PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELS ÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS
V I L L Á N Y EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
HELYZETÉRTÉKELÉS
Készült 2002-ben Vezet tervez : CSABA GYULA Társtervez k: Böszörményi Krisztina Bruckner Erzsébet Bunyevácz József Nagy Erzsébet Dr Tihanyi Csaba Tompos Antal
7601 PÉCS, PF 213 * M TEREM: MUNKÁCSY U. 35. * T/F 72/517-910, F 517-911 * E-MAIL:
[email protected]
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
TARTALOMJEGYZÉK
ADOTTSÁGOK F ÖLDRAJZI HELY Három tájegység találkozásánál A Karasica két partján A mediterránum határán Távol a f utaktól, városhiányos térségben T ERMÉSZETI ER FORRÁSOK Egyedülálló adottságok a sz l termeléshez Jelent s természeti és táji értékek A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Mozgásra, felszíni szennyez désre érzékeny föld Tisztításra szoruló vízkészlet, t rhet min ség Karasica Tiszta, néha büdös leveg Hulladéklerakás 2007-ig Zaj csak az országutak mentén A Z ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG Feltáratlan múlt Gazdag építészeti örökség INFRASTRUKTÚRA Kiegészítésre szorul az úthálózat Kiépített közm vek, megoldatlan csapadékvíz elvezetés Elfogyott a lakóterület Növekszik az ellátási igény T ELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Gyarapodó kapcsolatok, növekv vonzáskörzet T ÁRSADALMI , GAZDASÁGI VISZONYOK Többnemzetiség , képzett, enyhén öreged népesség Borászatra alapozott gazdasági szerkezet
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
4 4 4 4 5 5 9 9 9 12 12 12 13 13 14 17 17 18 21 21 21 23 23 24 24 24 24 25
2
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A Z ÖNKORMÁNYZAT INGATLANVAGYONA Kevés vagyon a tervszer fejlesztéshez FESZÜLTSÉGEK Tájhasználat Területhasználat Környezetvédelem Közlekedés Közm vek Hiányok FEJLESZT
HATÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK
Küls hatások Az elérhet ség javulása településfejleszt er A borászat fejl dése települési változásokat gerjeszt N a lakásépítési kedv Befektet i nyomás
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
26
26 27 27 32 32 32 33 33 37 37 37 40 40 40
3
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
ADOTTSÁGOK
A FÖLDRAJ ZI HELY Három tájegység találkozásánál Villány a Dél-baranyai dombság, a Nyárád-harkányi sík és a Villányi-hegység találkozási pontjánál fekszik. Ebb l adódik a táj sokszín sége. A Villányi-hegység Magyarország legdélibb fekvés hegysége, amely a Délbaranyai dombság felszínéb l Ny-K-i irányban 25 km hosszban emelkedik ki. Keleti szerkezeti és morfológiai határa a Karasica völgye. Legkeletibb kiemelkedése a 162 m magas Templomhegy, amelynek déli-délkeleti lábánál fekszik Villány. A hegyoldali és hegylábi terület jellemz en dél-keleti, a Templomhegy vonalától északra pedig észak-keleti kitettség . Tengerszint feletti magassága 120-270 m. Lejtése 5-15%, amely a Harkány-nyárádi sík felé fokozatosan enyhül, de helyenként el fordul, akár 35%-ot meghaladó lejt is. A hegyoldal legmagasabb pontja a közigazgatási terület északnyugati határán található, 269,7 m tszf. Az ett l délnyugatra húzódó Ördög-árok választja el a Szársomlyó illetve a Kerékhegy tömbjét l, s képezi egyben a település igazgatási határát is. A hegyi és hegylábi területet hagyományosan sz l m veléssel hasznosítják, kihasználva a gyorsan felmeleged délies lejt ket és a löszös üledékeken kialakult talajokat. A Nyárád-harkányi sík 89 és 120 m tszf. közötti, enyhén tagolt teraszos hordalékkúp-síkság, a Villányi-hegység felé domblábi felszínbe megy át. A területen a szántóföldek részaránya magas (70-80%), amely sajátos kultúrsztyepp jelleget ad a tájnak. A Karasica két partján A síkságot Villány és Virágos között vágja ketté az észak-déli irányban húzódó Karasica 2 km széles ártere, amit a környez területt l a mintegy 10 m szintkülönbség 10 % körüli lejt határozott vonala választ el.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
4
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A mediterránum határán Villány mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú, a meleg típus határán. Jelent sebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és a síksági területek között találhatunk, els sorban a kitettségb l adódóan. A délies lejt k mintegy 2-4 C-kal melegebbek, mint az északiak. A talaj felszínén ez a különbség elérheti a 20-22 C-ot, a talaj h mérsékletében pedig a 8-10 C-ot. A déli lejt kön az évi középh mérséklet meghaladja a 10,5 °C-ot, itt a fagymentes id szak hossza meghaladja a 200 napot, az évi abszolút h mérsékleti maximumok sokéves átlaga 35 C közeli. Távol a f utaktól, városhiányos térségben F bb utak sohasem vezettek erre. A XIX: század vasútépítései bekapcsolták ugyan Villányt a nemzetközi vérkeringésbe, de a vasúti kapcsolat jelent sége mára elenyészett. Villány térségének közúti elérhet sége nem túl kedvez . Gyorsforgalmi út még a régióban sincs, egy számjegy f út és a megyeszékhely Villányból csak 30 percnél hosszabb id alatt érhet el. De Siklós - a kistérségi központ - is az elérési norma id határán van. 15 Villány közeli település Mohácstól, Pécst l és Siklóstól - a teljes kör középfokú ellátást nyújtó baranyai városoktól egyformán távol, ellátási sugarukon kívül fekszik. Bóly és Villány ebben a vákumban gyorsan fejl d két fiatal város. k biztosíthatják a jöv ben e 15 funkcióhiányos kis településnek a városi szint ellátást. A lehetséges munka- és vonzáskör megosztás a közeljöv kérdése.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
5
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Tájhasználat a XVIII.század második felében
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
6
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
D É L - B A R A N Y A I
10 0
Tájbesorolás és tájértékelés D O M B S Á G
Kis jak abfalva
V illányk öve s d
y án
-v
f. íz
10 0
ll Vi
yi án og -P
15 0
le
t
20 0
te
rü
0 10
M árok
V illány
t l e r ü t e
he
0 20
gy
lá
bi
H E G Y S É G
r i t é á r
V I L L Á N Y I
M agyarbóly si Ka ra
0 10
Szívó-á .
ca
Y
Á
R
Á
0 10
N
D - H
A
R
K
Á
N
Y
I
S
Í K
ív Sz
Lapáncs a
á. ó-
Kistáj határa Sajátos karakter terület határa Vizes él hely Védett természeti terület Táji- és kultúrtörténeti értéket képvisel sz l hegy Vizes él helymozaik a valamikori ártéren
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
7
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Villány környéki települések elérhet sége
BÓLY
Nagybudmér Újpetre Borjád
Kisbudmér Kistótfalu
Vokány
Pócsa
Ivánbattyán
Töttös
Kisjakabfalva Palkonya
SIKLÓS
Villánykövesd Márok
VILLÁNY
Nagytótfalu
Lippó Bezedek
Kisharsány
Nagyharsány Magyarbóly
Sárok Kislippó Ivándárda
Lapáncsa
Illocska
Beremend Kásád
meglév út
Siklós 20 perc alatt elérhet körzete
tervezett út
Siklós 20 perc alatt elérhet körzete a tervezett út elkészülte után
Villány 10 perc alatt elérhet körzete
Mohács 20 perc alatt elérhet körzete
Villány 10 perc alatt elérhet körzete a tervezett út elkészülte után
Pécs 30 perc alatt elérhet körzete
Bóly 10 perc alatt elérhet körzete
Pécs 30 perc alatt elérhet körzete a tervezett út elkészülte után
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
8
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
T ERMÉSZETI ER FORRÁSOK Egyedülálló adottságok a sz l termeléshez Villány életében dönt szerepe van annak, hogy a hegység déli lejt jének éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvez feltételeket biztosítanak a magas színvonalú sz l termeléshez. A sz l területnek a 150 m-es rétegvonal feletti területe I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású. Er forrásként nem túl jelent sek a szántóterületek. A Karasica árterén lév réti öntéstalajok min sége közepesnél gyengébb (40-50). Ennél jobb talaj található a Karasicától keletre talajértékszáma 60-70. Jelent s természeti és táji értékek Villány területén található az országos védelem alatt álló Villányi Templomhegy természetvédelmi terület. Védettségét els sorban a bels bányaudvarban található k zettani értékeknek köszönheti. Az úgynevezett siklóbevágás és a bels bányaudvar több szakasza a magyar földtani alapszelvény-hálózat része. Tanösvény kialakítására elkészült a tájrendezési terv, a véd övezet kijelölése és a természetvédelmi kezelési terv készítése folyamatban van. A természet védelmér l szóló törvény értelmében, országos védelemben részesülnek még az alábbi területek és természeti értékek: védett állat- és növényfajok él helyei (Pl. a löszmélyutak falaiban fészkel üregekben él partfallakó madarak kisebb csoportjai, els sorban parti fecske és gyurgyalag), természeti területek, lápok: ide tartozik a Mühlwiese lápja, földvárak: ide sorolható esetleg a Vár-d l i terület, amennyiben a további régészeti és történeti kutatások ezt meger sítik, barlangok: a Villányi Templom-hegyen található három barlang (aknabarlang, réteglap menti barlang és lefejtett üregekre utaló nyomok), a Borászati Rt. Borospincéjének barlangja, valamint a Somsich-hegyi két barlang. Maga a Villányi hegy igen er s tájképi elem, a hegyoldal, a gerinc és a tet k, különösen a Templomhegy nagyszer kilátópontok, amelyr l a város és az azt
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
9
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
övez területek tárulnak elénk. A táji szempontból legérzékenyebb területei a gerincek, kilátópontok és a lejt szögváltozás inflexiós pontjainak környezete. Villány gazdag egyedi tájértékekben. Helyi jelent ség egyedi tájértékként érdemes meg rizni a löszmélyutakat, a régi szerb temet t, a kálváriát, a templom körüli vadgesztenyéket, a vasútállomás felé vezet vadgesztenyesort, a virágosi eperfákat és a Teleki mandulasort. Helyi jelent ség természetvédelmi területté nyilvánításra érdemes -
a Templomhegy egésze, mint jelent s tájképi elem, egyben az országos védelem alatt álló természetvédelmi terület véd környezete,
-
a virágosi pincefalu és templom együttese, mint kultúrtörténeti értéket hordozó jelent s település- és tájképi együttes,
-
a Karasica ártere, ahol az egykori vizivilágnak a maradványai között természeti területek, vizes él helyek is találhatóak, amelyek táji és természetvédelmi szempontból egyaránt védend ek, és meg rizend k,
-
a táji és kultúrtörténeti értékeket képvisel sz l hegy.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
10
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
TÁJKÉPILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEK
T á j ké p i l e g é r z é ke n y t e rü l e t T á j ké p e t d u rv á n z a v a r ó o b j e kt u m Kil átópont
TÁJI ÉRTÉKEK
Országos védelem alatt álló területek 1 2
T e m p l o m h e g y t e rm é sz e t v é d e l m i t e rü l e t M ü h l w i e se i l á p
Egyedi tájértékek 1 2 3 4 5 6 7 8 9
L ö sz m é l y u t a k R é g i sz e rb t e m e t K á l v á ri a T e m p l o m t é ri v a d g e sz t e n y é s V a su t á l l o m á s f e l é v e z e t v a d g e sz t e n y e f a so r V i rá g o si e p e rf a so r V i rá g o si p i n c e f a l ú T e l e ki m a n d u l a f a so r Templom hegy
2
5 9 1
7
1
6
3 4
1
8 1 1
1
2
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
11
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Mozgásra, felszíni szennyez désre érzékeny föld A földtani és domborzati viszonyok következtében fokozottan mozgásveszélyes a hegy északi lejt je, potenciálisan erózióveszélyesek a sz l m velés lejt k. A földtani rétegz désb l, a felszínalatti vizek szintjéb l, a beszivárgási és lefolyási viszonyokból adódódóan felszíni szennyezésre er sen érzékeny karsztos területek a magasabb fekvés ÉNy-i részen találhatók, de a Villány-Pogányi vízfolyás és a Karasica üledékes rétegekkel kitöltött völgye is ebbe az érzékenységi kategóriába sorolható. A kevésbé és a nem érzékeny részek a gyakorlatilag sík térségekben, a közigazgatási terület K-i és Ny-i övezetében fordulnak el . Tisztításra szoruló vízkészlet, t rhet
min ség
Karasica
A villányi vízm vízkészletének utánpótlódása a vízfolyás medréb l közvetlenül, északi irányú beszivárgás után, és csapadékvíz beszivárgásával történik. A vízm vet ellátó kútpár az egyetlen a területen, amelyik erre a vízadó rétegre van telepítve, kapcsolatot csupán a villánykövesdi kút vízgy jt területeinek bizonyos mérték átfedése jelent. A kutak vize a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaz oldott mangánt, magas az alumínium koncentráció, id nként pedig az ammónium. Kimutatható a peszticidek és a policiklikus aromás szénhidrogének sora is, de az engedélyezhet fels határt meg nem haladó mennyiségben. A mangán és vastartalom nem küls szennyez désként kerül a vízadóba, hanem a termelt réteget alkotó kavicsszemek oxidációs kéregének az oldódása révén, míg az ammónium, a nitrit és nitrát koncentrációja felszínr l beszivárgó szerves szennyezéseket jelzi. Az üzemel , sérülékeny környezet vízbázis állapotfelmérési és biztonságba helyezési munkálatai, a komplex állapotértékelés, a szennyez források feltárása megtörtént. A szivárgáshidraulikai modellezés alapján meghatározásra kerültek a véd övezetek. A Karasica a f - és a mellékágak mellett fekv települések tisztított és tisztítatlan szennyvizeivel terhelve ér a térségbe, így Villánynál a víz min sége már csak t rhet nek min síthet . A Villány-Pogányi vízfolyás kémiai vízmin sége a felszíni vízmin sítési el írások szerint jó - II. osztályba sorolható - s t többnyire eleget tesz az ivóvizekre érvényes megfelel követelményeknek is. A vízfo-
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
12
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
lyás a villánykövesd-villányi szakaszon szoros kapcsolatban van a felszín alatti készletekkel. A város szennyvíztisztító telepe évi átlagban 250 m3/nap szennyvíz mechanikai és biológiai tisztítását végzi el. Fogadja a város közcsatornára csatlakoztatott épületeinek (bekötési arány 2000-ben a lakások 54,8 %-a) szennyvizeit, valamint a város és a környez településekr l származó szippantott szennyvizeket. Villány és még 5 település szennyvizeinek kezelésére a tisztítótelepet 1150 m3/nap kapacitásra növelik. Tiszta, néha büdös leveg A térség jelent s kibocsátói nem veszélyeztetik Villány leveg tisztaságát. A nagyharsányi k bányában keletkez szálló pornál csekély annak valószín sége, hogy a 2 km-re fekv közigazgatási területen belül akár 30 perces, akár 24 órás határérték túllépést okozzon. -
a Beremendi Cementm gázhalmazállapotú szennyez inek (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) por, nehézfém, elégetlen szénhidrogén és toxikus mikroszennyez kibocsátásainál a légszennyez k a megengedett értékeken belül jutnak a légtérbe és maximális koncentrációjukat a kéményt l számított 2 km-es sugarú körben érik el. Ezért a DDCM kéményét l 5 km-re fekv Villány területén már nem kell a szennyez hatással számolni.
-
a felszámolás alatt álló garéi klórbenzol veszélyes hulladék tárolónál a lerakó 2 km-es körzetében, a lakott területen éveken át rendszeresen mért koncentrációk nem haladták meg a határérték 20-25%-át. Így a telept l 19,6 km távolságra fekv Villányban ennek szennyez hatása gyakorlatilag nullának tekinthet .
Villány területén az állattartás rendelettel szabályozott, de az Új Alkotmány Tsz állattartó telepe esetenként b zzel terheli a város térségét, rendszeres panaszokra adva okot. A további, környezetkímél m ködés érdekében a b zhatás megsz ntetése is indokolt. Hulladék lerakás 2007-ig A kommunális szilárd hulladék rendszeres gy jtése a város területén megoldott, a keletkez mintegy 3000-3200 m3/év mennyiség re becsülhet szilárd hulladék elhelyezése a városhatáron kívül, a villánykövesdi téglagyár melletti lerakótelepen történik. Ennek ideiglenes m ködésére 2007-ig tettek javaslatot.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
13
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A szennyvíztisztító telep nem csak a város területér l fogadja, majd tisztítja a szippantott szennyvizeket, hanem azok a környez településekr l is ide kerülnek. A gy jtés és szállítás az önkormányzat jegyz je által kiadott engedélyek alapján, ellen rzött módon történik. Nagy mennyiség ipari hulladék nem keletkezik a városban, a borászati hulladékok (nyesedékek, feldolgozási maradékok) kezelése és elhelyezése/hasznosítása is megoldott; err l a gazdálkodóknak kell gondoskodniuk. A város területén gazdálkodó szervezeteknél a különféle veszélyes hulladékokból összesen közel 68 Et/év termel dött, aminek túlnyomó része (76,1 %) állati eredet maradék. A legnagyobb hulladéktermel az Új Alkotmány MGTSZ, amelynek telepein az összes hulladék 83,5 %-a keletkezik. Az állati maradványok elszállítását az ÁTEV, az egyéb hulladékok kezelését pedig szakcégek végzik; a város területén dögkút nem m ködik. Zaj csak az országutak mentén A városon áthaladó közutak viszonylag nem nagy forgalmúak. Ezek jellemz útszakaszain a közúti közlekedésb l ered zajterhelés - számításaink alapján - általában sem a jelenleg, sem a távlati forgalomnál nem haladja meg a határértéket. A városközponttól Nagyharsány felé es , lejt s és keskeny Baross Gábor utcai útszakaszon azonban, már a jelenlegi forgalom is az éjszakai irányadó érték (50 dB) túllépését eredményezi; ami a forgalomfejl déssel várhatóan növekszik és a nappali terhelés is el fogja érni a határértéket. A vasút ugyan áthalad a város területén, de forgalma kicsi és a beépített és védend lakó- és intézményterületek a vasútvonaltól távol esnek, így jelent sebb zajterheléssel nem kell számolni A termel , szolgáltató létesítmények üzemi eredet zajkibocsátásai tekintetében a DDKvF adatszolgáltatása szerint, az el zetes vizsgálatok alapján a környezetvédelmi hatóság a Sz l -Bor Kft és a Vill-Sthal Kft esetében állapított meg egyedi határértéket; a többi üzemnél a zajterhelés nem haladta meg a megengedettet.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
14
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
10 0
Genetikai talajtipusok
134.5
136.9
K is j a k a b f a lv101.7 a
134.2
138.0
134.2
Rendzina talaj 117.5
Villá n y k ö v e s d Vi
ll
P
-
y án
á og
ny
i-
ví
zf
. 128.6
Réti öntéstalaj
132.6
99.9
Réti talaj
150
10 0
20 0
214.7
269.4
Barnaföld
0 10
126.0
Má r o k
Villá n y
122.9
98.8
Csemozjom barna erd talaj
143.8
0 20
103.1
120.3 117.0 443.9
131.1
112.1
Ma g y a r b ó ly
a s ic
Sz ívó
K ar
- á.
97.5 101.3
10 0
a
113.1
0 10
110.9 98.6
97.3
Ka
0 10
95.3
101,5
ra s ic
109.7
a
Sz ívó
La p á n c s a
10 0
. - á
134.5
136.9
K is j a k a b f a lv101.7 a
134.2
138.0
Felszínmozgásos területek
134.2
Felszínmozgásra fokozottan veszélyes terület
117.5
Villá n y k ö v e s d Vi
ll
y án
-
Po
gá
ny
i-
ví
zf
.
128.6
Felszínmozgással potenciálisan veszélyeztetett lejt s térszín
132.6
99.9
15 0
10 0
20 0
214.7
269.4
0 10
126.0
Má r o k
Villá n y
122.9
98.8 143.8
0 20
103.1
120.3 117.0 443.9
131.1
112.1
Ma g y a r b ó ly
a s ic
Sz ívó
101.3
K ar
- á.
97.5 10 0
a
113.1
0 10
110.9 98.6
95.3
Ka
0 10
97.3
101,5
ra s ic
109.7
a
Sz ívó
La p á n c s a
. - á
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
15
H ELYZETÉRTÉKELÉS
10 0
Villány egységes településrendezési terve
134.5
136.9
K is j a k a b f a lv101.7 a
13 4.2
138.0
Felszíni szennyezésérzékenység
134.2
Felszíni szennyezésre er sen érzékeny karsztos k zet
1 17.5
Villá n y k ö v e s d ll á
Vi
n
y-
Po
gá
ny
v
i-
f íz
.
128.6
Felszíni szennyezésre er sen érzékeny üledékes k zet
13 2.6
99 .9
Felszíni szennyezésre kevésbé érzékeny terület
15 0
10 0
20 0
214.7
26 9.4
0 10
12 6.0
Má r o k
Villá n y
Felszíni szennyezésre nem vagy alig érzékeny terület
12 2.9
98.8 143.8
0 20
103 .1
120.3 117.0 443.9
131.1
112.1
Ma g y a r b ó ly
s ic a
Sz ívó
K ar a
- á.
97.5 101.3
10 0
113 .1
0 10
110.9 98.6
97.3
Ka
0 10
95.3
101 ,5
ra sic
109 .7
a
Sz ívó
La p á n c s a
10 0
á.
134.5
136.9
K is j a k a b f a lv101.7 a
134.2
138.0
A villányi vízm véd övezetei
134.2
A vízm
117.5
Villá n y k ö v e s d ll Vi
án
y-
Po
gá
i ny
-
ví
zf
küls
véd övezetei
.
128.6
"A" hidrogeológiai véd terület
132.6
99.9
15 0
10 0
"B" hidrogeológiai véd terület
20 0
214.7
269.4
0 10
126.0
Má r o k
Villá n y
122.9
98.8 143.8
0 20
103.1
120.3 117.0 443.9
131.1
112.1
Ma g y a r b ó ly
a s ic
Sz ívó
101.3
K ar
- á.
97.5 10 0
a
113.1 0 10
110.9 98.6
95.3
Ka
0 10
97.3
101,5
ra sic
109.7
a
Sz ívó
La p á n c s a
. - á
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
16
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A Z ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG Feltáratlan múlt A régészetileg viszonylag kevéssé megkutatott területr l tudjuk, hogy már az skor végét l lakott. A Lengyeli kultúrától kezdve különböz korokból ismertek leletek a virágosi sz l iskola és a Vár-d l , Öregtemplom d l környezetében volt településekr l. A szomszédos Kopár d l ben talált római villa pedig egy sz l terület birtokközpontja volt. Villány a török hódoltság után - a középkori település helyén - a Templom hegy déli lábánál települt újra. Ma is itt vannak a város régi középületei. Az útkeresztez dés - a mai központ - csak kés bb épült be. Növekedési ütemét a pincesorok elhelyezkedése mutatja, hiszen azok minden korszakban a település akkori szélén épültek fel. A Virágos és a Dózsa György (Bauern Gasse) utcában az eredeti struktúra még megmaradt. Itt laktak a módos, állattartással is foglalkozó gazdák. Portáikon oldalhatáron áll a magas, tornácos lakóépület, a nagy pajta keresztben, gyakran 45o ban átfordul és a lakóépülettel szemben van a nyári konyha. A többi régi utcában az eredeti struktúra jelent s változáson ment át. Itt a régi porták szegényebbek voltak, a lakóépületek öregebbek alacsonyabbak, udvari oldalon széles ereszaljával, tornác nélkül, kevés gazdasági épülettel. Kés bb a polgárosodó településnek ezen a részén jelentek meg leginkább a kisvárosi minták alapján az utcával párhuzamosra forduló épülettömegek. A 60-as évekt l kezdve az itt lév szegényebb porták épültek át és a 90-es évek borturizmusa is ezt a részt alakította át leginkább. A pincesorok és a sz l hegyi présházak építése az 1700-as évek második felében kezd dött el. Az 1860-as évekb l származó térképek gyakorlatilag a maival azonos beépítést mutatnak már. Kezdetben Fachwerk szerkezet falakkal, a szintvonalakkal párhuzamos gerinccel, kés bb vertfalú, majd nyers, vagy festett tégla falakkal. A pincesorokat a Karasica árterének a szélén lév magaspart lejt s oldalában építették. Itt az épületek csak a préstérb l álltak. A sz l hegyen a villányiak kis, csak szerszámtárolásra szolgáló épületei mellett, a bebírók a más településen él gazdák többnyire 3 helységes présházat építettek. Ezekben a préstér mellett egy helység a gyakran egy hetet itt dolgozó embert, egy pedig az igavonó állatot szolgálta.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
17
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Gazdag építészeti örökség A három országos védelem alatt álló templomon kívül országos védelemre érdemes még -
a Templom-hegyi plébánia, a Dózsa György utca 22,33 számú lakóházak, a Virágos utca 10, 36, 45 alatti lakóépületek, a virágosi pincefaluban a 1091 és 1098 helyrajziszámú pincék, a Zrinyi utca 27-35 pincesor, és a sz l hegyen a 1492 helyrajziszámú présház.
Kiemelked szépség akár országos védelemre is érdemes - a halmazos elrendezés virágosi pincefalu és templom együttese. Teljeskör helyi védelemre méltó 36 lakóépület és 47 pince, részleges helyi védelemre pedig 83 lakóépület és 103 pince. A pincesorok és pincefaluk környezetére szükséges volna kimondani a területi védelem helyi fokozatát.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
18
Villány egységes településrendezési terve
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
H ELYZETÉRTÉKELÉS
19
Villány egységes településrendezési terve
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
H ELYZETÉRTÉKELÉS
20
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
I NFRASTRUKTÚRA Kiegészítésre szorul az úthálózat A település térségében nincs gyorsforgalmi út, de az I. és II. rend országos f utak is csak 25-35 perc alatt érhet k el. Bár a horvát határ közel van, hasonló elérési id szükséges az udvari és drávaszabolcsi határátkel höz is. Villányt három vasútvonal érinti. Ezek közül a Pécs Magyarbóly országhatár vonal B.1 besorolású, állapota megfelel . A másik két vasútvonal B.2 mellékvonali besorolású. A Középrigóc Villány mellékvonal Harkányon túli szakaszon még a mellékvonali kritérium alsó határát sem éri el. A Villány Mohács vonal állapota megfelel , szerepe Mohács bekapcsolása a vasúti törzshálózatba. Villány és a szomszédos települések közúti kapcsolatai az összeköt és beköt utakon keresztül megoldottak, de Kisjakabfalva, Kisbudmér és Ivánbattyán, valamint Lippó, Töttös és Márok közúti kapcsolata hiányos. A település bels úthálózatának gerincét az országos közutak átkelési szakaszai adják. A városközpont területén a Baross Gábor-Damjanich és Ady Endre-Szent István utcai csomópontra korszer sítési terv készült 2000-ben. A Baross Gábor út Diófás tér és F tér közötti keskeny, lejt s és kanyarodó szakaszán a kétoldali pincesor gyalogos turistaforgalma számára jelent s balesetveszélyt okoz az itt haladó intenzív teherautó forgalom. A Szent István utca bonyolítja le a két országos közút sarokforgalmát, amire már középtávon sem alkalmas. A helyközi autóbusz járatok autóbuszmegállóitól a település nagy része 500 méternél rövidebb gyaloglással elérhet . Vasúton közvetlenül elérhet települések Pécs, Mohács, Harkány és Magyarbólyon át Eszék. A parkolás a városközpontban hétköznapokon sem elégséges. Hét végeken a pincesorok és lakóterületbe ékel d vendéglátóhelyek környezete is megtelik parkoló járm vekkel. Nagyrendezvények idején pedig a város egésze parkoló autóktól zsúfolt. Kiépített közm vek, megoldatlan csapadékvíz elvezetés A város a környez 5 településsel közös kistérségi vízm r l kapja az ivóvizét. A rendszer vízátvételre, illetve vízátadásra alkalmas a mároki vízellátó rendszerrel. A villányi vízbázis II. osztályú rétegvíz, a módosított vízjogi üzemeltetési enge-
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
21
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
dély szerint átlagosan kitermelhet vízmennyiség 233 m3/d. A villánykövesdi vízkészlet I. osztályú karsztvíz, az átlagosan kitermelhet vízkészlet: 183 m3/d. A villányi kutak vízmin sége a vas és mangán tartalma okán kifogásolt. Mindkét vízbetáplálásnál ADVANCE .klórgáz fert tlenít berendezés üzemel. A villánykövesdi vízátadás a villányi rendszerbe átfolyós, a villányi kutakról ellennyomó rendszer . A Dombai utcában találhatók, 4 db 100 m3 térfogatú medence túlfolyószintje 156,35 m Bf. A hálózat azbesztcement és pvc anyagú. A Villányi Borászati Rt kútja szintén karsztvízre települt, kitermelhet vízkészlet 215 m3/d. A vízm rendszerbe történ bekapcsolásával a villányi kifogásolt vízmin ség vízbázist lehetne kiváltani, vagy kevert víz el állításával a min ségi kifogásokat csökkenteni. A szennyvíztisztító telep 400 m3/d kapacitással épült, majd a 90-es évek közepén b vítették, melynél figyelembe vették az ipari szennyvizet és szippantott szennyvíz fogadását is. A tisztítótelep jelenlegi hidraulikai kapacitása 850 m3/d, ebb l szippantott szennyvíz 50 m3/d, .A tisztítótelep m ködése szempontjából fontos lenne a lakossági szennyvíz mennyiségének növelése. A borkombinát fel l érkez szennyvíz ingadozásának kiküszöbölésére a keletkezés helyén egy 150 m3 puffer tároló épült, ahol lehet ség van a pH szabályozására is. Vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a környez települések bekapcsolására, a szennyvíztisztító telep un. IV ütem b vítése, mely szerint a további b vítés után a tisztítótelep hidraulikai kapacitása 1250 m3/d értékre b vül. A kisregionális rendszer Palkonya, Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Villánykövesd csatornázását és a villányi tisztítótelepre vezetését tartalmazza. További szándék, hogy Magyarbóly és térsége szintén a városi rendszerhez kapcsolódna. A település csapadékvíz befogadói a Karasica, annak mellékágai, és a Villány Pogányi-vízfolyás. Állapotuk megfelel . A Karasicán szabályos árvízvédelmi m vek nincsenek. Kiépítés mértéke 20%. A Karasica-Szívó és a Dolina-Gréda vízfolyások által közrezárt mély fekvés , vízjárta terület a Karasica ártere. A város egyik legnagyobb vízrendezési problémája a külterületi sz l hegyekr l lezúduló, nagy mennyiség hordalékot magával hozó, s a belterületen, vagy a befogadó vízfolyások környezetében vízkárokat, elöntéseket okozó záporcsapadékok. Bár a sz l hegy víztelenítésére 1980-as évek elején terv készült, melynek nagy része megvalósult, azonban nagyobb es zésekkor a mai napig is gondot okoz a lemosódó hordalék. Ennek okai a sz l m velésben, a talajvédelem, illetve a hordalékfogók hiányában egyaránt keresend k Vezetékes gázzal a város 100 %-os mértékben ellátott. A kiépült hálózatról a távlati lakossági gázfogyasztási igény is biztosítható. A várost ellátó 20 kV-os
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
22
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
elektromos hálózat a folyamatos rekonstrukciók, modernizálások ellenére túlterhelt, sok az üzemzavar, jelent s fejlesztések energiaellátására nem alkalmasak Az oszloptranszformátorok sokhelyütt elhasználódtak és rontják a városképet. Pécs-Eszék közötti 400 Kv-os távvezeték az ER TERV tervei szerint Virágostól kekeltre a bólyi út nyugati oldalán fog haladni. A város területén lév telefonhálózatot a MATÁV üzemelteti. A jelenleg meglév hálózat új elektronikus központja optikai kábellel csatlakozik az országos hálózatra. Az ellátás jó, a szolgáltató minden felmerül igényt kielégít. VODAFON a közeljöv ben egy bázisállomást létesít a város külterületén. A WESTEL-nek Villányban nincs bázisállomása és a jöv ben sem tervez. A jelenleg üzemel városi kábeltelevíziós hálózat fejlesztés el tt áll. A hálózat b víthet . Elfogyott a lakóterület 1990-97 között a település népességének csökkenése mellett, a lakásépítés éves üteme az állomány 10-15 %-a körül mozgott. Gyors ütemben javult az épületállomány kora és csökkent a lakások telítettsége. Mára a lakások mintegy fele 30 évnél fiatalabb, és 1 lakásban átlagosan csak 2,5 f lakik. Ezen id szakban a beés elvándorlások során a lakosság 7 %-a cserél dött ki. Ezek a számok a település életerejét mutatják. 97-t l az építés üteme jelent sen csökkent, feltehet en az építési telkek hiánya miatt. Építésre el készített lakóterület nincs a településen. Növekszik az ellátási igény Ma az intézményellátottság a város lakói számára megfelel nek tekinthet . Az alapellátás fels sávját és a középfokú ellátás alsó sávját a város lakóin kívül még 5-9000 környez településen lakó számára Villány nyújthatja a jöv ben. Ez a városi szerep része. Ebbe a körbe tartozhat a kereskedelmi, szolgáltatási kínálat idegenforgalmat is figyelembe vev szélesítése, ment állomás létesítése, az óvoda kapacitásának b vítése, vagy a körzetben él 5-700 középiskolás korú fiatal oktatási ellátása.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
23
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
T ELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Gyarapodó kapcsolatok, növekv
vonzáskörzet
Villány a Siklósi kistérség vezet innovációs központja, egyben keleti alközpontja. Volt járási székhely, ma körjegyz ség, igazgatási és vasútüzemi központ. Szorosan vett vonzáskörzetébe 5 település tartozik: Palkonya, Ivábattyán, Kisjakabfalva, Villánykövesd és Márok összesen 1559 lakossal. Tágabb vonzáskörzetébe jelenleg még 4 település van: Magyarbóly, Kislippó, Lapáncsa és Ilocska, összesen 1904 f . Az úthálózat tervezett fejlesztésével Villány elérhet ségi körébe kerül további 4 település: Lippó, Bezedek, Sárok és Ivándárda, öszszesen 1278 f vel. Az el bbi három települési körben lakó mintegy 5 ezer f az alapellátás teljes körét sem kapja meg saját településén. Ezen kívül ezek a települések a munkahelyi és a középfokú ellátási lehet ségek kisebb-nagyobb körét is Villánytól várják. Kett s vonzás alá tartozik Pócsa, Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Töttös, illetve Nagyharsány és Kisharsány összesen mintegy 4000 f vel. A kiváló elérési id miatt e települések lakói is igénybe vehetik Villány munkahelyeit és ellátó intézményeit. Villány a borút fokusztelepülése, borászata révén szerzett országos és európai ismertsége virtuális vonzáskörzetet biztosít.
T ÁRSADALMI , GAZDASÁGI VISZONYO K Többnemzetiség , képzett, enyhén öreged
népesség
A magyarlakta településen a török hódoltság alatti teljes elnéptelenedést követ en rácok telepedtek meg. Az 1700-as évek második felében Rajna-vidéki németeket telepítettek ide, ett l kezdve a németség a település legnagyobb etnikuma. 1910-ben a népességcsúcs 3000 f . A két világháború közötti csökken tendencia után 1960-ban éri újabb csúcsát 2900 f vel. Az, azóta bekövetkez enyhe fogyás az országos tendenciánál, és környezeténél lassúbb. 1944-46 között a németek 40 %-a menekült el, vagy telepítették ki. Helyükre felvidéki és nyírségi magyarokat telepítettek. Ma a népesség 7 %-a vallja magát német nemzetiség nek és 3 %-a német anyanyelv nek. A még jelenlév horvát és cigány nemzetiség aránya elenyész . A villányiak 85 %-a katolikus, 13 % re-
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
24
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
formátus. A lakosság képzettsége kisvárosi összehasonlításban is magas. A nappali népesség a lakónépességnél átlagosan 700-1000 f vel több. Borászatra alapozott gazdasági szerkezet Az évezredes hagyományokra visszatekint sz lészet és borászat volt mindig a húzóágazat Villányban. A török hódoltság utáni betelepítéseket követ en a XIX. század második felében a vasútépítések adnak lendületet a település fejl désének. Bora a nemzetközi piacra kerül. A századforduló konjunktúrája átstrukturálja a gazdaságot. Ez a településképre is jelent s hatással van. Sok középület f leg egyházi és polgárias megjelenés lakóépület épült. Jelent s volt az állattartás, a rácok inkább legeltet , a svábok inkább istállózó állattenyésztést folytattak. Ekkor már a lakosságának 20 %-a iparból, 10 %-a kereskedelemb l él. A filoxéra-vész, majd az els világháborút követ hároméves szerb megszállás, a délvidék és más területek elcsatolása, jelent s piacvesztést és hanyatlást okozott. Nem segítette Villány fejl dését második világháborút követ szocialista nagyüzemi gazdálkodás sem. A rendszerváltás követ en a min ségi borkereskedelembe kapcsolódó magán gazdaságok gyors fejl dése kapcsán felgyorsult a település általános fejl dése. A gyors változás a term táj és az ember együttes hatása. Régebben a Schuth, Gyimóthy és Teleki család, manapság pedig a Tiffán, Gere, Bock, és Polgár család. Villány 2100 hektáros borvidék központja. A Villányi Hegyközséghez tartozó 366 hektár sz l területnek mintegy 60 %-a I. osztályú. A 616 sz l birtokból 540, azaz a birtokok 88 %-a 1 ha-nál kisebb. Ennek a mintegy 160 hektárnak jelent s része a középbirtokok potenciális fejlesztési területe. A Villányi borászatoknak ezen kívül is jelent s birtokaik vannak Nagyharsányban, Kisharsányban és Nagytótfaluban. A foglalkoztatás az utóbbi 10 évben n , ezen belül a mez gazdasági foglalkoztatás aránya a borászati kisvállalkozások gyors er södése okán, zömmel az ipar rovására megduplázódott. Legnagyobb foglalkoztatók a Villányi Borászati Rt és az új Alkotmány Tsz majd az Önkormányzat és intézményei, a vasút és a VillStahl. A jelent s borászatok szezontól függöen egyenként 15-50 f t foglalkoztatnak. Az aktív lakosság 1 -e ingázik Pécsre és Siklósra. A 15 környez településr l bejárók száma több mint másfélszerese az eljáróknak. A bejárók 1 -e szellemi foglalkozású. A boridegenforgalom a borászati klaszter dinamikus ágazata. Elindítója és szervez je a Villány-Siklósi Borút Egyesület.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
25
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A Z ÖNKORMÁNYZAT INGATLANVAGYONA Kevés vagyon a tervszer
fejlesztéshez
A tudatos, tervszer településfejlesztés fontos eszköze az önkormányzati ingatlanvagyon, ennek is a mobilizálható része. Ha ebb l kevés van és Villány esetében ez a helyzet egy-egy városfejlesztési akcióhoz területeket kell vásárolni, vagy magánt két bevonni a fejlesztésbe.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
26
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
FESZÜLTSÉGEK Tájhasználat A tájhasználatból ered konfliktusok a táj történeti alakulásának ismeretében válnak érthet vé. Az ökológiai egyensúly megbomlása, a természeti területek visszaszorulása, a természetes növénytakaró emberi tevékenység általi átalakítása évszázadok óta folyik, jellemz állomásai az erd irtások, a Karasica szabályozása, majd azt követ en - a szántó területek növelését célzó meliorációs programok és táblásítások. A külterület m velésben tartott részének 69 %-át ma szántóterületek alkotják. Az erd és a gyep területek aránya 16 %, a fennmaradó 15 %, sz l . Az ökológiai egyensúly megbomlása miatt felértékel dik az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen lehetséges folyosó a Karasica és ártere. A közepesnél gyengébb term föld, a Karasica szabályozás el tti id kben vízzel árasztott ma gyepes lápos területei, az itt lév erd kkel, ökológiai regenerációra alkalmas területsávot képeznek. A Karasicától keletre lév fennsík hatalmas egybefügg szántója széljárta kultúrsivatagot képez, ahol kilométerekre vannak egymástól a természetközeli él helyek. Villányban - sok várossal ellentétben - a zártkerti sz l terület eddigi használata nem csúszott el a nyaraló és lakó funkció irányába. Ma megindult a terület átalakulása, megjelentek az els lakó, nyaraló, vendéglátó épületek. Másoldalról pedig a birtokösszevonások, és az ebb l következ présházbontások kezdik megváltoztatni a táj többszáz éves, hagyományos képét. A város zöldfelületi rendszeréb l hiányoznak a belterületet a mez gazdasági területekt l elválasztó, takaró erd sávok, véd fásítások (pl. Új Alkotmány MGTSZ majorjai)
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
27
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Tájhasználat a XIX. század közepén
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
28
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Mez gazdasági területek m velési ága és term képessége
Sz l
I. m in ségi osztályú
Sz l
II. m in ségi osztályú
Szántó 3. m in ségi osztályú Szántó 4. m in ségi osztályú Szántó 5. m in ségi osztályú Szántó 6. m in ségi osztályú Erd Gyep M ocsár Beépített terület
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
29
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Településszerkezet és területhasználat
B óly
Má ro k Mo há cs Pé cs
s
ya Ma g
kló Si
Kisjakabfal va
y rb ól
ék E sz
Lakóterület Vegyes terület kló Si
s
Különleges terület (tem et , s port) Gazdas ági terület Közlekedés i terület Erd
Általános m ez gazdas ági terület Kertes m ez gazdas ági terület Vízgazdálkodás i terület Hálózati jent s ég m ellékút Ös s zeköt út Vas út f vonal Vas út m ellékvonal
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
30
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Spontán övezetek
N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú i n t é z m é n y e se d e t t l a kó t e rü l e t N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú l a kó t e rü l e t N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú n a g y t e l ke s f é s s b e é p í t é s
l a kó t e rü l e t
N t t t e l e kst ru kt ú rá j ú ki st e l ke s h a l m a z o s b e é p í t é s
l a kó t e rü l e t
P i n ce fa l u S z a b á l y o s t e l e ko sz t á sú sz a b a d o n á l l ó b e é p í t é s
l a kó t e rü l e t
S z a b á l y o s t e l e ko sz t á sú z á rt so rú v a g y so rh á z a s l a kó t e rü l e t N a g y t e l ke s i n t é z m é n y t e rü l e t Ü z e m i t e rü l e t Z ö l d t e rü l e t i i n t é z m é n y t e rü l e t
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
31
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Területhasználat A lakóépületek, lakótelkek bázisán - a lakóterületbe ékel dve - fokozatosan fejl d borászatok, és boridegenforgalomhoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshelyek, zavarják az ilyen fejlesztéseket nem folytatókat. A lakóterülethez és idegenforgalmi területhez közel fekv állattartó telep a legkisebb tartási problémánál, vagy zavaró id járási helyzetnél kellemetlen b zterhelést okoz. A pincefalvakban, és környezetükben lév szükságlakások és a bentlakók életmódja gátolja az idegenforgalmi használatot. Környezetvédelem A város ellátását biztosító vízbázis hidrogeológiai véd övezetében üzemel Villánykövesden a szeméttelep és az állattartó telep. A csatornára való rákötés hiányai folytán jelent s szennyvíz mennyiség kerül a talajba. A villánykövesdi szeméttelepet 2007-ig be kell zárni. A térség környezeti adottságai nem alkalmasak lerakótelep kijelölésére, ezért a városnak csatlakoznia kell a távlatban kialakítandó, a tágabb térséget ellátó komplex hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításához, üzemeltetéséhez. A forgalmi eredet zajterhelés már jelenleg is meghaladja a megengedett értéket a Baross Gábor út keskeny, lejt s szakaszán. Zavarhatják a környezet nyugalmát a lakóterületbe ékel d szórakoztatóipari-, vendéglátó létesítmények, ami épületgépészeti rendszerükkel, a zeneszolgáltatással, nem ritkán az emberi magatartással (kiabálás, rádiózás, ajtócsapkodás, stb.) függenek össze. A város ezek szabályozására nem rendelkezik helyi rendelettel, így annak megalkotása az önkormányzat fontos feladata. Közlekedés Ha a gyorsforgalmi út megépül, átrendez dnek a forgalmi vonzások, a villányi feljáró csomópont fogja jelenteni Harkány és Siklós körzetének, valamint a Villányi hegység északi oldalán lév 8 településnek az egész ország és Európa felé a kapcsolatot. Ezért Villány átmen forgalma nagyságrenddel megn . Ennek a többletnek a nagyobbik részét a tervezett déli elkerül út le tudja venni, de szükség lesz a Szent István útnál jobb átkelési szakaszra Villánykövesd felé is. Ha a gyorsforgalmi útnak a Bólytól keletre vezetett nyomvonalváltozata épül meg, ennek igénybevételével nem kerül id ben közelebb Pécs Villányhoz. Eb-
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
32
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
ben az esetben a megyeszékhellyel való kapcsolat javítása érdekében az újpetrei út Újpetre Villány közötti szakaszának nyomvonal korszer sítése szükséges. Meg kell szüntetni két vasúti keresztez dést1 és el kell kerülni a hosszú és balesetveszélyes palkonyai és villánykövesdi átkelést. A városközponton áthaladó teherautó forgalom jelent s balesetveszélyt okoz. Nagyredezvények idején megfelel csúcsidej parkoló híján a járm vek ellepik az egész várost. Közm vek Az ivóvíz hálózat azbesztcement anyagú vezetékei rekonstrukcióra szorulnak. Jellemz probléma, hogy a járdák mélyebbre kerültek az útburkolat szintjéhez képest, és ezért a járdák vízelvezetése megoldatlan. A hegyoldali sz l területekr l jelent s term talaj lehordás történik, ami feliszapolja a meglév vízelvezet árkokat és sárral fedik be a város utcáit és mélyebb területeit. Hiányok A nagy idegenforgalmi rendezvények számára nincs megfelel nagyságú terület és nincs elég parkoló. A boridegenforgalom által ide vonzott vendégek számára hiányoznak a kigészít turisztikai kínálatok. Hiányoznak a kerékpáros, lovas és bakancsos turizmus létesítményei. Nincs elégséges lakás és lakótelek.
1
Annál is inkább mert távlatban ennek a vasútvonalnak a szerepe n .
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
33
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Villány és Virágos intézményi- és üzemi területek
Közintézm ények Kereskedel em , Szolgáltatás Kereskedel em , szolgáltatás lakással Száll áshel yek Zöldterületi intézm ények Bor-i degenforgal om
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
34
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Villány és Virágos belterület telekstruktúrája
Zárványtel ek Zárványtel ek, T el ekterül et < 550m 2 T el ekterül et < 550m 2 T el ekterül et > 2500m 2 Beépítettség > 40% T el ekterül et < 550m 2, Beépítettség > 40% T el ekszélesség < 14m Közterül etszélesség >7m Közterül etszélesség < 7m
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
35
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
FEJLESZT HATÁSOK, VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK Küls
hatások
Az ország és régió általános fej dési tendenciájából következ en a várost az alábbi küls hatások érik. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarországon is várhatóan érvényre jutó mez gazdasági politika a gyenge term képesség , környezeti meghatározottságú területeket ki kívánja vonni az intenzív termelésb l. Azért, hogy a földtulajdonosokat érdekeltté tegyék a m velési ág megváltoztatásában, támogatást adnak a vissza-gyepesítésre, vagy erd telepítésre, azaz az intenzív m velés extenzívre váltására. N az értéke a helyi sajátosságoknak, a hagyományos és a természeti környezetnek. N a települések közötti kapcsolatok intenzitása, fokozódik az elérhet ség szerepe. A jöv ben várható általános tendencia, hogy megn a szabadid s tevékenységek iránti igény. A gazdasági fejl dés meghatározó tényez i kiemelkedik a lakóhely széles értelembe vett min sége, a megfelel ellátást kínáló, jó társadalmi közérzetet, rendezett igényes települési környezetet nyújtó város. Az ország népességének tartós öregedése és fogyása mellett egy bels vándorlás figyelhet meg a városi térségek és nemzetközi közlekedési folyosók irányába. Az elérhet ség javulása településfejleszt
er
A térségben tervezett úthálózat fejlesztések megvalósulása után a regionális közúti kapcsolatok lényegesen javulnak. A távolsági kapcsolatokban ugrásszer javulást eredményez M6-M56 gyorsforgalmi út, amelynek Villánytól keletre haladnak a nyomvonal-változatai. A villányi csomópont egyben a már ma is hálózati jelent ség Darány-Sellye-Harkány-Siklós-Villány-Mohács mellékút csomópontja is. Ennek a hálózati jelent ség útnak a szerepe azzal, hogy az Or-
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
36
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
mánság és általában a Dráva menti síkság kapcsolatát biztosítja a gyorsforgalmi úthálózattal II. rend f úttá változik. Felújítását, korszer sítését és a Nagyharsány-Villány elkerül szakasz, valamint a Villány-Lippó átkötés megépítését eszerint kell már végrehajtani. A Pécs Magyarbóly országhatár vasútvonal - az V/C európai közlekedési folyosó elemeként - átsorolódik a nemzetközi törzshálózati vonalak közé és villamosításra kerül. A pályarehabilitáció során 120 km/h sebességet kell a vonalon biztosítani. Két ráhordó, elosztó vonal fontos Villány számára, a Harkány Villány vonal, amely a pálya rehabilitáció során a könny szerkezet járm vek emelt sebességgel való közlekedtetésére válik alkalmassá, és a Villány Mohács vonal, amely a mohácsi kiköt fejlesztése, a vállalkozói övezet termelési tevékenységének kibontakozása és a tervezett logisztikai központ megnövekedett vasúti szállítási feladatainak megoldására hivatott. Villányból 30 percen belül elérhet a Pécs-Pogányi repül tér, amelynek középkategóriás gépek fogadására alkalmas nemzetközi repül térré fejlesztése elkezd dött. A fentiekb l következ en a javuló elérhet ség településfejleszt er . Abban az értelemben, hogy Villány az országhoz és Európához közelebb kerül, és abban az értelemben is, hogy a környez településekr l Villány jobban elérhet . A másodiknál a megfelel s r ség buszjárat is fontos. Az V/C közlekedési folyosó schengeni közúti és vasúti határátkel jéhez a legközelebb lév város Villány. Ez határ rizeti, vámigazgatási és logisztikai funkciók letelepedését vonzhatja.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
37
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése
M a js i- t á r o ló
"B" Változat
"A" Változat
K is b u d m é r Iv á n b a t t y á n
M a js
10
0
P ócs a
10 0
T öttös
P a lk o n y a K is ja k a b fa lv a
200 150
1 50
V illá n y k ö v e s d V
150
illá
ny
-P
og
án
y i-
v íz
f.
10 0
20 0
Má r o ki-
0
10
15
viz fol
0
Márok
y ás
V illá n y 20
L ip p ó
Be ze de k
0
20 0 Sár oki- p.
K is h a r s á n y
M a g y a r b ó ly
ic a
Szívóá.
Ka r as
10 0
N a gyha rs ány
Be ze de ki-
ár ok
1 50
Lip pói-
S árok
ár ok
10
Iv á n d á r d a
0
Li pp
K is lip p ó
ói á.
K ar
1
00
ic a
á.
as Be
ze
de
ki-
10 0
Sz ív
10 0
ó- á.
Lapánc s a
M
ár
ok
i-
v iz
f.
Ba r a
K is t a p o lc a To
S ik ló s n a g y f a lu
po
ly
ás
-á .
T ap o lc ap. Sz
ív ó
Illo c s k a
-á .
Ka ra s ic
100
10 0
a
Szivó- á.
O ld
Dán
os-
csa
t.
Be re me nd
H
o
r
v
á
t
o
r
s
z
á
g
Kás ád
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
38
10 0
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
"A" Változat
Kisjakabf alva
Villánykövesd
ll Vi
y án
yi án og -P
-v
f. íz
15 0
10 0
Márok
0 10
Villány
s Ka ra ica
Szívó-á .
Magyarbóly
JELMAGYARÁZAT M e glév
Te rv e ze tt Gyorsforgalmi út Másodrend f út Mellékút Mez gazdasági út Nemzetközi törshálózati vasútvonal Vasúti mellékvonal Vasúti átkel Felüljáró Szintbeli közúti csomópont Különszint közúti csomópont
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
39
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A borászat fejl dése települési változásokat gerjeszt A sz l területen egyrészt változik a birtokstruktúra, az óriás birtokok lebomlanak kisebbekre, a törpe birtokokat pedig felszívják a középbirtokok. A piacon az 5 és 100 ha közötti gazdaságok maradnak. Az ennél kisebb sz l birtokok, vagy csak a család ellátására termelnek, vagy terméküket a piaci szerepl knek adják el. Másrészt változik a m velési mód. Az árutermel gazdaságokban új sz l telepítések folynak. A régi nagyüzemi, kis t keszámú ültetvényeket nagy t keszámú telepítések váltják fel. Ugyancsak újratelepítés várható a kisbirtokok összevonása után. A sz l terület b vül a nagyüzemi m velés során felhagyott hegyi területekkel. A zártkerti részeken pedig a birtokösszevonások fölöslegessé tesznek sok présházat. Jelent s gondokat okoz a sz l területen az erózió, egyrészt a term talaj folyamatos csökkenésével, másrészt a beépített terület iszappal való elárasztásával. A megoldás komplex kell, hogy legyen, az új telepítések során a helyes m velési mód megválasztástól az úthálózatok, vízelvezet és hordalékfogó m tárgyak kiépítéséig. A gyorsan fejl d új középbirtokok pincészeteiben új borászati technológia kerül bevezetésre, és rendre épülnek a birtokkal együtt növ pincészetek. Ezek többsége lakóterületen a lakóépülethez kapcsoltan kezd épülni és ezt követ en már csak jelent s új t keinjekcióval képes új telephelyre átköltözni. Többségük komplex létesítmény, mert a borászati üzemen kívül magába foglalja a borturizmus kóstoló- és szálláshelyét is. Sürget feladat e borászatok számára építési terület kijelölése. Az igény megbecsülésénél nem csak Villányi közigazgatási területén lév sz l birtokok építési szándékával kell számolni. A terv távlatában mintegy 20 üzem számára célszer területet biztosítani. A belterületi pincecsoportok elvesztik eredeti funkciójukat. Egyrészt a kis birtokok számának csökkenése miatt, másrészt pedig azért, mert az új borászati technológiákat nem tudják magukba fogadni. Ezért már korábban egy kiürülési folyamat indult be. A használaton kívüli pincék állaga gyorsan romlott és egy része alacsony igényszint lakásnak adott helyet. Napjainkban a borturizmus er södésével a forgalmas helyen lév k a helybeli borászatok vendéglátóhelyeivé alakulnak, illetve küls befektet i t ke célterületévé válnak.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
40
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
A Borászati Rt Ady Endre fasor alatti üzemi területe a rekonstrukció során felszabadul, az itt található önkormányzati területekkel együtt alkalmas a megnövekedett rendezvények fogadására. N
a lakásépítési kedv
Bár a lakásellátottság kedvez , de a beindult és várhatóan felgyorsuló folyamatok már rövidtávon is növelik a keresletet a lakások és építési telkek iránt. Melyek ezek? A meglév lakásvagyonnak, illetve lakótelkeknek a frekventált helyen lév részét feléli az idegenforgalom és szolgáltatás spontán fejl dése. A környez kis településekr l beingázó zömmel szellemi foglalkozású réteg itt kíván letelepedni. A gazdagodó családok új rangosabb lakást szeretnének építeni. Igény van szociális bérlakás építésre is, egyrészt a fiatal házasok, másrészt a többgyermekes, alacsony jövedelm családok számára. Van egy lakás képében megjelen építési befektetési igény, ami valójában idegenforgalmi fér helyként fog m ködni. Mindezeket a folyamatokat a lakásépítés kedvez hitelfeltételei segítik. Befektet i nyomás Mivel a város belterülete csak igen kis mértékben növelhet , a beépíthet területek hiánya megemeli a már beépített területek értékét. Ezért a meglév beépítés s r södni fog, és egyre gyakoribb lesz, hogy az elavult épületek bontásával, vagy tömbbels k feltárásával nyernek új építési területet. Különösen er s befektet i nyomás várható az idegenforgalmilag frekventált területeken. Azzal hogy megépül az elkerül út a Dózsa György út vége, a régi vásártér környezete - mint a városba való megérkezés új pontja - válik a mai faluvégi állapotából frekventálttá.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
41
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Sz l hegy telekstruktúrája
A sz l hegy telekstruktúrája: Z á rv á n y t e l e k T e l e kt e rü l e t
< 720 m2
B e é p e t e t t sé g
> 3%
T e l e ksz é l e ssé g
< 14 m
T e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2 é s B e é p í t e t t sé g > 3 % Z á rv á n y t e l e k é s t e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2 Z á rv á n y t e l e k, t e l e kt e rü l e t < 7 2 0 m 2 é s b e é p í t e t t sé g > 3 %
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
42
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
Sz l hegy domborzati és m velési viszonyai
L e j t é sv i sz o n y : < 5% 5 - 15% 15 - 25% 25 - 35% > 35%
T e n g e rsz i n t f e l e t t i m a g a ssá g : 100 - 125 125 - 150 150 - 175 175 - 200 200 - 225 225 - 250 250 - 275
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
43
Villány egységes településrendezési terve
H ELYZETÉRTÉKELÉS
K i t e t t sé g : Dé l i e s Nyu g a ti a s É sz a ki a s Ke l e ti es
M v e l é si i rá n y : L e j t é si rá n y ra kö z e l m e r l e g e s L e j t é si rá n n y a l kö z e l p á rh u z a m o s
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 263/2000
44