HAJNALCSILLAG TATAI REFORMÁTUS ÓVODA Szervezeti és Működési Szabályzat
Tata, 2015. szeptember 01.
................................................ Sahinné Herczeg Edina Óvodavezető 1
Tartalom 1. Általános rendelkezések ......................................................................................................... 4 1.1. A SZMSZ célja, tartalma .................................................................................................... 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................... 6 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai .................................................................................. 8 2.1. Óvoda feladatellátási rendjét meghatározó dokumentumok ............................................... 8 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................. 9 3.1. A gazdálkodással kapcsolatos jogköre és gazdálkodási feladatainak ellátása .................... 9 3.2. Kártérítési kötelezettség, anyagi felelősség ...................................................................... 11 4. Az intézmény szervezeti felépítése ...................................................................................... 12 4.1 Az intézmény vezetője ....................................................................................................... 12 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat és hatásköre ............................... 14 4.3 Az óvodavezető helyettes feladatai .................................................................................... 15 4.4. Pedagógiai munka ellenőrzése .......................................................................................... 17 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................... 18 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok ............................... 18 5.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje......... 18 5.3. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére.......................................... 20 5.4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők ............................................................. 22 6. Intézmény munkarendje ....................................................................................................... 25 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ...................................................... 25 6.2.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ............................................................ 25 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ....................................................... 26 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ....................................... 26 6.5. Munkaköri leírás minták ................................................................................................... 31 6.6. Az óvoda működési rendje ................................................................................................ 31 6.7. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje.......................................... 31 6.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................. 33 6.9. A dohányzással kapcsolatos előírások .............................................................................. 34 6.10. A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................................ 34 6.11. A mindennapos testnevelés szervezése ........................................................................... 36 7. Az intézmény nevelőtestülete............................................................................................... 36 7.1. Nevelők közössége ............................................................................................................ 36 7.2. A nevelőtestület értekezletei ............................................................................................. 37 7.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés, illetve a jutalmazás szempontjai:.... 38 8. Intézményi közösségek a kapcsolattartás formái és rendje .................................................. 39 8.1. Gyermekek közössége ....................................................................................................... 39 8.2. Munkavállalók közösség ................................................................................................... 39 8.3 Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség............................................................................... 41 8.4. Szülők közössége .............................................................................................................. 41 8.5. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái ................................................................ 43 8.6. A külső kapcsolatok rendszere és formái .......................................................................... 44 9. Óvodai felvétel és távolmaradás rendje ............................................................................... 46 9.1 Az óvodai jelentkezések ..................................................................................................... 46 9.2 Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályi .................................................. 47 9.3 Az óvodaváltoztatás eljárási rendje .................................................................................... 47 9.4 A gyermekek távolmaradása és annak igazolására ............................................................ 48 2
10. Gyermek és ifjúságvédelmi teendők az óvodában ............................................................. 48 10.1. Szociális Alapellátó Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat ............................................... 49 10.2. Gyermekvédelmi felelős az óvodában ............................................................................ 50 11. Az óvodai hagyományok ápolása ....................................................................................... 50 12. Egyéb rendelkezések .......................................................................................................... 51 12.1 Étkezés térítés rendje ........................................................................................................ 51 12.2. A gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályok: .......................................................... 52 12.3 A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ........................................ 53 Záradék ..................................................................................................................................... 55 1. sz melléklet - Az intézmény alapító okirata, feladatai ......................................................... 57 2. számú melléklet – Iratkezelési szabályzat ............................................................................ 61 3. számú melléklet – Adatkezelési szabályzat ......................................................................... 87 4. számú melléklet – Munkaköri leírások ................................................................................ 98 5. számú melléklet – Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetőjének megbízása .......... 130 6. számú melléklet - A bélyegző lenyomatának képe ............................................................ 131 7. számú melléklet - Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező minimális) eszközeiről és felszereléséről .................................................................................................................... 132
3
1. Általános rendelkezések
1.1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
Jogszabályi háttér - A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról - 363/2012. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja - 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 1995. évi I. törvény a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye - 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyv - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) - a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet - a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 4
Az SZMSZ tartalmát meghatározó jogszabályok A Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda Szervezeti Működési Szabályzata létrejött: - A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye l995. évi I. törvény - A közoktatásról szóló, többször módosított l993. évi LXXIX. Törvény 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1999. évi LXVIII. törvénnyel módosítva - Az 1992. Évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról - A 138/1992/X. 8./ Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. Évi XXXIII. tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - A Munka Törvénykönyve l992. évi XXII. Törvény alapján - 11/1994 /VI. 8./ rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről - 11/1998. /IV. 8. / rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: - az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés] - a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények - az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény - az államháztartásról szóló 2011. CLXXXVIII. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2012. évi CXVIII. törvény - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól - 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény - 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 27/2000. (IX.30.) NM-rendelet
5
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.
A szervezeti és működési szabályzatot és annak módosításait az óvoda vezetője és
vezető-helyettese készíti el. 2.
A szabályzat és a módosítások előkészítése során az egyházközség képviselőjének
javaslattételi, módosítási és véleményezési joga van. 3.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot és módosításaival kapcsolatban a Szülői
Szervezet véleményezési jogot gyakorol. 4.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot és módosításait az óvoda nevelőtestülete
fogadja el. 5.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot és módosításait a Tatai Református
Egyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. 6.
A Szervezeti és Működési Szabályzat és a módosítások a jóváhagyást követő első
munkanapon lép érvénybe és határozatlan időre szól. 7.
Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi Szervezeti és
Működési Szabályzata. 8.
A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmát és annak módosításait az óvoda
dolgozóival, valamint a szülőkkel ismertetni kell. A Szervezeti és Működési Szabályzatot úgy kell elhelyezni, hogy abba kérésre a szabályzat személyi hatálya alá eső személyek közül bárki betekinthessen. 9.
Ha valaki a SZMSZ betartásában hiányosságot tapasztal köteles azt jelenteni a
fenntartónak. 10.
A nevelőtestület határozatot hoz arról, hogy a szorgalmi időszakban történő
jogszabályi és egyéb változásokat a következő nevelési év előtti nyári időszakban módosítja és szeptember 1-től vezeti be. Az Nkt. 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján az SZMSZ elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az egyházi fenntartásban működő óvoda, iskola, kollégium esetében az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
6
Hangsúlyozandó, hogy az Nkt. már nem biztosít egyetértési jogot az intézményi döntésekben részt vevő „laikus testületeknek”, ezért az SZMSZ elfogadása előtt az érintett intézményi székek, ezek hiányában a szülői szervezetek, közösségek, intézményi tanács, a jogszabályban meghatározott ügyekben a diákönkormányzat véleményét kell beszerezni. A vélemények beszerzése kötelező, tekintettel arra, hogy amennyiben elmarad, a döntés jogsértő. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a véleménynyilvánításra jogosult véleménye nem köti a döntéshozót.
A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
Az SZMSZ nyilvánossága, megtekintése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény meghatározza a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmát, továbbá az ezek közzétételével kapcsolatos szabályokat. A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül az intézmény SZMSZ-e is. A nyilvánossággal kapcsolatos szabályozást az 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. §-a tartalmazza. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - Az óvodába járó gyermekek közösségére, - A gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, - A nevelőtestületre, - Az intézményvezetőre, vezető helyettesekre, - A nevelőmunkát segítőkre, - Egyéb munkakörben dolgozókra, - Valamint az intézményben időszakos, illetve megbízással tevékenykedő személyekre.
7
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai Az 1.számú melléklet tartalmazza
2.1. Óvoda feladatellátási rendjét meghatározó dokumentumok - Alapító okirat - Helyi óvodai pedagógiai program - Szervezeti és működési szabályzat / SZMSZ / - Házirend - Éves munkaterv és értékelés
Belső szabályzatok - Belső önértékelési szabályzat - Munkavédelmi
“
- Tűzvédelmi
“
- Iratkezelési
“
(2. számú melléklet)
- Adatkezelési
“
(3. számú melléklet)
- Munkaköri leírás
(4. számú melléklet)
Az óvoda pedagógiai programja, mely tartalmazza: - Az óvoda nevelési alapelveit, - Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését, - A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, - A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.
8
Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az óvoda hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megnevezésével, megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el.
Az éves munkaterv tartalmazza: - a kiinduló helyzetképet - a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben - stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: - szakmai programok, - rendezvények, - kapcsolattartási formák, programok - feladatelosztás a nevelőtestületben - gazdálkodást, fejlesztést: - az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését.
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői
3.1. A gazdálkodással kapcsolatos jogköre és gazdálkodási feladatainak ellátása
A feladatellátást Az óvoda feladatai ellátásához rendelkezésére álló 2.393 m2 alapterületű. szolgáló vagyon ingatlan a rajta lévő épülettel és udvarral székhely vonatkozásában (ingatlan és
222. hrsz alatt található.
ingó):
Ingatlan tulajdonosa: Tata Város Önkormányzata Használati jogcíme: a Ptk. 165.§-a szerinti használat joga. 118/2011. (III.30.) számú önkormányzati határozat és a 226/2011.(V.25.) számú önkormányzati határozat. Az ingatlan használati joga (10 éves megállapodás alapján) nem képez 9
saját tulajdont. Az oktató nevelőmunkát az óvoda leltárában nyilvántartott tárgyi eszközök segítik, melyeket az önkormányzat a fenntartó rendelkezésére bocsátott, és az óvoda szabadon használhat. A kezelésben lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért az intézmény vezetője a jogszabályban meghatározott módon felelős. A vagyon feletti Az ingatlan és az alapításkor rendelkezésre álló ingóságok feletti rendelkezési jog rendelkezés joga:Tata Város Önkormányzatáé. A működés során beszerzett ingóságok felett az intézmény jogosult rendelkezni. A gazdálkodással552 - Önállóan gazdálkodó egyházi intézmény összefüggő
Az óvoda önálló maradvány-érdekeltségű egyházi költségvetési szerv, önálló
jogosítványok: bérgazdálkodási jogkörrel. Tevékenységéről és gazdálkodásáról az egyházi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint számol be. A munkáltatói jogokat az óvoda vezetője gyakorolja a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. Az intézmény
Adószám: 18219148-1-11
egyéb jellemzői: Bankszámlaszám: Számlavezető: Pannon Takarékbank Az intézményben indítható csoportok száma: 4 csoport
Az intézmény kiegészítő tevékenysége: Az óvoda a mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt az alapfeladatainak ellátására használja - az évi költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt nem lehet elvonni.
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az intézmény képviseletére jogosultak köre: Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője az óvodavezető. A fenntartó által meghatározott időre megbízott óvodavezető képviseli, aki képviseleti jogát az ügyek meghatározott körére eseti jelleggel, illetve általánosan átruházhatja helyettesére a fenntartó egyidejű tájékoztatásával. 10
Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.
Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: Intézményvezető Intézményvezető helyettes Gazdasági vezető Óvodatitkár
A bélyegző lenyomatának képét 5. számú melléklet tartalmazza.
3.2. Kártérítési kötelezettség, anyagi felelősség Kártérítési kötelezettség Az alkalmazott az alkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén az alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. (Megjegyzés: A kártérítés mértékét a kinevezés legfeljebb másfél havi, az alkalmazotti szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben az alkalmazotti szerződés másként nem rendelkezik, akkor bármekkora is a kár, a kártérítés mértéke az alkalmazott egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.) (Megjegyzés: A leltárhiányért való felelősség előbbiektől eltérő szabályait célszerű az Alkalmazotti Szerződésben szabályozni. Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.) Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó. 11
Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője Az óvodavezető feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Jogkörét, felelősségét, faladatait a köznevelési törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg.
Az óvodavezető felelős - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, - a takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógusi középtávú továbbképzési program és éves beiskolázási terv elkészítéséért. - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért - az intézmény ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerének működéséért - kockázatkezelésért, - a HACCP rendszer működtetéséért, 12
Az óvodavezető feladatai - a nevelőtestületi értekezletek és alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítése, vezetése, - a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, - a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, vagy egyéb szabályzat nem utal más hatáskörébe, - a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet –, és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, - az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, - a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása, - a gazdálkodási feladatokba közreműködő óvodatitkár, valamint a technikai dolgozók munkájának közvetlen irányítása. - A kapcsolattartás koordinálása a Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménnyel, Gyermekjóléti Szolgálattal, Szakmai Szervezetekkel Az óvodavezető kizárólagos jogköre - Az intézmény képviselete - A nevelő testület vezetése - Jogszabály által a vezető hatáskörébe utalt, át nem ruházható feladatok ellátása - Munkáltatói jogkör gyakorlása - Gazdálkodási jogkör gyakorlása
13
Közvetlenül irányítja: - a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár munkáját - a vezető helyettesi munkát Feladatai csoportosíthatók - pedagógiai, - munkaügyi - gazdálkodási - tanügy-igazgatási teendők ellátására
4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat és hatásköre Óvodatitkár feladatai Az óvoda zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: - házipénztár kezelése - pénztárral kapcsolatos elszámolások vezetése a bizonylati fegyelem betartásával - pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok őrzése, kezelése, a pénzügyi és bizonylati fegyelem betartásával - intézmény tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információk megőrzése - pénzforgalom lebonyolításához szükséges nyomtatványokat rendeli és kezeli - egyéb ügyintézői feladatok
Óvodavezető – helyettes (általános, illetve szakmai) feladatai
Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre: - a nevelőmunka munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését - az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében - a nevelő testület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését - a munka-, tűzvédelmi feladatok közvetlen irányításának, és ellenőrzésének segítését - a felelősök, megbízottak feladatainak ellenőrzését. - az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését. - a nevelő testületi beszámoló elkészítését. 14
- a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését - az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését.
4.3 Az óvodavezető helyettes feladatai Az óvodavezető munkáját segíti. Vezetői munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja tevékenységét. Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre alkalmazott, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus lehet. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: - a munka és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítése - az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében való közreműködés - a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosítása - a nemzeti és óvodai ünnepek felelőseinek ellenőrzése - továbbképzések nyilvántartása, adminisztrálása, bizonyítványok másolatának begyűjtése Az óvodavezető helyettes felelős - a házi továbbképzések megszervezéséért, - a szülői közösség működésének segítéséért, - a helyettesi, szabadságolási beosztás elkészítésért, - technikai dolgozók munkájának szervezéséért, irányításért, ellenőrzéséért
Az óvodavezető-helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Beszámolási kötelezettsége - figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról, az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. A vezető távolléte esetén a vezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat. Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az intézményvezető kötelezettségvállalása, utalványozása esetén.
Az intézményvezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet részletes munkaköri leírásuk tartalmaz. 15
Óvodapedagógiai asszisztens feladatai Intézményben az óvodavezető, illetve megbízott óvodapedagógus utasítása alapján a nem felsőfokú pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása. A pedagógiai asszisztens feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet részletes munkaköri leírásuk tartalmaz.
Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az óvoda vezetője alkalmazza. Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzik. Munkaköri leírásuk a mellékletben található. Az óvodában a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni.
Az intézmény szervezeti felépítése Az óvoda vezetőség tagjai: - Óvodavezető - Óvodavezető helyettes Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival szükség szerint megbeszélést tart, erről feljegyzés készül. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetők a havonta tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak, erről jegyzőkönyvet készítenek. Óvodavezető
Óvodatitkár Szülők közössége Óvodavezető helyettes hitoktató óvodapedagógus pedagógiai asszisztens
16
dajka és takarító
4.4. Pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete.
Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: - Az ellenőrzés formáját, - Az ellenőrzési területeket, - Az ellenőrzés főbb szempontjait, - Az ellenőrzött időszak meghatározását, - Az ellenőrzést végző (k) megnevezését, - Az ellenőrzés befejezésének időpontját, - Az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját.
A belső ellenőrzést, értékelést az éves munkatervben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja. Az óvodavezető ellenőrzési ütemtervet készít, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében. Az ellenőrzés kiterjed: - a nevelő-oktató munka minden területére - a technikai dolgozók munkavégzésére, munkafegyelemére Ellenőrzés fajtái: - Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerint 17
- Spontán, alkalomszerű Az ellenőrzés mellett értékelés történik, amelynek minden esetben előre mutatónak, a munkát segítőnek kell lenni. A hiányosságok feltárása után intézkedési tervben kell meghatározni a javítandó feladatokat, annak módját, határidejét, felelősét. Az ellenőrzési, értékelési tervet részletesen tartalmazza az évenként elkészített nevelési terv.
5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumok Alapító okirat Helyi óvodai pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Házirend Munkaterv és értékelés
5.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított dokumentumok nyomtatásakor fel kell tüntetni a nyomtatás és az irattározás dátumát a papíralapú dokumentumon. A papíralapú nyomtatványt a nyomtató, ill. ügyintéző hitelesíti, rajta az „elektronikusan továbbítva” megjegyzést dátummal szerepelteti. A papíralapú
- elektronikus
úton
előállított- dokumentumok
tárolására a többi
dokumentummal azonos irattározási szabályok vonatkoznak. Az elektronikus formában tárolt dokumentumok a titkársági számítógépen, tematikus rendben találhatóak. Adathordozóra mentésükről évente legalább egyszer az óvodatitkár gondoskodik. Az elektronikus postafiók kezelője gondoskodik az elektronikus levelezésről, abból törölni nem szabad.
18
Az Informatikai Rendszer felhasználói: Az óvoda dolgozói, mindazok, akiket az óvoda foglalkoztat, mégpedig - az óvoda vezetősége, - a gazdasági, adminisztratív dolgozó, óvodatitkár Más személy az Informatikai Rendszert nem használhatja. Az Informatikai Rendszer erőforrásait külön engedély nélkül tilos kereskedelmi, vagy egyéb nem óvodai célra használni.
Betörési kísérletek, biztonsági rendszabályok megsértése - Tilos az Informatikai Rendszer biztonsági rendszerében levő hibák, hiányosságok kihasználásával privilégiumok (előnyök) szerzése. Amennyiben a sikeres betörést a felhasználó a rendszergazda tudtára hozza, mielőtt az észlelné, és semmilyen károkozás nem történt, „felmentésben” részesül, hiszen hozzájárult az Informatikai Rendszer biztonságának növeléséhez. - Más felhasználói nevének használata még annak engedélyével is tilos! - A felhasználói név kölcsönadása (átruházása) még ideiglenesen is tilos! - Másvalaki jelszavának kiderítésére irányuló bármely kísérlet tilos! - Bármely adatállomány átvitele más adattárolóra, más gépre vagy a hálózatra az állomány tulajdonosának tudomása, vagy szándéka nélkül tilos!
E-mail, elektronikus levelezés A felhasználói névvel egyidejűleg óvodai postaládát és e-mail címet is kap az igénylő. Az email cím alakja a következő: felhasználói_né
[email protected]. Ezen a e-mail címen olvashatók az óvoda címére érkező levelek, és ennek segítségével tudunk levelet küldeni is. Az Informatikai Rendszeren kívüli számítógépekről (otthonról, Internet-kávézóból, stb) az Interneten keresztül is kezelhető az óvoda postaládája.
Üzemeltetés Üzemeltetési feladatokat az óvoda rendszergazdája és az óvoda vezetője által e feladatra megbízott személy végezhet.
19
Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.
Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága - Az intézmény helyi pedagógiai programját, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot a szülők a vezetői szobában megtekinthetik - A házirendet a csoportok előszobáiban jól látható helyre ki kell függeszteni. - a dokumentumokat a fenntartó honlapján közzé kell tenni, elérhetőségéről a szülőket tájékoztatni kell.
5.3. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető és óvodavezető-helyettes a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja.
20
Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Bombariadó esetén az óvodavezető és óvodavezető-helyettes együttesen intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Jó idő esetén a környező játszótérre visszük a gyerekeket. Az óvodavezető és óvodavezető-helyettes a szomszédos általános iskolával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét látják el. Rendkívüli eseményt, bombariadót az óvodavezető és óvodavezető-helyettes a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az óvodavezető és óvodavezető-helyettes írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket.
Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 21
A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan a kolomp jelzésével történik. Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a szomszédos iskola. Az óvoda dolgozói a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a gyerekeket sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó gyerekeket haladéktalanul megszámolni, a gyerekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyermekcsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!
Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.
5.4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők A balesetek megelőzése érdekében szükséges: - példamutató magatartás - a felnőtt folyamatos jelenléte és figyelme a gyermekekre. - a felnőtt figyelmeztessen a veszélyforrásra, - az esetleges veszélyforrás haladéktalan megszüntetése az intézmény vezetőjének való jelzése - a gyermekek nevelése során, az engedelmességre, szeretetre, nevelés a másik gyermekre való odafigyelés, fokozott óvatosságra intés. - baleset esetén a szükséges lépések megtétele a munkavédelmi szabályzatban foglaltak alapján.
Baleset esetén teendő intézkedések A gyermek azonnali egészségügyi ellátása. Szükség esetén további orvosi ellátásban való részesítése. Szülők értesítése. A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége, a törvényi előírások alapján történnek. A tanuló és gyermekbaleseteket nyomtatványon kell nyilvántartani. 22
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelés-oktatási intézmény őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelés-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermek baleset, amely - sérült halálát / halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette./ - valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. - A nem önkormányzati intézményfenntartók a részükre megküldött jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldik a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt állító jegyző, főjegyző részére. -A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket, a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium részére. - A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, hiányában a szülői szervezet képviselője részvételét a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában. - Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
23
Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.
Eshetőségek a, az óvoda telefonján érkezik bejelentés b, a rendőrséghez érkezik az óvodával kapcsolatos bejelentés c, az óvodában csomag található d, postai küldeményben levélbomba érkezik.
Intézkedések a, Az óvoda telefonján érkezik bejelentés - Óvoda vezetőjének értesítése - Rendőrség értesítése 107 telefonszámon - A mellékelt adatlapot töltse ki - A Tűzriadó tervben foglaltak szerint ki kell üríteni az épületet - Az épület körül 100m-es körben az embereket el kell távolítani, - Az épületben senki nem maradhat, csak egy ember, aki segíti a rendőrség szakembereit, rendelkezésére bocsátja az épület alaprajzát - továbbiakban a rendőrség utasítása szerint kell eljárni.
b, a rendőrséghez érkezik az óvodával kapcsolatban bejelentés - a rendőrség tájékoztatásának meghallgatása után - az épületet ki kell üríteni - a rendőri szakemberek utasításait be kell tartani.
c, Az óvodában gyanús csomag, tárgy található - a csomagot őrizni kell pedagógusnak, vagy körül kell keríteni - Az embereket el kell távolítani a csomag környékéről - A rendőrséget értesíteni kell épületet ki kell üríteni a csomaghoz senki nem nyúlhat, 24
- A rendőri intézkedésnek megfelelően kell cselekedni.
d, Postai küldeményben levélbomba érkezik. - Ismérvek: - vastagabb a normál levélnél - nincs feltüntetve feladó - nem létező személy a feladó - postai bélyegző nincs, vagy olvashatatlan - tapintáskor keményebb tárgyat, anyagot /vezetéket / is érezni, - postai név valós, de a közvetlen címzett ismeretlen. - Teendők: - felbontani TILOS - biztonságos helyen kell tartani, / üres helységben / - rendőrséget kell értesíteni.
A bombariadónál a riasztást úgy kell elrendelni, mintha tűzriadó lenne.
6. Intézmény munkarendje
6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között. Egyebekben munkájukat az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.
6.2.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok jogait, és kötelességeit a közoktatási törvény valamint a Magyar Református Egyház közoktatási törvénye rögzíti. Heti teljes munkaidőt a törvényi meghatározás alapján, valamint a munkabeosztást, az egyenletes terhelés figyelembevételével kell összeállítani. A heti munkaidő 40 óra. 25
2011 évi CXC. törvény 62.§ (5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógusmunkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. 8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.
6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Napi munkarendet a vezető állapítja meg. A pedagógusnak kötelező munkakezdés előtt legalább 10 perccel megjelenni. Távolmaradás
esetén
előzetesen
jelentenie kell,
hogy
feladatainak
ellátásáról
helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok, valamint az alkalmazotti szerződésben foglaltak szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet a felügyeleti szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásai az irányadók.
6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a helyettesítési rendjét a vezető határozza meg, figyelembe véve az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását.
26
Szabadság igénylésének rendje Szabadság igényét a vezetővel egyeztetni kell. A nyári időszakban az előre megbeszélt, beosztott rend szerint történnek a szabadságok kiadása. Oktatási időszakban csak nagyon indokolt esetben vehető ki szabadság. (Rendkívüli eseményeket kivéve) A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért az óvodavezető helyettes a felelős.
Teendő hiányzás, távolmaradás esetén Megbetegedés esetén – amennyiben mód van rá – előző nap, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 1-2 órával értesíteni kell a vezetőt, és a közvetlen munkatársat, a helyettest a hiányzásról, hogy az intézkedésre, a másik óvónő általi helyettesítés megszervezésére elegendő idő álljon rendelkezésre. Újbóli munkába állás idejéről szintén értesíteni kell a vezetőt. Egészségügyi kiskönyv Az egészségügyi kiskönyv megléte és a vizsgálatok elvégeztetése egy évben egyszer, az üzemorvossal egyeztetett időpontban kötelező.
A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az óvodavezető helyettesének feladata. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozza.
Az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályait a továbbképzési törvény előírásai alapján állapítjuk meg. További szabályok: 27
Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. A dolgozók kötelessége a továbbképzéseinek nyomon követése és azok időben történő teljesítése. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést kell kötni.
Egyéb juttatások Az MT 165. §.(1) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltató támogathatja a közalkalmazott kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatások formáját és azok mértékét az Alkalmazotti szerződés, ennek hiányában az SZMSZ rögzíti. A munkavállalónak havonként bontásban étkezési utalvány a következőképp adható: - szabadság idejére adható - 2 hét betegállomány fölött már nem adható
Munkaruha juttatás Az intézmény az alkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, a munkaruha, védőruha használatát valamint az egyéb feltételeket az Munkavédelmi szabályzat, SZMSZ melléklete rögzíti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, idevonatkozó rendelkezései alapján. A munkaruha beszerzéséről az óvoda vezetője gondoskodik, illetve az alkalmazott vásárolja meg. A beszerzésről, a vásárlásról - az intézmény nevére címzett szabályos készpénzfizetési számlát kell leadni. Az alkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni.
28
A juttatási időbe nem számít be: - a gyes, - a gyed, - 30 napon túli fizetés nélküli szabadság, - 30 napon túli táppénz.
A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően az alkalmazott tulajdona lesz. Az alkalmazott az alkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: - öregségi nyugállományba helyezéskor - rokkantsági nyugállományba helyezéskor - elhalálozás esetén - az intézmény jogutód nélküli megszűnésekor.
A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) az alkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg.
Étkezési hozzájárulás Az intézmény valamennyi dolgozója jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. Az étkezését fizetendő térítési díj összege a mindenkori nyersanyag norma + 27 % áfa. Az alkalmazott részére havi 5.000,-Ft értékű étkezési utalvány adható. Nem jár az étkezési hozzájárulás: - A gyes időtartamára, - A gyed időtartamára, - Fizetés nélküli szabadság időtartamára, - A táppénz időtartamára, - A felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre az alkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni.
29
Telefonhasználat Telefonhoz hívás esetén a gyermekek felügyeletét biztosítja. Hivatalos és magán telefonjait röviden intézze el. Mobil telefonok használata: Csoportban a gyermekek között hívást kezdeményezni nem lehet. Sürgős hívásfogadás: csoportszobán kívül, a gyermekek felügyeletét biztosítva, csoportszoba összenyitásával, vagy másik felnőtt segítségével. Magánbeszélgetések az óvodai telefonon, perc feltüntetésével önköltségesen történik.
Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Fénymásolás magán célra, fizetés ellenében lehetséges.
30
6.5. Munkaköri leírás minták Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő megkap, átvételét aláírásával igazolja. A munkaköri leírás minták a 4. számú mellékletben találhatóak.
6.6. Az óvoda működési rendje Az óvodai nevelési év munkarendje - Az óvodai nevelési év szept. 1.-től a következő év augusztus 31-ig tart. - Oktatási év: szeptember 01.- május 31.-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülők két hónappal előbb értesítést kapnak. - Az óvónők és a dajkák váltó műszakban végzik el feladataikat. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervében
az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.
A legfontosabb eseményeket és időpontokat az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel.
6.7. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartása: 6.00 - l7.00 óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel, illetőleg befejezéssel. Az óvoda vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a gyermekek magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Gyermekek felügyeletét az óvodában tartózkodás ideje alatt óvodapedagógus látja el. Csoportot összevonni, abban az esetben lehet, ha az összevonni kívánt csoportok létszáma a törvény által engedélyezett 25 főt nem haladja meg.
31
Belépés és benntartózkodás rendje A szülők, és mindazok, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézmények, csak az öltözőben, szülői fogadóban tartózkodhatnak, a csoportszobába, mosdóba a gyermekek egészsége és a tisztaság megóvása érdekében kérjük ne lépjenek. (kivétel a szülői értekezlet, vagy egyéb rendezvény) Ha már a szülő az óvodában van Ő a felelős a gyermekért! - A szülő kérdését, tájékoztatási kérését, a gyermekét érintő, személyiségével kapcsolatos ügyekben elsősorban a csoportos óvodapedagógus, ezek után az óvoda vezetője köteles megadni. Kérjük a szülőket, hogy se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógust az óvodásokkal való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól. Az óvodai szünetben a hivatalos ügyek intézésének időpontját az óvodavezetője határozza meg. Az óvodavezető távollétekor az óvodavezető helyettes, illetve annak akadályoztatása esetén a helyettesítési rend a következőképpen alakul: - a vezető által megbízott személy - korban és szakmai tapasztalatban rangidős kolléganő jogosult és köteles a szükségessé vált intézkedést megtenni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
Zárva tartás Az óvodai nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az intézmény a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. Nyári időszakban az óvoda 4 hetet zárva tart. Téli időszakban a két ünnep között, részben az iskolai szünettel megegyezően tart zárva. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén, a törvényi előírás alapján, a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában kell elhelyezni.
Nevelés nélküli munkanapok Szorgalmi év során 5 nevelés nélküli munkanapot vesz igénybe. Ennek időpontjáról a törvényben előírtak szerint értesítjük a szülőket. (7 nappal előtte ki kell írni.)
32
6.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvodaépületet címtáblával kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Gyermekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyeletével használhatják. Ez alól csak az óvoda vezetője adhat felmentést. Az óvoda épületébe érkező szülők, illetve idegenek tartózkodását a dolgozók bármelyike ellenőrizheti. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével lehet.
Belépés és benntartózkodás azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával - A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.. - A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. - Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. - A szülők csak az öltözőben tartózkodhatnak, a csoportszobába, mosdóba a gyermekek egészsége és a tisztaság megóvása érdekében kérjük ne lépjenek. / kivétel a szülői értekezlet, vagy egyéb rendezvény /
Ha már a szülő az óvodában van Ő a felelős a gyermekért!
Az intézményben végezhető reklámtevékenység Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
33
Az óvoda helységét rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helységeinek használói felelősek: - az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért - Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért - az óvodai SZMSZ - be és óvodai házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
6.9. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt -, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
6.10. A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A balesetek megelőzése érdekében szükséges: - példamutató magatartás - a felnőtt folyamatos jelenléte és figyelme a gyermekekre. - a felnőtt figyelmeztessen a veszélyforrásra, - az esetleges veszélyforrás haladéktalan megszüntetése az intézmény vezetőjének való jelzése - a gyermekek nevelése során, az engedelmességre, szeretetre, nevelés a másik gyermekre való odafigyelés, fokozott óvatosságra intés. - baleset esetén a szükséges lépések megtétele a munkavédelmi szabályzatban foglaltak alapján.
Baleset esetén teendő intézkedések. A gyermek azonnali egészségügyi ellátása. Szükség esetén további orvosi ellátásban való részesítése. Szülők értesítése. 34
A tanuló és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége, a törvényi előírások alapján történnek. A tanuló és gyermekbaleseteket nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelés-oktatási intézmény őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelés-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermek baleset, amely - sérült halálát / halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette./ - valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
A nem önkormányzati intézményfenntartók a részükre megküldött jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldik a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt állító jegyző, főjegyző részére. A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket, a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, hiányában a szülői szervezet képviselője részvételét a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 35
Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.
6.11. A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés feladata az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek elért színvonalának fenntartása, a jártasságok, mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek mozgásigényének kielégítése, és a rendszeres testgyakorlás szokásának kialakítása.
Ezt az időjárás függvényében, a szabadban valósítsuk meg. A mozgásos játékokat egészítsük ki 1-2 gimnasztikai gyakorlattal. Naponta legalább 10 - 15 perc erejéig. Lehetőséget kell adni a gyermekek számára az állóképesség fejlesztésére szolgáló futás és a szökdelés különböző változataival, kúszás, mászás gyakorlatok összekapcsolására. Ismerkedjenek meg mozgásos népi játékokkal. / labdajátékok, szembekötősdik, kötélhúzás, bújócska, ugróiskolák, célba dobások kövekkel, kavicsokkal. A mindennapi testnevelésben fontos szerepe van a kézi szerek felhasználásának.
7. Az intézmény nevelőtestülete
7.1. Nevelők közössége A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. 36
Véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
7.2. A nevelőtestület értekezletei Egy nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - Évnyitó értekezlet - Évzáró értekezlet - Évközben 2 értekezlet - Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 2/3-a igényli
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezető döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezető hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg.
Óvoda dolgozóinak kapcsolata Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során minden olyan intézkedésnél, amelyik az óvoda egészét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők, és a technikai dolgozók szoros, és eredményes együttmunkálkodását, a megfelelő információáramlás, a feladatok egyeztetése, tisztázása valamint a közös Istenre figyelés eredményezheti. Formái: - A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, stb. - A hét folyamán közös felnőtt áhítat szervezése - A nevelőtestület közös ünnepei: karácsony, névnap, kirándulások - Nevelőtestület, valamint a dajkák továbbképzésének biztosítása, aktuális nevelési feladatok közös megvitatása - Szakmai napok szervezése 37
7.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés, illetve a jutalmazás szempontjai: Az adhatóság elvei: - a hivatás szeretete, elkötelezettség, hivatástudat - példamutató, illetve biblikus életvezetés jellemzi - hiteles személyiség (megélem, amit vallok) - készséggel vállal plusz feladatot is, nemcsak a kötelező munkakörhöz tartozót - jellemző nevelői attitűdje: példamutatással, bíztatással segít, toleranciája nagyfokú - a közteherviselésben való önkéntes, a kötelező mértéket meghaladó feladatvállalás, azok lelkiismeretes ellátása (reggeli, esti ügyelet, helyettesítés) - magas fokú munkafegyelem betartása - részt vesz továbbképzéseken, szakmai fórumokon, konferenciákon, a hallottakat továbbadja és hasznosítja (önképzésre való törekvés jellemzi) - kiegyensúlyozott egyenletes munkavégzéssel dolgozik - kooperációs készség, nyílt kommunikáció, meggyőződés mellett való őszinte kiállás jellemzi - szülőkkel, kollégákkal, vezetővel - munkatársakkal testvéri kapcsolatot tart fenn, másik munkáját megbecsüli, jellemzi a kompromisszumra való törekvés; - a gyermekekhez való viszonyában a szeretet és az irgalmasság együttes gyakorlására törekszik; - a családok gondozásában kiemelkedően elől jár (a problémák észlelésén, felismerésén és azok jelzésén túl, konkrét lépések a megoldás érdekében); - a gyermekkel kapcsolatos döntését a gyermek érdeke szabja meg; - észrevételeit javító szándékkal teszi meg „Igazságot követvén szeretetben” krisztusi elv alapján;
Kizáró okok: - fegyelmi eljárás folyik ellene; - szóbeli figyelmeztetésben részesült; - elszámolási vagy beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget; - intézményi programjainkban nem vesz részt (szervezésben, bonyolításban); 38
- felkészületlen a csoportos munkában; - nem veszi figyelembe a gyermekek különbözőségét; - munkahelyi titkok kiadása (felnőtteket, gyermekeket érintően); - rossz hangulatkeltés a testületben;
8. Intézményi közösségek a kapcsolattartás formái és rendje
8.1. Gyermekek közössége Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Élükön óvodapedagógusok állnak. Az óvodapedagógust a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg. A gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása - Azonos csoportban járó, ugyanahhoz a két óvodapedagógushoz tartozó gyermek csoportjának 80%-a. - Külön, speciális foglalkozásokon résztvevő gyerekek csoportjának 80%-a.
8.2. Munkavállalók közösség Az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az óvoda alkalmazottainak jogait, kötelezettségeit, juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabály rögzíti. Az óvoda alkalmazottaira a Magyar Református Egyház közoktatási törvénye alkalmazása mellett a Munka Törvénykönyvében, valamint a közalkalmazotti szabályzatban foglaltak érvényesek.
Az alkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor 1 éves munkaszerződésben, határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. 39
Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.
Az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni.
A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.
Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - a gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok, stb.
A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
40
8.3 Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség /2007. CLII. törvény 4. § / Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény az intézménynél foglalkoztatottakra nem vonatkozik. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A
nevelőtestület
a
számára
meghatározott
hatásköröket
nem
ruházza
át.
Változás esetén az SZMSZ kiegészítésre kerül.
8.4. Szülők közössége Az óvodában a szülők a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget hoznak létre. A csoportos szülői munkaközösséget az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Tisztségviselők: elnök, elnök helyettes, tagok. A szülői szervezet a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az elnök, vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőjéhez. Az óvodai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az Óvodai szülői szervezet választmánya. Munkájában a csoportos szülői szervezet elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvoda szülői szervezete megválasztja tisztségviselőit. Az óvodai szülői szervezet elnöke közvetlenül az óvoda vezetőjével tart kapcsolatot. Döntéshozatalaihoz az érdekelteknek több mint 50%-a jelen legyen. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az óvoda szülői szervezet választmányát az óvoda vezetőjének nevelési évenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni, és itt tájékoztatást kell adnia az óvodai feladatairól, tevékenységéről.
Szülő kötelessége - gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és kísérje azt figyelemmel
41
- biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését - tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait - a szülő gyermeke adottságainak saját vallási meggyőződésének megfelelően, szabadon választhat óvodát - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője jogosult arra, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon - A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét, kötelessége, hogy gyermekével együtt megjelenjen a nevelési tanácsadásokon, továbbá biztosítsa a gyermek részvételét a szakemberekkel történő foglalkozásokon, amennyiben ezt nem teljesíti, a jegyző kötelezi a szülőt a kötelezettségének betartására
Szülő joga -
Megismerje
a
nevelési-oktatási
intézmény
nevelési
programjait,
házirendjét.
Tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról - Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. - Kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. - Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület megvizsgálja és arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon - A nevelési-oktatási intézmény vezetője, vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon - Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában - Oktatási jogok biztosához forduljon
Óvodai szülői közösség jogai - Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. - Mint szülői szervezet képviselője, részt vesz az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Tanácskozási joggal rész vehet a nevelőtestületi értekezleten. 42
- Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. - megválasztja saját tisztségviselőit - képviseli a szülőket az nevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. - véleményezi az óvoda nevelési programját, házirendjét, munkatervét - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben
8.5. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái Az óvoda egész életéről, az óvodai munkatervről az óvodavezető, az óvodapedagógus tájékoztatja a szülőket. SZMK értekezletek Hirdető táblák Szülői értekezletElőre egyeztetett időpontokban fogadóóra alatt, vagy délután történjen. Ezzel biztosítva az óvodapedagógusok nyugodt foglalkozását a gyermekekkel. A gyermekekkel kapcsolatos gondok, örömök megbeszélése: Családlátogatások Szülői értekezletek Fogadó órák Faliújság Óvodai rendezvények
A szülői értekezletek, fogadóórák idejét az óvodai munkaterv évenként tartalmazza. A fogadóóra az óvodapedagógusok egyeztetett időpontban történhet A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott
képviselőik,
tisztségviselőik
útján
közölhetik
az
óvoda
vezetőjével,
nevelőtestülettel. A szülő a gyermekét érintő, személyiségével kapcsolatos ügyekben elsősorban a csoportos óvónő, ezek után az óvoda vezetője köteles megadni. Az esetlegesen felmerülő véleménynyilvánítás szolgálati útja: - Csoportos óvodapedagógus – az ügyben érdekelt óvodapedagógus 43
- Óvodavezető - Az óvoda fenntartója
A szülők és más érdeklődők az óvoda nevelési programjáról, SZMSZ-ről, házirendjéről az óvoda vezetőjétől kérhetnek tájékoztatást. Az óvoda nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A nevelési program egy-egy példánya a következő személyeknél található meg: - Óvoda fenntartója - Óvoda irattára - Óvoda vezetője - Munkaközösség vezetője - Óvodapedagógusok
A keresztyén szellemű nevelés alapvető feltétele az óvoda és a családok jó kapcsolatának kialakítása. Az együttnevelés érdekében a feladatok összehangolása, megbeszélése. Együtt, Isten vezetésére figyelve forduljunk a gyermekek felé.
8.6. A külső kapcsolatok rendszere és formái 1- Kapcsolattartás az egyházzal. - Közös áhítat - Egyházi ünnepek közös lebonyolítása - Gyülekezeti alkalmakba való bekapcsolódás 2- A fenntartó szervvel való együttműködés, megfelelő információáramlás 3- Kapcsolattartás a már működő egyházi óvodákkal, iskolákkal a tapasztalatok kicserélése, egymás látogatása. 4- Az óvoda környezetében lévő város működő intézményeivel. Megkönnyítik a gyermekek bölcsődéből óvodába kerülését, illetve az iskolaválasztás szabadságával való élést. 5- Kapcsolattartás a helyi önkormányzattal. A városi pedagógiai életébe való bekapcsolódás, szakmai továbbképzéseken való részvétel. 6- Helyi pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Logopédus, gyermekvédelmi szolgáltatás igénylése a várostól. 7-Kapcsolattartás a helyi kulturális intézményekkel. 44
8-A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás. Az óvoda gyermekeinek rendelkezésére áll az óvoda orvosa és védőnője. Óvoda védőnője rendszeresen ellenőrzi a gyermekek fejlődését, növekedését, szükség szerint tájékoztatja a vezetőt a felmerülő problémákról. Az óvoda egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás.
A munkakapcsolat megszervezéséért az óvoda vezetője a felelős.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. - Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. - A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. - Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. - A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. - Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.
45
9. Óvodai felvétel és távolmaradás rendje
9.1 Az óvodai jelentkezések Azok a gyermekek, akiket a szüleik keresztyén szellemben kívánják nevelni, és az otthoni szemlélet nem ütközik az óvoda elveivel (kettős nevelés hátrányai, nehézségei elkerülése miatt), jelentkezhetnek az óvodánkba. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik (amennyiben van szabad férőhely). Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.
Az időpont megegyezik az általános óvodai jelentkezések időpontjával. A jelentkezés helyét, idejét, és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. Felvételnél figyelembe vesszük a vallási hovatartozását, a kötelező iskola előkészítés, valamint a szociális hátteret.
A beiratkozáshoz szükséges adminisztratív feltételek: - Születési anyakönyvi kivonat személyi igazolvány, oltási könyv, adatlap kitöltése.
Gyermek az óvodát igénybe veheti: - A harmadik év betöltésétől az iskolai alkalmasság eléréséig, maximum nyolc éves korig. - Amennyiben a gyermek megbízhatóan ágy és szobatiszta. - Amikor a gyerek egészséges. - Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette - Az ötödik életévét betöltött gyermek felvételi kérelmét előnybe kell részesíteni, az óvoda iskolai életmódra felkészítő foglalkozásaira. Ha a gyermek belép a tanköteles életkorba, az óvoda, ill. a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek fejlettségi szintje miatt javasolhatja a vizsgálatok időtartamára a gyermek további óvodai elhelyezését, addig, míg megállapításra kerül, szükséges-e sajátos iskolai nevelésben oktatásban való részvétele, illetve elért-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. „A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor 46
kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.” Ettől - indokolt esetben - az óvoda vezetőjének hozzájárulása alapján el lehet térni. Az óvodai felvételi, vagy átvételi kérelem, vagy az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részét vevő gyermek felvételi kérelmének elbírálásakor írásban értesíteni kell a szülőt, és az előző óvoda vezetőjét.
Az óvoda döntését határozatba foglalja, ha a
jelentkezést részben, vagy teljesen elutasítja. A határozatot meg kell indokolni, valamint a dokumentumnak tartalmazni kell a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is. A felvételt nyert gyermekről nyilvántartást kell vezetni. Ha a gyermek évközben óvodát változtat a nyilvántartás továbbiakban az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
9.2 Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályi - Ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet van távol igazolatlanul. /felszólítások után - Ha az adott nevelési év végéig a gyermek betöltötte hetedik életévét. - Az óvodai elhelyezés megszűnik, amennyiben a gyermek beiskolázásra kerül. - Óvodai szakvélemény kitöltése, iskolába való felvétel. - Szülő kérésére az óvodai elhelyezés megszűnik. Amennyiben tanköteles korban lévő kisgyermekről van szó, értesítést kell küldeni az új intézménybe „Értesítés óvodaváltoztatásról” nyomtatványon. Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, ha a gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt.
9.3 Az óvodaváltoztatás eljárási rendje Az óvodaköteles gyermek átvétele másik óvodából a beiratkozáskor leadandó “értesítés óvodaváltoztatásról”dokumentummal történik. Távozása esetén mi adjuk ugyanezt a nyomtatványt az étkezési térítési díj rendezése után, töröljük a KIR-ből.
47
9.4 A gyermekek távolmaradása és annak igazolására A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályokat a házirend tartalmazza. A szülőnek a gyermek hosszabb ideig való távolmaradását (betegség, üdülés) az óvodavezetőnek be kell jelenteni. A gyermek távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a foglalkozást tartó óvodapedagógus köteles bejegyezni az óvodai nap megkezdését követően. A gyermek havi mulasztásait az óvodai pedagógusnak a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.
Ha betegség miatt marad távol a gyermek, akkor csak orvosi igazolással vehető be újra a közösségbe. Ha a szülő előzetesen nem tájékoztatta a gyermek távolmaradásától az óvónőt, három nap után szintén köteles igazolást hozni. Amennyiben a tájékoztatása elmarad, az óvodapedagógus kötelessége a mulasztás okának felderítése, a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül. A gyermek napjai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az óvodapedagógus köteles az igazolatlanul távolmaradt gyermeknél családlátogatást végezni. Az iskolai életmódra felkészítő kötelező foglalkozásról hét napnál többet mulasztott gyermek esetében a fenntartót értesíteni kell. Két ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőket értesíteni arról. Az értesítést szükség szerint meg kell ismételni. Tájékoztatva annak jogi következményéről. A szülői előzetes kérése alapján a gyermek az óvodavezető engedélyével három napot meghaladóan is mulaszthat.
10. Gyermek és ifjúságvédelmi teendők az óvodában A gyermek nevelése elsősorban a család feladata, óvodánk csak segítő, kiegészítő szerepet tölt be. Ennek érdekében fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. Az óvodánkba érkező gyermekek szociális és anyagi helyzetének felmérése alapján a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése a feladatunk. Óvoda gyermekvédelmi felelőse látja el a gyermekvédelmi feladatokat. Erről a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás kiterjed a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címére, illetve telefonszámára is. 48
10.1. Szociális Alapellátó Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat 2890 Tata, Deák Ferenc u. 5. A gyermekek védelmét biztosító ellátások formái: (óvodánk lehetőségeihez képest) természetbeni juttatások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások. A veszélyeztetett gyermekek esetében a veszélyeztető okok feltárása, családlátogatások alkalmával.
Pedagógiai szakszolgálat - EGYMI – Szakértői Bizottság (TKVSZRB) - óvoda kapcsolata
Kapcsolattartási formák: - gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának megállapításában a –szükség szerint közreműködő– Nevelési Tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. - logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermeknél. - iskolaérettségi vizsgálatok - szakértői vizsgálatok és vélemények
Könyvtár, művelődési intézmények – óvoda kapcsolata Kapcsolattartási formák: - könyvtárlátogatás, bábszínház –bérlet, kiállítások megtekintése.
Egészségügyi Szolgáltató (óvodaorvos, gyermekorvos, védőnő) – óvoda kapcsolata Kapcsolattartási formák: - A védőnői szolgálat rendszeresen ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát - tanácsadás - A dolgozók szűrését évente egy alkalommal, illetve szükség szerint végzi az üzemorvos
49
10.2. Gyermekvédelmi felelős az óvodában Fogadóideje: Előre egyeztetett időpont az érintett felek között. Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermekek védelmét biztosító ellátások formái: /óvodánk lehetőségeihez képest / természetbeni juttatások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások. A veszélyeztetett gyermekek esetében a veszélyeztető okok feltárása, családlátogatások alkalmával. Óvodánk felelőssége a prevenció. Ha szükséges, a további ellátás, (szakellátások, hatósági intézkedések, stb.) a gyermekvédelmi munkatársunk felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, a területi koordinátorral, aki tanáccsal ellátja, illetve megteszi a megfelelő lépéseket, gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Feladatunk a Gyermekjóléti Szolgálatot mindjobban megismerni, munkájukba bekapcsolódni. A gyermekek felmérése, további gondozása folyamatos odafigyelést kíván. A gyermekeket, a csoportot évente több alkalommal gyermekvédelmi szempontok szerint ellenőrizni szükséges. A gyermekekkel megismerteti az óvodapedagógus, az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően az óvodai nevelés során mindazt a magatartásformát, / a tilos és elvárható magatartás / amely betartásával elkerülhetők a veszélyforrások. Ezt dokumentálni szükséges.
11. Az óvodai hagyományok ápolása Az óvoda szép, Istennek tetsző rendjét segítik elő a hagyományok kialakítása, ápolása. - Az egyházi ünnepek megtartása: karácsony, húsvét, pünkösd - Egyéb ünnepek: Mikulás, farsang, Anyák napja, gyermeknap, - Az óvoda gyermekeinek születésnapi megemlékezései - Játszó, alkotó családi délutánok szervezése, a szülőkkel együtt. - Kirándulások szervezése
50
12. Egyéb rendelkezések
12.1 Étkezés térítés rendje Étkezéssel összefüggő kedvezmények 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról1 1. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül.” Az óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosítás alapján, amely 2015. szeptember 01-lép hatályba.
A gyermekek naponta 3x étkeznek. Születésnapi kínálásra csak gyümölcsöt és gyümölcslevet fogadhatunk el. Kivétel: kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, vitaminpótlásra szolgáló gyümölcs, zöldség. Az 51
óvoda területén a gyerek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyerek előtt nem etikus, valamint az óvoda tisztántartását is zavarja. Az étkezési díjak befizetése minden hónapban a bejáratnál kiírt időpontban történik. Információinkat, kiírásainkat kérjük figyelemmel kísérni. Az étkezési térítési díj megállapítása a mindenkori érvényben lévő jogszabály alapján történik.
Ebédlemondás 24 órával előbb, délelőtt 9 óráig, személyesen, vagy telefonon történik.
Lemondott étkezési napok díja, a következő hónapban jóváírásra kerül. A gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek szülei is kötelesek betegség, illetve távolmaradás esetén az étkezést a hiányzás első napján telefonon vagy személyesen lemondani, illetve óvodába jövetel előtti napon 9 óráig telefonon vagy személyesen kérni. A bejelentés nélkül hiányzó gyermek esetében az érkezés bejelentéséig az étel rendelése automatikusan lemondásra kerül. Hiányzás után bejelentés nélkül érkező gyermek számára az étkezést arra a napra nem tudjuk biztosítani.
12.2. A gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályok: A gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább négy órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § 4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, 52
(4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. (4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen a) az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap.
12.3 A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása - Az óvodapedagógusnak tilos otthonról beküldött gyógyszert beadniuk a gyermekeknek a nap folyamán! - Az orvos által az óvoda látogatásától eltiltott gyermek nem jöhet óvodába, gyógyulása után csak orvosi igazolással hozható. - A napközben megbetegedett gyermeket az óvodapedagógus értesítése után a szülő köteles elvinni az óvodából, csak orvosi igazolással jöhet ismét közösségbe. - A gyermek fertőző megbetegedése esetén, köteles a szülő azonnal jelezni az óvoda vezetőjének. - Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén az óvodapedagógus megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőket. 53
- Az óvodába nem vehető be a gyermek dátummal ellátott orvosi igazolás nélkül betegség után (elfejtettem, sietek, délután hozom megjegyzés esetén sem). Ebben az esetben a szülőnek haza kell vinnie gyermekét és gondoskodni róla. - Baleset esetén a gyermeket haladéktalanul el kell látni, súlyos esetben orvoshoz vinni, mentőt hívni, és a szülőt értesíteni. - Élősködők által okozott fertőzés esetén (tetű, rüh), a gyermek csak abban az esetben jöhet óvodába, ha a gyermek fertőzésmentes és dátummal ellátott védőnői szolgálat által kiállított igazolással rendelkezik. - Az egészséges életmódra nevelés - kiemelten a mindennapos testnevelés, testmozgás, fontos része az óvodai nevelésnek. Ennek biztosítása kötelező a nap folyamán.
54
Záradék 1./ Az SzMSz hatálybalépése
Az SzMSz ………………………………….. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.
Módosítást kezdeményezheti: - fenntartó - a nevelőtestület - az óvoda vezetője - szülői szervezet vezetője
A Szülői Szervezet élt véleményezési jogkörével.
Tata, 2015.08.31. ______________________________ Kavanagh Ágnes Szülői szervezet elnöke A nevelőtestület a 2015. szeptember 01-én tartott értekezletén a Szervezeti és Működési Szabályzatot 100 % arányban elfogadta.
Csatári Dóra
_______________________________
Dodek János
_______________________________
Dózsa Éva
_______________________________
Francsics Tamásné Gurmai Edit
_______________________________
Nagypálné Sándor Szilvia
_______________________________
Retkesné Kiss Mónika
_______________________________
Sahinné Herczeg Edina
_______________________________
Savanyuné Fekete Márta
_______________________________
Számvéberné Pőcze Györgyi
_______________________________ 55
Az alkalmazotti kör nevében a 2015. szeptember 01-én tartott értekezletén a Szervezeti és Működési Szabályzatot 100 % arányban elfogadta.
Vizslóczki Krisztina
_______________________________
A Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda SzMSz-ét a Tatai Református Egyházközség Igazgató Tanácsa __________________ számú határozatával jóváhagyta.
Az Igazgató Tanács határozatát követően a Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda SzMSz-ét a fenntartó jóváhagyta.
Tata, 2015. ……………………
________________________________ a fenntartó nevében dr. Szabó Előd vezető lelkipásztor
___________________________ Sahinné Herczeg Edina óvodavezető
56
1. sz melléklet - Az intézmény alapító okirata, feladatai A Tatai Református Egyházközség Presbitériuma a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (4) és 21. § (3) bekezdése alapján a Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda 2011. március 31-én kelt Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:
Alapító okirat a) Alapító neve:
Tatai Református Egyházközség
székhelye:
2890 Tata, Kocsi u. 15.
Fenntartó neve:
Tatai Református Egyházközség
székhelye:
2890 Tata, Kocsi u. 15.
Működtető neve:
Tatai Református Egyházközség
székhelye:
2890 Tata, Kocsi u. 15.
Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda
b) Intézmény hivatalos neve:
2890 Tata, Kálvária u. 5.
Rövidített neve:
Hajnalcsillag Tatai Ref. Óvoda
OM azonosítója:
OM azonosító: 201533
c) Intézmény típusa:
Óvoda
d) Intézmény feladatellátási helye(i) da)Székhelye:
db)Tagintézménye(i)
2890 Tata, Kálvária u. 5.
neve
ésnincs
címe: dc)Telephelye(i) neve és címe: nincs Alapfeladatának,
szakfeladatának
jogszabály
megnevezése:
57
szerinti
Alapfeladat a) óvodai nevelés
TEÁOR: 8510
Szakfeladat: 851011
Óvodai nevelés, ellátás A nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével és iskolai életmódra felkészítő foglalkozásával /beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia-megelőző és felzárkóztató foglalkozásokat, az étkezés ideje alatti átfedési időt és a rendszeres egészségügyi felügyeletet is/, az óvoda szakmai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységek.
851000
Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
562912
Óvodai intézményi étkeztetés
562917
Munkahelyi étkeztetés
f) A felvehető maximális gyermeklétszám 100 fő
Összesen: Összesen
az
oktatás 100 fő
nappali
100 fő
nappali
munkarendje szerint:
Feladatellátási helyenként alapfeladat, szakfeladat és az oktatás munkarendje szerint: Alapfeladat
Szakfeladat
Maximális létszám
Az oktatás munkarendje (nappali/esti/levelező)
Székhely: óvodai nevelés
851011 Óvodai nevelés, 100 fő
nappali
ellátás g) Az évfolyamok száma iskolatípusonként : h) Művészeti ágak, tanszakok: i) Szakképzés: A feladatellátást
Az óvoda feladatai ellátásához rendelkezésére álló 2.393 m2 alapterületű.
szolgáló vagyon
ingatlan a rajta lévő épülettel és udvarral székhely vonatkozásában 222. hrsz
(ingatlan és ingó):
alatt található. Ingatlan tulajdonosa: Tata Város Önkormányzata Használati jogcíme: a Ptk. 165.§-a szerinti használat joga. 118/2011. (III.30.) számú önkormányzati határozat és a 226/2011.(V.25.)
58
számú önkormányzati határozat. Az ingatlan használati joga (10 éves megállapodás alapján) nem képez saját tulajdont. Az oktató nevelőmunkát az óvoda leltárában nyilvántartott tárgyi eszközök segítik, melyeket az önkormányzat a fenntartó rendelkezésére bocsátott, és az óvoda szabadon használhat. A kezelésben lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért az intézmény vezetője a jogszabályban meghatározott módon felelős.
A vagyon feletti
Az ingatlan és az alapításkor rendelkezésre álló ingóságok feletti
rendelkezés joga:
rendelkezési jog Tata Város Önkormányzatáé. A működés során beszerzett ingóságok felett az intézmény jogosult rendelkezni.
k) A gazdálkodással 552 - Egyházi intézmény összefüggő
Az óvoda önálló maradvány-érdekeltségű egyházi költségvetési szerv, önálló
jogosítványok:
bérgazdálkodási jogkörrel. Tevékenységéről és gazdálkodásáról az egyházi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint számol be. A munkáltatói jogokat az óvoda vezetője gyakorolja a mindenkori hatályos jogszabályok szerint.
l) Az intézmény egyéb Adószám: 18219148-1-11 jellemzői:
Bankszámlaszám: 63200119-11051756 Számlavezető: Pannon Takarékbank Az intézményben indítható csoportok száma: 4 csoport
Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 5629 Egyéb vendéglátás
Az
óvoda
a
mindenkori
hatályos
jogszabályok
alapján
anyagi
haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt az alapfeladatainak ellátására használja - az évi költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt nem lehet elvonni.
59
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az intézmény képviseletére jogosultak köre: Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője az óvodavezető. A fenntartó által meghatározott időre megbízott óvodavezető képviseli, aki képviseleti jogát az ügyek meghatározott körére eseti jelleggel, illetve általánosan átruházhatja helyettesére a fenntartó egyidejű tájékoztatásával.
m) Az alapító okirat 2012. december 16. hatálya: n)
A
fenntartóiEzen alapító okiratot jóváhagyta a Tatai Református Egyházközség
határozat száma:
Presbitériuma 28/2012 számú határozatával.
Tata, 2012. december 16.
Dr. Márkus Mihály
Kiss J. Gyula
az egyházközség lelkipásztora,
gondnok
tiszteletbeli püspök
60
2. számú melléklet – Iratkezelési szabályzat
IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Tata, 2015.01.01.
.……………………………………….. Sahinné Herczeg Edina óvodavezető
61
Tartalomjegyzék
I. Az iratkezelés rendjének jogszabályi háttere, szabályai ........................................................ 3 II. Az iratkezeléshez kapcsolódó fogalmak és tevékenységek meghatározása .......................... 4 III. Az iratkezelés szervezete és feladatai .................................................................................. 5 IV.Az iratkezelés folyamata ....................................................................................................... 5 V.Az iratok nyilvántartása..........................................................................................................7
VI.Az ügyiratok kezelése ........................................................................................................... 9 VII. Irattárba helyezés, irattári kezelés....................................................................................... 9 VIII.Az iratok selejtezése, levéltári átadása ............................................................................. 11 IX.A kötelezően használt nyomtatványok ............................................................................... 12
X.Tanügyi nyilvántartás............................................................................................................15
62
I. Az iratkezelés rendjének jogszabályi háttere, szabályai
•
Az iratkezelés rendjét az intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.
•
A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.
•
Az intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.
•
A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.
•
A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az óvodaszék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.
•
Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők.
•
Jelen iratkezelési szabályzat rendelkezései az intézményre, valamint tagintézményére egyaránt érvényesek; betartásukért a vezető és a tagintézmény vezető felelősek.
•
Az egységes iratkezelésre az óvodavezető felügyel az iratkezelés felelőseivel együtt. Évente ellenőrzi az iratkezelési szabályzat végrehajtását, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására.
•
A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell a) intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és 63
f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. •
Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.
•
Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a nevelő munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését az intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.
II. Az iratkezeléshez kapcsolódó fogalmak és tevékenységek meghatározása •
Az iratkezelés feladata az iratok átvétele, vagy elektronikus rendszeren keresztül történő fogadása (annak kinyomtatása), posta bontása, rendszerezése, iktatása, kiosztása, nyilvántartása, az ügyintézés során keletkező produktumok leírása, továbbítása, valamint az elintézett ügyiratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése, illetve levéltári őrizetbe adása.
•
Iratnak minősül: Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok.
64
Iratnak minősülnek ennek értelmében egyéb nyilvántartások (törzskönyvek, stb.), amelyeket az óvoda szervezeti egységei kötelesek gondosan vezetni. Ezek számítógépes nyilvántartása esetén a lezárt nyilvántartásokat tanévenkénti bontásban kötelesek 1 példányban, időtálló módon kinyomtatni és bekötött állapotban a kézi irattárban őrizni, majd az irattári tervben meghatározott időpontban a központi irattárnak átadni. •
Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.
•
Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.
•
Egyéb értelmező rendelkezések: –
irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége;
–
irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség;
–
irattári terv: a köziratok rendszerzésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét;
–
levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat;
–
levéltár:
a
maradandó
értékű
iratok
tartós
megőrzésének,
levéltári
feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény;
65
III. Az iratkezelés szervezete és feladatai •
Az intézményben folyó iratkezelést az irányító, az egyes szervezeti egységek megbízott alkalmazottai látják el (tagóvoda-vezető, óvodatitkár).
(2) Az iratirányítást ellátó szervezeti egységek, illetve hivataluk vezetői végzik: • a postabontást; • az ügyintézők kijelölését; • a saját hatáskörbe tartozó ügyiratok kiadmányozását. (3) Az önálló iratkezelést folytató egységek iratkezelőinek feladata: • postai küldemények átvétele; • a beérkezett küldemények érkeztetése; • a napi posta szétosztása; • a kimenő levelek postázása, kézbesítése; - a két évnél régebbi keletű iratok szervezeti egységektől történő begyűjtése, rendszerezése, őrzése; • az iratok kiadása és visszavétele; • az iratok selejtezése; • az iratok levéltári átadása. (4) A szervezeti egységek iratkezelőinek feladatai • az iratok (számítógépes) nyilvántartása, iktatókönyv vezetése; • az előadói ívek vezetése; • az iratok irattári tételszámmal történő ellátása; • a kimenő iratok tisztázása, postai előkészítése; • az irat kiadmányozása; • a két évnél régebbi keletű iratok központi irattárba történő leadása. (5) Az iratkezelési és irattári feladatok ellátásával legalább középiskolai végzettségű, megfelelő gyakorlattal rendelkező személyeket kell megbízni.
66
(6) Az egyes szervezeti egységek iratkezelési tevékenységét a szervezeti egység vezetője irányítja és ellenőrzi.
(7) Az iratkezelési feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjének feladatai: •
biztosítja a feltételeket a jelen szabályzatnak megfelelő iratkezeléshez;
•
ellenőrzi az Iratkezelés Rendjében foglaltak betartását;
• félévenként ellenőrzi az elintézetlen, ill. irattárba le nem adott iratok iktatószámát, gondoskodik az ügyintézők felelősségének megállapításáról, majd megteszi a szükséges intézkedéseket az iratok leadása érdekében.
IV. Az iratkezelés folyamata •
A küldemények átvétele
•
Az iratok érkezhetnek: postán, kézbesítővel vagy személyesen, illetve elektronikus rendszeren keresztül.
•
Az intézményhez érkező küldemények átvétele az ezzel megbízott iratkezelő(k), elosztása, feladata.
•
A postai küldeményeket a központi és a tagóvodába postás kézbesíti.
•
Különleges küldemények kezelése: •
Az "express", "sürgős", "azonnal kézbesítendő" iratokat, küldeményeket és táviratokat az iratkezelőnek azonnal el kell juttatnia a címzetthez.
•
A tértivevénnyel érkezett küldemény átvételénél a kézbesítés igazolására szolgáló rovatot ki kell tölteni és a tértivevényt a feladónak vissza kell küldeni. A címzettnek a küldeményt igazolhatóan át kell adni, s tudomására juttatni, hogy tértivevényes küldeményről van szó.
67
•
A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt, a tény feltüntetésével az iratkezelők a következő munkanapon visszaszolgáltatja a postahivatalnak.
•
A küldeményeket aznap vagy az átvételt követő munkanapon haladéktalanul át kell adni a kijelölt iratkezelőnek, a postabontónak. Kivételt képeznek a magánjellegű küldemények, melyeket a címzettnek kell közvetlenül átadni.
6. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha • az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik (pályázat; fizetési, fellebbezési határidő, stb.) • a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani • a küldemény hiányosan érkezett • bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel. 7. Az olyan küldeményekre, amelyeknek burkolata sérült, vagy amelyeken a felbontás jelei megállapíthatók, rá kell vezetni, hogy "sérülten érkezett", vagy "felbontva érkezett" és e megjegyzést alá kell írni. Ezután a sérült küldeményeket az óvoda vezetőjének vagy a címzettnek be kell mutatni.
8. Felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani a névre szóló küldeményeket. A névre szóló küldeményt a címzett távollétében a vezető, illetve helyettese felbonthatja, ha az megállapíthatóan hivatalos iratot tartalmaz. a) Amennyiben a névre szóló küldemény a szervezetet érintő hivatalos iratot tartalmaz, a címzett azt felbontás után tartozik iktatás, illetve nyilvántartásba vétel céljából az iratkezelőhöz azonnal eljuttatni.
9. Az intézménybe érkező gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli bizonylatokat (bizonylat, szállítószámla stb.) az illetékes iratkezelő érkeztető bélyegzővel látja el, és továbbítja az Intézmények Gazdasági Hivatala vezetőjéhez.
68
•
A küldemények felbontása
1. Az intézmény címére érkező küldeményeket az iratkezelésre kijelölt dolgozó bontja fel és ellátja a beérkezés dátumát tartalmazó bélyegzővel.
2. A küldeményeket az intézmény vezetője, vagy megbízottja bontja fel. A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy: - a címzés alapján jogosult-e a küldeményt átvenni; - az átadási okmányban és a küldeményben lévő iktatószám azonos-e; - az iratot tartalmazó boríték, ill. egyéb csomagolás sértetlen-e; - az iraton jelzett mellékletek megvannak-e. 3. A vezető tartósabb távolléte idejére köteles a részére címzett hivatalos küldemények felbontására esetenként vagy állandó jelleggel helyettest megbízni. 4. A vezető és a névre szóló küldemények címzettjei az általuk felbontott hivatalos küldeményeket iktatás céljából soron kívül kötelesek átadni az iktatónak. 5. A küldemény felbontása alkalmával ellenőrizni kell, hogy a borítékon jelzett iratok, illetőleg az iratokon jelzett mellékletek megérkeztek-e. Ha hiányt állapítanak meg, azt az iratra rá kell vezetni. A mellékletek hiánya nem akadályozhatja meg a további folyamatos kezelést. 6. Ha a felbontás alkalmából kitűnik, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket /bélyeg/ tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg más értéket köteles az iraton - keltezve és aláírva - feltüntetni. A pénz, illetőleg más érték további sorsáról érdemi ügyintézés során kell rendelkezni. 7. Az érdekképviseleti szervek tevékenységét közvetlenül érintő, és más szervek által kapott iratokról az érdekképviseleteknek másolatot kell küldeni. 8. A "titkos" és "szigorúan titkos" jelzésű iratokat csak az arra kijelölt dolgozó bonthatja föl. 9. Az irat téves felbontásakor, valamint abban az esetben, ha a felbontás után derül ki, hogy az irat a titkos ügykezelés szabályai szerint kezelendő, a borítékot újra le kell zárni. A felbontás tényét az irat borítékján "tévesen felbontva" jelzéssel, keltezéssel és aláírással kell ellátni, majd a címzetthez kell továbbítani.
69
V. Az iratok nyilvántartása
1. A beérkezett és a hivatalból kezdeményezett iratokat iktatni kell. A kinyomtatott, az elektronikus rendszeren kapott/küldött iratokat ugyancsak iktatni kell. Kivételt képeznek a visszaérkezett tértivevények, hivatalos lapok, propaganda és reklám célokat szolgáló kiadványok, folyóiratok, közlönyök, azok az iratok, amelyek tárolása és nyilvántartása nem az iktatási rendszeren alapul. Az iktatáshoz számítógépes iktatóprogramot lehet használni.
2. Faxon érkezett irat esetében gondoskodni kell az információkat tartósan őrző másolat készítéséről.
3. Az iratok iktatása sorszámos iktatási rendszerben történik. Minden ügy kezdő iratának az érkezés sorrendjében iktatószámot kell adni. Az ügy következő fázisában keletkezett újabb ügyiratok az ügyben keletkezett első ügyirat sorszámát és eggyel kezdődő, folyamatosan növekvő számot kapnak. •
Az iratokat - hivatali okból szükséges soron kívüli iktatástól eltekintve - az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell.
•
Postán keresztül érkező azon iratokat kell aznapi dátummal beérkezettnek tekinteni, amelyek az adott munkanapon a munkaidő végéig a szervezeti egység postaládájába megérkeztek. A levélszekrény tartalmából a hivatalos leveleket, az iratnak minősülő küldeményeket ki kell nyomtatni, és fel kell dolgozni.
•
Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Intézményünkben nincs lehetőség elektronikusan iktatni dokumentumokat, ezért minden hivatalos e-mailt papír formában az Iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint iktatunk. „Az elektronikus dokumentumokat tartalmazó adathordozó esetében a központi irattárban csak az irattári tervben meghatározott őrzési időnek megfelelően aktualizált állapotot tükröző példányt lehet tárolni. Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok 70
utólagos olvashatóságát, visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani kell. Elektronikus ügyiratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az ügyiratot és annak iratait. Elektronikus dokumentumkezelés esetén az adatbázisban levő iratok metaadatainak selejtezése fizikai törlés nélkül, a selejtezés tényére vonatkozó megjelöléssel történik. A selejtezést követően az elektronikus dokumentumokat meg kell semmisíteni, azaz visszaállíthatatlanul törölni kell az adatállományból.”
A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a)nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b)nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott irat. Intézményünk ilyet nem használ d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében (Iratkezelési szabályzat) meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.
Hitelesítés: 1. Hitelesítve: - Óvodavezető aláírásával - Óvodavezető-helyettes aláírásával 2. Kivonat hiteléül: óvodatitkár
8. A szervezethez érkezett, iktatásra kötelezett iratokat az iratkezelő iktató bélyegzővel látja el, és rovatait kitölti. Az iktatóbélyegző lenyomatot az irat első oldalára úgy kell elhelyezni, hogy írást ne fedjen, és rovatait pontosan ki lehessen tölteni. Az iktatóbélyegző lenyomata a következő adatokat tartalmazza: •
intézmény és a szervezeti egység neve,
•
iktatás sorszáma,
•
irat érkezésének kelte (éve, hónapja, napja),
•
mellékletek száma,
•
irattári tételszám,
•
ügyintéző neve. 71
9. Az iratok iktatására az év kezdetén újonnan nyitott, oldalszámozott és hitelesített iktatókönyvet kell használni, ill. a számítógépes iktatási rendszernél új alkönyvtár kialakítását, adatállomány bemásolását kell elvégezni. Az év kezdetén érkező első iratot az egyes számmal kell iktatni és az iktatást az év végéig megszakítatlan sorrendben kell folytatni. Egy-egy sorszámra csak egy ügyet szabad beiktatni. Az iraton jól látható módon (pl. T-112) külön kell feltüntetni az ügyre vonatkozó tételszámot. Amennyiben egy éven belül ugyanabban az ügyben több ügyirat keletkezik, az ügy nyilvántartására szolgáló sorszámoknál a megfelelő számok kölcsönös bejegyzésével jelölni kell az összetartozást. Az iktatókönyvet, illetve az adatbázist év végén hivatalosan le kell zárni.
10.
Az iraton elhelyezett iktatóbélyegző lenyomatának kitöltésével egyidőben, azzal
megegyezően kell bejegyezni az iktatókönyvbe, illetve a számítógépes adatbázisba az irat sorszámát, az iktatás idejét, a beküldő nevét, esetleg iktatószámát, az ügy témáját/tárgyát, mellékletei számát, az ügyintéző nevét, az irattári tételszámot és az irattárba helyezés dátumát. Az ügyirat témáját/tárgyát - csak egyszer, mégpedig az első irat iktatásánál - úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki és annak alapján a visszakeresés elvégezhető legyen. Állami szervtől érkezett ügyirat tárgyaként általában a leiratban vagy átiratban feltüntetett tárgyat kell megadni.
11. A szervezeti egység iktatásának szabályszerű végzését a vezető legalább negyedévenként köteles ellenőrizni.
VI. Az ügyiratok kezelése •
A nyilvántartásba vett, elő-iratokkal felszerelt iratokat az iktatás napján az ügyintézők kijelölése céljából a szervezeti egység vezetőjéhez, vagy az ügyintéző kijelölésével megbízott személyhez kell továbbítani.
•
Elintézés előtt az ügyintézők, vagy megbízott személyek a szükséges közbenső intézkedéseket (véleménykérés, tényállás tisztázása, stb.) megteszik. A közbenső intézkedés távbeszélő útján is történhet. A kapott intézkedés lényegét, a felvilágosítást adó személy nevét, munkahelyét és a beszélgetés időpontját az iratra fel kell jegyezni. 72
3. A kiadmányozás történhet: •
az elintézett ügyirat eredeti példányainak aláírásával,
•
az aláírásra jogosult vezető által saját kezűleg aláírt (és irattárban őrzött) intézkedésekről további példányok készíthetők oly módon, hogy az aláíró író- v. számítógéppel leírt neve után "sk" (saját kezűleg) betűk kerülnek, és az intézkedés szövege alatt az intézkedés irattári példányát láttamozó (ügyintéző, vagy egységvezető) "A kiadmány hiteléül" megjegyzéssel nevének és beosztásának feltüntetése mellett saját kezűleg aláírja,
•
hálózaton keresztüli továbbítással.
4. Az intézkedést tartalmazó iratra aláírás után az ügyintéző rávezeti az iktatószámot, majd körbélyegzővel látja el, gondoskodik a továbbításról, illetve postai út esetén a továbbításhoz szükséges borítékok megcímzéséről.
5. Az ügyiratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott kiadmányokhoz az előírt mellékleteket csatolták-e, továbbá végre kell hajtania minden kiadói utasítást. E feladatok elvégzése után az irattárban maradó másolati példányokon "exp" jelzéssel fel kell jegyezni a továbbítás keltét, illetve módját /hálózat/.
6. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani /posta, kézbesítő, hálózat/. Postai továbbítás esetén a küldeményeket közönséges, ajánlott, express, express-ajánlott, tértivevényes és ajánlott tértivevényes levélként vagy csomagban lehet elküldeni. Az ügyiratkezelő a küldeményeket még aznap köteles továbbítani. A hálózati levelezést a küldő archiválja.
A kimenő leveleket a telephely ezzel megbízott dolgozója gyűjti össze a szervezeti egységektől postára adás végett. A postára adáshoz a posta által rendszeresített postakönyvet kell használni. A csomagokat a szervezeti egységeknél kell megfelelően megcímezni, és a csomagszállító levelet kitöltve mellékelni.
73
VII. Irattárba helyezés, irattári kezelés
•
Az irattárban csak olyan ügyiratot szabad elhelyezni, amely elintézést nyert, kiadmányait már továbbították, vagy amelynek érdemi ügyintézés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Az ügyiratokat a postázás, kézbesítés napján, de legkésőbb a következő munkanapon irattárba kell tenni. A hálózaton továbbított iratokat - miután kinyomtatásra kerültek - a többi irathoz hasonlóan kell kezelni.
•
Az iratok irattárba helyezése előtt az iratkezelő köteles az iratot átvizsgálni abból a szempontból, hogy • a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e; • az előadói ívben megvan-e valamennyi irat (előirat, melléklet); • az előadói ívben nincsen-e olyan ügyirat, amely nem az adott ügyhöz tartozik. Az eseteleges hiányt pótolni kell. Az irattárba helyezést az iktatókönyvben, vagy a számítógépes iktatás megfelelő rovatában a hónap és nap feltüntetésével be kell jegyezni. Az ügyiratra vonatkozó nem iktatott előkészítő feljegyzéseket az ügyirathoz mellékelni kell és vele együtt le kell rakni.
3. Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az iktatószámok növekvő sorrendjében kell lerakni.
4. A postán tértivevénnyel küldött levelek irattári példányait csak akkor szabad irattárba helyezni, ha az átvételt igazoló tértivevény visszaérkezett, és az irathoz való csatolása megtörtént.
5. A kézi irattárban az ügyiratokat az irattári jelek (tételszámok) szerinti csoportosításban kell tárolni. Minden irományfedélre rá kell vezetni: - az iktatás évét; - az irattári tételszámot, továbbá - a csomagban elhelyezett ügyiratok első és utolsó iktatószámát.
74
6. Az irattárat olyan száraz, tiszta, tűztől, kártevőktől és erőszakos behatolástól védett helyen kell tartani, ahol az irattár rendeltetésszerű használata biztosítható.
7. Az irattárban elhelyezett iratokat az irattár kezelője csak elismervény ellenében adhatja ki. Az elismervényt az irat helyén kell tartani. Más szervezeti egység dolgozójának csak az illetékes vezető utasítására lehet kiadni. Az ügyben nem érdekelt személy részére felvilágosítás vagy másolat bármely ügyiratról csak az illetékes vezető engedélyével adható.
A két évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktatólistával és segédkönyvekkel, átadási jegyzék kíséretében, a szervezeti egység irattárában kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak az egység irattárába történő elhelyezését az iratkezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő év február 20-ig.
Az öt évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktatólistával és segédkönyvekkel, átadási jegyzék kíséretében, a telephely Levéltárában/központi irattárában kell elhelyezni.
10. A hiányzó iratokról, segédkönyvekről hiányjegyzéket kell készíteni, és azt az átadási jegyzékhez kell csatolni. Ha a hiányzó iratok között olyan is van, amelyet később levéltárba kell adni, akkor a hiányjegyzék 1 példányát az iktatókönyvben a levéltári átadásig meg kell őrizni.
Megszűnő szervezeti egység iratainak átadása-átvétele
11. Az intézmény valamely szervezeti egységének megszűnése esetén, annak vezetője köteles gondoskodni az iratok további elhelyezéséről. Erről az illetékes levéltárat/központi irattárat az iratátadás előtt 8 nappal írásban köteles értesíteni.
12. A megszűnt szervezeti egység iratait elkülönítetten, az irattári rendnek megfelelően kell elhelyezni. Az iratok őrzésének, tárolásának rendje megegyezik a központi irattár irattározási rendjével.
75
13. Ha az intézményen belül – átszervezési vagy egyéb okokból – szervezeti egység megszűnik, a jogutód szervezeti egység köteles az irattári anyagát átvenni és az iratkezelésre (illetve irattározásra) vonatkozó előírások szerint kezelni vagy központi irattározásra átadni.
14. Abban az esetben, ha a megszűnő szervezeti egység iratanyagát valamilyen kizáró okból (pl. ügykör megszűnése miatt) más jogutód szervezeti egységnek átadni nem lehet, az iratanyag a központi irattárba kerül.
15. A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat különkülön kell kötegelni (levéltárban általánosan bevezetett szabványméretű dobozokban elhelyezni), és minden kötegen (dobozon) fel kell tüntetni a szervezeti egységek nevét és az irattári jelet.
VIII. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 1. A szervezeti egység a saját irattári anyagának azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitel érdekében már nincs szükség, köteles kiselejtezni.
2. Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot csak iratselejtezés útján szabad az irattárból megsemmisítés vagy nyersanyagként való felhasználás céljából kiemelni.
3. Az irattár anyagát ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni. Ennek során ki kell választani azokat az irattári tételeket (iratokat), amelyeknek sem történeti, sem pedig ügyviteli értékük nincs, és az irattári terv szerint őrzési idejük lejárt. A megőrzési időt az utolsó érdemi ügyintézés lezárásának keltét követő év első napjától kell számítani. A szervezeti egység vezetője indokolt esetben elrendelheti egyes iratoknak az irattári tervben megállapított őrzési időtartamnál hosszabb ideig történő megőrzését is, ezt a körülményt a vezető aláírásával az irattári tételszámnál kell az iraton feltűnően jelezni.
4.A selejtezés megszervezéséért és lebonyolításáért a szervezeti egység vezetője a felelős. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatokat olyan megbízott selejtezési felelősöknek kell ellátniuk, akik az iratok ügyviteli, jelentőségével tisztában vannak. A 76
selejtezésről, annak megkezdése előtt 30 nappal értesíteni kell a levéltárat / a központi irattárat.
Az iratselejtezés alkalmával selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a selejtezési jegyzőkönyv felvételének idejét; - annak a szervnek a nevét, amelynek iratanyag-selejtezéséről a jegyzőkönyv készült; - a selejtezés alá vont iratanyag évkörének megjelölését; - a kiselejtezett tételekből esetleg visszatartott iratok egyedi megnevezését; - a kiselejtezett anyag összmennyiségét iratfolyóméterben; - a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét.
5. A selejtezési jegyzőkönyvet iktatni kell, és két példányt a levéltárnak / a központi irattárnak meg kell küldeni. A kiselejtezett iratok megsemmisítése, nyersanyagként való hasznosítása csak a levéltárnak / a központi irattárnak a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után és alapján történhet. A megsemmisítést két személy jelenlétében kell végrehajtani. A megsemmisítés módját és tényét rá kell vezetni a selejtezési jegyzőkönyvre, amelyet a megsemmisítők kötelesek aláírni. A szabályszerűen leselejtezett iratokat csak tartalmuktól megfosztva (pl. feldarabolva, stb.) lehet nyersanyagként vagy hulladék anyagként kezelni.
6. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni.
7. Nem selejtezhetők az irattári tervben nem selejtezhetőnek minősített iratok.
8. Az elektronikus adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az iratkezelés általános szabályai szerint történik, a sajátos technikai feltételeknek megfelelően (pl. törlés).
9. Amennyiben a levéltár az elektronikus iratok tárolásához és kezeléséhez szükséges technikai feltételekkel nem rendelkezik, az elektronikus adathordozón lévő iratokról legkésőbb a levéltárba adás előtt hitelesített másolatot kell készíteni tartós, időtálló adathordozóra.
77
IX. A kötelezően használt nyomtatványok Az intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d)elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.
Az óvoda által használt nyomtatvány - a felvételi előjegyzési napló, - a felvételi és mulasztási napló, - az óvodai csoportnapló, - az óvodai törzskönyv, -a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (óvodai szakvélemény) - gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.
A felvételi előjegyzési napló
A felvételi előjegyzési napló vezetése az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes feladata. Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát. 78
A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza a) a jelentkezés sorszámát, időpontját, b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét, c) a kijelölt óvoda megnevezését, d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották, e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban, f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit, g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat, h) az óvodavezető javaslatát, i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját, j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát, k) a felvétel időpontját.
A felvételi és mulasztási napló
A felvételi és mulasztási napló vezetése az óvodapedagógus feladata. A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. A felvételi és mulasztási napló tartalmazza a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét, b) a felvétel időpontját, c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését, d) a szülők napközbeni telefonszámát, e) a megjegyzés rovatot. 79
Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.
Az óvodai csoportnapló
Az óvodai csoportnapló vezetése az óvodapedagógus feladata. Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza a) a gyermekek nevét és óvodai jelét, b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak, c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti-rendet napi bontásban, f) nevelési éven belüli időszakonként fa) a nevelési feladatokat, fb) a szervezési feladatokat, fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, 80
fe) az értékeléseket, g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt h) feljegyzést a csoport életéről.
Az óvodai törzskönyv
Az óvodai törzskönyv vezetése az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes feladata. Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál. Az óvodai törzskönyv tartalmazza a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát, b) az óvoda nevét és címét, c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését, d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam), e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát, f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát, g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát, h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe), i) az óvoda épületeinek adatai (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai), j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek), 81
k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként, az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját.
A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemények
Az óvodai szakvélemény kiállítása az óvodavezető feladata. Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét, bb) a gyermek további óvodai nevelését, bc) a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát javasolja, c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását, d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.
A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.
82
A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció
Az gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció vezetése: az óvodapedagógus feladata. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a) a gyermek anamnézisét, b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
X. Tanügyi nyilvántartás Tanügyi nyilvántartások irattári őrzése az irattári tervben foglaltaknak megfelelően történik. A tanügyi nyilvántartásokat naprakészen vezetik az óvodapedagógusok. (Gyermekcsoportonként az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása a felvételi és mulasztási napló /Ez a napló nemcsak felvételi nyilvántartásra, hanem egyben étkezési nyilvántartásra is szolgál/) 11. Felvételi és mulasztási napló megnyitása, lezárása (dátum, pecsét, aláírás) 12. A más településről érkező óvodaköteles, 3. életévüket betöltött gyermekek esetében a lakóhely szerinti jegyző értesítése arról, hogy a gyermeket az óvoda vezetője felvette az intézményébe. 13. A felvételi és mulasztási naplóban regisztrálni kell azt a tényt, ha a jegyző szülői kérésre felmentette az 3. életévét betöltött gyermeket a rendszeres óvodába járás alól. 83
14. A felmentési határozatot az irattárban kell elhelyezni. 15. A határozat számát be kell jegyezni a felvételi és mulasztási naplóba a megjegyzés rovatba.(A bejegyzés dátuma, pecsét, aláírás) 16. A nyilvántartásokban csak a Kt. 2. számú mellékletében feltüntetett gyermek, tanulóiadatok szerepelhetnek. 17. A felvett óvodások nyilvántartását, az intézmény vezetője által kijelölt, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. 18. A gyermeket akkor törlik a nyilvántartásból, ha az óvodai elhelyezés megszűnik. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. 19. A foglalkozási naplót az óvodai foglalkozásokról a nevelő munkát végző pedagógus, naprakészen vezeti. 20. A foglalkozási naplót az óvodai nevelés nyelvén vezetjük
Jegyzőkönyv készítése jogszabályban előírt esetekben: 21. Tanulói, gyermekbaleset esetén. 22. Fegyelmi eljárás során a tárgyalásról, bizonyítási eljárásról. 23. Az óvoda nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz. 24. A jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja 25. A nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.
Tanuló, gyermekbalesetek jegyzőkönyve: 26. Rögzíti a vizsgálat során feltárt kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 27. Egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldjük a fenntartónak, valamint átadjuk a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek, egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény megőrzi. 28. Dokumentálni kell annak a tényét, hogy a tanulónak, szülőnek, fenntartónak megküldtük a baleseti jegyzőkönyvet (átvétel igazolása az irattári példányon, postakönyvi bejegyzés, stb.)
84
Fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében rögzíteni kell: 29. a tárgyalás helyét, 30. a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, 31. az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait 32. Szó szerint rögzíteni kell az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint az indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri.
A jegyzőkönyv alaki követelménye: 33. jelenlévők felsorolása 34. az ügy megjelölése 35. az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, így különösen az elhangzott nyilatkozatok, hozott döntések 36. a jegyzőkönyv készítőjének és az eljárás során végig jelen lévők aláírásukkal hitelesítik a jegyzőkönyvet
Tanügyi nyilvántartások vezetése: 37. a nyilvántartásokat a jogszabályban meghatározott alkalmazottak vezethetik 38. csoportnaplók vezetése az óvodapedagógus feladata 39. Hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy az olvasható maradjon. 40. A javítást hitelesíteni kell aláírással, keltezéssel és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatával.
Az intézmény kötelező nyomtatványokat is használ, melyek eredete az előírásoknak megfelelnek, EmberiErőforrások Minisztériuma engedélyével gyártott és forgalmazott termékek.
Tata, 2015.01.01.
.……………………………………….. Sahinné Herczeg Edina óvodavezető
85
Irattári terv XI./ 1.1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján Irattári tételszám
A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok I. Irattári terv Ügykör megnevezése
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 5. Fenntartói irányítás 6.1 Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, Statisztikák 11. Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 14. Felvétel, átvétel 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 16. Naplók 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 18. Pedagógiai szakszolgálat 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 21. Gyakorlati képzés szervezése 22. Vizsgajegyzőkönyvek 23. Tantárgyfelosztás 24. Gyermek- és ifjúságvédelem 25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga 27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum Gazdasági ügyek 27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 28. Társadalombiztosítás 29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 31. A tanműhely üzemeltetése 32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 33. Szakértői bizottság szakértői véleménye 34.2 Költségvetési támogatási dokumentumok
1 2
nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 20 10 10 10 5 5 10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1 1 5
50 10 5 5 5 20 5
Módosította: 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 39. § u). Beiktatta: 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet 52. §, 1. melléklet 1. Hatályos: 2014. XI. 4-től.
86
Őrzési idő (év)
3. számú melléklet – Adatkezelési szabályzat
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
Tata, 2015……………….
.……………………………………….. Sahinné Herczeg Edina óvodavezető
87
Tartalom ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ...................................................................................................89 1.
Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban szabályzat) célja: .....................................................89
2.
A szabályzat alapját képező jogszabályok ..................................................................................89
3.
A szabályzat hatálya....................................................................................................................89
AZ ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS ....................90 4. Felelősség az kalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért ...................................90 5.
Az alkalmazottak nyilvántartott adatai .......................................................................................90
6. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai..............................................................91 7. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása ...............................................91 8. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei..........................................................................................92 9. A személyi irat ...............................................................................................................................92 10. Személyi irat kezelése ..................................................................................................................92 A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA ..............................................94 11. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért ............................................................................94 12. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai: .......................................................................94 13. Az adatok továbbítása ..................................................................................................................95 14. Az adatkezelés intézményi rendje ................................................................................................95 15. Titoktartási kötelezettség..............................................................................................................96
88
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban szabályzat) célja: Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.
2. A szabályzat alapját képező jogszabályok -
2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
3. A szabályzat hatálya 3. 1. A szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, a vezető beosztású alkalmazottaira, minden alkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. 3.2. Ezen szabályzat szerint kell ellátnia - a alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (alkalmazotti adatkezelés), továbbá - a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 3.3. A szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a alkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a alkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
89
AZ ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS 4. Felelősség az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért 4.1. Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik: - az óvoda vezetője, óvodavezető- helyettes, - a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő alkalmazott - az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében 4.2. Az óvoda vezető , a helyettes felelős a alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok és a szabályzatban rögzített előírások megtartásáért. 4.3. Az óvodavezető, a helyettes, a telephely- vezető és az óvodatitkár felelősek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért.
5. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 5.1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok. a.) név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság; b.) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c.) munkaviszonyra, alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása; - munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok; - alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek; - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultsága; - szabadság, kiadott szabadság; - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei - alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei - oktatási azonosító számát, pedagógus igazolványa számát - a többi adat az érintett hozzájárulásával.
90
5.2
A alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott
alkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. 5.3. A alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 5.4. Az óvoda külön törvény alapján nyilvántarthatja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.
6. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 6.1. Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető végzi, az óvodavezetőhelyettes, a telephely- vezető és az óvodatitkár közreműködésével. 6.2. A magasabb vezető beosztású óvodavezető tekintetében az alkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 6. 3. Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy - személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplő adat már nem felel meg; - az alkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg.
7. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 7.1. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 7.2. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó továbbíthatók: a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a törvényességi ellenőrzést végző szervnek. 7.3. Az alkalmazott személyes adatait a 4. 2. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban.
91
7.4. Adattovábbításra az óvoda vezetője, óvodavezető- helyettes, az óvodavezető írásos egyetértésével a telephely- vezető, bölcsőde-vezető jogosult. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbításban az óvodatitkár működik közre.
8. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei 8.1. Az alkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. 8.2. Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az óvodavezetőtől írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 8.3. Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, telephelyen a telephely- vezetőt, bölcsődében a bölcsődevezetőt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.
9. A személyi irat 9.1. Alkalmazotti szempontból személyi irat minden adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 9.2. Az alkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként kell kezelni. 9.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: - személyi anyag iratai - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok - alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.
10. Személyi irat kezelése 10. 1. Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése az óvodavezető feladata, telephelyen a telephely- vezetőé. A telephelyen lévő személyi irat 1 példánya a székhelyen is megtalálható a személyi anyagban. Bölcsődei személyi anyagot az óvodavezető kezeli. 10.2. A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: - a alkalmazott felettese - az óvodavezető – helyettes 92
- feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv - fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság - alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság
10.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat alapján, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. 10.4. A személyi anyag tartalma: - alkalmazotti alapnyilvántartás - a pályázat vagy szakmai önéletrajz, - erkölcsi bizonyítvány, - iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, - továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata, - iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, - kinevezés és annak módosítása, - vezetői megbízás és annak visszavonása, - címadományozás, - besorolás iratai - áthelyezésről rendelkező iratok - teljesítményértékelés, - alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, - a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, - az alkalmazotti igazolás másolata. 10.5. Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani az alkalmazott személyi anyagát. 10.6. Alkalmazotti jogviszony megszűnése után az alkalmazott személyi iratait a központi irattárban kell elhelyezni.
93
A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA 11. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért 11.1. Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos előírások megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 11.2.
Az
óvodavezető
helyettese,
a
telephely-
vezető,
az
óvodapedagógusok,
kisgyermeknevelők és az óvodatitkár munkakörével összefüggő adatkezelésért tartoznak felelősséggel.
12. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai: 12.1. A gyermekek személyes adatai a nemzeti köznevelésről törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 12. 2. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a.) a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b.) szülő, törvényes képviselő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c.) a gyermek óvodai fejlődésével, óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok; d.) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok; - kiemelten tehetséges gyermekre vonatkozó adatok; e.) gyermekbalesetre vonatkozó adatok; f.) a gyermek oktatási azonosító száma g.) a többi adat a szülő írásbeli hozzájárulásával, valamint h.) a jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 94
13. Az adatok továbbítása 13. 1. Az adattovábbításra az óvodavezető jogosult, valamint az általa meghatalmazott vezető. A gyermek adatai a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodából: a.) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, kifizetőhely, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak valamennyi adat, b.) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza , nevelési- oktatási intézmények egymás között. c.) Magatartása, szorgalma, tudása értékelésével kapcsolatos adatai nevelőtestületen belül, a szülőnek d.) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, e.) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, f.) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g.) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszűntetése céljából. 13.2. Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.
14. Az adatkezelés intézményi rendje 14. 1. Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. 14.2. A felvételi előjegyzési naplóba (óvoda és bölcsőde) az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől a székhelyen az óvodavezető veszi fel. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló székhelyen az óvodavezető, gondoskodik.
95
biztonságos őrzéséről a
14.3. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 14.4. Az óvodai foglalkozásokról az óvodapedagógus csoportnaplót vezet. 14.5. A felvételi és mulasztási, valamint a csoportnapló, a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok, a SNI, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik. 14.6. A gyermekbalesetekre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus. 14.7. A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az óvodatitkár. 14.8. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, gyermekvédelmi ügyekben 3 év a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1.sz. melléklete szerint. 14.9. A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása a székhelyen az óvodavezető, aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.
15. Titoktartási kötelezettség 15.1. Az óvodavezetőt, az óvodavezető-helyettest, a kisgyermeknevelőt, a vezető és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. 15.2. A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 15.3. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre vonatkozik (magatartásra, mulasztásra, állapotra), amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.
96
15.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 15.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. 15.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 15.7. A nemzeti köznevelésről szóló szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.
Tata, ………..…………………..
Sahinné Herczeg Edina óvodavezető
97
4. számú melléklet – Munkaköri leírások
Óvodavezető munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Közvetlen felettese: Munkakör megnevezése: Mögöttes munkakör megnevezése: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége:
Munkakör célja: a Tatai Református Egyházközség által fenntartott Hajnalcsillag Tatai Református
Óvoda
óvodavezetői
feladatainak
ellátása.
Mögöttes
munkaköre
(óvodapedagógus) mellett magasabb vezetői megbízással a jelen munkaköri leírás tartalmának megfelelően. MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ÉS FELADATKÖRÖK 1. Ellátja a valamennyi jogszabály által az óvoda intézmény vezetőjének feladatköréhez tartozó intézményvezetői feladatokat. 2. Az ellátandó feladatokra a Presbitérium felhatalmazza a vezető lelkipásztort, amely utasítást a Presbitérium nevében adhat, mely történhet személyesen, az óvoda részére címzett levélben, vagy e-mail-ben a
[email protected] címen, vagy a Presbitérium által meghatározott e-mail címen. 3. Irányítja és vezeti a Hajnalcsillag Tatai Református Óvodát. 4. Munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény dolgozói felett és betartja és betartatja közvetlenül a Presbitérium döntéseit továbbá a Vezető lelkipásztor döntéseit. 5. Megbízása szerint óvodapedagógusi feladatokat is ellát, melyhez kapcsolódóan magasabb vezetői megbízással látja el az intézményvezetői feladatokat. 6. A Presbitérium valamennyi óvodát érintő ülésein kötelezően részt kell vennie. 7. Részt vesz a munkakörét érintő költségvetés tervezési munkáinak menetében, a munkakörét érintő előirányzat tervezéséhez szükséges adatokat beszerzi, egyezteti a gazdasági vezetővel, előkészíti az indokolást, és javaslatot tesz a szükséges 98
előirányzatokra. Kötelessége az intézmény költséghatékony gazdálkodásának biztosítása. 8. Folyamatosan figyelemmel kíséri a dolgozók munkáját, szakmai segítséget nyújt feléjük. 9. Az intézményre vonatkozó statisztikai jelentéseket elkészíti. 10. Eleget tesz a működési engedély módosítások előkészítésének és végrehajtásának. Valamennyi az intézmény működéséhez szükséges szabályzatot és a jogszabályok által előírt dokumentumokat elkészíti (kiemelten a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottakat). 11. Minden olyan dokumentum elkészítése kötelessége, amely az óvodára vonatkozik, azaz, ha jogszabály a fenntartót nevezi meg erre kötelezettként, akkor az ezzel kapcsolatos munkálatok (előterjesztések a presbitérium felé, stb.) maradéktalan elvégzése is feladata. 12. Folyamatosan kapcsolatot tart az intézményi ellátásban részesülő gyermekek szüleivel (hozzátartozóival), a lakosokkal. 13. Biztosítja a napi nyitva tartás során valamennyi szülő részére az illetékes óvodapedagógus maradéktalan rendelkezésre állását. 14. Köteles a vonatkozó jogszabályokban foglalt nyilvántartásokat naprakészen vezetni. 15. Figyelemmel kíséri az intézmény pénzügyi helyzetét, az állami bevételek igényléséhez és az esetleges lemondásokhoz adatokat szolgáltat a Gazdasági Vezető, valamint a Vezető lelkipásztor részére. 16. A Presbitérium és a Vezető lelkész utasításai alapján ellátja azokat a feladatokat is, amelyek kapcsolódhatnak munkaköréhez, feladatköréhez. 17. Felelős: 1. az óvoda törvényes és szakszerű működéséért 2. az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és Belső Önértékelési Rendszer programjának működéséért 3. a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért 4. a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért 99
5. a gyermekbalesetek megelőzéséért 6. a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért 7. a középtávú pedagógus- továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért 8. a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az
óvoda ügyintézésének, irat, és adat kezelésének, adattovábbításának
szabályosságáért 9. a munka és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért 10. az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért, az elvárható takarékosság mellett. 11. a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért
Feladatkörébe tartozik különösen: 1. a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása 2. a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése, ellenőrzése 3. a belső önértékelési rendszer kiépítése, működtetése 4. az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása 5. a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés 6. szülői szervezettel való együttműködés 7. a nemzeti, és óvodai ünnepek méltó megszervezése, valamint a nemzeti ünnepeken való aktív részvétel 8. a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor, és hol kereshetnek meg 9. a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása 10. a gyermekek fejlődével kapcsolatos tájékoztatás szervezése
100
11. a
gyermekek
felügyeletének
megszervezése
a
nevelés
nélküli
munkanapokon 12. az óvodai jelentkezés módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal 13. az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: a) az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása b) a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, c) a Presbitérium döntésének megfelelően a normál nyitva tartásról eltérő nyitva tartás esetén a szülők (hozzátartozók) értesítése
Kizárólagos jogkörébe tartozik: 1. teljes munkáltatói jogkör gyakorlása 2. kötelezettség vállalás a Presbitérium által is meghatározottak szerint 3. kiadmányozás /aláírás/ 4. fenntartó előtti képviselet
Végrehatja az intézményben a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet, a pedagógusok előmeneteli rendszerével kapcsolatos előkészítő- megvalósító és befejező munkát.25.
Óvodapedagógusi munkakörben ellátja: 1. Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. 2. Feladatait a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel. 3. Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. 4. Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása. 5. Köteles megtartani az Etika-kódex követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. 6. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében!
101
EGYÜTTMŰKÖDÉS Szoros munkakapcsolatot tart és együttműködik a Gazdasági Hivatal valamennyi dolgozójával a feladat ellátásának zavartalan biztosítása érdekében. Kiemelten kapcsolatot tart a
Komárom-Esztergom
Megyei
Kormányhivatallal,
valamint
annak
Szociális
és
Gyámhivatalával, az ÁNTSZ-szel, Oktatási Hivatallal, a Módszertani intézetekkel, valamint a többi hasonló tevékenységet ellátó intézménnyel.
Rendszeresen részt vesz a Vezető lelkész által összehívott megbeszéléseken, vezetői értekezleteken, jelzi a problémákat, jelentést ad a feladatok végrehajtásáról és javaslatot tesz a felmerült problémák megoldására. Kapcsolatot tart a munkakörét és feladatkörét érintő valamennyi hatósággal. valamint az ügyfelekkel.
HELYETTESÍTÉS, MUNKAIDŐ, FOGLALKOZTATÁSI ÓRÁK HETI SZÁMA: 1. Az óvodavezetőnek a nyitva tartás ideje alatt (a napi 8 órás munkaidőkerete beosztásával, de legalább napi 8 órát) az intézményben kell tartózkodnia. 2. Amennyiben az óvodavezető előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy a helyettesítéséről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodnia kell.
A MUNKAKÖR ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG 1.
Felelőssége kiterjed a munkavégzése során hozott minden döntésére, de azon esetekben, amikor a végrehajtás feltételei rajta kívül álló okból és általa nem befolyásolhatóan nem biztosítottak a feladat el nem végzése vagy csak részleges teljesítése nem kérhető számon.
2. A munkahelyén, illetőleg az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkával tölteni köteles, illetve ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. 3. Az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló munkáltató egyéb munkáltatói intézkedését kivéve az óvodavezető a munkaidejét a munkavégzés helyén köteles tölteni.
102
4. Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára és a feladatkörében ismertetett ügyekre vonatkozó jogszabályok, előírások és utasítások szerint végezni, felettese utasításait végrehajtani. 5. Munkáját köteles személyesen ellátni. 6. Betartja a Presbitérium valamennyi rendeletében, határozatában, szabályzataiban, utasításában rögzített kötelezettségeket és elvégzi azok feladatait. 7. Kinevezéséhez méltón végezze munkáját, valamint folyamatosan figyelemmel kísérje valamennyi hatályban lévő jogszabályt, hogy a munkaköréhez és feladatköréhez kapcsolódó feladatokat kiemelt minőségi munkával tudja ellátni. 8. A munkaköri leírás csak a rendszeresen visszatérő, alapvető feladatokat és kötelezettségeket tartalmazza, amelyeken kívül a Presbitérium és a Vezető lelkész(mint egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója) által meghatározott a munkakörhöz kapcsolódó állandó és eseti feladatok ellátása is kötelező.
Kiadmányozási jogkörrel rendelkezik. Szakmai teljesítések igazolására jogosult a Hajnalcsillag
Tatai
Református
Óvodában
tejesített
számlák
vonatkozásában.
Kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult.
Érvényesség kezdete:
Tata, ………………….
……………………………… Dr. Szabó Előd Vezető lelkész ZÁRADÉK Alulírott a jelen munkaköri leírásban foglaltakat — mint kinevezésem mellékletét — megértettem és tudomásul vettem.
Tata, 2013.07.01. ………………………………………. Sahinné Herczeg Edina óvodavezető 103
Az óvodavezető-helyettes munkaköri leírása Jogállását a nemzeti köznevelési törvény 68. §-ának (3) bekezdése, 1., 5 sz. és. 8. sz. melléklete, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (4) bekezdés d) pontja határozza meg. A munkakör megnevezése: óvodavezető helyettes Közvetlen felettese: igazgató. Heti munkaideje 40 óra: •
kötelező óraszáma 24 óra (az intézmény gyermeklétszámától függően) 8 órában vezetési feladatokat lát el
•
8 órában az SZMSZ-ben foglaltak alapján végzi munkáját
A munkakörből adódó elvárható magatartási követelmények: •
Felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért.
•
Segíti és támogatja az óvodavezető munkáját a gyermekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait figyelembe véve.
•
Feladatait maradéktalanul ellátja.
•
Tiszteletben tartja az óvodavezető kizárólagos kompetenciájába tartozó feladatokat.
Főbb felelősségek és tevékenységek •
Munkavégzésével, modorával, stílusával példát mutat az intézmény összes munkatársának. Pozitív kapcsolatot ápol velük. Elősegíti a jó munkahelyi légkör kialakítását.
•
Aktívan vesz részt a pedagógiai program kialakításában, megvalósulásában. Javaslatot tesz, ha módosítását szükségesnek érzi.
•
Segíti a pályakezdőket és az új kollégákat.
•
A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelői értekezleteken, legjobb tudása szerint törekszik a pedagógiai célok megvalósítására.
•
Előkészíti az értekezleteket.
•
Ellátja a nevelési értekezletek szervezési feladatait.
•
Részt vesz az óvodai rendezvények előkészítésében.
•
Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülést.
•
Elősegíti az innovatív szándékú, korszerű pedagógiai törekvések érvényesítését. 104
•
Figyelemmel kíséri a pedagógiai munkát, rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét és hatékonyságát.
•
A dokumentumokat jól ismeri, és arról is gondoskodik, hogy kollégái is ismerjék azokat.
•
Segíti az éves statisztika elkészítését.
•
Biztosítja az intézményen belüli információáramlást.
•
Javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy mi legyen az értekezletek témája.
•
Figyelemmel kíséri a gyermekvédelmi munka ellátását.
•
A balesetvédelemmel kapcsolatos szabályokat betartja, betartását folyamatosan ellenőrzi. A hiányosságokat azonnal jelzi az igazgatónak.
•
Megszervezi a helyettesítéseket.
•
Ellenőrzi a jelenléti ívek vezetését, a helyettesítést, a túlórát, a betegszabadságot és a szabadságot.
•
A munkatársak munkavégzése során tapasztalt közérdekű, pozitív és negatív észrevételeiről tájékoztatja az igazgatót.
•
Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálásában, a kereset-kiegészítés elosztásában.
•
Elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség betartását, illetve a munkavégzését vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását.
•
Az óvodavezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást, az érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik.
•
Részt vesz az intézmény számára szükséges vásárlások megszervezésében.
•
Előkészíti a szükséges nyári karbantartási munkálatokat: összegyűjti a hibákat, felméri a felújításra szoruló eszközöket, épületrészeket, játékeszközöket.
•
Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét.
•
Ügyel a takarékos gazdálkodásra, az intézményi vagyon őrzésére, védelmére.
•
Vezeti a pedagógusok helyettesítési naplóját, hó végén összesíti, lezárja, és leadja az óvodatitkárnak.
•
Havonta nyilvántartást készít a dolgozók szabadságáról.
•
Szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket.
•
Az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában.
•
Megtervezi a tisztítószer-felhasználást, ezt egyezteti a technikai dolgozókkal.
105
Különleges felelőssége •
Teljes felelősséggel irányítja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottakat.
•
Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel látja el az intézményvezetői teendőket.
•
Folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályokat, pályázati kiírásokat.
Tervezés •
Elkészíti a nyári szabadságtervet és munkarendet.
•
Tervezi a szakmai könyvtár fejlesztését.
•
A költségvetés előtervezésénél egyeztet a csoportok óvodapedagógusaival.
Bizalmas információk kezelése •
A gyermekek, a szülők, a dolgozók személyiségjogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el.
Vagyoni érdekeltség •
Leltári felelősséggel tartozik csoportjának berendezési tárgyaiért és eszközeiért
•
Az óvoda kulcsaiért és a bélyegző használatáért teljes felelősség terheli.
Ellenőrzés •
Részt vesz a csoportellenőrzéseken az ellenőrzési tervben foglaltak alapján.
•
A mulasztási naplókat havonta ellenőrzi.
•
Ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját.
•
Kéthetente tisztasági ellenőrzést végez.
Kapcsolatok •
Közvetlen, napi kapcsolatot tart fenn az óvodavezetővel, valamennyi pedagógussal és a nevelő- és oktatómunkát segítő dajkákkal.
•
Segíti a kezdő óvodapedagógust, újonnan belépő kollégát.
•
A szülői szervezet értekezletén részt vesz, kapcsolatot tart a szülői szervezettel.
106
Járandóság •
Bérbesorolás szerinti fizetés
•
Vezető helyettesi pótlék
Kelt: Tata, ………………………..
................................................................. óvodavezető A fentieket tudomásul vettem. Munkaköri leírásom 1 példányát átvettem.
................................................................. óvodavezető helyettes
107
Óvodapedagógus munkaköri leírása Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:
óvodapedagógus
Közvetlen felettese:
óvoda vezetője
Az óvodapedagógus munkáját délelőttös és délutános beosztásban (2 heti váltásban) végzi. Heti munkaideje:
40 óra
ebből kötelező óraszáma heti 32 óra nem kötött munkaidő:
4 óra
munkaközi szünet: délelőttös műszakban 12.00-12.20-ig
A szakmai fejlődést segítő elvárások: - A 7 évenkénti 120 órás kötelező továbbképzés elvégzése - Folyamatos önképzés
A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható követelmények: Képes a gyermekekkel és szüleikkel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyéni bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletben is betartja.
A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása.
A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon felül (heti 32 óra) + 4 órában (nem kötött munkaidő): pedagógiaiszakmai feladatok, tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők, stb: 108
Pedagógiai-szakmai / a közoktatási törvény (Kt) előírásai alapján/ Az óvodapedagógus gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyermekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötelező óraszámát kizárólag a gyermekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyermekek testi-lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembe vételével. Felelős a rábízott gyermekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről. Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermek csoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket /hely, idő, eszköz/. A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. Nevelési év elején felméri a csoportjába tartozó gyermekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Differenciált neveléssel gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja a váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét. Amennyiben indokolt tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, gyermekvédelmi felelőstől.
Tanügyi - igazgatási, adminisztratív teendők: Az óvoda helyi programját, tartalmát ismeri, azt munkája során betartja. A helyi nevelési program alapján az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. Az SZMSZ-t valamint az óvoda Házirendjében megfogalmazottakat betartja és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és szüleikkel. Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. 109
Szükség szerint, kérésre, pedagógiai szakvéleményt ír. Az érintettekkel (kolléga, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyermekekről. Tájékoztatja szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. Naprakészen vezeti a csoportnaplót: heti rend, napirend, nevelési terv, projekt szintjén., Évente kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”. Közreműködik a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében.
Pedagógiai munkával kapcsolatos előírások: A gyermek személyiségi jogainak megsértését jelenti, ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror, étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből, vagy rossz szervezés miatt. Reggel 6 –7-ig, du. 16-17,00-ig, valamint az óvoda zárása után az itt maradó kisgyermek felügyeletére beosztható. A további időszakban 7 – 16 óráig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyermekekkel. A gyermekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos, dajkára bízni őket, csak rövid időre, csak indokolt esetben a vezető engedélyével lehet. Amennyiben baleset történik az óvodapedagógus távollétében a felelősség változatlanul őt terheli, a dajka nem vonható felelősségre. A pedagógus hivatali titkokat köteles megőrizni, ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyermekkel kapcsolatos bizalmas információkkal illetéktelen személyeket tilos tájékoztatni.
Egyéb: A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. Kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelői munka zavarása nélkül illetve csak a legszükségesebb esetben használhatja a mobiltelefont.
110
A mobiltelefon használata a gyermekekkel való együttlét alatt a csoportszobában illetve az udvaron nem megengedett. Sürgős esetben 1-2 perces magánbeszélgetésre kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából. Munkahelyén a munkaidejének kezdetekor átöltözve, munkavégzésre készen kell állni. Munkája során az óvodapedagógus az óvoda berendezéseit, tárgyait köteles megóvni és azokat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi-, és egészségügyi szabályokat.
Egyéb feladatok a teljes munkaidő (a heti 8 óra) kitöltése alatt: Felkészülés a nevelési-, oktatási feladatokra pl. eszköz előkészítés. Mulasztási napló, csoportnapló, adminisztráció elvégzése. Családlátogatás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. Szülői értekezletre való felkészülés. Szakmai megbeszélés, nevelői értekezleten való részvétel. Óvodai kirándulás, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek lebonyolítása.
Kapcsolattartási és információ szolgáltatási kötelezettség: Kapcsolatot kell tartania az óvodavezetővel, helyettessel, váltótárssal, dajkákkal, szülőkkel, társintézményekkel (bölcsőde, iskola, CSANA, nevelési tanácsadóval).
Általános szabályok: Az óvoda zavartalan működése érdekében köteles az óvodavezető vagy a helyettese által rábízott feladatot maradéktalanul teljesíteni. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja.
111
Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és kezelt értékekért anyagi-, és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.
Tata, 20..............................................
...............................................
..................................................
munkavállaló
óvodavezető
112
Hitoktató lelkész munkaköri leírás Munkavállaló neve:
Munkakör megnevezése:
Közvetlen felettese:
Heti szolgálati időkerete:
20 óra.
A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható követelmények: - A vallástanár lelkipásztor magára nézve kötelezőnek fogadja el, hogy az intézmény egyházi jellegéből következően rá nem csupán az állami, hanem az egyházi jogok és kötelezettségek is vonatkoznak. - Kijelenti, hogy ismeri az intézmény alapító okiratát, pedagógiai programját és a MRE közoktatási törvényét (különösen annak 44, 48, 53. 54 §-át). Tudomásul veszi hogy ezek megszegése rendkívüli felmondási ok. - A vallástanár lelkipásztor a Tatai Református Egyházközség lelkipásztorának lelkipásztori felügyelete alatt végzi tevékenységét, az egyházi bíróság hatálya alá tartozik. - A vallástanár lelkipásztor szolgálati viszonyával kapcsolatban a munkavégzés beosztásával, szervezésével, irányításával kapcsolatos jogkört az intézmény vezetője gyakorolja.
Főbb felelősségek és tevékenységek: - Felelős a hitéleti nevelési program elkészítéséért, megvalósításáért, a hitéleti nevelés feltételeinek megteremtéséért. - Az óvodában folyó lelkigondozásért. - A gyermekek, óvodapedagógusok, óvodai munkatársak között folyó diakóniai és missziói munkáért. - A gyermekek keresztyén neveltetéséért. Feladata: - megjeleníti a krisztusi, ezen belül a református szellemiséget az óvodában - az egyházi ünnepek megtartásával kapcsolatos szervezőmunka koordinálása - az óvodai csendes napok szervezésének irányítása 113
- az ökumenikus kapcsolatok ápolása - a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás - a továbbképzésekről, valamint a hazai és nemzetközi református közéletről a nevelőtestület tájékoztatása - A vallástanár lelkipásztor jelen szerződés aláírásával teljes szolgálati titoktartásra kötelezett
Pedagógiai-szakmai feladatait Az MRE 2005.évi II.törvénnyel módosított 1995. I. tv. valamint a hittanoktatási tv. 9.§ (2) bekezdésének szellemében és rendelkezései alapján végzi. - Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyermekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra - Szolgálati időkerete nagyobb részét a gyermekek között tölti el. - Felelős a rábízott gyermekek testi épségének megőrzéséért. - Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről. Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. - Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermek csoportban
Tanügyi-igazgatási, adminisztratív teendők: - Az óvoda programjának a tartalmát ismeri, azt munkája során betartja. - A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri azonosul vele és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. - Az SZMSZ-ben, valamint a házirendben megfogalmazottakat betartja és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és szüleikkel. - A nevelőtestületi és a munkatársi értekezleteken aktívan részt vesz.
Kapcsolattartási és információ szolgáltatási kötelezettség: - Közvetlen napi kapcsolatot tart fenn az óvodavezetővel, valamennyi dolgozóval, a gyermekek szüleivel és a társintézményekkel.
114
Nyilatkozat: A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi-, és bűntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.
Tata,……………………
-----------------------------------------------
--------------------------------------------------
munkavállaló
óvodavezető
115
Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens Közvetlen felettese: óvoda vezetője A pedagógiai asszisztens munkáját délelőttös és délutános beosztásban végzi. Heti munkaideje: 40 óra
A munkakörből és betöltéséből adódó, elvárható követelmények: - Képes a gyermekekkel és szüleikkel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. - Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. - Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. - Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. - A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletben is betartja.
A munkakör célja: Intézményben az óvodavezető, illetve megbízott óvodapedagógus utasítása alapján a nem felsőfokú pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása.
Szakmai követelmények: A pedagógus asszisztens munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a tolerancia, az empátia. Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá annak egészséges fejlődéséhez. Rendelkezzen megfelelő kommunikációs és kooperációs készséggel. Azonos nevelési stílussal segítse a szokások kialakítását.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és foglalkozások:
Bekapcsolódás az oktatás folyamatába az óvodapedagógus irányításával: - elősegíti a gyermek óvodai szocializációját, - biztosítja az egyéni és különleges bánásmódot, 116
- viselkedésében, magatartásában, megjelenésében pozitív modellszerepet tölt be, - közvetlenül segíti az óvodapedagógust a foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában - részt vesz az intézményt érintő események rendezésében, levezetésében.
Gondozás, mentálhigiénia, higiéniai szempontú tevékenységek: - a gyermek testi és mentális egészségét megóvja, felismeri a gyermekek egyéni problémáit, segíti őket azok megoldásában, - segíti a higiéniai szokások kialakítását, alkalmazását, illetve a szokások megszilárdítását.
Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése: - tervezi, illetve önállóan vezet különböző szabadidős tevékenységeket, az óvodapedagógus munkáját segítve. - közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott gyermekeket, vigyáz a testi épségükre.
Részvétel a gyermekmunkák irányításában: - részt vesz a gyermekek önkiszolgáló munkájának irányításában, a környezetvédelmi és környezetgondozási munkákban - tevékenyen részt vesz a gyermek öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök használata stb.). Ellenőrzi a gyermek higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. Szükség szerint korrigálja. Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket - felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét. - segíti a pedagógust a séták, kirándulások, egyéb kulturális, sport- és egészségügyi események lebonyolításában - igény szerint egyéni gyermekkíséretet lát el - intézményen kívüli foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, úszás, néptánc stb. kíséri a gyermekeket - részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson, a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken.
117
Tanügyi - igazgatási, adminisztratív teendők: - az óvoda programját tartalmát ismeri, annak munkája során betartja - a helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. - az SZMSZ-t valamint az óvoda Házirendjében megfogalmazottakat betartja és betartatja a vele kapcsolatban álló gyermekekkel és szüleikkel - az intézmény minőségirányítási programjában leírt elveket ismeri és teljesíti, a minőségi munka fejlesztésében aktívan részt vesz, segíti a - Minőségi kör - munkáját - hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát
Pedagógiai munkával kapcsolatos előírások: - a gyermek személyiségi jogainak megsértését jelenti, ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror, étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből, vagy rossz szervezés miatt - reggel 6-7-ig, du. 16-17.00-ig, valamint az óvoda zárása után az itt maradó kisgyermek felügyeletére beosztható. A további időszakban 7-16 óráig mindenkin a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyermekekkel. - a gyermekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos, dajkára bízni őket, csak rövid időre, csak indokolt esetben a vezető engedélyével lehet. - a pedagógiai asszisztens hivatali titkokat köteles megőrizni, ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták - a gyermekkel kapcsolatos bizalmas információkkal illetéktelen személyeket tilos tájékoztatni
Egyéb munkaideje: - a munkaideje letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet - ez idő alatt magánügyben csak a nevelői munka zavarása nélkül, illetve csak a legszükségesebb esetben használhatja a mobiltelefont
118
- a mobiltelefon használata a gyermekkel való együttlét alatt a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett. Sürgős esetben 1-2 perces magánbeszélgetésre kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából. - munkahelyén a munkaidejének kezdetekor átöltözve, munkavégzésre készen kell állni. - munkája során a dolgozó az óvoda berendezéseit, tárgyait köteles megóvni és azokat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik - munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi-, és egészségügyi szabályokat
Kapcsolattartási és információ szolgáltatási kötelezettsége: - kapcsolatot kell tartania az óvodavezetővel, helyettessel, óvodapedagógussal, dajkákkal, szülőkkel, társintézményekkel (bölcsőde, iskola, CSANA, nevelési tanácsadó)
Általános szabályok: - az óvoda zavartalan működése érdekében köteles az óvodavezető vagy a helyettese által rábízott feladatot maradéktalanul teljesíteni - a munkakör leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja
Nyilatkozat:
A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és kezelt értékekért anyagi-, és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.
Tata, 20.......................................
______________________________
____________________________
munkavállaló
óvodavezető
119
Dajka munkaköri leírás Dolgozó neve: Munkakör megnevezése:
dajka
Közvetlen felettese:
óvodavezető helyettes
A dajka munkáját délelőttös és délutános beosztásban (heti váltásban) végzi. Munkaideje:
heti 40 óra
Beosztása délelőtt:
5,30 - 13,50 óráig
Beosztása délután:
9,10 - 17,30 óráig
Feladatai: • Az óvoda helyiségeit tisztán tartja, a vezető és a helyettes által megjelölt területen. •
Naponta egyszer végez fertőtlenítő takarítást, portalanítást.
•
Szükség szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében.
•
Étkezéskor tálal, segíti az étkeztetést és az edényeket leszedi.
•
Azonos nevelési stílussal segíti a szokások kialakítását.
•
Szükség szerint segít a balesetveszélyes hinták, mászókák felügyeleténél az udvaron.
•
Sétánál kirándulások alkalmával segíti az óvónő munkáját.
•
Ágyaz, segíti a gyermekek lefektetését, felkelését, vetkőzést és öltözést.
•
Óvodai foglalkozási eszközök előkészítésében segítséget nyújt az óvodapedagógusnak.
•
Gondozza az óvoda udvarát, járdát seper, virágokat gondoz.
•
Az óvoda textíliáit mossa, vasalja és javítja.
•
Szükség szerint ablakot tisztít, ajtókat, bútorokat, játékeszközöket fertőtlenít, lemos.
•
Elvégzi az évi nagytakarítást és az egyéb kiszolgáló helyiségek takarítását,
•
Elvégzi mindazokat a munkakörével összefüggő tevékenységeket, amelyekkel az óvodavezető vagy helyettese esetenként megbízza.
Különleges felelőssége: Rábízott gépeket, eszközöket rendeltetésszerűen és munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, gondoskodik állagmegóvásukról. Az épület biztonságos zárásáról, az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik, azt át nem adhatja senkinek az óvodavezető vagy helyettese tudta nélkül. 120
Leltári felelősséggel tartozik a csoport textíliáiért, az edényekért, evőeszközökért. Mindenkor betartja a tűz- és munkavédelmi előírásokat. Bármilyen rendellenességet tapasztal, köteles az óvodavezetőjének vagy helyettesének haladéktalanul jelenteni, az elhárításban saját és mások épségének veszélyeztetése nélkül aktívan részt venni. Megfelelő adagolásra ügyelve, takarékosan használja fel a tisztító- és mosószereket. Javaslatot tesz és lehetőségéhez mérten segít a munkakörülmények javításához, szükséges tárgyi feltételek fejlesztésében. Gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről felvilágosítást illetéknek személynek nem adhat. A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít. A gyermekekkel való kapcsolatát a tisztelet, türelem, gondoskodó szeretet jellemzi.
I. NAPI FELADATA I/1. DÉLELŐTTÖS MŰSZAKBAN •
Reggel 6-kor gondoskodik az óvoda nyitásáról.
•
Saját csoportszobáját, öltözőjét, fürdőszobáját gondosan kitakarítja.
•
Elvégzi az iroda, felnőtt öltöző és mosdó, fejlesztőszoba takarítását.
•
Naponta portalanít.
•
Felsöpri a járdát az udvaron és az utcán a óvoda előtt.
•
Figyelemmel kíséri a két csoportba érkező gyermekeket, szükség esetén segítséget nyújt a terítésben az ételek feltálalásában és a mosdóban a kézmosásnál. (reggel mind a két csoportban).
•
Étkezések után gondoskodik a maradék étel és a mosatlan edények elszállításáról , a csoportszoba szükség szerinti felsöpréséről illetve az asztalok letörléséről.
•
Reggeli után szükség esetén felmossa a mosdókat és öltözőket. Gondoskodik a gyors felszáradásról, szárazra töröl a balesetveszély miatt.
•
Az óvodapedagógus mellett és irányításával a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermek csoport életében, előkészíti az udvari eszközöket. Szükség segít az udvaron.
•
Gondoskodik az óvodapedagógusokkal együtt a gyermekek biztonságáról.
•
Az ágyakat gondosan előkészíti a lefekvéshez, esztétikusan ágyaz, délben segít a mosdóban, fogmosásnál illetve a csoportban a lefekvésnél.
•
Ebéd után elvégzi a mosdó napi fertőtlenítését, takarítását. 121
•
Ebédideje napi 20 perc (délelőttös műszakban 12,30-12,50 közötti időszakban) amennyiben nem a csoportban ebédel, ez idő alatt az otthonról hozott ebédjét a fejlesztő szobában elfogyaszthatja.
I/2. DÉLUTÁNOS MŰSZAKBAN •
9.10 órától az óvodapedagógus mellett és irányításával a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.
•
Előkészíti az udvari eszközöket , szükség szerint az udvaron.
•
Gondoskodik a óvodapedagógussal együtt a gyermekek biztonságáról.
•
Délben és délután előkészíti az edényeket, terítőket a naposoknak segítséget nyújt a terítésben. A mosdóban a kézmosásnál délután mind a két csoportban segít.
•
Étkezések után gondoskodik a maradék étel és a mosatlan edények elszállításáról, a csoportszoba felsöpréséről és az asztalok letörléséről.
•
Az ágyakat gondosan előkészíti a lefekvéshez, esztétikusan ágyaz, délben segít a mosdóban, a fogmosásnál illetve a csoportszobában a lefekvésnél.
•
Ebéd után elvégzi a mosdó fertőtlenítését, takarítását.
•
Ébredésig a csoportban tartózkodik az óvodapedagógus igénye szerint segít a tevékenységek előkészítésében.
•
Két csoportban segítséget nyújt a gyermekek öltözködésében, tisztálkodásában, elrakja az ágyakat.
•
Uzsonna után az óvodapedagógus kérésének megfelelően segítséget nyújt az öltözködésben, gondoskodik a mobil udvari játékok helyretételéről.
•
Saját csoportszobáját, öltözőjét, fürdőszobáját gondosan feltakarítja.
•
Zárás előtt ellenőrzi a nyílászárókat, vízcsapokat, világítást és zárja az óvodát.
II. HETI FELADAT • Gondoskodik a játékok, tárolók, polcok, bútorok lemosásáról •
Heti rendszerességgel takarítja a fürdőszoba csempéjét, törölköző és pohártartókat, fertőtleníti a fogmosó poharakat és fésűket.
•
Gondoskodik a textíliák mosásáról, pizsamák cseréjéről.
III. IDŐSZAKOS FELADATOK • Szükség szerint javítja, varrja a textíliákat, babaruhákat. •
Gondoskodik a gyermekek ágyneműjének 4 hetenkénti cseréjéről. 122
•
Fertőző betegség, járvány idején általános fertőtlenítést végez.
•
Szükség szerinti gyakorisággal tisztítja a csoportszoba, öltöző ablakait, gondoskodik a függönyök mosásáról.
•
Rendszeresen gondozza az óvoda udvarát, kertjét, gondoskodik az óvoda esztétikus tiszta külső megjelenéséről.
NYILATKOZAT A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy általam végzett munkáért és kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi kötelességgel tartozom. Munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.
Tata, 20........................................
______________________
____________________ Óvodavezető
Munkavállaló
123
Az óvodatitkár munkaköri leírása A dolgozó neve: A munkakör megnevezése: óvodatitkár Közvetlen felettese:
óvodavezető
Heti munkaideje:
40 óra
Munkarendje:
7,00 – 15,20 óra
1. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása •
Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket
•
Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket, illetve szükség esetén elvégzi a postázási feladatokat, mely munkavégzéséhez meghatalmazást kap
•
Gondoskodik a nyomtatványok megrendeléséről
•
Hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást
•
Kezeli a telefonbeszélgetésekből befolyt összeget
•
Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít
•
Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot
•
Feladata a dolgozók úti- és egyéb költségeinek igénylése, kifizetése, az átvételek igazoltatása
•
Ellátja az óvoda gépelési feladatait
•
Vezeti a gyermekek és a dolgozók étkezési nyilvántartását, naponta jelenti az étkezők létszámát, beszedi az étkezési díjakat
•
Vezeti az óvodai pénztárt és a bizonylatokat
•
Folyamatosan vezeti a leltári nyilvántartásokat
•
Összeállítja a selejtezési jegyzékeket
•
A köznevelési információs rendszerében a vezető utasítása szerint intézi a gyermek és felnőtt adatszolgáltatást
•
Nyilvántartja a pedagógusigazolványokat
•
Gazdálkodik az ellátmánnyal
•
Házi pénztár egyenlegét a vezetővel egyezteti, szükség esetén a megbeszélt összeget bankszámlára befizeti
•
Vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit 124
2. Különleges felelőssége •
Az írásos anyagok/elemzések, tervek, szerződések, utasítások/témakörök szerinti,
betűrendes feldolgozása és tárolása Tervezés •
A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése
•
A dokumentumok szabályszerű vezetése a törvényben előírt megőrzési idő
betartásával •
Számítógépen tartja nyilván a dolgozók legfontosabb adatait
Bizalmas információk •
Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezéskor rendkívül körültekintően jár el.
•
Személyi, pénzügyi adatokat csak az vezető engedélyével adhat ki.
•
Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetőjével folytatott
beszélgetések témáit •
Nem szolgáltat indokolatlanul adatot a gyermekről
•
Kezeli a gyerekekről, dolgozókról szóló nyilvántartást
•
Feljegyzéseket vezet a pedagógusok, a többi dolgozó adatváltozásairól
Pénzügyi döntések •
Napi befizetéseket pénztárba helyezi
•
Vásárlásnál, beszerzéseknél, beszállítói szerződéseknél törekszik a készpénzkímélő
fizetésre
3. Ellenőrzés •
Ellenőrzi a megvásárolt és beszállított berendezéseket, egyezteti a számlával
•
Havonta ellenőrzi és diktálja az energia-felhasználást
•
Ellenőrzi az étkezési létszámeltéréseket
4. Kapcsolatok •
Közvetlen napi kapcsolatban áll az vezetővel, vezető – helyettessel
•
Nevelőtestület tagjaival
•
A nevelő-oktató munkát segítő dolgozókkal 125
•
Főzőkonyhával
•
Szolgáltató cégek képviselőivel
5. Munkakörülmények •
Az óvoda berendezéseit, gépeit rendeltetésszerűen használja, ezekért anyagi felelősséggel tartozik
•
Az iroda kellemes környezetéről, rendjéről, fogadókészségéről, a vendégkínáláshoz szükséges eszközökről gondoskodik
•
Személyes tárgyait szekrényben tartja az irodában
•
Munkaideje: hétfőtől – péntekig 7:00-15:20-ig
6. Érvényesség •
A munkaköri leírás az érintett egyetértésével készült
•
Ezen munkaköri leírás visszavonásig érvényes
•
Módosításra az érintett vezetővel történt egyeztetés után kerülhet sor.
7. Nyilatkozat
A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és kezelt értékekért anyagi-, és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt:
………………………………………
.......................................................
óvodavezető
munkavállaló
126
Konyhai dolgozó munkaköri leírása Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:
Konyhai dolgozó
Közvetlen felettese:
óvodavezető
Munkaideje:
heti 40 óra, naponta 8,00 – 16,00 óráig
Feladatai: • A HACCP rendszer működtetése során a konyhai dolgozó felelőssége és hatásköre az étel átvétele, a tálalás, a mosogatás és az ételminták kezelésének folyamatában érvényesül. •
A konyha helyiségét tisztán tartja
•
Naponta egyszer végez fertőtlenítő takarítást, portalanítást
•
Felelős az étkezésekkel kapcsolatos közegészségügyi szabályok betartásáért, idetartozik az ételmérgezéssel és azzal kapcsolatos eljárások ismerete.
•
Folyamatos kapcsolatot tart a illetékes közegészségügyi hatóságokkal.
•
Felelős azért, hogy a felszolgált étel minőségileg és mennyiségileg az előírtnak megfelelő legyen.
•
Megszervezi és ellenőrzi az ételmaradék higiénikus kezelését és elszállítását.
•
Betartja és betartatja a tűz-, munka-, baleset-, és egészségvédelmi előírásokat.
•
Figyelemmel kíséri a közétkezésre vonatkozó feladatokat, megszervezi és alkalmazza illetve alkalmaztatja azokat az intézményben.
•
Elmosogatja az étkező, és szállító edényeket.
•
Szükség szerint segít a csoportokban dolgozóknak.
•
Sétánál kirándulások alkalmával segíti az óvodapedagógus munkáját.
•
Az óvoda textíliáit mossa, vasalja és javítja.
•
Az úszás oktatásra kíséri a csoportot, és segít az óvónőnek az öltöztetésben.
•
A Kocsi utcai tornaszobát és kiszolgáló helyiségeit heti egy alkalommal takarítja.
•
Elvégzi az évi nagytakarítást és az egyéb kiszolgáló helyiségek takarítását, A nyári leállás alatt a dajkai feladatokat köteles végezni.
•
Elvégzi mindazokat a munkakörével összefüggő tevékenységeket, amelyekkel az óvodavezető vagy helyettese esetenként megbízza.
127
Különleges felelőssége: •
Felelős a higiéniai utasítások betartásáért és betartatásáért, azok ellenőrzéséért.
•
A hűtőszekrények megfelelő működésének ellenőrzéséért, dokumentálásáért.
•
Biztonságos adagolás kivitelezéséért.
•
A szállított étel minőség megőrzéséért.
•
A HACCP nyilvántartás vezetéséért.
•
Felel, hogy étel az óvoda területéről ne kerülhessen ki, ezt az óvodavezető szúrópróba szerűen ellenőrzi és az ellenőrzésről feljegyzést esetleg jegyzőkönyvet készít.
•
Felelősséggel tartozik, hogy illetéktelen személy nem tartózkodhat a konyhában.
•
Rábízott gépeket, eszközöket rendeltetésszerűen és munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, gondoskodik állagmegóvásukról.
•
A konyhai berendezések meghibásodását, eszközcsere szükségességét az óvodavezető felé jelenti.
•
Törési jegyzőkönyvet vezet.
•
Éves selejtezést, leltározást elvégzi.
•
Leltári felelősséggel tartozik a konyhai textíliáiért, az edényekért, evőeszközökért.
•
Bármilyen rendellenességet tapasztal, köteles az óvodavezetőjének vagy helyettesének haladéktalanul jelenteni, az elhárításban saját és mások épségének veszélyeztetése nélkül aktívan részt venni.
•
Megfelelő adagolásra ügyelve, takarékosan használja fel a tisztító- és mosószereket.
•
Javaslatot tesz és lehetőségéhez mérten segít a munkakörülmények javításához, szükséges tárgyi feltételek fejlesztésében.
•
Gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről felvilágosítást illetéknek személynek nem adhat, titoktartási kötelezettség terheli.
•
A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít.
•
A gyermekekkel való kapcsolatát a tisztelet, türelem, gondoskodó szeretet jellemzi.
•
Köteles munkahelyén beosztásának megfelelő időben, pontosan megjelenni.
•
Ellátja mindazokat az adminisztratív jellegű feladatokat, amelyeket az óvoda vezető feladatai közé utal.
•
Egészségbiztonsági szempontból köteles a konyhába menetel előtt az utcai ruhát, munkaruhára cserélni.
•
Ebédideje napi 20 perc (12,50-13,10 közötti időszakban) amit a fejlesztő szobában fogyaszthat el. 128
Időszakos feladatai: •
Szükség szerint javítja, varrja a textíliákat.
•
Fertőző betegség, járvány idején általános fertőtlenítést végez.
•
Szükség szerinti gyakorisággal tisztítja a konyha ablakát, gondoskodik a függönyök mosásáról.
•
Rendszeresen gondozza az óvoda udvarát, kertjét, gondoskodik az óvoda esztétikus tiszta külső megjelenéséről.
NYILATKOZAT A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy általam végzett munkáért és kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi kötelességgel tartozom. Munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.
Tata, 20................................................
_________________
_________________________
munkavállaló
óvodavezető
129
5. számú melléklet – Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetőjének megbízása
Megbízás Megbízom,
______________________________________
Hajnalcsillag
Tatai
Református
Óvodában
működő
óvodapedagógust, Önértékelést
a
Támogató
Munkacsoport vezetésével. A megbízás időtartama, ________________________ -től visszavonásig érvényes. Feladatai: Az intézményvezetővel való folyamatos egyeztetés és tájékoztatás mellett: Önértékelés előkészítése, megtervezése, ütemezése, önértékelési csoport tagjainak koordinálása, munkafeladatok ütemezése, kiosztása Pedagógusok, partnerek tájékoztatása Adatgyűjtésbe bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása OH
támogató
felületen
rögzített
adatok
monitorozása,
az
önértékelés
minőségbiztosítása Ötéves önértékelési program a Team által való elkészítése Határidő: Éves önértékelési terv elkészítése Határidő:
Munkájában, a mindenkori rendeletek, törvények figyelembevétele az irányadó. A csoport működéséhez az óvoda informatikai rendszerét biztosítom, egyben kérem, hogy a keletkező dokumentumokat, az arra kijelölt szekrényben irattározni szíveskedjék. Felhívom továbbá figyelmét arra, hogy a munkavégzése során tudomására jutott információkat, különös gonddal, a titoktartási szabályzatunknak megfelelően kezelje. Munkájára Isten gazdag áldását kívánom! Tata, 20................................................
_________________
_________________________
megbízott
óvodavezető 130
6. számú melléklet - A bélyegző lenyomatának képe
131
7. számú melléklet - Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező minimális) eszközeiről és felszereléséről
1. ÓVODA
(a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK
Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A
B
C
1.
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
2.
csoportszoba
gyermekcsoportonként 1
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 2 m /fő
3.
gyermekágy/fektető tároló helyiség
óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1
4.
tornaszoba, sportszertárral
óvodánként (székhelyen A tornaszoba kialakítása és telephelyen) 1 kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.
5.
logopédiai
óvodánként (székhelyen gyógypedagógiai, konduktív
132
foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
és telephelyen) 1
pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani
6.
óvodapszichológusi helyiség
ha az Gyógypedagógiai, konduktív óvodapszichológus pedagógiai óvodában helyben alkalmazása kötelező alakítandó ki. óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
7.
játszóudvar
óvodánként (székhelyen közterületen, iskolában is és telephelyen) 1 kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani
8.
intézményvezetői iroda
óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező 1
9.
intézményvezetőhelyettesi iroda
ha az óvodában intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1
10. tagintézmény-, Ha az óvodában intézményegységvezető- tagintézmény-, helyettes intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1 11. óvodatitkári iroda
ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1
Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.
12. nevelőtestületi és könyvtárszoba
óvodánként (székhelyen A könyvtárszoba abban az és telephelyen) 1 esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez.
133
13. általános szertár/raktár
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
14. többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség)
óvodánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
15. orvosi szoba, elkülönítő óvodánként (székhelyen Az orvosi szoba kialakítása, szoba és telephelyen) 1 létesítése nem kötelező, amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. 16. gyermeköltöző
gyermekcsoportonként 1
Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen.
17. gyermekmosdó, WC helyiség
gyermekcsoportonként 1 (WC - nemenként 1)
Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező.
18. felnőtt öltöző
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
19. felnőtt mosdó
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok,
134
emeletes, szintenként 1
konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
20. felnőtt WC helyiség
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1
Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
21. felnőtt zuhanyzó
óvodánként (székhelyen A kialakításnál figyelemmel és telephelyen) 1 kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.
22. mosó, vasaló helyiség
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
23. szárító helyiség
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) 1 pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.
24. felnőtt étkező
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
25. főzőkonyha
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program és telephelyen) 1 szerint, helyben főznek.
26. melegítő konyha
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
27. tálaló-mosogató
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
28. szárazáru raktár
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program és telephelyen) 1 szerint, helyben főznek.
29. földesárú raktár
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program és telephelyen) 1 szerint, helyben főznek.
30. éléskamra
óvodánként (székhelyen Ott ahol a tervezési program és telephelyen) 1 szerint, helyben főznek.
31. karbantartó műhely
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) 1 pedagógiai óvodában.
32. kerekesszék tároló
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív és telephelyen) pedagógiai óvodában, ahol szintenként 2 mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.
33. ételhulladék tároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat.
135
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C
1.
1. Csoportszoba
2.
óvodai fektető
gyermeklétszám szerint 1
Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).
3.
gyermekszék (ergonomikus)
gyermeklétszám szerint 1
Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.
4.
gyermekasztal
gyermeklétszám figyelembevételével
Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok.
5.
fényvédő függöny
ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben
6.
szőnyeg
gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben
7.
játéktartó szekrény vagy polc
gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1
8.
könyvespolc
gyermekcsoportonként 1
9.
élősarok állvány
gyermekcsoportonként 1
10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény
gyermekcsoportonként 1
11. edény- és evőeszköz-tároló szekrény
gyermekcsoportonként 1
12. szeméttartó
gyermekcsoportonként 1
13. 2. Tornaszoba 14. tornapad
2
15. tornaszőnyeg
1
16. bordásfal
2
17. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő,
1
136
mozgásigényt kielégítő készlet 18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
három gyermek egyidejű foglalkoztatásához
Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.
19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök
A pedagógiai programban foglaltak szerint.
21. tükör (az asztal szélességében)
1
22. Asztal
1
23. Szék
2
24. Szőnyeg
1
25. játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc
1
Egy gyermek, egy felnőtt.
26. 4. Gyermeklétszám óvodapszichológusi szerint szoba 27. Asztal
1
28. Szék
4
29. Szőnyeg
1
30. Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc
1
31. 5. Játszóudvar 32. kerti asztal
gyermekcsoportonként 1
33. kerti pad
gyermekcsoportonként 2
34. Babaház
gyermekcsoportonként 1
35. udvari homokozó
gyermekcsoportonként 1
36. Takaróháló
homokozónkként 1
37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
V. rész szerint
A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.
38. 6. Intézményvezetői
137
iroda 39. íróasztal és szék
1-1
40. tárgyalóasztal, székekkel
1
41. Telefon
1
42. Fax
1
43. Könyvszekrény
1
44. Iratszekrény
1
45. Elektronikus adathordozó szekrény
1
46. számítógép, internet 1 felszerelés hozzáféréssel, perifériákkal 47. számítógépasztal és 1-1 szék 48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi, óvodatitkári iroda 49. (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 50. íróasztal és szék
1-1
51. Iratszekrény
1
52. Telefon
1
Közös vonallal is működtethető.
53. számítógépasztal és 1-1 szék 54. számítógép, internet 1 hozzáféréssel, perifériákkal 55. 8. Nevelőtestületi szoba 56. fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is
pedagóguslétszám szerint 1
57. Szék
pedagóguslétszám szerint 1
58. könyvtári dokumentum
500
Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.
59. Könyvszekrény
2
Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.
60. Fénymásoló
1
61. Tükör
1
62. 9. Többcélú helyiség
138
63. tárgyalóasztal székekkel
1
64. 10. Orvosi szoba, elkülönítővel
berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint
Amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva.
66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas
gyermeklétszám figyelembevételével
öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló
67. Öltözőpad
gyermeklétszám figyelembevételével
65. 11. Gyermeköltöző
68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség 69. Törülközőtartó
gyermeklétszám figyelembevételével
70. Falitükör
mosdókagylónként 1
71. rekeszes fali polc (fogmosótartó)
gyermeklétszám figyelembevételével
III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK A
B
C
1. egyéni tisztálkodó gyermeklétszám szerint 1 szerek
fésű, fogkefe, fogmosópohár
2. tisztálkodó felszerelések
mosdókagylónként 1
ruhakefe, körömkefe, szappantartó
3. Fésűtartó
csoportonként 1
4. Törülköző
felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3
5. Abrosz
asztalonként 3
6. Takaró
gyermeklétszám szerint 1
7. ágyneműhuzat, lepedő
gyermeklétszám szerint 33
IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
1.
szennyes ruha tároló óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
2.
mosott ruha tároló
C
óvodánként (székhelyen és
139
telephelyen) 1 3.
Mosógép
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
4.
Centrifuga
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
5.
Vasaló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
6.
Vasalóállvány
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
7.
Szárítóállvány
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
8.
Takarítóeszközök
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
9.
kerti munkaeszközök, szerszámok
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1
10. Hűtőgép
óvodánként 1
11. Porszívó
óvodánként 1
ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna
V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A
B
C
1.
1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)
2.
különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei
3.
mozgáskultúrát, gyermekcsoportonként csoportszobai és udvari eszközök különmozgásfejlődést a gyermeklétszám külön segítő, mozgásigényt figyelembevételével kielégítő eszközök
4.
ének, zene, énekes játékok eszközei
gyermekcsoportonként az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermeklétszám figyelembevételével
5.
az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei
gyermekcsoportonként az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben
gyermekcsoportonként csoportszobai és udvari eszközök különa gyermekek 30%külön ának megfelelő mennyiségben
140
6.
értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök
gyermekcsoportonként az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben
7.
ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök
gyermekcsoportonként az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermeklétszám figyelembevételével
8.
a természeti-emberitárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok
gyermekcsoportonként az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermeklétszám figyelembevételével
9.
munka jellegű tevékenységek eszközei
gyermekcsoportonként az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben
10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök 11. Televízió
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak
három csoportonként 1
13. diavetítő vagy projektor
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
14. Vetítővászon
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
15. hangszer (pedagógusoknak)
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
16. hangszer (gyermekeknek)
gyermekcsoportonként, az óvoda pedagógiai programja szerint a gyermekek 30%ának megfelelő mennyiségben
17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
gyermekcsoportonként sajátos nevelési igényű gyermeket a gyermekek 30%nevelő óvodában; ának megfelelő az óvoda pedagógiai programja szerint mennyiségben
18. projektor vagy írásvetítő
1
az óvoda pedagógiai programja szerint
141
VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C
1.
1. Beszédfogyatékosok
2.
tükör 120 X 180 cm
csoportonként 1
3.
logopédiai alapkészlet
csoportonként 1
4.
2. Hallási fogyatékosok
5.
Dallamíró
csoportonként 1
6.
hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
7.
vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék
gyermeklétszám szerint 1
8.
a különböző nyelvi óvodánként kommunikációs (székhelyen és szinteknek megfelelő telephelyen) 1 kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
9.
nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
10. szurdologopédiai eszközök
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében
csoportonként 1
11. 3. Látási fogyatékosok 12. Olvasótelevízió
gyermeklétszám figyelembevételével
gyengénlátók, aliglátók számára
13. hatrekeszes doboz, gyermeklétszám gombás tábla, szöges szerint tábla, csörgő labda 1
142
VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A
B
C
1. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben étel kiosztása folyik
2. Elsősegélyláda
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
3. gyógyszerszekrény (zárható)
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
4. amennyiben a betöltött külön jogszabályban meghatározottak szerint munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha 5. amennyiben a betöltött külön jogszabályban meghatározottak szerint munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha 6. tűzoltó készülék
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
143