Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás Peremfeltételek felvétele, alapadatok bevitele a modellbe Modell többszöri futtatása, bearányosítás Modellezés várható eredményei
Modellezés szükségessége A hidrodinamikai modellezés segítségével (ha megfelelő adatmennyiség áll
rendelkezésünkre) a felszín alatti víztartókban lejátszódó folyamatok vizsgálhatóak, a vízmozgást leíró alapegyenletek numerikus módszerrel történő megoldásán alapuló számítógépes programok felhasználásával. Ennek alapján előre prognosztizálható a vízkészletre és dinamikára ható külső tényezők (emberi és természeti) hatása: vízkivétel, szennyezőanyagok terjedése, csapadékmennyiség stb. Segítségével elkülöníthetőek a víztesten a sérülékeny és kevésbé sérülékeny részek A modell eredményeinek segítségével hatásosabban meghatározhatóak azok az
intézkedések, amelyek alkalmazásával közép és hosszú távon is fenntartható a víztest jelenlegi jó állapota
Módszer kiválasztása Processing Modflow, FeFlow v 6.0 permanens hidrodinamikai modellezés: felszín alatti víztartóban, egy időbeni folyamat matematikai leírása, véges diferenciál módszerrel
A modellezendő terület lehatárolása, rácsfelosztás A határon átnyúló víztest hidrodinamikai rendszerének megismerésére 4 hidrogeológiai modellt építünk fel: 1 db az egész területet egybefoglaló regionális modellt (Feflow 6.0) 3 db. úgynevezett mintaterületi modellt: - Királyrdői modell (beáramlási terület) (Feflow 6.0) - Félixi modell (átáramlási terület) (Feflow 6.0) - Berettyóújfalu-Komádi modell (kiáramlási terület) (Processing Modflow)
A modellterület lehatárolása Alaptérképek, ArcView program Királyerdő-modell: a hegység É-i része, a Sebes Körös, és a Fekete Körös vízválaszója közé eső területrész Félix-modell: Váradtól D-re, Félix-fürdő tágabb környezet Alföld-modell: a TIKÖVIZIG hatásterületének D-i része Regionális-modell: az előbbi területek tágabb kiterjesztése, kb. 200 km2
A modell rácsfelosztása, csomopontfelosztása: A modell 500*500,100*100, 100*50, 50*50, m-es cellabeosztással és 3500 csomopontal (Feflow) készül
Geológiai felépítés, az egyes rétegek egymáshoz való viszonya, modell rétegfelosztása: -négyrétegű modell mindkét esetben (réteghatárok a területen található földtani térképek, fúrások alapján Kezdő vízszintek: -termelőkutak nyugalmi vízszintje, források, felszíni vízfolyások vízszintje Szivárgáshidraulikai adatok bevitele a modellbe: - fúrások szemcseeloszlási görbéje alapján - fúrási naplók adatainak felhasználása alapján - irodalmi adatok Kőzet tipusa
Kőzet tipusa Metamorf kristályos kőzetek Mezozoos mészkövek Pannon agyag, közetliszt Negyedkori kavicsok Negyedkori homokok
Felix modell m/nap 8 12 1 20 10
m/s 10-4 69,12 103,68 8,64 172,8 86,4
Metamorf kristályos kőzetek Karsztosodott mezozoos mészkövek
Királyerdő modell m/nap
m/s 10-4
8
69,12
Flis
12 1 20 10 4 0,5
103,68 8,64 172,8 86,4 86,4 86,4
Vetőzonák
1100
Pannon agyag, közetliszt Negyedkori kavicsok Negyedkori homokok Molasz
Egyes létesítmények helyének megadása - Figyelőkutak, termelő kutak koordinátahelyes bevitele a modellbe
Termelő kutak víztermelési adatai és a hozzátartozó vízszintadatok bevitele a modellbe (2010) 200 napos folyamatos termelési és vízszintváltozási idősor bevitele a modellbe
Határfeltétel adatainak, a területen található nagyobb vízállás idősorainak megadása (2010) 200 napos folyamatos vízállási idősorátlag bevitele a modellbe
1. réteg: a folyóvizek és a forrásparaméterek bevitele érdekében 10 m vastagságúra vettük. A földtani térkép szerint a következő litológiai egységekre bontottuk: mezozóos mészkövek és dolomitok, permo-mezozóos molasz, metamorfitok, felső-kréta és miocén flis jellegű összletek, pannon agyagos, márgás, homokos rétegek, a folyók mellett holocén kavicsos üledékek 2. réteg (100 m vastag): litológiai szempontból ugyanaz mint az első, csak a holocén üledék itt már nem jelentkezik. 3. réteg (150 m vastag): maradnak a mezozóos mészkövek és dolomitok, valamint a permomezozóos molasz, eltűnik a flis 4. réteg (200 m vastag): csak a a mezozóos mészkövek és dolomitok, illetve a metamorf kőzetek maradnak.
1. réteg: a folyóvizek és a forrásparaméterek bevitele érdekében 10 m vastagságúra vettük. A földtani térkép szerint a következő litológiai egységekre bontottuk: mezozóos mészkövek és dolomitok, metamorfitok, pannon agyagos, márgás, homokos rétegek, a folyók mellett holocén kavicsos és homokos összletek 2. réteg (100 m vastag): litológiai szempontból ugyanaz mint az első, csak a holocén homok üledék itt már nem jelentkezik. 3. réteg (150 m vastag): maradnak a mezozóos mészkövek és dolomitok, metamorfitok pannon agyagos, márgás, homokos rétegek a holocén üledékek teljesen hiányoznak 4. réteg (200 m vastag): csak a a mezozóos mészkövek és dolomitok, illetve a metamorf kőzetek nagyobb területet foglalnak el a pannon agyagos, márgás, homokos üledékekkel szemben
A modell réteg és csomopont felosztása a Királyerdői modellbe
A Királyerdői modell szivárgási tényező eloszlása
A Félix-i modell szivárgási tényező eloszlása
A modell kalibrálása Kalibrálás során (többszöri futtatás és kezdőfeltétel-változtatás után) a
mért és a program által számított értékeket hasonlítjuk össze. Ez dönti el, hogy helyesen építettük-e fel a modellt.
Általában a mért és a modell által számolt vízszintértékeket vesszük
figyelembe. Jól dolgoztunk, ha az eltérés 0.5-1 m közötti.
Számolt hidrosztatikai nyomásértékek a Királyerdői modellben
Számolt hidrosztatikai nyomás és vektortérkép a Királyerdői modellben
A Királyerdői modell eredményei
A Királyerdői hidrodinamikai modell által számolt áramlási vektortérkép és a 3D vízdomborzat térkép alapján elmondható, hogy a mintaterület felszínalatti vízáramlási viszonyait a komplex földtani adottságok mellett kiemelten befolyásolja a terület csapadékeloszlása. A leg intenzívebb áramlási viszonyok a terület K-i részén a mészkővel borított területeken találhatóak , ahol nagyon magas az éves csapadék mennyisége.
A Ny-i területeken jóval kisebb a gradiens, kisebb az áramlási intenzitás mértéke. Lokálisan pedig megállapítható, hogy a nagy vetők mentén szintén magas az áramlási intenzitás mértéke.
A terület K-i részén , ahol Sebes-Kőrös belevág a királyerdői karsztfensikba, a Körösrévi szorosnál nagyon magas az áramlási intenzitás, a karsztból itt kifolyik a folyóba a felszínalatti karsztvíz. Nyugati irányban a karszt mészkövek és a és a pannon agyagos homok közt az áramlási intenzitás jóval alacsonyabb, jelentéktelen a karsztos területekhez képest.
Számolt hidrosztatikai nyomásértékek a Félixi modellben
Számolt hidrosztatikai nyomás és vektortérkép a Félixi modellben
A Félixi modell eredményei
A Félix hidrodinamikai modell által számolt áramlási vektortérkép és a 3D vízdomborzat
térkép alapján elmondható, hogy a mintaterület felszínalatti vízáramlási viszonyait a komplex földtani adottságok mellett kiemelten befolyásolja a terület csapadékeloszlása, valamint a hegylábtörmeléken áthaladó felszíni vízfolyások.
A leg intenzívebb áramlási viszonyok a modell számolásai alapján a hegylábi törmeléken áthaladó vízfolyások környezetében adódnak, ahol nagy valószínűséggel a folyok kavicsteraszán keresztül nagy mennyiségű víz jut a Qvarter víztestekbe, majd a pannon víztestbe.
A Ny-i területeken ahol a hegylábi törmelék kivékonyodik, majd elfogy jóval kisebb a
gradiens, kisebb az áramlási intenzitás mértéke.
