Hangyasuli – Környezeti Nevelési Hálózat
EZ A FÖLD A TIED IS!
Útmutató óvodáskorú gyermekek környezetvédelmi neveléséhez
„A rohanó 21. század elején segítsünk megmenteni az élő természetet, annak varázsát. A fogékony gyermeken keresztül talán a szülők is jobban odafigyelnek a közös célra, a természet megbecsülésére, megóvására, ápolására.” Forrai Katalin
Kiscimborák Óvodai Egyesülete Zöld SzékelyFöld Egyesület 2011
Összeállították a Cimbora Napköziotthon óvónői: Vezető óvónő: Székedy Judit Óvónők: Debreceni Dana Czáka Éva Csonta Mária Sipos Gizella Papp Júlia Molnár Margit Molnár Éva Czikó Erzsébet Fodor Ibolya Anton Erzsébet Burján Boglárka Szerkesztés: Csonta Ildikó Korrektúra: Kovács Noémi Illusztráció: Györgyi Mária
Bevezetés
„Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.” Wass Albert
A természet univerzális erő. Remek alkotásai nem sorozatban, futószalagon készülnek. Egyediek, megismételhetetlenek. Némelyikük a megtestesült csoda, s mint ilyen, utánozhatatlan, de pont ilyen sebezhető, védelemre szorul. A védelem olyan szó, amelynek nem szabad üresnek lennie. Érzékelhető formára van szükség. Aggasztó az a tény, hogy szerte a világon – az emberiség közvetlen vagy közvetett beavatkozása révén – évről évre, lassan, de biztosan komoly károk keletkeznek. Világszerte mind nagyobb erőforrásokat mozgósítanak a környezeti nevelés érdekében, ami alapjaiban komoly erkölcsi kihívás. Nagyon fontos, hogy gyerekeinknek ne csak problémáinkat adjuk át, hanem tudásunkat, hitünket és az értelmes cselekvés művészetét. A környezeti nevelés jelentősége mára már világszerte ismerté vált. Egyre nő környezetvédelemmel kapcsolatos megmozdulások gyakorisága: Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, stb. A környezeti nevelés lehetőség arra, hogy minden ember olyan tudást, értékrendet, személyes magatartásformát, képességet sajátítson el, amely alkalmassá teszi a környezet védelmére és állapotának javítására. A környezet megismerésére való nevelés elősegíti azt, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat kialakításához nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. Az óvodás gyerekek nagyon reális képet
1
alakítanak ki arról, hogy az ember tevékenységével miként szennyezi a környezetét. Nevelésünk tartalma tehát minden, a gyermek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, ismeretre kiterjed. Megfigyelhetik a természet körforgását, az évszakok, az időjárás, a napszakok változásait, a növény- és állatvilág sokrétűségét, az óvoda közvetlen és tágabb környékét, a világ sokszínűségét. A gyermeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetjük mindazt, ami érthető és hasznosítható az óvodás gyerek számára. A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növény- és állatfajok megismerése, tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az óvoda, az iskola és a hozzájuk kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és tisztelete vezet oda, hogy megtegye az első lépéseket a tolerancia, a szülőhelyhez való ragaszkodás, hazaszeretet iránt. Ha mindenki védi és óvja a természet értékeit, akkor lesz még kuruttyoló béka, éneklő madár, árnyékos fa, és az emberek is boldogabban, egészségesebben élhetnek. A környezet, a természet romlása, pusztulása „nem természetes”. Mi emberek tehetünk róla, és mi emberek vagyunk azok, akik meg is változtathatják ezeket a folyamatokat. Hisszük, hogy a felnövő nemzedékek megszerzett tudásukat, ismereteiket elővigyázatosan, megfontoltan fogják használni. Szeretnénk, ha ez a gyűjtemény ezt a célt szolgálná, és gyermekeink, unokáink nem csupán anyagiakban, hanem gondolkodásban, életmódváltozásban is felülmúlnának minket. Ezt a programot feladataink ismeretében állítottuk össze, saját használatra, ezért eltekintünk attól, hogy részletes megoldásokról tárgyaljunk, inkább ötletek szintjén összegezünk.
2
Kedves óvónénik, szülők és természetbarátok
„A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idők múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak szerencsések, akiket életük végéig hevít." Gerald Durell
„Csíkszeredai vagyok” – jelenti ki a helyi ember, és ez a kijelentés büszkeséggel tölti el.
Utazásaink során számtalanszor dicsérjük, leírjuk városunkat és környékét, idehívjuk vendégként más vidékek embereit. Mert igenis, Csíkszeredát érdemes látni, környékeit érdemes bejárni, szépségeit kitárni az ide látogatóknak. De mi, helyi emberek, gondolkodjunk el, hogy milyen mértékben értékeljük ezt a megismételhetetlenül szép helyet, amely egy parányi részecskéje a Földanyának, hogyan óvjuk természeti kincseit és ősi tisztaságát, képeseknek tartjuk-e magunkat arra, hogy átadjuk az általunk kapott adottságait teljes értékrendszerével a bennünket követő nemzedéknek. Tennünk kell érte! A mi felelősségünk, hogy már kisgyermekkorban átadjuk a szülőföld szeretetének fáklyáját, érzékeltessük gyermekeinkkel az idetartozás fontosságát, és azt a tényt, hogy nem mindegy, milyen a hely, ahol élünk, mert azt folyamatosan, apró és néha jelentéktelennek tűnő cselekedetekkel védeni, szépíteni és ápolni kell... és lehet. Csak érzékelni és érzékeltetni kell a segítségkérő jeleket. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – írta egykor Tamási Áron, és szavai mélyen beágyazódtak az őt követő nemzedékek tudatába. Igen, az „otthon” sok jelentőséggel bír. E szó kifejezi azt a meghitt helyet, ahol a család tagjai nyugalomra, békességre és szeretetre találnak, amelyben minden családtagnak korától függetlenül megvan a maga kis szerepe a harmónia megteremtésében és megőrzésében. De „otthon” az a hely is, ahol élünk, dolgozunk,
3
gyermekeinket neveljük, családtagjai vagyunk, és ugyanazzal a szerepvállalással teremthetjük meg a harmóniát a közvetlen és tágabb környezetünkkel. A természet az, ami a legközelebb áll az emberhez, s megfelelő alapot teremt a fejlődéshez, nevelésünk alapvető színtere, táptalaja. Naponta változó csodái, gazdagsága változatos lehetőséget biztosít a játékhoz, munkához, a tanuláshoz egyaránt. Elvünk, hogy amilyen egy adott kor kultúrája, kultúráltsága, olyan maga az ember és környezete. Jóllehet, az elveszett természeti értékeket nem tudjuk pótolni, de gyermekeinket arra neveljük, hogy ismerjék, szeressék, óvják a még meglévő természeti kincseket. Az érzelmek iskolázottsága épp olyan fontos, mint az értelemé. Ez a szemléletmód elvezet a természet megbecsüléséhez, ugyanakkor mások munkájának elismeréséhez. Látjuk, tapasztaljuk szűkebb és tágabb környezetünkben is, hogy a mindennapjaik létfontosságú elemei a föld, a víz, a levegő mindenikét nem kis veszély fenyegeti, ezért úgy érezzük, hogy döntő fontosságú a környezet védelmére való odafigyelés. Ahhoz, hogy valóban tenni tudjunk, valamint védelmük érdekében először meg kell ismernünk, majd jól átgondolt tevékenységekkel, játékokkal a mindennapjaink részévé kell tennünk. Levél Lenke és Levél Lehel elkalauzolja a gyerekeket városunk azon területeire, amelyek a tiszta levegőt, a kikapcsolódást, a természetben való tartózkodás örömét nyújtják számunkra, és kihívnak egy igazi környezetbarát kalandra. Nem véletlen, hogy a legérzékenyebb korosztály számára készült ez az útmutató, hiszen ebben az időszakban az érzelmek dominálnak, a kíváncsiság vezényel minden tettet. Az óvodás gyermek mindent figyel, élményként él át, és játszva sajátítja el a környezetvédelem alapvető szokásait, viselkedésformáit, amelyek egész életére kihatnak. Valljuk, hogy természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben nevelődhet. Környezeti nevelésünk több, mint a környezet megismerése: { a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozása, { olyan szokások, magatartásformák alakítása, amelyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják a gyermek későbbi életvitelében.
4
A hely, ahol élünk
Csíkszereda, az egykori Csíkszék és Csík vármegye központja, ma Hargita megye székvárosa, Erdély keleti részén 665 m a tenger szintje fölött fekszik, a Középcsíki-medence kijáratánál. A környék tájképét nyugati oldalon a Hargitahegység változó vulkáni vonulata és keleten a Csíkihavasok szelídebb vonulata uralja. Az Olt kanyargó vonala szorosan igazodik a Hargitahegység vonulatához, ezért a medence igen szabálytalan alakú, keleti részén nagyobb térrel bírva. Ezért helyezkedik el itt a térség legtöbb települése. A város az Olt folyó baloldali teraszain, a Nagy-Somlyó hegy nyugati lábánál fekszik, neve a homályos eredetű Csík (határ) és a szláv „szreda” (közép) szavak összetételéből származik. A város és a vidék éghajlata mérsékelt, enyhén kontinentális jellegű, Csíkszereda lévén a Kárpátmedence egyik hidegpólusa. Télen gyakran előfordul a medence zártsága miatt, hogy felcserélődnek a hőmérsékleti értékek, sűrű köd képződik a vidék fölé, amely főleg ősszel napokig nem oszlik fel, és alacsonyabb a hőmérséklet a medence településeiben és a városban, mint a hegytetőkön. Csíkszereda fekvésének talán kedvező hatásai közé sorolhatjuk az általában csendes szelet. Ritkán van kitéve a város extrém időjárási jelenségeknek, mert a hegygerincek kivédik és elvezetik megnyilvánulásaikat. A város határában különböző földtörténeti korszakok kőzetei találhatóak: üledékes kőzetek, vulkáni kőzetek (főként andezitfélék) és folyami-tavi medenceüledékek. Az aktív vulkanikus időszak lejárta után következő korszakban keletkeztek a vidéken a szénsavas ásványvizek, amelyeket a helyiek „borvizek”-nek neveznek és a mofetták, amelyek széndioxidos és kénhidrogénes gázkiömlések.
5
Célok, feladatok
„Mindenkire, minden lényre a világon rábíztak valamit vagy valakit. A világ a mi örökségünk, mindenki felel valamiért. (...) Lehet, hogy elég, ha mindenki arra gondol, mi is bízatott rá ebben az életben. Mit kell megőriznie, kire kell vigyáznia, mi a dolga kerek e világon.” Shöffer Erzsébet
A környezeti nevelés célja nem csupán annyi, hogy a környezetszennyezés és a környezeti ártalmak veszélyeit láthatóvá tegye, hanem örömet és csodálatot kell ébresztenie e környezet még mindig létező szépsége és sokszínűsége iránt. Céljaink: { hogy a gyermekek élménygazdag környezetben, az egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával, önálló gondolkodású személyiséggé váljanak { olyan képességek kialakulásának elősegítése, melyek szükségesek az ember kultúrája és környezete közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejeződéséhez { megtanítani a gyermekeket rácsodálkozni, megismerni, megszeretni, megvédeni a természetet, a környezetüket { formálni a környezetben éléshez szükséges helyes magatartást és pozitív érzelmi viszonyt { a környezettudat ébresztése, a környezetvédelmi ismeretek bővítése, az erre vonatkozó értékrendszer elsajátítása, a környezettudatos magatartás kifejlesztése, a környezet érdekeit szolgáló cselekvések és ehhez szükséges készségek kialakítása { megismertetni az élő, élettelen környezeti tényezők összefüggését, és az évszakokhoz kapcsolódó természeti jelenségek hatását az élővilágra.
6
{ az egészséges, civilizációs ártalmakat megelőző életmód és gondolkodásmód alapjainak megteremtése
Feladataink: { a felnövekvő generációk szemléletét úgy alakítani, hogy a környezetüket, önnön létalapjukat pusztító magatartást elítéljék, és igényükké váljék a természet gondozása, védése, megújulásának segítése { a nevelés folyamatosságának biztosítása, amely távlatilag az iskolával való szoros együttműködésben valósul meg biztosítanunk kell, hogy a gyermekek a környező világot érzékszervekkel, tapasztalás útján ismerjék meg { udvarunkat úgy alakítsuk, hogy lehetőséget biztosítsunk ezekre a megismerő jellegű folyamatokra { tudatosítanunk kell a gyermekekben, hogy a természetben nincs elhanyagolható, „felesleges" elem, hogy a „természet részei vagyunk, nem tulajdonosai" (Ne árts, vigyázz rá! ) { kiemelt feladat a környezet megismertetésére való nevelésben az ökológiai szemlélet alapjainak lerakása, az óvodába járó gyermek egészséges életmódra való felkészítése { ki kell alakítsuk a természet szeretetét, tisztasága, szépsége védelmére irányuló igényt, az élet szeretetét.
7
I. Zöldövezetek
I.1. Az óvoda udvara
„A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz.” William Shakespeare
Az óvoda udvara az a tágas és közvetlen közeli szabadtér, amely helyet ad az óvodás gyermek mindennapos találkozásának a természettel, így lehetővé válik számára az élő környezet észlelése és a benne történő változások folyamatának megtapasztalása. Az udvar kialakítása a környezetvédelem nevelésének olyan fontos része, amely elengedhetetlen feltétele a természetben való létezésnek. A kisgyermek szükségleteinek megfelelő napirend magába foglalja, hogy az, az óvodában tartózkodás ideje 25-30%-át a szabadban töltse. Ezért kifejezetten fontos egy ingergazdag környezetet biztosítani számára a kint töltött időre. Ekkor fokozottabb figyelmet szánhatunk megfigyelésekre, mozgásra, művészeti és gyakorlati tevékenységek levezetésére, ünnepélyek megszervezésére. Célunk, az udvar megfelelő kialakításával biztosítani: { a gyermekek aktív és nem minden esetben irányított örömszerzését, a közvetlen természet megtapasztalását { a szabadtéri tevékenységekben és rájuk szabott feladatokban való aktív részvételt { az empatikus viszonyulásukat az élővilághoz { a pozitív szociális magatartás, a gyermek-környezet interakciójának serkentését { a gyermekek ösztönzését környezetük kreatív felhasználására
8
Az óvodai udvar zöldövezeteinek és játszóterének ilyen irányú kialakítása egy vonzó, a gyermekek kezdeményező készségét valamint aktív részvételét serkentő környezet kifejezésével a környezetvédelmi nevelés céljait oldhatjuk meg, amely sorsdöntő lehet a következő nemzedék számára. Megoldási lehetőségek: { évszakonként megfigyeljük az udvar változásait, és ezen változások hatását az itteni növény és állatvilágra { a négy évszakban készített fényképeket és felvételeket összehasonlítjuk érzékeltetve a gyermekekkel a változásokat { megfigyeljük, hogy milyen élőlényeknek ad otthont az óvoda udvara: a fák, a bokrok, a talaj { hallgatjuk a hangokat, zörejeket és megkülönböztetjük ezeket: a természet hangjai, a város zaja { csoportonként kiválasztunk egy udvarrészt, amelyet gondozunk egész év során: kialakítunk virág-, esetleg zöldségágyásokat, és facsemetéket, cserjéket ültetünk közösen biztosítva ezek életfeltételeit egyénenként megszabott feladatokkal { hulladékanyagot gyűjtünk, és újrahasznosítjuk nagyméretű mesevár vagy madáretetők készítésére { különböző természetes anyagokból, termésekből ,,gyártunk” játéktárgyakat vagy játékkiegészítőket { meséket hallgatunk nyáron a nagy fák árnyéka alatt { eső után pocsolyák vizével, sárral „festünk” aszfaltra { kincskereső, ügyességi és dalos-mozgásos játékokat szervezünk { ősszel részt veszünk az udvartakarításban, az összegyűjtött avart komposztáljuk { télen hóra festünk természetes színezőkkel, kísérletezünk hóval és jéggel, szánkózunk az udvar dombos részén, és hóembert, hóvárat építünk { napos időben játszunk a saját árnyékunkkal és a fák árnyékával: „Árnyékkergető”, „Kinek az árnyéka?” { feküdjünk le a földre, és figyeljük a felhők mozgását: „Merre megy a felhő?”, „Adj nevet a felhőnek!” { feladatlapok: Mit cselekszenek a képen látható gyerekek? Húzd át a helytelenül viselkedő gyerekeket! Színezd ki a rajzot! ‚ Milyennek képzeled el óvodád udvarát? Egészítsd ki a rajzot! ƒ Öltöztesd fel az óvodád fáját az évszaknak megfelelően! Érdekességek: { „óvodánk legidősebb fája” vajon ki és mikor ültette? { az óvoda épületének elkészülése után nagyon sok időnek kellett eltelni, hogy itt fű, fa vagy bokor zöldelljen
9
{ vannak anyukák, apukák, akik óvodáskorukban itt játszottak, és az öreg jegenye meg a nyírfák akkor még törékeny csemeték voltak
Mit tehetsz? { A fiatal csemeték törzsét csak simogasd, anélkül, hogy rángatnád! { A fák vagy bokrok ágait ne törd le, mert a nyári hőségben árnyékot tartanak, és otthont adnak a madaraknak! { Az ágyások növényeit folyamatosan gondozd! { Papírzsebkendőt, szemetet csak a szemetes kukába dobj! { Etesd télen a madarakat a számukra megfelelő eledellel! Kérdezd az óvónénit vagy a szüleidet! { Folyamatosan vegyél részt a csoportod udvarrészének ápolásában, szépítésében! { A homokot nem minden növény szereti. Hagyd a homokozóban! { A havat ne edd meg, nem csak azért, mert nagyon hideg, és torokfájást okozhat, hanem azért is, hogy bármilyen tisztának látszik, sok parányi szennyező anyag van benne!
10
11
Mit cselekszenek a képen látható gyerekek? Húzd át a helytelenül viselkedőket, színezd ki a képet!
12
Milyennek képzeled el óvodád udvarát? Egészítsd ki a rajzot!
Öltöztesd fel az óvoda fáját az évszaknak megfelelően!
13
I.2. A park
„Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanult látni…az sok-sok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánattal sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének eleganciáját. És máris szebbnek látja a világot!” Hermann Alice
Csíkszeredában nagy számban vannak zöldövezetek is. A város egyik látogatott helye a központi park, mely a város legnagyobb parkja. Régen mocsaras terület volt, Vizellő-rétnek hívták, és vadkacsák is éltek benne. 1935ben parkká nyilvánították. Számos madár- és fafaj él a parkban. A dendrológiai parkban sok érdekes kétéltű található, mivel egy patak is elfolyik ott, gyékényekkel övezve. Az egész park eléggé nedves terület. Célunk, hogy megalapozzuk a természettudatos (környezetre figyelő-óvó) életszemlélethez szükséges kompetenciák fejlődését: { a gyermekek váljanak alkalmassá saját élményű megtapasztalás útján, közvetlen és tágabb természeti környezetük felfedezésére, tiszteletére, annak megóvására { a gyermekek kirándulásokon, kísérletekkel, megfigyelésekkel, mérésekkel, vizsgálatokkal „faggassák” a természetet, és csak ezt kövesse az elméletépítés { olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben { a gyermekek a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg a valóságot a maga egészében { a természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak értékeinek, szépségeinek megláttatásával Megoldási lehetőségek: { séta a város központjában lévő parkban, a Mikó-vár előtti parkban { madarak, fák megfigyelése a séták során (összehasonlítások, faölelés, törzsek átmérése, a fák kéregmintázatának megtapogatása, faodúk, madárfészkek) { városunk ritka fáinak meglátogatása { gyűjtögetés: gyűjtünk kavicsokat, csigaházakat, ágakat, terméseket. De az a
14
{ { { { { { { {
{
{
{
szabály: „Csak azt vihetem haza, amit a természet már nem használ, tehát elenged magától” Fogadj örökbe egy fát! Kiválasztunk egy fát, és azt megfigyeljük minden évszakban vizsgálódunk mindenre figyelve - a zörejekre, hangokra nem hagyjuk szó nélkül az eldobált hulladékokat, a letört ágakat a park talajának megfigyelése (kavicsos, homokos, agyagos), talajlakó rovarok (bogarak, giliszták, férgek, csigák stb.) színe, formája, mozgása képek, könyvek, folyóiratok gyűjtése a témával kapcsolatban madarakkal, fákkal, rovarokkal kapcsolatos mesék, mondókák, versek, dalok hallgatása CD-ről madárhangok felismerése barkácsolás: a fák, bokrok terméseiből (gesztenye, toboz, makk, dióhéj) ötletes bábuk, állatok, madarak, rovarok készítése a lepréselt, megszáradt falevelekből érdekes formák ragasztása, ablakdísz falevelek fűzése vékony cérnára vizuális tevékenység: élményrajzok, festés, falevél nyomatok készítése festékkel, gyurmába, nagyobb kövek kifestése, kéreglenyomat rajzlapra zsírkrétával feladatlapok: Miért szomorú a park? Karikázd be a hulladékot! Színezd ki azt, ami nem hulladék, szemét! ‚ Így helyes – így helytelen! Színezd ki azt a képet, amelyiket helyesnek tartod! ƒ Keress azonos formájú leveleket, színezd ugyanolyan színűre! Számold meg, melyikből mennyit találtál, és rajzolj a megfelelő levélformába ugyanannyi pontot!
Érdekességek: Tudtad, hogy városunkban milyen ritka fafajták fordulnak elő? { a központi parkban sétálva a sok fenyőfélén kívül láthatunk még japán akácot, meggyfát, magas kőrist, díszalmafát, mogyorófát, valamint eperfát is { szintén a központi parkban a Hargita Megyei Kulturális Központ épülete felőli bejáratánál látható négy amerikai duglászfenyő { a Csíki Színház melletti parknak a megmaradt részében áll a város egyetlen tiszafája { a Mikó-vár és a Polgármesteri Hivatal székháza között látható egy több évszázados szilfa { a szilfa körül találhatóak még gesztenyefák, valamint díszalmafák is. A polgármesteri hivatal előtt is találhatóak különös alakú szilfák
15
{ a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán él a város egyetlen magnóliafája { a csíksomlyói járványkórház épületével szemben található két nagyon magas életkorú kanadai nyár, amelyek életkoruk miatt megyei szinten is védettséget élveznek { a Márton Áron utca sarkán, a Venczel József utcában, a Hirsch-ház udvarán található Csíkszereda egyik keskenylevelű ezüstfája
Mit tehetsz? { Járj gyalog , vagy kerékpárral! { A szemetet a hulladékgyűjtőbe dobd! { Ne törd le a fák ágát! { Ne járj a zöld gyepen! { Ne szakítsd le a parkból a virágokat! { Ha van rá lehetőséged, ültess facsemetéket, bokrokat és gondozd, hogy sokáig megmaradjanak! Menedéket és otthont szolgálnak madaraknak és más élőlényeknek. { Készíts madáretetőt, gondoskodj róluk!
16
Miért szomorú a park? Karikázd be a hulladékot! Színezd ki azt, ami nem hulladék, szemét!
17
Így helyes – így helytelen! Színezd ki azt a képet, amelyiket helyesnek tartod!
18
Keress azonos formájú leveleket, színezd ugyanolyan színűre! Számold meg, melyikből mennyit találtál, és rajzolj a megfelelő levélformákba ugyanannyi pontot!
19
I.3. Erdők, mezők, rétek
Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen, és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.
Csíkszereda túlnyomó részben fenyőerdők ölelésében fekszik. A Csíki-medence pereméről az idő múlásával a lombhullató fák majdnem teljesen kiszorultak. Itt már csak a Nagy-Somlyó hegy képez kivételt. A város keleti határából is látható bükkerdő és fenyőerdő keveredése a hegy csúcsán már győzedelmeskedik az utóbbi. Délkeleten, mint néhai kistestvér, a Suta erdő magaslik szerényebben. Itt néhány éve vihar döntötte ki a fenyőerdő, szívét, azóta is a természetre lett bízva, hogy gyógyítsa magát. Nyugaton a Szécseny Patak mentén, az Olt jobb partján, Csíkszereda nyugati peremén található a Szeredai-fürdőtől továbbhaladva csodálatos fenyveserdő tárult elénk a patak mindkét oldalán. Ma már gyermekkorunk élményei őrzik a képet, ez az ideális természetrész sajnos megszűnt létezni. Az emberek annyira betolakodóan építkeztek itt, hogy néhol a patak medre sem látható. Senki nem sajnálta az itteni élővilágot, hadd húzódjon félre ez ember útjából, hisz ő az úr! Említésre talán a legérdemesebb a Zsögödfürdőhöz tartozó erdő, rét és az Olt partja. Itt is nagymértékben észlelhető az ember tolakodása, de nagyobb terjedelmű az erdős és legelős terület. Számos védett növényfaj fordul itt elő. Az itt élő állatvilág is igen sokszínű többféle ritka és védett nagyvad, madárfaj, hüllő és kétéltű otthonának adva helyet az erdők, a legelők és az Olt partján honos növényvilág. Nagyon sok nyúl, egér, pele, mókus, nyest, róka, farkas, medve, szarvas, őz él itt. Külön említést érdemel a környéken kizárólag a Szécsenyi-tóban élő pézsmapocok populáció, valamint megemlítendő, hogy az Olt mentén 1998-tól bukkanhatunk már a hód nyomaira is, és örömmel csodálhatjuk, hogy e nemes, őshonos faj a Holtágban is otthonra talált. Célunk, hogy gyermekeinkkel megismertessük e természeti kincset amely nekünk, itt lakóknak adatott: { tudatosítsuk a gyermekekben, hogy az erdő Földünk, s a rajta élő emberek egyik nélkülözhetetlen életforrása, a természeti tényezőktől és emberi
20
{
{ { {
beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely érzékeltessük velük, hogy az erdő a földünk legfejlettebb életközössége, amely otthont ad földje felszínén és talajában a moháknak, gombáknak, puha szárú növényeknek és fáknak, így biztosítva megfelelő élőhelyet a rovarvilágnak, sokféle általuk is ismert madárnak és a vadállatnak ismerkedjenek meg az erdők, mezők növény és állatvilágával tudatosodjon bennük a szennyezettség káros hatása az élőlényekre, ennek megelőzési lehetőségei, a városkörnyéki zöldövezetek védelmének érdekében váljanak érzékennyé, és vállaljanak rájuk szabott feladatokat a védett növények és állatok óvásának érdekében
Megoldási lehetőségek: { tanulmányi és felfedezési kirándulások évszakonként erdész, vadőr, esetleg ornitológus kíséretében { megfigyeljük a különböző fák, bokrok és cserjék leveleit és terméseit, kérgét, összehasonlítjuk, fatörzseket mérünk öleléssel { „A tájegységek élővilága” – talajlakók az erdőben, mezőn, mocsárban, fakéreglakók, lomblakók, odulakók { „Óvd a természetet!” – védett területek bemutatása, óvatos bebarangolása: ismeretszerzés védett állatfajtákról, madarakról, hüllőkről { „Leszakítsam? Ne szakítsam?” – ismerkedés védett növényekkel és gyógynövényekkel, gyógynövénygyűjtés { „Ki lakik itt?” – erdei és mezei élőlények rejtekhelyének megfigyelése és megnevezése: odú, barlang, fészek, kotorék, boly { készítsünk avarból, gallyakból és száraz növényekből lakhelyet az állatoknak { beszélgetés – „Miért támadnak az állatok, rovarok?” { szimulációs játék – „Tűz az erdőben” { piknik a maradékok eltakarítása: „Mi maradhat, és mit viszünk haza?” { játékok: „Nyomkeresők”, „Találj ki az erdőből!”, „Ki ér ide hamarabb?” { hangok érzékelése és differenciálása: „Minek a hangját hallod? Utánozd!” { közös munkák: – gyűjtött növények préselése, kollázskészítés préselt növényekből – plakátkészítés (papír újrahasznosítása): „Védd az erdőt!” { élményrajzok, festmények készítése: „Én és az erdő (mező) lakói”, „Az erdő nyáron (ősszel, télen, tavasszal) { teafőzés, teázás a közösen gyűjtött és szárított gyógynövényekből { feladatlapok: Mondd el, mi nem helyes! Húzd a zsákba a gyerekek által eldobált szemetet! Rajzolj annyi virágot, ahány fát látsz! Színezd ki a képet! ‚ Karikázd be azokat a tárgyakat, amelyekre szükség van az erdei kiránduláshoz! Színezdki a képet! ƒ Vágd el a képeket, tedd megfelelő sorrendbe, és alkoss mesét róluk!
21
Érdekességek: { A legokosabb madarak a hollók és a varjúk. A bagoly nem tartozik közéjük. { A rókáknak nem csak az orrukon van „bajszuk”, hanem a lábukon is, amely a tájékozódásban segít nekik. { Egy vakond egyetlen éjszaka leforgása alatt akár 80 méter alagutat is tud ásni { A bolyban a hangyák rengetegen élnek, mégis mindeniküknek megvan a saját feladata: van, aki élelmet gyűjt, van, aki védi a bolyt, van, aki figyelmeztet a veszélyre, van, aki a lárvákat gondozza, de egy királynő van, ő utódokat hoz világra. { Az erdő számos gyümölcsöt, magot, gombát ad nekünk, amik kimondottan egészségesek, de mielőtt bármit szakítanál, mutasd meg a téged kísérő felnőttnek. { A földigiliszták puhítják a talajt, így a növények gyökerei oxigénhez jutnak, és jobban fejlődnek. { A katicabogarak levéltetvekkel táplálkoznak, ezért nagyon fontos szerepük van a növények fejlődésében. { A fák élnek: táplálkoznak, pihennek, lélegeznek, és „vérkeringésük van” – éppúgy, mint nekünk. { A növényekre szükségük van az állatoknak és az embereknek egyaránt, hiszen fotoszintézisük során szerves anyagokat állítanak elő számukra. { A növényeknek fontos szerepük van a levegő tisztításában: leveleikkel, tűleveleikkel kiszűrik a levegőből a port és a káros anyagokat és oxigént termelnek szén-dioxidból. { A fa gyökerei elraktározzák a vizet, fellazítják, porhanyóssá teszik a földet. { A tiszta levegő nagyon fontos az egészségünk szempontjából: Tudod, hogy a fa gondoskodik rólad, hogy friss levegőt lélegezz be? { Egy nagy fa 10 embernek elegendő tiszta levegőt ad. { A fák árnyékukkal segítenek elviselhetőbbé tenni a nyári forróságot. .
22
Mit tehetsz?
{ Természetjárás közben ne hangoskodj túlságosan, mert megijeszted az állatokat, madarakat! { Csak a kijelölt útvonalon járj, így nem okozol kárt az itt lakóknak, és nem is tévedsz el! { Piknik végén gyűjts össze minden hulladékot, mert vannak állatok, amelyek megbetegedhetnek az alma csutkájától vagy a banán héjától, akár a kenyérmaradéktól is! { Ne szakíts le minden virágot, ami tetszik neked! Lehet, hogy nagyon ritka és védett, leszakítása miatt az egész növény elhal, virága nem szórja el magvait, hogy új nőhessen a helyébe. { Nézd meg az óvónénivel vagy szüleiddel a következő természetismereti filmeket, ill. rajzfilmeket (kérd, hogy „szinkronizálják” számodra, így sokmindent te magad is megértesz): „A madarak vándorlása”, „Microcosmos”, „A Föld éltető erői”, „Z, a hangya”, „Egy bogár élete”! { Figyelj minden kis élőlényre, ne bántsd, hagyd élni! Nem tudhatod, hogy milyen fontos ő a természetnek.
23
Mondd, mi nem jó! Húzd a zsákba a gyerekek által eldobott szemetet! Rajzolj annyi virágot, ahány fát látsz! Színezd ki a képet!
24
Karikázd be azokat a tárgyakat, amelyekre szükség van az erdei kiránduláshoz! Színezd ki a képet!
25
Vágd el a képeket, tedd megfelelő sorrendbe, és alkoss mesét róluk!
26
27
28
II. Városunk vizei
„Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Egyetlen élőlény, így az ember sem képes víz nélkül élni. Nem meglepő, hiszen mi is jó részt abból állunk. A Föld vizei gyakorlatilag „sós vizek”, az összmennyiség kevesebb mint 3%-a szárazföldi élethez szükséges édesvíz. Túlnyomó része a sarki jégbe fagyott, elenyésző része felszín alatti és csupán néhány ezrelék a felszín feletti, tavakban és folyókban lévő édesvíz. E két utóbbi biztosítja az életet a Földön. Minden csepp víz egy nagy körforgás része. Elpárolog, aztán csapadék formájában visszahull a szárazföldre vagy vizekbe, beszivárog a talajba. A csapadék formái: eső, köd, dér, zúzmara, ónos eső, jégeső, harmat, hó. Habár az élet víz nélkül nem létezik, a víz hordozza az élővilágra veszélyes, káros, ártalmas anyagokat is. A levegő és a talaj szennyező anyagai a vízen keresztül mindenhová el tudnak jutni. Az ember nagyon sok mindenre használ vizet. Az ivóvíznek tisztának kell lennie, hogy ne betegedjünk meg, ám a víz számtalan módon szennyeződhet. Mindenki szeretne olyan környezetben élni, ahol nem kell félni az elszennyeződött víztől, a fertőzésektől, hogy öröm legyen a tavakban, folyókban fürdeni. Ha nem óvjuk környezetünket, a vízhiány egyre fokozódik. Borvízforrások, természetes vízforrások (Csíksomlyó, Zsögödfürdő) A város határain három fontosabb borvízlelőhelyet találunk. Csíksomlyón a Nagy Somlyó hegy lábánál, melynek vizét előszeretettel használják asztali vízként az itt lakók, de az idelátogatók nagy többsége is kihasználja az alkalmat, hogy megkóstolja.
29
Ivóvízként számos betegségre alkalmazzák. Az Olt jobb partján, Csíkszereda nyugati peremén találhatóak a Szeredai-fürdő borvízforrásai, melynek vize nem annyira szomjoltónak, mind inkább strandolásra, fürdőzésre alkalmas kellemes hőmérsékletük miatt (21-23 °C). A város déli kijáratánál, ugyancsak az Olt jobb partján lelhetünk rá a zsögödfürdői borvízforrásokra. A telepen, födött helyiségben 17 kádas melegfürdő, melegített vizű úszómedence és mofetta, a nyári hónapokban két medencés hideg vizes (17 °C) strand működik. Az Olt hídjával szemben szabadtéri forrásból akad lehetőség a szomjoltásra. A Suta-tó A sutai mesterséges tó a 80-as évek elején közmunkával épült anélkül, hogy az árvízvédelmi szempontokat figyelembe vették volna. Azóta semmiféle karbantartási munkálatot nem végeztek, a gyenge földgát pedig állandó veszélyt jelentett a városra, mivel egy gátszakadás bármikor bekövetkezhetett volna. A csíkszeredai Suta-tónál történt beavatkozást követően, a víz leengedése után derült ki, hogy nem volt eléggé ismert a tó élővilága. Felmérések hiányában azt sem lehetett tudni, hogy a tóban népes rák-populáció található, így a víz lecsapolásával ezek jelentős része elpusztult. Éltek ebben a tóban nagy számban amurok, naphalak és folyami rákok is. A vidék legfontosabb kétéltű élőlényei: barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka, gyepi béka és a tarajos gőte. A tavat, amely a környékbeliek kedvenc horgászóhelye volt 2007-ben csapolták le, mivel egy 2006-os tavaszi árvíz után hibákat fedeztek fel az építményben. Azóta a medret benőtte a gaz és a bozót, de a tervek szerint van lehetőség arra, hogy a Suta-tó visszakapja eredeti rendeltetését. Jelentős beruházásról van szó, hisz a nagy tavat és a három kicsi tavat is rendbe hoznák. Városunk ivóvize, eredetének megismerése Csíkszépvizet elhagyva a Gyimesek felé vezető úton a Szépvíz-patak völgyének középső szakaszán található a város ivóvizét biztosító víztározó. A földgátat 1986-ban építették. A mesterséges tóba ömlenek a környék patakai. Folyóvíz: az Olt Az Olt Románia egyik legfontosabb folyója. A Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A következő romániai megyéken folyik át: Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben, Vâlcea, Olt és Teleorman. Turnu Mãgurele mellett
30
ömlik a Dunába. Legnagyobb városok az Olt mentén: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Fogaras, Râmnicu Vâlcea, Slatina. Célunk, hogy a gyerekek: { megismerjék a víz létfontosságát (emberek, állatok, növények életfeltétele), a víz fontosságát egészségünk megőrzése érdekében { szerezzenek tapasztalatokat a víz halmazállapotaival kapcsolatosan { legyenek képesek felsorolni a városban található fontosabb vízforrásokat { megismerkedjenek a víz hasznos és káros tulajdonságaival, a globális felmelegedés és környezetszennyezés következményeivel { takarékoskodási lehetőségeket sajátítsanak el { szerezzenek ismereteket a víz szennyezettségéről, valamint ennek a problémának a kiküszöböléséről, aktívan járuljanak hozzá, segítsenek megőrizni vizeink tisztaságát a következő nemzedék számára
Megoldási lehetőségek: { tanulmányi és felfedező kirándulások évszakonként: - borvízforrások meglátogatása: vízkóstolás, ízlelés; miért egészségesebb a csapvíznél?; hogyan keletkeztek?; mi rakódik le a víztározó edénybe?; melyek a gyógyhatásai? (kezelés borvízzel), látogatás a borvíztöltődébe; - séta az Olt partján: a folyó partján élő növényzet megfigyelése, a folyóvíz összehasonlítása a forrással, patakkal, a folyó élővilága, a víz tisztaságára káros anyagok (tényezők), part és víztisztítás (szükségességének felismerése) - kirándulás a szülőkkel a szépvízi gyűjtőgáthoz: a mesterséges víztároló körbejárása; szakemberek bevonása (Hogyan gyűlt be a víz? Hogyan kerül a vízcsapba? Veszélyezteti a környezetet? A gyűjtőgát vizének és környékének védelme); látogatás a vízszűrő laborba; A Szépvízi-patak megfigyelése, legendája; játékok a pataknál: kis hajók, csónakok úsztatása, kavicsgyűjtés, horgásszunk botokkal, mezítláb lépegetés a vízben, kavicsokon; megfigyeljük az élővilágot (halakat, békákat, rovarokat, madarakat), „lefényképezzük” azt, amit látunk; Nem hagyjuk szó nélkül az eldobált hulladékokat a vízlelőhelyek környékén, magunk után összegyűjtjük a keletkezett szemetet! { megfigyelések a kertben, udvaron, utcán: - Tegyünk az udvarra itatót a madaraknak: nézzük, hogyan isznak és fürdenek benne! - Állítsunk fel az esővíznek egy hordót az ereszek alá, amiből a vizet aztán locsoláshoz, palántáláshoz használjuk fel! - Szárazság idején figyeljük meg, ahogy a repedezett föld elissza a vizet!
31
{
{ {
{ { {
- Nyári záporban álljunk ki az esőbe, és élvezzük a forró levegőben a felfrissülést! - Figyeljük a felhőket, hátha esik az eső: énekeljünk eső csalogató énekeket! kísérletek: - hozzunk borvizet, megfigyeljük hogyan rakódik le a tárolóedénybe - az Olt vizét megszűrjük, nagyítóval megfigyeljük a szennyeződéseket - tárgyakkal kísérletezünk mi úszik, mi süllyed el (fa, műanyag, fém) - a víz és különböző természetes anyagok egymásra hatása (homok, fa, kő, papír, termések) - a víz fagyasztása, forralása, oldódása, keveredése - két vázába vágott virágot helyezünk, az egyikbe tiszta vizet a másikba mosószeres vizet öntünk. Vegyék észre a különbséget a két virág között! Keressük az okot (tiszta – szennyezett víz)! - csíráztatás, hajtatás természetes, tiszta vízben - különböző méretű üvegekbe vizet töltögetünk, és megfigyeljük, hogy melyikbe hány pohár vizet tudunk tölteni - a vizet színezzük különböző színű festékekkel - egy vízzel teli pohárba óvatosan tegyünk aprópénzt vagy gombokat, egyenként. Mennyit tudunk így berakni, hogy ne folyjon ki a víz? - nagyító alatt figyeljük meg a vízcseppet - szivaccsal itassunk fel kiömlött vizet munkálkodjunk: – Készítsünk szörpöt, jégkockát, öntözzünk növényeket, mossuk ki a babaruhákat, mossuk le a homokozó játékokat! vizuális tevékenység: festés vizes alapra különböző technikákkal; mandala kép készítése; eső gyertyacsepegtetéssel; élményrajzok, festmények készítése a látottak alapján: az Olt vize ma, örülnek a kishalak témákkal; albumkészítés különböző folyóiratokból kivágott képekből, amelyeken a természetben lévő víz megjelenési formáit látod (felhő, vízesés, tó, hó...); vízi állatok ragasztása dekopázs technikával kövekre; halak készítése többféle technikával (ragasztással, felfűzve, nyomdázással, hajtogatva, agyagból, só-liszt gyurmából...), akváriumkészítés; fonalkép – folyó; hajó – dióhéjból, tökből természetismereti film: az Olt élővilága (folyóvizek), A víz romboló munkája, Az értől az óceánig megismerkedhetnek szakemberekkel, akiknek munkája a vízzel kapcsolatos: vízszerelő, tűzoltó, halász vízzel kapcsolatos irodalmi alkotások hallgatása: mesék, legendák,versek, mondókák, dalok, gyermekek által alkotott mesék, találós kérdések a vízzel kapcsolatosan
32
{ feladatlapok: Figyeld meg a képet, majd színezd ki azokat, amelyen vizet használnak! ‚ Figyeld meg a képet, és karikázd be azokat, amelyek nem tartoznak az alábbi környezethez! ƒ Színezd ki azokat a rajzokat, amelyeken vizet látsz! Rakd sorrendbe a képeket és alkoss mesét róluk! Érdekességek: { a tengerekbe dobott műanyag zacskók és más műanyagtartalmú hulladékok évente egymillió élőlényt ölnek meg { egy átlagos felnőtt teste 70%-a vízből áll { születéskor, a kisbabák teste 80%-ban vízből áll { a tusolásnál átlagosan feleannyi vizet használunk el, mint a fürdővel
Mit tehetsz? { Ne hagyd fogmosás közben folyni a vizet! { Ügyeljetek a csapok elzárására! { Az étkezések során megmaradt vizet gyűjtsd össze! Hasznosítható növények locsolására, házimunka során valófelhasználására! { Vigyázzatok ruháitok tisztaságára, hogy ne kelljen a kelleténél gyakrabban mosni { Helyezzünk el kertünkben esővízgyűjtőt, melynek az összegyűlt vizét növények öntözésére használhatjuk! { Őrizd meg a patakok, folyók vizének tisztaságát! { Figyelj arra, hogy mindig legyen víz a madáritatókban!
33
Figyeld meg a képet, majd színezd ki azokat, amelyen vizet használnak!
34
Figyeld meg a képet, és karikázd be azokat, amelyek nem tartoznak az alábbi környezethez!
35
Színezd ki azokat a rajzokat, amelyeken vizet látsz! Rakd sorrendbe a képeket és alkoss mesét róluk!
36
III. Levegő
„Látszólag semmi, pedig nélküle nem lenne Élet. Láthatatlan, könnyed, szabadon áramló, közvetlen, megfoghatatlan. Mindennel kapcsolatba kerül, mindent átjár, mindenütt jelen van. Felkap és továbbvisz minden információt ennek köszönhetően érezzük a virágok illatát is…” (ismeretlen szerző) A levegő azon gázok keveréke, amelyek körülveszik a Földet. Minden élőlénynek levegőre (oxigénre) van szüksége ahhoz, hogy a táplálékot energiává alakítsa, azaz hogy éljen. A levegő csupán mozgásával is kedvező hatást gyakorol a növényekre. Továbbhordja, terjeszti magvaikat, a virágport, de akár a termésüket is. A szél ezen kívül szárít, és hűti a testfelületet. Hasznos energiává alakíthatjuk (szélerőművek), de a nagyon erős szél fákat törhet ki, és egyéb károkat okozhat. A szél környékünkön egy érdekes sportág, a siklóernyő-repülés meghonosodását tette lehetővé. Gyakran láthatjuk a Somlyó hegye fölött lebegő színes siklóernyőket. A levegőbe sok szennyező anyag kerül emberi tevékenység következtében: járműhasználat, gyárak, különböző anyagok égetése stb. Földrajzi elhelyezkedésének, a várost övező nagy kiterjedésű fenyőerdőinek és zöldövezeteinek köszönhetően Csíkszereda levegője tisztának és „ózondúsnak” mondható. Hiányoznak a légszennyezést okozó iparágak. A legszennyezőbb gázak kis mennyiségben találhatók meg a levegő összetételében, nem haladják meg a megengedett határt. A levegő szennyezettséget rendszeresen figyelemmel kísérik.
Célunk: { a környezettudatos magatartás megalapozása, annak hangsúlyozása, hogy a tiszta levegő mennyire fontos az élethez { az összehasonlítás képességének fejlesztése: a tiszta és a szennyezett levegő közötti különbségek, hatása a környezetre, az emberekre és állatvilágra
37
{ problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a tisztább levegő érdekében végzendő feladataink { a levegőszennyezés káros hatásaira történő figyelem felhívása { a levegő szennyezésével kapcsolatos jelenségek megfigyelése, az emberek negatív magatartása ezzel kapcsolatosan { a szabad levegőn való tartózkodás fontosságának megértése és megszerettetése
Megoldási lehetőségek: { séták a város legforgalmasabb részeiben { összehasonlítás: a városi levegő és a park, az erdő levegője: Pl. Mit hallasz? (városi zajok); Szívj levegőt a tüdődbe!( megállapítások: friss levegő, szennyezett levegő: autók által kibocsátott gázak, füstök, zajok, szennygödrök, gyárak füstje, házak kéményének füstje, mérgező anyagok, hulladék nem megfelelő gyűjtése, tárolása, hulladék égetés, nem megfelelő takarítás, por – csendes, nyugodt környezet, a növények oxigént bocsátanak ki, a lombozat elnyeli a széndioxidot, szennyeződéseket, nincs kártevő, szennyező tényező); Figyeld a szelet!; Mi történik az út szélén? („szállítja” a hulladékot, port); { mi okozza a levegő szennyezését? – beszélgetés a levegő szennyeződésének mérsékléséről természetes és mesterséges levegőszűrők { kísérletek, játékok levegővel: Hideg-meleg levegő, Van-e súlya, melyik könnyebb? (légmozgások megfigyeltetése); Kísérlet gyertyával (ha egy égő gyertyát lefedünk egy pohárral pár perc múlva kialszik); Párologtatás, illóolajkura; Mi van a pohárban?; Töltsük át a levegőt!; El tud e merülni a vízben 2 gumimaci anélkül, hogy nedves lenne?; Kirándulás csattanóval; Szólj síp!, Visszhangmikrofon; Széllabda; Levegőfújás szívószállal pohár vízbe; Szappanbuborék fújás; Festékfújás szívószállal papírra; Szélforgó; Szalagos pálca röptetése; Papírhajó úsztatása fújással; Lufifújás; Pingponglabdafújás; Tollpihefújás; Meddig bírjuk levegő nélkül? { a levegő tulajdonságainak megfigyelése segédeszközökkel: színe (áttetsző), szaga (szagtalan), áramlása (ventilátor, szélforgó, szalagos bot), szagok elfedése (illatosítók) { gyűjtőmunka: képek gyűjtése a levegőszennyezésről és annak formáiról, a szülők bevonásával, figyelemfelhívó plakát készítése
38
{ vizuális tevékenységek: szélforgó; papírsárkány; szalagos bot készítése; rajz: mi szennyezi a levegőt?; rajzold le egy családi kirándulásotokat!; vegyes technika: füstölgő gyárkémény; Meseillusztráció festése (tenyérnyomattal, festékbe mártott ujjak lapon történő végighúzásával); barkácsolás: Pillangó falevélből hurkapálcára, Legyező hajtogatás; { a levegővel kapcsolatos irodalmi alkotások hallgatása { feladatlapok: Színezd ki a rajzot, és próbáld ki a valóságban is a játékokat! ‚ Színezd ki azt, ami nem szennyezi a levegőt! Ha megtaláltad melyek szennyezik, húzd át egy vonallal! ƒ Alkoss mesét a szél hasznáról a képek alapján!
Érdekességek: { 24 óra alatt egy ember 15 kg levegőt lélegzik be { a levegő csupán mozgásával is kedvező hatást gyakorol a növényekre, továbbhordja a virágport, magvaikat
Mit tehetsz? { { { { { {
Tartózkodj minél többet a szabad levegőn, kirándulj, sétálj sokat! Ha közel laksz, lehetőleg sétálj az óvodáig! Nagyobb távolság megtételére használd a tömegközlekedést! Szellőztesd naponta többször szobádat! Használj minél kevesebb levegőszennyező terméket! Vegyél részt facsemete ültetésében!
39
40
Színezd ki a rajzot, és próbáld ki a valóságban is a játékokat!
41
Színezd ki azt, ami nem szennyezi a levegőt! Ha megtaláltad, melyik szennyező, húzd át egy vonallal!
42
Alkoss mesét a szél hasznáról a képek alapján!
IV. Hulladék
„A szemét gond, de a hulladék érték lehet.” „Sohase kételkedj abban, hogy egy kis csoport meggondolt és elkötelezett polgár megváltoztathatja a világot. Tulajdonképpen ez az egyetlen mód rá.” Margaret Mead
Óriási mennyiségű szemét keletkezik nap mint nap; hatalmas iramban használódnak el a bolygónk véges nyersanyagkészletei és energiahordozói. Ez a tendencia pillanatnyilag nem csökkenő, hanem növekvő irányt mutat. A hulladék és szemét között azonban különbséget kell tennünk: Szemét: azok az anyagok, amelyek nem hasznosíthatók újra, vagy éppen vegyesen tárolódnak, és ezért nem lehet hasznosítani őket. Hulladék: olyan külön, fajtánként gyűjtött, számunkra értéktelen anyag, amely, ha elkerül a megfelelő helyre, újrahasznosítható.
Hulladékmegelőzés A hulladékgazdálkodási prioritási sorrend első lépcsőfokán a megelőzés áll. Minél kevesebb szemét termelődik, annál kevesebb erőforrást vonunk el a környezettől, annál kevesebb hulladékról kell majd gondoskodjunk az elkövetkezőkben. Minden lehetőséget ragadjunk meg a hulladéktermelés visszaszorítására, ismertessük, értessük meg a gyerekekkel is. Néhány ötlet, hogy hogyan tudunk kevesebb hulladékot termelni a hétköznapokon: { Gondoljuk át vásárlási szokásainkat. Csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van. Bevásárlás előtt még otthon készítsünk listát a számunkra fontos termékekről! { Kerüljük az agyoncsomagolt termékeket, de ugyanakkor a csomagolóanyag típusa is fontos kell legyen döntésünk során! { Mielőtt megvásárolunk egy terméket, nézzük meg, hogy hol gyártották (minél
43
közelebb, annál kevesebbet szállították, tehát kevesebbn a károsanyagkibocsátás), nézzük meg az összetételét stb.! { Vigyünk magunkkal vászontáskát, fonott kosarat, ne fogadjunk el műanyag zacskót! { Kerüljük nehezen lebomló anyagok használatát, pl. tetrapack, alumíniumdoboz stb.! Tehát ne termeljünk fölösleges hulladékot, próbáljuk megelőzni létrejöttét. Hulladék-megelőzés komposztálással A komposztálás során nagyon könnyen átalakíthatjuk a kerti hulladéknövényzetet, ételmaradékokat hasznos tápanyagokká. Típusukat tekintve két típusról beszélhetünk: hideg- és melegkomposztálásról. A melegkomposztálás során az anyagokat zárt begyűjtőbe kell helyezni (komposztláda), a szigetelésnek köszönhetően nő a keletkezett hőmérséklet, mely elősegíti, felgyorsítja a lebomlási folyamatot (50-70 Celsius-fok). A hidegkomposztálást főként nagyobb mennyiségű kerti hulladékoknál használják, itt vagy komposztkeretbe, vagy egyszerű rakásba rakják. Habár itt is keletkezik hő a komposztálás során, de nem annyira jelentős, mint a melegkomposztálásnál, ugyanakkor jelentős szerephez jutnak a földigiliszták is a lebomlási folyamatban. A kész komposztot talajjavítóként, virágföldként lehet majd használni. Komposztba kerülhet: lomb, avar, kaszált fű, zöldség és gyümölcs, tojáshéj, kávézacc, teafű, kis mennyiségben apró csont, fűrészpor, gyaluforgács stb. Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás A hulladék-kibocsátásunkat nem tudjuk teljes mértékben visszaszorítani, azonban ha odafigyelünk vásárlási szokásainkra, jelentősen tudjuk csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A második lépés az, amikor a termelt hulladékkal akarunk kezdeni valamit, ezért különválogatjuk azokat az anyagokat, amelyek újrahasznosíthatóak, és rábízzuk a cégre, amely a begyűjtésükkel foglalkozik. Két ok, amiért érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot: - kevesebb elsődleges nyersanyagra lesz szükség, ezáltal óvjuk a környezetünket (kevesebb fát kell kivágni, kevesebb kőolajat felhasználni) - kevesebb lesz az a hulladékmennyiség, amely a lerakóra kerül, ezáltal jóval hosszabb ideig üzemelhet, később telik meg. A csíkszeredai lakosságnak 2010 november elsejétől lehetősége van a város 11 pontján elhelyezett hulladékgyűjtő sziget segítségével szelektíven eldobni a háztartásban keletkezett hulladékot. Minden hulladékgyűjtő sziget három színes gyűjtőedényből áll: kék, sárga és zöld. A sárga gyűjtőedény a műanyag és fémhulladék begyűjtésére alkalmas. Ide dobhatóak el az ásványvizes, üdítős és más italos palackok (PET) lapítva, PE, HDPE
44
jelzésű csomagolóanyagok: fólia, zacskó, samponos, öblítős palack, joghurtos, vajas, margarinos, tejfölös doboz kimosva, hypós és mosogatószeres palack kimosva, üdítős, sörös, konzerves doboz, alumíniumtubus stb. Nem gyűjthető a szennyezett palack, gyermekjáték, mikrohullámú tálca, CD-lemez stb. A kék gyűjtőedény a papírhulladék kihelyezésére alkalmas. Ide dobhatók: csomagolódoboz, kartondoboz, hullámpapír, papírzacskó, reklámújság, folyóiratok stb. Nem gyűjthető: szennyeződéseket tartalmazó (olaj, élelmiszer, zsír) papír, használt papír zsebkendő, szalvéta. A zöld gyűjtőedény az üveghulladék számra lett kihelyezve. Ide dobható az italos, illetve ásványvizes üveg, üdítős, alkoholos, befőttes, parfümös, bébiételes, mustáros üveg stb. Nem gyűjthető az ablaküveg, jénai, tükör, TV-képcső, szélvédő, kerámia, villanykörte, szemüveg stb. Célunk, hogy a gyerekek: { tanulják meg, hogy a hulladékok ártalmasak az emberek, állatok és növények életére { azonosítsák a szennyeződésforrásokat és ezek kiiktatásának lehetőségeit { ismerjék meg a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit, és gyakorolják helyesen az óvodában, otthon { ismerjék meg, mi készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékokból, kapjanak képet a hasznosítás lehetőségeiről is { szókincsébe épüljön be, hogy használják az ökológiai szakkifejezéseket (konténer, gyűjtőedény, hulladék, hulladékszelektálás, komposzt, újrapapír, újrafelhasználás, gyűjtősziget...) { különböző termékek előállítása érdekben dolgozzák fel a természetben talált anyagokat, fejlődjön kreativitásuk { különböztessék meg a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, nyilvánítsák ki az ezzel kapcsolatos véleményüket { alkalmazzák valós élethelyzetekben az elsajátított, a környezetvédelemre vonatkozó szabályokat Megoldási lehetőségek: { séta alkalmával figyeljünk meg egy gyűjtőszigetet. Keressünk máshol is ilyet a városban. Figyeljük meg, beszéljük meg, mi a hulladék, mit kezdhetünk vele? Melyik konténerbe mit lehet tenni? (A gyűjtőedényekben elhelyezhető hulladékokról az edények színe, az edényeken levő képek adnak tájékoztatást.) Szemét vagy hulladék? Tisztázzuk az alapfogalmakat: konténer, gyűjtőedény, hulladék, hulladékszelektálás, komposzt, szemét és hulladék közti különbség stb. Melyik utca tiszta, melyik szemetes? { folyamatos tevékenység: – Biztosítsuk a szelektív hulladékgyűjtést az óvoda egész épületében (pl. papír, műanyag stb.), kivéve a veszélyes hulladékokat. Az óvodában keletkező hulladékokat csoportosítsuk anyaguk szerint.
45
Beszélgessünk róla, melyiket hová kell tenni. Magyarázzuk meg, hogy miért is gyűjtjük külön ezeket az anyagokat. Kerüljenek külön tárolóba az elrontott (használt) papírok, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék onnan rajzolni, hajtogatni) { otthon kidobásra ítélt tárgyak begyűjtése, felhasználása művészeti és gyakorlati tevékenységeken { hulladékgyűjtési heteket szervezünk, amely nemcsak a szemléletformálás miatt hasznos: a gyerekek megtanulhatják, hogyan lehet újrahasznosítani a különféle hulladék anyagokat, és hogyan lehet ezekből tartós játékeszközöket készíteni. Miből mit és hogyan lehet készíteni? (ajándékok, álarcok, bábfigurák, játékok és dísztárgyak…) { több közös családi programot szervezünk: barkácsoló délutánokat (pl. karácsonyi ajándékkészítés, madáretető, mesevár stb.), kertészkedések (komposztkészítés, csemeteültetés), hulladékgyűjtések. A családok környezettudatos szemléletformálását ezzel is alakítjuk. Készíthetünk tájékoztató táblát, amellyel felhívjuk a gyerekek és a szülők figyelmét az éppen időszerű tevékenységekre. { Kísérleti lehetőség: Az ősszel földbe ásott hulladék felfedezése: - Mi történt a földben a különféle anyagokkal? Mi bomlott fel és mi nem? Hová tegyük a fel nem bomlott hulladékot? - Kakukktojás játék: pl. újságpapír, telefonkönyv, írólap, tejfölös pohár stb. - Anyanyelvi játék: Folytasd a mondatot! pl. Azért gyűjtjük szelektíven a hulladékot, hogy………… { készíthetünk társasjátékokat is: - okos doboz: Beszerzünk egy nagyobb méretű kartondobozt, amelynek közepére egy nagyobb, téglalap alakú ablakot, alája pedig két kisebb ablakot vágunk. A felsőbe kihelyezzük a válaszokat ábrázoló képeket, majd a kérdés feltevése után a gyerekeknek választaniuk kell, hogy melyik kép a helyes, és annak megfelelő ablakba dugják be a kezüket. Ha helyes a válasz, kézfogással jutalmazzák, ha nem, akkor pacsit kap a kezére. - képes dominó: A csatolt minta alapján készítsük el a dominókat. (margarinos doboz, sárga, kék, zöld kuka, műanyag palack, tejesdoboz, ceruzaelem, tejfölös doboz, újság, csomagolópapír, almacsutka, rossz tv, dugó, gyógyszer, alumíniumdoboz) - memória játék: A párkereső játékban a képes dominó elemeit használjuk fel nagyobb méretben. - halászjáték: Három hulladéktípus körvonalait kivágjuk kartonból (típusonként 4-5 db), ezekre egy kis fület ragasztunk, majd egy általunk készített pecabottal kifogjuk, és a megfelelő színű dobozba helyezzük. - tárgyak felismerése csukott szemmel a begyűjtött, tisztára mosott hulladékot nevezzék meg behunyt szemmel. - kiállítás újrahasznosítható hulladékból készült tárgyakból - album készítése a tevékenységek során készült fényképekből
46
{ gyermekek által alkotott mese, kitalált történetek képek segítségével, – óvónő mesék { gyakorlati tevékenységek: újrapapír készítése, kartonlabirintus, festékkészítés természetes anyagokból, újságpapír összegyűrése különböző gyümölcs- és zöldségformákká, újraszappan készítése maradék szappanból { feladatlapok: Színezd ki a tárgyak körüli ábrát a megfelelő színnel! Papír – kék, üveg – zöld, műanyag – sárga. ‚ Kösd össze a pontokat! Vezesd a hulladékokat a megfelelő kukába! ƒ Keress utat a hulladéknak a szemeteskosárig! Érdekességek: { az újrapapír gyártásához feleannyi energiára és negyedannyi vízre van szükség, mint a fából készült új papírhoz. Ugyanakkor minden tonna újrahasznosított papír: megment 17 fát a kivágástól; 30.000 liter víz megtakarítását eredményezi; a levegőszennyeződést 95% -al csökkenti. { minél hosszabb a bomlási idő, annál nagyobb veszélyt jelent a hulladék a környezetre és közvetve az emberi életre is. Íme néhány lebomlási idő: almacsutka – 3 hónap; papír – 3-12 hónap; gyufa – 6 hónap; cigaretta füstszűrő – 1-2 év; alumínium doboz – 10-100 év; műanyag csomagolás: 100 - 1000 év; üveg – 4000 év. Mit tehetsz? { A szemetet ne a földre, hanem a hulladékgyűjtőbe tedd!
{ Próbáld különválogatni a hulladékokat! { Őrizd környezeted tisztaságát a csoportteremben, az utcán és otthon! { Készíts díszeket, maketteket a szelektíven gyűjtött hulladékból, majd szervezz kiállítást belőlük! { Találj ki mesét a szelektív hulladékgyűjtésről! { A papírlap mindkét oldalát használd fel rajzolásra! { A legkevesebb csomagolással rendelkező terméket kérd ajándékba a szüleidtől!
47
Színezd ki a tárgyak körüli ábrát a megfelelõ színnel! Papír – kék, üveg – zöld, műanyag – sárga.
48
Kösd össze a pontokat! Vezesd a hulladékokat a megfelelő kukába!
49
Keress utat a hulladéknak a szemeteskosárig!
50
Tudástár
Az emberiség a tűz felfedezése óta energiát fogyaszt. Kezdetben fát használt az energiatermeléshez, az ipari forradalom idején szenet, a XX. században pedig már olajat és földgázat is. A jelenlegi mennyiségben fogyasztva az olajat és a földgázat a 21. század közepére felélünk minden tartalékot. Ez nem azt jelenti, hogy elfogy az olaj, illetve a földgáz, hanem hogy nem lesz már gazdaságosan kitermelhető. Az energiafelhasználás mértékének csökkentésével hozzajárulhatunk környezetünk állapotának javulásához. Az emberiség már a történelmi időkben is használta a víz és a szél energiáját. Napjainkban a megújuló energiák lassan előtérbe kerülnek. Sokkal több energiát hozhatnánk létre a zöld, környezetbarát forrásokból. A NAP a földi élet elsődleges energiaforrása. A napenergiát kétféle módon tudjuk hasznosítani. Passzív hasznosítással, amely az épületek tájolásával, kialakításával érhető el, kiegészítő berendezés nélkül, és aktív hasznosítással, az erre a célra szolgáló eszközökkel, vagyis napkollektorral vagy napelemmel. A napelem a napfényt közvetlenül elektromos energiává alakítja át. Egyre több vízierőmű kezdi meg ismét a villamosenergia-termelést, amelyek a turbinák meghajtásához a rajtuk keresztüláramló vizet használják fel. Ehhez hatalmas gátakat kell építeni a víz tárolása miatt, aminek hátrányai is vannak az ott élő emberek, állatok és növények számára. A kisebb vizierőművek környezeti hatása sokkal gyengébb, mivel ezek gyűjtőtó nélkül működnek. A szél ereje szintén felhasználható áram termelésre. A szélerőművek működését a szélsebesség határozza meg. A szélturbinák leginkább a magaslatokon és a tengereknél a leghatékonyabbak, ahol erős szél fúj. Előnyük, hogy nem szennyezik a környezetet az energia előállítása során. Hátrányuk, hogy esztétikailag rontják a tájat, zajosak, valamint madarakat pusztíthatnak el.
Energiatakarékossági ötletek: { Feleslegesen ne égessük a fényforrásokat, használjunk takarékos égőket, használjuk ki maximális ideig a természetes fényt!
51
{ Célravezető megoldás az, ha mindenhol, így az óvodában is élhetnénk a fűtésszabályozással! { Alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érzünk, ha eléggé párás a levegő: használjunk párologtatót a lakásban! { Az ablakokba ne tegyünk túl sok és túl magas növényeket, hogy akadálytalanul tudjon a napfény bejutni a helyiségekbe! { A hűtő- és fagyasztógépeket hűvös helyen tartsuk. Az ajtaját ne nyitogassuk gyakran, mert akkor meleg levegőt engedünk be, amit a berendezés energiafelhasználással kell lehűtsön! { Mosás után gondosan teregessük ki a ruhát, így kevesebbet kell vasalnunk! { Használjuk ki a nap hőerejét! { Az elektromos berendezések jelentős része készenléti üzemmódban is sok energiát fogyaszt, így érdemes kikapcsolni őket, amikor nincsenek használatban! Ne feledd! { március 22. a Víz Világnapja { március utolsó szombatján, 20.30 és 21.30 között van a Föld Órája { április 22.-én tartjuk a Föld Napját { május 10.-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját { május 24.-én van az Európai Nemzeti Parkok Napja { június 5. a Környezetvédelmi Világnap { június 8.-án tartjuk az Óceánok Világnapját { szeptember 16. az Ózon Világnapja { szeptember 22.-én van az Európai Autómentes Nap { szeptember harmadik szombatján tartjuk a Takarítási (vagy Szemétszedési) Világnapot { október 4.-én ünnepeljük az Állatok Világnapját Versek: { Benedek Elek - Madárfiókák { Egri György - Nõnek a fák { Gyulai Pál - Fiúcska és madárka { Gyurcsó István - Pici patak mondókája { Jókai Mór - Ültess fát! { Kányádi Sándor - A halak bosszúja { Kányádi Sándor - Csukástó { Kányádi Sándor - Elnémult a kis patak { Kányádi Sándor Sétálgat a szellő { Kovács Borbála - Levél a szélben { Lehoczky János - A vizek fohásza { Orbán Ottó - Zivatar
52
{ { { { { { { { { { {
Osváth Erzsébet - Falevelek Szabó Lőrinc - A szél meg a nap Szilágyi Domokos - Eső Tamkó Sirató Károly - Dal a tóról Weöres Sándor - A cinke és a vadrózsabokor Weöres Sándor - A galagonya Weöres Sándor - Eső Weöres Sándor - Kis versek a szélrõl Weöres Sándor- Tekereg a szél Weöres Sándor - Tó vize Zelk Zoltán - Téli fák
Mesék, legendák: { A gomba alatt (szovjet mese) { Az öreg halász és a nagyravágyó felesége (népmese) { B. Radó Lili - Esőcseppecskék (vers formában) { Benedek Elek - A világszép nádszálkisasszony { Benedek Elek - Az aranyhal { Benedek Elek - Mese a fákról { Benedek Elek - Ne bántsd a fát { Csukás István - Csiszta mókus négy élete { Juhász Edit - Patak Apó története { Kóró és a kismadár { Maros és Olt legendája { Megitatják a fűzfát (népmese) { Mikola Klára - Házavató { Mikola Klára - Kuka manó { Péterfi Emilia - Ki is az a füttyös „Senki”? { Szépvíz legendája { V. Szuhomlinszkij - A nyulacska és a szél { Zelk Zoltán - A patak meséje { Zelk Zoltán - Őszi mese { Zelk Zoltán - Párácska { Zelk Zoltán - Őszi mese
53