1
A TATAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
2011
2
Bevezető A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ 92. § (3)-(5) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A koncepció tartalmazza a lakosság szám alakulását, a korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az estleges együttműködés kereteit, az egyes ellátási csoportok (idősek, fogyatékosok személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A szolgáltatástervezési koncepciót az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepciót a települési önkormányzat véleményezteti az intézményvezetőkkel. a kisebbségi önkormányzattal. A véleményeket lehetőség szerint figyelembe veszi. Tata város 2009-ben felülvizsgálta és aktualizálta Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. Ugyancsak 2009-ben megtörtént meg „A Tatai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának” felülvizsgálata. Jelen Koncepció a jelenleg meglévő szociális szolgáltatásokat veszi számba és megrajzolja az elkövetkező időszak feladatait, a megvalósítandó változtatásokat.
I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja, feladata, alapelvei 1. A Koncepció célja A koncepció célja, hogy lehetőség szerint a szükségletek irányából meghatározza a szociális szolgáltatások alapelveit, a fejlesztések ütemét. Napjainkban a társadalmi befogadásra épülő szemlélet az irányadó. E szemlélet elvei elsődlegesen a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetőségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a minőségi szolgáltatások nyújtása. Ezek alapján a koncepció célja, hogy Tata városában és a kistérségében lévő településeken a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illetőleg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetők és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. Célja továbbá, hogy hangsúlyozza az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladatát az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségen túl.
2. A Koncepció feladata A koncepció feladata,hogy elősegíteni a Szt. által előírt, teljes körű szociális szolgáltató rendszer működését.
3
Információt adjon a különböző szolgáltatást igénylők részére, szolgáltatást biztosító szervezetek számára és meghatározza azokat az értékeket, amelyek alapvetően irányítják az önkormányzat szociálpolitikáját.
3. Alapelvek, értékek Tata város és kistérségében élő valamennyi polgárnak joga van az emberhez méltó élethez, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Biztosítani kell a szociális jogok érvényesítésének lehetőségét. A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az egyének és a családok szociális egyensúlyának kell állnia. Segítséget kell nyújtani, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában, környezetében élhessen. A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedő ne maradjon ellátás nélkül. Erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük és megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását. Differenciáltan kell nyújtani a szociális ellátásokat, mindenkor a szükségletekhez igazodva. A problémákat a megjelenési helyükön szükséges orvosolni. Törekedni kell a szociális ellátás folyamatos megújítására, figyelni kell a szükségletek alakulását és azokra reagálva újra értelmezni a feladat ellátás módját és eszközeit. Lehetőséget kell találni az önkéntes segítők bevonására. A hatásosság elve szerint a rászorultak legszélesebb körének kell az ellátásokhoz hozzájutni, a hatékonyság miatt pedig a rendelkezésre álló erőforrásokkal a valóban rászorultakat és az ő hathatós segítésüket kell szolgálni
II. Tata Város és kistérsége helyzetelemzés
4
1. A kistérség rövid bemutatása A tatai kistérség 307 km2-en fekszik. A változatos felszínen – hegy, domb, és sík terület – 10 település található. Jó megközelíthetőségét a területén áthaladó vasúti és közúti főútvonal, autópálya biztosítja. A kistérség történelmi nevezetességekben, műemlékekben, változatos természeti adottságokban gazdag, A kedvező adottságok ősidők óta lakottá tették Tata környékét: az őskor emberei által hátrahagyott gazdag leletanyag igazolja ezt. A rómaiak jelenlétéről is tárgyi emlékek sokasága tanúskodik. A kistérség egyetlen városa Tata Már az ősember megtelepedett itt a meleg vizes forrásoknak köszönhetően. Az írott történelem kezdete: a római birodalom pannóniai terjeszkedése is összefüggésbe hozható az egykori forrásokkal. A város nevezetessége a vár. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) és Hunyadi Mátyás (14581490) királyok idején élte fénykorát, mint nyári királyi kastély. A város gazdag céhtörténeti múltjáról tanúskodnak a tatai múzeumban a céhek működését engedélyező okiratok. A XVIII. századi mezővárosban virágzó fajanszmanufaktúra jött létre. Az egykori Tóvárost és a régi Tatát, a két mezővárost 1938-ban egyesítették. Tatát 1954-ben nyilvánították várossá. Agostyán községet 1985-től csatolták a városhoz. Agostyán nevét először 1343-ban említi egy okirat. Lakóinak a közeli tatai vár ellátásában volt szerepük, de 1543-ban Agostyán elnéptelenedett, elpusztult. Csak 1733-ban települt újjá, amikor Würzburgból és Bambergből érkeztek új lakók. A községbeliek ma is őrzik nemzeti kultúrájukat. Baj - szép kis falu - nevének semmi köze a magyar bajhoz: ellenkezőleg, a török "gazdag" szóból ered. Öregkovács-hegyen az ásatások egy Árpád-kori település körtemplomát tárták föl. Zömmel német nemzetiségi község. Dunaalmás a vidék egyik legnagyobb múltú faluja. Ősidők óta lakják kedvező fekvése, valamikor bővizű meleg forrásai miatt. A rómaiak mészkövet bányásztak itt. Egy szakaszán ma is járható a kőhordó út, hazánk leghosszabb, rómaiak által épített útja, amit a rabszolgák emlékére állított oszlop jelöl. Az itt található melegvízforrásra fürdőt is építettek a rómaiak. A település első írásos említése 1093-ból származik, ekkor a pannonhalmi főapátsághoz tartozott. A falu temetőjében nyugszik Csokonai Vitéz Mihály Lillája, Vajda Júlia Dunaszentmiklós települést már a nagy tájleíró, Fényes Elek dicsérte fekvését, "kies völgyekkel szaggatott hegyes határát" , s említette a déli lejtők gondozott szőlőültetvényeit. Az ide érkező német telepesek egyutcás "úti falvainak" képét ma is őrzi a község. Kocs települést a XIII. században még Kosnak hívták. A XIV. században vámjogot kapott a falu, mely a török támadások miatt a XVI. század végére teljesen elnéptelenedett, majd 1612ben a Kiskunságból érkezett református magyarok telepedtek le területén. 1727-ben az Esterházy család birtokába került. A Kocsra változott nevet - ebben a legtöbb nyelvész megegyezik - "kocsi" formájában ismeri az egész világ. A falu központjában kiállított "kocsi szekér" a maga korában valószínűleg forradalmi újítás volt. A település kiemelkedő rendezvénye az 1999 óta évente megrendezésre kerülő kocsitoló verseny.
5
Naszály neve szláv eredetű. A török kor után Esterházy-birtok, Grébicsen szeszgyáruk üzemel. Az ugyancsak a faluhoz tartozó Billegpuszta ismert búcsújáró hely volt. Itt látható a volt Esterházy-kúria műemlék jellegű barokk épülete, a temetőben szép 19. századi klasszicista síremlékek. A közeli Naszályi-halastavak természetvédelmi szempontból értékesek: madárviláguk érdemel figyelmet. Neszmély község boráról ismert, amelyet már a limest építő rómaiak dicsértek. A jó fekvésű, különleges klímájú, napsütötte Meleges-hegy levét a rajnai borokhoz szokták hasonlítani. A domb oldalában egymás mellett sorakoznak ma is a löszfalba vájt szép lyukpincék. A közelben folyó Dunának igen gazdag a vízimadárvilága, halai változatos fogást kínálnak a horgászoknak. A település "másik oldalán" pedig a vadakban gazdag Gerecse emelkedik. Szomód - a kétezer lelket számláló település - a rézkortól folyamatosan lakott. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először a krónikák. A név a Szomol személynévből alakult d-képzővel. A falu egyik legféltetebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nőszirom, amelyből egész rétnyit láthat az, aki csupán nézni és nem leszakítani a virágot.
Tardos - az 1950-es évek elejétől 1993-ig Tardosbánya - szlovák nemzetiségi település volt. Bár nevében már nem szerepel, a kőbányászat meghatározta Tardos történetét. A rómaiak is kedvelték az itt található vörös mészkövet, "vörösmárványt", Hunyadi Mátyás olasz felesége, Beatrix királyné negyvenhajónyi vörös követ szállíttatott Tardosról Budára és Visegrádra a két palota díszítésére, s vittek innen jócskán külhonba is a nehéz rakományból. Később a barokk kor építőművésze újra fölfedezte a "magyar márványt". Vértestolna német nemzetiségű település. Az egykori Esterházy-birtokra 1733-ban érkeztek az első telepesek Würzburgból és Elzászból. A falu a korábbi Tolnapusztából majd Tolnából a XX. század elején lett Vértestolna - bár a Gerecse legismertebb, legmagasabb hegyeitől, a Nagy-Gerecsétől, a Peskőtől, a Halyagostól körülzárt medencében terül el.
2.Demográfiai adatok A kistérség lakosságszáma, az egyes önkormányzatok nyilvántartása alapján
Települések
2006
2007
2008
2009
2010
Baj
2757
2747
2772
2821
2837
Dunaalmás
1523
1556
1521
1516
1531
Dunaszentmiklós
416
421
416
425
444
Kocs
2677
2694
2662
2663
2663
6
Naszály
2397
2404
2441
2458
2444
Neszmély
1424
1424
1429
1415
1418
Szomód
2079
2096
2126
2131
2171
Tardos
1679
1656
1667
1639
1626
Tata
24937
23945
24112
24997
23749
Vértestolna
526
523
525
527
525
Összesen
40415
39466
39671
40592
39408
A kistérség lakosságszáma az elmúlt hat évben hullámzó volt, az egyes településeken különböző mértékben. A változás végső soron nem mérvadó.
A fiatal és idős lakosság 2006 Települések 18 62 fealatt lett Baj 645 335 Dunaalmás 249 296 Dunaszentmiklós 71 83 Kocs 545 588 Naszály 527 407 Neszmély 268 278 Szomód 409 273 Tardos 327 275 Tata 4801 4467** Vértestolna 93 93 Összesen 7935 7095 * becsült adat, ** 60 év felett
2007 18 62 fealatt lett 648 285 273 318 38 187 522 595 508 429 248 313 417 323 347 271 4079 4472** 93 96 7173 7289
2008 18 62 fealatt lett 655 278 273 344 36 183 458 558 524 434 252 315 423 340 339 269 4066 4495** 91 94 7117 7310
2009 18 62 alatt felett 634 406 240 306 66 84 467 558 512 444 258 273 411 345 315 262 4563 4708 94 98 7560 7484
2010 18 62 alatt felett 625 390 248 357 74 81 415 485 496 466 256 286 430 333 312 272 4266 4808 95 101 7217 7579
A térségben a lakosság elöregedése emelkedett. 2001-ben a 18. év alattiak száma 7377 /a következő években ingadozó/, a 62. év felettiek száma:6905 /folyamatosan növekvő tendencia!/. A Ratkó korszak hatása ként, az idősebbek számának további emelkedése várható Az összlakossághoz képest mutatja az idősek (60, illetve 62 év felett) valamint a fiatalok (18 év alatt) aránya, azt mutatja,hogy a felnövekvő generációra nagy teher hárul, amikor munkájukkal meg kell teremteni a különféle szociális és egészségügyi ellátások fedezetét.
2006
2007
2008
2009
2010
Összlakosság
40415
39466
39671
40592
39408
Idősek ban
%-
17,5
18,5
18,4
18,43
19,23
Fiatalok %-
19,6
18,2
18
18,62
18,31
7
ban A kistérség népsűrűsége (128) a megye átlagánál alacsonyabb (139 KSH adat).
3.Munkaerő-piaci helyzetkép A regisztrált álláskeresők számának alakulása 2011. szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 1.492 fő volt, mely 7,9 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. Tata és kistérsége a megyében a második legkedvezőbb mutatóval rendelkező térségnek számít.
Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2009-2011. években 2 500 2 000 1 500
2 210 2 054 2 178 1 977 1 929 1 810 1 803 1 793 1 789 1 797 1 890 1 850 1 916 1 809 1 764 1 751 1 712 1 787 1 6621 752 1 646 1 695 1 623 1 572 1 536 1 550 1 527 1 333 1 568 1 546 1 510 1 510 1 492
1 000 500 0 jan.
febr.
márc
ápr
máj 2009
jún
júl 2010
aug
szept
okt
nov
dec
2011
A regisztrált álláskeresők száma jelentősen megnövekedett a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok következtében a gazdasági-pénzügyi válság következtében a 2008-2009.évekeben. A 2010.márciusban nyilvántartott 2.210 fő, a 11,6%-os munkanélküliségi ráta az elmúlt 10 év „mélypontjának” számít, ilyen mutatókkal utoljára a 90-es évek közepén rendelkezett a kistérség. Az elmúlt másfél évben pozitív jelenségek, folyamatok tapasztalhatóak, amelynek következtében 728 fővel, 32,5%-kal csökkent az álláskeresők száma, Néhány jelenségre, tendenciára szeretném felhívni a figyelmet: A kistérségben 2008. május óta, eltérő intenzitással, de folyamatosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma 2010. márciusáig. Erőteljes, ugrásszerű növekedés volt tapasztalható 2009. májusáig, illetve 2009. decembere és 2010. márciusa között. Álláskeresők iskolai végzettsége A nyilvántartásba szereplő 1.492 fő álláskereső 31%-a szakmunkásképzőt végzett, 20%-a szakközépiskolát, technikumot. Magas (9,3%) a főiskolát, egyetemet végzett álláskeresők aránya. Jelentős részük a munkaerőpiacon kevésbé keresett végzettséggel rendelkezik, 37,2% a szakképzetlen Jelentősen emelkedett az idősebb, 55 év felettiek száma (2009-ben 152 főről 182 főre illetve az idei évben 214 főre). Ez 2009. évhez viszonyítva is 40%-os növekedést jelent, annak ellenére, hogy ezt a korosztályt pozitív diszkriminációval kezelik (pl. foglalkoztatásukhoz kedvezőbb támogatási feltételeket biztosítanak).
8
2009.szept.
2010.szept.
2011.szept.
- Korcsoportok szerint (KSH)
Fő
Arány
Fő
Arány
Fő
Arány
- 19 éves és fiatalabb - 20 - 24 éves - 25 - 34 éves - 35 - 44 éves - 45 - 54 éves
55 289 470 396 431
3,1 16,1 26,2 22,1 24
55 241 365 389 340
3,5 15,3 23,2 24,7 21,6
36 213 356 332 341
2,4 14,3 23,9 22,3 22,9
- 55 éves és idősebb
152
8,5
182
11,6
214
14,3
Összesen
1793
100
1572
100
1492
100
Az álláskeresők meghatározó célcsoportjának, a 25-44 éves korosztálynak a különböző foglalkoztatási támogatásokat, illetve munkavégző képességük megőrzése, megtartása és fejlesztése érdekében tanácsadói szolgáltatást, munkaerő-piaci át-és továbbképzéseket ajánl a munkaügyi szervezet. Az álláskeresők egyre nagyobb hányada egyre hosszabb időt tölt a regisztrációban, bár az idei évben ez már csökkenő tendenciát mutat, amely a munkaerőpiac élénkülését tükrözi. A tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése és kezelése jelentős kihívást jelent a munkaügyi szervezet számára, de az önkormányzatok részére is, mivel az álláskeresési ellátások maximális időtartama jelentősen csökkent 2011. szeptember 1-től (max. 90 nap). Ezt követően a helyi önkormányzatok jogosultak szociális ellátások megállapítására. A halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők időszakos foglalkoztatásában kiemelt szerepe van a települési önkormányzatoknak, hiszen sok esetben és sajnos egyre nagyobb tömegnek az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatások biztosítanak egyedüli lehetőséget az elhelyezkedéshez. Az ellátásban nem részesülők egy sajátos csoportját képezik a pályakezdő fiatalok, ők az ellátásban nem részesülők 20%-át teszik ki (155 fő). Létszámuk jelentősen nem változott az elmúlt években, 150-160 fő között ingadozott. Másodlagos munkaerőpiacra történő bejutást biztosító támogatások, közfoglalkoztatás A Tatai Többcélú Kistérségi társulás országos közfoglalkoztatási pályázata keretében 45 fő került foglalkoztatásra. Az önkormányzatok, és intézményeik a nyertes közmunka pályázataik alapján 2011. évben az alábbi megoszlásban kerültek támogatásra: Rövid időtartamú közfoglalkoztatás, nyertes pályázat: 23 db - 325 fő Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, nyertes pályázat: 13 db – 53 fő "Jó gyakorlatokon" alapuló értékteremtő közfoglalkoztatás támogatása: 38 fő Az önkormányzatok és intézmények összesen 625 fő foglalkoztatására nyújtottak be munkaerőigényt közfoglalkoztatás keretében. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban jelenleg 100-150 fő részesül, attól függően, hogy közülük hány fő vesz részt közfoglalkoztatásban, ugyanis kizárólag azon személyek vonhatók be a közfoglalkoztatás rendszerébe, akik részére az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultság megállapításra került. Az álláskeresők ellátási rendszere szabályainak 2011. szeptember 1-jétől hatályos változásai
9
miatt az ügyfélkör további jelentős bővülése várható a - bérpótló juttatást felváltó foglalkoztatást helyettesítő támogatás területén. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama 270 napról 90 napra csökkent. Ezek az ügyfelek várhatóan az önkormányzati támogatási rendszerben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vonatkozó igénnyel fognak megjelenni. 2012. január 1-jétől újabb változást jelent, hogy a lakókörnyezet tisztán tartására vonatkozó előírás nem csak az FHT-ra, hanem az aktív korúak ellátása körében a rendszeres szociális segélyben részesülőkre is kiterjesztésre kerülhet, amennyiben erről a képviselőtestület rendeletet alkot.
A rendszeres szociális segélyben /55év felettiek/ részesülők száma
Rendszeres szociális segélyben ré2006 szesültek száma
2007
2008 2009 2010
Baj
6
9
5
1
1
Dunaalmás
9
6
7
1
1
Dunaszentmiklós
1
1
1
0
0
Kocs
13
9
9
3
3
Naszály
16
14
10
1
0
Neszmély
11
8
8
2
4
Szomód
5
3
2
1
4
Tardos
11
8
5
1
2
Tata
147
94
95
49
41
Vértestolna
0
0
0
0
0
Összesen
219
152
142
59
56
4.A fogyatékkal élők Egy népességen belül a fogyatékkal élők számára kétféleképpen következtethetünk: Elméleti számítással: a populáció 3 %-át valamilyen mértékű és fajtájú fogyatékosnak véve, a kistérség összlakosságából a fogyatékosok száma:1180 fő A fogyatékosnak születettek közül: beszédfogyatékos 0,5% siket 2,9% vak 1,1% mozgásfogyatékos 0,5% értelmi fogyatékos 95,0%
10
A tényleges adatok figyelembevételével: Rendelkezünk adatokkal az intézeti ellátást igénybevevők számáról, a közoktatási tanulók számáról, bizonytalanok az adatok a mozgáskorlátozottak – mozgássérültek, vakok és gyengénlátók, siketek tekintetében. A szerzett fogyatékkal élők számáról pontos adataink nincsenek.
5. A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek számára a pszichiátriai osztályainkon, szakrendeléseken, gondozókban megjelentek számából következtethetünk, illetve a szociális intézményektől segítséget kérők száma alapján. Ebből megállapítható, hogy számuk folyamatosan nő.
Ezek az adatok 2011. első félévére vonatkoznak. Betegek száma Baj Dunaalmás Kocs Naszály Neszmély Szomód Tardos Tata Tata-Agostyán Vértestolna
Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria Pszichiátria
Ellátási esetek száma
13 7 15 13 7 3 8 125 5 2
94 47 99 124 57 14 19 980 69 10
5. A hajléktalanok Szociális ellátórendszerünk iránti igény megjelenik a hajléktalan ellátás területén is, számukra a hajléktalanokat ellátó intézmény igénybevételi-, illetve az utcai szociális munka adataiból következtethetünk, számuk körülbelül 70 fő. Napi átlag létszáma az utóbbi években: Nappali Melegedő Éjjeli Menedékhely Utcai hajléktalan személyek
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
35,31
25,12
31,36
35,02
32,34
32,89
36
38,7
24,1
25,83
25,29
24,31
22,15
27,5
27,5
25,9
28
27
24
25
25
25
25
25
III.A szociális szolgáltató rendszer 1. Jogszabályi előírások
11
A személyes gondoskodáson alapuló ellátások: pénzbeli- és természetbeni ellátások elsősorban a szociális rászorultságtól függő jövedelem kiegészítésére, illetve pótlására szolgálnak A szociális szolgáltatásokat a szociális törvény alapszolgáltatásokra és szakosított ellátásokra bontja. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szakosított, bentlakásos intézményi elhelyezés azon személyek számára biztosítható, akik otthoni ápolásra betegségük, szociális körülményeik miatt nem képesek és számukra az intézeti elhelyezés a legmegfelelőbb megoldás. Az alapszolgáltatásokra és a szakosított ellátásokra komplex, illetve integrált intézménytípusok is kialakíthatók. A települési önkormányzatok a szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják Az önkormányzatok az intézmények fenntartását más fenntartókra, pl. egyházi vagy társadalmi (civil, illetve nonprofit szervezetekre) is átruházhatják megfelelő feltételek fennállása esetén.
A törvény a települési önkormányzatok részére a szolgáltatási kötelezettséget az alábbiak szerint határozza meg: Település nagysága, lélekszám Alapszolgáltatások ellátások
és
szakosított
Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátások Támogató szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Idősek átmeneti elhelyezése Átmeneti elhelyezési formák Utcai szociális munka
2000 alatt
2000 felett
3000 felett
10000 felett
30000 felett
50000 felett
Tata Kistérségben személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások - a Szociális Alapellátó Intézmény Intézményfenntartó Társulás formájában, a kistérség tíz településére vonatkozóan, látja el a következő szociális alapszolgáltatási és szakellátási feladatokat: - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - közösségi ellátások, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás, (fogyatékosok, idősek, hajléktalanok). - éjjeli menedékhely.
12
Az étkeztetést a községi önkormányzatok nem a Szociális Alapellátó Intézmény útján biztosítják. - a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona Tatai Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szakellátások körében ápolást, gondozást nyújtó intézmény, Komárom-Esztergom megyei működési területtel.
2.Alapszolgáltatások 2/1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkezést kell biztosítani különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt szociálisan rászorultaknak. A rászorultság feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. Tatán lehetőség van a helyben történő elfogyasztásra, elvitelre, illetve az intézmény vállalja a házhoz szállítást is. A két főzőkonyháról történik az étkeztetési igények kielégítésére. Az életutalványok ellenében a főzőhely biztosítja a napi egyszeri meleg ételt. Étkezők száma
2007 131
2008 108
2009 113
2010 110
. Az étkezők számának változása a jogszabályi változásokat is tükrözi. Ha emelkedik a térítési díj az igénybevevők száma csökken. Napjainkban az étkezés biztosítása rászorultságtól függően minimális térítés fejében történik. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára, diétás étel biztosított. Tatán a rászorulók étkeztetésében a Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja is részt vállal. Az étkeztetést a Kistérség településein az önkormányzatok: Dunaalmás, Kocs, Naszály, Neszmély, Tardos, Vértestolna működési engedéllyel igény szerinti számmal biztosítják. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzatok rendeletében szabályozzák.
2/1/1. Falugondnoki szolgáltatás A falugondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Vértestolna Önkormányzata működteti ezt a szolgáltatást.
2/2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
13
Biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, amely alapján megállapítható a napi gondozási szükséglet időtartama. Az ellátás legfeljebb napi 4 óra lehet. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. Segítséget igényelhet a gondozott a napi élelembiztosításában, bevásárlás, ebédszállítás formájában. Amennyiben önállóan nem tud étkezni a szolgálat vállalja az étkeztetést. Ellátottak száma
2007 17
2008 17
2009 16
2010 25
A gondozottak létszámának alakulása megfelelőnek tünt. Napjainkban azonban azt tapasztaljuk, hogy a házi gondozást igénybe vevők száma csökken. Nem magyarázható ez a térítési díjemelkedéssel. Talán a munkanélküli szomszédok besegítése a magyarázat? Természetesen a fenti számok félrevezetők lehetnek, mert a napi gondozotti létszámot jelentik, ami nem azt jelenti, hogy csak ennyi fő részesülne házi segítségnyújtásban. Kb. 45 azoknak a száma, akik gondozást igényelnek, de gondozásuk nem napi szinten történik /esetleg hetente csak egy-kettő napon kérnek gondozást A gondozási központ koordinálásával a házi segítségnyújtás lefedi a város, illetve a kistérség egész területét. A gondozottak körében jelentkező fluktuáció az igények függvényeként alakul. A gondozási feladatokban mindenkor a rászorultság, ill. az egyén állapota, egyéni sajátosságai, szükségletei az irányadók, ezek alapján készül az egyénre szabott gondozási terv. Ha a gondozási szükséglet a napi négy órát meghaladná, a gondozottat tájékoztatni kell a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
2/3. Családsegítő Szolgálat Tata, Deák F. u. 5. A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében: 1. figyelemmel kíséri az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező problémák okait és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról; 2. veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen a szociális, egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények,
14
a gyermekjóléti szolgálat, pártfogói felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében: 1. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; 2. tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és egyéb ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; 3. családgondozással elősegíti a családban jelentkező konfliktusok, működési zavarok, krízisek megoldását; 4. meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében; 5. az egyén számára segítséget nyújt szociális ügyek vitelében; 6. ellátja az 1993 évi III. tv 37 § pontjában megjelölt együttműködési kötelezettségből adódó feladatokat. 7. adósságkezelési szolgáltatást folytat: mely a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. 8. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek — a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül — a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei — a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül — e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ellátottak: 2006
2007
2008
2009
2010
Családsegítés 249 fő 128 fő 137 fő 181 fő 311 fő Rendszeres Szoc. Segély 208 fő 176 fő 197 fő
90 fő
64 fő
19 fő
64 fő
125 fő
Adósságkezelés 34 fő
48 fő
A Szolgáltatást igénybe vevők száma évről évre emelkedik. Gazdasági aktivitásuk alapján elmondható, hogy nagy számban inaktív keresők munkanélküliek, gyes-en lévők és kis nyugdíjasok. Az igénybe vevők 1/3-a aktív kereső. Legmagasabb iskolai végzettségnek számít körükben az általános iskola 8 osztálya és a szakmunkás képző elvégzése. Szakközépiskolai vagy gimnáziumi végzettséggel néhányan rendelkeznek. A család szerkezeti összetételét tekintve magas az egyedül élők és a házastársi vagy élettársi kapcsolatban élők száma. Klienskörünkben sok szülő egyedül neveli gyermekét.
15
Nagy számban fordul elő ügyintézésben való segítségkérés, foglalkoztatással kapcsolatos és anyagi jellegű problémák. Kisebb számban családi kapcsolatok megromlása, életviteli, mentális és egészségügyi gondok. A gondozottak körében tapasztalható szociális, mentális problémák megoldásának segítéseként különböző csoportokat működtetnek, ahol a gyermekek egymás közt, vagy szüleikkel közösen élhetik meg, gyakorolhatják a közösségi együttélés normáit, etikáját. A RSZS együtt működők számát a jogszabályok változása befolyásolja. Nagy terhet jelent az adósságkezelésben részesülők gondozása. Számuk növekedése mutatja a lakosság elszegényedését, a rászorult réteg növekedését.
2/4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Tata, Deák F. u. 5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Feladatai különösen -
a szolgáltatást működtető intézmény részéről: o a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpont folyamatos működtetése és elérhetőségének biztosítása o a segítségnyújtást végző gondozóknak szakmai központ működtetése annak érdekében, hogy a gondozó 30 percen belül az ellátott lakásán megjelenjen. o legalább 40 segélyhívó készülék elhelyezése a működési területen o a műszaki berendezések tekintetében biztosítani kell az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel. A gondozónőknek a diszpécser központ jelzését fogadó készülékkel, készenléti táskával kell rendelkeznie, valamint meg kell szervezni a gyors helyszínre érkezés feltételeit. o a segélyhívási jegyzőkönyv és segélyhívási havi jelentés vezetése
-
az alapszolgáltatást igénylő rászoruló részéről: o a segélyhívó készülék rendeltetésszerű használata (a készülék kihelyezése előtti oktatásnak-, valamint a műszaki leírásnak megfelelően).
A program a saját otthonukban élő emberek – jogszabályokban megfogalmazott rászorultság alapján – távfelügyeletét oldja meg. A rászoruló egy gomb megnyomásával jelzi a távfelügyeleti állomásnak (diszpécserközpont) az esetleges veszélyhelyzetet. Ezt vagy a készülék billentyűzetén, vagy egy a nyakba akasztható segélyhívó gomb megnyomásával teheti meg, a diszpécserközpontba beérkezett jelről az ügyeletben lévő szakképzett gondozónő azonnali értesítést kap és haladéktalanul (maximum 30 percen belül) megjelenik az ellátott otthonában és a felmerült krízishelyzetet a helyzet jellegének megfelelően megoldja. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. Jelenleg 81 készülék került kihelyezésre, a további rászorultság, illetve igények alapján 120 készülékre bővülne a rendszer a rendszert. Fontos hangsúlyozni a lényeges különbséget a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás között. Előbbinek gondozói tevékenységébe főleg a meleg étel biztosítása, bevásárlás, testi, szellemi higiéné biztosítása, ágyazás, takarítás, mosás, fűtés, orvoshoz kis-
16
érés, gyógyszerkiváltása és adagolása, külső kapcsolatok ápolása, pszichés gondozás tartozik. A jelzőrendszeres gondozás nem a házi segítségnyújtást ez váltja ki, hanem krízishelyzetben jelent segítséget a nap 24 órájában.
2/5. Közösségi Ellátások Tata, Deák F. u. 5. A közösségi ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. Közösségi pszichiátriai ellátás feladata: -
-
problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések, készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről, pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás
A pszichiátriai betegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: -
a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az ellátottak rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munka világából, ezért anyagilag nehéz helyzetben vannak. Nagyrészüknek családja van, így őket is érinti az anyagi probléma. Sok esetben alkalmi munkát sem képesek vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak A családok felbomlása magas. Sok pszichiátriai beteg hajléktalan, az ő gondozásuk sem megfelelő. Számos betegségben szenvednek, amelyek közül sok a krónikus betegség.
A készségek hiányának széles a skálája jelentkezik: Életviteli készség: Hivatalos ügyek intézésének hiánya. Állóképesség hiánya, problémamegoldó készség hiánya, önuralom hiány. Kommunikációs készség hiánya A szakmai munka három meghatározó irányban történik: egyéni gondozás, családok gondozása, közösségi és csoportmunka. A közösségi ellátás munkája elképzelhetetlen az érintett családok bevonása nélkül, a velük való foglalkozás elengedhetetlen /team munka a családsegítő szolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal és a jelzőrendszer más tagjaival/. Megelőző - Felvilágosító Szolgáltatás (elterelés)
17
A Büntető Törvénykönyv 2003. évi II. törvénnyel történt módosítása óta (2003. 03.01.) lehetőség van a „visszaélés kábítószerrel” bűncselekmény bizonyos, törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére. A Btk. 283.§-a határozza meg azokat az eseteket, amikor nem büntethető az eljárás alá vont személy, feltéve, ha vállalja, hogy egy legalább 6 hónapig tartó folyamatos a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, és ezt okirattal igazolja. Droginformációs Iroda Feladata, hogy a kistérségben élők számára biztosítsa a naprakész információs meglétét, a személyes megkeresés után, tanácsadás, információ átadás az érintett személy/ek részére. 2010-ben elkészítettünk egy droginformációs kiadványt. Iskolák részére (amelyik kért) eljuttattuk. Korlátozott példányszám még van belőle.
2/6. Támogató Szolgáltatás Tata, Deák F. u. 5. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgáltatás igénybe vétele során szociálisan rászorulónak minősül a súlyosan fogyatékos személy /az, aki fogyatékossági támogatásban részesül/. A szolgáltatást a fenntartó pályázaton elnyert összegből biztosítja, a pályázat három éves működésre szól, de évente szükséges új finanszírozási szerződést kötni a fenntartó és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium között. A finanszírozási szerződésben szereplő feladategységet kell teljesítenie a szolgálatnak, melynek teljesítéséről évente el kell számolni. A szállító szolgálat segíti, hogy a fogyatékkal élők könnyebben hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi-, szociális-, kulturális- és egyéb szolgáltatásokhoz.
18
A személyi segítő szolgálat feladata a fogyatékos emberek függetlenné, önállóvá válásának elősegítése, a közösségi életben való részvétel előmozdítása, az alapvető jogaik biztosításá és az esélyegyenlőség megteremtése. A tanácsadás főként az önálló életvezetést kialakításában nyújt segítséget, illetve a fogyatékkal élők és hozzátartozóik számára keres megoldásokat a felmerülő problémákra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Sorstárs Támogató Szolgálata Tata várossal kötött megállapodás keretében működik. A Esőemberekért Egyesület a Kistérséggel kötött megállapodás alapján működteti a támogató szolgálatát.
2/7. Nappali ellátások A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
2/7/a. Idősek klubja Tata, Kocsi u. 13. és Petőfi u. 16. Az idősek klubja a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes 18. életévüket betöltött személyek napközbeni gondozását látja el. Feladata, hogy az ellátást igénybevevőknek szociális, mentális, egészségi állapotuknak megfelelő napi életritmus biztosítson. A helyi igényeknek megfelelően közösségi programokat szervezz, helyet ad önszerveződő csoportoknak, programoknak. A klubtagok számára biztosítja a közös együttlétben a hasznos időeltöltést. A személyi tisztálkodást, a személyes ruházat tisztítását. Igény szerint ebédet biztosít. Szabadidős programokat szervez. Megszervezi az egészségügyi alap- és szakellátáshoz jutást. Segít a hivatalos ügyek intézésében. Életviteli és életvezetési tanácsadást nyújt. Tatán a kistérség településein élők számára kettő idősek klubja működik: I.sz.IK. Kocsi u. 13. /30 fő/ és II.sz IK. Petőfi u 16 /35 fő/ összesen 65 fő részére biztosított a férőhely. Mindkét telephelynek 2012. 12.30-ig szól ideiglenes müködési engedélye. A határozott idejű működési engedély feltétele, hogy az intézmény a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és műdödési feltételeiről szóló 1/2000.(I.7..) SzCsM rendelet alapján biztosítandó személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az intézményekben a személyi feltételek biztosítottak, a tárgyi feltételekben – különösen a Kocsi utcai klubbanhiányosságok tapasztalhatóak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla von Boeselager Idősek Napközi Otthona néven működtet idősek klubját, 30 fő részére /Tata, Vasut u.64/
2/7/b. Fogyatékosok Nappali Intézménye Deák F. u. 5.
19
A szolgáltatás célja az önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek habilitációja, rehabilitációja, szinten tartó fejlesztése. A fogyatékos személyek családjának tehermentesítése napközbeni felügyelet biztosításával, társas kapcsolatok kialakításának segítése, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítése, továbbá a fogyatékos személyek napközbeni étkeztetésének biztosítása. 2011. január 1-től a tanköteles és a tanítási év során nevelési, oktatási intézményi ellátásban részesülő fogyatékos gyermek is ellátható a tanítási szünet ideje alatt. Feladat: Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatás nyújtása, Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges szolgáltatások biztosítása: személyi tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása Az ellátást igénybe vevők speciális szükségleteinek megfelelő szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése, segítése, Napi életritmus biztosítása életviteli gondozással, életvezetés segítésével, Egyéni igény szerint napi egyszeri meleg étel biztosítása, Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében való részvétel biztosítása, Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, A csoportos foglalkozások mellett nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni fejlesztésre, egyéni foglalkoztatásra, Az intézmény 25 fő engedélyezett férőhellyel bír.
2/7/c. Hajléktalanok Nappali Melegedője Almási u. 43. A Nappali Melegedő elsősorban hajléktalan személyek részére nyújt lehetőséget nappali tartózkodásra. Segít a krízishelyzet megoldásában Rehabilitációs munkával segíti a kliens adoptációját Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: Nappali tartózkodásra, közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, étkezésre. Szakképzett munkaerő segít a szociális ügyintézésben Az intézmény 2005 évtől lát el kistérségi feladatokat, a működési engedélyben 30 fő az engedélyezett létszám. Egészségügyi ellátás keretében szakképzett személyzet által elsősegélynyújtás, illetve heti egy alkalommal orvossal való konzultációs lehetőség biztosított. Nem kötelező feladatként az utcai hajléktalan személyekkel is kapcsolatot tartunk, akik alkalmanként az intézményes ellátásban is megjelennek (pl. tisztálkodás). Pályázati támogatással a jogszabályi feltételeknek megfelelő tárgyi feltételek biztosítottak.
Nappali Melegedő Éjjeli Menedékhely
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
35,31
25,12
31,36
35,02
32,34
32,89
36
38,7
24,1
25,83
25,29
24,31
22,15
27,5
27,5
25,9
20
Utcai hajléktalan személyek
28
27
24
25
25
25
25
25
3. Szakosított ellátások 3/1. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye Tata, Almási u. 43. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. Az önellátásra és a közösségi élet szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: éjszakai pihenésre, személyi tisztálkodásra, étel melegítésére, étkezésre, betegek elkülönítésére. Szakképzett munkaerő szociális ügyintézésben nyújt segítséget. Az ellátottak köre elsősorban Tata városának lakossága, és a tatai kistérség következő településeinek: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Vértestolna lakosai, valamint Tata város területén életvitelszerűen vagy átmenetileg tartózkodó hajléktalan személyek, akik a felkínált intézményes segítségnyújtást elfogadják. Az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő férfiak részére, 5 fő nők részére Téli időszakban, időszakos férőhelyek száma (nov.01 és ápr.30.között) plusz 15 fő Az ellátottak életkor szerinti megoszlása: Életkor Ellátottak Aránya %
20 év alatti 0
20-30 év 4
30-40 év 8
40-50 év 35
50-60 év 23
60 évtől 30
Szociális jellemzők: Jövedelem jellege Ellátottak aránya %
Munkaviszonyból származó 4
Alkalmi munka 42
Rokkantnyugdíj 27
Nyugdíj 19
Rendszeres gély 8
se-
Az egyik legfontosabb szempont, hogy ezek az emberek rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munka világából, ezért anyagilag nehéz helyzetben vannak. A munkáltatók nem szívesen foglalkoztatják a hajléktalan személyeket. Sok esetben alkalmi munkát sem tudnak vállalni, így még nehezebb helyzetben vannak. Legrosszabb helyzetben a tartós munkanélküliség és tartós hajléktalanság helyzetében élők vannak. A hosszú intézményes ellátás ideje alatt megszakadnak családi, támogatói kapcsolatai, a természetes támaszok helyett mindinkább intézményes segítségnyújtást vesznek igénybe. Az egyéni képességeknek megfelelő mértékű segítségnyújtással, képességeik fejlesztésével, saját felelősség tudatosításával, a saját probléma megoldása érdekében az egyénre szabott részfeladatok végrehajtásával pedig az intézményfüggőség megakadályozása a cél. Az évenkénti téli krízis program keretében hajléktalan személyeknek napi rendszerességgel biztosított étkeztetés. Az utcai szociális munkások alkalmazásával a szociális ügyintézés, kapcsolattartás, különféle szolgáltatásokhoz való hozzájutás. Az utcai hajléktalanok számát 35-40 főre becsülhető. A kliensekhez való eljutást sok esetben nehezíti a távolság és a terepviszonyok, ebből adódóan a gyalogos megközelítés akadályba
21
ütközik. A külterületeken, zártkertekben meghúzódó hajléktalan személyek fokozottan segítségre szorulnak és épp ők azok, akikhez a legnehezebb eljutni.
3/2. Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona Feladata: Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása és demens betegek bentlakásos ellátása Egységei: I. sz. Idősek Otthona: Tata, Fényes fasor 2. II. sz. Idősek Otthona: Tata, Kocsi utca 11. Engedélyezett férőhelyek száma: Tata, Fényes fasor 2. 97 fő Tata, Kocsi utca 11 59 fő Összesen 156 fő
Az intézmény célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást-gondozást, valamint ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. Feladata, hogy a lakók állapotának megfelelő, magas színvonalú és korszerű fizikai, egészségügyi és mentálhigiénés ellátást biztosítson. Az intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik a tárgyi feltételek hiánya miatt. Szolgáltatások Biztosítja a lakhatást, a folyamatos fűtést, világítást, melegvíz ellátást, napi legalább háromszori étkezést - melyből egy alkalommal főtt ételt biztosít, szükség szerint biztosítja ruházattal, illetve textíliával (3 váltás ágynemű, törölköző), tisztálkodó szerekkel való ellátását ezen textíliák mosását, javítását a házirendben meghatározott módon, gondoskodik az ellátást igénybevevő mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, gyógyszereik beszerzéséről, egyeztetett módon gondoskodik a szabadidő kulturált eltöltéséről, gondoskodik az ellátást igénybe vevők értékeinek és vagyontárgyainak megőrzéséről, melynek módját, az abból kizárt tárgyak körét a házirendben szabályoztuk,
alapfeladatot meghaladóan is szervez programokat, szolgáltatásokat (pl. pedikűr, kozmetika), melynek költségét a lakó külön téríti.
Ellátandó célcsoport Az idősek otthonába olyan nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket látnak el, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, illetve akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja, vagy a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak indokolják. Az otthonba történő elhelyezés kizáró oka a kérelmező pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, vagy fertőző megbetegedése. A, A várakozók demográfiai mutatói, szociális jellemzői Időskorúak Otthonába 2010.12. 31-ig beérkezett kérelmek területi és nemenkénti megoszlása
22
Település Tata Tatai kistérség Megye területe Megyén kívül Összesen
Nő 17 35 23 75
Férfi 8 12 13 33
Összesen 25 47 36 108
2010-ben 60%-ról 66%ra nőt a Tata és kistérség területéről behívottak aránya. Demens várakozók száma 2010. 12. 31-én
Nő Férfi Összesen
várakozó
Nem demens
75 33 108
68 31 99
Középsúlyos demens 5 5
Súlyos demens 2 2 4
A várakozók mint egy 8,3%-a rendelkezik a demencia kórkép közép súlyos vagy súlyos kórképével. Önellátás mértéke várakozók körében 2010. 12. 31-én Megnevezés Önellátó Részben önellátó Teljes ellátást igényel Összesen
Nő 37 38 75
Férfi 16 17 33
Összesen 53 55 108
A táblázat jól mutatja, hogy a várakozók 69,4 % -a nő, 30,6%-a férfi. A leendő lakóink mint egy 49 % -a részben önellátó, 51%-a pedig teljes ellátást igényel A felvételüket kérők körében egyre nagyobb a teljes ellátást igénylők száma. Az ellátottak ellátási szükségletei Önellátás mértéke: (2010. 12. 31.) Megnevezés
Önellátó Részben önellátó Teljes ellátást igényel Összesen
Fényes fasor
Kocsi út
Nő
Nő
fő 24 21 28 73
Férfi % 33 29 38
fő 9 9 5 23
% 39 39 22
fő 1 8 28 37
Összesen Férfi
% 3 22 75
fő 9 11 20
Nő % 45 61
fő 25 29 36 110
Intézeti összesen
Férfi % 23 26 51
Fő 9 18 16 43
% 21 41 38
fő 34 45 72 153
Demens lakóink aránya: (2010 12. 31.) Telephely
Középsúlyos demens nő férfi Fényes fasor 4 1 Kocsi utca 6 2 Összesen 10 3
Súlyos demens nő férfi 17 4 23 11 40 15
Összes demens Középsúlyos 5 8 13
Súlyos 21 34 55
% 23 29 48 100
23
A lakók 36%-a súlyos demens (2009-ben 31,4% volt), 44%-a különböző mértékű demenciában szenved. Az I.sz. otthonban lakók mintegy 21,8 %-a súlyos demens, a II.sz. otthonban 59,6%-a. Az emelkedő demens lakók száma miatt 2010-ben alkalmazzák a „demens betegek ápolásigondozási programját”. Inkontinencia betétet használó személyek száma: (2010. dec. 31.) Telephely Fényes fasor Kocsi út
Inkontinencia betétet használók nő férfi összesen 58 7 65 32 9 41
% 68 72
Intézményi szinten lakóink 69,2%-a szorul inkontinencia betét használatára ez is tükrözi, hogy nagymértékben emelkedett a fokozott ápolásra szorulók aránya,
3/3. Fogytékos személyek lakóotthona Olyan intézmény, amely az ellátást igénybevevők részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít. Szent Gergely Lakóotthon Tata, Fürdő u. 24. Az Esőemberekért Egyesület által működtetett lakóotthon az autista és értelmi fogyatékos személyek komplex autizmus specifikus ellátást vállalja. Rehabilitációs céllal, az ellátást igénybevevők egyéni igényeit széleskörűen figyelembe véve, foglalkoztatásukat is biztosítja. Ellátottak száma: 9 fő.
IV. Gyermekvédelem Nem a Szt., hanem az 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szabályozza a jövő nemzedékkel kapcsolatos kérdéseket, ugyanakkor a sokszor azonos gondozottak köre, a komplex gondozás, valamint az integrált intézményi ellátás indokolttá teszi, hogy a koncepcióban foglalkozzunk a gyermekvédelemmel. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása,
24
c) a gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekvédelem további eszközei a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást kell megszervezni a településeknek. Ez, hasonlóan a korábban felsorolt szociális ellátásokhoz, kistérségi keretek között történik. .
1. Gyermekjóléti Szolgálat Tata, Deák F. u. 5. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, a jelzőrendszer tagjaival, magánszemélyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, kezdeményezni o egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, o szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,
25
o egészségügyi ellátások igénybevételét, o pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy o a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét. javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően: o a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, o a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása o a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: utógondozó szociális munka biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
Ellátottak Tata és kistérsége területén 2006
2007
2008
2009
2010
gyermek
344 fő
270 fő
315 fő
312 fő
357 fő
család
197 család
169 család
181 család
192 család
219 család
védelembe vett
64 gyermek
40 gyermek
56 gyermek
84 gyermek
63 gyermek
A szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez Tata és kistérsége területén. Ezen belül: folyamatosan figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet. Az intézmény iránti igény egyre nagyobb. Az ellátottak száma növekszik, a felmerülő problémák egyre súlyosabbak. A családlátogatások, az egyéni és csoport foglalkozások segítik a megfelelő szocializációt.
2. Gyermekek napközbeni ellátása
26
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, azokban az esetekben, ha szüleik, gondozóik betegségük, munkavégzésük vagy más ok miatt napközben ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az ellátás a gyermek életkorának megfelelően történhet bölcsődében, családi napköziben és házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napközi keretében. Tata városban jelenleg a 3 év alatti kisgyermekek napközbeni ellátását, 100 férőhelyes önkormányzati, egy 24 férőhelyes alapítványi bölcsőde 10 csoporttal és 3 családi napközi összesen 21 férőhellyel látja el. A családi napközikbe óvodás korú gyermekek is felvehetők. 2/1. Csillagsziget Bölcsőde Tata, Új út 14/a A bölcsődék olyan családi nevelést kiegészítő támogató intézmények, amelyek az anya munkaideje, tanulmányi időszaka alatt, a gyermek hátrányos szociális helyzete miatt biztosítják a gyermekek ellátását és zavartalan, folyamatos fejlődését. A bölcsőde a jelzőrendszeri szolgálaton keresztül köteles együttműködni, a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel. A bölcsődében a gyermekvédelmi felelős munkaköri megbízásként végzi a gyermekvédelmi feladatokat.
Bölcsődei kihasználtság
2006 2007 2008 2009 2010
Engedélyezett férőhely 60 60 60 60 60
Napi gondozott (%)
Beíratott (%)
94,3 99 101,2 86,3 98,6
127,8 129 134,9 118,4 136
Az adatok azt mutatják, hogy a bölcsőde kihasználtsága megfelelő, a beíratott gyermekek számának megfelelően a férőhelybővítés a felmerülő igényeket lefedi. Pályázati segítséggel elkészült a Csillagsziget Bölcsőde új gondozási egysége. A működési engedély kiadása után előreláthatólag május végén két csoporttal, 28 férőhellyel bővült a bölcsőde kapacitása, működési engedélye 100 főre szól. 2/2. Juniorka Bölcsőde Tata, Bacsó B. út 66/1. Tata Város Önkormányzata ellátási szerződést kötött a fenntartó Juniorka Alapítvánnyal. Az engedélyezett férőhelyszáma : 24.. Az ellátást igénybe vevő családok átlagos szociális háttérrel rendelkeznek. A gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, gyermekorvossal folyamatos a kapcsolatuk. Bölcsődei kihasználtság
2006 2007 2008 2009 2010
Engedélyezett férőhely 24 24 24 24 24
Napi gondozott (%)
Beíratott (%)
76,2 82,6 78,5 77,2 71
109,2 111,7 109,8 99,3 96,6
27
2/3. Egyéb bölcsődék a Kistérségben Baj: Kocs: Naszály:
Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 14 fős bölcsődei csoporttal Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 14 fős bölcsődei csoporttal Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 12 fős bölcsődei csoporttal
2/3. Családi napközi A bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. Intézmények /ellátási szerződéssel/: Csillag – Virág Tata, Kocsi u. 13. Kiskenderke – Tata, Almási u. 24.
V. Civilszervezetek, egyházak, alapítványok a szociális területen 1. Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt Tatai szervezete jelentős munkát végez az ifjúság egészségnevelése terén: versenyeket, drogellenes kampányt szervez, kortárs előadásokat, foglalkozásokat rendez. Adományokat gyüjt, oszt és közvetít a lakosság körében. Karácsonyi akciókat, gyermektáborokat szervez. Együttműködik az önkormányzati intézményekkel.
2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rész vállal a szociális alapszolgáltatásokban /idősek nappali ellátása, támogató szolgálat/. Az idősek és rászorulók körében ebédet biztosít – kiszállítással. Önkéntesek segítenek a ruha és egyéb adományok közvetítésében /gyűjtés, osztás/. Lelki támaszt nyújtanak a hozzájuk fordulóknak.
3. Esőemberekért Egyesület Közhasznú szervezetként működteti az autista és fogyatékos gyermekek részére a lakóotthont. Az Egyesület létrehozta a HELP Nonprofit Kft-t, amely 70 fő megváltozott munkaképességű, ill értelmileg akadályozott, vagy autista személyt foglalkoztat /célszervezeti kijelöléssel/.
4. Mozgáskorlátozottak KEM Szervezete
28
A Tatai Sorstárs Klub a helyi mozgáskorlátozottak számára nyújt segítséget: érdekvédelem, ügyintézés, tanácsadás, klubfoglalkozás, előadások, kirándulások szervezésével. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzésben is közreműködnek.
5. Szőlőtő „Éljünk Józanul!” Egyesület Tata és vonzáskörzetéből fogadja és toborozza azokat, akik gyógyulni szeretnének alkoholbetegségükből és a társadalmi beilleszkedéshez kérnek, várnak segítséget. Az Egyesület tevékenységei: klubfoglalkozások tartása, ruha és egyéb adományok közvetítése, gyermeknyaraltatás.
6. ”Segítség a segítőknek” Alapítvány Célja a Szociális Alapellátó Intézmény alapfeladataiban megfogalmazódott tevékenységek támogatása, a hatékony munkafeltételek kialakításának segítése, a szociális területen dolgozó szakemberek képzésének támogatása.
7. ”Szociális Háló” Közalapítvány Célja a legrászorultabb emberek /idősek, betegek, sokgyermekes családok, más nélkülözők/ természetbeni megsegítése, oly mértékben, hogy minimálisan a létfenntartáshoz szükséges feltételekkel rendelkezzenek. Éhező felnőtt, alultáplált gyermek kukából élelmet szerző személy ne legyen Tatán. Senkit ne kényszerítsen az éhség lopásra, más bűncselekmény elkövetésére.
8. Egyéb civil szervezetek Az egyéb civilszervezetek /Pl. Városi Nyugdíjas Klub, Bajtárs Honvéd Nyugdíjas Klub, Magyari Zoltán Népfőiskola, stb/ jelentősen hozzájárulnak az időskorúak, a város polgárai mentális és életvezetési problémainak megoldásához, illetve kulturális igényeik kielégítéséhez.
9. Szociálpolitikai kerekasztal Feladata elsősorban a szociális szolgáltatástervezési koncepció, valamint az éves közfoglalkoztatási terv véleményezése, megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. A jogszabályokban előírtak teljesülésének, a város szociálpolitikai helyzetének folyamatos nyomon követése. A helyi szociális kerekasztal intenzívebb működését szorgalmazni szükséges. A közeljövőben a Kistérségi szociálpolitikai kerekasztal megalakítása is elengedhetetlen.
VI. A helyi szociálpolitika jellemzői, faladatok, fejlesztési irányok. .
29
A szociális szolgáltatások közfinanszírozáson alapulnak, az igénybevevők - még ha térítési díjat kötelezettek is fizetni,- a szolgáltatás kisebb hányadát fizetik. A szociális szolgáltatást a központi költségvetés, a helyi önkörmányzat, vagyis a társadalom fizeti meg. A szolgáltatások a szolgáltatást végzők részéről rendkívül sok türelmet, megértést és szeretetet igényel és sok esetben nagyon kevés sikerélményt nyújt. A szociális szolgáltatások szakmai protokoljai csupán irányadók lehetnek, mivel a cél az ellátott, a kliens „nem megfelelő állapotának” javítása, amely folyamat nehezen általánosítható, hisz szociális szolgáltatási folyamat egyedi. A szolgáltatás „eredménye” az ellátott, a kliens „állapotának javulása, az igényeinek kielégítése.A változás észlelhető /ha ugyan észlelhető/ mindenképpen egyedi, sajátos. Ugyanakkor mégis törekedni kell a minőségbiztosítási szabványosításra. A szolgáltatási folyamat megfelelősége mellett célszerű a szociális szolgáltató személy megfelelőségét (képesség, habitus, érzelem, képzettség, gyakorlat, stb) értékelni. Mindezek által lehet az intézmény/ek/ szolgáltatásait értékelni. A jogszabályok is megfogalmazzák ezért kiemelten figyelni szükséges a szociális szakemberek képzésére, tovább képzésére, konferenciák, work-schopok tartására. Fontos, hogy az igénybevevők számára az intézményekről megfelelő információ álljon rendelkezésre azoknak, akik a szociális szolgáltatásokat igénylik. A lakosság tájékoztatása érdekében szükséges egy folyamatosan aktualizált internetes web oldal működtetése. Éves rendszerességgel Szociális Kalauz megjelentetése széles rétegekhez juttatná el a szociális gondoskodással kapcsolatos tudnivalókat.
A jelenlegi ellátórendszert folyamatosan vizsgálni szükséges, hogy a szociális szolgáltatások jellemzőit szem előtt tartva a lakosság igényeinek megfelelő ellátási formák működjenek, mert az önkormányzat/ok/ rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása így lehet célirányos és hatékony. Tata város és Kistérségének szociális szolgáltatások rendszer integrált, egymásra épülő, hatékonyan együtt működő. Tevékenységüket a civilszervezetek jól kiegészítik. Az étkeztetésben részesülők számának növekedése várható. Megfontolandó, hogy az étkeztetés teljes mértékben az önkormányzati intézményi saját konyháról történjen. Továbbiakban is biztosítani kell a hétvégi, a vasár és ünnepnapi ellátást. A házi gondozás fontosságát mind a pszichés, mind a gazdasági szempontok is preferálják. Keresni kell a módját annak, hogy miként lehetne eljutni a rászorulókhoz és miként tudna a szakembergárda adekvát segítséget nyújtani számukra. Az ellátotti létszám növelése, még akkor is szükséges lenne, ha a kistérségi ellátás magasabb költséggel üzemeltethető. A hétvégi és ünnepnapi gondozás, melyre megjelent az igény, megoldásra vár. Az bentlakásos intézményi elhelyezést megelőzni, ameddig ez lehetséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bővítése rászorultság, illetve igények alapján 120 készülékre. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat várhatóan hamarosan, a pályázati támogatással kialakított új telephelyre /Deák F.u.5./ költözik. A lakosság igényeinek megfelelően és a munkatársak terhelhetősége szerint, tovább kell növelni a tudatformáló egyéni és csoportos foglalkozásokat.
30
A családsegítő szolgálatnál jelentkező adósságkezelési szolgáltatást igénylők esetében a felhalmozott hátralék magasabb összegű és így a támogatást nem tudják igénybe venni. Szükséges lenne a tájékoztatás ezen ellátásra vonatkozóan, de ügyelni kell arra, hogy visszaéléseknek ne legyen helye. A helyi rendelet módosításakor megfontolandó az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevonandó adósságok összegének emelése, ill. az egy főre jutó havi jövedelem %-os emelése. A Szélkút utcában „Settlement” ház az elmúlt években egy speciális közösségi szociális munkát végez e szociálisan hátrányos területen /”a problémát ott kezeli, ahol jelen van”/.A családgondozó feladata elsősorban közösségszervezés, csoport-foglalkozások, iskolai felkészítések, segítés a családok különböző ügyeinek intézésében. A jelenlét, a segítő szakember folyamatos és aktívan részvétele a közösség életében egy olyan együttműködés indíthat el, mely jobban összekovácsolja az ott élő embereket. A mintegy modell kísérletként működő szolgáltatást tapasztalatait célszerű évente értékelni és annak alapján tovább terjeszteni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatásaként, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A jelenlegi kapacitás igények szerinti növelése vizsgálandó. Tata és kistérségben három támogató szolgáltatás működik. Finanszírozásuk a központi költségvetésből történik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött megállapodás alapján. A városnak törekednie kell, hogy a saját intézményével kössön megállapodást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal. Így nagyobb rálátása lesz az ellátás minőségére és mennyiségére. Az idősek nappali ellátása mindkét telephelyen ideiglenes működési engedély rendelkezik, 2012. december 31-ig A Kocsi utcai Idősek Klubja a Református Egyház tulajdonában lévő épületben működik. Működési engedély megszerzéséhez, a jelenlegi jogi szabályozásnak megfelelő kialakítása érdekében meg kell oldani a következőket: megállapodás a bérleti feltételekben, tálaló konyha kialakítása, a fűtés korszerűsítése, elektromos vezetékek cseréje, fürdő kialakítása, a fürdőből leválasztott mellékhelyiség elkészítése, pihenő szoba létrehozása, akadálymentesítés. Tudjuk, hogy a jelenlegi alapterület sem elégséges… Petőfi utcai Idősek Klubjában a jogi szabályozásnak megfelelés érdekében megoldandó: az akadálymentesítés, a gázkazán cseréje, pihenő szoba kialakítása. Belátható időn belül átadásra kerül a pályázati pénzből Deák F. u. 5.-ben kialakított Szociális Szolgáltató Központ, melyben egy új idősek klubja kezdi meg működését. Célszerűnek tűnik most megvalósítani a Magyary Zoltán Tervben megfogalmazott elképzelést, melynek értelmében Tata /és kistérsége/ az idősek nappali ellátását, területi elv alapján, három intézmény működésével kell lefedni: „Öreg Tata” /esetleg a református egyház működtetésével/, Tóváros /Máltai Szeretetszolgálat működtetésével/, Kertváros /önkormányzati, kistérségi működtetéssel/ A hajléktalanok nappali ellátásának telephelyét áthelyezni szükséges. Amennyiben az éjjeli menedékhely épületében működik, a jelenlegi épület egyéb hasznosításra felszabadul. Idősek bentlakásos intézménye mindkét telephelye működési engedélye 2012. december 31-ig szól. A Fényes fasorban csak kisebb alakítások szükségesek. A Kocsi utca Idősek Otthona több szempontból sem felel meg a jogszabályi előírásoknak: ellátotti létszám és intézményi alapterület, lakószobákban elhelyezett gondozottak száma, közösségi helyiség, fürdők, wc-k
31
száma, akadálymentesség hiánya. Bár a várakozók száma magas, mégis a férőhelyszám csökkentésre lehet szükség. Az intézményekben megnőtt a demens, önellátásra nem képes, az inkontinens ellátottak száma. Mindez megterhelő a dolgozók számára, ezért figyelmet kell fordítani mentálhigiénés gondozásukra. A civilszervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése és az önkéntesek bevonása tovább növelheti szociális problémákkal küzdők megsegítését, a szociális munka hatékonyságát. A Helyi és a Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal, az önkormányzat által végzett koordináció, a megfelelő információáramlás, az őszinte együttműködés hozhat eredményt.
A koncepció az új, járásokra szabott közigazgatási rendszerben működik majd, melynek alapja a gondoskodás lesz. Az állam szociális szolgáltatási törvényben kívánja rögzíteni az elismert szükségleteket és azt is, hogy kit milyen esetben és hogyan támogat. A jövőben járási szinten új szabályozási, finanszírozási és ellenőrzési rendszer fog működni. A szolgáltatások elsődleges ellátási felelőssége a kistérségi Támogató és Tanácsadó Központnál lesz. A törvény elfogadását követően ismét felül kell vizsgálni a Tatai Kistérség Településeinek Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját.
VII. Feladattábla Szociális szolgáltatás Lakosság tájékoztatása Étkeztetés, Házi segítségnyújtás Étkeztetés
Kitűzött cél Szociális kalauz
Határidő 2012
Létszám növelés
Folyamatos
Önkormányzati konyha Szociális Alapellátó Szakember képzés Intézmény Jelzőrendszeres házi Létszám növelés segítségnyújtás Adósságkezelési Rendelet módosítása szolgáltatás Idősek nappali ellátá- Működési engedély sa Idősek Otthona Működési engedély Civil szervezetek, Bevonás önkéntesek Helyi és a Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal
2012
Felelős Polgármesteri Hivatal Szociális Alapellátó Intézmény, PH Szakbizottság
Éves terv
SzAI
Folyamatos
Szai és PH
2012
Szakbizottság
2012
PH
2012 Folyamatos
PH Szakbizottság
Évente több
Szakbizottság
32
Bevezető I. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja, feladata, alapelvei 1. A Koncepció célja 2. A Koncepció feladata 3. Alapelvek, értékek II. Tata Város és kistérsége helyzetelemzés 1.A kistérség rövid bemutatása 2.Demográfiai adatok 3.Munkaerő-piaci helyzetkép 4.A fogyatékkal élők 5. A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek 6. A hajléktalanok III.A szociális szolgáltató rendszer 1. Jogszabályi előírások 2.Alapszolgáltatások 2/1. Étkeztetés 2/2. Házi segítségnyújtás 2/3. Családsegítő Szolgálat 2/4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2/5. Közösségi Ellátások 2/6. Támogató Szolgáltatás 2/7. Nappali ellátások 2/7/a. Idősek klubja 2/7/b. Fogyatékosok Nappali Intézménye 2/7/c. Hajléktalanok Nappali Melegedője 3. Szakosított ellátások 3/1.Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye 3/2.Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona 3/3.. Fogytékos személyek lakóotthona IV. Gyermekvédelem 1.Gyermekjóléti Szolgálat 2. Gyermekek napközbeni ellátás 2/1. Csillagsziget Bölcsőde 2/2. Juniorka Bölcsőde 2/3. Családi napközi V. Civilszervezetek, egyházak, alapítványok a szociális területen 1. Magyar Vöröskereszt 2.Magyar Máltai Szeretetszolgálat 3.Esőemberekért Egyesület 4.Mozgáskorlátozottak KEM Szervezete 5.Szőlőtő „Éljünk Józanul!” Egyesület 6.”Segítség a segítőknek” Alapítvány 7.”Szociális Háló” Közalapítvány 8.Egyéb civil szervezetek 9.Szociálpolitikai kerekasztal VI. A helyi szociálpolitika jellemzői, faladatok, fejlesztési irányok VII. Feladattábla
2 3
4
11
24
27
29 31
33
Határozati javaslat: Neszmély község Képviselőtestülete a Tatai Kistérségi szociális koncepcióban megfogalmazottakkal egyetért. A koncepció elfogadja. Felelős: Janovics István Polgármester Határidő: Azonnal
