I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

1

Munkaszám :MMI_R_04.06 Leíró: Kissné Dátum: 2005.06.06.

M

ENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt

GYŐR, Zrínyi u.16. Tel/Fax:(96) 519 206

01.

VITNYÉD teljes közigazgatási terület

RENDEZÉSI TERV I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

2

M

Munkaszám: MMI_R_04.06 Leíró: Kissné Dátum: 2005.06.06.



VITNYÉD teljes közigazgatási terület

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 02. Előlap Kiss Jenő Ferenc okl. építészmérnök, vezető építésztervező É1 08-0048/99

……………………………….. településrendezés tervező

Pintér Gabriella okl. táj- és kertépítész mérnök K2-08-0373/00

................................................. kert-és tájépítész tervező

Jófejű György okl. építőmérnök K1d-1/08-0247

.............................................. közlekedés vezető tervező

Szilvási József V3a-1/T-08-006 V3b,d,f-2/T-08-006

............................................. közműrendszer tervező

Gerendi Attila villamosmérnök V-1-08-0640

.............................................. villamos vezető tervező

Korda Tibor okl. gépészmérnök G1 B SZFG 08-0571

.............................................. gáz közmű tervező

Somlai Zsanett településmérnök

.............................................. munkatárs

Kissné Konfál Valéria ép. technikus

.............................................. számítógépes feldolgozás

Győr, 2005.06. hó

MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR

Vitnyéd_ TSZ/DOC.2005.06.

3

Munkaszám: MMI_R_04.06 Leíró: Kissné Dátum: 2005.06.06.

M



VITNYÉD teljes közigazgatási terület TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 03. Tartalomjegyzék

I. 1. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ I. 1.1. Műszaki leírás I. 1.2. Tervlapok TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV

TSZ-1

M = 1: 10 000

ÁTNÉZETI KÖRNYÉKTERV

TSZ-Á1

M = 1 :100 000

I. 2.2.1. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI TERV

TSZ-U1

M = 1 : 2880

I. 2.3.

KÖZMŰ FEJLESZTÉSI TERV

TSZ-K1

M = 1 : 2880

I. 2.4.

TÁJ és KÖRNYEZETALAKÍTÁSI TERV

TSZ-T1

M = 1 : 10000

I. 2. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. 2.1.



4

M

Munkaszám:MMI_R_04.06 Leíró: Kissné Dátum: 2005.06.06.



VITNYÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV I.1. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ I.1.1. MŰSZAKI LEÍRÁS I. ELŐZMÉNYEK II. A KÖZSÉG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE III. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV CÉLJAI IV. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KISTÉRSÉGI KAPCSOLATOK V. JELENLEGI ÁLLAPOT- VIZSGÁLATOK 1. Földrajzi elhelyezkedés, tervezési terület 2. Népesség 3. Intézményi ellátottság 4. Gazdaság 5. Terület-felhasználás 6. Kulturális Örökségvédelem 7. Táj- és természetvédelem 8. Kilátás- és látványvédelem 9. Környezetvédelem 10. Közlekedés 11. Közmű ellátottság VI. A KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSÉNEK IRÁNYELVEI 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 3. TÁJ - és TERMÉSZETVÉDELEM 4. KILÁTÁS- ÉS LÁTVÁNYVÉDELEM 5. KÖRNYEZETVÉDELEM 6. KÖZLEKEDÉS 7. KÖZMŰELLÁTÁS



5

I. ELŐZMÉNYEK A község képviselő testülete a jelentősen megnövekedett építési telek igények valamint a gazdálkodói szféra terület igényeinek figyelembe vételével a rendezési terv OTÉK szerinti elkészíttetését határozta el. Vitnyéd község Önkormányzati Hivatala megbízásából egy település rendezési terv készítéséhez szükséges felmérőíven adatszolgáltatást kértünk a vizsgálatához. Az adatszolgáltatás az utóbbi 10 év távlatában kiterjedt a népesség, lakáshelyzet, építési kedv, a meglévő intézmények, kereskedelmi-szolgáltató, az egészségügyi az oktatás és a munkaerő helyzet valamint a gazdaság megismeréséhez. Kiterjedt a közlekedés, az azokat befolyásoló tényezők, a levegő tisztaság, a víz- föld - és talajvédelem, a hulladékgazdálkodás, táj-és természetvédelem területére. Adatszolgáltatásként megkaptuk a községben már kiépített közművek terveit. A rendelkezésre álló adatok alapján egyeztettünk a képviselő testülettel és meghatároztuk a település fejlesztési koncepciót, melyet az önkormányzat határozattal jóváhagyott. A koncepció alapján elkészített vázlatterveket 1999.12. 02-n szakhatósági egyeztető tárgyaláson véleményeztettük. Az Észak-Dunántúli Tervtanács a 2000.12.13-án megtartott ülésén álláspontját jegyzőkönyvben rögzítette. A véleményezési eljárásban 2001. január 4-én az önkormányzat végleges szakhatósági egyeztető tárgyalás hívott össze és az elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítette. A tervek a szabályozás és a helyi építési szabályzat 30 napos kifüggesztését követően 2001. február 8-án megtartott rendkívüli ülésén megtárgyalta. A megtartott hatósági egyeztetésen az érintettek, a megkeresett lakossági és civil szervezetek valamint a szomszédos települések önkormányzatai nyilatkozatukban a rendezési tervvel egyetértettek. A település rendezési terv teljes dokumentációját a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval együtt véleményeztettük az FVM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda vezetőjével Keresztes Sándor területi főépítész Úrral. Az önkormányzat képviselő testülete 2001. június 21-én tárgyalta meg a rendezési terv véleményezési eljárása során tett javaslatokat, észrevételeket és dönt azok elfogadásáról. Az új iskola építésével oka fogyottá válik a 416 hrsz-ú területrészen jelenleg működő alsó tagozatos általános iskola. Az önkormányzat a 28/2002./IV.25/ ÖKT. sz. határozata és az előzetes szakhatósági vélemények alapján a Kossuth L. utcáról nyitva egy új zsákutcát alakít ki a vasút irányába, párhuzamosan az Ady E. utcával, feltárva ezzel az Ady E. utcai kertvégeket- módosítva ezzel a településszerkezeti terv és szabályozási terv e területre vonatkozó előírásait. A szabályozási terv módosítására 2002.04.03.-án előzetes véleményezési eljárást, 2002.08.07-én véleményezési eljárást folytatott le az önkormányzat, melyről jegyzőkönyv készült. A képviselő-testület 91/2002.(IX.19.) ÖKT számú határozatával fogadta el az M2 számú módosítást. MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


6

A község képviselő testülete a 81/2004.(IX.28.) ÖKT határozatában döntött a rendezési terv M3 számú módosításáról A település északi részén magánbefektetők a jelenleg belterületi határral közvetlen szomszédos 054/1 hrsz.-ú külterületi ingatlan és a 054/2 hrsz-ú terület belterületbe vonásával és a szomszédos belterület egy részével új területfeltáró utak mentén falusias lakótelkeket kíván kialakítani, a rendezési tervmódosítás 1-es számú területeként meghatározva. Vitnyéd község Polgármesteri Hivatala a 2004-07-16-án kelt 470-3/2004. ügyiratszámú levelében a törvényi előírásoknak megfelelően előzetesen véleményeztette mellékelten megküldve az érintett területrészek szabályozási tervrészleteit másolatban. 2004. szeptember 17-én egy újabb előzetes véleményezési eljárás keretében az időközben felmerült igények – szélerőmű, tartalék lakóterületek szabályozása, valamint a falusias lakóterület kertvárosiassá minősítése, és a gyorsforgalmi út nyomvonal módosítása – megbeszélésére. A 52/2001./VI.21./ ÖKT. határozattal elfogadott koncepciót és programot a képviselő testület 81/2004 (IX.28.) számú határozatával módosította. A véleményezési eljárásban 2004. november 26-án az önkormányzat a szakhatósági véleményeket jegyzőkönyvben rögzítette. Az eltérő vélemények egyeztetésére az érintettek 2005. január 28-án egyeztető tárgyalást hívott össze és az elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítette. A megtartott hatósági egyeztetésen az érintettek, a megkeresett lakossági és civil szervezetek valamint a szomszédos települések önkormányzatai nyilatkozatukban a rendezési tervvel egyetértettek. A település rendezési terv teljes dokumentációját a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval együtt szakmai véleményezés céljából a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda vezetőjéhez Keresztes Sándor területi főépítész Úrhoz benyújtottuk. Az M3 számú módosítást a testület 36/2005. (V.24.) ÖKT számú határozatával fogadta el. II.. A KÖZSÉG TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A falu külső körét régen a keleti oldalról a Kardosér, nyugat felöl a Sűrű-árok határolta és fogja közre ma is. Ez a két patak, valamint a Répce az általános vízrendezés és folyamszabályozás előtt el is látta a falut bőséges vízzel, gyakran árvízzel is. Kapuvár felöl közelítve elérhető volt a Kardos partján egy pont, ahonnan a falun végig lehetett látni. Ez a helyet hívták Belátó-nak, az utazó a Főső-szert és az Ósó-szert látta. A „szer”-ek mögötti falurészek neve - a valamikor beépítetlen terület - volt a „kertalja”.

7

A Belátótól nem messze a Hany felé a Kardos-ér hajlatában volt a Kender-áztató. A falutól északra a Sűrű-árok és a Kardos-ér között a Kishidra vezető útig voltak a Káposztásföldek. Az országúttól északra az erdő és a Sűrű-árok közötti terület az erdő északi széléig Vízhel nevet kapta, a felette lévő rész, amely benyúlik az erdő fölé volt Vízhelhez tartozó. A falutól nyugatra az agyagosszergényi határ mellett van a vitnyédi erdő, más néven Megyárok. A Kardos-part, Felső írtás, az úttól jobbra az Átal-erdő, a Selem dülő és a Rétvíz-melléke a sorrend. A két vonulat fölött van Csiksás. A Répce jobb oldalán az országúttól indulva a Rába-rét irányában van a Sebes melléke, fölötte a Kissebes majd a Nagysebes. A falu külső körében különböző nevű dülők találhatók. A höveji és csapodi út között sorban található az Irtásföld és a Cserejáró (Cserre-járó). Csermajorban Tejipari Szakiskola működött. A major tiszta, rendezett, járdával ellátott volt, ahonnét lóvasút vezetett be a vasútállomásra korábban. A gyakorlati oktatás alapját a Tangazdaság biztosította. A diákok az ott élő cselédekkel együtt művelték a földeket, gondozták az állatokat, miközben eleget tettek a képzés elméleti követelményeinek is. A major cselédlakásai ma is állnak és a szakiskola is működik. Valamikor régen csak egy utcája, két házsora volt a falunak. Később a Főső és Óső-szeren kívül lakóknak a falut a mai Fő utca jelentette, ahol a Győrt-Sopronnal összekötő országút, a templom van az öregiskolával, a boltokkal, kocsmákkal, a búcsúi helyszín és a falu minden más részénél mozgalmasabb volt az élet. A Belátótól a falun végignézve, a képet a bejáratával keletre néző templom zárja el, építésének éve MDCCXIV, a torony később, 1854-ben készült. A templom mellett van az öregiskola, amit 1861-ben építettek családi ház céljára, amit később a község megvásárolt, az akkori új iskolában 1873-ban kezdődött meg a az oktatás a két tantermes iskolában, majd 1908-ban építettek új iskolát. A falu múltja teljesen egybeforrt a vízzel, még az 1930-as, 1940-es években is gyakori volt az olyan árvíz, amely a határ nagy részét elárasztotta. A falu nyugati és déli szélén majdnem mindenütt, de a házak között is tavak voltak. Az ezekből kitermelt anyagból építették a házakat és innen használtak földet az országút építéséhez is. A tavak mára a talajvízszint süllyedésével eltűntek, helyükön - a Cigány-tó kivételével - ma családi házak vannak. A sok, dél felől lezúzudó víz áteresztésére még a századelőn is nyolc fahíd volt Vitnyéd és Kapuvár között. Az eltűnt hidak, átfolyások egyikét-másikát ma már csak az országutat szegélyező kőkorlátok jelzik. A kanyargós Répcét elsőízben 1908-ban, a Sűrű-árkot és a Kardos-eret a II. Világháborút megelőzően és azt kötetően több ízben szélesítették, mélyítették, szabályozták. A Répce kanyarulatainak munkáin később is dolgoztak. Az 1900-as években a falu munkástelep jellege továbbra is megmaradt. A Győr-Sopron között megépülő vasútvonal korán - 1897-ben - bekapcsolta a falu lakóit a megye, az ország közlekedési hálózatába. Az utóbbi 20 évben növekedett a családok vagyona, Vitnyéd behozta anyagi lemaradását, elérte a szociális biztonság hazai viszonyok között elfogadható szintjét. Miközben a lakosság száma 1945-höz mérve több mint 30 %-kal csökkent, addig a falu alapterülete jóval ezt meghaladó arányban nőtt. (forrás: Tímár Lajos: Kenyeretlen Vitnyéd)



8

III. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV CÉLJAI A településrendezési koncepcióban elhatározott fejlesztések megvalósítása során biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, az egészséges lakó-és munkakörülményeket, a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségleteinek kielégítését, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségét. Figyelembe véve a megőrzésre érdemes településrészek, építmények és tájrészlet látványát a környezet. a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit. Biztosítva a lakosság megélhetését, a gazdasági érdekek érvényesülését, munkahelyek teremtését. A településfejlesztési koncepcióban és a programban megvalósításába illeszkedően az M3 számú módosítás során :

elhatározott

fejlesztések

1 számú a - 054/1 hrsz-ú tartalék falusias lakóterületek szabályozása - A Szent-Antal utcával északról párhuzamos új utca nyitása (117-139, 141-149, 152, 154-158, 160-172, 175-177, 179-180, 182-197, 562597, 612-630 hrsz-ú) 2 számú a 05/5-6, 014/3-4 hrsz-ú tavak körüli falusias lakóterületek kialakítása 3-as számú (05/17-37 hrsz-ú) különleges szélerőmű területe és az összes mezőgazdasági területen szélerőmű építésének lehetősége. 4-es számú 523/2, 525/1-47 hrsz-ú terület kertvárosias lakóterületté való átminősítése, és a belterületi határ Kardos-ér töltésláb és a vasút határáig terjesztése. 5-ös számú (049/9, 070/6, 7 hrsz-ú) falusias tartalék lakóterületek szabályozása, 070/4, 5 hrsz-ú területen kertvárosias beépítéssel, 049/2 és a 049/9 hrsz megmaradt földrészletek belterületbe vonása. támogatva az ingatlanfejlesztésbe tőkét invesztáló beruházókat, melynek végső eredményeként növekedve a település lakosságszáma a normatív támogatás mértéke is megnövekedik. IV. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KISTÉRSÉGI KAPCSOLATOK Alapfokú település a településhálózati szerepkörét tekintve, középfokú ellátás tekintetében Kapuvár, Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területén. A község a Győr-Sopron 85ös út mentén fekszik, mely a falut kettészeli. Közvetlen vasútállomása nincs. Az M3 módosítással érintett területek a község északi, északkeleti, délkeleti, valamint déli részén fekszenek. Feltáró útjuk a Petőfi utca folytatásában, a 054/1 hrsz-ú területen kialakított telkek között kialakított új út, a 049/9 és 070/6-7 hrsz-ú területen kialakított telkek közötti út.



A módosítás célja

9

V. JELENLEGI ÁLLAPOT- VIZSGÁLATOK 1. Földrajzi elhelyezkedés, tervezési terület: Vitnyéd község és környéke Kapuvártól nyugatra a 85-ös számú főközlekedési út mentén a Győr-Sopron vasút vonal északi oldalán fekszik a 120 -125 mBf magasságban. A felszínt borító holocén takaró alatt nagy vastagságú pleisztocén rétegösszlet található. A község bel-és külterületén mélyült fúrt kutak e rétegösszlet korróziós, homokos, kavicsos szintjeit csapolja meg, melynek vastagsága egyes helyeken meghaladja a 100 m-t. A porózus szinteket különböző vastagságú vízzáró agyagrétegek választják el egymástól, ennek következtében a mélyebben települt vízadó szintek természetes védettséggel rendelkeznek. A szabályozási terv M2 módosításával érintett terület az Ady E.-Kossuth L. utca és a 251 hrsz-ú út és a vasút által határolt terület, 416-427 hrsz-ú telekterületek. Az M3 módosítással érintett területek a település északi, északkeleti, délkeleti, és déli részén található. Tervező településszerkezeti szinten javaslatot tesz a szomszédos külterületek hosszú távú feltárására. 2. Népesség A népesség 1992-es 1 312 főről a mai 1314 főre nőtt. A 8 éves időszakban a népesség számának csökkenése után kismértékű emelkedés történt. Növekedett a helyben dolgozók száma, amely a magánvállalkozásokban jelentkezik elsősorban. A népesség növekedése az állami támogatások normatív volta miatt is szükséges, melynek feltétele a potenciális gazdasági szereplők helyi beruházásainak serkentése. Ennek érdekében szükséges jó infrastruktúrával ellátott területeken ipari, kereskedelmi-szolgáltató területek kijelölése. Az M3 módosítás során tervezett 255 db telek kialakítása 2,5 fő/telek népességnövekedéssel számolva 638 fő növekedést eredményez, mely az 1314 lakosszámot 1952-re növelné. 3. Intézményi ellátottság A kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátás, egészségügy meglévő létesítményei a 1952 fővel megnövekedett lakosság igényeit - nem feltételezve egy jelentősebb demográfiai robbanást kielégítik. A lakóterületi fejlesztések mindegyike a központtól távol van. A piaci viszonyokra szerveződő, és fejlesztési területenként önállóan kialakuló kisbolt hálózat jelentheti a megoldást. 4. Gazdaság A meglévő vállalkozások fejlődését a megnövekedett létszámú munkaerő többlet helyben tudja biztosítani. A szélerőművek létesítése munkaerő igényt nem gerjeszt, de jelentős önkormányzati iparűzési adó bevételt jelent. 5. Terület-felhasználás 5.1. Belterület: A község földhivatali nyilvántartása szerint a jelenlegi belterület 110 ha. A belterület a 62 ha rendezési tervi belterületbe vonáson felül az M3 módosítással érintett 32,82 ha külterület belterületbe vonásával 204,82 ha lesz.



A módosítás célja

10

Lakóterület: A jelenlegi lakásállomány 438 db családi lakóház, melynek kisebb része a jelenlegi gazdasági helyzetnek megfelelően nem kifejezetten jó állapotú - az önkormányzat ezek korszerűsítési, felújítási kötelezettségében nem tud érdemben beavatkozni. A múlt évben kiadott 4 db építési engedély nem jelzi kimondottan a lakásépítési kedvet, mely a jelenlegi kormány lakásépítési koncepciójával feltehetően növekedni fog. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a közeli Kapuvár lakás- és telek ingatlanár jelentős emelkedésére, mely kikényszerítheti a környező településeken az intenzívebb lakásépítést. Az M3 módosítással 151 db rendezési tervi új telekalakításon felül a tervezett lakótelkek kialakításával 255 db telekkel a jelenlegi lakásállomány összesen 844 családi házra nő. Intézményterület A községben jelenleg működő igazgatási építmény a polgármesteri hivatal, melynek épületét a közelmúltban újították fel. Oktatási intézményként alsó-és felső tagozatos iskola működik két külön helyen. Célszerűnek látszik a koncentrált oktatási intézmény megvalósítása. A község külterületén Csermajorban működik az országos középiskolai szinten jelentős tejipari szakmunkás képző intézet. A művelődési ház a főúton az óvoda épülettel együtt van, területét intézmény területként vesszük a további fejlesztések számára figyelembe. A katolikus egyháznak a közelmúltban felújított templomával kapcsolatosan további fejlesztési igények nem merültek fel. A templom szomszédságában a volt ABC épületében kereskedelmi egység működik, mely mellett több-kisebb az alapfokú ellátást biztosító magánüzlet található. A jelenleg működő orvosi rendelő a község egészségügyi ellátását biztosítja. A közelmúltban az önkéntes tűzoltóság részére tűzoltó épületet építettek. Rendőrség vagy körzeti megbízott Kapuváron van. A posta épület megfelelő, bővítést jelenleg nem terveznek. A temető a Sopron felé vezető út baloldalán helyezkedik el a falu végében, bővítése a vasútig a jelenlegi szélességben biztosított. Megközelítése jelenleg a főútvonal felöl történik, mely jelentős balesetveszélyt rejt magában. Ezért a rendezési terv a falu felöl új út és parkoló építésével biztonságos megközelítést javasol, mely a bővítetéssel kialakuló temető terület közepén tárja fel a temető területét, ahol a későbbiekben a ravatalazó is elhelyezhető. A kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátás, egészségügy meglévő létesítményei a lakossági igényeket - nem feltételezve egy jelentősebb demográfiai robbanást kielégítik. Gazdasági területek A község mezőgazdasági főként mezőgazdaságból és az azzal kapcsolatos tevékenységből él. Célként fogalmazható meg, hogy a jelentősebb mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építkezések súlypontja a külterületekre koncentrálódjon. Jelentős a kényszervállalkozásból megerősödő kisipari kisvállalkozói tevékenység a családi házaknál.



11

Különleges területek A falu nyugati határában temető működik ravatalozó nélkül, a ravatalozás a templomban történik, a főút melletti kerékpárúton gyalogosan közelítik a temetkezési helyet. A sportpálya megfelelő nagyságú minősége kívánni valót hagy maga után. A Kardos ér töltés oldalában hobbi lótartás folyik a szükséges létesítményekkel. A Cseri majorban mezőgazdasági szakiskola működik jelentős számú minta állattartó (szarvasmarha) gazdasággal. A település déli határában volt TSZ major területe. Zöldterületek A meglévő közhasználatra szánt közkert és közpark területe kb 5,5ha, .a belterület 5 %-a. 5.2. Külterület 3123 ha Közlekedési és közműterület Közúti közlekedés területei a közművekkel. Vasúti terület A kötöttpályás közlekedés (vasútvonal) és kiszolgáló létesítményeinek területe, a település vasútállomással nem rendelkezik. Zöld terület A Tölös erdőben állandó növényzettel fedett pihenőkert található. Erdő területek Az igazgatási terület kb 40 %-át kb. 1 400 ha-t erdőterületek alkotják. Az kb .900 ha meglévő több éves gazdasági erdő mellett jelentős. 250 ha összefüggő Tölös erdő üdülés- turisztikai funkciójú. A vasút alatti területrészeken jelentős kb. 350 ha erdőtelepítés történt. Mezőgazdasági területek Talajtani adottságként a kapuvári síkon a réti öntéstalajok dominálnak, jelentős erdőtalajokkal. A termőföld vastagsága 40-70 cm, jó víznyelésű és vízvezető képességű talajokkal. A talajértékszám (különböző talajok természetes termékenysége a legtermékenyebb talaj termékenységének %-ban) 60-30 %. Szántó terület kb 924 ha, belterjes környezetbarát gazdálkodású, 29 %, mely az M3 módosítással 6,36 ha-ral csökken, így 917,64 ha lesz. Szőlő-gyümölcs területek kb. 15 ha, a területüket meg kell őrizni, 0,5 %. Rét, legelő területek kb. 764 ha, 24 %, mely az M3 módosítással 13,46 ha-ral csökken, így 750,54 ha lesz.



12

Egyéb területek A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek. A Répce, Kardos-ér 415 hrsz-ú belterületi tó ill. 047/6 hrsz-ú kavicsbánya tó. Külterületi mérleg (M2, M3 módosításokkal együtt): megnevezés: különleges terület közlekedési és közmű terület erdő terület: mezőgazdasági terület: szántó Szőlő, gyümölcsös gyep major egyéb vízgazdálkodási terület külterület összesen:

KSH adat ha

Rendezési terv szerint ha

%

1315,7

1315,7

43

924 1,97 764

917,64 1,97 750,54

31 1 25

3123

3103,18

100

A külterület a 6,36 ha szántóterület és 13,46 ha legelőterület belterületbe vonásával 3103,18 ha-ra csökken. 6. Kulturális Örökségvédelem Országos: A településen két egyedi országos védettségű műemlék található a Fő út mellett rk. templom és a Szent Antal szobor. Helyi: jelenleg nincs. Az M3 módosítással érintett területen a GyMS Megyei Múzeum Igazgatóságától kapott adatszolgáltatás alapján nyilvántartott régészeti lelőhely nem található. 7. Táj- és természetvédelem A település zöldfelületi rendszere. A telkek növényzettel fedett része kb 54, a zöldterületek 6 ha, erdők 1400 ha, gyepes területek 764 ha, 40 % aktivitás értéken számolva 305 ha. A település egységes zöldfelülete összesen 1765 ha, az igazgatási terület 55 %-a, kiváló. A község közparkjainak fenntartója az önkormányzat, temető tartalék terület irányában bővíthető, új zöld felületek, védőerdők létesítésére a most is üzemelő major épület irányából van szükség.



13

A község igazgatási területén folyik a Kardos-ér és a Répce folyó. A Kardos ér és a vasút kereszteződésében horgásztó, míg a község belterületén jelentős víz utánpótlással rendelkező tó üzemel. A község igazgatási területének közel 40 %-a erdő felület. A jelentős gazdasági célú erdők nagy része a községet északnyugatról határolja, a település szél alatt élvezi az erdő teremtette kedvező klimatikus viszonyokat. A meglévő mezőgazdasági művelésű területek jó minőségűek hosszú távon biztosítva a község mezőgazdaságból élő lakóinak megélhetését. Országos: az igazgatási területen nem található. Helyi: a Tölös erdő középtáján a 85-ös főút melletti Vörös Kép (fa). 8.Kilátás- és látványvédelem A 85-ös út Sopron felöli északi oldalán üdülő-turista funkciójú Tölös erdő. A település északi részét az M3 módosítással tervezett falusias lakóterület kialakítás kedvezően befolyásolja. 9. Környezetvédelem Levegőtisztaság védelem A településen 2 bejelentett légszennyező anyagot kibocsátó telephely van. (190048 KTM sz. Újhelyi I. Középiskola, Csermajor és 241112 KTM sz. Vertetics Endre vállalkozó, Vasút u. 20.), szomszédos területekről légszennyező hatás nem történik Zaj-és rezgésvédelem Közúti zajterhelésen kívül más zajterhelés nem éri a községet. A zajártalommal a 85-ös számú út átkelési szakasza mentén kell számolni. A 85-ös számú út zajártalmát az úttal közvetlen szomszédos falusias lakóterületek szabályozásával úgy kívánjuk csökkenteni, hogy ezekben az övezetekben minimálisan 20 m-es előkertet írunk elő. Víz-és talajvédelem Szennyezés egyetlen jelentősebb forrása a mezőgazdaság, illetve kismértékben közvetlen lakossági lehet. Egyéb Szél vagy víz általi talajelhordási probléma a község területén nincs.



14

10. Közlekedés A községen átvezető 85-ös számú főközlekedési út teljes felújítása megtörtént, korszerű parkolóhelyekkel, kapu behajtókkal és külön kétirányú kerékpárúttal. A jelenlegi közlekedés fő problémája, hogy a Hövej felöl érkező forgalom útvonal vezetése és az útszélessége a belterületen nem megfelelő, rácsatlakozása a 85-ös számú főútra mivel annak útkorona szintje magasabb és a belátást balról-jobbról épületek akadályozzák, balesetveszélyes. A Csapod felöl bejövő forgalom belterületi vonalvezetése és a 85-ös főútra csatlakozása megfelelő. A község belterületi útjai útfelújítás, útszélesítés és karbantartás után megfelelnek az elvárásoknak. A tömegközlekedés a 85-ös számú Győr-Sopron útvonalon közlekedő járművekkel mindkét nagyabb város irányába eső település megközelítését biztosítja, míg Csapod-Hövej irányába alkalomszerű autóbuszjáratok közlekednek. A Petőfi Sándor utca északi részének folytatásában tervezett új út a 057 hrsz-ú útra csatlakozik. A községben 356 magántulajdonú gépkocsi található, de a helyi közlekedésben a kerékpárt, ingázás esetében tömegközlekedési eszközöket, jellemzően autóbuszt ill. személygépkocsit vesznek igénybe a lakosok. A község igazgatási területén belül üzemanyagtöltő állomás nincs, legközelebb Kapuváron található. Járműjavítással a Kapuváron működő autójavítók foglalkoznak. Kötöttpályás közlekedés A település igazgatási területén áthaladó Győrt-Sopronnal összekötő GYSEV vasútvonal a beépítésre szánt területek déli határvonalán húzódik, akadályozva a község déli irányú terjeszkedését. A községnek a vasútállomása jelenleg nem működik, a szolgáltatást biztosító GYSEV igazgatóság nem is tervezi vasútállomás építését a községben. A vasúton történő személyszállítás elenyésző. 11. Közmű ellátottság A település teljes egészében közművesített. Az M3 módosított területrész a Szent Antal utcáról, valamint az Ady Endre utca közműveinek folytatásában ellátható. Vízi közművek Vitnyéd község ivóvízellátását a PANNON-VÍZ Rt. biztosítja Kapuvárról. A regionális ivóvíz ellátás bővítésének nincsenek korlátai. Szennyvíz közművek A községben szennyvízelvezető csatornarendszer kiépített. A csatornahálózat a kapuvári városi csatornahálózatra csatlakozik, nyomott rendszerben.



15

Csapadékvíz közművek A faluban lévő két tó az élővíz befogadására alkalmas, a Selyem úti csatorna szolgál újabb felszíni vízelvezetések befogadására, mely a Kapuvári Víztársulat kezelésében van. A község csapadékvíz elvezetési rendszerében komolyabb problémák nem észlelhetők, a felmérőívben közölt kisebb problémák megoldása a vízelvezető rendszer karbantartásával orvosolható. Hulladék Rekultív szervezett kommunális hulladékgyűjtés hetente történik. Az építési törmeléket egy volt mély fekvésű területén rakják le. Az illegális szemétlerakó helyek a höveji út mellett található. Vitnyéd délnyugati oldalán egy kb. 10 éve felszámolt dögkút található. Felszámolása nem okoz gondot, mert az állattartás az utóbbi időben erőteljesen visszaesett. Az elhullott állatokat jelenleg a Fehérjehasznosítóba viszik feldolgozásra. Elektromos közművek ÉDÁSZ szolgáltatásában trafó állomásokról biztosítják a szükséges elektromos áramot, probléma mentesen. A meglévő lakó utcák közvilágítása kielégítő. Gáz közművek a községben kiépített középnyomású gázhálózat van, bővítésének nincs akadálya. Hírközlés és távközlés: az országos digitális gerinchálózat (optikai kábel) a főút mentén a településen halad át Győr és Sopron között.



Környezetvédelem

16

VI. A KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSÉNEK IRÁNYELVEI 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 1.1. BELTERÜLET (beépített és beépítésre szánt terület) A rendezési tervben jóváhagyott területfejlesztések megvalósulását követően a község belterülete keleti irányban 20 ha, déli irányban 40 ha és nyugati irányban 12 ha fejlesztési területtel jelentősen mintegy 70 %-kal megnövekedve kb 172 ha-t tesz ki. Az érvényben lévő rendezési tervben az M2 módosítással érintett területrész falusias lakóövezetben ill. kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként került felhasználásra, mely között a területhatár módosul. Az M3 módosítással érintett terület-felhasználás piaci alapokon ingatlan fejlesztők kezdeményezésére történik. A rendezési terv összes tervezett beépítésre szánt területeinek beépítésével a belterület 172 ha-ja a módosítás a 19,82 ha-os növekedésével összesen 191,92 ha lesz, amely összesen 74 %-os belterületi növekedést irányoz elő. 1.1.1. Lakóterület fejlesztése -FL (falusias lakóterület) Az 1314 fős községben jelenleg meglévő 438 db családi lakóház mellett a lakótelkek kínálati helyzetének megteremtése a kapuvári vonzáskörzet miatt indokolt. A kiöregedésből, elhalálozásból évente felszabaduló kb 14 db építési telek mellett ütemezhetően évente további 20 db építési telek kialakításának lehetősége indokolt. A szerkezeti és a szabályozási tervben kijelölt lakóterület fejlesztés ütemesen az igények függvényében, utcánként egészséges kínálati helyzetet teremthet. Belterületbe kerül: Cserimajor: kb. 25 ha, I. ütem: 047/5 hrsz-ból: kb. 5 ha, 049 hrsz-ból kb. 3 ha, 070 hrsz-ból kb.13 ha. A rendezési tervben jóváhagyott területfejlesztések megvalósulását követően a község belterülete jelentősen mintegy 45 %-kal megnövekedve 148 ha-t tesz ki. A meglévő belterületi területen - a Szent Antal utcából nyitott új úton 19 db - a 055 hrsz-ú út Kardos ér melletti kiépítésével 28 db - az 543/1 hrsz-ú útról nyílóan 6 db - az Ady E. utcából nyílóan 2 db új építési telek kialakítására kerül sor A külterületek belterületbe vonása után az alábbi ütemezési sorrendben kerülhetnek új építési telkek kialakításra: - a 047/5 hrsz-ú területrészen új utca építésével 50 db - a 070/4, /5 hrsz-ú telken 28 db - 049/9,10, 26 hrsz-ú telken 19 db A rendezési tervben jelentős tartalék lakóterületeket terveztünk a község északi oldalán a 054 hrsz-ú, a 070/6-13 hrsz-ú területeken valamint a Kardos ér keleti oldalán a 044 és a 046 hrsz-ú megmaradó földterületeken. A belterületbe vonás ütemezhetőségénél figyelembe vettük a Talajvédelmi Állomás képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint először a rosszabb minőségű termőföldek beépítésére kerüljön sor. Az önkormányzatnak kisajátítással ill. vásárlással történő lakóterület fejlesztéshez nincsen elegendő anyagi forrása, a felvázolt fejlesztéseket a magán tőke kezdeményezte. MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

17

A gazdasági terület rovására 8 db építési telek kerül kialakításra egy új zsákutcáról nyílóan. A módosításokat követően a község lakóterülete 61 %-kal megnövekedve összesen kb.148,18 ha-t tesz ki, lakóterület vonatkozásában. A módosítással együtt a tervezett lakóterületek mintegy 10,6 ha-ral 158,78 ha-ra nőnek, 72 %-kal megnövelve a jelenlegi lakóterületet. Lakóterület és építési telek mérleg: 2002 meglévő lakóterület belterületi határon belül: külterület belterületbe vonásával átminősítés intézmény területté összes lakóterület: meglévő építési telek: belterületi határon belül telekmegosztásokkal külterület belterületbe vonásával - 054/1, 2 hrsz.-ú terület - 05/5-6, 014/3-4 hrsz-ú terület - 049/9 hrsz-ú területek összes lakó telek:

2005.

M3 módosítás

2010.

17,08 39,1

0 10,6

56,18

10,6

55

91

összesen ha 92 17,08 49,7 158,78 438 146

37 78

97 37 78

92

92 438

97

438 db

152

34 240 db

34 830db

db

Ingatlan fejlesztői szándékból a 054/1, 054/2, 05/5-7, 049/9 hrsz.-ú terület egy része külterületből belterületbe vonással lakóterületté minősül. Külterületek belterületbe vonásával kialakítandó építési telkek. területrész neve I. ütem

Kertaljai dűlő Major alatti tavak Selyem dűlő

ha

Hrsz

AK érték

3,9 2,4 4,3

054/1, 054/2 egy része 05/5-6, 014/3-4 049/9

1.1.2. Lakóterület fejlesztése -Lke (kertvárosias lakóterület) A módosítással együtt a tervezett kertvárosias lakóterület mintegy 10,4 ha lesz. Lakóterület és építési telek mérleg: 2002 meglévő lakóterület belterületi határon belül: külterület belterületbe vonásával átminősítés intézmény területté összes lakóterület: meglévő építési telek: belterületi határon belül telekmegosztásokkal külterület belterületbe vonásával - 523/2, 525/1-47 hrsz-ú terület - 070/6-7 hrsz-ú területek összes lakó telek: MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR

2005.

M3 módosítás

2010.

0 5,1 0

0

összesen ha

5,1

0 5,1 5,1

45 70

45 70

0 0

0 db

0

115 db

db

115db Vitnyéd_ TSZ/DOC.2005.06.

Környezetvédelem

18

Ingatlan fejlesztői szándékból a 070/6-7 hrsz.-ú terület egy része külterületből falusias lakóterület felhasználási egységből kertvárosiassá minősítve belterületbe vonásra kerül. Külterületek belterületbe vonásával kialakítandó építési telkek. I. ütem

területrész neve. Selyem dűlő

Hrsz 070/6-7

AK érték

1.1.3. Intézmények területfejlesztése. Vegyes település központ TV A költségkímélőbb gazdaságosabb üzemeltetés és egy településközpont kialakítása érdekében az általános iskola és a művelődési ház területeit és az azok közé eső területeket településközponti vegyes területként kívánjuk fejleszteni, kialakítva egy a korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő településközpont létrehozásának lehetőségét. A 85-ös számú főközlekedési út mindkét oldalán a főútról nyíló telkek esetében biztosítjuk az övezetbe legfeljebb megengedhető 7,50 m épületmagasságú építmények építését melynek földszintén kereskedelmi-szolgáltató és kézműipari tevékenység folytatásához szükséges helyiségek alakíthatóak ki. A két külön helyen működő iskola összevonására a főút mellé abban az esetben van lehetőség, ha az önkormányzat a szomszédos építési telkeket felvásárolva megteremti az iskolaépítés szükséges minimális összefüggő teleknagyságot. A tervező javaslatát, hogy a tóparton meglévő megfelelő nagyságú iskola területet kell a koncentráció helyéül kijelölni a képviselő-testület elvetette, pedig itt a tornaterem építésére is elegendő hely kínálkozik. A meglévő művelődési ház területe a később felmerülő bővítési igényeket mint horizontális mind vertikális irányban lehetővé teszik. A községben jelentős az átutazó idegenforgalom, melynek megfogására már két vendéglátó egység épült és működik. A meglévő templom, községháza, vendéglő, ABC, orvosi rendelő, posta területének bővítésére a terv távlatában nem lesz szükség. Az új lakóterületek fejlesztésének intézményi ellátottságát a meglévők biztosítják. 1.1.4. Gazdasági területek. Kereskedelmi, szolgáltató KG Biztosítani kellene az üzemszerű kisebb ipari termelésnek területet, amelyet a temető és a falu közötti részen jelöltünk ki, ahol már üzemelő építőipari anyag telep már korábban megkezdte működését. A területek csak közúti megközelítéssel rendelkeznek egyéb infrastrukturális ellátásukat ki kell építeni. A terület lakóterület nyugati részén fekszik, kizárólag levegőt nem szennyező gazdasági tevékenységet folytató tevékenység végezhető. A faluból Kapuvár irányába kivezető 85-ös számú főútvonal mindkét oldalán 200-500 m-es sávban Kardos ér és a Répce folyók közötti területen valamint a Hövej és Csapod felé vezető mellékutak között és azok nyugati oldalán gazdasági terület-felhasználási egységet, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló területet terveztünk. A főút melletti közművek, infrastrukturális ellátottság teszi szinte kizárólagosan gazdasági célú használatra alkalmassá a területrészt. Az önkormányzat célja, hogy terület és kedvező adózási feltételek biztosításával kereskedelmi szolgáltató tevékenységek telepítésével biztosítsa a község dinamikus fejlődését. Más beépítésre szánt területen nem elhelyezhető gazdasági célú ipari építmények telepítését a képviselő testület nem tartja célszerűnek. MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

19

Figyelembe véve az új elkerülő út nyomvonala által feltárt területek beépítési lehetőségét az elkerülő út megépítését követően az igazgatási terület felhasználása új lehetőségekkel kecsegtethet. A távoli fejlesztési elképzelésekben szerepel a 85-ös számú út Kapuvár felé eső további bal oldalának beépítésre szánt területkénti figyelembevétele. A lakóterületen megvalósítható kisüzemi, kisvállalkozói tevékenységeket javasoljuk külön önkormányzati rendeletben szabályozni.

A gazdasági terület a telek kialakítások az M2 módosítások területével csökken. Az M3 módosítás szerint gazdasági területként maradt az 564-589 hrsz-ú terület. A major területét hosszú távon szintén gazdasági területként veszi számításba az önkormányzat. 1.1.5. Különleges területek Temető terület T A temető terület bővítését a terv a vasút irányába irányozza elő. Sportterület SP A jelenlegi sportpálya területe nagyságát tekintve megfelelő, helyszíne alkalmas a sport tevékenység végzésére valamint nagyobb szabadtéri más rendezvények megtartására. Lótartás területe L A jelenleg is üzemelő lótartás területét tulajdonos nem kívánja bővíteni. Cseri major CS A mezőgazdasági szakiskola területét belterületbe kívánja vonni képviselő-testület ahol jelenleg szabadonállóan az oktatással kapcsolatos létesítmények ill. azokat kiszolgáló építmények találhatók. Az intézmény vezetői és a képviselő testület jelentősebb beruházást a területen nem kíván folytatni. Major területe Km A jelenlegi TSZ major területén jelenleg állattartás nincs, de a képviselő testület döntése értelmében nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy új tulajdonos jelentős számú állattartó tevékenységet kíván majd folytatni. Az ÁNTSZ-szel folytatott egyeztetés alapján az Egészségügyi Minisztérium által javasolt 1000 m védőtávolságot a belterület felöl 500 m-re csökkentettük. Az 500 m-es belterületi védőtávolságon belül egyedi elbírálás alapján történnek a lakóépületek építési engedélyeztetései. Különleges szélerőmű területe KSZ A 05/17-37 hrsz-ú területeken szélerőmű területét jelöltük ki, annak ellenére, hogy a területi főépítészi szakvélemény nem javasolja, addig, amíg az OTÉK módosításra nem kerül. 1.2. KÜLTERÜLET (beépítésre nem szánt terület) 1.2.1. Közlekedési és közmű terület: K Közúti közlekedés és közművek. A község közhasználatra szánt bárki által használható közúti közlekedés céljára és a közművek elhelyezésére szolgáló terület, melyet az ingatlan nyilvántartás is közterületként tart nyilván. A közlekedési és közmű területek vonatkozásában a közutak megépítéséhez szükséges szélességű MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

20

építési területeket biztosítottuk, azokon az OTÉK 26. §-a szerinti kiszolgáló létesítmények építhetők. A Kossuth L. utcáról nyílóan az Ady E. utcával párhuzamosan egy új 12 m szabályozási szélességű lakóutca kerül kialakításra az utca végén fordulóval. Vasúti terület VA A vasúti közlekedés és közművek területei: a GYSEV 160 km/óra sebességű vasúti pályát kíván a jelenlegi nyomvonalon biztosítani. 1.2.2. Zöldterületek KP Közhasználatra szánt közkert és közpark területei: a fejlesztést követően 6 ha-t tesz ki. A jelölt zöldterületek fenntartása, ápolása fontos önkormányzati feladat. Új zöldterületek kijelölését képviselő testület nem tartotta szükségesnek. 1.2.3. Erdő területek E A rendezési tervben az alábbi erdőtelepítéseket terveztük: Ev védelmi erdő: 30 ha, ebből 100 % védő Eg gazdasági : 200 ha. Ee egészségügyi, turisztikai.........-.........ha.. Eo oktatási..................................-.........ha.. Az igazgatási területen a fejlesztést követően 1730 ha erdő terület lesz, a terület 54 %-a. A vitnyédi kiváló adottságú erdő állomány vágásérett részét folyamatosan kitermelve új telepítésekkel kell megújítani. A megyei erdősítési program a kevéssé jó mezőgazdasági termőhelyi adottságokkal rendelkező területek erdősítésére tesz javaslatot. Környezetvédelmi célok indokolják az utak, folyók menti fásítást és a mező védőerdősávok telepítését. A lakóövezetet védi a gazdasági terület és a vasút felől. 1.2.4. Mezőgazdasági terület M Külterületen az OTÉK által szabályozott módon a terület művelési ágának megfelelő gazdasági épületek ill. az ottlakást biztosító lakóépületek építhetők a terület megközelítését biztosító út melletti 10 m-t követő 50 m-es sávban, a bal és jobb oldali telekhatártól számított 10-10 m biztosításával az előírásoknak megfelelően. Az igazgatási terület északi határán Rába-kert major részen az OÉSZ fogalom meghatározás szerinti zártkerti területrész alakult ki a műveléshez szükséges gazdasági célú épületekkel. Az igényeknek megfelelő bővítése a megközelítő út bal és jobb oldalán kívánatos az OTÉK szerint. A Cseri majorban működő mg-i szakiskola területét képviselő testület belterületbe kívánja vonni, közvetlen közelében lakótelkek kialakítását tervezi az iskolában dolgozók számára. A szabályozási tervben különleges területként kezeljük a területen folyó kísérleti állattartó tevékenység miatt. Az alábbi helyrajzi számú külterületi ingatlanok művelési ágból történő kivonására van szükség a rendezési terv céljainak megvalósulásához: Terület-felhasználás helyrajzi szám lakóterület fejlesztés 047/5, 0336 egy része, tartalék lakóterület 049/9, 054, 070/6,/7,/8, 046/1-7, 044/9-12, 05/18-05/33, MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

21

gazdasági terület: tartalék gazdasági terület

049/27, 070/3, /36,/37, 046/8-16, 044/6-8, 03/7, 0193, 0189, 075/9-11,

A módosítással 6,36 ha szántóterület művelési ág alóli kivonására van szükség, amely terület belterületbe vonását követően lakóterületté minősül. Az alábbi helyrajzi számú külterületi ingatlanok művelési ágból történő kivonására van szükség a rendezési terv céljainak megvalósulásához: Területfelhasználás lakóterület fejlesztés

I. ütem 054/1, 2 egy része, 05/5-6, 014/3-4,

AK

II. ütem 049/9, 049/26 egy része, 049/10 070/4-8 egy része

AK

III. ütem -

tartalékte rület 054/2-

A major területét gazdasági területként hasznosítják. 1.2.5. Egyéb terület (vízgazdálkodással kapcsolatos) VT Közcélú nyílt csatornák medre, partja A folyók, patakok, vízfolyások és a tavak, tározók vízminőségének védelmét szolgálja, ha az érintett vizek mentén 6,00 m szabályozott sávban mindennemű tevékenység (építés és egyéb) csak az illetékes KÖVIZIG hozzájárulásával történhet. A 05/5-6 és a 014/3-4 hrsz-ú major alatti területrészen tervezett állóvíz felülete, mely (Vá) magántóként a jelenlegi tulajdonos kizárólagos birtokában marad. A vízfelület kezelésére az 1-es sorszámú telkeken létesítendő épületek, építmények szolgálnak. 1.2.6. Tartalék terület T... Terület-felhasználási egységenként hosszú távon megvalósítandó terület-felhasználási célkitűzés területe. 2. MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ORSZÁGOS: A védett műemlékek rk. templom és a Szent Antal szobor közvetlen szomszédságában az OMH által javasolt műemléki környezetek határain belül csak a hivatal eljárásában lehet építési tevékenységet folytatni. HELYI: Javasoljuk a tervtanács megállapításai alapján a Cserimajor területén fekvő üzemépület, magtár, iskola, cselédházak és istállók együttesének épületeit helyi védelem alá vonni. 3. TÁJ - és TERMÉSZETVÉDELEM A táj alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeit, így különösen a domborzatot és a jellegzetes felszíni alakzatokat, a természetes vízfelületeket, a nádasokat és vizes élőhelyeket (tavak, vízfolyások, holt medre, források), a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, a kulturális vagy történeti szempontból jelentőséggel bíró tájértékeket (kunhalmok, földvárak, rommezők) a MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

22

termőföld hasznosítása, a meliorációs tervek készítése és végrehajtása, valamint egyéb tevékenységek végzése során meg kell őrizni. 3.1. ORSZÁGOS (NEMZETKÖZI) TÁJ-ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 3.2. HELYI TÁJ-ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A meglévő Vörös kép fáról gondoskodni kell. Az erdők egyrészt védelmet, élőhelyet biztosítanak értékes, ritka természeti értékek számára, másrészt az erdei ökoszisztémák maga is természeti érték, amely védelemre érdemes. Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem között még ma is fennálló konfliktusok feloldásához kompromisszumokra van szükség. A pihenésre és üdülésre való alkalmatosságukat kiegészíti az idegenforgalmi vonatkozású tevékenység a vadászat. Jelentősebb, kiemelten védendő természeti érték a község igazgatási területén meglévő jelentős összefüggő területű erdőterületek. Az erdőkben létesítendő utak, pihenőhelyek kialakításához a tulajdonosok ill. az üzemeltetők hozzájárulását meg kell szerezni. 4. KILÁTÁS- ÉS LÁTVÁNYVÉDELEM (művi és táji) a meglévő Tölös erdő valamint Répce és a Kardos ér vízfelületeinek megóvása, gondozása. 5. KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelem pozitív hatása csak hosszabb távon tud érvényesülni. Megléte elsősorban a község lakóinak érdekében áll, ezért a helybéliek és az önkormányzat anyagi szerepvállalása nélkülözhetetlen. Fontos, hogy a lakók magukénak érezzék a falu környezetének védelmét, pozitív hozzáállásuk nagyban elősegítheti egy rendezettebb környezet meglétét. Hulladék elhelyezése tekintetében szükséges felszámolni illegális szemétlerakó helyeteket. Meglétük erősen talajszennyező, valamint fertőzőveszélyes. A szakszerűtlen szemétlerakás nemcsak a környezetet nem kíméli, hanem esztétikailag is visszataszító látványt nyújt. Javasoljuk megfontolni képviselő testületnek, hogy pénzügyileg is támogassa az igazgatási területen keletkező hulladék elhelyezését kijelölt hulladéktelepeken. Javasolunk az önkormányzat szervezésében megvalósítani egy fásítási programot, amely a minden építési telek utcafrontján 5 m-enként telepítendő fák önköltségét vállalja. A beépítésre szánt terület zöldfelületi borítottságát nagymértékben növelő háztáji gyümölcsös és kert művelésű ággal számolva a meglévő borítottság eléri a kívánatos 70 %-ot.



Környezetvédelem

23

A major körül jelenleg meglévő akácerdő karbantartása a majorsági állattartás felöl érkező környezetvédelmi problémákat kiszűri. A majorság területén körben meglévő védőerdősáv felújítása, szélesítése a területen belül indokoltnak látszik. 5.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM A levegőtisztasági védelmi szempontból a vitnyédi igazgatási terület védett I. kategóriába tartoznak. A meglévő levegőtisztasági állapot megtartása a település rendezési feladatok első rendű célja, ezért közvetlenül vagy közvetetten káros mértékű légterhelést okozó termelő üzemek, létesítmények építését az Önkormányzat külön elbírálás alapján vizsgálja. A szabályozási előírásban kötelezően előírt belterületi fásítás jelentősen hozzájárulhat a levegőtisztaság további fokozásához. a különös levegő tisztasági védelemre nincs szükség. Védőerdő telepítésére van szükség az új építési telkek és a vasút valamint a gazdasági területek között. 5.2. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Csak a településen átmenő nagy forgalmú út zajártalmával kell számolni. Az elkerülő út megépültéig is a földutak szilárd burkolatú úttá történő kiépítésével és fásításával javasoljuk csökkenteni a gépkocsik forgalmából adódó zajszintet. Ennek kiküszöbölése csak az új elkerülő út megépítésével lesz lehetséges. A zajártalom csökkentését út menti fásítással lehet csökkenteni. A zajártalom csökkentésére legalább 30 m széles fásító sáv telepítésére lenne szükség, melyre a Fő út mellett nem kínálkozik lehetőség. A közlekedési zajok csökkentésére a település útjai mentén többszintes fásítást tervezünk. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításról a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelete rendelkezik. A zajártalmat a vasút felől fásítással javasoljuk csökkenteni, védelmi jellegű növények telepítésével, amelyek kiemelkedő porfogó és zajfogó képességekkel rendelkeznek. 5.3. VÍZ-ÉS TALAJVÉDELEM A talajvíz szennyezettségét a meglévő derítő-szikkasztókból és a háztáji állattartásokból nyeri, legfontosabb feladat ezek mielőbbi megszüntetése és a kiépített szennyvízcsatorna rendszerbe terelése. Az intenzív talajművelésnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű műtrágya mosódott be az altalajba. A nyolcvanas évek végétől a felhasznált mennyiség jelentősen csökkent, mára a műtrágya felhasználás a bázisidőszak harmadára esett vissza. 5.3.1. Vízvédelem A vízgazdálkodási feladatokat a felszín alatti vizek és a felszíni vizek vízminőségének védelme határozza meg. Az igazgatási terület vízbázis védelmi szempontból egyéb sérülékeny régió területén fekszik A felszín alatti vizek vízminősége védelme érdekében a felhagyott, tönkre ment vízbeszerzési helyeket szakszerűen el kell tömíteni, a bányagödröket, hulladéklerakási helyeket rekultiválni kell, a hidrogeológiai védőterületen és védőidomon előírt korlátozásokat be kell tartani, a belső védőterületet kötelező kisajátítani. A település vízigényét a kapuvári üzemelő vízbázisból elégítik ki. A településen kiépített szennyvíz hálózat üzemel, szennyvíz befogadó telephely a Kapuvár térségi szennyvíz elvezető és tisztító rendszer. MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

24

A belterületi felszíni vizeket a már meglévő elvezető rendszerekbe ill. a kapuvári víztársulat kezelésében lévő Selyem úti csatornába javasolja a KÖVIZIG bevezetni. A telekalakításoknál a csapadékvíz elvezető rendszert meg kell tervezni a befogadókba történő bevezetésig. A medrek parti sávjai tekintetében a vonatkozó 46/1999. (III.18.) sz. Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. Az M3 módosítással érintett terület egy része közvetlen határos a Kardos-érrel és a Répce folyóval Az épületeket a szennyvízcsatornára kell kötni, hogy a felszín alatti vizeket jelentős szennyeződés ne érhesse, új épület a csatornahálózat megléte esetén belterületen csak közcsatornára kötve létesíthető. Szennyvízcsatorna hiányában az épületeket zárt szennyvíztárolóval kell ellátni ill. új épület is csak így létesíthető, szennyvizet szikkasztani tilos. Közvetlen a vízfolyásba vezetni csak előzetes tisztítás (olaj-, homok,- törmelékfogó stb.) után a KÖVIZIG ellenőrzésének segítségével szabad. Az igazgatási terület valamennyi részvíz gyűjtője a Dunába torkollik. Elöntéssel veszélyeztetett területek az 1989-ben készül vízügyi vizsgálat szerint: 047/5 hrsz Kardos ér bal oldala, Szent Antal utcai kertek végei ill. a 054 hrsz-ú Kertaljai dülő. Az igazgatási területen a mélyen fekvő, magas talajvízszint okozta vízállásos belvizes területeket megfelelő tárolási és elvezetési rendszer kiépítésével, azok folyamatos karbantartásával lehet kezelni. Kedvező lehetőséget kínál ezen területek un. „energiaerdőként” történő hasznosítása, a környezeti állapot és látványjavító hatása mellett energia hordozóként is működve. A belterületi meglévő tó esetében kívánatos lenne a vízhozamokat állandósítani, zsilip rendszerrel szabályozni részben az ártéri flóra védelmében, részben a talajvíz váltakozó irányú áramlásának megakadályozása végett, mely a talaj termőértékét jelentősen leronthatja. Az elhullott állatok tetemétől távol tartani, a medret folyamatosan tisztítani, mivel az ember drasztikus beavatkozását egy csekély vízhozamú ér nem képes helyrehozni. Az épületeket a szennyvízcsatornára kell kötni, hogy a felszín alatti vizeket jelentős szennyeződés ne érhesse, új épület a csatornahálózat megléte esetén belterületen csak közcsatornára kötve létesíthető. Szennyvízcsatorna hiányában az épületeket zárt szennyvíztárolóval kell ellátni ill. új épület is csak így létesíthető. A lakott terület közepén meglévő tó természetes víz utánpótlása biztosított, víz elvezetése korábban megépült. Tervezik annak szabályozott zsiliprendszeres megoldását. 5.3.2. Föld-és talajvédelem A kb. 50 %-ban 100 cm vtg-ú termőréteg 50%-os víznyelőképessége és jó vízvezető képességének megőrzéséről gondoskodni kell. Cél az integrált földhasználati rendszer, mely szerint a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használják amire az a legalkalmasabb ill. amit károsodás nélkül tud elviselni. A szántó területek 75 %-án belterjes gazdálkodás folyik. A művelési ág változtatás az arra alkalmas területek külterjesítés kívül gyepesítéssel, erdősítéssel történhet. Szőlő-gyümölcs területek az igazgatási területen nem számottevőek. Rét-legelő területek az elmúlt 10 évben az állattenyésztés részarányának jelentős visszaesése miatt kihasználatlanok. Az igazgatási területen belül jelentősebb erózios kártételű területekről nincs tudomásunk, a defláció és erózió veszélyeztetett talajok megkötésére erdősávok tervezünk. A Talajvédelmi Állomás nyilatkozata alapján a belterületi bővítések külterületi irányban ütemezetten kerülnek felhasználásra. MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

25

5.4. EGYÉB Az igazgatási területen a Bányakapitányság nyilvántartása szerint működő bánya nincs és nem is terveznek létesíteni. 6. KÖZLEKEDÉS Az előzetes egyeztetések során megkerestük a megyei Főépítész Urat, hogy a megye területfejlesztési koncepciójában meghatározott közlekedési fejlesztési szempontokat figyelembe vegyük. A tájékoztatás szerint az érintett 85-ös út új nyomvonala a község területét délről kerüli el. 6.1. Közúti közlekedés A hatósági egyeztetésen elhangzott, hogy a gyorsforgalmi útról a Hövej vagy a csapodi bekötő útkereszteződésben terveznek közvetlen lecsatlakozást a község irányába. A kiépített Kossuth L. utcáról nyíló zsákutcában a kétirányú forgalmat az utca végén kialakított forduló biztosítja. Az utak keresztmetszeti elrendezésénél figyelemmel a meglévő közművekre kettő vagy egy oldalon csapadékvíz elvezető árkokat javasolunk folyás irányban kialakítani a felszíni vizek vízgyűjtő felé történő elvezetésére. Csapadékvizük elvezetésére a csésze burkolatot javasolunk. Külső közlekedési kapcsolatok Kapuvár közvetlen közelsége a közúti közlekedésen biztosított. A külső közlekedési utak állapota függvénye azok karbantartására fordítható pénzügyi lehetőségeknek. A község érdeke, hogy a falun jelenleg átvezető forgalmas és levegőt szennyező 85-ös számú főút tervezett elkerülő új gyorsforgalmi út része mielőbb megépüljön. A közel múltban befejezett 85-ös út rekonstrukció jelentősen javította a községen átmenő forgalom feltételeit, emelve a község esztétikai megjelenését. A főút mellett kialakított leállók az út melletti létesítmények parkolási igényeit kielégítik, de az új létesítmények parkolási igényeinek feladata a beruházóé kell, hogy legyen. A megépített kerékpár út a forgalom biztonságának növelésén túl az kerékpáros szabadidő programok növekedésével is kecsegtet. A 8619 sz. höveji út átkötését kívánja megvalósítani az Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság a 05 hrsz földrészleten a tervezett elkerülő út alatt a 8621 sz. csapodi útra. Kérésükre a 05/2 hrsz-ú TSZ major északi oldalán egy visszakötő utat jelöltünk. Belső úthálózat Útépítési igényként jelentkeznek a tervezett építési telek kialakítások feltárását biztosító utak valamint a községben meglévő kavicsolt utak pormentesítése. A meglévő belső úthálózat az út minőségének javítását és a szükséges szélesítéseket követően a várható forgalmaknak megfelel. A lakóterület fejlesztéssel összefüggően a területek feltárására új kiszolgáló utak építése szükséges, melyek lecsatlakozási ill. felhajtási szakaszai a 85-ös út fejújítása alkalmával kiépítésre kerültek. A Kardos ér Kapuvár felöli fejlesztési területek kapcsolatát a történelmi településközponttal északi és déli irányban a Kardos éren keresztül építendő hidak biztosítják hosszú távon. Mindkét hidat közúti, kerékpáros és gyalogos forgalomra javasoljuk megépíteni.



Környezetvédelem

26

Az új lakóutcák illeszkednek a meglévő úthálózathoz, előírt kialakításuk esetén biztosítják a zavartalan forgalmat. Csapadékvizük elvezetésére a csésze szelvényű burkolatot javasolunk. Az új utak keresztszelvényeit a mintakeresztszelvény alapján terveztük. Az utak keresztmetszeti elrendezésénél figyelemmel a meglévő közművekre kettő vagy egy oldalon csapadékvíz elvezető árkokat javasolunk folyás irányban kialakítani a felszíni vizek vízgyűjtő felé történő elvezetésére. A jelenleg burkolatlan utakat lehetőség szerint pormentesített burkolattal kell ellátni. Az utcák mindkét oldalán lehetőség szerint a hiányzó járdák kialakítása megoldandó feladat. Az utak mellett javasolt az árnyékadó növényzet telepítése. A település északi részén, a Petőfi Sándor utcával párhuzamosan létesítendő út, valamint az arról ágazó utcák hierarchikusan is beépülnek a belső úthálózat rendszerébe. Tömegközlekedés Kapuvár ill. Sopron irányában a tömegközlekedés sűrűsége megfelelő. A szomszédos községek tömegközlekedéssel Kapuvári átszállással érhetők el. Járműtárolás A lakóterületi egységeken belül kívánatos a parkolást telken belül megoldani. Az intézmények parkolási igényét saját területen kialakított parkolóhelyekkel lehet biztosítani. Az önkormányzattal szemben kialakított 6 db parkolóhely megfelel a jelenlegi normatív követelményeknek. A meglévő és minőségileg felújított korona szélesített utak a gépjármű forgalom mellett a biztonságos kerékpározást lehetővé teszik. A gazdasági terület OTÉK szerinti parkolási igényét telken belül kívánatos megoldani. Kerékpáros közlekedés A tervezett zsákutca a gépjármű forgalom mellett a biztonságos kerékpározást lehetővé teszi. Gyalogos közlekedés Az új zsákutcára mindkét oldalán 1-1,2 m széles járdák építését irányozzuk elő csatlakozva a meglévő Kossuth L. utcai járdákhoz. 6.2.Kötöttpályás közlekedés Vasúti közvetlen állomás az igazgatási területen nincs, és a GYSEV nem is tervez. 7. KÖZMŰELLÁTÁS A közműfejlesztési javaslaton és tervvel alátámasztva elkészítettük a fejlesztésbe vont területek közmű infrastruktúrával történő ellátásának elképzeléseit Az M2 módosítással érintett 8 db építési telek teljes közmű ellátását a Kossuth L. utcai meglévő közművezetékekről biztosítani lehet. 7.1. Vízi közművek A Pannon Víz Rt. Kapuvári Üzemmérnökségén történt egyeztetés szerint a tervezett gazdasági terület, és a tervezett új telekkialakítások vízellátása a meglévő rendszerről biztosítható. A tervezett gazdasági terület vízellátása az NA -es a főúti gerincvezetékről történő vízbekötéssel történhet. A vízigényeket a vízszükséglet ismeretében kell egyeztetni a Vízművel. A tervezett telekkialakítások vízigénye: MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYŐR


Környezetvédelem

27

telekkialakítások száma: 152 db fajlagos vízigény: 180 l/fő/d telkenkénti létszám: 3 fő Qd = 152 db x 3 fő x 180 l/fő/d = 82,08 m3/d A létesítendő 152 új telekkialakítás történik, melynek vízellátása a meglévő vezetékről, ill. annak kb. 1000 fm-es bővítésével oldható meg. A Pannon Víz Rt. Győri Üzemmérnökségén történt egyeztetés szerint az M3 módosítással tervezett új falusias lakóterületek vízellátásnak többlet igényét az ………. m3/D vízmű telep a tervezett II. új kút megépítésével biztosítani tudja a hálózat szükség szerint bővítésével. A vízigényeket a vízszükséglet ismeretében kell egyeztetni a Vízművel. A módosítással betervezett lakótelkek összes vízigény szükséglete: telekkialakítások száma: 255 db fajlagos vízigény: 180 l/fő/d telkenkénti létszám: 3 fő Qd = 255 db x 3 fő x 180 l/fő/d = 137,7 m3/d A létesítendő 255 új telekkialakítás vízellátása a meglévő vezetékről, ill. annak kb. 500 fmes) bővítésével oldható meg.



VITNYÉD község településrendezési terv

28

7.2. Szennyvíz közművek A csatornarendszer „GBS” csatornarendszer KKG PVC csövek felhasználásával MI-10167/5-86 tervezési és építési alapelvek szerint. A nyomóvezeték Vitnyéd Kapuvár felöli részén lévő szennyvíz átemelőtől indul és a Kapuvár irányába vezeti a település szennyvizeit. Az új telekkialakítások miatt a meglévő rendszer bővítését lehetőség szerint gravitációsan terveztük, valamint a meglévő rendszert figyelembe véve , körzetenként összegyűjtve és a meglévő hálózatba átemelve terveztük, lehetőség szerint olyan ágba , hogy minél kevesebbszer kerüljön átemelésre a szennyvíz . A rendezési tervhez geodéziai felmérés nem készült. A csatornarendszer kialakításának tervezése így a meglévő szintadatokat és a szintvonalas térképet figyelembe véve történt . A Szent Antal utcából nyitott új út és a Kardos ér melletti út a meglévő csatornahálózat hosszabbításával ellátható. A Kardos és a Répce ér közötti gazdasági terület valamint a mögöttes építési telek kialakítások új csatornarendszer kialakítását igénylik. Az M3 módosítással érintett új beépítések várható szennyvíz kibocsátási többletét a kapuvári szennyvízfogadó be tudja fogadni. A keletkező becsült szennyvíz mennyisége:0,9*137,7 m3/d=123,93 m3/d. A létesítendő új 255 telek szennyvize a meglévő szennyvíz-rendszer gravitációs végére egy a módosítással érintett területen megépítendő szennyvízátemelő nyomott vezetékrendszerével valósítható meg. 7.3. Csapadékvíz közművek A nyílt vízi felszíni víz elvezető árokrendszer a befogadó Répce patakon átvezető 85-ös számú főút hídjának déli oldalán közmű zsilipen keresztül torkollik a nyílt folyású vízgyűjtőbe. A létesítendő telkek kiszolgálására megépített utak mindkét oldalán nyílt felszíni vízelvezető árkot tervezünk a Szent Antal utcára csatlakozva.

MENEDZSER MÉRNÖKI IRODA Kkt. GYŐR

VITNYÉD_TSZ/DOC

Vitnyéd község településrendezési terv

29

7.4. Hulladék A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására „hulladékudvar” létesítését javasoljuk, ahol mód és lehetőség nyílik a veszélyes hulladék gyűjtésére is. 7.5. Elektromos közművek A villamos energia Az új lakó-és gazdasági területek villamos energia ellátása érdekében az igényként jelentkező teljesítményeknek megfelelően transzformátorállomásokat kell telepíteni, az azokat ellátó 0,4 ill. 20 kV-os hálózatokkal együtt. A fogyasztás növekedése a meg növekedett lakások száma és az egy háztartásra jutó fajlagos növekedése miatt kb. 3000 kW-ra tehető az ipari fogyasztók nélkül. Figyelembe véve a kisfeszültségi hálózatok végein meglévő problémákat a lakóterületek fejlesztési ütemeként új oszlop, transzformátorok beépítése szükséges. A feltáró utak nyomvonalában ki kell építeni a légvezetékes kisfeszültségi hálózatot és a tartóoszlopokra közvilágítási lámpatesteket kell szerelni. Az ÉDÁSZ Rt. Győri üzleti igazgatóságon történt egyeztetésről az áramszolgáltató képviselője nem zárkózott el elképzelt hálózati fejlesztésekről. Az egyeztetések első ütemében nincs akadálya annak, hogy a 85-ös úton lévő I. és II. számú oszloptrafóról légkábeles vezetékkel biztosítani lehessen a módosítással létrejött 255 db telek villamosenergia ellátását. 1jelű OTR 20/250 100 kVA 2jelű OTR 20/250 250 kVA 3jelű OTR 20/250 250 kVA 4jelű OTR 20/250 250 kVA

tervezett.

A várható teljesítménynövekedés 255*6,6 kW*0,22=370,26 kW-ra tehető a kommunális fogyasztók vonatkozásában, ipari fogyasztók nélkül, a lakóterületek fejlesztési ütemeként új oszlop, transzformátorok beépítése szükséges. A feltáró utak nyomvonalában ki kell építeni a légvezetékes kisfeszültségi hálózatot és a tartóoszlopokra közvilágítási lámpatesteket kell szerelni 7.6. Gáz közművek A községben kiépített gázelosztó hálózat működik. Az új építési telkek gázellátása a meglévő Szent Antal utcai ill. a Fő út gerincvezetékéről biztosítható. A többlet gázenergiát az ÉGÁZ Rt. biztosítani tudja. 7.7. Hírközlés és távközlés Vezetékes rendszerű távközlés A község postáján meglévő RDLU központ kapacitását bővítve a tervezett 152 új távbeszélő állomás létesítésének műszaki akadálya nincs. Mikrohullámú hálózat Az Antenna Hungária Rt. és a MATÁV Rt. mikrohullámú bázisállomásai továbbítják a hang és kép modulációkat. A védősávok és a bázisállomások (R=500 m ) védőterületén a terület-felhasználás korlátozott. Az említett két országos mikrohullámú rendszer hálózatán kívül az igazgatási területén MENEDZSER MÉRNÖKI IRODA Kkt. GYŐR

VITNYÉD_TSZ/DOC.

Vitnyéd község településrendezési terv

30

áthaladnak a Határőrség és a mobil távközlési szolgáltatók bázisállomásaikról továbbított modulációs (mikrohullám) vonalak is. Műsorszórás Az Antenna Hungária Rt. bázisállomásairól modulációs vonalakon érkeznek a jelek a település mikrohullámú bázisállomásra, ahol kábel tv-én keresztül a lakások mintegy 80 %ába jut el a televízió adók és a rádió műsorai. Táj és település esztétikai szempontból indokolt a vezetékes távközlési és a kábel tv. hálózatok közös nyomvonalú föld alatti vezetéssel történő építése.

MENEDZSER MÉRNÖKI IRODA Kkt. GYŐR

VITNYÉD_TSZ/DOC.

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Recommend Documents