Helyi Esélyegyenlőségi Program Baracska Község Önkormányzata
Baracska, 2013. június
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........................................................................................................ 3 Bevezetés ................................................................................................................................................. 3 A település bemutatása ............................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................................. 5 Célok ....................................................................................................................................................... 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................................... 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................ 6 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................................ 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .................................................... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ........................................................18 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................................21 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..............................................................................................23 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................24 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...............................................................................................................................25 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .............................................................................25 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..............................................................26 1. A HEP IT részletei ...........................................................................................................................26 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...............................................................................26 Jövőképünk ......................................................................................................................................28 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Megvalósítás ....................................................................................................................................35 A megvalósítás előkészítése .............................................................................................................35 Monitoring és visszacsatolás.............................................................................................................35 Nyilvánosság....................................................................................................................................35 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................36 4. Elfogadás módja és dátuma ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Baracska Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása A 2755 fő állandó népességű település Fejér megyei délkeleti részén, a Mezőföld észak-nyugati sarkában, a Váli-völgy déli bejáratánál, a Váli-víz mellett fekszik, 3968 ha területen. Martonvásár, a járásszékhely csupán 3,5 km-re található a községtől. Területi kapcsolatok vonatkozásában a község a 2004-ben újonnan megalakult, 2014. január 1. napjától immáron 8 települést magában foglaló, korábban Ercsi, majd 2012-től Martonvásári elnevezésű kistérséghez tartozik. Az idegenforgalmi szempontból kiemelkedő fontosságú Velencei-tó 10 perc távolságra érhető el Baracskától gépkocsival. A tó és az azt környező hegyvidékek, kapcsolódó természeti értékek azért is kapnak kiemelt szerepet a település életében, mert Baracska részét képezi a Velencei-tó – Vértes Kiemelt Üdülőövezetnek. A település elhelyezkedése közlekedési szempontból is kiváló: a főváros és Fejére megye székhelye, Székesfehérvár között félúton fekszik. E nagyvárosok könnyedén megközelíthetőek a 7-es számú főútvonalon és az M7-es autópályán egyaránt (35-35 km), ugyanakkor a Váli-völgy északnyugati irányba – hasonló távolsággal – kijáratot biztosít Bicskénél az M1-es autópályára. Baracska fejlődési lehetőségeit továbbá nagymértékben elősegíti a 2006-ban átadott M6-os autópálya közelsége is. A településközi tömegközlekedési lehetőségek szintén kedvezőek. Villamosított vasúti főútvonal (Budapest-Székesfehérvár) keresztezi a falut egy, a központtól 5 km-re fekvő vasútállomással, melynek elérését helyi autóbuszjárat könnyíti meg, és ez egyben bekapcsolja a település külterületeit is a falu mindennapi életébe. 1995-től a helyi tömegközlekedést igénybe vevők köre, amely elsősorban a belterület és a külterületen lévő vasútállomás közötti közlekedést segített elő, folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ez annak tudható be, hogy a település munkaképes lakosságának döntő többsége Budapesten és Székesfehérváron dolgozott, dolgozik. Az ottani munkaerőpiac beszűkülésével arányosan csökkent a helyi tömegközlekedést igénybevevők száma, melynek következménye az lett, hogy az önkormányzat is folyamatosan ritkította a belterületről a vasútállomásra közlekedő helyi autóbuszok járatszámát. A község közigazgatási területén 1945. óta büntetés-végrehajtási munkáltatást szolgáltató állami tulajdonú gazdaság üzemel. Itt működik a Közép-dunántúli Országos Büntetésvégrehajtási Intézet.
életkor szerinti megoszlás
0-14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60-64 évesek 65 év felettiek
A település demográfiai helyzete az elmúlt időszakban vegyes képet mutatott, hiszen a lakónépesség adatait figyelve megállapítható, hogy pl. 2007. évről 2008., 2009., 2010., 2011. évekre vetítve emelkedést mutat, viszont 2011. évről 2012. évre egy nagyobb mértékű csökkenés mutatkozik.
lakónépesség 2760 2750 2740 2730 2720
lakónépesség
2710 2700 2690 2007 (fő) 2008 (fő) 2009 (fő) 2010 (fő) 2011 (fő) 2012 (fő)
Az állandó népességszám adatait vizsgálva látszik, hogy a településen az állandó népességszámon belül a 18-54 éves nők, illetve a 18-59 éves férfiak vannak a legnagyobb számban, míg a 0-17 éves korosztály és a 60 év feletti korosztály majdnem egy szinten mozog. A községben a korosztályos adatokat tovább vizsgálva megállapítható, hogy a gyermek és ifjúsági korosztályba tartozók száma kisebb mértékben csökkent, mint ahogy a 65 év felettiek száma nőtt. Ez a mutató is reményt adhat arra, hogy településünk dinamikus fejlődése megvalósulhasson. Ennek érdekében a községet vonzóbbá kell tenni mind a helyi lakosok, mint pedig a beköltözni vágyók előtt, illetve a gyermekvállalást a település erejéhez mérten kell segíteni a közszolgáltatások, a szociális és egészségügyi rendszer fejlesztésével és munkahelyteremtés elősegítésével. A belföldi vándorlás adatai azt tükrözik, hogy ez a próbálkozás akár sikeres is lehet, hiszen 5 év adata azt mutatja, hogy kevesebben hagyták el a településünket, mint ahányon idejöttek. Az élve születések és a halálozások számának összevetése azt mutatja, hogy az elmúlt 5 évben sajnálatos módon a községben kevesebben születtek, mint amennyi a halálozások száma volt, bízunk abban, hogy ez a tendencia a jövőben megfordul.
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Az esélyegyenlőség segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatások igénybevételére függetlenül attól, hogy nő, vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Baracska községben az utóbbi években jelentős számú civil szerveződés jött létre, illetve a helyi cigány/roma származású lakosok rendelkeznek nemzetiségi önkormányzattal. Az esélyegyenlőség gyakorlati megteremtése érdekében nagy jelentőségük van a működő civil szervezeteknek, valamint a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak. Baracska község önkormányzata, illetve a Baracskai Polgármesteri Hivatal működése során részrehajlás nélkül valamennyi lakos számára, valamennyi államigazgatási és önkormányzati szolgáltatás elérhető. Ugyanezt kellene elérni a mindennapi élet egyéb területein is. Ennek érdekében Baracska község önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érintett civil szerveződések, vagy a Baracskai Roma Nemzetiségi önkormányzat is szerepet vállaljon, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Baracska település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: − az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, − a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, − a diszkriminációmentességet, − szegregációmentességet, − a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten: A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatatott segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamat megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérítését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele 2. Nemek (férfiak és nők) közötti esélykülönbségek csökkentése
A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51 %-a, a férfiak 63 %-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkoztatási rangsorban, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció stb.) . Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentően visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 §-ra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítás érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékkal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoportokhoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki nem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére vonatkozó mutatók messze elmaradnak a nem roma lakosság mutatóitól. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet sor: az életminőség javítása érdekében a roma telepek felszámolására, integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integráció. 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport: a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő,
egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés”, ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében az idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal
és
települési
önkormányzati
dokumentumokkal,
Baracska Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális esélyegyenlőség érdekében a szociális ellátásokról, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokról helyi rendeletet alkotott. Mindkettőnek a rendelkezései elsősorban azon rétegeket célozzák meg, akik valamilyen hátrányos helyzetben vannak. Itt kell még megemlíteni az egyéb, de nem a szociális rendeletben megállapított kedvezményeket, mint pl. a nyugdíjasok számára biztosított hulladékszállítási díj kedvezmények. Baracska község rendelkezik Bűnmegelőzési Programmal, amely a legkiszolgáltatottabb idősek és gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében fogalmaz meg célokat, intézkedéseket. Baracska község 4 éves gazdasági programja a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak esélyegyenlősének biztosítása érdekében a közintézmények akadálymentesítésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Baracska Község Önkormányzata több társulásnak is tagja, illetve van olyan, melynek a székhely települése: Az együttműködés egyik nagy területe a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulási tagság, mely alapján Baracska a következő önkormányzati feladatai ellátása kapcsán csatlakozott ehhez a társuláshoz: A) egészségügyi alapellátás körében: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás, mint „Központi Háziorvosi Ügyelet” az önkormányzatok közigazgatási területére kiterjedően, B) szociális alapellátás körében: családsegítés, házi segítségnyújtás, közösségi szolgáltatások (kivéve: a szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátása), támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, családi napközi ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, C) a köznevelési feladatok körében: óvodai nevelés a Társulás által fenntartott intézmények útján. D) Belső ellenőrzési feladatok: a Társulás a Társulásra, az önkormányzatokra és az általuk fenntartott költségvetési szervekre kiterjedően a Társulási Tanács döntésétől függően: belső ellenőrök alkalmazásával, vagy polgári jogi szerződés, külső erőforrás bevonása útján látja el ezt a feladatot. Baracska község önkormányzata tagja továbbá a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak is, mely a Közép-Duna vidéke térségének integrált szilárdhulladékgazdálkodási feladatainak ellátására, valamint az ennek megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében, mint közös cél megvalósítására és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében jött létre. Az alapító önkormányzatok már több éve együttműködnek a települések fenti feladatainak megoldásában. Közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki-, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják megvalósítani, amely a XXI. Század infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt a térségben élő lakosság számára. E cél érdekében a
tagönkormányzatok már 2003. szeptember 3. napján kelt Konzorcionális Szerződés keretében az EU Kohéziós Alap pályázatán történő részvétel érdekében már megkezdték az előkészületeket. Baracska község önkormányzata Kajászó és Vál önkormányzattal közösen valósította meg a szennyvízberuházást, mely nyomán 2002. szeptember 1-jétől létrehozták a Baracska-Kajászó-Vál Víziközmű Beruházást Lebonyolító és Üzemeltető Intézményi Társulást a társuló önkormányzatok területén közös beruházásban megvalósuló szennyvízcsatorna-hálózat építés, lebonyolítói tevékenység ellátására, az önkormányzatok saját tulajdonú szennyvíz-közművének üzemeltetésére. A társult települések a köztük lévő Társulási Megállapodást az Mötv. szabályainak megfelelően 2013. június 30. napjáig felülvizsgálták. A társulás székhelye továbbra is Baracska önkormányzata maradt. Baracska Község Önkormányzata a védőnői feladatok ellátása terén is együttműködik Kajászó Község Önkormányzatával, közösen végzik ezt az önkormányzati feladatot egy együttműködés alapján. A feladat ellátásához szükséges állami finanszírozást Baracska Község Önkormányzata kapja, melyből működteti a közös ellátási területet. Baracska község önkormányzata és Kajászó község önkormányzata több éven keresztül közösen látta el a fogorvosi feladatellátást is, 2011. évben erre a feladatra a képviselő-testületek társulást alapítottak, majd a társulás székhely (Baracska) polgármestere kötötte meg közvetlenül a Szolgáltatóval a feladatellátási szerződést. 2013-ban az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy saját maguk, külön-külön feladatellátási szerződéssel láttatják el ezt a feladatot, ezért a Társulást 2013. június 30. napjával közös megegyezéssel megszüntették. Baracska község önkormányzata a járóbeteg-szakellátás területén is több önkormányzattal működik együtt, tagja az Ercsi Járóbeteg-szakellátó Egészségügyi Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak.” Napjainkban egyre gyakrabban használt foglom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek között a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által
kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethető vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet ( a szegények több mint a fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él, közülük mintegy 1,2 millióan szegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségben élőket. A romák nagy többségben ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Baracska község nem tartozik a hátrányos helyzetben lévő térségek közé, viszont romák lakta településnek számít. A gyakorlatban a mélyszegénységet azonosítják a cigánysággal. Ez azonban nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigányproblémaként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember roma/cigány. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak kíméletlen érvényesülése miatt. E terület vonatkozásában a következőkben áttekintjük azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják: a) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, mely meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat-és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat, b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, mely meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri eljárási szabályokat. c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény, mely törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása. d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény, melynek célja a nemzetiségek sajátos kultúrája megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a
gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeni juttatások rendszeréből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák/cigány. Baracska község, mint ahogy arra korábban már utaltunk, nem tartozik a hátrányos helyzetben lévő térségek közé, viszont itt is vannak olyan élethelyzetben lévő családok, melyeknek a napi megélhetése már hosszabb ideje veszélyben van. Ezek a családok fokozatosan kerültek ebbe az élethelyzetbe, hiszen legtöbb család esetében a munkahely elvesztése, illetve a munkaerő-piacon felkínált munkahelyhez való végzettség hiánya miatt nem tudnak a családtagok biztos bevételhez jutni, viszont a közüzemi számlák kifizetésén túl szinte egyáltalán nem marad pénz az alapvető fogyasztási cikkek megvásárlására. Minél hosszabb ideig tart ez az állapot, annál mélyebben süllyednek le, hiszen először csak a közüzemi számlákat nem tudják kifizetni, aztán az esetlegesen fennálló hiteleiket, majd ezt követően az utcára kerülhetnek. Baracska településen nincs hajléktalan személy, pozitív, hogy mindenkinek van fedél a feje felett. Önkormányzatunk 7 db szociális jellegű bérlakással rendelkezik, melyben jelenleg 4 fő bérlő lakik, 3 lakás elköltözés és halálozás miatt üresedett meg. Az elmúlt 5 év alatt olyan személyt, vagy családot nem kellett hirtelen beköltöztetni szociális lakásba, akinek a létfenntartása romlása miatt az utcára került volna. Az itt élők jövedelmi helyzetét mutatja az a tény is, hogy az adózók közül sokkal többen vannak azok a hátralékosok között, akik tudnának fizetni, mint azok, akiknek a befizetés igen is nagy nehézséget okoz. Baracskán tapasztalatink szerint a munkaerő piacra jutás fő okai az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből származó motiváltsági probléma, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció 2500 2000
nő férfi
1500
összesen munkanélküli nők
1000
munkanélküli férfiak
500
munkanélküliek összesen
0 2008
2009
2010
2011
2012
A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya a 15-64 éves lakosság körében nemek szerinti bontásban
A rendszerváltást követő évtizedben Baracska munkaerő-piaci helyzete, a munkaerő-piac eltartó képessége a mikrotérség munkaerő-piaci helyzetéhez képest jobban romlott. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy a település lakosainak iskolázottsága, szakképzettsége kedvezőtlenebb képet mutat a térséghez képest. Másrészt – az előzőtől nem teljesen függetlenül – azzal, hogy a működő tőke beáramlás a települést elkerülte. Az önkormányzatnak nem maradt a tulajdonába olyan ingatlan vagyon, melynek értékesítésével, bérbe adásával lehetőséget biztosíthatott volna a tőke beáramlásához. A településen megvalósult beruházásokhoz az önkormányzat csak az iparűzési adó mérték „szinten tartásával” tudott támogatást nyújtani, illetve nem vezette be a „vállalkozók kommunális adója” típusú adónemet. A mezőgazdasági tevékenység visszaszorulásával, elsősorban a szövetkezeti tagság intézményének megszűnésével, valamint az egyéni gazdálkodási kedv csökkenésével jelentősen csökkent a helyben dolgozók aránya. Egy részük (kényszer)vállalkozóvá vált, a többiek ingáznak. A főváros közelsége, az egyre kedvezőbbé váló közlekedési lehetőségek miatt egyébként mindig is jelentős arányt képviselő ingázók száma megnövekedett, zöme jellemzően a fővárosban, illetve a környező településeken dolgozik. A foglalkoztatottak aránya
megfelel a megyei átlagnak, annak ellenére, hogy iskolázottság, és szakképzettség tekintetében elmaradás tapasztalható. A településen élő regisztrált munkanélküliek számát vizsgálva megállapítható, hogy az összes nyilvántartott álláskeresők száma visszaállt a 2009. évi állapotra, viszont az összlétszámon belül a legnagyobb mértékben 2011. és 2012. évben az 56-60 éves korosztálynál mutatkozik a legnagyobb növekedés. Ebből is látszik, hogy Baracska tekintetében ennek a korosztálynak a legnehezebb az elhelyezkedése a munka világába. A nyilvántartott álláskeresők száma azonban a kimagasló 2010. évi adatokhoz képest csökkenő tendenciát mutat, mely összességében pozitív elmozdulást jelent. Megállapítható, hogy településünkön 5 év alatt, a 15-64 éves korosztályt vizsgálva, szinte egyforma mértékben nőtt a nők és a férfiak tekintetében az álláskeresők száma növekedésének aránya. A munkanélküliek és a 180 napnál nem régebben regisztrált munkanélküliek számát vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt 5 év alatt számuk váltakozva hol nőtt, hol csökkent, a legnagyobb változás (megugrott a számuk) a 2009. évről a 2010-es évre vetítetten mutatkozik. Érdekes eredményt mutat azonban Baracska a 18-29 évesek számának, illetve a közülük kikerülő pályakezdő álláskeresők számának összevetésekor, ugyanis a településen az ebbe a korosztályba tartozók száma az elmúlt 5 évben csökkenő tendenciát mutat, viszont a közülük kikerülő, nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma összességében – még ha nem is nagymértékben – növekedett. A 15 éves és idősebb lakosság 16 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, akik közül magasabb a férfiak aránya a nőkénél. A nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt 5 év alatt nőtt, közülük kevesebb a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű, viszont a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma a duplájára, a 8 általános iskolai végzettségűek száma több mint duplájára emelkedett az 5 év alatt. Azzal az adattal sajnos nem rendelkezünk, hogy mennyien vannak olyanok, akik a felnőttoktatásban középfokú iskolába járnak, így ezzel kapcsolatos következtetést sem tudunk levonni. Baracska község önkormányzata közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását. Összességében elmondható, hogy a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűnek mondhatóak a nyugdíj előtt álló korosztály, a gyermekvállalást követően a munkaerő-piacra visszakerülő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a fiatalok esetén az iskola befejezése utáni munkahely keresés ideje, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és a túl alacsony vagy túl magas iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúság esetében elmondható, hogy a munkaerő-piac elvárásai ma már nemcsak a képzettségre és a szakképzettségre irányulnak, hanem a különböző személyes kompetenciákra, gyakorlati és szakmai tudásra is. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatóak: a) pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, b) egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, így: lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, c) természetbeni ellátás továbbá: a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
160 140 120 nyilvántartott álláskeresők száma
100 80 60
álláskeresési járadékra jogosultak
40
álláskeresési segélyre jogosultak
20 0 2008
2009
2010
2011
2012
Álláskeresési ellátásban részesült személyek aránya a nyilvántartott álláskeresők között
Az elmúlt 5 év adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma nőtt, ugyanakkor az álláskeresési segélyben/járadékban részesülő személyek száma 2011. óta drámaian lecsökkent. Ennek fő oka a foglalkozás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása, mely módosítás következtében az álláskeresési ellátások megállapításának feltételei jelentősen szigorodtak, ugyanakkor a korábbi 9+6 (9 hónap járadék és 6 hónap segély) hónaphoz képest jelenleg mindösszesen legfeljebb 3 hónapig részesülhet a nyilvántartott álláskereső álláskeresési támogatásban. Mindennapos probléma, hogy a munkanélküliek valós számát a nyilvántartott munkanélküliek száma mutatja, mivel naponta találkozunk államigazgatási feladataink során olyan ügyfelekkel, akik tájékozatlanság, illetve félretájékoztatás miatt az állami foglalkoztatási szervvel nem működnek együtt. Ennek következményeképpen – mivel a szociális pénzbeni szociális ellátásokra jogosultság alapfeltétele az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés – nem vehetnek igénybe szociális pénzbeni ellátásokat (aktív korúak ellátása) illetve kizárják magukat a közfoglalkoztatás, az államilag támogatott átképzés lehetőségéből. Az aktív korúak ellátására jogosultak száma az elmúlt évek során folyamatosan növekedett településünkön. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011-ben történt módosítása az aktív korúak ellátására való jogosultsága felülvizsgálata során olyan plusz feltétel vizsgálatát tette kötelezővé, melynek során az aktív korúak ellátására, ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek igazolnia kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző 1 év során minimum 30 nap keresőtevékenységet végzett. Ez lehet közfoglalkoztatás, nyílt munka-erőpiaci keresőtevékenység, egyszerűsített foglakoztatás, vagy háztartási munka. A jogszabály lehetővé teszi, hogy amennyiben a fenti jogviszonyokkal nem tudja igazolni a 30 napos tevékenységét az ügyfél, ezt megteheti közérdekű önkéntes tevékenység végzésének igazolásával is. Az aktív korúak ellátására jogosultaknál a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elmúlt években az önkormányzat által pályázható közfoglalkoztatási álláshelyek száma csökkent. Jelenleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak alig 30 %-ának tud az önkormányzat közfoglalkoztatási jogviszonyt biztosítani. Elmondható ugyanakkor az is, hogy 2013. év eddig eltelt időszakában az eddigi években megszokottnál több országos közfoglalkoztatási programban volt lehetősége a regisztrált álláskeresőknek részt venni. Mindezek ellenére azonban az továbbra is igaz, hogy több a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, mint amennyi közfoglalkoztatási lehetőség van. Sajnálatos tény, hogy Baracska település közelében (30 km-en belül) elenyésző számú, fogadóképes közérdekű önkéntes tevékenységet biztosító szervezet található.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Baracska önkormányzata 7 db szociális jellegű bérlakással rendelkezik, melyek állapota sajnálatos módon – tekintettel azok korára – elhanyagolt. Az önkormányzati lakáshoz jutás pályázati formában történik, a lakás kiutalásáról a képviselőt-testület dönt. Az elmúlt években új bérlő kijelölésére nem került sor. Az elmúlt 5 év során az önkormányzat képviselő-testülete több alkalommal felajánlotta a bérlőknek az általuk lakott bérlakás megvásárlását, anyagi helyzetükre tekintettel azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy a bérleti díjak messze alulmaradnak a környékbeli településeken alkalmazottaktól, jelentős mennyiségű bérleti díj hátralék halmozódott fel. Az önkormányzat a fiatalok első lakáshoz jutatásához helyi rendeletében támogatást nyújt kamatmentes kölcsön formájában. A kölcsön összege esetenként és családonként 300 e Ft. A helyi támogatás iránt az utóbbi években egyre kevesebb érdeklődés mutatkozott, így 2013-ban pl. egyetlen ilyen irányú kérelem sem érkezett a képviselő-testülethez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fiatalok lakásépítés, ill. lakásvásárlás helyett a szülői házba költöznek vissza, vagy albérletbe költöznek. Ennek következtében megfigyelhető az utóbbi években az a tendencia, hogy egy kisebb lakóingatlanban több generáció zsúfolódik össze. Baracska község területén a hajléktalanság jelensége még nem fedezhető fel. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Baracskán az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy egyre több család menekül az eladósodottság és a kilátástalanság elől a zártkerti ingatlanokba. Ezeken az ingatlanokon nagyrész présházakból, gazdasági épületekből alakítanak ki az emberek maguk és családjuk számára otthonokat. Pontos számuk ismeretlen, mivel a lakcímüket ritkán jelentik be. Területi eloszlását tekintve leginkább a vasútvonal és az M7-es autópálya közötti ún. Rózsadomb, a Széchenyi utca, valamint a Kossuth utca végén található zártkertek válnak lakottá. Ezeken a területeken a közszolgáltatásoknak jóval szerényebb köre érhető csak el, azonban az önkormányzat az elmúlt időszakban tett lépéseket (pl. hulladékszállítás megszervezése a Rózsadomb, a Panoráma és az Akácos utcákból) annak érdekében, hogy ezek a területek minél szélesebb körben férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz. További elszigetelt terület az Annamajor és a Roboz elnevezésű terület is, amely gyakorlatilag tömegközlekedéssel megközelíthetetlen. Viszont az ott élő gyermekes családok részére az önkormányzat az óvodás és általános iskolás korú gyermekek oktatási-nevelési intézménybe történő szállítását tanyagondnoki busz alkalmazásával megoldja. Ezeken a faluközponttól távol eső területeken leginkább gyermekes családok és középkorú felnőttek élnek, kivéve Annamajort, hiszen ott jellemzőbb az idősebb, nyugdíjas korosztály. A szociális ellátások igénylésénél számuk arányaiban nem magasabbak a település központi területein élőkénél. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Egy adott település egészségügyi ellátórendszerének kihasználtságát nagymértékben befolyásolja a lakosság korösszetétele. A kor előrehaladtával természetesen egyre gyakrabban jelentkeznek a különböző egészségügyi problémák, amelyek megterhelik az alapellátást és erre az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszernek is fel kell készülnie. 1990. évtől lett két háziorvosa a településnek, akik az önkormányzat közalkalmazottaiként végezték az egészségügyi alapellátást. 2001-ben kialakult a két vegyes vegyes háziovosi praxis, mely a mai napig is működik az önkormányzat és két vállalkozás közötti feladatellátási szerződés alapján. Már az 1990-es évek
elejétől volt a településnek fogorvosi ellátása is, 2004-től fogorvosi praxisként működik, bt. formájában, szintén az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján. 2011. július 1. napjától Baracska és Kajászó községek önkormányzatai a fogorvosi feladatellátás közös ellátására Társulási Megállapodást kötöttek, melyet 2013. június 30. napjával közös megegyezéssel felmondtak mondván, mindkét település önálló fogorvosi körzetet alkotva, a saját maga által választott szolgáltatóval láttatja el a jövőben ezt az önkormányzati alapfeladatot. Gyermekorvosi a településnek eddig még nem volt. A baracskai háziorvosi rendelő, ahol a két praxis működik, környezetét tekintve rendezett, de akadálymentesítésének befejezése a fogyatékkal élők, a gyermekes anyák és az idősebb korosztály esélyegyenlősége szempontjából halaszthatatlan feladat. Ugyanez a helyzet a fogorvosi ellátást biztosító, önkormányzati tulajdonú fogorvosi rendelő épületével is. A település lakossága az Ercsi Járóbeteg Szakellátó Központhoz tartozik (mint ahogy azt már korábban leírtuk, ennek a társulásnak a tagja Baracska önkormányzata), de sokan járnak el az Érdi, a Székesfehérvári, illetve az Ercsi Járóbeteg Szakellátó Központtal egyidőben épült Velencei Járóbeteg Szakellátó Központba is. A település mentőállomással nem rendelkezik, a legközelebbi mentőállomás az 5 km-re lévő Martonvásáron van. Gyógyszertár viszont van a községben, egy vállalkozás működteti. Baracska és Kajászó önkormányzatai a két településre vonatkozóan közösen látják el a védőnői feladatokat, jelenleg 2 védőnőt közalkalmazotti kinevezéssel alkalmaznak. Baracska településen biztosított az iskola-egészségügyi ellátás, sőt az egyik praxist üzemeltető háziorvosi foglalkozás-egészségügyi képzettséggel is rendelkezik, tehát emiatt sem kell más településen a helyi lakosságnak szolgáltatást igénybe venni. A Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás által közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kiválasztott szolgáltatóval oldja meg Baracska önkormányzata a központi ügyeleti ellátást. Baracska lakossága több éven keresztül helyben vehette igénybe a tüdőszűrő, a különböző nőgyógyászati vizsgálatokat, több esetben szemészeti szolgáltatás is bejut a településre. Különböző egyéb, nem az alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások biztosítására az önkormányzat a tulajdonában lévő Faluházat, illetve – buszból történő szolgáltatás esetén – annak udvarát szokta biztosítani. A településen az általános iskolásoknak és az óvodásoknak a településen működő vállalkozás biztosítja a közétkeztetést, garantálva az egészséges táplálkozás követelményeinek betartását. Azon idősek számára, akik mozgásukban korlátozottak, egyéb okok miatt ellátásra szorulnak, szintén ettől a vállalkozástól vehetik igénybe a napi egyszeri meleg ételt. Az önkormányzat kifejezetten szociális étkeztetést nem biztosít, de a kistérségi fenntartásban működtetett Szociális Segítő Szolgálat útján gondoskodik az ápolásra, gondozásra szoruló idős emberekről. A szociális alapszolgáltatásokat: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, nappali ellátás Baracska önkormányzata szintén társulási megállapodás alapján a kistérségi fenntartásban működtetett Szociális Segítő Szolgálat intézményén keresztül látja el. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, mint az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény kategóriába tartozó intézmények egyikével sem rendelkezik a település, szükség esetén a rászorulókat a Szociális Segítő Szolgálat helyezi el az ország különböző részein található intézményekbe. Baracska község önkormányzata érvényesíti a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylésének lehetőségét, közösen fenntartott intézményen keresztül az azokhoz való hozzáférést, megteremti a betegségmegelőző programokban és különböző szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőségét. A település képviselő-testülete még olyan áldozatra is képes volt, hogy az Ercsi Járóbeteg Szakellátó Központba az érintett települések által finanszírozott buszjárat biztosításával segítse elő a településekről Ercsi városába történő átjutást.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A község gazdag kulturális értékekben és fontos feladatának tartja a kultúra és a kulturális értékek ápolását, fejlesztését. Ennek a célkitűzésnek a gyakorlati működtetéséhez a képviselő-testület már 2004. évben helyi rendeletet alkotott, melyet a 2013. júniusi ülésén vizsgált felül. Az önkormányzat alapvető célja a nemzeti és az európai – és ebben a helyi, települési – értékek megőrzése. A megőrzésnél a szakszerű védelem és a felelevenítés mellett az elérhetőség, a megtalálás elősegítése is egyre fontosabb, ide értve a digitális hozzáférés lehetőségét is, illeszkedve a magyar kulturális stratégiához. A képviselő-testület elismeri, hogy Baracska község minden polgárának joga van kulturális örökségünk megismeréséhez és elsajátításához, személyiségének a művelődés általi fejlesztéséhez, valamint a kulturális értékek birtokba vételéhez szükséges esélyegyenlőséghez. Ezek biztosítását az önkormányzat felelősségteljes kötelező feladatának tekinti. A közművelődési tevékenység támogatásának helyi formái: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi közművelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb, művelődést segítő lehetőségek biztosítása, valamint i) a települési könyvtár közművelődési tevékenységének támogatása, j) a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének elősegítése, a községi lakosok életminőségének javítása, k) a gyermekek és fiatalok művelődésének, sportolási lehetőségeinek, művészeti tevékenységének, közösségi életének javítása, m) a helyi kulturális értékek védelme, n) a különböző életkorú és értékrendű civil közösségek művelődési szándékának igény és lehetőség szerinti segítése, működésük pályázati úton történő támogatása, tevékenységükhöz közösségi színtér biztosítása, o) ünnepségek, bemutatók, találkozók, vetélkedők, bálok és egyéb kulturális, közösségi alkalmak rendezésének igény és lehetőség szerinti támogatása, p) a településsel kapcsolatos kiadványok megjelentetése, illetve ilyen kiadványok megjelentetésének kezdeményezése, elősegítése, igény és lehetőség szerinti támogatása, r) a helyi társadalom kiemelkedő személyiségei, közösségei tevékenységének méltatása, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, s) testvér-települési kapcsolatok kiépítése, ápolása. Az önkormányzat a települési könyvtári ellátást a Kozma Ferenc Általános Iskola épületében működő iskolai könyvtár, valamint könyvtári szolgáltató hely útján biztosítja a település lakossága számára. Az önkormányzat a kulturális tevékenységét az önkormányzat tulajdonában lévő Faluház, az épületben működő Teleház, az iskolai és községi könyvtár, a sportpálya, a műfüves pálya, parkok és terek mint közösségi színterek biztosításával látja el, mely feladatai ellátásában együttműködik: a) a községben közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetekkel, b) az egyházakkal, c) a községben működő, nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézményekkel, d) a községi székhelyű, helyben működő, közművelődési, sport célú társadalmi szervezetekkel,
e) a nemzetiségi önkormányzattal, f) a Kozma Ferenc Általános Iskolával, g) a Szent László Völgye Bóbita Óvodájával, h) a sportfeladatokat ellátó civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, i) a közművelődési tevékenységet vállaló magánszemélyekkel, j) a hasonló feladatot ellátó regionális, térségi, megyei intézményekkel, civil szervezetekkel, k) a helyben működő Polgárőrséggel. Baracska Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. január 1. napjától megszüntette a Baracskai Faluházat, mint önálló költségevetési szervet. Azonban a közösségi élet elsősorban továbbra is a Faluházhoz kötődik. Ezen kívül kötődik még a pályázati úton megvalósult játszótérhez, az általános iskola területéhez. Az önkormányzat jelenleg egy főt alkalmaz megbízási jogviszonyban népművelői feladatokkal. A közösségi élet fontos része a havonta megjelenő Kidoboló című kiadvány, mely az önkormányzat saját lapja. Ezen kiadvány segítségével az állampolgárok folyamatosan értesülhetnek a képviselőtestületi üléseken történtekkel, valamint a mindennapi életüket érintő egyéb információkhoz juthatnak így hozzá. A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében minden ingatlanhoz térítésmentesen juttatja el az önkormányzat a kiadványt beleértve a szegregátumokban élőket is. Baracska településen nem jellemzőek az etnikumi konfliktusok, néhány ritka kivételtől eltekintve a békés együttélés szabályait szem előtt tartva él egymás mellett Baracska település valamennyi lakosa. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ellátja a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat. A BRNÖ pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik az Önkormányzat által működtetett – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként szolgál. Az Önkormányzat a BRNÖ részére biztosítja az önkormányzati működés személyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A végrehajtásról a Hivatal gondoskodik. Az Önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a BRNÖ-vel történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladat ellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosíthat. Az Önkormányzat a Hivatalon keresztül segíti a BRNÖ pályázati lehetőségeinek a feltárását és segítséget nyújt azok elkészítésében. Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a roma nemzetiségű gyermekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók az Önkormányzat és a BRNÖ döntése alapján támogatásban részesülhetnek. Az Önkormányzat a BRNÖ részére – testületi üléseik megtartásához – ingyenes használatra bocsátja az Önkormányzat tulajdonában lévő, Baracska, Kossuth u. 31. szám alatti tárgyalótermet. A helyiséghez kapcsolódó rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az Önkormányzat viseli. Az Önkormányzat a Hivatalon keresztül biztosítja a postai levelezési, kézbesítési, sokszorosítási feladatok ellátását, a jegyzőkönyvek elkészítését és az ezzel járó költségek viselését.
Az Önkormányzat – szükség szerint, külön megállapodás alapján – segíti a BRNÖ kulturális, művészeti, hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsíthetik és mutathatják be a települést és annak értékeit. A Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részt a közösségi programok szervezésében (ROMAJÁLIS), azonban nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, illetve nincs szoros együttműködése sem a köznevelési és szociális intézményekkel. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A baracskai romákról is elmondható, hogy nagy részük a létminimum alatt él, alacsonyan iskolázottak, a legtöbbjüknek nincs, egy részüknek soha nem is volt munkahelye. A munkaerőpiacra való bejutásuk majdhogynem lehetetlen. Egyetlen lehetőségük a közfoglalkoztatás, de az előzőekben részletezett szűk lehetőségek miatt ebben sem tud minden érintett részt venni. Ennek következtében még aki az állami közfoglalkoztatási szervvel együtt is működik, pénzbeni ellátását a 30 napos jogviszony igazolása miatt az első felülvizsgálat során meg kell szüntetni. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
a szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, a munkanélküliek száma nem csökken Hátrányos helyzetek generáción keresztüli átöröklődése
A közfoglalkoztatás továbbfolytatása, egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása
A lakosság eladósodottsága
A romák hátrányos foglalkoztatási helyzete
A digitális írástudatlanság
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások minőségének javítása, a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat szoros együttműködése a nevelési, oktatási és szociális intézményekkel A családsegítési szolgáltatás minőségének javítása, az állampolgárok életminőségének nyomon követése A Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részvétele a foglakozás megszervezésében, együttműködése a közérdekű önkéntes tevékenységet biztosító szervezetekkel Tanfolyamok, képzések szervezése
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXV. törvényében kihirdette a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, A majd elfogadta a 47/2007.(V.31.) számú határozatával a „legyen jobb a gyermekeknek 2007- 2032” nemzeti stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell a hangsúlyt helyezni, akik érdekei a legnagyobb mértékben sérültek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) lsd. 1. melléklet 3. számú tábla A helyi ellátó rendszer, különböző támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermekek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A
helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. Ebben különös szerepe van a köznevelési, egészségügyi, a szociális, valamint a közművelődési intézményeknek. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében. Mindezek ellenére a hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek a helyi egészségügyi, szociális szolgáltatásokat egészséges és jobb anyagi körülmények között élő társaikkal egyenlő minőségben tudják igénybe venni. Az elmúlt évek során részben a jogszabályi környezet változásának köszönhetően (az iskoláztatási támogatás felfüggesztése) ugrásszerűen megemelkedett a védelembe vett kiskorú gyermekek száma. A kiskorúak veszélyeztetettségének vezető oka még mindig a szociális helyzet. Ezt követi a családi problémák, válás, munkanélküliség okozta problémák és csak elenyésző esetben tapasztalható veszélyeztetettségi okként az elhanyagolás vagy a fizikai és érzelmi bántalmazás. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma az elmúlt 5 év során folyamatos emelkedést mutat. 2012-ben átlagosan mintegy 154 gyermek családjában volt kevesebb az 1 főre jutó jövedelem 37.050 Ft-nál. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsödés, óvodás és általános iskoláskorú gyermekek térítésmentesen a rászoruló középiskolások 50 %-os kedvezménnyel kapnak étkeztetést. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő iskoláskorú gyermekek hátrányos helyzetűnek számítanak, így ingyenes tankönyvellátásban részesülnek, illetve különböző pályázati lehetőségekben vehetnek részt. 2012. óta a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeni ellátását gyermekvédelmi Erzsébet utalvány formájában vehetik át a jogosultak elősegítve azt, hogy a támogatás elérje a célcsoportot. 180 160 140
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
120 100 80
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2011. óta probléma a nyári gyermekétkeztetés megszervezése. A jogszabályi környezet változása miatt az önkormányzat csak jelentős saját forrás biztosításával tudná ezt a problémát kezelni, de mivel az önkormányzat anyagi helyzete ezt nem tette lehetővé a gyermekek nyári étkeztetését az önkormányzat nem tudta biztosítani. Az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt a jogszabályban előírt kötelező ellátási formákon túl egyéb helyi támogatást nem tud biztosítani a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok számára. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Az esélyegyenlőség érdekében, mint ahogy a korábbiakban utaltunk rá, az önkormányzat a tanyagondnoki szolgálat igénybevételével biztosítja a legelszigeteltebb területeken (Annamajor, Roboz) élő gyermekek oktatási, nevelési intézménybe jutását.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Baracska önkormányzata Kajászó önkormányzatával együttműködve, közösen tartja fenn az 1 védőnői körzetet, melyet két védőnő közalkalmazottként történő alkalmazásával biztosít. Baracska közigazgatási területén egy védőnő gondozza valamennyi kiskorú gyermeket. Baracska község területén gyermekorvosi ellátás nincs, viszont a háziorvosok vegyes háziorvosi körzet keretében ellátják a gyermekek egészségügyi ellátását. A gyermekjóléti alapellátást az önkormányzat a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális Segítő Szolgálat útján biztosítja. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat 2013. január 1. napjától a Fejér Megyei Kormányhivatal Martonvásári Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látja el. Krízishelyzet esetén szűk lehetőségek vannak arra, hogy a Szociális Segítő Szolgálaton keresztül a családok átmeneti otthona, anyaotthon, nevelőszülői ellátást vegyen igénybe a rászoruló család. Az önkormányzat a gyermekek szabadidős tevékenységének biztosítására rendelkezésre bocsátja a Faluházat, az általános iskola területén lévő műfüves pályát, a Faluházban működő Teleház szolgáltatásait. A szünidőben alapítványi, pályázati segítséggel nyári tábor kerül megrendezésre már több éve, ahol a tábor ideje alatt a gyermekek étkeztetése is megoldott. A szolgáltatások igénybevételekor tapasztalt hátrányos megkülönböztetésről, pozitív diszkrimináció észleléséről, az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről nem érkezett panasz az elmúlt évek során. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az önkormányzati fenntartású óvodában az óvodai férőhelyek száma az óvodába beíratott gyemekek létszámához igazodik. Az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát. Az általános állami fenntartásba került 2013. január 1. napjától, azonban továbbra is az iskola széles körű, színes foglalkozásokat biztosít a gyermekek számára azért, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbbet. Az oktatás, nevelés területén nincs hátrányos megkülönböztetés nembeli, vallási, szociális, sem mentális, sem egészségügyi területen, fokozott figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség biztosítására mind a gyermekek, mint pedig az ott dolgozók vonatkozásában. Az óvodában gyógypedagógus nincs, viszont logopédiai szolgáltatás igénybe vehető. Az iskolában évek óta törekednek a diszlexiás gyermekek gondozására, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A köznevelési rendszer átalakításával kevesebb rálátása lett az önkormányzatoknak az iskola működésére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nem mérhető fel pontosan A hátrányos megkülönböztetés nem jut el az illetékesek tudomására
Szorosabb együttműködés kialakítása a Tankerületi Igazgatósággal Nyilatkozattétel ösztönzése Szélesebb körű felvilágosítás arról, hogy hátrányos megkülönböztetés észlelése esetén
A családok széteséséből és az elhanyagoltságból adódó veszélyeztetettség A közterületeken éjszaka szülői felügyelet nélkül lévő gyermekek
kihez lehet és kell fordulni Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése A Bűnmegelőzési Program gyakorlati alkalmazása, szorosabb együttműködés a rendőrség, a polgárőrség, valamint a Szociális Segítő Szolgálat között
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Az esélyegyenlőség legfontosabb célja a gazdasági és a szociális szférában a nők és a férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. A tapasztalatok szerint a gyermekvállalás a munkahelytől való hosszabb távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerő-piacra való visszalépésének esélyét. Sajnos Baracska községben tovább fokozza a rossz esélyeket az is, hogy nincs bölcsöde. A nők elhelyezkedését befolyásolja az iskolai végzettségük, a nem megfelelő szakmaválasztás, illetve a kisgyermekes anyukák esetében negatív tényező lehet a gyermek betegsége, óvodai beilleszkedése. További befolyásoló tényező lehet, hogy a gyermekvállalás miatt általában 3 évig távol van a munkahelyétől egy nő, és ezalatt az időszak alatt vagy megszűnik a munkahely, vagy olyan jellegű átalakulás történik, amely nem teszi lehetővé a továbbfoglalkoztatását, illetve olyan gyakorlati és szakmai hiányosságok gyűlnek fel, mely nyomán nehezen tud visszailleszkedni előző munkakörébe. Jelenleg Baracskán kifejezetten kisgyermekes, GYES-en lévő nők számára képzés, tanfolyam nincs folyamatban. Az alacsony iskolai végzettségű nők esetében még nagyobb esély van arra, hogy munkahely átszervezést követően munkaviszonyuk megszűnik. Az alacsony képzettségük miatt a továbblépésnél – újabb munkahely – is hátrányban vannak. Ez különösen a nyugdíj előtt álló, egyébként is általában általános iskolai végzettséggel rendelkező nőknél jellemző. Baracska település vonatkozásában nincs arról tudomásunk, hogy a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Országos probléma, de Baracska községre is igaz, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátása csupán óvodai körülmények között megoldott. Az utóbbi években rendszeresen túljelentkezés van az óvodai férőhelyekre, bölcsöde, családi napközi nem működik a településen. Ezen körülmények következtében a nők nagyon nehezen tudják családi feladataikat összeegyeztetni a munkahelyükkel, a problémákat legfeljebb családi segítséggel, a nagyszülőkön keresztül tudják orvosolni. Ugyanakkor megnehezíti a gyermekfelügyelet megoldását az is, hogy a nagyszülők egészségi állapota már nem engedi meg a folyamatos gyermekfelügyeletet, vagy maga a nagyszülő is dolgozni kényszerül. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyára és gyermekekre fokozott figyelmet fordít a védőnő. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását, már a várandósság idején megkezdi. A védőnő segítséget nyújt a családi és szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. A gyermekágyas szoptató anyákat a
kórházból történő elbocsátást követő 24 órán belül meglátogatja a védőnő, segítséget nyújt, tanácsot ad. A 0-6 éves korú gyermekek esetében családlátogatás és tanácsadás során segíti a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását. Az iskolai gondozás során a védőnő legfontosabb feladata a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők időben történő észlelése. A szűrővizsgálatok végzésével, szükség szerinti intézkedésekkel a védőnő mindent megtesz a gyermekek zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekmények nagy része felderítetlen. A gyermekvédelmi, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység, valamint a jelzőrendszerek jelzései alapján egyre több esetre derül fény, de egyenlőre a legtöbb esetben az ilyen események titokban maradnak. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetbe került nők a Szociális Segítő Szolgálaton keresztül juthatnak anyaotthonba, vagy családok átmeneti otthonába, de sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ezekben az intézményekben annyira korlátozott férőhely áll rendelkezésre, hogy nem mindig lehet azonnal cselekedni. Baracskán az elmúlt évek során nem történt ilyen intézkedés. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az önkormányzat példamutatással hívja fel a figyelmet a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére. Az önkormányzati képviselők körében, a 7 főből, 3 nő található, melyek közül az egyik alpolgármesteri tisztséget tölt be. A Baracskai Polgármesteri Hivatal 8 fő köztisztviselője és 1 fő hivatalsegédje is nő. A helyi közintézményekről is elmondható, hogy túlnyomó részt női munkavállalókat foglalkoztatnak. Megállapítható, hogy Baracskán nem működik olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerő-piacon. Ennek oka lehet egyebek között a magyar társadalom hagyományos társadalmi modelljében keresendő. Még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van és nem a munka világában. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák („gyengébbik nem”). A nők munkanélkülisége országos probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Jellemző, hogy a gyermek születését követően otthon maradt nő magányossá válik, elszokik az emberektől, „bezárkózik”, ami szintén rontja a munkaerő-piacra való visszatérési esélyeit. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A tartós munkanélküliség és az alacsony
A képzési programok körét bővíteni kell a
iskolázottság aránya a nők esetében magasabb A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magasabb A GYÁS-ról, GYED-ről, GYES-ről, GYET-ről nehezen lehet visszakerülni a munka világába A magányérzet kialakulása rossz hatással van az anya mentális állapotára és a családi kapcsolatokra
rendelkezésre álló programokat pedig minél szélesebb körben publikálni Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása Gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézményi férőhelyek bővítése Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) lsd. 1. melléklet 2., 3., 6. számú táblák
64 év feletti lakosság száma 380 378 376 374 372 370 368 366
64 év feletti lakosság száma
2008
2009
2010
2011
2012
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetükre tekintettel szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet, erre esély viszont a mai munkaerő-piacon nincs. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások Baracska minden állampolgára számára biztosítottak. Az önkormányzat lehetősége szerint kedvezményt biztosít egyes közszolgáltatások díjaiból (pl. hulladékszállítás). Az idősellátás és a szociális gondoskodás területén az utóbbi években a Szent László Völgye Segítő Szolgálat működött közre házi segítségnyújtás keretében, illetve az ő égisze alatt működik egy idősek klubja is, bár az nem a településünkön található. Elérhetősége érdekében azonban a Segítő Szolgálat biztosítja az idősek utaztatását a klubba. Baracska településen, mint ahogy azt már korábban kifejtettük biztosított az idősek részére is az egészségügyi alapellátás (háziorvos, fogorvos), illetve helyben működik egy gyógyszertár is. A háziorvosi rendelőkben lehetőség van helyben vérvételre, ami miatt nem kell az időseknek elutazniuk a településről. A nyugdíjasok a közösség élet szinte minden területén képviseltetik magukat. Működik kézimunkaszakkör, illetve folyamatban van a helyi nyugdíjasklub megalakítása, melyre az utóbbi időszakban volt ugyan igény, de eddig nem valósult meg. A nyugdíjasok, illetve az általuk képviselt szervezetek jelentős segítséget nyújtanak a már hagyományosan megrendezésre kerülő Falunapi rendezvényen, illetve kérésre bármely más területen lehet rájuk számítani. Az utóbbi években sajnálatos képet mutat az
egyedülálló idős emberek száma, amely magával hozza azt a tényt is, hogy időseink egyre gyakrabban válnak bűncselekmény áldozatává. Az idősek informatikai jártasságáról elmondható, hogy sajnos vannak még ma is olyan idős emberek, akik a nevükön kívül nem tudnak leírni semmit, amelyből az következik, hogy digitális írástudatlanságuk még nagyobb arányú. Azonban az állam egyre inkább áttér a papírmentes, elektronikus ügyintézésre, mellyel az idősek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak lépést tartani. A mindennapi ügyeik intézéséhez családtagok, ismerősök, szomszédok, ezek híján a polgármesteri hivatal dolgozói segítségére szorulnak. Ez a probléma a szolgáltatások igénybevételénél nem akadályozza őket, de fokozza kiszolgáltatottság érzésüket. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen nem működnek. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Magas az egyedül élők aránya
Szabadidős programok, szolgáltatások szervezése, igény szerint Az otthonuk védelmét szolgáló intézkedések bővítése, szorosabb együttműködés a polgárőrség és a rendőrség között, illetve szélesebb körű felvilágosító programokban való részvétel Generációs programok, önkéntes programok szervezése
Áldozattá válás időskorban
Generációk közötti kapcsolati nehézségek
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami az értelmi fogyatékosok körében még jelentősebb. A fogyatékkal élők elhelyezkedésük során számos akadállyal találkozhatnak. A munkáltató előítélete mellett a közlekedési eszközök használata vagy használhatatlansága nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottság aránya a 2001. évi népszámlálás adatai alapján mindössze 9 %. Baracska község önkormányzata saját fenntartású intézményeiben megváltozott munkaképességű munkavállalót. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybe vevők között nagy számban vannak jelen fogyatékos személyek is, így különösen az alanyi jogon járó közgyógyellátásban, a súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén ápolási díjban részesülők figyelhetők meg. 2012. december 31-ig volt lehetősége a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek közlekedési támogatást igénybe venni, de ez a lehetőség
jogszabályváltozás miatt 2013. január 1. napjától megszűnt. Az elmúlt évek során a fogyatékkal élők parkolási igazolvány igénybevételével kapcsolatos jogszabály is változott, melynek következtében hosszabb ügyintézést igényel a parkolási igazolványok kiállítása. Ezek a változások tovább rontják a fogyatékkal élők egyébként is nehéz helyzetét, esélyeit. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A települési önkormányzat tulajdonában lévő középületek egy része még mindig nem akadálymentesített. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárás az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. Az önkormányzat informatikai rendszere, valamint az írott sajtó akadálymentesítettsége sem teljes körű. A közösségi közlekedés megszervezése során még nem sikerült az akadálymentes közlekedési eszköz biztosítása. A településen található járdák, parkok akadálymentesítése megoldott. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A fogyatékkal élők kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete erőteljesen érzékelhető
Akadálymentesítés vizsgálata, fejlesztése a közlekedésben, a környékbeli munkalehetőségek feltérképezése Célcsoport behatárolása, felkutatása, civilek, intézmények bevonása Védett munkahelyek feltérképezése a vonzáskörzetben Adatok gyűjtése
Fogyatékkal élők elszigetelődése Támogatott/védett munkahelyek hiánya Fogyatékkal élőkkel kapcsolatos fontos adatok hiánya Akadálymentesítettség nem teljes körű a településen
Teljes akadálymentesítés
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A településen nemzetiségi önkormányzat működik. A nemzetiségi önkormányzat programjaival hozzájárul a kultúrák közötti közeledéshez és részt vállal a szociálisan hátrányos helyzetben lévők támogatásában. A településen több mint 15 civil szerveződés működik. Baracskán egyházi szolgáltató, érdekvédelmi szervezet nem működik. A Baracskán működő civil szervezetek aktív tevékenységet folyatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. Baracska község önkormányzata a civil szervezetek működését pályázati úton támogatja. A pályázaton elnyert összegekből a civil szervezetek jelentős része szervez különböző témakörben programokat, pl. napközis tábor, családbarát programok, olyan programok, melyek az egészséges életmódot, a hagyományőrzés fontosságát, a generációk közötti megértés elsajátítását segítik. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
A helyzetelemzés előkészítésében részt vettek a polgármesteri hivatalban dolgozó szakemberek. A helyzetelemezés alapját a TEIR adatai adják. A helyzetelemzés és a program teljes szövegének lakosság felé történő nyilvánossá tétele folyamatban van. A honlapon az elfogadott dokumentum elérhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket az állampolgárok megismerhetik.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése és az intézkedések megvalósítói Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
a szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, a munkanélküliek száma nem csökken Hátrányos helyzetek generáción keresztüli átöröklődése
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
A lakosság eladósodottsága
A romák hátrányos foglalkoztatási helyzete
A digitális írástudatlanság
Gyermekek
A köznevelési rendszer átalakításával kevesebb rálátása lett az önkormányzatoknak az
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
A közfoglalkoztatás továbbfolytatása, egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások minőségének javítása, a Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat szoros együttműködése a nevelési, oktatási és szociális intézményekkel A családsegítési szolgáltatás minőségének javítása, az állampolgárok életminőségének nyomon követése A Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat részvétele a foglakozás megszervezésében, együttműködése a közérdekű önkéntes tevékenységet biztosító szervezetekkel Tanfolyamok, képzések szervezése Szorosabb együttműködés kialakítása a Tankerületi Igazgatósággal
Intézkedésbe bevont partnerek
Szent László Völgye Segítő Szolgálat Baracskai Roma Nemzetiségi Önkormányzat illetékes Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége Polgármesteri Hivatal
Szent László Völgye Segítő Szolgálat Oktatási Nevelési
iskola működésére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nem mérhető fel pontosan A hátrányos megkülönböztetés nem jut el az illetékesek tudomására
Idősek
Nők
Intézmények Nyilatkozattétel ösztönzése
Szélesebb körű felvilágosítás arról, hogy hátrányos megkülönböztetés észlelése esetén kihez lehet és kell fordulni A családok széteséséből és Szabadidős programok az elhanyagoltságból adódó szervezése, biztonságos, veszélyeztetettség kulturált színterek működtetése A közterületeken éjszaka A Bűnmegelőzési Program szülői felügyelet nélkül lévő gyakorlati alkalmazása, gyermekek szorosabb együttműködés a rendőrség, a polgárőrség, valamint a Szociális Segítő Szolgálat között Magas az egyedül élők Szabadidős programok, aránya szolgáltatások szervezése, igény szerint Áldozattá válás időskorban Az otthonuk védelmét szolgáló intézkedések bővítése, szorosabb együttműködés a polgárőrség és a rendőrség között, illetve szélesebb körű felvilágosító programokban való részvétel Generációk közötti Generációs programok, kapcsolati nehézségek önkéntes programok szervezése A tartós munkanélküliség és A képzési programok az alacsony iskolázottság körét bővíteni kell a aránya a nők esetében rendelkezésre álló magasabb programokat pedig minél szélesebb körben publikálni A gyermekét egyedül nevelő, Szociális, gyermekjóléti vagy több gyermeket nevelő szolgáltatások, ellátások család esetében a szegénység során célzott támogatások kockázata magasabb körének kialakítása A GYÁS-ról, GYED-ről, Gyermekek napközbeni GYES-ről, GYET-ről ellátását szolgáló nehezen lehet visszakerülni a intézményi férőhelyek munka világába bővítése
gyermekvédelmi jelzőrendszer
Rendőrség Polgárőrség Szent László Völgye Segítő Szolgálat Polgármesteri Hivatal
Szent László Völgye Segítő Szolgálat illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltsége
A magányérzet kialakulása rossz hatással van az anya mentális állapotára és a családi kapcsolatokra A fogyatékkal élők kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete erőteljesen érzékelhető
Fogyatékkal élők elszigetelődése Fogyatékkal élők
Támogatott/védett munkahelyek hiánya Fogyatékkal élőkkel kapcsolatos fontos adatok hiánya Akadálymentesítettség nem teljes körű a településen
Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése Akadálymentesítés vizsgálata, fejlesztése a közlekedésben, a környékbeli munkalehetőségek feltérképezése Célcsoport behatárolása, felkutatása, civilek, intézmények bevonása Védett munkahelyek feltérképezése a vonzáskörzetben Adatok gyűjtése
Szent László Völgye Segítő Szolgálat Polgármesteri Hivatal háziorvosok illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltsége
Teljes akadálymentesítés
Jövőképünk Baracska Község Önkormányzatának legfontosabb célja a településen élő állampolgárok jólétének, biztonságának megteremtése, életminőségének folyamatos támogatása. Az önkormányzat valamennyi rendelkezésére álló lehetőséggel és eszközzel igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani. A szociális, egészségügyi intézményekkel szorosan együttműködve törekszik a mélyszegénységben élő emberek életminőségének javítására, jobb lakhatási körülményeik biztosítására, testi-lelki egészségük megőrzésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a nemek közötti egyenlőség biztosítását, valamint a nők számára azonos esélyeket megteremtését az élet minden területén. Folyamatosan odafigyelünk az időseket érintő problémákra, különösen az elmagányosodott és krízishelyzetbe kerülőkre. Kiemelt területként kezeljük a gyermekek testi és lelki jólétét segítő szolgáltatások működtetését, biztosítását. Figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők jólétét szolgáló politikák nyomon követésére, jó gyakorlatok megismerésére, kidolgozására, bevezetésére, különös tekintettel a fogyatékos emberek munkavállalásának elősegítésére.
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
Intézkedés sorszáma
B
C
A helyzetelemzé s Az Az intézkedés következtetés intézkedéssel címe, eiben feltárt elérni kívánt megnevezése esélyegyenlős cél égi probléma megnevezése
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A a szegénység 1 Több közfoglalkoztatá oka és munkavállaló s következménye továbbfolytatás a tartós a, egyéb helyi munkanélkülisé foglalkoztatási g, a lehetőségek munkanélküliek felkutatása száma nem csökken Szociális és Hátrányos 2 fiatalok kitörése gyermekjóléti helyzetek az anyagi szolgáltatások generáción nehézségekből minőségének keresztüli javítása, a BRNÖ átöröklődése szoros együttműködés e a nevelési, oktatási és szociális intézményekkel A családsegítési A lakosság 3 csökken az szolgáltatás eladósodottsága eladósodottság minőségének javítása, az állampolgárok életminőségéne k nyomon követése
D
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményeine eredményessé Az intézkedés megvalósításá erőforrások k gét mérő felelőse (humán, fenntarthatós nak határideje indikátor(ok) pénzügyi, ága technikai)
tréningek szervezése, romák álláskereséséne k koordinálása
adóssegítő SZLVSSZ programok feltérképezése, szervezése, az esetkezelések felülvizsgálata, kontroll elemek beépítése,
2015. 12. 31
Programba Pályázatok, bevontak résztvevő száma, szakemberek érzékenyítő tréningek száma roma munkavállalók száma
Anyagi erőforrás biztosítása
2016. 12.31.
Beiskolázott Pályázatok, romák száma, résztvevő képzések száma szakemberek
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
2016. 12.31.
az lakossági programok, adósságállomán résztvevő y csökkenése, szakemberek utógondozott családok száma
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
2
utógondozás megvalósítása A BRNÖ részvétele a közfoglalkoztatá s megszervezéséb en, együttműködés e a közérdekű önkéntes tevékenységet biztosító szervezetekkel Tanfolyamok, képzések szervezése
4.
5.
A romák hátrányos foglalkoztatási helyzete
csökken az ellátó rendszerekből kiesettek száma
BRNÖ elnöke
A digitális írástudatlanság
több internetet ismerő személy
Hely/vonzáskörz polgármester etben levő felnőttképző programok feltérképezése, szervezése
2015. 06. 30.
2015.12.31.
Pályázatok, résztvevő szakemberek
több internetet ismerő személy
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
II. A gyermekek esélyegyenlősége
Intézkedés sorszáma
A helyzetelemzé s Az Az intézkedés következtetés intézkedéssel címe, eiben feltárt elérni kívánt megnevezése esélyegyenlős cél égi probléma megnevezése
1.
Szorosabb együttműködés kialakítása a Tankerületi Igazgatósággal
2.
Nyilatkozattétel ösztönzése
A köznevelési rendszer átalakításával kevesebb rálátása lett az önkormányzato knak az iskola működésére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
együttműködés fenntartása
HHH gyermekek számáról folyamatos nyilvántartás
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményeine Az intézkedés eredményessé Az intézkedés megvalósításá erőforrások k gét mérő felelőse (humán, fenntarthatós nak határideje indikátor(ok) pénzügyi, ága technikai) polgármester
folyamatos
szülők polgármester tájékoztatása a lehetőségről
2014. 12.31
Szolgáltatott adatok száma
Szakemberek.
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
szakember
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
3
száma nem mérhető fel pontosan Szélesebb körű A hátrányos 3 a gyerekek felvilágosítás megkülönböztet érdekvédelme arról, hogy és nem jut az hátrányos illetékesek megkülönböztet tudomására és észlelése esetén kihez lehet és kell fordulni 4. Szabadidős A családok kevesebb programok széteséséből és veszélyeztetett szervezése, az gyermek biztonságos, elhanyagoltságb kulturált ól adódó színterek veszélyeztetetts működtetése ég A A 5. kevesebb Bűnmegelőzési közterületeken csellengő Program éjszaka szülői gyermek gyakorlati felügyelet nélkül alkalmazása, lévő gyermekek szorosabb együttműködés a rendőrség, a polgárőrség, valamint a Szociális Segítő Szolgálat között III. A nők esélyegyenlőősége
Intézkedés sorszáma
1
A helyzetelemzé s Az Az intézkedés következtetés intézkedéssel címe, eiben feltárt elérni kívánt megnevezése esélyegyenlős cél égi probléma megnevezése A képzési programok
A tartós kevesebb munkanélkülisé
a szülők és a polgármester, gyerekek köznevelési tájékoztatása intézmények
programok szervezése
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal
Az intézkedés tartalma
folyamatos
tudomásra szakember, civil anyagi és emberi jutott és kezelt szervezetek erőforrás esetek száma biztosítása
civil szervezetek, folyamatos köznevelési intézmények
csellengő gyermek száma
szakemberek
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
polgármester
csellengő gyermekek száma
Polgárőrség, Rendőrség
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
folyamatos
Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményeine Az intézkedés Az intézkedés eredményessé megvalósításá erőforrások k gét mérő felelőse (humán, fenntarthatós nak határideje indikátor(ok) pénzügyi, ága technikai)
összegyűjteni a polgármester
folyamatos
munkanélküliek
Anyagi emberi
és
3
körét bővíteni kell a rendelkezésre álló programokat pedig minél szélesebb körben publikálni Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása
2
Gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézményi férőhelyek bővítése Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése
3
4
g és az alacsony munkanélküli iskolázottság aránya a nők esetében magasabb
lehetőségeket
száma
erőforrás biztosítása
A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magasabb A GYÁS-ról, GYED-ről, GYESről, GYET-ről nehezen lehet visszakerülni a munka világába
jobban kihasznált lehetőségek
szélesebb körű Szent László folyamatos tájékoztatás Völgye Segítő Szolgálat vezetője
az ellátásban szakemberek részesülők száma
Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
több nő helyezkedhesse n el
férőhelyek számának bővítése
munkanélküli nők száma
anyagi emberi erőforrás biztosítása
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
a szabadidős programokon résztvevők száma
anyagi emberi erőforrások biztosítása
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
A magányérzet az kialakulása rossz elszigetelődés hatással van az csökkentése anya mentális állapotára és a családi kapcsolatokra
polgármester
folyamatos
több szabadidős a polgármester, folyamatos program a civil szervezetek, a művelődésszerv ező
IV. Az idősek esélyegyenlősége
Intézkedés sorszáma
A helyzetelemzé s Az Az intézkedés következtetés intézkedéssel címe, eiben feltárt elérni kívánt megnevezése esélyegyenlős cél égi probléma megnevezése
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményeine Az intézkedés Az intézkedés eredményessé megvalósításá erőforrások k gét mérő felelőse (humán, fenntarthatós nak határideje indikátor(ok) pénzügyi, ága technikai)
3
Szabadidős programok, szolgáltatások szervezése, igény szerint Az otthonuk védelmét szolgáló intézkedések bővítése, szorosabb együttműködés a polgárőrség és a rendőrség között, illetve szélesebb körű felvilágosító programokban való részvétel Generációs programok, önkéntes programok szervezése
1
2
3
Magas az egyedül élők aránya
az elszigetelődés csökkentése
szabadidős programok szervezése
polgármester, folyamatos művelődésszerv ező, civil szervezetek
Áldozattá válás időskorban
áldozattá válás megelőzése
idősekhez szóló Polgárőrség, figyelemfelhívás Rendőrség , szórólapok terjesztése
Generációk közötti kapcsolati nehézségek
a generációk közelebb kerüljenek egymáshoz
közös programok szervezése
magányos idősek száma
anyagi emberi erőforrás
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
folyamatos
idős korú anyagi sértettek száma emberi erőforrás
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
művelődésszerv folyamatos ező, civil szervezetek, köznevelési, közoktatási intézmények
a programokon anyagi résztvevők emberi száma erőforrás
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Intézkedés sorszáma
1.
A helyzetelemzé s Az Az intézkedés következtetés intézkedéssel címe, eiben feltárt elérni kívánt megnevezése esélyegyenlős cél égi probléma megnevezése Akadálymentesí A fogyatékkal tés vizsgálata, élők fejlesztése a kedvezőtlen közlekedésben, munkaerő-piaci a környékbeli helyzete munkalehetőség erőteljesen ek érzékelhető
teljes körű akadálymentesít és
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményeine Az intézkedés Az intézkedés eredményessé megvalósításá erőforrások k gét mérő felelőse (humán, fenntarthatós nak határideje indikátor(ok) pénzügyi, ága technikai)
valamennyi polgármester, közintézmény intézményvezet akadálymentesít ők ése
azonnali
anyagi erőforrás Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
3
2.
3.
4.
feltérképezése Célcsoport Fogyatékkal élők behatárolása, elszigetelődése felkutatása, civilek, intézmények bevonása Védett Támogatott/véd munkahelyek ett feltérképezése a munkahelyek vonzáskörzetbe hiánya n
Adatok gyűjtése
Fogyatékkal élőkkel kapcsolatos fontos adatok hiánya
az elszigetelődés csökkentése
közös programok szervezése
polgármester, folyamatos művelődésszerv ező, intézményvezet ők
az elszigetelt anyagi fogyatékkal élők emberi száma erőforrás
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
több fogyatékkal élő munkavállaló
támogatott foglalkoztatási lehetőségek, védett munkahelyeik felderítése a vonzáskörzetbe n
polgármester
munkát találók anyagi száma emberi erőforrás
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
helyi adatgyűjtés megszervezése
helyi adatgyűjtés önkéntesek bevonásával
Szent László folyamatos Völgye Segítő Szolgálat
több rendelkezésre álló adat
és Anyagi emberi erőforrás biztosítása
és
folyamatos
anyagi emberi erőforrás
3
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek
támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a polgármester 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére 36
37
HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2
1
HEP részei3 1
2
3
4
5
6
7
8
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, in észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
