HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HALLGATÓI MOBILITÁSI PROGRAMOK: AZ ERASMUS PROGRAM SIKEREI

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HALLGATÓI MOBILITÁSI PROGRAMOK: AZ ERASMUS PROGRAM SIKEREI

Készítette: Mihalik Andrea

Budapest, 2012

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS..............................................................................................................5 I. OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓAI UNIÓBAN............................7 I.1. Bevezetés .........................................................................................................7 I.2. A közösség szerepvállalása az oktatásban- célok, területek...............................8 I.3. Közösségi oktatási programok ........................................................................11 I.4. Az Európai Felsőoktatási Térség kialakulása- a bolognai rendszer..................12 I.5. Az „Európa 2020” stratégia az oktatásban ......................................................15 II. EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA (LLP) ..................16 II.1. A programról általánosságban .......................................................................16 II.2. Comenius program........................................................................................18 II.3. Leonardo da Vinci program...........................................................................19 II.4. Grundtvig program........................................................................................21 II.5 Transzverzális program..................................................................................22 II.6. Jean Monnet program....................................................................................23 III.HALLGATÓI MOBILITÁS – TENDENCIÁK, MOTIVÁCIÓK, AKADÁLYOK ...................................................................................................25 III.1. Mobilitás a felsőoktatásban..........................................................................25 III.2. Mobilitási politikák és stratégiák..................................................................25 III.3. Nemzetközi hallgatói mobilitás a világon.....................................................27 III.3.1. Nemzetközi hallgatók megoszlása világszinten...............................27 III.3.2. Hova mennek tanulni a mobil hallgatók.........................................29 III.3.3. Hány nemzetközi hallgató marad a fogadó országban tanulmányaik befejezése után..........................................................................................31 III.4. Nemzetközi hallgatói mobilitás Európában: előzmények, főbb tendenciák ...32 III.5. Hallgatói mobilitás Magyarországon............................................................37 III.5.1. Magyar mobil hallgatók ................................................................37 III.5.2. Külföldi hallgatók Magyarországon ..............................................40 IV. ERASMUS HALLGATÓI MOBILITÁS ..........................................................42 IV.1. A programról általánosságban .....................................................................42 IV.1.1. A részvétel feltételei.......................................................................42

3

IV.1.2. A mobilitásra és az Erasmus programban részt vevő intézményekre vonatkozó kritériumok...............................................................................43 IV.1.3. A tanulmányok elismerése, tanulmányi megállapodás....................44 IV.1.4. A támogatás odaítélése ..................................................................44 IV.1.5. Finanszírozás ................................................................................44 IV.1.6. Erasmus intenzív nyelvi kurzus (EILC) hallgatók részére...............45 IV.1.7. Az Erasmusos tanulmányok lezárása .............................................45 IV.2. Az Erasmus program eddigi eredményei......................................................46 IV.2.1. Erasmus hallgatói mobilitás- európai trendek................................46 IV.2.2. Erasmus hallgatói mobilitás – magyarországi trendek...................49 IV.3. Saját kutatás – Erasmus hallgatók megkérdezése .........................................53 IV.4. Saját kutatás – Erasmus programban résztvevő felsőoktatási intézmények megkérdezése .......................................................................................................60 IV.4.1 Budapest Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar – Xchange......62 ÖSSZEGZÉS............................................................................................................65 MELLÉKLETEK ....................................................................................................67 ÁBRAJEGYZÉK .....................................................................................................71 IRODALOMJEGYZÉK ..........................................................................................72

4

Bevezetés Dolgozatom során a hazai és nemzetközi hallgatói mobilitási programok jelentőségéről és eredményeiről szeretnék beszélni, elsősorban az Erasmus programról. Témaválasztásomnak több oka is van. A 2009-2010-es tanév második szemeszterétől a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán működő Xchange diákszervezet tagja lettem és a 2010-2011-es tanévben én töltöttem be az elnöki posztot ennél a szervezetnél, így az évek során mindennapos kapcsolatban álltam az Erasmus-os hallgatókkal. A 2011-2012-es tanév őszi félévében magam is erasmusos tanulmányokat folytattam a spanyolországi Valenciában, így mindkét oldalról személyesen ismerem, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a programnak. Másik oka annak, hogy a hallgatói mobilitásról szeretnék írni az, hogy a mai globalizált világban egyre fontosabb a fiatalok számára a megfelelő nyelvtudás és a különböző kultúrák megismerése, így ez a téma rendkívül aktuális a felsőoktatásban. A mai pályakezdőknek nyelvtudás nélkül nagyon nehéz elhelyezkedni a munkaerőpiacon és sajnos a nyelvórákon nem tudják megfelelő társalgási vagy akár tárgyalói szinten elsajátítani az idegen nyelveket. A legtöbb munkaadó a jelentkezések során már nem azt nézi, hogy milyen nyelvvizsgával rendelkezik a jelölt, hanem idegen nyelven zajlanak az interjúk, a tesztek. Ahhoz, hogy egy hallgató ehhez megfelelő nyelvtudással rendelkezzen sok esetben szüksége van arra, hogy egy hosszabb időszakot töltsön el az általa választott nyelv anyanyelvi környezetében, vagy olyan környezetben legyen, ahol ennek használatára szüksége van a mindennapokban. A hallgatói mobilitási programok elsősorban az idegen nyelvek gyakorlására fektetik a hangsúlyt. Ezek a kezdeményesek azért többek, mint egy vakációval turistaként külföldön töltött idő, mert ezen programok segítségével a hallgató egy külföldi egyetemen, idegen nyelven tanulja a tantárgyakat, így nem csak a hétköznapban használt társalgási nyelvet sajátítja el, hanem a szakmájához kapcsolódó kifejezésekkel is bővíti a szókincsét a kint töltött tanulmányai során. A nyelvtudás mellett az üzleti életben nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a különböző országok hagyományaival, szokásaival és meg kell tanulnunk alkalmazkodni ezekhez, ezért meg kell ismernünk a különböző kultúrákat. Az Erasmus során nem csak a fogadó ország kultúrájába nyerhet betekintést az ember, hanem a többi külföldi diák által képviselt értékekkel és normákkal is. A Külföldön töltött időszak alatt a hallgatók megtanulnak együtt élni különböző országok fiataljaival és alkalmazkodni eltérő szokásaikhoz.

5

Az Erasmus program több mint egy egyszerű határokon átnyúló tanulási kezdeményezés. Célja, hogy erősítse a fiatalokban az európai identitás érzését, világossá tegye az európai civilizáció értékeit, megismertesse őket az európai népek fejlődésének alapjaival, különös tekintettel a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok tiszteletének elveire. Felkészíti a fiatalokat arra, hogy részt vegyenek a Közösség gazdasági és társadalmi fejlődésében. Tudatosítja bennük azokat az előnyöket, amelyeket a Közösség képvisel a nagyobb gazdasági és társadalmi térben, amely az ösztöndíj program által feltárul előttük a maga társadalmi kihívásaival együtt. Fejleszti a hallgatóknak a Közösségről és tagállamairól, ezek történeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jellemzőiről való tudását és megismerteti velük az Európai Közösség tagállamai és Európa, illetve a világ más országai közötti együttműködés jelentőségét. Korábbi Xchange-es koordinátorként nagyon érdekel, hogy mennyire tartják hasznosnak a résztvevő hallgatók az Erasmust, milyen észrevételeik vannak a programmal kapcsolatban. Kutatásaim alapján szeretném felfedni, hogy milyen előnyöket, illetve hátrányokat tapasztaltak a diákok külföldi tanulmányaik során és milyen változtatásokat ajánlanának, hogy a program még sikeresebb legyen. Másik kérdés, ami nagyon foglalkoztat, hogy minden lelkiismeretes, jó érdemjeggyel rendelkező hallgatónak megadatik-e a lehetőség, és tud-e élni vele, hogy részt vegyen az Erasmus programban, vagy a külföldi tanulmányok folytatása nagyon függ-e az anyagiaktól. Végül amit volt koordinátorként vizsgálni szeretnék, hogy milyen segítséget és azt milyen formában kapják az erasmusos hallgatók a fogadóintézménytől. A tapasztalataim alapján, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a főiskola, a nemzetközi osztály és a diákszervezet összehangolt munkája, nagyban megkönnyíti és megszépíti a beérkező hallgatók Magyarországon töltött tanulmányi időszakát, így érdekelne, hogy más intézményekben hogyan szervezik meg ezt a segítséget. Tehát kutatási céljaim az Erasmus program előnyeinek és hátrányainak felfedése, illetve, hogy nagyon függ-e az anyagiaktól a programon való részvétel, valamint hogyan segítenek az egyes intézmények a bejövő hallgatóknak az iskolával kapcsolatos és a mindennapos problémáik megoldásában. Dolgozatom és kutatásaim során ezekre a kérdésekre fogom keresni a választ, valamint azt fogom vizsgálni, hogy milyen szintű a mobilitás a világon, Európában, illetve Magyarországon és hogyan támogatják ezt az egyes országok és nemzetközi szervezetek.

6

I. fejezet Oktatási együttműködés az Európai Unióban I.1. Bevezetés Ahhoz, hogy az Európai Unió társadalma megfelelően fejlődjön, javuljon versenyképessége, erősödjön a társadalmi kohézió, fontos, hogy állampolgárai megfelelő tudással és képességekkel rendelkezzenek. Így az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése elsőszámú feladat az összes tagállam számára, hogy az emberi erőforrás képzettsége haladni tudjon a technológiai és gazdasági fejlődéssel. Minden ember számára lehetővé kell tenni, hogy megszerezzék egy tudásalapú társadalomban és a munkaerőpiacon való tevékeny részvételhez szükséges ismeretek. Egy adott életszakaszban és formában megszerzett tudás már nem elengedő az egész karrierút ellátásához, a munkaerőnek folyamatosan fejlesztenie kell magát, így alakult ki az egész életen át tartó tanulás oktatáspolitikai megközelítése. Az oktatásnak mind tartalmában, mind intézményi kereteiben jelentős változásokon kell keresztülmennie.

Nagyon fontos feladattá vált, hogy egy jól működő Európai

Felsőoktatási Térséget hozzanak létre, amely a bolognai nyilatkozatban leírtakkal összhangban van és biztosítani tudja a felsőoktatási rendszerek kompatibilitását, átjárhatóságát és nemzetközi szinten növelje vonzerejét. Az Európai Unió nem szabhatja meg közvetlenül, hogy tagállamai milyen rendszerben és milyen intézményi keretek között oktassanak, de hatást tud gyakorolni rájuk a képesítések elismerésével, az intézményi együttműködést és mobilitást elősegítő programok kialakításával. A lifelong learning (egész életen át tartó tanulás) fogalma először az 1970-es években jelent meg az UNESCO által, majd egy kicsit átalakítva egyre több szervezet vette át ezt a szemléletet, úgymint az OECD, a Római Klub és az Európai Tanács. Ez a fogalom mint a munkanélküliség leküzdésének és a versenyképesség fokozásának mozgatóereje vált fontossá. Az 1990-es évekig a fogalmat mint egész életen át tartó oktatás emlegették, később mint egész életen át tartó tanulás vált ismertté, vagyis felismerték, hogy nem az oktatásra, hanem a tanulásra kell fektetni a hangsúlyt.1 Úgy gondolom, hogy a folyamatosan fejlődő világban, mindenkinek szüksége van ismeretei bővítésére, csak így tud bekerülni és bent maradni a munkaerőpiacon. A technológia fejlődés nagyon gyors, ezt 1

Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái – Oktatási és képzési politika, p.415-440, Budapest, Akadémia Kiadó

7

az állampolgároknak is, ha nem is ugyanolyan gyorsan, de követnie kell, mert munkájuk során, annak megkönnyítése érdekében a technológia új vívmányaival fognak találkozni/dolgozni. Az Európai Unió egyes tagállamai lakosságának képzettségi szintje nagy eltéréseket mutat a mai napig. A legkevésbé fejlett az Unió déli országaiban – ahol területeként is nagy eltérés észlelhető – itt a 25 és 64 év közötti felnőttek nagy részének még középfokú végzettsége sincs. Megfigyelhető, hogy azok, akik a nagyvárosokban élnek, magasabb képzettségi szinttel rendelkeznek, mint a vidéki falvakban élők, ez a nem megfelelő hatékonyságú oktatási rendszerek miatt alakult így. Ami még fontosabb az a felsőfokú végzetséggel rendelkezők aránya, mert ők azok, akik befogadják az új ismereteket és ezeket innovatív módon használják fel. Ezen a területen az elmúlt 30 évben pozitív változások következtek be, a fiatalok képzettségi szintje folyamatos emelkedést mutat. Nagy különbségek mutatkoznak a továbbképzésen résztvevő állampolgárok számában is az Unió egyes tagországai között. A legutóbb csatlakozó tagországokban a továbbképzésben részesülő munkavállalók aránya jóval elmarad az uniós átlagtól.

I.2. A közösség szerepvállalása az oktatásban- célok, területek Az Európai Gazdasági Közösség megszületésekor úgy gondolták, hogy az oktatáspolitikával kapcsolatos kérdések kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, mivel minden tagország oktatási rendszere a nemzet hagyományaihoz igazodó volt. Később a felgyorsult gazdasági és technológiai fejlődés miatt az emberi erőforrás képzettsége elemi fontosságúvá vált, így már nem csak nemzeti, de közösségi probléma is lett az állampolgárok képzése. A Római Szerződés alapján 1960-ban felállított Európai Szociális Alap (ESZA) is foglalkozott már az emberi erőforrás képzésével, abban az időben az átképzésre és továbbképzésre fektette a hangsúlyt és intézmény- és programfejlesztési támogatásokat osztott ki. A diplomák és képesítések kölcsönös elismerése is fontos kérdéssé vált a közösség területén, ugyanis a munkaerő szabad áramlását korlátozta, ha a tagországok nem ismerték

el

egymás

képesítéseit.

1989-ben

a

felsőoktatásra,

1992-ben

egyéb

szakképesítésekre vonatkozóan is bevezettek irányelveket a kölcsönös elismerés érdekében, melynek lényege az volt, hogy ha az oktatás tartalma és időtartama nem tér el nagyon, akkor a tagállamok elfogadják egymás okleveleit. Fontossá vált az is, hogy egy másik tagországban folytatott tanulmányok eredményét beszámítsa az anya intézmény, 8

ezzel megkönnyítve a hallgatói mobilitást. Ennek elősegítésére hozták létre az Európai Kreditátviteli Rendszert (ECTS).2 Az alapszerződés szövegébe 1992-ben a Maastrichti Szerződéssel került be a közösségi szerepvállalás az oktatás terén. Ennek értelmében a közösség közvetlenül nem, csak közvetetten avatkozik be a tagországok oktatási rendszereinek működésébe. A közösségi oktatáspolitika fő területei: „európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a nyelvoktatás előmozdításával, a hallgatói és oktatói mobilitás ösztönzése, az oklevelek és résztanulmányok

elismerésének

elősegítése,

az

oktatási

intézmények

közötti

együttműködés előmozdítása, az oktatási rendszerekkel kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere támogatása, a fiatalok és szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése, a távoktatás fejlesztése”. 3 Az európai oktatási politika irányadó dokumentumává vált az 1995-ben megjelent Tanítani és tanulni alcímet viselő Fehér Könyv, ami az oktatásról és képzésről szól. Az oktatási-képzési politika másik nagyon fontos dokumentuma a 2000 októberében a Bizottság által megjelentetett az egész életen át tartó tanulásról szóló memorandum, melynek fő célja az aktív állampolgárság erősítése és foglalkoztathatóságának támogatása. A memorandum 6 kulcsfontosságú elképzelést tartalmaz, úgy mint innováció az oktatásban és tanulásban, orientáció a tanácsadás újragondolásában, új ismeretek és készségek mindenkinek, a tanulás közelebb hozása az otthonhoz, új ismeretek és készségek mindenkinek és a tanulás értékelése, eredményeinek elismerése. A ma is hatályos Lisszaboni Szerződés nem irányzott elő lényeges változtatásokat az oktatási és szakképzési politikában. A szerződés csak néhány pontosítást eszközöl, úgymint például ezentúl az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására, valamint a szociális záradék garantálja, hogy az Unió politikájának megfogalmazása és megvalósítása során figyelembe veszi az oktatás és a képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket. A szerződés hatályba lépésével az Alapjogi Charta jogilag kötelezővé válik.

4

Az Alapjogi

Charta kimondja, hogy „mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez, ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való 2

Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái – Oktatási és képzési politika, p.415-440, Budapest, Akadémia Kiadó 3 Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról- Oktatási, szakképzési, ifjúsági és sportpolitika p.461-470, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 4 Európai Parlament: Oktatási és szakképzési politika http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/culture/article_7314_hu.htm letöltés ideje: 2012-04-12 14:45

9

ingyenes részvétel lehetőségét”.

5

És kimondja „az oktatási intézmények demokratikus

elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban”.6 A lisszaboni stratégia célja, hogy Európa legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalma, ennek elérése érdekében 2000-ben az állam- és kormányfők kijelentették, hogy szükség van egy az európai oktatási rendszerek korszerűsítésére irányuló programra. Ezt követően az Európai Tanács és az Európai Bizottság egy 10 évre szóló munkaprogramot fogadott el Oktatás és Képzés 2010 néven, melynek célja, hogy javítsa az oktatási és képzési rendszereket, hozzáférhetővé tegye az oktatást és képzést mindenki számára, valamint a világ bármely részéről érkező ember előtt nyíljon meg az oktatás és képzés. 7 Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának közös 2008. április 23-ai ajánlása alapján létrehozták az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerét. Ez a keretrendszer megkönnyíti az állampolgárok mobilitását az Európai Unión belül, mind a foglalkoztatás, mind a képzés terén. Felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti képesítési keretrendszerüket az európaihoz igazítsák, így a kompetenciák és képességek közösségi szinten átláthatóvá válnak. Az átláthatóság javítása révén jobban meg tudják ítélni a magánszemélyek képesítésének relatív értékét, a munkáltatók pedig fel tudják mérni ezek tartalmát és relevanciáját. Eltérően más rendszerektől az EKKR a tanulmányokat nem azok időtartamától függően ismeri el, hanem arra összpontosít, amit az egyén tud, amit ért, amire képes, függetlenül attól, hogy egy adott képesítést milyen rendszerben szerzett meg és figyelmet fordít a formális oktatási intézményeken kívüli tanulásra. Az EKKR-hez való csatlakozás önkéntes és nem kötelezi jogilag a tagállamokat.8

5

Alapjogi Charta: 14.cikk: Az oktatáshoz való jog http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/C2007303HU.01000101.htm letöltés ideje: 201204-12 14:49 6 Alapjogi Charta: 14.cikk: Az oktatáshoz való jog http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/C2007303HU.01000101.htm letöltés ideje: 201204-12 14:49 7

Európai Parlament: Oktatási és szakképzési politika http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/culture/article_7314_hu.htm letöltés ideje: 2012-04-12 14:45 8 Európai Unió: Europa – Az uniós jogszabályok összefoglalói - Európai képesítési keretrendszer http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/living_and_working_in_the_internal_market/c11104 _hu.htm letöltés ideje: 2012-03-11 15:36

10

I.3. Közösségi oktatási programok Az oktatási politika területén, annak fejlesztésére közvetlen pénzügyi támogatást is el kezdett nyújtani az EU. Mivel ez a politika kizárólagosan a tagállamok hatáskörében állt, ezért ezek a támogatások közvetett módon hatottak az oktatásra és képzésre, ezeknek közeledésére az EU többi tagállamáéhoz. Már a Maastrichti Szerződés hatálybalépését megelőzően elindultak közösségi támogatási programok az oktatás terén. Ilyen volt az egyetemek és gazdasági szervezetek közötti együttműködés előmozdítására 1986-ban indított „Commett”; az 1987-ben indított, elsősorban a hallgatói mobilitást célzó „Erasmus” a felsőoktatásban; az 1988-ban indított Petra, amely a fiatalok szakképzésére, a munkára és a felnőtt életre való felkészítésre irányult; az „Ifjúság Európáért program” (Youth for Europe) az iskolarendszeren kívüli ifjúsági szervezetek és rendezvények támogatására; az „Iris” a nők és lányok szakképzésére; az 1990-ben indított „Eurotecnet” a technológiai fejlődést szolgáló szakképzési innovációk támogatására; a „Lingua” az idegen nyelvek tanítására; a „Tempus” az EK-n kívüli egyetemekkel való csereprogramok támogatására és az 1991-ben indított „Force” a felnőttek szakképzésének fejlesztésére.9 A fent említett támogatási kezdeményezéseket 1995-ben két nagy programba egyesítették, az egyik a „Socrates” volt, mely az általános alap- és felsőfokú képzés terültén nyújtott támogatásokat, a másik pedig a „Leonardo da Vinci” program volt, mely pedig a szakképzésre irányult. A Socrates program feladata az oktatás területének támogatása volt. A program lefedte az oktatás minden szintjét. Célja volt a diákok és a tanárok külföldi tapasztalatszerzésének, a mobilitás támogatása, ösztönözte a nyelvek oktatását, az információ és tapasztalatcserét. 1995-1999 között a program költségvetése 850 millió euró volt és 275 00 hallgató és tanár külföldi tapasztalatszerzését támogatta. A Leonardo da Vinci program feladata a szakképzésre irányult, támogatta az országok együttműködését ezen a téren, célja az EU versenyképességének növelése és az információs társadalom kialakítása volt. 1995-1999 között költségvetése 730 millió euró volt, mellyel 3000 projektet valósítottak meg és 130 000 fő utazhatott ki külföldre. Az Ifjúság Európáért program is tovább működött, 2000-től Ifjúság (Youth) néven folytatta tevékenységét. 2007 január 1-től a Socrates és a Leonardo da Vinci program az egész életen át tartó tanulás program keretében működik tovább. E közös keretprogram mellett 9

Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái – Oktatási és képzési politika, p.415-440, Budapest, Akadémia Kiadó

11

egy önálló program is működik, a Cselekvésben az ifjúság, mely az oktatási rendszeren kívüli kezdeményezéseket támogatja, célja a fiatalság szolidaritás, felelősségérzet, kezdeményezőkészség megtanítása. A fent említetteken kívül a közösségben még két program működik az oktatás terén, az Erasmus Mundus és a Tempus. Az Erasmus Mundus 2004 óta folytatja tevékenységét, a program az EGT-n kívüli országok felsőoktatási intézményeivel való együttműködés javítását támogatja, elősegíti, hogy ezen országok tanulói ösztöndíjasként tanulhassanak Európában. A Tempus eredetileg 1990-ben a PHARE program által kedvezményezett országok felsőoktatásának fejlesztésére jött létre, jelenleg a szovjet utódállamok és a nyugat-balkáni országok mellett a mediterrán térség (Észak-Afrika) és a Közel-Kelet államait támogatja.10 2007-2013 között az Európai Unió 6, 79 milliárd eurót szán az egész életen át tartó tanulás programra, az ESZA nagyságrendileg ennél több forrással rendelkezik, a regionális politikára fordított összegek ¼-ét az ESZA forrásai teszik ki, mely 2007-2013 között 75 milliárd eurót jelent.

I.4. Az Európai Felsőoktatási Térség kialakulása- a bolognai rendszer 1999-ben a bolognai nyilatkozattal indult el az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) kialakulása, ennek során jelentős változások mentek végbe a felsőoktatásban, mind rendszer, mind intézményi szinten. A megállapodás nem kötelező jellegű, eredetileg 29 ország által indult el, ma már 46 ország tagja. Fő céljai közé tartozik a nemzetközi versenyképesség erősítése érdekében egy olyan képzési rendszer létrehozása, mely könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot ad. Célja még bevezetni egy két fő cikluson, az alapképzésen és az egyetemi képzésen alapuló rendszert, melynél ahhoz, hogy a második ciklusba léphessen valaki, el kell végeznie a legalább három évig tartó első ciklust. Fontosnak tartja a hallgatói mobilitást elősegítő kreditrendszer bevezetését és annak elősegítését, hogy a hallgatóknak a mobilitásra, a tanulásra, a gyakorlásra, és az ehhez szükséges szolgáltatásokhoz való hozzájutásra egyenlő esélyeik legyenek. További célja, hogy elősegítse, hogy egyenlő esélyei legyenek a tanároknak, a kutatóknak és az adminisztratív területen dolgozóknak a mobilitásra, kutatásra, gyakorlatra. Támogatni szeretné, a minőségbiztosítás terén összehasonlítható kritériumokon és módszereken 10

Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról- Oktatási, szakképzési, ifjúsági és sportpolitika p.461-470, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó

12

alapuló

európai

együttműködés

kialakítását,

és

a

felsőoktatást,

különösen

a

tantárgyfejlesztést, az intézményközi együttműködést és a mobilitás előmozdítását. Ezeket tanulmányokra, gyakorlati képzésre és kutatásra vonatkozó integrált programok létrehozásával képzeli megvalósítani. A Bolognai folyamattal az oktatásban 3. ciklusként bevezették a doktori képzést, mely 3-4 éves nappali rendszerű tanulmányokat jelent. Ennek a ciklusnak a lényege, hogy eredeti kutatások végzésével bővítsék ismereteiket a hallgatók, résztvevői pályakezdő kutatóknak tekintendők. A bolognai folyamat által lehetőség nyílt a határokon átnyúló tanulásra, egyre több közös oklevelet adó programot dolgoznak ki Unió-szerte. A program legfőbb tulajdonságai, hogy ezeket több intézmény együttesen dolgozza ki és hagyja jóvá, a hallgatók hosszabb időszakokat töltenek a partnerintézményeknél, azokat a vizsgákat, melyek a partnerintézménynél sikeresen tett le a hallgató, a többi intézménynél is teljes mértékben és automatikusan elismerik, a tantervet és az okleveleket közösen készítik és bocsátják ki a partnerintézmények. A bolognai folyamat legfőbb célja egy olyan Európai Felsőoktatási térség létrehozása, amely elősegíti a hallgatói és oktatói mobilitást Európában és a világ más részein, valamint nemzetközileg versenyképes. Ennek megvalósítása érdekében igyekszik összehangolni a tagállamok oktatási rendszereit, hogy összehasonlíthatóbbak, összeegyeztethetőek és jobb minőségűek legyenek. Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram által az Európai Bizottság is sokban támogatja a bolognai folyamatot, bízva hogy ezáltal az európai felsőoktatás modernebb lesz. A Bizottság a bolognai folyamat eddigi munkáját eredményesnek találta és úgy gondolja, hogy ezentúl a hangsúlyt az intézményi és szakterületi munkára kell fordítani. A Bizottság azt is megállapította, hogy az Európai egyetemek hatalmas potenciállal rendelkeznek, és ez még sincs megfelelőképpen kihasználva így felsorolta azokat a területeket, ahol változtatásra, fejlesztésre van szükség. A következő javaslatokkal állt elő a Bizottság: 

Emelni kell az olyan diplomások arányát, akik legalább egy félévet külföldön vagy

a gazdaságban töltöttek. 

Lehetővé kell tenni a hallgatóknak, hogy a nemzeti kölcsönöket és támogatásokat

attól függetlenül használhassák fel, hogy az Unió melyik országának intézményében tanulnak vagy kutatnak.

13



Össze kell hangolni az egyetemi képesítések és a szakképesítések elismertetési

eljárásait (ebben a vonatkozásban nagy előrelépés az EKKR kialakítása), valamint meg kell könnyíteni az európai végzettségek Európán kívüli elismerhetőségét. 

A kutatói pályafutás részeként indokolt nagyobb hangsúlyt fektetni a szellemi

tulajdon, menedzsment, kommunikáció, hálózattervezés, vállalkozás és csapatmunka terén indított képzésekre. 

Lehetővé kell tenni a tanulásban való nagyobb arányú részvételt idősebb korban,

ezáltal felelve meg az európai munkaerővel szemben támasztott új képességek iránti szükségleteknek és biztosítva, hogy az egyetemek képesek legyenek alkalmazkodni Európa öregedő népességéhez. 

A nemzeti tandíj- és támogatórendszereket olyan szempontból felül kell vizsgálni,

hogy az jobban összpontosítson a kimeneti eredményekre, és nagyobb felelősséget adjon az egyetemeknek a saját hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságuk terén, különösen a kutatásban. 

Nagyobb autonómia és felelősség biztosítása az egyetemeknek, hogy gyorsan

reagálhassanak a változásokra. Ez lehetővé tenné a tantervek új fejleményekhez való igazításának gyorsabb megvalósítását, többek között a tudományágak közötti szorosabb kapcsolatok kiépítése, és az egyes tudományágak közötti szorosabb kapcsolatok kiépítése, és az egyes tudományágak helyett az átfogó kutatási terültekre (pl. megújuló energiaforrások, nanotechnológia) történő összpontosítás révén.11 A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa az egyes egyetemek modernizációját, melyet közösségi források által készül megtenni, ilyen támogatási programok például az egész életen át tartó tanulás programja, a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a strukturális alapok. A Bolognai folyamatban nem csak az Európai Unió 27 tagállama vesz részt, hanem rajtuk kívül a folyamat részese még Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, BoszniaHercegovina, Grúzia, Horvátország, Izland, Kazahsztán, Liechtenstein, Macedónia, Moldova, Montenegró, Norvégia, Oroszország, Örményország, Svájc, Szentszék, Szerbia, Törökország és Ukrajna.12

11

Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái – Oktatási és képzési politika, p.415-440, Budapest, Akadémia Kiadó 12 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (2010): A bolognai folyamat http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/bolognai-folyamat/bolognai-folyamat letöltés ideje: 2012-04-12 15:15

14

I.5. Az „Európa 2020” stratégia az oktatásban A Bizottság „Európa 2020” néven új politikai stratégiát javasol a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi kohézió növekedésének támogatása érdekében. Az Európai Unió jelenleg átalakuláson megy keresztül, amit főleg a világban is végbemenő változásoknak köszönhet, például a globalizációnak, az éghajlatváltozásnak és a népesség elöregedésének. A 2008-ban lejátszódó pénzügyi válság megnehezítette az Unió tagállamai által megvalósított gazdasági és társadalmi fejlődést. Annak érdekében, hogy az Európai Unió biztosítani tudja a fenntartható fejlődést a jövőben, a 2010-ben megindult gazdasági fellendülést reformok sorozatának kell kísérnie. A program hét kiemelt kezdeményezésének egyike a Mozgásban az ifjúság kezdeményezés, amely többek között az oktatási rendszer teljesítményének javítását, a formális és az informális tanulást, a tanulók és kutatók mobilitását, továbbá a fiataloknak a munkaerőpiacra való belépését teszi lehetővé.13 A stratégia célul tűzte ki, hogy az iskolából kimaradók arányát a jelenlegi 15%-ról 10% alá csökkenti, és a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők arányát pedig a mostani 31%-ról 40%-ra növeli a 30-34 éves korosztály körében, valamint hogy a végzett hallgatók legalább 20%-a rendelkezzen külföldi tapasztalattal tanulmányai befejezésekor.14 A „Mozgásban az ifjúság” említett céljainak megvalósítása érdekében az EU az oktatást és a képzést hozzá kívánja igazítani a fiatalok szükségleteihez, több fiatalt kíván arra buzdítani, hogy az uniós ösztöndíjak kínálta lehetőségekkel élve tanuljon vagy végezzen szakmai gyakorlatot külföldön, arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy hozzanak

intézkedéseket

megkönnyítésére.

az

oktatás

és

az

elhelyezkedés

közötti

átmenet

15

13 Európai Unió: Európa 2020: az Európai Unió növekedési stratégiája http://europa.eu/legislation_summaries/employment_and_social_policy/eu2020/em0028_hu.htm letöltés ideje:2012-04-12 15:44 14

Európai Bizottság (2010): A Bizottság közleménye, Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, p.35. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF letöltés ideje: 201204-12 15:47 15 EU vonal (2012): EU 2020 stratégia szociálpolitikai célkitűzései http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=41 letöltés ideje: 2012-04-12 15:54

15

II. fejezet Egész életen át tartó tanulás programja (LLP)

II.1. A programról jellemzői Az Európai Parlament és Tanács 1720/2006/EK határozata szerint 2007-től az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató Leonardo da Vinci programja összevontan, egyetlen programként, az egész életen át tartó tanulás program keretében működik tovább. Ettől az összevonástól az EU várakozásai szerint a képzés különböző területei és szintjei között nagyobb lesz az összhang, javul az együttműködés, hatékonyabb és egyszerűbb lesz a lebonyolítás. Ez a program gyerekkortól az időskorig teljes mértékben lefedi az életen át tartó tanulást. A program tiszteletben tartja a tagállamok önálló hatáskörét

az

oktatáspolitikában,

képzési

rendszereiket,

kulturális

és

nyelvi

változatosságukat és csak támogatja, kiegészíti a tagállamok által tett intézkedéseket. Az egész életen át tartó tanulás programjának célja, hogy hozzájáruljon a minőségi tanulás fejlesztéséhez, támogassa az innovációt és minél magasabb teljesítmény elérését az oktatásban. A program el szeretné érni, hogy korosztálytól és társadalmi rétegtől függetlenül mindenki rész vegyen az egész életen át tartó tanulásban. Céljai között szerepel, hogy javítsa a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló források minőségét, hozzáférhetőségét és vonzerejét, és hogy a program által segítse az emberi jogok és demokrácia megértését, az európai állampolgársági tudat megerősítését és más kultúrák iránti toleranciát. Fokozni szeretné a versenyképességet, kreativitást és foglalkoztathatóságot, valamint támogatni a nyelvtanulást, a nyelvi sokszínűséget és az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában. Lehetőséget szeretne adni a diákoknak, tanároknak, oktatási szolgáltatóknak az egyéni mobilitásra, valamint elő szeretné segíteni a nemzetközi együttműködést két vagy több különböző országban lévő oktatási intézmény között. Céljai között szerepel egy tematikus szakmai hálózat létrehozása is. A programban az Európai Unió tagállamain kívül részt vehetnek az Európai Szabadkereskedelmi Társaság azon országai, melyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek - úgymint Izland, Liechtenstein és Norvégia - a Svájci Államszövetség országai, valamint a Nyugat-Balkán tagjelölt és potenciális tagjelölt országai is a Közösségi

16

programokban való részvételükre vonatkozó szabályokkal és megállapodásokkal összhangban. A program kedvezményezettjei: 

tanulók, hallgatók, szakképzésben részt vevők és felnőtt tanulók;



az oktatási személyzet tagjai;



a munkaerőpiacon jelen lévő személyek;



a program keretében tanulási lehetőségeket biztosító intézmények és szervezetek;



a rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és

nemzeti szinten; 

vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a

kereskedelmi szervezeteket és a kereskedelmi és iparkamarákat; 

orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;



a résztvevők, szülők és tanárok szövetségei;



kutatóközpontok és szervek;



nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek

A program irányítását a Bizottság és a nemzetközi irodák végzik, melyek felelőssége, hogy bizonyos típusú projekteket ők válasszanak ki, valamint elősegítsék azokat a projekteket, melyek a magánszemélyek mobilitásával és a két- vagy többoldalú partnerséggel foglalkoznak. A program megvalósításában a Bizottságnak az EU tagállamainak képviselőiből álló irányítóbizottság nyújt segítséget. Az egész életen át tartó tanulás program hat alprogramból áll, amelyek közül négy ágazati program – a Comenius, az Erasmus, a Leonardo da Vinci és a Grundtvig - valamint a traszverzális programok és a Jean Monnet program működik. A program végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keret 6,97 milliárd euró a program teljes időtartamára. Az ágazati programok számára elkülönített minimális összegek arányos eloszlása a következőképpen alakul: 13% a Comenius, 40% az Erasmus, 25% a Leonardo da Vinci és 4% a Grundtvig program számára. A Bizottság a program teljes ideje alatt, rendszeresen ellenőrzi és értékeli az integrált program végrehajtását a tagállamok segítségével. A tagállamoknak rendszeresen kell

17

jelentéseket benyújtaniuk a Bizottság számára a program megvalósításával és kapcsolatban és annak hatásainak értékeléséről. 16

II.2. Comenius program A Comenius program az oktatás első szakaszára, az érettségi előtt lévő időszakra összpontosít. Pályázati lehetőségeket kínál minden közoktatási intézménynek az óvodától a középiskoláig. Nem csak a tanulókat és az iskolák oktatóit, de a szülői szervezeteket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, üzleti szektort és a társadalmi partnereket is érinti a program. 17 A Comenius célul tűzte ki, hogy megértesse és megismertesse az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget és ennek értékeit a fiatalokkal és az oktatási személyzettel és hogy hozzásegítse a fiatalokat a személyes fejlődésükhöz és olyan alapvető készségek és ismeretek elsajátításához, melyek hozzájárulnak jövőbeli foglalkozatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz. Operatív célkitűzéseihez tarozik a közoktatás minőségéi javításának elősegítése, a nyelvtanulás ösztönzése, a mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése a tanulók és az oktatási személyzet számára, az iskolák közötti partnerség számának növelése és minőségének javítása, valamint annak elérése, hogy legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben. Támogatni szeretné az információs és kommunikációs technika alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztését, valamint javítani szeretné a tanárképzés minőségét. Céljai közé tartozik, hogy támogassa a pedagógiai módszereket, az iskolavezetést, a hátrányos helyzetű csoportokat és fel szeretné venni a harcot az iskolai leszakadás ellen. Támogatott tevékenységek: 

mobilitás, például a tanulók és a személyzet cseréje



iskolák közötti partnerségek kialakítása, közös tanulási projektek kidolgozása

céljából

létrejövő

„Comenius

iskolai

partnerségek”,

vagy

a

„Comenius-Regio

16

Európai Unió: Europa – Az uniós jogszabályok összefoglalói - Az egész életen át tartó tanulás programja, 2007–2013 http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/general_framework/c11082_hu.htm letöltés ideje: 2012-03-12 14:24 17

Tempus Közalapítvány: Comenius http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=577 letöltés ideje: 2012-03-12 14:56

18

partnerségek”, amelyeket az iskolai oktatásért felelős intézmények a régiók közötti, különösen a határ menti régiók közötti együttműködés fejlesztése érdekében hoznak létre; 

többoldalú projektek a bevált gyakorlatok elterjesztésére és elősegítésére, a

tapasztalatok cseréjére, illetve új képzések vagy tananyagok kidolgozására; 

többoldalú hálózatok, amelyek célja az oktatás fejlesztése, a bevált gyakorlatok és

innováció elterjesztése, a partnerségek és projektek támogatása, valamint az igényfelmérés fejlesztése; A program résztvevői: A Comenius program kedvezményezettjei a közoktatásban résztvevő tanulók a középfokú oktatás végéig, a közoktatási intézmények az óvodától a középfokú oktatás végével bezárólag, ezen intézmények tanárai és egyéb közoktatásban dolgozó szakember, olyan szövetséges, nonoprofit szervezete, nemzeti hatóságok és egyéb szervezetek, melyek a közoktatásban érintettek. A programban részt vehetnek még azok a személyek és intézmények, melyek az oktatás és képzés szervezéséért, biztosításáért felelősek regionális és nemzeti szinten, valamint az egész életen át tartó tanulás témakörében dolgozó kutatóközpontok és szervezetek, a felsőoktatási intézmények és orientációs, tanácsadó és információs szolgáltatást nyújtó szervezetek.18 A Comenius program költségvetésének legalább 80%-át a mobilitás és a partnerségek támogatására fordítják.

II.3. Leonardo da Vinci program A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság által 1994-ben indított együttműködési program, mely a szakképzésre koncentrál. A program első szakasza 1999 december 31-én zárult le, mely a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációjára és az európai uniós szakképzési politika megvalósítására koncentrál. 2007-ben a Leonardo da Vinci program beépült az egész életen át tartó tanulás programba és fókusza a felsőoktatáson kívüli szakképzésre irányul. A program célul tűzte ki az európai polgárok támogatását, hogy azok részt vegyenek olyan képzéseken, melyek által el tudnak sajátítani olyan készségeket és képesítéseket, 18 Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató – II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek p.4. http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call10/part2_hu.pdf letöltés ideje: 2012-03-13 14:17

19

amik később megkönnyítik munkavállalói esélyeiket az európai munkaerőpiacon. Célja még, hogy javítsa a szakoktatási és – képzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségét és támogassa az e téren megvalósuló innovációkat. Operatív célkitűzései közé tartozik, hogy javítsa a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitását és növelje ennek mennyiségét azzal a céllal, hogy a vállalkozásokban a gyakorlatok száma az egész életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi 80 000-re növekedjen. Javítani szeretné az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, vállalkozások, szociális partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködést és növelni akarja ennek mennyiségét. Elősegíteni tervezi az innovatív gyakorlatok fejlesztését a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és –képzés terén, valamint át akarja adni – többek között egyik részt vevő országból a többi országba – e gyakorlatot. Operatív célja még, hogy javítsa a képesítések és kompetenciák – köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek - átláthatóságát és elismerését. Ösztönözni akarja a modern idegen nyelvek tanulását és támogatni az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztését. Minden olyan szervezet pályázhat a Leonardo da Vinci programban való részvételre, mely a szakképzés valamilyen szintjén tevékenykedik, a szakoktatásban részt vesz, annak szintjétől függetlenül. Ilyenek a felsőoktatást kivéve azon intézmények, szervezetek, melyek a szakképzés területén oktatnak képzenek; a szakképzésbe bekapcsolódó egyesületek, szövetségek (hallgatói – oktatói szövetségek, szülői-szervezetek stb.); vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kamarákat és más érdekképviseleti szervezeteket is (pl. munkaadói, munkavállalói szervezetek);

az

egész

életen

át

tartó

tanulás

szempontjaihoz

kapcsolódóan

pályatanácsadással és információ-nyújtással foglalkozó szervezetek. Pályázhatnak az egész életen át tartó tanulás szempontjaihoz kapcsolódóan pályatanácsadással és információnyújtással foglalkozó szervezetek és az egész életen át tartó tanulás szempontjait felölelő szakapolitika és működési irányelveit alakító testületek helyi, regionális és nemzeti szinten; olyan kutatóintézetek, melyek az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkoznak. Pályázatot nyújthatnak be munkavállalók és munkanélküliek is; a szakképzési rendszer kialakításáért és a szakpolitikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten valamint nonprofit és civil szervezetek, önkéntes testületek.

20

A program költségvetésének legalább 60%-át a mobilitási és partnerségi intézkedések támogatására fordítják.19

II.4. Grundtvig program A Grundtvig program a

felnőttek képzésére koncentrál, hogy azok fejleszthessék

készségeiket, képességeiket és ezt a képzések és a tanulási mobilitás pénzügyi támogatásával kívánja elérni. A program célja, hogy európai együttműködési tevékenységek révén elősegítse a felnőttoktatás európai dimenziójának kialakulását. Célja még, hogy javítsa és mindenki által hozzáférhetővé tegye a felnőttoktatást, ezáltal a felnőtt tanuló munkaerő-piaci esélyei, életminősége javuljon, megismerkedjen más kultúrákkal és aktív tagja lehessen a társadalomnak. A program által azok a személyek tekintendők felnőttnek, akik betöltötték 25. életévüket vagy olyan 16-24 év közötti fiatalok, akik nem részesülnek sem középfokú sem felsőfokú képzésben. A Grundtvig program az iskolát alapfokú végzettséggel vagy végzettség nélkül elhagyó felnőttek képzésén kívül támogatja a tanárokat, oktatókat, valamint a felnőttképzési központok és egyesületek, tanácsadó és információs szolgálatok, nem kormányzati szervezetek, vállalatok, önkéntes csoportok és kutatóközpontok személyzetét.2021 A program szakmától független, általános ismeretek elsajátítását támogatja. Célja, hogy javítsa a képzések minőségét és növelje a tanulók és a felnőttoktatásban dolgozó tanárok és oktatószemélyzet mobilitását, valamint elérni, hogy 2013 évente legalább 7000-en részesülhessenek külföldi felnőttoktatásban. Biztosítani kívánja a felnőttoktatás elérhetőségét a társadalom peremén élők, különösen az idősebbek, valamint az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők számára és javítani szerezné a felsőoktatási szervezetek közötti együttműködést. Célja még, hogy fejlessze az innovatív felsőoktatási és irányítási gyakorlatot, valamint ösztönözze ennek széleskörű alkalmazását. Támogatni kívánja az IKT-alapú oktatási tartalmak, szolgáltatások és gyakorlat terjedését, valamint 25 000-re növelni a felnőttoktatásban részesülő személyek számát 2013-ig. 19

Tempus Közalapítvány: Leonardo da Vinci http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579 letöltés ideje: 2012-03-12, 17:23 20

Tempus Közalapítvány: Grundtvig http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=580 letöltés ideje:2012-03-12 18:36 21 Európai Parlament: Grundtvig: program a felnőttoktatásban résztvevők részére http://www.europarl.hu/view/hu/ifjusag/palyazatok/Gruntvig.html;jsessionid=7064C0ED231242B236001CF 57A8298CE letöltés ideje: 2012-03-12 18:41

21

A Grundtvig programban részt vesz az Európai Unió 27 tagállama, az Európai Unióhoz társult ország (Törökország), a három EFTA ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia), valamint Horvátország és Svájc. A program kedvezményezettjei a felnőttoktatásban tanulók; a felnőttoktatásban oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, akár formális, nem formális vagy informális oktatást végeznek és ezen intézmények vagy szervezetek tanárai és egyéb munkatársai; a felnőttoktatásban dolgozók alap- vagy továbbképzésében részt vevő szervezetek; a felnőttoktatásban érintett személyek szövetségei és képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is. A program résztvevői még a felnőttoktatás bármely vonatkozásával kapcsolatban orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek; a felnőttoktatás bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten; a felnőttoktatás

kérdéseivel

foglalkozó

kutatóközpontok

és

szervezetek;

valamint

vállalkozások, nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, civil szervezetek és a felnőttoktatással foglalkozó felsőoktatási intézmények.22 Az elmúlt évtizedben a program 370 millió eurót ruházott be a felnőttoktatási ágazatba, 17 000 támogatást nyújtott szervezeteknek, amelyek összesen körülbelül 500 000 résztvevőt vontak be.

II.5. Transzverzális program A transzverzális program ösztönözni kívánja az európai együttműködést azokon a területeken, amelyek egynél több szektorális programot érintenek, és hozzá kíván járulni a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek átláthatóságához, minőségük javításához. A transzverzális program keretein belül csak akkor lehet pályázni, ha a megvalósítani kívánt tevékenység több oktatási ágazatra is kiterjed. A transzverzális programok csoportjába 4 kulcstevékenység tartozik. Ezek olyan kulcstevékenységek, melyek a 4 alprogram tevékenységei között is megtalálhatóak. Kulcstevékenységei közé tartozik a szakpolitikai együttműködés és innováció az egész életen át tartó tanulás terén; a nyelvtanulási lehetőségek fejlesztése és a nyelvi tudatosság ösztönzése; az IKT-alapú innovatív tartalom, szolgáltatásos, pedagógiák és gyakorlat 22 Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató – II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek p.13-14. http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call10/part2_hu.pdf letöltés ideje: 2012-03-13 14:17

22

fejlesztésének támogatása valamint a bevált gyakorlatok eredményeinek kiaknázása, terjesztése és cseréje. Konkrét célja, hogy előmozdítsa az európai együttműködést két vagy több alprogramot lefedő területen, valamint javítsa a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek minőségét és átláthatóságát. Operatív célok: 

az európai szintű politikafejlesztés és együttműködés támogatása az egész életen át

tartó tanulás terén, különösképpen a lisszaboni, a bolognai és a koppenhágai folyamat és azok utódaival összefüggésben 

megfelelő mennyiségű és minőségű, összehasonlítható adat, statisztika és elemzés

szolgáltatása az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztására, valamint ennek célkitűzései irányába tett haladás nyomon követése, és a különleges figyelmet igénylő területek meghatározása 

a nyelvtanulás előmozdítása és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása



az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a

szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása 

az egész életen át tartó tanulás programja eredményeinek széles körben történő,

megfelelő elismerésének, bemutatásának és alkalmazásának biztosítása23

II.6. Jean Monnet program A Jean Monnet programot 1990-ben hozta létre és indította be az Európai Bizottság. A program fő céljai, hogy ösztönözze az oktatási, kutatási és reflektív tevékenységeket az európai integrációs tanulmányok területén, valamint támogassa azon intézmények és szövetségek megfelelő skálájának felállítását, melyek az európai integráció kérdéseivel és az oktatással és képzéssel európai megközelítésben foglalkoznak. A célok elérésé érdekében a program ösztönzi az európai integrációs tanulmányokat az unión belüli és kívüli felsőoktatási intézményekben valamint támogatja az európai integráció

kérdésével

foglalkozó

felsőoktatási

szakemberek,

európai

polgárok,

23 Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató – II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek p.15. http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call10/part2_hu.pdf letöltés ideje: 2012-03-13 14:17

23

kulcsfontosságú európai intézmények előmenetelét, valamint az oktatás területén kimagaslóan teljesítő európai intézményeket. Támogatottak: A program résztvevői a Közösségben és azon kívül egy adott országban elismert felsőoktatási intézmények és olyan egyetemi tanárok és kutató szövetségek, akik ez európai integrációs folyamat tanulmányozásával foglalkoznak, valamint az oktatásban és képzésben érintett, európai szintű tevékenységet folytató európai szövetségek. A Jean Monnet program három kulcstevékenységet támogat. Ezek közül az első kulcstevékenység „Oktatás, kutatás és reflexió támogatása az európai integráció vonatkozásában a felsőoktatási intézmények szintjén világszerte”, mely által olyan többoldalú projekteket támogat, melyek célja , hogy többoldalú kutatócsoportokat hozzanak létre az európai integráció területén. A második kulcstevékenység támogatást nyújt az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának (bruges-i és natolini campus), az Európai Egyetemi Intézetnek (Firenze), az Európai Közigazgatási Intézetnek (Maastricht), az Európai Jogi Akadémia (Trier), a Különleges Nevelési Igényűek Oktatásának Fejlesztését Támogató Európai Ügynökségnek (Odense), az Európai Szakképzés Nemzetközi Központjának – CIFE (Nizza) működési és igazgatási költségeire. A harmadik kulcstevékenysége során támogatást nyújt olyan intézmények és szövetségek működésének segítésére, amelyek az egész életen át tartó tanulás programja keretébe tartozó területeken tevékenykednek.24 A program alapítása óta 68 országban 760 felsőoktatási intézményt támogatott, amelyek évente összesen 250 000 diáknak kínálják kurzusaikat az európai integrációs folyamatról.

24

Tempus Közalapítvány: Jean Monnet http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=582 letöltés ideje: 2012-03-13 15:57

24

III. fejezet Hallgatói mobilitás- tendenciák, motivációk, akadályok

III.1. Mobilitás a felsőoktatásban Rendkívül fontos először is tisztázni, hogy mit is jelent a tanulmányi mobilitás a felsőoktatásban. Mobilitáson azt értjük, amikor felsőoktatási, képzési vagy képzéshez kapcsolódó kutatásokhoz szervezett programokon való szervezett vagy egyéni részvétel céljából egy adott országból külföldre vagy külföldről az adott országba utazik a hallgató. Finanszírozás alapján háromféle mobilitást különböztetünk meg, a mobilitás lehet saját finanszírozású, ösztöndíjas illetve diákhitel segítségével létrejövő külföldi tanulmány. A pénzügyi támogatást magára vállalhatja nemzeti, nemzetközi szervezet, de akár egy hazai vagy külföldi vállalat is. Azt viszont tudni kell, hogy vállalti belső képzés miatt megvalósuló külföldi tanulmányok nem tartoznak a hallgatói mobilitási programok közé. A mobilitás célja alapján is három csoportot lehet felsorolni. Beszélhetünk diplomamobilitásról, melynek célja, hogy a hallgató egy külföldi felsőoktatási intézményben szerezzen felsőfokú végzettséget; létezik a kredit-mobilitás, mely során egy hazai intézményben tanuló hallgató, az itthoni rendszerbe illeszkedő, külföldön elvégzett tanulmányai által szerzett kreditjeit fogadtatja el; és a harmadik csoport a programmobilitás, ami a külföldi tanulmányok legtipikusabb formája, mely egy rövidebb idejű, ösztöndíjjal támogatott külföldi tanulmányt illetve kutatást foglal magában. A tehetséges hallgatók külföldi tanulmányainak támogatása egyfajta jövőbe való befektetéseként

is

értelmezhető.

Ezekkel

a

tanulmányutakkal

az

egyén

mind

személyiségében, mind tudásában, mind nyelvi készségeiben fejlődik, így értékesebb munkaerő-forrássá válik a munkaerő-piacon.25

III.2. Mobilitási politikák és stratégiák Már az egyetemek kialakulásának kezdeteikor, a középkorban is jellemző volt a felsőoktatásban hallgatók nemzetközi mobilitása, de ennek száma jelentősen a második világháború óta nőtt meg. Elsősorban a dekolonizációk után a régi gyarmatokon élő 25 Hatos Pál : Nemzetközi helyzetkép és európai tendenciák, az európai és nemzeti mobilitási programok; http://www.scholarship.hu/LinkClick.aspx?fileticket=KMHKhTkxi_Q%3D&tabid=144&language=hu-HU letöltés: 2012-03-19 15:30

25

lakosság fejlesztésének és felzárkóztatásának támogatására hozták létre a felsőoktatási mobilitáshoz biztosított ösztöndíj programokat. Ezekben az időkben ezen programok célja a nemzetközi együttműködés erősítése, az egyes országok közötti különleges kapcsolatok létesítése és fenntartása volt. Manapság a felsőoktatásbeli hallgatói mobilitásnak profitorientált céljai is vannak. Vincent – Lancrin csoportosítását követve 4 féle nemzetközi felsőoktatási politikát tudunk megkülönböztetni. A „kölcsönös megértés” (mutual understanding) politikája által az országok a világ felé való nyitottságot keresik, valamint nemzetközi politikai és üzleti hálózatok létrehozásával erősítik az országok közötti kapcsolatot. Ennek fő politikai eszközei a hallgatói mobilitási és az egyetemi partnerségi programok, valamint fejlesztési támogatási programok fejlett és fejlődő országok között. Ezen politika a mobilitás tudományos, kulturális, társadalmi és esetenként gazdasági fontosságára fekteti a hangsúlyt és nagyon fontosnak tarja az együttműködést. Jellemző példája Európában az Erasmus és Socrates program, melyek az európai polgárság eszményét, az egységes Európához való tartozás tudatát, Európai kulturális és nyelvi sokszínűségének megértését kívánta megerősíteni. A „magasan képzettek migrációja” (skilled migration) politikáját követők határozott középtávú gazdasági célt kívánnak megvalósítani azzal, hogy saját felsőoktatási képzésén keresztül magasan képzett külföldi diákokat akar saját munkaerőpiacára vonzani és így erősíteni

a

tudásalapú

gazdaságot

valamint

növelni

felsőoktatási

rendszerének

versenyképességét. Ezen stratégia fő eszközei az ösztöndíj programokon kívül a nemzetek felsőoktatásának nemzetközi marketingje, valamint a munkaerő-piaci és a vízumszabályok könnyítése. E stratégia legnagyobb elkötelezettjei a 90-es évektől Franciaország, Németország és a skandináv országok. A „jövedelemtermelő” (revenue generating) megközelítés magában foglalja az előbb említett célkitűzéseket és a felsőoktatást jövedelemtermelő exportágazattá alakítja ki, mely jövedelmet a felsőoktatásban tanuló diákoktól kíván beszedni tandíj formájában. E politikának is eszközei a felsőoktatás nemzetközi promotálása és a vízumkönnyítő intézkedések, valamint a külföldi hallgatóktól beszedett tandíj. Ezen megközelítés legfőbb követői az USA, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland. A „tudásépítő” (capacity-building) stratégia egyfajta importőr szemléletmódot foglal magában, mely találkoztatni szeretné az eddig fel nem fedezett keresletet a kapacitást igénylő minőségi felsőoktatással. Ez a politika az erőteljes hazai felsőoktatási kereslet kielégítését, a humánerőforrás fejlesztését saját felsőoktatási kapacitásának részleges vagy 26

teljes

hiányában

külföldről

csábított

tanárokkal,

oktatási

szakemberekkel,

köztisztviselőkkel kívánja pótolni, akiket ösztöndíjjal támogat az országában folytatott tanulmányaik során. Ezt a megközelítést Mexikóban, néhány európai OECD országban, valamint Délkelet-Ázsiában követik leginkább. 2627

III.3. Nemzetközi hallgatói mobilitás a világon III.3.1. Nemzetközi hallgatók megoszlása világszinten Az utolsó három évtizedben a nemzetközi hallgatók száma lényegesen megnőtt. Míg 1975-ben 0,8 millió fiatal vett részt külföldi felsőoktatásban, addig 2009-re ez a szám 3,7 millióra nőtt, ez több mint 4-szerese a korábbinak. Ez a növekedés az 1990-es években gyorsult fel a globalizáció hatására. Nagy különbségeket mutat világszerte, hogy egy országon belül a tanulók hány százaléka származik másik országból.

1. ábra: A felsőoktatásban tanuló nemzetközi hallgatók aránya országonként 2009-ben

Forrás:

(2011),

Education

at

a

Glance

2011,

1.19-es

ábra

http://www.oecd.org/dataoecd/61/5/48631550.pdf

Ahogyan a fenti ábra is mutatja, Ausztráliába érkezik a legtöbb külföldi hallgató, itt az összes felsőoktatásban tanuló diák 21, 6%-a származik egy másik országból, őt követi az 26

Hatos Pál : Nemzetközi helyzetkép és európai tendenciák, az európai és nemzeti mobilitási programok http://www.scholarship.hu/LinkClick.aspx?fileticket=KMHKhTkxi_Q%3D&tabid=144&language=hu-HU letöltés: 2012-03-19 15:30 27

Vincent-Lancrin, Stéhan: Key developments and policy rationes in cross border secondary education: Opportunities and Challanges, OECD 2004, 221-231; http://www.oecd.org/dataoecd/38/28/33730082.pdf letöltés: 2012-03-19 15:42

27

Egyesült Királyság, ahol ez az arány 15,3 %, aztán Ausztria következik a sorban 15,1%kal, majd 14,9%-kal Svájc, később 14,6%-kal Új-Zéland. Ezekkel ellentétben ez az arány Chilében, Lengyelországban, Észtországban és Szlovéniában kevesebb, mint 2%-ot mutat. 2. ábra: Az OECD országok felsőoktatásában a nemzetközi hallgatók megoszlása régiók szerint (2009)

Forrás: OECD (2011), Education at a Glance 2011, 1.18-as ábra http://www.oecd.org/dataoecd/61/5/48631550.pdf

A külföldön tanuló hallgatók 77%-a valamelyik OECD ország felsőoktatási intézményében folytat tanulmányokat. A legtöbb külföldi képzésben részt vevő tanuló Kínából, Indiából és Dél-Koreából származik, az ázsiai hallgatók száma csaknem 52%-a az összes külföldi oktatásban részesülő fiatalnak. A legtöbb hallgató tudásuk és nyelvi készségeik

fejlesztése,

valamint a

globalizált

munkaerő-piacon

való

könnyebb

elhelyezkedés miatt választja egy másik országban történő képzésben való részvétel lehetőségét. Az OECD országok tömegesen vonzzák a mobil hallgatókat - minden 5 hallgatóból 4 ezen országok valamelyikében tanul, - mely hallgatók 32%-a maga is valamelyik OECD ország állampolgára. Koreai (4,8%), német (3,6 %), és francia (2,1%) hallgatók képviselik a legnagyobb csoportot azon OECD országból származó mobil hallgatók közül, akik egy másik OECD országban tanulnak, őket követi Kanada (1,8%), Japán (1,8%) és az Amerikai Egyesült Államok (1,8%). Az OECD országok közül elmondható, hogy Kínában

28

van a legtöbb mobil hallgató, 18, 2% az összes külföldön tanuló OECD államból származó hallgató közül (ez a szám 19,5 %-ra növekszik, ha Hong-Kong-ot is kínainak vesszük). Kétségtelen, hogy a legtöbb mobil hallgató valamelyik ázsiai országból származik. Ezen tanulók legkedveltebb cél-országai Ausztráliai, Japán és Korea, ahol a külföldi hallgatók 75%-át ők teszik ki. Az OECD területén az európai mobil hallgatók alkotják a második legnagyobb csoportot 24,4%-kal, őket követi Afrika 10%-kal, Dél-Amerika és a Karibi térség 6%-kal és Észak-Amerika 3,7%-kal. III.3.2. Hova mennek tanulni a mobil hallgatók Hat ország- Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok – fogadta több, mint a felét a világ összes külföldön tanuló hallgatójának 2009-ben. Az Amerikai Egyesült Államoknál nagy zuhanás érzékelhető, mint leginkább kedvelt cél ország a mobil hallgatók között, 2000 és 2009 között 23%-ról 18%-ra esett ez az arány a világpiaci megoszlásban. Az Ausztráliát és Új-Zélandot cél országként választó hallgatók száma 2%-kal nőtt az elmúlt időszakban, csakúgy mint az Orosz Federációt választóké, mely fontos résztvevője lett a nemzetközi oktatási piacnak. A szociális és oktatási hatásai mellett, a külföldön tanulás jelenségének gazdasági hatásai is vannak. Néhány OECD országban már látszanak a specializálódás jelei egyes általuk kínált oktatási programoknál, és az oktatás nemzetköziesítésének feltehetően növekvő hatása van a szolgáltatások fizetési mérlegére a tandíjak és a nemzetközi hallgatók háztartási fogyasztásainak köszönhetően. Még ha az utóbbi öt évben 2%-kal vissza is esett a részesedésük a világ mobil hallgatóiból, az európai országok 38%-kal még mindig vezetik a legkedveltebb cél országok listáját, őt követi Észak-Amerika 23%-kal. Mindemellett a legnagyobb növekedést mutató régiók Ázsia, Óceánia, Dél-Amerika, és a Karibi vidék, egyetemeik nemzetköziesítését tükrözve az országaik növekvő csoportjában. Az 5 legnépszerűbb cél ország 2009-ben a következők voltak: az Amerikai Egyesült Államok, mely az összes külföldi hallgató 18%-át szerezte meg, majd őt követte az Egyesült Királyság 10%-kal, a következők Ausztrália, Franciaország és Németország 7%kal. További főbb célpontok Kanada 5%-kal, Japán és az Orosz Federáció 4%-kal, valamint Spanyolország 2%-kal. A hallgatóknál az egyik legalapvetőbb tényező a cél ország kiválasztásánál a nyelv, amit az adott országban beszélnek. Azok az országok, melyeknek anyanyelve széles körben beszélt és olvasott (például angol, spanyol, francia, német és orosz) egyértelműen 29

vezetik a legkedveltebb célországok listáját. Az angol nyelvű célországok dominanciája, úgymint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Kanada nagy hatással van az angol világnyelvvé válására. A nem angol anyanyelvű országok növekvő számban kínálnak angol nyelvű kurzusokat, ezzel téve vonzóvá a képzésüket a külföldi hallgatók számára. A külföldi hallgatók kis számban választották a humán szakokat, inkább szociális tudományokat, üzletet és a jogot tanultak a fogadó intézményben. Az üzleti tanulmányok, programok vonzzák a legtöbb külföldi hallgatót, ez 22 országból 14-nél így van a nemzetközi hallgatók beszámolása alapján. Ausztráliában, Észtországban, Hollandiában és Portugáliában az összes nemzetközi hallgató körülbelül fele hallgat órákat ezeken a fent említett területeken, és Franciaország képviseli a legnagyobb arányt ezeknél a tantárgyaknál, ott a mobil hallgatók 40%-ka ezen területek valamelyikén tanul. Németországban, Izlandon, Új-Zélandon, Norvégiában, Svédországban, Svájcban és az Amerikai Egyesült Államokban a nemzetközi hallgatók 15%-át a természettudományok vonzzák. Németországban a természettudományokat hallgatók nagy aránya valószínűleg az ország erős hagyományát tükrözi ezen a területen. A nem angol nyelvű országokban a hallgatók leginkább oktatási, humán és művészeti terülteken tanulnak, ezeket a terülteket részesíti előnybe a hallgatók 45%-a Izlandon, 20%-a Ausztriában, Németországban, Norvégiában, Japánban, Svájcban, Szlovákiában és Törökországban.

3. ábra: A nemzetközi tanulók országonkénti eloszlásának trendje (2000, 2009)

Forrás: (2011), Education at a Glance 2011, 1.21-es ábra http://www.oecd.org/dataoecd/61/5/48631550.pdf

Ahogy az ábrán is látható, számos országban esés volt tapasztalható a nemzetközi tanulók számában az évtized első felében. A leginkább feltűnő csökkenés az Amerikai

30

Egyesült Államokban volt észlelhető, mely 2000-ben négyből legalább egy hallgató tanulási célpontja volt, de ez 2009-re ötből kevesebb, mint 1-re esett vissza. Németország részesedése 2 százalékponttal, az Egyesült Királyságé 1 százalékponttal és Belgiumé is egy százalékponttal esett vissza. Ezekkel ellentétben az Orosz Federáció piaci részesedése lenyűgöző növekedést mutat majdnem 2 százalékpontosat, ezzel fontos résztvevőjévé válva a nemzetközi oktatási piacnak. Ausztrália és Új-Zéland részesedése is 2 százalékpontos növekedést mutat és Korea, valamint Spanyolország is több mint egy százalékponttal nőtt. Az Amerikai Egyesült Államok részesedésének feltűnő esése valószínűleg a célországok számának növekedésének, és az ázsiai-csendes-óceáni térség nemzetközi felsőoktatás területén lévő növekvő aktívságának köszönhető.

III.3.3. Hány nemzetközi hallgató marad a fogadó országban tanulmányaik befejezése után Több OECD ország megkönnyítette a bevándorlási politikáját, ezzel bátorítva a nemzetközi hallgatókat időleges vagy állandó tartózkodásra országaikban, így cselekedett például Ausztrália, Kanada, Finnország, Franciaország, Új-Zéland és Norvégia. Nagyon sok hallgató él a szabad mozgás lehetőségével, ez különösképpen jellemző az Európai Unióra, ahol a hallgatóknak nincs szükségük engedélyre, hogy abban az országban maradjanak, ahol tanulmányaikat végezték. Átlagosan a nemzetközi hallgatók 25%-a - akik nem újították meg a tanulmányi engedélyüket – változtatják meg hallgatói státuszukat a fogadó országban, főleg elhelyezkedéssel kapcsolatos okok miatt. Sok oka van annak, hogy a nemzetközi hallgatók miért maradnak a fogadó országban tanulmányaik befejezése után. Ilyenek lehetnek például, hogy több elhelyezkedési lehetőséget találnak, mint a származási országban, könnyen be tudnak illeszkedni a fogadó ország társadalmába, és előnyt jelenthet a külföldön szerzett szakmai gyakorlat a jövőbeni karrierjüknél, amikor visszatérnek majd a szülő hazájukba, vagy ha harmadik országba költöznek. Sok ország segítséget nyújt a nemzetközi hallgatóknak a társadalomba való beilleszkedésben. Norvégiában és Finnországban ingyenes nyelvi kurzusokat ajánlanak a tanulóknak,

Ausztráliában,

a

Cseh

Köztársaságban,

Japánban,

Norvégiában

és

Svédországban szakmai gyakorlatokat, vagy részmunkaidős állásokat kínálnak nekik. A tartózkodási arány átlagosan 25% azoknál a nemzetközi hallgatóknál, akik nem újították meg tanulói engedélyüket 2008-ban vagy 2009-ben, és ez az arány a 25%-ot is 31

meghaladja Ausztráliában, Kanadában, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában.

4. ábra: A fogadó országban maradó külföldi tanulók aránya az OECD egyes országaiban (2009)

Forrás: OECD (2011), Education at a Glance 2011, 1.22-es ábra, elérhető: http://www.oecd.org/dataoecd/61/5/48631550.pdf

A fenti ábra azoknak a hallgatóknak az arányát mutatja, akik úgy döntöttek, hogy megváltoztatják hallgatói státuszukat és abban a külföldi országban maradnak, ahol tanulmányaikat végezték. Az összes országban elérthető adatok szerint ez a maradási arány magasabb, mint 17%, de Kanadában, Franciaországban és a Cseh Köztársaságban ez meghaladja a 30%-ot. Azoknál az országoknál, ahol ez az arány ilyen magas, általában összefügg a bevándorlási politikájukkal, ők maradásra bátorítják a nemzetközi hallgatókat engedményeket nyújtva nekik. Átlagosan azoknak a külföldi hallgatókat, akik megváltoztatják státuszukat, 74%-a ezt elhelyezkedési okokból teszi.28

III.4. Nemzetközi hallgatói mobilitás Európában: előzmények, főbb tendenciák Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi hallgatói mobilitás a felsőoktatási-politika meghatározóan fontos része lett. A II. világháború után Európában az egyetemek és akadémiák közötti nemzetközi együttműködés megszakadt a politikai ellentétek miatt, ezen együttműködések újraindításának folyamatai már az 1950-es években elkezdődtek, de az európai hallgatói mobilitás nagyobb lendületet csak közel harminc évvel később, az 1980as években, mobilitási támogatási programok létrehozásával kapott. Nagy lépést jelentett, 28

International student mobility highlights in the OECD’s Education at a Glance 2011, http://globalhighered.wordpress.com/2011/09/13/international-student-mobility-highlights-in-the-oecdseducation-at-a-glance-2011/ letöltés: 2012-03-20 10:45

32

mikor 1987-ben elindították az Erasmus programot, melyhez később, a kilencvenes évek közepétől már az európai keleti blokk országai is csatlakoztak. Eredetileg azzal a céllal hozták létre a programot, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók legalább 10%-a végezze tanulmányait egy ideig egy külföldi intézményben. A kilencvenes évek végére az európai hallgatói mobilitás bázisává az Unió támogató programjai (Erasmus, Comenius) váltak. Az igazi áttörést azonban a bolognai folyamat elindítása és az Európai Felsőoktatási Térség létrehozása jelentette. A felsőoktatás szereplői szerint a külföldön szerzett tanulmányainak nem csak egyéni, de társadalmi, gazdasági és kulturális előnyei is vannak. A hallgatói mobilitás elősegítésének egyik fő oka, a nemzetközi munkaerő-piaci mobilitás megkönnyítése volt. Ezt az EFT törekvései alapján az európai képzési rendszerek összehangolásával és a külföldön szerzett végzettségek kölcsönös elismerésével próbálták meg elérni. Megfigyelhető viszont, hogy ezen programok nem mindig valósítják meg a kívánt célokat, ugyanis a hallgatók többsége a mai napig inkább a nemzeti munkaerőpiacon keres és tölt be állást. Ez az elitoktatás és a tömegoktatás problematikájára vezethető vissza, azok a diplomások, akik főleg a hazai munkaerő-piacon tudnak elhelyezkedni valószínűleg a tömegoktatás keretein belül szerezték meg végzettségüket, még a legnevesebb egyetemeken diplomázó fiatalok azok, akik a nemzetközi munkaerőpiacon fogják kamatoztatni tudásukat. Az elmúlt évtizedben a hallgatói mobilitás képe meghatározó változáson ment keresztül. 1999 és 2007 között a mobil hallgatók száma egyértelmű növekedést mutatott. Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyan csak átmeneti hatásról van szó, de a bolognai folyamat bevezetése után számos országban csökkent a külföldön tanulók száma. Megfigyelhető, hogy az évek során kialakult a jellemzően küldő és fogadó országok csoportja. A fogadó országok általában azok, ahol a hivatalos nyelv a világnyelvek valamelyike és elismert felsőfokú oktatási intézményekkel rendelkeznek, viszont ezen országok hallgatóiról elmondható, hogy ők pedig kevésbé mobilisak. Ilyenek általában a nyugati országok, úgy mint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország. Elmondhatjuk a mobilitás általában keletről nyugatra történik, ez a fejlettség, a képzés színvonalának és a nyelv különbözőségéből adódik.

Európában ilyen kifejezetten fogadó országok az

Egyesült Királyság, Németország és Franciaország.29

29

Kasza Georgina: Helyzetkép a nemzetközi hallgatói mobilitásról – Jellegzetességek és problémák a Diplomás kutatás 2010 eredményeihez kapcsolódva; http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/Pages177_192_Kasza.pdf ; letöltés:2012-03-19 16:57

33

Az Európán belüli mobilitásról szóló általam talált tanulmányok közül a legfrissebbek az Európai Bizottság által készített, 2009-es Eurostudent tanulmány, mely a bolognai folyamat eddigi eredményiről számol be. A kontinensen végbemenő hallgatói mobilitást e tanulmány alapján szeretném bemutatni. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy a Bolognai folyamatban részt vevő országok felénél, a hallgatók több mint 3% külföldi felsőoktatási intézménybe iratkozott be 2006ban. Ez a megoszlás nagyon hasonlít az EU27 szintjére is, ahol a hallgatók 2,5%-a volt nemzetközileg mobil. 2000 és 2006 között a Bolognai rendszer országainak felében a kimenő hallgatók száma átlagosan több mint 4,5%-kal nőtt, egy átlagos 4,2%-os évenkénti növekedéssel az EU27 is hasonló trendeket könyvelt el az elmúlt évek során. A kimenő hallgatók aránya az olyan országokban volt a legmagasabb, ahol a felsőoktatási programok köre korlátoltabb, ilyen például Ciprus, Luxemburg, Liechtenstein és Andorra. Az ezekből az államokból származó felsőoktatásban tanuló hallgatók száma magasabb az országon kívül, mint belül. Írországban, Izlandon és Albániában a felsőoktatásban részesülő hallgatók 15%-a végzi tanulmányait külföldön. Az Európában tanuló mobil ír hallgatók 94%-a az Egyesült Királyságba ment, és az albán hallgatók közel 75%-a pedig Olaszországban

tanult.

Az

előbbiekkel

ellentétben

az

Egyesült

Királyságban,

Oroszországban és Ukrajnában nagyon alacsony, kevesebb mint 1% a mobil hallgatók száma. Görögországban és Törökországban jelentősen csökkent a kimenő mobilitás aránya, az átlagos évenkénti csökkenés 10% volt. Ezzel ellentétben az átlagos évenkénti növekedés 20% körül, vagy afelett alakult Bulgáriában, Grúziában, és a régi Jugoszlávia Macedóniájában könyvelték el a legnagyobb növekedést a kimenő hallgatók arányában. Európai Uniós szinten a hallgatók 7%-a valamilyen külföldi országból származott 2006-ban, ezek fele a Bolognai folyamat egy másik országából jött. A bolognai rendszer országainak felében, a bolognai térségből érkező külföldi hallgatók teszik ki az összes hallgató

65%-át.

Belgiumban,

Németországban,

Franciaországban,

Ausztriában,

Svédországban, az Egyesült Királyságban és Svájcban minden 8 hallgatóból több mint 1 nem az ország állampolgára volt. Ezekkel az országokkal együtt a Cseh Köztársaság, Ciprus és Liechtenstein könyvelte el a legtöbb bolognai térségből származó hallgatót, kivéve Franciaországot, ahol ez az arány csak 20%-a volt az összes külföldi hallgatónak, hasonlóképpen Portugáliával és Oroszországgal. Franciaországban és Portugáliában ennek az alacsony aránynak történelmi okai vannak, mivel náluk a legtöbb külföldi hallgató valamelyik régi Afrikai gyarmatukból jön, Portugáliánál pedig Brazíliából. Ezzel

34

ellentétben Ciprusnál, Szlovéniánál és Macedóniánál majdnem az összes országon kívülről érkező hallgató a Bolognai Térségből származik (több mint 95%-uk).

5. ábra: Bejövő mobilitás az EU-ban (%), a világ hallgatói és a Bolognai rendszer hallgatói (2000-2006)

Forrás: Eurostat Statistical Books, The Bologna Process in Higher Education in Europe- Key indicators on the social dimension and mobility, 2009, C.1d ábra; Jelmagyarázat: all foreign students=minden külföldi hallgató; bologna median =bolognai medián; students from the Bologna area = bolognai térség hallgatói

A fenti ábrán láthatóan 2000 és 2006 között, átlagosan 6%-kal növekedett évente az EU beérkező hallgatóinak aránya, ami azt mutatja, hogy az EU nem veszített vonzalmából a felsőoktatás terén. A Bolognai térségben az országok fele évente átlagosan több mint 4%kal növelte a beérkező külföldi tanulóinak számát. A Cseh Köztársaság, Észtország és Örményország könyvelte el a legnagyobb növekedést ebben az értelemben, náluk az beérkező hallgatók aránya évente átlagosan több mint 20%-kal nőtt. A Bolognai országokból származó fiatalok száma az EU27-ben nem nőtt annyira, mint a többi külföldi hallgatóé, sőt 2001 óta ez az arány évente átlagosan 6%-kal csökkent. Ez az arány 28-ból 17 bolognai országra is igaz, ez a trend különösen észlelhető Franciaországban, Máltán, Svédországban, Törökországban és Norvégiában.

35

6. ábra: A külföldön diplomát szerzett hallgatók aránya (%) (2006)

Forrás: Eurostat Statistical Books, The Bologna Process in Higher Education in Europe- Key indicators on the social dimension and mobility, 2009, 105. oldal, C.2a ábra. Jelmagyarázat: internationally mobile:residence= nemzetközileg mobil:rezidens; internationally mobile: prior education = nemzetközileg mobil: korábbi tanulmányok; non-citizens= nem állampolgár

A tanulmány szerint az EU27-ben a hallgatók 10%-a nem a szülőhazájában szerezte meg a diplomáját. Meglepő, hogy ez az arány sokkal magasabb, mint a külföldön tanuló hallgatóké, ami, ahogy azt már korábban is említettem 7%-volt. Emellett Litvániában, Szlovákiában, Törökországban, Horvátországban és Macedóniában a külföldi diplomázók aránya még az 1%-ot sem éri el, ez összhangban van a bejövő hallgatók arányával. Ezzel ellentétben a legmagasabb arány a nem állampolgárok által szerzett képesítésnél Belgiumban, Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Liechtensteinben, Svájcban és Andorrán volt, ahol ezen hallgatók részesedése meghaladta a 10%-ot. A külföldiek beiskolázása és a külföldiek által az adott országban szerzett diploma aránya nyilvánvalóan kapcsolatban van egymással. Kivétel ez alól a szabály alól Ciprus, Litvánia, Portugália, Svédország, Izland és Törökország, ahol az idegen országból származó diplomázók kevesebb, mint ahogy azt a beiratkozott tanulók számából várni lehetne. Ez talán azzal magyarázható Portugáliában és Svédországban, hogy elmúlt néhány évben jelentősen megnövekedett a külföldi hallgatók száma (körülbelül 10%-kos átlaggal évente) és ugyanígy Litvániában is (7%-os átlagos éves növekedés) és kevésbé meghatározóan, de Cipruson és Izlandon is (2%). Ezzel ellentétben Észtországban, az Egyesült Királyságban, Horvátországban és Andorrán a külföldi diplomázók száma magasabb, mind az idegen

36

országból érkezett hallgatóké. Ez magyarázható a bejövő hallgatók számának csökkenésével Andorrában (2,1% átlagos éves csökkenés), de a többi országban nem.30

III.5. Hallgatói mobilitás Magyarországon III.5.1. Magyar mobil hallgatók A közelmúlt adatfelvételeinek eredményei azt mutatják, hogy ugyan a magyar diákok hajlandósága a mobilitásra elég magas, viszont nemzetközi viszonylatban összehasonlítva tényleges mobilitásuk alacsony. Megfigyelhető, hogy nemzetünk hallgatói inkább a külföldi munkavállalás iránt nyitottabbak (a diákok 58%-a tervezi az ország határain kívüli munkavállalást), de egyre jobban nyitnak a külföldön tanulás felé is (38%-uk tudja elképzelni, hogy részt vegyen külföldi képzésben). Sajnos ezek a tervek egyáltalán nem vagy csak kis részben valósulnak meg, a Diplomás kutatás 2010 (később Dk2010) felmérésben a válaszadó végzett hallgatók mindössze 6% válaszolta azt, hogy felsőoktatási tanulmányai alatt külföldi tapasztalatszerzésben része volt, azoknak az aránya pedig akik a diplomájuk megszerzése utána három évben mentek külföldre ilyen célból, jóval alacsonyabb. A legtöbb diplomás tanulmányai alatt csak egy alkalommal utazott el nemzetközi tapasztalatszerzés céljából, azoknak az aránya, akik ezt többször is megtették, nagyon alacsony (1%). De nem csak a már diplomás fiatalokra igazak ezek az adatok, 2006-ban a megkérdezett hallgatók 1,5%-a vett részt külföldi képzésben, míg ez az arány az Európai Unióban 2,5% volt. A felmérés eredményei szerint, a hallgatók főleg rövidebb időre utaznak külföldre a tanulás miatt, ezt általában szakmai gyakorlat, nyelvtanulás vagy részképzés céljából teszik. A megkérdezett diákok 77, 6%-a fél évet, vagy annál kevesebbet tölt egy másik országban, 10,6%-uk 7 és 11 hónap közötti időtartamot, 7,9 százalékuk 12 hónapot tölt az adott célországban, de 1 évnél hosszabb időt, csak a hallgatók 3,9% tölt az országon kívül.

30 Eurosat Statistical Books (2009): The Bologna Process in Higher Education in Europe- Key indicators on the social dimension and mobility, p.97-106. http://www.eurostudent.eu/download_files/documents/KS-78-09-653-EN.pdf letöltés: 2012-03-23 13:10

37

7. ábra: A 10 legnépszerűbb célország a magyar hallgatók körében

Forrás: Diplomás kutatás 2010. Educatio Nonprofit Kft. és Tempus Közalapítvány( www.tpf.hu)

A fenti táblázat a 10 legnépszerűbb célországot mutatja a magyar diákok körében. Jól láthatóan nemzetünk diákjai többnyire Európa nyugati országait részesíti előnyben. Sok fiatal, azért szeret nyugaton tapasztalatot szerezni, mert ezen fejlett, és gazdaságilag előrébb járó országokban töltött időnek pozitív hatása lehet a jövőjükre nézve és az önéletrajzukban is értékes pont, ha bizonyos ideig ezen országok valamelyikében tanultak, dolgoztak. Jól látható, hogy olyan országot választanak a hallgatók, ahol a világnyelvek, vagy legalábbis az Európában fontos nyelvek egyike az anyanyelv. A magyar diákok számára ebben a globalizált világban nagyon fontos a nyelvtanulás, hiszen anyanyelvüket hazájukon és egy-két szomszédos területen kívül sehol sem beszélik, ezért próbálják nyelvtudásukat anyanyelvi környezetben fejleszteni. Oroszországot is megtaláljuk a magyar hallgatók által legjobban preferált 10 ország között, ez valószínűleg azért van, mert Magyarországnak még mindig erős gazdasági kapcsolatai vannak az orosz piaccal és manapság már kevesen beszélik hazánkban az orosz nyelvet, így sok fiatal választja ezt harmadik idegen nyelvként. A Dk2010 kutatás kimutatta, hogy a külföldi képzésben részesült hallgatók 87%-a nappalis tagozaton, államilag finanszírozva folytatta tanulmányait és legtöbbjük, 65,4%kuk valamely budapesti egyetemre vagy főiskolára járt. Ez az arány nagyon magas összevetve azzal, hogy azok, akik nem tanultak külföldön egyetemi éveik alatt, csak 38,6%-a tanult a fővárosban. Ez a magas arány azzal magyarázható, hogy a budapesti

38

felsőoktatási intézményeknek szélesebb külföldi kapcsolatai vannak, mint a vidékieknek és a fővárosban tanuló és ott dolgozni kívánó hallgatóknak, nagyobb valószínűséggel lesz szüksége a nyelvtanulásra, hiszen ott több a külföldi, multinacionláis cég, ahol már alapvető kritérium a nyelvtudás.

8. ábra Külföldi képzésen, szakmai gyakorlaton részt vett hallgatók képzési területek szerinti megoszlása (%) agrár

1,1

bölcsés zettudom ány

6,1 2,3

3,4

gazdaságtudományok

6,1

21,6

8,3

informatikat jogi és igazgatási műs zaki

8,3 3,8 39

orvos - és egészségtudomány pedagógus képzés társadalomtudomány természettudomány

Saját ábra; adatok forrása: Diplomás kutatás 2010, Educatio Nonprofit Kft.(N=4459)

A fenti diagrammon az összes magyar mobil hallgató képzési területenkénti megoszlását láthatjuk. Jól megfigyelhető, hogy a legtöbb külföldön mobil hallgató gazdaságtudományi illetve bölcsésztudományi karon szerezte meg diplomáját és a agrár-, pedagógus-, illetve természettudományi képzésen tanulók kevésbé voltak nyitottak a külföldi tapasztalatszerzésre. 9. ábra: Külföldi tapasztalatot szerző hallgatók szakok szerinti megoszlása (2007)

Forrás: Diplomás kutatás 2010, Educatio Nonprofit Kft.

39

A Dk2010 adati azt mutatják, hogy azok a hallgatók voltak mobilabbak, akiknek, ha szakterületükön szeretnének majd elhelyezkedni, mindenképpen hasznos a külföldi tapasztalatszerzés, ilyenek például a külgazdasági, idegenforgalmi és szálloda, nemzetközi kommunikáció vagy a nyelvszakok. A másik csoportba pedig azok a szakok tartoznak, melynek hallgatói azért tartják fontosnak a külföldi tapasztalatot, mert esetleg később, a diplomájuk megszerzése után külföldön terveznek elhelyezkedni. Ezek között vannak az orvostanhallgatók vagy a közgazdászok. Ugyanúgy ahogy az egyes szakoknál, az egyetemek, főiskolák karainál is nagyon eltérést mutat mobil hallgatók aránya. Az olyan karok állnak a lista elején, ahol hagyományosan fontos, hogy tanulóik rendelkezzenek külföldi tapasztalattal – általában szakmai gyakorlattal - az egyetem befejezésekor. A Dk2010 felmérésének eredményei azt mutatják, hogy egyes karok hallgatóinak húsz vagy annál több százaléka szerzett tapasztalatot külföldön, ilyenek az orvosi szakokon (SE-ÁOK, SZTE-ÁOK) tanulók, a gazdasági karok (BGF-KVIK, BGF-KKK, PTE-KTK) hallgatói, műszaki tanulmányokat folytatók (BME-ÉŐK, SZIE-GÉK), az ELTE-BTK bölcsészei, a SZIE-ÁOTK agrár szakon tanulói és a BCE-TK társadalomtudományi szakon hallgatók. 31

III.5.2.:Külföldi hallgatók Magyarországon: A 21. században a globalizáció a felsőoktatásra is nagy hatással volt, az egész világon megnövekedett a mobil hallgatók száma, kiegyenlítettebbé vált a külföldi hallgatók száma a fejlett és a fejletlen vidékek között. A Magyarországra érkező hallgatók száma 18 154 fő volt a 2009-2010-es tanévben, ez az összes hallgatónak a 4,9%-a és velük összevetve ez részarány növekedést jelent, mivel az ő számuk csökkent az elmúlt év folyamán. Az elmúlt öt évben az országba érkező mobil hallgatók száma 1,5 százalékpontos növekedést mutat, mely összhangban van a nemzetközi trendekkel.

31

Kasza Georgina: Helyzetkép a nemzetközi hallgatói mobilitásról – Jellegzetességek és problémák a Diplomás kutatás 2010 eredményeihez kapcsolódva; http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/Pages177_192_Kasza.pdf ; letöltés:2012-03-19 16:57

40

10. ábra: A külföldi hallgatók száma és aránya kontinensenként (2009/2010)

Forrás: Educatio 2011/2: Berács József & Malota Erzsébet: Megéri hozzánk jönni tanulni? 1.o.1.táblázat

A Magyarországra érkező diákok összetétele is megváltozott az évek folyamán. A rendszerváltás környékén az 1990-es években viszonylag sok hallgató érkezett az afrikai kontinensről, számuk az ezredforduló környékére teljesen lecsökkent, viszont az utóbbi években újra növekedés látható, az afrikai diákok szívesen iratkoznak be a fizetős programjainkra, arányuk- ugyanúgy, mint az Amerikai hallgatóké – 2,9 %-ot mutat, ahogyan ezt a fenti táblázat szemlélteti. Az ázsiai hallgatók száma az egész világon növekedésnek indult, ezt Magyarországon is tapasztalni lehet, bár még nem annyira, mint a fejlett országokban, az ő arányuk 19, 5%-a az összes mobil hallgatónak. A táblázatból egyértelműen látszik, hogy még mindig az európai diákok részesítik előnyben országunkat továbbtanulás céljából. Több mint 120 országból jönnek hallgatók Magyarországra, hogy diplomát nyújtó képzésben vegyenek részt. A 2009-2010-es tanévben 27 olyan ország volt, ahonnan több mint 100 tanuló választotta hazánkat célországul. Legtöbbjük valamelyik szomszédos ország állampolgára, főleg a magyar ajkú területekről érkeznek, hogy anyanyelvükön szerezhessenek diplomát. Főleg állami finanszírozású képzésben vesznek részt és körülbelül az összes külföldi hallgató felét ők teszik ki. A nem szomszédos európai országokból leginkább a német hallgatók - a 2007-2008-as tanévben 1640 fővel – és a norvégok (700 diák) jönnek hozzánk tanulni. Egy felmérés alapján az is kiderült, hogy hazánk megítélése az évek során sokat javult az itt tanuló külföldi diákok körében. Míg 2004 az itt tanult hallgatók 43%-a mondta azt, hogy újra Magyarországot választaná célországként, addig 2010-ben a megkérdezettek 58%-a hozná meg újra a döntést, hogy itt tanuljon.32

32 Berács József & Malota Erzsébet (2011/2): Educatio: Megéri hozzánk jönni tanulni? http://epa.oszk.hu/01500/01551/00056/pdf/educatio_EPA01551_2011-02-tan7.pdf letöltés: 2012-03-28 19:54

41

IV. fejezet ERASMUS hallgatói mobilitás

IV.1. A programról általánosságban Az

Erasmus

(European

Community Action Schemes

for

the Mobility

of University Students) az Európai Bizottság egyik legismertebb és legsikeresebb, a hallgatói mobilitást elősegítő programja. A program 1987-es indulásától kezdve mostanáig több mint 2,5 millió hallgató mobilitását támogatta Európa szerte. Az ERASMUS a felsőoktatásnak teremt pályázati lehetőséget, annak fejlesztését és az Európán belüli nemzetközi mobilitást támogatja, 2007-20013 az Európai Unió Life Long Learning (Egész életen át tartó tanulás) programjának keretében működik. Lehetővé teszi a hallgatók Európán belüli mobilitását, tapasztalatszerzését vagy szakmai gyakorlatát egy másik tagország felsőoktatási intézményében, illetve munkahelyén és ezt pénzügyileg támogatja. Az ERASMUS nem segélyprogram, hanem a kölcsönösség elvén alapul, csak részfinanszírozást nyújt, és a támogatások forrását a résztvevő államok befizetései alkotják.33 A program konkrét célja, hogy minőségében és mennyiségében növelje a hallgatói és oktatói mobilitást, a nemzetközi projektek számát, a felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködést. A hallgatói mobilitást támogató pályázatainak célja, hogy lehetővé tegye az európai hallatók számára, hogy oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatokat szerezzenek egy másik európai országban. Ösztönzi a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést és az oktatási környezetet gazdagítja, fejleszteni kívánja a kreditátvitel és beszámítás folyamatát. Céljai között szerepel még, hogy bővítse a magasan kvalifikált, nyitott gondolkodású és nemzetközileg tapasztalt szakemberek bázisát.

IV.1.1. A részvétel feltételei Ahhoz, hogy egy hallgató részt vehessen az ERASMUS programban a külföldi tanulmányokról egy tartalmilag egyeztetett, írásbeli Tanulmányi Szerződést kell kötnie, 33

Erasmus Program, http://www.eu4you.hu/erasmus-program letöltés: 2012-04-02. 12:15

42

valamint a tanulmányi időszak végén a külföldi fogadóintézménynek igazolást kell adnia az elvégzett tanulmányi programról és annak eredményeiről és ezt a tanulónak be kell szolgáltatnia a küldő intézményének. A hallgatók a külföldön töltött idő alatt is jogosultak tanulmányi ösztöndíjra vagy egyéb hitelekre az anyaintézményüknél. Csak az lehet ERASMUS ösztöndíjban részesült hallgató, aki olyan ország állampolgára, mely részt vesz az egész életen át tartó tanulás programjában, vagy ha más ország állampolgára, akkor egy LLP programba részt vevő ország felsőoktatási intézményében oklevélszerzésre irányuló tanulmányokat folytat. Feltétel még, hogy be legyen

iratkozva

egy

Erasmus

Intézményi

Iránytűvel

rendelkező

felsőoktatási

intézménybe, tanulmányi területtől függetlenül, ahol a képzés elvégzésével államilag elismert diplomát vagy más egyéb felsőfokú képzettséget szerezhet, doktori szintig bezárólag, és jelenleg már legalább két lezárt félévvel rendelkezik.

IV.1.2. A mobilitásra és az Erasmus programban részt vevő intézményekre vonatkozó kritériumok Az Erasmus tanulmányi célú hallgatói mobilitásnak az Erasmus Intézményi Iránytűvel rendelkező

intézmények

közötti

szerződéseken

kell

alapulnia. A

hallgató

anyaintézményének teljes mértékben el kell ismernie diákja külföldön folytatott tanulmányi időszakát. A tanulmányi időszak és a hallgatói tanterv részét képező szakmai gyakorlat esetében a küldő intézmények teljes mértékű elismerést biztosítanak, lehetőleg az ECTS kreditek használatával. Ha a szakmai gyakorlat nem képzi a hallgató rendes tantervének részét, a küldő intézménynek hivatalos formában el kell ismernie ezt az időszakot. A fogadó intézmény nem szedhet semmiféle díjat ( tandíj, regisztrációs díj, vizsgadíj, laboratórium- vagy könyvtárhasználati díj, stb.) a kurzusért, amelyre a tanulmányi megállapodás vonatkozik. Az anyaintézménynek tájékoztatni kell hallgatóit, hogy ha tandíjas képzésben vesznek részt a küldő intézményben, ezt a díjat az Erasmuson töltött időszak alatt is fizetniük kell. Az Erasmus programmal külföldön tanuló hallgató partnerintézménynél töltött ideje minimum 3 hónap, maximum 12 hónap lehet.

43

IV.1.3. A tanulmányok elismerése, tanulmányi megállapodás A hallgató Erasmus tanulmányainak megkezdése előtt a küldő intézménynek ellenőriznie kell, hogy a fogadó intézménynél tervezett tanulmányi program megfelel-e azon fokozat tekintetében, melyet a hallgató jelenleg az anyaintézményben végez, így ennek elvégzését követően az Erasmus tanulmányút elfogadható-e a sikeres teljesítést követően. A hallgatónak kapnia kell egy Tanulmányi Megállapodást, melyet a küldő intézmény, a fogadó intézmény és a hallgató is elfogad és aláír. Ha a hallgatónak a fogadó intézménybe való megérkezésekor szükségesnek látszik a Tanulmányi Megállapodásban módosítást eszközölni, akkor azt a hallgató érkezését követő egy hónapban kell véglegesíteni és formalizálni. Ha ez után is felmerül valamilyen változtatás szándéka, azt mindhárom félnek formálisan el kell fogadnia és a változtatásokat késedelem nélkül végre kell hajtani. Az Erasmusos tanulmányok sikeres elvégzésekor a fogadó intézmények a hallgató részére ki kell állítania a Tanulmányi Megállapodás szerint elvégzett tanulmányokról és eredményekről szóló igazolást. A fogadó intézménynél a hallgató által elvégzett tanulmányért járó kredit csak akkor tagadható meg, ha a hallgató nem érte el az intézmény által megkövetelt tudásszintet, vagy nem tesz eleget az elismeréshez szükséges feltételeknek, amelyekről a két intézmény megállapodott.

IV.1.4. A támogatás odaítélése Az Erasmus ösztöndíjat csakis olyan külföldi tevékenységekre lehet megítélni, amelyek során a hallgató egy Erasmus Intézményi Iránytűvel rendelkező intézetnél nappali egyetemi vagy posztgraduális tanulmányokat folyatat, beleértve diplomamunka megírását is, és a tevékenység eredménye elismert diploma vagy fokozat. Az ösztöndíj jár még azon hallgatóknak is, akik nappali szakmai gyakorlatot teljesítenek a fogadó országban, feltéve, hogy a szakmai gyakorlatot az anyaintézmény a hallgatói program szerves részeként fogadja el; avagy olyan hallgatóknak, akik a külföldi tanulmányaikat és a szakmai gyakorlatot kombinálják.

IV.1.5. Finanszírozás Az

Erasmus

ösztöndíj

egy

hozzájárulás

a

külföldi

tanulmányi

időszak

többletköltségeihez. A támogatás nagyságát a külföldön töltöttök hónapok száma alapján számítják ki, és átalánydíj formájában kerül kifizetésre. Az küldő felsőoktatási intézmény 44

kritériumokat állíthat fel az egyéni hallgatói ösztöndíj esetében, ilyen lehet a jelentkező tanulmányi eredménye, a fogadószervezetben használt munkanyelv ismerete és a motiváció. Az egyéni ösztöndíjak kiszámítását célországonként az anyaiskola végzi tekintettel a meghatározott maximum összegekre. Az intézmények a támogatás megállapítása során figyelembe vehetik, a támogatott szociális és gazdasági helyzetét. Az Erasmus program lehetőséget ad arra is, hogy valaki önfinanszírozó Erasmus hallgató legyen, vagyis olyan hallgató, aki megfelel az összes, a programban való részvételhez szükséges kritériumnak, és minden Erasmus hallgatóra vonatkozó előnyből érvényesül, de nem kap pénzügyi támogatást a külföldi tanulmányaira. A program szabályai az önfinanszírozó hallgatókra is vonatkoznak.

IV.1.6. Erasmus intenzív nyelvi kurzus (EILC) hallgatók részére Az Erasmus ösztöndíjat elnyert hallgatóknak lehetőségük van a fogadó országban, annak nyelvéből rendezett 2-6 hetes intenzív nyelvi kurzuson részt venniük a külföldi tanulmányaik/ gyakorlatuk megkezdése előtt. Ezen pályázat célja, hogy a ritkábban használt európai nyelveket és kultúrákat szélesebb körben megismertesse a hallgatókkal. Erre a nyelvtanulási időszakra az Európai Uniót 75-100 euró/hét/fő támogatást biztosít célországtól függően.

IV.1.7. Az Erasmusos tanulmányok lezárása Minden Erasmus programban részt vevő hallgató köteles egy hallgatói beszámolót készíteni külföldi tanulmányainak befejezése után. A felsőoktatási intézmény vagy a nemzetközi iroda visszakérheti azon összeget, amelyeket a hallgató nem a szerződésben foglalt rendelkezések szerint használt fel. Ha a hallgató nem teljesíti a külföldi tanulmányai alatt a kurzus követelményeit az a támogatás részleges vagy akár teljes visszafizetésének kötelezettségével is járhat, de abban az esetben, ha a hallgatót vis maior körülmények akadályozták a teljesítésben, nem lehet őt a visszafizetésre kötelezni.34

34

Tempus közalapítvány: Erasmus http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=578 letöltés ideje: 2012-04-02 13:22

45

IV.2. Az Erasmus program eddigi eredményei Az Erasmus mobilitási program 2012-ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját és a világ egyik legsikeresebb hallgatói csereprogramjának számít. Az elmúlt 25 évben közel hárommillió fiatal folytathatott tanulmányokat vagy végezhetett szakmai gyakorlatot külföldön ezen ösztöndíj segítségével. Az Európai Bizottság 1987-ben indította el az Erasmus programot, akkor 3244 hallgató tanulhatott a programhoz kapcsolódó 11 ország valamelyikében az ösztöndíj keretében. Jelenleg 33 ország vesz részt benne – a 27 uniós tagállam, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. Az elmúlt 25 évben nem csak a résztvevő országok, de az ösztöndíjban részesülő tanulók száma is nőtt és a program által támogatott tevékenységek egyre jobb minőségűek lettek. Az évek során a hallgatókon kívül, tanárok és más felsőoktatási dolgozók – nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársak – is részesültek uniós támogatásban ahhoz, hogy külföldön oktathassanak vagy képzést tarthassanak. 2007 óta az Erasmus a külföldi munkatapasztalat szerzést is támogatja. Az elmúlt 5 évben egyre több vállalat hirdet meg gyakornoki helyeket a külföldi hallgatók számára, közel 150 000 hallgató részesült eddig ilyen célú ösztöndíjban. 35

IV.2.1. Erasmus hallgatói mobilitás- európai trendek Az Európai Unió a hallgatói mobilitásra az éves Erasmus büdzsé körülbelül 85%-át fordítja, Európa szerte a felsőoktatásban tanuló hallgatók körülbelül 4%-a részesül Erasmus ösztöndíjban tanulmányai alatt. A 2009-2010-es tanévben 213 266 hallgatót támogatott az Erasmus program, mely egy 7,4%-os növekedést jelent évről-évre. Ha ez trend a következő három évben is így folytatódik, akkor az Erasmus elérheti azon célját, hogy hárommillió hallgatót támogasson a 2012-2013-as tanév végéig.

35 Európai Bizottság – Maradandó benyomások és új távlatok – 25 éves az Erasmus, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/83&format=HTML&aged=0&language=HU &guiLanguage=hu letöltés ideje: 2012-04-03 12:26

46

11. ábra: Erasmus mobilitás Európában, 2009-2010-es tanév Összesen Hallgatói mobilitás Erasmusos hallgatók száma összesen Átlagos havi EU-s támogatás (EUR) Átlagos időtartam (hónap) Főbb küldő országok Főbb fogadó országok Hallgatók átlagos életkora (év) Küldő intézmények száma összesen a 2009-2010-es tanévben Nemek aránya (nők %-a)

Hallgatói mobilitás formája Tanulmányi

Szakmai gyakorlat

213 266 254 6,04 ES, FR, DE, IT, PL ES, FR, UK, DE, IT 22,6

177 705 236 6,4 ES, FR, DE, IT, PL ES, FR, DE, UK, IT 22,6

35 561 386 4,24 FR, DE, ES, UK, PL ES, UK, DE, FR, IT 22,75

2853

2191

2139

61,1

60, 9

62, 1

Saját táblázat, adatok forrása: Erasmus – facts, figures & trends, The European Union support for student and staff exchanges and university cooperation in 2009/2010, 5. oldal, link: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/higher/erasmus0910_en.pdf letöltés ideje: 2012-04-03 13:36

Ahogy azt a fenti táblázatból is le lehet olvasni, Spanyolország küldte a legtöbb hallgatót külföldre a 2009-2010-es tanévben, 31 158 diák hagyta el az országot, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen. Ezzel a számmal megelőzte Franciaországot, aki az előző évben vezette a legtöbb tanulót küldők listáját, ebben a tanévben Franciaország a második helyen van, őt követi Németország, Olaszország és Lengyelország. A hallgatók között a legkedveltebb célország is Spanyolország volt a 2009-2010-es tanévben, 35 386 diák választotta, hogy ott gyűjtsön külföldi tapasztalatot, őt követte, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország. Teljes hallgatói létszám szempontjából vizsgálva, Liechtenstein (3, 32%), Málta (1, 83%), Spanyolország (1, 73%), Ausztria (1, 66%) és Finnország (1, 53%) mondhatja magáénak a legjobb arányú Erasmus hallgatói arányt a 2009-2010-es tanévben. Átlagosan 254 euróval támogatta havonta az Európai Unió a mobil hallgatókat ( beleértve mind a hallgatói mind a szakmai gyakorlat céljából megvalósuló moiblitást) – ez 6,7%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Másrészről azon hallgatók száma, akik önfinanszírozóan vettek rész a programban több mint 50%-kal nőtt az évek folyamán. Ez is mutatja az Erasmus népszerűsítésének sikerességét, mivel a tanulók még úgyis szívesen vesznek részt a programban, hogy bármilyen pénzügyi támogatást kapnának az Uniótól. Az átlagos külföldön tartózkodás időtartama nem változott az évek folyamán, ugyanúgy ahogyan az előző években, a 2009-2010-es tanévben is átlagosan 6 hónapot töltöttek Erasmussal a hallgatók külföldön.

47

Az Erasmus program a sajátos nevelési igényű hallgatókat is aktívan bátorítja a részvételre kiegészítő támogatásokat nyújtva nekik. A sajátos nevelési igényű hallgatók részvétele a programban feltűnően megnövekedett az elmúlt néhány évben. A 2009-2010es tanévben 257 ilyen tanuló kapott kiegészítő támogatást. Habár ez a szám még mindig relatíve alacsony szám, de ez azt is mutatja, hogy még mindig kevés speciális nevelési igényő hallgató tanul a felsőoktatásban általánosságban, viszont arányuk évről-évre 20,6%kal nő. A 2009-2010-es tanévben a 213 266 Erasmusos tanuló közül tanulmányi célból 177 705 utazott külföldre, ami az jelenti, hogy minden három percben átlagosan egy fiatal hagyta el az országát, hogy külföldön tanulhasson. A tanulmányi célból mobil diákoknál is Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország küldi a legtöbb diákot külföldre, és ugyanezek az országok az Egyesült Királysággal kiegészítve – megy kétszer annyi hallgatót fogad, mint küld – és Lengyelország kivételével számítanak a legnépszerűbb célországnak is. Ebben a tanévben átlagosan hat hónapot töltöttek a tanulók valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben és az Európai Uniótól kapott támogatásuk átlagosan havonta 236 euró volt, mely 6,7%-os csökkenést jelent az utóbbi évhez képest. A cserehallgatók legnagyobb részét a társadalomtudomány, üzleti és jogi területen tanuló diákok tették ki. A humán és művészeti terülten tanuló mobil hallgatók száma 49%-kal nőtt az elmúlt évben. A mérnöki, természettudományi és oktatási területen tanulók továbbra is aktívan folytatnak Erasmus tanulmányukat, de számuk elég alacsony összevetve azzal, hogy összesen hány hallgató választja ezeket a szakokat. 1996 óta az Erasmus program részeként az Európai Unió egy speciális nyelvi kurzust is finanszíroz a kiutazó hallgatóknak, amelynek részeként a kevésbé széleskörűen használt és tanított nyelvekkel ismerkedhetnek meg a mobil diákok. Az EILC programot nem rendezik meg a nagyobb nemzetközi nyelvekből, így például angolt, németet, franciát és kasztíliai spanyolt nem lehet ilyen formában tanulni. Az finanszírozott intenzív nyelvtanfolyamok száma szembetűnően megnőtt a program létrehozása óta. A 2009-2010-es tanévben 23 országban 362 ilyen kurzus indult, ez az előző évhez képest 10,7%-os növekedést jelent. Ebben az évben összesen 5389 Erasmusos tanuló profitált ebből a nyelvkurzusból a külföldi tanulmánya illetve szakmai gyakorlata előtt, ez 3,4%-os növekedést mutat az előző évhez képest. A legnépszerűbb célország ebből a szempontból Olaszország volt, 960 hallgató vett részt náluk az EILC programban, őt követte Belgium (a holland anyanyelvű területe), Portugália, Svédország és Törökország. A legnagyobb arányban az Erasmusos

48

hallgatók Szlovéniában vettek részt a nyelvi programon, ott a bejövő hallgatók 20,4%-a tanulta szlovénul, őt követte Észtország (14,6%) és Izland (12,8%).36

IV.2.2. Erasmus hallgatói mobilitás – magyarországi trendek Magyarország 1997-ben teljes jogú partnerként csatlakozott Európai Bizottság legsikeresebb mobilitási programjához, az Erasmushoz.

12. ábra : Erasmus mobilitás 1998-2009

Forrás: Tempus Közalapítvány- Erasmus mobilitás 1998-2009 http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/sm_mobilitas_ki_be_1998_20 09.pdf

Ahogy a fenti diagrammon is látható az Erasmus program első magyarországi évében még nem aratott akkora sikert a hallgatók között, mint a következő évek folyamán. Az első évben, 1998-ban még csak 856 hallgató vállalkozott arra, hogy a program keretén belül külföldi tapasztalatot szerezzen. A vállalkozó szellemű magyar fiatalok száma az elmúlt 11 év alatt – egyetlen megszakítással a 2001-es évben – folyamatosan nőtt, 2009-ben több mint négyszer annyi - 4140 magyar hallgató vett rész az Erasmusban, - mint 1998-ban. Ez a növekedés valószínűleg a globalizációnak és Magyarország növekvő nyitottságának köszönhető. Egyre több külföldi és multinacionális cég került be az ország piacára és így a

36

Európai Bizottság: Erasmus – Facts, Figures & Trends, The European Union support for student and staff exchanges and university cooperation in 2009/2010, p. 4-14, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/83&format=HTML&aged=0&language=HU &guiLanguage=hu letöltés ideje: 2012-04-03 12:26

49

magyar fiatalok számára egyre fontosabb lett a tapasztalatszerzés.

nyelvtanulás és a

külföldi

37

A diagrammon az is megfigyelhető, hogy bár a beérkező hallgatók száma sokkal alacsonyabb, mint a kimenőké, az évek folyamán ez is feltűnő növekedésen ment keresztül. Az 1998-as évben csupán 277 külföldi hallgató érkezett, hogy Magyarországon szerezzen nemzetközi tapasztalatot, legtöbbjük Németországból (47 fő), Franciaországból (46) és Finnországból (40 fő) jött hozzánk. Az elmúlt 11 év alatt a bejövő hallgatók száma több mint tízszeresére nőtt, a 2009-2010-es tanévben már 2804 erasmusos hallgató érkezett a magyar felsőoktatásba. Magyarországra továbbra is a legtöbben Németországból (425 fő) és a Franciaországból (348 fő) jönnek, őket követik a török hallgatók (333 fő), akiknek a száma az első évükhöz (2004-2005-höz) képest több mint huszonkétszeresére nőtt (akkor csupán 15 erasmusos török hallgató volt országunkban).38

13. ábra: Egyensúlytalanság az Erasmus mobilitásban

Forrás: Tempus Közalapítvány – Erasmus mobilitási egyensúlytalanság, http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=638 letöltés ideje: 2012-04-06 13:58 37

Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Hallgatói mobilitás célországok szerinti táblázata, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/sm_orszagok_nepszerusege_trend.pd f letöltés ideje: 2012-04-04 16:36 38 Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Beutazó hallgatók létszáma országinként 1998-2009, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/beutazo_hallgatok_orszagonkent982 009.pdf letöltés ideje: 2012-04-04 16:38

50

A fenti kép azt ábrázolja, hogy mennyire nagy az egyensúlytalanság a bejövő és kimenő erasmusos hallgatók között Európában. A sárgával jelölt területek a tipikusan fogadó országokat jelölik, a kék területek pedig a tipikusan küldő országokat. Az Erasmus program idén ünnepli 25. születésnapját, így több rendezvényt is tartanak a program népszerűsítése érdekében. Így tett a Tempus Közalapítvány is, aki a magyarországi Erasmus program koordinációját végzi és arra törekszik, hogy az Erasmus-mobilitást minél kiegyensúlyozottabbá tegye. Ahogy azt fentebb említettem, sokkal több közép-európai hallgató utazik nyugat-európai országba, mint amennyi hallgató hozzájuk érkezik (2:1 a két régió közötti mobilitás aránya), ezért az alapítvány arra törekszik, hogy vonzóbbá tegye ezt a régiót a külföldi hallgatók számára. Az alapítvány ebből a célból 2011. november 30-től december 2-ig egy szemináriumot rendezett, ahol a közép-európai felsőoktatási intézmények munkatársai megoszthatták tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy milyen intézményi feltételeket kellene javítani és hogyan, hogy több külföldi hallgató számára legyen attraktív ezen régió. A szeminárium olyan szempontból is hasznosnak bizonyult, hogy az egyes intézmények partnereket kereshettek a hallgatói mobilitás céljából. A szeminárium sikeresnek bizonyult, több intézményi kétoldalú megállapodás is született. 39 Magyarországon 1998 és 2009 között több mint kétszer annyi kimenő erasmusos hallgató (30 046 fő) volt, mint bejövő (14 212). Ez is mutatja, hogy mint általában a kelet-, közép-kelet európai országok, hazánk is tipikusan küldő országnak számít. Ez főként annak köszönhető, hogy a magyar nyelv nem tartozik a világnyelvek közé, így nyelvtanulás szempontjából nem számít az ország annyira vonzónak, mint azok az országok, ahol a nagy világnyelvek valamelyikét anyanyelvként beszélik. Az évek során egyre több felsőoktatási intézmény indított idegen nyelvű képzéseket, így egyre vonzóbbá váltunk az erasmusos hallgatók számára, és a kimenő és bejövő hallgatók arányának különbsége is csökkent. Az utóbbi 11 évben – az 1998-1999-es és 2009-2010-es tanév között – összesen 30 046 magyar hallgató élt az Erasmus program nyújtotta lehetőségekkel. Ez a szám az összes eddigi európai erasmusos hallgatónak az 1,32%-a, amivel 17-ek vagyunk a programban résztvevő 33 ország közül. Ez a középmezőny valójában jó mobilitást mutat figyelembe

39

Tempus Közalapítvány (2011), Sajtószoba, A földrajzilag kiegyensúlyozott mobilitásért, http://www.tpf.hu/pages/subpage/index.php?id=1228&page_id=371 letöltés ideje: 2012-03-22

51

véve, hogy hazánk a program elkezdése után 12 évvel kapcsolódott be és Magyarország relatíve kis országnak számít Európában. 40 A magyar hallgatók, mint a legtöbb küldő ország hallgatói legszívesebben a nyugati országok valamelyikét választja célországként erasmusos tanulmányai elvégzésére. Ennek fő okai, hogy ezen országok többsége elismert felsőoktatási intézményekkel rendelkezik és anyanyelvük

valamelyik

nagy

világnyelv

egyike.

A legtöbb magyar

hallgató

Németországot választja külföldi tapasztalatszerzés céljából, az évek folyamán az összes erasmusos magyar tanuló több mint 25%-a, összesen a 12 év alatt 7583 hallgató ezt az országot választotta. Ez a magyar és német felsőoktatási intézmények közötti hagyományosan jó kapcsolatoknak is köszönhető, hiszen hozzánk is tőlük érkezik a legtöbb diák. Őt követi Franciaország, ahova évente 300-400 hallgató utazik, összesen a 12 év alatt 3398 magyar hallgató ment Erasmus programmal hozzájuk. Nagyon népszerű országok még hazánk hallgatói körében Olaszország ( 2796 fő), Finnország (2376 fő), Hollandia (2016) és Spanyolország (1997).41 Azok a hallgatók vesznek részt leginkább az Erasmus programban, akiknek később a munkaerőpiacon való elhelyezkedésük miatt szükségük lesz a külföldi tapasztalatra, nyelvtudásra. Ezen fiatalok legtöbbje külgazdasági, idegenforgalmi, nyelv, nemzetközi kommunikáció vagy orvosi szakon tanulnak. Az is megfigyelhető, hogy a fővárosi hallgatók nyitottabbak a mobilitásra, mint a vidékiek, a legtöbb erasmusos diák Budapest valamelyik nagyobb felsőoktatási intézményéből utazik külföldre. A Budapesten tanuló és ott elhelyezkedni kívánó fiataloknak valószínűleg nagyobb szüksége van a nyelvtudásra, mint a vidéken élőknek, mert a legtöbb külföldi és multinacionális cégnek a fővárosban van irodája. Nagyon sok friss diplomás ezen cégek valamelyikénél kezdi meg pályafutását és náluk alapvető feltétel, hogy a jelentkezők legalább 1-2 nyelven folyékonyan beszéljenek, írjanak. Az elmúlt 12 évben a legtöbb hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem küldte, 3573 diák utazott ki onnan külföldi tapasztalatszerzés céljából a 2009-2010-es tanévig. Őt követi a Budapesti Corvinus Egyetem 2929 hallgatóval, a Debreceni egyetem 2250 diákkal és a Budapesti Gazdasági Főiskola 1923 tanulóval. 42 40

Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány - Kiutazó Erasmus hallgatók 1987 - 2009 országok szerint európai szinten, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/kiutazo_hallgatok1987_2009.pdf letöltés ideje: 2012-04-04 18:46 41 Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Hallgatói mobilitás célországok szerint, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/sm_orszagok_nepszerusege_trend.pd f letöltés ideje: 2012-04-04 19:04 42 Tempus Közalapítvány – Kiutazó Erasmus hallgatók intézményenként 1998-2009, http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=638 letöltés ideje: 2012-04-09 10:42

52

IV.3. Saját kutatás – Erasmus hallgatók megkérdezése Az első kutatásom egy kérdőíves megkérdezés volt, ami során 225 hallgatót kérdeztem meg erasmusos tanulmányai során szerzett tapasztalatairól. A kérdőívet egy internetes alkalmazás segítségével készítettem el és egy közösségi oldalon osztottam meg az általam ismert erasmusos hallgatók között, valamint Erasmus tanulmányokat folytatott barátaimat is megkértem, hogy töltessék ki azon hallgatókkal, akik velük együtt vettek részt a programban, így kérdőívem válaszadói nemtől, kortól, nemzetiségtől függetlenül lettek kiválasztva. Sajnos nem minden fogadó országban volt ismerősöm, így az országokról nem tudok következtetést levonni. Válaszadóim a következő országokban töltötték Erasmus tanulmányaikat: Anglia, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország,

Magyarország,

Németország,

Olaszország,

Portugália,

Románia,

Spanyolország, Svédország, Szlovákia. A válaszadók 62%-a nő volt, és vizsgálataim során más kutatásokból is az derült ki, hogy lényegesen több női hallgató vesz részt külföldi tapasztalatszerzésben, mint férfi. Ez annak is köszönhető, hogy azokon a szakokon, ahonnan a legtöbb erasmusos hallgató utazik ki, általában is több a női hallgató, ilyenek például a külgazdasági-, külkereskedelmi-, idegenforgalmi- és nyelvszakok. Kérdőívem során azt is vizsgáltam, hogy hány éves korban élnek a tanulók az Erasmus program adta külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével.

14. ábra

Erasmusos hallgatók életkor szerinti megoszlása 5%

0%3% 1% 18%

21 év alatt

10%

21 22 23 24

16%

25 31%

26 27 27 év felett

16%

Saját készítésű diagramm, adatok a saját készítésű kérdőív alapján

53

A kérdőívemet kitöltött hallgatók legnagyobb része, 65%-a 21-23 éves kora között töltötte Erasmus tanulmányi időszakát. A legtöbb tanuló 22 éves korában tartózkodott külföldön a program segítségével. Ebből az is látszik, hogy a legtöbb diák a bachelor képzése alatt döntött úgy, hogy szeretne külföldön tapasztalatot szerezni, mert sok tanuló már az alapképzése után elhelyezkedik, és ehhez szükségük van a nyelvtudásra és más kultúrák ismeretére. A hallgatók csupán 3%-a tanult külföldön 28-30 éves kora között. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy sokkal kevesebb diák van a felsőoktatásban ebből a korosztályból, mivel Magyarországon még kevés az idegen nyelvű master, a másik pedig, hogy ez a korosztály már nem annyira vállalkozó szellemű, szeretné minél hamarabb megszerezni diplomáját, és nem hagyja meg rá az esélyt, hogy esetleg egy külföldi tapasztalat miatt hosszabbodjon meg tanulmányi ideje. 15. ábra

20%

Az Erasmus tanulmányok időtartama 5 hónap 9 hónap

22%

58%

Egyéb

Saját készítésű diagramm, adatok a saját készítésű kérdőív alapján

A legtöbb felsőoktatási intézményben a hallgatók választhatnak, hogy öt vagy kilenc hónapot szeretnének egy külföldi partnerintézményben tölteni, így arra is kíváncsi voltam, hogy általában mennyi időt töltenek a fogadóintézményben a tanulók. A fenti ábrán jól látszik, hogy az általam megkérdezett 225 diákból 153-an (58%) mondták azt, hogy 5 hónapot tanultak a fogadóintézményben. Ennek több oka is lehet. Egyrészről vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol csak egy félévet támogatnak anyagilag, a második félévet önfinanszírozóan kell kint töltenie a hallgatónak, így anyagi okok miatt nem választják a hosszabb kint tartózkodást, másrészről sok erasmusos hallgató külföldi tanulmányai miatt az anyaintézményében nem tud minden tantárgyat teljesíteni, és azért nem szánja rá magát

54

a 9 hónapos külföldi tanulmányra, mert nem szeretné, ha emiatt csak később tudná megszerezni diplomáját. 16. ábra

Kitől kapnak segítséget az Erasmus hallgatók 10% Nemzetközi osztály koordinátora

9%

46%

Diákszervezet Mentor Egyéb

35%

Saját készítésű diagramm, adatok saját készítésű kérdőív

Xchange koordinátorként arra is kíváncsi voltam, hogy a külföldön tartózkodásuk előtt és alatt kaptak-e az Erasmus programban részt vevő hallgatók valamilyen segítséget a fogadóintézménytől. A válaszadók 88%-a igenlően válaszolt a kérdésre, így azt is megkérdeztem tőlük, hogy pontosan kitől és milyen segítséget kaptak. A diagrammon jól látszik, hogy a megkérdezettek elég nagy arányának, 46%-ának csak az intézmény nemzetközi osztályának koordinátora segített és leginkább csak a tanévvel, információs rendszerrel, felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos információkkal látta el őket, valamint a szemeszterre való beiratkozásban, tantárgyak felvételében és diákigazolvány igénylésében segített. A válaszadók 9%-ának egy kijelölt mentor segített, aki a főiskola/egyetem egyik hallgatója, és ők is hasonló módon, mint a nemzetközi osztály koordinátora, információkkal látták el a hallgatókat. Ha szükségük volt segítségre a mindennapokban, amit a nyelv és kultúra különbségei miatt nehezen tudtak megoldani a kezdetekben például SIM kártyát venni a mobiltelefonjukba, vagy hogyan tudnak közlekedni a városban - akkor ezekben is segítségükre voltak, több tanulónál még a lakáskeresésben is segítettek. Elég sok erasmusos hallgató diákszervezettől kapta meg a segítséget. A diákszervezetek már a hallgatók kiérkezése előtt felvették velük a kapcsolatot, tanácsokat adtak lakáskeresésben, tantárgyfelvételben, mikre lehet szükségük a szemeszter során, felajánlották, hogy repülőtérről bekísérik őket a városba, segítséget nyújtottak

55

diákigazolvány igénylésben, beiratkozásban és mindennapos dolgaik intézésében (SIM kártya vásárlás, tömegközlekedési tanácsok/ bérlet vásárlás, orvoshoz/rendőrségre kísérés). A diákszervezetek nemcsak segítséget nyújtottak a hallgatóknak, hanem szabadidős tevékenységeket is szerveztek az erasmusos hallgatóknak, hogy jobban megismerjék egymást, a várost és az országot. A válaszadók 59%-a Erasmusos tanulmányait angol nyelven folytatta. Ezen tanulók leginkább olyan országban végezték külföldi tanulmányaikat, ahol az anyanyelv nem tartozik bele a nagy világnyelvekbe, így óráikat angolul tartják a külföldi tanulóknak. Ez is mutatja az angol nyelv fontosságát a mai világban. Az Erasmus programban résztvevők maradék 41%-a a fogadó ország anyanyelvén hallgatta az órákat, de majdnem minden esetben azt válaszolták a hallgatók, hogy lehetőségük volt 1-2 tantárgyat angolul is felvenni. 17. ábra Hogyan egészítették ki a hallgatók az Erasmus támogatásukat egyéb

7

másfajta ösztöndíj

36

dolgozott az Erasmus tanulmányai alatt

7 177

szülői támogatás 136

megtakarításból 0

50

100

150

200

Saját készítésű diagramm, adatok saját kérdőív alapján

Kutatásom során azt is vizsgáltam, hogy van-e esélye minden hallgatónak Erasmus programban részt venni, vagy ez nagyon függ a hallgató anyagi helyzetétől. A kérdőívem válaszadóinak 89%-a azt felelte, hogy az Erasmus támogatás nem fedezte a mindennapi élethez szükséges kiadásait. Azt is megkérdeztem tőlük, hogy ha nem tudtak kijönni az ösztöndíj összegéből, akkor honnan szerezték be a maradék forrást a költségeikre. Ennél a kérdésnél több választ is adhattak a hallgatók. A fenti diagrammból leolvasható, hogy a legtöbben azt mondták, hogy a szüleiktől kapott pénzből egészítették ki az ösztöndíjukat (177 hallgató), vagy korábbi megtakarításaikat használták erre a célra (136 hallgató), csupán 36-an mondták azt, hogy másféle támogatást is igénybe tudtak venni. Jól látható

56

ezekből a válaszokból, hogy sajnos nagyon is függ az anyagiaktól az, hogy egy hallgató külföldi tanulmányokban vehessen részt, még akkor is, ha az Erasmus által az EU támogatja őket. Az Európai Bizottságnak, ha el szeretné érni a 2020-ra kitűzött céljait, hogy a hallgatók 20%-a szerezzen külföldi tapasztalatot tanulmányai alatt, akkor egyéb ösztöndíj lehetőséget is kellene nyújtania az Erasmus támogatás mellé, mert akkor sokkal több tanuló jelentkezne a programra és később több külföldi tapasztalattal, magas szintű nyelvtudással rendelkező fiatal kerülne ki a munkaerőpiacra.

18. ábra

Sikeresen teljesített tantárgyak elismerése a küldő intézményben 22%

Elismerték Úrja kellett belőlük vizsgáznom

78%

Saját készítésű diagramm, adatok a kérdőív alapján

Magyarországon sok hallgatótól lehet azt hallani, hogy azért nem vállalkozik arra, hogy Erasmus programmal külföldön tanuljon, mert akkor csúszna itthoni tanulmányaival és később tudná befejezni az egyetemet/főiskolát. Sajnos az a magyar tapasztalat, hogy a hallgatók hiába végeznek el sikeresen egy-egy tantárgyat a külföldi partnerintézményben, azt az itthoni felsőoktatási intézmény nem fogadja el, és nem számítja be eddigi tanulmányaikba, újra le kell ezekből az anyaintézményben is vizsgázniuk. Kérdőívemmel azt is vizsgáltam, hogy ez más országoknál is így működik-e. A válaszadók 77%-a azt felelte, hogy az anyaintézményük elfogadja a partnerintézményben sikeresen teljesített tantárgyakat és nem kell belőlük újra vizsgázniuk, amikor hazatértek. Ebből a válaszból látszik, hogy ez a probléma leginkább a magyar felsőoktatási intézményeknél jellemző és nekik kellene változtatni ezen szokásukon.

57

Azt is megkérdeztem a hallgatóktól, hogy szerintük mit nyertek azzal, hogy részt vettek ebben a programban, milyen előnyökkel járt a külföldi tanulmányuk. Erre a kérdésre nem adtam meg előre válaszlehetőségeket, szabadon kifejthették véleményüket a tanulók. Kivétel nélkül minden hallgató úgy válaszolt, hogy fejlődött beszédkészségük egy, esetleg több nyelvből. Megszokták, hogy naponta akár három nyelvet is váltogatniuk kell, hogy megértessék magukat az őket körülvevő emberekkel. A másik leggyakoribb válasz az volt, hogy életre szóló barátságokat kötöttek más országból származó, más nyelvet beszélő személyekkel, megismerkedtek a világ minden tájáról/kultúrájából érkező fiatalokkal, általuk nyitottabbá váltak, könnyebben szocializálódóak lettek. Sokan válaszolták azt, hogy külföldi tanulmányaik alatt a személyiségük is számottevően fejlődött. Megtanultak önállóan, függetlenül, távol a szülőktől, más nemzetből, kultúrából érkező személyekkel együtt élni, fejlődött problémamegoldó, alkalmazkodó, együttműködő, kommunikációs készségük, toleránsabbak lettek. Megtanultak alkalmazkodni egy másik ország kultúrájához, életmódjához, megtanultak nemzetközi környezetben élni, rugalmasabbá váltak. Sokat tanultak a másik ország oktatási módszereiből is, egyes országokban hangsúlyosabb volt az elméleti oktatás, míg a másikban a gyakorlatiasabb tanulásmód volt a megszokott, sok prezentációval és csoportmunkával. A válaszadók nagy része azt is pozitívumként sorolta fel, hogy sok lehetőségük volt utazásra és olyan helyekre jutottak el, ahova ha nem tanulnak az adott országban, valószínűleg sosem lett volna alkalmuk, mert a hazájuktól nagyon messze van. Voltak olyanok, akiknek az tetszett, hogy olyan tantárgyakat is hallgathattak, amikre az anyaintézményükben nem volt lehetőség. Nagyon sokan azt mondták, hogy egy életre szóló tapasztalat és élmény volt számukra az erasmusos tanulmányi időszakuk. Kérdésként tettem fel, hogy a hallgatók tapasztaltak-e valamilyen hátrányt Erasmus tanulmányaik folyamán. A legtöbben azt válaszolták, hogy semmilyen hátrány nem jut eszükbe, úgy volt tökéletes az Erasmus számukra, ahogy az volt. Sokak szerint a legnagyobb árnyoldala a programnak, hogy a támogatás, amit kaptak nem volt elegendő a költségeik fedezésére, nagyon sok pénzt kellett költeniük megtakarításaikból, vagy kérni a szüleiktől. Nagyon gyakori válasz volt az is, hogy több hallgatónak szemesztert vagy akár egy egész évet is kellett ismételnie az otthoni főiskoláján/egyetemén, mert nem fogadták el a külföldi intézményben sikeresen teljesített tantárgyait. Azt is sokan válaszolták, hogy nem egyforma szintű oktatások folyik a küldő és a fogadóegyetemeken. Néhányan túl nehéznek találták a tanórákat a fogadó intézményben, de legtöbben az alacsonyabb szintű oktatás miatt panaszkodtak, túl könnyűnek találták a tantárgyak teljesítését a fogadó 58

főiskolán/egyetemen. Azt is hátrányként sorolták fel a megkérdezettek, hogy nehezen tudnak beilleszkedni a fogadó intézmény tanulói közé, mert ők általában nem nyitnak feléjük, így nem nagyon ismerkednek meg Erasmus szemeszterük alatt a fogadó nemzettel, inkább csak a többi erasmusos hallgatóval vannak kapcsolatban. Arra is több hallgató panaszkodott, hogy nem kapott segítséget a fogadó intézmény tanáraitól. Sok esetben a nyelvi nehézségek miatt nem tudnak olyan gyorsan haladni a tananyaggal, mint a többi tanuló és ha segítséget kérnek az oktatótól, többször is előfordul, hogy nem szívesen vagy egyáltalán nem kapnak tőlük támogatást. A tanárok sokszor nem örülnek az erasmusos hallgatóknak az óráikon, mert hátráltathatják a megfelelő ütemű haladást. Néhányan azt hozták fel hátrányként, hogy a külföldi intézmény nem szervezte meg elég jól a fogadásukat és nehézségeik akadtak a regisztrációval, valamint a tantárgyak felvételével. Nagyon kevés tanuló azt is megjegyezte, hogy nem találja helyesnek, hogy az Erasmus a legtöbb hallgatónak leginkább a szórakozásról szól és nem az egymás és más kultúrák megismeréséről. A kérdőívben választ kerestem a programban részt vevő/ rész vett hallgatóktól, arra hogy szerintük miben lehetne még a programon javítani, mit változtatnának rajta. Azok, akik az előző kérdésre azt válaszolták, hogy nem volt semmilyen hátránya az Erasmusuknak, erre a kérdésre azt mondták, hogy nem változtatnának rajta semmit. Sok hallgató szerint az Erasmus támogatás összegét kellene növelni, az egyik válaszadó szerint az ország GDP/fő-je szerint kellene megszabni a támogatás összegét, így sokkal igazságosabb lenne. Azt a javaslatot is felvetették, hogy nem egy vagy két összegben kellene kiutalni a támogatást, hanem havonta elosztva, mert úgy jobban be lehet osztani. Szerencsés lenne, ha még a kiutazás előtt el kezdenék utalni a pénzt, mert sokaknak nehézségeket jelent, hogy kint létük második, harmadik hónapjában kapják meg az első pénzösszeget. Volt, aki szerint kollégiumi helyeket kellene biztosítani a külföldi hallgatók számára, hogy a drága lakásbérlési problémát kikerüljék, így az Erasmus támogatásból is jobban ki tudnának jönni. Sokak szerint a programban részt vevő országoknak össze kellene hangolni a szemeszterek kezdési és befejezési időpontjait, mert többeknek is problémát okoz, hogy tovább tart a tanítás a fogadó egyetemén és nem ér vissza a küldő egyetemére a félévkezdésre. Több hallgató is úgy gondolja, hogy minden intézménynek kellene ingyenes nyelvórákat ajánlania, hogy elsajátíthassák a hallgatók a fogadó ország anyanyelvét. Sokan ajánlották a követelmény rendszer változtatását, hogy kevesebb legyen a kötelezően teljesítendő kreditek száma, vagy hogy vizsgák helyett lehessen a tantárgyakat a szemeszter folyamán beadott házi feladatokkal, illetve kiselőadásokkal 59

teljesíteni. Többen is felvetették, hogy biztosítania kellene minden fogadó intézménynek, hogy - azon intézményekben, ahol az erasmusosok számára angolul folyik az oktatás - a tanárok nyelvi szintje megfelelő legyen a tananyag előadásához. Azt is biztosítani kellene, hogy minden küldő intézmény elfogadja a fogadó intézményben sikeresen teljesített tantárgyakat és így az erasmusos szemeszter miatt ne hosszabbodjanak meg a hallgatók tanulmányai. Nagyon sokan mondták, hogy több információra lenne szükségük mind a küldő, mind pedig a fogadó intézménytől a kiutazásuk előtt, hogy jobban fel tudjanak készülni a rájuk váró kihívásokra. Sok hallgató pedig azt szeretné, ha a fogadó intézmények megoldanák, hogy jobban keveredhessenek a helyi diákokkal, köteleznék őket arra, hogy együtt csináljanak például csoportmunkákat a külföldi hallgatókkal, így jobban megismerhetnék egymás kultúráját és a bejövő hallgatók gyakorolhatnák az ország nyelvét.

IV.4. Saját kutatás – Erasmus programban résztvevő felsőoktatási intézmények megkérdezése Ahogyan az a fent leírtakból kiderül, Xchange-s lévén érdekesnek találom, hogyan szervezik meg egyes felsőoktatási intézmények az erasmusos diákok fogadását. Az előző alfejezetben a hallgatók szemszögéből vizsgáltam, őket kérdeztem meg arról, hogy milyen segítséget kaptak külföldi tanulmányaik során, ezen alfejezet során viszont az intézmények szemszögéből szeretném analizálni, hogyan szervezik meg az erasmusos hallgatók segítését. Hét külföldi felsőoktatási intézmény válaszolt kérdéseimre, az ő feleleteik, és saját Xchange-es tapasztalatom alapján szeretném elemezni a témát. A legtöbb erasmusos diákokat fogadó intézményben úgynevezett Buddy rendszer működik. Így van ez a spanyolországi Leóni Egyetemen (Universidad de León), a finn kouvolai Kymenlaakson Alkalmazott Tudományok Egyetemén (Kymenlaakson University of Applied Sciences), a belga Genti Egyetemen (University College Ghent) és a dán Aalborgi Egyetemen (Aalborg University) is. Bárki lehet mentor/ buddy ezekben az intézményekben, az egyetem hallgatói szabadon jelentkezhetnek erre a posztra. Minden buddy egyetlen erasmusos hallgatót segít az egész ott-tartózkodása alatt. Információkkal a Nemzetközi Iroda látja el a külföldi hallgatókat megérkezésük előtt, ő válaszol a felmerülő kérdésekre is. A buddy-k ha a külföldi hallgatók igénylik, a reptéren várják őket és elkísérik

őket

szálláshelyükre

berendezkedésükhöz

szükséges

és

az

egyetemre,

helyeket

(például

és

megmutatják bank,

nekik

a

tömegközlekedés, 60

mobilszolgáltató, posta, élelmiszer bolt stb.). A mentorok nincsenek egy csoportba szerveződve, mindenki önállóan látja el munkáját. Szálláskeresésben a nemzetközi iroda ad elérhetőségeket az erasmusosoknak és ő intézi a regisztrációs, tantárgyfelvétellel kapcsolatos teendőket, valamint a diákigazolvány igénylést is. Programokat nem szerveznek számukra, a városokban működő egy AEGEE vagy ESN látja el helyettük ezen feladatokat. A buddy-k munkájuk elismeréseként extra krediteket kapnak és extra pontokat, ha külföldi képzésre jelentkeznek. A franciaországi Toulouse-i Üzleti Főiskolán a Buddy rendszer keveredik az Xchangehez hasonló szervezettel. A nemzetközi koordinátor a fő kontaktszemély az erasmusos hallgatók számára, de az ő munkáját egy kisebb, 15 főből álló csoport segíti, az úgynevezett Welcome Team. A csapat tagjai a harmadéves hallgatók közül kerülnek ki, bármelyik másodéves hallgató szabadon jelentkezhet, hogy a következő évben tagja legyen a csoportnak, ha megfelel a következő feltételeknek: folyékonyan beszél angolul vagy spanyolul, rendelkezik gépjárművel és van elég szabadideje munkája ellátására. A Welcome Team feladata a bejövő diákok üdvözlése/fogadása, ők fogadják a hallgatókat a reptéren/állomáson és mutatják be nekik a főiskola épületét, a várost. A Nemzetközi Irodával együtt egy orientációs napot szerveznek az erasmusos diákoknak, ahol segítenek a regisztrációban, tantárgyak felvételében és diákigazolvány igénylésben. Az orientációs napon kívül más programot nem szerveznek számukra, az intézmény többi szervezete által felkínált eseményről folyamatosan tudósítják a külföldi hallgatókat, amiken minden akadály nélkül ők is részt vehetnek. A kérdéseikkel levélben a toulouse-i főiskolán a Nemzetközi Iroda koordinátorához fordulnak és ő segíti megoldani problémájukat. Az intézmény

kapcsolatban áll több

kollégiummal és lakástulajdonosokkal, az

ő

elérhetőségüket megadva segítik a szálláskeresést. A Welcome Team tagjai munkájuk elismeréseként 200 eurót kapnak, valamint kifizeti az intézmény a munkájuk során keletkezett költségeket (üzemanyag, parkolás, telefonálás) és egy bizonyítványt állítanak ki számukra arról, hogy milyen feladatokat láttak el tagságuk alatt. Vannak olyan iskolák, ahol a nemzetközi iroda az intézmény diákjainak bevonása nélkül irányítja az erasmusos hallgatókat, ilyen például Spanyolországban a Huelvai Egyetemen és az ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteme. Ezen intézményeknél a nemzetközi koordinátor csak regisztrációs, tantárgyfelvételi és diákigazolvány igénylési feladatok ellátásában segít a külföldi hallgatóknak. Egyéb problémájukkal (például szálláskeresés, szabadidős tevékenységek keresése) az erasmusos hallgatók a helyi ESN szervezethez fordulhatnak. 61

Az ESN-t (European Student Network) 1989-ben alapították a hallgató mobilitás támogatása és fejlesztése érdekében. Az ESN ma ez Európa legnagyobb diákszervezete, 33 három országban van jelen, 343 felsőoktatási intézménnyel dolgozik együtt, 150 000 hallgatónak nyújt szolgáltatásokat és főleg önkéntes alapon működik. A szervezet segít a külföldi hallgatóknak integrálódni új környezetükbe, helyi, nemzeti és nemzetközi szinten képviseli érdeküket, mobilitással kapcsolatos információkat nyújt és bátorítja a hallgatókat a külföldi tapasztalatszerzésre. Az ESN a külföldről visszatérő hallgatóknak is segít könnyíteni a régi környezetükbe való beilleszkedésben, azáltal hogy továbbra is biztosítja számukra a nemzetközi környezetet. Fő profiljuk azonban a jelenlegi mobil hallgatók támogatása és segítése új környezetükben. Ezt a segítséget főleg kulturális és szociális események szervezése által (kirándulások, bulik, filmes esték, nemzetközi étel fesztivál) nyújtják. Az ESN-en belül is működik a mentor program, a buddy-k leginkább az egyetemi/főiskolai és a mindennapi élettel kapcsolatos praktikus dolgokban segítenek a külföldi hallgatóknak. 43 IV.4.1. Budapest Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar – Xchange A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a Nemzetközi Irodát támogatva egy kisebb létszámú diákszervezet, az Xchange próbálja a beérkező erasmusos diákok magyarországi tartózkodását könnyebbé és gördülékenyebbé tenni. A csoportnak általában 15 tagja van – kivétel a 2011/2012-es tavaszi félév, most az új koordinátorok betanítása miatt 30 tagot számlál a szervezet. A Nemzetközi Osztályon három személy dolgozik, a két nemzetközi referens – Pásztorné Felföldi Ágnes, aki a bejövő hallgatókkal van kapcsolatban és Forrás Katalin, aki a kimenő hallgatók ügyeit intézi – valamint Magyar Anikó a nemzetközi ügyintéző. Az Xchange diákszervezet a bejövő erasmusos hallgatókat segíti, így ők a mindennapokban Pásztorné Felföldi Ágnessel vannak kapcsolatban. Számos feladata közé tartozik a kapcsolattartás a partnerintézményekkel, ő regisztrálja és dokumentálja a beérkező hallgatók adatait és beküldött anyagait, ő foglalkozik a tantárgyakkal kapcsolatos problémákkal is és az iskola vezetésével is ő áll kapcsolatban. Ahhoz hogy valaki bekerülhessen az Xchange-be egy felvételi procedúrán kell részt vennie. Minimum feltétel, hogy a jelentkezők legalább két nyelven folyékonyan beszéljenek, melyek közül az egyik az angol, a másik a következő nyelvek egyike: német,

43

ESN – What is ESN? http://www.esn.hu/content/what-esn letöltés ideje: 2012-04-11 17:07

62

spanyol, olasz, francia. A felvételi során az érdeklődőknek egy motivációs levelet kell leadni, majd az elnök és helyettesei behívják őket egy interjúra, ami angol és egy választott nyelven zajlik. Ebben a szervezetben, nincsenek kiosztva a tagok között, hogy melyik erasmusos hallgatóknak fognak segíteni a magyarországi tartózkodásuk alatt, hanem a tagok feladatok szerint szerveződnek. Az elnök és a két helyettes felel a csoport működéséért és a feladatok kiosztásáért. Ők jelölik ki a személyeket a különböző teendők ellátására. Az elnöki posztra a 2010/2011-es tanév előtt az előző elnök jelölt ki egy tagot, azóta szavazással dől el, hogy ki a legmegfelelőbb hallgató e rang betöltésére. A szervezet elnöke választja ki a két alelnököt, akik nagy segítséget nyújtanak munkája ellátásában és a szervezet irányításában a tanév során. A diákszervezet összetetten működik, mind az iskolai, mind pedig az iskolán kívüli problémák megoldásában segít és próbálja szebbé és élvezetesebbé tenni az Erasmus hallgatók mindennapjait. Még Magyarországra érkezésük előtt felveszik a külföldi hallgatókkal a kapcsolatot, egy információs csomagot küldenek ki számukra, melyben leírják, hogy mire lesz szükségük a magyarországi tanulmányaik során, milyen dokumentumokat kell magukkal hozni, bemutatják az iskolát és Budapestet. Az erasmusosoktól érkező kérdésekkel teli leveleket minden héten két kijelölt Xchange-es figyeli és válaszolja meg. A hallgatók megérkezésükkor kérhetik, hogy az egyik tag várja őket a repülőtéren/állomáson és kísérje be őket a városba, amelynek során megismertetik velük a tömegközlekedést, segítenek bérlet és SIM kártya vásárlásban és elkísérik őket a tartózkodási helyükre. Az információs csomagban felsorolnak néhány angol nyelvű internetes oldalt, ahol lakás tudnak keresni a külföldiek, de aki szeretné ezt személyesen megtenni, annak ágyat foglalnak egy hostelben, mellyel a diákszervezet kapcsolatban áll. A csoport szervez egy regisztrációs napot a külföldi hallgatók számára, mely során a belvárosból kikísérik a főiskolára őket, körbevezetik őket az épületben, segítenek a regisztrációban,

diákigazolványt

igényelnek

nekik

és

bemutatják

a

szemeszter

munkarendjét. Az Xchange-nek a Nemzetközi Osztály közelében van egy kisebb irodája is, ahol bármikor felkereshetik őket az erasmusosok problémáikkal. A koordinátorok szívesen kísérik el őket orvoshoz, vagy kórházba, ha egészségügyi problémájuk van, vagy akár rendőrségre, ha lopás, betörés áldozatai voltak. Eligazítják őket a városban, ha valami speciális boltot/épületet keresnek, az iskolán belül is segítenek megkeresni egy-egy termet, vagy akár egy tanár e-mail címét. A diákszervezet programokat is szervez a külföldi hallgatók számára, hogy jobban megismerjék egymást, a várost és az országot, ezen programok megszervezése is egy-egy 63

tagra van kiosztva. Minden évben megrendezésre kerül a bejövő hallgatók számára a Welcome party, hogy már az első héten jobban meg tudjanak ismerkedni egymással, elviszik őket egy városnéző túrára Budapesten, egy hosszúhétvégére a Balatonra, egri borkóstolásra és a szemeszter végén pedig egy Good-bye party keretein belül köszönnek el a külföldi diákoktól, ahol az iskola logójával ellátott kapnak az erasmusos hallgatók ajándékba. A Xchange-ben tevékenykedő diákok önkéntes alapon dolgoznak a diákszervezetben, jutalmuk a munkájukért, hogy ha Erasmus tanulmányokra jelentkeznek, egy ponttal többet kapnak, mint a többi diákszerv tagjai. A fent leírtakból úgy gondolom jól látszik, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán van a leghatékonyabban megszervezve a beérkező hallgatók támogatása a Nemzetközi Osztály és az Xchange által. E két szervezet szélesebb körűen foglalkozik a hallgatókkal, mint a többi intézményben, mert itt nem csak a bürökratikus problémáikat segítenek megoldani, hanem mindennapi nehézségeikkel is törődnek és arra is

figyelmet

fordítanak,

hogy

élvezetesebbé

tegyék

az

erasmusos

hallgatók

Magyarországon töltött időszakát.

64

Összegzés Az Európai Bizottság által támogatott Erasmus program nagyon nagy lehetőséget jelent a mai fiatalok számára, hogy felsőfokú tanulmányaik befejezésére külföldi tapasztalatokkal rendelkezhessenek. A kezdeményezés segítségével 1987 óta 33 ország, több mint 2,5 millió diákja tanulhatott egy másik ország egyetemén vagy főiskoláján, illetve végezhetett szakmai gyakorlatot külföldön. A program segítséget nyújt a hallgatók számára, hogy a munkaerőpiacra való belépésük előtt folyékony, társalgási szintű nyelvtudásra tegyenek szert, és hogy alkalmazkodni tudjanak a globalizáció alkotta multikultúrális környezethez. A külföldi tanulmányaik során megtanulnak nemzetközi környezetben élni, rugalmasabbá válnak, elfogadóbbak lesznek más kultúrák iránt. Szoros kapcsolatok szövődnek különböző nemzetek hallgatói között, mely az országok közötti barátságot is erősíti. A diákok nyitottabb válnak a világ sokszínűsége iránt, együttműködőbbek, toleránsabbak lesznek, könnyebben szocializálódnak, fejlődik személyiségük. Az Erasmus számos előnye mellett, vannak még olyan területek, amelyek változtatást igényelnek. A programban részt vevő legtöbb országban angol nyelven folyik az oktatás, ezért a fogadó ország anyanyelvét nem sajátítják el magas szinten a hallgatók. A külföldi tanulmányok megkezdése előtt ezen nyelvek megismerésére lehetőséget nyújt az EILC program, de ez csak egy néhány hetes tanfolyam és kisebb számú diák tud csak részt venni rajta. Megoldás lenne erre a problémára, ha a felsőoktatási intézmények ingyenes nyelvtanulási lehetőséget nyújtanának az ország nyelvéből minden külföldi hallgató számára és több lehetőséget szerveznének – esetleg szabadidős tevékenységekkel – hogy az erasmusos hallgatók szorosabb kapcsolatot tudjanak kialakítani a fogadó ország diákjaival is. Gondot jelent a különböző országok között a tanév rendjének eltérése, sok esetben emiatt a hallgatók nem érnek vissza az anyaország félévkezdési időpontjára. A programban résztvevő államoknak ezen probléma kiküszöbölése érdekében jobban össze kellene hangolni a munkarendjüket. Az angol nyelven történő oktatásnál a tanárok nyelvtudása gyakran hagy kívánni valót maga után. Úgy vélem, hogy az Európai Bizottságnak elő kellene állni egy szűrőrendszerrel, ami alapján tesztelnék az oktatók nyelvtudását és csak azon intézmények rendelkezhetnének Erasmus Iránytűvel, amelyekben ez megfelelő.

65

Az Európai Bizottság 2020-ra kitűzött célját – hogy a hallgatók 20%-a diplomájuk megszerzése előtt rendelkezzen külföldi tapasztalattal – szerintem csak úgy tudja elérni, ha változtatásokat eszközöl támogatási rendszerén. Csorbát szenved az esélyegyenlőség is ösztöndíj rendszer miatt, mert a támogatás nem fedezi a hallgató külföldi megélhetésének költségeit, így a szerényebb anyagi környezetből származó diákok nem tudnak részt venni a programban. Véleményem szerint az Erasmus ösztöndíjra való jelentkezésnél a hallgatók szociális helyzetét is figyelembe kellene venni és kiegészítő ösztöndíjat biztosítani a rászorulóknak. Sokkal igazságosabb lenne az Erasmusra szánt forrás elosztása, ha a támogatás összegét az ország fejlettsége, az egy főre jutó GDP alapján határozná meg az Európai Bizottság, így a kelet és kelet-közép európai országok hallgatói is könnyebben vehetnének részt a mobilitásban. Úgy gondolom, hogy a magyar diákokat az is visszatartja az Erasmusban való részvételtől, hogy gyakran ez a külföldön töltött félév a diplomájuk megszerzésének késleltetésével

jár.

A

legtöbb

magyar

felsőoktatási

intézményben

a

fogadó

egyetemen/főiskolán sikeresen teljesített tantárgyakat nem fogadják el, ezen tárgyakból itthon újra vizsgát kell tenniük. Fontos lenne, ha javulna tantárgyak elfogadása. Az erasmusos diákok közérzetét jelentősen javítja, ha a fogadó intézménytől segítséget kapnak külföldi tanulmányaik folyamán. Vizsgálataim során az derült ki, hogy a legösszetettebb segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskolán tevékenykedő Xchange diákszervezet nyújtja. Ők az iskolai és a mindennapi élet problémáinak megoldásában is támogatják a külföldi hallgatókat, és a közösségi programok szervezése miatt a küldő és a fogadó ország hallgatói egymással szoros kapcsolatban állnak. Ez megegyezik az Európai Uniós elvvel is, mert közelebb hozza egymáshoz a különböző kultúrákat és országokat. Az Európai Unió az Erasmus programmal számomra is megnyitotta a lehetőséget, hogy már két éve mindennapos kapcsolatban állok más nemzetek fiataljaival. Napi szinten gyakorlom velük az angol és spanyol nyelvet és az évek folyamán országhatárokon átnyúló barátságokat kötöttem. Ezek a kapcsolatrendszerek a jövőbeli karrierem folyamán is fontosak

lehetnek

multinacionális

cégnél

való

elhelyezkedésnél

vagy

külföldi

munkavállalás során. Az Erasmus program egy nagyszerű lehetőség minden diák számára, szakmailag, nyelvileg és személyiségileg is fejleszti őket, amely által Európa munkaerőforrása is gazdagabbá válik.

66

Mellékletek Kérdőív az Erasmusos hallgatóknak 1. Sex: a; female b; male 2. Age: 3. Which country are you from? 4. In which country are you doing/ you did your erasmus? 5. How many months did you spend in erasmus? 6. Did you get any help from the receiving university to make your life in their country easier? a; yes b; no 7. Who helped you? a; mentor b; student group c; coordinator from the international department d; other: 8. What kind of help did you get? 9. Did the receiving university organize free time activities for you to get to know the city and the country? a; yes b; no 10. Did the receiving university organize activities for you to get to know other erasmus students? 11. In which language did you study?

67

12. Did your Erasmus scholarship cover all your daytime spendings (rent, transport, food)? a; yes b; no 13. If the answer was „no” for the question 11: Where did you get the rest of the money to cover your spendings from? a; savings b; parents c; I worked during my erasmus d; other type of scholarship e; other: 14. Did your sending university accept the subjects you passed during your erasmus or do you have to do them again in your country? a; They accepted them b; I had to do them again 15. What do you think you learned and got from your erasmus? Advantages of your erasmus: 16. What disadvantages did your erasmus have? 17. What changes would you propose for making erasmus better and more effecitve?

68

Kérdőív a fogadó intézményeknek

1. How the help for the incoming erasmus student is organized in your university? Do you have a group of student helping them in general or each erasmus student has a mentor or just the International Department is dealing with them? And how many people is in this helping group? Do you have a group name?

2. How do you choose the members of the helping group?

3. Do your members get any reward for helping the exchange students? What kind of reward do they get?

4. Do you offer any help for the erasmus students before they arrive to your country? What kind of help is it?

5. When they arrive to your city do you help them with picking them up at the airport/bus station/ train station and showing them how to run in the city?

6. Do you help them to find accomodation? How?

7. Do you help them with registration (in the university, for the subjects)? Do they get student card of your university? 69

8. Do you show them around the university and the city?

9. Do you organize for them free time activities during the semester? What kind of activities are them?

10. How many erasmus students arrives to your university every semester? Which country are the most of them from?

70

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra: A felsőoktatásban tanuló nemzetközi hallgatók aránya országonként 2009-ben ..27 2. ábra: Az OECD országok felsőoktatásában a nemzetközi hallgatók megoszlása régiók szerint (2009)...................................................................................................................28 3. ábra: A nemzetközi tanulók országonkénti eloszlásának trendje (2000, 2009) ............30 4. ábra: A fogadó országban maradó külföldi tanulók aránya az OECD egyes országaiban (2009) ..............................................................................................................................32 5. ábra: Bejövő mobilitás az EU-ban (%), a világ hallgatói és a Bolognai rendszer hallgatói (2000-2006).......................................................................................................35 6. ábra: A külföldön diplomát szerzett hallgatók aránya (%) (2006) ................................36 7. ábra: A 10 legnépszerűbb célország a magyar hallgatók körében ................................38 8. ábra: Külföldi képzésen, szakmai gyakorlaton részt vett hallgatók képzési területek szerinti megoszlása (%)....................................................................................................39 9. ábra: Külföldi tapasztalatot szerző hallgatók szakok szerinti megoszlása (2007) .........39 10. ábra: A külföldi hallgatók száma és aránya kontinensenként (2009/2010) .................41 11. ábra: Erasmus mobilitás Európában, 2009-2010-es tanév .........................................47 12. ábra : Erasmus mobilitás 1998-2009 .........................................................................49 13. ábra: Egyensúlytalanság az Erasmus mobilitásban ...................................................50 14. ábra: Erasmusos hallgatók életkor szerinti megoszlása ..............................................53 15. ábra: Az Erasmus tanulmányok időtartama ...............................................................54 16. ábra: Kitől kapnak segítséget az Erasmus hallgatók ..................................................55 17. ábra: Hogyan egészítették ki a hallgatók az Erasmus támogatásukat .........................56 18. ábra: Sikeresen teljesített tantárgyak elismerése a küldő intézményben ....................57

71

IRODALOMJEGYZÉK Könyvek tanulmányok: Berács József & Malota Erzsébet (2011/2): Educatio: Megéri hozzánk jönni tanulni? Európai Bizottság: Erasmus – Facts, Figures & Trends, The European Union support for student and staff exchanges and university cooperation in 2009/2010, p. 4-14, Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató – II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek Eurosat Statistical Books (2009): The Bologna Process in Higher Education in EuropeKey indicators on the social dimension and mobility, p.97-106. Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról - Oktatási, szakképzési, ifjúsági és sportpolitika p.461-470, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái – Oktatási és képzési politika, p.415-440, Budapest, Akadémia Kiadó

Internetes források: Alapjogi Charta: 14.cikk: Az oktatáshoz való jog http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/C2007303HU.01000101.htm letöltés ideje:2012-04-12 14:49 Erasmus Program, http://www.eu4you.hu/erasmus-program letöltés: 2012-04-02. 12:15 ESN – What is ESN? http://www.esn.hu/content/what-esn letöltés ideje: 2012-04-11 17:07

72

EU vonal (2012): EU 2020 stratégia szociálpolitikai célkitűzései http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=41 letöltés ideje: 2012-0412 15:54 Európai Bizottság – Maradandó benyomások és új távlatok – 25 éves az Erasmus, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/83&format=HTML&aged =0&language=HU&guiLanguage=hu letöltés ideje: 2012-04-03 12:26 Európai Bizottság (2010): A Bizottság közleménye, Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, p.35. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF letöltés ideje: 2012-04-12 15:47 Európai Parlament: Grundtvig: program a felnőttoktatásban résztvevők részére http://www.europarl.hu/view/hu/ifjusag/palyazatok/Gruntvig.html;jsessionid=7064C0ED2 31242B236001CF57A8298CE letöltés ideje: 2012-03-12 18:41 Európai Parlament: Oktatási és szakképzési politika http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/culture/article_7314_hu.htm letöltés ideje: 2012-04-12 14:45 Európai Parlament: Oktatási és szakképzési politika http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/policies/culture/article_7314_hu.htm letöltés ideje: 2012-04-12 14:45 Európai Unió: Europa – Az uniós jogszabályok összefoglalói - Az egész életen át tartó tanulás programja, 2007–2013 http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/general_framework/c110 82_hu.htm letöltés ideje: 2012-03-12 14:24

73

Európai Unió: Europa – Az uniós jogszabályok összefoglalói - Európai képesítési keretrendszer http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/living_and_working_in_the_intern al_market/c11104_hu.htm letöltés ideje: 2012-03-11 15:36 Európai Unió: Európa 2020: az Európai Unió növekedési stratégiája http://europa.eu/legislation_summaries/employment_and_social_policy/eu2020/em0028_h u.htm letöltés ideje:2012-04-12 15:44 Hatos Pál : Nemzetközi helyzetkép és európai tendenciák, az európai és nemzeti mobilitási programok; http://www.scholarship.hu/LinkClick.aspx?fileticket=KMHKhTkxi_Q%3D&tabid=144&l anguage=hu-HU letöltés: 2012-03-19 15:30 International student mobility highlights in the OECD’s Education at a Glance 2011, http://globalhighered.wordpress.com/2011/09/13/international-student-mobility-highlightsin-the-oecds-education-at-a-glance-2011/ letöltés: 2012-03-20 10:45 Kasza Georgina: Helyzetkép a nemzetközi hallgatói mobilitásról – Jellegzetességek és problémák a Diplomás kutatás 2010 eredményeihez kapcsolódva; http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/Pages177_192_Kasza.pdf ; letöltés:201203-19 16:57

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (2010): A bolognai folyamat http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/bolognai-folyamat/bolognai-folyamat letöltés ideje: 2012-04-12 15:15 Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Beutazó hallgatók létszáma országinként 1998-2009, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/beutazo_hallgatok _orszagonkent982009.pdf letöltés ideje: 2012-04-04 16:38

74

Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Hallgatói mobilitás célországok szerinti táblázata, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/sm_orszagok_neps zerusege_trend.pdf letöltés ideje: 2012-04-04 16:36 Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Hallgatói mobilitás célországok szerint, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/sm_orszagok_neps zerusege_trend.pdf letöltés ideje: 2012-04-04 19:04 Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány - Kiutazó Erasmus hallgatók 1987 - 2009 országok szerint európai szinten, http://www.tpf.hu/document.php?doc_name=LLP/Erasmus/Statisztikak/kiutazo_hallgatok 1987_2009.pdf letöltés ideje: 2012-04-04 18:46 Számadatok forrása: Tempus Közalapítvány – Kiutazó Erasmus hallgatók intézményenként 1998-2009, http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=638 letöltés ideje: 2012-04-09 10:42 Tempus Közalapítvány (2011), Sajtószoba, A földrajzilag kiegyensúlyozott mobilitásért, http://www.tpf.hu/pages/subpage/index.php?id=1228&page_id=371 letöltés ideje: 201203-22 Tempus Közalapítvány: Comenius http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=577 letöltés ideje: 2012-03-12 14:56 Tempus közalapítvány: Erasmus http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=578 letöltés ideje: 2012-04-02 13:22 Tempus Közalapítvány: Grundtvig http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=580 letöltés ideje:2012-03-12 18:36 Tempus Közalapítvány: Jean Monnet http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=582 letöltés ideje: 2012-03-13 15:57

75

Tempus Közalapítvány: Leonardo da Vinci http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579 letöltés ideje: 2012-03-12, 17:23 Vincent-Lancrin, Stéhan: Key developments and policy rationes in cross border secondary education: Opportunities and Challanges, OECD 2004, 221-231; http://www.oecd.org/dataoecd/38/28/33730082.pdf letöltés: 2012-03-19 15:42

76