Ha bármi kérdés van, akkor engem elérhettek a
[email protected] e-mailen.
1
Tanszékünk fizikailag a biológus épület VII. emeletén van a Dunához közeli oldalon. A tanszéki honlap a plantsys.elte.hu (új, de még nincs teljesen átköltöztetve minden) vagy a ramet.elte.hu (régi, de sok minden még itt van) címeken érhető el.
2
3
4
5
6
Az evolúcióbiológia története szempontjából a legfontosabbnak azt tartom, hogy miként terjedt ki az evolúciós gondolat a biológia egészére. A Fajok eredete publikálása óta eltelt több mint 150 évben ez történt (no persze a biológia egy részét fel is kellett fedezni közben).
7
8
9
Az egyenlet egy logisztikus növekedést leíró egyenlet két típusra, amelyek közös forrást használnak. Az terjed el (annak lesz pozitív egyedszáma), amelynek nagyobb a növekedési rátája (r) és/vagy amely számára a környezet eltartóképessége nagyobb (K). Az egyenlet – a matematika tiszta, de absztrakt nyelvén – az exponenciális növekedés lehetőségét és a növekedés korlátosságát egyben tartalmazza. A zárójeles részek nélkül exponenciális növekedést ír le, amely alacsony egyedszámnál meg is mutatkozik. Amikor az egyedszám (x+y) közelít K-hoz, akkor telítési görbébe megy át, s egy egyensúlyi értékre áll be (annál a típusnál, amely nyer, a másik kihal). Az Ökológia tankönyvben bővebben lehet ezekről olvasni.
10
11
A lehet evolúció nem jelenti azt, hogy van is evolúció, de ezen három tulajdonság nélkül biztosan nincs.
12
Integratív biológián részletesen tárgyaljuk ezt. Evolúcióbiológia MSc-n egy kicsit.
13
14
A természetes populációk nem végtelen nagyok, így bennük evolúció van (öröklött tulajdonságaik gyakorisága változik). Az ideális populációból levezetett összefüggések, mint például a Hardy-Weinberg egyensúly (tehetetlenségi törvény) viszont igen jól alkalmazhatók kellően nagy, de véges populációkra is.
15
Mills, D. R., Peterson, R. E. & Spiegelman, S. 1967 An extracellular darwinian experiment with a self-duplicating nucleic acid molecule. PNAS 58, 217-224. Saffhill, R., Schneider-Bernloehr, H., Orgel, L. E. & Spiegelman, S. 1970 In vitro selection of bacteriophage Qβ ribonucleic acid variants resistant to ethidium bromide. Journal of Molecular Biology 51, 531-539. Kacian, D. L., Mills, D. R., Kramer, F. R. & Spiegelman, S. 1972 A replicating RNA molecule suitable for a detailed analysis of extracellular evolution and replication. PNAS 69, 3038-3042
16
17
Ezt a wiki bejegyzést én írtam, így megbízom benne. Általában a wiki-t hasznos információforrásnak találom, de a magyar wiki evolúciós részei még nagyon hiányosak és hibásak (ezért az angolt ajánlom, ha utána kell nézni valaminek).
18
Az influenza vírusok evolúciós hátterére és így a periódikus nagy járványok hátterére pár hete közölt cikkben derült fény.
19
20
A kard formák, mint az emberi kultúra termékei, egy evolúciós folyamat révén alakulnak. A technikai fejlődés, a páncélok és a lőfegyverek fejlődése tetten érhető az elterjedt kard alakok változásában. A rövid, egyenes, alapvetően szúró/vágó korai kardok főleg a páncéltalan, könnyen páncélozott ellenfél ellen alkalmazhatóak (ókor). A láncingek és azt követően a lemezpáncélok elterjedésével a kardok egyre inkább döfő/ütő fegyverek lettek, s a döféshez igen jó hegy kellett. A lőfegyverek viszont kiszorították a nehézpáncélokat, s terjedni kezdtek megint a szúró/vágó kardok, mint a tőrkard (rapír) vagy a vágásra tökéletes szablya. A pontos történelmi elemzés helyett inkább az evolúciós gondolatot vegyük itt észre: a kardok előállítása a „szaporodás”, a kardokat minták alapján készítik (tanulják mestereiktől, egyes helyeken öntőformát is alkalmaznak), így van „öröklődés”. A fegyvermesterek néha kipróbálnak újabb alakokat, technikákat, anyagokat. Ez a „variáció”. A fegyverek alkalmazhatósága (vagy éppen a divat) fogja eldönteni, hogy melyek terjednek el (szelekció).
21
22
Csökevényes szervek például egyes bálnák vagy az anakonda hátsó végtagjainak maradványai pár, működésképtelen struktúra formájában. Ilyennek tekinthető bennünk a féregnyúlvány például.
23
Részletesen itt olvashattok róla: http://kunadam.blogspot.hu/2014/01/evolucio-van-e-evolucios-az-emberi.html (más zömében friss tudományos eredményről is vannak bejegyzések)
24
25
26
Az evolúcióbiológia szinte minden részével foglalkozunk, de különösen a több nagy evolúciós változásban is szerepet kapó folyamatok/mechanizmusok vizsgálatával (ilyen például az együttműködés kérdése). Kiemelhető két terület, amellyet az evolúcióbiológián belül, most többen is intenzíven kutatunk, ezek az élet keletkezése (Szathmáry Eörs és Czárán Tamás vezetésével) és az együttműködés evolúciója (Scheuring István vezetésével). Tanszékünk ökológiai tanszék, így a terepökológusokon kívül az elméleti ökológia kutatása is jelen van tanszékünkön. Például a térbeli terjedés ökológiájával (is) foglalkozik Oborny Beáta.
27