ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR
HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK RÉSZÉRE
2008. ÁPRILIS
Összeállította: HARASZTI PÁLNÉ Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálat Telefon: (1) 441- 4854 / 4592 E-mail:
[email protected] A háttéranyag Szabó Imre környezetvédelmi- és vízügyi miniszterjelölt bizottsági meghallgatására készült az Országgyőlési Könyvtár állománya, adatbázisai, valamint a Parlamenti Információs Rendszer (PAIR) és az internet, mint nyilvános forrás alapján. A szerkesztés kezdete: 2008. április 28., szerkesztés lezárva: 2007. április 29. Reméljük, hogy a bizottság tagjai hasznosítani tudják az összeállítást felkészülésük során. További kérdéseikkel és észrevételeikkel forduljanak bizalommal az összeállítás készítıjéhez.
Tartalomjegyzék: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérıl ................................... 3 Miniszterek a tárca élén 1990 – 2008 ................................................................................ 6 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium küldetésnyilatkozata ............................... 6 A környezetügy középtávú stratégiája ............................................................................... 8 A miniszterjelölt életrajza .................................................................................................. 9 A miniszterjelölt országgyőlési tevékenysége ................................................................. 11 Interpelláció a környezetvédelmi miniszterhez: elhangzott 1998.10.27-án................ 13 Kérdés a környezetvédelmi miniszterhez: elhangzott 1999.03.02-án ......................... 15 Interpelláció a környezetvédelmi miniszterhez: elhangzott 1999.05.04-én................. 17 Nyilatkozatok, interjúk .................................................................................................... 19 Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács ................................................. 19 Parlagfő és környezet................................................................................................... 20 Indul az uniós ötletroham 27 milliárd forintért a nagyprojektekre .............................. 21 Neumann Ottó: Szabad az út a nagy fejlesztések elıtt – interjú Szabó Imrével.......... 21 Kruppa Géza : Nagy szerephez jutnak az új hidak ...................................................... 23 Sorsfordító három év következik - 375 milliárd forint a tét 2009-ig........................... 25 14 milliárd életminıség javítására ............................................................................... 27 Megújul a Városliget kapuja........................................................................................ 27
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérıl A 165/2006. (VII. 28.) kormányrendelet A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) környezetvédelemért, b) természetvédelemért, c) vízgazdálkodásért, és d) őrkutatásért felelıs tagja. 2. § A miniszter e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, b) elıkészíti a törvények és kormányrendeletek tervezeteit, c) elıkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki, e) kezdeményezi és elkészíti a nemzetközi szerzıdéseket, megköti a nemzetközi szerzıdésnek nem minısülı tárcamegállapodásokat, f) jóváhagyja a szomszédos államokkal kötött vízgazdálkodási egyezmények rendelkezéseibıl eredı kérdések megtárgyalására létrehozott bizottságok, illetve a kormánymeghatalmazottak üléseirıl készült jegyzıkönyveket, valamint a bizottságok és kormánymeghatalmazottak határozatait, g) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mőködı döntéshozó és döntéselıkészítı tevékenysége keretében képviselendı kormányzati álláspont elıkészítésérıl és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mőködı döntés-elıkészítı fórumokon való képviseletérıl, i) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, j) közremőködik a nemzeti fejlesztési terv elıkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, k) gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mőködtetésérıl és fejlesztésérıl. 3. § (1) A miniszter a környezetvédelemért való felelıssége körében elıkészíti különösen a) a környezet védelmének általános szabályairól, b) a hulladékgazdálkodásról, c) a környezet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökrıl, d) az integrált szennyezés és az országhatárokon átterjedı szennyezések megelızésérıl, e) a felszíni és felszín alatti vizek védelmérıl, f) a vízminıségi kárelhárításról, g) a termıföldnek nem minısülı földterületek talajvédelmi követelményeirıl, h) a levegı és a klíma védelmérıl, i) a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemrıl,
j) a környezetre súlyos veszélyt jelentı anyagok és termékek, továbbá technológiák alkalmazásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. (2) A miniszter a környezetvédelemért való felelıssége körében együttmőködik az Országos Atomenergiai Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel a környezet radioaktív szennyezése elleni védelemmel, illetve a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelemmel kapcsolatos jogszabályok elıkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján megalkotásában. (3) A miniszter a környezetvédelemért való felelıssége körében a) elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére; b) javaslatot tesz - a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az üvegházhatású gázok ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeinek értékesítésére; c) közremőködik az ásványvagyonnal való gazdálkodás és védelem felügyeletében, valamint az ezzel kapcsolatos jogszabályok elıkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján - megalkotásában. (4) A miniszter a természetvédelemért való felelıssége körében elıkészíti különösen a) a természeti értékek és természeti területek védelmérıl, b) a tájvédelemrıl, c) a Natura 2000 területekrıl, d) a vadon élı szervezetek védelmérıl, e) a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökrıl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. (5) A miniszter a természetvédelemért való felelıssége körében együttmőködik a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vadés halfajok, háziasított állatfajok és ezek génkészletei) védelmével, a növényvédı szerekkel, a termésnövelı anyagokkal kapcsolatos jogszabályok elıkészítésében, illetve felhatalmazás alapján - megalkotásában. (6) A miniszter a vízgazdálkodásért való felelıssége körében elıkészíti különösen a) a vízgazdálkodás, valamint a vízügyi igazgatás általános szabályairól, b) az ár- és belvízvédekezésrıl, beleértve az árvízi biztonság növelését is, c) a víziközmő szolgáltatásról (ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -kezelés), d) a vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos feladatokról, e) a vízgazdálkodási társulatokról, f) sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályokról, g) a víz mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökrıl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. (7) A miniszter a vízgazdálkodásért való felelıssége körében a külön jogszabályban meghatározott termékekre, szolgáltatásokra hatósági árat állapít meg.
4. § A miniszter az őrkutatásért való felelıssége körében a) ellátja az őrkutatási tárgyú két- és sokoldalú nemzetközi szerzıdésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó őrkutatási és őrpolitikai program-elıkészítési és harmonizációs feladatokat, külön felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi szervezetekben, b) kidolgozza az őrkutatás fı irányait és programjait, c) biztosítja a Magyar Őrkutatási Tanács (MŐT) és az Őrkutatási Tudományos Tanács (a továbbiakban: ŐTT) mőködésének feltételeit. 5. § (1) A miniszter a környezetvédelemért, természetvédelemért és vízgazdálkodásért való felelıssége körében irányítja a) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséget, b) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságát, c) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságot, d) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségeket, e) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat, f) a nemzeti park igazgatóságokat. (2) A miniszter a környezetvédelemért való felelıssége körében felügyeli az Országos Meteorológiai Szolgálatot. 6. § A miniszter a környezetvédelemért, természetvédelemért való felelıssége körében felel a környezet és természet állapotáért, e körben a) elemzi és értékeli a környezet, a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel, természeti erıforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet és természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerő fejlesztésének tapasztalatait; javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását; b) összehangolja, illetıleg feladatkörében mőködteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérı-, megfigyelı-, ellenırzı-, értékelıés információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja az ezekkel kapcsolatos labortevékenységet; c) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélı, természetkímélı anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását. 7. § Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
Miniszterek a tárca élén 1990 – 2008 Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterek 1990.05.23.-1993.02.23. Keresztes K. Sándor (május 23-tól szept.15-ig csak környezetvédelmi) (MDF) 1993.02.23.-1994.05.08. Gyurkó János (MDF) 1994.05.08.-1998.07.08. Baja Ferenc (MSZP)
Környezetvédelmi miniszterek 1998.07.08.- 2000.06.19. Pepó Pál (FKGP) 2000.06.20-2000.11.30. Ligetvári Ferenc (FKGP) 2000.12.01-2002.05.27. Turi-Kovács Béla (FKGP)
Környezetvédelmi és vízügyi miniszterek 2002.05.27-2003.05.19. Kóródi Mária (SZDSZ) 2003.05.19-2007.05.07. Persányi Miklós (SZDSZ) 2007.05.07-2007.04.30. Fodor Gábor (SZDSZ)
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium küldetésnyilatkozata Magyarországon a környezet- és természetvédelmi szakterület 1988. áprilisa óta áll minisztériumi szintő irányítás alatt, ekkor jött létre az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal egyesítésével a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 1 1990 nyarán a vízügyi igazgatást különválasztották a környezetvédelemtıl, és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz került. Néhány hónapig Környezetvédelmi Minisztérium néven mőködött a tárca, majd 1990 ıszén Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumként az építésüggyel, területfejlesztéssel és mőemlékvédelemmel bıvült az addigi környezet- és természetvédelmi feladat- és hatásköre. Az 1998-as kormányváltáskor az építésügyi és területfejlesztési feladatok a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, a mőemlékvédelmi feladatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához kerültek át, ekkor jött létre a Környezetvédelmi Minisztérium.
1
Forrás: minisztérium honlapja, 2008. április 28.
A minisztérium 2002-ben újra átalakult: a vízügyekkel kapcsolatos feladatkör a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz került. A minisztérium a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy központi közigazgatási szerve. A minisztérium a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és meteorológiai szakterületek ágazati, szakmai irányítási-szabályozási teendıit látja el. A szakterületi politikák kialakítása, a kormányzati munkához kapcsolódó tennivalók és az egyre szerteágazóbb nemzetközi együttmőködés folytatása szintén a tárca feladata. A minisztérium területi szervezetei – a környezetvédelmi felügyelıségek és vízügyi felügyelıségek, nemzeti park igazgatóságok – elsıfokú hatósági feladatokat látnak el. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét az Országos Környezet- és Vízügyi Fıfelügyelıség tölti be. A JÖVİ MINISZTÉRIUMA A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a környezettudatosságra épülı, a fenntartható fejlıdésre alapozó, liberális program megvalósítását tőzte ki céljául. A zöldtárca, élén a miniszterrel, a Kormány – és egyben az ország – zöld lelkiismerete kíván lenni. Az itt felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat, a környezet ügye iránti érzékenység és felelısség arra kötelezi a zöldtárcát, hogy az ország jövıje, a fenntartható fejlıdés érdekében tudatosan konfliktusokat is vállaljon. A cél az, hogy olyan tárca legyünk, amelynek munkája, következetes kiállása révén a zöld gondolat beépül az összes politikai-gazdasági döntéshozó, és a Magyar Köztársaság valamennyi polgárának tudatába, tetteibe. A zöldtárca nemcsak az ország ma itt élı polgárainak, hanem a jövı nemzedékeknek a minisztériuma kell hogy legyen. Ma már tapasztalati tény, hogy a növekedés lehetıségei nem korlátlanok, sem az egész földgolyón, még kevésbé ebben az érzékeny, sérülékeny kis országban. A minisztérium a felelısségi körébe tartozó három nagy szakterületrıl – környezetvédelem, természetvédelem, vízügy – egységesen, környezetügyként gondolkodva az ökológiailag fenntartható fejlıdést és a környezeti nevelés segítségével erısödı környezettudatosságot kívánja az ország jövıképének pillérévé tenni. Azt tekinti feladatának, hogy a ma meghozott intézkedések révén gyermekeinknek, unokáinknak a mainál egészségesebb környezetet, élhetıbb Magyarországot és biztos jövıt ígérhessünk. A társadalom életminıségének javulása, egészséges környezethez való jogának érvényesülése, az alapvetı környezeti biztonság megléte, a globális klímaváltozás folyamatának mérséklése hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlıdés természeti örökségünk megırzésével, természeti erıforrásaink védelmével és fenntartható, ésszerő használatával egységben valósul meg. .
A környezetügy középtávú stratégiája A környezetügy középtávú stratégiájáról 2008. január 18-i dátummal vitaanyagot bocsátott közre a KVVM. A társadalmi egyeztetésre a tárca 2008. március 31-ikével bezárólag fórumokat szervezett a különbözı társadalmi csoportokkal együttmőködve. A vitaanyag fı fejezetei: 1. A stratégia általános célkitőzése, érték- és célrendszere 2. A stratégia általános cselekvési területei 3. A stratégia gyakorlati megvalósításának keretei 4. A települési életminıség és a települési környezetminıség javulása 5. Környezetünk védelme, természeti erıforrásaink és értékeink megırzése 6. A fenntartható termelés és fogyasztás elısegítése 7. A környezetbiztonság javítása
A miniszterjelölt életrajza
Szabó Imre 1953. április 1-jén született Esztergomban. Nıs, hat gyermeke van. Felesége köztisztviselı, jogász az Országgyőlés Hivatalánál. 1971-ben az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett. A szegedi Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskolán testnevelı tanári diplomát, ezzel egyidıben a Testnevelési Fıiskolán labdarúgóedzıi diplomát szerzett. Nyolc évi pedagógiai munka után 1983 és 1987 között az Úttörı Szövetségben a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelıse. 1987. március 1-jétıl 2002-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályvezetıje. 1987. november 27-én az Magyar Természetbarát Szövetség fıtitkárává választották, mely tisztséget 2003-ig töltött be. 2007. februárjától a Magyar Természetbarát Szövetség elnöke. 1988-1991 között szervezıje az elsı ifjúsági kerekasztalnak, a MISZOT létrehozásának. 1994-tıl a Wesselényi Miklós Ifjúsági és Szabadidısport az Egészséges Életmódért Közalapítvány tagja lett, 1997-tıl 2000-ig elnöke. 1977-ben belépett az MSZMP-be. 1992-ben csatlakozott az MSZP-hez, 1994-1995-ben a szentendrei városi szervezet elnöke. 1995-tıl Pest megyei pártelnök; tisztségében többször újjáválasztották, legutóbb a 2004. októberi tisztújítás során. 1996-2002 között az MSZP környezetvédelmi tagozat vezetıje. 1994. decemberében Szentendrén városi képviselıvé választották. 1998 májusában Pest megyei listáról parlamenti mandátumot szerzett. 1998-2000-ben frakcióvezetı-helyettes, majd a ciklus második felében az ifjúsági és sportbizottság elnöke.
2002 áprilisában ismét a Pest megyei területi listáról szerzett mandátumot. 2002 májusában a társadalmi szervezetek bizottsága elnöke lett. Elnöki tisztségétıl 2002 novemberében megvált, miután az októberi önkormányzati választások során a Pest Megye Közgyőlésének elnökévé választották. Ezzel egyidıben lett a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A 2006. év áprilisában országgyőlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006 májusától a környezetvédelmi bizottság tagja. 2006. novemberében a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács újjáalakulásakor ismét elnökévé választotta. A sport területén végzett kiemelkedı tevékenységéért Eszterházy Miksa díjat kapott. Kedvenc idıtöltése: természetjárás, kerékpározás, kalandsportok, tenisz, utazás, irodalom, történelemtudomány tanulmányozása. Forrás: PAIR / utolsó módosítás dátuma: 2007.10.17.
A miniszterjelölt országgyőlési tevékenysége ORSZÁGGYŐLÉSI ALMANACH
467
S Z A B Ó I M R E 1953. április i-jén született Esztergomtagja, 1997-tıl 2000-ig elnöke a ban (Komárom megye). Apai nagyapWesselényi Miklós ja gyıri szabómester volt. Édesapja, Közalapítványnak. Szabó Imre (1930) a dorogi, majd az Politikai pályáját a KISZ-ben kezdesztergomi tanács végrehajtó bizottte. 1977-ben belépett a Magyar sági elnöke volt, késıbb egyéni ügySzocialista Munkáspártba. 1992védként dolgozott.,Anyai nagyapja a ben csatlakozott a Magyar Dorogi Szénbányák Rt.-nél dolgozott Szocialista Párthoz. 1994—1995könyvelıként. Édesanyja, Gálicz Korben a párt szentendrei szervezetének nélia (1932) a dorogi bányavállalat elnöke, 1995-tıl Pest megyei könyvelıjeként ment nyugdíjba. Öccse, elnök, tisztségében azóta többször Attila (1959) programozó matematikus. újjáválasztották, legutóbb a 2004. Nıs, négy gyermeke van-. Máté szeptember—októberi rendkívüli (1982), Barnabás (1993), Sára (1996) és tisztújítás során. 1994-tıl az Borka (2001). országos környezetvédelmi Az általános iskolát Dorogon, a MAGYAR tagozat tagja, majd 1996-tól 2002-ig középiskolát Esztergomban végezte, 1971- SZOCIALISTA PÁRT elnöke. ben érettségizett a Dobó Katalin PEST MEGYEI Az 1994. decemberi önkormányzati Gimnáziumban. 1975-tıl 1980-ig a TERÜLETI LISTA választásokon Szentendre 2. számú vásárisápi, valamint a tokodaltárói általános lasztókerületében önkormányzati képiskolákban képesítés nélküli nevelı, tanító, miközben viselıvé választották. Négy éven át az ifjúsági 1975-tıl a szegedi Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskola és sportbizottság elnökeként dolgozott a városi levelezı hallgatója volt. 1979-ben labdarúgóedzıi és képviselı-testületben. testnevelı tanári diplomát szerzett. 1980-tól általános Az 1998. évi országgyőlési választásokon iskolai tanár Szentendrén. Pedagógusi munkája mandátumát az MSZP Pest megyei területi mellett labdarúgóedzıként is dolgozott, illetve a listájának negyedik helyérıl szerezte, de városi úttörıelnöki feladatokat is ellátta. 1983-1984-ben szerepelt a párt országos listájának a KISZ KB politikai munkatársa, ezt követıen a harminckilencedik helyén is. Megalakulásától Magyar Úttörık Szövetségének osztályvezetıjeként a tagja, 2000. februártól a ciklus végéig elnöke az sport, a táborozás, a turisztika, illetve a környezet- és ifjúsági és sport állandó bizottságnak; 1998. természetvédelem felelıse volt. 1987. márciustól rövid novembertıl tagja a sportalbizottságnak, és az ideig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályveze- európai integrációs albizottság elnöke. 1998. tıje, feladata a Magyar Természetbarát Szövetség júniustól 2000. júniusig a környezetvédelmi ismételt társadalmi szervezetté való átalakítása volt. állandó bizottság, ezen belül 1999. februártól az 1987-tıl 2002-ig a Magyar Természetbarát Szövetség ellenırzı albizottság munkájában is részt vett. fıtitkára. Közben, 1995 és 2002 között a Havasi Rózsa Az MSZP-frakció ifjúsági és sport-, valamint Kft. ügyvezetıje. környezetvédelmi munkacsoportjában dolgozott, 1988 és 1991 között több civil szervezet létrehozásában utóbbinak szóvivıje volt. 1998. szeptembertıl is szerepet vállalt, az elsı ifjúsági kerekasztal, a 2000. decemberig frakcióvezetı-helyettes volt. Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa 2002. áprilisban egyéni jelöltként is elindult szervezıje és egyik mőködtetıje volt. 1989-1991-ben Pest megye 5. sz., Aszód központú a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány választókerületében, és harmadik volt a Pest kuratóriumi tagja, egyben két éven át az Országos megyei, harminchatodik az országos listán. Mint Idegenforgalmi Tanács ifjúsági bizottságának elnöki egyéni jelölt a választások második fordulójában teendıit is ellátta. 1988 és 1999 között több ifjúsági 42,7 százalékot elérve második lett a kerület és gyermekalapítvány kuratóriumi tagja, többek között addigi képviselıje, a Fidesz-MDF jelöltje, Tóth 1991 és 1998 között az Ezredforduló Alapítvány Gábor mögött. Mandátumát a területi listáról kurátora. 1994-tıl szerezte. 2002. május 15-én a társadalmi szervezetek állandó bizottságának elnöke lett. Elnöki tisztségétıl novemberben megvált, miután az októberi helyhatósági választások után a Pest Megyei Önkormányzat Közgyőlésének elnökévé választották.
Képviselıcsoport tagság Ciklus 2006-
Képviselıcsoport
tól 2006.05.16.
MSZP
ig
2002-2006 MSZP
2002.05.15. 2006.05.15.
1998-2002 MSZP
1998.06.18. 2002.05.14.
Képviselıcsoport tisztség Ciklus Képviselıcsoport 2002-2006 MSZP
Funkció frakcióvez. h.
tól ig 2002.09.24. 2002.09.25.
1998-2002 MSZP
frakcióvez. h.
1998.09.08. 2000.12.31.
Bizottsági tagság Ciklus
Bizottság
Tisztség
tól
ig
2006-
Környezetvédelmi bizottság
Tag
2006.05.30.
20022006
Társadalmi szervezetek bizottsága
Elnök
2002.05.15. 2002.11.26.
Társadalmi szervezetek bizottsága
Tag
2002.11.26. 2006.05.15.
Ifjúsági és sport bizottság
Tag
1998.06.25. 2000.02.28.
Ifjúsági és sport bizottság
Elnök
2000.02.29. 2002.05.14.
Sport albizottság
Tag
1998.11.11. 2002.05.14.
Európai integrációs albizottság
Alelnök
1998.11.11. 2002.05.14.
Tag
1998.06.25. 2000.06.13.
Tag
1999.02.22. 2000.06.13.
19982002
Környezetvédelmi bizottság A Környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérı albizottság (Ellenırzı albizottság)
Benyújtott indítványok Ciklus
Önálló indítványok száma
Nem önálló indítványok száma
2006-
22
2002-2006
2
44
1998-2002
6
330
Felszólalások
Ciklus
Technikai Felszólalások megszólalások száma száma
2002-2006
1
1998-2002
26
Interpelláció a környezetvédelmi miniszterhez: elhangzott 1998.10.27-án I/303 Milyen tényekkel bizonyíthatók a környezetvédelem ügye miatti aggodalmaink? SZABÓ IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Helytelenítettük, hogy az új kormány a környezetvédelem és a területfejlesztés egységét elemeire szedte, a területfejlesztés egységes irányítását az eddigi egy tárca helyett három szervre bízta. Az elhúzódó átszervezések következtében az érdemi szakmai munkavégzéshez szükséges feltételek hiányoznak. A Torgyán úr által ígért 60, de még a kormány által elıírt 90 nap sem volt elegendı az új szervezetek kialakításához. A tárca vezetése nem tudta elérni, hogy a már elkészült, egyeztetett, a környezetvédelem és az EU-csatlakozás szempontjából alapvetı jelentıségő törvényjavaslatokat a kormány benyújtsa az Országgyőlésnek. A nemzeti környezetvédelmi programot kidolgozó, a program éves intézkedési terveit elıkészítı, koordináló irodát az elıtt szüntették meg, hogy a miniszter úr egyáltalán megismerhette volna, mivel is foglalkozik a tárca stratégiai irodája. Az integrációs fıosztályt, melyet az EU-csatlakozásra való felkészülés koordinálására alakítottunk, ugyancsak lefejezték. Külügyi tapasztalatokkal rendelkezı, több nyelven beszélı vezetıit felmentették, munkatársakat elküldtek vagy átadólistára helyeztek. A tárca vizsgálódás címén fontos, helyi önkormányzatokat érintı környezetvédelmi beruházásokat állít le, függeszt fel lezárt közbeszerzési eljárásoknál. Jelzés értékőnek tekintjük, hogy a minisztérium legfontosabb háttérintézményét, a szakmai információs hátteret adó és a KKA-t kezelı Környezetgazdálkodási Intézet mőködést ellehetetlenítik. Alkotmány utcai épületét a miniszter úr elajándékozta a földmővelésügyi tárcának, miközben az 2731 négyzetméter irodahelyiséget saját Kossuth téri székházában kft.knek évi több mint 50 millió forintért bérbe ad, a környezetvédelmi tárca pedig már eddig is 1260 négyzetméter terület bérletére kényszerült, évi 53 millió forintért. A kormányzati megbízatás váratlansága miatti személyes botlásnak, meggondolatlanságnak tudjuk be csupán a Pepó miniszter úr személyes járandóságai körül kialakult hercehurcát. Botladozásai akkor lépték át a politikai veszélyesség határát, amikor úgy döntött, hogy a tárca építésügyi, területfejlesztési szakembereinek átadásán túl 49 kiszemelt köztisztviselıt és 6 köztisztviselıi státuszt a funkcionálisnak nevezett területekrıl átad a földmővelésügyi tárcának. A döntés tartalmát, elıkészítettségét, jogszerőségét és embertelenségét nyomatékosan kifogásoljuk a következık miatt: Az érintetteknek átadott értesítésben foglaltakkal ellentétben a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény nem tartalmaz olyan
rendelkezést, amely szerint az érintett szakterületeken kívül a minisztérium funkcionális területein dolgozó köztisztviselık esetében is érvényesülne a jogutódlás. Az erre való hivatkozás tehát megtévesztı, arra szolgál, hogy a döntés jogszerőségének látszatát keltse. Jogutódlás hiányában a köztisztviselı hozzájárulása nélkül nem lehetne sorsáról minisztériumok közötti paktumokkal dönteni. DR. PEPÓ PÁL környezetvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselı Úr! Köszönöm a kérdést, és köszönöm a lehetıséget, hogy az interpellációjára adott válaszomban eloszlathatom a képviselı úr környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmait. Ami az építésügy és a területfejlesztés ügyét illeti, a korábbi idıszakban a KTM-en kívül a BM, az IKIM, a PM, a KHVM is jelentıs szerepet játszott ebben. A jelenlegi struktúra a kormány alapvetı célkitőzéseinek - a vidék felzárkóztatása és az infrastruktúra fejlesztése szempontjából - teljes mértékben megfelel, és feltételezi a környezetvédelmi, a földmővelésügyi tárca, a Gazdasági Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal koordinációját. A környezetvédelmi tárca valóságos programmal rendelkezik, amely vonalán következetesen haladunk elıre, az átszervezéseket lezártuk, a minisztériumban érdemi szakmai munka folyik. A korábbi ciklusban elkészült törvényjavaslatokkal kapcsolatban el kell mondani a képviselı úrnak, hogy a korábbi vezetés ideje alatt az egyeztetés messze nem fejezıdött be, és az ellenzékbe került elıterjesztık konstruktivitása is több esetben hiányzik. Az MSZP-frakció ajánlására a törvényalkotó munkában tapasztalt hiányosságok személyi konzekvenciáit levontuk. Ami a környezetvédı szervezetekkel és mozgalmakkal való kapcsolattartást illeti, el kell mondanom: téves információkat juttattak el a tisztelt képviselı úrnak. Jelenleg még minden tanácsban, testületben és bizottságban a Baja úr által delegált zöldszervezetek képviselıi ülnek. Ha önök ezen változtatni akarnak, vagy elégedetlenek a munkájukkal, tisztelettel kérem, tegyék meg a javaslatukat. Szükségesnek tartom továbbá kihangsúlyozni, hogy a zöldszervezetekkel a lehetı legjobb és legszorosabb együttmőködésre törekszünk mindaddig, ameddig valóban környezetvédelemrıl van szó. Képviselı úrnak igaza van akkor, amikor a múlttal való szakításról beszél. Mi a magunk részérıl ténylegesen felmondtunk jó pár szerzıdést, amelyek a minisztérium érdekeit nem kellıképpen szolgálták. Gondolok itt elsısorban a bizalmi alapon köttetett ügyvédi megbízásokra vagy azokra a szerzıdésekre, amelyek alapján az adott cégek havi 4-5 millióért rendelkezésre álltak. Ha már csináltak is valamit, azért külön számláztak. Ezen az alapon két év alatt 400 millió forint került kifizetésre egy cégnek PR-tevékenységért. A magunk részérıl a közbeszerzési törvény megsértésére egyetlen esetben sem került sor, mert ha ilyen lenne, a képviselı úr elsıként és konkrétan hozta volna a példát, nem pedig valótlanságokat magában hordozó általánosság szintjérıl beszélne. A személyes helyzetemet illetıen - ami egyébként az interpellációban is elhangzott - megnyugtatom a képviselı urat, nem kerültem jobb helyzetbe, mint elıdöm, annak törött, használt autóját és lakását fogom használni. Engedjék meg, hogy néhány szóban a KKA-ról is beszéljek, hiszen a reggeli órákban ezzel kapcsolatosan elhangzott egy interpelláció. Ami a KKA-t illeti, a pályázatok kiírásánál felelıtlenül jártak el a korábbi tisztelt vezetık. Olyan esetekben is kiírták a pályázatokat, amikor már nem vagy az igényekhez képest kis összeg állt rendelkezésre.
Például a választások második fordulója elıtt egy nappal természetesen még döntöttek ügyekrıl: 42 milliárdos támogatási igénnyel szemben 330 millió forint összegő támogatás került kiosztásra, amelyrıl nem kell mondanom, hogy maga a pályázat elkészítése és a bírálatok elkészítése többe kerül, mint a kifolyósított összeg. Tisztelt Képviselı Úr! A magam részérıl még tovább lehetne folytatni ezt a sort. Ígérem, hogy folytatni is fogjuk. A magam részérıl számítok az ellenzék szakmai alapokon nyugvó és az eddigieknél nagyobb fokú konstruktivitására, és tisztelettel kérem az interpellációra adott válaszom elfogadását. SZABÓ IMRE (MSZP): A miniszter úr parlamenti meghallgatásán az MSZP az új jelölt támogatását a következı követelményektıl tette függıvé: politikai konszenzusra épülı minisztériumi szakmai munka folytatása; az EU-csatlakozás követelményeinek megfelelı környezetállapot kialakítását tartalmazó nemzeti környezetvédelmi program megvalósítása; a környezetvédı mozgalmakkal korábban fenntartott, szakmaiságot elıtérbe helyezı párbeszéd folytatása; a környezetvédelem társadalmi kontrolljának érvényesülése. Kinevezését ennek megfelelıen nemcsak tudomásul vettük, de támogattuk. Akkor a miniszter úrnak csak jövıje volt, ma már múltja is van. Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy Pepó miniszter úr eddig nem tudta ígéreteit betartani. Úgy tőnik, hogy a tárca dolgozóinak leépítésénél, az érkezı új dolgozók felvételénél az alábbi szempontok érvényesültek: a párthőség, illetve a bejelentett debreceni lakcím. A miniszter úr körül kialakult helyzet - lakásügy, Mercedes tárgyalóbusz, házastársi segítség a minisztérium vezetésében, legújabban másfél millióért kandalló melege - hozzájárult a környezetvédelem ügyének lejáratásához. A tárcát és vezetıit még a kormánypárti sajtó is pellengérre állítja, miközben csendben felszámolják a környezetvédelem önállóságát s eddigi eredményeit. Mindezek miatt nem tudom elfogadni a miniszter úr válaszát. Kérdés a környezetvédelmi miniszterhez: elhangzott 1999.03.02-án K/ 891 Tudja-e Miniszter Úr, hogy a környezetvédelem forrásainak alakulása nagymértékben a Költségvetési bizottságon is múlik? SZABÓ IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! A sajtóban, így a Napi Magyarországban is nagy visszhangot váltott ki az a rendkívüli eset, hogy az elmúlt bizottsági hét hétfıjén miniszter úr nem jelent meg a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága elıtt, amikor önt a Központi Környezetvédelmi Alap 1998. évi gazdálkodásáról és a Környezetvédelmi Alap célfeladatai '99. évi helyzetérıl kívánták meghallgatni. Az elızetes egyeztetés ellenére mindössze másfél órával a bizottság ülése elıtt, mindennemő indokolás nélkül tájékoztatta a bizottságot arról, hogy helyettes államtitkára fogja képviselni, holott bizonyára az ön számára is ismert, hogy a miniszter helyettesítésére a politikai államtitkár hivatott. Emiatt a bizottság a napirendi pontot kénytelen volt törölni, azaz ön gátolta meg a bizottságot munkája elvégzésében. Ön nemzetközi kötelezettségeire hivatkozva maradt távol a bizottság ülésérıl.
Tény, hogy az OECD-delegáció fogadása fontos környezetpolitikai érdek, de az is tény, hogy a nyolc napig Magyarországon tartózkodó szakértıkkel bármikor találkozhatott volna, miniszter úr. Ugyanakkor az is tény, hogy miközben a miniszter úr folyamatosan hangoztatja a környezetvédelem nemzetközi kapcsolatainak fontosságát, az elmúlt héten az EU-integráció ügyeit elıkészítı, e területen megbecsülést és sikert szerzett, nagy tapasztalatokkal rendelkezı kollegájától vált meg. Ma már az is közismert, hogy az ön által kinevezett szakmai vezetık is elmenekülnek a minisztériumból. Például az Orbán-kormányban elıször az ön által kinevezett közigazgatási államtitkár fog megválni beosztásától. Miniszter úr, felelısnek érzi-e magát a történtekért? Nem gondolja-e, hogy mőködése, intézkedései a politikai és szakmai közvélemény és ma már a társadalom egésze elıtt is a környezetvédelem megítélésének ártottak? Nem gondolja-e, hogy az eddigi kudarcok ismeretében változtatni kellene munkamódszerén és személyzeti politikáján? Miniszter úr, nem gondolja, hogy változtatni kellene? DR. PEPÓ PÁL környezetvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyőlés! Tisztelt Képviselı Úr! Ha nagyon egyszerően akarnék válaszolni az ön feltett három kérdésére, akkor egyszerően intézném el a dolgot, és azt mondanám, hogy nem. Tehát nem érzem magam felelısnek a történtekért, és nem is kívánok változtatni a munkamódszeremen és a személyzeti politikámon sem. Hogy kissé árnyaltabb legyen a kép, engedje meg, képviselı úr, hogy néhány gondolatot ezzel kapcsolatosan elmondjak. A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésével egy idıben tartózkodott Magyarországon az OECD küldöttsége, amely egy környezetpolitikai teljesítményértékelı vizsgálatot végzett elsıként Magyarországon azon a bizonyos napon. Úgy érzem, hogy az OECD egy nagyon fontos euro-atlanti integrációs szervezet, hiszen Magyarország az euro-atlanti integrációs szervezetek közül egyedül ennek a szervezetnek a tagja, nagyon lényeges, hogy az OECD milyen véleményt alakít ki a tárcáról, milyen véleményt alakít a környezetpolitikáról, a gazdaságról és általában az ország politikai helyzetérıl. Úgy gondolom, hogy az ország hosszú távú gazdasági érdeke - és ez alatt az OECD-tárgyalásokat értem - sokkal inkább fontosabb, mint valamiféle belpolitikai harc, illetve adott esetben a költségvetési bizottság ülése. A szakmai képviseletemrıl gondoskodtam, a parlament Házszabályának 71. §-a és a parlamenti bizottsági szokásjog, azt hiszem, lehetıséget is ad arra, hogy a kormánytagot akadályoztatása esetén megfelelı szinten képviseljük. Úgy gondolom, hogy ez egy egyértelmő ellenzéki indíttatású felvetés. Nagyon köszönöm a képviselı úrnak, hogy egyáltalán ezt a dolgot felvetette, hiszen így a parlament nyilvánossága elıtt van lehetıségem arra, hogy kifejezzem abbéli ..... (Az elnök a csengı megkocogtatásával jelzi az idı leteltét.)
Interpelláció a környezetvédelmi miniszterhez: elhangzott 1999.05.04-én I/1200 Van pénz, nincs pénz? Mire van pénz a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetésében? SZABÓ IMRE (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívül sajnálom, hogy személyesen nem a miniszter úrhoz tehetem fel az interpellációmat, hiszen ı személyesen is érintett az interpelláció tárgyában. Az elmúlt hetekben ismét a környezetvédelmi tárca intézkedései és a miniszter úr szerepvállalása borzolta a környezetvédelem ügyéért aggódók kedélyeit. Érthetetlen módon úgy jelentették meg a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatait, hogy azok benyújtására egy-két nap vagy még annyi sem állt rendelkezésre. Vass Nándor helyettes államtitkár úr nyilatkozata szerint ez a megoldás azért jó, mert így vélhetıen kevesebb pályázat érkezik, és ezek között könnyebb lesz szétosztani az önök állítása szerinti kevesebb pénzt. Ugyanakkor a miniszter úr bejelentésébıl tudjuk, hogy 50 millió forint támogatást nyújt a Magyar Úszószövetségnek, amely támogatás célja, felhasználásának módja mind a mai napig ismeretlen a közvélemény elıtt. A hír hallatán a környezetvédelem ügyében érintett társadalmi szervezetek, akik mőködésükben, programjaik végrehajtásában utolsó tartalékaikat élik fel, döbbenten kapták fel a fejüket. Ötven millió forint nem kevés pénz. A tárca történetében példátlan, hogy ilyen pályázaton kívüli támogatást társadalmi szervezet kapott volna. Ebben az esetben volt 50 millió forintos támogatási keret, itt nem szorított az idı, nyugodtan megtehette volna a miniszter úr, hogy pályázatot ír ki a környezetvédelem ügyében érintett szervezetek számára; vagy ha már víz, akkor a víz tisztaságának védelmét szolgáló programok, PR-tervek témájában. Nyilván a zöldszervezetek, vagy ha már a vízhez kötjük, a kajakosok, kenusok, evezısök, vízi túrázók, gyermek- és ifjúsági szervezetek is szívesen indultak volna egy ilyen pályázaton. Kérdéseim tehát: nem gondolja-e a miniszter úr, hogy újabb koalíciós konfliktusokat okoz a Kisgazdapárt és a Fidesz között, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium által meghirdetett sportfinanszírozási koncepcióval ellentétben állami pénzek kerülnek a sportszervezethez az ISM támogatási rendszerén kívüli forrásokból? Mivel magyarázza a pályázatok kiírásának lehetetlen körülményeit? Milyen keretbıl és milyen céllal támogatja a miniszter úr a Magyar Úszószövetséget? Milyen környezetvédelmi hasznot remél e támogatások odaítélése okán? DR. KÁVÁSSY SÁNDOR környezetvédelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyőlés! Tisztelt Képviselı Úr! A címben feltett kérdésére, hogy van-e pénz, csak azt válaszolhatom, hogy távolról sem annyi, mint amennyire szükség volna. Hogy kiknek a mőködése nyomán állt elı a jelenlegi üdvözlendınek cseppet sem nevezhetı helyzet, nem térnék ki, úgyis tudja mindenki, másrészt mert sohasem voltam híve a személyeskedésnek. Ami a továbbiakat illeti, azokra a következıket mondhatom: a pályázatok kötelezı kiírását jogszabály írja elı. Aki az ön által lehetetlennek ítélt körülmények miatt csak május 1-je után tudja benyújtani a pályázatát, legalább hajszálnyi esélyt érezhet arra, hogy a november 30-ai elbíráláson támogatást nyer. Ezért tárcánk már eddig is igen komoly erıfeszítéseket tett, illetve tesz.
A Magyar Úszószövetség részére az én tudomásom szerint egyetlen fillér kiutalás sem történt, és ez a körülmény felment az alól, hogy az utolsó kérdésrıl szóljak. Megjegyezném, hogy csak hagyományt folytatnánk, ha a vízi sport támogatását is vállalnánk, mert erre tudomásom szerint az elızı ciklusban volt példa, és ez is hozzájárult, hogy lapos pénztárcát örököltünk, és hogy most többek között a társadalmi szervezetek támogatására is oly szőkösek a lehetıségeink. Végül nagyon köszönöm azt a konstruktív ellenzéki magatartást, hogy aggódik az ország kormányzásáért felelı koalíció zökkenımentes mőködéséért, de szeretném megnyugtatni, hogy az ön által jelzett körülmény nem vezet konfliktusra a kormánypártok között. SZABÓ IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engem roppant mód meglep az, hogy egy tárca politikai államtitkára nem ismeri azt a tényt, miszerint bejelentették - miután Pepó úr társadalmi elnöki posztot vállalt a Magyar Úszószövetség vezetésének élén -, a Magyar Úszószövetséget a környezetvédelmi tárca 50 millió forinttal támogatni fogja. E bejelentés eléggé széles nyilvánosságot kapott, és eléggé nagy közfelháborodást keltett az említett zöldszervezetek körében. Úgy gondolom, ez a tény nem mentesíti Pepó urat az alól, hogy erre a kérdésre majd érdemben választ adjon, hiszen ön az elıbbi kérdésre nem tudott érdemi választ adni. Úgy gondolom, hogy Pepó úr pályát tévesztett, és ebben az ügyben szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a pálya tévesztése az úszósportban kizárást jelent. A válaszát nem fogadom el.
Nyilatkozatok, interjúk Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács: elnöki köszöntı (részlet) Szívünkbıl beszélünk, amikor azt mondjuk: ez a térség Magyarország szíve, de érzéseinket a tények is visszaigazolják: a Közép-magyarországi régió minden tekintetben centrális helyet foglal el a többi régióhoz viszonyítva - földrajzi, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt. Magában foglalja a fıvárost is, ám jóval több puszta agglomerációs övezetnél. Nélkülözhetetlen rész a nagy egészben. Az Országgyőlés 1999-ben határozott hazánk EU-konform regionális rendszerének kiépítésérıl. A megalakult fejlesztési tanácsok fı feladata, hogy - a kistérségekkel, illetve az önkormányzatokkal, kamarákkal, civil szervezetekkel és gazdasági társaságokkal karöltve élettel töltsék meg a döntést. A cél: tetı alá hozni az együttmőködést a gazdaság, a társadalom és a kultúra modern, európai színvonalú mőködéséhez; intézményes kereteket teremteni a fejlıdéshez. A Régió Budapestet, illetve a fıvárost körülölelı Pest megyét foglalja magában, s ez önmagában is centrális szerepre ítéli. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek mintegy kétharmada budapesti - a legnépesebb is. A 185 településébıl 28 városi rangú; megalakult 16 kistérségi társulás is, melyek szerepe elsısorban a területfejlesztés szempontjából jelentıs.2 (...) Fejlett infrastruktúra, tudásalapú gazdaság A Régió az ország sugaras szerkezető út- és vasúthálózata révén egyben a legfıbb hazai közlekedési csomópont is. A térség az átlagosnál sőrőbb úthálózattal rendelkezik, melynek kiépítettségének színvonala is magasabb az országosan jellemzınél. A közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elısegítı autópályák mindegyike áthalad a Régió területén. E kiemelkedı szerepet támasztja alá az a tény is, hogy a Magyarországon áthaladó fı európai közlekedési folyosók is (a Helsinki-folyosók közül a IV., V., V/B., V/C., és nem utolsósorban a VII. folyosó, a Duna) a Közép-magyarországi régióban találkoznak. A Duna nemcsak a Közép-magyarországi régió természetes tengelye, hanem Európa egyik legjelentısebb vízi szállítási útvonala is. Ez a különleges és egyedi természeti adottság még temérdek kiaknázatlan lehetıséget rejt magában. Hazánk nemzetközi légiforgalmának központja, a ferihegyi repülıtér két terminálja is itt található, melyeket a világ harminc légitársaságának repülıgépei vesznek igénybe. A ferihegyi repülıtér jóvoltából 32 országgal vagyunk közvetlenül határosak; az évente átmenı mintegy ötmillió fıs utasforgalomnak felét a hazai légitársaság bonyolítja. Mindezek eredményeként régiónk bel- és külföldrıl egyaránt jól megközelíthetı, s ez központi szerepét méginkább erısíti. Az infrastruktúra jó kiépítettsége és a stratégiai fontosságú földrajzi fekvés mellett a helyi munkaerı magas képzettsége is oka annak, hogy a regisztrált vállalkozások és vállalatok száma, valamint a hazai és külföldi tıkebefektetések mértéke 1990 óta folyamatos növekedést mutat, és országos szinten a Központi Régióban a legmagasabb. 2
www.kozpontiregio.hu
A vállalkozó kedv megélénkülése új lendületet és dinamikát adott a Régió fejlıdésének, mindezzel további dimenziókat nyitva meg elıtte. A térségnek az ország gazdaságában játszott szerepe rendkívül imponáló: a Régió egymaga adja a nemzeti össztermék több mint negyven százalékát. A prosperitás a nyugati típusú gazdaságokhoz hasonlóan a szolgáltatói-kereskedelmi ágazatnak és az iparnak köszönhetı. Utóbbi látványos gyarapodásához a néhány éve létesített ipari parkok is hozzájárulnak. Különösen vonzó feltételek - közmővesített telkek a már említett kiváló infrastruktúrával, illetve önkormányzati kedvezmények - várják a befektetıket. A nagy hagyományokkal rendelkezı, évszázados tapasztalatot és a modern technológiákat is alkalmazó mezıgazdaságra a városokat ellátó vegyes profil a jellemzı. A Régióban azonban számottevı piacot jelentı hárommilliós népessége és jó megközelíthetısége miatt egyértelmően a kereskedelmen és a szolgáltatásokon van a legnagyobb hangsúly. E szektorokban a legnagyobb a foglalkoztatottak aránya, itt koncentrálódik leginkább a tıke és e területeken jelentkeztek a legkedvezıbb hozamok is. A pénzügyi szolgáltatások terén is központi szerepet tölt be a Régió. Kiterjedt bankrendszer és magas színvonalú szolgáltatások állnak a lakosság, a befektetık, a vállalkozók és az idelátogatók rendelkezésére. Budapesten mőködik az országban egyedül árutızsde és értéktızsde. (...) E sokarcú és távlatokkal bíró, egy jelentıs európai nagyvárost is magában foglaló központi térség felvirágoztatását tőzte ki célul a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és az irányítása alatt mőködı Pro Régió Ügynökség. Ennek érdekében egységes, összefogáson alapuló regionális politikát folytat, melynek része a tudásalapú ipar, az ökológiai szemlélető mezıgazdaság, az üzleti és kulturális szolgáltató szektor továbbfejlesztése, a befektetıbarát környezet kialakítása. A Közép-magyarországi régió a szellem, a kultúra, az üzlet, a rekreáció és a turizmus centruma. Aki meg akarja hallgatni Magyarország szívverését, annak nem kell messze mennie!
Parlagfő és környezet Városházi Napló, 2004. május 5. p.1 (...) Szabó Imre, a Pest Megyei Közgyőlés elnöke az ausztriai példára hivatkozott. Mint mondta, nyugati szomszédainknál már hosszú évek óta széles körő társadalmi összefogással küzdenek az allergia ellen, ennek köszönhetıen arrafelé egyre ritkább növénynek számít a parlagfő. Pest megyében nagy szerepet kap a környezı megyékkel és a fıvárossal való együttmőködés, valamint a földtulajdonosok figyelmének felhívása a parlagfő veszélyére.
Indul az uniós ötletroham 27 milliárd forintért a nagyprojektekre MNO 2005. február 23. A kormány 27 milliárd forintot irányzott elı 2005-re és 2006-ra olyan nagyprojektek elıkészítésére, amelyek 2007–2008-ban azonnal indíthatók lesznek. A munkába a tárcákat és a régiókat egyaránt bevonták. Magyarország a 2007-tıl legalább háromszorosára növekvı éves uniós támogatási keret hatékony lekötése érdekében 27 milliárd forintot irányzott elı 2005-re és 2006-ra olyan nagyprojektek elıkészítésére, amelyek 2007–2008-ban azonnal indíthatók lesznek. Az ezzel kapcsolatos felhívás nagy érdeklıdést váltott ki; a régiók máris több mint száz javaslattal ostromolják a kormányt. (...) Hirtelen jött a kérés, hogy a közlekedés és a környezetvédelem témakörében adjanak be nagyprojekt-javaslatokat – jegyezték meg több régióban. A közölt projektszám alapján ÉszakMagyarország az elsı a régiók sorában. Valóságos győjtési akciót indítottunk a potenciális projektgazdák körében – tájékoztatta a lapot Szabó Roland, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség programmenedzsere. (...) Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség viszont úgy döntött, hogy a kormányzati jóváhagyásig titokban tartja benyújtott indítványait. Majdnem hasonló az álláspontja a központi régiónak. Szabó Imre, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a régió 1230 milliárd forint értékben tíz közlekedési és 410 milliárd forint értékben kilenc környezetvédelmi javaslatot terjesztett elı.
Neumann Ottó: Szabad az út a nagy fejlesztések elıtt – interjú Szabó Imrével Magyar Hírlap, 2006. március 31. p. 20 A Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régió 2007-tıl évi 150 milliárd forintnyi uniós támogatást kaphat. Az eddigi anyagi bázis sokszorosa jelentıs fejlesztési terveknek enged teret. Szabó Imre, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke lapunknak elmondta: az idegenforgalmi projektek közül kiemelkedik a termálkincs hasznosítása. Az úthálózat bıvítésére és a települések infrastruktúrájának a javítására is jut pénz, ha a kistérségi összefogás eredményeként jó pályázatok születnek majd.
Látványos fejlesztésekre készül a közép-magyarországi régió. Milyen pénzügyi alapja van ezeknek az elképzeléseknek? A kormány sikeres alkusorozatot folytatott az unióval. Az eredmény: jelentıs pályázati pénzek váltak elérhetıvé a Pest megyét és a fıvárost magában foglaló régiónak. Az úgynevezett „lisszaboni index" alapján figyelembe veszik, hogy Budapest az átlagnál fejlettebb, a megye viszont elmaradottabb; így a „gyengébbek gyorsabb felzárkóztatása" elvének alapján nagyobb összegeket kaphat a régió: a 2007-2013 közötti idıszakban mintegy 1000 milliárd forinthoz juthat. Ez évi 150 milliárdot jelenthet, ami mondjuk a tavalyi tizenegymilliárdos fejlesztési kerethez képest valóban hatalmas különbség. Már körvonalazódtak azok a célkitőzések amelyeket a megnövelt anyagi bázis segítségével meg akarnak valósítani... A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács már egy éve kidolgozta a teendıket. A 2007- 2013 közötti idıszakra vonatkozó legfontosabb célok között a gazdaságfejlesztés, a humánerıforrás és a közszolgáltatások javítása, a környezetvédelem, a közlekedés és a településfejlesztés szerepel. A megvalósításhoz terrnészetesen az uniós pénzek mellett hazái forrásokra is szükség van. A második nemzeti fejlesztési tervbe illeszkedı stratégia értelmében a Közép-magyarországi régió „kreatív hely" lesz, ahol a közösségek aktivizálódnak és új anyagi és szellemi értékeket hoznak létre. Milyen konkrét beruházások alkotják a tervet? Kiemelt figyelmet fordítunk a Közép-Duna-völgy összetett fejlesztésére, különös tekintettel a Dunakanyarra, a fıvárosi partszakaszokra, az MO-s körgyőrő környezetére, a Budapestet övezı termálkincs kihasználására, a Duna és a Tisza közti homokhátságon a jobb megélhetés feltételeinek a biztosítására. Egyébként az uniós források elérése érdekében tavaly projektötletgyőjtési akció indult a régióban. Százszámraérkeztek a javaslatok: a cégek,- civil szervezetek, önkormányzatok által kimunkált leginkább hasznosítható ötletek többnyire a régió infrastruktúrájának a fejlesztését, az oktatás, az egészségügy színvonalának emelését, az idegenforgalom fellendítését szolgának. Az idegenforgalomban rejlı lehetıségek kiaknázására már az idén jelentıs lépésekei tesznek... Budapest környéke hazánk turizmusának több mint hatvan százalékát teszi ki - bevételben is. Az idegenforgalomban azonban még sok a lehetıség, persze teendı is van elég. Például a Soroksári-Duna-ág vízminıségének a javítása érdekében hétmilliárd forintos beruházás kezdıdik, így – reményeink szerint – vonzóbbá lehet tenni Ráckeve és környéke természeti értékeit, a vízi turizmust. A dunai hajózás élénkítéséhez új kikötık épülnek, a jacht-turizmus is jobb lehetıségeket kap. A Dunakanyarban Esztergomon, Visegrádon és Szentendrén kívül Szob környékére is fel szeretnénk hívni a turisták figyelmét. A termáliurizmus fejlesztése is a kiemelt célkitőzések között szerepel .... A régió területén eddig Albertirsán, Cegléden, Gödön, Leányfalun és Visegrádon épült ki fürdı a termálvíz hasznosítására, A tervek között szerepel, hogy az Európai Unió tagországainak együttmőködése keretébén bizonyos orvosi beavatkozásokat Magyarországon -végeztessenek el külföldi betegek. A kistarcsai Flór Ferenc Kórház készül fel erre a szolgáltatásra. A lábadozó külföldi páciensek pedig éppen a termálvizekre épülı fıváros környéki gyógyüdülıhelyeken tölthetnék a felépüléshez szükséges heteket, ami szintén bevételt hozhat.
A sajátos idegenforgalmi adottságok közé tartozik a Galgahévízen kiépülı biofalu. A Rákospatak mentén pedig Isaszeg, Pécel, Gödöllı foghatna össze egy a kerékpározást, a lovaglást szolgáló útvonal kialakításában. Megemlítem még a turai kastélyrekonstrukciót, ahol a golfturizmus is kiemelkedı szerepet kap. Kastélyokban gazdagok vagyunk, úgy véljük, hogy ezekre a mőemlékekre nem csupán látogatói, hanem hasznos mőködési funkcióban kell gondolnunk. A központi régiót is érinti a Duna-Tiszaközi homokhátság ügye. Errıl milyen terveik vannak? A globális felmelegedés következtében a zónát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Ezért a terv szerint a területet átszelı, a Dunából táplálkozó Nagy-csatornát célszerő rendbe hozni, hogy innen öntözıvízzel láthassák el a termıföldeket: Sokan mégis elköltöznék majd innen. Ezért néhány közeli településen, elsısorban Gyálon és Ráckevén meg kell teremteni a letelepedés, a munkahely-létesítés feltételeit. (...) Összefoglalva: a közép-magyarországi régió dinamikusan fejlıdik, és ezt nem csak én látom így. Mindannyian büszkék vagyunk árrá a díjra, amelyét a világ vezetı gazdasági magazinja, a Financial Times által megjelentetett fDi magazin versenyén nyertünk. A stratégiai terv a régiót mint „kreatív helyet"; határozta meg, és az elıbb említett díj nyomán most már egy új elnevezést is használhatunk: a közép-magyarországi régió „a jövı középeurópai régiója".
Kruppa Géza : Nagy szerephez jutnak az új hidak – interjú Szabó Imrével, a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével Gazdasági Tükörkép Magazin, 2006/3. Kedvezı helyzetben van a magyar lakosság egyharmadát magában foglaló, Budapest és Pest megye együttesét alkotó Közép-magyarországi Régió, hiszen továbbra is meghatározó szerepet játszik nemcsak az ország, hanem az egész kelet-közép-európai térség további fejlıdésében, jelenleg is a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát adja, s a következı években az eddiginél is erıteljesebb fejlıdésnek indulhat. Mindez pozíciói megszilárdulását, az itt lakók életminıségének javulását hozhatja magával. Mire alapozható ez a bizakodás? A többi között erre a kérdésre is kértük a választ Szabó Imrétıl, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) elnökétıl, aki egyben a Pest Megyei Közgyőlés elnöke. Az elmúlt évtizedekben a régióban felhalmozódott gazdasági, szellemi, kulturális értékek a közeljövıben bıségesen kamatozhatnak, hiszen a kormány sikeres tárgyalásainak eredményeként a Közép-magyarországi Régió a „lisszaboni index” alapján nyerhet el európai uniós pályázati pénzeket. E forrásszerzési lehetıség lényege, hogy az Európai Unióban figyelembe veszik azt a sajátos helyzetet, ami ránk is jellemzı: miközben a régiós központként is szereplı Budapest az átlagnál fejlettebb, ugyanakkor a térség nagyobb részét adó Pest megye elmaradottabb, s ezért a „gyengébbek gyorsabb felzárkóztatása” elv alapján –
a megye helyzetére való tekintettel – nagyobb összegő pályázati összegeket kaphat régiónk egésze. Ezzel a fıváros is pluszforrásokhoz juthat. Mindez számokban: a 2007–2013 közötti idıszakban összesen mintegy 1000 milliárd forintnak megfelelı összeghez juthat a Közép-magyarországi Régió az EU jóvoltából. Ennek nagyságrendjét megfelelıen érzékelteti az összehasonlítás. A múlt évben rekordmennyiségő, csaknem 11 milliárd forint fejlesztési keretet használhatott fel a régió, a jövı évtıl viszont – hét esztendın át – évente ennek több mint tizenháromszorosa: 140-150 milliárd forint juthat a kisebb és nagyobb településeknek – foglalta össze elöljáróban Szabó Imre. Mire fordítják majd ezt a sok pénzt? Mik a fıbb fejlesztési célok? A Közép-magyarországi Régió élenjár a felkészülésben, a KMRFT éppen egy évvel ezelıtt hagyta jóvá a fejlesztésekre vonatkozó stratégiai tervet. Ebben a 2007–2013 közötti idıszakra a gazdaság, a humánerıforrás, a közszolgáltatások fejlesztése, a környezetvédelem, a közlekedés és a település korszerősítése a leghangsúlyosabb. Ám ezek megvalósításához az EU-s pénzek mellé hazai forrásokra is szükség van. A stratégia vezérmotívuma: legyen a Közép-magyarországi Régió „kreatív hely”, vagyis az itt élı emberekben meglévı cselekvı, teremtı erı – a kisebb-nagyobb közösségek pezsdítı hatására – aktivizálódjék, s mindez új szellemi, kulturális és anyagi értékeket teremtsen. E gondolat már a II. Nemzeti Fejlesztési Terv programjában is szerepel: a „kreatív Magyarország” kialakítása az egyik cél. A várható EU-források eléréséhez már most, jó elıre, megvalósítható terveket kell kidolgoznunk, ezért is kezdeményeztük tavaly a „projektötlet-győjtési” akciót, minek eredményeként eddig több száz javaslat érkezett a fıvárosból és Pest megyébıl. Ezeket értékelve, hozzávetılegesen 100 jó ötlet alaposabb kimunkálásra érdemes. A vállalkozók, a civil szervezetek, az önkormányzatok leginkább hasznosítható ötletei többnyire a régió infrastruktúrájának fejlesztését, az oktatás, az egészségügy színvonalának emelését, az idegenforgalom fellendítését szolgálják. Ugyanakkor a területiség elvét is érvényesíteni kell, így kiemelt figyelmet kap a Közép-Duna-völgy térsége, illetve annak fenntartható fejlesztése, különös tekintettel kell lennünk a Dunakanyarra, a fıváros Duna-parti részeire, valamint az M0-ás körgyőrő új szakaszainak környékére, a fıvárost övezı termálgyőrő természeti adottságainak kihasználására és a Duna– Tisza-közi homokhátságon a jobb megélhetés feltételeinek biztosítására. (...) Milyen fejlesztésekre számíthatnak a Dunakanyartól távolabbi kistérségek, így például a Duna–Tisza-homokhátság? E területre nagyon oda kell figyelnünk, mert – a globális felmelegedés következtében – az elsivatagosodás veszélye fenyegeti a Duna–Tisza-homokhátságot. Nem hagyhatjuk magukra az itt élı, mintegy 800 ezer embert, a családokat, akiket hozzá kell segítenünk jövıjük, megélhetésük biztosításához. Ezért, terveink szerint, a területet átszelı, a Dunából táplálkozó Nagycsatornát és környékét rendbe kell hozni, hogy innen lehessen öntözıvízzel ellátni a termıföldeket. Mindezt annak ellenére, hogy egyes felmérések szerint sok ember tervezi azt, hogy elköltözik e kistérségbıl. Ezzel is számolunk, amikor – a régión belül – máshova letelepedıknek igyekszünk olyan feltételeket teremteni, ami munka- és lakhatási lehetıséget egyaránt kínál. A népesség alakulása egyébként is jelentıs szerepet játszik a régióban: idırıl idıre élénk mozgások, átrendezıdések tapasztalhatók. Évente több ezren költöznek ki Budapestrıl az agglomerációba, illetve a megye távolabbi településeire, ugyanakkor – a
boldogulás reményében – az ország más részeibıl is sokan telepednek le a fıvárosban vagy vonzáskörzetében. Minderre a kisvárosok, a falvak nem voltak, nincsenek kellıen felkészülve, a népesség növekedésével az infrastruktúra fejlıdése nem tudott lépést tartani. E helyeken – a többi között – új óvodákra, iskolákra, egészségházakra, a csatornarendszer kiépítésére van szükség. Mindez EU-s források nélkül csak nagyon lassan valósulna meg, ami tovább rontaná az itt lakók életminıségét. A jelenlegi lemaradások közös összefogással gyorsabban behozhatók, szakszerő pályázatokat kell készíteni a támogatási források elnyeréséhez, hiszen nemcsak kész terveink vannak, hanem a kivitelezık is készen állnak a munkákra. (...)
Sorsfordító három év következik - 375 milliárd forint a tét 2009-ig Budaırsi Napló, 2007-06-13 A sajtótájékoztató apropóját két fontos döntéssorozat adta. A Regionális Fejlesztési Tanács döntött a hazai decentralizált forrásokból támogatott közép-magyarországi pályázatokról és egy másik döntéssorozatával, a direkt finanszírozási rendszerben eredményesnek ígérkezı projektek befogadásával egy új szakaszt is kezdett. „Többszörös egyeztetések után a most lezáruló pályázatokon jó eredményekrıl tudok beszámolni” – mondta Szabó Imre. Az önkormányzati fejlesztésekre 148 pályázat érkezett be, ebbıl 129 pályázónak összesen 946 és fél millió forint támogatást ítélt meg a tanács. Hat pályázatra forráshiány miatt nem adtak támogatást, de ezek sorsáról az idén december közepén újra döntenek majd. Európai mércével mérve már csak hátrányos helyzető kistérség van a megyében, amelyben a Területi Kiegyenlítést Szolgáló pályázatok támogathatók. Tíz pályázat közül hét nyert – ebbıl 6 a szobi kistérségben valósul meg – a megítélt források meghaladják a 20 millió forintot. Miután megmaradt 2 millió 200 ezer forint, erre még e hónap végéig új pályázatot írnak ki. A belterületi közutak burkolat felújításának támogatására benyújtott pályázatok közül 218-ra ítéltek meg támogatást (a fıváros 81, a kerületek 69, Pest megye 68 nyertes pályázattal részesül). Mindez jelentıs aránytalanságot sejtet – mondta az elnök. – De az útépítések kérdése jó apropó arra, hogy a második döntéssorozatról is szóljunk: a közeljövıben az unió által támogatott fejlesztések között komoly tételt jelentenek a települések közötti utak építése. Mint Szabó Imre elmondta, a célzott támogatások lezárása után az új forma a direkt finanszírozás, amelynek az a célja, hogy az elızetesen közölt szempontok alapján fogadjon be olyan projekteket, amelyek teljes kistérségi kihatással rendelkeznek, és eséllyel versenyeznek az uniós támogatásokért. Tehát folyamatról van szó, egy olyan folyamatról, ahol a lehetıségrıl döntöttünk most – mondta a fejlesztési tanács elnöke – egy olyan útra állítottuk nyertes partnereinket, amelyen járva kollégák segítenek, hogy minél jobb felkészültséggel, feltételekkel kerüljenek be a végsı elbírálásba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett ágazat és a régió fejlesztési tanácsa együttesen támogatja a végeredményt, akkor nem kell pályázaton részt venniük, hanem közvetlenül szerzıdéskötés után jutnak hozzá a forrásokhoz. Az elnök külön szólt az egyes támogatási célágazatokról.
A gazdaság területén a direkt támogatásra alkalmasnak tartott projektek 16, a közlekedésben több mint 47, a turizmus tekintetében 25, a természetvédelemben megközelítıleg 7, a humán infrastruktúra fejlesztés keretében nagyjából 26, a településfejlesztés keretében hozzávetılegesen 38 milliárd forintot köthetnek re. A most a direkt támogatási körben be nem került, de jó pályázatok akár már ısszel, vagy jövıre ismét „indulhatnak”. A közlekedési rovatban a Pest megyei projekteknél 6,4 MD települések közti, 4-5 számjegyő utak felújítására. Nagyítóval figyeljük, mondta, hogy a fıváros és Pest megye nem lakosságszám arányú, hanem 50-50%-os támogatásban részesüljön – ezzel az unió által is megfogalmazott elvárásnak is megfelelünk. Ez az arány követelményként három-négy esztendeje fogalmazódott meg, amikor eldılt, hogy a Közép-Magyarországi Régió együttes fejlettségi szintje ugyan magasabb az európai átlagnál, de Pest megye egyes területei miatt a fejletleneknek juttatható támogatásokban is részesülhet. A legtöbb célterületen elegendı és jó projektekkel jelentkeztek a partnerek, ez igazolta a törekvést, azt, hogy az elmúlt 2-3 év azzal telt el, hogy felkeltettük az igényt, hogy projektet generáltunk, amikor eldördül a startpisztoly, minél többen eséllyel pályázzanak ezekért a forrásokért – jelentette ki Szabó Imre. Két területen, a közlekedésfejlesztésben és a vonzerı növelésében tapasztalható feszültség. Az elıbbi területen az okozza a gondot, hogy a 4-es fıút Szolnokig tartó kiépítése nem európai célkitőzés, de országos érdek, s ez elvisz negyven milliárd forintot. A vonzerıfejlesztésben a bıség zavarával küzdünk, sokkal több és nagyobb össz7egre van idény, mint amennyi e fejezetben leköthetı. A Tanács arra törekedett, hogy a késıbbi idıszakra is maradjon e területre pénz, így 4 milliárd forintot – úgymond – félretett. A vonzerı-fejlesztésrıl szólva az elnöki hangoztatta, hogy A fıváros területén szálláshelybıvítésre nem adható pénz, csak a megyénél. A Budai Palota további rekonstrukciójára 7. MD 200 millió forint jut, holott 20 milliárd volt a projektre igényelt összeg eredetileg. Támogatást kap a Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése, új kongresszusi központ építése. A gödöllıi Királyi kastély további újjáépítésére 3,5, a szentendrei skanzen bıvítésére 1,9, a Szob Nagybörzsöny kisvasút újjáépítésének teljes második ütemére másfél milliárd forint jut. Sajnálatosan kevés volt viszont az érdeklıdés a természet és környezetvédelem területén elnyerhetı támogatásokra. Ennek okait érdemes végiggondolni. Örvendetes, hogy a településfejlesztés tekintetében sikerült biztosítani annak lehetıségét, hogy nem csak város-rehabilitációra, de településfejlesztésre is kapható támogatás. – hangsúlyozta Szabó Imre. Az 5000 fı feletti lakosságú települések változatlanul indíthatnak a Fı-tér-Fı utca építéséhez hasonló projekteket, fejleszthetik közösségi tereiket. Gyál, Örkény, Szentendre megalapozott tervekkel jelentkezett. Az elsı évben 162 MD forint, a másodikban 125 milliárd köthetı le. Az a cél, hogy a lekötött forrásokkal eljussanak a szerzıdéskötésig és a teljes körő elszámolásig. Ennek egyik biztosítéka, hogy a tanácsban egyhangú döntések születtek, azaz mind területi, mind a politikai tekintetben sikerült konszenzust teremteni – jelentette ki a fejlesztési tanács elnöke.
14 milliárd életminıség javítására MTI 2007. 11. 09. A Közép-Magyarországi Regionális Operatív Programban (KMOP) mintegy 14 milliárd forint keretre írtak ki pályázatokat a természetvédelem, a környezetvédelem, a turizmus területén vissza nem térítendı támogatásra november elején - mondta Szabó Imre, a KözépMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) elnöke pénteken, sajtótájékoztatón, Budapesten. Szabó Imre elmondta: a kiírt pályázatok az életminıség javítását szolgálják. A sajtótájékoztatón Szabó Imre kifogásolta, hogy a társadalmi vitára bocsátott "Kistérségi járóbetegek szakellátás fejlesztése a Közép-Magyarországi régióban" címő pályázati kiírás tervezete nem tükrözi a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács szándékait.
Megújul a Városliget kapuja Pesti Hírnök 2008. március – Anka Péter (Calipso 93,6) A Közép Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács négy új – mintegy 10,2 milliárd forint értékő – kiemelt projektjét ismertette Szabó Imre, a tanács elnöke. A meghatározó területek fejlesztése között találhatjuk a közlekedést, a turizmust, a környezetvédelmet, az oktatást, valamint a humán infrastruktúrát. A projektek közül a legkiemelkedıbb a Csepel-szigeti gerincút fejlesztése 4 milliárd 288 millió forint támogatási értékben. Emellett szintén kiemelt figyelmet fordítanak a Városliget kapujára 3,2 milliárd forint támogatással, amely a Szépmővészeti Múzeummal összekötve egyfajta turisztikai fogadótérként funkcionál majd. A környezetvédelem elhanyagolhatatlan tétele a budapesti vízrendezési ügy, valamint a gyáli patak kérdésének rendezése, amelyben ezentúl újra friss, egészséges víz csörgedezik majd. Az említett beruházások 1,1, illetve 1,4 milliárd forint támogatást kapnak. (...) A döntést követı hat hónapon belül meg kell kötni a szerzıdést a projektgazda és a kormány között, ami után utófinanszírozási rendszerben valósulhatnak meg a beruházások. A támogatások 80-85%-át a különbözı EU források teszik ki, a fennmaradó összegeket pedig a projektgazda, illetve a magyar kormány állja.
