Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2004. (I. 30.) számú rendelete Gyula város Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 32/2008. (IX.26.), a 4/2009.(II.27.), a 32/2009. (IX.24.), a 22/2010. (VI.28.), a 27/2010. (IX.24.), a 17/2011 (III.28.), a 22/2012. (IV.29.), a 24/2011. (IV.29.), a 48/2011. (X.21.) a 12/2012. (II.27.), a 21/2012. (III.30.), a 34/2012. (IX.21.), a 47/2012. (X.19.) és a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelettel)
Gyula Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló a többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja Gyula Város Helyi Építési Szabályzatának módosításáról, és jóváhagyja a rendelet mellékletét képező módosított Szabályozási Tervet a város terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a Békés megyei, a Közép-békési kistérségi, a városi közérdek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosítása céljából.1
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya és alkalmazása
1. §2 (1) (2)
A rendelet hatálya Gyula város (továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki. A város területén építési területet vagy építési telket kialakítani (továbbiakban: telket alakítani), építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint épületnek vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni, (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni, csak a többször módosított 1997. évi LXXXVIII. törvény (Étv.), a többször módosított Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 21.) Kormányrendelet (OTÉK), valamint e rendeletben közzétett Helyi Építési Szabályzat és mellékletei szerint szabad. a) Mellékletek: 1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Tervlapjai (M=1:2.000) 2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Tervlapjai (M=1:10.000) Fogalom-meghatározások
2. §3
A rendeletet a képviselő-testület a 2004. január 26-i ülésén fogadta el. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos: 2008. szeptember 26. napjától. 2 Módosította a 21/2007. (VII.3.) számú rendelet. Hatályos: 2007. július 15. napjától. Kiegészítette a 31/2007. (X.25.) számú rendelet. Hatályos: 2007. november 1. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 3 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 1
1
E rendelet alkalmazásakor az Étv. és OTÉK fogalom-meghatározásai mellett, az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni: 1. Alaprendeltetés: az a használati cél, amelyre az (építési) övezet előírása építmény, önálló használati egység vagy helyiség létesítését megengedi. 2. Közhasználat előtt megnyitott telekterület és/vagy szintterület: minden olyan telekterület vagy építmény-szintterület, amely közlekedési közterülettel illetve a közhasználat előtt ugyancsak megnyitott közlekedési magánterülettel közvetlen kapcsolatban van és a terület be-, illetve átjárása legalább a nappali – általában az üzleti időszakban - biztosított.4 3. Kiegészítő rendeltetés: az alaprendeltetést nem korlátozó, egyéb használati cél, amely meghatározott (építési) övezetben fekvő ingatlanon önálló épületben vagy rendeltetési egységben/helyiségben elhelyezhető. A kiegészítő rendeltetés az alaprendeltetést kiegészíti, gazdagítja és/vagy az alaprendeltetés szerint ott lakók vagy ott tevékenykedők közvetlen ellátását szolgálja. A kiegészítő rendeltetés nem akadályozhatja, vagy nem korlátozhatja az ingatlan alaprendeltetés szerinti felhasználását. 4. Városképi szempontból kiemelt terület: a város területének az a része, amelynek meglévő vagy tervezett beépítése, annak építészeti értéke jelentős mértékben meghatározza a városképet, annak látványát és ezért az új épületek építését különös gonddal a helyi eljárási rend szerint kell engedélyezni.5” A Szabályozási terv elemei
3. §6 II. fejezet A TELEPÜLÉSRENDEZÉS HELYI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI
4. §7 5. §8 Használatbavételi engedélyezési eljárás
6. § (1) 9Az előírt zöldfelületi kialakítás (kötelező zöldfelületek és a pótlási/ültetési kötelezettség) teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A zöldfelületi kialakítás növényültetése indokolt esetben a használatbavételt követő ültetési időszakig (tavasz vagy ősz), de legfeljebb 6 hónapig elhalasztható. (2) 10Az építtető elhelyezheti a közterületről vagy bejárattól jól láthatóan, időtálló és az épület megjelenésébe illeszkedő módon a tervező nevét. Ezzel együtt fel lehet tüntetni az építtetők és az építésben résztvevők neveit, valamint az építés idejét. (3)11 Tilalmak 4
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Lásd a 37. §-ban foglaltakat. 6 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 7 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 8 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától 9 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 10 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 11 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 5
2
7. § (1) Építési tilalom területének kijelölése: a) Ét-1 jelű építési tilalom elrendelése12 - megnevezése: Kisdelta árvízi szükségtározó teljes építési tilalma, - területének lehatárolása: Szabályozási terv szerint, - a tilalom kiterjed valamennyi építmény létesítésére az Árvízvédelem c. fejezet szerinti tartalommal, - időtartama: visszavonásig, - a tilalom a Körösök menti területek árvízvédelmét szolgálja, - a tilalom elrendelésében érdekelt szervezet: a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. b) Ét-2 jelű építési tilalom elrendelése13 - megnevezése: Mályvádi árvízi szükségtározó teljes építési tilalma, - területének lehatárolása: Szabályozási terv szerint - a tilalom kiterjed valamennyi építmény létesítésére az Árvízvédelem c. fejezet szerinti tartalommal, - időtartama: visszavonásig - a tilalom a Körösök menti területek árvízvédelmét szolgálja, - a tilalom elrendelésében érdekelt szervezet Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. c) Ét-3 jelű építési tilalom területének kijelölése14 - megnevezése: fakadóvizek által veszélyeztetett és az árvízvédelemi területek, - területének lehatárolása: = I. rendű védművek védett oldalán a talpvonalától mért 10 m széles sáv, = II. rendű védművek védett oldalán a talpvonalától mért 20 m széles sáv. - a tilalom kiterjed valamennyi építmény létesítésére és a területen az árvízi védekezéshez szükséges szabad átjárásra az Árvízvédelem c. fejezet szerinti tartalommal, - időtartama: visszavonásig - a tilalom a fakadóvizek elleni védelmet és az árvíz elleni védekezést szolgálja, - a tilalom elrendelésében érdekelt szervezet: Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. 15 (2) Telekalakítás
8. §16 (1) Magánút telke kialakításának műszaki követelményei: a) A magánút telkének szélessége legalább 12 m. Amennyiben a magánút hossza az 50 m-t nem haladja meg, valamint lakóterületen helyezkedik el és legfeljebb 8 lakást szolgál ki összességében, akkor a magánút szélessége 6 m-ig csökkenthető17. b) A magánút telke zsákutcaként is kialakítható, ha a végén tehergépkocsi visszafordulás biztosítható 16 m-es külső fordulási sugárral. A visszafordulást biztosító területhez a kötelezően kialakítandó és a magánúttól el nem keríthető 12
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 14 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 15 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 16 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 17 Csak lakóterületi és lakó rendeltetésű ingatlanok esetében. 13
3
előkertek is beszámíthatók, ha az előkert e területsávjára a telket terhelő, és a magánutat szolgáló szolgalmi jogot jegyeznek be a telekalakítással egyidőben. (2) Nyúlványos (nyeles) telek kialakításának előírásai: a) Nyúlványos telket csak szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabad kialakítani. b) A nyúlvány szélessége legalább lakó- és üdülőterületeken 4 m, ha az építési övezeti előírások szerint legfeljebb 4 lakás/üdülő építhető, minden egyéb lakó- és üdülőteleknél 5 m, minden egyéb építési övezetben 8 m, nagyforgalmú létesítménynél méretezni kell a várható teher- és szgk., kerékpár- és személyforgalomra, de szélessége nem lehet kevesebb 12 mnél. c) Nyúlványos telek esetén a teleknyúlvány tengelyétől számítható a szomszédos ingatlan épületének telepítési távolsága (H/2) ill. e táv a kötelező oldalkertbe beszámítható. Az épület mellett azonban legalább 1 m széles saját teleksávnak kell maradnia. (3) Úszótelek (úsztató közterülettel) nem létesíthető. Meglévő úszótelkes és úsztató közterületi kialakítású telek régi, telepszerű beépítés esetén megtartható, vagy az alábbiak szerint telkes beépítéssé alakítható elvi telekalakítási engedélyben tisztázandó feltételekkel. a) A közúti megközelítést és közműellátást biztosító közutaknak a szabályozási terv szerinti kialakítása után a visszamaradó úsztató közterület és a beépített úszótelek építési telekké minden esetben összevonható. b) Az előző pont szerint kialakított közterülettel határos építési telek a szabadonálló épületeknek és/vagy önállóan kialakítható épületrészeknek (épületszekcióknak) megfelelően egyedi telkekké tovább osztható a telekalakítás általános előírásai és a Szabályozási Terv javasolt telekalakítása szerint. (4) Amennyiben a Szabályozási Terv javasolt telekosztást nem tartalmaz, vagy attól eltérő módon kívánják a telket megosztani, úgy a telekosztás feltételeit legalább egy tömbre kiterjedő elvi telekalakítási tervben kell tisztázni. Elővásárlási jog
9. §18 Gyula közigazgatási területén az elővásárlás általános szabályai érvényesek. Kisajátítás
10. §19 Gyula közigazgatási területén a kisajátítás általános szabályai érvényesek. Településrendezési kötelezések
11. §20 (1) Beépítési kötelezettség alá vonandó ingatlanok lehatárolása: a) B-1 jelű beépítési kötelezettség elrendelése: Megnevezése: beépítési kötelezettség. Lehatárolása: = városképi szempontból kiemelt területek, = a kulturális örökség országos és helyi védettségű területei, 18
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 20 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 19
4
üdülőhely területe, gyógyhely területe. A beépítési kötelezettség célja: az ésszerű ingatlangazdálkodás és a városkép védelme, a kötelezést az elrendeléstől számított legfeljebb 4 éven belül időpontig kell teljesíteni, amely a tulajdonos kérelmére legfeljebb egyszer, egy évvel meghosszabbítható. Az elrendelés esetei lehetnek: = az ingatlanon lévő épület elbontása, vagy megsemmisülése esetében az építésügyi hatóság köteles a bontási engedély kiadásáról és a beépítési kötelezettségről együttesen rendelkezni, = meglévő (üres) foghíjtelek beépítésére az önkormányzat képviselő testülete hoz határozatot, amely alapján az építésügyi hatóság köteles a beépítési kötelezést elrendelni. Az elrendelt beépítési kötelezést az építésügyi hatóság nyilvántartja és a végrehajtást ellenőrzi. (2) Helyrehozatali kötelezettség alá vonható ingatlanok lehatárolása: a) H-1 jelű helyrehozatali kötelezettség elrendelése Megnevezése: településképet kedvezőtlenül befolyásoló épület kötelező helyrehozatala Lehatárolása: = városképi szempontból kiemelt területek, = a kulturális örökség országos és helyi védettségű területei, = üdülőhely területe, = gyógyhely területe, A helyrehozatali kötelezettség célja: a településkép javítása, illetve a település arculatának megfelelő alakítása, a kötelezést az elrendeléstől számított legfeljebb 4 éven belüli időpontig kell teljesíteni, vagy az ingatlan egyéb építési tevékenység befejezéséhez kell kötni. Az elrendelés esetei lehetnek: = meglévő beépített ingatlanon a tervezett építéssel (átépítés, felújítás, bővítés stb.) kapcsolatban az építési hatóság az engedélyezési eljárásban előíratja a városképben való egységes megjelenés érdekében a közterületről látható épületnek, vagy épületrésznek a tervezett építéssel egyidőben történő helyrehozatalát, = meglévő épület helyrehozatali kötelezettségét az önkormányzat képviselő testületi határozata alapján az építésügyi hatóság köteles elrendelni. Az elrendelt helyrehozatali kötelezettségeket az építésügyi hatóság nyilvántartja és a végrehajtást ellenőrzi. (3) Beültetési kötelezettség alá vonható ingatlanok lehatárolása: a) Ü-1 jelű beültetési kötelezettség elrendelése Megnevezése: beültetési kötelezés Lehatárolása: az (építési) övezetben előírt legkisebb kialakítandó zöldfelület és kötelező fásítás mértékéig rendelhető el ültetési kötelezés. A beültetési kötelezettség célja: az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelületi határértéket el nem érő zöldfelülettel rendelkező telek, valamint az előkert területének közérdekű környezetalakítása, a kötelezést az elrendeléstől számított legfeljebb a következő ültetési időszakig, de legfeljebb 6 hónapon belüli időpontig kell teljesíteni, vagy az ingatlan egyéb építési tevékenység befejezéséhez kell kötni. Az elrendelés esetei lehetnek: = új épület építése vagy meglévő beépített ingatlanon a tervezett építéssel = = -
5
(átépítés, felújítás, bővítés stb.) kapcsolatban az építési hatóság köteles előírni a zöldfelület kialakítást és faültetést, amelyet a használatbavételi eljárásban igazolni kell. = meglévő ingatlanon ültetési kötelezést - az önkormányzat határozata alapján - az építésügyi hatóság köteles elrendelni. = 10 férőhelynél nagyobb gk. parkolók esetében az általános előírás érvényre juttatása21, régi parkolók, kihalt fasorú parkolók vagy nem teljesített fásítás esetén. Az elrendelt beültetési kötelezéseket az építésügyi hatóság nyilvántartja és a végrehajtást ellenőrzi.
12. §22 III. fejezet A KÖRNYEZET TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEINEK VÉDELME A talaj- és a föld védelme
13. § (1) A termőföld védelme a)23 b) A termőföldek és zöldfelületek termőföldjét - építés céljából ideiglenesen, vagy beépítés esetén véglegesen – eltávolítani csak úgy lehet, hogy a termőföldet az altalajról le kell fejteni, a lefejtéstől a felhasználásig a termőföld szakszerű deponálásáról gondoskodni kell és az ingatlanon létrehozott zöldfelületeken kell felhasználni. Amennyiben a termőföld az előzőek szerint a saját ingatlanon nem lenne felhasználható, úgy más zöldfelületen, vagy mező-, erdőgazdálkodási területen kell azt hasznosítani. (2) A talaj védelme a) A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható, ill. engedélyezhető, amely az altalaj szennyezésére veszélyt nem jelent és erről az építési engedélyezési dokumentációban, és a használatbavételi engedély iránti kérelemben nyilatkozni kell. b) Olyan tevékenység folytatása esetén – beleértve a lakások és üdülők házi szennyvizeit is –, amely útján talajszennyezés keletkezhet, az üzemeltetőnek a talajt veszélyeztető anyag megfelelő elhelyezéséről bizonylatolt módon gondoskodni kell. Amennyiben bármely talajszennyezés lehetősége fennáll, és az üzemeltető a talajt veszélyeztető anyag elhelyezését megnyugtató módon nem tudja igazolni, úgy a tevékenység hatósági úton leállítandó. (3) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos követelmények a) Amennyiben bármely tevékenység során a talajra nézve veszélyes anyag keletkezhet, úgy annak összegyűjtéséről, ideiglenes deponálásáról és végleges helyre történő elszállításáról – az illetékes szakhatóság egyetértésével – bizonylatolt módon gondoskodni kell. b) Új létesítmény építése esetén meg kell győződni arról, hogy az altalajt korábban veszélyes mértékű szennyezés nem érhette, vagy ha ez nem kizárható, akkor az építési engedélyezés előtt – az illetékes szakhatóság és az építési hatóság egyetértésével – előzetes kutató feltárásokat kell végezni. Az esetleg előkerülő 21
OTÉK 42.§ (7) bek. Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 23 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 22
6
szennyezettséget – az illetékes szakhatóság egyetértésével – helyszíni ártalmatlanítással vagy elszállítással meg kell szüntetni, melynek megtörténte az építési engedélyezés előfeltétele. (4)24 A felszíni és felszín alatti vizek védelme
14. §25 (1) A város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából ún. „érzékeny” területi kategóriába tartozik.26 (2) Csak olyan tevékenység folytatható, ill. engedélyezhető, amely a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére veszélyt nem jelent és erről az építési engedélyezési dokumentációban, és a használatbavételi engedély iránti kérelemben nyilatkozni kell. (3) Olyan tevékenység folytatása esetén – beleértve a lakások és üdülők házi szennyvizeit is –, amely útján felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése bekövetkezhet, az üzemeltetőnek a veszélyeztető anyag megfelelő elhelyezéséről bizonylatolt módon gondoskodni kell. Amennyiben bármely felszíni vagy a felszín alatti vizek szennyezésének lehetősége fennáll, és az üzemeltető a felszíni és a felszín alatti vizeket veszélyeztető anyag elhelyezését megnyugtató módon nem tudja igazolni, úgy a tevékenység hatósági úton leállítandó. (4) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos követelmények a) Amennyiben bármely tevékenység során a vizekre nézve veszélyes anyag keletkezhet, úgy annak összegyűjtéséről, ideiglenes deponálásáról és végleges helyre történő elszállításáról – az illetékes szakhatóság egyetértésével – gondoskodni kell. b) Új létesítmény építése esetén meg kell győződni arról, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeket korábban veszélyes mértékű szennyezés nem érhette, vagy ha ez nem kizárható, akkor az építési engedélyezés során – az illetékes szakhatóság és az építésügyi hatóság egyetértésével – előzetes kutató feltárásokat kell végezni. Az esetleg megállapított szennyezettséget – az illetékes szakhatóság egyetértésével – helyszíni ártalmatlanítással vagy elszállítással meg kell szüntetni, melynek megtörténte az építés előfeltétele. (5) A felszíni vízfolyások – elsősorban az Élővíz-csatorna – szennyezéseit fokozatosan meg kell szüntetni az alábbi terhelések terén: - hordalékosodás, - termálvíz bevezetés (magas só és fenol tartalom tekintetében), - illegális szennyvíz bekötések, - egyéb illegális szennyezések. (6) A mélyfúrású kutak körül 10 m sugarú körben belső védőövezetet kell fenntartani. A mélyfúrású kutak rétegbeli védőidomai felszíni vetületének területén új fúrt kutat létesíteni csak a meglévőek kiváltására lehet és új bányászati létesítményekkel a terület nem terhelhető. A levegő védelme
15. § (1) A város közigazgatási területe légszennyezettség tekintetében a vonatkozó rendelet szerint a 10. zónacsoportba tartozik, mely besorolásnak megfelelően határozhatók meg a 24
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 26 Hatályos rendeletek: 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről és 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról. 25
7
különböző légszennyező anyagokra vonatkozó határértékek. (2) Légszennyező tevékenység esetén az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban ill. a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket ill. levegővédelmi követelményeket kell megállapítani. (3)27 (4) Lakó- és vegyes területek, valamint gyógy- és üdülőhelyek egyedi szabályai:28 a) Új létesítmény nem helyezhető el, ha kellemetlen szagot (bűzt) idéző elő, amely e területeken nem kívánatos. Kivételt képez, ha az a lakosság közvetlen és magas fokú ellátását szolgáló élelmiszer előállítás, valamint ha e tevékenységből keletkező áru több mint 50 %-a közvetlenül árusításra kerül, és a kibocsátási pont legalább 1,0 mrel magasabb, mint az ingatlanon álló felépítmény határoló szerkezete (tetősíkok). b) Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, ha a légszennyezés a megengedhető határértéket túllépi, ill. további kellemetlen szagot (bűzt) kibocsátó technológiai bővítés nem engedélyezhető, ha az a) pont alatti feltételek nem teljesülnek. (5) A város por és pernye szennyezésének csökkentése érdekében a) A belterületeken az égetést helyi rendelet szerint térben és időben (övezet és évszak szerint) differenciáltan korlátozni kell. b) A belterület körüli meglévő védőzöld-gyűrűt meg kell őrizni és azt tovább kell fejleszteni – a Szabályozási terven jelölt helyeken - többszintes (talajtakaró, cserje, fa) növényállomány telepítésével. c) A külterületi defláció csökkentése érdekében a mezőgazdasági területen, legalább az övezeti előírásban foglaltak szerint az utakat burkolni kell, az utak mentén fasort kell ültetni, az épületek mellett, illetve a birtokközpontokban29 zöldfelületet kell kialakítani. A zaj- és rezgés elleni védelem
16. § (1) Az egyes (építési) övezetek zajvédelmi besorolását az övezeti előírás paramétereit tartalmazó táblázat tartalmazza. (2) Új létesítmény vagy meglévő épületben új tevékenység csak a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló rendelet, - mely külön szabályozza a közlekedésből, az építésből, ill. az üzemi tevékenységekből származó zajok megengedhető legnagyobb mértékét vonatkozó határértékeinek betartása esetén helyezhető el. 30 (3) A főútra nyíló és a főút szegélyétől 15 m-en belül lévő, vagy a vasúti pályatest felé nyíló és rendszeres forgalmat bonyolító vasúti vágány tengelyétől 50 m-en belül lévő, állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílászáróit legalább + 10 dB passzív akusztikai védelmet biztosító – általában három rétegű üvegezésű - nyílászáróval kell ellátni. Hulladékkezelés
17. § (1) A falusias és a kertvárosias lakóterület építési övezetekben a zöldhulladék az ingatlanon belül is komposztálható. (2) A komposztáló a szokásos méretben (legfeljebb a telek 0,5 %-a nagyságában) alakítható 27
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 29 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 30 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 28
8
ki a telek hátsókertjében, a telekhatároktól legalább 3 m távolságban és az odalátást akadályozó növényzettel körülültetett módon. (3) A meglévő kommunális hulladék-lerakóhely a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség31 által engedélyezett időpontig üzemeltethető, majd megszüntetése után területét rekultiválni kell. (4) A város területén új hulladék-lerakóhely nem létesíthető. (5) Legkésőbb a szeméttelep felszámolásáig a város külterületén szemétátrakó és tömörítő telep létesítése szükséges. Ennek tervezett helye a jelenlegi hulladék-lerakó telepen van. Az átrakott és tömörített szemetet a város közigazgatási területén kívül kell elhelyezni. (6) Az önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás keretében elszállított zöldhulladék az Eleki út mentén, a szennyvíz-tisztító telep területén komposztálandó és komposzttá érése után a zöldfelületek talajjavítására felhasználandó. (7) Gazdasági tevékenységből származó hulladék ideiglenes tárolásáról és rendszeres, bizonylatolt módon történő elszállításáról a tevékenységet folytatónak – annak ismerete hiányában – az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. (8) Építési tevékenység esetén a saját építési hulladékot (sitt) ideiglenesen el lehet helyezni a hátsókertben, legfeljebb a használatbavételi engedély megkéréséig. Az előkertben és az oldalkertben a sitt ideiglenes elhelyezése lakóutcák mentén a 2 hetet, gyűjtő- és főút hálózat mentén a 48 órát nem haladhatja meg, kivételt képez a zárt konténerben való elhelyezés. (9) A bekerítetlen ingatlanok esetében az illegális hulladék (törmelék, autóroncs, egyéb lomés elhagyott használati tárgyak) lerakásának megakadályozásáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa az elszállítás költségeit az illegális hulladéklerakó terhére érvényesítheti. Amennyiben a hulladékot az ingatlan tulajdonosa vagy a hulladékot illegálisan lerakó az odaszállítás vagy a felfedezés idejétől számított 1 hónapon belül nem szállítja el, azt az önkormányzat elszállíttatja és annak költségeit az ingatlantulajdonosra terheli. (10) Közterületen illegálisan lerakott hulladékot az odaszállítás vagy a felfedezés idejétől számított 1 hónapon belül az önkormányzatnak el kell szállíttatnia, melynek költségeit az önkormányzat viseli ill. az illegális hulladéklerakóra – annak ismerete esetén – ráterheli. (11) A város hulladékgyűjtési rendszerében kiemelt feladatként kell kezelni a szelektív hulladékgyűjtést és elszállítást. A hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételét minden lehetséges módon elő kell segíteni. (12) Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos követelmények a) Bármely tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagok, anyagonként elkülönített, zárt és fedett tárolóban, vízzáró és saválló burkolaton való ideiglenes gyűjtéséről, szakszerű és bizonylatolt módon történő – alkalmankénti vagy rendszeres - elszállításáról az előállítónak gondoskodni kell. b) Veszélyes hulladékot keletkeztető gazdasági jellegű tevékenység az arra kijelölt különleges terülten és gazdasági területen, valamint kivételes esetekben mezőgazdasági területeken végezhető az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértése esetén. (13) A város területén dögkút nincs és nem létesíthető. Természeti értékek országos védelme
18. § (1) Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, 31
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
9
gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja. (2) Természeti területen található természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő), nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg. (3) Természeti terület beépítésre szánt területté minősítésére kivételesen és csak akkor kerülhet sor, ha a terület természeti értékei – ennek következtében – nem károsodhatnak, a terület tájképi értékei, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége nem károsodik helyreállíthatatlanul. (4) Természeti területen új épület, építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhetők el. (5) Országos jelentőségű védett természeti területek az alábbiak, amelyeket a Szabályozási terv jelöl: a) Körös-Maros Nemzeti Park területe b) Dénes-majori Csigás-erdő területe, az ott élő csigafaj védelme érdekében c)32 (6) Tájvédelmi körzeti védettség a közigazgatási területen nincs. (7) Természetvédelmi területi védettség a közigazgatási területen nincs. (8) Védett természeti emlékek a közigazgatási területen található kunhalmok. (9) Országos jelentőségű, „kiemelten fontos érzékeny természeti terület” (I.) a Kis-Sárrét területe. (10) Országos jelentőségű, „fontos érzékeny természeti terület” (II.) a Gyula-Dobozi ártér és a Kígyósi területek. (11) Országos jelentőségű, „tervezett érzékeny természeti terület” (III.) a közigazgatási területen nincs. (12) A közigazgatási területen található kunhalmok országos jelentőségű – ex lege – védett természeti területek, melyekből a felmért kunhalmok jegyzékét külön rendelet tartalmazza. 33 (13) Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek a Natura 2000 területek. 34 (14) A fent felsorolt európai közösségi jelentőségű és az országosan védett területeket a Szabályozási Terv tartalmazza. Egyedi tájértéki védelem
19. § (1) Egyedi tájértéki védelemben részesülnek a gyulai tájra jellemző olyan tájalkotó elemek, melyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van. (2) E védelembe soroltak, a teljes közigazgatási 35 területen lévő külön rendeletben védetté nyilvánítandó36 víz típusú elemek (tó, folyó, csatorna, holtág, töltés), ill. csak a külterületen a fa típusú elemek (fa, facsoport, fasor). Zöldfelületi értékek helyi védelme
20. § (1) Helyi védelemben részesülnek a közigazgatási terület azon zöldfelületi értékei, melyek országos védelemre nem érdemesek, ugyanakkor egyedi táji értékként sem értelmezhetők. 32
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 34 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 35 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 36 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 33
10
(2)37 E védelembe sorolt a teljes közigazgatási területen lévő - külön rendeletben védetté nyilvánított - területi jellegű zöldfelületi elemek (park, kert, temető), ill. csak a belterületen a fa típusú elemek (fa, facsoport, fasor). 38 (3) A helyi jelentőségű védett zöldfelületi értékeket a Szabályozási Terv jelöli. Kulturális örökség védelme
21. §39 (1) Az országos védelem alatt álló „műemléki jelentőségű területet” a Szabályozási Terv jelöli, lehatárolását az 1/a. sz. függelék tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló „műemléki környezetet” a Szabályozási Terv jelöli, lehatárolását az 1/b. sz. függelék tartalmazza. (3) Az országos védelem alatt álló „műemlékeket” a Szabályozási Terv jelöli, ezek jegyzékét a 1/c. sz. függelék tartalmazza. (4) Az országos védelem alatt álló „régészeti lelőhelyeket” a Szabályozási Terv jelöli és ezek jegyzékét az 1/d. sz. függelék tartalmazza. (5) Szükség esetén a „régészeti lelőhelyekre” vonatkozóan helyi védelem rendelhető el. Az építészeti örökség helyi védelme
22. §40 (1) Helyi területi védelem: a) Helyi területi védelem lehatárolása 1. Nagyrománváros: a műemléki jelentőségű terület határa – Kétmalom utca 13-15. hátsó telekhatára –– Újülés utca – Kerék utca – Sittye utca – Nagyváradi út. 2. Újváros egy része: a műemléki jelentőségű terület határa – Nagyváradi út – Kőrösi Csoma Sándor utca – Tomcsányi utca – Mikes Kelemen utca – Gyár utca. 3. Németváros: a műemléki jelentőségű terület határa – Németváros északi határa, amelyet a volt Fehér-Körös medre határol (Göndöcs utca – Ferencesek tere – Névtelen utca, melynek északi oldala a Törökzugi lakótelep) – Köröspart utca – Gyep utca – a Csabai út 44-től 36-ig tartó szakaszán 1 telekmélység északi határa, a 34-től 18/b-ig tartó szakaszán 2 telekmélység északi határa és a Csabai út 16-2. közötti ingatlanok északi határa – Dobay utca. 4. Gyulavári történeti központja: Széchenyi utca – Széchenyi tér – Sirály utca – Illyés Gyula utca – a lakóterület határa (9440 és 01437/2 hrsz. ingatlanok déli telekhatára) – Zrínyi Miklós utca – az Almássy kúria gazdasági épületei ingatlanának (9730 hrsz.) keleti és déli határa – Sport pályák ingatlanának (9773 hrsz.) keleti, déli és nyugati határa – Széchenyi István utca – Malomsor utca – Névtelen utca (10028 hrsz.) – Kisbök utca – József Attila utca. 5. Kálvária-domb: a Kálvária dombját magába foglaló tömböt határoló névtelen utcák, amelyek 8281-8298 hrsz. ingatlanokat foglalják magukba, valamint az északi határoló utca túloldalán lévő 8268-8280 hrsz. ingatlanok. 6. Ajtósfalva történeti központja: Hódi utca nyomvonala a vasúttól, majd a keleti oldala a 5135/2 hrsz. telektől egy telek mélységben, a 7514, 7516 és 7513 hrsz. nyugati határvonalai, Fürj utca és Fecske utca déli oldala egy telek mélységben a vasútig. 7. Magyarváros és Krinolinkert közötti terület: a műemléki jelentőségű terület határa –Dobay utca – Vértanúk útja – Honvéd utca – II. Rákóczi Ferenc utca – Kulcs 37
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 39 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 40 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 38
11
utca – Szt. István utca – Laktanya utca – Báthori István utca – Klapka György utca – a 3150/1, 3150/2, 3168/1, 3168/2, 3247, 3245/2, 3245/1, 3244, 3243/2, 3243/1, 3242, 3241 helyrajzi számú telkek északi határa – a 3252/2, 3264/1, 3277 helyrajzi számú telkek keleti határa – Hársfa utca – Kiss János altábornagy utca. b) Helyi területi védelem előírásai Általános előírás hogy az új vagy toldaléképületek igazodjanak a tömb építészeti karakteréhez és a szomszédos ingatlanokhoz. Ha ennek során az épületmagasságot korlátozni szükséges, úgy az övezet szerinti beépített terület (a telekterület után számított) legfeljebb 10%-kal növelhető, ha az ingatlan szintterületi mutatója nem lépi túl az övezetre előírt határértéket. Épülettömeg tagolása a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a környező beépítések tagolásához igazodjék, mind a vízszintes, mind a függőleges tömegek sorolásában. Tetőhajlás a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a szomszédos épületek tetőhajlásszögét kövesse. Tetőhéjalás a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a szomszédos épületek anyagához igazodjék, de anyagában égetett kettős cserép bárhol alkalmazható. Homlokzat és lábazat a tömb kialakult építészeti karakteréhez és a szomszédos épületek anyagához igazodjék, általában sima vakolat készüljön amely azonban természetes kővel díszíthető, kerülendő41 azonban mind a vékony (ragasztott), vagy ugyancsak vékony rétegű mállásra hajlamos kis megmunkálást kívánó kőburkolat is. Fémburkolat és túlzott méretű tagolatlan nyerstégla felületek kerülendők. A homlokzati részletképzés tartózkodjék mind a tagolatlan megoldástól, mind a túldíszített - a tömb kialakult építészeti karakterétől és a szomszédos épületektől idegen - kialakítástól. Kukatároló közvetlenül közterületre nem nyílhat és elhelyezését közterület felől takartan kell megoldani. b1) A védett területekhez kötött egyedi előírások 1. Nagyrománváros, 2. Újváros és 3. Németváros közös előírásai. Gyula város tradicionális – műemléki jelentőségű területével közvetlen határos,42 közvetlen hagyományos kertvárosi beépítésű lakókörnyezete, amely építészeti karaktere fenntartandó. A terület eredeti út- és telekhálózat jellege fenntartandó. A hagyományos kertvárosi beépítés oldalhatáron álló fésűs és hézagosan zártsorú, valamint zártsorú vegyes beépítés egymásmellettisége az illeszkedés szabályai szerint fenntartandó. A terület vegyes beépítésének esetlegessége, a terület egyedi sajátja, amely magas építészeti színvonalú felújításokkal, átépítésekkel és új épületekkel egyaránt fenntartandó. 4. Ajtósfalva és 6. Gyulavári helyi területi védelmének előírásai: A területen az utcai telekhatárok, a telkek utcai frontjainak hosszai, az 41
Ismert, hogy rendeletben tiltásnak kellene lenni, ugyanakkor ez olyan esztétikai tiltás, amelyben az építészeti összkép mérlegelendő. 42 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától.
12
épületek féloldalas (fésűs) beépítésének vonalai karakterében változatlanul megtartandók. Az utcai telekhatártól illetőleg a beépítési vonaltól legalább 6 m mélységig a fésűs beépítés meglévő épülettömegei és homlokzati karaktere, építészeti megjelenése megtartandó, új épület esetén az épületrész teljes szélessége az 7,5 m-t nem haladhatja meg. Műszaki kialakítása az eredeti legyen. Az utcai kerítések és kapuk az utcai épülethez illeszkedően falazott szerkezet vagy fa szerkezet legyen. A telek utcai telekhatártól mért 12 m mélységű része díszkertként alakítandó ki, amelyen legfeljebb egy gépkocsi állás burkolata – felépítmény nélkül – alakítható ki. E telekrészen legalább egy nagy lombot növelő fa ültetendő a feltételek fennállása esetén. 5. Kálvária domb és környéke helyi területi védelmének előírásai: - A Kálvária domb kápolnája és stációi megtartandók. - A Kálvária környékének területén csak úgy lehet épületet emelni, hogy a Kálvária dombjának, épületének és stációjának táji és építészeti megjelenése ne sérüljön. Ennek érdekében: = a meglévő telkek a dombbal ellentétes – völgy – oldalon építhetők be, = olyan telekosztás nem létesíthető, amely által a létesítendő épületet csak az eredeti telekosztás adottságainál fogva a dombhoz közelebb lehet elhelyezni, = az épület építménymagassága a 3,5 m-t, az építmény legmagasabb pontja (beleértve antennát, kéményt, tornyot stb.) az 5,5 m-t nem haladhatja meg. (2) Helyi egyedi védelem: a) Helyi védettségű épített értékek ingatlanait a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben határozza meg. b) Helyi védettségű egyedi épített értékekkel kapcsolatos építési előírások: az épület átalakításának, bővítésének, helyreállításának vagy korszerűsítésének tervezése, ill. engedélyezése előtt az épület eredeti és esetleg közbenső állapotait fel kell kutatni (építéshatósági, levéltári és helyszíni vizsgálatok alapján), arról a jelenlegi állapottal együtt építészeti értékvizsgálati szakvéleményt kell készíteni, amely tartalmazza az alábbiakat: = az épület eredeti, esetleges közbenső és jelenlegi kialakításának építészeti dokumentumai (értelemszerűen rajzok, fényképek, leírások) = építészeti értékelés az épületről, meghatározva benne az értéket képviselő építészeti megoldásokat és egyéb építményrészeket (képzőművészeti alkotás, szakipari munkák egy-egy értékes eleme, mint épületdísz, nyílászáró, burkolat stb.) = javaslatot kell tenni az épület – több építési ütem esetén a legértékesebb állapot szerinti – megóvására, valamint az egyéb kulturális örökség védelméből szükséges teendőkre (leletmentés és bemutatás az eredeti helyszínen vagy más módon stb.). A szakvéleményt a tervező vagy más szakember (művészettörténész, régész, stb.) is készítheti és jegyezheti. Az engedélyezési tervdokumentációhoz a szakvéleményt mellékelni kell és a tervezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben foglalt 13
javaslatokat betartotta. A használatbavételi engedély során - a felelős műszaki vezető mellett - a tervezőnek is folyamatos tervezői művezetés alapján nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben és az engedélyezési tervben foglalt értékvédelem megvalósult. 3) Helyi védettségű épülethomlokzatok (utcakép-védelem): a) Helyi védettségű épülethomlokzatokat (utcakép) tartalmazó ingatlanokat a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben határozza meg. b) Helyi védettségű épülethomlokzatokat (utcakép) tartalmazó ingatlanok építési előírásai: az épület utcai homlokzata átalakításának, helyreállításának tervezése, ill. engedélyezése előtt az épület eredeti és esetleg közbenső állapotait fel kell kutatni (építéshatósági, levéltári és helyszíni vizsgálatok alapján) és arról a jelenlegi állapottal együtt építészeti értékvizsgálatot kell készíteni, amely tartalmazza az alábbiakat: = az épület eredeti, esetleges közbenső és jelenlegi kialakításának építészeti dokumentumai (értelemszerűen rajzok, fényképek, leírások) = építészeti értékelés az épület utcai homlokzatáról, meghatározva benne az értéket képviselő építészeti megoldásokat és egyéb építményrészeket (képzőművészeti alkotás, szakipari munkák egy-egy értékes eleme, mint épületdísz, nyílászáró, burkolat stb.), = javaslatot kell tenni a homlokzat legkedvezőbb megóvására. Az értékvizsgálatot a tervező vagy tervezési jogosultsággal rendelkező más szakember is készítheti és jegyezheti. A használatbavételi engedély során - a felelős műszaki vezető mellett - a tervezőnek is folyamatos tervezői művezetés alapján nyilatkozni kell arról, hogy az értékvizsgálatban és az engedélyezési tervben foglalt értékvédelem megvalósult. Gyógyhely
23. §43 (1) A Gyula város „gyógyhellyé” nyilvánított területét a Szabályozási Terv jelöli. (2) A gyógyhely területén az övezeti előírás keretein belül az alábbi alaprendeltetés – lakásdominancia nélkül is - elhelyezhető: a) Kereskedelmi szállásférőhely (szálláshely szolgáltató funkció, apartman, vendégszoba stb.) rendeltetési egységek számának korlátozása nélkül, b) A lakosság és gyógyhely vendégeinek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. (3) A gyógyhely területén nem helyezhető el: a) Üzemanyagtöltő állomás, b) Minden olyan rendeltetés, amely a gyógyhelyhez szükséges települési környezet minőségét indokolatlanul rontja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, vagy esztétikai, etikai értelemben oda nem illő. (4) A lakásnak nem minősülő – csak pihenés, alvás, tisztálkodás, illemhely használatot biztosító - vendégszobák férőhelye után közös nappali tartózkodó helyiséget kell kialakítani, amely legalább 12 m2 és meghaladja a vendégszobák férőhelye után számított 1,5 m2/fő nagyságot is. 43
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
14
44
(5) Gépjármű elhelyezést szabályzat általános és övezeti előírási szerint kell biztosítani. Üdülőhely
24. § (1) Gyula város „üdülőhelye” és „falusi turizmus üdülőhelye” lehatárolását a Szabályozási terv jelöli, amelyen az alábbi előírások tartandók be: (2) Az üdülőhely területén az övezeti előírás keretein belül az alábbi alaprendeltetés – lakásdominancia nélkül is - elhelyezhető: a) Kereskedelmi szállásférőhely (apartman, vendégszoba stb.) rendeltetési egységek számának korlátozása nélkül, kivéve ahol az övezeti előírás másképpen rendelkezik.45 b) A lakosság és az üdülőhely vendégeinek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. (3) A falusi turizmus üdülőhelye területén (Kisökörjárás falusias beépítésű területe) az üdülőhelyre vonatkozó előírásokon túl az alábbiak szerint lehet területet felhasználni és épületet emelni. a) Nagyállattartás feltételei szerint lehet állatot tartani. b) A falusi turizmus szolgáló sport és szabadidő létesítmények (lovarda, virágház, közönség számára megnyitott állat- és növény bemutató, íjászat csarnoka stb.), emelhetők. (4) Az üdülőhely területén nem helyezhető el: a) Üzemanyagtöltő állomás, b) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szociális, kézműipari, vagy gazdasági stb. épület, amely rendeltetésszerű használata folyamán környezeti terhelése nagyobb mint a lakás és üdülés szokásos terhelése. A tulajdonos vagy építtető – a falusi turizmus területét kivéve - csak olyan rendeltetésű épületet helyezhet el, vagy üzemeltethet, amely az lakó és üdülő területen elvárható tőle. E tekintetben nem vehető figyelembe az sem, ha a tulajdonos – üzemeltető – a rendeltetésszerű használatnak a megengedett határértékig való korlátozását vállalja. c) Bármely létesítmény, amely az üdülőhely fizikai vagy eszmei értékét zavarja, vagy idegenforgalmi vonzerejét rontja. (5) A lakásnak nem minősülő – csak pihenés, alvás, tisztálkodás, illemhely használatot biztosító - vendégszobák férőhelye után közös nappali tartózkodó helyiséget kell kialakítani, amely legalább 12 m2 és meghaladja a vendégszobák férőhelye után számított 1,5 m2/fő nagyságot is. 46 (6) Gépjármű elhelyezést e szabályzat általános és övezeti előírási szerint kell biztosítani.
IV. fejezet INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI Vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
25. § (1) Országos fővonal 120. jelű Békéscsaba – Lökösháza külterületi szakasza a) Kategóriája: b)47 Védőtávolsága a szélső vasúti vágánytól 50-50 m, Külterületen a védőtávolságon belül építmény - a közlekedési és közlekedésbiztonsági építményeket kivéve - nem helyezhető el. 44
Módosította a 22/2010.(VI.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2010. július 1. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 46 Módosította a 22/2010.(VI.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2010. július 1. napjától. 47 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 45
15
-
Belterületen a védőtávolságon belül építmény (épület, reklám torony vagy óriásreklám stb.) csak = a MÁV hozzájárulásával, = és a városképi szempontból kiemelt terület általános előírásai szerint helyezhető el.”
(2) Országos mellékvonal: 128. jelű Békéscsaba – Gyula – Kötegyán – Püspökladány kül- és belterületi szakasza, valamint vasútállomása. a) Kategóriája: B1 b)48 Védőtávolsága a szélső vasúti vágánytól 50-50 m, Külterületen a védőtávolságon belül építmény - a közlekedési és közlekedésbiztonsági építményeket kivéve - nem helyezhető el. Belterületen a védőtávolságon belül építmény (épület, reklám torony vagy óriásreklám stb.) csak = a MÁV hozzájárulásával, = és a városkép szempontjából kiemelt terület általános előírásai szerint helyezhető el. Közúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
26. §49 50
(1) Országos főút külterületi szakasza 44.sz. Kecskemét-Békéscsaba-gyulai I. rendű főút a.)Kategóriája: K.III.A b.) Védőtávolsága az út tengelyétől 100-100 m, kivéve a 44-es út 8203/1hrsz-ú csatorna és a 6685 hrsz-ú Kétegyházi út közötti szakasz ÉK-i oldalán, ahol 50m. ca) Külterületen a védőtávolságon belül építmény – a közlekedési és közlekedésbiztonsági létesítményeket, továbbá a Gksz/Nt-sz/p jelű övezetek 50 m és 100 m közötti sávjának 20%-át nem meghaladó mértékben a védőtávolságon belül védelmet nem igénylő épületeket kivéve – nem helyezhető el.”
(2) Országos mellékutak külterületi szakaszai Meglévő utak 4219. Furta-gyulai összekötő út (Sarkad felé), 4234. Szeghalom-Vésztő-gyulai összekötő út (Doboz felé), 4431. Gyula-Újkígyós-csorvási összekötő út (Szabadkígyós felé) 4444. Gyula-Battonya-mezőhegyesi összekötő út (Elek felé), 42146. Gyulavári bekötő út (Dénes-major felé), Tervezett utak 4219. út új nyomvonal (északi elkerülő út) 42146. út meghosszabbítása a 4219 útig a) Kategória: K.V.A és K.VI.A b) Védőtávolság az út tengelyétől 50-50 m, illetve a szabályozási terven megjelölt távolság, Külterületen a védőtávolságon belül építmény - a közlekedési és közlekedésbiztonsági építményeket kivéve – nem helyezhető el. c) A 4219. jelű új utat (északi elkerülő út) úgy kell kialakítani, hogy az II. rendű árvízvédelmi vonalnak is megfeleljen. A 2.94 jelű árvízvédelmi öblözet 48
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 50 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2012. április 1. napjától. 49
16
(3)
(4)
(5)
(6)
51
mértékadó elöntési szintje, 87,11 mBf, biztonság további + 0,5 m, az út koronaszintje legalább 88, 41 mBf. Országos mellékutak belterületi szakaszai 4219. Sarkadi – Madách – Halácsy – Ajtóssy – Dürer – K. Schriffert – Bartók – Vértanúk útja 4234. Dobozi út, 4434. Kétegyházi út, 42146. Dénesmajori út, Illés Gyula utca, Széchenyi utca a 44-es főútig, Tervezett utak 4219. út új nyomvonal (északi elkerülő út) 42146. út meghosszabbítása a 4219-es útig 4219. északi elkerülő mellékút megépítése után valamennyi belterületi országos mellékút megszűnik és városi főúttá minősül. a) Kategóriája: B.V.b.B b) Szabályozási szélessége: 30,0 m, kivéve a Szabályozási Terven jelölt eltérő szabályozási szélességeket. Városi főutak Csabai út a 44-es főút csomópontjától a Vértanúk útjáig, Szent István utca, Temesvári út a 44-es főútig. a) Kategóriája: B.V.b.B b) Szabályozási szélessége: 30,0 m, kivéve a Szabályozási Terven jelölt eltérő szabályozási szélességeket. A megszűnő belterületi országos mellékutak városi főúttá minősülnek, változatlan kategóriával és szabályozási szélességgel. Bartók Béla, K. Schriffert, Dürer Albert és Ajtóssy Albert útszakasz. a) Kategóriája: B.V.b.B b) Szabályozási szélessége: 30,0 m, kivéve a Szabályozási Terven jelölt eltérő szabályozási szélességeket. Gyűjtőutak és korlátozható forgalmú gyűjtőutak Gyűjtőutak: Vasúttól északra fekvő terület gyűjtőútja a 4219-es tervezett úttól a Csikósér soron át a Dobozi útig, majd onnan a Tessedik Sámuel utca, Kertész utca és Juhász Gyula utcán át a Sarkadi útig. Vasút északi oldalán a tervezett 4219-es elkerülő úttól a Dobozi útig. Pósteleki utca és meghosszabbítása a 4219-es elkerülő úttól a Hódi utcáig. Halácsy utca meghosszabbítása nyugati irányban a vasút déli oldalán az új 4219-es északi elkerülő útig Madách utca keleti meghosszabbítása a Hunyadi tó déli oldalán és folytatásában, II. rendű árvízvédelmi töltésen és a Szélső utcán át a Tiborc utcáig. Törökzugi-szőlőkön át K-felé vezető tervezett gyűjtőút a Leiningen utca, Nürnbergi utca, Eötvös Lóránt utca, Árpád utca, Megyeház utca, Kossuth Lajos utca, Vár utca, Tiborc utca, Tölgyfa utca, Botond utca és meghosszabbítása a 44-es elkerülő útig. A vasúttól északra fekvő terület gyűjtőútjától a vasút D-i oldalán haladó gyűjtőúton és a Törökzugi-szőlőkön át D-DNy felé a Csabai útig. Sióréti új gyűjtőút a Gyep utca déli meghosszabbításától Széchenyi-tó51 mentén a Szabadkígyósi útig.
Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
17
Béke sugárút. Honvéd utca, II. Rákóczi Ferenc utca, Kulcs utca, Semmelweis Ignác utca, Szent László utca. A Fürdő II. területét feltáró gyűjtőút a Szélső utcához és a Tölgyfa utcához való csatlakozásig, valamint a Szegfű utcához és azon át a Temesvári utat keresztezve Rulikowsky utca és Cserjés utca a Botond utca meghosszabbításáig. Széchenyi utca, Zrínyi utca. Csak buszforgalom számára (átmenő forgalmú) gyűjtőutak: Pósteleki utca (Gyep utca meghosszabbításától), Cselebi utca, Budapest körút, Kőműves utca, Budai Nagy Antal utca, Jász Lukács utca, Scherer Ferenc utca, Jókai Mór utca, Megyeház utca, Zrínyi Miklós tér, Balázs Deák utca, II. Rákóczi Ferenc utca (Kulcs utcától) Szentháromság utca a Szent István utcáig, Eminescu utca, Sittye utca, Ernyő utca, Sáros utca, Kétmalom utca a) Kategóriája: B.V.d.B b) Szabályozási szélessége: legalább 22,0 m, kivéve a Szabályozási Terven jelölt eltérő szabályozási szélességeket. (7) Lakó és kiszolgáló utak Lakó és kiszolgáló utak: minden eddig fel nem sorolt út. a) Kategóriája: B.VI.d.A-B b) Szabályozási szélessége: legalább 16,0 m kivéve a Szabályozási Terven jelölt eltérő szabályozási szélességeket. c) Kialakításának egyedi előírásai: a közforgalom előtt meg nem nyitott magánút zsákutcaként is kialakítható, a zsákutcaként kialakított magánút hossza legfeljebb 150,0 m lehet. a zsákutcaként kialakított magánúton a visszafordulást legalább 16,0 m külső sugarú visszafordulóval, vagy az előkertek területén szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani, a magánutat, a közterület felőli 25,0 m mélységben közforgalom előtt megnyitottan kell kialakítani. (8) Kerékpáros és gyalogos közlekedés céljára szolgáló közterület a) Kategóriája: B.IX. illetve BX b) Szabályozási szélessége: legalább 5,0 m (9) Városközponti gyalogos zóna területe c) Alaprendeltetés a gyalogos közlekedés és tartózkodás. d) Kötelező kiegészítő rendeltetés a közbiztonság gépjárművei szükség szerinti közlekedése (katasztrófavédelem, rendőrség stb.), az egyéb gépjárműforgalom korlátozott célforgalom vagy teljes mértékben tiltott lehet, közösségi rendezvények színhelye a közterület-alakítással kapcsolatos rendelkezések fejezete szerint. (10) Parkolás a)Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása estében a falusias és kertvárosias lakóterületen a meglévő lakások után is biztosítani kell a gépkocsi telken belüli elhelyezését. -
18
b)Új épület építése esetén a lakásokhoz az előírások szerint létesítendő gépjármű tárolást 100%-ban telken belül kell megoldani. 52 c) A településközpont vegyes területen a nem lakáscélú létesítményekhez szükséges gépkocsi tárolókat 50%-ban az építéssel egyidőben, legkésőbb a létesítmény használatbavételéig meg kell építeni a saját telken. A további 50 % építését az önkormányzattal kötött településrendezési szerződés alapján 5 éven belül meg kell oldani. 53 d) Tömbgarázs önállóan csak az alábbi területeken létesíthető - a gazdasági területeken és a különleges területeken az övezeti előírásoknak megfelelően, - a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen, a településközpont és a központi vegyes területen az övezeti előírásoknak megfelelően a terepszint alatt és a földszint igénybevételével, - a közparkok gyeppel (talajtakaróval, cserjével borított) terepszintje alatt legalább 1 m földtakarással és kertépítészeti terv szerinti telepítendő zöldfelület megvalósítása esetén. e) Egyedi és sorgarázs csak lakásokhoz építhető a falusias és kertvárosias lakóterületen övezeti elírásnak megfelelően az ingatlan közútcsatlakozására vonatkozó előírás betartása mellett. f) A felszíni gépkocsi-parkolókat legalább négy parkolóhelyenként fásítani kötelező legalább 3 cm törzsátmérőjű lombhullató díszfával.” (11) Az ingatlan tulajdonos, amennyiben lakóingatlanát, üdülőjét magán szállásadás céljára kívánja hasznosítani, az engedélyezés feltétele, hogy igazolja szobánként 1 db gépjármű elhelyezésének az ingatlanon belüli lehetőségét. Amennyiben ezen feltételekkel nem rendelkezik, lehetősége van – az önkormányzat gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló rendeletében54 meghatározott módon – a szükséges gépjármű elhelyezést megváltani. Vízi közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
27. § (1) A város területén – a vízügyi- és hajózási előírások korlátozásával - az alábbi folyó- és állóvizek medre és parti sávja (hullámtér, gát, megközelítő sávok) közforgalom és szabadidő eltöltésére (turisztika, pihenés stb.) a város közönsége számára megnyitottak: a) Folyók: Fehér-Körös és Fekete-Körös. b) Állóvizek: = Wesselényi-tó = Rákóczi-tó = Erkel-tó = Hunyadi-tó = Hősök tava = Hunyadi tó folytatása = Széchenyi-tó55 = Bárdos-tó = Liget-tó 52
Módosította a 22/2010.(VI.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2010. július 1. napjától. Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 54 A gépjármű várakozó helyek magváltásáról szóló 54/2002. (XII. 13.) KT. rendelet. 55 Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától. 53
19
= =
Kisökörjárási-tó Szőlőskert utca telkeinek északi végén tervezett tavak56
c) Csatornák: Élővíz-csatorna, valamint a folyókat és tavakat összekötő meglévő és tervezett egyéb csatornák. (2) A parti sávokhoz a közterületi megközelítést, valamint a parti sávokról a folyó- és állóvizek megközelítését biztosítani kell. (3) A parti sávok átjárhatók és csak a vízügyi létesítmények, valamint egyéb közüzemi létesítményeknek és biztonsági sávjainak csak a legszükségesebb területei zárhatók el a város közönsége elől. 57 (4) Légi közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések
28. § (1) A békéscsabai repülőtér akadálysíkjai érintik a város igazgatási területét, amelyet a Szabályozási terv jelöl. Annak megváltoztatása csak - a Településszerkezeti - és Szabályozási terv módosításával lehetséges. (2) A város területén állandó rendeltetésű repülőtér nincs, ideiglenes – alkalmi – repülőtér az általános repülésbiztonsági és környezetvédelmi előírások maradéktalan teljesülése esetén, ill. a kényszerleszállásokat és katasztrófa elhárítással (mentők, tűzoltók, rendőrség, vámőrség stb.) kapcsolatos leszállásokat kivéve az alábbi feltételek szerint alakítható ki: a)58 Merevszárnyú repülők le- és felszállása: külterületen: a belterülettől 300 m-re. b) Helikopter le- és felszállás: a merev szárnyú repülők le- és felszálló helyein, rendszeres forgalom a város közigazgatási területén – a lakóterületeteket kivéve - bármely (építési-) övezetben az építési előírások szerint kialakított helikopter leszálló területen (heliporton) alkalmai forgalomra a biztonsági előírások és a rendezvények megtartására vonatkozó előírások szerint lehetséges. A közművekre vonatkozó általános előírások
29. § (1)
59
(2)
60
(3) (4) (5)
A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei övezettel rendelkeznek. A közmű és hírközlési létesítmények számára telket bármely (építési) övezetben lehet alakítani az ágazati előírások szerint. A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, bűz) figyelemmel kell lenni. A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a vonatkozó szabvány szerint. A megvalósításra kerülő új létesítményeket az üzemeltetéshez szükséges közművesítéssel
56
Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 58 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 59 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 60 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 57
20
kell ellátni. (6) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. 61 (7) (8) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell. (10) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló ki-váltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani. (11) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A be-építésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (12) A közterületen62 tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni. (13) Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható. Vízellátás
30. § (1) A vízbeszerzés, ivóvízellátás és termálvíz ellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a vonatkozó rendelet előírásait. (2) A mélyfúrású kutak körül 10,0 m sugarú körben belső védőövezetet kell kijelölni. (3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható. (4) Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést, illetve – annak kiépüléséig –a közműpótló, szennyvíztározó műszaki átvételét követően engedélyezhető. (5) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt OTSZ szerint a hálózaton biztosítani kell. (6) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől 100,0 m megközelítési távolságon belül63 föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. 64 (7) (8)65 61
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 63 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 64 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 62
21
(9) A Városerdő területét ellátó vízbázis szennyezettségét a 2009. év végéig meg kell szüntetni. (10) Ivóvízvezeték védőtávolsága épület alapjától – NA 300 mm-ig 3,0 m, – NA 301-400 mm-ig 5,0 m. Szennyvízelvezetés
31. §66 (1) A közigazgatási területen a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében szigorúan tilos! (2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanok kötelesek a szennyvízhálózatra rákötni, és a rákötés kivitelezésével egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket megszüntetni. (3) A szennyvíztisztító védőtávolsága – vegyes, gazdasági, üdülő- és különleges területektől 500 m, – lakóterülettől, egészségügyi, nevelési-oktatási funkciótól 1000 m. (4)A szennyvízcsatornák védőtávolsága épület alapjától – Gravitációs csatorna 3,0 m, – Nyomóvezeték NA 300 mm-ig 3,0 m, – Nyomóvezeték NA 301- 400 mm-ig 5,0 m. Felszíni és csapadékvíz elvezetés
32. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. (3)67Új építés vagy rekonstrukció során zárt csapadékcsatornát kell építeni: a településközponti vegyes építési övezetekben, Paradicsomban, Törökzugban.” (4) Az Élővíz-csatornába jutó hordalék mennyiségét a Szőlőskert utca telkeinek északi végén tervezett tavakba történő kiülepítéssel csökkenteni kell.68 (5) A város közönsége előtt megnyitott tavak vizének frissítéséről a köztes csatornák meg- és kiépítésével gondoskodni kell. (6) A fejlesztési területek beépítése során be kell tartani a hullámterek, parti sávok, vízjárta és fakadó-vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról az Árvízvédelmi fejezet rendelkezik. (7) A csatornák meder szélétől számított legalább 3,0 m széles szabad eljárást kell biztosítani a vízfolyás kezelője részére. Villamosenergia-hálózatok
33. § (1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a vonatkozó törvények, rendeletek, és szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. 65
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 67 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 68 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 66
22
a) Föld feletti kettős rendszerű 120 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 13,0 – 13,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (5-5 m-es kartávolság+13-13 m-es védőtávolság) 18,0 – 18,0 m b) Föld feletti 35 kV-os; és 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért külterületeken 5,0 – 5,0 m-es belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: külterületeken (1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság) 6,0 – 6,0 m belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5 – 3,5 m c) Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: (1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság) 2,0 – 2,0 m d) A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. e) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. f) A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó rendeletek és szabványok előírásait. 69 g) Belterületen és tervezett belterületen új építés vagy rekonstrukció során mind a közép-, mind a kisfeszültségű hálózatot földkábelként kell kialakítani. (2)70 Hírközlési Hálózatok71
34. § (1) Betartandók a vonatkozó törvények, rendeletek, szabványok, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései az alábbiak szerint: a) Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. b) Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények a szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. 69
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 71 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 70
23
(2) Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. a) A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek 72elhelyezésére alkalmas területsávja. b) Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában.
c) Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmiszolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. (3)73 Belterületen és tervezett belterületen új építés vagy rekonstrukció során minden hírközlési hálózatot földkábelként kell kialakítani. 74 (4) Gázvezeték hálózatok
35. § (1) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáznyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó törvények, rendeletek, szabványok a nyomásfokozatoktól (nagynyomású hálóza-toknál + a csővezetékek névleges űrméretétől) függően a csővezeték tengely-vonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak: MOL nagynyomású szállítóvezeték 20,0 - 20,0 m 28,0.- 28,0 m 32,0 - 32,0 m nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 - 5,0 m középnyomású hálózatoknál 4,0 - 4,0 m kisnyomású hálózatoknál 2,0 - 2,0 m gáznyomásszabályozó berendezésnél 10,0x10,0 m-es terület (2) A biztonsági övezeten belül a vonatkozó rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező. (3) A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó szabványokban rögzített előírásokat az alábbiakkal együtt kell biztosítani: a) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a vonatkozó szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell. b) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető. c) Házi nyomáscsökkentő, mérőóra szekrény, egyéb gépészeti berendezés utcai keritésben és utcai homlokzaton, csak75 közterületről nem látható módon helyezhető el. 72
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 74 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 75 Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 73
24
d) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzati falon szerelt kémény nem építhető. e)76 f) Az iparterületi telephelyek részére nagyközépnyomású (6 bar-os) hálózatot kell építeni.
V. fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános rendelkezések
36. § (1) Az ingatlanok és építmények rendeltetése a)77 Az ingatlanok és épületek használati célja elsősorban az (építési-) övezetekben meghatározott alaprendeltetés lehet. Az alaprendeltetés mellett az ingatlanon más, az alaprendeltetést kiegészítő rendeltetés is elhelyezhető az alaprendeltetés dominanciája mellett. b) Az ingatlan rendeltetésének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a szomszédos – ill. egymásra ható távolságban lévő – ingatlanok adottságaira is különösen, ha azok más (építési) övezetbe esnek. c) Nem helyezhető el olyan rendeltetés, amelynek kibocsátott legnagyobb környezeti terhelése az (építési) övezetben megengedhető környezeti terhelésnél nagyobb, ide értve a térség forgalmi viszonyainak túlterhelését is. d) Amennyiben az elhelyezni kívánt funkció kibocsátott legnagyobb környezeti terhelése az (építési) övezetben megengedhető környezeti terhelésnél nagyobb, úgy környezeti hatástanulmány alapján meghatározott előírásokkal kell biztosítani, hogy a funkcióból kibocsátott legnagyobb környezeti terhelés se legyen nagyobb a megengedhető mértéknél (technológiai korlátozás, környezetvédelmi berendezés kötelező megvalósítása, a technológiák időbeli korlátozása stb.), amelyről szóló szakhatósági igazolást az építtetőnek csatolni kell78. (2) Az építési övezetek előírásai a telek megengedett legkisebb kialakítható területét és szélességét tartalmazzák, amelynél kisebb telek nem alakítható ki, a már kialakított kisebb telek akkor építhető be, ha a kialakított telek mérete – területe, szélessége - megfelel a környező már beépített ingatlanoknak és a beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban tisztázzák. (3) Az építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) a) Az építési helyet - vagy a Szabályozási terv kötelező eleme tartalmazza, - vagy az (építési) övezet elő-, oldal- és hátsókertre, valamint a Szabályozási tervben lévő kötelező zöldfelület helyére vonatkozó előírások határozzák meg. b) A fentiek szerinti meghatározott építési helyet a Szabályozási terv módosítása nélkül korlátozhatja – a Szabályozási terv készítése után az építési hatóság tudomására jutó - kulturális örökség vagy helyi védelemre szánt építmény, - természeti adottság (földben lévő természeti vagy épített védendő elem, védelemre érdemes növényzet stb.), - egyéb biztonsági követelmény (talaj vagy talajvíz adottság stb.). (4) Beépítettség, bruttó szintterület és szintterületi mutató79 76
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 78 Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 79 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 77
25
a) Az egyes (építési) övezetek megengedett legnagyobb beépítettség és szintterületsűrűség értékeit az (építési) övezeti előírások tartalmazzák, amelyet telkenként is be kell tartani. b)80 A telek bruttó szintterülete az épület OTÉK szerinti szintterületének és a telek területének hányadosa. Az épület bruttó szintterületébe nem kell beszámítani: - az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú alapterületeit, - az első pinceszintnek minősülő építményszint területének a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségeinek területeit, lakásonként legfeljebb 20 m² alapterületig, - felszín alatt elhelyezett személygépjármű-tároló területét az általános előírásokban megállapított személygépkocsi tároló építési kötelezettség mértékéig, - az előző bekezdés szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét. c)81 A szintterületi mutató a bruttó szintterület és a telekterület hányadosa (m2/m2). d)82 A településközponti vegyes építési övezetekben közhasználat céljára megnyitott udvarfelfedés(gyalogos passzázs) nem számítandó a beépítés illetve a szintterületsűrűség mértékébe. 83 (5) Zöldfelület a) Valamennyi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt ingatlan kötelező zöldfelülete a város zöldfelületi rendszerének része. 84 b) A kötelező zöldfelületet az ingatlanon belül legalább a Szabályozási Terv által kijelölt kötelező zöldfelület helye területén, ha ilyen nincs kijelölve, vagy ki van jelölve, de annál nagyobb zöldfelületet kell elhelyezni, akkor az építtető által választott helyen kell a zöldfelületet megvalósítani. (6) Túlépített ingatlanokkal kapcsolatos szabályok Amennyiben egy ingatlan a korábbi építési szabályok alapján vagy más intézkedési elévülési okból túlépített, tehát egy vagy több előírás a meglévő állapotnál nem teljesül, akkor az alábbi egyedi szabályokat kell betartani: csak olyan építés engedélyezhető, amely a túlépítést tekintve kedvezőbb állapotot idéz elő. a kötelező zöldfelületet az átalakítás folyamán – elvárható mértékben – akár az épületen történő növénytelepítéssel – biztosítják. 85 (7) Homlokzatmagasság 86 a) Az utcai homlokzatmagasság87 és az udvari homlokzatmagasság88 zártsorú és oldalhatáron álló beépítés esetén nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, kivéve a Világfürdő-Termálpark területére eső alábbi övezeteket:Vt/to-z,Vk/Vf-z, K/Vf-z,sz. (8) Személygépkocsi tároló utólagos építése: 80
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 82 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 83 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 84 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 85 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 86 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 87 Lásd: 2. § Fogalommeghatározások 4/a. pont. 88 Lásd: 2. § Fogalommeghatározások 4/b. pont. 81
26
Meglévő lakóépület esetén a lakásonkénti egy személygépkocsi elhelyezés mértékéig újabb személygépkocsi tároló építhető, amely esetben a megengedett legnagyobb beépítettség az övezetben előírtakat 5%-kal haladhatja meg, azzal a feltétellel, hogy az előírt zöldfelületet meg kell valósítani, valamint a fásítást el kell végezni, legkésőbb a gépkocsitároló megépítésével egyidőben. (9)89 A meglévő lapostetős épületekre emeletráépítéssel kombinált vagy anélkül magastető építhető az általános építési, létesítési előírások szerint, ha az alábbi feltételek is teljesülnek: a) Ráépítés csak a meglévő épület főrendeletetése vagy azt közvetlenül kiszolgáló rendeltetés lehet. b)A többszintes épületből középmagas épületté, vagy középmagas épületből magasépületté minősítés nem válik szükségessé. c) Az emeletráépítéshez szükséges többletparkoló az általános építési előírások szerint helyezhető el, és az az építési övezetre előírt min. zöldfelületet nem csökkentheti. Az elhelyezés lehet - vagy telken belül felszíni parkoló mélygarázs kialakításával történő többszintessé tételével, - vagy telken belül vagy szomszédos hasonló építési övezetű telken a meglévő zöldfelületen történő tömbtároló építésével, felette legalább 1 m vastagságú termőfölddel kialakított azonos nagyságú zöldfelület visszapótlással, - vagy 300 m-en belül kialakított tömbtárolóban. A városkép alakítására vonatkozó rendelkezések
37. § (1) Illeszkedési szabályok a) A kialakult beépítéssel rendelkező területeken új építmény elhelyezése és a meglévő épület közterületről látható tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező beépítésekhez történő illeszkedést. b)90Zártsorú beépítés esetén a városképi illeszkedés szempontjából a tervezett épület homlokzat, párkány- és gerincmagasságával a szomszédos épületéhez csatlakozni kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés az oldalhatártól számított 3 m-en belül az alábbi lehet: - védett épülethez 0,5 m, - védett területen 1,0 m, - egyéb helyeken 1,5 m. 91 c) d)92 (2) Az épületrészek megjelenésével kapcsolatos előírások: a) Parapet és egyéb oldalfalon való füst- és légkivezetéssel kapcsolatos rendelkezések: az utcai telekhatáron álló, vagy 3,0 m-en93 belül álló épülethomlokzaton 3,0 m alatt füstcsőkivezetés elhelyezése tilos, a meglévő ilyen kivezetéseket meg kell szűntetni, legkésőbb az ingatlanon végzendő jelentős, a homlokzatot érintő építési munkával (átalakítással, felújítással, 89
Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 91 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 92 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 93 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 90
27
korszerűsítéssel) egyidőben, csak olyan füstkivezetés létesíthető, amely az épület építészeti megjelenéséhez igazodik. b) A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át. A már meglévő, utcáról látható berendezéseket meg kell szüntetni legkésőbb az ingatlanon végzendő bármely építési munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidőben. (3) A közigazgatási94 területen műholdvevő illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés lehetőleg a közterületről nem látható módon az épülethez illeszkedve vagy takartan helyezhető el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét az érintett szakhatóság véleményének figyelembevételével az illetékes építésügyi hatóság a meglévő látvány védelme érdekében korlátozhatja. (4)95A közigazgatási területen az utcai, illetve közterületekről jól látható homlokzatok a) meglévő épület utcai szárnyán funkcióváltás és/vagy üzleti portál építése csak építészeti értékvizsgálat alapján, az ingatlan utcai homlokzatán egységesen készülhet, b) meglévő épület utcai szárnyán felújítás egységesen, de legalább valamely vízszintes osztópárkánnyal határolt területen egységesen készülhet. (5)96Városképi szempontból kiemelt területek az alább felsorolt területek, valamint az ezeket közvetlenül, vagy a határoló közút mentén (túloldalán) fekvő ingatlanok területei. a) Városközponti gyalogos zóna. b) Közparkok területe Vár-kert Göndöcs-kert Csiga-kert Vis Vitalis park (Kisökörjárás, Fürdő II.) c) Országos 44-es főút. d) Tervezett országos mellékutak területe és a csatlakozó ingatlanok - 4219-es út új nyomvonal (északi elkerülő út) - 42146-os út meghosszabbítása a 4219-es útig e) Városi főutak területe és a csatlakozó ingatlanok - Csabai út a 44-es főúttól - a Vértanúk útja - Szent István utca - Temesvári út a 44-es főútig f) Folyók területe és a csatlakozó közterületek: Fehér-Körös Fekete-Körös. g) Állóvizek területe és a csatlakozó közterületek: Wesselényi-tó Rákóczi-tó Erkel-tó Hunyadi-tó 94
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 96 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 95
28
Hősök tava Hunyadi tó folytatása Széchenyi-tó97 Bárdos-tó Liget-tó Kisökörjárási-tó Szőlőskert utca telkeinek északi végén tervezett tavak98 h) Csatornák közül: Élővíz-csatorna. (6)99 Közterületalakítással kapcsolatos rendelkezések
38. § (1) Közterületen építést folytatni csak a közút területének kialakítása – kiszabályozása – után lehet. Közút burkolta, vagy közmű vezeték csak a végleges közútszabályozásnak megfelelő keresztszelvény szerint helyezhető el. Az egyes elemek azonban – a szakszerűség maradéktalan megtartása mellett – fokozatosan is megépülhetnek. (2) Járdák és kerékpárutak elemes burkolattal (terméskő vagy egyéb – beton térkő - járólap, kavics vagy zúzott kő felülettel) készítendők az alábbi területeken és az ilyen területekkel határos közterületeken100: a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken, a településközpont vegyes területen,101 a műemléki jelentőségű és helyi védett értékű területeken, a gyógy- és üdülőhelyeken102 a városi szintű közparkokban, a városközponti közpark-együttesekben és a városrészi közparkokban a Világfürdő-Termálpark területének magán – ill. közútjain.103 (3)104 Fasor és zöldfelület létesítése, fenntartása A közterületnek a közlekedésre (közút, kerékpárút, járda) és közmű céljára igénybe nem vett területét zöldfelületként kell kialakítani. A városképi szempontból kiemelt területen kertépítészeti terv alapján kell a növényzetet kiültetni és fenntartani. Egyéb területeken = ha arra alkalmas hely van, akkor fasort, = az így fennmaradó területen cserjeszintű, = az így fennmaradó területen gyepszintű növényzetet kell telepíteni. A fasort és a sövényt legkésőbb az út vagy járda építésével együtt meg kell valósítani. A közúti parkoló építése céljából a fasor és a sövény nem hagyható el, illetve meglévő fasor és sövény nem vágható ki. 97
Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
98
Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 100 Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 101 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 102 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 103 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 104 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 99
29
Az ingatlanok közúti behajtóinak kialakítása céljára - a behajtókra vonatkozó szabályok szerint - egy-egy fa kivágható, ha a behajtót másképp nem, vagy csak nagy építészeti/városképi hátrányokkal lehetne kialakítani, de a fasor látványa érdekében szükséges fapótlásokat a kivágással egy időben meg kell valósítani. - Közút területén fát, fasort ültetni öntöző „drén” cső egyidejű elhelyezésével kell. (4)105 A közforgalom előtt megnyitott terület fenntartásáról - beleértve a zöldfelületek locsolását, kaszálását és/vagy szakszerű fenntartását, valamint a hó-eltakarítást és csúszásmentesítést - a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. (5) A közparkok területére kertépítészeti – engedélyezési, majd kiviteli - tervet kell készíteni, és annak megfelelően kell a közparkot kialakítani és fenntartani. (6) Közműépítés és hibaelhárítás közterület-alakítási feltételei a) a közművek teljes kiépítése után lehet út- és járdaburkolatot építeni. Amennyiben ez az építési sorrend nem tartható, akkor gondoskodni kell arról, hogy az út- és járdaépítés után a közművek számára burkolatbontás ne váljék szükségessé (az elmaradt közmű nyomvonala burkolatlan marad, az átereszek, bekötések a burkolat alatt elkészülnek). b) Hibaelhárítás esetén a közút burkolatát legalább egy forgalmi sávnak megfelelő szélességben kell helyreállítani, a járdát és kerékpárutat teljes szélességében újra kell építeni, a károsult növényzetet teljes mértékben helyreállítani, és pótolni kell. (7)106 Épületek és építmények csak a közlekedésre nem szolgáló és a közműveket nem zavaró módon helyezhetők el az alábbiak szerint: a) Kereskedelmi rendeltetésű – ún. pavilon – épületek határozott ideig szóló érvénnyel és elbontási, helyreállítási kötelezéssel engedélyezhetők. A pavilon kizárólag autóbusz-váró, jegy-, hírlap-, virágárusítás, valamint valamely konkrét közterület rendeltetését (pl. gyalogos zóna) szolgálhatja. a) Vendéglátó teraszok csak a közterülettel határos vendéglátó egységgel együtt létesíthetők és a vendéglátó egységben kell kialakítani valamennyi üzemeltetési és közegészségügyi feltételt (étel és ital előkészítés, hulladéktárolás, kötelező szociális helyiségek: vendég WC-k és mosdók stb.). A vendéglátó terasz idényjelleggel engedélyezhető és használati idejéről, az építés/elbontás időszakáról az engedélyben rendelkezni kell. A vendéglátó terasz a közút gépjármű és kerékpár forgalmát sem zavarhatja és attól korláttal vagy egyéb építészeti megoldással legyen elválasztva. Meg kell oldani biztonságos módon a járda gyalogos forgalmának átvezetését, valamint az ingatlan kapubejáratának és/vagy egyéb rendeltetési egységek akadálymentes megközelítését. Vendéglátó terasz területére lakóhelyiség nyílászárója csak 2,0 m felett nyílhat. Vendéglátó teraszok vászonárnyékolókkal, ernyőkkel fedhetők és utcabútorokkal kiegészítendők (ülőhely, asztal, pult, növény kihelyezés stb.). b) Alkalmi vásárok és rendezvények meghatározott időszakokban, az Élővízcsatornától délre fekvő gyógyhely területét kivéve rendezhetők. -
105 106
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
30
c) Hirdetőoszlop elhelyezésének feltételei: világító hirdető-berendezések csak a főutak mentén, és a város gyalogos zónájában, legfeljebb 2,0 m2 reklámfelülettel, legalább 100 m-es tengelytávolsággal, - hirdetőtáblák legfeljebb 2,0 m2 reklámfelülettel helyezhetők el. (8) Reklámok, hirdetések, cégérek, képzőművészeti alkotások, emléktáblák.107 a)108 A0-s (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó méretű ún. óriásplakát - csak településrendezési szerződés alapján helyezhető el a város közigazgatási területésn, - a lakó- és vegyes terület építési övezeteken nem helyezhető el. b) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához igazodóan helyezhető el, új épületeknél ezen felületeket az építési engedélyben meg kell határozni. Az épületek tetőzetén reklámfelületek nem helyezhetők el. c) Díszvilágítást, fényreklámot és fényhirdető berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fényhatás az építmények, rendeltetési egységek, helyiségek és a környező építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a városképet kedvezőtlenül ne befolyásolja. d) A közterület fölé kinyúló, a közterületi határvonalra merőlegesen elhelyezett hirdetőberendezések, cégérek legfeljebb 0,5 m2 reklámfelülettel helyezhetők el. e) Nem helyezhető el reklámcélú felület a közterület felőli kerítéseken, valamint a felül- és aluljárók, valamint hidak építményrészein. 109 f) Műemléki terület határán kívül lévő területeken, építményen vagy attól különállóan az 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég- és címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése bejelentés alapján végezhető tevékenység. (9) Közterületfoglalás ideiglenes jelleggel engedélyezhető meghatározott idejű helyreállítással együtt az alábbi feltételek szerint: a) Építés céljára csak a legszükségesebb időszakra adható területfoglalási engedély és az építés, ill. területfoglalás kezdési- és befejezési időszakát a jól látható módon fel kell tüntetni. 110 b) A településközpont vegyes építési övezetek, valamint az országos és helyi területi védettségek területén, a gyógyhely területén és az üdülőhely területén az építés céljára kiadott közterületet legalább 2 m magas palánkkal kell körbevenni. c) Építési törmelék közterületen ideiglenes jelleggel sem tárolható, hanem csak konténerben helyezhető el az elszállításig. 111 d) Közterületfoglalás után az eredeti állapot visszaállítása kötelező. Valamennyi műszaki berendezés - burkolat, közművezeték és szerkezetei (aknák, fedlapok stb.) - csak a megfelelő engedélyek alapján bonthatók, változtathatók és helyreállításuk kötelező. Ideiglenes közterületfoglalás miatt fa nem vágható ki, cserje és talajtakaró növényzetek esetleges eltávolíthatóságáról és kötelező visszatelepítéséről a közterületfoglalási engedélyben rendelkezni kell. Az építés érdekében történő közterületfoglalás 107
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 109 Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 110 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 111 Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 108
31
= =
a műszaki szempontból szükséges időre kell korlátozódjék, városképi szempontból kiemelt területen egyszerűsített organizációs tervvel kell igazolni a közterületfoglalás szükségét.”
A beépítés módjára, valamint az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó egyedi rendelkezések112
39. § (1)113 Szabadonálló beépítés általános szabályai114 Előkert: 5 m. a) Oldalkert: a megengedett legnagyobb építménymagasság fele (H/2). b) Hátsókert: a megengedett legnagyobb építménymagasság (H), ha a telekhatár övezethatár is, akkor a két övezetben előírt közül a nagyobb megengedett legnagyobb építménymagasságot kell figyelembe venni. c) Saroktelek esetén két előkertet és két oldalkertet kell értelemszerűen figyelembe venni. d) Ha a saroktelek mérete, vagy általában a hosszúkás alakú tömb rövid oldalán már kialakított telkek mérete jellemzően és lényegesen kisebb, mint a tömb többi közbenső fekvésű telke - a telek beépítése a telek területének 10 %-ával lehet nagyobb, - a tömbre meghatározott legnagyobb megengedett szintterületi sűrűség - és egyéb előírások - ebben az esetben sem léphetők túl. e) A K/Kvh-sz jelű városközponti egészségügyi területen az előkertek minimális méreteit a szabályozási terven bejelölt építési határvonalak jelölik ki.115 A Göndöcs-kert területén levő Vt/N-sz szabadonálló beépítés esetén az oldal- és hátsókert is min. 5,0 m.116 (2) Az ikres beépítés általános szabályai:117 a) Megegyeznek a szabadonálló beépítés általános szabályaival azzal a különbséggel, hogy az ingatlant telekhatár választja ketté, mindkét ingatlan önálló közterületi megközelítéssel és közműbekötésekkel rendelkezik, a közös telekhatáron önálló szerkezeti egységet képező épületek tűzfalai csatlakoznak egymással. b) A két – fél – ingatlanból összetevődő ikres beépítésű módú ingatlannak meg kell felelnie a szabadonálló beépítés feltételeinek 118, a két fél ingatlanon a beépítési előírásoknak külön-külön is teljesülniük kell (beépítettség, szintterület sűrűség, elő-, oldal- és hátsókert stb.), 119 a két fél ikres beépítésű ingatlan területe feleződik, de legfeljebb 40-60%-os arányban egymástól el is térhetnek. 112
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 114 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 115 Megállapította a 48/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. november 20. napjától. 116 Megállapította a 22/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. június l. napjától. 117 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 118 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 119 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 113
32
c) A két fél ikerháznak egy összefüggő építészeti egységgé kell válnia, amely érdekében: Ha két fél ikerház közötti telekhatár már ki van alakítva, de épület még nincs a két telken, akkor a két fél ikerházra a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedélyt lehet kérni és annak megfelelően a fél ikerház építése is engedélyezhető, ill. megvalósítható a telekhatárra eső120 tűzfal felületképzésével (hőszigetelés és zárt homlokzatképzés vakolattal vagy egyéb módon). Ha a két fél ikerház közötti telekhatár kialakítva még nincs, úgy elvi telekalakítási engedélynek megfelelően az egyik vagy mindkét fél ikerház felépíthető és a közös határ mentén történő telek szétválasztás az elvi telekalakítási engedélynek megfelelően később is elvégezhető. d) A két fél ikerház épületének legalább 6 m hosszban kell csatlakoznia és a két csatlakozó zárt homlokzata – tűzfala - közötti eltérés vízszintes és magassági irányban nem haladhatja meg az alábbi értékeket: az előkert felőli oldalon legfeljebb 0,5 m, a hátsókert felőli oldalon legfeljebb 1,5 m. 121 (3) Zártsorú beépítés általános szabályai122 a) Zártsorú beépítések jellege Zártsorú beépítés létesítendő ill. létesíthető, ahol azt a szabályozási terv előírja, valamint azon tömbökben, ahol a tömb zártsorú beépítésű és a saroktelkek is a két utca felé zártsorúan beépítettek vagy beépíthetők. b) Előkert mérete Ha az SzT tervlapja kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet = lakó és vegyes építési övezetekben a nagy- és kisvárosias zártsorú beépítésnél az utcai telekhatárra, = minden egyéb építési övezetben 5 m-es előkerttel kell építeni. A már beépített tömbökben, ahol különböző előkert méretekkel építkeztek, ott a környezethez való illeszkedés érdekében a tömbre jellemző beépítés előkertjéhez kell igazodni. = Ha a két szomszédos ingatlannak eltérő az előkertje, akkor meg kell kísérelni olyan új épület létesítését, amely az eltérő szomszédos homlokzati síkokhoz való igazodást megoldja a saját homlokzati síkján belüli egyik oldali visszaléptetéssel (tűzfal takarással). = Ha az egyik szomszéd a tömb kialakult építészeti karakteréhez illeszkedik, a másik nem, akkor a tömb kialakult építészeti karakteréhez illeszkedő ingatlan építési vonalát kell követni. = Ha a két szomszéd nem a tömb kialakult építészeti karakteréhez illeszkedik, akkor az övezeti előírást kell követni. c)
123
Ha az építtetői program csak kisebb épület építését engedi meg, mint az utcai telekhatár teljes hosszban történő beépítése, úgy ca.) zártsorú beépítés építési helyen belül létesíthető, cb.) oldalhatáron álló beépítés létrehozható, az utcaképben jellemző oldalhatárhoz csatlakozóan. Az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő nagyságú oldalkert, de
120
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 122 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 123 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 121
33
d)
e)
f) g)
h)
i)
j)
k) 124
legalább a megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke (H) biztosítandó. cc.) szabadon álló beépítés létrehozható, amikor mindkét telekhatártól a szabadon álló beépítési módnak megfelelő nagyságú oldalkertek, de legalább a megengedett legnagyobb építmény magasság fele (H/2) biztosítandó. cd.) az oldalkertekre néző homlokzatok úgy alakítandók ki, hogy azok a későbbiek folyamán a teljes utcai telekhatár mentén zártsorúvá átépíthetők legyenek. Telekösszevonás esetén az eredeti utcai homlokzat jellegzetes hossza szerinti tagoltságot továbbra is fenn kell tartani, vagy az övezeti előírás telekszélességre vonatkozó előírásai szerint ki kell alakítani. Közterület felé nyitott udvart (cour d’honneur) lehet kialakítani – ha egyéb előírás nem tiltja – amely udvar az oldalhatároktól legalább 4 méterre kezdődhet, közterülettel párhuzamos szélessége legalább 6,0 m és mélysége nem lehet nagyobb mint az udvar utcával párhuzamosan mért mérete. A nyitott udvar a földszint felett kezdődően is kialakítható. Új épület földszintjén az udvarra történő behajtón túlmenően további egy behajtó létesíthető a mélygarázs megközelítésére. Az udvari homlokzatmagasság értéke nagy- és kisvárosias lakó-, valamint településközponti vegyes építési övezetekben nem lehet nagyobb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, egyéb építési övezetekben 4,5 m-nél. A zártsorú keretes beépítés biztosítása érdekében 8,0 m mélységű épület minden esetben építhető, függetlenül attól, hogy az így létesülő épület beépítettsége vagy szintterület sűrűsége túllépi a megengedett mértéket, vagy a legkisebb kötelező zöldfelület mértéke nem teljesül, azzal a feltétellel, hogy a beépítés feltételeit, illetve a hiányzó zöldfelületű fedettség ellentételezését elvi építési engedélybe kell tisztázni. 124 Az utcai homlokzatmagasság értéke nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság, kivéve a VilágfürdőTermálpark területére eső alábbi övezeteket: Vt/to-z, Vk/Vf-z, K/Vf/Re-sz, K/Vf-z,sz, K/Sz/Z-sz, KVf-kb. Amennyiben az építési övezet előírása vagy a kialakult állapot a zártsorú és az egyik oldalhatárra való építést is megengedi, abban az esetben az oldalhatárra kerülő épületszárny az alábbi feltételeket elégítse ki: – Az épületszárny csak a kialakult állapotnak megfelelően, ha az nincs, akkor a tájolás szerint kedvezőbb (É-i fekvésű, D-i kitettségű) oldalon létesíthető. – A hátsókert megengedett legkisebb mérete legalább a megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke. Kivétel az alábbi feltétel teljesülése, amely esetben a hátsókert felőli beépítés a hátsó telekhatárig létesíthető: = A tervezett beépítés a hátsókert helyének beépítésével sem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési mértéket és szintterületi mutatót. Saroktelek esetén mindkét utca felől zártsorú beépítés megvalósítása érdekében
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától.
34
(4)125
a telek beépítése a telek területének 10%-ával a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével lehet nagyobb az övezetben meghatározott mértéknél. Oldalhatáron álló beépítés általános szabályai126 a) Előkert mérete: A Szabályozási Tervben meghatározott építési hely szerint kell kialakítani. Ha arról az SzT nem rendelkezik, akkor az új épületet 5 m-es előkerttel kell építeni. A már beépített tömbökben, ahol különböző előkert méretekkel építkeztek, ott a környezethez való illeszkedés érdekében a tömbre jellemző a tömb kialakult előkertjéhez kell igazodni. = Ha mindkét, vagy az egyik szomszéd a tömb kialakult építészeti karakteréhez illeszkedik, akkor a tömb kialakult építési vonalát kell követni. b) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékénél, illetve 4,5 m-nél. c) Az udvari homlokzatmagasság értéke nem lehet nagyobb 4,5 m-nél. d) Az utcai homlokzatmagasság értéke nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság.
(5)127 A beépítési móddal kapcsolatos környezethez való illeszkedési szabályok Sarok fekvés esetén, vagy hosszúkás alakú tömb rövid oldalán legfeljebb a sarok és a mellette fekvő összesen legfeljebb 4 ingatlan az alábbi szabályok szerint építhető be: -
ha a telek az előírt beépítési módra alkalmatlan, akkor a tömbben kialakult beépítési módot kell követni, ha az kedvezőbb környezeti fekvést biztosít,
-
a telek beépítésének mértéke (a telek területéhez képest) legfeljebb 10%-kal nagyobb lehet a jogszabályokban előírtak figyelembevételével,
-
a tömbre meghatározott legnagyobb megengedett szintterületi sűrűség - és egyéb előírások - ebben az esetben sem léphetők túl.
-
saroktelek szabadonálló módon is beépíthető.
(6)128 129
(7) Az (1)-(4) pontokig felsorolt beépítési módok általános szabályaitól el lehet térni, ha arról az övezeti előírás másképpen rendelkezik. Melléképítményekre vonatkozó előírások
40. § (1) A melléképítmények elhelyezését az épületek építési engedélyezésére vonatkozó dokumentációkban meg kell tervezni és – értelemszerűen – ábrázolni kell. (2) Állatkifutó és állattartó épületek csak az állattartási rendeletben meghatározott állatoknak 125
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 127 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 128 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 129 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 126
35
építhető. 130 (3) Melléképítmény a Szabályozási Tervben jelölt kötelező zöldfelület helyén legfeljebb a kötelező zöldfelület 10 %-án helyezhető el. 131
Közterülettel határos kerítések kialakítására vonatkozó előírások
132
41. §133 (1) Kerítésépítés általános feltételei: A kerítés 0,4 m és 2,0 m magasság közötti felületét legalább 50%-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani. A kerítés alsó, legfeljebb 1,0 m magas - lábazati - része lehet tömör. A közterület felé balesetveszélyt okozó kerítést – szögesdrót huzal, acéltüske stb. – tilos létesíteni. Biztonsági berendezést a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet elhelyezni. Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörés, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza. (2) Kerítésépítés építési övezetekre / övezetekre vonatkozó feltételei: Nagyvárosias és kisvárosias lakó, valamint a településközponti vegyes terület nagyvárosias és kisvárosias jellegű építési övezeteiben a kerítést lábazattal kell kialakítani. Felszíni csapadékvíz csak zártan (szint alatt) vezethető a közterületi zárt vagy nyílt gyűjtőcsatornába. A kertvárosias és falusias, valamint a gazdasági építési övezetekben az utcai telekhatárt és a kötelező előkert oldalhatár menti telekhatárát kivéve tömör kerítés is építhető. Külterületen tömör kerítés sem a közterület felőli telekhatáron, sem az ingatlanok közötti telekhatáron nem építhető. (3) A kerítés műszaki kialakítása minden esetben igazodjék az épület architektúrájához. (4) Kirakatszekrény csak az ingatlan telkén állhat, közterületbe 10 cm-nél nagyobb mértékben nem nyúlhat be. A közterületen álló kirakatszekrényt a közterület alakítás szabályai szerint kell elhelyezni.
VI. fejezet ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI Általános előírások
42. § 134
(1) Zöldfelületként figyelembe vehetők: - a vízfelületek teljes mértékben,
130
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 132 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 133 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 134 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. Korábban módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 131
36
- a kerti építményekkel elfoglalt vagy azok konturja által határolt területek (kivéve terasz, kerti tető és pergola, lugas, ha azok burkolt felület fölött létesülnek), a nem vízzáró burkolatú gyalogos és szabadtéri felületek (pl.: szórt murva, kavics, műanyag gyeprács, stb.) amennyiben a zöldfelület 10%-át összességükben nem haladják meg. Közterületen az előbbiek teljes mértékben figyelembe vehetők. - falusias lakóterületen elhelyezhető üvegház és fóliasátor vízszintes vetülete, ha az nem burkolt felület felett van.” (2) 135 (3) A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír. 136 (4) Az ingatlanok be nem épített részén 200 m2-enként legalább 1 db lombhullató díszfát kell telepíteni. Kivétel ez alól a falusias lakóövezet, ahol csak a közterület határától számított 50 m-es sáv területét kell figyelembe venni és a díszfát is e területen kell elhelyezni. Díszfákra és fasorokra vonatkozó előírások
43. §137 (1) Díszfák ültetésének általános előírásai: a) Külterületen csak a 2/a sz. függeléknek megfelelő faj telepíthető, b) Belterületen a 2/a sz. függeléktől eltérő faj is telepíthető, ha azt tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök igazolja, de törekedni kell a függelékben szereplő fajok használatára. (2) A gépkocsi parkolóhelyeket 4 állásonként legalább 1 db lombhullató díszfával fásítani kell. Parkoló-egységenként a fáknak azonos fajúaknak kell lenniük. 138 (3) A parkolók fáihoz és a közút menti fasorokhoz – amennyiben a fák a kifejlett lombkoronájuknál kisebb burkolt területre kerülnek - legalább 2,25m2 talajfelületet kell biztosítani, amelyben az öntözés céljára legalább 5 cm átmérőjű és 5 m hosszú, spirálisan vezetett dréncsövet kell a talajba fektetni. 139 (4) Saját vagy szomszédos ingatlanon meglévő és megmaradó fa esetén a tervezett épület vagy épületrész, tömbgarázs – talajszint alatt és felett is - a fa teljesen kifejlődött kori habitusának megfelelő koronája vízszintes vetületéből legfeljebb 20 %-ot hasíthat ki. (5) Új fás szárú növényt az ingatlan határához legközelebb szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő cserje (gyümölcscserje is) esetén 0,5 m-re, 3 m-nél magasabbra nem növő fa (gyümölcsfa is) esetén 1,5 m-re, 3 m-nél magasabbra növő fa (gyümölcsfa is), valamint cserje (gyümölcscserje is) esetén 3,0 m-re szabad ültetni. 140 (6) Az összes építési övezetben, a zöldterületi övezetekben és közterületeken nem telepíthetők az inváziós fajú fás szárú növények és az alábbi fafajok: 135
Törölte a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatálytalan 2010. október 25. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 137 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 138 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 139 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 140 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 136
37
bálványfa (Ailanthus altissima) páfrányfenyő nőivarú egyedei (Ginkgo biloba) eperfa termő fajtái (kivéve falusias lakóterülten telken belül) (Morus sp.) nyárfa vattázó fajtái (Populus sp.) japánakác (Sophora japonica) kiv., ahol a helyi védett területen vagy utcában védett japánakác fák vannak” (7) Az utcákat kétoldalian fásítani kell. A fásítás csak abban az esetben engedhető el (és csak azon az oldalon), ha (ahol) azt az utca szabályozási szélessége vagy a közművek nem teszik lehetővé. (8) Az utcák fásítását utcánként azonos fajjal kell végezni. Ha utcánként ez nem lehetséges, abban az esetben legalább tömbönként (utcaszakaszonként) azonos fajt kell kiültetni. (9) A fásított utcák fasorainak fenntartásáról az Önkormányzat az alábbiak szerint gondoskodik: a) A fasorokban előforduló fajokat pontos darabszámmal fel kell mérni, ezekből ki kell szűrni a tárgyi utcában nem alkalmas fajokat és a fennmaradókból azzal az egy megfelelő fajjal kell a pótlásokat végezni, melyből a legtöbb található az utcában. b) A kiültetendő fa törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 3 cm, és azt legalább 3 oldalról biztonságosan ki kell karózni úgy, hogy az a fatörzs fejlődését ne akadályozza. A karózást mindaddig meg kell tartani, amíg a fatörzs annyira meg nem erősödik, hogy erős széltől vagy egyéb mechanikai behatástól nem ferdül el. 141 (10) A mezőgazdasági majorokhoz és külterületen lévő gazdasági területekhez vezető utak legalább egyik oldalán honos vagy meghonosodott fajokból (lásd 2/a. sz. függelék) álló egységes fasort kell a tulajdonosnak telepíteni. Az új fák 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 3 cm-nél. A telepítést követő 3 -4 év közötti időszakban a fák meglétét ellenőrizni és szükség szerint pótoltatni kell. -
Zöldfelületek fenntartására és fakivágásra vonatkozó előírások142
44. § (1) A zöldterületek és zöldfelületek kertészeti szakmai módszereknek megfelelően tartandók fenn (öntözés, metszés, kór- és károkozók elleni permetezés stb.),143 valamint egyéb gyomoktól (parlagfű stb.) megóvandók. A talajtakarók, a cserjék és a díszfák a kertészeti szakmai szükségességnek megfelelően pótlandók, ritkítandók és a beteg vagy túlkoros egyedek cserélendők. (2) Amennyiben az előző pontba nem tartozó okból 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kívánnak kivágni, úgy azt csak megfelelő indokkal külön engedély alapján lehet. (3) Fakivágási engedélykérelem és fapótlási kötelezettség gyümölcsfákra nem vonatkozik, kivételt képez a diófa (Juglans regia). 144 (4) Fakivágás esetén a kivágott fát - kialakult lakóterületen, nem építési tevékenységgel kapcsolatos kérelmek esetén, amennyiben azok korlátozzák az ingatlan használatát, és a fa kivágása szakmailag indokolt, a kivágott darabszámmal megegyező darabszámmal,építési (magas és mélyépítési) tevékenységgel összefüggő fakivágások esetén legalább a 141
Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 143 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 144 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 142
38
törzsátmérője mértékéig kell pótolni. Az új fa 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 5 cm-nél. (5)145 Telken belül kivágott fa pótlását telken belül, közterületi fát közterületen kötelező megvalósítani az ingatlan be nem épített területének minden megkezdett 200 m2-e után legalább 1 db díszfa mértékéig. Amennyiben a szükséges fapótlás már meghaladja a kötelező mértéket, abban az esetben a pótlás további részét - vagy az önkormányzat által kijelölt területen (közpark, utcai fasor, vagy egyéb közterület) kell pótolni, - vagy pénzben meg lehet váltani, amelynek összegét külön önkormányzati rendelet rögzíti. 146 (6) A fa pótlási kötelezettsége vagy annak pénzbeli megváltása a fakivágási engedélyt kérőt ill. azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás történik. (7)147 A Kisökörjárás Világfürdő-Termálpark idegenforgalmi központ egyedi előírásai: a) A belterületi rekreációs hasznosítás céljára előnevelt fákat meg kell tartani és csak a hasznosításnak megfelelő mértékben szabad kivágni az alábbi lombkorona fedettségek mértékéig: a beépítések, utak és a vízfelületek helyén 0%, -148 -149 parkolók területén 4 állóhelyenként legalább 1 fa megtartandó. 150 b) A belterületi parkerdő igénybevételével kapcsolatban, a mindenkor érvényes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint kell eljárni (jóváhagyáskor: 2009. évi XXXVII. tv. VIII. Fejezet szerint).
VII. fejezet Egyes építmények egyedi előírásai151 45. § (1)152 (2) Sajátos létesítménynek kell tekinteni minden olyan létesítmény, amely a különleges építési övezetek előírásai szerinti elhelyezhető létesítmények nagyságát meghatározó mutatókat meghaladja (telekterület, látogatószám stb.), amelyek elhelyezése előtt a várható környezetterhelés mértéke szerint a közlekedés-, közmű- és esetleges egyéb környezetfejlesztési infrastruktúrában az önkormányzattal meg kell állapodni. (3) Nagy befogadóképességű létesítménynek kell tekinteni, minden olyan létesítményt, amelyet egyidejűleg több mint 500 fő közelít meg, vagy hagy el. Az ilyen létesítmény megközelítő útjának legalább gyűjtőútnak kell lenni és az engedélyezés során bizonyítani kell, 145
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 147 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Korábban módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 148 Törölte a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 149 Törölte a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 150 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 151 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 152 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 146
39
hogy a gyalogos és szgk. közlekedés biztonságos és nem terheli a környezetét a megengedhető mértéknél nagyobb mértékben.153 A K/Kvh-sz övezetben új gépjármű bejárat csak a Szent István utca és a Bajza utca csomópontjának korszerűsítésével együtt tervezve, a Szent István utca felől létesíthető.154 (4) Nyersanyaglelőhelynek kell tekinteni a meglévő és tervezett tavakat és csatornákat feltöltési anyag nyerésére, amelyek megnyithatóságához (csatornák, tavak kotrásához) a megközelítő utakat illetve területét biztosítani kell. 155 (5) Üzemanyagtöltő állomás egyedi előírásai a) Üzemanyagtöltő elhelyezhető K/Üa jelű övezetben, amely üzemanyagtöltő elhelyezésére szolgáló különleges terület, Gksz és Gip gazdasági övezetekben is. b) A főutak külterületi szakasza mentén az út mindkét oldalán, egy időben ún. ikres kialakítást kell létesíteni. c) Környezetvédelmi előírások A tartályok feltöltését és az üzemanyag kimérést légvisszaszívó berendezéssel kell végezni. Az üzemanyag-tartályokat kettős fallal és ellenőrzött közbenső térrel kell kialakítani. A szomszédos rendeltetések védelme érdekében a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedélyezési eljárásban egyedi méretű és kialakítású védő zöldfelületet lehet előírni. (6) Lakókocsi vagy üdülősátor egyedi előírásai A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy üdülősátrat, ill. huzamos tartózkodás céljára gépjárművet csak a kertvárosi és falusias lakóterületen, a vegyes központi vegyes intézményi területeken, valamint társas üdülőházas (Üü/T-sz) és nagytelkes egyéni hétvégiházas (Üh/Nt-sz) üdülőterületen lehet az általános követelmények és az alábbiak szerint. = a lakókocsi és üdülősátor által elfoglalt terület 40 m2/egység értékkel számolva nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítésen túl a fennmaradó szabad terület 35%-át, = valamint az ingatlanon a kötelező zöldfelületet - faültetési kötelezéssel együtt – az ingatlanon ki kell alakítani. (7) Fóliasátor és üvegház egyedi előírásai a) Fóliasátor és növénytermesztés célú üvegház az elő- és oldalkertben nem helyezhető el, továbbá 156 a fóliasátor esetleges sérülésénél a leváló fólia összegyűjtéséről azonnal gondoskodni kell, sérült fóliasátrat azonnal, de legkésőbb 3 hónapon belül ki kell javítani vagy el kell bontani. b) Fóliasátor és növénytermesztés célú üvegház a nagyvárosi, kisvárosi lakóterületen, településközponti vegyes építési övezetekben, a kulturális örökség országos és helyi védett területein, valamint a gyógy- és üdülőhelyeken nem helyezhető el. E területen csak dísznövény és télikert céljára építhető üvegház az általános építési előírásoknak 153
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Megállapította a 48/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. november 20. napjától. 155 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 156 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 154
40
megfelelően (elő-, oldal- és hátsókert előírásainak betartása stb.). c) A kertvárosias és falusias építési övezetekben, valamint mezőgazdasági területeken fóliasátrat és üvegházat úgy kell elhelyezni, hogy az a közterületi határtól a főút külterületi szakasza mentén legalább 30 m-nél, a főút belterületi szakasza mentén legalább 20 m-nél, az egyéb kül- és belterületi utak mentén legalább 10 m-nél közelebb nem lehet. (8) Szélerőmű egyedi előírásai a) Energia termelési célú szélerőmű elhelyezhető belterületen gazdasági, ipari területen; a külterületeken a szántó, gyep, legelő, gyümölcsös és erdőművelési ágú területeken, az alábbi távolságok betartásával: lakóterületektől és lakó funkciót nem kizáró egyéb beépítésre szánt területektől legalább 1000 m-re, Körös-Maros Nemzeti Park területétől legalább 300 m-re, védett természeti területektől legalább 100 m-re, főutak külterületi szakaszaitól a telepítési távolság az építmény rotorlapátokkal növelt magasságának 110 %-a, beépítésre szánt területektől legalább 100 m-re, mely védőtávolságokat az érintett hatóságok hozzájárulásával csökkenteni lehet. A szélerőmű által el nem foglalt területen az eredeti művelést fenn kell tartani. b) Kutatási, fejlesztési, kísérleti célra, valamint bemutatás céljából (pl. malommúzeum stb.) egy-egy szélkerék elhelyezhető a Gip/Nt és Vk/Zj építési övezetben az a) pontban részletezett távolságok értelemszerű betartásával. A lakóterületektől való távolság csökkenthető, ha a szélkerék üzemét az érintett hatóság előírásai szerint korlátozzák. (9) Napenergia hasznosító létesítmények egyedi előírásai a) Az elektromos áramot termelő és sugárzó hőt gyűjtő berendezések lehetnek: az építmények kiegészítő napenergia hasznosító egyedi berendezései, energiatermelés önálló létesítményei. b) Egyedi berendezések elhelyezhetők az épületeken a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 1 m-t meghaladó módon. ingatlanok beépítetlen és kötelező zöldfelületnek nem minősülő területein az oldalkertben 1 m-nél, egyéb területeken 3 m-nél nem magasabb kialakítással. c) Energiatermelés önálló létesítményei elhelyezhetők külterületen mezőgazdasági övezet területén 1 ha nagyságnál kisebb egybefüggő területen.
VIII. fejezet A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE A város igazgatási rendszere
46. § (1) A település igazgatási területe a szabályozási terven jelölteknek megfelelően a területfelhasználás mértékétől és jogi állapotától függően az alábbi részekre tagozódik: 41
a) Belterület b) Tervezett belterület c) Nagytávlati belterület d) Külterület (2) Belterületnek kell tekinteni az állami földnyilvántartás szerinti belterületet, amely a tervezés időszakában megegyezik az alaptérképen jelzett belterületi határral. (3) 157 (4) 158 Nagytávlati belterület a külterület része, amely különleges terület céljára tartalékolt. A területen érvényben lévő előírásai szerint mezőgazdasági művelést kell folytatni, azon csak olyan építési munka végezhető, amely nem ellentétes azzal, hogy a terület alkalmas maradjon különleges területen megvalósítandó célzott területfelhasználás számára.” (5) Külterület az igazgatási terület mindazon része, amely a belterület, a tervezett belterület és a nagytávlati belterület területén kívül esik. Építési övezetek rendszere
47. §159 (1) Beépítésre szánt területek a) Lakóterületek építési övezetei Nagyvárosias lakóterületek: Ln/Sz szabadonálló (volt telepszerű) beépítésű lakóterület és lakossági ellátó épületeinek intézményterülete Kisvárosias lakóterületek: Lk/H-sz hagyományos szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterület Lk/H-z1 hagyományos zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület Lk/H-z2 zártsorú beép. kisvárosias lakóterülete Lk/S-sz szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterület Lk/S-z zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület és lakossági ellátó épületeinek intézményterülete Kertvárosias lakóterületek: Lke/H-sz hagyományos, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület Lke/H-o hagyományos, oldalhatáron álló beép. kertvárosias lakóterület Lke/H-z hagyományos, zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterületek Lke/S-sz szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületek Lke/S-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületek Lke/S-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterületek Falusias lakóterületek: Lf/H-o hagyományos oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület Lf/S-sz szabadonálló beépítésű falusias lakóterület Lf/Nt-sz nagytelkes, szabadonálló beépítésű falusias lakóterület b) Vegyes területek építési övezetei Településközpont vegyes területek: Vt/N-z nagyvárosi, zártsorú beépítésű településközpont vegyes terület 157
Törölte a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 159 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 158
42
160
Vt/N-sz nagyvárosias (úszótelkes jellegű), településközponti vegyes terület Vt/Ki-z kisvárosi, intenzív, zártsorú beépítésű telep.közp. vegyes terület Vt/Kh-z kisvárosi, hagyományos, zártsorú beép. tközp. vegyes terület Vt/K-z kisvárosi, zártsorú beépítésű településközpont vegyes terület Vt/K-sz kisvárosi, szabadonálló beép. településközpont vegyes terület Vt/K-o kisvárosi, oldalhatáronálló beép. településközp. vegyes terület Vt/Ke-z kertvárosi, zártsorú beép. településközpont vegyes terület 161 Vt/to-z turisztikai óváros településközpont vegyes terület, zártsorú beépítéssel Központi vegyes (továbbiakban: intézményi) területek: Vk/K-sz kisvárosi, szabadonálló beépítésű intézményi terület Vk/K-sz(Tp) Termálpark kisvárosi, szabadonálló beép. intézményi területe Vk/K-z kisvárosi, zártsorú beépítésű intézményi terület Vk/Ke-sz kertvárosi, szabadonálló beépítésű intézményi terület Vk/Ke-z kertvárosi, zártsorú beépítésű intézményi terület Vk/Jz-sz jelentős zöldfelületű, szabadonálló beépítésű intézményi terület 162 Vk/Vf-z világfürdő szállodaegyüttesének központi vegyes területe, zártsorú beépítéssel 163
c) Gazdasági területek (jelentős mértékű zavaró hatás nélküli ipari, valamint kereskedelmi, szolgáltató területek) építési övezetei Gip/Kt-sz kistelkes ipari gazdasági terület Gip/Kt-sz1 kistelkes ipari gazdasági terület intenzívebb beépítéssel Gip/Nt-sz1 nagytelkes ipari gazdasági terület intenzív beépítéssel Gip/Nt-sz2 nagytelkes ipari gazdasági terület Gip/Nt-sz3 nagytelkes ipari gazdasági terület intenzívebb beépítéssel 164 Gip/Má mezőgazdasági-ipari gazdasági terület Gksz/Kt-sz kistelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz/Nt-sz nagytelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz/Nt-sz/p nagytelkes kereskedelmi szolgáltató terület a paradicsomi városrészen 165 Gksz/Nt-sz/p nagytelkes kereskedelmi szolgáltató terület a paradicsomi városrészen Gksz/Vk-sz városkapu kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület d) Üdülőterületek építési övezeti Üü/T-sz társas üdülőházas üdülőterület Üh/Kt-sz kistelkes egyéni hétvégiházas üdülőterület Üh/Nt-sz nagytelkes egyéni hétvégiházas üdülőterület
160
Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 162 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 163 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 164 Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától. 161
165
Megállapította a 17/2011. (III.28.) számú rendelet. Hatályos 2011. május 1. napjától.
43
e) Különleges területek építési övezetei K/Nb nagybevásárló központ területe K/Kh egészségügyi területek K/Sp nagykiterjedésű sportolási célú terület K/T temetők területei K/Hv honvédelmi terület K/Szt település szennyvízkezelőjének területe K/Aj autóbusz járműtelep területe K/Üa üzemanyagtöltő önálló létesítményként K/Lg logisztikai terület K/B bánya terület 166 K/Vf/Re-sz világfürdő sajátos, rehabilitációs egészségügyi különleges területe, szabadonálló beépítéssel, 167 K/Vf-sz,z világfürdő strandegyüttesének különleges területe szabadonálló beépítéssel, kivételesen zártsorú beépítés is engedélyezhető; 168 K/SZ/Z-sz Különleges szárazulat(sziget), közhasználat előtt megnyitott, jellemzően zöldterületi fedettségű, szabadidő eltöltését szolgáló különleges terület, szabadonálló beépítéssel 169 K/Vf-kb A világfürdő fenntartó, karbantartó, ellátó létesítményeinek övezete, 170 K/Kvh-sz Városközponti egészségügyi terület (2) Beépítésre nem szánt területek a) Közlekedési és közmű területek övezetei Vasúti közlekedési terület KÖ/k vasút és vasútállomás területe Közúti közlekedési terület KÖ/f külterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik, KÖ/b belterületi főutak és csomópontjai KÖ/gy belterületi gyűjtőutak Egyéb közlekedési terület KÖ/sg személygépkocsi tárolás területe Közmű terület KM közmű terület 171 KÖ/ki belterületi kiszolgáló utak 172 KÖ/vf belterületi vegyesforgalmú utak 173 KÖ/m belterületi magánutak 174 KÖ/ke belterületi kerékpárutak 175 KÖ/gya belterületi gyalogutak b) Zöldterületek 166
Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 168 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 169 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 170 Megállapította a 48/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. november 20. napjától. 171 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 172 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 173 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 174 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 175 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 167
44
Zvkp városi szintű közpark Zkpe városközponti közpark-együttes Zkp városrészi közpark Zkk közkert c) Erdőterületek Ev védelmi (védett és védő) erdő terület Eg gazdasági erdő terület Ee egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület 176 Ee/Vf-1 egészségügyi-szociális-turisztikai parkerdő a Világfürdő területén; 177 Ee/Vf-2 egészségügyi-szociális-turisztikai parkerdő a Világfürdő területén; d) Mezőgazdasági területek Má általános mezőgazdasági terület Mk kertes mezőgazdasági terület 178 e) Vízgazdálkodási területek, 1. folyóvizek medre és parti (védműve és megközelítő) sávja, 2. állóvizek medre és parti sávja (védműve és megközelítő), állóvizek (tavak) medre és parti sávja (védműve és megközelítő), 3. folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 4. közcélú nyílt csatornák medre és parti (védműve és megközelítő) sávja, 5. vízbeszerzési területek és védőterületeik, 6. hullámterek. 179 f) Vízgazdálkodással összefüggő területek 1. vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek, 2. árvízi szükségtározók területe, 3. árvízi vésztározók területe, 4. V/kikötő.” 180 g) Különleges területek Kk-sppályák sportpályák, különleges nagykiterjedésű sportolási területek; Kk-spgolf golfpálya, különleges nagykiterjedésű sportolási területe; 181 K/Kp kegyeleti park területe
IX. fejezet AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI LAKÓTERÜLET Nagyvárosias lakóterületek
48. §182 (1) Nagyvárosias lakterületek építési övezeteinek jele és megnevezése Ln/Sz szabadonálló (volt telepszerű) beépítésű lakóterület és lakossági ellátó épületeinek intézményterülete 176
Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 178 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 179 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 180 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 181 Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. 182 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 177
45
(2) Épületek rendeltetése: a) Elhelyezhető rendeltetések: lakóépület. b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések: szálláshely szolgáltató épület, igazgatási (iroda) épület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény. üzemanyagtöltő, termelő kertészeti építmény, gazdasági építmény termelő kertészeti építmény, gazdasági célú ipari építmény. d) Meglévő lakóépületek egyedi szabályai: a lakóépületen magastető és/vagy emeletráépítés az épületegységeken egy ütemben létesíthető az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően, de felvonó létesítése és tűzvédelmi szempontból a többszintes épület középmagas kategóriába, a középmagas épület magas kategóriába nem minősíthető át, a meglévő lakások összevonhatók. (3) Beépítési mód: szabadonálló, a kiegészítő rendeltetésű épületek zártsorúan is elhelyezhetők. (4) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, egészségügyi, szociális (továbbiakban: lakossági ellátó) épület céljára telek alakítható, a meglévő épülete bővíthető, vagy új épület emelhető. (5) Az úsztató közterületen, illetve a telekalakítás után keletkező beépített építési telken a lakókert jobb használata érdekében játszóház, esőtető, szociális helyiség stb. is épülhet az indokolt nagyságban, de legfeljebb 50 m2 alapterülettel és 4,5 m építmény magassággal. (6) Járművek elhelyezése: a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén az építési feltételeknél részletezettek szerint. b) Lakossági ellátó épületekhez a szükséges parkolóhelyek 50%-a telken belül megépítendő. (7) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 3. (8) Az építési övezet telke az 1. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 1. Táblázat Az építési övezet jele
Ln/Sz
legkisebb kialakítható
A telek megengedett legnagyobb szintterületi beépítési terepszint alatti mutatója mértéke beépítési mértéke m2/m2 % %
legkisebb zöldfelületi mértéke %
Az épület megengedett legkisebb legnagyobb
területe
szélessége
építménymagassága
m2
m
1200
25
3,00
30
60
40
12,5
K*
400
12
1,00
40
80
20
4,5
7,5
M
Ln /Sz lakossági ellátó épületek
Jelmagyarázat:K*
(4) pont figyelembevételével 46
(9) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: teljes. Kisvárosias lakóterületek
49. §183 (1) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése Lk/H-sz hagyományos szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterület Lk/H-z hagyományos zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület Lk/S-sz szabadonálló beépítésű kisvárosias lakóterület Lk/S-z zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület és lakossági ellátó épületeinek intézményterülete (2) Épületek rendeltetése: a) Elhelyezhető alaprendeltetések: -
lakóépület,
-
szálláshely szolgáltató, vendéglátó épület,
helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy rendeltetési egység. b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések: -
-
egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület vagy rendeltetési egység,
sportlétesítmény helyi lakosság ellátása céljára. c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: -
sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény, amelynek egyidejű befogadóképessége meghaladja =
fő és gyűjtőút mentén az 500 főt,
=
lakóutca mentén a 300 főt.
-
üzemanyagtöltő,
-
termelő kertészeti építmény,
gazdasági építmény. d) Meglévő és tervezett lakóépületek egyedi szabályai: -
a lakóépületen magastető és/vagy emeletráépítés az épületegyütteseken egy ütemben létesíthető az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,
(3) Beépítési mód: szabadonálló és zártsorú. (4) A úsztató közterületen, illetve a telekalakítás után keletkező beépített építési telken a lakókert jobb használata érdekében lakótömbönként egy játszóház, esőtető, szociális helyiség stb. is épülhet az indokolt nagyságban, de legfeljebb 25 m2 alapterülettel és 4,5 m építmény magassággal. 183
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
47
(5) Járművek elhelyezése: a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén valamennyi – meglévő és új – lakásonként egy szgk. elhelyezéséről gondoskodni kell. b) Lakossági ellátó épületekhez a szükséges parkolóhelyek 50 %-a telken belül megépítendő. (6) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 2. (7) Az építési övezet telke a 2. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 2. Táblázat Az építési övezet jele
legkisebb kialakítható
A telek megengedett legnagyobb szintterületi beépítési terepszint alatti mutatója mértéke beépítési mértéke m2/m2 % %
legkisebb zöldfelületi mértéke %
Az épület megengedett legkisebb legnagyobb
területe
szélessége
építménymagassága
m2
m
Lk/H-sz
800
16
1,00
40
80
20
5,5
7,5
Lk/H-z1
500
12
1,00
40
80
20
5,5
7,5
Lk/H-z2
300
10
1,50
60
60
20
5,5
7,5
Lk/S-sz
1200
25
1,50
40
60
40
5,5
12,5
Lk/S-z
600
12
1,50
40
60
40
5,5
12,5
400
12
1,00
40
80
20
4,5
7,5
m
Lk/S-z lakossági ellátó épületek
(8) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: teljes. Kertvárosias lakóterületek
50. §184 (1) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése Lke/H-sz hagyományos, szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület Lke/H-o hagyományos, oldalhatáron álló beép. kertvárosias lakóterület Lke/H-z hagyományos, zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterületek Lke/S-sz szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterületek Lke/S-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületek Lke/S-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterületek (2) Elhelyezhető rendeltetések: a) Elhelyezhető alaprendeltetések: 184
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
48
lakóépület lakásdominanciával, a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek. b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett: szálláshely szolgáltató épület, vagy rendeltetési egység, igazgatási (iroda) épület, vagy rendeltetési egység, vagy helyiség, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység, a környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység, c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény, amelynek egyidejű befogadóképessége meghaladja = fő és gyűjtőút mentén az 500 főt, = lakóutca mentén a 300 főt. üzemanyagtöltő, termelő kertészeti építmény, gazdasági épület, kivéve a megengedett állattartáshoz szükséges 185 méretű építmény (ól, takarmánytároló stb.), nem tartható fenn azonban ilyen épület állattartás nélkül. d) Meglévő és tervezett lakóépületek egyedi szabályai: (3) Beépítési mód: szabadonálló, zártsorú és oldalhatáron álló és ikres. (4) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató lakások (apartmanok) számának korlátozása: 500 m2-t el nem érő telken legfeljebb 1 db lakás 500-999 m2 közötti telken legfeljebb 2 db lakás 1000-1499 m2 közötti telken legfeljebb 3 db lakás 1500 m2 fölötti telken legfeljebb 4 db lakás építhető. (5) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 2. (6) Az építési övezet telke a 3. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 3. Táblázat Az épület A telek megengedett megengedett legkise legnagy legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb bb obb Az építési terepszint övezet jele szintterü beépítés szélesség alatti zöldfelüle építménymagass területe leti i e beépítési ti mértéke ága mutatója mértéke mértéke m2 m m2/m2 % % % m -
Lke/H-sz 185
800
18
0,50
30
50
50
3,5
5,5
Az állatok elhelyezéséhez szükséges minimál méretnek legfeljebb kétszerese.
49
Lke/H-o
600
14
0,50
30
50
50
3,5
5,5
Lke/H-z
600
12
0,50
30
50
50
3,5
5,5
Lke/S-sz1
800
20
0,60
30
50
50
3,5
7,5
Lke/S-sz2
800
20
0,60
30
50
50
3,5
6,0
Lke/S-o
600
14
0,60
30
50
50
3,5
4,5
Lke/S-z
400
10
0,60
30
50
50
3,5
7,5
(7) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: részleges. (8)186 Az előkert beépítési módtól függetlenül 0,0 m lehet, ha a kialakult állapot szerint legalább 8 utcai beépítés alkotta összefüggő, kialakult utcaképi egység- esetében is 0,0 m.” Falusias lakóterületek
51. §187 (1) Falusias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése Lf/H-o hagyományos oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület Lf/S-sz szabadonálló beépítésű falusias lakóterület Lf/Nt-sz nagytelkes, szabadonálló beépítésű falusias lakóterület (2) Elhelyezhető épületek rendeltetése: a) Elhelyezhető alaprendeltetések: lakóépület lakásdominanciával, a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek. b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett: szálláshely szolgáltató rendeltetési egység, igazgatási (iroda) rendeltetési egység, vagy helyiség, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység, a környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység, termelő kertészeti és gazdasági építmény c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény, amelynek egyidejű befogadóképessége meghaladja = fő- és gyűjtőút mentén az 500 főt, 186 187
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
50
= lakóutca mentén a 300 főt. üzemanyagtöltő. (3) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató lakások (apartmanok) számának korlátozása: 750 m2-t el nem érő telken legfeljebb 1 db lakás, 750 - 1499 m2 közötti telken legfeljebb 2 db lakás, további 750 m2 telekterületenként további 1-1 lakás építhető, egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó. (4) Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló. (5) Beépítés részletes előírásai: a) Termelő kertészeti egység fóliasátra vagy üvegháza – a beépítési módtól függetlenül – az utcai telekhatártól mért 10 m-es távolságon túl helyezhető el. Az építmény a Szabályozási Terv szerinti kötelező zöldfelületen is létesíthető. b) Gazdasági épület az utcai telekhatártól mért 20 m-es távolságon túl helyezhető el, legalább 3 m-es oldal- és hátsókerttel és legfeljebb 5,5 m homlokzatmagassággal, c) A falusi turizmus területén földszintes sport és szabadidő létesítmények (lovarda, sportterem, állat- és növénybemutató terem stb.) a gazdasági épület előírásai szerint helyezetők el, de területük nem veendő figyelembe a beépítettség számításánál. A balesetveszély elkerülése figyelembevételével kell a faültetési kötelezettséget és zöldfelületi fedettséget megállapítani. A megengedett legnagyobb szintterületsűrűség azonban minden esetben betartandó. (6) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 2. (7) Az építési övezet telke a 4. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 4. Táblázat legkisebb kialakítható Az építési övezet jele
A telek megengedett legnagyobb szintterületi beépítési terepszint alatti mut mér beépítési atój téke mértéke a m2/m2 % %
Az épület megengedett legkisebb legnagyobb
legkisebb zöldfelületi mérté ke
területe
szélessége
m2
m
Lf/H-o
800
12
0,45
30
40
40
3,5
4,5
Lf/S-sz
1000
20
0,50
30
40
50
3,5
7,5
Lf/Nt-sz
2000
25
0,70
30
60
30
3,5
7,5
mértéke:
részleges,
illetőleg
(8) Az övezetben szükséges közművesítettség Lf/Nt-sz övezetben hiányos is lehet.
építménymagassága
%
m
az
VEGYES TERÜLET Településközpont vegyes területek
52. §188 188
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
51
(1) Településközponti vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése Vt/N-z nagyvárosi, zártsorú beépítésű településközponti vegyes terület Vt/N-sz nagyvárosias (úszótelkes jellegű), településközponti vegyes terület189 Vt/Ki-z kisvárosi, intenzív, zártsorú beépítésű telep. közp. vegyes terület Vt/Kh-z kisvárosi, hagyományos, zártsorú beép. telep. közp. vegyes ter. Vt/K-z kisvárosi, zártsorú beépítésű településközponti vegyes terület Vt/K-sz kisvárosi, szabadonálló beép. településközponti vegyes terület Vt/K-o kisvárosi, oldalhatáron álló beép. településközponti vegyes ter. Vt/Ke-z kertvárosi, zártsorú beépítésű településközponti vegyes terület 190 Vt/to-z turisztikai óváros településközpont vegyes terület (2) Épületek rendeltetése: a) Elhelyezhető alaprendeltetések: lakóépület, igazgatási (iroda) épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sport építmény nagykiterjedésű szabadtéri pályák és nagy befogadóképességű terek nélkül. b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések: parkolóház üzemanyagtöltő nélkül, megmaradó gazdasági építmények fenntarthatók és a környezeti terhelést csökkentő technológiai korszerűsítés végezhető, új gazdasági épület nem létesíthető. c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: üzemanyagtöltő, termelő kertészeti építmény, gazdasági építmény, (3) Beépítési mód: szabadonálló és zártsorú. (4) Előkert mérete: a nagyvárosias és kisvárosias zártsorú vegyes építési övezetekben igazodik a lakóövezetek kisvárosias előírásaihoz, a kertvárosias vegyes építési övezetnél pedig igazodik a lakóövezetek kertvárosias előírásaihoz.” 191
(5) Vt/Ke-z jelű kertvárosi – és a Vt/K-z2 kisvárosi zártsorú beépítésű településközponti vegyes területen az építhető lakások és szálláshely szolgáltató lakások (apartmanok) számának korlátozása: 500 m2-t el nem érő telken legfeljebb 1 db lakás, - 501-1000 m2 közötti telken legfeljebb 2 db lakás, - további 500 m2 telekterületenként további 1-1 lakás építhető, egyéb szálláshely szolgáltatás 2 db max. 2 vendéghálós egysége egy lakásnak számítandó. 189
Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 191 Módosította a 32/2009. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2009. szeptember 25. napjától. 190
52
(6) Egyedi előírások: A Megyeháza utca, a Városház utca és a Harruckern tér által határolt tömbben a meglévő, jellegében „úszótelkes” kialakítás fenntartható. A megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb lapostetős épületek fenntarthatók és legfeljebb 1,5 m magas térdfallal magastető (tetőtér beépítéssel) építhető rájuk megfelelő színvonalú építészeti kialakítás esetén, amely kiterjed a teljes épület építészeti megjelenésére. Egyéb építési előírások azonban betartandók. a Vt/N-sz övezetek területén tilos kerítést építeni és a telekterületek beépítetlen részeit közhasználatra meg kell nyitni.192 (7) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 3. (8) Az építési övezetben az 5. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni: 5. Táblázat az épület A telek megengedett megengedett legkise legnagy legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb bb obb Az építési terepszint övezet jele szintterü beépítés szélesség alatti zöldfelüle építménymagass területe leti i e beépítési ti mértéke ága mutatója mértéke mértéke m2 m m2/m2 % % % m Vt/N-z
800
20
2,40
60
80
10
12,5
16,5
Vt/N-sz193
2000
30
2,40
80
80
10
5,5
15,0
Vt/Ki-z
600
16
2,40
80
100
10
5,5
10,5
Vt/Kh-z
600
16
0,90
50
80
10
4,5
5,5
Vt/K-z1
600
16
1,60
50
80
20
5,5
9,5
Vt/K-z2
600
16
1,60
50
80
20
5,5
7,5
Vt/K-sz1
2400
45
1,20
35
70
30
5,5
9,5
Vt/K-sz2
2400
45
1,20
35
70
30
5,5
7,5
Vt/K-o
600
16
0,75
40
75
30
4,5
5,5
192 193
Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától.
53
Vt/Ke-z
600
16
0,75
40
70
20
4,5
5,5
Vt/to-z
2400
-
2,4
80
100
10
-
12,5
Vt/K-z3
1000
16
2,40
80
60
10
5,5
12,5
194
195
(9) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: teljes. (10) A Vt/Ki-z építési övezet sajátos előírásai (Ferencesek tere környéke):196 -
Előkert létesítése nem kötelező.
-
Az szgk. tárolást a Ferencesek terén - Dürer Albert utca és Liszt Ferenc utca közötti - közterületen lehet kialakítani, a teljes terület kertészeti terve alapján. A kertészeti tervben kell megoldani az OTÉK előírás szerinti 4 parkolónkénti 1 db fa telepítést, valamint a Ferencesek tere és a Göndöcskert közötti park zöldfelületi és gyalogos átvezetését.
(11)197 A Vt/K-z3 övezetre vonatkozó egyedi előírások: a) Az elő- oldal- és hátsókert mérete 0,0 m és 3,50 m között változhat. Központi vegyes (intézményi) terület
53. §198 (1) Központi vegyes (továbbiakban: intézményi) terület övezeteinek jele és megnevezése Vk/K-sz kisvárosi, szabadonálló beépítésű intézményi terület Vk/K-sz(Tp) termálpark speciális kisvárosi, szabadonálló beépítésű intézményi területe Vk/K-z kisvárosi, zártsorú beépítésű intézményi terület Vk/Ke-sz kertvárosi, szabadonálló beépítésű intézményi terület Vk/Ke-z kertvárosi, zártsorú beépítésű intézményi terület Vk/Jz-sz jelentős zöldfelületű, szabadonálló beépítésű intézményi terület 199 Vk/Vf-z világfürdő szálloda együttesének központi vegyes területe (2) Épületek rendeltetése: a) Elhelyezhető alaprendeltetések: igazgatási (iroda) épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, közösségi szórakoztató épület, 194
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától. 196 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 197 Beiktatta a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától. 198 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 199 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 195
54
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sport építmény, b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések: parkolóház üzemanyagtöltővel vagy anélkül, lakóépület a Vk/Jz-sz jelentős zöldfelületű intézményterületen lakás a földszinten is elhelyezhető a vele közvetlen kapcsolatban lévő intézménnyel együttesen. gazdasági rendeltetési egység csak a vele közvetlen kapcsolatban lévő intézménnyel együttesen helyezhető el. c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: termelő kertészeti építmény, önálló gazdasági építmény. (3) Beépítési mód: szabadonálló, zártsorú (4) Előkert mérete kisvárosias zártsorú vegyes építési övezetekben igazodik a lakóövezetek kisvárosias előírásaihoz, a kertvárosias zártsorú vegyes építési övezetnél pedig igazodik a lakóövezetek kertvárosias előírásaihoz. szabadonálló beépítés esetén – a szabadonálló beépítés általános előírásai szerint – legalább 5 m. (5) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 3. (6) Az építési övezetben 6. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni: 6. Táblázat Az épület megengedett
A telek megengedett Az építési övezet jele
legkisebb kialakítható
legnagyobb
legkisebb
legkisebb
legnagyobb
területe
szélessége
szintterületi mutatója
beépítési mértéke
terepszint alatti beépítési mértéke
zöldfelületi mértéke
építménymagassága
m2
m
m2/m2
%
%
%
M
Vk/K-sz1
2000
30
1,50
40
60
30
5,5
12,5
Vk/K-sz2
1000
20
1,75
50
60
25
5,5
9,5
Vk/K-sz3
1000
20
1,75
50
60
25
5,5
7,5
Vk/Ksz(Tp)
3000
-
2,00
60
70
15
4,5
15,0
Vk/K-z
800
16
1,50
40
60
30
5,5
12,5
Vk/Ke-sz
1000
25
0,75
30
50
40
5,5
7,5
Vk/Ke-z
600
12
0,75
30
50
40
5,5
7,5
55
Vk/Jz-sz 200
Vk/Vf-z
1500
40
0,90
25
30
50
3,5
10,5
9000
60
3,5
80
100
10
-
22,5
(7) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: teljes. GAZDASÁGI TERÜLET Ipari gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató területek
54. §201 202
(1) Gazdasági területek jelentős mértékű zavaró hatás nélküli ipari, valamint kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteinek jele és megnevezése: Gip/Kt-sz kistelkes ipari gazdasági terület Gip/Kt-sz1 kistelkes ipari gazdasági terület intenzív beépítéssel Gip/Nt-sz1 nagytelkes ipari gazdasági terület intenzív beépítéssel Gip/Nt-sz2 nagytelkes ipari gazdasági terület Gip/Nt-sz3 nagytelkes ipari gazdasági terület intenzívebb beépítéssel Gip/Má mezőgazdasági-ipari gazdasági terület Gksz/Kt-sz kistelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz/Nt-sz nagytelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz/Nt-sz/p nagytelkes kereskedelmi szolgáltató terület a paradicsomi városrészen Gksz/Vk-sz városkapu kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gip/Má-1203 nagytelkes mezőgazdasági-ipari gazdasági terület, major 204 Gip/Má-2 kistelkes mezőgazdasági-ipari gazdasági terület
(2)
Épületek rendeltetése: 205 a) Elhelyezhető alaprendeltetések: aa) Gip építési övezetekben jelentős zavaró hatás nélküli ipari épületek és rendeltetési egységek, ab) Gip/Má építési övezetekben növénytermesztési, állattenyésztési, halászati célú, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás épületei és rendeltetési egységei (jellemzően mezőgazdasági majorban végzett tevékenységek, földterület nélkül) ac) Gksz építési övezetekben kereskedelmi, szolgáltató épületek és rendeltetési egységek, ad) Gip/Má-1 építési övezetekben
200
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 202 Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. 203 Beiktatta a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától. 204 Beiktatta a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától. 201
205
Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
56
növénytermesztési, állattenyésztési, halászati célú, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás épületei és rendeltetési egységei (jellemzően mezőgazdasági majorban végzett tevékenységek, földterület nélkül) szolgálati lakással vagy anélkül, ae) Gip/Má-2 építési övezetekben növénytermesztési, állattenyésztési, halászati célú, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás épületei és rendeltetési egységei (jellemzően mezőgazdasági majorban végzett tevékenységek, földterület nélkül) önállóan vagy lakással; lakóépület önállóan gazdasági rendeltetésű épület nélkül. b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések: - Gip építési övezetben jelentős zavaró hatás nélküli kereskedelmi és szolgáltató épületek és rendeltetési egységek, - Gip/Má építési övezetekben jelentős zavaró hatás nélküli ipari és kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek, - Gksz építési övezetekben jelentős zavaró hatás nélküli ipari épületek és rendeltetési egységek (3) Elhelyezhetők továbbá kiegészítő rendeltetések: parkolóház és üzemanyagtöltő együttesen vagy külön-külön, igazgatási és egyéb iroda, sportlétesítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közösségi szórakoztató épület, rendeltetési egység kivéve alapellátást nyújtó gyermeknevelési és egészségügyi intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, kórház stb.). különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmény (elektronikai, kutató, média stb.) csak úgy helyezhető el, ha az építési övezet megengedett terhelésnél alacsonyabb terhelés műszaki gátjai (védőtávolság, zaj- és légszennyezés gátlás stb.) a létesítmény területén és terhére valósul meg. (4) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések: jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági épületek és rendeltetési egységek, különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmények, ha az ahhoz szükséges műszaki feltételek nem biztosíthatók. (5) Külterületen lévő G jelű építési övezetek előírásai: b) Csak olyan rendeltetés helyezhető el, amely rendeltetés nem akadályozza káros környezeti kibocsátásaival (por stb.) a külterületi területhasználatot (mező- és erdőgazdaság, állattartás), rendeltetés nem kívánja meg a külterületi területhasználat (mező- és erdőgazdaság, állattartás) korlátozását. c) Az ingatlanokon belül legalább 10 m oldalkertet kell kialakítani, amelyből min. 5 m széles szélső sávban fasort kell ültetni. (6)Beépítési mód: szabadonálló, de a Gip/Kt-sz kistelkes ipari, Gksz/Kt-sz kistelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen zártsorú beépítés is elhelyezhető, amely esetben a telek megengedett legkisebb 57
kialakítható területe 750 m2, szélessége 16 m lehet. (7) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani. (8) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. 206
(9) Az építési övezet telke a 7. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 7. Táblázat Az épület A telek megengedett megengedett legkisebb legkise legnagy legnagyobb legkisebb kialakítható bb obb Az építési terepszint övezet jele szintterü beépítés terület szélesség alatti zöldfelüle építménymagass leti i e e beépítési ti mértéke ága mutatója mértéke mértéke m2 m m2/m2 % % % m Gip/Kt-sz
1500
30
1,20
45
60
25
4,5
10,5
Gip/Kt-sz1
1500
30
1,50
50
60
25
-
10,5
Gip/Nt-sz1
3000
50
1,50
45
60
25
5,5
15,0
Gip/Nt-sz2
3000
50
1,00
30
50
30
4,5
10,5
Gip/Nt-sz3
3000
50
1,5
50
60
25
-
15
Gip/Má
3000
50
1,00
45
50
25
5,5
7,5
Gksz/Kt-sz
750
30
1,20
50
70
20
4,5
7,5
Gksz/Nt-sz
3000
50
1,50
50
70
20
5,5
15,0
Gksz/Nt-sz/p
3000
50
1,50
50
70
20
5,5
15,0
Gksz/Vk-sz
3000
28
1,20
30
60
20
6,0
10,5
Gip/Má-1207
3000
50
1,00
45
50
25
5,5
7,5
206 207
Módosította a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatályos 2011. április 1. napjától. Beiktatta a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
58
Gip/Má-2208
1500
25
1,20
45
60
25
4,5
7,5
(10) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: részleges. (11)209 Speciális beépítési paraméterek: a) a Gip/Má-2 építési övezetben a beépítési mód lehet szabadonálló vagy oldalhatáron álló is; az előkert mérete 0,0m és 5,0m között lehet, b) Gip/Má-1 és a Gip/Má-2 építési övezetekben, amennyiben az alkalmazott technológia megkívánja és egyéb előírás nem tiltja, továbbá nem akadályozza meg a szomszédos telkek beépítését, az építménymagasság 25,0m-ig növelhető. Üdülőházas területek és Hétvégiházas területek210
55. § (1) Üdülőterület építési övezeteinek jele és megnevezése Üü/T-sz társas üdülőházas üdülőterület Üh/Kt-sz kistelkes egyéni hétvégiházas üdülőterület Üh/Nt-sz nagytelkes egyéni hétvégiházas üdülőterület (2) Épületek rendeltetése: a) Elhelyezhető alaprendeltetés: üdülőépület. kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási célú épület.211 b) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetésű épületek: az üdülés alaprendeltetéssel ellentétes rendeltetések, (3) Beépítési mód: szabadonálló (4)212 Elhelyezhető üdülőegységek száma: Üü/T-sz építési övezetben elhelyezhető üdülő egységek száma – szoba, apartman, stb. – nem lehet nagyobb, mint az ingatlanon építhető legnagyobb szintterület mértékének 75 m2-rel való osztásából keletkező egész szám (kerekítve). Üh/Nt-sz építési övezetben legfeljebb 2 üdülő egység helyezhető el. Üh/Kt-sz építési övezetben legfeljebb 1 üdülőegység helyezhető el. (5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani. (6) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 1. (7) Az építési övezet telke a 8. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 8. Táblázat 208
Beiktatta a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
209
Beiktatta a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
210
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 212 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 211
59
Az építési övezet jele
legkisebb kialakítható
a telek megengedett Legnagyobb szintterületbeépítési terepszint alatti sűrűsége mértéke beépítési mértéke m2/m2 % %
legkisebb zöldfelületi mértéke %
az épület megengedett legkisebb legnagyobb építménymagassága
területe
szélessége
m2
m
Üü/T-sz
1500
40
0,90
25
30
60
3,5
10,5
Üh/Kt-sz
450
14
0,20
15
30
60
3,5
4,5
Üh/Nt-sz
750
20
0,20
15
30
60
3,5
5,5
213
m
(8) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: részleges, de az Üü/T-sz társas üdülőházas üdülőterületen teljes. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
56. §214 (1) Különleges területeken építmény vagy létesítmény elhelyezése esetén be kell tartani: a) az általános és az övezeti előírásokat, b) az e fejezetben foglalt egyedi előírásokat, c) az épületeket és létesítményeket a szabályozási terven az egyes tömbökön belül meghatározott beépítési mód szerint kell elhelyezni, d) valamint az építmények és létesítmények megvalósításához településrendezési szerződést kell kötni, e) az övezetben csak a célzott terület-felhasználásnak megfelelő alaprendeltetés helyezhető el, valamint az alaprendeltetéshez köthető kiegészítő rendeltetések helyezhetők el, f) az övezet területén telket alakítani elvi engedélyezési eljárás alapján lehet. g) amennyiben ilyen építési övezetben lévő telek más építési övezetben lévő telekhez csatlakozik, abban az esetben oldalkertet kell tartani, h) az elő-, oldal- és hátsókert szélső, legalább 5 m-es sávját zöldfelületként kell kialakítani, és abban nagylombú díszfából fasort kell ültetni, i) a létesítményt elhelyezni és ahhoz a szükséges infrastruktúrát kiépíteni, csak a városi önkormányzattal kötött megállapodás alapján lehet. (2) A különleges területek egyedi előírásai a. K/Nb Nagybevásárló központ területe Az építési övezetben elhelyezhető épületek alaprendeltetése: külterületi nagyméretű – mono- vagy multifunkcionális - kereskedelmi központ. Az övezetben kialakítandó telek, vagy egymás mellett fekvő, egyszerre, vagy egymásra épülő ütemek szerint beépülő telkeinek összes területe meghaladja a 3 ha nagyságot és a 12.000 m2 szintterületet. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. b. K/Kh Egészségügyi területek Az építési övezetben elhelyezhető épületek alaprendeltetése egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, egyéb szociális létesítmény). 213 214
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
60
-
c. -
-
d. -
-
-
-
-
e. f. -
-
Az építési övezetben kialakítandó telek, vagy egymás mellet fekvő, egyszerre, vagy egymásra épülő ütemek szerint beépülő telkeknek összes terülte meghaladja a 3 ha nagyságot és a tervezett összes létszám (egészségügyi és kiszolgáló személyzet, valamint a betegek és látogatók) meghaladja az 500 főt. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 1. K/Sp Nagykiterjedésű sportolási célú terület Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: tömeg és verseny sport szabadtéri építményeiből és épületeiből álló együttes, amelynek telke meghaladja az 3 ha nagyságot. A várhatóan zajjal járó szabadtéri (labda)pályákat a lakóterülettől lehetőleg 30 m széles fásított zöldfelülettel kell elválasztani. Az 5000 főnél nagyobb néző befogadóképességű sportlétesítményhez a tervezett egyidejű sportoló és nézői létszámához igazodóan az egyéni (szgk.) és a tömegközlekedés (busz, vasút) feltételeit együttesen tisztázni kell. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. K/T Temetők területei Az építési övezetben elhelyezhető épületek alaprendeltetése: temető létesítményei és kiszolgáló épületei. A meglévő temetők és a Szabályozási tervben megjelölt bővítési területeken a gondoskodni kell a temetők szükséges létesítményeiről és a temető használatának rendjéről. A megnyitott parcellákba való temetésen túlmenően új létesítményt elhelyezni (ravatalozó, hűtő, tároló stb.) csak valamennyi szükséges létesítményre (parkoló, zöldfelület stb. ) kiterjedő, és a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján lehet építkezni. Az építési övezetben kiegészítő rendeltetés akkor helyezhető el, ha a temető közegészségügyi és közbiztonsági feltételei maradéktalan teljesülése mellett a kegyeleti szertartások zavartalansága is biztosított. A meglévő temetőkön belül a működési szabályzat szerinti parcellagazdálkodást úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos területfelhasználások, építési övezetek határától a temető saját területén belül – az új és bővített telepítésű temetőkhöz hasonlóan - 30 m-es fásított védőtávolság kialakuljon. A temetővel szomszédos építési övezetek területén a temető határától számított legalább 150 m-es távolságon belül minden építési és területfelhasználás csak akkor valósítható meg, ha az a temető használatát kegyelet tekintetében sem sérti és a temető sem gyakorol olyan hatást az új rendeltetésre, amely azt korlátozná, vagy lehetetlenítené. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 1. K/Hv Honvédelmi területek Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: honvédelem létesítményei (honvédség, határőrség és egyéb fegyveres testületek). Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. K/Szt Település szennyvízkezelőjének területe Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezetvédelmi hatástanulmány alapján elfogadott tisztítási technológiához tartozó szennyvíztisztító berendezések és kiszolgáló épületei A telephelyek körül az ágazati előírásokon túlmenően legalább 50 m széles 61
véderdőt kell kialakítani a saját területen belül. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. g. K/Aj Autóbusz járműtelep területe Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: autóbusz járműtelep és kiegészítő létesítményei. A telephelyek körül az ágazati előírásokon túlmenően = lakóterület és vegyes övezet felé legalább 30 m széles, = egyéb terület-felhasználások felé legalább 18 m széles, többszintes védő zöldfelületet kell kialakítani a saját területen belül. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. h. K/Üa Üzemanyagtöltő területe Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üzemanyagtöltő állomás önálló épületben és kiegészítő létesítményekkel. Az előkert mérete kialakult állapot esetén, a közlekedési hatóság eseti szakvéleménye alapján 0 m-re csökkenthető. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. i. K/Lg Logisztikai terület Az építési övezetben logisztikai épületek és építmények (szabadtéri munkaterület és daruja stb.) helyezhetők el. A telephelyek körül az általános előírásokon túlmenően = lakóterület és vegyes övezet felé legalább 30 m széles, = egyéb terület-felhasználások felé legalább 10 m széles, többszintes védő zöldfelületet kell kialakítani a saját területen belül. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. j. K/B Bánya terület A külterületi építési övezetben elhelyezhető terület-felhasználás alaprendeltetése bányászat. Bányát nyitni csak bányászati terv alapján lehet, amelynek tartalmaznia kell a rekultiváció módját is. Elhelyezhető épületek alaprendeltetése csak a bányászattal összefüggő épület lehet (öltöző, iroda, raktár stb.) Elhelyezhető épületek kiegészítő rendeltetése csak a bányászatban résztvevőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató szociális épület lehet. Az építményekre csak a bányászat befejezéséig szóló építési, illetve használatbavételi engedélyt lehet kiadni, kivételt képez az olyan épület, amely a rekultivációs terv szerint is fennmaradhat, amelyekre határidő nélküli építési és használatbavételi engedélyt lehet adni. A telephelyek körül az általános előírásokon túlmenően = lakóterület és vegyes övezet felé legalább 30 m széles, = egyéb terület-felhasználások felé legalább 10 m széles, többszintes védő zöldfelületet kell kialakítani a saját területen belül, amely a rekultiváció után is megtartandó. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. k. K/Vk Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: sport és szállás célú létesítmények, ill. az alaprendeltetést kiegészítő egyéb rendeltetésű épületek, építmények. A várhatóan zajjal járó szabadtéri (labda)pályákat a lakóterülettől lehetőleg 30 m széles fásított zöldfelülettel kell elválasztani. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. 62
215
l.) K/Vf/Re-sz A világfürdő sajátos, különleges egészségügyi, rehabilitációs területe: - Az építési övezetben elhelyezhető épületek alaprendeltetése olyan hosszabb tartózkodásra szolgáló egészségügyi létesítmények (szanatórium, egyéb rehabilitációs létesítmények), melyek az akut betegápolást követő rehabilitációs kezeléseket szolgálják, a beteg eredeti egészségi állapotának megközelítéséig. - Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 1. 216 m.) K/Vf-z,sz A világfürdő strandegyüttesének különleges területe: - A világfürdő strandegyüttese, mely szabadtéri létesítményei mellett, a szezonalitásból adódó rossz kihasználtság elkerülése érdekében, fedett építményekkel a téli fürdőzést is biztosítani hivatott. - előkert beépítési módtól függetlenül 0,0 m lehet, - Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. 217 n.) K/Sz/Z-sz A világfürdő különleges szárazulatai(szigetek): - Az övezet területe közhasználat előtt megnyitott, jellemzően zöldterületi fedettségű, szabadidő eltöltésére, sportolásra szolgáló különleges terület. - Az övezetben elhelyezhető kikötő, füves sportpályák, stb. - A használathoz szükséges építmények környezetét egyszintes, gyeppel, vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel kell betelepíteni. - Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 3. 218 o.) K/Vf-kb A világfürdő fenntartó, karbantartó, ellátó létesítményeinek övezete, ahol elhelyezhető: oa.) nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, ob.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, oc.) mező- és erdőgazdasági építmény, od.) kertészeti építmény. 219 p) K/Kvh-sz Városközponti egészségügyi terület A K/Kvh-sz építési övezetben elhelyezhető épületek alaprendeltetése egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, egyéb fekvőbeteg-ellátó létesítmény, rendelőintézet, egyéb járóbeteg-ellátó létesítmény, egyéb egészségügyi és szociális létesítmény). A K/Kvh-sz övezetben az adott egészségügyi létesítmény kötelező kiegészítő létesítményein túl – akár önálló telken is – elhelyezhetők az alábbi kiegészítő rendeltetések: parkolóház üzemanyagtöltő nélkül, oktatási-nevelési létesítmény, konferencialétesítmény, szálláshely szolgáltató épület, gyógyszert és/vagy gyógyterméket és/vagy gyógyászati segédeszközt forgalmazó létesítmény. Nem helyezhető el új térfelszíni parkolóállás személygépjárművek részére a K/Kvh-sz övezeti létesítmények igényeinek biztosítására – kivéve a mozgáskorlátozotti igényeket – sem az övezetben, sem pedig a közvetlenül telekszomszédos közutak azon szakaszain, amely a közös telekhatár mentén fekszik. 215
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 217 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 218 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 219 Megállapította a 48/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. november 20. napjától. 216
63
Az építési övezet telke a 9. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 9. Táblázat Az épület A telek megengedett megengedett legkise legnagy legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb bb obb Az építési terepszint övezet jele szintterü beépítés szélesség alatti zöldfelüle építménymagass területe leti i e beépítési ti mértéke ága mutatója mértéke mértéke m2 m m2/m2 % % % m
(3)
220
K/Nb
3000
50
1,50
40
60
40
5,5
15,0
K/Kh
1500
40
0,90
25
30
50
3,5
10,5
K/Sp
1500
40
0,90
25
30
50
3,5
10,5
K/T
6000
80
0,45
15
20
60
3,5
10,5
K/Hv
3000
50
1,50
40
60
40
5,5
15,0
K/Szt
3000
50
1,50
40
60
40
5,5
15,0
K/Aj
3000
50
1,50
40
60
40
5,5
15,0
K/Üa
1500
40
0,90
25
30
50
3,5
10,5
K/Lg
3000
50
1,50
40
60
40
5,5
15,0
K/B
6000
80
0,45
15
20
60
3,5
10,5
K/Vk
3000
50
1,50
40
60
40
5,5
15,0
K/Vf/Resz
2500
60
1,6
40
50
40
-
12,5
K/Vfz,sz
10.000
80
1,0
35
70
40
-
16,5
K/SZ/Zsz
2000
-
-
8
10
80
-
7,5
221
222
220
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 222 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 221
64
223
K/Vf-kb
2000
-
1,2
40
40
40
-
7,5
1500
30
2,0
40
40
38,5
-
15,0
224
K/Kvh-
sz 225
(4) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: részleges, kivéve a Világfürdő Vf jellel megkülönböztetett övezeteit, ott teljes legyen.
X. fejezet BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 226 KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK
57. § (1)227 Közlekedési területek jele és megnevezése a) Vasúti közlekedési terület KÖ/k Vasút és vasútállomás területe b) Közúti közlekedési terület KÖ/f Külterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik KÖ/b Belterületi főutak és csomópontjai KÖ/gy Belterületi gyűjtőutak (jel nélkül) 228 KÖ/ki belterületi kiszolgáló utak 229 KÖ/vf belterületi vegyesforgalmú utak 230 KÖ/m belterületi magánutak utak 231 KÖ/ke belterületi kerékpárutak 232 KÖ/gya belterületi gyalogutak” c) Egyéb közlekedési terület KÖ/sg Személygépkocsi tárolás területe KÖ/ap Autóbusz tárolás területe d) Közmű terület KM Közmű terület (2) KÖ/k jelű vasút és vasútállomás területén a) Alaprendeltetés: a vasút létesítményei helyezhetők el, amelyek a vasúti vágányok, személy és teherpályaudvar létesítményei. b) Kiegészítő rendeltetés lehet: a vasúti szállítás kiegészítő létesítményei (raktárak, személyzeti és 223
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Megállapította a 48/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. november 20. napjától. 225 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 226 Módosította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. 227 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 228 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 229 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 230 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 231 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 232 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 224
65
utasvárók, személyzeti ideiglenes szálás stb.) a személyforgalom területén kereskedelem és szolgáltató tevékenység – szállásférőhely nélkül – elhelyezhető, a teherforgalom területén a teherárúval kapcsolatos logisztikai tevékenység közvetlen kiskereskedelmi árusítás nélkül. (3) A KÖ/f, KÖ/b, KÖ/gy jelű külterületi és belterületi főutak, valamint belterületi gyűjtő és egyéb utak közlekedési területein a) Alaprendeltetés: a közúti közlekedés (gépjármű, kerékpár és gyalogos utak) és közműhálózat létesítményei. b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető: gépkocsi parkoló és várakozó, = ha a közlekedés feltételeit nem akadályozza, = ha a közlekedésbiztonság feltételei azt megengedik, = amennyiben a megváltozó forgalmi viszonyok miatt a közúti a forgalom akadályává válik, vagy a közlekedés biztonság feltételei már nem állanak fenn, úgy a parkolás és/vagy várakozás megszűntetéséről és/vagy időben történő korlátozásáról haladéktalanul intézkedni kell, = semmisnek tekintendő minden olyan megállapodás, amely közterületi parkolást – a fenti feltételek ellenére - korlátlan ideig biztosít. egyéb rendeltetésű létesítmény csak meghatározott ideig szóló engedéllyel a Közterületalakítással kapcsolatos előírások fejezet szerint helyezhetők el, az alap- és kiegészítő rendeltetés által el nem foglalt területeken a zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani a Zöldfelületekre233 vonatkozó fejezet előírásai szerint. 234 (4) KM jelű Közmű terület alaprendeltetése: célzott területfelhasználással csak a közmű hálózat építményeinek elhelyezésére és kötelezően körbekerítendő védőterületeire szolgál. A védőterületen zöldfelületet kell létesíteni a lehetőségek alapján többszintű talajtakaró, cserje és fa fajok telepítésével. A Göndöcs-kertben levő övezetben tilos kerítést építeni és a zöldfelületet közhasználatra meg kell nyitni.235 (5) 236 ZÖLDTERÜLETEK
58. § (1) A zöldterületek övezeteinek jele és megnevezése: Zvkp Városi szintű közpark Zkpe Városközponti közpark-együttes Zkp Városrészi közpark Zkk Közkert (2) A közparkok és közkertek területén épületet elhelyezni, egyéb létesítményeket építeni, valamint zöldfelületet, parkot alakítani csak az építésügyi engedélyezési eljárás alapján lehet, amelyekhez kertépítészeti tervet is kell készíteni és engedélyeztetni. (3) A város közönsége előtt megnyitott tó vagy az Élővíz-csatorna, vagy az ezeket összekötő csatornák vízfelületével határos közpark vagy közkert sajátos követelményei: a) Tervezésüknél és kialakításuknál a vízügyi szempontok érvényre juttatásának biztosítását elsődlegesnek kell tekinteni. Ennek megfelelően engedélyezési tervük 233
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 235 Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. 236 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 234
66
engedélyezési eljárásában a vízügyi szakhatóság is közreműködik. b) Parti rézsűik tervezésénél és kialakításánál a balesetvédelmi szempontokat is kiemelten kell kezelni, de a vízhez való odajutást a partvonal teljes hosszúságban biztosítani kell. c) A mederkialakítást természet-közeli (mérnökbiológiai) módszerekkel kell megvalósítani. d) A csónakok és vízi sporteszközök használatához szükséges partkiképzést legalább 300 m-enként kell létesíteni, amelyhez a vízfelület felől és a közút felől egyaránt megközelíthetően legalább 50 m2 területű burkolt felületet kell kialakítani. (4) Zvkp jelű városi szintű közpark a város egészét szolgáló, annak kiemelt részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, több funkcionális egységet magába foglaló zöldterület. a) Városi szintű közparkok megnevezés: Vár-kert Göndöcs-kert Csiga-kert -237 b) Városi szintű közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni: pihenőkert-díszkert játszókert sportkert. c) A beépítés paramétereinek számításánál a parkban már elhelyezett – a park rendeltetésével közvetlenül össze nem függő - meglévő épületeket figyelmen – és számításon - kívül kell hagyni. (5) Zkpe jelű városközponti közpark-együttes a város kiemelt, frekventált részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, de csak egyetlen funkcionális egységet tartalmazó, a közlekedés elsődlegességét figyelembe vevő, elsősorban esztétikai-díszítő célú zöldterület. a)238 Városközponti közpark együttesek megnevezése: Kossuth tér – Eszperantó tér közpark együttese Petőfi tér – Erkel tér – Harruckern tér közpark együttese b) Városközponti közpark-együttesben az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni: pihenőkert-díszkert. c) A beépítés paramétereinek számításánál a parkban már elhelyezett – a park rendeltetésével közvetlenül össze nem függő - meglévő épületeket figyelmen – és számításon - kívül kell hagyni. (6) 239Zkp jelű városrészi közpark a város egy-egy városrészének központi részén elhelyezkedő, városrészi szinten kiemelt jelentőségű, változó mennyiségű funkcionális egységet magába foglaló zöldterület. Feladata elsődlegesen a környező városrész lakosságának kiszolgálása. Városrészi közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni: pihenőkert-díszkert játszókert sportkert. (7) Zkk jelű közkertek, amelyek nem érik el a közparkok többfunkciós parkjainak 237
Törölte a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 239 Módosította a 21/2007. (VII.3.) számú rendelet. Hatályos: 2007. július 15. napjától. Az utolsó két bekezdést hatályon kívül helyezte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatálytalan 2008. szeptember 26. napjától. 238
67
zöldterületi mértékét és minőségét, ugyanakkor egy, de méretüktől függően több funkcionális egységet is magukba foglalhatnak. Városrészi közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni: pihenőkert-díszkert játszókert sportkert. (8) Az övezetek földrészletei a 10. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be: 10. Táblázat Az építési övezet jele
legkisebb kialakítható
a telek megengedett legnagyobb szintterületbeépítési terepszint alatti sűrűsége mértéke beépítési mértéke m2/m2 % %
legkisebb zöldfelületi mértéke %
az épület megengedett legkisebb legnagyobb építménymagassága
területe
szélessége
m2
m
Zvkp
SzT szerint
SzT szerint
-
2,0
20,0
75
3,5
5,5
Zkpe
SzT szerint
SzT szerint
-
0,0
20,0
50
-
-
Zkp
SzT szerint
SzT szerint
-
1,0
20,0
75
3,5
5,5
Zkk
SzT szerint
25
-
2,0
20,0
75
3,5
3,5
240
m
ERDŐTERÜLETEK
59. § (1) Az erdőterületek övezeteinek jele és megnevezése: Ev Védelmi (védett és védő) erdő terület Eg Gazdasági erdő terület Ee Egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület 241 Ee/Vf-1 egészségügyi-szociális-turisztikai parkerdő a Világfürdő területén; 242 Ee/Vf-2 egészségügyi-szociális-turisztikai parkerdő a Világfürdő területén;” (2) Az erdőterületek általános előírásai: a) Az övezetekben elhelyezhető alaprendeltetés: az erdőművelés és a vadgazdaság létesítményei. Az alaprendeltetés mellett erdőrészletenként további rendeltetés vagy rendeltetések is megállapíthatók, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során figyelembe kell venni. b) Az övezetben megengedett legkisebb földrészletnél (telekméretnél) kisebb ingatlanon épület nem helyezhető el. c) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadonálló beépítési módot kell alkalmazni. d) Az építési engedélyezési tervekben az építtetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 240
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 242 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 241
68
teljes közművesítés vagy az ezt kiváltó – szakhatósági előírásoknak megfelelő közműpótló berendezések rendelkezésre állnak vagy azok létesítése biztosított, és azok meglétét a használatbavételi és/vagy telephely-engedélyezés feltételéül kell szabni. (3) Védelmi erdők előírásai a) A védelmi erdők védett vagy védő erdők lehetnek. b) Védett erdők: Körös-Maros Nemzeti Park területén található erdők Mályvádi-erdőben található Bányréti-őstölgyes Dénes-majori Csigás-erdő. c) Védő erdők: minden további, a Szabályozási terven védelmi erdőnek jelölt erdő. d)243 Védelmi erdőkben épület nem helyezhető el. (4) Gazdasági erdők előírásai a) A gazdasági erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás, amellyel kapcsolatos építmények helyezhetők el. b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető: őrház, erdészlak vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel. 244 c) Az erdőgazdálkodást az EVT. és az erdészeti hatóság előírásaival összhangban kell folytatni. (5) Egészségügyi-szociális-turisztikai és az oktatási-kutatási erdők előírásai a) Az egészségügyi-szociális-turisztikai erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás mellett egészségügyi-szociális és turisztikai célok ill. oktatásikutatási célok megvalósítása, amelyekkel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el. b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető: őrház, erdészlak, vadles vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel. 245 c) Az erdőgazdálkodást az EVT. és az erdészeti hatóság előírásaival összhangban kell folytatni. d) Az egészségügyi-szociális-turisztikai, valamint az oktatási-kutatási létesítmények beépítési feltételeit elvi építési engedélyben kell tisztázni. (6) Épületek és kerítések elhelyezésének szabályai megegyeznek a mezőgazdasági területek előírásaival. (7) Az övezetek földrészletei a 11. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be: 11. Táblázat 246 Az övezet jele
legkisebb kialakítható területe
szélessége
m2
m
a telek megengedett legnagyobb szintterületbeépítési terepszint alatti sűrűsége mértéke beépítési mértéke m2/m2 % %
legkisebb zöldfelületi mértéke %
az épület megengedett legkisebb legnagyobb építménymagassága 247
m
243
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 245 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 246 Törölte a 12/2012. (II.27.) számú rendelet. Hatálytalan 2011. április 1. napjától. 247 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 244
69
Ev
1500
30
-
0,0
0,00
90
-
-
Eg
100000
50
-
0,5
1,00
90
3,5
10,5
Ee
100000
50
-
5,0
10,0
80
3,5
10,5
248
Ee/Vf-1
100000
-
-
5.0
10,0
80
-
10,5
249
Ee/Vf-2
10000
-
-
-
-
90
-
-
(8)250 Az egészségügyi-szociális-turisztikai parkerdőben a Világfürdő területén, a világfürdő sajátos, erdőben szórtan elhelyezett, különösen természet közeli, rehabilitációs, egészségügyi különleges létesítményei helyezhetők el. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 60. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteinek jele és megnevezése Má Általános mezőgazdasági terület 251
Mk Kertes mezőgazdasági terület (2) A mezőgazdasági területek általános előírásai: a) A övezetekben elhelyezhető építmények alaprendeltetése: a növénytermesztés, az állattenyésztés, a halászat (halastó is). b) Az alaprendeltetésen túlmenően kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető még az alaprendeltetési tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, raktározás, logisztika, kereskedelem és iroda, vendéglátás, amelyben a lakás(ok) helyett kereskedelmi szállásférőhely is létesíthető, ismeretterjesztő épület. (3) Az övezetben az elhelyezhető épület rendeltetése, beépítettsége, építménymagassága stb. a hozzá szükséges megengedett legkisebb földrészlet (telekméret) szerint szabályozott az általános előírásoknak és az alábbi előírásoknak megfelelően: a)252 A védett gyep területén épület nem helyezhető el, a védett gyep területe és bármely más mezőgazdasági hasznosítás (pl. szántó, halastó) építési jogot keletkeztet az ingatlannak a nem védett terültén megvalósítható épülethez vagy a birtokközpont területén. b) Új épület létesítése esetén az épület mellett, vele legalább azonos alapterületen, de legalább 50 m2 fásított zöldfelület létesítendő honos vagy meghonosodott fafajokból. c) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadonálló beépítési módot kell alkalmazni. 248
Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 250 Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 251 Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 252 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 249
70
d) Az építési engedélyezési tervekben az építtetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a teljes közművesítés vagy az ezt kiváltó – szakhatósági előírásoknak megfelelő – közműpótló berendezések rendelkezésre állnak vagy azok létesítése biztosított, és azok meglétét a használatbavételi/telephelyengedélyezés feltételéül kell szabni. e) A közterületek felőli kerítés létesítése építési engedély köteles. f)253 Épület és kerítés megengedett legkisebb távolsága közterületek és vízfelületek felől: Közterület megnevezése Megengedett legkisebb távolság épülethez kerítéshez Közterületi főutak tengelyétől a közútkezelő 100 m 50 m engedélyével Közterületi mellékutak tengelyétől a 50 m 25 m közútkezelő engedélyével Helyi gyűjtőút tengelyétől 21 m 11 m Egyéb út és dűlőút tengelyétől 16 m 6m I. rendű árvízvédelmi gát vízoldali lábvonalától kifelé 60 m 20 m mentett oldali lábvonaltól befelé 110 m 20 m II. rendű árvízvédelmi gát vízoldali lábvonalától kifelé 60 m 20 m mentett oldali lábvonalától befelé 110 m 20 m Közcélú tavak és az Élővíz-csatorna meder élétől legalább 60 m 30 m Vízügyi területektől (tavak és csatornák) meder élétől 18 m 8m g) Amennyiben a területen – szabad téren vagy épületben - az alaprendeltetéstől védendő tevékenységet vagy környezetére veszélyes tevékenységet folytatnak, az emiatt - az illetékes szakhatóságok által - előírt védőterület biztosításáról saját területen belül kell gondoskodni. h) Az övezetek területén számos védett természeti értéket képező gyep (rét-legelő) helyezkedik el, amelyeket a természetvédelmi hatóság előírásai szerint kell művelni, valamint be kell tartani az alábbiakat: a területen építményt vagy épületet elhelyezni nem lehet, a védett területtől = legalább 10 m távolságban helyezhető el út és közművezeték, = legalább 20 m távolságban helyezhető el épület. (4) Má jelű - Általános mezőgazdasági övezet előírásai a) Birtoktest hozható létre, amely esetben több – akár más-más művelési ágú mezőgazdasági ingatlannak (birtoktest) egy közös birtokközpontja van az általános feltételek szerint. b) Új birtokközpont, valamint nem csak begyűjtött mezőgazdasági termény tárolására szolgáló gazdasági épület vagy épületcsoport létesítésének feltételei: A létesítmény a külterületi fő- vagy mellékútra közvetlen – a közútkezelő által elfogadott - csatlakozással rendelkezik, vagy olyan legalább 12 m széles köz- vagy magánúthoz csatlakozik, amelynek előbbiekhez való csatlakozása megoldott. A burkolt közúti hálózattól az épület legalább egy forgalmi sávos burkolt 253
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
71
-
úttal megközelíthető, vagy az legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kiépül. A kiépített közúti hálózattól a megközelítő út legalább egyik oldalán egységes és honos vagy meghonosodott fafajú fasorral rendelkezik, vagy azt legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kiültetik.
c) 254 d) Az övezet területén gazdasági épület mellett legalább 10 m oldalkertet kell kialakítani, amelyből 5 m széles szélső sávban fasort kell ültetni. (5) 255 (6) Mk jelű - Kertes mezőgazdasági terület előírási a) Kertes mezőgazdasági földrészlet alakításának előfeltétele, hogy a földrészlet legalább 10 m széles köz- vagy magánútról megközelíthető legyen. b) A legkisebb kialakítható földrészlet többszörösét meghaladó földrészlet megosztása az a) pont alatti telekalakításon túlmenően akkor lehetséges, ha a kialakuló telekcsoporthoz a közút felől legalább 10 m széles köz- vagy magánút kialakítása megtörtént. 256 (7) Az övezetek földrészletei a 12. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be: 12. Táblázat Az építési övezet jele
Mk szőlő gyümölcs Mk szőlő, gyümölcs, kert Mk szőlő, gyümölcs, kert Má - Mk szántó, gyep, nádas, halastó stb Má - Mk szántó, gyep, nádas, halastó stb Má birtok- központ
legkisebb kialakítható
A telek megengedett legnagyobb szintterületi beépítési terepszint alatti mutatója mértéke beépítési mértéke m2/m2 % % 3,0 csak gazd. 3,0 ép
területe
szélessége
m2
m
720-1500
12
1500-3000
15
-
3,0 csak gazd. ép
3000
30
-
3000
20
6000
10000
legkisebb zöldfelületi mértéke %
Az épület megengedett legkisebb legnagyobb építménymagassága m
-
0,0
4,5
3,0
-
0,0
7,5
3,0 lakás 50%
3,0
-
0,0
4,5
-
3,0 csak gazd. ép.
3,0
-
0,0
7,5
30
-
3,0 lakás 50%
3,0
-
0,0
7,5
45
-
(3,0)* 45 lakás 50%
3,0
3,0
0,0
10,5
Megjegyzés: * a (3,0) zárójeles érték a teljes földterületre, a zárójel nélküli érték a birtokközpont területére vonatkozik. (8) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: hiányos. 254
Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 256 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 255
72
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET ÉS ÁRVÍZVÉDELEM Vízgazdálkodási és vízgazdálkodással összefüggő területek 61. § (1) Vízgazdálkodási területek, 1. folyóvizek medre és parti (védműve és megközelítő) sávja, 2. állóvizek (tavak) medre és parti (védműve és megközelítő) sávja, 3. folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 4. közcélú nyílt csatornák medre és parti (védműve és megközelítő) sávja, 5. vízbeszerzési területek és védőterületeik, 6. hullámterek. 257 (2) Vízgazdálkodással összefüggő területek 1. vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek, 2. árvízi szükségtározók területe, 3. árvízi vésztározók területe. 4. V/kikötő. (3) A vízgazdálkodási területeken és a vízgazdálkodással összefüggő terülteken a vízgazdálkodás előírásait teljesíteni kell. Bármely területfelhasználás vagy építés a vízügyi hatóság 258 szakhatósági véleménye alapján engedélyezhető. (4) A vízgazdálkodási területeket és megközelítő sávjaikat – a zöldterületek övezeteit kivéve - az egyéb övezetek ingatlanaitól el kell választani. A telekalakítást legkésőbb a határos területek beépítése előtt el kell végezni. Olyan földrészlet vagy telek, amelynek területébe vízgazdálkodási terület belenyúlik, csak a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság egyedi szakvéleménye alapján építhető be. (5) A vízgazdálkodási terület beépítésre nem szánt és közforgalom előtt megnyitott víz- és zöldfelület, amely a város zöldfelületi rendszerének meghatározó része. A területnek csak e szabályzat szerint meghatározott részei zárhatók el a közforgalom elől és az elhelyezhető alaprendeltetés ill. a kiegészítő rendeltetés szerinti építményeket lehet a területen elhelyezni. (6) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető alaprendeltetés a) A vízgazdálkodás építményei a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomások, a hullámtér használatával összefüggő vízilétesítmények, az általános vízgazdálkodási célú vízkivételek vízilétesítményei (szívóaknák, gépházak, tolózárak, vezetékek stb.). (7) A vízgazdálkodási terület, V/kikötő jelű övezetein elhelyezhető kiegészítő rendeltetés259 a) A hajózás építményei - a kikötői, rév- és kompátkelőhelyi építmények b) A közbiztonság építményei - vízirendészet, határőrzés, vízimentés stb. építményei 260 c) A parti és a vízi turizmus – állandó és időszakos használatú – létesítményei, amelyeket a vízgazdálkodás és közbiztonság szempontjai alapján lehet kijelölni és használatuk időszakát e szempontok szerint korlátozni lehet: 257
Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. Törölte a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 259 Módosította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 260 Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 258
73
- Strand időszakos létesítményei, - Csónak számára megközelítő út és rámpa a vízfelületig, - Séta- és kerékpárutak. (8) A vízgazdálkodási területen nem helyezhető el a) Vízi-állás vagy ahhoz hasonló épület, amely a meder talajába épített vagy a meder talajára támaszkodó építmény (cölöpállás, horgászállás és –pad, napozó terasz, -stég jellegű építmény és azon épület, napozó stb.). (9) A közcélú tavakkal és csatornákkal kapcsolatos kiegészítő rendelkezések a) A közcélú tavak és csatornák területe: Állóvizek: Hunyadi-tó, Erkel-tó, Rákóczi-tó, Wesselényi-tó, Széchenyitó261, Bárdos-tó, Wesselényi-tó, Vis Vitalis (Kisökörjárás, Fürdő II.) két tava. Csatornák: Élővíz-csatorna, valamint az Élővíz-csatornát és tavakat összekötő meglévő és tervezett csatornák. 262 b) A területen az alábbi vízisport kiegészítő létesítmények is elhelyezhetők a védett oldalon a védősávon túli területen, közpark és közkert övezetnek megfelelően, a vízjárásnak ellenálló módon (hullámzás, jégzajlás stb.), vagy attól függően időszakosan: - csónakház - öltöző és nyilvános WC - vendéglátás - szabadtéri sportterület (tornapálya stb.) - díszítő célú híd, stég, szökőkút és egyéb vízzel ill. kerttel kapcsolatos közcélú berendezés (pl. víziszínpad stb.), és ezekkel összefüggésben utak és közművek. c) A beépítés feltételeit a vízgazdálkodási területtel határos zöldterületi övezet szerint kell meghatározni úgy, hogy a vízgazdálkodási terület (vízfelület és parti sávja) is a számítás alapjául szolgálhat. (10) Az vízgazdálkodással összefüggő területeken az árvízvédelem előírásait maradéktalanul – az övezeti előírások szerint megengedett területfelhasználás és építések tiltása vagy korlátozása mellett is – be kell betartani. Árvízvédelem 62. § (1) Az első- és másodrendű árvízvédelmi vonalak mentén betartandó tilalmak, előírások: a) Árvízvédelmi földmű és fal mentén elsőrendű árvízvédelmi vonal esetében 10-10 m széles, másodrendű árvízvédelmi vonal esetében 20-20 m széles védő területsávot az árvízvédelem érdekében beépíteni nem lehet és azon az árvízvédelem számára átjárást kell biztosítani. Gondoskodni kell arról, hogy e területsáv a Magyar Állam tulajdonába – és a vízügy vagy önkormányzat kezelésébe - kerüljön. 263 b) Árvízvédelmi földmű és fal mentén a lábvonaltól számítva a hullámtéren 60 m, a mentett oldalon pedig 110 m védő távolságon belül 261
Módosította a 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
262
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától.
263
74
anyaggödröt nyitni nem szabad, földmunkát végezni, vagy munkagödröt nyitni (tereprendezés, alapozás stb.) csak a vízügyi hatóság esetenkénti előírásai és engedélye alapján lehet végezni, árvízvédelmi művet meg- vagy elbontani csak a vízügyi hatóság engedélye alapján szabad. (2) Árvízvédelmi szükségtározók területe a) Megnevezése: Kisdelta árvízi szükségtározó és Mályvádi árvízi szükségtározó. b) Lehatárolása a Szabályozási terven az építési tilalmak függeléke szerint. c) A szükségtározók előírásai a területen csak erdő és mezőgazdaság folytatható, építményt elhelyezni nem, illetve csak a vízgazdálkodási rendeltetés céljára lehet. (3) Árvízvédelmi vésztározó területe: a) Megnevezése: Nagydelta árvízi vésztározó. b) Lehatárolása a Szabályozási terv szerint. c)264A vésztározó előírásai: ca) a területen erdőterület, mezőgazdaság terület, közlekedési és közműterületet alakítható ki, cb) építményt elhelyezni az övezetek alap- és kiegészítő rendeltetésének megfelelően lehet úgy, ha azok létesítéséhez az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hozzájárul, cc) valamennyi területfelhasználási egységen elhelyezhetők a vízgazdálkodáshoz és az árvízvédelemhez szükséges létesítmények, cd) birtokközpont nem alakítható ki a területen, de a mezőgazdasági földterületek beszámíthatók birtokközpont kialakításába. -
(4) Fakadóvízzel veszélyeztetett területek a) Lehatárolását a Szabályozási terv és a 3.sz. függelék: Fakadóvízzel veszélyeztetett területek jegyzéke tartalmazza. b) Fakadóvízzel veszélyeztetett területek előírásai a területen árvíz idején fakadóvíz feltörhet, amellyel kapcsolatos vízgazdálkodási védekezést a tulajdonos tűrni köteles, új rendeltetés és/vagy létesítmény elhelyezése, építése csak a teljes területre vagy egy részére vonatkozó veszélyeztetés vízrendezéssel történő megszüntetése után lehetséges. (5) Az árvízvédelem védőterületére eső területeken – a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolság területén valamennyi építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell – a vízügyi szakhatósági elbírálhatóság érdekében - vízügyi szaktervező által jegyzetten a meglévő földtani (talajmechanikai) és felszín alatti és vízrendezési állapotot, a beavatkozás (területfelhasználás, építés stb.) által bekövetkező változások 264
Módosította a 13/2013. (VI.31) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. július 1. napjától.
75
megtervezését, nyilatkozatot arról, hogy a tervezett beavatkozás következtében a meglévő állapotnál rosszabb, az általános előírásoknak meg nem felelő állapot nem fog keletkezni = sem a saját területen és létesítményekben = sem a szomszédos területen és létesítményekben az épület szigetelés vonalának abszolút magasságát, -265 valamint a használatbavételi engedélyben a felelős műszaki vezetőnek és a vízügyi tervezőnek közösen kell nyilatkozni arról, hogy az új létesítmények vízügyi szempontból is megfelelnek az engedélyezési dokumentációnak és az építés során nem találtak és nem végeztek az engedélyezési dokumentációtól eltérő munkát (altalajt, talajvizet megváltoztatóan stb.). (6)266 Vízügyi telephely elhelyezhető külterületen mezőgazdasági és erdőgazdasági területen, valamint belterületen a gazdasági övezetekben. (7)267 Gátőrházak a) Meglévő gátőrház a szükségessége idejéig megmaradhat, felújítható vagy bővíthető az indokolt mértékig. b) Új gátőrház - telephely nélkül - bármelyik övezetben elhelyezhető az elhelyezés általános feltételei szerint, amelyből kiemelendő a városképi szempont, amely főépítészi vélemény figyelembe vételével ítélendő meg. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 268
63/A. §
(1) Különleges beépítésre nem szánt területek, 1. Kk-sppályák sportpályák, különleges nagykiterjedésű sportolási területek; 2. Kk-spgolf golfpálya, különleges nagykiterjedésű sportolási területe; 3. K/Kp kegyeleti park területe269 (2) Sportpályák, különleges nagykiterjedésű sportolási területei: - Az övezetben elhelyezhető füves sportpályák, kalandpálya, extrémpark, stb. -Az övezetben elhelyezhető, a területet igénybevevők, látogatók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó épület, fitness-wellness szolgáltató épület, a használathoz, karbantartáshoz szükséges építmények. - Az övezetben elhelyezhető épületek, építmények környezetét kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállománnyal kell betelepíteni. Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. (3) Golfpálya, különleges nagykiterjedésű sportolási területe: - Az övezet területe jellemzően zöldterületi fedettségű, a célzott sporttevékenység előírásainak megfelelő technikai kialakítással, tavakkal, dombokkal, növényesítéssel stb. - Az övezetben elhelyezhető, a területet igénybevevők, látogatók ellátását szolgáló szálláshely szolgáltató épület, vendéglátó 265
Módosította a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 267 Beiktatta a 32/2008. (IX.26.) számú rendelet. Hatályos 2008. szeptember 26. napjától. 268 Beiktatta a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától. 269 Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. 266
76
épület, fitness-wellness szolgáltató épület. - Az építmények környezetét kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállománnyal kell betelepíteni. - Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása: 4. 270
(4) K/Kp jelű kegyeleti park előírásai: 1. Az övezetben elhelyezhető épületek alaprendeltetése: kegyeleti park létesítményei és kiszolgáló épületei. 2. A kegyeleti parkkal szomszédos területeken a kegyeleti park határától számított legalább 150 m-es távolságon belül minden építés és területfelhasználás csak akkor valósítható meg, ha az a kegyeleti park használatát kegyelet tekintetében nem sérti. 3. Kegyeleti parkot kialakítani csak korlátozás nélküli kert-és tájépítész tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített terv alapján lehet. 4. Az építménymagasságba kápolna tornyának és önálló harangtoronynak a magasságát nem kell beszámítani.
271
(5) Az övezetek telkei a 13. számú táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be: 13. Táblázat A telek megengedett
Az övezet jele
legkisebb kialakítható
legnagyobb
területe
szélessé -ge
szintterületi mutatója
m2
m
m2/m2
beépítési mértéke %
legkisebb terepszint alatti beépítési mértéke %
Az épület megengedett legki- legnasebb gyobb
zöldfelüle építménymagas-ti sága mértéke %
m
Kk-sppályák 8000
-
-
2
30
70
4,5
10,5
Kk-spgolf
30000
-
-
2
20
90
4,5
9,5
K/Kp
2000
20
-
2
2
50
4,5
7,5
272
(6) Az övezetben szükséges közművesítettség mértéke: teljes, a vezetékes csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározó is elfogadható.
XI. fejezet HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 270
Módosította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. Módosította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. 272 Megállapította a 22/2011. (IV.29.) számú rendelet. Hatályos 2011. június 1. napjától. 271
77
63. § (1) Ez a rendelet 2004. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi helyi rendeletek (szabályozási tervek) hatályukat vesztik: Megnevezés ÖK. rendelet száma Belváros, Városház u. – Harruckern tér – Pálffy u. SzT 23/2000.(IV.28.) Pándy Kálmán Megyei Kórház és környéke SzT 25/2002.(IV.28.) Gyula Város ÁRT 44/1991.(XII.23.) Gyula Város külterület építésügyi szabályozási előírások 4/1986.(II.23.) Belváros RRT 47/1985.(VIII.22.) Erkel Ferenc és Katolikus Gimnázium környéke RRT 19/1997.(VIII.19.) Felszabadítók útja RRT 37/1984.(VIII.28.) Újvári (Felszabadítók útja) RRT 48/1985.(VIII.22.) Román Város RRT 45/1986.(VIII.5.) Román Városi intézményközpont RRT 22/1997.(X.22.) Ajtósfalva RRT 20/1992.(VII.20.) Törökzugi Ker. és Eü.Int. Központ RRT 35/1997.(XII.19.) Halácsy u. SzT 61/1999.(XII.23.) Dobos I. u. lakóter. SzT 18/1996.(VI.28.) Gyep utcai temetők SzT 40/2001.(XI.23.) Orgona sétány SzT 26/2002.(VI.28.) Dénesmajor házhely kRRT 90/1989.(X.24.) Nagyváradi úti házhely kRRT 13/1995.(III. 31.) Kertész utca házhely kRRT 35/1995.(XI.24. Vértes utcai (Óvári) SzT 36/1997.(XII.19.) Mágocsi utcai tömbbelső és környéke SzT 18/1996.(VI.28.) Szanazug I. zkRRT 13/1984.(III. 13.) Szanazug II. toRRT 16/1987.(III.10.) Fehér-Körös balpart (Szilvás) zkRRT 72/1987.(IX.17.) János-zug zkKRRT 46/1986.(VIII.5.) Eleki úti zkRRT (I-II.) 22/1988.(III.29.) Déli ipari terület bővítés I. ütem 33/2003.(VIII.29.) (3) E rendelet mellékletei: 1. sz. melléklet SzT-B/1-17. jelű tervlapok: Belterület szabályozási terve (M = 1: 2 000), amely a belterületre, a tervezett belterületre és a nagytávlati belterületre vonatkozik. 2. sz. melléklet SzT-K/1- 8. jelű tervlapok: Külterület szabályozási terve (M = 1:10 000), amely a belterület szabályozási tervén kívül eső területre vonatkozik. (4) E rendelet függelékei 1. sz. függelék: Kulturális örökség országos védettségű egyedi értékei 78
Országos védettségű műemlékek jegyzéke 2. sz. függelék: 2/a Honos vagy meghonosodott fák jegyzéke 2/b Díszfák fontosabb méretei 3. sz. függelék: Fakadóvízzel veszélyeztetett területek jegyzéke (5) E rendeletet a mellékleteivel és függelékeivel együtt kell alkalmazni. (6) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (7) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) megfelel.273
Dr. Perjési Klára polgármester
Becsyné dr. Szabó Márta címzetes főjegyző 274
273 274
3. számú melléklet
Megállapította a 4/2009. (II.27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2009. március 1. napjától. Megállapította a 27/2010. (IX.24.) számú rendelet. Hatályos 2010. október 25. napjától.
79
80