Tatai Atlétikai Club

Tatai Atlétikai Club módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

Tata, 2013. május 30.

TATAI ATLÉTIKAI CLUB ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ 1. A Tatai Atlétikai Club (a továbbiakban: Egyesület) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján önállóan működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező, közhasznú társadalmi szervezet. 2. Az Egyesület a társadalmi szervezetekre és sportegyesületekre vonatkozó jogszabályok és rendelkezések alapján, valamint alapszabálya és választott szerveinek, tisztségviselőinek határozata, utasítása szerint végzi tevékenységét. 3. Az Egyesület tagja a Sportegyesületek Országos és Megyei Szövetségének. 2.§ 1. Az Egyesület az általa működtetett sportágakban tagja az országos sportági szakszövetségeknek. A Magyar Olimpiai Bizottság és a szakszövetségek alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el. 2. Az Egyesület tagja lehet a sport területén működő érdekvédelmi és egyéb szervezeteknek. 3. Az Egyesület – céljai megvalósítása érdekében – együttműködik az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdasági szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel. 3.§ 1. Az Egyesület jogi személy. 2. Az Egyesület működési feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági - vállalkozási tevékenységet folytathat. Magán- és jogi személyekkel - jogi személyiségekkel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli - gazdasági társaságot létesíthet, ilyenbe tagként beléphet, illetve vállalatot alapíthat. 3. Az Egyesület gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 4. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre köteles fordítani. 5. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. 6. Az Egyesület közhasznú tevékenységéből tagi körön kívüliek is részesülhetnek. 7. Az Egyesület feladatainak megvalósítása érdekében munkaszervezetet hozhat létre. A munkaviszonyban lévőkre az állami szabályozásokon túl (Munka törvénykönyve) az Alapszabály és az Egyesület belső szabályzatai, rendelkezései is vonatkoznak.

2

4.§

Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület Neve: Tatai Atlétikai Club, Rövidítése: Tatai AC, TAC, Színe: fehér – fekete, Zászlaja: pajzs alakú sávozott mezőben Tatai AC felirattal. A mezők fehér, fekete színűek. Jelvénye: pajzs alakú sávozott mezőben Tatai AC felirattal, a pajzsban legalul 1910 évszámmal. A mezők fehér, fekete színűek. 2. Az alapítás éve: 1910. Jogelődje: Rákóczi Honvéd SE, Tatai Atlétikai Club, Tatai Honvéd Atlétikai Club. 3. Az Egyesület működési területe: Tata város és vonzáskörzete. 4. Az Egyesület székhelye: 2890 Tata, Május 1 út. 5.§ Az Egyesület felügyelete 1. Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Tatabányai Törvényszék végzi. 2. Az Egyesület felett a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. 3. Az Egyesület pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékes szerve látja el. 4. A sportegyesületekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az Egyesület egyes tevékenységei felett a Magyar Olimpiai Bizottság és a mindenkori sport területén eljárni jogosult állami szervek és a sportági szakszövetségek felügyeletet gyakorolhatnak. 5. Az Egyesületet anyagilag támogató jogi és magánszemélyek az adott juttatás felhasználásáról elszámoltathatják. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI 6.§ Az Egyesület célja 1. A sporttevékenység, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése. A versenysportban résztvevő szakosztályok működtetése, utánpótlás-nevelés, a hazai és nemzetközi korosztályos- és felnőtt versenyeken kimagasló eredmények elérésére képes, minél nagyobb számú sportoló nevelése, felkészítése, versenyeztetése, a tömeg-, és szabadidősport szervezése, támogatása és működési feltételeinek biztosítása. 2. Az egyetemes magyar sport és az olimpiai mozgalom fejlődésének elősegítése, közreműködés a sportiskolai rendszerű képzésben, a sportiskolai rendszerű képzés módszereinek fejlesztése, hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása. 3. A fiatalokban az egészséges életszemlélet, a sportszerű életmód, magatartás és képességeik fejlesztése, erősítése. 3

4. Az Egyesület működési területén élő lakosság rendszeres testedzésének, sportolásának elősegítése. 5. Az Egyesület tagjainak a közösségi életre nevelése, öntevékenységük kibontakozásának segítése, az elődök nagyszerű hagyományainak ápolása. 6. Az Egyesület fenti céljait Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján valósítja meg. 7. Rendszeres és jó kapcsolattartás kialakítása az Egyesület pártoló tagjaival, szimpatizánsaival, szurkolóival, és a támogatókkal. 8. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, politikai pártok részére anyagi támogatást nem nyújt, tevékenységüket nem népszerűsíti. 9. Az Egyesület keretein belül egyesületi sportiskola (továbbiakban: Sportiskola) működtetése, ahol a szakszövetségekkel, a MOBgal megkötött együttműködés alapján kerettantervek szerint folyik a fiatal sportolók felkészítése.

7.§ Az Egyesület feladatai 1. Az Egyesület keretében működő szakosztályok létrehozása, működési feltételeinek biztosítása és fejlesztése. 2. A szakosztályokban folyó szakmai és nevelőmunka szervezeti kereteinek kialakítása, szervezése és irányítása. 3. A hazai, nemzetközi verseny-, tömeg- és szabadidő sportrendezvények szervezése, a szakszövetségek, valamint más sportegyesületek által rendezett bajnokságokon és versenyeken való részvétel. 4. A sportolók felkészüléséhez szükséges tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek biztosítása. 5. A tudományos kutatások eredményeik felhasználásával a legkorszerűbb edzésmódszerek alkalmazásával a sportolók folyamatos fejlődésének, az országos és nemzetközi szintű eredmények elérésének elősegítése. 6. Az utánpótlás bázisának szélesítése, a diák- tömeg- és szabadidősport fejlesztése. Ennek érdekében tervszerű együttműködés kialakítása iskolákkal, diák-, tömeg- és szabadidősport szövetségekkel, egyesületekkel. 7. Az egyesület szakosztályaiban folyó utánpótlás bázis megteremtése érdekében egyesületi Sportiskola létrehozása és együttműködési megállapodás megkötése a sportági szakszövetségekkel, a MOB-gal és nevelési intézményekkel.

8. Az Egyesület érdekeivel összhangban hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése, fejlesztése. 9. Az egyesületi tagok, szakosztályok és az Egyesület érdekeinek képviselete az illetékes állami, önkormányzati és társadalmi szervek előtt. 10. Az Egyesület sportolóinak és alkalmazottainak sportbalesetek és munkahelyi balesetek elleni védelme. 11. A sportolók továbbtanulásainak, sportpályafutásuk utáni életre való felkészítésének elősegítése, támogatása. 12. Az edzők továbbképzési feltételeinek biztosítása. 13. Elősegíteni és szervezni a szakosztályok és az Egyesület közösségi életének kialakítását, a tagok nevelését, a sportegyesületi hagyományok ápolását. 4

14. Az Egyesület társadalmi bázisának szélesítése, rendszeres és jó kapcsolattartás a TAC pártoló tagjaival, az Egyesület szimpatizánsaival, szurkolóival, a támogatókkal. 15. A sajtó- és tömegkommunikációs szervek rendszeres tájékoztatása az Egyesület belső életéről. Az Egyesület népszerűsítését szolgáló propaganda tevékenység szervezése. 16. Az Egyesület pénzgazdálkodásának megtervezése, a működési költségek gazdaságos felhasználása, pénzügyi lehetőségek kiszélesítése - gazdasági vállalkozási tevékenység kibontakozásával. III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 8.§ Az Egyesület tagjai 1. Az Egyesületnek tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségeket vállalja, illetőleg az Egyesületet erkölcsileg és anyagilag támogatja. 2. Az Egyesület tagja lehet magyar és külföldi állampolgár, feltéve, hogy nincsen a közügyektől eltiltva. 3. A tagokat megillető jogok és kötelezettségek alapján az Egyesület tagjai: Rendes tag: a) a munkaviszonyban lévő, vagy munkaviszonnyal nem rendelkező Egyesülethez igazolt sportoló, b) az Egyesületet erkölcsileg és anyagilag rendszeresen támogató jogi személy és magánszemély, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete. Pártoló tag: Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, és így az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását erkölcsileg és anyagilag támogatja. Tiszteletbeli tag: Az Egyesület tiszteletbeli tagjának választható, aki kimagasló sportolói, sportszakmai, vagy sportvezetői tevékenységével huzamosabb időn keresztül jelentős mértékben hozzájárult az Egyesület eredményeihez és jó hírnevének fokozásához. 9.§ Tagsági viszony keletkezése és megszűnése Tagsági viszony keletkezése 1. Az Egyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. 2. Az Egyesület sportolójának és választott tisztségviselőjének az Egyesület tagjának kell lennie.

5

3. Az egyesületi tagok és a pártoló tagok felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. A szakosztályvezetőknél tagfelvételre jelentkező személy adatairól a szakosztályvezető köteles írásban tájékoztatni az elnököt. Ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet pozitívan bírálja el, akkor gondoskodik a tag nyilvántartásba vételéről és a tagnyilvántartásba vétel napjától tagja az Egyesületnek a tagsági igényét benyújtó személy. 4. A tagfelvételt elutasító határozat ellen annak kézhez vételétől számított 30 napon belül az érintett az egyesület felügyeleti szervéhez illetőleg ugyancsak 30 napon belül bírósághoz fordulhat. 5. Az Egyesület tagjairól a szakosztályok vezetői szakosztályonként, és az ügyintéző szerv az Egyesület egészét tekintve köteles nyilvántartást vezetni. 6. Az Egyesület tagjai az éves rendes küldöttközgyűlés által meghatározott tagdíjat, pártoló tagi hozzájárulást kötelesek fizetni az ügyintéző szerv által meghatározott időközönként, formában. A tagsági viszony megszűnése 1. Az egyesületi tagság átigazolással, kilépéssel, törléssel, kizárással, a sportoló szakosztályának megszűnésével vagy az egyesület jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. A tagsági viszony bármely módon való megszűnése nem mentesít a tagsági viszony idején keletkezett kötelességek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogok. A tagsági viszony megszüntetéséről az Egyesület elnöksége dönt.  Átigazolás Az Egyesület igazolt sportolójának más egyesületbe való átigazolási szándékát az egyesület elnöksége felé írásban kell jeleznie saját maga vagy a szakosztályának vezetője útján, és az átigazoláshoz az Egyesület elnökségének hozzájárulása szükséges.  Kilépés: A kilépés önkéntes. A kilépést az Egyesület elnökségének közvetlenül, vagy a szakosztályvezetőn keresztül írásban kell bejelenteni. Az Egyesületből kilépéssel távozó sportoló igazolásának kiadását az elnökség egyedileg bírálja el.  Törlés: Törléssel megszüntethető a tagság a tag halála, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint akkor, ha a tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásának fizetését 6 hónapnál hosszabb ideig elmulasztja és tartozását felszólítás ellenére sem rendezi.  Kizárás: Kizárás csak fegyelmi eljárás során jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a kilépésnél megfogalmazottak az irányadók. IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 10.§ Rendes tag jogai 1. Az Egyesület tagjai jogaikat személyesen, a nem természetes személy tagok pedig képviselőik útján gyakorolják. 2. Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg. 3. Részt vehetnek az egyesület összejövetelein, rendezvényein, azon felszólalhatnak, javaslatokat, észrevételeket tehetnek, szavazhatnak, választhatnak és választhatók az egyesület bármely tisztségére. Kiskorú tag küldötté, képviselettel járó tisztségre nem választható, ennek feltétele 18. életévének betöltése. 6

4. Igénybe vehetik az egyesület, illetve a szakosztályok szolgáltatásait előre egyeztetett időpontokban. Használhatják a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, igényelhetik az egyesület szakembereinek segítségét. 5. Küldötté választása esetén személyesen, vagy képviselője útján részt vehet az Egyesület legfelsőbb szervének ülésein, az Egyesület vezető szervének megválasztásában, a határozatok meghozatalaiban. Küldötté választás feltétele a 18. életév betöltése. 6. Személyesen hallgatóságként részt vehet a küldöttközgyűlésen. 7. Az Egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehetnek az Egyesület szerveinek munkájában, edzéseken, versenyeken. 8. Észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az Egyesületet és a szakosztályokat érintő kérdésekben. 9. Felvilágosítást kérhet az Egyesület, illetve a szakosztálya tevékenységéről, erre az Egyesület, illetve szakosztály illetékes szerve 30 napon belül köteles választ adni. 10. Az Egyesületet felügyelő szervnél indítványozhatja az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését, a tudomására jutástól számított 30 napon belül, illetőleg ugyancsak 30 napon belül bírósághoz fordulhat a sérelmezett határozat megtámadása iránt. 11. Jogosult a szabályzatokban meghatározott juttatásokra, kedvezményekre. 12. Az Egyesület közösségi életével összefüggő rendezvényeken részt venni. 13.Jogosult az Egyesületben végzett tevékenységével összefüggésben egyéni reklámszerződés megkötésére, de csak az elnök írásbeli hozzájárulásával. 11. § A rendes tag kötelezettségei 1. A rendes tag köteles az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb szabályzatok és előírások rendelkezéseit, valamint az Egyesület és a szakosztályok szerveinek és tisztségviselőinek határozatait betartani és betartatni. 2. Az Egyesület tevékenységével összefüggő rendezvényeken részt venni, az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában tevékenyen közreműködni. 3. Az Egyesület hírnevéhez méltó sportszerű magatartás tanúsítása a sportban, a munkában és a magánéletben egyaránt. 4. A versenyszerű sportoló köteles a hazai és nemzetközi versenyekre lelkiismeretesen felkészülni, a vezetői utasításokat betartani és a legjobb tudása szerint szerepelni. 5. A munka- és balesetvédelmi szabályok betartása és betartatása. 6. Tevékenységével lehetőségeihez képest elősegíteni az egyesület anyagi forrásainak gyarapítását, valamint a takarékos gazdálkodás megvalósítását és az egyesület vagyonának megóvását. 7. A tagdíj rendszeres fizetése. 7

12.§ A pártoló tag jogai 1. Tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület nyilvános rendezvényein, ülésein, összejövetelein, azokon felszólalhat, javaslatokat tehet az egyesület, vagy a szakosztályok működésével kapcsolatban. 13.§ A pártoló tag kötelességei 1. Az Alapszabály, Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb szabályzatok, valamint a vezető testületek által hozott határozatokat betartani és betartatni. 2. Az egyesület eredményeit és tevékenységét népszerűsíteni. 3. Az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása és az Alapszabályban rögzített pártolói tagdíj megfizetése. 14.§ A tiszteletbeli tag jogai 1. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület rendezvényein, összejövetelein, azokon felszólalhat, javaslatokat tehet az egyesület, vagy a szakosztályok működésével kapcsolatban. 2. Kedvezményesen látogathatja az Egyesület sportrendezvényeit. 15.§ A tiszteletbeli tag kötelezettségei 1. Az Alapszabály, Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb szabályzatok, valamint a vezető testületek által hozott határozatokat betartani és betartatni. 2. Az Egyesület eredményeit és tevékenységét népszerűsíteni. V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE 16.§ A sportegyesület szervei 1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a küldöttközgyűlés. 2. Az Egyesület ügyintéző és végrehajtó testülete, tisztségviselői: a) az Egyesület elnöksége, b) az Egyesület elnöke. 3. Az Egyesület bizottságai: 8

a) Felügyelő bizottság, b) Alkalmi munkabizottságok. 4. Az Egyesület szakosztályai. 5. TAC Városi Sportiskola

17.§ Az Egyesület küldöttközgyűlése 1. A sportegyesület legfelsőbb szerve a küldöttközgyűlés. 2. A küldöttközgyűlés a tagok küldötteinek összessége. A küldöttközgyűlés összehívásáról az elnökség dönt. A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. 3. Az Egyesület elnöksége rendkívüli küldöttközgyűlést is összehívhat. A küldöttközgyűlést köteles összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha ezt tagok egyharmada - ok és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi. 4. Vezetőségválasztó küldöttközgyűlést 4 évente kell összehívni, illetve abban az esetben is össze kell hívni, amennyiben az elnök lemond és/vagy az elnökség határozatképtelenné válik. 5. A küldöttközgyűlés napirendjét az elnökség határozza meg. A küldöttközgyűlésen a meghívó szerinti napirendi kérdéseken kívül egyéb kérdések csak akkor tárgyalhatók, ha azok megvitatását a küldöttközgyűlésen jelenlévők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elhatározzák. Az elnökség tagjainak és a szakosztályvezetőknek és a meghívottaknak a küldöttközgyűlésre szóló meghívókat a küldöttközgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal, a tervezett napirend közlésével írásban kell megküldeni. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek legalább 50%-a + 1 fő megjelent. A meghívóban szerepelnie kell annak, hogy amennyiben a küldöttközgyűlés a meghívóban meghirdetett időponttól számított 15 percen belül nem válik határozatképessé, úgy a küldöttközgyűlést ismételten összehívottnak kell tekinteni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A küldöttközgyűlés időpontját az elnökség tűzi ki, a meghívók szabályszerű elküldéséről az elnök gondoskodik. 6. A küldöttközgyűlés nyilvános. Kivételesen indokolt esetben – különösen, ha üzleti titok, vagy a személyiségi jogok védelme indokolja – a küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja, vagy kizárhatja. A küldöttközgyűlésen a küldöttek tanácskozási joggal, más személyek hallgatóságként vehetnek részt. 7.A küldöttközgyűlés tagjai a közgyűlés megkezdésekor megválasztják a levezető elnököt és a jegyzőkönyvvezetőt. A küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttközgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a küldöttközgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet irattárazni kell, és 10 évig meg kell őrizni. 8. Az Egyesület küldöttközgyűlésének határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amelyben a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát is fel kell tüntetni. 9. A küldöttközgyűlés érdemi döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett és bárki által megtekinthető hirdetőtáblán, a döntés meghozatalát követő 3 napon belül ki kell függeszteni, és legalább 8 napig hirdetőtáblán kell tartani. Erről az Egyesület elnöke gondoskodik.

9

18.§ A küldöttközgyűlés résztvevői 1. A szakosztályok és a Sportiskola delegáltjai, akiket a szakosztályi és a sportiskolai értekezleten választanak meg. A Sportiskola sportáganként egy-egy küldött megválasztására jogosult.

2. A szakosztályok delegáltjai, akiket szakosztály-értekezleten választanak meg a szakosztály tagjai maguk közül. Minden szakosztály legalább három-három küldöttet köteles választani. Az a szakosztály, amelyben az egyesületi rendes tagok száma a 30 főt meghaladja a harmincegyedik tagtól fölfelé harminctagonként további egy-egy küldöttet választhat. A delegáltak egyike mindig az adott szakosztály aktuális vezetője kell, hogy legyen. A szakosztályi értekezletet a szakosztály vezetője hívja össze a küldöttközgyűlés napját megelőzően legalább 7 nappal. A küldöttek személyére a szakosztály vezetője tesz javaslatot. A küldöttek megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azok a jelöltek tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták. A Szakosztályvezetők a megválasztott küldöttek névsorát kötelesek a küldöttgyűlést megelőzően minimum három nappal az elnökségnek írásban benyújtani. 3. A sportegyesület elnökségének tagjai. 4. A szavazati joggal nem rendelkező meghívottak és érdeklődők. 19.§ A küldöttközgyűlés feladat- és hatásköre 1. Az Egyesület megalakulásának, más sportegyesülettel vagy szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása. Az Egyesület feloszlása esetén az Egyesület vagyonáról való rendelkezés. 2. Az Alapszabály jóváhagyása és módosítása. 3. Az Egyesület középtávú (4 éves) sportszakmai programjának, sport fejlesztési tervének a jóváhagyása. 4. Az elnökség, a felügyelő bizottság éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása. Az évi költségvetés elfogadása. 5. A tagsági és pártoló tagsági díj minimális összegének megállapítása. 6. Az egyesület elnökségének, elnökének, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása. 7. Tiszteletbeli tagok megválasztása. 8. Mindazon kérdések, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály hatáskörébe utal, vagy saját hatáskörében van. 10. A küldöttközgyűlésen az egyesület elnöke elnököl. Távollétében az általa megjelölt elnökségi tag elnököl. 11. Az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés és a költségvetés elfogadásáról a küldöttközgyűlés nyílt szavazással dönt. 20.§ A küldöttközgyűlés határozathozatala 1. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. 2. Az egyes pont alól kivételt jelent a megismételt küldöttközgyűlés. 10

3. A küldöttközgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés elnökének szavazata dönt. 4. A küldöttközgyűlés minden esetben titkos szavazással határoz az elnök és az elnökségi tagok választásakor. 5. Minden egyéb esetben titkos szavazást kell elrendelni, ha azt a küldöttközgyűlésen jelenlevők kétharmada kéri. 21.§ A tisztségviselők megválasztása 1. A tisztségviselők megválasztására a küldöttközgyűlésnek az elnökség által megválasztott jelölőbizottság tesz javaslatot. A jelölőbizottság három főből, egy elnökből és két tagból áll. A küldötteknek jogában áll más jelöltek állítása is, akiket a jelölőbizottság köteles a jelöltek listájára felvenni. 2. Jelölt lehet az a személy, aki a küldöttközgyűlésen egyszerű többségi szavazással a küldöttek megszavaznak. 3. A választás tisztségenként külön-külön történik. Először az egyesület elnökét, majd az elnökségi tagokat, ezt követően pedig a felügyelő bizottsági tagokat kell megválasztani. A felügyelő bizottsági tagok maguk közül választanak elnököt. 4. A tisztségviselőket a küldöttközgyűlés négy évre választja. 5. Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Ha a testület vezetőinek megválasztásakor egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ebben az esetben az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. 6. A küldöttközgyűlés által választott tisztségviselő - a megválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazásával visszahívható. A visszahívást a tagok több mint a fele kezdeményezheti. A szavazás nyíltan történik. 7. A tagok a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény írott összeférhetetlenségi szabályokat. 22.§ Az Egyesület elnöksége. 1. Az egyesület tevékenységét két küldöttközgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a küldöttközgyűlés vagy az egyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak. 2. Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és büntetlen előéletű. 3. Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 4. Nem lehet az egyesület elnökségének a tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták. 11

Nem lehet az egyesület elnökségének tagja - az elnök kivételével - a TAC fizetett munkavállalója. 5. Az egyesület elnöksége 9 tagból áll. 6. Az elnökség tagjai: a) az elnök, b) további 7 elnökségi tag, c) a 8. elnökségi tag a Sportiskola mindenkori vezetője. 7. Az elnökség jog és hatásköre: -

a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtása,

-

az Egyesület Alapszabályának 1. számú mellékletében rögzített minimum tagdíjak feletti, a szakosztályokra illetve egyes esetekben az egyes sportolókra és/vagy tagokra vonatkozó aktuális kötelezően fizetendő tagdíjak összegéről határozatot hozni.

-

az Alapszabály és az elnökség által meghatározattak szerinti tagdíj fizetési kötelezettség alól arra méltányossági alapon indokolt esetben részben vagy egészben felmentést adhat.

-

emlékérmek, díjak odaítélése, jutalmak kitűzése.

-

az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása és módosítása.

-

a sportegyesület törvényes és alapszabály szerinti működésének biztosítása és felügyelete.

-

a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlása.

-

a küldöttközgyűlés és a rendkívüli küldöttközgyűlés összehívásának kezdeményezése, javaslattétel annak napirendjére, a napirendek előkészítése, előterjesztésének, határozati javaslatok véleményezése, jóváhagyása.

-

az Egyesület azon szabályainak kidolgozása, jóváhagyása és szükség esetén módosítása, amelyet az Alapszabály nem utal a küldöttközgyűlés hatáskörébe.

-

az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályok megállapítása, valamint az egyesület zavartalan működéséhez szükséges egyéb döntések meghozatala.

-

a megválasztott elnökkel kapcsolatos munkáltatói jogkör – a kinevezés és felmentés kivételével – gyakorlása, melynek tárgyalásakor az elnök nem rendelkezik szavazati joggal.

-

a költségvetés összeállítása és szükség esetén a jóváhagyott keretek módosítása, illetve átcsoportosítása.

-

az egyesület egészét érintő feladatok ellátására szervezeti egységek kiválasztásának, létrehozásának, átalakításának, megszüntetésének jóváhagyása az elnök javaslata alapján.

-

szakosztályok létrehozása és megszüntetése.

-

a sport területén működő szervezetekbe való belépés és onnan való kilépésről döntési jog.

-

döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály a hatáskörébe utal, amelyek – a szakosztályok döntési és gazdálkodási önállóságának érintetlenül hagyása mellett – az egyesület működésének egészét érintik. 12

-

A küldöttközgyűlésre három tagú jelölőbizottság megválasztása. 23.§ Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei

1. Az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel. 2. Észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban. 3. Felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben. 4. Javaslattétel rendkívüli küldöttközgyűlés, elnökségi ülés összehívására. 5. Megbízás alapján az egyesület képviselete. 6. Az egyesület határozatainak betartatása, végrehajtása. 7. Folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival. 8. Beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról. 9. Az elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással, e) az egyesületből való kizárással. 24.§ Az elnökség működése 1.Az elnökség az Egyesület ügyintéző-képviselő, operatív szerve, amely az elnökkel munkamegosztásban végzi és irányítja az Egyesület valamennyi tevékenységét. 2. Az elnök az elnökségi ülést szükség szerint, de legalább kéthavonta hívja össze. Az elnökségi ülés időpontját, helyszínét és napirendjét az elnökség tagjaival hét nappal az ülés előtt közölni kell. Ha azt az ügyvezető elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada a napirend megjelölésével kéri, az elnök köteles a rendkívüli elnökségi ülést tizenöt napon belül összehívni. 3. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon aktuális tagjainak több mint fele jelen van. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott ülést 7 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendekben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. Az elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben - különösen, ha üzleti titok vagy a személyiségi jogok védelme indokolja az elnökség egyszerű szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja vagy kizárhatja. 4. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, valamint élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján 13

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy, b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 5.Az elnökség mandátumának lejártakor és/vagy ha az elnökség tagjainak száma (az elnököt is beleértve) bármilyen oknál fogva 6 (hat) főre vagy az alá csökken az elnökség gondoskodni köteles vezetőválasztó küldöttközgyűlés összehívásáról. 25.§ Az elnökség határozathozatala 1. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármely elnökségi tag többséggel elfogadott indítványára. 2. Az elnökségi ülésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, egy elnökségi tag és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, az egyesület tagságát 30 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével vagy Körlevélben kell értesíteni. 3. Az elnökség köteles a munkájáról a küldöttközgyűlésnek beszámolni. 4. Az Egyesület elnökségének határozatairól nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartás vezetéséről az elnök gondoskodik. 5. Az elnökség határozatait, valamint a tagságot, illetőleg az Egyesület tevékenységét közvetlenül érintő érdemi döntéseit az Egyesület székhelyén elhelyezett és bárki által megtekinthető hirdetőtáblán, a döntés meghozatalát követő 3 napon belül ki kell függeszteni, és legalább 8 napig hirdetőtáblán kell tartani. Erről az Egyesület elnöke gondoskodik. 26.§ Az elnökség felügyeleti jogköre. 1. A sportegyesület bizottságainak és tisztségviselőinek kihirdetett és jogerős határozatait az elnökség megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, ha az jogszabállyal, vagy a sportegyesület egyéb szabályzataival, illetőleg a küldöttközgyűlés határozataival ellentétes. 2. A megsemmisített, vagy megváltoztatott határozattal szemben 30 napon belül közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett határozat megváltoztatása céljából.

14

VI. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐJÉNEK FELADATA ÉS HATÁSKÖRE 27.§ Az Egyesület elnöke 1. Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti az Egyesület tevékenységét. 2. Az elnök feladatai és jogai: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a küldöttközgyűlés elnöki tisztségének ellátása, b) az Egyesület képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttközgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) az Egyesület képviselőjeként önálló aláírási jogkör gyakorlása, a bankszámla felett önálló rendelkezési joga van, e) a hírközlő szervek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről, f) az Egyesület ügyviteli munkájának irányítása, g) az Egyesületnél munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a munkáltatói jogok gyakorlása, h) az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése, i) rendszeres kapcsolattartás az Egyesület esetlegesen létrehozott érdekképviseleti szerveivel, a szakosztályok vezetőivel, az egyesületet támogató jogi és magánszemélyekkel, j) gondoskodik az egyesületi nyilvántartások vezetéséről, k) gondoskodik az egyesület szerződéseiben, szponzori szerződéseiben vállaltak teljesítéséről, m) kinevezi a szakosztályvezetőket, n) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttközgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe, o) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a küldöttközgyűlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal. 3. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag helyettesíti. 4. Az elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség más tagjára is átruházhatja. 6. Az elnök köteles haladéktalanul rendkívüli küldöttközgyűlést összehívni, ha az elnökség létszáma 6 (hat) főre vagy az alá csökken. 7. Az elnöki tisztség megszűnik az elnök 15

- mandátumának lejártával, - lemondásával, - visszahívással. Az elnök tisztségéről bármikor indoklás nélkül lemondhat. Az elnököt a küldöttközgyűlés indokolt esetben, 2/3-os szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatával visszahívhatja. VII. AZ EGYESÜLET BIZOTTSÁGAI 28.§ Felügyelő bizottság 1. A küldöttközgyűlés az egyesület gazdálkodásának és működésének ellenőrzésére Felügyelő bizottságot választ. A Felügyelő bizottság létszáma három fő. 2. A Felügyelő bizottság tagja az egyesületben más tisztséget nem viselhet. A Felügyelő bizottságnak nem lehet tagja az egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az egyesületben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki az egyesület elnökségének tagjával, illetőleg az egyesületnél gazdaság feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói. Nem lehet a Felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az egyesület által a tagjának – tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetőleg e személyek hozzátartozója. 3. A Felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. 4. A Felügyelő bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az egyesület elnökségét tájékoztatja. 5. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő bizottság tagjai az Egyesület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. 6. A Felügyelő bizottság tagjai feladataik ellátása során, jogosultak az egyesület gazdálkodásával és működésével kapcsolatos bármely iratba betekinteni, az egyesület tisztviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást kérni, a tisztségviselők és munkavállalók kötelesek a tájékoztatást megadni. 7. Az ellenőrzések megkezdésétől a Felügyelő bizottság elnöke tájékoztatni köteles az egyesület ügyvezető elnökét. Az ellenőrzés során a Felügyelő bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. 8. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Felügyelő bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az egyesület elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. 9. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül a Felügyelő bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

16

10. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását. A Felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 11. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 12. A Felügyelő bizottság tevékenységéről az egyesület küldöttközgyűlésének köteles beszámolni. 13. A Felügyelő bizottság eljárására Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit, működésére a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Felügyelő bizottság határozatait legalább két „igen” szavazattal hozza, az elnökség működésére vonatkozó bekezdésének szavazategyenlőségre vonatkozó rendelkezése a Felügyelő bizottságnál nem alkalmazható. 14. A Felügyelő bizottsági tagság megszűnik a Felügyelő bizottság tagja - mandátumának lejártával, - lemondásával, - visszahívással. A Felügyelő bizottság tagját a küldöttközgyűlés indokolt esetben, 2/3-os szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatával visszahívhatja. Egyéb bizottságok 1. Az Egyesület elnöksége egyes feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit és tagjait az elnökség legfeljebb mandátumának időtartamára választja. 2. A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá működésük főbb szabályait minden esetben az elnökségnek írásban kell meghatározni.

VIII. AZ EGYESÜLET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEI 29.§ 1. A sportegyesületen belül önkormányzat alapján működő érdekképviseleti szervek alakulhatnak meg. 2. Az érdekképviseleti szervek tevékenységük alapelveit, működésük rendjét maguk alakítják ki, célkitűzéseik nem lehetnek ellentételesek az Egyesület célkitűzéseivel, az alapszabályban foglaltakkal. 17

IX. AZ EGYESÜLET ALAPVETŐ SZERVEZETEI 30.§ Szakosztályok és a Sportiskola 1. Az elnökség az Egyesület által működtetett sportágakban szakosztályokat működtet, valamint meghatározott sportágakkal sportiskolát hoz létre. A szakosztályok és a Sportiskola az Egyesület sportági szakmai szervei. 2. A szakosztály és a Sportiskola tevékenységét az elnök által megbízott szakosztályvezető, sportiskolai vezető irányítja az Egyesület szabályzatai, a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatai alapján. 3.

Minden szakosztály és a sportiskola feladata:

a) az Egyesület céljai megvalósításának elősegítése, b) az adott sportághoz tartozó sportklubtagok foglalkoztatásának megszervezése, a versenyeken, sporteseményeken való részvétel megszervezése, tevékenységük fejlesztése, versenyek, sportesemények lebonyolítása, c) a adott sportág utánpótlás-nevelésének megszervezése, az oktatások megszervezése, d) közreműködés az ifjúsági és lakossági szabadidősporttal összefüggő klubfeladatok meghatározásában és ellátásában, e) az elnökség megbízása alapján az Egyesület képviselete az országos sportági szakszövetségekben, illetőleg azok területi szervezeteiben. f) az elnökség által meghatározott keretek között gazdasági feladatok ellátása, gazdálkodás a szakosztályra bízott egyesületi vagyonnal, g) a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. 4. A szakosztályvezető köteles az elnököt a szakosztály tevékenységéről folyamatosan tájékoztatni, és az elnökségnek évente beszámolni. X. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 31.§ 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségeinek fedezésére kapott támogatás, illetőleg adomány, b) jelen Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott tagsági díjak, 18

c) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) az egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, e) az Egyesület eszközeinek befektetéseiből származó bevétel, f) egyéb jogszabályokban meghatározott bevétel, g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 4. Az Egyesület kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet. Az Egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 5. Az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök a felelős. 6. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja. XI. AZ EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 32.§ 1. Az Egyesület "sport" megnevezésű tevékenységet végez közhasznú tevékenységként az alapszabály II. Fejezet (AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATAI) 6. §-ában meghatározottak szerint. 2. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagsággal nem rendelkező személyek is részesedhetnek. 3. Az Egyesület működésével kapcsolatos keletkezett iratok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet. Az érdeklődők az iratokat az Egyesület székhelyén, annak hivatalos helyiségében minden hónap első hétfőjén reggel 8 és délután 16 óra között az elnöknél tekintheti meg. Indokolt esetben az iratok ettől eltérő időpontban is megtekinthetőek. 3. Az Egyesület működéséről és az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybe vételének módjáról az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Az Egyesület működése nyilvános, az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat előzetes egyeztetés alapján, az Egyesület teljesítőképességét és lehetőségeit is figyelembe véve, az Egyesülettel tagsági viszonyban nem álló személyek ingyenesen is igénybe vehetik. 33.§ A közhasznúsági jelentés 1. Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. A jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, 19

c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a célszerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervektől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 6. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést az Egyesület hirdetőtábláján kifüggesztve kell nyilvánosságra hozni. A hirdetményt csak 15 nap elteltével szabad levenni. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 34.§ Az egyesület megszűnése 1. Az egyesület megszűnik: a) ha megszűnését, illetőleg feloszlását a küldöttközgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta, b) ha más egyesülettel vagy társadalmi szervvel való egyesülését a küldöttközgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta, c) továbbá, ha a bíróság az egyesületet feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja. 2. Ha az egyesület feloszlatását, illetőleg megszűnését a bíróság mondta ki csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet. 3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései és a Polgári Törvénykönyv az egyesületekről szóló rendelkezései, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásai az irányadók, továbbá gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. 35.§ 1. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról az Egyesület küldöttközgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a küldöttközgyűlés nem rendelkezett, - a hitelezők kielégítése után a Tata Városában működő iskolák közt sportcélú felhasználásra kell fordítani.

36.§ 1. Az Alapszabályt a Tatai Atlétikai Club küldöttközgyűlése a 2013. május 30. napján tartott ülésén elfogadta, egyidejűleg a TAC 2012. április 26. napján elfogadott Alapszabályát hatályon kívül helyezte.

20

2.Az Egyesület Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az Egyesület elnöksége jogosult. 1. számú melléklet: Az Egyesület küldöttközgyűlése a TAC tagdíját 2013. szeptember 01-ei határnaptól az alábbiakban állapítja meg:  rendes tagok minimum tagdíja:  pártoló tagok minimum tagdíja:

2.500.- Ft/hó 12.000.- Ft/év

Ezen módosításokkal egységes szerkezetben foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2013. május 30. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosításoknak megfelelő tartalommal. Tata, 2013. május 30.

Lázár Ottó elnök

21