Havi gazdasági kitekintés 2016. november
A hónap főbb eseményei: Trump színre lépése nem annyira a növekedési kilátásokra, inkább a költségvetési és a monetáris politika globális egyensúlyára hat Fokozódik a globális gazdasági aktivitás, a globális beszerzésimenedzser-index (PMI) kétéves csúcsot ért el. Donald Trump választási győzelme az Egyesült Államokban azonban igencsak bizonytalanná tette a kilátásokat. Egyelőre nem tudni, mely politikai ígéreteit váltja valóra. A piacok az ígéretek közül az adócsökkentésekre és infrastrukturális beruházásokra összpontosítanak: az erőteljesebb növekedésre és magasabb inflációra vonatkozó várakozások nyomán megindultak felfelé a kötvényhozamok. Ha azonban Trump egyéb választási ígéretei is megvalósulnak – így a kereskedelmi vámtarifák bevezetése, a szigorúbb monetáris politika és az illegális bevándorlók fokozott intenzitású hazatoloncolása –, akkor azok kiolthatják a kedvező hatásokat. A brexit tanulsága az volt, hogy nem jó túlreagálni az ilyen eseményeket, ezért csak kis mértékben módosítottuk a legvalószínűbb esetre vonatkozó előrejelzésünket. Továbbra is 3,0 százalékos globális GDPA-növekedésre számítunk 2016ban, amely 2017-ben 3,3 százalékra, 2018-ben pedig 3,4 százalékra emelkedik. A legvalószínűbb előrejelzéshez kapcsolódó kockázatok azonban növekedtek. Ha Trump a beharangozottnál kevésbé protekcionista politikát folytat, és a költségvetés bővítésére koncentrál, az Egyesült Államok és a világ gazdaságának növekedése a vártnál sokkal erőteljesebb lehet; ezzel szemben a vámtarifákra vonatkozó ígéretek maradéktalan beváltása globális visszaeséshez vezethet. Egy dolog azonban biztosnak tűnik: a monetáris politika helyett egyre inkább a fiskális politika válik a makrogazdaság ösztönzésének elsődleges eszközévé.
A piacok optimistán értékelték az egyesült államokbeli választások kimenetelét. Nem árt azonban észben tartani, hogy míg az alacsonyabb adók, az infrastrukturális beruházások fokozása és a csökkentett szabályozás kedvez a növekedésnek, addig a nagyobb politikai bizonytalanság, a fokozott kereskedelmi protekcionizmus, a kiadások elkerülhetetlen visszafogása és a bevándorlási szabályok szigorítása akadályozó tényezők. Ha megpróbáljuk megjósolni, hogy mely intézkedések megvalósulásának a legnagyobb az esélye Trump beiktatását követően, 2016-ban 1,5%-os reál-GDP növekedést várhatunk az Egyesült Államokban, majd 2017-ben 2%-ra gyorsul a növekedés üteme, hogy aztán 2018-ban újabb kis mértékű visszaesés következzen be, 1,9%-ra visszaesve. Az infláció a 2016. évi 1,2%-ról 2017-ben és 2018-ban várhatóan 2,2%-ra emelkedik. Erre válaszul a Fed az idén egy, majd az elkövetkező években évente két kamatemelést hajtana végre. Előrejelzéseinknél azonban a szokásosnál nagyobb kockázattal kell számolni. Visszaesés esetén a gazdaság recesszióba süllyedhet az elkövetkező években, míg ha fellendülés következik be, a növekedés üteme évi 3%-on stabilizálódhat.
„A költségvetési politika nagyszerűsége abban rejlik, hogy közvetlenül befolyásolhatjuk vele a gazdaságot anélkül, hogy megkötnénk a jövő döntéshozóinak kezét.” Paul Krugman
A GDP = Gross Domestic Product, azaz bruttó hazai össztermék. Egy ország által egy adott évben előállított késztermékek és nyújtott szolgáltatások összértéke.
A figyelem középpontjába most az euróövezetben az elkövetkező hónapokban várható választások és népszavazások kerülnek. Ezek közül leghamarabb az olasz alkotmánymódosításról szóló népszavazásra kerül sor, amely miatt meghiúsulhat a komoly gondokkal küzdő olasz bankszektor számára kidolgozott mentőcsomag. Decemberben zajlik az osztrák elnökválasztás megismételt második fordulója, majd 2017-ben Franciaország és Németország tart fontos választásokat. Az euróövezet gazdasági környezete egyelőre még kellően ellenálló, bár az emelkedő infláció jövőre kikezdi majd a reáljövedelmek növekedését. Az idei és a jövő évre összességében figyelemre méltó, 1,4 és 1,6% közötti GDP-növekedést várunk. Az európai kötvényhozamok legutóbbi emelkedése, a kockázatokat hordozó, közelgő politikai események, a hathatós költségvetési intézkedések csekély valószínűsége, valamint a még mindig jelentős kibocsátási rések azonban arra utalnak, hogy az Európai Központi Bank egészen 2017 végéig meghosszabbíthatja eszközvásárlási programját. A brit gazdaságban még az év végére is maradt bőven lendület, így a 2016. évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket az előző havi 1,9%-ról 2,1%-ra, a 2017. évit pedig 0,9%-ról 1,2%-re módosítottuk. Az európai uniós tagságról szóló népszavazás miatt alig csökkent a lakossági fogyasztás: a kiskereskedelmi forgalom októberig 7,4%-kal emelkedett. Az üzleti felmérések azonban azt mutatják, hogy egyes cégek halogatják beruházásaikat, legalábbis addig, amíg nem tisztázódik, hogy milyen lesz az Egyesült Királyság viszonya a továbbiakban az EU-val. Arra számítunk, hogy a vállalati szférában a beruházások az idén 2,5%-kal, jövőre 3,0%-kal esnek vissza. A vállalatok megrendült bizalma valószínűleg kihat a foglalkoztatásra is, míg az inflációnövekedés – amely az év második felében 3% körül tetőzik – előbb-utóbb visszafogja a lakossági fogyasztást. A Bank of England felfelé módosította növekedési és inflációs előrejelzéseit, ami arra utal, hogy középtávon valószínűleg nem nyúl az irányadó kamatokhoz. Japánban a negyedéves GDP-növekedés a harmadik negyedévben felülmúlta a várakozásokat, 0,5%-os értéke drasztikus emelkedést jelent a második negyedévi 0,2%-hoz képest. A növekedés fő hajtóerejét a növekvő exportvolumen adta, amely képes volt ellensúlyozni a belföldi kereslet lanyhulását. Az exportnak kedvezhet a japán jen újabban tapasztalható gyengülése is, amelynek árfolyama az amerikai elnökválasztás eredményének bejelentése óta 10%-kal esett vissza a dollárhoz képest. A legújabb költségvetési csomag fellendítheti a fogyasztást és lökést adhat az infrastrukturális beruházásoknak. A jelenlegi helyzet szerint a GDP 0,6 százalékos bővülésére számítunk az idén és jövőre, majd 2018-ban 0,8%-ra emelkedik a növekedés üteme. A japán jegybank nagyon az elején tart még a hozamgörbekontrollra építő, új politikájának, de valószínűtlen, hogy az elkövetkező néhány évben további ösztönző-csomagok nélkül teljesíteni tudja a 2%-os inflációs célt.
2
Havi gazdasági kitekintés - 2016. november 9.
Donald Trump választási győzelmét követően bizonytalanság uralkodik a feltörekvő piacokon. A protekcionista kereskedelmi politika bármilyen mértékű térnyerése – így például a Kínával és Mexikóval szembeni tarifák bevezetése az Egyesült Államokban, valamint a kereskedelmi egyezmények újratárgyalása – ártana a világkereskedelemnek és a feltörekvő országok növekedési kilátásainak. A feltörekvő piacok gazdasági aktivitása ugyanígy megsínylené a fejlett piaci kötvényhozamok emelkedését és a dollár erősödését is. Ez a bizonytalanság ahhoz vezethet, hogy a politikai mozgástérrel rendelkező feltörekvő országok hajlanak majd arra, hogy további kamatcsökkentéssel ösztönözzék a növekedést. A lazító intézkedéseknek azonban gátat szab a feltörekvő országok devizáira jelenleg nehezedő nyomás. Összességében arra számítunk, hogy a feltörekvő piaci GDP-növekedés üteme a 2016-os 4,1%-ról 2017-ben 4,6%-ra, 2018-ban pedig 4,7%-ra bővül. Ennél erőteljesebb növekedés akkor következhet be, ha Brazília és Oroszország kilábal a recesszióból, és gazdaságuk újra jobban teljesít. Kínában ezzel szemben újabban élénkült az aktivitás, ez azonban a túlzott tőkeáttétellel rendelkező építőipari szektornak köszönhető. Várakozásaink szerint a döntéshozók a növekedést ösztönző intézkedéseket tesznek majd, de így is újra felszínre kerülhetnek a gazdaság lelassulását illető aggodalmak.
Paul Diggle Vezető gazdasági szakember – Aberdeen Solutions
A hónap főbb eseményei: Globalizáció - egy lépés előre, kettő hátra Minden év elhozza a maga gondjait, de 2016 mintha a szokásosnál is többel szolgált volna. A brexit-népszavazás, Donald Trump megválasztása az Egyesült Államok elnökévé, valamint a populizmus töretlen erősödése a fejlett világ más részeiben olyan érzést kelt, mintha egyfajta gazdasági és politikai robbanáspont felé tartanánk. Ennek az eseménydús évnek a vége felé közeledve érdemes számot vetnünk azzal, hogyan jutottunk idáig és hová tartunk. A kereskedelem, a munkaerő és a tőke globalizációja a legtöbb országban kézzelfogható előnyökkel járt az emberek többsége számára. Az elmúlt 35 évben nyolcszorosára nőtt a világkereskedelem volumene, mivel Kína, India és a korábbi szocialista blokk országai is bekapcsolódtak a globális kereskedelmi rendszerbe. A globális munkaerő az 1990-es évek eleje óta gyakorlatilag megduplázódott. A globális tőkeáramlás 1980 és 2007 között több mint huszonötszörösére nőtt. A Világbank álláspontja szerint a kereskedelem, a migráció, a tőkeáramlás és a technológia globalizációjának köszönhetően a világ népességén belül felére csökkent a mélyszegénységben élők aránya. A fejlett világ szempontjából a globalizációnak köszönhető hatékonyabb tőkeallokáció, termelékenységnövekedés és az alacsonyabb fogyasztói árak hozzájárultak az életszínvonal emelkedéséhez. A kereskedelem globalizációja összességében megduplázta az átlagos háztartások reáljövedelmét, és több mint 150%-kal növelte a legszegényebbek reáljövedelmét. A globalizáció zászlóvivői azzal is érvelnek, hogy a folyamat több millió új, magasabb bért kínáló munkahelyet teremtett: az exportorientált ágazatokban az egyesült államokbeli dolgozók akár 15%-kal is többet keresnek más ágazatokhoz képest, míg az Európai Unióban minden hetedik munkahely a világ többi részébe irányuló exportnak köszönheti létét. De bármennyire kézzelfoghatóak is ezek az előnyök, nem mindenki részesedett belőlük egyenlően. Az alacsonyabban képzett munkaerő esetében a globalizáció jellemzően inkább lefelé nyomta, semmint növelte a béreket. Egyes országokban ezek a hatások koncentrálódtak, és mélyreható, hosszan tartó károkat okoztak. A tőke globalizációja fellendülést hozott a befektetések terén, különösen a feltörekvő piacokon, ugyanakkor lehetővé tette a pénzügyi problémák átterjedését egyik régióról a másikra, ezenkívül aggályossá vált a pénzügyi rendszerek stabilitása, amint az legutóbb a pénzügyi világválságban is megmutatkozott. Ráadásul számos országban nőtt az egyenlőtlenség a vagyon, a jövedelmek és a lehetőségek tekintetében, mivel a válság utáni monetáris politika az eszközértékek és a vagyon növekedését eredményezte, miközben költségvetési szigorításokkal igyekezett enyhíteni az államra nehezedő adósságterhet. Jó példa erre az Egyesült Királyság. A válság utáni fellendülés papíron kétségkívül jól mutat: a GDP több mint 15%-kal haladja meg a 2009-es mélypontot, és 8%-kal a válság előtti csúcsot. A jövedelem kérdése ennél némileg árnyaltabb, az egy főre jutó GDP alig valamivel haladta meg az 1%-ot (ez az egyes emberek jólétének pontosabb mércéje, mivel a népesség növekedését is figyelembe veszi). A háztartások átlagjövedelme helyett a mediánt alapul véve a brit háztartások felének jövedelme 2005 óta nem emelkedett érdemben, ha az infláció és az adóváltozások hatásától eltekintünk. Hiába jött létre 2010 óta több mint 2,5 millió új munkahely, a 19. század vagy még régebb óta nem volt példa arra, hogy a munkabérek ilyen hosszú időn át stagnáltak vagy csökkentek volna. Ezzel egy időben a népesség legalacsonyabb jövedelmű 20%-ának vagyona 2010 óta csak zsugorodott, miközben a felső ötödé ugyanezen időszak alatt 20%-kal nőtt.
Az idei év választásai során az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is a figyelem középpontjába kerültek a globalizációellenes és protekcionista törekvések. A következő évben ilyen kihívásokkal szembekerülő kormányok – a legkézenfekvőbb példa Franciaország és Németország – keresik annak módját, hogyan értessék meg a globalizáció előnyeit az emberekkel úgy, hogy közben elismerik, hogy ezekből az előnyökből mindenkinek jobban kellene részesednie, és erre van is lehetőség. Miért lényeges ez a befektetők szempontjából? Egyrészt az Egyesült Államokban a rendkívüli monetáris intézkedések közel egy évtizede után a költségvetési politika hangsúlyosabb alkalmazása máris jelentős hatással volt a részvényés a kötvénypiacokra egyaránt. Másrészt az alacsonyabban képzett munkaerő számára nyújtott közvetlen támogatás fellendíthetné az oktatásba és képzésbe történő beruházásokat, míg az egyenlő hozzáférés elősegítése az egészségügynek és az infrastrukturális ágazatoknak kedvezhet. Végezetül, ha a kormányzatoknak nem sikerül meggyőző válaszokkal szolgálni – vagy az egyszerűnek tűnő jelmondatok és megoldások ígérete miatt újonnan megválasztott kormányok nem képesek valóra váltani ezeket az ígéreteket – az újabb globalizációellenes hullám még a 2016-ban tapasztaltnál is erősebb lehet. Amikor ezt a lehetőséget mérlegeljük, nem árt észben tartanunk, hogy a populizmus és a globalizációellenesség meglehetősen árnyalt fogalmak, ami a globalizáció védelmezői számára egyszerre jó és rossz hír. A rossz, hogy a kérdés összetettsége miatt alkalmasint nehéz hatékonyan kezelni az elégedetlenség kiváltó okait, és így gátat szabni az ártalmas antiglobalizációs törekvéseknek. A jó, hogy a protekcionizmus nem elkerülhetetlen, reflexszerű válasz a globális pénzügyi válság utáni világ nehézségeire. Visszatérve az Egyesült Királyság, és különösen az EU-tagságról szóló népszavazás példájához, a brit fiatalok többsége a maradásra voksolt, míg az idősebb korosztályok zömükben a kilépés mellett szavaztak. Pedig a brit jegybank a jövedelmek és a vagyoni helyzet alakulására vonatkozó trendek elemzésekor arra jutott, hogy a pénzügyi világválságot követő években a fiatalok jelentős hátrányba kerültek az idősebbekkel szemben. 2007 óta a 30 év alattiak nominális jövedelme 6%-kal emelkedett, szemben a harmincon túliak 22%-os növekedésével. Ugyanakkor a 2007 óta regisztrált vagyongyarapodás szinte teljes egészében a 45 év felettieket érintette, és a teljes összeg kétharmada a 65 év felettieknél gyűlt fel. Ezzel szemben a 16 és 34 év közötti korcsoport vagyona ugyanezen időszak alatt 10%-kal zsugorodott. Úgy tűnik tehát, hogy éppen azok ódzkodnak ilyen hamar feladni a globalizálódott világot, akik már ebbe születtek bele.
Lucy O’Carroll Vezető gazdasági szakember – Aberdeen Solutions
aberdeen-asset.com3
Irányadó előrejelzések 2015
2016
2017
2018
2015
GDP-növekedés (éves változás, %)
2016
2017
2018
Fogyasztói árindex (éves változás, %)
Világszintű
3,1
3,0
3,3
3,4
2,8
2,8
3,0
3,0
Amerikai Egyesült Államok
2,6
1,5
2,0
1,9
0,1
1,2
2,2
2,2
Eurózóna
1,9
1,6
1,4
1,4
0,0
0,3
1,5
1,6
Egyesült Királyság
2,2
2,1
1,2
1,2
0,1
0,7
2,7
2,2
Japán
0,6
0,6
0,6
0,8
0,8
-0,3
0,0
0,4
Kína
6,9
6,7
6,3
5,9
1,4
1,9
2,1
2,6
Világkereskedelmi mennyiségek
1,4
1,3
2,6
3,2
Brent nyersolajár ($/h)
52
44
50
52
B
A 2005. évi vásárlóerő-paritáson alapuló mérés, amely a különböző devizák egymáshoz viszonyított értékének meghatározására szolgáló módszer. $/h = hordónkénti ár USA dollárban
B
2015
2016
2017
2018
2016
Hivatalos kamatlábak (időszak végi, %)
C
Amerikai Egyesült Államok
2017
III. n.é.
IV. n.é.
I. n.é.
II. n.é.
0,50
0,75
1,25
1,75
0,50
0,75
0,75
0,75
-0,30
-0,40
-0,40
-0,40
-0,40
-0,40
-0,40
-0,40
Egyesült Királyság
0,50
0,25
0,25
0,25
0,25
0,25
0,25
0,25
Japán
0,00
-0,10
-0,20
-0,20
-0,10
-0,10
-0,10
-0,20
Kína
4,35
4,35
4,35
4,35
4,35
4,35
4,35
4,35
Eurózóna
Amerikai Egyesült Államok: az irányadó kamat emelése várható; Euróövezet: az Európai Központi Bank betéti kamata; Egyesült Királyság: a Bank of England irányadó kamata; Japán: a pénzintézetek jegybanki folyószámláira fizetett kamat; Kína: a Kínai Népi Bank egyéves referencia hitelkamata.
C
Irányadó kamat
Eszközvásárlások – mennyiség és minőség
Támogatott hitelprogram
Hozamgörbe-kontroll
A monetáris politika dimenziói
D
Amerikai Egyesült Államok
Szigorításra utaló bejelentések
Nem jelzi a várható irányt Jelenleg nem alkalmazza
Eurózóna
Nem jelzi a várható irányt Lazításra utaló bejelentések
Egyesült Királyság
Nem jelzi a várható irányt Nem jelzi a várható irányt Nem jelzi a várható irányt Jelenleg nem alkalmazza
Japán
Lazításra utaló bejelentések
Kína
Nem jelzi a várható irányt Jelenleg nem alkalmazza
Szigorításra utaló bejelentések
Jelenleg nem alkalmazza
Nem jelzi a várható irányt Jelenleg nem alkalmazza
Nem jelzi a várható irányt Lazításra utaló bejelentések Jelenleg nem alkalmazza
Jelenleg nem alkalmazza
A jegybankokra egyre inkább jellemző, hogy egyszerre többféle eszközzel igyekeznek befolyásolni a monetáris feltételeket. Ezeknek az eszközöknek három dimenzióját különítjük el: irányadó kamatok, eszközvásárlás (ennek mennyisége és minősége – azaz típusa – változtatható), továbbá támogatott hitelek a kereskedelmi bankoknak. A táblázatban jeleztük, hogy megítélésünk szerint az egyes jegybankok a három dimenzióban elhelyezve mit részesítenek előnyben. Az előrejelzés forrása: Aberdeen Asset Management, a 2016. november 28-i állapot szerint Az előrejelzések a naptári időszak végére vonatkoznak. Az előrejelzések csupán véleményeknek tekintendők, bekövetkezésüket semmi nem garantálja, a befektetési döntések meghozatala során pedig nem szabad rájuk támaszkodni.
D
4
Havi gazdasági kitekintés - 2016. november 9.
A hónap ábrája: Globális feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (PMI) A value over 50 indicates expansion in activity 54 53 52 51 50 49 nov 13
feb 14
máj 14
aug 14
nov 14
feb 15
máj 15
aug 15
nov 15
feb 16
máj 16
aug 16
nov 16
JPMorgan Manufacturing PMI Forrás: Thomson Reuters Datastream, 2016. november 15.
„Fokozódik a globális gazdasági aktivitás, a globális feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (PMI) kétéves csúcsot ért el.”
• Donald Trump választási győzelme az Egyesült Államokban azonban igencsak bizonytalanná tette a kilátásokat. • Egyelőre nem tudni, mely politikai ígéreteit váltja valóra... • A piacok az ígéretek közül az adócsökkentésekre és infrastrukturális beruházásokra összpontosítanak: az erőteljesebb növekedésre és magasabb inflációra vonatkozó várakozások nyomán megindultak felfelé a kötvényhozamok. A kereskedelmi tarifák bevezetése, a szigorúbb monetáris politika és az illegális bevándorlók fokozott intenzitású hazatoloncolása azonban bevezetésük esetén kiolthatják ezeket a kedvező hatásokat. • A brexit tanulsága az volt, hogy nem jó túlreagálni az ilyen eseményeket, ezért csak kis mértékben módosítottuk a legvalószínűbb esetre vonatkozó előrejelzésünket.
Fontos információ A befektetések és a belőlük származó jövedelem értéke egyaránt csökkenhet vagy emelkedhet, és előfordulhat, hogy Ön kevesebbet kap vissza, mint amennyit befektetett. A múltbeli teljesítményből nem lehet a jövőbeli eredményekre következtetni. Kapcsolattartási adatok: Bővebb tájékoztatásért látogasson el az aberdeen-asset.com honlapra, ahol az Aberdeen helyi képviselőjének adatait is megtalálja. Fontos információ A fenti marketingdokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál, és nem tekinthető a jelen dokumentumban említett bármely eszközzel folytatott kereskedésre való felhívásnak vagy ajánlatnak, ill. befektetési javaslatnak, továbbá nem minősül az Európai Bizottság 2003/125/EK irányelvében meghatározott befektetési elemzésnek. Az Aberdeen Asset Managers Limited („Aberdeen”) nem vállal garanciát a jelen dokumentumban szereplő információk és anyagok pontosságáért, megfelelőségéért és teljességéért, és kifejezetten elhárít mindenfajta felelősséget ezen információk és anyagok esetleges hibáival vagy hiányosságaival kapcsolatban. A jelen dokumentum elkészítése során felhasznált valamennyi kutatást és elemzést az Aberdeen saját célú felhasználásra szerezte be, és azokat saját céljai érdekében korábban már hasznosíthatta. Az így kapott eredményeket csak mintegy véletlenszerűen bocsátjuk rendelkezésre, és nem tudjuk garantálni az információk pontosságát. A jelen dokumentumban szereplő információk egy része előrejelzéseket, vagy más jövőbeni eseményekre, ill. országok, piacok vagy vállalatok jövőbeni pénzügyi teljesítményére vonatkozó előretekintő megállapításokat tartalmazhat. Ezek a megállapítások csupán feltételezések, és a tényleges események vagy eredmények ezektől lényegesen eltérhetnek. Az olvasónak magának kell mérlegelnie a jelen dokumentumban szereplő információk érvényességét, pontosságát és megfelelőségét, és olyan független elemzéseket kell végeznie, amelyeket szükségesnek vagy megfelelőnek ítél ehhez az értékeléshez. A jelen dokumentumban szereplő bármely vélemény vagy becslés általánosságban értendő, és nem javasoljuk, hogy az olvasó tanácsként hagyatkozzon ezekre. Sem az Aberdeen, sem alkalmazottai, sem társult vállalatai vagy ügynökei nem mérlegelték vagy vizsgálták az olvasó, bármely konkrét személy vagy személyek csoportjának befektetési céljait, pénzügyi helyzetét vagy sajátos igényeit. Ennek megfelelően semmiféle garanciát nem nyújthatunk, és semmilyen felelősséget nem vállalunk olyan veszteségekért, amelyek akár közvetlenül, akár közvetve abból erednek, hogy az olvasó, bármely személy vagy személyek csoportja a jelen dokumentumban szereplő bármely információ, vélemény vagy becslés alapján járt el. Az Aberdeen fenntartja a jogot, hogy a jelen dokumentumban közölt információkat bármikor, előzetes értesítés nélkül módosítsa vagy helyesbítse. Kiadja az Aberdeen Asset Managers Limited. Működési engedélyének kibocsátója és tevékenységének felügyeleti szerve az Egyesült Királyság pénzügyi felügyelete, a Financial Conduct Authority. MLD Ref: 20991-281116-1 121026443 12/16