított külön bizottság vizsgálja felül és a kérelmezőknek jelölje ki, a szükséges értesítések azonnali kiadása mellett, hogy az érdekelt új tulajdonosok a tárolt építőanyagjaikat időben oda is szállíthassák. Építés céljából szervezni

társadalmi segítséget a lakosság körében az árvízkárosultak megsegítésére, illetve az építkezések végrehajtásához a tömegszervezetek és a lakosság köréből a mezőgazdasági munkák azonnali beindítását és végrehajtását a munkaterv szerint, bekapcsolva azokat a szigeti dolgozókat, akik amúgy sem tudnak majd visszatérni és ott földet művelni, vagy csak későbbi időben minden állandó bizottság vegye ki részét ezen munkálatokban a saját területén valamennyi tagjával és aktiváival. Biztosítandó, hogy az állandó bizottságok be legyenek kapcsolva egy-egy feladat szervezésében és végrehajtásában, aminek következtében a végrehajtó bizottság munkája megkönnyebbül ezen nem várt feladatok végrehajtásában az áprilisi tanácsülésen a végrehajtó bizottság terjessze elő a megváltoztatott községfejlesztési munkatervét is, mely már figyelembe veszi az új feladatokat az ezzel kapcsolatos munkákra vonatkozóan a végrehajtó bizottság biztosítson minden erőt a Minisztertanács 1022/1956.sz. rendeletében foglalt és ezt követő végrehajtási utasítások végrehajtásához, szervezésbe vonja be minden alkalommal az érdekelt állandó bizottságokat és azok aktiváit, hogy a munkálatok kellő időben, a dolgozó néptömegeket biztosítsa a szervezésben és a végrehajtásban egyaránt. Tanulva az eddigi szervezésekből, melyek ez évben és az elmúlt évben megmutatkoztak úgy a költségvetés, mint a községpolitikai-és fejlesztési tervek végrehajtásában és szervezésében azon kell lennünk, hogy azokat átszervezve és kijavítva hajtsuk majd végre ezekben a nehéz napokban, amikor feladataink megnőnek, megnőttek, de előre nem látható méreteket fognak még ölteni számunkra és azok végrehajtása még nagyobb erőfeszítést és munkát kívánnak tőlünk ahol csak részben érintette az árvíz községünk lakosságát. Nem szabad megfeledkeznünk szomszédos volt településünkről sem, Dunafalváról, bár köztünk lévő régebbi ellentétek ma sem nyugodtak meg és sok esetben viharos vitákra kerül sor egy-egy feladat közös megoldására. Dunafalva község önálló, bár támogatásra szorul, de mi nem akarunk beleavatkozni belügyeibe és ezért szorosabb együttműködést kívánunk vezetőitől, ami nem igen tapasztalható, most főképpen a veszélyes időszakban. Tanácstagjaink, állandó bizottsági és bizottsági tagok legyenek élharcosai most a veszély elmúltával is azokban a feladatokban, amelyek irányt mutatnak az elkövetkezendő feladatokban és élenjárva végezzék reájuk háruló feladatukat. Ne legyünk anyagiasak, hogy már eleget dolgoztunk egy hónapon át, eleget soha nem fogunk és nem is tudunk dolgozni. Akik dolgoztak és becsületesen eleget tettek egyes feladatokban dicséret illeti őket és róluk nem feledkezik meg a becsületes dolgozó nép sem. Dunaszekcső, 1956.március 28.

Kalikin Ferenc, Vb. Elnök helyettes

TeSzedd program Dunaszekcsőn A TeSzedd önkéntes megmozdulás jelenleg Magyarország legnagyobb önkéntes mozgalma, amely 2016-ban már 6. alkalommal került megrendezésre szerte az országban. A mozgalom célja, hogy közösen megtisztításra kerüljön a környezetünk, és ez által javuljanak az utcaképek. Idén, immár harmadik alkalommal, a program csatlakozott az Európai Bizottság által szervezett „Let's Clean Up Europe nevű összeurópai kezdeményezéshez. Dunaszekcső idén is képviseltette magát a fent leírt programban a Dunaszekcsőért Alapítvány és az Otthonka Egyesület szervezésében. A TeSzedd mozgalom által biztosított zsákok és kesztyűk kiosztása után az összegyűlt önkéntesek két csoportja nekiindult a falu takarításának. Az egyik csoport a Teleház – játszótér – Duna part – Fok patak – Petőfi utcai bolt – Kálvária – Posta utca – Thököly utca mentén tett egy nagy kört és szedte össze az utcán a szemetet. A másik csoport szintén a Teleháztól kiindulva a Kossuth utca – Dózsa György utca – felső buszmegálló – Ady Endre utca – Szabadság tér – Béke utca – Rákóczi utca mentén haladva szedett össze több zsákra való hulladékot.

Fiatalok és idősebbek egyaránt képviseltették magukat. 2-3 óra alatt mindenki végzett a kijelölt területével és a Művelődési Házhoz visszaérve a szemetes zsákok lepakolása után mindenki úgy érezhette, hogy tett valami jót a településünkért. Találkozunk jövőre is! Résztvevők névsora: Bachesz Edit, Bachesz Rita, Bokor Zoltánné, Erdősi Rita, Garai Éva, Gubik Viktória, Horváth Tamara, Husti Katalin, Kiss Viktória, Kovács Károlyné, Mózes Imréné, Mózes Maja, Mózes Máté, Mózesné Kovács Andrea, Orsós Ferenc, Richard Schaffler – Sturman, Rumann Boldizsár, Rumann Bori, Rumann Gergő, Rumann Gábor, Schaffler - Sturman Anikó, Schaffler – Sturman Anna, Schaffler - Sturman Márkusz, Schmidt Bence, Sümegi János, Szobácsiné Sáli Kata, Torba Kamilla, Torba Csaba

Május 1-i ünnepség Április 30-án került sor a Control Stúdió, a Dunaszekcsőért Alapítvány, a Művelődési Ház és az Otthonka Egyesület közös programjára, a májusfa állításra. A gyerekeknek lehetőségük volt kipróbálni népi játékokat, házi finomságokat kóstolni. A dunaszekcsői iskolások népdalaikkal, a Duna Gyöngye táncegyüttes pedig táncokkal szórakoztatták a jelenlévőket. A gyerekek segítségével feldíszítettük májusfánkat, az apukák pedig felállították. Az estét pedig a Bácska banda talpalávalóival zártuk le, ahol kicsik s nagyok ismerkedhettek a különböző tánclépésekkel.

Otthonka Egyesület hírei A TeSzedd!! országos akcióban április 29-én, pénteken 16 órakor indultunk a falut takarítani, csapatunk 3 területen folytatta a szemétgyűjtést. A falu felső felében, a Duna-parton és a központban, valamint a Fok-patak alsó részénél takarítottunk. Ezúttal 25-en 30 zsák szemetet gyűjtöttünk össze. Jobb agyféltekés rajz és festő tanfolyam zajlott május 14-15-16-án a művelődési házban. A 7 résztvevő a három nap alatt rajzolni és festeni tanult Takács Bernadettől. A tanfolyam elvégzéséhez nem szükséges meglévő rajztudás, ezért is igazán meglepő az eredmény a "pálcikarajzoktól" az élethű rajzolásig.

Május 22-én Bátára kirándultunk. A Telelőn keresztül, a Duna vonalát követve jutottunk el a szomszédos faluba (jobb oldali kép), ahol megtekintettük a Fekete Gólya Házat, a Czencz János Emlékmúzeumot, a Fazekasházat, a Somosi Kápolnát, a Szent Vér Templomot és a Tájházat. 16 fős csapatunk legelszántabb tagjai gyalog tették meg a hazafelé vezető utat is. A túrán gyerekek, felnőttek, nyugdíjasok vettek részt. A tavaly tavasszal megkezdett gyékényfonó tanfolyam folytatódik, az első alkalomra május 22én került sor. A foglalkozásokba új érdeklődők is bekapcsolódhatnak. Telekné Tóth Ilona szegedi népi iparművész vezetésével a táskakészítéstől az üvegbefonásig, a gyékény feldolgozásán át széles körű ismereteket kapnak a résztvevők. A gyékényfonó alkalmakat a Falumúzeumban havi egy alkalommal 4 óra időtartamban szervezzük, 4000 Ft/alkalom áron. Elkészült egyesületünk honlapja, itt minden információ megtalálható programjainkról, terveinkről. Címe:otthonkaegyesulet.blogspot.com A Tesco „Ön választ, mi segítünk” akciójára pályázatot nyújtott be az Otthonka Egyesület. A beadott 557 pályázatból a mi programunk is kiválasztásra került. 3 versenyben lévő pályázat közül az egyik a miénk. Kérjük, támogassa programunkat, adja le szavazatát az Otthonka Egyesület Machinárium Fesztivál című pályázatára, melyet ősszel rendezünk meg a helyi gyerekek számára, előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, sok zenével. Szavazni a Mohácsi és a Siklósi Tesco Áruházakban lehet, május 11. és június 7. között, minden egyes vásárlást követően a blokk mellé kapott zseton segítségével. Köszönjük! Programunkról bővebb információ a: www.otthonkaegyesulet.blogspot.com weboldalon. És a tervek... Gyógynövénygyűjtő túra a falu határában Bíró Lajosné, Marcsa nénivel május 29-én, vasárnap 14 órától. Megismerjük gyógyító növényeinket, a gyűjtés, szárítás, krém, tea készítés tudományát. Bárki csatlakozhat. Kihívás Napja – Töltődj fel mozgással! Május 30-án (hétfőn) 11.4512.35-ig zumba Linder Ildivel, 14.30-15.00-ig jóga Dudok Timivel, 16.00-17.00 kispályás foci, pingpong, és 16.30-17.30-ig karate az iskolaudvaron! Vegán ételkészítő foglalkozást szervezünk június 4-én délelőtt. Grunfelder Alíztól - aki évek óta vegán életmódot folytat - tanulhatunk új recepteket, kaphatunk ötleteket, és kóstolhatunk finomságokat. Június 24-én (pénteken) a Múzeumok Éjszakáján, az Örökségházban az esti órákban képes útibeszámolókkal várjuk az érdeklődőket. Hallhatunk itt az El Camino zarándokútról, Taiföldről és Kenyáról is. Ezzel egyidőben a Falumúzeumban Szent Iván napi vigasságot tartunk, ide várjuk a gyerekeket is helyben sült finomságokkal, éjszakai kereső játékokkal, virágszőnyeg és - koszorú készítéssel, múzeumi kvízjátékkal, tűzugrással, zenével, tánccal. Ünnepeljük együtt az év leghosszabb napját. FAFARAGÓTÁBOR (06. 27 - 07. 01.) Burián Norbert szobrász-tanárral. A táborban a gyerekek kisebb használati tárgyakat, játékokat készítenek, terveznek, fúrnak-faragnak, festenek, fonnak. Naponta 9-16 óráig, háromszori étkezéssel. a tábor díja: 10.000 ft DRÁMATÁBOR (07. 04 - 08.) Antoni Andrea drámapedagógussal, Englert Antal iparművésszel. Csapatépítő drámajátékok, izgalmas feladatok, kirándulás, kézműveskedés a kreativitás fejlesztéséért. Naponta 9-16 óráig, háromszori étkezéssel. a tábor díja: 10.000 ft MÉDIATÁBOR (07. 25 - 29.) Fotózás, filmezés, vágás, programozás, sok játékkal. A tábort Rumann Gábor vezeti. Naponta 9-16 óráig, háromszori étkezéssel. a tábor díja: 15.000 ft Gubik Viktória, Otthonka Egyesület

Bátai Színház Az idén már harmadik alkalommal szerveztünk színházlátogatást Bátára, melyen 26 fővel vettünk részt. A színdarabokat a Pesti körúti színház színészei játszották, neves hírességekkel, mint például.: Koltai Róbert, Tahi-Tóth László, Kautczky Armand, Koncz Gábor, Gyebnár Csekka, Esztergályos Cecília, Pikali Gerda és még sokan mások. Az előadások este 7-től kerültek megrendezésre, melyre Önkormányzati kisbuszokkal, személyautókkal érkeztünk. Minden alkalommal derűs estéknek néztünk elébe. Sok visszajelzést kaptam, hogy jövőre is szervezzünk ezekhez hasonló színházlátogatásokat. Újabb színházkedvelők jelentkezését is várjuk.

Szekcsői szerbek - hírek képekben Lassan a végéhez közeledik a dunaszekcsői görögkeleti szerb templom tetőszerkezetének rekonstrukciója. (lent bal oldalt) Bővebben a műszaki, ill. a műemléki átadás után. Templomunk búcsúja Myrai Szt. Miklós ereklyéinek átvitele (máj. 9./máj. 22.) – az idén is jól sikerült (lent jobb oldalt). Részletesebben a következő számok egyikében. Vukovics Cvéta

Volt egyszer egy Lugio Tv A Lugio TV adásba került riportjai kerülnek bemutatásra az újság ezen rovatában. Facskó Pista bácsi mesél életének alakulásáról és a cipész mesterségről. Bepillantást nyerhetünk nem csak a szerszámok, kaptafák világába, hanem egy élet – huszadik század nehezítette – teljességébe is. A riport 2004 áprilisában került adásba és ebből válogattunk részleteket. A riporter Vágó Mariann, az operatőr pedig Scheppi Zoltán volt. Folytatás az előző számból: Sorsközösség vállalás történt az anyukámmal. Tegnap volt 58 éve, hogy együtt élünk. Pénz nem volt, pont ma beszélgettünk, hogy kaptam 4 kiló zsírt, vagy szalonnát egy hétre, meg egy kis lisztet, és így éldegéltünk. S akkor hát én is már újból munkanélküli lettem. Mi volt más, elmentem le a téglagyárba dolgozni. Meg akartuk ünnepelni a 28. születésnapomat, s hogy a hadifogságból így hazajöttem, egészségesen, minden, már volt egy kis családom, három éves kislányom volt, megünnepeltük, mondom vegyél egy mozijegyet, egy liter bort is vegyél vacsorára, hát, rosszul jött össze. Elmentem le dolgozni, keresztfiammal voltunk egy helyen, a bányában, és őneki kellett volna dolgozni és én voltam a csillés, és akkor egy csillével bementem, na, mondom gyerek, most elmész innen, most én akarok itt dolgozni. – Nem, keresztapám, nem – és itt győzködtük egymást, én erőltettem, és félrelöktem, mondom most itt én akarok dolgozni. Volt egy 10 méteres part,aki gyorsabban ment, az ért

oda, én odamentem, és egy 5 percig dolgoztam, amíg egyszer egy nagy darab – mind ennek a helyiségnek a fele – kiszakadt, és én alatta voltam. Szétszakadt a lában, bizony, két évig voltam a kórházban. 10 évig gennyesedett. Kiadták a könyvemet, mikor ez a baleset ért. Benne is van, hogy én saját kérésemre engem elbocsátottak, úgyhogy már nem vagyok semmi se'. Hát, szóval… undorító volt. Két év után akkor elmentem le a TSZ-be, felvettek, de hát két mankóval jártam, nem tudtam menni télen. Egy telet kihúztam, akkor elkísértek, elvezettek oda, s utána hát mondom, én nem bírom eztet, Kiváltom az iparengedélyt magamnak. És akkor '51 november elsején váltottam iparengedélyt magamnak. Mama Facskó Pista bácsi csinálta ezeket, az ilyen bukszákat, és akkor ezt vették meg itten, és akkor ebbül éltünk. Akkor jártam le Mohácsra, s volt egy nagyon jó barátom. Igen, s aszongya gyere le ide, és dolgozz nálam. S akkor adott nekem néhány pár cipőre való anyagot, s ezzel kezdődött el. Csináltam körülbelül 2-3 párat, s azt eladtam, akkor volt ismerős – bőrös – hát látták, hogy meg vagyok ott rokkanva, hogy nem vagyok képes másra akkor tényleg… és segítettek. Lassan - lassan megcsináltam 2 -3 párat, aztán ötöt, aztán tízet… Bizony, itt varrottól kezdve, csizmátul kezdve mindent kértek. Ez itt a rádli. Például készen van egy cipő. Itt ez a talprésze le van szépen festve, le van fényezve, és akkor ezzel díszcsíkokat húzunk vele. Díszrádlinak is hívjuk. Akkor itt van még ez a… ez egy tisztázó. Ezzel meg a recéket csináltuk a cipő oldalára. És még rengeteg eszköz van, mindenre. - Mennyit változott az idők során, hogy milyen eszközök vannak? Vagy ez nem változott semmit? - Semmit. Azt, hogy a gyárakban mit használnak, azt nem tudom, ott gondolom, kész lábak vannak, odamennek, megfogják a gépek a felső részt, ráhajtják, rápréselik, kattan egyet, és már ott is van a cipő. - Amit maga használt, az mindig ugyanaz volt? - Igen, itt kézzel ment az egész, úgyhogy itten nem változott. Tényleg, ha szépen akarta az ember csinálni, egy gyönyörű szép pár cipőt, egy napot rá kell szánni – 10 órát legalább. - És hogyhogy ezeknek az eszközöknek soknak nem magyar a neve, hanem ilyen németes? - Hát igen, rádli, abnehmer… az abnehmer az, amivel a cipőtalpnál ezt a rést szépen kitisztítottuk. Mindenféle méret volt, megvolt minden cipőnek a maga mérete, szimpla talpas, dupla talpas… Meg a bőrnél is, rengeteg munka volt, hát milliméter pontossággal kellett megcsinálni. Megmértük az ember lábát, a rüsztjét… na, a lábfejméretét, a hölgyeknél 22-23 volt. Meg kell mérni a bütyökbőséget, meg mindent, és ez alapján kell szerkeszteni egy mintát. És mindet kérlek szépen nagyon-nagyon nagy pontossággal. Itt különböző minták vannak. Ez kérlek szépen mind milliméter pontossággal van tervezve. Hát bizony erre vigyázni kell, ha ilyet csinál az ember. És ezt is meg kell nézni, milyen magas sarka van neki. - A kaptafákat is magának kellett készítenie? - Nem, azt mi úgy vásároltuk meg. Fönt Pesten szoktuk. Tessék, ennek így kell kinézni. Például ez, erre a kaptafára készült ez a minta. Egy iparos ember, amikor elment a bálba, meg a kis hölgy is, igen, annak úgy köllött, mintha skatulyából vették volna ki. Nem is engedték volna be, ha ilyen topisan ment volna be, mint ma, ahogy lássa sokszor az ember a fiatalokat, komolyan. Volt ám olyan, aki eljött minden évben, volt, akinek kettő párat is csináltam. Pedig nem voltak olcsók. Hát Bajára is dolgoztam, 400 Ft-ért vették tőlem át, 450-ért adta ő el. Ezt a kis házat, ahogyan ez el volt készítve, hát igen, hát ez egy igénytelen embernek

a háza volt, az '56-os árvíznél, ez akkor épült, és megvettem eztet. Felét kifizettem, 48.000 forintért vettem ezt meg, szóval a felét kifizettem, a másik felét meg így törlesztgettük, úgyhogy egy olyan 4-5 év alatt ezt sikerült megvásárolni. És ahogy jött mindig lassan a tavasz, ahogy jöttek a fecskék, akkor mindig ezt ragasztották hozzá, azt ragasztották hozzá, akkor lepadlóztuk, hogy hát már szép legyen. Egy nagyon kedves, nagyon jó kis élettársat kaptam, aki nagyon szereti a gyerekeit, ez a szeretet kölcsönös, a gyerekekkel, unokákkal, dédunokákkal mind. Kis családommal együtt dolgoztam. Mikor megjöttek a kisgyerekeim, leültek a pándlihoz, leültek, az egyik jobbról, másik balról, és bizony mire kijárták a 8 osztály, már mindegyik meg tudta csinálni a lábbelijét! És még máma is mondják, hogy „apa, én ezt meg tudnám csinálni, még nem felejtettem el azt, amit itten tanultam!” És hát ezért is szerettem őket. Megtanultak dolgozni. És tudod, olyan jó érzés, hogy elmesélik egymásnak, hogy bizony megtanultak már tizenéves korukban dolgozni. Sokszor arról beszélgetek a feleségemmel, hogy úristen, ha most kell elkezdeni az életet, hogy tudnék megélni? Nem tudom, többször gondolkodtam, hiába mennék el mostan a vásárokra. Ez talán dicsekvés, de jártunk Bajára, Pécsre, mindenfelé vásárokra, és bizony előfordult, hogy mikor jöttek az emberek, most nem dicsekvés, de megnéztek, végigmentek a vásáron, aztán visszajöttek, és azt mondták, hogy végignéztünk mindent, de a magáé volt a legszebb, magánál vásárolunk! Nagyon szép cipőket csináltunk. De ma már… Elmentem a bőröshöz, egy kiló cipőtalpnak az ára 4600 Ft. Egy pár cipőnek legalább kell 40 deka. Ez csak a talp. Akkor még nem beszéltem a felső részről, meg minden… A fiamnak csináltam – az unokámnak, a Ferkónak – két éve, vagy mikor, nekem 10000 forintomba került minden, amit megvettem hozzá. Nem lehet megvenni. Nem lehet kifizetni. Nem fizeti meg a kuncsaft, elmegy a boltba. De ettől szebb szakma nincs! Az ember végignézi, amit készített, néha még éjjelente is felkeltem. De hát hogy az ember jó szakember legyen, szeretnie is kell a szakmát. Ettől szebb, és ettől jobb nincsen. Vége.

Sheringham Ez a „kis” város az Északi–tenger partján fekszik Sheringham Norfolk megyében. Lakossága kb. 7500 főre tehető. Fekvése miatt kedvelt hely a turisták számára. Az elhelyezkedése miatt földműveléssel és halászattal foglalkoztak az itt élők, de az utóbbi iparág fellendülésére egészen az 1800 évek elejéig várni kellett, mert ekkor ért ide a vasút építkezése, ami lehetővé tette az itt kihalászott halak és rákok tömeges elszállítását, amivel a londoni halpiac fő ellátói lettek. Sheringham története bővelkedik érdekes eseményekben. Párat közülük megemlítenék: Egy helyi szájhagyomány szerint valamikor a 19. században 12 tengerész holttestét vetette partra a tenger, miután egy hatalmas szélviharban elsüllyedt a hajójuk. Testüket betették egy sziklában található üregbe, melyre aztán egy nagy rakás követ és zsindelyt borítottak. A helyiek szerint, ha valaki éjszaka és viharban meglátogatja a helyet, akkor még ma is hallani lehet az egymásra dobált kövek hangját, csattanását. Zárójelben megjegyezném, hogy Angliában a legnagyobb számú az egy főre eső kísértetek száma is, úgyhogy sok helyen bele lehet futni ilyen történetekbe. Az első világháború alatt az a kétes megtiszteltetés érte a várost, hogy ide dobták le a németek egy Zeppelin léghajóról 1915. január 19-én az első bombát, ami angol földre esett. Ez szerencsére nem

robbant fel. Később egy helyi lakos elszállította egy vödörben. Egy másik érdekesség, hogy a Tesco bolthálózat 14 éves „harc” után a helyi vezetőséggel 2010–ben kapott engedélyt arra, hogy boltot nyithasson a városban. A városháza vezetői addig nem engedték nekik, hogy betelepedjenek a városba. Sheringham egyik látványossága az, hogy két vasútállomás található a településen, amik 27 méterre vannak egymástól. Amikor a régi vasúthálózatot fejlesztették, akkor a helyiek kiharcolták, hogy megmaradjon a régi helyén a vasútvonal és, hogy az újat más vonalon építsék fel. Így az egyik részen a modern vonatok vannak, a másikon máig is üzemelő gőz– és dízelmozdonyok járnak személyszállítással több településen át. Nem messze a vasútállomástól található a város középpontja, ami egy sétálóutcára épül, melyben helyi tulajdonosok által üzemeltetett boltok és éttermek sokasága található. A házak itt (és rengeteg más helyen is az országban) úgy vannak kialakítva, hogy az alsó részeken találhatóak a boltok, a felső emeleteken pedig a lakórészek. A fent említett sokaság kifejezést itt tényleg szó szerint kell érteni, mert annyi féle és fajta áru, látnivaló, étterem, vagy kocsma található, hogy nem győzi az ember kapkodni a fejét. Jó időben a boltosok kipakolnak a bolt elé, ezzel is feldobva az utcák hangulatát. A sétáló utcát elhagyva érkezik meg az ember a tengerpartra. A város magasabban fekszik, mint a tenger, így remek kilátást élvezhet az ember, hogyha végigsétál a part mentén végigfutó járdákon. Szembetűnő, hogy sok hullámtörő van elhelyezve, hosszan benyúlva a tengerbe. Ezek a természetes erózió ellen védik a települést, amit a tenger hullámai okoznak. 1953-ban egy hatalmas vihar elpusztította a fa védművek nagy részét. Ezután kerültek oda a hatalmas kő- és szikladarabok, melyek a képen is láthatóak. Van egy kavicsos réteg is a part mellett, ami szintén megtalálható Cromer (Dunaszekcsői Hírek 11. szám) strandjain is. Ez kedvelt része az amatőr kavics és ásvány gyűjtőknek, hiszen a tenger már hosszú idő óta formálja az itt található apró köveket is. Van olyan ismerősöm, aki havonta megy kutatni a két település valamelyikébe és talál is különleges képződményeket. Nekem is van például olyan kavicsom, amit zseblámpafénnyel megvilágítva átsejlik rajta a fénysugár és narancssárga színben világítja meg a kis követ. Maga a tenger nagyon szép, mint fentről, mint közelről. Ehhez hozzájött még az is, hogy a visszahúzódó dagály miatt a homokos felületen megmaradt kis vízrétegen visszatükröződött a kék ég. Középen a hullámok törték meg a két kék színárnyalat egybemosódását, ezzel csodaszép látványt biztosítva. Júliusban jártunk itt, de így is állandóan fújt a tenger felől a szél, ami a fürdőzőket egyáltalán nem zavarta. A nagy hullámokba vidáman csobbantak a gyerekek és a felnőttek. Más időjáráshoz szokva mindig is furcsa volt és az is marad, hogy – hogy nem érzik a tenger hidegét. Egyszer egy weblapot böngészve belefutottam abba, hogy egy esemény alkalmával februárban tartottak fürdőzést a vízben és még egy nagypapa is mezítláb sétált a parton, miközben az égen esőfelhők vonultak és a hőmérséklet sem lehetett több 5-10 foknál, amihez párosult még a metsző tengeri szél is. Összességében Sheringham egy remek hely, azoknak, akik ki akarnak kapcsolódni. A sok látnivaló mellett a tenger is remek pihenési lehetőséget biztosít. Londontól számolva kb. 2 és fél óra kocsival, ami hosszúnak tűnik, de közben lehet élvezni az angol tájak által nyújtott szépséget a végtelen legelőkkel és a rajtuk legelésző állatokkal. Sümegi János

HÍREK és PROGRAMOK A kishajó 2015. november 1-től a következő menetrenddel közlekedik: Hétfőtől péntekig: 7.00 7.45 13.15 14.15 15.00 16.00 17.00 Pénteken: 17.10 - kor. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a kishajó jár a következő menetrenddel: 07.45 12.00 15.45 Vasárnap: 15.30 További információ: +36 70/338 - 6484

A Művelődési Ház állandó programjai és könyvtári nyitva tartás Hétfő: Szerda:

18.00 - 20.00 Sváb tánccsoport 14.30 - 17.00 Nyugdíjas klub 17.00 - 18.00 Magyar tánccsoport Csütörtök: 17.00 - 18.00 Sváb tánccsoport 18.30 - 20.00 Jóga Péntek: 09.00 - 11.00 Baba - Mama klub 18.00 - 21.00 Zenekari próba

Művelődési Ház ügyeleti ideje: Kedd: 08.00-12.00

Római Kat. Plébánia irodai ügyelete: Hétfő: 14.30-16.00 Szerda: 13.30-15.00

A könyvtár nyitva tartása a Művelődési Házban (felnőtt irodalom): Hétfő: 8.00 - 10.30 Kedd: 14.00 - 16.00 Szerda: ZÁRVA Csütörtök: 8.00 - 10.30 Péntek: 14.00 - 17.00 A könyvtár nyitva tartása az iskolában (gyerek irodalom): Hétfő: 10.30 - 12.00 Kedd: 16.00 - 17.00 Szerda: ZÁRVA Csütörtök:10.30 - 12.00 Péntek: 13.00 - 14.00

Etka jóga a Művelődési Házban Az Etka jógáról dióhéjban: - segít a saját öngyógyító erőinket mozgósítani - immunrendszer erősítő hatású, - nyitja a mellkast, javítja a tartást, - lazítja az izmokat és az ízületeket - segít azok regenerálódásában, a csontritkulás megelőzésében, - javítja a légzés hatékonyságát, csökkenti az asztma tüneteit, - hosszú távon megszünteti a migrént, - javítja a stresszel szembeni ellenállóképességet - erősíti az idegeket, - fiatalít a tizedik X-ben is - akárcsak egykor Etkát! Csütörtökönként 18.30-20.00 óráig Dudok Timivel. Elérhetőség:0620/430-4553 [email protected]

Magyar néptáncos foglalkozás gyerekeknek Hétfő délutánonként néptánc oktatáson vehetnek részt az érdeklődő gyerekek (óvodások, általános iskolások) a Művelődési Házban. A táncokat Magosné Pusztai Bernadett oktatja. A foglalkozás ingyenes!

Nemzetiségeink néptánc találkozó Helyszín és időpont: Dunaszekcső szabadtéri színpad, 2016.05.28. szombat, 16.00 óra. A belépés ingyenes! Fellépnek: D u n a - G y ö n g y e Néptánccsoport, Magyar Német Baráti Kör N é p t á n c c s o p o r t , Ve s e l i Santovcani Nemzetiségi Tánccsoport, Bátaszéki Felvidék Néptáncegyesület, Pörbölyi Hagyományörző Egyesület, Alsószentmártoni Romatest Cigány Néptánccsoport, Szeremlei Néptáncegyüttes, Sátorhelyi Néptáncegyesület, Dunaszekcsői Német Nemzetiségi Néptánccsoport. A bemutatók után táncházra várjuk a fellépőket és a közönséget. Zenél a Bácska Banda. Info: 69/535-010 email: [email protected] Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

Asztalitenisz Bátán 2016.04.23-án rendezték meg a Bánki asztalitenisz emlék versenyt a "BÁNKI KUPÁT" melyen a dunaszekcsői iskola asztalitenisz szakkör is részt vett. A következő eredményeket érték el a fiatalok: 1. korcsoport leány: Bicskei Alexa III. helyezést ért el, Máté Zsófi III. helyezést ért el. (1. kép) 1. korcsoport fiú:Hetényi Kristóf I. helyezést ért el, Halász Martin II. helyezést ért el, Vörös Balázs III. helyezést ért el. (2. kép) 2. korcsoport leány: Bihercz Petra III. helyezést ért el (3. kép) 2. korcsoport fiú: Kolep Attila II. helyezést ért el, Paska Csaba III. helyezést ért el. (4. kép) 3. korcsoport fiú: Frank Zalán I. helyezést ért el, Perjési Gyula II. helyezést ért el. (5. kép) 4. korcsoport leány: Kiss Réka I. helyezést ért el. (6. kép) 4. korcsoport fiú: Kovács Róbert I. helyezést ért el. (7. kép) 1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

Megye III. Tamási csoport labdarúgó bajnokság 2015/2016 A Dunaszekcső SE következő mérkőzései: 05.29. 17:30 BORJÁDI SE - DUNASZEKCSŐ

06.05. 17.30 DIANA SE - DUNASZEKCSŐ

A Dunaszekcső SE eredményei: 05.01. 16:30 óra Kölkedi SE - Dunaszekcső SE 2:5 (2:2) Góllövők: Salamon László, Horváth Tibor, Szekeres Zsolt 05.08. 17:00 óra Dunaszekcső SE - Szajk 5:0 (1:0) Góllövők: Sallai Zoltán, Salamon László,Szilágyi Balázs, Szekeres Zsolt, Bicskei 05.15. 17:00 óra Kökényi FC - Duneszekcső SE 2:2 (1:1) Góllövők: Salamon László Salamon L. a 17. góljánál tart az idényben. 05.21. 17:30 óra Dunaszekcső SE - Báta A mérkőzés elmaradt. Báta csapata nem jelent meg a kitűzött időpontra, jelezték, hogy létszámhiány miatt nem tudnak kiállni. Dunaszekcső focicsapata jelenleg 6. helyen van a tabellán.

Történetek dr. Acél Csaba tollából (és blogjáról) Hűség (2015.10.24.) Kitaláltam egy úgy kifejezést, ami a vadászataimat jellemzi, ez pedig a "leshűség". Ha egyszer egy lest kinéztem magamnak, mert például látok, hallok valami biztató dolgot, akkor onnan nem tágítok. Számtalanszor megtörténik, hogy mások lövöldöznek, én meg kuksolok a lesemen és hallgatom a becsapódások hangját. De ez engem nem zavar, mert én oda ülök - még ha esélytelen is - ahol jól érzem magam. Nos, ilyen les, a mostani kedvencem. Egy ötvenhektáros erő völgykatlanában áll a les, egy kis erdei kaszáló szélénél. Az erdő elegyes, ami azt jelenti, hogy lombos fák keverednek fenyőkkel, nagyon jó búvóhelyet adva a vadaknak. Miután itt már lőttem egy disznót, ezért tettem Kép forrása: internet le a voksom erre a helyre. Ahol egy disznó "megterem", ott megterem a második is. Két napja, már összefutottam ezzel a másodikkal, illetve én ültem, ő meg futott, miután valamit megérzett belőlem. Az történt ugyanis, hogy éppen a lesem alatt akart átváltani a bal oldali erdőtagból a jobb oldaliba.Amikor a les létrájához ért, szagot kapott, pedig legalább egy órával korábban másztam ide fel. Azért kikérem magamnak, hogy a lábam szagát büdösnek találja egy disznó. Láttam is őkelmét, mert a les oldalfalai közti résen szemügyre vehettem. Mit ne mondjak, jókora kan állt alattam. Visszacsörtetett a sűrűbe, de igazából nem sértődött meg, mert pár perc múlva a másik oldalon ropogtatta a diókat. Szóval kerülgetjük egymást, én pedig a a leshűségemben bízva kitartóan arra helyre járok. A hűség, meg az eredményesség nem jár együtt - az már biztos! "Vadvízország" ! (2014.08.20.) A főcímet mástól "kölcsönöztem", de ennél találóbb jelzőt keresve sem lehetne találni arra vízre, amin-, helyesebben amiben - horgásztam. Egy tarra vágott erdőt árasztottak el -és persze gáttal tóvá duzzasztottak, amiben rengeteg tuskó lapul a víz alatt, a vízitök indái , levelei, sűrű szövevényt alkotnak, a kisebb-nagyobb nádszigetek pedig majdnem egymásba érnek. Így lett ez a tó, igazi vadvízország. Bakcsók, gémek, kócsagok vertek itt tanyát, a vadkacsák is szívesen látogatják, ha nem ül horgász a partján. De erre ritkán kerül sor, mert ez a tó nem vonzó a gyors sikert kereső pecásoknak. Nehezen horgászható víz, igazi kihívás. Minden második dobás elakad, beszakad, de a horogra kerülő halak is ravaszak, azonnal a tuskók közé menekülnek és köré tekerednek. Ebben a tóban nem etetik a halakat, azt esznek, amit találnak. Ahogy a hajnalt váltotta a napsütés, a pontyok fürödni kezdtek, olykor hatalmas testek emelkedtek ki a vízből és csobbantak vissza, mintha csak nekem akarták volna megmutatni, mit foghatnék, ha ügyesebb lennék. Egy szép pontyot már egészen a partig tudtam kihúzni, fárasztani, de a meredek és bokros gátról nem értem el a szákommal, pedig hason fekve is próbálkoztam. "Elszákoltam"! Remek látvány lehettem ! Amíg a fenekező botokat húzogattam ki és raktam el, egy kis dugós bot horgára, piros hungarocell golyócskát raktam és tőlem alig pár méterre bedobtam. Lesz, ami lesz, jelszóval. Kapás, bevágás, ekkor már az előzőnél sikeresebb szákolás és egy szép tőponty fickándozott benne. Erre mondják, hogy megáll az ember esze.

Kézzel horgolt ajándékok kaphatók a Teleházban! Aki kézzel horgolt fülbevalót és egyéb ajándék tárgyat vásárol, a Limes tábor díjazását segíti elő. Dunaszekcsőért Alapítvány

Visszaemlékezés a régi Dunaszekcsői Hírekből Horgászsarok – Bátai Feri bácsi tollából Jelen cikkünkben befejezzük a békés halak horgászatát. Nem beszéltünk idáig a márna és a kecsege horgászatáról. A márna (rózsás márna): kimondottan folyóvízi hal. A mi Duna–szakaszunkon az oxigéndús, eléggé gyors folyású vizeket kedveli. Ilyenek: kőrugók északi részei, a párhuzamos kövezések olyan része, ahol a mederfenék nem iszapos. Igen kedveli a dunafalvi oldal, úgy nevezett „Bezerédi befolyó” alatti szakaszát. Lényeges: oxigéndús víz, kemény mederfenék, gyorsfolyású víz. Tartózkodási helyét elárulja a vízből való sűrű kiugrásaival. Saját tapasztalatom szerint legjobb csali a márnázásra a lótetű, de vannak, akik a sajtra esküsznek. Az utóbbi időben igen elterjedt a Márna (kép forrása: internet) csontkukac – csokorral történő horgászata. De szereti a gilisztát is. Nagyra növő hal, súly elérheti a 9-10 kg-ot is. Tavaly a Cementipari Vállalat alatti sóderes gyorsfolyású vízterületen Gombor Gergely fogott egy 4,87 kg-os márnát szintén csontkukac – csokorral. 1997-ben ez országos rekord volt. Kapása igen intenzív, ha nem figyelünk, könnyen elviszi a nyelet is. A horgon erőteljesen védekezik, amit a gyorsfolyású víz még elő is segít. Ezért a horgászatánál lényegesen a zsinór és a hozzá való ólom megválasztása. 0,30 mm-es zsinórvastagság alatt ne horgásszunk márnára, mivel nagy példányok is akadhatnak. Aki a gyors folyással szemben akasztott és fogott már 3-4 kg-os márnát, az tudja, hogy micsoda „munka” azt felhúzni a vízzel szemben. A horog megválasztásánál legyünk figyelemmel a márna vastag – húsos szájára. Tehát ne használjunk vékony horgot és túl kis horgot sem. Lótetűvel való horgászatánál bevált a hosszabb szárú, erős, kissé kigörbülő norvég horog. Mohó hal (ha eszik), általában szereti az áradó vizet, de elfordul olyan is, hogy a legjobb márnázó helyen is „halott” a víz. A felsorolt csalikon kívül fogtak már harcsázás közben piócával is márnát, süllőzés közben halfarokkal vagy haldarabbal, sőt Tóth András, kimondottan pergető horgász állítja, hogy fogott már woblerrel is. Húsa ízletes, de a kisebb példányoké szálkás. Méret – és darabkorlátozással, valamint faj szerinti tilalmi idővel védett. Örvendetes, hogy az utóbbi időben elszaporodni látszik a Dunában. Ugyanez nem mondható el a kecsegéről, ezért e hal horgászatával csak röviden foglalkozom. A kecsege kistermetű, édesvízi tokféle halunk. Testtömege a 6-7 kg-ot is elérheti. Nagyobb folyóinkban magányosan vagy kisebb csapatokban él. Fogását törvény szabályozza (fokozottan védett hal) tilalmi ideje április 1–től június 30-ig tart. Kecsege(kép forrása: internet) Méret – és darabszám korlátozott. Tartózkodási helye a márnáéhoz hasonló, a Tiszán kimondottan kérészlárvával, nálunk általában trágyagilisztával fogják, de fogása az utóbbi időben már véletlenszerűvé vált. A régi horgászok tudják, hogy 25-30 évvel ezelőtt rendszeresen horgásztunk kecsegére és sokat fogtunk belőle. Ma már ez csak emlék. Ritkán fognak egy-egy példányt, az idén például csak arról tudok, hogy Vértes János fogott egy 3 kg körülit. A kecsege étkezési szempontból az egyik legfinomabb hal. Szálka nélküli (gerinchúsos) húsa van. Rántva, pörköltnek kiváló. De valamikor a halászlét sem tudták elképzelni kecsege nélkül. Kecsegézés és márnázás közben 2-3 évenként vagy még több év elmúltával akad a horogra egy furcsa halféle, amit az öregek „baráthalnak” hívtak és hívnak. Ennek hivatalos neve: magyar bucó, horgászatával nem foglalkozom, mivel kimondottan védett hal, tilos megfogni (kiveszőben van). Eszmei értéke: 10 000 Ft. Ha valaki horgára akad, azonnal dobja vissza a Dunába. Ennyi lett volna a békés halak horgászatáról szóló leírás befejezése. A következő számokban a „rabló” halak horgászatáról szól majd a horgászsarok és elsősorban a vizek „királyának”, a harcsának a különböző horgászmódszerekkel való fogásáról.

Mi kérünk elnézést rovat Mondtam az orvosnak, hogy eltörtem a lábam két helyen. Azt mondta, máskor ne menjek erre a két helyre. Mióta a barátnőm várandós egyfolytában rá akar beszélni az egészséges joghurtokra. - Megy Gyesre ? - Nem, barackosra. Mi lesz ha elütnek egy matematikust? - Már nem számít... Mi a különbség a méh és a darázs között? - A darázs nem gyűjti a vasat. Miért úszik a hal a vízben? - Mert nem ér le a lába... A dohányosok korábban halnak, később kagylónak öltöznek a jelmezbálon.

Képművészet

Balatoni tábor (fotó: Fehér Géza)

Receptsarok Diákkenyér Hozzávalók: 25 deka liszt, 3 tojás, 20 deka cukor, méz, fahéj, 10 deka dió, sütőpor, szegfűszeg Elkészítés: 3 egész tojást 20 dkg cukoral elkeverünk (habosra), majd hozzáadunk 5 evőkanál olvaszott mézet, kevés törött fahéjat, szegfűszeget, 10 dkg hosszúra vágott diót, 1/2 csomag sütőport és 25 dkg lisztet. Zsírozott, lisztezett tepsibe kétújjnyi vastagra belesimítva lassú tűznél sütjük. Hidegen szeleteljük és lehet is tálalni. Pozsonyi kifli Hozzávalók: 15 dkg főtt krumpli, 15 dkg liszt, 3/4 csomag sütőpor, 7 dkg cukor, 7 dkg vaj vagy zsír, 1 tojás, 1 evőkanál, tej, kevás citromhéj, 1/2 csomag vaniliáscukor, 1 késhegyni só. Elkészítés: A krumplit egy nappal előbb megfőzzük, megreszeljük és a leírt alapanyagokkal tésztává gyúrjuk és a gyúródeszkához verjük. Késvastagságnyira kinyújtjuk, háromszögekre vágjuk, töltelékkel megtöltjük és kiflikké formáljuk. A tojással bekent kifliket kizsírozott tepsiben forró sütőben megsütjük, majd vaniliáscukorral kevert porcukorral szórjuk meg. Töltelék: 1.) 10 dkg őrölt mák, 4 dkg vaj, 1/2 liter tej, 7 dkg cukor, kevés citromhéj, törött fahéj. Felorraljuk. Tehetünk a töltelékbe egy kanál mézet is. 2.) Őrölt dió, cukor, rum, kevés vaniliáscukor, esetleg kevés tej.

Kiadja: Dunaszekcsőért Alapítvány Szerkesztette: Sümegi János Külön köszönet Schmidt Bencének, Horváth Tamarának, valamint a cikkek íróinak és a képek készítőinek!