Hogyan védjük meg az innovációt és eszmei javakat

InnoSupportTransfer – KKV-k innovációs tevékenységének támogatása 7. Innovatív ötletek és megoldások védelme 7.2. Nemzetközi szabályozások -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

7. Hogyan védjük meg az innovációt és eszmei javakat 7.2

Nemzetközi Szabályozás

Kulcsszavak:

Szellemi tulajdon, innováció, törvény, osztályozás, nemzetközi védelem Miután elolvasta a következő fejezetet ismeretet szerez arról, hogy miért fontos a szellemi tulajdon védelme egy külföldi piacon. Megismerheti a legfontosabb nemzetközi törvényeket és szabályozásokat, melyeket feltétlenül alkalmaznia kell, ha egy külföldi piacra kíván bevonulni termékével vagy szolgáltatásával. A rész feldolgozására körülbelül 30 percre lesz szüksége. Bevezetés Előbb vagy utóbb a legtöbb kis- és középvállalkozás (KKV) már nem csak egyetlen piacon működik, hanem a nemzeti határain túl is értékesíti termékeit, szolgáltatásait vagy engedélyezteti, szellemi tulajdon jogait és technikai tudását. Az Szellemi tulajdon jogok azonban területi elven működnek, ami azt jelenti, hogy általában csak az anyaországban, régióban vannak érvényben, ott, ahol a védelmért folyamodtak és fenntartották azt. Az Szellemi tulajdon védelme tehát létfontosságú az export piacokon is, hogy külföldön is ugyanazokat az előnyöket és védelmet élvezhessük, mint a hazai piacon. Gondolja ezt át, hogy időben érvényesítse Szellemi tulajdonunk védelmét minden olyan országban, ahova a belátható jövőben terméket vagy szolgáltatást exportál, engedélyezzen. 1 Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, kérjük vessen egy rövid pillantást a 7.1-es fejezetre, ahol a szellemi tulajdon védelmének eszközeiről van szó. Az Ön cége már most is működik külföldi piacokon? Ha igen, regisztrálta már a termékéhez, szolgáltatásához tartozó Szellemi tulajdon jogokat? Ha még nem, akkor szerepel ennek pótlása a rövid, közép vagy hosszútávú tervei között? 7.2.1 Mik az Szellemi tulajdon védelemének nemzetközi szabályai? A nemzetközi oltalmi szabályok nagyban megkönnyítik helyzetünket, ha egyszerre több külföldi országban kívánunk a szellemi tulajdon védelemmel élni. Ahelyett, hogy 1

InnoSupport: Innovációk Támogatása kkv-kben. 7.2 Nemzetközi Szabályozás. 2005

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


sok különböző nemzeti kérvényt nyújt be különböző nyelveken, a nemzetközi rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy csak egyetlen jelentkezést kell benyújtania, egyetlen nyelven, egyetlen regisztrációs díjért. Ezek a nemzetközi iktatási rendszerek nemcsak könnyebbé teszik a folyamatot, hanem jelzések és ipari tervek esetén jelentősen csökkentik a nemzetközi védelem megszerzésének költségeit. (A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) abban segíti a cégeket, hogy időt ad nekik innovációik kereskedelmi értékének felbecsülésére, mielőtt elkérnék a regisztrációs díjakat). A nemzetközi oltalmi szabályok három különböző védelmi mechanizmust foglalnak magukba, kimondottan ipari tulajdonjogokkal kapcsolatban:2 •

A Találmányok Nemzetközi Védelme a PCT rendszer védelme alatt áll, ami egy egyszerűsített többszintű szabadalmi iktatási rendszer. Ha Ön benyújt egy, a PCT rendszerhez tartozó, nemzetközi szabadalmi kérvényt, akkor Ön igazából világszerte több mint száz országban folyamodik szellemi tulajdona védelméhez.

•

A Védjegyek Nemzetközi Védelmét a „Madridi Rendszer” biztosítja. Ez a rendszer nagyban megkönnyíti a védjegyek regisztrálását, azokban az országokban, melyek tagjai a Madridi Rendszernek. Ha benyújtunk egy nemzetközi regisztrációs igénylést a madridi rendszer hatálya alatt, gyakorlatilag ugyanazt érjük el, mintha egyenként benyújtottuk volna őket a kívánt országokban. Ha egy ország nem utasítja vissza kérvényünket a megadott időkereteken belül, akkor kérvényünk ugyanúgy regisztrálásra kerül, mintha egyenesen a nemzeti regisztrációs irodának nyújtottuk volna be azt.

•

Az Ipari Tervek Nemzetközi Védelmét a Hágai Megegyezés biztosítja. Ez a rendszer egy ipari terv tulajdonosának biztosítja azt a lehetőséget, hogy tervét sok országban védelem alá helyezhesse, úgy hogy egyetlen kérvényt nyújt be, egyetlen nyelven, egyetlen regisztrációs díjért, melyet egyetlen valutában fizethet meg. A kérvény a Szellemi Tulajdonjogok Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájában nyújtható be.3

Nemzetközi Besorolás Bárkinek, aki szabadalmi kérvényt nyújt be, védjegyet vagy tervet regisztráltat nemzeti vagy nemzetközi viszonyok között, tisztában kell lennie azzal, hogy amit létrehozott azt nem birtokolja-e, vagy igényli-e már valaki más. Ahhoz, hogy ez kiderülhessen, hatalmas mennyiségű adatot kell átvizsgálni. 2 3

InnoSupport: Innovációk Támogatása kkv-kben. 7.2 Nemzetközi Szabályozás. 2005 Ibid.

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


A WIPO szerint négy fő nemzetközi besorolási típus létezik. 4 •

Nemzetközi Szabadalmi Besorolás (IPC): 1971-ben hozta létre a Strasburgi Egyezmény. Egy olyan nyelvektől független hierarchikus szimbólum rendszer, mely a szabadalmak és használati minták besorolását tartalmazza technológiai hovatartozásuk szerint.

•

A Nizzai Besorolás a termékek és szolgáltatások rendszere, melynek célja a védjegyek és szolgáltatás-jegyek nyilvántartása.

•

A Locarnoi Besorolás az ipari tervek nyilvántartásával foglalkozik.

•

A Bécsi Besorolás tartja nyilván azokat a márkajelzéseket, melyek figuratív elemeket tartalmaznak. 5

A Szellemi Tulajdon Világszervezete kezeli ezeket a szerződéseket.

7.2.2 Miért fontosak a nemzetközi szabályozások? Ne feledjük az Szellemi tulajdon jogok territoriális jellegűek, pl.: csak abban az országban, régióban érvényesek és nyújtanak tulajdonosának kizárólagos jogokat, ahol a kérvényt benyújtották és elfogadásra került. Ahhoz, hogy külföldön is biztonságban legyenek szellemi tulajdon jogai, azokat ott is be kell szerezni, kivéve természetesen akkor, ha azok automatikusan járnak, mert valamilyen nemzetközi fórumon (Berni Egyezmény, Irodalmi és Művészi Munkák Védelme) keresztül már elvégezte a formaságokat. A külföldi piacokon történő Szellemi tulajdon védelem legfőbb okai: •

Szellemi tulajdon jogok, lehetőségeket tárhatnak fel

•

Szellemi tulajdon jogok, különösen a védjegyek és ipari tervek, segíthetnek kedvező piaci helyzetek kialakulásához az export piacon

•

Szellemi tulajdon jogok növelik az esélyét, hogy termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatban külföldön is kialakul egy hűséges klientúra.6

különösképpen

a

szabadalmak,

új

üzleti

4

http://www.wipo.int/classifications/en/ Ibid. 6 http://www.wipo.int/sme/en/ip_business/export/export_opportunities.htm 5

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Ha elolvassa a fent említett Szellemi tulajdon védelmi okokat, mit gondol az Ön vállalkozása, cége szempontjából melyik a legfontosabb és miért? Konzultáljon vállalkozása jogi tanácsadójával ötletei kapcsán! Az európai és nemzetközi szabadalomvédelem további előnyei: Gazdaságosság és hatékonyság •

Egy költséghatékony időtakarékos megoldás, szabadalamak védelmére, jó néhány különböző országban.

•

Időintervallum, mély védelem, kötelező erejű jogszabály, fellebbezési lehetőség, ismérvei egy „erős” szabadalomnak

•

Minden európai és nemzetközi szabadalom átesik egy egyéni átvizsgáláson, majd minden tagállamban érvényes és alkalmazható lesz.

A védjegyekkel kapcsolatban, a legvonzóbb tulajdonság a közösségi védjegynek (CTM), hogy biztosítja a márka védelmét minden tagállamban, egy olyan összegért, mely lényegesen alacsonyabb, mintha minden egyes célországban külön kéne regisztráltatni. Ezen felül ennek a védjegynek nem feltétlenül kell forgalomban lennie ahhoz, hogy regisztrálni vagy megújítani lehessen. Továbbá a tulajdon jog egyetlen tagállamban történő megfelelő használata esetén is fenntartható a CTM regisztráció az EU teljes területén, megakadályozván a regisztráció felbontását az 5 éves nemhasználati periódus végén. Végezetül az a CTM regisztráció is fenntartható az eredeti hosszúságában, amit felmondtak, de nemzeti szinten lajstromba lett véve.7

7.2.3

Hol szükséges a nemzetközi szabályozás alkalmazása?

Általános ajánlás, hogy a lehető leghamarabb biztosítsa vállalkozása védelmét minden exportpiacon. A találmányokra vonatkozó szabadalmak esetében a legtöbb országban létezik egy 12 hónapos elsőbbségi időszak a benyújtást követően, amely idő alatt lehet szabadalomért folyamodni más országokban is. Miután ez az idő lejárt, általában már nem lehet szabadalmi védelmet kérvényezni más országokban. Ez egy jelentős bevételkiesést okozhat export tevékenységében.

7

http://www.inta.org/index.php?option=com_content&task=view&id=189&Itemid=59&getcontent=1

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Védjegyek és ipari tervek esetén a legtöbb országban létezik egy 6 hónapos elsőbbségi időszak, a benyújtást követően, amely idő alatt lehet szabadalomért folyamodni más országokban is. A szerzői jogokkal kapcsolatban, ha Ön állampolgára vagy lakója egy olyan országnak, amely tagja a Berni Egyezmény Irodalmi és Művészi Munkák Védelmére vonatkozó részének, vagy a Világkereskedelmi Szervezeten belül a TRIPS Megállapodásnak, minden munkája automatikusan védelmet fog élvezni a fenti szervezetek összes tagállamában. 8

7.2.4 Hogyan kell a nemzetközi szabályozást védelmi célokra felhasználni? SZABADALMAK Külföldi Szabadalmi kérvények Ha Ön úgy gondolja szükséges, hogy saját országán kívül is szabadalmaztassa találmányát, a legjobb amit tehet, hogy Európai Szabadalomért nyújt be kérvényt, mely lehetővé teszi a védettséget európai országokban. Ezen felül kérvényezhet nemzetközi szabadalmat is a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül, ami jelentősen csökkenteni fogja tengeren túli költségeit, és biztonságot garantál az egész világon, amíg eldönti melyik külföldi piacra is akar bevonulni. Európai szabadalom kérvényezése Az európai szabadalom elnyeréséért (ha az nem ütközik nemzetbiztonsági akadályokba) a következő helyeken lehet jelentkezni: •

Az Európai Szabadalmi Hivatal müncheni központjában, vagy a hágai és a berlini irodájában;

•

A Nemzeti Szabadalmi Hivatalokban.

Az elbírálás alapja egy egyszerű jelentkezés angol, francia vagy német nyelven. A jelentkezés elfogadása utána a kérvényező elindíthatja a szabadalmaztatás nemzeti részét az összes tagállamban, vagy csak az általa megjelöltben. Ha a szabadalom nyelve nem egyezik meg a célország hivatalos nyelvével, megfelelő fordítást kell igényelni. Ennek elmulasztása a szabadalom érvénytelenítéséhez vezet.

8

http://www.wipo.int/sme/en/ip_business/ip_protection/when.htm

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Nemzetközi szabadalom kérvényezése A PCT procedúrák betartásával egy egyszerű nemzetközi szabadalmi kérvény benyújtása lényegesen megkönnyíti a megfelelő biztonság elérését. A jelentkezést a nemzeti szabadalmi hatóságoknál (ha nincs nemzetbiztonsági vonatkozása), a WIPO-nál Genfben vagy az Európai Szabadalmi Hivatal hágai és müncheni irodájában lehet benyújtani. 9 VÉDJEGYEK 10 Védjegy beiktatásához, a megfelelő formanyomtatványt, annak kitöltése után, be kell adni a nemzeti védjegy irodába, vagy a delegált regionális irodák egyikébe. A következőket mindenképp mellékeljük: •

A védettség kinyilvánítása

•

Egy lista azokról a termékekről, szolgáltatásokról melyeket védetté kívánunk nyilváníttatni, illetve egy példa a védjegy alkalmazásáról

•

Az államnak befizetett regisztrációs díjak elismervénye.

Ha egy kollektív védjegyet regisztrálunk, csatolni kell e jegy használatát, irányítását és a kapcsolódó szankciókat tartalmazó dokumentumokat is. Ha változtatás nélkül meg kívánunk újítani egy védjegyet, csak be kell nyújtani a kérelmet és kifizetni a megfelelő díjakat. Elsőbbségi Igénylés – Lehetséges elsőbbséget kérni a jelentkezésünkhöz, ha azt már 6 hónappal előbb benyújtottuk bármelyik Párizsi Egyezmény tagországban. Más országok – Nézzen utána a márkajelzések védelmi szabályainak hazáján kívül, Európában és más helyeken. A védjegy szerzés részletei, költségei, kapcsolódó műveletei fontos részletek, melyeket nem árt figyelembe venni, amikor export lehetőségeket keres külföldön. A nemzeti szabadalmi hatóságok segíthetnek abban, hogy beszerezze a megfelelő külföldi műveletekkel kapcsolatos tudnivalókat. EU márkajelzések kérvényezése

9

InnoSupport: Innovációk Támogatása kkv-kben. 7.2 Nemzetközi Szabályozás. 2005 Ibid.

10

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Kérvényezhet nemzeti márkajelzés védelmet, ami biztosan megfelelő, ha csak a hazai piacra koncentrál. Azonban ha más területein is üzletel, fontolóra kell vennie a kérvény benyújtását a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (OHIM), hogy bejegyezzenek Önnek egy Közösségi Védjegyet. Közösségi védjegyek jogilag védettek és a teljes EU területén védelmet élveznek. Más külföldi lehetőségek – Ha Ön egy márkajelzés tulajdonosa, és nemzetközileg is biztosítani akarja annak védelmét, akkor a Madridi Rendszer alapján kell benyújtania egyetlen kérelmet, egyetlen helyre, egyetlen nyelven és a díjakat is egy valutában, svájci frankban, kell befizetnie és mindez minden aláíró országban ugyanazokat a jogokat biztosítja Önnek, mintha külön jelentkezett volna a nemzeti irodákban.

Hogyan regisztrálhatunk egy Közösségi Védjegyet A kérvényt az OHIM által összeállított formanyomtatványon kell beadni. Az egyszeri benyújtás történhet az OHIM alicantei központjában, postai úton, futárral vagy faxon, valamint benyújtható a nemzeti védjegy irodákban is. A kérvények megvizsgálásának felelőssége az OHIM-ot terheli. A közösségi védjegyek 10 évig érvényesek a benyújtástól számítva és megújíthatók. Hogyan regisztráljunk egy nemzetközi védjegyet Ahhoz, hogy nemzetközi védjegyért folyamodjunk előfeltétel, hogy tulajdonosai legyünk egy azonos nemzeti védjegynek, vagy azonos védjegyért elbírálás alatti kérelemmel rendelkezzünk. A nemzetközi kérvényt bármelyik regionális kihelyezett irodában benyújthatjuk, ha tartalmazza a következőket: •

A WIPO által készített formanyomtatvány megfelelően kitöltve

•

Ügyvédi meghatalmazás (ahol szükséges)

•

A védjegy egy másolata, ami megegyezik a nemzeti védjeggyel

•

Az államnak befizetett regisztrációs díjak elismervénye

•

A WIPO-nak nyújtandó nemzetközi eljárási díj

•

A regisztráció 10 évre szól és meghosszabbítható (WIPO tájékoztat a határidő lejárta előtt 6 hónappal).

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


A nemzetközi kérvények kitöltéséhez szükséges segítségért és hasznos tippekért kérjük tekintse meg a következő honlapot: http://www.wipo.int/madrid/en/guide/guide_partb_2-01.html#P18_881 A Madridi Rendszer azon a tényen alapszik, hogy a nemzetközi regisztrációhoz rendelkeznünk kell egy nemzeti vagy regionális védjeggyel, vagy benyújtott kérvénnyel. Az egyezmény értelmében a nemzetközi regisztrációhoz szükségünk van az úgynevezett alapvető regisztrációra, ami a nemzeti engedélyeket foglalja magába. A nemzetközi regisztrációs kérelemnek tehát, mindenképpen a már meglévő nemzeti regisztráció vagy a már beadott regisztrációs kérelem anyagainak továbbfejlesztett változatának kell lennie. A nemzetközi kérelem csak azokra a termékekre, szolgáltatásokra vonatkozhat, melyek az alapvető regisztrációban is szerepelnek. Regisztrált már Ön valamilyen nemzeti szellemi tulajdon védelmet? Ne feledje, ha regisztrált már hazájában, csak a Madridi Rendszer keretei között regisztrálhat! A legtöbb esetben a nemzetközi védjegy az egyszeri alkalommal benyújtásra került nemzetközi kérelemben meghatározott termékek és szolgáltatások listáján alapszik. A megállapodás értelmében azonban lehetséges, hogy ugyanazon kérvényben több nemzetközi regisztrációt is alkalmazzunk, vagy több már meglévő regisztrációban szereplő javak és szolgáltatások alapján kérjünk nemzetközi regisztrációt. Természetesen ugyanannak a személynek a nevén kell lennie minden kérvénynek és regisztrációnak, valamit ugyanazon irodának kell lennie a kiállító hatóságnak.11

Érdekes lehet Ön számára megtekinteni egy nemzetközi védjegy regisztrációs formanyomtatványt. Ez a jelentkezési lap nagyon hasonlít a többi Szellemi tulajdon védelmi eszköz. Tekintsen meg egy példát itt. SZERZŐI JOG A szerzői jogokkal kapcsolatban, ha Ön állampolgára vagy lakója egy olyan országnak, amely tagja a Berni Egyezmény Irodalmi és Művészi Munkák Védelmére vonatkozó részének, vagy a Világkereskedelmi Szervezeten belül a TRIPS

11

http://www.wipo.int/madrid/en/guide/guide_partb_2-01.html#P18_881

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Megállapodásoknak, minden munkája automatikusan védelmet fog élvezni a fenti szervezetek összes tagállamában. 12 TERVEK Az Ipari Tervek Nemzetközi Védelmét a Hágai Megegyezés biztosítja. Ez a rendszer egy ipari terv tulajdonosának biztosítja azt a lehetőséget, hogy tervét sok országban védelem alá helyezhesse, úgy hogy egyetlen kérvényt nyújt be, egyetlen nyelven, egyetlen regisztrációs díjért, melyet egyetlen valutában fizethet meg. 13

7.2.5 Esettanulmány Combining Innovative Technology with Artisan Production - Specchio Piuma S.a.S 14 Az olasz vállalat az alábbi üzleti szektroban fejti ki tevékenységét: •

Építő ipar

•

Színház tervezés

•

Csomagolás

•

Épületek megvilágítása

A vállalat tanácsadási szolgáltatást, tervezést és értékesítést kínál ügyfelei számára. 6 alkalmazottja van és ez éves forgalom: 450.000,00 (2002) EUR. Az 1993-as alapítása óta a vállalat védjegyvédelmet annak használt, hogy létrehozott egy szilárd vállalati azonosságot és egy erős imidzset. Védjegyvédelmet használtak a vállalat logójára, név, és az új termékek kereskedelmi nevére. Az ilyen védjegyek „SPECCHIOPIUMának” adták a lehetőséget, hogy fenntartsanak egy erős vállalati azonosságot a magas értékű piaci résekben. A technológiai környezet dinamikus megfigyeli és azonosítja az aktív résztvevőket úgy, hogy részt vesz nemzetközi eseményen, kiállításokon, marketing tanácsadásokon. A piacon való túlélést a technikai innováció biztosítja, a vállalati szolgáltatások megvalósítás és a vegyes vállalatokkal való együttműködés. A vállalkozás rendelkezik innovációs politikával. Az alkalmazott stratégia szorosan összekapcsolódik a személyre szabott megoldásokkal, amit a vállalat fejlesztett ki és szolgáltat. 12

InnoSupport: Innovációk Támogatása kkv-kben. 7.2 Nemzetközi Szabályozás. 2005 Ibid. 14 http://www.wipo.int/sme/en/case_studies/piuma.html 13

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


SPECCHIO PIUMA két nemzetközi alkalmazást szabadalmaztat miközben eredeti termékeket véd, és ez azt tervezi, hogy továbbra is arra használja az szellemi tulajdon jogait, hogy megvédje az eredményeket a különböző K+F szerződésektől, amiket együttműködésben ipari partnerekkel vagy vevőkben hajtottak végre. A vállalat beépíti a kereskedelmi információját az újítása eredményeibe és következetesen arra használja az szellemi tulajdonát hogy kihangsúlyozza a termékei egyediségét. 7.2.6. Összefoglalás A szabadalom védelem egy rendkívül fontos része a magas technológiai szintű innovációknak. Nemzetközi innovációk esetében még fontosabbá válik, amikor elérkezik a külföldi piacok „meghódításának” ideje. Nemzetközi törvények nagyon szigorúan rendelkeznek arról, hogyan védhetőek meg szellemi tulajdonaink külföldön. További előny az is, hogy az európai és nemzetközi szabadalmi hatóságok teljes körű vizsgálat alá vonnak minden kérvényt, így elfogadás után azokban az országokban is teljes érvényűek lesznek, melyek esetleg csak egy egyszerű nyilvántartási rendszert vezetnek.

Ebben a modulban, Ön megtanulhatta, hogy mik a szellemi tulajdonnal összefüggő legfontosabb nemzetközi szabályozások, valamint megismerhette azokat az alapvető törvényeket és megegyezéseket, melyek fontosak lehetnek az Ön számára. Most már tudja, hogy milyen nemzetközi normákat kövessen, ha Szellemi tulajdon védelmi eszközöket akar szerezni külföldön. BIBLIOGRÁFIA Szellemi Tulajdon Világszervezete: Útmutató a nemzetközi védjegyek regisztrálásához http://www.wipo.int/madrid/en/guide/guide_partb_2-01.html#P18_881 (utolsó megtekintés 2008-

12-01) InnoSupport: Innovációk Támogatása kkv-kben. 7.2 Nemzetközi Szabályozás. 2005 (utolsó megtekintés 2008-12-01) Szellemi Tulajdon Világszervezete http://www.wipo.int/sme/en/case_studies/piuma.html (utolsó megtekintés 2008-12-01)

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Szellemi Tulajdon Világszervezete http://www.wipo.int/sme/en/ip_business/ip_protection/when.htm (utolsó megtekintés 2008-12-

01) Szellemi Tulajdon Világszervezete http://www.wipo.int/classifications/en/ (utolsó megtekintés 2008-12-01)

Szellemi Tulajdon Világszervezete http://www.wipo.int/sme/en/ip_business/export/export_opportunities.htm (utolsó megtekintés

2008-12-01) A Nemzetközi Védjegy Egyesület egy non-profit szervezet, melynek feladata, hogy támogassa és előmozdítsa védjegyek és egyéb szellemi tulajdonok nemzetközi terjedését a hatékonyabb nemzeti és nemzetközi kereskedelem érdekében. Copyright © 2008 Nemzetközi Védjegy Egyesület, http://www.inta.org/index.php?option=com_content&task=view&id=189&Itemid=59&g etcontent=1 (utolsó megtekintés 2008-12-01) Ajánlott olvasmány magyar nyelven Faludi Gábor - Lontai Endre (2006) Magyar polgári jog - szellemi alkotások joga Eötvös József Könyv Kiadó Lawrence Lessig (2005) Szabad kultúra, A kreativitás természete és jövője Kiskapu Kft. Petrik Ferenc (2007) Tulajdonjogunk ma, a dologi jog mai érvényében Budapest, HVG-ORAC Tattay Levente (2007) A szellemi alkotások joga SZENT István Társulat Ajánlott olvasmány angol nyelven Szellemi Tulajdon Világszervezete (2007): International Classification of Goods and Services for the Purposes of the Registration of Marks (Nice Classification, 9th ed.)

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


Szellemi Tulajdon Világszervezete (2007): International Classification for Industrial Designs (Locarno Classification) A kilencedik kiadás, ami 2009. január 1.-vel fog életbe lépni, de elektronikus könyvtárakban már megvásárolható. SZÓSZEDET Szabadalmi Együttműködési Szerződés: A PCT egy nemzetközi szabadalmi törvényt létrehozó megállapodás, mely 1970-ben jött létre. Feladata, egy egységes kérvényezési rendszer felállítása és működtetése, hogy a tagországokban mindenfajta találmány védve legyen. A PCT keretein belül benyújtott kérvényt nemzetközi vagy PCT kérelemnek hívják. Ezt a nemzetközi kérelmet csak egyszer kell benyújtani a fogadó irodának egy nyelven. Benyújtás után a Nemzetközi Kutatási Hatóság (ISA) átvizsgálja a szabadalmakat, és írásban tájékoztatja a benyújtót találmánya mennyire szabadalmaztatható. Ezután kerül sor a Nemzetközi Előzetes Vizsgálati Hatóság (IPEA) vizsgálatára. Végezetül a nemzeti átvizsgálás, majd pedig az elismervények átadása következik, amit már a nemzeti szabadalmi hatóság végez. (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Patent_Cooperation_Treaty) A Közösségi Védjegy (CTM) egy olyan védjegy, amely regisztrációs eljárás alatt áll vagy már regisztrálták az Európai Uniónál, nem pedig a tagállamok nemzeti szintjein. A CTM egy, egyesített védjegy regisztrációt valósít meg Európában, melynek hatására elegendő egyetlen regisztráció az EU teljes területén. A CTM rendszer egységes karakterű. Azonban ha egy CTM kérvényt elutasítanak valamely tagállamban, az a kérvény teljes elutasítását eredményezi. Az elfogadott regisztráció azonban számonkérhető az összes tagállamban. A CTM rendszert a Belső Piac Harmonizációs Irodája kezeli, ami a spanyolországi Alicantéban található. (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Community_Trade_Mark) A Madridi Rendszer az elsődleges nemzetközi rendszer, mely a védjegyek regisztrációját kezeli a világ legkülönbözőbb joghatóságaiban. A rendszer központilag biztosítja az összes nemzetközi védjegy nemzetközi lajstromozását a különálló joghatóságoknál. A Madridi Rendszer olyan mechanizmusokat működtet, melyek lehetővé teszik védjegyeink védelmének fenntartását az egész világon. Ez a rendszer lényegesen hatékonyabb, mint az egyenkénti regisztráció a számunkra fontosnak ítélt országokban. (http://en.wikipedia.org/wiki/Madrid_System) Bona fide: Jóhiszeműleg, tehát meggyőződésből, jó lelkiismerettel tenni vagy mondani valamit. Jogi szempontból véve adás-vételi, bérleti, üzleti szerződésekből, továbbá a különös hűséget és megbízhatóságot kívánó fölhatalmazásokból származó kötelezettség.

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06


TRIPS Egyezmény: A Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, melyet a WTO kezel és sok alapvető szellemi tulajdon védelemmel kapcsolatos nemzetközi intézkedést takar. Különösképpen, tartalmazza azokat a feltételeket, melyeket egy nemzeti törvénynek teljesíteni kell, hogy a következő témák felett rendelkezhessen: szerzői jogok (az előadók, hangrögzítők, producerek és műsorsugározási szervezetek jogaival együtt), földrajzi árujelzők, ipari tervek, integrált áramkörök tervrajza, szabadalmak, növényfajtákra vonatkozó monopóliumok, védjegyek, bizalmas és titkos információk. (http://en.wikipedia.org/wiki/TRIPS_Agreement)

© InnoSuTra

1/13

2008-10-06

Hogyan védjük meg az innovációt és eszmei javakat

Recommend Documents