Helyi Esélyegyenlőségi Program
BOZZAI Község Önkormányzata
2013.06.12.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .................................................................................... 3 Bevezetés......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .............................................................................................................. 3 Fekvése ............................................................................................................................................. 4 Nevének eredete ........................................................................................................................... 4 Története.......................................................................................................................................... 4 Nevezetességei .............................................................................................................................. 5 Híres emberek ................................................................................................................................ 5 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................. 11 Célok ................................................................................................................................................ 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása..................................................................................... 13 2. Stratégiai környezet bemutatása................................................................................. 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............ 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................... 34 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége............................................................................... 45 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ..................................................... 52 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása........................................................................ 55 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................. 56 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)................................ 57 1. A HEP IT részletei .............................................................................................................. 57 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ........................................ 57 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................ 58 Jövőképünk ......................................................................................................................... 58 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 59 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 60 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 61 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 62 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 63 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 64 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 65 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 66 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 67 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 68 2. Megvalósítás......................................................................................................................... 69 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................ 69 A megvalósítás folyamata ................................................................................................ 69 Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................... 71 Nyilvánosság.......................................................................................................................... 71 Érvényesülés, módosítás .................................................................................................. 72 3. Elfogadás módja és dátuma........................................................................................... 74 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).................................................................................................................................................. 78
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bozzai Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása
Bozzai (horvátul Buzaj) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. A mai falu Bozzai és Bárdos községek egyesítéséből keletkezett. 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
Településfejlesztési
stratégia,
Településrendezési
terv,
3
Fekvése Szombathelytől 10 km-re keletre, a Gyöngyös-sík délkeleti peremén, a Kozár-Borzó patak mellett fekszik. A település két község Bozzai és Bárdos egyesítésével 1950. február 9-én jött létre. Határos települések: Vép, Kenéz, Tanakajd, Vasszécseny. Nevének eredete Neve a régi magyar Boza személynévből ered, melynek előzménye a bodza főnév. Története 1271-ben Bozey néven említik először. Területe már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolja a határában megtalált kőbalta. A falu a Bozzay család ősi fészke. Régi temploma, melyet már a 13. században is említenek a török időkben elpusztult, helye nem ismert. 1283-ban Bozoy, 1329-ben Buzey, 1345-ben Buzay, 1447-ben Bozay, 1492-ben Boza néven szerepel.[4] Bárdos első említése 1410-ben Bardus alakban történik. A továbbiakban 1435-ben terra Bardustelek, 1447-ben Bárdos néven említik. Mindkét falu lakói kisnemesek voltak, földműveléssel, állattartással foglalkoztak. 1804-ben Bozzai 19 házában 118 lakos élt.
Bozzai főutcája 1910-ben Bozzainak 314, Bárdosnak 139 magyar lakosa volt. Mindkét község Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. Természeti környezet Bozzai a viszonylag nagy vízgyűjtő területtel rendelkező Kozár-Borzó patak két partján fekszik, melynek Bárdos falurésze csak a bekötőútról közelíthető meg. A táj alföldiesen lapos felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja. Bozzai – beleértve a bárdosi településrészt is jellegzetesen egyutcás, soros beépítésű, szalagtelkes község. Bozzai sohasem tartozott Vas vármegye nagy lélekszámú települései közé, bár szerencsés módon mindig elkerülték a nagy demográfiai hullámvölgyek, melyek oly sok vasi települést sújtottak. Az 1898-as Vasvármegye monográfia szerkesztői Bozzaiban 49, Bárdoson 29 házat jegyeztek fel. A lakosok száma 266, illetve 163 fő volt.
4
Bozzaiban a közlekedési-távközlési infrastruktúra szintje kielégítő, a tervek között szerepel a csatornázás megoldása. Jelentősebb gazdasági vállalkozás a községben nem működik. A vendéglátás és a kiskereskedelem a helyi igények kielégítését biztosítják. A 20. század húszas, harmincas éveiben Bozzaiban és Bárdoson is szép számmal éltek kiskereskedők, iparosok, akik a lakosság szükségleteit teljes körűen kielégítették. A község saját erőforrásainak maximális mozgósításával 1986 óta biztosítja az óvodai nevelést a vépi Vadvirág Napközi Otthonos Óvoda kihelyezett csoportjában. A helyi általános iskolai oktatás 1970ben, az iskolai körzetesítéskor szűnt meg. A település általános iskolásai a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanulnak. A község közművelődésének és könyvtárának az 1994-ben felavatott Faluház ad otthont. Az épületben a közösségi rendezvényeket befogadó nagyterem és könyvtár mellett helyett kapott az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal. A faluban élők tájszeretetét bizonyítja a nosztalgiapark és játszótér. A település életében fontos szerepet játszanak a civil szerveződések (Bozzaiak Bozzaiért Egyesület, Sportegyesület). Nevezetességei A település legrégibb épülete az 1931-ben felszentelt Szeplőtelen fogantatás templom. A templom mellett a község kulturális örökségségének értékes részét jelenti az 1770-ben épült sövényfalú, háromrészes torkospajta, melyet az érdeklődők a Vasi Múzeumfaluban tekinthetnek meg. Híres emberek Itt született 1809-ben Fábián Ambrus egyházi történetíró és 1947-ben Halmosi Zoltán válogatott labdarúgó. Az alábbi adattáblák Bozzai község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma:2013.04.03 A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal. Tekintettel arra, hogy Bozzai kis lélekszámú település (2012-ben 313 fő) a táblázatok adatai alapján levont következtetések nagymértékben változhatnak, ha népességszám - akár kismértékben is – változik (pl. egy-két család elköltözik, vagy beköltözik.).
5
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)
312,0 fő
2008 (fő)
320,0 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő)
102,56 % 323,0 fő 100,93 % 324,0 fő 100,30 % 316,0 fő
Lakónépesség számának változása (%)
0,97 %
2012 (fő)
313 fő
Lakónépesség számának változása (%)
0,99 %
TeIR, KSH-TSTAR
A táblázati adatok mutatják, hogy Bozzaiban a lakosság száma stagnáló tendenciát mutat, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van.
6
2. számú táblázat - Állandó népesség 2011. évi adat
állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
323 fő 155 fő 47,98% 168fő 52,01% 8fő 2,47% 23fő 14,83% 24fő 14,28% 3fő 1,93% 7fő 4,16% 99fő 63,87% 108fő 69,64% 7fő 4,51% 17fő 10,11% 23fő 14,83% 12fő 7,14%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
7
Az állandó népesség korcsoportonkénti és nemek szerinti megoszlása
3. számú táblázat - Öregedési index
2001 2008 2009 2010 2011 2012
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) n.a 44 41 40 35 n.a
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) n.a 49 50 48 47 n.a
Öregedési index (%) n.a 89,79 82,00 83,33 74,46 n.a
8
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek A vizsgált települést az országos és járási adatokkal összevetve ugyanúgy az elöregedés jellemzi.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
16 8 13 2 n.a
elvándorlás
egyenleg
17 7 8 7 n.a
-1 +1 +5 -5 n.a
9
fő
Belföldi vándorlások 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
odavándorlás elvándorlás
2008
2009
2010
2011
év
A táblázatból látszik, hogy a szombathelyi kistérségre a megyei adatokhoz képest még mindig a bevándorlás jellemző, vagyis szívesen költöznek ebbe a térségbe az emberek. Bozzaiba a beköltözés nem számottevő.
10
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Élve születések száma 2008 4 2009 1 2010 3 2011 1 2012 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 3 3 5 7 n.a
természetes szaporodás (fő) +1 -2 -2 -6 n.a
Természetes szaporodás 8 7 6 fő
5
élveszületés
4
halálozás
3 2 1 0 2008
2009
2010
2011
fő
2009-től figyelhető meg a településen, hogy az elhalálozások száma minimálisan, de magasabb, mint az élve születések száma. Ez is jelzi, hogy a település elöregedik. Értékeink, küldetésünk Bozzai nem rendelkezik még Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Feladatunk a településünkön lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása megyei, országos adatokkal. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentését-megszűntetését, mind az oktatás, lakhatás, foglalkoztatottság, szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bozzai település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a
11
foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
12
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Vép Város és Bozzai Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2010 Bevezetés Vép Város és Bozzai Község Intézményfenntartó Társulása elkészítette az esélyegyenlőséget vizsgáló helyzetelemzését a két település vonatkozásában, melynek eredményeként a közoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a szakmai innováció támogatása és a tárgyi feltételek 21. századi színvonalának biztosítása alapvető piorítást élvez a település életében, hogy hozzájáruljanak a fiatalok munka erőpiaci integrációjához, a hátrányos (HH-s) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-s) családok gyermekei esélyeinek növeléséhez. Értékeink, küldetésünk Az intézményfenntartó társulást alkotó két település képviselő testülete elkötelezett amellett, hogy a települések lakói számára minőségi, mindenki számára egyenlően elérhető szolgáltatásokat nyújtson
13
a közoktatás területén és hozzájáruljon a polgárok életszínvonalának emeléséhez és a település képének pozitív változásához. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai A közoktatási szolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása minden állampolgárnak. A minőségi oktatás feltételeinek kialakítása és biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók beazonosítása, számukra plusz szolgáltatások biztosítása. Célmeghatározás Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt, ahol a diákok - nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül - felkészülhetnek az életre, szakmájukra, további tanulmányaikra, és ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, melyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az esélyegyenlőségi fórum első ülésének mihamarabbi összehívás. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a településdöntés hozóit, tisztségviselőit, az intézmények, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadásáról, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükségszerinti módosítására. A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Érvényesülés, módosítás A mennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési terv javaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetőek legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz a képviselő testületnek a szükséges intézkedésekre.
14
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelősök beazonosításáról és –szükség esetén - felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok meg valósításához 2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Bozzai település rendelkezik a jogszabályok által az önkormányzatok számára kötelezően előírt tervekkel és koncepciókkal. Az alábbiakban az esélyegyenlőség szempontjából fontosnak tartott dokumentumok célkitűzéseit emeljük ki. A költségvetési koncepció azt tükrözi, hogy az önkormányzat csökkenő anyagi lehetőségei ellenére a szociális ellátások szintén tartására törekszik. Bozzai Képviselőtestület ciklusprogramja 2010-14-ig nagy súlyt helyez a munkahelyteremtésre a rendezési terv módosításával létrejött ipari és mezőgazdasági terület létrehozásával. A térségbe tervezett M9-es út fejlesztése lehetőséget teremtene a falu fejlődésére. A faluházban kialakított és működő teleház valamint a számítógépes oktatás fenntartása és fejlesztése kiemelt célja az önkormányzatnak. A településszerkezeti terv főbb pillérei közé tartozik a népességmegtartó erő fokozása érdekében a jó minőségű lakókörnyezet biztosítása. Kereskedelmi szolgáltató területek ütemezett fejlesztése, foglalkoztatási lehetőségek bővítése, munkába járás lehetőségének javítása. A településfejlesztési koncepcióban kitűzött főbb célkitűzések közé tartozik az egészség, az oktatás és a szociális ellátás szintjének emelése, a biztonság és az általános jólét előmozdítása. Elsősorban a helyi foglalkoztatás és a mezőgazdaságon kívüli más ágazatokból szerezhető jövedelmek gyarapítása érdekében reálisan lehet számolni a közeli szombathelyi és sárvári ipari parki munkalehetőségekkel. Gazdasági potenciál a város közelsége. Támogatni kell az ipari szolgáltatói és egyéb kisgazdaságok árutermelő jellegét. A „Bozzaiak Bozzaiért Egyesület” céljai között szerepel többek között a településfejlesztési, oktatási és szakmai gazdasági érdek-képviseleti tevékenység. Vép Városa és Bozzai Község Intézményfenntartó társulása elkészítette az esélyegyenlőséget vizsgáló helyzetelemzését a 2 település vonatkozásában, melynek eredményeként a közoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a szakmai innováció támogatása és a tárgyi feltételek 21. századi színvonalának biztosítása alapvető prioritást élvez a települések életében,. Az intézményfenntartó társulást alkotó két település képviselőtestülete elkötelezett amellett, hogy a települések lakói számára minőségi, mindenki számára egyenlően elérhető szolgáltatást nyújtson a közoktatás területén és hozzájáruljon a polgárok életszínvonalának emeléséhez és a település képének pozitív változásához. Az általános iskola esélyegyenlőségi tervének rövid távú céljai között szerepel a - korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása és bevezetése a HH / HHH és SNI tanulók számának pontos nyilvántartása, különös tekintettel a HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon
15
-
korszerű pedagógiai módszer – és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések elindítása az érintett nevelőtestület módszertani felkészítésével, továbbképzésével bekapcsolódás az iskolán kívüli programokba a belépő első évfolyamnál kiegyenlített osztálylétszámok a párhuzamos osztályok közötti HHH aránykülönbség újratermelődésének megakadályozására
A középtávú tervek céljai közé tartozik - korszerű pedagógiai módszer – és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések elindítása az érintett nevelőtestület módszertani felkészítésével, továbbképzésével - kompetencia alapú oktatás beépítése az intézményi gyakorlatba - az inkluzív pedagógia gyakorlatának megteremtése HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak elmozdulása az érettségit adó középiskolák arányába - tárgyi erőforrások maximális fejlesztése - nem a társulás általános iskolájába járó 6-14 éves tanulók számának csökkenése A hosszú távú tervek céljai - korszerű pedagógiai módszer – és eszköztár folyamatos szinten tartása továbbképzésekkel - az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése - tárgyi erőforrások maximális biztosítása - nem a társulás általános iskolájába járó 6-14 éves tanulók számának további csökkenése Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi terv Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. §-a, egyebek mellett a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a SNI-s gyermekek helyzetére. Az intézkedési terv a Települési Közoktatási Intézkedési Tervvel, valamint az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal összehangolva készült. Nélkülözhetetlen a gyermekek összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a szegregáció mentesség, a diszkrimináció mentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik hátrányaikat. Az intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében figyelembe vette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az Intézkedési terv célja Biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, az esélyteremtés, olyan programok kitűzése, amely előmozdítja a hátrányok kompenzálását, az esélyegyenlőség biztosítását. Diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési- oktatási, társadalmi integrációjának támogatása a célunk.
16
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok megvalósulása érdekében a Vépi Vadvirág Óvoda vezetője a következő kötelezettségeket vállalja: • Az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottak alapján elkészíti az intézkedési tervét, melyet az óvoda nevelőtestületével megismertet. • A megfogalmazott rövid, - közép,- hosszú távú intézkedések elvégzéséről gondoskodik. • Évente felülvizsgálja az eredményességet. • Ezekről évente beszámol a fenntartónak. Felelősség: A Vépi Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi tervének végrehajtásáért az óvoda vezetője, Takács Józsefné felel. • Gondoskodik az intézmény Esélyegyenlőségi tervének szülőkkel, pedagógusokkal történő megismertetéséről. • Felel azért, hogy az abban foglaltakat az óvoda dolgozói ismerjék és kövessék.
Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek óvodáztatási feltételeinek megteremtése a harmadik életévtől. Cél: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvoda fejlesztő programjaiba, hogy hátrányok minél előbbi kompenzálása megkezdődjön. A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció Cél: A hátrányos helyzetből adódó lemaradások csökkentése. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése Cél: Hátránykompenzáció az iskolaérettség kellő időben történő elérésére. A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása Cél: Valamely területen tehetséges hátrányos kibontakoztatása.
helyzetű
gyermek
képességeinek
A hátrányos helyzetű gyermekek és a veszélyeztetett gyermekek szocializációja az óvodában Cél: Az érintett gyermekek családi életének, óvodai szocializációjának figyelemmel kísérése. Logopédiai ellátás biztosítása Cél: Minden rászoruló gyermek lehetőleg az óvodán belül kapja meg az állapotának megfelelő kezelést. Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása Cél: Az óvoda készüljön fel az SNI-s gyermekek fogadására. Fejlesztőpedagógusi végzettség megszerzése óvodapedagógusaink köréből.
17
Megvalósítás Az óvoda vezetője biztosítja, hogy az intézmény dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. Vállalja a folyamatos értékelést, az eredmények visszacsatolását. Biztosítja a kollégák folyamatos továbbképzésének lehetőségét, felkészülését a feladatokra. Monitoring és nyilvánosság Az intézkedési tervben megvalósultak ellenőrzése évente ellenőrzésre kerül, az eredményeket a személyes adatok biztosításával nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzés dokumentumait az óvoda vezetője minden év május 31-ig megküldi Vép Város Önkormányzatának a képviselőtestület tájékoztatására. Bozzainak
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Bozzai a szombathelyi kistérséghez tartozik. A település társulási megállapodást kötött szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti feladatellátásról mely feladatok közül a gyermekek napközbeni ellátását veszi igénybe a szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézményben, tekintettel arra, hogy Bozzaiban nem működik bölcsőde. A Társulás alapító okiratában rögzített további szolgáltatásokat helyben biztosítja, mint a családsegítést, házi segítségnyújtást, gyermekjóléti szolgáltatást. Utóbbiakat, valamint az alapellátás keretében nyújtott étkeztetést a Vépi önkormányzat által fenntartott intézmények működési költségeihez való hozzájárulással biztosítja.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat a TEIR-KSH területi statisztikai adatok rendszere valamint önkormányzati adatgyűjtés alapján rendelkezik releváns adatokkal az esélyegyenlőség szempontjából lényeges célcsoportok tekintetében, de nem áll adat rendelkezésre a fogyatékkal élőkre vonatkozóan.
18
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Kommunális adó
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Adótárgy
148
n.a.
148
148
162
160
Előírás
160500
n.a.
160000
160000
161000
161500
Befizetés
158000
n.a.
150500
163250
196250
164672
Hátralék
14500
n.a.
30000
25250
25500
28500
Gépjárműadó
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
Adótárgy
104
n.a.
106
107
110
124
Előírás
988000
n.a.
1051800
1129472
1073627
1108401
Befizetés
962530
n.a.
921812
998983
896427
1084545
Hátralék
580821
n.a.
855564
957780
907332
712802
A településen roma vagy mélyszegénységben élő család, illetve hajléktalan személy nincs. Az itt élők jövedelmi helyzetéről nem álladat rendelkezésünkre. Fentiekre következtethetünk az adóerő képességi adatokból, melyek azt mutatják, hogy a kommunális adó hátralék nem számottevő, viszont a gépjárműadó hátralék jelentős, ami az évek óta áthúzódó hátralékok felhalmozódásából adódik. Az ingatlanok elvesztésétől az emberek tartanak, azért a kommunális adó fizetési hajlandóságuk nagyobb. Gépjárművel a lakosság nagy százaléka rendelkezik, viszont fenntartása egyre nagyobb gondot okoz. Ezt bizonyítja a gépjárműadó hátralék felhalmozódása. Szemétdíj tartozása a lakosságnak nincs. A vizsgált öt évben egy-két alkalommal került sor hitel illetve közműtartozás miatt ingatlan árverezési kifüggesztésre. Az átmeneti segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérők száma alacsony. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
19
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen
nyilvántartott álláskeresők száma
fő 2008 112 126 238 6 2009 141 99 240 7 2010 111 134 245 10 2011 109 132 241 5 2012 n.a n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő % 5,35 4,96 9,00 4,58 n.a.
férfi fő % 11 8,73 16 16,16 12 8,95 11 8,33 n.a. n.a.
összesen fő % 17 7,14 23 9,58 22 8,97 16 6,63 n.a. n.a.
A 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők %-os megoszlása 10 8 6
nyilvántartott álláskeresők százalékos megoszlása
4 2 0 2008
2009
2010
2011
Az országos munkanélküli rátához képest a szombathelyi kistérség munkanélküli rátája jóval alacsonyabb. Ennek oka az lehet, hogy a Szombathely vonzáskörzetében lévő településen élők a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát. A Szombathelyi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ők nem is jelennek meg a Munkaügyi Központok nyilvántartásában, mint
20
munkanélküliek.Bozzaiban viszont a munkanélküliségi ráta csak 2010. évben csökkent az országos átlag alá. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
fő % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb
2008
2009
2010
2011
2012
17
23
22
16
n.a.
0 0 3 17,64 1 5,88 2 11,76 0 0 1 5,88 3 17,64 4 23,52 3 17,64 0 0
1 4,34 2 8,69 2 8,69 1 4,34 1 4,34 0 0 4 17,39 6 26,08 6 26,08 0 0
0 0 4 18,18 1 4,54 2 9,09 1 4,54 2 9,09 2 9,09 8 36,36 2 9,09 0 0
1 6,25 2 12,5 1 6,25 1 6,25 0 0 1 6,25 3 18,75 3 18,75 4 25 0 0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 45 évesnél idősebb regisztrált munkanélküliek aránya Vas megyében: 35,25. Bozzaiban élő 45 évesnél idősebb regisztrációval rendelkező munkanélküli lakosok aránya elmarad ettől a megyei aránytól. Ez azzal magyarázható, hogy sokan a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát, mivel nem okoz nehézséget a bejárás az 10 km-es távolság miatt. A táblázatból az is megállapítható (a 2011-es adatokat nézve), hogy az 51-55 éveseket érintő munkanélküliség helyi viszonylatokban magas. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 6 11 17 2009 7 16 23 2010 10 12 22 2011 5 11 16 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 1 5 7 4 n.a.
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 4 5 16,66 36,36 29,41 7 12 71,42 43,75 52,17 9 16 70,00 75,00 72,72 3 7 80,00 27,27 43,75 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
21
A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos →vas megyében: 25,335. Bozzaiban 2009-ben 323 fő volt a lakónépesség, ebből összesen 12 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli. Ebből látszik, hogy a településen a megyei átlag alatt van a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya. Ugyanakkor magas a tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők számából.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy 2008-ról 2011-re a nők száma a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között megnőtt.
A 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek %-os értékének összehasonlítása nemek szerint 80 60 Férfi
40
Nő
20 0 2008
2009
2010
2011
3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év
18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 28 29 57 2009 27 27 54 2010 26 24 50 2011 25 25 50 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 2 7,40 2 3,70 0 0 1 4,16 1 2 0 0 1 4 1 2 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Az alábbi grafikon szerint a településen 2008 és 2011 között nincs nyilvántartott pályakezdő női álláskereső. Ennek oka az is lehet, hogy gyermeket vállaltak, így kikerültek a munkanélküliséget mutatató adatokból. A másik ok lehet az, hogy a nők jobban élnek a felkínált munkalehetőségekkel, mint a férfiak.
22
A 18-29 év közötti nyilvántartott pályakezdő álláskerők %-os megoszlása nemenként
8 6 Férfi
4
Nő 2 0 2008
2009
2010
2011
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 2001 277 131 146 2011 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás év
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő 247 113 134 n.a. n.a. n.a.
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő % 30 10,83 n.a. n.a.
nő fő 18 n.a.
% 13,74 n.a.
férfi fő % 12 8,21 n.a. n.a.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál magasabb 8 általánosnál 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 17 1 5,88 5 29,41 11 64,70 2009 23 1 4,34 7 30,43 15 65,2 2010 22 0 0 8 36,36 14 63,63 2011 16 0 0 5 31,25 11 68,75 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
23
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen
25 20
8 általánosnál alacsonyabb végzettségű nyilvántartott álláskeresők
15 10
8 általános végzettségű álláskeresők
5 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál magasabb végzettségű álláskeresők
2001 –es népszámlálási adatok még 123 főt mutattak, akiknek nem volt 8 általános iskolai végzettségük. A 2008-as adatoktól kezdődően megfigyelhetjük, hogy jelentősen csökkent azoknak a száma, akiknek nincs általános iskolai végzettségük, a regisztrált munkanélküliek között 1 fő található.
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő Fő 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
% 0 0 0 n.a.
A település gyermekei a vépi általános iskolában tanulnak, ahol nincsen felnőtt oktatás. Szombathelyi felnőttoktatási intézményekben tanulhatnak a Bozzai lakosú munkanélküliek. Az egy fő 55 éven felüli munkanélküli korára való tekintettel már nem fogja elvégezni az általános iskolát. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2009 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
24
A településen nincsen középfokú intézmény, így erre adatok nem állnak rendelkezésre. A tanulni szándékozók Szombathely felnőttoktatási intézményeiben, illetve a VM Dunántúli Agrár- szakképző Központ Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézményében Vépen tanulhatnak.
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
2010 2 2011 3 2012 n.a. Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
0,81 1,24 n.a.
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma n.a. n.a. n.a.
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest n.a. n.a. n.a.
Önkormányzati szervezésben nincs közmunkaprogram. A Szombathelyi Munkaügyi Központnál regisztrált munkanélkülieket közvetítik ki a Bozzai Önkormányzathoz. Törvényi lehetőség van a szabálysértési bírságokat közmunkával ledolgozni a megbüntetett személyeknek azon településeken, amelyek ezen személyek munkáltatását vállalták. Bozzaiban ezek a személyek leróhatják közmunkával a szabálysértési bírságukat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Munkahely szempontjából két város Szombathely, ill. Sárvár közelsége a meghatározó, de kis mértékben a szomszédos Vép is kínál munkalehetőséget. Szombathely és Bozzai távolsága kb. 15 km, ami kerékpárral is megtehető. Autóbusszal 25 perc, személygépkocsival 12 perc alatt lehet a várost elérni. Sárvár Bozzaitól 20 km-re található. Autóbusszal 28 perc, személygépkocsival 20 perc a menetidő. Az autóbusszal való közlekedés hátránya, hogy nem minden esetben felelnek meg az induló illetve az érkező járatok a munkába járók igényeinek, illetve hétvégén ritkábbak indulnak a járatok. Az állásokhoz való hozzáférésről tájékoztató plakátokon, illetve interneten lehet tájékozódni a faluházban. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A faluházban számítógépes oktatást lehet igénybe venni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Nem rendelkezik vele a település.
25
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Bozzaiban nincsenek mélyszegénységben élők és romák. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 19 2008. 2. negyedév 14 2008. 3. negyedév 7 2008. 4. negyedév 12 2008. átlag 13 2009. 1. negyedév 22 2009. 2. negyedév 22 2009. 3. negyedév 21 2009. 4. negyedév 21 2009. átlag 21,5 2010. 1. negyedév 27 2010. 2. negyedév 19 2010. 3. negyedév 24 2010. 4. negyedév 23 2010. átlag 23,25 2011. 1. negyedév 24 2011. 2. negyedév 11 2011. 3. negyedév 11 2011. 4. negyedév 14 2011. átlag 15 2012. 1. negyedév 20 2012. 2. negyedév 12 2012. 3. negyedév 12 2012. 4. negyedév 14 2012. átlag 14,5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 1 2 2 2 1,75 1 0 3 5 2,25 2 3 4 2 2,75 3 3 2 2 2,5 1 1 1 1 1
5,26 14,28 28,57 16,66 13,46 4,54 0 14,28 23,80 10,46 7,40 15,78 16,66 8,69 11,82 12,5 27,27 18,18 14,28 16,66 5 8,33 8,33 7,14 6,89
26
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 52 2009 86 2010 93 2011 60 2012 58 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
álláskeresési járadékra jogosultak fő % 18 34,61 39 45,34 25 26,88 11 18,33 12 20,68
100 80 60
Nyilvántartott álláskeresők száma
40
álláskeresési járadékra jogosultak száma
20 0 2008
2009
2010
2011
2012
A nyilvántartott álláskeresők az első három hónapban jogosultak álláskeresési járadékra, ezután foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérhetnek az önkormányzattól. A táblázat azt mutatja, hogy a 2009. évi kiugróan magas álláskeresési járadékra jogosultak száma, valamint a 2010. évi szintén magas nyilvántartott álláskeresők száma csökkent. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
rendszeres szociális segélyben részesülők
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
15-64 munkanélküliek fő 0 évesek %-ában %-ában 2008 4 1,68 n.a. n.a. 0 2009 1 0,41 10 43,47 0 2010 3 1,22 10 45,45 0 2011 2 0,82 5 31,25 0 2012 2 n.a. 7 n.a. 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés fő
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 0 0 0 0 0 0
27
10 8
rendszeres szociális segélyben részesülők (fő)
6
fht-ben részesülők száma (fő)
4
30 nap munkaviszonyt nem tudta igazolni (fő)
2
helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást (fő)
0 2008
2009
2010
2011
2012
A táblázat adatai alapján 2008-ról 2011-re a rendszeres szociális segélyben részesülők száma kismértékben változott, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma 2009-ről 2011-re felére csökkent. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány
bérlakás állomány ebből ebből elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási körülménye körülménye ket biztosító ket biztosító lakások lakások száma száma 2008 117 0 0 0 2009 118 0 0 0 2010 119 0 0 0 2011 119 0 0 0 2012 n.a. 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
szociális egyéb lakáscélra használt lakásállomány nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen ebből elégtelen lakhatási körülményeket lakhatási biztosító körülménye lakások száma ket biztosító lakások száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: önkormányzati adatok
Feltárt veszélyeztetett lakhatási Hajléktalanok száma helyzetek száma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
28
A lakásállomány 2008 és 2012 között szinte változatlan volt. Az új építésű ingatlanok száma elenyésző. A településen veszélyeztetett lakhatási körülmények nincsenek. 3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 2 2012 2 Forrás: önkormányzati adatok
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0
a) bérlakás-állomány: nincs A településen nincs bérlakás. b) szociális lakhatás: nincs A településen nincs szociális lakás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: nincs A településen nincs egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. e) lakhatást segítő támogatások: lakásfenntartási támogatás Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatással támogatja a rászorulókat. f) eladósodottság: A vizsgált öt évben egy-két alkalommal került sor hitel ill. közműtartozás miatt ingatlan árverezési kifüggesztésre. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nincsenek. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Bozzai településen nincsen telep, szegregátum.
29
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi törvény szerint a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése is. Bozzaiban az egészségügyi alapellátás biztosított. A szomszédos Vépen két felnőtt háziorvosi körzet, egy fogorvos illetve egy gyermekorvos működik. Az I. sz. háziorvosi körzethez tartozik Bozzai. A településen heti egy alkalommal van rendelési idő, a hét többi napján Vépen érhető el a háziorvos. Munkanapokon 18 óra után, illetve hétvégén az orvosi ügyelet áll a lakosság rendelkezésére. A településen élők részére a fekvőbeteg és a járó beteg szakellátás Szombathelyen, a Markusovszky Kórház és Rendelőintézetben biztosított. A járó betegek szakellátását végzi a megyeszékhelyen a Vasútegészségügyi Szolgáltató KHT is. Bozzaiból a szolgáltatások jól megközelítetőek autóbusszal is. A szociálisan rászorulók részére az önkormányzat étkeztetést, házi segítségnyújtást valamint családsegítést biztosít. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szervezett háziorvosi szolgálatok száma szolgáltatások száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 n.a.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 4 2009 6 2010 6 2011 6 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
30
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 0 2009 1 2010 3 2011 3 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós feladatokat elsősorban a védőnők végzik. Vépen két védőnői körzet van, közülük az I. sz. körzet látja el Bozzai lakosságát. A családvédelem keretében minden korosztályú és minden nemű polgár ellátása a védőnők feladata közé tartozik. A szűrések a gyermekeknél kötelezően 1 és 6 hónapos korban történnek, majd ezt követően hat éves korig évente. A vizsgálatokról igazolást állítanak ki, amelyen a következő adatok szerepelnek: testi fejlődés, pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák vizsgálata, látás kancsalság vizsgálata, hallás vizsgálata, beszédfejlődés, mozgásszervek vizsgálata. Iskolás korban a szűrések mellett rendszeres felvilágosító előadásokat tartanak a táplálkozásról, életmódról, káros szenvedélyekről. Az iskolás korban egyik kiemelt feladat a tetvesség megelőzése. Középiskolában a szűrés mellett a felvilágosítás és a prevenció fontos: drog, dohányzás, szexuális életre nevelés, párkapcsolati tanácsadás és a családi életre nevelés. A védőoltások adása a betegségek megelőzésében nagyon fontos, a kötelező oltásokon kívül kampányoltás és ismétlő oltás van. A közösségi egészségnevelés az óvodában, iskolákban, a nyugdíjas klubban, az Idősek Klubjában és a kismama klubban rendszeresen történik. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés ingyenes, a tájékoztatás a kötelező megjelenésekről írásban, az előadásokról hirdető táblákon, újságban való megjelentetéssel történik. Szórólapokkal, ingyenes kiadványokkal a minél szélesebb rétegekhez való eljutás biztosított. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő ellátás az óvodában logopédus az iskolában gyógypedagógus részvételével történik. Azoknak a gyermekeknek az ellátása, akiknek fejlesztése helyi körülmények között nem elegendő, a szombathelyi Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolába kapnak ellátást, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése, oktatása történik. A rehabilitációs ellátást a Markusovszky Kórház Központi Rehabilitációs Osztályán végzik, ahol elsősorban mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegeket kezelnek, a baleseti sérülések, amputáltak, protézis műtétek, idegrendszeri károsodások következtében létrejött bénulások kezelését végzik. A rehabilitációs járó beteg ellátás Szombathelyen a nappali kórházban történik. Az osztály feladata a Markusovszky Kórház fekvő- és járó betegeinek, valamint Szombathely és vonzáskörzete járó betegeinek fizioterápiás ellátása. A betegek túlnyomó részének mozgásszervi problémája van, de tevékenységi körük a postoperatív, a kardiológiai, a pulmonológiai és egyéb betegek rehabilitációjának elősegítése is.
31
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az étkeztetés, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátási formát a GAMESZ, mint önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv költségvetésében szakfeladatra tervezve biztosítja az önkormányzat. Az ebédet a GAMESZ által működtetett konyhán a vépi óvodában főzik. Az étlap összeállításánál figyelembe veszik, hogy az ételek változatosak, finomak legyenek és a közétkeztetés szabályainak megfeleljenek. A diétás étrend nincs biztosítva.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen konditerem és futballpálya, asztalitenisz és karate-oktatás biztosítja a sportolási lehetőséget. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az étkeztetés keretében az önkormányzat napi egyszeri meleg ebédet biztosít házhoz szállítással az igénylők részére. A házi segítségnyújtás keretében a Pátria Kht. dolgozói nyújtanak segítséget a rászorulóknak saját lakókörnyezetükben. g) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés a szolgáltatások igénybevételekor nem fordulhat elő. A munkatársak a szociális munka etikai kódexét maximálisan betartani kötelesek a kliensekkel történő foglalkozások során. h) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció - hátrányt csökkentő megkülönböztetés - amely hátrányos helyzetűek segélyezésében, természetbeni és pénzbeli juttatásokhoz való hozzáférésében adományok gyűjtésében és kiosztásában nyilvánul meg. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Intézmény Építésügyi hivatal Járási gyámhivatal Szombathelyi Járási Földhivatal Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Rendőrkapitányság Tűzoltóság
Központ Szombathely Szombathely Szombathely
Eljutási idő (óra:perc) 0:22 0:22 0:20
Távolság (km) 13,6 13,5 12,8
Szombathely
0:22
13,7
Szombathely
0:22
13,9
Szombathely
0:22
13,9
32
Okmányiroda Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Kórház
Szombathely Szombathely
0:22 0:20
13,6 13,2
Szombathely
0:24
14,6
Szombathely
0:22
13,8
a) közösségi élet színterei, fórumai: A településen rendszeresen az alábbiak kerülnek megrendezésre: közmeghallgatás, Bozzaiak Bozzaiért Egyesület, falunap, idősek karácsonya, karácsonyi szeretet-vendéglátás, gyermeknap, húsvéti tojásfestés, szalonnasütés b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen nem élnek etnikai családok. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai: önkéntes munka: szemétszedés, jótékonysági élelmiszerosztás Az önkéntes munka keretében szemétszedést szerveztek Bozzai külterületén, ahol közösségi pihenőhelyet alakítottak ki. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
kapcsolatos
esélyegyenlőségi
A településen nincs roma nemzetiségi önkormányzat
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Alacsony a szociális ellátásokat igénylők száma
fejlesztési lehetőségek A lakosság ismerje meg az igénybe vehető ellátásokat
33
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
2011-es adat Állandó népesség száma Gyermekek száma összesen Állandó népességből nő Állandó népességből férfi Állandó népességből a 0-2 évesek száma
lélekszám arány % 323 57 17,64 155 47,98 168 52,01 8 2,47
Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma
24
7,43
Állandó népességből a 0-14 éves nők száma
23
7,12
Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma
7
2,16
Állandó népességből a 15-17 éves nők száma
3
0,92
Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR A gyermekek életkori megoszlása
Demográfiai trend Év Gyermekek száma 0-17 éves korig
2008 2009 2010 2011 57 58 59 57
Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR 0-18 év közötti gyermekek száma állandó
34
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Védelembe vett gyermek nincs, magatartási okból egy gyermek veszélyeztetett. Hátrányos helyzetű gyermekek száma 18, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 10, fogyatékossággal élő gyermek nincs.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés védelembe vett 18 év alattiak száma
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 3 3 3 1 0
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben gyermekek részesítettek száma száma 2008 11 0 0 2009 20 0 0 2010 20 0 0 2011 19 0 0 2012 14 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
0 0 0 0 0
0 1 0 0 1
20 15 10
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma
5 0 2008
2009
2010
2011
2012
35
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya egyharmad a 0-17 éves korosztályban, ami jelzi a gyermeket nevelő családok anyagi rászorultságát. Az iskolatej program keretében a tanulók 1-8 osztályban naponta egy pohár tejet kapnak, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó finanszíroz. A gyümölcsprogram keretében az 1-4. osztályos tanulók naponta szintén ingyen kapnak gyümölcsöt, vagy gyümölcslevet. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2008 3 1 3 2009 3 7 2 2010 3 3 2 2011 5 3 2 2012 5 5 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
2 10 7 7 5
0 0 1 2 2
Nyári étkeztetésbe n részesülők száma
0 7 0 0 0
A Bozzai kihelyezett óvodai csoport részére az ebédet a GAMESZ által a vépi óvoda épületében működtetett konyhán főzik, Bozzaiban felmelegítő konyha van. 2012-ben az óvoda létszáma Bozzaiban 12 fő, ingyenes étkezésben részesülők száma 5 fő, teljes árat 7 gyermek után fizettek. 50 %-os kedvezményben részesülő gyermek nem volt. Az általános iskola átlagos létszáma (Vép és Bozzai együtt) 204 fő. A térítésmentesen étkezők száma 31 fő, ebből 5 fő Bozzai, 50 %-os kedvezményben 24 tanuló részesült, melyből 2 fő Bozzai. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincsen olyan gyermek, akinek nem magyar az állampolgársága. 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma
Ebből hátrányos helyzetű
2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH
Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma 0 0 0 0 0
Ebből hátrányos helyzetű
0 0 0 0 0
Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma 0 0 0 0 0
Ebből hátrányos helyzetű
0 0 0 0 0
36
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége: Településünkön nincs szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 0 15 2009 0 15 2010 0 18 2011 0 13 2012 0 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés védőnői álláshelyek száma
A védőnői szolgálat Vépen működik két fővel. Vegyes körzetben vannak, mindkettő óvodáskorúakat és iskoláskorúakat is gondoz. Egy védőnő gondozza a vépi gyermekek ill. családok egy részét, a másik védőnőhöz tartozik a vépi gyermekek ill. családok másik fele továbbá a Bozzai gyermekek és családok. 4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) Betöltetlen felnőtt Háziorvos által háziorvosi praxis/ok ellátott esetek száma száma 2008 0 19175 2009 0 18603 2010 0 16678 2011 0 17216 2012 0 n.a. Forrás: Teir, háziorvos, házi gyermekorvos
Felnőtt házi orvos Gyermekorvos által által ellátott gyerekek ellátott esetek száma száma 5239 0 7745 0 6381 0 6167 0 n.a. 0
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A gyermekorvosi ellátás Vépen működik. A gyermekorvos hetente egy alkalommal rendel Bozzaiban, más napokon az ellátást Vépen lehet igénybe venni. Fogorvosi ellátásra szintén Vépen van lehetőség, a szakorvosi ellátás Szombathelyen történik. A kezelt esetek számára vonatkozóan Bozzairól nincs adat, mert az orvosok a vépi esetekkel együtt adják le a jelentést.
37
Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
1
1
20082012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A fejlesztő ellátás az óvodában logopédus az iskolában gyógypedagógus részvételével történik. Azoknak a gyermekek ellátása, akiknek a fejlesztése helyi körülmények között nem elegendő azok Szombathelyre, az Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolába kapnak ellátást, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, oktatása történik. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 0 0 0 0 0
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés A településen nincsen bölcsőde, a kisgyermekes szülők Szombathelyen lévő bölcsődei szolgáltatást tudnak igénybe venni. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a engedélyezett térítésmentes férőhelyek száma férőhelyek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok
Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 0 0 0 0 0
A településen nem működik családi napközi.
38
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
1
Hány településről járnak be a gyermekek
3
Óvodai férőhelyek száma
15
Óvodai csoportok száma
1
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
6.00 – 17.00
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
négy hét
Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
2
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2
0
Gyógypedagógusok létszáma
0
0
Dajka/gondozónő
1
0
Kisegítő személyzet
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A vadvirág óvodát intézményfenntartó társulás keretében tartja fenn a Vép és a Bozzai önkormányzata. Bozzaiban kihelyezett csoport működik két fő diplomás óvodapedagógussal és egy dajkával. Kisegítő személyzet nincs, mert ezt a feladatot a dajka látja el. Az óvodában csak melegítő konyha van. Az óvoda megbízási szerződéssel foglalkoztatja a gyógypedagógust, a szolgáltatást a vépi óvodában lehet igénybe venni. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma
Fő
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű
2008.
0
0
2009.
0
0
2010.
0
0
2011.
0
0
39
2012.
0
0
2013.
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A Vadvirág Óvoda Bozzaiba kihelyezett csoportjába helyhiány miatt elutasított gyermek nincs. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai óvodai óvodai óvodai óvodába beírt gyermekgyógypedagógi férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok ai csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 12 1 15 1 10 0 2009 13 1 15 1 9 0 2010 11 1 15 1 10 0 2011 12 1 15 1 11 0 2012 16 1 15 1 12 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma
16
3-6 éves korú gyermekek száma
14 12
óvodai gyermekcsoportok száma
10
óvodai férőhelyek száma
8 óvodai feladatellátási helyek száma
6 4
óvodába beírt gyermekek száma
2
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
0 2008
2009
2010
2011
2012
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
3 éves
4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen
30 1
28 0
16 3
32 1
2 1
108 6
0
0
0
0
0
0
40
a beíratott gyermekek közül a hátrányos 1 3 6 11 helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan 0 1 3 6 hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda (Bozzaiba kihelyezett csoport) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 1 2 2 4 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az 0 0 0 0 adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos 0 1 1 1 helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan 0 0 0 1 hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés
1
22
1
11
2 0
11 1
0
0
0
3
1
2
A vépi Vadvirág Óvoda egy kihelyezett csoportot működtet Bozzaiban. A Bozzai óvodába beíratott gyermekek közül három gyermek HH-s, kettő gyermek pedig HHH-s. A HH-s gyermekek szülei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek a család anyagi helyzete miatt, ezért térítésmentes óvodai ill. iskolai étkeztetésben részesülnek, valamint térítésmentesen kapják a tankönyveket. A HHH gyermekek óvodáztatási támogatásban részesülnek, ha a gyermeket 3 vagy négyéves korukban beíratják az óvodába. 2012-ben két gyermek részesült óvodáztatási támogatásban.
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 10 2011/2012 12 2012/2013 9 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 5 5 6
általános iskolások száma fő 15 17 15
napközis tanulók száma fő 10 12 9
% 66,66 70,58 60,00
20 15
általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
10
általános iskola 5-8 évfolymaon tanulók száma általános iskolások száma
5 napközis tanulók száma 0 2010/2011
2011/2012
2012/2013
Az alsó tagozatos gyermekek mind igénybe veszik a napközi otthont. Ennek az lehet az oka, hogy a szülők nem tartózkodnak otthon és kevés a több generációs család, ahol a nagyszülők tudnak
41
vigyázni a gyermekekre, továbbá a napközi otthonos ellátás háromszori ingyenes étkezést biztosít a HH-s és HHH-s gyermekeknek. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok száma a feladatszáma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 7 6 13 0 0 0 1 2011/2012 6 7 13 0 0 0 1 2012/2013 6 7 13 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar Bozzaiban nem működik általános iskola. Az ottani gyermekek kötelező felvételi körzete a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az intézmény fenntartója 2013. évtől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetését Vép Város Önkormányzata látja el. 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
25
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
0
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
9 körzeten kívüli
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
5
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
2
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Nem szaktanítást végző tanító 0 Szaktanítást végző tanítók száma 6 Szaktanítást végző tanárok száma 16 Gyógypedagógusok létszáma 2 Gyermekvédelmi felelős 1 Iskolaorvos 1 Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 2 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
Hiányzó létszám 0 0 0 0 0 0 0 0
42
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 n.a 2011/2012 n.a. 2012/2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Vép I. sz. körzet védőnője látja el heti 10 órában. Fogadóórát heti egy alkalommal tart Vépen, de gyakorlatilag bármikor elérhető. e) gyermekvédelem A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat a települési önkormányzat jegyzője, illetve a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látja el. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Vép – Bozzai Gyermekjóléti Szolgálat, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona 9700 Szombathely, Paragvári u. 86. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Vépen az általános iskolában igénybe vehető a gyermekek számára: versenyekre való felkészítés, kulturális– és sportrendezvényekre való részvétel, mozi látogatás, játszóház, tekézési lehetőség h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Ingyenes étkeztetést és ingyenes tankönyvet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzatnak nincs róla tudomása. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára térítésmentes étkeztetés és tankönyv biztosítása, három vagy többgyermekes családok, tartósan beteg, fogyatékos gyermekek után 50 % a fizetendő intézményi térítési díj.
43
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása: A vépi Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, ahol a Bozzai gyermekek tanulnak, Integrációs Pedagógia Rendszer (IPR rendszer) működik, amely kimondottan az esélyegyenlőség megvalósulást célozza. A HH-s és HHH-s tanulók esetében az alábbiak segítik az esélyegyenlőség megvalósulását: - szociális hátrányok enyhítése - a tanulók kulturális és sportrendezvényekre, valamint versenyekre való eljuttatása (pl. mozi - látogatás, játszóház, tekézés) - vásárlási utalvány (cipő- és ruhavásárlás félévente 5.000,- Ft összegben gyermekenként) - együttműködés civil szervezetekkel (Máltai Szeretetszolgálat által szervezett szabadidős tevékenységek, amelyek kulturális, kézműves és sportfoglalkozásokból állnak, Szombathely Városi Sportegyesülettel való együttműködés keretében történő sportfoglalkozások) - pályaorientáció keretében szervezett önismereti tréning, ahol a helyi vállalkozók bemutatnak különböző szakmákat (pl. varrónő, virágkötő, asztalos, üveges, vasipari szakma) és a tanulóknak lehetőséget biztosítanak ezek gyakorlati kipróbálására - óvoda - iskola közötti átmenet kapcsán az iskola a szülőket és a gyermekeket felkészíti az iskolára. A szülőknek bemutatják az iskolát és a pedagógusokat. Októbertől a leendő első osztályosokat havonta egy alkalommal az iskolában fogadják. A Hívogató című kiadvány segítséget nyújt a sikeres iskolakezdéshez.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek rehabilitációs és habitációs fejlesztő foglalkozásokat kapnak gyógypedagógus segítségével A beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavarral küzdő gyermekek a szakértői vélemény alapján hetente 2 órás fejlesztést kapnak Az alábbi táblázat az SNI-s (sajátos nevelési igényű tanulók), valamint a BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási) zavarral küzdő tanulók létszámát mutatja Vép és Bozzai településekre együttesen. tanév SNI 2008. 18 2009. 19 2010. 19 2011. 30 2012. 29 Forrás: Általános Iskola és AMI Vép
BTM 0 11 14 11 9
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
(pl.
iskolára/óvodára
jutó
44
Két fő gyógypedagógus van, iskolapszichológus nincs. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkriminációnak minősül, amikor a rászoruló családok rendszeres gyermekvédelemi kedvezményben, átmeneti segélyben, illetve egyéb egyszeri vagy rendszeres pénzbeli vagy természetbeni ellátásban részesülnek.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Fogyatékkal élő gyermekekről nincs adatbázis
Adatbázis létrehozása a konkrét fogyatékosság megnevezésével Tartós betegséggel élő gyermekekről nincs Adatbázis létrehozása a konkrét betegség adatbázis megnevezésével Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek az A fogyatékkal élő gyermek részt vesz az óvodai óvodai közösségben nem találkoznak foglalkozásokon HHH gyermekekről nincs teljes adatbázis Adatbázis létrehozása
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
45
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma férfiak nők 2008 126 112 2009 99 112 2010 134 111 2011 132 111 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
Foglalkoztatottak férfiak 115 83 122 121 n.a.
nők 106 105 101 106 n.a.
Munkanélküliek férfiak 11 16 12 11 n.a.
nők 6 7 10 5 n.a.
140 120
munkavállalási korú férfiak száma (fő)
100
munkavállalási korú nők száma (fő)
80
foglalkoztatott férfiak száma (fő)
60
foglalkoztatott nők száma (fő)
40
munkanélküli férfiak száma (fő)
20
munkanélküli nők száma (fő)
0 2008
2009
2010
2011
2012
A foglalkoztatottakra vonatkozó adatok nem pontosan kiszámíthatóak, mert nem mindenki regisztrált munkanélküli, aki álláskereső. A munkanélküliek közül a településen kevesebb létszámban vannak a nők, mint a férfiak. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei szakiskola/ gimnázi érettségi munkanélk 8 általánosnál um alacsonyabb 8 általános szakmunkásüli nők végzettségű képző száma 2008 6 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 7 n.a. n.a. n.a. n.a n.a. 2010 10 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 5 n.a. n.a. n.a. n.a n.a 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
főiskola
egyetem
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek 3 év alatti működő családi férőhelyek működő férőhelyek száma családi gyermekek napközik száma összesen bölcsődék száma napközikben száma száma önkoregyéb a településen mányzati 2008 11 0 0 0 0 0 0 2009 13 0 0 0 0 0 0 2010 13 0 0 0 0 0 0 2011 8 0 0 0 0 0 0 2012 8 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés
46
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkaügyi központon keresztül vehetik igénybe ezeket a programokat, helyben számítógépes tanfolyam indult, ahol az internet szolgáltatás segítségével könnyebben találnak maguknak képzési lehetőséget egyénileg is. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsonyabb végzettségű női munkaerők is találnak munkát a közeli városokban Szombathelyen és Sárváron, ahol a multinacionális cégek az alacsonyabb képzettségű munkaerőt is felszívják. (pl. LUK, Flextronics) d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Erre vonatkozóan nincs információ. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Jelenleg Szombathelyen van lehetőség a bölcsődei ellátás igénybevételére. A vépi HEP intézkedési tervében szerepel, hogy igény és sikeres pályázat esetén bölcsődei csoportot hoznak létre a vépi Vadvirág óvodában, amelyben a bozzai bölcsődés korú gyermekek is elhelyezhetők lennének. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti gyermekek száma védőnők száma 2008 1 15 2009 1 15 2010 1 18 2011 1 13 2012 1 13 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
átlagos gyermekszám védőnőnként 15 15 18 13 13
A védőnői szolgálat feladata a családok gondozása, melynek során más ellátórendszerekkel működnek együtt. Alaptevékenységük közé tartozik a családgondozás, a nővédelmi gondozás, a várandós- és gyermekágyas anyák gondozása, a 0-6 éves és az otthon gondozott 7-18 éves gyermekek családi körben történő gondozása. A védőnői hálózat vegyes körzetben, két védőnővel működik. Mindkét védőnői körzethez iskola egészségügyi feladatkör is tartozik. Az I. sz. védőnői körzethez tartozik Bozzai teljes közigazgatási területe, valamint Vép település meghatározott utcái. Vép másik részét a II. sz. védői körzet látja el. A fenti táblázat a Bozzaira vonatkozó adatokat mutatja.
47
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Erre vonatkozóan az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére adat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Férőhelyek száma
önkormányzati anyaotthon a településen
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés
0 0 0 0 0
önkormányzati anyaotthon a település 50 kmes körzetében
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen
1 1 1 1 1
0 0 0 0 0
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 kmes körzetében 0 0 0 0 0
A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona Szombathelyről és vonzáskörzetéből fogadja a rászorulókat várólista alapján. Nincs tudomásunk arról, hogy a fenti szolgáltatást Bozzai településről igénybe vették volna.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselő-testület tagja férfi 2008 5 2009 5 2010 3 2011 3 2012 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés
nő 1 1 2 2 2
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői férfi nő n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Közgyűlések tagjai férfi n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Erre vonatkozóan az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére adat.
48
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Bölcsődei csoport hiánya
Kizárólag pályázati támogatással
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 42 2009 48 2010 44 2011 41 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 44 47 45 48 n.a.
összes nyugdíjas 86 95 89 89 n.a.
100 80 60
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma (fő)
40
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma (fő) összes nyugdíjas (fő)
20 0 2008
2009
2010
2011
2012
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Nem áll rendelkezésre adat.
49
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Számítógépes tanfolyam működik heti két alkalommal a Faluházban. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem áll rendelkezésre adat. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek száma fő 17 23 22 16 n.a.
2008 2009 2010 2011 2012
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő 3 6 2 4 n.a.
% 17,64 26,08 9,09 25 n.a.
Tartós munkanélküliek száma fő 5 12 4 7 n.a.
55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
25 regisztrált munkanélküliek száma (fő)
20 15
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma (fő)
10
tartós munkanélküliek száma
5
55 év feletti tartós munkanélküliek száma
0 2008
2009
2010
2011
2012
A fenti táblázatból az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya 2009-ben és 2011-ben egynegyede körül volt a regisztrált munkanélkülieknek, ami azt jelzi, hogy 55 év felett nehezebben tudnak elhelyezkedni. Ez nem feltétlenül a munkahelyi diszkriminációra utal, hanem az 55 év felettiek nehezebben írják meg a felvételi teszteket, kevésbé rugalmasak.
a)
az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése falugondnoki szolgálat
Az idősek egészségügyi ellátása biztosított, heti rendszerességgel rendel a háziorvos, egyéb esetekben Vépen érhető el, igény esetén az orvos otthonában is meglátogatja a beteget. A fogorvosi ellátást szintén Vépen biztosított. A szakorvosi ellátás Szombathelyen érhető el. Igény esetén a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás biztosított.
50
b) Kulturális közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen könyvtár működik, évente falunap, idősek karácsonya megrendezésére kerül sor. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma fő 2008 44 2009 41 2010 40 2011 35 2012 35 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Könyvtár működik a faluházban. c) idősek informatikai jártassága Hetente kétszer van informatikai oktatás a faluházban. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Minden év decemberében megrendezésre kerül a Faluházban az idősek karácsonya. Ebből az alkalomból a 65 év feletti bozzai lakosokat vendégül látja az önkormányzat, az óvodás és iskolás gyermekek műsorral kedveskednek nekik. A falunapi programok tervezésekor, a műsor összeállításánál szintén figyelembe veszik az idősek igényeit. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Idős embereket érintő elszigetelődés
fejlesztési lehetőségek A fiatalok helyben dolgozzák le az 50 óra
51
önkéntes munkát, házi segítségnyújtás bővítése 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 0 0 0 0 0
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen nincsen lehetőség a fogyatékkal élők foglalkoztatására. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincsen hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok: Bozzai településen a házi segítségnyújtást a Pátria Kht. látja el, egy fő gondozónő alkalmazásával. A szolgáltatást - igény esetén – a gondozási szükséglet felmérése után lehet igénybe venni. A
52
gondozónő feladatai közé tartozik a kérelmező személyes és közvetlen környezete higiéniájának biztosítása, bevásárlás, gyógyszerek felíratása és kiváltása és a szociális ebéd házhoz juttatása.
53
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A település tulajdonában lévő épületek – az óvoda kivételével - nem akadálymentesek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A településen csak az óvoda közelíthető meg akadálymentesen. Az orvosi rendelő és a Faluház nincs akadály mentesítve. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Bozzaiban csak az óvoda akadálymentesített. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A járdákon lehet kerekes székkel közlekedni. A játszótér szintén megközelíthető a mozgáskorlátozottak számára. Közösségi közlekedés a településen belül nincs. A távolsági autóbuszjáratok a település határában állnak meg. A Vasi Volán járművei közül csak néhány van akadály mentesítve. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen nincs fogyatékos személyek részére rendelkezésre álló szolgáltatás. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fogyatékkal élők - kérelmük alapján - fogyatékossági támogatásban részesülhetnek, melyet a MÁK folyósít. A mozgáskorlátozotti támogatás iránti igényeket a Vas Megyei Kormányhivatal bírálja el. Kimondottan ezt a célt szolgáló helyi juttatás nincs 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
Faluház és orvosi rendelő akadálymentesítése Fogyatékkal élő lakosságról nincs adat
fejlesztési lehetőségek
Akadálymentesítés pályázati forrásból Adatbázis létrehozása a fogyatékosság megnevezésével
54
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Bozzaiak Bozzaiért Egyesület, Vép – Bozzai Önkéntes Tűzoltóegyesület b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az Egyesület együttműködik az önkormányzattal és a katolikus egyházzal. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Jelenleg az önkormányzat a szombathelyi kistérségi többcélú társulással, a vépi önkormányzattal van együttműködésben. A társulásban részt vevő települések összehangolják fejlesztéseiket, közös területfejlesztési koncepciókat, programokat, javaslatokat alakítanak ki. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nemzetiségi önkormányzat nem működik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezeteknek nincs a célcsoporttal kapcsolatos tevékenysége. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs jelen a helyi közéletben.
55
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az esélyegyenlőségi fórum létrehozásával vonjuk be az érintetteket a program elkészítésének folyamatába. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Külön fórum létrehozása nem szükséges a település méretére való tekintettel. Az intézményvezetők és a civil szervezetek napi kapcsolatban állnak egymással és az önkormányzattal. Szervezett fórum az évente megtartott közmeghallgatás.
56
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
A lakosság ismerje meg az igénybe Alacsony a szociális ellátásokat igénylők vehető ellátásokat száma Adatbázis létrehozása a konkrét fogyatékosság megnevezésével
Fogyatékkal élő gyermekekről nincs adatbázis
Adatbázis létrehozása a konkrét betegség megnevezésével
Tartós betegséggel élő gyermekekről nincs adatbázis Gyermekek
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
A fogyatékkal élő gyermekek részt Az egészséges és fogyatékkal élő vesznek gyermekek az óvodai közösségben nem az óvodai foglalkozásokon találkoznak HHH gyermekekről nincs teljes adatbázis Adatbázis létrehozása
Nők Idősek
Fogyatékkal élők
Bölcsődei csoport hiánya
Kizárólag pályázati támogatással
Idős embereket érintő elszigetelődés
A fiatalok helyben dolgozzák le az 50 óra önkéntes munkát, házi segítségnyújtás bővítése
Faluház és orvosi akadálymentesítése
rendelő Akadálymentesítés pályázati forrásból
Fogyatékkal élő lakosságról nincs adat
Adatbázis létrehozása a fogyatékosság megnevezésével
A lakosság nem ismeri az esélyegyenlőség területén feltárt problémákat, kitűzött célokat, intézkedési tervet, fejlesztési irányokat
A lakosság ismerje a HEP-et és fogadja el
57
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Információ szolgáltatás a lakosság felé a települési önkormányzat és más szervek által nyújtható ellátásokról Fogyatékossággal élő gyermekek létszámának feltérképezése problématerületenként
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst A település lakossága Szociális ügyintéző Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szülők
Tartós beteg gyermekek létszámának feltérképezése problématerületenként
Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szülők
Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozása óvodai közösségben
Hivatal szociális ügyintézője, védőnők szülők, gyermekek óvónők, óvodavezető
HHH gyermekek valós számának feltérképezése
Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők
Nők
Bölcsődei csoport kialakítása az óvodában
Idősek
Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása Élet akadályok nélkül
Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, önkormányzat szociális ügyintézője A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, szociális gondozók Szociális ügyintéző A településen fogyatékkal élők, polgármester védőnők, családsegítő, háziorvos, érintettek
Fogyatékkal élők Fogyatékkal élő lakosság valós számának feltérképezése
Önkormányzat szociális ügyintézője
Információszolgáltatás a lakosság felé: a Önkormányzat, település lakossága települési HEP megismerése, elfogadása, Polgármester, aljegyző, e-pont azonosulás a feladatokkal Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők megismerjék az őket megillető ellátásokat és hozzá jussanak azokhoz. Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek felkészítését az integrált iskolai oktatásra. A tartósan beteg/fogyatékos és halmozottan hátrányos gyermekekről pontos adatbázis álljon rendelkezésünkre. Folyamatosan odafigyelünk az idősek életvitelének javítására, elszigetelődésének megakadályozására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, hogy munkába állásukat ne nehezítse a bölcsődei ellátás hiánya. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítésére az akadálymentesítés megvalósításával.
58
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Információszolgáltatás a lakosság felé a települési önkormányzat és más szervek által nyújtható ellátásokról.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alacsony a szociális ellátásokat igénylők száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A lakosság ismerje meg az igénybe vehető ellátásokat – Az igényelhető ellátások fajtáinak összegyűjtése - A település honlapján történő tájékoztatás az ellátásokról - Visszajelzések begyűjtése az igénybevett ellátásokról
A lakosság tájékoztatása hirdetőtáblákon és honlapon Igény esetén személyes tájékoztatás, Igénylőnyomtatványok letöltése és segítségnyújtás azok kitöltésében
Résztvevők és felelős
A település lakossága Szociális ügyintéző
Partnerek
Polgármesteri hivatal köztisztviselői
Határidő(k) pontokba szedve
1-2 hónapon belül összegyűjteni az elérhető ellátásokat 3-4 hónap honlapra feltölteni és folyamatosan frissíteni, hirdetőtáblákra kifüggeszteni - 6 hónap és folyamatosan a visszajelzések begyűjtése
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A lakosság tájékoztatottságának növelése A lakosság tájékoztatása hirdetőtáblákon és honlapon Igény esetén személyes tájékoztatás, Igénylőnyomtatványok letöltése és segítségnyújtás azok kitöltésében Szükség szerint megújuló honlap A kifüggesztések frissítése Folyamatosan üzemeltetett honlap Érdektelenség, fel kell kelteni az emberek figyelmét Humán erőforrás
59
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Fogyatékossággal élő gyermekek létszámának feltérképezése problématerületenként. Adathiány az önkormányzatoknál a fogyatékkal élő létszámáról, betegségükről
gyermek
Teljes körű adatbázis létrehozása. - Fogyatékkal élő gyermekek létszámának feltérképezése betegségterületek feltárásával. - Tartós Adathiány az önkormányzatoknál a fogyatékkal élő gyermek létszámáról, betegségükről beteg gyermekek létszámának, feltérképezése, betegségterületek feltárásával. - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása.
- Rendszer felépítése - Partnerek megkeresése Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szülők Önkormányzat szociális ügyintézője, védőnők Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szülők
1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása
Teljes körű éves problématerületenkénti adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Együttműködés hiánya. Gyermekekkel foglalkozó szakemberek (védőnő, gyermekgondozó, óvónő, gyermekorvos, szülő folyamatos adatszolgáltatása, jelzése bármely felmerülő probléma esetén. Szakemberek; számítógép+hálózat;
60
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Tartós beteg gyermekek létszámának feltérképezése problématerületenként.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Adathiány az önkormányzatoknál a tartósan beteg gyermek létszámáról, betegségükről
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Teljes körű adatbázis létrehozása. - Tartósan beteg gyermekek létszámának feltérképezése betegségterületek feltárásával. - Tartós Adathiány az önkormányzatoknál a tartós beteg gyermek létszámáról, betegségükről beteg gyermekek létszámának, feltérképezése, betegségterületek feltárásával. - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása.
- Rendszer felépítése - Partnerek megkeresése Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szülők Önkormányzat szociális ügyintézője, védőnők Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szülők
1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása
Teljes körű éves problématerületenkénti adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Együttműködés hiánya. Gyermekekkel foglalkozó szakemberek (védőnő, gyermekgondozó, óvónő, gyermekorvos, szülő folyamatos adatszolgáltatása, jelzése bármely felmerülő probléma esetén. Szakemberek; számítógép+hálózat;
61
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozása óvodai közösségben Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozása az óvodai közösségben nem biztosított, mivel a fogyatékkal élő gyermekek nem a helyi óvodába járnak A gyermekek már az óvodában felkészüljenek az iskolai integrált oktatásra - Az óvodai fogadókészség felmérése - A fogyatékkal élő gyermekek adatbázisának létrehozása után a szülői igények felmérése - A fogyatékkal élő gyermekek beintegrálása az óvodai csoportokba egyeztetett időpontokban -
Fogadókészség felmérése óvoda részéréről Adatbázis létrehozása, szülői hajlandóság felmérése Együttműködés kereteinek kialakítása
Résztvevők és felelős
Szülők, gyermekek, óvónők, óvoda vezetője
Partnerek
Szülők, gyermekek, óvónők, óvoda vezetője
- 1 hónap óvodai fogadókészség és lehetőségek felmérése Határidő(k) pontokba - 3-4 hónap az adatbázis feltöltése mellett a szülők megkeresése szedve - folyamatosan új igények felmérése Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek felkészülnek az integrált iskolai forrása oktatásra és együttműködésre. (rövid, közép és Igények folyamatos felmérése. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok Együttműködés hiánya. és csökkentésük Szülők meggyőzése az együttműködés előnyeiről. eszközei Szükséges erőforrások Humán erőforrás
62
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
HHH gyermekek valós számának feltérképezése
Pontatlan, nem teljes körű adatok a HHH gyermekek létszámáról.
Teljes körű adatbázis létrehozása. - HHH gyermekek létszámának feltérképezése - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése - Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása.
- Rendszer felépítése - Partnerek (iskola, óvoda) megkeresése Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása
Résztvevők és felelős
Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők Szociális –és gyermekvédelmi ügyintéző
Partnerek
Védőnő, Iskola,- óvoda vezetője; Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi felelős; szülők
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Teljes körű éves adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Szülői érdektelenség, együttműködés hiánya. Dokumentumok hiánya (bizonyítvány). Gyermekekkel foglalkozó szakemberek (védőnő, gyermekgondozó, óvónő, pedagógus) folyamatos adatszolgáltatása, jelzése bármely felmerülő probléma esetén Szakemberek; számítógép+hálózat;
63
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Bölcsődei csoport kialakítása az óvodában
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nem működik bölcsőde
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Bölcsődei elhelyezés lehetőségével a nők munka erőpiaci megjelenése növekszik. - Bölcsődei hely iránti igény felmérése. - Lehetőségek felmérése, pályázatok figyelése - A kisgyermekes anyák munkába állási lehetősége nő - Adatgyűjtés - Pályázat - Bölcsődei csoport megszervezése.
Résztvevők és felelős
Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, polgármester
Partnerek
Szülők, önkormányzat, óvoda, óvodavezető, családsegítő, önkormányzat szociális ügyintézője
Határidő(k) pontokba szedve
- 1-6 hónap igényfelmérés. - 6 hónap után igény esetén pályázat figyelés, sikeres pályázat esetén bölcsődei csoport kialakítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
- A bölcsődés korú gyermekek elhelyezése megoldódik. - Az anyák munkába állási lehetősége emelkedik. Folyamatos igénybevétel esetén állami normatívából
-A szülő a felkínált lehetőség ellenére nem adja bölcsődébe a gyermekét. - Anyagi lehetőségek hiánya a megvalósításra. - Emberi erőforrás - Pályázat
64
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Segítség hiánya, egyedüllét, elszigetelődés, elmagányosodás, kapcsolatok beszűkülése
Célok - Általános megfogalmazás Emberi kapcsolatok bővítése, életvitel javítása - rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
-
igények felmérése házi segítségnyújtás kiterjesztésének megszervezése az érettségiző fiatalok helyben dolgozzák le az 50 órát
Idős rászorulók felmérése Házi segítségnyújtást igénybe vevők számának növelése, kibővítése a helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, életvitelben. Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba,
A településen élő idősek, kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, Szociális gondozók Szociális ügyintéző Önkormányzat, szociális ügyintéző, Bozziak Bozzaiért Egyesület Önkéntes fiatalok 1. hónap: Rászorulók felmérése 3-4. hónap: Házi segítségnyújtás rendszerének kibővítése, folyamatosan: Fiatalok önkéntes 50 órás munkájának felmérése
-
Az idősek elszigetelődésének, elmagányosodásának csökkenése Hány fő rászoruló van a településen Hány idősnél végeznek önkéntes munkát a fiatalok Folyamatos igényfelmérés
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nehéz rávenni az időseket a házi segítségnyújtás igénylésére Nehezen mozgókat segíteni, bizalomhiánnyal küzdőket meggyőzni kedvességgel, gondoskodással.
Szükséges erőforrások
Emberi erőforrás: önkéntes fiatalok, szociális gondozó
65
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Élet akadályok nélkül
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Középületek, önkormányzat, orvosi rendelő, akadálymentesítése nem megoldott
Célok - Általános megfogalmazás
Intézmények szolgáltatásainak elérése mindenki számára, akadálymentesített közszolgáltatások
- rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban
− −
Kiírt pályázat esetén: tervezés, pályázás Akadálymentesítés megvalósítása Egyenlő esély a mozgáskorlátozottak számára
Pályázat figyelés, lehetőségek számbavétele, pályázás, tervek Tevékenységek elkészítése, engedélyek beszerzése (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben: önkormányzat, orvosi rendelő, Résztvevők és
A településen fogyatékkal élők, Polgármester
felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint
fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Önkormányzat Folyamatosan: pályázatok figyelése Kiírt pályázat esetén: pályázás Megnyert pályázat esetén: megvalósítás
Elégedett lakosság, szolgáltatások mindenki számára elérhetőek 2 db akadálymentesített középület: orvosi rendelő, önkormányzat. Az akadálymentesített szolgáltatások, közintézmények igénybe vétele sok éven keresztül biztosított
Nincs pályázat kiírva Kiírt pályázatnál nem biztosított az önerő.
Pénzügyi erőforrás: önkormányzati pályázatból
66
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Fogyatékkal élő felnőttek valós számának feltérképezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Pontatlan, nem teljes körű adatok a fogyatékkal élő felnőttek létszámáról, betegségükről
Célok - Általános megfogalmazás és - rövid, -középtávú, -hosszútávú időegységekre bontásban
Teljes körű adatbázis létrehozása. - Fogyatékkal élő felnőttek létszámának, betegségének, feltérképezése - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése - Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása.
- Partnerek megkeresése ( jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés Tevékenységek - Adatbázis létrehozása (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve - Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése Résztvevők és felelős Partnerek
Védőnők, családsegítő, háziorvos, érintettek önkormányzat szociális ügyintézője védőnők, családsegítő, háziorvos, érintettek
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, érintettek tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdektelenség, együttműködés hiánya. Dokumentumok hiánya (Orvosi igazolások). Folyamatos adatszolgáltatás, jelzés bármely felmerülő probléma esetén.
Szükséges erőforrások
Szakemberek; számítógép+hálózat;
67
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Információszolgáltatás a lakosság felé: a települési megismerése, elfogadása, azonosulás a feladatokkal
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A lakosság nem ismeri az esélyegyenlőség területén feltárt problémákat, kitűzött célokat, intézkedési tervet, fejlesztési irányokat
Célok - Általános megfogalmazás
A lakosság ismerje a HEP-et és fogadja el
- rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban
- Ismerjék a célokat és a megvalósulás menetét, eredményeit - A település honlapján legyen egy HEP-i oldal - Az elért eredmények ismertetése közmeghallgatás keretében
HEP
A lakosság ismerje a HEP-et és fogadja el Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
A település lakossága Polgármester, aljegyző Önkormányzat, e-pont,
-
Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1-2 hónap: honlapra tájékoztatni Egy év: közmeghallgatás
feltölteni,
majd
folyamatosan
- tájékozott a lakosság nagy része - folyamatosan megújuló, és sűrűn látogatott honlap HEP-i oldallal bővítve Humán erőforrás
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdektelenség- fel kell kelteni az emberek figyelmét
Szükséges erőforrások
Humán erőforrás
68
2. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre
69
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
70
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről: Kajcsos Istvánné felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.
71
o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.
72
Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
73
3. Elfogadás módja és dátuma
I. Bozzai község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Bozzai Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 47/2013.(VI.27.) számú határozatával elfogadta.
Mellékletek: 1 db Jegyzőkönyvi kivonat 1 db HEP elkészítési jegyzék
Bozzai, 2013. június 27.
Kéry Szabolcs polgármester
Bozzai Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Bozzai,2013.07.02.
Kéry Szabolcs Partner aláírás
Vép, 2013.07.02.
Kiss Károlyné Partner aláírás
Vép, 2013.07.02.
dr. Hoós Anna Katalin Partner aláírás
Vép, 2013.07.02.
Vép, 2013.07.02.
Nagyné Tancsics Ildikó Partner aláírása
Takács Józsefné Partner aláírása
74
Vép, 2013.07.02.
Süléné Bánfalvi Eszter Partner aláírása
Vép, 2013.07.02.
Kovács Viola Partner aláírása
Vép, 2013.07.02.
Varga Béláné Partner aláírása
Vép, 2013.07.02.
Horváth Anita Partner aláírása
Vép, 2013.07.02.
Buzás Zoltánné Partner aláírása
Vép, 2013.07.02.
Kajcsos Istvánné Partner aláírása
75
HEP elkészítési jegyzék NÉV
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Kéry Szabolcs polgármester
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Kiss Károlyné jegyző dr. Hoós Anna Katalin aljegyző Nagyné Tancsics Ildikó igazgató Hatos Ferenc Ált.isk. és AMI Takács Józsefné vezető Vadvirág Óvoda Süléné Bánfalvi Eszter Bozzaiak Bozzaiért Egyesület Elnöke Kovács Viola Idősek Klubja vezetője
Aláírás
Varga Béláné védőnő gyermekjóléti szolgálat Horváth Anita védőnő családsegítő szolgálat Buzás Zoltánné szociális ügyintéző Kajcsos Istvánné HEP készítő, gyámügyi előadó
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte.
1: A lakosság tájékoztatása az igénybe vehető ellátásokról 2: Adatbázis létrehozása fogyatékkal élő gyermekekről 3: Adatbázis létrehozása tartósan beteg gyermekekről 4: Egészséges és fogyatékkal élő gyermekek találkozásának biztosítása az óvodai közösségben 5: HHH-s gyermekekről adatbázis létrehozása 6: Bölcsődei csoport létrehozása 7: Idősek életvitelének javítása 8: Élet akadályok nélkül 9: Fogyatékkal élő felnőttekről adatbázis létrehozása 10: A HEP megismertetése a lakossággal
77
Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
Intézkedé s sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés következtetéseiben Az A célkitűzés intézkedéss összhangja egyéb feltárt Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi el elérni stratégiai probléma kívánt cél dokumentumokkal megnevezése
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I Az intézkedés megvalósítás ához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításána eredményességét mérő erőforrások k határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Információszol gáltatás a A lakosság ismerje lakosság felé a Alacsony a szociális települési meg az ellátásokat igénybe önkormányzat igénylők száma és más szervek vehető ellátásokat által nyújtható ellátásokról
A lakosság tájékoztatása hirdetőtáblákon és honlapon Igény esetén személyes szociális ügyintéző tájékoztatás, Igénylőnyomtatványo k letöltése és segítségnyújtás azok kitöltésében
2013.12.31.
A lakosság Humán tájékoztatottságának erőforrás növelése
Szükség szerint megújuló honlap A kifüggesztések frissítése Folyamatosan üzemeltetett honlap
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Teljes körű Adathiány z adatbázis Fogyatékosság önkormányzatokn létrehozás gal élő ál a fogyatékkal élő a gyermekek gyermekek Fogyatékka létszámának létszámáról al élő feltérképezése fogyatékosság gyermekek megnevezésével létszámána k, betegségé
- Rendszer felépítése Védőnő, iskola-óvoda Partnerek megkeresése - vezetője, családsegítő, 2014.06.30. Adatbázis létrehozása gyermekorvos, - Adatbázis folyamatos szociális ügyintéző karbantartása
Szakembere Teljes körű éves Teljes körű éves k, adatbázis megléte. adatbázis megléte. számítógép Folyamatos Folyamatos frissítés. +hálózat frissítés.
78
A
Intézkedé s sorszáma
2
3
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés Az A célkitűzés következtetéseiben feltárt intézkedéss összhangja egyéb Az intézkedés tartalma el elérni stratégiai esélyegyenlőségi probléma kívánt cél dokumentumokkal megnevezése
F
Az intézkedés felelőse
nek feltérképez ése Folyamato s adatfrissíté s,esetleges hibák kiküszöböl ése Évenkénti korrekt adatbázis létrehozás a Teljes körű Tartós beteg Adathiány az - Rendszer felépítése (éves, gyermekek önkormányzatokn Partnerek féléves, létszámának ál a tartósan beteg megkeresése védőnők havi) feltérképezése gyermek Adatbázis létrehozása adatbázis problématerül létszámáról, - Adatbázis folyamatos létrehozás etenként betegségükről karbantartása a. Egészséges és Az óvodai A fogyatékkal élő fogadókészség gyermekek Egészséges és gyermekek felmérése A már az fogyatékkal élő találkozása az Óvoda, általános fogyatékkal élő óvodában gyermekek óvodai iskola gyermekek óvodavezető felkészülje találkozása közösségben nem esélyegyenlőség adatbázisának nek az óvodai biztosított, mivel a i terve létrehozása után a iskolai közösségben fogyatékkal élő szülői igények integrált gyermekek nem a felmérése A oktatásra helyi óvodába fogyatékkal élő
G
H
I Az intézkedés megvalósítás ához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításána eredményességét mérő erőforrások k határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
2013.12.31.
Szakembere Teljes körű éves k; Folyamatos problématerületenként számítógép frissítés. i adatbázis megléte. +hálózat;
2013.10.31.
Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek felkészülnek Humán az integrált iskolai erőforrás oktatásra és együttműködésre
Igények folyamatos felmérése
79
A
Intézkedé s sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
4
E
A helyzetelemzés Az A célkitűzés következtetéseiben feltárt intézkedéss összhangja egyéb Az intézkedés tartalma el elérni stratégiai esélyegyenlőségi probléma kívánt cél dokumentumokkal megnevezése
járna
HHH gyermekek valós számának feltérképezése
D
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I Az intézkedés megvalósítás ához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításána eredményességét mérő erőforrások k határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
gyermekek beintegrálása az óvodai csoportokba egyeztetett időpontokban
Pontatlan, nem Teljes körű Iskola, óvoda Rendszer felépítése, teljes körű adatok adatbázis esélyegyenlőség partnerek Gyámügyi előadó a HHH gyermekek létrehozás i terve megkeresése létszámáról a
2014.06.30.
Jelzőrendszer tagjainak Szakember, folyamatos Teljes körű éves számítógép adatszolgáltatása, adatbázis megléte +hálózat amely lehetővé teszi a folyamatos frissítést.
2013.12.31.
- A bölcsődés korú Folyamatos gyermekek elhelyezése Emberi igénybevétel megoldódik. – Az anyák erőforrás esetén állami munkába állási Pályázat normatívából lehetősége emelkedik.
2013.10.31.
Emberi Az idősek erőforrás: elszigetelődésének, önkéntes elmagányosodásának fiatalok, csökkenése szociális gondozó
III. A nők esélyegyenlősége Bölcsődei elhelyezés lehetőségé Bölcsődei vel a nők csoport A településen nem 1 munka kialakítása az működik bölcsőde erőpiaci óvodában megjelené se növekszik. IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Az idősek Segítség hiánya, életvitelének Emberi egyedüllét, javítása, kapcsolato elszigetelődés, elszigetelődésé k bővítése, elmagányosodás, nek életvitel kapcsolatok megakadályoz javítása beszűkülése ása
Adatgyűjtés Pályázat - Bölcsődei polgármester csoport megszervezése.
Idős rászorulók felmérése Házi segítségnyújtást igénybe vevők számának növelése, gyámügyi ügyintéző kibővítése a helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával: segítés a
Folyamatos igényfelmérés
80
A
Intézkedé s sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés Az A célkitűzés következtetéseiben feltárt intézkedéss összhangja egyéb Az intézkedés tartalma el elérni stratégiai esélyegyenlőségi probléma kívánt cél dokumentumokkal megnevezése
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I Az intézkedés megvalósítás ához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításána eredményességét mérő erőforrások k határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
bevásárlásban, a ház körüli munkákban, életvitelben. Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba, V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
Intézmény ek szolgáltatá sainak Középületek, önkormányzat, elérése Élet akadályok orvosi rendelő, mindenki nélkül akadálymentesítés számára, e nem megoldott akadályme ntesített közszolgált atások
2
Teljes körű Pontatlan, nem Fogyatékkal (éves, teljes körű adatok féléves élő felnőttek a fogyatékkal élő valós havi) felnőttek adatbázis számának létszámáról, feltérképezése létrehozás betegségükről a. Információszol A lakosság
nem A lakosság
Pályázat figyelés, lehetőségek számbavétele, pályázás, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése polgármester Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben: önkormányzat, orvosi rendelő, Partnerek megkeresése ( jelzőrendszer tagjaival) - Adatgyűjtés Adatbázis szociális ügyintéző létrehozása Adatbázis folyamatos karbantartása, jelzőrendszer folyamatos működése A lakosság ismerje a aljegyző
Elégedett lakosság, Pénzügyi szolgáltatások mindenki erőforrás: számára elérhetőek 2 önkormány db akadálymentesített zati középület: orvosi pályázatból rendelő, önkormányzat
Az akadálymentesített szolgáltatások, közintézmények igénybe vétele sok éven keresztül biztosított
2014.07.01.
Szakembere Teljes körű éves k; Folyamatos adatbázis megléte számítógép frissítés +hálózat;
2014.06.30.
tájékozott a lakosság Humán
Humán erőforrás
81
A
Intézkedé s sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés Az A célkitűzés következtetéseiben feltárt intézkedéss összhangja egyéb Az intézkedés tartalma el elérni stratégiai esélyegyenlőségi probléma kívánt cél dokumentumokkal megnevezése
gáltatás a ismeri az ismerje a lakosság felé: a esélyegyenlőség HEP-et és települési HEP területén feltárt fogadja el megismerése, problémákat, elfogadása, kitűzött célokat, azonosulás a intézkedési tervet, feladatokkal. fejlesztési irányokat
HEP-et és fogadja el
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I Az intézkedés megvalósítás ához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításána eredményességét mérő erőforrások k határideje indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
nagy része - erőforrás folyamatosan megújuló, és sűrűn látogatott honlap HEP-i oldallal bővítve -5 éven keresztül üzemeltetett honlap
82
