A tatai Esterházy-kastélyról
A tatai Esterházy grófok kastélyának m emléki együttese 1765 és 1780. között épült, Fellenthali Fellner Jakab tatai uradalmi épít mester tervei alapján, Esterházy IV. Ferenc megbízásából, kés barokk stílusban. A tatai Öreg-tó partján áll, a tatai vár szomszédságában. A m emlék-együttesb l kiemelkedik a f épület arányosan impozáns tömbje, melyet az ún. „kiskastély” A kastély tóparti homlokzata és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja ölel körül. Az együttes m vészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely magán viseli a legjellegzetesebb „fellneri” építészeti jegyeket, és a m emléki objektum egyik legrégebbi építménye. Fellenthali Fellner Jakab (Nikolsburg 1722 – Tata 1780) építész a klasszicizáló kés barokk kiváló hazai m vel je. Galánthai Balogh Ferenc, az Esterházyak tatai jószágkormányzója, valamint Esterházy Károly egri érsek felfedezettje. Munkássága meghatározza Tata városképét (kastélyegyüttes, plébániatemplom, malmok). F m ve az egri Líceum. A kastély jelent s szerepet játszott a történelemben is: 1809-ben I. Ferenc császár és király (1792-1835) itt írta alá a napóleoni háborúkat követ bécsi békét, a XIX sz. végén pedig Ferenc József (1848-1916) és II. Vilmos (1888-1918) német császár látogatott ide egy hadgyakorlat alkalmával, amelyet Tatán rendeztek. 1921-ben IV. Károly és neje, Zita királyné is megfordult a kastélyban. A kastély a II. világháborút követ államosítás után A királyi díszebédl , mint I. Ferenc József szalonja, 1897-ben kórházként, idegszanatóriumként m ködött. (Vagyonkezel : Földm velésügyi Minisztérium, a budapesti Lipótmezei Elme és Ideggyógyintézet egy részlege került a kastélyba, majd a Tata Járási Kórház idegosztálya lett.) Bár a rendkívül értékes bútorzat és a berendezési tárgyak nagy része 1945-ben elt nt, a emlékidegen funkció az épületben nem tett jóvátehetetlen károkat, így annak történetér l, építési periódusairól a jelenleg folyamatban lév kutatás sokat kideríthet majd. A f épület földszintjén, a keleti torony aljában volt az egykori kastélykápolna, ablakmaradványai a padláson nemrég kerültek el . A földszinti helyiségek szolgáltak lakosztályul a gróf számára. Az emeleten található a megtekintésre külön érdemes, ún. márvány fürd szoba, és az ún. hollandi csempés fürd szoba, amelyeket (feltehet leg a XIX. század végén vagy) a XX. század Neobarokk ajtó elején alakítottak ki. Szinte teljes épségben megmaradt a a királyi díszebédl ben napjainkban kastély egykori könyvtárának bútorzata. Az emelet legfinomabb
Alabástrom lámpa az emeleti, volt grófn i írókabinetben
díszítéssel ellátott helyiségei szolgáltak a grófn lakosztályaként. A termek falain lév jelenlegi festés feltehet leg korabeli díszít festést takarhat, erre több nyom is utal. Külön meg kell említeni a kastély egyik emeleti dísztermét, a zöld-arany faburkolatos királyi díszebédl t, mint a kastély legimpozánsabb helyiségét. A tóra néz valamikori nagyszalonból nyílt az a toronyszoba, ahol megtörtént az említett békekötési dokumentum aláírása I. Ferenc részér l. Igen értékesek és látványosak továbbá az eredeti épületszerkezeti elemek és díszítések, nyílászárók, zárszerkezetek, lámpatestek, gipszstukkók, kandallók stb.
Az épített örökség m vészettörténeti, építészettörténeti és restaurátori kutatása jelenleg folyamatban van. A kutatások eredményeként megállapítható, hogy a melléképületek karéjában található ún. kiskastély nem a m emlékegyüttes legkorábban épült szárnya, és nem is volt soha Galánthay Balogh József jószágkormányzó rezidenciája, mint azt korábban vélték, így helytelen azt Balogh-kastélynak, vagy Balogh szárnynak nevezni. (A nagykastély 1750 el tt már meglév épületmagja volt megjelölve Baloghkastélyként egy korabeli térképvázlaton.) Az épületszárnynak ugyan valószín leg van egy régebbi magja, ám legnagyobb része a XIX. század elején épült fel. A hálószobák, kisszalonok sora arra enged Kandalló a kastély emeleti szobájában következtetni, hogy a kastélyegyüttes vendégszárnyakét szolgált. Mindez azonban mit sem von le egyedülálló értékeib l, bels építészeti szerkezetei, feltolható szárnyú, kosáríves záródású ablakok, festett ajtók, díszes spaletták, stukkók, valamint a mostani restaurátori kutatás során feltárt többperiódusú, kés barokk díszít festés – különlegessé teszik a magyar építészet-történetben. Egyik legszebb terme a sorozatos, nem kezelt beázások következtében majdnem tönkrement, bels udvarra néz szoba, melyet az ajtók feletti, ún. szupraporta-mez ben stukkós keretbe foglalt vadászjelenetek miatt "vadászteremnek" szoktunk nevezni. Az 1943 évben felvett leltárban „német ebédl ként” szerepel. A vadász-teremb l nyíló ajtók szemöldöke a barokk építészeti stílusra igen jellemz kosáríves záródású, szárnyai, és tokszerkezetének felülete is díszít festést rejt a jelenlegi mázolás alatt. Egy ponton a mázolás lehullott, így el bukkant egy igen míves és színvonalas, sokat ígér részlet.
Hollandi csempe az emeleti fürd szobából
Az egykori birtokközpont része volt még a szintén az Öreg-tó partján álló, fedett lovarda, és az egykori tehénistállóból („Schweizerei”) lóistállóvá alakított épületsor is. Ezek ma magántulajdonban vannak. A birtokegyütteshez tartozott továbbá a „nyári kastély”, mely a Cseke-tavat körülölel Angolparkban áll,
ma a Kuny Domonkos Megyei Múzeum székháza. Sokszor ezt említik kiskastélyként. Emellett a „Nagykastély” közelében – és szintén a múzeum használatában – álló, és múzeumként is szolgáló tatai Vár is az uradalmi központ épületegyüttesének része volt. A tó partján, a kastély szomszédságában állt az 1913-ban lebontott tatai Várszínház, melyet Esterházy Miklós József (1839-1897), a tatai lovassport, tréning és versenypálya létrehozója építtetett. A tatai parkegyüttes a magyarországi kertm vészet történetének kimagasló jelent ség emléke. Különlegessé teszi, hogy a kiterjedt parkrendszer az egész várost és tájat behálózza, „parkosítja”. E hatalmas kompozíciónak csak kicsiny, de korántsem jelentéktelen része a kastély mögött elterül zárt kert, amely XVIII. századi eredet . El ször barokk kert volt, majd a 18. század végén átalakították tájképi Parkrészlet kertté, és többször átformálták. E beavatkozások egyike 1830 körül történt, s Karl Ritter kertépítész nevéhez f dik, aki a kert tervét könyvében is megjelentette. A kastélykert területét az Esterházyak a szomszédos telkek megvásárlásával több fázisban fokozatosan növelték, míg végül a XX. század elején, a kastély melletti házak lebontását követ en e kert összeolvadt a tóparti parkkal. (A kórház idején újból elkerítették.) A bels kastélykert hangulatát fokozzák a ma is meglev grották és szobrok. Külön meg kell említeni azt a díszkutat, mely a kiskastély kerti bejáratához vezet , íves kétkarú lépcs tengelyében áll. A kút szobrát feltehet en Schweiger Antal faragta 1785 körül. A közepét díszít k szobor feje hiányzik (jelenleg raktárban), felülete kopott, az egykor vizet lövell nyílások ma már csak sejthet k, de a maga m fajában – korának ránk maradt emlékeként – hazánkban ma már ritkaságnak számító alkotás. Az eredetileg szell sen elrendezett, id s növényállományból néhány értékes, id s faegyed maradt csupán, a korabeli cserjeállományból azonban semmi nem maradt. A második világháború utáni évtizedekben átgondolatlan fatelepítések történtek, ként örökzöldekkel (tuják, lucfeny k stb.) és ipari nyárfákkal. Ezek jelent sen zavarták a park A bels udvar a két világháború között összképét, idegenek voltak annak stílusától, hangulatától, a nyárfák pedig még az értékes fákat, kerti építményeket is veszélyeztették. Az id s fák az évtizedek alatt közéjük telepített vagy n tt faállomány következtében elvesztették alsó ágaikat, felkopaszodtak. A 2004-ben megkezdett növényszelekció a kerti építmények állagának meg rzését és az eredeti, értékes faállomány megmentését, regenerálódását szolgálta. A történeti kutatás és az engedélyezési terv már elkészült, és annak alapján a kastélykert lassan kezdi visszanyerni azt a formáját, amely közel két évszázados fejl dés révén a XX. század elejére kialakult.
A tatai Esterházy-kastély m emlék-együttese 2001 nyarán került a M emlékek Állami Gondnoksága vagyonkezelésébe. A Gondnokság elvégeztette a legfontosabb állagmegóvási munkákat (bádogozás, tet javítás). 2001 szén kitakarítottuk a meglehet sen gondozatlan, elvadult kastélyparkot, majd a geodéziai felmérés után hozzáfogtunk a növénykataszter összeállításához, valamint a növényszelekciós 11. Víz, Zene, Virág Fesztivál 2004. munkákhoz. Az épületet és a parkját folyamatosan gondozzuk, takarítunk, az épületekben felügyelet mellett gondosan szell ztetünk. Elkészült az épületek tet szerkezetére vonatkozó faanyagvédelmi szakvélemény is, mely megállapította, hogy a kiskastély tet szerkezete és födéme is a legveszélyesebb faszerkezet-károsító könnyez házigombával (Merulius lacrimans) fert zött. Ezért elkészíttettük a tet szerkezet és a födém rekonstrukciós tervdokumentációját. Hozzáfogtunk az épületek tudományos – építészettörténeti, m vészettörténeti és restaurátori – kutatásához, mivel az építéstörténet és a meg rzend m vészettörténeti értékek pontos ismerete határozza meg a komplexum majdani hasznosítását. Alternatívákat dolgoztunk ki a m emlékegyüttes hasznosítására vonatkozóan, amely munkába a helyi szervezeteket és intézményeket is bevontuk (ECHO Projekt). 2002 óta a kastélyépületben különféle kulturális, illetve idegenforgalmi rendezvényeknek, kiállításoknak adunk otthont (VÍZ, ZENE, VIRÁG FESZTIVÁL; Márványhegyi M vésztelep; Tatai Barokk Fesztivál; Öreg-tavi Nagyhalászat; Gyertyafénybál a MÁG szervezésében). Célunk a kastélyegyüttes és parkjának lehet legszakszer bb helyreállítása és a méltó, gazdaságos hasznosítás mellett az adott m vel déstörténeti korszakot szemléletesen bemutató kiállító - és rendezvényi központ felállítása az épület legreprezentatívabb teremsorában. A kiskastély egyik szobájában talált díszít festés rekonstrukciós terve Kemény Marianne fest restaurátor 2005.
A m emlékegyüttes felújítási programját, és m emléki rekonstrukcióját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozza.
Összeállította: Özvegy Györgyi (Források: Borsodi Zsófia és Herényi Anna diplomadolgozata, Révhelyi-hagyaték, Alföldy Gábor)
Korabeli képeslap, 1930
emlékek Állami Gondnoksága Tatai Eszterházy-kastély Gondnoksága cím: 2890 Tata, H sök tere 6-7-8 Telefon: 06-34-708-106
emlékek Állami Gondnoksága 1014 Budapest, Dísz tér 15. 06-1-202-62-88 e-mail:
[email protected] www.mag.hu
