Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Nyírbátor Város Önkormányzata

2013.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................. 3 Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ..................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................... 18 Célok ............................................................................................................................................... 19 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................. 20 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 20 2. Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................................. 21 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége....................................... 26 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................. 54 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 64 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége..................................................................................... 68 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 71 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................................................................... 73 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága................................................................... 74 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................. 74 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................. 74 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................... 74 A beavatkozások megvalósítói................................................................................................. 75 Jövőképünk .............................................................................................................................. 76 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................................. 76 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........... 84 3. Megvalósítás ............................................................................................................................ 86 A megvalósítás előkészítése..................................................................................................... 86 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................ 86 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................... 88 Nyilvánosság ............................................................................................................................ 88 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................... 90 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 91

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyírbátor Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség megvalósítása és fenntartása érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Nyírbátor egyike Magyarország azon különleges hangulatú kisvárosainak, ahol kézzelfogható, kitapintható a történelem. Hét évszázad építészeti, művészeti emlékeivel találkozik az ember, ahol összeér Magyarország és Erdély történelme. Nyírbátor, a Nyírség szívében található. A 12.644 lakosú város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye leggazdagabb történelmi értékeivel rendelkező települése. Írásos emlék 1279-ben említette először Nyírbátort, melynek neve az ótörök batir (jelentése bátor), „jó hős” jelentésű szóból származik. A kisváros a középkorban hosszú időn keresztül virágzó kereskedelmi, igazgatási és kulturális központ volt, melynek történelmét nagymértékben meghatározták az egymást váltó főurak és fejedelmek. Több mint 7 évszázados történelmének legfényesebb időszaka a Báthori családhoz köthető. Műemlékei is a 15-16. században országos jelentőségű család rangjához méltóak, melyek ma is a város meghatározó értékei, a jelen és a jövő kulturális, turisztikai életének színterei. Más itt az élet ritmusa, mint az ország központi területein, más a közérzet, amely egy meghatározhatatlan „otthonosság érzettel” írható körbe. A kedves, közvetlen, vendégszerető szabolcsi emberek, a szép, rendezett város, a történelmi emlékek szokatlan bősége okozzák ezt. Ezen örökség, a történelmi hangulat igazi kulturális kisvárossá teszi Nyírbátort. Rendezvényei több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Zenei Napok feledhetetlen élményei, a varázslatos hangulatot teremtő Szárnyas Sárkány Hete programjait adó egyedülálló Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál 1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

méltán tették ismertté határon innen és túl Nyírbátor nevét. A városba látogatók számára a látnivalók és fesztiválok mellett kikapcsolódást nyújthat a nemrég megnyílt Sárkány Wellness és Gyógyfürdő és Termál Kemping változatos szolgáltatásaival, valamint élvezhetik a gyógyvíz jótékony hatását a gyógyászati kezelő látogatói. Nyírbátor szerepe a településhálózatban Nyírbátor járási székhelyként, Országgyűlési Választókerületi Központként (35 településre, köztük 5 városra kiterjedően), valamint gazdasági és munkaerő-piaci központként kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző térségeket fed le. Nyírbátor szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nemzetközi szerepkör Nyírbátor – viszonylag korlátozott – nemzetközi jelentősége leginkább a magyar-román határ közelségéből fakad, mivel Nagykároly irányából ez az első jelentősebb település. Ennek számos előnyét élvezi a város, amelyek elsősorban a nagyobb kereskedelmi és turisztikai keresletben nyilvánulnak meg. A város évtizedek alatt kiterjedt külkapcsolati hálózatot épített ki, amelynek megteremtette intézmény- és feltételrendszerét is. A nemzetközi együttműködések különböző formális és informális kapcsolatok formájában valósulnak meg, amelyek közül a legfontosabbak a testvérvárosi együtt-működések - ezekbe a város intézményei is bekapcsolódnak. Az együttműködések egyik legnagyobb eredménye a Vállaji határátkelő megnyitása érdekében tett közös erőfeszítések a romániai Nagykárollyal. Jelenleg aktív együttműködést épít ki a település az ukrajnai Huszttal. Az együttműködéseket nemzetközi projektek formájában kívánja elmélyíteni a város. Nyírbátor testvérvárosai Testvérváros Nagykároly (Carei) Nagyszőlős (Vinogradiv) Huszt Rawa Mazowiecka Szilágysomlyó (Simleu Silvaniei)

Ország Románia Ukrajna Ukrajna Lengyelország Románia

Országos szerepkör Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján kirajzolható Nyírbátor funkciója a hazai területi térszerkezetben. Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció munkaanyagaihoz igazodva kijelenthető, hogy Nyírbátor egyike a „térségi szerepkört betöltő funkcionális kisvárosi térségek” központjának. A város funkcionális céljai teljes mértékben összeegyeztethetők az érintett kategóriára megfogalmazott célokkal: a helyi kkv-k fejlesztése; a helyi adottságokra épülő specializáció és diverzifikáció; a vonzáskörzetre kiterjedő kereskedelmi és szolgáltatási potenciál erősítése; a helyi tradíciókra épülő fejlesztéspolitika és arculatépítés; rugalmas közlekedési rendszer kialakítása. Nyírbátor a Debrecen – Nyíregyháza regionális tengely közelében, Nyíregyháza vonzáskörzetében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. 4

Jóllehet a település külső perifériának számít, a magyar-román határ közelségéből számos előnyre is szert tett és tehet. A város egy egyértelműen rurális jellegű járás viszonylag iparosodott központja, amely dinamizáló erőt jelenthet a környező települések számára. Ez azért is fontos, mert a dekoncentrációs törekvések eredményeként a járási szint – és ezzel a járási központok – megerősödése várható. Az OTK a települést és térségét a természeti és kulturális értékekben gazdag, továbbá a magas roma lakossággal rendelkező járások közé sorolja. Az OTK meghatározott ún. integrált fejlesztési tématerületeket is, amelyek egyike, a termálvízkincs integrált térségi hasznosítása a hazai termálvagyon komplex (gazdasági, energetikai, kommunális, rekreációs és gyógyászati célú) kiaknázását szolgáló ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok létrehozását irányozza elő. Ebbe a folyamatba természeti adottságainak köszönhetően Nyírbátor is bekapcsolódott a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő létrehozásával. A várost dinamikai szempontból a stagnáló vagy lemaradó kategóriába szokták sorolni. Az elmúlt időszakban inkább a kedvezőtlen tendenciák kerültek túlsúlyba:  a népesség száma csökkenő tendenciát mutat,  a munkanélküliek száma jelentős,  a regisztrált egyéni vállalkozások és a lakásállomány száma viszont emelkedő trendet mutat.

Megyei szerepkör Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Nyírbátor elhelyezkedése ebből a szempontból ellentmondásos:  a megyeszékhely ahhoz elég közel van, hogy még érvényesüljön az elszívó ereje (különösen a járás Nyíregyházához közel eső települései esetében), ennek ellenére Nyírbátor mégis alkalmas egy viszonylag kiterjedt vonzáskörzet kialakítására és ellátására;  az M3 autópálya új szakaszának (a 403. sz. főúttól a 49. sz. főútig Nyíregyháza és Vaja között) átadásával Nyírbátorhoz a legközelebbi csatlakozás mindössze 12 km távolságra található – az autópálya közelsége jelentős mértékben javítja a város elérhetőségét; emellett Nyírbátor a megyén belül fontos tömegközlekedési csomópontként is funkcionál;  a város elhelyezkedése viszonylag periférikus, de az országhatár közelségének előnyeit ki tudja használni. Összességében Nyírbátor a megye városhálózatának egyik gazdasági és turisztikai szempontból is fontos eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják.

5

Mikroregionális szerepkör A 6673 hektár kiterjedésű Nyírbátor az azonos nevű járás központja, amely Szabolcs-SzatmárBereg megye egyik nagyobb kiterjedésű, közepes lakónépességű és alacsony népsűrűségű statisztikai körzete (területe 696 km², népessége 42 307 fő). A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a komplex felzárkóztatási programmal támogatott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé sorolta. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete szerint Nyírbátor 2013. január 1-től a Nyírbátori járás központja lett. Összefoglalás Nyírbátor a magyarországi városhálózat egyik tradicionális, teljes értékű városi funkciókkal rendelkező, alapvetően járási és részben megyei-regionális központi funkciókkal rendelkező kisvárosa. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepét alapvetően meghatározza a perifériális elhelyezkedés és a határmentiség. Az első tényező tovább fogja erősíteni a járásban betöltött vezető szerepkörét, a második tényező pedig kedvező lehetőséget biztosít a város hosszú távú fejlődése szempontjából. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de kulturális és turisztikai értékei alapján kiegészítő, komplementer szerepet tölt be Debrecen és Nyíregyháza környezetében. A város egyes funkcióinak köszönhetően saját népességénél lényegesen nagyobb lakosságot lát el. Mint járási centrum erős közigazgatási, egészségügyi, oktatási, szociális és foglalkoztatási funkciókkal bír. Nyírbátor dinamikáját tekintve egy lemaradó járásban pozícióját őrző városként azonosítható. Foglalkoztatási szerkezetét tekintve meghatározóan ipari-szolgáltató város, a környező térség ingázási centruma. Egészségügyi állapot A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Nyírbátorban jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. Jóllehet a járás lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi, a valóság az átlagosnál lényegesen rosszabb egészségi állapotot mutat. Gyakorlatilag a 70-es évek állapota konzerválódott, sőt a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedők aránya még növekedett is.

Szociális helyzet Egy város lakosságának szociális helyzetéről ad kitűnő képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának fokozatos emelkedése jellemzi, amely azonban nem jár együtt automatikusan a támogatások mértékének és esetszámának növekedésével. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy az összes segélyezési forma esetében alapvetően emelkedési tendencia rajzolódik ki mind az esetszám, mind a lakosságszám tekintetében, ami közvetett módon utal a szociálisan rászoruló lakosok arányának növekedésére. Különösen magas a lakásfenntartási támogatások és az átmeneti segélyezések száma. Fontos 6

azonban, hogy az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi és/vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben. A népesség etnikai összetételét tekintve – a 2001. évi népszámlálás adatai alapján – jelentős a cigány kisebbség aránya. A városban 1794 fő vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, ami a lakónépesség 13,4%-a. Az önkormányzat a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve nagy figyelmet fordít a hátrányos helyzetű lakosok integrációjára, társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, lakókörnyezetük rendbetételére, képzésükre, foglalkoztatásukra, felzárkóztatásukra. Európai Uniós támogatással megvalósult az érintett északi városrész rehabilitációja (utak burkolása, terek, zöldfelületek létrehozása, közösségi ház építése). Emellett TIOP és TÁMOP programok (felzárkóztatás, képzés, munkaerő piaci integráció, hagyományőrzés, identitás megőrzés) kerültek megvalósításra, vagy vannak folyamatban. A szociális földprogram által nyújtott természetbeni juttatás az önfenntartó gondoskodás életviteli mintáinak kialakítására is elsősorban a hátrányos helyzetű lakosságot szolgálja. Közfoglalkoztatás keretében évente több mint 500 fő foglalkoztatása valósult meg értékteremtő tevékenységben a segélyektől magasabb jövedelmekért. Ennek ellenére az önkormányzat erőfeszítései ezen a területen kevés eredményt hoztak. A tapasztalatok szerint ebben a társadalmi csoportban gyakoribbak a közösség elleni magatartásformák, törvénysértések. Nagyobb arányban részesei bűncselekményeknek, mind elkövetői, mind sértetti oldalról. Különösen romboló hatású a bűnüldözés részéről nehezen felderíthető és bizonyítható uzsorakamatozás. Eredmény csak széleskörű összefogással, a problémák komplex megközelítésével, az érintett társadalmi réteg és vezetőik öntevékeny részvételével érhető el. Civil szféra Nyírbátor civil és egyházi szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 89 civil szervezet működik, ebből 24 szervezetnek a sport, 16 szervezetnek pedig a kultúra a fő tevékenységi területe. Nyírbátor Város Önkormányzata – összefogva a helyi vállalkozói és civil szférával – a helyi közösségek, a lakóhelyhez kötődés erősítése érdekében 2010-ben bevezette a Nyírbátori Kártyát (13/2010.(V.31.) önkormányzati rendelet), mely kedvezményes belépést biztosít a Nyírbátori Sárkány Wellness és Gyógyfürdőbe, valamint a Kulturális Központ rendezvényeire, továbbá a szerződő vállalkozások áruinak, szolgáltatásainak kedvezményes áron történő igénybevételére. A kártyát nyírbátori állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély igényelheti.

Lakásállomány Nyírbátorban az ezredfordulót megelőzően mérsékelt ütemben (a lakásállomány 0,13-0,33 %-ának megfelelő számban) épültek új lakások. Az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően 2000 után megemelkedett, 2004-ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása, majd a pénzügyi-gazdasági válság miatt újból csökkenő tendencia érvényesül. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt. Ennek eredményeként 2011-ben a lakásállomány 4775 db volt, és a kor szerinti megoszlása is jelentős mértékben javult. A városban emellett ütemesen folytak az átépítések és felújítások is, de ezek lendületét szintén megtörte a válság. A 2001. évi népszámlálás alapján az 7

alacsony komfortfokozatú lakások aránya meghaladta a 15%-ot, de ez az arány valószínűleg csökkenhetett az előbbiekben bemutatott nagyarányú lakásépítések és felújítások eredményeként. A lakások többsége – a hazai ingatlanpiaci viszonyokhoz hasonlóan – magántulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 2008-ban 192 db-ról 190-re csökkent, azóta változatlan. Alapterületük összesen 9506 m², azaz az önkormányzati lakások átlagos nagysága 50 m². A lakások közel negyede alacsony komfortfokozatú vagy komfort nélküli. A város vezetése helyi rendeletek megalkotásával és a szükséges források biztosításával megteremtette annak lehetőségét, hogy sikeresen bekapcsolódjon a Panelprogramba. Ennek eredményeként az elmúlt években több mint 1000 lakás energetikai korszerűsítése valósult meg.

Oktatás-nevelés Nyírbátor alapfokú oktatási intézményeit az önkormányzat az elmúlt évben a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében átszervezte. Az egyesített óvodai intézmények, az addig külön működő 3 általános iskola, a művészeti iskola és könyvtár egységbe szervezésével jött létre a Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Bölcsőde. Az új, többcélú, közös igazgatású, integrált közoktatási intézmény 2007. július 1-vel kezdte meg működését. Az integráció legfőbb indokai a következők voltak:  a gyermeklétszám folyamatos csökkenése,  lehetőség olyan komplex pályázatok benyújtására, amelyek segítségével javíthatók a tárgyi feltételek, és mód nyílhat az épületek felújítására,  a város közoktatásának hosszú távú stabilizálása,  a nem kötelező feladatok közül a művészetoktatás által létrehozott értékek, hagyományok megtartása. Azonban a 2013-ban bekövetkező változások miatt a korábban egységes intézményt 2013 januárjától kettéválasztották. Így létrejött:  Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tart fenn és az önkormányzat működtet, valamint a  Nyírbátor Óvoda, Bölcsőde. Szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek látják el az oktatási-nevelési feladatokat.  A bölcsődében egy gondozási egységen belül 2 csoport működik, amely 26 férőhellyel rendelkezik. A kisgyermekek szakszerű gondozását-nevelését, napközbeni ellátását 5 kisgyermeknevelő végzi. Maximális kihasználtság jellemzi.  Az óvodai tagintézményekhez 5 óvodai egység tartozik. Négy a város különböző pontján helyezkedik el, egy pedig Nyírderzsben. A Nyírbátorban lévő egységekben 500 férőhelyen minden óvodáskorú gyermeknek helyet tud adni az intézmény. Az általános iskolai oktatás egy telephelyen működik, ahol a maximális tanulócsoport 40, a felvehető gyermekek száma maximum 1120 fő lehet. 8

2012 őszétől kezdte meg működését 460 diákkal a Nyírbátori Református Általános Iskola, melynek alapítója és fenntartója a Nyírbátori Református Egyházközség. A Nyírbátorban található egyéb alap és középfokú oktatási intézmények a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt állnak. Egészségügy Az egészségügyi alapellátást 5 felnőtt, 3 gyermekorvosi, 4 fogászati körzet, 1 iskolafogászati rendelés, 5 körzeti-, 3 iskolai-védőnői, iskola-egészségügyi és anyatejgyűjtés-forgalmazás tevékenységei képezik, valamint 4 gyógyszertár működik a városban. Az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma (1519 fő) a megye, a régió és az ország átlagához képest is kedvezőbb. A körzethatárok rendeleti szintű szabályozása megtörtént. Az orvosi alapellátás vállalkozási formában működik, a körzeti védőnői, iskola-egészségügyi és anyatejgyűjtési feladatok ellátása a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ hatáskörébe tartozik. A városban térségi orvosi ügyelet, mentőállomás is működik biztosítva a szükséges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A Nyírbátori Emeltszintű Szakrendelő, Kistérségi Egészségcentrum átfogó fejlesztését a város európai uniós támogatással valósította meg (együttműködve az intézmény működtetőjével, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft.-vel), mivel a kórház nélküli kistérség 45 000 főt meghaladó népességének ellátásáról az 1976-ban elindított szakellátás korszerűtlen feltételrendszere nem tudott az elvárt szinten gondoskodni. Az 1990 m² alapterületű új Nyírbátori Egészségügyi Központ a fejlesztésnek köszönhetően egy emelt szintű szakrendelővé vált, amely az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének, gyors diagnosztizálásának és gyógyításának kistérségi központja lett. Az ambuláns járóbeteg-ellátás átfogó módon biztosított a szűréstől a kistérségi szintű szakellátáson keresztül a rehabilitációt segítő otthonápolásig. A gyógyító munkához jól kapcsolódik a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben működő gyógyászati kezelő részleg ahol a magas ásványi anyag tartalmú, minősített gyógyvíz várja a gyógyulni vágyókat. Az egészségügyi ellátás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a kistérségi egészségközpont széleskörű kapcsolatrendszere és hatékony együttműködése más intézményekkel és szervezetekkel:  közös fejlesztések végrehajtása,  közös szolgáltatások biztosítása,  akkreditált egészségügyi képzések szervezése és humánerőforrás-fejlesztés,  prevenciós programok megvalósítása A kistérségi egészségügyi ellátás fejlesztése nem valósulhat meg a roma kisebbség problémáinak feltárása és a megoldások folyamatos keresése nélkül. A romák egészségi állapota az életmód, a szociális sajátosságok és az alacsony egészségügyi kultúra miatt rossz. A megoldást segíti a komplex egészségnevelési programok, képzések szociális családsegítő programok folyamatos fenntartása. Jó példa erre a Roma Nurs program, amely a romák között élő olyan személyek képzését és működését biztosítja – elsősorban nők bevonásával –, akik segítik e közösségek egészségügyi kultúrájának fejlődését. Fontos szerep hárul az oktatási intézményekre is, ahol a tantárgyi oktatásban kell biztosítani az egészségtan megismerését, fakultatív képzésekben pedig a magasabb színvonalú ismeretek elsajátítását. 9

Szociális intézmények és szolgáltatások A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást és a szociális szakellátást a Nyírbátor és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott integrált kistérségi intézményként működő Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ látja el. A feladatátadással Nyírbátor Város Önkormányzata használatba adta az épületeket és berendezéseket, a szakmailag felkészült munkatársakkal bíró intézményét. A térségi többlet-normatíva igénybevételével költséghatékonyabb lett a feladatellátás. Több sikeres pályázat eredményeként megtörtént az intézmény tárgyi eszközeinek bővítése és cseréje (éjjeli menedékhely, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat). A Központ széleskörű szolgáltatásokat nyújt a lakosság számára (az egyes feladatok illetékességi területe eltérő):  Szociális és gyermekvédelmi szakmacsoport: családsegítő szolgálat, éjjeli menedékhely, gyermekjóléti szolgálat, házi gondozó szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, a pszichiátriai betegek közösségi gondozó szolgálata, idősek nappali ellátása, idősek ápoló-gondozó otthona, étkeztetés;  Egészségügyi Szolgáltatás: védőnői szolgálat, anyatejgyűjtő, iskola egészségügy, szakápolás (az egészségügyi ellátásokat részletesen 2.2.5.2 Egészségügy fejezet mutatja be). A tartós bentlakásos szociális intézményben 62 férőhelyen, míg az időskorúak nappali intézménye 20 férőhelyen nyújtanak ellátást. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában részt vesz a KLIK fenntartású Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ és a Pedagógiai Szakszolgálat. A szociális szolgáltatások biztosítása mellett a város – törvényi kötelezettségeinek megfelelően – segíti a szociálisan rászorulókat pénzbeli és természetbeni támogatás formájában egyaránt. A városban egyre bővül egyrészt a szociális támogatásra szoruló elszegényedett családok száma, másrészt egyre több az idősebb városlakók száma. A szociális feladatok ellátásának folyamatát nagymértékben segíti a 2011-ben kidolgozott kistérségi szintű szolgáltatási protokoll. Gazdaság A gazdasági szerkezetváltás Nyírbátort kevésbé érintette érzékenyen, mivel az erőltetett szocialista iparosítás elkerülte. A kedvezőtlen tendenciák leginkább a primer szektor erőteljes hanyatlásában és a munkahelyek számának csökkenésében nyilvánult meg az 1990-es évek elején, ezt követően a tendenciák kedvezőbbre fordultak, ezt a lendületet törte meg a gazdasági világválság, amely miatt egy nagyfoglalkoztató üzem bezárásra került (kábelkorbács gyár).

10

Mezőgazdaság Nyírbátorban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 5%, ami kismértékben elmarad a kistérségi átlagtól (7,6%). A mezőgazdaság kiegészítő foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségei miatt azonban lényegesen nagyobb szerepet tölt be a fenti számokhoz képest. A településen a földterület átlagos aranykorona értéke 8,68 (szemben 18,15 AK országos átlaggal), amely a homokos talajok miatt elsősorban a kevésbé élőmunka-igényes erdőgazdálkodás számára kedvező. A használt földterületek művelési ágak közötti megoszlására jellemző a szántóföldek és az erdőterületek nagy aránya. A térségben termesztett növények, főként gyümölcsök nagyobb felvásárló helyei Nyírbátorban működnek, amely logisztikai szempontból lehetőségeket rejt magában. Az ipari növények közül jelentős a napraforgó és a burgonya, de a jövőben előreláthatóan mindkét növény termőterülete csökkeni fog. A családi gazdaságokban a sertés, a juh, a baromfi, valamint a ló és a nyúl tenyésztése a meghatározó. A kedvezőtlen folyamatok hatására csökkent a helyi, térségi felvásárlás és értékesítés, az agrárium lehetőségei nincsenek megfelelő mértékben kihasználva. Ezért a kisebb mezőgazdasági cégek, egyéni vállalkozók és őstermelők számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történő termelés és értékesítés. Ennek alapját a nyírbátori Bátorcoop Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet jelenti, amely stratégiai szempontból is meghatározó jelentőségű foglalkoztató és integrátor.

Ipar Nyírbátorban az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása (iparűzési adóból származó bevételek), mind a munkahelyteremtés szempontjából (az ipari foglalkoztatottak aránya 30%). A mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya kiemelkedő, emellett nagy jelentőséggel bír a gépgyártás és a könnyűipar is. Az ipari tevékenység egyik fő helyszíne a 2005-ben létrehozott Ipari Park, amely a 471. számú főút mellett fekszik. A szállítási és logisztikai feltételeket segíti vasúti kapcsolata (két ipar- és három rakodóvágány). A jelenleg 77,9 hektár nagyságú, de bővítés alatt álló iparterület közművesített, jelenleg beépítettsége 81,6%-os, 20 vállalkozásnak ad helyet. Az Ipari Park területén kialakított valamennyi értékesíthető terület teljesen közművesített (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, gáz, villamos energia). Aktuálisan két eladó, nem önkormányzati tulajdonú épület van az Ipari Park területén: egy 4000 t kapacitású hűtőház, és egy 6000 m2-es ipari csarnok. A legújabb betelepülő egy németországi repülőgépalkatrész-gyártó (DIEHL), amely a termelés felfuttatását követően 2014-ben mintegy 200 munkavállalót fog alkalmazni. Nyírbátor Város Önkormányzata számos befektetés-ösztönzési tevékenységgel segíti a cégek letelepedését:  adatot és információt nyújt a településről, a munkaerőpiac aktuális helyzetéről, a közművek kiépítettségéről, a központi és helyi adókról stb.;  soron kívüli ügyintézéssel gyorsítja az engedélyezési eljárást, közreműködik más hatóságokhoz tartozó eljárások ügyintézésében;  igény szerint rész vesz a kiszolgáló közművek tervezésében és kiépítésében;  szolgáltató, beszállító és kivitelező cégeket ajánl, valamint segíti a megegyezés létrejöttét. 11

A Nyírbátorba érkezett külföldi tőke többsége, a korábban is működő vállalkozások felvásárlására, tehát közvetve a vállalatok piacainak megszerzésére irányult. Az Ipari Park külföldi működő tőkével megvalósított fejlesztései zöldmezős beruházások voltak, amelyek keretében modern termelési kapacitásokat építettek ki. Nemzetközi viszonylatban a globalizáció eredményeként a kutatási, fejlesztési tevékenység a nagy tőkeerejű nemzetközi vállalkozásokhoz és specializált K+F központokhoz kötődik, ez Magyarországon főként Budapestre és környékére koncentrálódik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén 2011-ben is mindössze 63 kutató-fejlesztő helyet regisztráltak, ami nagyarányú csökkenést jelent a 2007-es 76-hoz képest. Ráadásul, míg országos szinten a GDP 1,17%-át fordítják kutatásfejlesztésre, addig ez a megyében mindössze 0,32%. Ezek az adatok a K+F tevékenység jelentős elmaradásait mutatják a megyében, így nem véletlen, hogy jelenleg Nyírbátorban sem található egyetlen K+F tevékenységet folytató vállalat.

Szolgáltatások A szolgáltatások Nyírbátor gazdaságában lényeges szerepet töltenek be: az összes foglalkoztatott 64,9%-a dolgozik ezen szektorban (kistérségi átlag 62,4%). A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, és a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki. A leggyorsabban fejlődő humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak. Az üzleti szolgáltatások terén Nyírbátor adottságai az Inkubátorház és Szolgáltató Központ 2011-es átadásával jelentős mértékben bővültek. Az Inkubátorház és Szolgáltató Központ, amelynek célja, hogy a térségben rejlő innovációs lehetőségeket működő vállalkozássá, illetve termékké fejlessze, üzleti alapokra helyezze, valamint az Ipari Parkban működő, újonnan betelepülő kezdő vagy új, fejlődési szakaszba lépő mikro- és kisvállalkozások növekedési pályára állását elősegítse. A Nyírbátori Inkubátorház és Szolgáltató Központ a szolgáltatások széles skáláját kínálja az ideiglenes segítségre szoruló vállalkozóknak. 2011-ben a településen 247 kiskereskedelmi üzlet működött, amely a 10 évvel ezelőtti értékhez képest közel 6%-os csökkenést jelent. A kínálatot nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése. (SPAR, TESCO, PENNY MARKET). Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy a vizsgált időszak alatt az élelmiszer jellegű üzletek száma 48-ról 21-re csökkent. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része ruházati szaküzlet (15,4%), illetve élelmiszer jellegű üzlet (8,5%). A Nyírbátorban a vendéglátóhelyek száma 2000-hez képest kismértékben növekedett. Vendéglátóhely nagyobb része étterem és cukrászda, a többsége különböző színvonalú bár és borozó. Turizmus, kultúra A gazdaság egyre gyorsabban fejlődő ágazata Nyírbátorban a turizmus, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a turisztikai tendenciák ellentmondásosan alakultak, a korábban összességében kedvező folyamatok a pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentős változáson mentek keresztül: 12

 egyrészt a turisztikai szektort csökkenés, stagnálás, illetve kismértékű növekedés jellemezte az elmúlt időszakban a vendégek számát, az általuk eltöltött vendégéjszakák számát és az általuk elköltött összeget tekintve;  másrészt a belföldi turizmus megélénkült;  harmadrészt Nyírbátorban jelentős turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre, amely nagymértékben emelte a – főként határon túli – vendégek számát (de a vendégek gyakran csak egy napra keresik fel a várost). A város legnagyobb vonzereje a gyógy- és termálvíz, valamint a vallási és történelmi emlékek. A potenciál nagyobb fokú kihasználása érdekében került sor a „Hit és Egészség” kiemelt turisztikai projekt megvalósítására, amelynek részeként létrehozták a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőt, restaurálták a műemlék Református és Minorita templomokat, közöttük kialakították a Várostörténeti sétányt és felújították a Báthori Várkastélyt. Nyírbátor további látványosságokkal és kulturális kínálatának folyamatos fejlesztésével tervezi erősíteni idegenforgalmi vonzerejét. Nyírbátor idegenforgalmi attrakciói Természeti értékek  Gyógy- és termálvíz (63,5°C talphőmérséklet, 50°C kitermelt vízhőfok, 36°C hasznosított vízhőfok, ásványi anyag tartalom: nátrium-hidrogén karbonát, klorid, jód, bróm, fluor) Építészeti értékek

   

Fa harangtorony Késő gótikus református templom Minorita templom és kolostor Báthori Várkastély

Kulturális értékek

     

Báthori István Múzeum Kulturális Központ Szobrok és köztéri műalkotások Báthori Panoptikum Kulturális rendezvények Várostörténeti sétány

13

Vállalkozások 2000 és 2011 között a regisztrált vállalkozások száma csaknem 50%-kal növekedett úgy, hogy a vállalkozásokon belül a regisztrált társas és egyéni vállalkozások aránya nem változott. 2011-ben 1997 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván Nyírbátorban, amelyek közül mindössze 367 társas vállalkozás. A működő vállalkozások 32%-a társas vállalkozás, 68%-a egyéni vállalkozás. A kistérség vállalkozásainak 47%-a Nyírbátorban található, így a vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (60) a megyei átlaghoz (50) képest magas. A Nyírbátori társas vállalkozások közül 4-5 vállalkozás minden évben előkelő helyen van a Megyei Top 100 listán. Népesség Demográfia A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Nyírbátor népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A vizsgált időszak alatt – 2001 és 2011 között – az érték jelentős mértékben, 10,7%-kal csökkent, elsősorban az elvándorlás miatt: egyes években az elvándorlók száma több mint 50%-kal meghaladta az odavándorlók számát. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói korú rétegekben jellemző. Ennek tényét a munkavállalói korú népesség folyamatos csökkenése is alátámasztja: 2004-ben még 9268 fő tartozott ebbe a kategóriába, míg 2011-ben már csak 8871 fő. A migrációs folyamatokkal ellentétben az élve születések és a halálozások száma többnyire kiegyenlíti egymást. A város 2012-ben 12.699 főnyi lakónépességnek adott otthont. Képzettség A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest kedvezőbb a helyzet:  a 15 év felettiek 91.8 %-a legalább az általános iskolát befejezte,  a 18 évesnél idősebbek 44.7%-a érettségizett,  a 25 év felettiek 17%-a diplomás. Az Önkormányzat szorosan együttműködik a megyei intézményfenntartó központ fenntartásában működő középiskolákkal és a munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy a munkaerőkínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz. Ezt a folyamatot segíti a Nyírbátori kistérség szolgáltatási protokollja, amely kiterjed az álláskeresők és a munkaadók számára nyújtott szolgáltatások leírására is.

14

2007 2008 2009 2010 2011 2012

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén fő változás 12674 12522 12249 12150 12018 12699 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

99% 98% 99% 99% 103%

A táblázatból megállapítható, hogy a lakónépesség száma 2007-től 2011-ig jelentős mértékben nem változott, folyamatosan kismértékű csökkenést mutat, 2012-re viszont 4 %-os emelkedés figyelhető meg előző évhez képest.

nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők férfiak összesen nők 6595 6104 12699 52 378 1015 1120 2135 48 239 263 502 48 3417 3861 7278 47 437 335 772 57 919 525 1444 64

% férfiak 48 52 52 53 43 36

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség számát vizsgálva a nemek közötti különbség 4 %-os eltérést mutat a nők javára a férfiakkal szemben. A korcsoportos megoszlás szerint viszont jelentős arányú eltérés látható a nők és férfiak között. A 0-60 évesek között a férfilakosság száma a magasabb, viszont a 60 év fölöttiek tekintetében megfordul az arány.

15

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012

1418 1442 1435 1444 1358

0-14 éves korú állandó lakosok száma( fő) 2736 2318 2233 2194 2135 2002

Öregedési index (%) 0,0 % 61,2% 64,6% 65,4% 67,6% 67,8%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

16

Az öregedési index a 100 fő 14 év alattira jutó 65 év felettiek számát jelenti. A fenti adatokból látható, hogy Nyírbátor nem nevezhető elöregedő városnak.

2008 2009 2010 2011

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 243 365 172 366 207 267 176 296

egyenleg -122 -194 -60 -120

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az állandó lakónépesség csökkenésében szerepet játszik az elvándorlás is. Az elmúlt négy évben változó mértékben, de a be- és elvándorlás egyenlege mindig negatív volt. Megfigyelhető a környező kistelepülésekről való beköltözés, de a vonzerőt jelentő Nyíregyházára és Debrecenbe főleg a képzettséggel rendelkező fiatalok költöznek el.

17

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011

élve születések száma

halálozások száma

170 126 122 130

138 137 126 125

természetes szaporodás (fő) 32 -11 -4 5

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A statisztikai információk alapján Nyírbátorban a természetes szaporodás/fogyás mutatószáma 2011-ben 5 fő, ami a lakosság kismértékű fiatalodását jelenti.

Értékeink, küldetésünk A nyírbátori emberek komoly értéknek tekintik a történelmi emlékeket, hagyományaikat, így sokat tesznek azok ápolásáért. Értéknek tekintik a természeti és az épített környezetet, ezért különös figyelmet fordítanak azok épségére, a műemlékek felújítására. A jelen kor felnőttjeinek fontos küldetése a környezet megóvása, a hagyományok ápolása és a gyermekek jóra való nevelése. A HEP a 321/2011. (XII.27.) Korm. rend. 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében kiemelt figyelmet fordít célcsoportjai, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők helyzetére. Nyírbátor Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok a saját településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció területén. Lehetőséget teremt arra, hogy helyi pályázatok meghirdetésével anyagi támogatásban részesítse az esélyegyenlőség biztosítására irányuló törekvéseket.

18

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nyírbátor település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:     

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

19

A HEP-nek kiemelten foglalkoznia kell:  a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, foglalkozási esélyeinek javításával,  a munkaerő-piaci szegregáció visszaszorításával,  hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálásával,  a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával,  a közszolgáltatásokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával,  az esetleges lakóhelyi szegregáció felszámolásával,  a mélyszegénységben élők, romák, nők, kisgyermekesek esélyegyenlőségével és az egyenlő bánásmód érvényesítésével a megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutásával,  az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározásával,  a helyben élő nehezebb sorsú, tartós betegségben lévő, fogyatékkal élő, szegénységgel küszködők, hátrányos helyzetben levők segítésével,  az emberi méltóság tiszteletben tartásával,  akadálymentes közlekedés biztosításával

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 20

 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A további kapcsolódó stratégiák ismerete fontos a település esélyegyenlőségi stratégiájának elkészítésénél, hiszen illeszkednie kell nem csak a jogszabályi környezetbe, hanem az EU és hazai jogszabályi és önkormányzati releváns stratégiákhoz is. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A képviselő- testület az esélyegyenlőségi célcsoportok számára az alábbi főbb szabályozásokkal igyekszik hozzájárulni a jogaik és érdekeik érvényesítéséhez.  NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2006. (V. 05.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről  NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról  NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról

2. Stratégiai környezet bemutatása

Az EU 2020 stratégia2 Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Nemzeti Reform Program3 (Széll Kálmán terv) A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia4

2

A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30. 3

A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu

4

Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia

21

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program6 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani.

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

5

47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008. Magyarország alapvető érdeke, hogy a saját fejlesztéspolitikájában kiemelt szerepet kapjon a szegénységben élők (kiemelten gyermekek, romák), valamint a hátrányos helyzetű térségek célzott, komplex módon kezelt felzárkózásának segítése. Ebben a különböző szakterületeken az uniós forrásokból induló fejlesztéseknek meghatározó szerepet kell vállalniuk. A magyar Felzárkózási Stratégia a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerére vonatkozó bizottsági közlemény szem előtt tartásával készült, amely szerint Magyarország a meglévő nemzeti romaintegrációs stratégiáját15 a roma integrációra vonatkozó uniós célkitűzéseknek megfelelően alakítja ki 2020-ig, célkitűzéseit az arra alkalmas (nemzeti, uniós vagy egyéb) finanszírozással és célzott fellépéssel közelíti meg16. A Felzárkózási Stratégia az Európai Roma Platformon elfogadott, a roma integráció 10 közös alapelvére17 épül. Az alapelvek a következők: 1) konstruktív, gyakorlatias és diszkriminációmentes politikák, 2) kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel, 3) interkulturális megközelítés, 4) törekvés a főáram irányába, 5) a nemi vonatkozás figyelembe vétele, 6) a tényeken alapuló szakpolitikák átültetése, 7) az uniós eszközök használata, 8) a regionális és helyi hatóságok bevonása, 9) a civil társadalom részvétele, 10) a romák aktív részvétele. 6

22

Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. Az a felzárkózás politika, amit képviselünk, összhangban van az Európai Uniós elvárásokkal, kapcsolódik az EU2020 céljainak megvalósításához és a romák felzárkózásával kapcsolatos uniós keretrendszerhez. ÖSSZHANG AZ EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁKKAL Az Európa 2020 stratégia hazai megvalósításáról szóló Nemzeti Reform Programnak deklaráltan legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése, a másik négy cél (köztük a szegénység csökkentése, vagy az iskolai lemorzsolódás csökkentése, K+F, megújuló energiák) ezután következik. A hátrányos helyzetűek felzárkózása szempontjából ezért a fejlesztéseket összehangoltan kell végrehajtani, és a foglalkoztatás-bővítésnek ki kell terjednie a tartósan munkanélküli vagy inaktív, zömében alacsony végzettségű csoportokra is. Ez kell legyen a foglalkoztatáspolitika egyik legfőbb célcsoportja is, és e csoportok integrációjához komplex beavatkozások szükségesek. Az EU 2020 stratégia megvalósítását szolgáló kohéziós politika Európai Bizottság által javasolt 8 beavatkozási területéből 4 fő beavatkozási csoportja kapcsolatban van a felzárkózással:  a foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása,  beruházás az oktatásba, szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba,  a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem,  az intézményi kapacitások erősítése és hatékony közigazgatás.

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

Meg kell említeni azokat a dokumentumokat, koncepciókat, melyek konkrét terveket is meghatároznak saját területre vonatkoztatva. A már meglévő, illetve tervezett stratégiákkal összhangban kerül megalkotásra a HEP.        

Nyírbátor Város Önkormányzatának Intézkedési terve a közoktatási feladatok ellátására, az intézményhálózat működtetésére és fejlesztésére 2008-2014. Bűnmegelőzési koncepció Közművelődési koncepció Sport koncepció Környezetvédelmi koncepció Nyírbátor Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Nyírbátor Város és Nyírderzs Község Önkormányzatainak Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2009. Nyírbátor és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás feladat ellátásával 23

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása  NYÍRBÁTOR ÉS VONZÁSKÖRZETE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁSULÁS:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 25-én jött létre a nyírbátori statisztikai kistérségbe tartozó húsz települési önkormányzat összefogásával. A kistérségi társulás célja a térség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzetének feltárása, térségfejlesztési program elkészítése, a térségfejlesztési prioritások meghatározása a táji, környezeti adottságok figyelembevételével és a lakossági közszolgáltatások minél magasabb szinten történő ellátása. A nyírbátori statisztikai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, dél-keleti részén, a Nyírség területén fekszik. A térség déli része Hajdú-Bihar megyével, dél-keleti része pedig Romániával határos. A térségi központ szerepét Nyírbátor város tölti be. A kistérséghez és a társuláshoz tartozó települések: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem.

 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZILÁRDHULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás az alapítással egyidejűleg készült alapító okiratban felsorolt helyi önkormányzatok részvételével, a 2006. március 6.-án kelt alapító okirattal jött létre, az 1997. évi CXXV. tv. 16. §-a alapján. 2013 évben a jogszabályi változásoknak megfelelően újjá alakult önkéntes társulássá. Tagjai a megye önkormányzatai. 24

A Társulás célja a Társulás működési területén átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését; az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit.

 NYÍRBÁTOR ÉS TÉRSÉGE IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ TÁRSULÁS Az önkéntes társulás a Nyírbátor és Térsége Ivóvízminőség-javító Társulás (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7., Asz: 15795221-2-15, törzskönyvi szám:795229) jogutódjaként jött létre, a három település ( Nyírbátor, Nyírvasvári, Nyírgyulaj) ivóvíz minőségjavító programja megvalósítására. A Társulás célja, hogy: - a Tagok a „Nyírbátor és térsége ivóvízminőség-javító projekt” beruházást a Környezet és Energia Operatív Program, KEOP-7.1.0/11 kódszámú Derogációs víziközmü projektek előkészítése pályázati konstrukcióra, valamint KEOP - 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség javító program szerint megvalósítsák, - ehhez a Magyar Köztársaság költségvetése és az Európai Unió által biztosított vissza nem térítendő támogatás lehívására jogosultságot szerezzenek, - majd a beruházást követő üzemeltetéssel egészséges ivóvizet biztosítsanak a résztvevő településeken. A megvalósuló környezetvédelmi beruházás eredménye összességében: - az Európai Unió 98/83-as számú EK irányelvben foglaltaknak megfelelő minőségű egészségesebb ivóvíz biztosítása a Társulás hatáskörébe tartozó lakosság számára; - az előkészítő szakaszban felmért állapotnál lényegesen jobb állapotú ivóvízhálózat.  DÉL- NYÍRSÉGI VÍZIKÖZMŰ BERUHÁZÁSI TÁRSULÁS Az önkéntes társulás a 2008 februárjában alakult Dél - Nyírségi Víziközmű Beruházási Társulás (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7., Asz: 15762661-2-15, törzskönyvi szám:762669) jogutódjaként jöt létre, a hat ( Nyírbátor, Nyírvasvári, Nyírgyulaj, Encsencs, Piricse, Nyírbéltek) település szennyvíz elvezetésének és tisztításának megoldását szolgáló közműberuházás lebonyolítására. A társult önkormányzatok a társulás útján az Mötv 13. § (1) bekezdésének 11. pontjában foglalt helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés,- kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (1) bekezdés a.) pontjában szabályozott, a helyi víziközüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása, továbbá 4. § (2) bekezdés b.) pontjában szabályozott szennyvízelvezetés önkormányzati közszolgáltatásra irányuló közfeladatát látja el. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisából, valamint a helyben rendelkezésünkre álló nyilvántartásokból, az intézmények által nyújtott adatszolgáltatásokból gyűjtöttük össze. Felhasználásra kerültek az ágazati beszámolók megállapításait. Az önkormányzat számára a koherens esélytervhez szükséges információk rendelkezésre állnak. 25

Vannak azonban olyan területek, amelyről az információszerzés még nehézkes. Az adatok gyűjtése elsősorban a mélyszegénységben és a szegregátumban élők életkörülményeiről, fogyatékos személyek foglalkoztatásáról, iskolai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfoglalt szerepéről volt problémás.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység, mely nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011.) megállapítása szerint: Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságai miatt -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. De vizsgálni lehetne a szenvedélybetegségek, az alkoholizmus, a drog megjelenésének szerepét is. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. „A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt.” (Cserti-Csapó-Orsós 2012) Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (továbbiakban LHH kistérség) területével. 26

LHH kistérségek Magyarországon napjainkban (forrás: http://www.nfu.hu) Ezen térségek leginkább az ország északkeleti részében találhatók; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó és a Bodrogköz közötti területen, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Másik fontos térség a Dél-Dunántúl bizonyos részei, úgy, mint az Ormánság, vagy Tolna megyében a Tamási kistérség.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A rendszerváltás óta végbement változások jelentős hatással voltak a lakosság széles rétegeinek életkörülményeire. Új, illetve addig rejtett szociális problémák (például hajléktalanság, munkanélküliség, létbizonytalanság, szenvedélybetegségek) jelentek meg egyre gyakrabban, miközben tért nyert a társadalmi individualizálódás és megnőtt az egyszemélyes háztartások aránya. A jövedelmek erőteljes differenciálódása és a családi kapcsolatok hiánya, illetve lazulása folytán egyre többen szorultak valamilyen pénzbeli vagy természetbeni támogatásra, szervezett keretek között folyó szociális gondoskodásra. A leghátrányosabb helyzetbe az idősek, a hosszabb ideje munkanélküliek, az alacsony jövedelmű gyermekes családok, az egészségkárosodott, csökkent munkaképességű személyek kerültek. Az elmúlt húsz évben folyamatosan bővült a szociális támogatásra szorulók száma. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok között végbemenő demográfiai folyamatok, a népesség korösszetételének megváltozása, a lakosság öregedése és az alacsony termékenység mellett megnyilvánuló alacsony foglalkoztatás, magas inaktivitás miatt a csökkenő erőforrásokból kell a mindinkább növekvő igényeket kielégíteni. Ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak, az eltartottak száma 2030-tól meghaladhatja a munkavállaló korosztály létszámát. Magyarországon a lakosság szociális biztonságának legfőbb elemei a foglalkoztatást segítő, illetve a munkanélküli-ellátások, a 27

társadalombiztosítás, a családtámogatások és a szociális, valamint gyermekvédelmi támogatások és szolgáltatások rendszere. A rendszerváltást követően jelentősen felduzzadt a különféle jóléti juttatásokból élők köre, ami nagy kihívás elé állítja a szociális ellátórendszerek hosszú távú fenntarthatóságát. A munkaképes korú lakosság közel harmada vesz igénybe valamilyen – munkanélküli-, anyasági vagy rokkantsági, illetve korai nyugdíjellátást. A rászorultság alapján igénybe vehető segélyek a települési önkormányzatokon keresztül jutnak el az alacsony jövedelemmel rendelkezőkhöz, szegényekhez. ( Forrás: KSH) Jövedelmi helyzet Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Nyírbátorban 2011-ben 429 adófizető jutott ezer lakosra, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó alap 1,563 millió Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 210 ezer Ft volt. Mindez kedvezőbb a megyei és a kistérségi adatoknál egyaránt. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. Nyírbátor városa – az országos átlaghoz közelítve – nagymértékben meghaladja a megyei és regionális értékeket egyaránt. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. A HEP táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a Flt. és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján a településre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánja elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Napjainkban a legégetőbb szociális, sőt ennél tágabb értelemben vett társadalmi kérdés a tartós munkanélküliség. Ma már talán nincs olyan család Nyírbátorban, amelyet közvetve vagy közvetlen formában ne érintett volna meg a munkanélküliség problémája. A munkanélküliség és ezzel 28

összefüggésben a szegénység kérdése szinte állandó napirenden van a mai magyar szociális-, foglalkoztatási-, de gazdaságpolitikai intézkedései területén is. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott adatok alapján az utóbbi években Nyírbátorban is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, amelynek arányait, számait a következő táblázatok is mutatják: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év nő férfi összesen fő fő fő 2008 4753 4571 9324 2009 4693 3699 8392 2010 4703 4475 9178 2011 3985 4559 8544 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 555 571 577 540

férfi % 11,7 12,2 12,3 13,6

fő 670 711 706 631

% 14,7 19,2 15,8 13,8

összesen fő % 1225 13,1 1282 15,3 1283 14,0 1171 13,7

A fenti adatokból jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-2012. között megnőtt, különösen annak figyelembe vételével, hogy az aktív korú népesség aránya az érintett időszakban csökkent. A diagramban látható 2010-2011. évben bekövetkezett csökkenés a bevezetett közfoglalkoztatási mintaprogram és az Ipari parkba betelepülő nemzetközi cégek munkahelyteremtésének eredménye lehet.

29

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

fő

1225

1282

1283

1171

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

110 9,0% 216 17,6% 155 12,7% 186 15,2% 180 14,7% 155 12,7% 116 9,5% 72 5,9% 34 2,8% 1 0,1%

95 7,4% 217 16,9% 180 14,0% 185 14,4% 198 15,4% 160 12,5% 123 9,6% 91 7,1% 31 2,4% 2 0,2%

78 6,1% 215 16,8% 191 14,9% 198 15,4% 178 13,9% 155 12,1% 115 9,0% 117 9,1% 35 2,7% 1 0,1%

58 5,0% 199 17,0% 164 14,0% 159 13,6% 183 15,6% 143 12,2% 101 8,6% 118 10,1% 44 3,8% 2 0,2%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A tábla adatai alapján az 56 év fölötti munkanélküliek száma emelkedett, melynek magyarázata lehet többek között, az utóbbi években a szociális és egészségügyi rendszerben bekövetkezett változás. 2008-tól a tb fizetési kötelezettség hangsúlyozottabbá vált, valamint megváltozott a rokkantsági ellátások rendszere is. Sokan a rokkantsági nyugdíj elvesztése miatt kezdik meg a munkaügyi központtal való kapcsolattartást. Ez a közfoglalkoztatási programok regisztrált munkanélküliek számában jelentkező csökkenésével ellentétes hatást jelent. A középkorú munkanélküliek aránya viszonylag azonos szinten mozog. A táblázatban szereplő adatok azonban nem pontos mutatói a munkanélküliek számának, hiszen azok csak az egy adott év során nyilvántartásba kerülő, illetve szereplő személyek számát mutatják. A szociális területen dolgozók tapasztalatai szerint még mindig és nem kevés számban, vannak olyanok, akik tartósan munkanélküliek, de a nyilvántartásokban nem jelennek meg.

30

A mutatók és a szakemberek véleménye alapján az utóbbi években megnőtt a fiatal munkanélküliek száma is, amelynek oka lehet egyrészről a tanköteleskor változása, illetve megnőtt az iskolát elhagyó és nyilvántartásba kerülő, munkát kereső fiatalok száma. Másik magyarázat lehet, hogy a 25 éven aluli, egy éves munkaviszonnyal nem rendelkezők a pályakezdők nyilvántartásába kerülnek. Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyik alapfeltétele, a munkaügyi központtal való egy éves együttműködés, amely miatt munkaviszony hiányában ez a korosztály bekerül a nyilvántartásba. A rendszeres munkavégzési és tanulással kapcsolatos minták hiánya a szocializáció során, a kortársak túlzott befolyása az életvezetés tekintetében a felnőttekkel szemben, a média hatása, a devianciák, vagy a megfelelő oktatási intézmények hiánya egyes térségekben mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik vagy akár megakadályozzák a munkaerőpiacra való beilleszkedést. A Észak-alföldi Régióban a fiatalok elhelyezkedését a térségben jelentkező munkahelyhiány is nehezítheti. Az elmúlt időszak eltolódott képzési stratégiája mára új körülményeket teremtett. A szakképzettek aránya csökkent, míg a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők száma jelentősen megnőtt, ugyanakkor a szakmunkások körében munkaerő, illetve szakemberhiány, míg a felsőfokú képzettséggel rendelkezők esetében országos szinten túlkínálat alakult ki és mindez eredményezhette, hogy az elmúlt évtizedben megjelentek a diplomás munkanélküliek Nyírbátorban is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők viszonylag kis számban vannak jelen városunkban az RSZSek között. Ez a kis részarány, talán betudható annak, hogy a főiskolát, egyetemet végzett fiatalok már nem igen költöznek vissza városunkba, akik tehetik, inkább nagyobb városokban keresnek megfelelő munkahelyet, ahol akár a bérszínvonal is magasabb, vagy a külföldi munkavállalásban keresik a boldogulást. Végzettségüknél fogva nagyobb esélyük is van az elhelyezkedésre.

Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év

nő

férfi

összesen

fő fő fő fő 2008 1153 1260 2413 76 2009 1091 1150 2241 82 2010 1083 1130 2213 81 2011 1040 1082 2122 69 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő % 6,6% 7,5% 7,5% 6,6%

Férfi fő 93 90 98 72

% 7,4% 7,8% 8,7% 6,7%

összesen fő 169 172 179 141

% 7,0% 7,7% 8,1% 6,6%

31

Az utóbbi években a hátrányos helyzetű személyek (25 év alatti fiatalok, idősebbek, nők, romák, stb.) foglalkoztathatóságának, munkaerő-piaci részvételének javítására, a fiatalok munkanélküliségének megelőzésére több pályázatot hirdettek meg, melyek mindegyike, ha rövid időszakra is, de a munkalehetőségek bővítését szolgálták, és ezek a vizsgált számokban is megmutatkoznak. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A pályakezdő fiatalok foglalkoztatottságának nehézségét az általános iskolai végzettség, a képzés, a szakmai tapasztalat hiánya jelenti. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az iskolai végzettség, szakképzettség fontos szempontja a foglalkoztatásnak, mely a szegénység vizsgálatánál, a jövedelmi és a vagyoni helyzet elemzésénél is kiemelésre kerül. Az alacsony iskolai végzettség, iskolázatlanság a mélyszegénységben élők és a roma lakosság körében igen jellemző, elsősorban a családi minta átörökítése, a támogatottság hiánya miatt. Az adatok alapján az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők aránya közel 10 %-al magasabb a férfiakéhoz képest. Jól tükröződik, hogy a célcsoport női tagjai ebben az életkorban valószínűleg gyermekvállalás miatt kikerülnek az iskolából, s később sem szerzik meg az alapvégzettséget Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő

2008 2009 2010 2011

1905 1963 2000 1783

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 1225 64,3 1282 65,3 1283 64,2 1171 65,7

8 általános fő 127 105 142 127

% 6,7 5,3 7,1 7,1

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 553 29 576 29,3 575 28,8 485 27,2

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 32

Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulásának legnagyobb vesztese a roma népesség, a munkahelyek, az ingázási- és a munkásszállás lehetőségek beszűkülése miatt. Nehezíti helyzetüket, hogy az aktív keresők között alapkövetelmény a befejezett általános iskolai végzettség megléte, mely a célcsoport tagjainál jelentős számban hiányzik. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás új rendszerének 2010. évi bevezetése és folyamatos átalakítása, finomítása lehetőséget nyújt az önkormányzat számára a város közterületeinek karbantartására és a belvízelvezetés munkálataira. Az FHT-ben részesülőknek törvényi előírásként egy év alatt 30 nap munkaviszonyt kell teljesíteniük, az ellátásra való jogosultságért. A közfoglalkoztatás erre jó lehetőséget jelent számukra. A városi közfoglalkoztatásnak nagy lehetőséget jelentett a 2011. évben pályázati forrásból bevezetett „Start mintaprogram”, melynek keretében belvízvédelem területén, mezőgazdaságban, és mezőgazdasági útkarbantartásban foglalkoztatják. A mintaprogramban résztvevők a program keretében „állandó” foglalkoztatásban vesznek részt. A mezőgazdasági mintaprogram kötelező eleme a tanfolyam elvégzése. Kistérségi közfoglalkoztatásban a nyilvántartott álláskeresők, az önkormányzati közfoglalkoztatásban az aktív korúak ellátásában (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) részesülő személyek vehetnek részt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A foglalkoztatás mutatója lehet a munkahelyek, vállalkozások száma, amelyről a település bemutatása fejezetben már szó esett. A városba települt nagy ipari cégek (Coloplast, Diehl) tervezett fejlesztései tovább növelik majd a munkahelyek számát. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 33

A munkanélküliek között jelentős azon hátrányos helyzetű csoportok aránya, akiknek a munkaerőpiacra kerülés, illetve visszatérés nehézségekbe ütközik. Ezek megoldásával megtörténhet a felzárkóztatás, és a munkaerő-piacra való visszatérés. Az Szt. az aktív korúak ellátására (FHT, Rendszeres Szociális Segélyre: RSZS) jogosultak számára a törvényben és a helyi rendeletben meghatározottak szerinti, együttműködési kötelezettséget ír elő, amelyet az RSZS-re jogosultaknak városunkban a családsegítő szolgálat felé kell teljesíteni. A családsegítő szolgálat ennek mentén különböző, többnyire egyénre szabott, beilleszkedést segítő programot szervez, és végez a munkába való visszailleszkedés segítésére folyamatos családgondozáson, segítő tevékenységen keresztül. Az Szt. 2011. óta továbbá lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy az egyébként FHTra jogosultak számára mentesítési lehetőségeket határozzanak meg, amelyek alapján részükre RSZS állapítható meg. Számukra a kapcsolattartás és a családsegítő programjain való részvétel szintén előírás. Az egyénre szabott beilleszkedési terv keretein belül kerül kidolgozásra az az akcióterv, amely hozzásegítheti az álláskeresőt ahhoz, hogy más ellátásba, elsődleges, - másodlagos munkaerőpiacra térjen vissza. Reintegrációjukat csoportmunka is segíti, melynek alappillére és mozgatórugója a csoportkohézió, a közös sors érzése. A mentesítési lehetőségek elsősorban a családi, egészségügyi, mentális körülmények figyelembevételére terjed ki. A önkormányzati rendelet alapján RSZS-re jogosultak létszáma folyamatosan emelkedik. Az jogosultak körében egyre magasabb a fiatal nők aránya. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az utóbbi években településünk jelentős eredményeket ért el a tartós munkanélküliek foglalkoztatása területén és összesen több mint 180 fő tartós munkanélküli időleges foglalkoztatását szervezte meg, hosszabb idejű közfoglalkoztatás keretében, különböző önkormányzati intézményeknél. A tevékenységben teljes az együttműködés a Polgármesteri Hivatal, a Városüzemeltetési KHT., a többi önkormányzati intézmény, illetve a Munkaügyi Központ között. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzati foglalkoztatás javarészt a közfoglalkoztatási programokon keresztül valósul meg. Az önkormányzat és intézményei bonyolítják le a közfoglalkoztatás jelentős részét, amelynek keretében aktív korúak ellátásában (AKE) részesülők foglalkoztatása történik. A 2012-ben elindult „Start-mintaprogram” keretében átlagban 10 hónapra 44 főt alkalmaztak 8 órás munkakörben. A belvíz-startprogram 11 hónapig tartott, a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági útkarbantartási programban pedig 10-10 hónapig dolgoztak a foglalkoztattak. A szerződések december 31-én jártak le. 2013. évben hasonló felvételekkel március 1-jétől indult el újra a mintaprogram, 252 fő munkavállalóval, napi 8 órás foglalkoztatással, mind három programmal. Annak figyelembe vételével, hogy a támogatásra való jogosultság jövedelmi feltétele a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladhatja meg a 25.650.- Ft-ot és a megállapítható támogatás fix összege 22.800.- Ft/hó, a jogosultak többsége (az alkalmi munkavégzésből származó bevételek figyelmen kívül hagyásával) mélyszegénységben él. Közülük a már korábban besoroltak alapján lehet meghatározni a romák számát. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz 34

között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. „A gyakorlatban előfordulhat, hogy meghatározott speciális foglalkoztatási jellemzők miatt, szükséges a munkavállalók között megkülönböztetést tenni, de ez nem jelentheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Ilyen, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, ha azt a munka jellege vagy természete indokolja. Megengedett továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.”7 „A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. A foglalkoztatás és a munkavégzés lehetősége a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak az emberek gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk.(roma, kisgyermekes szülő, fogyatékos…) A munkáltató feladata, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen a hátrányos megkülönböztetés ellen, különösen, ha arra a munkahelyen vagy a munkaerőpiacon kerül sor.”8 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. Az Flt-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az állami foglalkoztatási szerv különféle támogatásokat (pénzbeli) és szolgáltatásokat nyújt az álláskeresőknek. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások: a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresők és a munkáltatók részére is nyújt támogatásokat: Álláskeresők támogatása: a) Képzési támogatás (támogatható személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat b) az Flt. 14. §-a rögzíti). c) Álláskeresési járadék (az Flt. 25. §-a szerint). d) Nyugdíj előtti álláskeresési támogatás (az Flt. 30. §-a szerint). e) Utazási költségtérítés (az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély f) megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatosan állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint). 7 8

http://www.egyenlobanasmod.hu/tanulmanyok/hu/Foglalkozasi_Tardos_Katalin.pdf 7 8 Nemzeti

és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, http://www.neki.hu/kiadvanyok/valtozasok/diszkriminacioafoglalk.htm

35

g) Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás (az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja h) folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő i) magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb j) munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás k) keretében).

Munkáltatók részére nyújtott támogatások: a) A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. b) A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató. c) Az Flt. alapján álláskeresési segélyre jogosult az álláskereső, ha az álláskeresővé válását megelőző évbe 360 nap (2011. szeptember 01-ig 20 0 nap) munkaviszonnyal rendelkezik. Álláskeresési segélyben részesülők száma

év 2008 2009 2010 2011

15-64 év közötti lakónépesség száma 9324 8392 9178 8544

segélyben részesülők fő 208 286 272

segélyben részesülők % 2,2 % 3,4 % 3,0 % 0,0 %

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

36

Járadékra jogosultak száma év 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma fő 1130 1231 1161 1233 1284

álláskeresési járadékra jogosultak fő 509 602 459 559 253

% 45,0 % 48,9 % 39,5% 45,3% 19,7%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat az Szt. rendelkezéseiben meghatározott feltételek fennállása esetén a Polgármesteri Hivatal nyújtja. Az Szt. 25 §-a és 47 §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek által igénybe vehető pénzbeii és természetbeni ellátási formák:  Pémzbeni ellátások: időskoruak járadéka, foglalkozttást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély  Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbenli ellátások egészben vay részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartái támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást hlyettesítő támogatás  Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségyi szolgáltatásra veló jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás. Az önkormányzatok a törvényi keretek között rendeleteikben tovább szabályozhatják a helyi szokások, körülmények figyelembevételével az ellátásokhoz való hozzájutás egyéb feltételeit. A fenti támogatási formák közül a szociális helyzet szempontjából meghatározó támogatási forma az aktív korúak ellátása (AKE), illetve azon belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) és a rendszeres szociális segély (RSZS). Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személy kaphat az önkormányzattól, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel, keresőtevékenységet nem folytat, aki vagy egészségkárosodott, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, illetve aki a helyi rendelet mentesítési feltételeinek megfelel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Az aktív korúak ellátása meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. A 18-55 éves korosztály előbb rendelkezésre állási támogatás (RÁT), 2011 januárjától bérpótló juttatás (BPJ), majd 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő 37

támogatás néven részesülhetett a támogatásban. A támogatásra való jogosultságot 2012. évtől kezdődően évente kell felülvizsgálni, és az ellátás - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - csak annak folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, amely teljesíthető közfoglalkoztatás keretében, rövid idejű keresőtevékenységgel, alkalmi munkával, háztartási munkával, 6 hónapot meghaladó munkaügyi központos képzéssel, de a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Az FHT-ben részesülő a munkaügyi központtal nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban FHT-ra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány A településen 2001. után történt bérlakás építés növelte az állomány számát. Ezek a lakások azóta is ezt a funkciót töltik be és a piaci feltételek szerint kerülnek bérbeadásra. Az eltelt évek alatt történtek felújítások ezeknél az épületeknél, a lakhatás minőségének biztosítása miatt időszerű lenne a felülvizsgálatuk, javításuk. A bérlakások kategóriába sorolható a „fecskeház” vagy garzonlakás, mely 5 évre juttatja lakáshoz az önálló életre vágyó, családot alapítani szándékozó fiatalokat. Ez is segíti a fiatalok helyben maradását, életkezdésüket. Ezen lakások úgynevezett „ költség elven működtetett lakások, bérük a piaci viszonyok figyelembevételével alakult ki, kiutalásuk feltétele a nyírbátori munkahely, vagy lakcím, illetve a bérleti díjhoz igazodó jövedelem igazolása. Ezen túlmenően vannak még az önkormányzat tulajdonában bérlakások, melyek díját az önkormányzat rendeletben határozza meg, és bérletükre pályázatot kell benyújtani. A megye többi kisvárosához képest a bérlakás állomány lényegesen magasabb.

38

Lakásállomány

év

2008 2009 2010 2011 2012

össz es laká sállo mán y

4872 4884 4889 4896 4912

szociális lakásállo mány (db)

bérlakás állomán y (db) ebből elégtelen lakhatási körülmé nyeket biztosító lakások száma n.a n.a n.a n.a n.a

190 190 190 190 191

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma 1 1 1 1 1

46 46 46 46 47

ebből elégtelen lakhatási körülmé nyeket biztosító lakások száma 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülmén yeket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok b) szociális lakhatás Az önkormányzati szociális bérlakások száma nem változott az utóbbi időkben, a szociális lakásállomány többnyire komfort nélküli, a fluktuáció gyakorlatilag nulla, ezért nem kerülnek kiutalásra lakások, a névjegyzék felülvizsgálata sem vált még szükségessé, mert még vannak ki nem elégített igények. Az érdeklődőknek kérelmezniük kell a bérleményt és a szociális szempontok figyelembe vételével jelölhető ki a lakó. Egyre nagyobb igény mutatkozik erre a típusú lakhatás biztosítására, egyenes arányban a szociális helyzet romlásával. Komfort nélküli lakásokra is igény lenne, azok alacsony bérleti költségei miatt.

39

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nem jellemző a nem lakáscélú ingatlanokban történő lakhatás.

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A város északi részén a főleg romák által lakott területeken sok az igen nagy számban lakott lakás és a lakások felszereltsége, komfort ellátottsága nem éri el a kívánt szintet. Az önkormányzat a felújításhoz szükséges források hiánya miatt a lakások értékesítését szorgalmazza. e) lakhatást segítő támogatások A mindennapi létfenntartás mellett a lakás fenntartására fordított kiadások már igen megterhelőek a családok, a célcsoport családjai számára. A terhek enyhítését szolgálja a Szt-ben meghatározott feltételek fennállása esetén igénybe vehető lakásfenntartási támogatás. A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is folyósítható. Településünkön természetbeni ellátásként elsősorban szolgáltatóhoz utalással történik a támogatás megállapítása. Támogatásban részesülők év 2008 2009 2010 2011 2012

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 456 462 494 717 733

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 8 13 24 39 25

Forrás: TeIR, KSH Tstar

40

f) eladósodottság Komoly problémát jelent napjainkban az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű idős, vagy több gyermekes családok esetében. Jelentősen megnövekedett az eladósodott családok száma a 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság miatt, s ez a célcsoport vált leginkább veszélyeztetetté a lakásuk elvesztése, a hajléktalanná válás, vagy fizetés hiányában a közműszolgáltatások kikapcsolása miatt. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A városban nincsenek külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások. A város teljes területén biztosított a közszolgáltatás, mind az elektromos energia, a vezetékes ivóvíz, és szennyvíz hálózat és gázhálózat vonatkozásában. A város közel teljes lefedettségű a közüzemi hálózatot tekintve. A városban közösségi közlekedés is megszervezésre került, a helyi igények alapján kialakított útvonalakon közlekednek az autóbuszok. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A lakhatási helyzetkép megértéséhez szükséges a következő fogalmak meghatározása: Belterület: a település zárt beépített része, külterület a település zártan beépített részén kívüli szórvány lakóhelyek (majorsági épületek, tanyák, puszták, külterületi lakott helyek) Szegregált lakóterület: ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek. Szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 41

Nyírbátorban nyolc városrészt határoltunk le: 1. Városközpont 2. Víztorony, Csűröskert, Rózsakert 3. Ipari Park 4. Vasútállomás környéki ipari-gazdasági terület 5. Északi lakóterület 6. Széna réti turisztikai övezet 7. Délnyugati lakóterület 8. Déli iparterület Nyírbátor azonosított városrészei

Az Északi lakóterület Nyírbátor társadalmi szempontból leghátrányosabb helyzetű városrésze, amelynek mintegy 85%-a tartozik a város azonosított szegregátumához Hasonlóan kedvezőtlenek a lakhatási viszonyok: a 813 lakáscélú ingatlan 46,4%-a alacsony komfortfokozatú, mivel a lakók pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a szükséges felújítások elvégzését, emiatt nem is várható a lakhatási helyzet javulása. Az Északi lakóterület infrastruktúrájának kiépítettsége hiányos, de nem kirívóan rossz a városi átlaghoz képest, kivételt képez a szegregátum területe, ahol ezek a problémák koncentráltan jelentkeznek. A városrészre a történelmi fejlődése során egyfajta kettősség volt jellemző: egyrészről a város szerves részének tekinthető, másrészről mindig is voltak törekvések az elkülönülésre, még elszakadási szándékok is voltak a múlt században.

42

Lakáskörülmények A szegregátum lakosainak döntő többsége roma származású. A lakóterületen található házak többsége az ötvenes években épült szoba-konyhás, éléskamrával ellátott épület, ahol a „Bóni” dolgozók éltek, a WC-k a csatornázás hiány miatt az udvarban voltak található. A saját tulajdonú lakásokban élőknek a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A lakóterület felszámolása nem lehetséges, a magántulajdonban lévő lakások értéke olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők nem tudnának másikat vásárolni, cserelakással pedig nem rendelkezik az önkormányzat. A lakosok 16,7%-a szoba-konyhás lakásban él. A lakások alacsony komfortfokozatúak, sok lakásban – annak ellenére, hogy az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatással segíti a rászorulókat – a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a szolgáltató kikapcsolta a villanyt. Az összes lakás csupán 50%-ában építették ki a mellékhelyiséget. A többi lakás lakói a házak mellett kialakított latrinákat használják. A KSH 2001-es adatai szerint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 51,5% volt. Az önkormányzat a területen lévő szociális bérlakások bérleti díját alacsonyan tartja, de a jogtalan lakásfoglalókkal szemben, akik rendszeresen adják-veszik az önkormányzati lakások bérleti jogát, nem tud hatékonyan fellépni. A lakhatási feltételek javítása érdekében az önkormányzat csak ebben a városrészben, az érvényben lévő lakásrendeletében lehetőséget biztosított kedvezményes lakásvásárlásra is. A fennálló hátralékok és a tisztázatlan bérleti jogviszonyok miatt egy lakás sem került értékesítésre. A lakáskörülményeket nagyban rontja, hogy a viszonylag szűk alapterületű lakásokba a bentlakók nagyszámú rokonságukat fogadják be. Az illegálisan értékesített lakásbérleti jogok következményeként és az állami lakásépítési támogatások kapcsán kialakult helyzet miatt a bérbeadók részéről a kilakoltatás veszélye is fennáll. Az elvándorlás nem jellemző, a lakók tartós bérletre rendezkedtek be. Arról, hogy a bérlakások hány százalékában élnek romák, nincs adata az önkormányzatnak, viszont az itt élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű, körükben igen nagyfokú az alulképzettség, magas a munkanélküliség, rossz szociális körülmények jellemzik a családok többségét. Azt is látni kell azonban, hogy helyzetükön kizárólag szociális támogatások nyújtásával segíteni nem nagyon lehet. Társadalmi, komplex programra van szükség, amelyben a szociális segítségnyújtáson túl, az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakáskörülmények javításának elősegítését érintően vállal szerepet az önkormányzat is. A szegregált lakóterületen hangsúlyosabb szociális beavatkozásokra van szükség. E leszakadt, kirekesztődött állapot a rendszerváltást követő másfél évtizedben elmélyült, amely állapotból az ott élők – érthető módon – önerőből nem tudtak kitörni. Ezzel párhuzamosan hiányoztak azok a komplex programok és eszközök, amelyek elsősorban ezen csoport társadalmi (munkaerő-piaci, oktatási, lakhatási) integrációját, reintegrációját célozta volna meg. A társadalmi kirekesztődés, a több mint egy évtizedes tartós munkanélküliség, az underclass osztályba való átcsúszás következtében a deszegregációs-integrációs elképzelések, törekvések csak átgondolt és koherens, következetesen alkalmazott és végig vitt programokkal, célzott adekvát intézkedésekkel valósíthatók meg, amelynek feltétele az érintettek együttműködése is. E cél elérését szolgálja a jelen Antiszegregációs Terv, amelyben a szegregáció lebontásának és az integráció előmozdításának, megvalósításának alapvetéseit, eszközrendszerét és erőforrásait határozzuk meg, foglaljuk össze, és amely a továbbiakban a város ez irányú célkitűzéseinek alapdokumentuma. 43

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Az Északi lakóterületen él a lakónépesség 22,1%-a, amely számos szempontból eltéréseket mutat a város többi részéhez képest: · a 14 éven aluliak aránya 31,7% (városi átlag 21,7%), amiből következtetni lehet a magas természetes szaporodásra; · a 60 éven felüliek aránya 10,6% (városi átlag 14,4%), ami a magas halandóságra és a kedvezőtlen egészségügyi állapotra utal. · a munkavállalói korosztály 70,2%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (városi átlag 29,1%), · rendszeres munkajövedelemhez 80,1%-uk nem jut (városi átlag 53,9%), · a foglalkoztatottak aránya 20% alatti (városi átlag 43,6%). Ebből automatikusan következik, hogy kiemelten magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 71,6% szemben a városi 44,1%-kal. A városrész közbiztonsági helyzete nem megfelelő, előfordulnak uzsora-bűncselekmények is, amelyek felderítésére jelentős központi kormányzati szándék mutatkozik. A közép- és hosszú távú tendenciák ráadásul kedvezőtlenül alakulnak: a szociális-foglalkoztatási adatok nem mutatnak javulást, ami nehezíti a városrész és lakosságának felzárkózását. A városrészre a történelmi fejlődése során egyfajta kettősség volt jellemző: egyrészről a város szerves részének tekinthető, másrészről mindig is voltak törekvések az elkülönülésre, még elszakadási szándékok is voltak a múlt században. A városrész részleges alközpontnak tekinthető, amit jól jellemez, hogy bizonyos közösségi, közszolgáltatási és egyéb szolgáltatási funkciók megtelepedtek a területen. Ezek közül kiemelkedik a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett Közösségi Ház. A városrész helyzetének javítására Nyírbátor Város Önkormányzata európai uniós forrásból városrehabilitációs projektet valósított meg, amely jelentős eredményei ellenére sem tudta az összes felmerülő problémát komplex módon megoldani (a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a város 431,5 millió forinttámogatásban részesült). A szabályozási tervben kertvárosi lakóövezetként, illetve falusias lakóterületként szereplő városrész a vasútvonalon túl helyezkedik el, az Ipari Parkkal és a vasút melletti iparterülettel egyaránt határos, megközelítése két vasúti átjárón lehetséges. Enyhén dombos homokháton fekszik, a kialakult terület kertvárosi, földszintes, családi házas, telkes beépítésű. A terület városképileg lepusztult, presztízse alacsony. Fontos, hogy a város turisztikai övezetéhez is közel fekszik, ezért az idegenforgalmi potenciál erősítése nem lehetséges e terület komplex kezelése nélkül. A településrendezési terv északi irányban további lakóterületi fejlesztést tartalmaz, szerkezeti változás a Derzsi út és elkerülő út csomópontjából a Táncsics és Gyulaji út csomópontjába vezető gyűjtő út fejlesztése. Foglalkoztatottság A roma lakosság foglalkoztatására vonatkozóan nyírbátori viszonylatban sem áll pontos statisztika a rendelkezésre. A jelenlegi helyzetet tekintve, a lakóterületen élőkre vonatkoztatva az aktív korúak 44

iskolai végzettsége kiugróan alacsony (a többség legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma kirívóan magas. A szociális és megélhetési problémák oka a rendszeres jövedelemszerzéshez történő hozzáférés hiányában és a munkaszocializáció alacsony színvonalában keresendő. A Nyírbátorban foglalkoztatott munkavállalók közel 50%-a nem nyírbátori lakos, hanem bejáró, ami azt jelenti, hogy lenne elegendő munkahely gyakorlatilag minden munkavállaló számára, azonban ezzel a munkavállalók egy része nem tud, a másik része pedig nem akar élni. Ennek oka valószínűsíthetően a szociális juttatási rendszerben meglévő belső ellentmondásokban keresendő. Jó példa volt erre a Kábelkorbács Gyár telepítése. Az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselők helyszíni tapasztalata igazolja, hogy a munkásfelvételek esetén a kérdőíves felmérések során többen tudatosan rontották el a teszteket, hogy ne kelljen munkaviszonyba állni, mivel a fizetett minimál bér alacsonyabb volt, mint a munkanélküli segély és az általa biztosított szabad mozgás miatt megszerezhető kiegészítő kereset. A munkavállalók részéről a tényleges lehetőségekhez képest irreálisan magasak a jövedelmi elvárások a munkáltatókkal szemben, így az ingázó olcsóbb munkaerő alkalmazása mellett döntenek a munkáltatók. Ehhez társul a családtámogatási rendszerben meglévő ellentmondás is. Egyes családok a jövedelemszerzés miatt állami gondozásba adják gyermeküket, akit egy közvetlen rokoni család már támogatás nyújtásával tart el látszólag, gyakorlatilag ugyanabban a családi körben él a gyermek. Másrészről a szocializációs problémák jelentik az akadályt a munkavállalási hajlandóság alacsony színvonalában. A több generációs munkanélküli családokban élő fiatalok nem rendelkeznek a munkára való nevelés és nem utolsósorban a munkába állási „kényszer” mintájával. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselői ismerik és felismerték e probléma „22es csapdáját”, de ennek feloldása csak igen hosszú idő és következetes munkával oldható meg, amelyben szerepet kell játszania a kormányzatnak, önkormányzatnak és a roma társadalomnak egyaránt. Az „Út a munkához” program keretében módosított a 2009. január 1-től bevezetett jogszabályok célja az volt, hogy elősegítse az önkormányzatok új típusú közfoglalkoztatási és segélyezési politikájának megvalósítását. A program fő célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Ugyanakkor a programban való részvétel nem ösztönzi a programba bekerülteket, hogy magasabb képzési formában vegyenek részt lehetővé téve a programból történő kilépésre. A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében – minden év február 15ig, 2009-ben április 15-ig – az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készíteniük. A Közfoglalkoztatási Terv egyéves időtartamra szól és tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. Az Önkormányzat a Nyírbátori Városüzemeltetési Nonprofit Kft-vel együttműködve minden évben elkészíti az adott évre vonatkozó közfoglalkoztatási tervet. Az éves terv elkészítésénél figyelembe veszik az elvégzendő feladatok mennyiségét, típusát, évszakoktól való függőségét, az elmúlt években végzett munkák, tapasztalatait, így a létszám- és feladatmeghatározások valós számadatok alapján készülnek el. A hátrányos helyzetű lakosság közfoglalkoztatását 2005. július 1. napjától a Nyírbátori Városüzemeltetési Kht., majd a 2008. június 6. napjától a jogutód cégként megalakult Nyírbátori Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi, mint 100%-ban önkormányzati tulajdonú vállalkozás. 45

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CVI. törvény alapvetően megváltoztatta a közfoglalkoztatás rendszerét, azonban Nyírbátor Város Önkormányzatának célja továbbra is az, hogy a lehető legtöbb személynek biztosítson megfelelő munkát és munkaviszonyokat a közfoglalkoztatás keretében. A közcélú munkában elvégzendő feladatok többnyire a következők: parkfenntartási, köztisztasági feladatok, illegális szemétlerakók felszámolása, zöldfelületek tisztántartása, parlagfű-irtás, erdőtelepítés, gondozás, játszóterek takarítása, belvíz- és csapadékvíz-elvezető árkok tisztántartása, burkolt és burkolatlan árkok takarítása, a felszíni csatornák és szivárgók takarítása, iszapmentesítés, illetve a kitakarított szakaszok folyamatos karbantartása, járdalap gyártása és járdák felújítása/építése. Emellett a város mezőgazdasági feladatokat is el szeretne látni a közfoglalkoztatás keretében. A közcélú munkában elvégzendő tevékenységek nagy része fizikai jellegű, különösebb szakképesítést nem igényel, így alkalmasak arra, hogy jelentős számban vonjanak be alacsonyabb iskolai végzettségűeket, de az Önkormányzat a szakképesítéssel, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek is kínál változatos feladatokat, munkalehetőséget, főleg az önkormányzati szociális, oktatási, egészségügyi intézményeknél és szolgáltatóknál. 2011 októberében 1239 nyírbátori lakost tartottak álláskeresőként nyilván, ezek közül 639 személy részesült rendszeres szociális segélyben vagy bérpótló juttatásban, akik közel 80%-a szegregált területen élők közül került ki. A közfoglalkoztatásba 2010-ben 479 főt, 2011-ben pedig 723 főt tudtak bevonni.

Jövedelmi viszonyok, segélyezés A háztartásokban élők döntő többsége a segélyekből származó jövedelmét alkalmi munkával egészíti ki, de sok család él a városban a külföldről behozott használt holmik eladásából és „vasazásból”. A városrészben élők számára rendszeres természetbeni támogatásokat (élelmiszer, ruhaneműk) nyújt a Családsegítő Szolgálat, a Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a Máltai Szeretetszolgálat. Az Önkormányzat a HÉRA Alapítványhoz is sikeresen pályázott, és így támogatást nyertek azon adóssággal küzdők segítésére, akiknek segítésére a pénzügyi keretek kimerülése miatt nem volt lehetőség. Karácsonyra a 75. életévüket betöltött városlakók hivatalból támogatásban részesülnek az átmeneti segélykeretből. A Szociális-egészségügyi Bizottság átruházott önkormányzati hatáskörében dönt a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat keretében a hallgatók és a középiskolában tanulók támogatásáról. A pályázók részére havi önkormányzati ösztöndíjat állapított meg, amelyet az illetékes minisztérium ugyanilyen összeggel kiegészíti. Az Arany János tehetséggondozó program keretében középiskolás tanulók támogatására tesz javaslatot a Bizottság. Az Önkormányzat a kötelező és vállalt (iskolatej, szemétszállítási díjkedvezmény, ösztöndíj) szociális támogatásokat biztosította. A segélyezési adatokat a helyzetelemzés táblázata tartalmazza. Az önkormányzati adatok szerint a segélyezettek többsége a szegregátumban él.

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Nyírbátorban biztosított. Az óvodáskorúakat tekintve az Önkormányzat minden igényt ki tud elégíteni. Az általános iskolai korosztályt tekintve a 46

lakóterületi gyerekek a város iskoláiban tanulhatnak integrált oktatás keretein belül. A gyermekek közül azonban többen – az előírt bizottsági szakvélemény alapján – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Éltes Mátyás nevét viselő, enyhén értelmi fogyatékosok iskolájába járnak. A lakóterületen nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik egészséges fejlődéséhez hiányoznak a megfelelő anyagi feltételek, ez a legtöbb családban nincs meg. A lakóterületszerű környezet és a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradásokat eredményez a gyermekeknél a közoktatási rendszerben, ez alapvetően meghatározza előrehaladásukat. A roma lakosok társadalmi hátrányainak nagy része a hatalmas méretű iskolai lemaradásukból származik. Az iskolai végzettség függvényében csökken a munkanélküliség kockázata. Nyírbátor város a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 90. §-a alapján az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények a felvételi körzethatárok kijelölése során eleget tesz a közoktatási törvény 66. §-ban meghatározott előírásoknak. A város elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetértékelését, majd az erre alapozott Intézkedési Tervét, amelyet a Képviselő-testület jóváhagyott, és az Antiszegregációs Tervnek is egyik alapját képezi. Nyírbátor rendelkezik a törvényben szabályozottaknak megfelelően hat évre szóló – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges – Intézkedési Tervvel, amely az integrációs és antiszegregációs feladatokat is tartalmazza. A fenntartó Önkormányzat jelentős pályázati forrásokat nyert el a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére. A tartalmi fejlesztések (tantermek, fejlesztő helyiségek, előadók) lehetőséget teremtenek az IKT eszközök fogadására is. Nyírbátorban az általános iskolás korú gyermekek 5,1%-a sajátos nevelési igényű tanuló, akiknek mindössze 2%-a integráltan oktatható a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság véleménye szerint. A gyermekek 5%-a gyógypedagógiai oktatásban részesül. A tanulók 20,1%-a hátrányos helyzetű, 9,4%-a jelenleg regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetűek jelentős részét a roma gyermekek teszik ki, akik közül többen járnak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását ellátó intézménybe is. A lakóterülethez legközelebb eső iskola, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók képzését végző intézmény abban a helyzetben van, hogy itt megjelennek azok a családok, amelyek a társadalom peremén élnek, így befolyásolásukra is itt van a legnagyobb esély. Ennek érdekében megpróbálják megvalósítani azt a „közösségi iskolamodellt”, amely talán a leghatékonyabb lehet a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében. Az iskolák felvettek feladataik közé olyanokat, amelyek túlmutatnak a szorosan vett oktatásinevelési tevékenységen, megpróbálják a hatókörüket a tanulók családjaira is kiterjeszteni. Legtöbbször ez a kulturális-művelődési tevékenységet jelenti, de a szociális feladatok is szinte minden iskolában megjelentek. Általában a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a szociális deficitek pótlása, a szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése jelent meg az iskolák feladatai között. Az iskolának fel kell készülnie arra, hogy kellő felkészültség nélkül nem lehet áthidalni a különböző kultúrák közötti szakadékot. A hátrányos helyzetből induló tanulóknál az iskola nem alapozhat arra, hogy a roma lakóterületen élő szülők kielégítik a gyermekeik fizikai és fejlődési szükségleteit, ugyanis a szűkösség viszonyai között erre csak részben képesek. A szociális alapszolgáltatásokat önkormányzati intézmények és az önkormányzat részvételével működő Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás biztosítják, tevékenységüket a város egész területére kiterjesztve. A szegregált lakóterületen a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat szakemberei napi rendszerességgel fordulnak meg. A városrész halmozódó 47

szociális problémáit tapasztalva a szociális és gyermekjóléti szakemberek adott területen való jelenléte két féle módon valósul meg:  területi munka (családlátogatások): a védőnői, a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat családlátogatásainak száma éves átlagban kb. 12.000 alkalom, ezek megközelítőleg 85%-a a szegregátumban valósul meg;  kitelepített szolgáltatások szervezése az elérhetőség érdekében, pl. játszóházak, családi napok, nyári napközis tábor, munkaerő-piaci információs napok, nyári gyermekétkeztetés (valamennyi ingyenes szolgáltatás). Közlekedési lehetőségek A tömegközlekedés a két buszjárattal megoldott, egy járat útvonalának meghosszabbítására azonban igény jelentkezett. Probléma, hogy a szolgáltató többször jelezte, hogy a lakóterületről felszálló utasok gyakran nem váltanak jegyet, és magatartásukkal zavarják a többi utast. Ennek megszüntetésére a Kisebbségi Önkormányzat felvilágosító munkával ígért segítséget, amely azonban eredménytelen maradt, így az Önkormányzat foglalkoztatási jogviszony keretében biztosít felügyeletet a járatokra.

c.) szegregációval folyamatai

veszélyeztetett területek, a

lakosság

területi

átrendeződésének

Nyírbátor Város elkészítette a szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződése folyamatainak áttekintésére a Nyírbátor Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és ennek részeként az anti-szegregációstervet. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,(közterületen és önkormányzati ingatlanokon) 48

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek d) esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel e) rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, f) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat (falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás) és szakosított ellátásokat (az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény). Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. A szociális és gyermekjóléti ellátás területén Nyírbátor Város Önkormányzata teljesíti a Szociális és Gyermekvédelmi Törvényben meghatározott ellátási kötelezettségét, s a hátrányos helyzetű csoportokra irányuló szolgáltatásai elősegítik az esélyegyenlőség gyakorlatban történő érvényesülését Nyírbátor Város Önkormányzati Képviselő-testülete megállapította és kialakította az egészségügyi alapellátások körzeteit, a területi ellátási kötelezettségre a szerződést az alapellátásban résztvevő orvosokkal megkötötte, így biztosítva a lakosság részére az egészségügyi ellátáshoz a hozzáférést.

év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Orvosi ellátás felnőttek és csak felnőttek részére gyermekek részére szervezett háziorvosi tervezett háziorvosi szolgáltatások száma szolgálatok száma 0 5 0 5 0 5 0 5 0 5

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 3 3 3 3 3

Körzetek szerint 5 háziorvos látja el a felnőtt lakosságot és 3 gyermekorvos. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségügyi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. A közgyógyellátás megállapítható alanyi jogon: tartósan beteg gyermekek részére, rokkantsági ellátásban részesülőknek, hadi gondozottaknak, normatív és méltányossági alapon jövedelem függvényében. 49

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 829 1037 726 750 629

Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesíttek száma 47 2008 61 2009 73 2010 63 2011 88 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

50

A fenti táblázat tükrözi a szociális rászorultak növekvő számát.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

A szociális egészségügyi intézmények, civil szervezetek közötti kapcsolatos kiemelkedő fontosságú a megelőzésben, a problémák kezelésében, a szűrőprogramokhoz jutásában. A Népegészségügyi program is kiemelten kezeli a szervezett szűrővizsgálatokat. Kóroki összetétel alapján vezető halálok a szív – és érrendszeri betegség. Ezt követik a daganatos betegségek, az emésztőrendszer és a légző rendszer betegségei. A háziorvosok statisztikai adatai szerint felnőtt lakosság megbetegedései között a magas vérnyomás, a keringési zavar okozta szívbetegségek állnak az első helyen, ezt követik a mozgásszervi betegségek. Magas arányt képvisel a kor specifikus cukorbetegség, és a különböző légúti megbetegedések is.

Fontos, hogy a nőgyógyászati daganatos megbetegedések megelőzésében nagy szerepet játszó méhnyakrák szűrések folytatásához a városban továbbra is megfelelő szakrendelő álljon rendelkezésre, mely előfeltétele a nők minél szélesebb körű bevonásának is. A háziorvosok jelentős prevenciós munkát végeznek, a városban egyre nagyobb szerep jut a megelőzésnek. Többek között hipertóniaszűrés, az anyagcsere betegségek feltérképezése, az egészségre ártalmas rizikófaktorokra (dohányzás, alkohol...) való felhívás a leggyakoribb. Az elmúlt években emelkedett az onkológiai szűréseken résztvevők száma. Ezen a területen is jelentősége van az intézmények mellett a civil szervezeteknek és a különböző területekre benyújtott nyertes pályázatoknak. A kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, egészségügyi szűrések térítésmentesen és önkéntes bejelentkezés alapján mindenki számára hozzáférhető. Az iskolai egészségügyi tevékenység keretén belül a gyermekeknél, tanulóknál egészségügyi szűrővizsgálatok, tisztasági vizsgálatok, fej tetvességi vizsgálatok, szomatikus fejlettségi vizsgálatok, csoportos egészségnevelés és egyéni mentális gondozás történik.

51

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen működik Pedagógiai Szakszolgálat, mely a gyermekek fejlesztését oldja meg. A gyógytestnevelés, felismerve annak jelentőségét teljes körűen megoldott városunkban. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az intézményi konyhákat működtető szervezetek az egészséges táplálkozás alapelveit figyelembe véve állítják össze az étrendet, saját intézményi konyhák működnek, a profit orientáltság hiánya a minőségi étkeztetésre való törekvést előtérbe helyezi. A közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségek felhasználásával nő a zöldségek aránya. Az önkormányzat által pályázat útján felújított és a HACCP előírásainak megfelelően működő korszerű iskolai konyha biztosítja a megfelelő tárgyi feltételeket a közétkeztetéshez. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Nyírbátorban sokszínű, gazdag sportélet folyik. A sport koncepcióban megfogalmazott cél, hogy a már meglévő, jól működő részeit tovább erősítsük, kiemelten támogassuk a fiatalok sportolását, a fogyatékkal élők sportját, a családok, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok testmozgását. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A városban biztosított szociális alapszolgáltatások: a.) Családsegítő szolgálat (szociális, mentális és jogi tanácsadást, családgondozást is nyújt) b) Étkeztetés c) Házi segítségnyújtás d) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e)Támogató Szolgálat f) Pszichiátriai Betegek Közösségi Gondozó Szolgálata Személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás körében: a) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények működtetése: Idősek Otthona b.)Éjjeli Menedékhely Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások körében: a.) Gyermekjóléti szolgáltatás, Gyermekek átmeneti gondozása – helyettes szülői hálózat működtetése b.) Bölcsőde Egészségügyi alapellátások körében: a) Védőnői szolgálat b) Iskola egészségügyi szolgálat c) Otthoni betegápolás d) Háziorvosi alapellátás A Nyírbátori Görög Katolikus Egyházközség, mint fenntartó és szociális szolgáltató működtet házi segítségnyújtást. A 2007. évtől a fogyatékos gyermekek és családjaik segítését vállalta fel az 52

Egyenlő Esélyért Egyesület. Családi napközi 2010. december 9-től működik a városban . Kezdetben egyéni vállalkozásként , 2012. március 1-től egyesületi formában működteti. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az önkormányzati intézmények az ügyintézés és a foglalkoztatás során is megelőzik és megakadályozzák a hátrányos megkülönböztetést, mindent megtesznek az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az önkormányzat az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a rászorulók részére:  nyári ingyenes gyermekétkeztetés  ingyen tankönyvjuttatás  felzárkóztató programok Az egyházak, a Vöröskereszt helyi szervezete, valamint a Máltai Szeretetszolgálat adománygyűjtő akciókat szervez, és így segítik a rászorulókat.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A városban a közösségi élet színterei sokrétűek, az intézményesített közösségek, a lakóközösségek, a munkahelyek, intézmények, a templomok, a civil szervezetek is megtalálhatók. Nyírbátor civil és egyházi szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 89 civil szervezet működik, ebből 24 szervezetnek a sport, 16 szervezetnek pedig a kultúra a fő tevékenységi területe. A szervezetek működésének a 2006 évben épült Művelődési Központ és Közösségi Házak adnak teret és biztosítják a működésük feltételeit. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A városban magas a romák aránya, az etnikai konfliktusok gyakorinak mondhatók. A konfliktusok megoldásába sokszor szükséges a rendőrség, illetve a településen működő polgárőrség bevonása. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Nyírbátor lakóira jellemző az adományozás, az önkéntes munka jelenléte. Vélhetően összefüggésben van ez azzal, hogy a közösségi, kapcsolati hálók fontos szerepet játszanak az adományozóvá és önkéntes segítővé válásban. A civil szervezetekhez, egyesületekhez, klubokhoz való tartozás erősítik az ilyen jellegű tevékenységeket. Az adományozásra hasonló hatással van az egyházi kötődés, a karitatív tevékenység. Rendszeresek a városban a jótékonysági rendezvények, bálok ahol különböző célok érdekében kérik a résztvevőket az adakozásra.

53

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A roma nemzetiség érdekképviseletét a Nyírbátori Roma Nemzetiségi Önkormányzat látja el. A mélyszegénységben élők, a romák többsége a társadalom peremén él, helyzetük halmozottan hátrányos, jellemző rájuk az alacsony iskolázottság szintje, magasabb munkanélküliségi arány. A települési önkormányzat minden lehetséges eszközzel segíti a Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját, erre vonatkozóan együttműködési megállapodást is kötöttek. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Szakképzetlen munkanélküliek magas száma

Helyi igény szerint szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás Egészségügyi vizsgálatok, prevenciós szűrővizsgálata- népszerűsítése

Mélyszegénységben élők egészségügyi állapotának romlása Mélyszegénységben élők/romák kulturális lehetőségének kis száma Adósságcsapda Tartós munkanélküliek száma nő

Kulturális programok szervezése Háztartásvezetési, családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása A munka világába való visszavezetés-tréningek

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Nyírbátorban a lakónépesség száma 2012. december 31. napján: 12.699 fő, ebből a  0 – 3 évesek száma: 513 fő  4 - 6 évesek száma: 441 fő  7 -14 évesek száma: 1172 fő  15 -18 évesek száma: 631 fő Városunkban a 2012. évben 130 gyermek született. Az ellátórendszer támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat s emellett a megelőző tevékenységét a szociális, köznevelési, egészségügyi, közművelődési, sport és civil szervezeteinek hálózatán keresztül és együttműködve tudja végezni. Elmondható, hogy a településen a 54

gyermekvédelmi alapellátások jól működnek, a gyermek- és ifjúságvédelem a gyermekekkel foglalkozó intézményben jelen van. A gyermekek, az iskoláskorúak ellátása, esélyegyenlősége az egyenlő bánásmód szerint jól működik. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekvédelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés) Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év alattiak száma 2008 94 2009 96 2010 110 2011 170 Forrás: TeIR, KSH Tstar év

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 811 822 942 1165

55

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják Településünkön biztosított ellátások:  Pénzbeli é természetbeni ellátások: a.) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b.) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c.) a gyermektartási díj megelőlegezése, d.) az otthonteremtési támogatás, e.) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.  A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a.) a gyermekjóléti szolgáltatás, b.) a gyermekek napközbeni ellátása, c.) a gyermekek átmeneti gondozása.

b.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A 2013. szeptember 1-jéig hatályos szabályozás értelmében: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

1231 1334 1415 1369 1318

ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 5 6 49 40 38

kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 0 0 0 0 0

ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 0 0 0 0 0

rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 250 317 331 347 344 56

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

2009. január 1-jén hatályba lépett óvodáztatási támogatás, amelyet azok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei vehetnek igénybe, akik megfelelnek a gyermekvédelmi törvény szabályozott kritériumoknak. (rendszeres óvodába járás) Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20.000 Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 Ft. c.) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 2009. január 1-jén hatályba lépett óvodáztatási támogatás, amelyet azok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek születi vehetnek igénybe, akik megfelelnek a gyermekvédelmi törvény szabályozott kritériumoknak. (rendszeres óvodába járás) Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20.000 Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000 Ft.

57

d.) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekétkeztetést, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is alkalmazni kell. A gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek mindegyike jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, melyet különböző mértékű kedvezményekkel vehetnek igénybe: · bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek esetén · a kedvezmény az intézményi térítési díj 100 %-a, · három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-a, · tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%.

Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

2008 2009 2010 2011 2012

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 217 218 221 234 263

Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű részt kedvezményes vevők étkezésre száma jogosultak iskola 1-8. száma 1-13. évfolyam évfolyam 548 167 568 167 726 162 477 190 617 80

Ingyenes Óvodáztatási Nyári tankönyv támogatásban étkeztetésben ellátásban részesülők részesülők részesülők száma száma szám

892 1149 1101 1066

48 98 124 171

330 330 322 701 622

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést biztosítanak. A közétkeztetést biztosító intézményeink mindegyike az életkornak megfelelő étrendet nyújtja, azonban az utóbbi években megnőtt az étkezéssel kapcsolatos „betegségek” száma (liszt-, tejcukor érzékenység), amely speciális étrendet igényel. Ez jelenleg nem megoldott a városi közétkeztetésben. e.) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nyírbátorban nincs tudomásunk magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekről.

58

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek megállapításai alapján a veszélyeztetettség okai között elsődleges a szociális helyzet elégtelensége és ennek elsődleges közege a szegregált, telepszerű lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál is sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében. A velük való foglalkozást helyben az Egyenlő Esélyért Egyesület segíti, de lehetőségei végesek. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A városban 10 védőnő dolgozik, akik az köznevelési intézményekben is ellátják a védőnői feladatokat. Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

10 2008 8 2009 10 2010 10 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

egy védőnőre jutó gyermekek száma 63 72 55 54

A védőnői munka során figyelemmel kísérik az újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek testi-lelki-és szociális jólétét. Ha ebben bármilyen eltérést észlelnek, amit kompetenciájukon belül nem tudnak jó irányba előmozdítani, akkor azt szóban, szükség szerint írásban jelzik a megfelelő intézménynek. b.) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a.) a háziorvos, házi gyermekorvosi ellátásról, b.) a fogorvosi alapellátásról, 59

c.) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d.) a védőnői ellátásról, e.) az iskola-egészségügyi ellátásról.

Nyírbátorban három gyermekorvosi körzet működik. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Az óvodai ellátásban, tagóvodákban történő fejlesztést, szakképzett óvónők végzik. A nyírbátori gyermekek korai fejlesztést vehetnek igénybe a Nyírbátori Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálatnál. d) gyermekjóléti alapellátás Nyírbátor Város Önkormányzata a kötelező feladat-ellátási körébe tartozó, személyes gondoskodás keretében nyújtott gyermekjóléti alapellátásokat integrált intézményén keresztül biztosítja. A szolgáltatás valamennyi tevékenysége – a gyermekvédelmi törvény szellemiségére és szabályozására építkezve – a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányul. A veszélyeztetettség a gyermekvédelmi törvény szerint „olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza”. A veszélyeztetettség már kora gyermekkorban megjelenik. A jelzőrendszer működésének köszönhetően ezek hamar kiszűrésre kerülnek városunkban, akik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat javaslatára igénybe veszik a bölcsődei alapellátást. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék szám

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1

24 27 32 25 24

szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozatos tanuló szülő)

működő összes bölcsődei férőhelyek száma 20 20 20 24 24

Forrás: TeIR, KSH Tstar Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 60

év 2008 2009 2010 2011 2012

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 0 0 0 14 14

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 0 0 0 14 20

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

e.)gyermekvédelem

A Gyermekjóléti Szolgálat feladatának ellátása érdekében veszélyeztetettséget észlelő– és jelzőrendszert működtet, illetve koordinál, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában érintő veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A jelzőrendszert tagjai különösen a védőnők, gyermekorvosok, köznevelési intézmények, rendőrség, ügyészség,bíróság,pártfogó felügyelői szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A gyermekvédelmi rendszer hozzájárul és erősíti a reziliencia faktorait, vagyis a veszélyeztetett gyermek a rendszer együttműködése révén sikeresebbé válik, a testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után gyorsabban vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát. f.) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások településünkön korlátozottak. A gyermeket nevelő családoknál a kialakult krízis helyzetet – ami főként anyagi helyzet miatt van – igyekszik a város közösen megoldani. A gazdasági válság, a munkanélküliség magával hozza, hogy egyre több család kerül még nehezebb anyagi helyzetbe, fokozatosan nő azok száma, akik segítségre szorulnak, amit azonban csak lokalizálni tudunk, véglegesen megoldani a rendelkezésre álló forrásokból nem lehet. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Jellemzően a városban működő gyermekkel foglakozó intézmények, szervezetek biztosítják a gyermekek számára egész évben a programokat. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt 5 év mindegyikének nyarán megrendezte a már hagyománnyá vált nyári napközis tábort a Mezőberényben élő, főként halmozott hátrányokkal küzdő gyermekek számára.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az oktatási intézmények a tanév során, közétkeztetés keretén belül biztosítják a gyermekétkeztetést. 61

Sajnálatos módon egyre több a szűkös anyagi körülmények között élő gyermekek száma, akik számára nem természetes, hogy naponta egyszer meleg ételt kapnak az iskolai szünet időszakában. Nyírbátor Város Önkormányzata az elmúlt 5 évben minden alkalommal élt a NEFMI által kiírt pályázati lehetőséggel, így minden évben kb. 500-600 gyerek juthatott napi egyszeri élelemhez 54 napon keresztül a nyári szünet időszakában a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetés nem történt, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt eljárásra nem került sor, jelzéssel nem éltek. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A rászoruló gyermekek részesülnek az ingyen tankönyv, ingyen étkezés lehetőségében.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

év

2008 2009 2010 2011 2012

Óvodai nevelés adatai óvodai 3-6 éves óvodába óvodai óvodai óvodai feladatkorú beírt gyógypedagógiai gyermekcsoportok férőhelyek ellátási gyermekek gyermekek csoportok száma száma helyek száma száma száma száma 20 500 4 481 0 20 500 4 485 0 20 500 4 483 0 20 500 4 497 0 20 500 4 497 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

62

Általános iskolában tanuló száma általános iskola 1-4 évfolyamon tanév tanulók száma fő 2010/2011 716 2011/2012 637 Forrás: TeIR, KSH Tstar

általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 766 756

általános iskolások száma fő 1482 1393

napközis tanulók száma fő

% 0,0 % 0,0 %

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A jogszabályi keretek között az önkormányzat biztosítja a szükséges szakember ellátottságot (iskolapszichológus, gyógypedagógus)

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Városunkban nem jellemző a szegregáció, a roma lakóterülethez közel eső intézményben a roma gyermekek aránya nagyobb mint más intézményekben, de ez a lakóhely szerinti körzetesítéssel van összhangban az óvoda esetében. Általános iskola egy működik a városban állami illetve önkormányzati intézményként, a másik iskola épületet a Református egyházközség működteti, így intézmények közötti szegregációról sem beszélhetünk. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A városban működő két iskola között még nem történt összehasonlító felmérés, mivel 2012 őszén indult a Református általános iskola. e)

pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat forrásai terhére megszervezte a rászoruló gyermekek felzárkóztatását biztosító kiscsoportos foglalkoztatásokat.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nőtt a mélyszegénységben élő gyermekes családok száma

fejlesztési lehetőségek étkezési támogatások, nyári étkezés, nyári táborok, programok szervezése 63

Céltalan fiatalok/céltalan roma fiatalok nagy száma Megnőtt a működési zavarokkal küzdő családok száma, egyre több a deviáns gyermekek száma

szegregáció/telephez közeli közösségi kialakítása életesélyeket romboló devianciák előfordulásának csökkentése.

tér

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év 2008 2009 2010 2011

munkavállalási korúak száma férfiak nők 4571 4647 3699 4600 4475 4599 4459 4093

foglalkoztatottak férfiak 3901 2988 3769 3828

nők 4092 4029 4022 3553

munkanélküliek férfiak 670 711 706 631

nők 555 571 577 540

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

64

65

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkaügyi központ szervezésével megvalósításra kerülő képzési programokban a nők népesség arányukhoz képest nagyobb létszámban kapnak lehetőséget. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az Ipari Parkba betelepült nagy cégek jelentős számú női betanított munkaerőt foglalkoztatnak, és számuk a fejlesztések révén várhatóan még nőni fog. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs tudomásunk hátrányos megkülönböztetésről 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Városunkban 24 férőhelyes bölcsőde működik és 500 óvodai férőhely van. Ezen túl családi napközis ellátást biztosító vállalkozás is működik. Az óvodai igények teljes mértékben kielégíthetőek, ez nem akadálya a nők munkába állásának. közintézményeinkben nincs rugalmas munkaidő, családbarát megoldások munkáltatónként egyéni elbírálás alapján működnek.

66

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

2008 2009 2010 2011

10 8 10 10

0-3 év közötti gyermekek száma 625 577 554 538

átlagos gyermekszám védőnőként 63 72 55 54

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A fenti adatokból látható, hogy az egy védőnőre jutó gyermekek száma csökkenő. A védőnői feladatokat jól képzett, tapasztalt munkaerő látja el, minden szükséges segítséget megkapnak a nők a családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos kérdéskörben. A védőnők együttműködése a családsegítő szolgálattal és a gyermek orvosokkal példás, minden információ rendelkezésükre áll ahhoz, hogy hatékony segítséget tudjanak nyújtani. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az éves rendőrségi beszámolók tanúsága szerint előfordul, száma emelkedő tendenciát mutat, ezért oda kell figyelni a veszélyeztetett helyzetben lévőkre. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az intézményesített segítségnyújtás ezen formái városunkban nem állnak rendelkezésre, de rendelkezünk hajléktalan szállással, ami néhány napra megoldást jelenthet.

67

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Városunk polgármestere nő, a Képviselő-testületnek jelenleg 3 nő tagja van, a testület bizottságaiban összesen további 2 fő lát el feladatokat. Intézményvezetők között is több nő dolgozik elsőszámú vezetőként. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Főleg a roma népesség esetében a nők nem rendelkeznek iskolai végzettséggel, kizárólag gyermek-nevelési feladatokra predesztinálják magukat. A már fiatalkorúként megélt első terhességet számos követi és a gyermekek megszületése után kb. 35- 40 évesen első munkába állásuk, iskolázatlanul megoldhatatlan. A közmunkaprogram keretében lehetőséget biztosítunk a munkához vezető úton történő elinduláshoz, de sok esetben megoldhatatlan feladatnak bizonyul az érintett számára a megadott időpontban történő munkavégzés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a nők tartós munkanélkülisége Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

fejlesztési lehetőségek Több nő bevonása a közfoglalkoztatásba Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, bölcsődei férőhelyek bővítése, önkéntes munka,

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év 2008 2009 2010 2011

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 1446 1418 1423 1418

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 2118 2062 2003 1972

összes nyugdíjas 3564 3480 3426 3390

68

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A táblázat adataiból látszik, hogy a nők nyugdíj korhatárának megemelésével párhuzamosan, csökken a nyugdíjas nők száma. Miközben a nyugdíjas nők száma évről évre 40-50 fővel csökken a nyugdíjas férfiak létszáma gyakorlatilag stagnál. A városban több nyugdíjas egyesület is működik, akik biztosítják a tagjaik és a város nyugdíjas népessége számára a rendszeres lehetőséget különböző programokon való részvételre. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a.) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Nem jellemző az ilyen foglalkoztatás, mivel a magas munkanélküliség mellett általában nem a nyugdíjasok kapnak lehetőséget. Főleg a nyugdíjas fegyveres testületi tagok munkavállalása a jellemző főleg őrző védő tevékenységekben. b.) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A vonatkozó jogszabályok szerint a közszférában nem lehet nyugdíjasokat foglalkoztatni csak úgy, ha a nyugdíjukat nem kapják, ezzel a foglalkoztatás visszaszorult az olyan pályákon is, mint a pedagógus pálya ahol a kis óraszámú tantárgyak oktatásában lehetőséget kaphattak a nyugdíjasok. c.) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nem tapasztalható.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 69

64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év

64 év feletti lakosság száma (fő)

2008 2009 2010 2011

1418 1442 1435 1444

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 5 5 2 2

% 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak számára rendelkezésre áll a nappali szociális ellátás, de ezt – mint a fenti tábla is mutatja – nem igénylik az időskorúak. A jellemzőbb igénybevétel a jelzőrendszeres szolgáltatásnál és a házi gondozásnál tapasztalható, valamint biztosítunk még házi betegápolást és szociális étkeztetést is. Működik a városban magán-vállalkozásban a betegszállítás is, mely tovább javítja a szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma 8 2008 9 2009 10 2010 8 2011 6 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Kulturális Központ és a Családsegítő Központ ingyenes helyet biztosít a nyugdíjas egyesületek számára a rendszeres foglalkozások lebonyolítására. Ezen túl a városi kulturális rendezvények, a wellness szolgáltatás igénybevétele kapcsán a városi szolgáltatók kedvezményeket biztosítanak a nyugdíjasok részére. c) idősek informatikai jártassága Az önkormányzat tulajdonában lévő Kulturális Központ pályázati források kihasználásával több turnusban is „Kattints rá nagyi” képzést indított, melyen kb 30 fő idős ember szerzett informatikai jártasságot. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A nyugdíjas egyesületek szervezésében rendszeresen tartanak egészségügyi témájú felvilágosító és tájékoztató előadásokat és több főleg az időskorúakat érintő klub is működik. Pl. menopauza, cukorbetegek klubja. 70

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Elmagányosodás Megbetegedések száma emelkedik

fejlesztési lehetőségek Idők számára aktivitást megőrző programok szervezése Időskori prevenció szemléletének erősítése, előadások, szűrővizsgálatok szervezése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Megyei Start Rehabilitációs foglalkoztató megszüntette tevékenységét a városban, jelenleg a jogszabályi kedvező feltételek kihasználásával több foglalkoztató is – járulékfizetési kötelezettségének csökkentése érdekében – kisebb létszámban alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozókat. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs tudomásunk ilyen jellegű megnyilvánulásról a városban. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A Városi Önkormányzat és az Egyenlő Esélyért Egyesület keretében működő Fagyöngy elnevezésű csoport rendszeres lehetőséget biztosít a fogyatékkal élők napközbeni ellátása érdekében. Az önkormányzati tulajdonban lévő Kulturális Központ egészségügyi problémákkal kapcsolatosan szerveződött klubok, szervezetek számára rendszeres lehetőséget biztosít felvilágosító előadások megszervezésére. (cukorbetegek, mozgáskorlátozottak, vakok és gyengén látók közössége stb.) 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

71

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltoztatott egészségkárosodott munkaképességű személyek személyek szociális év ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 2008 480 73 2009 471 98 2010 453 60 2011 61 2012 66 Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzati tulajdonú épületek közül a rendelőintézet, a kulturális központ, a szociális otthon, városi bölcsőde, az óvodai épületek többsége, az általános iskola és a polgármesteri hivatal is akadálymentesítettek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az előzőekben jelzett intézmények teljes akadálymentesítése megtörtént, vagyis a fizikai akadálymentesítésen kívül infokommunikációs akadálymentesítés is megtörtént. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A legújabb építésű gyárak a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti akadálymentesítéssel épültek, a régebbi munkahelyeken nem jellemző a akadálymentesítés. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Sajnos ezeken a területeken jelentős elmaradásokkal küzdünk, nincsenek akadálymentesített közlekedést segítő berendezéseink. Az akadálymentesített- fentebb már említett önkormányzati tulajdonú épületek e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A városban működő fogyatékosokat segítő egyesület biztosít lehetőségeket a rászorulóknak. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

72

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Időskori prevenció szemléletének erősítése, előadások, szűrővizsgálatok szervezése A honlapon a hangos és a vakok és gyengén látók számára szükséges verziók elérésének hiánya, e-önkormányzat hiánya

az intézmények akadálymentesítése

A fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, ápoló családtag kapcsolatépítés lehetőségének hiánya

Ellátottak, szülők, családtagok, civil szervezetek részére programok, képzések szervezése

Honlap fejlesztés

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a.) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Folyamatban van a szervezetek felmérése és a megkötött megállapodások áttekintése. b.) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat, az egyházak és a civil szervezetek között az együttműködés folyamatos, kialakult szervezeti struktúrával rendelkeznek a feladatok összehangolásával. c.) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Nyírbátor Város tagja: Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Nyírségi Ivóvízminőség Javító Társulás Dél-Nyírségi Víziközmű Beruházó Társulás Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás Több, országos szintű területi önkormányzati érdekképviseleti szövetségnek.(TÖOSZ,MÖSZ) Nyírderzs község önkormányzatával feladat ellátási szerződést kötött Nyírbátor az óvodai feladatok ellátására.

73

d.) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A a Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködik az önkormányzattal a közfoglalkoztatási programok megszervezésében és a nyári ingyenes étkeztetés lebonyolításában. e.) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A városban számos civil szervezet működik, de sajnálatos módon kevés szereplő lát el esélyegyenlőség javítását szolgáló tevékenységet. f.) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A városban, jelenleg a jogszabályi kedvező feltételek kihasználásával több foglalkoztató is – járulékfizetési kötelezettségének csökkentése érdekében – kisebb létszámban alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozókat.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a.) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyben szokásos módon, illetve Nyírbátor Város honlapján a HEP közzétételre kerül. b.) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A városi honlapon lehetőséget biztosítunk a vélemények, javaslatok visszacsatolására. c.) A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Szakképzetlen munkanélküliek magas száma Adósságcsapda

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Helyi igény szerint szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás Háztartásvezetési, családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása 74

Gyermekek

Nőtt a mélyszegénységben élő gyermekes családok száma Megnőtt a működési zavarokkal küzdő családok száma, egyre több a deviáns gyermekek száma

Életesélyeket romboló devianciák előfordulásának csökkentése

Idősek

Elmagányosodás

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése,

Nők

Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében

Fogyatékkal élők

Akadálymentesítés hiánya A fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, ápoló családtag kapcsolatépítés lehetőségének hiánya

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka, bölcsődei férőhelyek bővítése Intézmények akadálymentesítése Ellátottak, szülők, családtagok, civil szervezetek részére programok, képzések szervezése

A beavatkozások megvalósítói

Következtetésben megjelölt Célcsoport beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Romák és/vagy mélyszegénységben élők munkaerő-piaci helyzetének javítása – Romák Helyi igény szerint szakképzés és/vagy elindítása, mélyszegény- szakképzésre irányítás, koordinálás ségben élők Háztartásvezetési, családfenntartási tanácsadás, előadások lehetőségének biztosítása

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ, Civil szervezetek

Szociális Szolgálat Eü. tevékenység folytató civil szervezetek Vöröskereszt

Gyermekek

Étkezési támogatások, nyári étkezés, nyári táborok, programok szervezése Életesélyeket romboló devianciák előfordulásának csökkentése

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, civil szervezetek Nyírbátori Polgármesteri Hivatal Köznevelési intézmények

Idősek

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése,

Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek

Nők

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka

Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek

75

Intézmények akadálymentesítése Fogyatékkal élők

Ellátottak, szülők, családtagok, civil szervezetek részére programok, képzések szervezése

Nyírbátori Polgármesteri Hivatal, intézmények Szociális Szolgálat, civil szervezetek

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák (és nem romák) nem élnek mélyszegénységben, munkaerő-piaci integrációjuk sikeres. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők ne küzdjenek mindennapi megélhetési problémákkal, alapvető szükségleteik kielégítettek legyenek. Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek biztonságát, veszélyeztetettségük megelőzését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségmegőrző programjaira, aktív programokkal csökkentjük az elmagányosodás folyamatát. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmódot, a társadalmi beilleszkedésük segítését, elismerését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódjára, akadálymentes, biztonságos, állapotuknak megfelelő intézmények létrehozásával.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Romák és/vagy mélyszegénységben élők munkaerő-piaci helyzetének javítása helyi igény szerint szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálásSzakképzetlen munkanélküliek magas száma

Munkaügyi Központtal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése Tájékoztatás, szórólapok biztosítása, Képzések megszervezése-helyi, térségi helyszínen

Adatgyűjtés Adatbázis készítés az érintettekről, képzésekről, Kapcsolatfelvétel a partner intézményekkel, civil szervezetekkel és képzőkkel koordinálás, közvetítés 10-12 fő résztvevő Nyírbátori Polgármesteri Hivatal 76

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Munkaügyi Központ, Civil szervezetek 2014. december 31.

Képzés létszáma, tanulmányi szerződés, jelenléti ív, időszaki jelentések, statisztikák, tanúsítvány

Helyi képzés létszámának hiánya-felvétel a térségből Pályázati forrás Felnőttképzéssel foglalkozó munkaerő-piaci programra csatlakozás

Romák és/vagy mélyszegénységben élőknek háztartásvezetési, családfenntartási Intézkedés címe: tanácsadások, előadások szervezése, lehetőségének biztosítása A Szociális Iroda és a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásait igénybe vevők Feltárt probléma köre, (kiinduló értékekkel) az anyagi jellegű problémák miatt nőtt az elmúlt években. Eladósodás, adósságcsapda jelentkezett. Célok Általános Az érintettek megszólítása, bevonása, a probléma megfogalmazása megfogalmazás és Csoportok, előadások szervezése rövid-, közép- és Önfenntartó, problémamegoldó képesség erősítése, alternatív hosszú távú jövedelemszerzés feltérképezése (krumpli), időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Adatgyűjtés, szükséglet felmérés, szórólapok, tájékoztatás tartalma) pontokba Életvezetési tanácsadások, előadások szedve Érintettek Résztvevők és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Szociális Iroda, felelős Civil szervezetek Partnerek

Szociális Szolgálat Civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

2014. december 31. 77

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása jelenléti ív, statisztikák, (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Érdektelenség, motiváltság csökkenése eszközei Szükséges Pályázati forrás erőforrások

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Étkezési támogatások, nyári étkezés, nyári táborok, programok szervezése, Nőtt a mélyszegénységben élő gyermekes családok száma

A gyermekéhezés megelőzése Adatbázis kialakítása az érintettek számáról A rendszeres meleg étkezés feltételeinek megteremtése Nyári étkezés megszervezése

Adatgyűjtés, önkormányzati igényfelmérés, Tájékoztatás, szervezés, Lebonyolítás

Résztvevők és felelős

Érintettek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Szociális Iroda, Civil szervezetek

Partnerek

Szociális Szolgálat, Köznevelési intézmények, Civil szervezetek

Határidő(k) 2013. december 31. pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása jelenléti ív, statisztikák, elszámolások (rövid, közép és hosszútávon), valamint 78

fenntarthatósága Kockázatok Betegség, hiányzások, és csökkentésük Tájékoztatás, közös megoldáskeresés eszközei Szükséges Pályázati forrás, helyi szakemberek bevonása erőforrások

Intézkedés címe:

Életesélyeket romboló devianciák előfordulásának csökkentése

Megnőtt a működési zavarokkal küzdő családok száma, egyre több a Feltárt probléma deviáns (kiinduló értékekkel) gyerekek száma Célok Általános megfogalmazás és Az alapellátásba kerülő gyermekek száma csökkenjen rövid-, közép- és Gyermek és szülői csoportok szervezése hosszú távú Támogató közösségek létrehozása időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Adatgyűjtés, igényfelmérés, Tájékoztatás, szervezés, tartalma) pontokba Lebonyolítás szedve Érintett célcsoport Résztvevők és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, felelős Civil szervezetek Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Szociális Szolgálat, Civil szervezetek, Köznevelési intézmények 2013. december 31.

jelenléti ív, statisztikák,

A családok működési zavarainak elmélyülése tájékoztatás, közös megoldáskeresés, egyéni- és, családterápiák Pályázati forrás, szociális szakemberek bevonása

79

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése Elmagányosodás

Az egyedülálló, idős emberek programokba történő bevonása, a hovatartozás érzésének erősítése Tájékoztatás a célcsoportot érintő helyi ellátásokról, támogatásokról

Adatgyűjtés, igényfelmérés, Tájékoztatás, szervezés, Lebonyolítás

Résztvevők és felelős

Érintett célcsoport Szociális Szolgálat, Egyházak, civil szervezetek, Nyugdíjas klubok

Partnerek

Szociális Szolgálat, Rendőrség Civil szervezetek, Nyugdíjas klubok

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

szociális

2014. december 31.

jelenléti ív, statisztikák,

Megbetegedés, depresszió Fokozott tájékoztatás, Pályázati forrás, szociális és kulturális szakemberek bevonása

Segítő programok nők számára, korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések, önkéntes munka

Feltárt probléma Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében (kiinduló értékekkel) Célok Általános

A nők munkába állásának segítése Közösségi programok szervezése, és elavult szakmák helyett korszerű 80

megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

ismeretek megszerzését célzó képzések szervezése

Résztvevők és felelős

Érintett célcsoport Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Civil szervezetek Szociális Szolgálat, Munkaügyi Központ, Képző intézmények, Egyházak, civil szervezetek

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

Adatgyűjtés, igényfelmérés, Tájékoztatás, szervezés, Lebonyolítás

2014. december 31.

jelenléti ív, statisztikák,

Munkahelyhiány, Önkéntes munka – lehetőségek keresés Pályázati forrás, szociális szakemberek bevonása

Intézmények akadálymentesítése

Feltárt probléma Akadálymentesítés hiánya (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és Az intézmények akadálymentesítése, a közlekedés biztosítása hosszútávú időegységekre bontásban

81

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Adatgyűjtés, igényfelmérés, Tervezés Kivitelezés Nyírbátorii Polgármesteri Hivatal Nyírbátori Polgármesteri Hivatal, Intézmények, civil szervezetek 2014. december 31.

Kivitelezés dokumentumai

Forráshiány, Pályázatfigyelés Pályázati forrás, Önkormányzati forrás, vállalkozás bevonása

Ellátottak, szülők, családtagok, civil szervezetek részére programok, képzések szervezése A fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, ápoló Feltárt probléma családtag (kiinduló értékekkel) kapcsolatépítés lehetőségének hiánya Célok Általános megfogalmazás és A célcsoport helyi érdekképviseletének erősítése rövid-, közép- és Adatbázis készítés a helyi érintettek köréről, Közösségi programok szervezése, tréningek, tanácsadások megszervezése hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Adatgyűjtés, igényfelmérés, Tájékoztatás, szervezés, tartalma) pontokba Lebonyolítás szedve Érintett célcsoport Résztvevők és Szociális Szolgálat, felelős Civil szervezetek Intézkedés címe:

82

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat, Egyházak, civil szervezetek 2014. december 31.

jelenléti ív, statisztikák, adatbázis

Állandó közösségi tér megszűnésének kockázata, folyamatos, kiszámítható pályázati támogatás Pályázati forrás, helyi szakemberek (pedagógusok, szociális szakemberek)

83

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés sorszáma

B

A helyzetelem zés Az következteté intézkedés seiben címe, feltárt megnevezés esélyegyenl e őségi probléma megnevezés e

C

D

E

A célkitűzés Az összhangja Az intézkedésse egyéb intézkedés l elérni stratégiai tartalma kívánt cél dokumentu mokkal

F

G

H

I

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés Az Az megvalósítá intézkedés intézkedés sához eredményes megvalósítá szükséges ségét mérő sának erőforrások indikátor(ok határideje (humán, ) pénzügyi, technikai)

J

Az intézkedés eredményei nek fenntartható sága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 2 3 … III. A nők esélyegyenlősége 1 84

2 3 … IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 3 …

85

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai:  az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,  annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

 a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,  az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre  az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása  a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

87

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

88

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori Egészségügyi és Szociális Bizottság felel, a bizottság titkárának illetve az esélyegyenlőségi munkatárs adminisztratív előkészítése mellett: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. 89

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

90

4. Elfogadás módja és dátuma

I. A Nyírbátor Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

A Nyírbátor Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

91

HEP elkészítési jegyzék9 NÉV10

9

HEP részei11

Aláírás12

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 10 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 11 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 12 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.