Helyzetkép az alkoholtermék ágazatról
Helyzetkép az alkoholtermék ágazatról -
Bevezetés
-
Alkoholtermék meghatározásai o Adójogi termék meghatározás o Szakmai termék meghatározás Etilalkoholok Szeszes italok
-
Az alkoholtermékek adója o Kedvezmények o Mentességek
-
Az alkoholtermékek forgalmazására vonatkozó szabályok o Adóraktárak típusai o A szabadforgalom egyes szabályai
-
Az alkoholtermékek főbb belföldi előállítói o Bérfőzés
-
Jogsértések alakulása o Az előzőév számokban o Jelenlegi jogsértések o Szankció rendszer
-
Eredetvédelem o A pálinka o Földrajzi árujelzők
-
Az alkoholtermékek jogharmonizációja és a jövőbeli törekvések o Magyarországi bérfőzés helyzete az Európai Unión belül o Jövőbeli törekvések
Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2003.
Bevezetés Az emberiség története az alkoholok, alkoholtartalmú italok történetével időtlen idők óta összefonódik. A kezdetekben (az első írásos emlékek megjelenésével) a sörfőzés és borkészítés jelentette a részegítő italok előállítását, melyet alátámaszt az is, hogy a fáraók sírjait feltáró régészek sörmaradványokra és agyagedényekben borra leltek. A tömény italok előállítására vonatkozóan csak jóval később keletkezett írásos emlékek állnak rendelkezésre, mely az alkohol előállítási folyamatához szükséges technikai eszközök fejlődésével magyarázható. A tömény italok előállítása – eltérően a bortól és a sörtől – a lepárlástól függ. A desztillálás az a folyamat, amikor a folyadékot elpárologtatják vagy felforralják, és a páráját lehűtik. Az alkohol forráspontja alacsonyabb a vízénél (78 C), így amikor az erjesztett italt felmelegítik, az alkohol előbb válik párává, mint ahogy a
o
víz elpárolog. Ha az alkoholpára hideg felülethez ér, kondenzálódik és az eredetinél lényegesen nagyobb alkoholtartalmú ital lesz belőle. A desztillációs folyamat első írásos emléke a Krisztus előtti negyedik századból, Arisztotelésztől származik, igaz akkor még csak a tengervíz ihatóvá tétele vonatkozásában. Az eredeti és ma is széles körben használt lepárlóedény – amelyet a franciaországi Cognac régióban és Skócia lepárlóiban használtak először – a kisüst. Mindössze három, az eljáráshoz nélkülözhetetlen elemből állt. Az első az üst, amelyben az erjesztett folyadékot felmelegítik, a második a lepárlókészülék vagy cső, amely beszívja a felszálló alkoholpárát, míg a harmadik elem a hűtő, ahol a pára lehűl, és ismét folyadékká válik. A jobb minőségű termék érdekében a tömény szeszeket legalább kétszer párolják le, a készüléken átfutó első és utolsó adagot (elő- és utópárlatot) a szennyeződések miatt nem használják fel. A 19. század elején feltalálták a folyamatos lepárlót, amelynél a második lepárlás megszakítás nélkül jön az első után. A hordóban érlelt szeszes ital végső jellegének minden vonását annak az időszaknak köszönheti, amelyet a fahordóban tölt, a palackban már nem (vagy csak lassan) fejlődik tovább. A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századra tehető, amikor Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak a köszvényét gyógyították az aqua vitae –vel (aqua vitae reginae Hungarie – „magyar királyné életvize”). Mátyás korában a borból előállított szesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel illették a gabonából készült párlatokat, míg először – a szlovák nyelvterületről átvett – pálinkaként csak mintegy
négyszáz évvel később nevezték eme bódító italokat. Már ekkor is kapcsolódtak korlátozások és tilalmak a pálinkafőzéshez, melyek a mai jövedéki szabályozás ősének felelnek meg. A pálinkafőzés földesúri előjog volt (melyet a XIX. században törvényerőre emeltek), ezért a paraszti főzést korlátozták. Tiltották továbbá a pálinka előállítását kenyérgabona felhasználásával, illetve tilos volt az istentiszteletek idején a pálinkafőzés. A XIX. század derekán a szeszfőzdéket – annak kellemetlen szaga miatt – kiköltöztették a külvárosba, és bevezették a pálinkaadót, majd az évszázad derekától állami monopóliummá vált. A XX. század közepén kialakult a feles főzés rendszere, mely értelmében a termelés fele a főzetőé, míg fele az államé. Az állami intézkedések, korlátozások és szabályozás igényelte egy új ellenőrző szerv létrejöttét is. 135 évvel ezelőtt – 1867. március 10-én – gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter
1.
számú
körrendeletével
létrehozta
a
magyar
királyi
felügyelőségeket, melyek alárendeltségében létrejött az önálló Magyar Királyi Pénzügyőrség is. Az 1868. évi XVI. törvénycikk a szeszadóról pedig megteremtette a modern kori jövedéki szabályozás alapjait. Ettől kezdve a pénzügyőrök ellenőrizték a pálinka előállítását, mely a mai napig is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik. A szabályozások és korlátozások ellenére a mindennapi pálinkafogyasztás szokásai kialakultak a lakosság körében, melyet jól jellemez, hogy az elmúlt évben 232.270 személy főzetett pálinkát az ország több mint hatszáz szeszfőzdéjében, mely évente a költségvetésnek több milliárd forintot meghaladó adóbevételt eredményez. A 2002. évi főbb bérfőzési adatokat az 1. számú táblázat tartalmazza.
1. számú táblázat A 2002. évre vonatkozó főbb bérfőzési adatok Főzetett Bérfőzési Bérfőzdék Egy bérfőzde Bérfőzetők Egy főre jutó mennyiség szeszadó száma átlagos termelése száma átlagos (millió Hlf) (milliárd Ft) (ezer Hlf) pálinka mennyiség (Hlf) 5,3 3,4 633 8,37 232.270 22,8
Az alkoholtermékek felhasználási köre – kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően – igen tág, így a fogyasztásra szánt élvezeti cikkeken túl egyéb területeken, így különösen az élelmiszeriparban, a kozmetikai iparban, a vegyiparban és a gyógyszeriparban is széles körben alkalmazzák. 1. Alkoholtermékek meghatározásai A jövedéki termékek esetében – így az alkoholtermékek tekintetében is – általános érvényű problémát jelent a termékek adójogi és egyéb, például szakmai alapokon nyugvó meghatározása, besorolása. A különböző típusú termék meghatározásoknak a terméket terhelő adó mértéke, illetve az egyes szakmai szabályok alkalmazása szempontjából van kiemelt jelentősége. 1.1 Adójogi termék meghatározás A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) értelmében alkoholterméknek minősülnek: 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám tf%
>
22
2207, 2208 vámtarifaszám tf%
>
1,2
Az alkoholtermékek tarifális besorolása során a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számait kell alkalmazni.
1.2 Szakmai termék meghatározás A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az alkoholtermékek etilalkoholra és szeszes italokra bonthatók. 1.2.1 Etilalkoholok Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol: olyan etil-alkohol, amelyet cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékek alkoholos erjesztésével és lepárolásával nyertek, amelyen a nyersanyag ízére jellemző, más íz, illat nem érzékelhető, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék. A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához felhasználható cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékek: szilárd répa- és nádcukor; egyéb cukor, cukorszirup, mesterséges méz (természetes mézzel keverve vagy nem), karamell; melasz (színtelenítve vagy nem); ízesített vagy színezett cukor, szirup, melasz, kivéve a cukrozott gyümölcsleveket; gabonafélék; malomipari termékek, maláta és keményítő glutén, inulin; gyümölcsök és bogyók, dinnyék és citrusok héja; zöldségfélék, ehető gyökerek, gumók. Mezőgazdasági eredetű desztillátum: olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnál meghatározott cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékekből nyernek lepárolással, alkoholos erjesztés után, de amelyen más íz, illat érzékelhető, de még felismerhető a nyersanyag aromája és íze. 1.2.2 Szeszes italok Szeszesital:
olyan
alkoholos
folyadék,
amely
emberi
fogyasztásra
készült,
különleges organoleptikus tulajdonságokkal rendelkezik, tényleges alkoholtartalma — a tojáslikőr kivételével — legalább 15 % térfogatszázalék és a következőkben leírt módok valamelyikével készült:
közvetlen lepárlással aroma anyagok hozzáadásával vagy anélkül, természetes, erjesztett
termékekből
és/vagy
növényi
anyagok
kivonatából
és/vagy
aromaanyagok, cukor vagy más édesítőszerek hozzáadásával, és/vagy más mezőgazdasági termékek
mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy
mezőgazdasági eredetű párlathoz és/vagy más szeszhez való hozzáadásával;
szeszesitalok összekeverésével (egy vagy több szeszesitallal, mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal, mezőgazdasági eredetű desztillátummal vagy szesszel, egy vagy több alkoholtartalmú itallal, egy vagy több egyéb itallal).
Ahhoz, hogy a szeszesitalokat emberi fogyasztásra forgalomba lehessen hozni az italoknak meg kell felelnie a következő követelményeknek: Rum: olyan szeszesital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek. Olyan szeszesital továbbá, amelyet kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyagtartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszesital forgalmazható a “mezőgazdasági”, valamint a “rum” szó feltüntetésével is úgy, hogy megnevezése tartalmazza a meghatározott földrajzi megnevezést. Whisky vagy whiskey:
olyan szeszesital, amelyet gabonacefre lepárlásával nyernek,
amelynek cukrosítását a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül végeznek,
élesztő segítségével erjesztenek, és
amelyet 94,8% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra pároltak, hogy a desztillátum rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával, illattal és ízzel, és amelyet legalább három évig érlelnek olyan fahordókban, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.
Gabonapárlat: olyan szeszesital, amelyet erjesztett gabonacefre lepárlásával nyernek,
és
amely
rendelkezik
a
nyersanyagokból
származó
érzékszervi
tulajdonságokkal.
A “gabonapárlat” kifejezést helyettesítheti a “Korn” vagy “Kornbrand” azoknak az italoknak a megnevezésében, amelyeket Németországban, vagy a Közösség azon régióiban állítottak elő, ahol a német a hivatalos nyelv, feltéve, hogy az italt hagyományosan ebben a régióban állítják elő, és, ha a gabonapárlatot bármely más anyag hozzáadása nélkül nyerik:
vagy kizárólag búza, árpa, zab, rozs, hajdina egész szemet és minden részét tartalmazó erjesztett cefréjének a lepárlásával, vagy
az első bekezdés szerint nyert desztillátum újra finomításával.
Ahhoz, hogy egy gabonaszeszt “gabonapárlatnak” lehessen nevezni, erjesztett gabonacefréből kell készíteni, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a desztillátum alkoholtartalma 95% (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen az alapanyag jellemző érzékszervi tulajdonságaival. Borpárlat: olyan szeszesital,
amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással,
vagy
borpárlat
újralepárlásával
úgy,
hogy
a
desztillátum
alkoholtartalma 86% (V/V)-nál kisebb legyen,
amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és
amelynek
metil-alkohol-tartalma
legfeljebb
200
g/hl
abszolút
alkoholra
vonatkoztatva. Amennyiben ezt az italt érlelik, akkor forgalmazható “borpárlat” néven feltéve, hogy az érlelési idő legalább olyan hosszú, mint a Brandy vagy Weinbrand termékek esetén. Brandy vagy Weinbrand: olyan szeszesital,
amelyet borpárlatból állítanak elő, és amelyhez hozzáadtak vagy nem 94,8% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt borpárlatot, feltéve, hogy az említett desztillátum mennyisége a késztermékben nem haladja meg az 50%-os térfogatarányt,
amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1000 l, legalább 6 hónapig,
amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva,
amelynek
maximális
metil-alkohol-tartalma
200
g/hl
abszolút
alkoholra
vonatkoztatva. Törkölypárlat vagy törköly: olyan szeszesital,
amelyet szőlőtörkölyből erjesztettek és pároltak le vagy vízgőzzel vagy víz hozzáadása után. A szőlőtörkölyhöz 25 kg/100 kg törkölymennyiségben borseprőt is hozzá lehet adni, amennyiben a borseprőből keletkező alkohol mennyisége nem haladja meg a késztermék alkoholtartalmának 35% (V/V)-át. (A
párlat alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V) lehet; ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás meg van engedve.)
amelynek illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metil-alkohol-tartalma 1000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.
A “törköly” vagy a “törkölypárlat” kifejezést helyettesítheti a “grappa” név, de csak kizárólag az Olaszországban termelt szeszesitalok megnevezésében. Gyümölcs törkölypárlat: olyan szeszesital, amelyet gyümölcstörköly — kivéve a szőlőtörköly —
erjesztésével
és
lepárlásával
állítanak
elő.
A
desztillátum
alkoholtartalma legfeljebb 86% (V/V), illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl, metilalkohol-tartalma legfeljebb 1500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjas-gyümölcs törkölyéből készült párlat hidrogén-cianid-tartalma legfeljebb 10 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Az újradesztillálás meg van engedve ugyanolyan alkohol-tartalomra. A termék megnevezése tartalmazza a gyümölcs nevét, és a “törkölypárlat” kifejezést. Ha többféle gyümölcs törkölyéből készült, a megnevezés: “gyümölcs törkölypárlat”. Mazsolapárlat vagy mazsola brandy: olyan szeszesital, amelyet a “Corinth Black” vagy a “Malaga muscat” szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a desztillátum rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel. 2. Az alkoholtermékek adója A Jöt. az alkoholtermékekre – az adó alapjául szolgáló hektoliterfok (20 °C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etilalkoholnak megfelelő) mennyiségre – ez évben egységesen 1670 Ft jövedéki adómértéket határoz meg. A Jöt. – összhangban a társadalmi és gazdasági igényekkel – az alkoholtermékek adóztatása terén, feltételekhez kötve lehetővé teszi kedvezmények és mentességek alkalmazását is. 2.1
Kedvezmények
A bevezetőben írt évszázados hagyományokon alapuló társadalmi igényeknek megfelelően a Jöt. a szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka esetében – egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségéig – a jövedéki
adó mértékét kedvezményesen, 770 forintban állapítja meg. E jövedéki adó mértéke az „általános” adómérték 46,1 %-át teszi ki. 2.2
Mentességek
Az alkoholtermékek nem élvezeti cikként történő alkalmazási köre igen széles. A gazdaság működése érdekében általános elvárás, hogy e termékek tekintetében – meghatározott feltételek teljesülése mellett – a jövedéki adó ne kerüljön megfizetésre. Általános feltétel, hogy az alkoholtermék élvezeti cikként történő felhasználásra alkalmatlanná váljon, melyet részben az alkoholtermék teljes vagy részleges denaturálása biztosít. A teljes vagy részleges denaturálással a késztermék olyan szennyező anyagokat is tartalmaz, melyek az alkoholtermékek széles felhasználási köréből
adódóan
gyógyszeripari
bizonyos
felhasználás)
felhasználási esetében
alapfeltétele az adó alóli mentesülésnek.
célok
kizárhatók,
(például így
a
élelmiszeripari,
denaturálás
nem
Az alkoholtermékek teljes vagy részleges denaturálását, illetve a denaturálás nélküli mentesülés kizárólag a Jöt-ben meghatározott engedélyes kör (szeszüzem adóraktár engedélyese, vagy adómentes felhasználó), tevékenységi biztosíték nyújtása mellett folytathatja, melyet a 2. számú táblázat foglal össze.
2. számú táblázat
Az alkoholtermékek adó alóli mentesülése alá eső termékek és a felhasználási célok Termék Felhasználási cél 2207 vámtarifaszámú gyógyszerkészítmények előállítása alkoholtermék (nem denaturált) aroma előállítása* bonbon és alkoholos élelmiszerek előállítása vegyipari és kozmetikai termékek előállítása** Részlegesen denaturált szesz Teljesen denaturált szesz Bármilyen termék (kivéve az alkoholos italok – élvezeti cikkek) előállítása * A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. ** E célra elsődlegesen részlegesen denaturált szeszt kell alkalmazni, denaturálatlan alkoholtermék csak kivételes esetekben alkalmazható!
3. Az alkoholtermék forgalmazására vonatkozó szabályok Az
alkoholtermékek
belföldi
előállítása,
importálása,
illetve
exportálása
a
vámhatóság által kiadott engedély birtokában, biztosíték nyújtása mellett folytatható. 3.1 Adóraktárak típusai Szeszüzem:
az
keményítőtartalmú
alkoholterméket mezőgazdasági
-
a
gyümölcs
eredetű
kivételével
termékből
-
cukor-
erjesztéssel
vagy
és/vagy
lepárlással előállító, valamint a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék tisztítását (regenerálását) végző üzem. Szeszfőzde: kizárólag gyümölcspálinkát
vagy borpárlatot
gyümölcsökből és
bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító üzem. Italgyár: az alapanyagok összekeverésével alkoholtermék előállítását, palackozását végző üzem.
Szeszpalackozó:
a
2208
vámtarifaszám
alá
tartozó
alkoholtermék
önálló
palackozását végző palackozó üzem. Üzemi szeszraktár: a szeszüzem, a szeszfőzde, illetve az italgyár engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított alkoholtermék tárolására, raktározására alkalmas ingatlan. Etanol üzem: a kizárólag a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 96 térfogatszázalék alkoholtartalmú, nagytisztaságú, analitikai minőségű alkoholtermék tisztítással, válogatással való előállítását és legfeljebb 1 liter űrtartalmú egységben való kiszerelését végző üzem. Tranzit adóraktár: az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket - adó megfizetése nélküli tárolására, a kizárólag tranzitterületre történő vámmentes
értékesítés
kiszolgálására
létesített
közvámraktárban
kialakított
adóraktár. Vám adóraktár: az egyéb célú közvámraktárban és a vámraktárban kialakított adóraktár. A tranzit és a vám adóraktárban az alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány adómentes tárolása is megengedett. 3.2 A szabadforgalom egyes szabályai Az alkoholtermék – kivéve az 5,5 tf%-nál kisebb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket – szabadforgalomba bocsátása és belföldi forgalom számára történő vámkezelése (kereskedelmi célú importálása) kizárólag zárjeggyel, illetve a különleges minőségű borpárlatok esetében zár- és ellenőrzőjeggyel ellátva történhet. E rendelkezések nem vonatkoznak a bérfőzető részére kiadott bérfőzött pálinkára, a külföldről nem kereskedelmi forgalomban importált, valamint egyes adómentes felhasználási célokra (gyógyászati, laboratóriumi) értékesített alkoholtermékekre. Az alkoholtermék 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, palackozva bocsátható szabadforgalomba, mely alól kivétel a bérfőzött pálinka, az egyes
adómentes célokra kiadott alkoholterméke, valamint a reklám, kiállítás és eseti forgalmazás, amennyiben a vámhatóság a palackok külön sorszámozásával azt engedélyezi. A
szabadforgalomba
bocsátott
alkoholtermékek
nagykereskedelme
jövedéki
engedély, végső fogyasztók részére történő értékesítése működési engedély birtokában folytatható. 4. Az alkoholtermékek főbb belföldi előállítói A 2002-es évben adóraktárból szabadforgalomba helyezett alkoholtermékek mennyisége és
az adófizetések
nagyságrendjének
összefüggését
vizsgálva
megállapítható, hogy a hazai piacon öt kiemelkedő cég prezentálja a forgalom mintegy 70 %-át, mely meghaladta a 20 Mrd Ft-ot. A kiemelkedő jelentőségű cégeken túl – összefüggésben a gyümölcspálinkával és borpárlattal – meg kell jegyezni, hogy egyre több adóraktár veszi fel a termékei körébe a hungaricumnak számító valódi pálinkákat és borpárlatokat. 4.1
Bérfőzés
A kisüst rendszerben előállított pálinkának Magyarországon nagy hagyományai vannak, melyhez a vonatkozó jogszabályok is évszázadok alatt idomultak. E szabályok az európai térségben érvényes normáktól eltérnek. Hazánkban az elmúlt évben 633 bérfőzdében 5,3 millió hektoliterfok pálinkát állítottak elő, mely után 3,4 milliárd forint adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés.
A bérfőzés keretében előállított, és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyiségét régiónkénti bontásban a 2002. évben a bérfőzés keretében előállított és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyiségét a 3. számú táblázat tartalmazza (+ rövidítések jegyzéke) elnevezésű táblázat tartalmazza. rövidítések jegyzéke A parancsnokság neve Vám- és Pénzügyőrség Dél- Alföldi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Észak- Alföldi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Észak- Magyarországi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Közép- Dunántúli Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Közép- Magyarországi Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Dél- Dunántúli Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Nyugat- Dunántúli Regionális Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága
A parancsnokság nevének rövidítése DARP EARP EMRP KDRP KMRP DDRP NYDRP KBP VPKJP
3. számú táblázat 2002. évben a bérfőzés keretében előállított és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyisége régió főzetőnek kiadva (hlf) százalékban DARP 694 577 13,30 EARP 1 649 163 31,57 EMRP 1 334 810 25,56 KDRP 461 912 8,84 KMRP 270 560 5,18 DDRP 496 478 9,51 NYDRP 315 507 6,04 összesen: 5 223 007 100,00
A bérfőzetők száma az elmúlt hat évben – az utóbbi évek csökkenő tendenciája mellett is – megháromszorozódott. A háromszorozódás az 1998-as és 1999-es évek fordulóján
következett
be,
azonban
ettől
kezdve
folyamatos
csökkenés
tapasztalható. Ez azzal magyarázható, hogy a korábbi – a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló – 1993. LVIII. törvény az egy bérfőzető részére kiadható mennyiséget nem szabályozta. A Jöt. 1998-as hatályba lépésével a bérfőzött pálinkának az egy főzető részére kedvezményes adómértékkel
kiadható mennyiségét 100 hektoliterfokban határozta meg, majd 1999. január 1-jétől a mennyiséget 50 hektoliterfokra csökkentette. E szabályok bevezetésével a háztartások összes fogyasztása nem csökkent, csak a kedvezményes adómértéket a család tagjai közül többen vették igénybe, így kihasználva a jogszabály által biztosított kedvezményes adómértéket. A bérfőzetők számának alakulását a 4. számú táblázat tartalmazza. 4. számú táblázat A bérfőzetők számának alakulása Év Bérfőzetők száma 1997 75 746 1998 82 634 1999 309 701 2000 294 000 2001 256 287 2002 232 270
5. Jogsértések alakulása Az alkoholtermékek piacán jelen lévő legális szféra szereplőin túl említést kell tenni az alkoholtermékekre elkövetett jogsértésekről is. Az alkoholtermékek – tekintettel élvezeti cikk jellegükre és magas adótartalmukra – igen „előkelő” helyen szerepelnek a visszaélések terén. 5.1 Az előző év számokban Az alkoholtermékeknek a feketegazdaságra gyakorolt kiemelkedő jelentőségét jól jellemzi az is, hogy a 2002-es évben lefoglalásra került jövedéki termékek és eszközök
összes
értéke
1.023.265.942
Ft
volt,
melyből
közvetlenül
az
alkoholtermékekhez kapcsolódó termékekből (alkoholtermék, cukorcefre) és tilos pálinkafőző készülékekből (TPF) összesen 115.466.557,5 Ft értékben került foganatosításra. Ez az összes elkövetési érték 11,28 %-a volt.
A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök értékének, mennyiségének és a lefoglalások esetszámainak alakulását regionális parancsnokságonkénti bontásban a 5. – 7. számú táblázatok tartalmazzák.
5. számú táblázat
A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök értékének alakulása (forinban) parancsnokság alkoholtermék cukorcefre TPF DARP 25 416 249,50 3400000 777300 EARP 13 260 018,00 0 650 EMRP 25 958 857,00 0 128200 KDRP 2 989 840,00 0 75000 KMRP 11 139 726,00 135000 420000 DDRP 4 547 389,00 0 167000 NYDRP 2 168 818,00 0 4000 KBP 56 000,00 0 0 VPKJP 17 774 510,00 0 7048000 összesen: 103 311 407,50 3 535 000,00 8 620 150,00 Termékek és eszközök értéke összesen: 115 466 557,50
6. számú táblázat A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök mennyiségének alakulása parancsnokság alkoholtermék (hlf) cukorcefre (liter) TPF (darab) DARP 11204,09 76930 EARP 3490,19 0 EMRP 8178,95 0 KDRP 733,36 0 KMRP 3145,41 900 DDRP 1420,4 0 NYDRP 383 0 KBP 5,04 0 VPKJP 5719,82 0 34280,26 77830 összesen:
15 2 5 3 10 14 1 0 7 57
7. számú táblázat A 2002. évben lefoglalt termékek és eszközök esetszámainak alakulása parancsnokság alkoholtermék cukorcefre TPF DARP 263 3 15 EARP 423 0 2 EMRP 259 0 5 KDRP 91 0 3 KMRP 88 2 8 DDRP 145 0 13 NYDRP 92 0 1 KBP 3 0 0 VPKJP 162 0 6 1526 5 53 összesen: Termékek és eszközök esetszámai összesen: 1 584
Külön is említést érdemel, hogy még napjainkban is jelentősnek mondható a pálinkafőzéshez
kapcsolódó
jogsértések
közül a tilos pálinkafőzés,
melyet
hangsúlyoz, hogy több mint félszáz esetben került TPF lefoglalásra az előző évben. E ténynek hazánk Európai Uniós csatlakozásának közeledtével igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, hiszen Magyarországnak az elmúlt évben nemzetközi szinten is sikerült elismertetnie a pálinkát, mint hungaricumot. A jogsértések terén másik jellemző elkövetési mód, hogy a bérfőzés keretében – kedvezményes adómértékkel – előállított pálinkát a bérfőzető kiméri, fogyasztók részére tovább értékesíti. Nagyszüleink még e tiltó rendelkezésen csodálkoznak, hiszen hosszú évtizedek alatt elfogadott volt, hogy a bérfőzött pálinka a kisebb mezőgazdasági munkákért, szolgáltatásokért fizetőeszközként szolgált. A Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére álló adatok alapján elmondható, hogy a bérfőzetett pálinka mennyisége évről évre csökken, így az adóelkerülés mértéke viszonylag stabil és jól becsülhető. A bérfőzetett mennyiség elhanyagolható része esett az emelt adótétel (50 Hlf felett) alá, ezért ez a számítások során nem lett figyelembe véve. Kalkulációk szerint a bérfőzetők, átlagosan négyfős családjukkal a KSH szerinti statisztikai átlagot – mintegy 3,3 hektoliterfokot – fogyasztják tömény szeszesitalból, míg a többit valamilyen formában elidegenítik, mely adózás alól elvontnak tekinthető. A számítások során nem vehető figyelembe, hogy gyakran egy családban többen is (több néven) főzetnek, ami tovább növelheti a mennyiséget. Pontos adatok hiányában az sem vehető figyelembe, hogy a bérfőzetők és családjuk más kereskedelmi forgalomból beszerzett szeszesitalt is fogyasztanak, ami nem számolható bele a KSH által közzétett átlagba, tehát valószínűleg még több bérfőzetett pálinka kerül értékesítésre. Az adózás alól részben elvont termékek által okozott jövedéki adó veszteséget az alkoholtermékek jövedéki adójának és a kedvezményes bérfőzetett pálinka jövedéki adótételének különbségeként számolható, mely alapján vélelmezhető, hogy a teljes alkoholtermékek 0,99 százaléka az adózás alól részben elvont mennyiség, így a kieső jövedéki adó kb. 1,7 Mrd forint évente. Összefüggésben az előzőekkel a Pálinkafőzők Egyesületének képviselői többször is kijelentették, hogy ugyan van olyan réteg, aki ad el a pálinkájából, de ez semmiféleképpen sem jellemző.
5.2 Jelenlegi jogsértések Az alkoholtermékekre elkövetett visszaélések folytonosságát jellemzi, hogy ez évben eddig 421
esetben
került eljárás bevezetésre jogsértés
elkövetése
miatt,
alkoholtermékek, cukorcefre vagy eszközök birtoklása miatt. A 2003. évre vonatkozó felderítési adatokat a 8. számú táblázat tartalmazza.
Esetek száma Elkövetési érték (Ft) Lefoglalt mennyiség
8. számú táblázat A 2003. évben bevezetett eljárások adatai Alkoholtermék Cukorcefre TPF Összesen: 411 4 6 421 48 513 642 5 715 000 394 000 54 622 642 19 344,45 (Hlf) 59 800,00 (liter) 7,00 (darab)
5.3 Szankció rendszer A gyümölcspálinka – és bármely alkoholtermék – előállítására alkalmas desztilláló berendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtoklása jogsértés, mely jövedéki bírság kivetését vonja maga után. A jövedéki bírság minimum összege 20 ezer forint, maximuma pedig 200 ezer forint. Második elkövetés esetén ezen összegek duplázódnak. A jogosulatlanul előállított gyümölcspálinka mennyisége után jövedéki bírságot kell fizetni, mely alapja a termék hektoliterfokban vett mennyisége és az elkövetéskor hatályos adómérték alapján számított adó. A bírság mértéke – magánszemély esetében – a bírságalap kétszerese, de legalább 20 ezer forint. Kereskedelmi – 10 litert meghaladó – mennyiségű alkoholtermék esetén a minimum a bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint. Gazdálkodók esetében a kivethető minimum a bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint, míg kereskedelmi mennyiség esetén a bírságalap tízszerese, de legalább 200 ezer forint. 6. Eredetvédelem Az EU Közösségi Agrárpolitikájára vonatkozó törekvésekben is nagy hangsúlyt helyeznek a termékek eredetvédelmére. Az elmúlt évek szakmai törekvéseinek köszönhetően az alkoholtermékek eredetvédelme terén kettős védelmi rendszer alakult ki.
6.1 A pálinka Egyfelől – az Európai Unió által is elfogadott – pálinka elnevezés kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcspárlatok tekintetében használható1. Az Unió a kizárólagos névhasználat alapfeltételeként, a pálinka (teljes egészében gyümölcsből készült párlat) kategória belföldi megteremtését határozta meg. A pálinka hírének növelése érekében Magyarországon számos alkalommal tartanak pálinkaversenyeket, fesztiválokat. Ezek közül legjelentősebb az áprilisban tartott Gyulai
Kisüsti
Fesztivál,
valamint
az
augusztusban
tartott
Kecskeméti
Pálinkaverseny. A versenyek díjazottjait a 1. számú melléklet tartalmazza. A pálinka termékkategóriának az egyéb szeszesitaloktól történő elhatárolása érdekében a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban változások kerültek bevezetésre. A változások lényege, hogy a szeszesitalokon belül az alábbi három termékcsoport került elkülönítésre:
kereskedelmi termékek (kommersz);
különleges termékek (vágott);
valódi, 100%-ban gyümölcsöt tartalmazó párlatok (pálinka).
A pálinka termékkategória teljesebb védelme érdekében, a további módosítások eredményeként, a 2002. június 1-je után előállított alkoholtermékek közül kizárólag csak a valódi, 100%-ban gyümölcsből készült párlatot tartalmazó palackokon lehet pálinka feliratú címkét elhelyezni. A bekövetkezett változások hatására, a fogyasztók, valamint a pálinka márkanév védelme érdekében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szeszesitalok csomagolása, megnevezése pontos tájékoztatást adjon a termék valódi jellegéről, tegye lehetővé a megkülönböztethetőséget, és a megtévesztésre alkalmatlan legyen. A gyakorlatban leginkább előforduló visszaélések – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: 1 A pálinka név használatát Ausztria négy tartománya (Alsó- Ausztria, Burgerland, Bécs környéke és Stájerország) is megkapta, azonban Magyarország kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően a szakma nem tart az osztrák pálinka térhódításától.
Az Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő borpárlatot nem tartalmazó termék címkéjén a „borpárlat”, „brandy” vagy ezekhez hasonló, megtévesztésre alkalmas felirat feltűntetése, vagy a megtévesztő színvilágú, grafikai megoldásokat tartalmazó címke alkalmazása.
A termék megnevezése megtévesztésre alkalmas módon más termékkörre nem utalhat, például: „pálinka ízű szeszesital”, „pálinka tartalmú szeszesital”, vagy „pálinkás szeszesital”.
A szeszesital termékkategóriát a palack címkéjén jól látható módon fel kell tűntetni, amelyhez cég- vagy fantázianév is kapcsolódhat. A fantázianévként nem lehet olyan elnevezéseket használni, amely jellegzetesen más termékekhez kapcsolódnak,
például
a
közkedvelt
whisky
márkák
elnevezéséhez
megtévesztően hasonló, vagy a termékkörhöz kapcsolódó tulajdonságokra utalnak, például: „finest”, „blended”.
A csomagolás (palackforma, címke jellege, a termék külső megjelenése) nem lehet megtévesztő.
A „likőrvodka” megnevezés használható, a „rumpunch” nem. 6.2 Földrajzi árujelzők
A pálinka termékkategórián belül – második védelmi elemként – a földrajzi árujelzők oltalma is érvényesül, mely azt jelenti, hogy egyes termőterületeken termett gyümölcsből és ott előállított pálinkák külön is védelem alatt álnak. Ilyen földrajzi eredetvédelem alatt áll a -
Szatmári Szilvapálinka;
-
Békési Szilvapálinka;
-
Szabolcsi Almapálinka;
-
Kecskeméti Barackpálinka. 7. Az alkoholtermékek jogharmonizációja és a jövőbeli törekvések
A jövedéki szakterület jogharmonizációja a Jöt. hatálybalépése óta folyamatosnak mondható, így a jelenlegi jogszabályok túlnyomóan EU konformnak tekinthetőek, azonban az alkoholtermékeket érintően is állnak feladatok a testület és az érintett szakmai szervezetek előtt. A szeszipari szakma felelős képviselői igen kényes helyzet előtt állnak a csatlakozás küszöbén. Egyfelől pozitívum, hogy a csatlakozással megnyílik az út az egységes, 400 milliós belső piac felé. Ugyanakkor megszűnik a belső piac eddig nyújtott védelme
és
az
áruk
szabadon
forgalmazhatók
lesznek,
így
az
eddig
különlegességnek számító whisky-k, grappák és ouzo-k egyszerűbben kerülhetnek az üzletek polcaira. A hazai termelőket e tekintetben – a dömpinggel szemben – csak kis mértékben védi a pálinka hazai kizárólagossága, mely a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen túl a vámhatóságra is újabb feladatókat róhat. 7.1
A magyarországi bérfőzés helyzete az Európai Unión belül
A pálinka védelmén túl külön hangsúlyt kell helyezni a bérfőzés évszázados hagyományainak az Európai Unióba történő integrálásába, mivel az Európai Unió jövedéki szabályozásától idegen a hazánkban kialakult bérfőzési rendszer. Az Unió egyes tagállamaiban – Ausztriában, Németországban, Spanyolországban és Portugáliában – a gazdák saját cefréjüket, engedély birtokában maguk párolják le kislepárló üzemekben, melyek minden más lepárlótól függetlenek. Az éves termelésük a 10 hektoliterfokot nem haladhatja meg, amely viszont adómentes. Hazánkban a szeszfőzdében a főzető megbízásából és annak cefréjéből készül pálinka, mely főzetőnként és évente 50 hektoliterfok alatt kedvezményesebb adótétellel terhelt. A Magyarországon évszázadok alatt kialakult bérfőzési rendszer és a gazdasági fejlődés folyamatai az uniós kislepárló üzemek működését – a bérfőzött pálinka intézményének sérülése nélkül – nem teszik lehetővé, így a jogharmonizáció e tekintetben igen nagy körültekintést igényel. A jogharmonizáció keretében ez év január elsejétől új szabályok léptek életbe, melyek hatására a bérfőzési szeszadót – a korábbiaktól eltérően – félmillió forintonként, átutalással kell megfizetnie a bérfőzést végzőnek. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország derogációt kért és kapott az Uniótól a bérfőzési rendszer fenntartására azzal, hogy a főzethető
mennyiség háztartásonként 50 literre csökken. Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország elérte a bérfőzési rendszer fennmaradását, azonban a kedvezményes adómértékkel főzethető mennyiség szabályainak megváltoztatása – a csatlakozási szerződés értelmében – mindenképpen szükséges. Lényeg, hogy a kedvezményes adómértékkel évenként főzethető pálinka mennyiségét háztartásonként lehet igénybe venni, az eddigi 50 hektoliterfok mennyiség helyett 50 liter mennyiségben. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi jövedéki szabályozás a bérfőzött pálinka alkoholtartalmát 55 tf%-ban limitálja, így a kedvezményes adómértékkel főzethető pálinka mennyiségének drasztikus csökkenése várható, mely maga után vonja az esetleges visszaélések növekedésének lehetőségét is. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak. 7.2
Jövőbeli törekvések
A Vám- és Pénzügyőrség elképzelései szerint – mely természetesen a bérfőzés keretében előállított pálinkákra nem vonatkozik – a védelem alá helyezett alkoholtermékeken alkalmazandó zárjegyek terén egy új típusú „pálinka zárjegy” bevezetése is szükséges, lehet, mellyel a pálinka az egyéb alkoholtermékektől megkülönböztethetővé válhatna. A „pálinka zárjegy” előnye, hogy már a zárjegy megrendelése során a pálinka eredete vizsgálható lenne, így csak arra jogosult személyek vehetnék át a „pálinka zárjegyet”, melyet természetesen a jelenlegi szabályoknak megfelelően a bérfőzés keretében előállított, és a főzetőnek átadott pálinkák esetében a jövőben sem kellene alkalmazni. A „pálinka zárjegy” alkalmazására irányuló elképzeléseinkkel a főhatóságok is egyetértenek, azonban a pontos előírások kidolgozása, valamint az eredetvédelem feltételrendszerének megteremtése, és a pálinka minőség ellenőrzésére vonatkozó részletszabályok kidolgozása még előttünk áll, ami a szakma aktív támogatását igényli.
1. számú melléklet A pálinka versenyek kiemelt díjazottjai IV. NEMZETKÖZI PÁLINKA FESZTIVÁL ÉS ORSZÁGOS PÁLINKA VERSENY, 2003. GYULA A társadalmi zsűri díjazottjai Legjobb kereskedelmi főzésű pálinka Mézes barack pálinka I.W.S. Rt. Legjobb bérfőzetésű pálinka 2001 érlelt szőlő pálinka Dr. Tóth Sándor Különdíjasok Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetségének Győri Likőrgyár Rt. különdíjasa VPOP különdíjasa (őszibarack pálinkáért) Preku Gyula Szakmai zsűri különdíjasa Lakatos Márton Békés Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjasa Békési és Fia FVM Békés Megyei Elnökének különdíjasa Várda Drink Rt. Gyula Város Polgármesterének különdíjasa Bolyhos és Fia Bt. Tóth Imre a Kisüsti Fesztivál védnökének Rézkatlan Kft. különdíjasa Dél- Kelet Magyarországi Pálinkafőzők Miskolci Likőrgyár Rt. Egyesületének különdíjasa Lovász Reklámiroda különdíjasa Vinotrep Kft. Arany Okleveles Pálinkák Bodza pálinka Lakatos Márton (Madaras) Besztercei szilva eperhordóban Darázs István (Budapest) Őszibarack pálinka Preku Gyula (Kokad) Kajszi Ágyas pálinka Győri Likőrgyár Rt. Bugaci öreg Ágyas pálinka Győri Likőrgyár Rt. Ringló szilva Ágyas pálinka Győri Likőrgyár Rt. Ezüst Okleveles Pálinkák Szilvapálinka Torma Károly (Debrecen) Szilvapálinka Lakatos Márton (Madaras) Cservenyák Gábor Szilvapálinka (Nyírcsaholy) Dr. Tóth Sándor (Orosháza) Érlelt szőlő Ágyas kajszibarack pálinka Bolyhos és Fia (Újszilvás) Mézes barackpálinka I.W.S. Rt. (Szombathely) Göcsei Érlelt Ágyas Vegyes pálinka Győri Likőrgyár Rt. (Győr) Göcsei Vegyes pálinka Győri Likőrgyár Rt. (Győr) Williams Ágyas Vilmoskörte pálinka Győri Likőrgyár Rt. (Győr) Arany Kapu Rt. (Kunfehértó) Birspálinka Vegyes gyümölcspálinka Vinotrep Kft. (Kiskőrös) Hortobágyi betyár paprika desztillátum Győri Likőrgyár Rt. (Győr)
Bronz Okleveles Pálinkák Törkölypálinka Preku Gyula (Kokad) Meggypálinka (2001) Preku Gyula (Kokad) Ágyas barackpálinka Preku Gyula (Kokad) Vilmos körtepálinka Dohar Mihály (Kunágota) Vegyes gyümölcspálinka Kemecsei Sándor (Elek) Cseka Lajos Tölgyfahordóban érlelt almapálinka (Hódmezővásárhely) Fekete ribiszkepálinka Bolyhos és Fia (Újszilvás) Faeper pálinka Bolyhos és Fia (Újszilvás) Ágyas kékszilvapálinka Bolyhos és Fia (Újszilvás) Dr. Tóth Sándor (Orosháza) Csabagyöngye szőlő Miskolci Likőrgyár Rt. Besztercei szilvapálinka (Miskolc) Szilvapálinka Rézkatlan Kft. (Pásztó) Szederpálinka Rézkatlan Kft. (Pásztó) Ágyas szilvapálinka Békési és Fia (Békés) Hortobágyi betyár barackpálinka Győri Likőrgyár Rt. (Győr) Hortobágyi betyár szilvapálinka Győri Likőrgyár Rt. (Győr) Bugaci Öreg Ágyas kajszibarack pálinka Győri Likőrgyár Rt. (Győr) Almapálinka Vinotrep Kft. (Kiskőrös) Szilvapálinka Vinotrep Kft. (Kiskőrös) „Szicsek” Kft. (Tiszaföldvár) Barackpálinka „Szicsek” Kft. (Tiszaföldvár) Brandy ORSZÁGOS PÁLINKA VERSENY 2003. KECSKEMÉT Szakmai, aranyérmes pálinkák Birs pálinka Zwack Unicum Rt. Érlelt kajszibarack pálinka Zwack Unicum Rt. Kecskeméti érlelt muskotályos szőlő Zwack Unicum Rt. Ó körte pálinka Szicsek János Közönségdíjas, aranyérmes pálinkák Érlelt kajszibarack pálinka Zwack Unicum Rt. Kopár törkölypálinka Budapesti Bor Társaság Kft. Jonagold almapálinka Zwack Unicum Rt. Szilvapálinka Rézkatlan Kft. Nemes Bodzapálinka Várda Drink Rt. Körtepálinka Kecskeméti Likőripari Rt. Szakmai, ezüstérmes pálinkák Törkölypálinka Szicsek János Bio kökény pálinka Zwack Unicum Rt. Érlelt Kecskeméti szilvapálinka Zwack Unicum Rt. Törkölypálinka Arany Kapu Rt. Érlelt seprőpálinka Arany Kapu Rt. Cervus törkölypálinka Budapesti Bor Társaság Kft. Gönczi barackpálinka Miskolci Likőrgyár Szőlőpálinka Rézkatlan Kft. Barack párlat aszalt sárgabarackkal Brill Market Kft. Ó barackpálinka Szicsek János
Szatmári szilvapálinka Panyolai Szilvórium Kft. Szilvapálinka Kecskeméti Likőripari Rt. Közönségdíjas, ezüstérmes pálinkák Zölddió Farkas Tibor Nagylengyel Körtepálinka Rézkatlan Kft. Pannon Drink és Millenium Kft. Pannon szilvapálinka Kajszibarack pálinka Farkas Tibor Nagylengyel Bodzapálinka Lakatos Márton Hegyaljai törkölypálinka Miskolci Likőrgyár Szakmai, bronzérmes pálinkák Légi törkölypálinka Budapesti Bor Társaság Kft. Törkölypárlat mazsolával Brill Market Kft. Szabolcsi almapálinka Panyolai Szilvórium Kft. Ó cseresznyepálinka Szicsek János Ágyas vilmoskörte pálinka Békési és Fia Bt. Szilvapálinka Vinotrep Kft. Egri bikavér törkölypálinka Zwack Unicum Rt. Tokaji szamorodni törkölypálinka Zwack Unicum Rt. Kopár törkölypálinka Budapesti Bor Társaság Kft. Cseresznyepálinka Vinotrep Kft. Ágyas ringlószilva pálinka Békési és Fia Bt. Ó szilvapálinka Szicsek János Közönségdíjas, bronzérmes pálinkák Szőlőpálinka Rézkatlan Kft. Szabolcsi almapálinka Panyolai Szilvórium Kft. Ó szilvapálinka Szicsek János Érlelt törkölypálinka Aranykapu Rt. Érlelt rózsa kajszibarack pálinka Zwack Unicum Rt. Vilmoskörte pálinka Vinotrep Kft. Szederpálinka Rézkatlan Kft.