Ügytípus megnevezése: ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA

Ügytípus megnevezése: ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA

Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: 1. Bacskainé Riegel Enikő

42/599-610

2. Bakti Jánosné

42/599-613

3. Bucskó Éva

42/599-612

4. Czipóné Fábián Enikő

42/599-613

5. Dobránszkiné Pór Ilona

42/599-610

6. Fülöp Gyöngyi

42/599-613

7. Gubányi Mihály

42/599-612

8. Harman Enikő

42/599-610

9. Kolbertné Pálosi Ildikó

42/599-611

10. Kovács Erzsébet

42/599-611

11. Molnár Lászlóné

42/599-612

12. Oroszné Horovicz Erzsébet

42/599-611

13. Simonics Borbála

42/599-610

14. Szilágyi Ilona

42/599-611

15. Tári Levente

42/508-437

16. Vida Szilvia

42/599-619

Ügyfélfogadás rendje: hétfő – csütörtök 8.00-16.30-ig, péntek 8.00 -14.00-ig Ügytípus rövid leírása: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685.§ b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

2 -

súlyosan fogyatékos, vagy

-

tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi. Súlyosan fogyatékos az a személy, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes, hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértése és spontán elsajátítása segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul, Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha - a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy - az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy - az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az e) pont szerinti ellátást – részesül, és annak öszszege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett, keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak. szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

3 A jogosultságot megállapító szerv a jogosultság fennállását kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésre kötelezett. Ápolási díj összege: Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%a, azaz 2013. évben bruttó 29.500 Ft. Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása, gondozása esetén az alapösszeg 130%,a, azaz 38.350 Ft. Változás bekövetkezése esetén bejelentési kötelezettség: A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító járási hivatalt. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére. Nyomtatványok elérhetősége: az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Pr.)

4. számú melléklete szerinti

formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

(4400

Nyíregyházi,

Kossuth

tér

1..)

Ügyfélcentrum

23.

ablakánál,

valamint

a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon Szükséges iratok: a kérelemhez minden esetben mellékelni kell a Pr. 5. számú melléklete szerinti IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY eredeti dokumentumát, amennyiben az ápolt óvodai, vagy közoktatási intézmény tanulója, úgy az intézmény vezetője által a Pr. 6. számú melléklete szerinti igazolást is szükséges csatolni. Ha az ápolást végző személy rendszeres pénzellátásban részesül, úgy a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolás dokumentumát fénymásolatban a kérelemhez csatolni kell. Ha az ápolást végző személy keresőtevékenységet folytat, napi munkaidejének igazolására a munkaszerződése, vagy munkáltatója igazolását csatolni kell. Eljárási költségek: a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes. Hol intézzem el?

4 A

kérelmet

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen (Ügyfélcentrum 23. ablak), illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani. Ügyintézési határidő: 30 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: -

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

-

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint fo-

-

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör-

lyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet vény Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani.

FOKOZOTT

ÁPOLÁST

IGÉNLYŐ

SÚLYOSAN

FOGYATÉKOS

SZEMÉLY

GONDOZÁSÁT,

ÁPOLÁSÁT VÉGZŐ SZEMÉLY : A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a járási hivatal az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29.500 Ft) 130%ának megfelelő összegű (2013. évben: 38.350 Ft) ápolási díjat állapít meg. A járási hivatal a fokozott ápolási szükséglet fennállásáról a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt.

5 Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes -

étkezni, vagy

-

tisztálkodni, vagy

-

öltözködni, vagy

-

illemhelyet használni, vagy

-

lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni

feltéve, hogy a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

2013. április 30. Dr. Andrási Beáta sk. Hatósági Osztályvezető

Ügytípus megnevezése:EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG

Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: 1. Bacskainé Riegel Enikő

42/599-610

2. Bakti Jánosné

42/599-613

3. Bucskó Éva

42/599-612


42/599-613


42/599-610

6. Fülöp Gyöngyi

42/599-613

7. Gubányi Mihály

42/599-612

8. Harman Enikő

42/599-610


42/599-611


42/599-611


42/599-612


42/599-611


42/599-610

14. Szilágyi Ilona

42/599-611

15. Tári Levente

42/508-437

16. Vida Szilvia

42/599-619

Ügyfélfogadás rendje: hétfő – csütörtök 8.00-16.30-ig, péntek 8.00 -14.00-ig Ügytípus rövid leírása: A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,

2 akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át ( 2013. évben 34.200 Ft-ot) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-t (2013. évben 42.750 Ft-ot) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A járási hivatal a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a kérelmező az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére más jogcímen valóban nem jogosult. A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet, és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. A szociálisan rászorult személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16.§ o) pontja alapján egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult. Változás bekövetkezése esetén bejelentési kötelezettség: A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító járási hivatalt. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. Nyomtatványok elérhetősége. A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

(4400Nyíregyháza,

Kossuth

tér

1.)

Ügyfélcentrum

23.

ablakánál,

valamint

a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon Szükséges iratok: A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. A kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. Eljárási költségek:a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes. Hol intézzem el?

3 A

kérelmet


Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani. Ügyintézési határidő: Hatósági bizonyítványt a Ket. szerint 10 napon belül kell kiállítani. Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: -


-

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet

-

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör-

-

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

vény fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény. Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani. 2013. április 30. Dr. Andrási Beáta sk. Hatósági Osztályvezető

4

Ügytípus megnevezése: ELJÁRÁSOK

HADIGONDOZOTTI

ELLÁTÁSOKKAL

KAPCSOLATOS

HATÓSÁGI

Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: 1. Bacskainé Riegel Enikő

42/599-610

2. Bakti Jánosné

42/599-613

3. Bucskó Éva

42/599-612


42/599-613


42/599-610

6. Fülöp Gyöngyi

42/599-613

7. Gubányi Mihály

42/599-612

8. Harman Enikő

42/599-610


42/599-611


42/599-611


42/599-612


42/599-611


42/599-610

14. Szilágyi Ilona

42/599-611

15. Tári Levente

42/508-437

16. Vida Szilvia

42/599-619

Ügyfélfogadás rendje: hétfő – csütörtök 8.00-16.30-ig, péntek 8.00 -14.00-ig Ügytípus rövid leírása: A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat

2 b) kötelező katonai előképzés c) légitámadás és hadművelet d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása

folytán

hadi

eredetű

fogyatkozást

szenvedett,

továbbá

akit

hadigyámoltként,

hadiözvegyként, hadiárvaként illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni (a továbbiakban együtt: hadigondozott). A hadigondozási igényjogosultság megállapítás iránti eljárás kérelemre indul. A kérelmezőnek kell bizonyítania a fogyatkozás, illetve halál hadi eredetét.

HADIROKKANT:az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki katonai szolgálat, vagy kötelező katonai előképzés, vagy légitámadás és hadművelet, vagy visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadi eredetű fogyatkozást szenvedett. A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I. II. III. IV. V. járadékosztályba kell sorolni. A hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott járadékosztályba sorolás alapját képező egészségkárosodás százalékos mértékét a rehabilitációs szakigazgatási szerv végzi. HADIROKKANTKÉNT TÖRTÉNŐ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL: azt a kérelmezőt, aki hadirokkantként kéri nyilvántartásba vételét, illetve azt a hadirokkantat, aki magasabb járadékosztályba történő besorolását kéri, a járási hivatal vezetője a Hdt. 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány felhasználásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv elé utalja vizsgálat céljából.

HADIGYÁMOLT: A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül: a) a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig; b) ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig; c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.

HADIÖZVEGY:a szolgálat közben meghalt személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született. A külön élő, illetőleg elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte.

HADIÁRVA:a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a gyermeke a 4.§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén. Hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat – életében – az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte.

3 HADIGONDOZOTT CSALÁDTAG: a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkentett munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére. NEM JOGOSULT HADIGONDOZÁSRA a) aki rokkantságát, egészségkárosodását szándékosan maga okozta, b) az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta, MEGSZŰNIK A HADIGONDOZÁSRA JOGOSULTSÁG: ha a) az özvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül; b) a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4§-ban meghatározott életkort; c) a hadigondozott meghal, d) a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb mértékűvé vált e) a 4.§-ban meghatározott mértékben megrokkant – és csak ennél fogva jogosult – hadigyámolt, hadiárva és hadigondozott családtag egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri el.

HADIGONDOZOTTAK ELLÁTÁSA: 1. EGYÖSSZEGŰ TÉRÍTÉS: Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944.december 22.-ét követően politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmet politikai okból elutasították, továbbá ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága 1991. december 31-e előtt fennállt, de számára pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történő megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmező írásos nyilatkozata is elfogadható. EGYÖSSZEGŰ TÉRÍTÉS ÖSSZEGE:a térítés mértéke: I.

járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 250.000 Ft.

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 200.000 Ft. III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 150.000 Ft. IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 100.000 Ft. V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a hadiözvegy esetén: 75.000 Ft. volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére: 50.000 Ft.

2. HADIROKKANT JÁRADÉK:

4 A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg. A HADIROKKANT JÁRADÉK ÖSSZEGE: a járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke: I.

járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 210/% (2013. évben: 59.850 Ft)

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 195% (2013. évben: 55.575 Ft) III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 180% (2013. évben: 51.300 Ft) IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 155% (2013. évben: 44.175 Ft) V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 110% (2013.évben: 31.350 Ft) Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül, (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor a megfelelő járadékosztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. 3. NEVELÉSI PÓTLÉK: A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt után a 4§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a (2013. évben 14.250 Ft). 4. ÁPOLÁSI PÓTLÉK: Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti.Az ápolási pótlék mértéke: I.

járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-a (2013. évben: 17.100 Ft)

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 54%-a (2013. évben: 15.390 Ft) III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 48%-a (2013. évben: 13.680 Ft) IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 38%-a (2013. évben: 10.830 Ft) V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 28%-a (2013.évben: 7980 Ft) 5. HADIÖZVEGYI JÁRADÉK: A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75%-a. (2013. évben: 21.375 Ft.) Ha a hadiözvegy a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadiözvegyi járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor pénzellátása havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

5

6. HADIÁRVA JÁRADÉKA: A hadiárvát, amennyiben a) tizenhatodik életévét nem töltötte be, vagy b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig, c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte. esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a (2013. évben: 8.550 Ft)

7. HADIGONDOZOTT CSALÁDTAG JÁRADÉKA: A hadigondozott családtagot havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az egyéb ellátásáról függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30%-a (2013. évben. 8.550 Ft) Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat külön-külön megilleti. 8. TEMETÉSI HOZZÁJÁRULÁS: A járadékban részesült hadirokkant halála esetén –ha a temetés nem közköltségen történt- temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. A temetési hozzájárulás mértéke a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető járadék 200%-a, azaz 88.350 Ft. A temetési hozzájárulást az elhunyt hadirokkant lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg a bemutatott eredeti temetési számla alapján. A temetési számlára a járási hivatal a kifizetett összeget rávezeti. 9. TÉRÍTÉSMENTES GYÓGYÁSZATI ELLÁTÁS: A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg: a) orvosi alapellátás (gyógykezelés) b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások) c) fogászati alapellátás d) szociális intézményi ellátás. Szociális intézményi ellátás keretében a hadirokkantat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59§-85§-ában meghatározott ellátás illeti meg. (falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, nappali ellátás,) Az ellátás ellenértékét a Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti az ellátást nyújtó szervnek, illetve fenntartójának. Térítési díjként az intézményi térítési díj számolható el.

6

10. GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ELLÁTÁS: A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására, és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőkre (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz), amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. A hadirokkant térítésmentes segédeszközzel való ellátását a járási hivatal által megküldött határozat alapján –a Közalapítvány Hadirokkant Irodája végzi.

Változás bekövetkezése esetén bejelentési kötelezettség: A hadigondozott a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kihatós változást nyolc napon belül köteles a hadigondozási hatóságnak bejelenteni. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése: Ha az egyösszegű térítést a hadigondozott, illetve a hadiárva, a volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag rosszhiszeműségének következményeként jogosulatlanul fizették ki, a felvett összeget a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybe vevő a folyósító szerv részére köteles visszafizetni. Nyomtatványok elérhetősége:az egyösszegű térítés megállapítása iránti igényt a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994.(VIII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Új hadigondozási igény bejelentésekor a Korm. rendelet 4. mellékletét ki kell tölteni és a kérelemhez csatolni. A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

Nyíregyháza,

Kossuth

tér

1.

Ügyfélcentrum

23.

számú

ablaknál,

valamint

a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon. Szükséges iratok: új hadigondozás iránti kérelem esetén a kérelmezőnek a Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt formanyomtatványon nyilatkoznia kell arról, hogy ugyanazon hátrány miatt részesül-e nemzeti gondozásban. A hadigondozás iránti kérelem határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. A hadigondozásba vétellel egyidejűleg a járási hivatal a Korm. rendelet 6. melléklete szerint hadigondozási igazolványt állít ki. Az egyösszegű térítésre vonatkozó jogosultságot közokirattal kell bizonyítani. Amennyiben ezeket a tényeket közokirattal a kérelmező igazolni nem tudja, úgy a járási hivatal hivatalból megkeresi a nyugdíjfolyósító szervet – a kérelmező korabeli adatainak pontos feltüntetésével – a pénzellátás 1944. december 22-ét követő megszüntetésének (szüneteltetésének) bizonyítására. Folyósítási szabályok:A járadék új megállapítás esetén az igény érvényesítését követő hónap 1. naptól jár. A járadékot havonta kell folyósítani. A járadék összegének megváltozása esetén a magasabb összegű járadékot az igény megnyílását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

7 A járási hivatal az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az egyéb pénzellátásokra való jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt. A hadigondozotti járadékot, valamint a temetési hozzájárulást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugdíjjal egyidejűleg folyósítja, de a nyugdíjtól elkülönülten kezeli. Fel nem vett, vagy tévesen kifizetett járadék: ha a hadigondozott a részére megállapított és folyósított járadékot önhibájából nem vette fel, visszamenőleges igénye 1 év elteltével elévül.

HADIGONDOZOTTAK KEDVEZMÉNYEI: Közlekedési kedvezmény: A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket. Ha a hadirokkant bármely fogyatkozása miatt az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján kísérőre szorul, a kísérőt is megilleti a térítésmentes utazási kedvezmény. A mozgáskorlátozott személyeket megillető támogatások során – azonos feltételek fennállása esetén –a hadirokkantat előnyben kell részesíteni.

Mentesség a helypénz megfizetése alól: A hadirokkant és a hadiözvegy a vásárcsarnokokban és a piacokon a helypénz megfizetése nélkül árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit.

Eljárási költségek:a hadigondozotti jogosultságok illetékmentes. Hol intézzem el? A

kérelmet


Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen az ügyfélcentrum 23. ablakánál, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani.

Ügyintézési határidő: 30 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama,

8 a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: -

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

-

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994.(VIII.31.) Korm. rendelet

-

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

-

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához (4400Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) kell benyújtani.


Ügytípus megnevezése: IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: 1. Bacskainé Riegel Enikő

42/599-610

2. Bakti Jánosné

42/599-613

3. Bucskó Éva

42/599-612


42/599-613


42/599-610

6. Fülöp Gyöngyi

42/599-613

7. Gubányi Mihály

42/599-612

8. Harman Enikő

42/599-610


42/599-611


42/599-611


42/599-612


42/599-611


42/599-610

14. Szilágyi Ilona

42/599-611

15. Tári Levente

42/508-437

16. Vida Szilvia

42/599-619

Ügyfélfogadás rendje: hétfő – csütörtök 8.00-16.30-ig, péntek 8.00 -14.00-ig Ügytípus rövid leírása: Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt

2 1. a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, (azaz 2013. évben a 22.800 Ft-ot) 2. egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (azaz 2013. évben 27.075 Ft-ot) 3. az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át ( azaz 2013. évben a 37.050 Ft-ot). Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy: -

előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,

-

3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.

A jogosultságot megállapító szerv a jogosultság fennállását kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja. Időskorúak járadékának összege: a)

Jövedelemmel nem rendelkező 1. pont szerinti jogosult esetén az időskorúak járadékának öszszege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, azaz 2013. évben 22.800 Ft. Jövedelemmel nem rendelkező 2. pont szerinti jogosult esetén az

időskorúak járadékának

összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, azaz 2013. évben 27.075 Ft. Jövedelemmel nem rendelkező 3. pont szerint jogosult esetén az időskorúak járadékának összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a, azaz 2013. évben 37.050 Ft. b) Jövedelemmel rendelkező jogosult estén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. Ha az így számított támogatás összege az ezer forintot nem éri el, akkor a jogosult részére legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. Változás bekövetkezése esetén bejelentési kötelezettség: A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító járási hivatalt. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére.

3

Nyomtatványok elérhetősége:az időskorúak járadéka megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Pr.) 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KormányhivatalNyíregyházi Járási Hivatal

4400

Nyíregyháza,

Kossuth

tér

1.

Ügyfélcentrum

23.

ablaknál,

valamint

a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon Szükséges iratok: A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. A kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. Eljárási költségek:a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes. Hol intézzem el? A

kérelmet


Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani. Ügyintézési határidő: 30 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: -


4 -


-


Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KormányhivatalNyíregyházi Járási Hivatalnál 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. kell benyújtani.

HIVATALBÓL TÖRTÉNŐ IDŐSKORUAK JÁRADÉKÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA: Az aktív korúak ellátásra való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő 5 napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap. A hivatalból indult eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a hatóság – a döntéshez szükséges adatok beszerzése érdekében – az ügyfél számára megküldi a Pr. 2/A. számú melléklet szerinti formanyomtatványt. Az ügyfél a formanyomtatványt a kézbesítéstől számított 15 napon belül küldheti meg a járási hivatalnak. A határidő jogvesztő! Amennyiben a fenti határidőt elmulasztja, úgy a járási hivatal az eljárást megszünteti. HAJLÉKTALAN SZEMÉLY RÉSZÉRE IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA: A jogosultsági feltételek fennállása esetén a hajléktalan személy részére időskorúak járadékára való jogosultságot állapít meg a járási hivatal. A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal kijelölt kerületi hivatalával. A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról nyilvántartást vezet, és gondoskodik a hajléktalan személy által meghatározott , határozatban foglalt címről történő folyósításról. Ha a hajléktalan személy az időskorúak járadékát három hónapon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti, és az erről szóló végzését a járadékot megállapító járási hivatallal közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. 2013. április 30. Dr. Andrási Beáta sk. Hatósági Osztályvezető

Ügytípus megnevezése: KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: 1. Bacskainé Riegel Enikő

42/599-610

2. Bakti Jánosné

42/599-613

3. Bucskó Éva

42/599-612


42/599-613


42/599-610

6. Fülöp Gyöngyi

42/599-613

7. Gubányi Mihály

42/599-612

8. Harman Enikő

42/599-610


42/599-611


42/599-611


42/599-612


42/599-611


42/599-610

14. Szilágyi Ilona

42/599-611

15. Tári Levente

42/508-437

16. Vida Szilvia

42/599-619

Ügyfélfogadás rendje: hétfő – csütörtök 8.00-16.30-ig, péntek 8.00 -14.00-ig Ügytípus rövid leírása: A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. I.

ALANYI JOGCÍMEN JOGOSULT KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA

a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú,

2 b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, d) e) a központi szociális segélyben részesülő, f)

a rokkantsági járadékos,

g) az, aki ga) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, gb)

a megváltozott

munkaképességű

személyek

ellátásairól

és

egyes

törvények

módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30.§ (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, gc) rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) vagy gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították, gd) az Mmtv. 31.§-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott, h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

II. NORMATÍV JOGCÍMEN JOGOSULT KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át ( 2013. évben 2850 Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2013. évben: 28500 Ft-ot) , egyedül élő esetén 150%-át (2013. évben: 42.750 Ft-ot). Az alanyi és normatív közgyógyellátásról való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre kell megállapítani. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartam alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. Az egyéni gyógyszerkeret megállapításához a járási hivatal beszerzi a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási szerve szakhatósági állásfoglalását. A szakhatóság állásfoglalását a megkeresésétől számított 15 napon belül (meghosszabbítható) adja meg.

3 A járási hivatal 8 napon belül dönt a közgyógyellátásra való jogosultságról, a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról, valamint a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve a szakhatósági állásfoglalás alapján az egyéni gyógyszerkeret összegét. Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára. Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt hatályát veszti, ha a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy a jogosult meghalt. Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel. Változás bekövetkezése esetén bejelentési kötelezettség: A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító járási hivatalt. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. Nyomtatványok elérhetősége. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Pr.) 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Ügyfélcentrum 23. ablakában, valamint a www.kormanyhivatal.hu/szabolcsszatmar-bereg oldalon e tájékoztató mellékleteként a dokumentum végén. Szükséges iratok: A kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a Pr. 10. számú melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást. Az igazolást – a beteg szignóját követően – zárt borítékban a kérelmező nevének és TAJ számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. Az alanyi közgyógyellátás esetén a I. c)-h) pontokban foglaltak fennállását igazoló dokumentumot csatolni kell a kérelemhez.

4 Normatív közgyógyellátás esetén: a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. Eljárási költségek:a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes. Hol intézzem el? A

kérelmet


Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen (Nyíregyháza Kossuth tér 1. Ügyfélcentrum), illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal címére lehet benyújtani. Ügyintézési határidő: A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül a háziorvosi igazolást megküldi az egészségbiztosítási szervnek a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránt. A szakhatósági állásfoglalást 15 napon belül kell megküldeni. A közgyógyellátásra való jogosultságról a szakhatósági állásfoglalást követő 8 napon belül kell dönteni. Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: -


-


-


5

Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani.


1. számú kérelem nyomtatvány melléklet a következő oldalon:

6

Telefonszám: 42/599-612

K É R E L E M A KÖZGYÓGYELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

1. A KÉRELMEZŐ SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ ADATOK: 1.1. Neve: ……………………………………………………………………………………………………… 1.2. születési neve:…………………………………………………………………………………................... 1.3. Anyja neve: ……………………………………………………………………………………………… 1.4. születési hely, ideje (év, hó, nap): ………………………………………………………………………… 1.5 Lakóhely: ………………………………………………………………………………………………….. 1.6. Tartózkodási hely: ………………………………………………………………………………………… 1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ………………………………Családi állapota:…………..……… 1.8 Telefonszám (nem kötelező megadni): ……………………Állampolgársága………………...…………...

Jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatai: (Abban az esetben kell a törvényes képviselőnek kitöltenie, ha a kérelmező kiskorú vagy gondnokolt)

Név: …………………………………………………………………………………………..……………….. Anyja neve: ………………………………………………………………………………….………………… Szül. helye, ideje: ……………………………………………………………………………………………… Az Szt. 3.§. (3) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcíme, hozzátartozó esetén rokoni kapcsolata: …………………………………………………………

7

2. A MEGÁLLAPÍTÁS JOGCÍMÉRE ÉS A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEKRE VONATKOZÓ ADATOK Kérjük, a közgyógyellátás jogcímére vonatkozóan a megfelelő alpontot [2.1., 2.2. vagy 2.3. alpont] szíveskedjen megjelölni!

2.1. � Alanyi [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását,

2.1.1. bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, átmeneti gondozott, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú személyre tekintettel; vagy

2.1.2. mert az alábbi ellátások valamelyikében részesülök: (kérjük X-szel külön is jelölje be, hogy melyik ellátásban részesül!) 2.1.2.1. � egészségkárosodásra tekintettel nyújtott rendszeres szociális segély 2.1.2.2. � hadigondozotti pénzellátás 2.1.2.3. � nemzeti gondozotti pénzellátás 2.1.2.4. � központi szociális segély 2.1.2.5. � rokkantsági járadék 2.1.2.6. � rokkantsági ellátás 2.1.2.7. � öregségi nyugellátás (ha a nyugdíj megállapítását megelőzően I. vagy II. csoportú rokkantsági nyugellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesült) 2.1.2.8. � magasabb összegű családi pótlék (akkor is, ha abban nem a kérelmező részesül, de azt a kérelmezőre tekintettel folyósítják)

2.1.3. Jelölje aláhúzással, ha csatolta:

2.1.3.1. az intézményi elhelyezést vagy nevelésbe vételt igazoló iratot; (ellenkező esetben adja meg a kiskorú személy gondozásba/nevelésbe vételét elrendelő gyámhivatal megnevezését és címét: ....................................................................................................................................................................... ....... ....................................................................................................................................................................... ..... )

8 2.1.3.2. a nyugdíjfolyósító szerv igazolását vagy határozatát - a hadigondozotti pénzellátás, - a nemzeti gondozotti ellátás, - a központi szociális segély, - a rokkantsági járadék, - a rokkantsági ellátás, - a korábbi I. vagy II. csoportú rokkantsági nyugellátás vagy rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként való folyósításáról;

[Ha Ön a fentiekben megjelölt ellátás folyósítását nem igazolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető (a megjelölt ellátást folyósító) szerv megnevezése és címe, az ellátás folyósítási száma: ....................................................................................................................................................................... ....... ....................................................................................................................................................................... ..... ]

2.1.3.3. a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságának igazolását vagy határozatát a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról. [Ha Ön a fentiekben megjelölt ellátás folyósítását nem igazolta, a hivatal által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető (a megjelölt ellátást folyósító) szerv megnevezése és címe, az ellátás folyósítási száma: ....................................................................................................................................................................... ....... ....................................................................................................................................................................... ..... ]

2.2. � Normatív [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (2) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását, jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel. (Ez esetben ki kell tölteni a 3. pontban szereplő, a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot!)

9 2.3. � Méltányossági [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdése szerinti] jogcímen kérem a közgyógyellátás megállapítását jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel. (Ez esetben ki kell tölteni a 3. pontban szereplő, a közeli hozzátartozókra vonatkozó adatokat, valamint a jövedelemnyilatkozatot!)

3. A KÖZELI HOZZÁTARTOZÓKRA ÉS JÖVEDELMÜKRE VONATKOZÓ ADATOK 3.1. A kérelmező családi körülménye: 3.1.1. □ egyedülélő 3.1.2. □ nem egyedül élő 3.2. A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók adatai 3.2.1. A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók száma: ......... fő.

közeli hozzátartozó neve (születési neve)

családi kapcsolat megnevezése

születési helye, év, hónap, nap

megjegyzés*

*Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha – a 20 évesnél fiatalabb gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik,

10 – életkortól függetlenül a gyermek tartós betegségének vagy fogyatékosságának fennállását, amennyiben ez az állapot a gyermek 25.életévének betöltését megelőzően is fennállt.

3.3 Jövedelemi adatok

A kérelmező, valamint a családban élő közeli hozzátartozóinak a havi jövedelme forintban:

A jövedelem típusa

Kérelmező jövedelme

Házastárs/élettárs jövedelme

A családban élő további közeli hozzátartozó(k) jövedelme

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 2. Táppénz, gyermekgondozási támogatások 3. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátások 4. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 5. Egyéb jövedelem 6. Összes jövedelem 4. NYILATKOZATOK 4.1. A 2.1. alpont szerinti alanyi jogcím esetén nyilatkozom arról, hogy krónikus betegségre tekintettel 4.1.1. � kérem

11 4.1.2. � nem kérem az egyéni gyógyszerkeret megállapítását. (Kérjük X-szel jelölje be a megfelelő választ!)

4.2. A közgyógyellátási igazolvány átvételére vonatkozó nyilatkozat (Kérjük X-szel jelölje be a megfelelő választ!): 4.2.1. � A közgyógyellátási igazolvány kézbesítését postai úton: ……………………………………………….… címre kérem. 4.2.2. � A közgyógyellátási igazolványt ……………………………………………. fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél személyesen veszem át.

4.3. Kijelentem, hogy 4.3.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek. (A megfelelő rész aláhúzandó!) 4.3.2. a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. (* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.) 4.4 Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján ellenőrizheti. 4.5. Kijelentem, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesítem az ellátást megállapító szervet.

4.6. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához, továbbá a közgyógyellátási nyilvántartásban szereplő adatoknak a közgyógyellátás információs rendszerében történő felhasználásához.

Kelt: ………………,20 ………………………………

…………………………………… kérelmező aláírása

…………….…………………………………. kérelmező házastársának/élettársának aláírása

12 TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ

Kérjük, szíveskedjen pontosan és olvashatóan kitölteni a kérelmezőlapot továbbá a pontos adategyeztetés érdekében a kérelmező személyi igazolványát, lakcím kártyáját, TAJ kártyáját bemutatni szíveskedjenek. 5.1. A kérelem benyújtásának lehetőségei: 5.1.1. Az alanyi és a normatív jogcímen megállapítható közgyógyellátást a kérelmező azon lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtania ahol életvitelszerűen tartózkodik. A kérelem 2013. október 1jétől a kormányablaknál is előterjeszthető, ebben az esetben a kormányablak továbbítja a benyújtott kérelmet a járási hivatal felé. 5.1.2. A méltányossági jogcímen megállapítható közgyógyellátást a kérelmező azon lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell benyújtania, ahol életvitelszerűen tartózkodik. FIGYELEM! Méltányossági jogcímen a közgyógyellátás kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult az ellátásra! 5.2. A jövedelmi adatok kitöltéséhez 5.2.1. Abban az esetben, ha a kérelmező a közgyógyellátást jövedelmi helyzetére és magas gyógyszerköltségére tekintettel kéri, a jogosultság megállapításához szükséges az egy családban élő közeli hozzátartozók jövedelmének vizsgálata. 5.2.2. Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. 5.2.3.

Család:

egy

lakásban

vagy

személyes

gondoskodást

nyújtó

bentlakásos

szociális,

gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. 5.2.4. Közeli hozzátartozónak számít: a) a házastárs, az élettárs; b) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; c) az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki ca) húszévesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik, cb) huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, cc) huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, cd) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. 5.2.5. A kérelem elbírálásához szükségesek a tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolások. Amennyiben a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a kérelmező nem igazolja, úgy a hivatal adatszolgáltatás iránti kérelemmel a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt megkeresi.

13

5.2.6.

A

megváltozott

munkaképességgel,

rokkantsággal

összefüggő,

alanyi

jogcímen

közgyógyellátásra jogosító ellátások: 5.2.6.1. rokkantsági ellátás, annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az esetében, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 30%, 5.2.6.2. öregségi nyugellátás, a 2011. december 31-én I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetében, 5.2.6.3. rokkantsági ellátás, annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az esetében, aki 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult (legalább 80%-os mértékű az egészségkárosodása), 5.2.6.4. öregségi nyugellátás, annak a személynek az esetében, aki a nyugdíj megállapítását megelőzően rokkantsági ellátásban részesült és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkant volt, vagy új belépőként legfeljebb 30%-os egészségi állapotára tekintettel részesült az ellátásban. 5.2.7. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. 5.2.7.1. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 5.2.7.2. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. 5.2.7.3. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. 5.2.7.4. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. 5.2.7.5. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. 5.2.7.6. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi

14 ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. 5.2.7.7. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. 5.2.7.8. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 5.2.7.9. A havi jövedelem kiszámításakor – rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt, – nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni. 5.2.8. Jövedelem típusai 5.2.8.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági

szolgálatok

hivatásos

és

szerződéses

szolgálati

jogviszonyában

folytatott

munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. 5.2.8.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 5.2.8.3.

Táppénz,

gyermekgondozási

támogatások:

táppénz,

terhességi-gyermekágyi

segély,

gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5.2.8.4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5.2.8.5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 5.2.8.6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. 5.2.9. A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.”

15

IGAZOLÁS Alulírott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala képviseletében igazolom, hogy …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………..………………………….. szám alatti lakos közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmét és előírt mellékleteit átvettem, egyben tájékoztatom, hogy a kérelem elbírálására irányuló eljárást megindítottam. Nyíregyháza, 20………………………….. ………………………………………… p.h.

ügyintéző

16

VÁLTOZÁST BEJELENTŐ LAP* (KÖZGYÓGYELLÁTÁS)

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény 9.§ban előírtaknak megfelelően bejelentem, hogy (név) …………………….…………… (sz. idő) ……………..…………………. ……………………….. (lakóhelye) …………………………………………………………….. lakos

(TAJ-száma) szám alatti

……………. év ……….. hónap …………. napjától * lakcímem megváltozott, új lakóhelyem címe: ……………………………………..…………………………….….. tartózkodási helyem: ………………………………………………………………………. =================================================================== b)* ● családi állapotomban változást történt: …………………………………………….. * ● névváltozás történt, új nevem: ……………………………………………...……… -------------------------------------------------------------------------------------------------------------c)* ■ a közgyógyellátásra jogosult, (név) ………………..………………..………………… (sz. idő: ………………., TAJ szám:………….…….) ….év ………..…….. hó ……. napján elhunyt -------------------------------------------------------------------------------------------------------------d)* ■ jogosultságom megszűnt o jogcímvesztettség miatt: - emelt összegű családi pótlékra - rokkantsági járadékra - egészségkárosodásra tekintettel nyújtott rendszeres szociális segélyre - hadigondozotti, nemzeti gondozotti pénzellátásra

17 - központi szociális segélyre - rokkantsági ellátásra 20……………….. napjától nem vagyok jogosult.

o

jövedelmi viszonyaimban változás történt

o

egyéb:

…………………………………………………………………………

……………….., 20…..……………………… ….………………………………………………. bejelentő aláírása, lakcíme

/*A kívánt rész kitöltendő, a változás tényéről szóló dokumentum(ok) fénymásolatát szíveskedjen bejelentéséhez mellékelni !/

18

19

VÁLTOZÁST BEJELENTŐ LAP* - KÖZGYÓGYELLÁTÁSHOZ – Egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatához

(név)

…………………….……………

(sz.

idő)

……………..………………….

(TAJ-száma)

…………………… (lakóhelye) …………………………………………………………….. szám alatti lakos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény. 50/B.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kérem

egyéni gyógyszerkeretem év közbeni felülvizsgálatát, mivel a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következett be, melynek következtében havi rendszeres kiadásom a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1.000.-Ft-tal megváltozott.

(A jogosultság lejártát megelőző 3 hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni!)

Tisztelt közgyógyellátott!

A fenti kérelemhez csatolni szükséges: - a háziorvos külön igazolását arra vonatkozólag, hogy a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltség legalább 1.000,-Ft-tal megváltozott, - a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló házi orvosi igazolást (ez szerepel a zárt borítékban). Tájékoztatom, hogy a felülvizsgálat során az egyén gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000,-forintot eléri.

………………,20………………………

20

….………………………………………………. kérelmező aláírása, lakcíme

Ügytípus megnevezése: TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: Ferkó György 42/508-437 Lőrincz Istvánné 42/508-437 Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30-ig, pénteken 8.00-14.00-ig Ügytípus rövid leírása: A törvény szerint temetkezési szolgáltatási tevékenység: - a temetésfelvétel, az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése, - a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, - a ravatalozás, - a búcsúztatás, - sírhelynyitás és visszahantolás, - a sírba helyezés, - a halottszállítás, - a hamvasztás és az urnakiadás, - az urnaelhelyezés, - a hamvak szórása, - az exhumálás, - az újratemetés. A

temetkezési

szolgáltatási

tevékenységek

teljeskörűen

vagy

önállóan

is

végezhetők.

A temetkezési szolgáltatási tevékenység kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.

2 A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely területén kívül a temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való előkészítését és a temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt hűtését,

a

halottszállító

jármű

tárolását

csak

engedélyezett

telephelyen

végezheti.

A temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható. A temetkezési szolgáltatási tevékenység annak engedélyezhető: - aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól

eltiltás

hatálya

alatt

és

ezt

hatósági

bizonyítvánnyal

igazolja,

- aki igazolja, hogy rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet

nem

veszélyeztető

telephellyel

- aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, azaz a temetkezési szolgáltatást végző egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja egészségügyi intézményben nem orvos, nem egészségügyi feladatot ellátó alkalmazott, vezetői megbízású alkalmazott és mindezekaPtk 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója ugyanabban a megyében nem folytat temetkezési szolgáltatási tevékenységet egyéni vállalkozóként

egyéni

cég

tagjaként,

vagy

gazdasági

társaság

vezető

tisztségviselőjeként,

alkalmazottjaként. - akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az

ott

meghatározott

egyéb

feltételeknek,

és

ezt

megfelelően

igazolja

- aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét. A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő:ha az egyéni cég, a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, és igazolja és vállalja, hogy a kormányrendeletben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik, amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybe vevők olyan kártérítési igényének közvetlen kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott. A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor 200 ezer Ft. A

járási

hivatal

a

döntése

előtt

köteles

meggyőződni

arról,

hogy

- a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése végezhető-e; -

a

telephely

a

48.

§

(2)

bekezdésében

foglaltak

szerint

az

elhunyt

temetésre

való

előkészítésére,hűtésére, megfelel-e. A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartástvezet.A temetkezési szolgáltató telephelyén folytatott tevékenység megváltoztatása esetén a szolgáltató a megváltozott temetkezési szolgáltatást kizárólag a módosított tevékenység megkezdése előtt kiadott temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nyújthatja.

3 A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési

szolgáltatási

tevékenységet

kizáró

foglalkozástól

eltiltás

hatálya

alatt.

A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedélyt visszavonja, ha megállapítja, hogy kiadásának feltételei már nem állnak fenn. A hatóság a temetkezési szolgáltatást legfeljebb 90 napig felfüggeszti vagy korlátozza, ha azt állapítja meg,

hogy

a

telephely

az

engedély

alapját

képező

feltételeknek

nem

felel

meg.

Ha a temetkezési szolgáltató a felfüggesztés, illetve korlátozás időtartama alatt az engedélyben foglalt feltételeket nem teremti meg, a hatóság az engedélyt visszavonja.

Nyomtatványok elérhetősége. Jogszabállyal rendszeresített formanyomtatvány nincs. A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kelljelölni: - a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, illetve telephelyek címét, használata jogcímét, - az adott telephely tekintetében az ott folytatni kívánt temetkezési szolgáltatási, illetve az azzal összefüggő hűtésre, illetőleg a halottszállító jármű tárolására vonatkozó tevékenységet és a Ttv. 30. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy tevékenységüket

milyen

jogviszonyban

látják

el

A kérelemhez csatolni kell: - a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, - más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot, továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt tevékenységek tekintetében hozzájárul, -

a

megfelelő

pénzügyi

teljesítőképesség,

(vagy

dokumentumokat

hozzájáruló

vagyoni

biztosíték

nyilatkozatot

rendelkezésre

az

állását

adatok

igazoló

beszerzéséhez)

-

a Vhr. 59. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személyek szakképesítésének igazolását és,

-

a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele

-

a

Ttv.

és

az

30.

§

eljárási

(2) igazgatási

a)

szemben összeférhetetlenség

pontjában

meghatározott

szolgáltatási

díj

nem

hatósági

befizetését

áll fenn,

bizonyítványt,

igazoló

okiratot

Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni: -

a

szociális

helyiségek

biztosításának

módját,

- a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatást,

zaj-,

bűzártalmat,

tűz-

és

robbanásveszélyt,

- a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre veszélyes anyag az

megnevezését, ivóvízellátás,

a

gyűjtésének, szennyvízgyűjtés

kezelésének módját

és

a

módját,

valamint

szennyvíz-elhelyezést

is.

4 A szennyvízgyűjtés és -elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik. Eljárási költségek:az eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles, az első fokú eljárásért 15.000.-Ft díjat kell fizetni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal számlaszámára. (28/2009. (X.29.) ÖM. r.) Hol intézzem el? A

kérelmet


Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani. Ügyintézési határidő: 30 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLII. törvény, valamint e törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) kormányrendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény A temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

5 Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjköteles, 20.000.-Ft, mely fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani.


Ügytípus megnevezése: GÁZ-, ILLETVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KÉRELMÉRE FELHASZNÁLÁSI HELYRE TÖRTÉNŐ BEJUTÁS ENGEDÉLYEZÉSE Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Ügyintéző neve, elérhetősége: Ferkó György 42/508-437 Fazekas Judit 42/508-437 Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30-ig, pénteken 8.00-14.00-ig Ügytípus rövid leírása: Gázszolgáltató kérelmére: A 2008. évi XL. törvény (GET.) 16.§ (3) bekezdése szerint a földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja: a)a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét, b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztést, c)a felhasználói berendezés ellenőrzését. (4) A járási hivatal határozatában a)a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének, b) a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. Távhőszolgáltató kérelmére: A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: távhő törvény) 49. § (2) bekezdés e) pontja alapján: „A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg.” A távhő törvény 51. § (8) bekezdése alapján: „A járási hivatal elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé: a) a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését, b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve

2 c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.” (9) A járási hivatal a (8) bekezdés szerinti határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság a Ket. szerint köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésére álló bizonyítékok, akkor bizonyítási eljárást folytat le. A szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a felhasználási helyre történő bejutását akadályozta vagy meghiúsította a fogyasztó, továbbá a felhasználó, kötelezett személyét egyértelműen és azonosítható módon szükséges kérelmében megjelölni. Formanyomtatvány a kérelem előterjesztésére nincs. Végrehajtási eljárás a szolgáltató igazolt, erre irányuló kifejezett kérelmére folytatható le, mely során eljárási bírság szabható ki a kötelezettség felróható megszegése esetén vagy a rendőrség közreműködése is igénybe vehető. (Ket. 134.§-136.§) Eljárási költségek: az első fokú eljárásért 3.000.-Ft eljárási illetéket fizet a kérelmező a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett illeték

bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási

megbízáson, mely a járási hivatalnál igényelhető. Hol intézzem el? A

kérelmet


Megyei

Kormányhivatal

Nyíregyházi

Járási

Hivatalánál

személyesen, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani. Ügyintézési határidő: 30 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

3

Kapcsolódó jogszabályok: A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Jogorvoslat: A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés eljárási illetékköteles, határozat elleni fellebbezés illetéke 5.000.-Ft, végzés elleni fellebbezés illetéke 3000Ft, mely fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani.


Ügytípus megnevezése: SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Hatósági Osztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Tel.: 42/599-372 E-mail: [email protected] Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó Ügyintéző neve, elérhetősége: Tóth Krisztina

42/599-372

Dr. Major Gabriella

42/599-372

Menyhárt Rita

42/599-372

Dr. Mátrai Zsoltné

42/599-372

Béda Zsuzsanna

42/599-372

Forgács Ferenc

42/599-372

Pólik Renáta

42/599-372

Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30-ig, pénteken 8.00-14.00-ig Ügytípus rövid leírása: Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

Az

a

tevékenység

vagy

mulasztás

veszélyes

a

társadalomra,

amely

a

bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli. (Szabs.tv. 1. §) Hatáskör, illetékesség Az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó egyes szabálysértéseket –a bíróság, rendőrség, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe utaltak kivételével- a Szabs. tv. ötödik része tartalmazza.

2 Az általános szabálysértési hatóság leggyakrabban koldulás, közerkölcs megsértése, veszélyeztetés kutyával, csendháborítás, köztisztasági, valamint az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése szabálysértések miatt folytat eljárást.

A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. Az általános szabálysértési hatóság a megyei kormányhivatal járási hivatala. (Szabs.tv. 38.§, 40.§) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala általános szabálysértési hatósági hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: -

személyazonosság igazolására alkalmas okmány (a

lakcím

igazolására

is

alkalmas,

érvényes

személyazonosító

igazolvány,

vagy

lakcímigazolvány és személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy 2001. január 1-jét követően kiállított -kártya formátumú- vezetői engedély); -

bizonyítási eszközök (pl.: okirat, tárgyi bizonyítási eszköz);

-

az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében a szabálysértési eljárás - a becsületsértés szabálysértés kivételével – illetékmentes;

-

a becsületsértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint;

-

a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésének halasztására, vagy részletekben történő megfizetésére előterjesztett kérelem 3000 forint értékben illetékköteles.

A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg. A feljelentést szóban vagy írásban lehet megtenni. (jogszabállyal rendszeresített formanyomtatvány nincs, kitöltési segédlet az 1.sz. melléklet) A feljelentésnek - legalább - tartalmaznia kell: -

a feljelentett cselekmény helyének és idejének,

-

az elkövetés körülményeinek a leírását,

-

a bizonyítási eszközök megjelölését,

továbbá, ha az eljárás alá vont személy ismert, a személyi adatait.

(Szabs.tv. 78. §)

A hatóság a feljelentés iktatását követően a Szabálysértési Nyilvántartási Rendszerben ellenőrzi az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletét, valamint rögzíti az eljárás megindulását. Ügyintézési határidő A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz érkezését követő nap. Az ügyintézési határidő meghallgatás nélküli eljárásban 15 nap, egyéb esetben 30 nap.

3 Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolttá teszi, az ügyintézési határidőt a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. (Szabs.tv. 81.§, 84.§) Bizonyítási eljárás A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le, mely során leggyakrabban meghallgatást tart, ezen túlmenően tárgyi bizonyítási eszközt, szakvéleményt szerezhet be, szemlét tarthat, szakértőt rendelhet ki, valamint bizonyítékként használhat fel okiratot. (Szabs. tv.56.§-71.§) Eljárásban résztvevő személyek jogai és kötelességei - Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

(Szabs. tv. 32. §)

- Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

(Szabs. tv. 33. §)

- Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.

(Szabs. tv. 34. §)

- Az eljárás alá vont személy a jogorvoslati jogáról írásban lemondhat.

(Szabs. tv. 35. §)

- A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány. A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.

(Szabs. tv. 36. §)

- Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás. Az eljárás alá vont személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.

(Szabs. tv. 52. §)

Eljárás alá vont személy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, amit mond bizonyítékként felhasználható. Vallomás tétel megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza. Vallomásában mást hamisan nem vádolhat. Arra a szabálysértési cselekményre nézve, amelyre az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadta, hozzá további kérdések nem intézhetők, és nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti az eljárás alá vont személy kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. (Szabs.tv. 71. §) - Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét. A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A sértett - az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését. (Szabs. tv. 54. §)

4 - Az eljárás alá vont személy, valamint a sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselőjük vagy az általuk vagy törvényes képviselőjük által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője, illetve a sértett képviselője) is eljárhat.

(Szabs.tv. 53. §, 55.§)

- A tanú idézésre köteles megjelenni és - ha e törvény másképp nem rendelkezik - vallomást tenni. A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság megtéríti. A tanúvallomást megtagadhatja az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója; magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben; médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben. (Szabs.tv. 59.§, 60.§) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadta. A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.(Szabs. tv. 62. §) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú személyes adatait az ügy irataitól elkülönítve, zártan kezeljék.

(Szabs.tv. 63.§)

- Akit a szabálysértési hatóság eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. Ha az idézett személy a megadott időpontban az idézésnek nem tud eleget tenni, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy mulasztását úgy hozza a hatóság tudomására, hogy az a mulasztás okát még a határnap előtt megismerje és új határnapot tűzhessen ki. Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki vagy önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatását megelőzően engedély nélkül távozik a meghallgatás helyéről, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére kell kötelezni.

(Szabs.tv. 87.§)

- Elővezetés: A szabálysértési hatóság azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság, előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján elő lehet vezetni. Továbbá a szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az eljárás alá vont, illetve helyszíni bírsággal sújtott személynek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a Kormány által rendeletben kijelölt intézményben a megadott határnapon nem jelenik meg. Az eljárás alá vont személy mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtása alól, ha az eljárás alá vont személy vagy más személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja. Az elővezetés költségeit az elővezetett külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles megtéríteni. Az elővezetési költség mértéke kilométerenként 450.- Ft, de legalább 7.000.- Ft. (Szabs.tv. 72. §)

5 - A szabálysértési hatóság által tartott szemlén, a szemle tárgyának birtokosa köteles lehetővé tenni a tárgy, illetve a helyszín megtekintését, megfigyelését.

(Szabs.tv. 70.§)

- A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely tárgyi bizonyítási eszköz, valamint amelynek elkobzását e törvény elrendeli.

(Szabs.tv. 75.§)

- Mulasztás igazolása: Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek, a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az elmulasztott határnaptól (határidő utolsó napjától) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. (Szabs.tv. 85.§)

Szabálysértés által okozott kár megtérítése Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt megállapodik a szabálysértéssel okozott kár összegében és megtérítésének módjában, vagy ha a kár összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható és az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának meghozataláig azt nem térítette meg, a szabálysértési hatóság eljárás alá vont személyt kötelezi annak megtérítésére. Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt a hatóság határozatának meghozataláig megtéríti, azt a büntetés alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként veszi figyelembe a szabálysértési hatóság. A kár értékét a szabálysértési hatóság határozza meg az eljárás adatai alapján. (Szabs.tv. 93. §) A szabálysértés miatt az általános szabálysértési hatóság által alkalmazható Büntetések: - a pénzbírság,

5.000,- Ft –tól 150.000,- Ft-ig

- a közérdekű munka.

6 órától -180 óráig

A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók. Intézkedések: - az elkobzás, - a kitiltás, - a figyelmeztetés. A szabálysértési hatóság büntetés vagy intézkedés alkalmazása során az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban tudja figyelembe venni, amennyiben azok a rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.

(Szabs.tv. 7. §- 23.§)

6 Jogorvoslat Meghallgatás és tényállás tisztázása nélkül hozott felelősséget megállapító döntéssel szemben nincs helye kifogás benyújtásának, azonban az eljárás alá vont személy annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy a szabálysértési hatóság hallgassa meg. (Szabs.tv.102.§-104.§) Panasz A szabálysértési hatóságnak az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, továbbá a feljelentést elutasító, illetve a szabálysértési eljárást megszüntető, valamint a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elbíráló határozatával, illetve intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy panaszt tehet. A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított három, egyéb esetekben nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül a Nyíregyházi Járási Ügyészség Közérdekvédelmi Szakágának (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.) küldi (Szabs.tv. 98.§)

meg. Kifogás

Az érdemi határozattal szemben (bizonyítási eljárás, meghallgatás lefolytatását követően) az eljárás alá vont személy vagy képviselője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. Ha a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg, a kifogás hatósághoz történő beérkezését követő nyolc – a bizonyítási eljárás lefolytatása esetén tizenöt – napon belül az iratokat a kifogás elbírálására megküldi a Nyíregyházi Járásbíróság Polgári Peren Kívüli és Szabálysértési Csoportjának (4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.).

(Szabs.tv. 105.§)

Végrehajtás A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni, -az okozott kár kivételével- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal központosított bevételek beszedése célelszámolási 10044001-00299695-30006009 számlaszámára készpénz-átutalási megbízáson, a döntés számára és „szabálysértés”-re hivatkozással. A bíróság által kiszabott elzárás és pénzbírság, valamint a kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról (a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott kivételével) az elkövető lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű szabálysértési hatóság (járási hivatal) gondoskodik. A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló (jogerőtől számított 30 nap) határidőt követő három munkanapon belül jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél (SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség 4401 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.).

7 Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot a Nyíregyházi Járásbíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot és az okozott kár értékét az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani. Közérdekű munka büntetés kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű munka, illetve annak hátralévő részét szabálysértési elzárásra változtatja át. A pénzbírság, helyszíni bírság elzárásra átváltoztatását követően, az elzárás megkezdése előtt, illetőleg annak tartama alatt is megfizethető, és ez esetben az elkövető az elzárás végrehajtása (további végrehajtása) alól mentesül. A szabálysértési hatóság a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésére a megfizetésre nyitva álló határidőben (jogerőtől számított 30 nap) előterjesztett kérelemre egy alkalommal legfeljebb hat havi halasztást adhat vagy engedélyezheti a pénzbírság, a szabálysértési költség legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem 3000 forint értékben illetékköteles. (Formanyomtatvány nincs.) Az elkövető – beleegyezése esetében képviselője is – méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, illetve mérséklése iránt. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet méltányossági kérelmet. A kérelmet a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig (jogerőtől számított 30 nap), egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni. Elbírálása a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik. A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter akkor gyakorolhat méltányosságot, ha az ügyet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedését követően olyan, az ügy elbírálása során nem ismert körülmény merül fel, amely miatt a jogkövetkezmény végrehajtása az elkövető számára a méltányosság gyakorlása nélkül az e törvényben írtakkal össze nem egyeztethető hátrányt okozna. (Formanyomtatvány nincs.)

(Szabs.tv.139.§-147.§)

Jogszabályok jegyzéke: -

2012. évi II. törvény (Szabs. tv.)

-

22/2012. (IV.13.) BM. r. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról

-

2007. évi XXXVI. tv. a szabálysértési jogsegélyről

-

36/2007. (VII.4.) IRM r. a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvételére, illetve átadására jogosult központi hatóság kijelöléséről és a formanyomtatvány tanúsítványról

8 -

21/2012. (IV.13.) BM r. a szabálysértési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájáról, módjáról és rendjéről, a szabálysértési nyilvántartó szerv által teljesített adatközlés rendjéről, valamint az egyes szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatokra tekintettel kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási rendjéről

-

17/2012. (IV.5.) BM. r. a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

-

42/2012. (III.20.) Korm. r. a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelölé-

-

14/2008. (VI.27.) IRM r. a tanúk költségtérítéséről

-

35/2008. (XII.31.) IRM-PM er. az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs

séről

alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól -

2000. évi XIII. tv. az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról

-

1990. évi XIII. tv. az illetékekről

-

1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről

-

2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről

-

335/2012. (XII.4.) Korm. r. a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről


Okmányirodai Osztály Adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásból A közúti közlekedési nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV törvény (továbbiakban: Kknyt.) alapján

A nyilvántartásból egyéni és csoportos adatszolgáltatás a nyilvántartótól igényelhető. (Kknyt. 16. § (1)) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV törvény határozza meg. (Kknyt 16. § (1)) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3)-(4) bekezdése állapítja meg. (lakóhely, tartózkodási hely, székhely, telephely szerinti illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre), egy vezetői engedélyre, egy, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára (a továbbiakban: parkolási igazolvány), egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése. Magánszemélyek és jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kérhetnek adatszolgáltatást a jogszabályi feltételek teljesülése esetén, jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében. A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: a kérelmező (képviselője) nevét, lakcímét, székhelyét (telephelyét) milyen adatok közlését kéri az adatok felhasználásának célját és jogalapját engedély- és a parkolási igazolvány nyilvántartásból kért adatok esetén a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult természetes személyazonosító adatait 1

járműnyilvántartásból kért tulajdonosi (üzembentartói) név- és címadatok esetén a jármű alvázszámát vagy a forgalmi rendszámát és gyártmány megnevezését A kérelemhez csatolandó iratok: az adatfelhasználás célját és jogalapját igazoló okirat a kérelmező képviseleti jogosultságának igazolását, amennyiben más nevében jár el Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében: 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy - ha az ügyfél nem kívánja, hogy azt a hatóság szerezze be - a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonatot vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolatát közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintát, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot (Kknyt 22. §) A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizesse. Egyedi azonosító (pl.: forgalmi rendszám, alvázszám alapján) alapján egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: 550 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft (54/1999. (XII. 25.) BM rendelet) Ügyintézési határidő Belföldi jogsegély esetében: 15 vagy 8 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható Egyedi esetében: 30 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható Kiskorú ügyfél esetében: az ügyet soron kívül kell elintézni, mely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható (Ket. 33. §) Adatszolgáltatás A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók a járműtulajdonosról (üzembentartóról) a) természetes személyazonosító adatát, b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét, c) állampolgárságát (hontalanságát), d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet da) megnevezését, db) székhelyének (telephelyének) címét, dc) cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számát. (Kknyt. 9. §) Jogszabályok jegyzéke: 2

-

Kknyt

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv.

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

-

54/1999.

(XII.

25.)

BM

rendelet

a

közúti

közlekedési

nyilvántartásból

teljesített

adatszolgáltatás díjáról -

218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

3

Okmányirodai Osztály Adatszolgáltatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 évi LXVI. törvény (továbbiakban: Nytv.) alapján

A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak. (Nytv 17. § (1)) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 évi LXVI. törvény határozza meg. (Nytv 18. § (1)) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3)-(4) bekezdése állapítja meg. (személy lakóhely- tartózkodási hely szerinti illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: a kérelmező adatait (nevét, lakcímét, székhelyét, telephelyét, egyéb elérhetőségét: telefonszámát) a keresett személy azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait: o nevét o születési helyét és idejét o anyja nevét vagy 1

o nevét o a kérelmező által ismert lakcímét (településnév, közterület elnevezés, házszám) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kapcsolat felvételi formák közül melyik teljesítését igényli: o írásos hozzájárulás beszerzése vagy o az értesítést illetve üzenettovábbítást Amennyiben az értesítés / üzenettovábbítás teljesítését kéri, fogalmazza meg pár mondatban a továbbítandó üzenetét, elérhetőségeivel (cím, telefonszám, e-mail cím) együtt. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás rokoni, családi kapcsolatokat nem tart nyilván, így csak abban az esetben lehetséges az érintett polgár kutatása (és így írásos hozzájárulás beszerzése), ha a kérelmező a keresett személy nevén kívül legalább még egy azonosító adatát is közli a kérelemben. Ha a kérelmet a kérelmező meghatalmazott képviselője nyújtja be, a meghatalmazott köteles csatolni: eredeti meghatalmazását, vagy annak hiteles másolatát A meghatalmazásnak a teljes közigazgatási hatósági eljárásra vagy egyes közigazgatási eljárási cselekményre kell szólnia. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (Nytv. 17. §, 18. §) Az egyedi adatszolgáltatási eljárás lefolytatásáért, utólag igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 1-5 fő adatait érintő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja 3500 Ft 5-nél több főt érintő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja az adatszolgáltatásban érintett személyek számának és a díjtételnek a szorzata. A díjtétel mértéke: 730 Ft/tétel Külföldről vagy a kérelmező lakóhelye szerinti országba akkreditált magyar külképviseleti hatóság útján előterjesztett kérelem esetén a díjat az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál konzuli díjként kell megfizetni, utólagosan. (16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet) Ügyintézési határidő Belföldi jogsegély esetében: 15 vagy 8 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható Egyedi és csoportos adatszolgáltatás, kapcsolatfelvétel esetében: 30 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható Kiskorú ügyfél esetében: az ügyet soron kívül kell elintézni, mely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható (Ket. 33. §) Adatszolgáltatás A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók: a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről); b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje; c) a és b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel; d) a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre. e) természetes személyazonosító adatok és állampolgárság. (Nytv. 17. §) Jogszabályok jegyzéke: -

Nytv 2

-

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv.

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

-

16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

-

218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

3

Okmányirodai Osztály Egyéni vállalkozás ügyintézése Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evig.) alapján

Jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani az, aki magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. (Evig 3. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény határozza meg. (Evig 3/A §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] 1

Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni: személyesen az ország bármely okmányirodájában, elektronikus úton ügyfélkapun keresztül Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését ügyfélkapun keresztül, "Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése" űrlapon kell megtenni. Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) kell bemutatni. (Evig. 5. §, 6. §) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. (Evig. 8 §) Ügyintézési határidő 30 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható (Ket. 33. §) Nyilvántartásba vétel A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót - azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg- nyilvántartásba veszi. (Evig. 7. §) Adatváltozás bejelentése Az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek többsége, elektronikus úton, az erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével ügyfélkapun keresztül intézhető: a tevékenység megkezdésének bejelentése az adatváltozás bejelentése a tevékenység szüneteltetésének bejelentése a tevékenység folytatásának bejelentése megszüntetés bejelentése Kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető: az adatváltozás bejelentése a tevékenység szüneteltetésének bejelentése a tevékenység folytatásának bejelentése Az elektronikus ügyintézés folyamata 1. lépés Az elektronikus ügyintézés megkezdéséhez letöltése az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazástnak (ÁNYK). 2. lépés Kiválasztása az egyéni vállalkozói tevékenységének székhelyéhez (tevékenység kezdés bejelentése esetén a választott székhelyéhez) kapcsolódó okmányirodának az okmányiroda-kereső alkalmazás segítségével. 3. lépés Kiválasztani "Változás bejelentés" elektronikus nyomtatványt. A "Változás bejelentés" nyomtatványt kell használni adatváltozás bejelentése, a vállalkozás 2

szüneteltetése illetve folytatásának bejelentése, valamint a vállalkozás megszüntetése esetében is. Ezután megkeresése a vállalkozásának székhelye szerinti okmányiroda nyomtatványának. 4. lépés Kitöltése a nyomtatványnak a kitöltési útmutató segítségével, és ügyfélkapun keresztüli beküldése A bejelentő az elektronikus úton megküldött bejelentés okmányirodai fogadásáról értesítést, a bejelentett adatok nyilvántartásba vételéről pedig igazolást kap ügyfélkapus tárhelyére. A sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték. A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek - tehát az adatok nyilvántartásban való rögzítése megtörtént -, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett. A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában. (Evig. 14. §) Szüneteltetés Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető.Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített "Változás bejelentés" elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. (Evig. 18. §) Tevékenység folytatása Az egyéni vállalkozó szüneteltetett vállalkozói tevékenységét bármikor folytathatja a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével, melyet megtehet a "Változás bejelentés" elektronikus űrlap ügyfélkapun keresztüli megküldésével. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. (Evig. 18. §) Tevékenység megszüntetése Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentésével a tevékenységre való jogosultság megszűnik a bejelentés napján. A vállalkozó a bejelentés nyilvántartásba vételről igazolást kap ügyfélkapus tárhelyére. (Evig. 19. §) Jogszabályok jegyzéke: Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályiról 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 3

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről

4

Okmányirodai Osztály Előzetes eredetvizsgálat A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján Előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni a jármű: tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor kivéve lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija esetét első forgalomba helyezésekor: o

gyártótól származó, járműkísérő lappal nem rendelkező, új jármű első forgalomba helyezésekor

o

használt jármű első forgalomba helyezésekor

o

járműnyilvántartásba korábban még nem vett, lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor

ismételt forgalomba helyezésekor: o

forgalomból végleg, illetve átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor

o

forgalomból ideiglenesen kivont járművek ismételt forgalomba helyezéskor, ha tulajdonos változás következett be

alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást megelőzően (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) (KR 52. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg. (KR. 1. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected]

1

Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Az eredetiség vizsgáló állomáson a vizsgálatkor az alábbi okmányokat, okiratokat kell bemutatni: személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) járműokmányok (forgalmi engedély, törzskönyv) jármű tulajdonjogát igazoló okirat az eljárás kezdeményezésére való jogosultságot igazoló irat: o

természetes személy esetén: 

meghatalmazás

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén: 

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata



közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolata



a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása, vagy meghatalmazás

Egyéb, a járművel kapcsolatos okiratok (pl. hatósági határozat, jármű műszaki adatlap stb.) (KR 52. §) Az előzetes eredetiségvizsgálatért hatósági díjat kell fizetni az eredetiségvizsgáló állomáson. (29/2004. (VI. 16.) BM rendelet) Ügyintézési határidő Az előzetes eredetiségvizsgálatról szóló hatósági bizonyítványt az előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni. (Ket. 33. §) Eredetvizsgálat Előzetes eredetiségvizsgálatot eredetiség vizsgáló állomáson lehet elvégeztetni. Az eredetiségvizsgálat eredményét hatósági bizonyítvány igazolja. A hatósági bizonyítvány átvehető: közvetlenül a jármű bevizsgálását követően a vizsgálóállomáson a jármű megvizsgálását követően az okmányirodában (közlekedési igazgatási hatóságnál) postai úton a jármű megvizsgálását követő 15. nap elteltével (KR. 52. §) Jogszabályok jegyzéke: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól 2

304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról

3

Okmányirodai Osztály Forgalomba helyezés A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján Új járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha: a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást bemutatták (külön jogszabályban meghatározott gépjárművek esetén), és annak valódiságát a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrizte a rendelkezésre álló nyilvántartásban a jármű műszaki alkalmasságát a közlekedési hatóság megállapította a jármű üzembentartója a Magyarország területén rendelkezik lakóhellyel, vagy székhellyel (telephellyel) az új jármű forgalmazója részére a közlekedési hatóság engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz elektronikus úton a műszaki adatlapot, valamint a járműkísérő lapot kiállította egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát Használt járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha: a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást bemutatták (külön jogszabályban meghatározott gépjárművek esetén), és annak valódiságát a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrizte a nyilvántartásban a jármű üzembentartója Magyarország területén rendelkezik lakóhellyel, vagy székhellyel (telephellyel) harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származásellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a járműhöz kiadott állandó vagy ideiglenes forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását az ügyfél a kérelméhez csatolta más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott o

nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy

o

harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került 1

Ezen okmányok hiánya esetén a jármű származás ellenőrzését és eredetiség vizsgálatát el kell végezni. A származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha az ügyfél bemutatta: a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást a Műszaki Adatlapot (KR 42. §)

Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg. (KR. 1. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: A kérelemhez csatolni kell a Műszaki Adatlapot a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolatát (ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles fordítását) o

a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást

o

a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolásokat.

A kérelemhez be kell mutatni a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot járműkísérő lap hiányában a 60 napnál nem régebben elvégeztetett előzetes eredetiségvizsgálatot igazoló határozatot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében érvényes személyazonosításra alkalmas okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy cégkivonatot 2

aláírási címpéldányt a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell a meghatalmazásról, vagy megbízásról szóló, teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratot, vagy közokiratot Származásellenőrzésre kötelezett, használt jármű esetén a származás-ellenőrzés során be kell mutatni a jármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását, a jármű külföldi hatósági engedélyét és jelzéseit, a származás-ellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást. A származás-ellenőrzésre kötelezett járművek forgalomba helyezése során, a kérelemhez csatolni kell a harmadik országból származó jármű esetén az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély és törzskönyv (feltéve, hogy kiadásra került) eredeti példányát, vagy annak kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, és a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy az a külföldi hatóság által nem került visszavonásra az EGT valamely más tagállamából származó jármű esetén Származásellenőrzésre nem kötelezett, EGT valamely más tagállamából származó használt jármű forgalomba helyezése során csatolni kell a származó tagállam hatósága által kiadott, nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak kiállító hatóság által hitelesített másolatát vagy a harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részének eredeti példányát, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában a forgalmi engedély II. része kiállításra került, valamint a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy az a külföldi hatóság által nem került visszavonásra a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, a rendszámtábla érvényesítő címke díjának megfizetését tanúsító igazolásokat a Műszaki Adatlapot a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is Külföldről (EGT vagy harmadik ország) származó járművek forgalomba helyezésére irányuló kérelemhez be kell mutatni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében ügyfél-azonosító okmány: (KR 42. §) 6000 forint illetéket kell fizetni: a forgalmi engedély kiadásáért a törzskönyv kiadásáért

3

Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke: 2500 forint Az érvényesítő címke kiadásának igazgatási szolgáltatási díja: 585 forint Rendszámtáblával kapcsolatos díjak egy pár általános rendszámtábla: 8500 forint egy pár különleges rendszámtábla: 15 000 forint egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 112 450 forint egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 435 000 forint (Itv. IX mell., 29/2004. (VI. 14.) BM rendelet) Ügyintézési határidő A határidő 30 nap, de ha a kérelem hiánytalanul kerül benyújtásra, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal azonnal kiállítja a forgalmi engedélyt, intézkedik a törzskönyv legyártására, és forgalomba helyezi a járművet. (Ket. 33. §) Forgalomba helyezés A jármű forgalomba helyezése bármelyik a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kezdeményezhető. (KR 42. §) Jogszabályok jegyzéke: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról

4

Okmányirodai Osztály Gépjármű átírás A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevő) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos a bejelentést megteheti a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával vagy postai megküldésével a változástól számított 8 napon belül. Az új tulajdonos a bejelentést személyesen vagy meghatalmazott útján teheti meg a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával és a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítésének igazolásával a változástól számított 15 napon belül. Az okmányiroda a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján az eladás bejelentésének tényét és időpontját a nyilvántartásban rögzíti. Ha a jármű új tulajdonosa bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a járművet a hatóság kivonja a forgalomból. (Kknyt 33. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg. (KR. 1. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez csatolni kell: A vonatkozó jogszabály a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű 1

magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet. a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt a jármű korábban kiadott törzskönyvét (amennyiben kiadásra került) a műszaki érvényességet igazoló Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható - érvényes műszaki vizsga nélkül is nyilvántartásba vehető a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás, és a törzskönyv kiadható, forgalmi engedélyt az új tulajdonos-üzembentartó csak később, érvényes műszaki vizsga birtokában kaphat. A műszaki vizsga hiánya tehát nem akadálya a tulajdonjog változás nyilvántartásba vételének. ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást és a régi rendszámtáblákat A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez be kell mutatni: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállásáról szóló igazoló eszközt a 60 napnál nem régebben elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot a személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) és a lakcímkártyát (ha van) vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást (készpénzátutalási megbízást – csekket – az okmányirodában adnak ki, melyre az adóazonosító jelet illetve az adószámot fel kell vezetni) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges: 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata eljárási jogosultságot igazoló okiratok (pl.: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás) az eljáró természetes személy személyazonosító okmánya, lakcímkártyája (ha van) Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást (Kknyt 33. §) Forgalmi engedély illetéke:

6000 forint

Törzskönyv illetéke:

6000 forint

Új rendszámtábla kiadásának díja:

8500 forint

(1 pár általános rendszámtábla) Érvényesítő címke díja:

585 forint

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)

Jármű gyártástól számított kora 2

0–3 év

4–8 év

8 év felett

0–40

550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW

41–80


81–120


120 felett


Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni. A 120kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne. Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a fentiekben meghatározott, illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. (Itv. 24. §) Ügyintézési határidő A tulajdonjogban történő változás nyilvántartásba vétele fő szabály szerint 30 nap, de hiánytalan kérelem esetén azonnal megtörténik az okmányirodai ügyintézés során. (Ket. 33. §) Tulajdonjog változás A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Kiskorú járműtulajdonos esetén a törvényes képviselő vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott személy járhat el. Külföldről nem kezdeményezhető a jármű átírása (Kknyt 33. §) Jogszabályok jegyzéke: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról 3

Okmányirodai Osztály Származásellenőrzés A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján Származásellenőrzést kell végezni: külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt (KR 42. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg. (KR. 1. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: A jármű származásellenőrzéséhez az alábbi okmányokat, okiratokat kell bemutatni: érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) jármű tulajdonjogát igazoló eredeti okirat, vagy hitelesített másolati példánya, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítása forgalmi engedély, vagy a kiállító hatóság által hitelesített másolata, és annak hiteles fordítása az eljárás kezdeményezésére való jogosultságot igazoló irat: o

természetes személy esetén: 

o

meghatalmazás

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén: 

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy

1

elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata 

közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolata



a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása, vagy meghatalmazás (KR 52. §)

A származásellenőrzés eljárási díja 10. 900 Ft, melyet az eljárás megkezdése előtt kell a Hivatal számlájára igazoltan befizetni. (29/2004. (VI. 16.) BM rendelet) Ügyintézési határidő Az ügyintézési határidő harminc nap. (Ket. 33. §) Származás ellenőrzés Származásellenőrzést a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál) lehet kezdeményezni, amely a származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg. A határozat átvehető: az okmányirodában (közlekedési igazgatási hatóságnál) postai úton a kérelem benyújtásakor megadott címen (KR. 42. §) Jogszabályok jegyzéke: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról

2

Okmányirodai Osztály Forgalomból történő kivonás A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján Ideiglenes kivonás esetén Ideiglenes kivonás esetén a járművet a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra lehet kivonni a forgalomból. (KR 100. §) Átmeneti időszakra történő kivonás esetén Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a hatóság intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására, ha a járművet eltulajdonították az üzembentartó / tulajdonos külföldön telepedik le, vagy tartósan külföldre távozik a járművet külföldre értékesítették a jármű muzeális előminősítése esetén (KR 109. §) Végleges kivonás esetén Az ügyfél kérelmére a hatóság véglegesen kivonja a járművet a forgalomból: bontási átvételi igazolás alapján személygépkocsi, legfeljebb 3500 kg össztömegű tehergépkocsi, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetén egyéb járműfajta esetén bontási átvételi igazolás nélkül, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn

(KR 110. §)

Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg. (KR. 1. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 1

4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: A kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni. Ügyintézéskor igazolni kell az eljárási jogosultságot. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a kérelmező személyazonosságát igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél) a lakcímkártyát, ha kiállításra került a jármű forgalmi engedélyét igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást Az átmeneti kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni. Ügyintézéskor igazolni kell az eljárási jogosultságot. A kérelemhez csatolni kell: a jármű rendszámtábláit (tábláját), kivéve az eltulajdonítás esetét A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a kérelmező személyazonosságát igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél) a lakcímkártyát, ha kiállításra került a kivonási okot igazoló okiratot: o

jármű eltulajdonítása esetén a rendőrség által érkeztetett feljelentést, a nyomozás elrendeléséről vagy a nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot

o

a járművel külföldön történő letelepedés vagy tartós külföldi tartózkodás esetén a külföldi hatóság letelepedési vagy tartózkodásra jogosító engedélyét

o

a jármű külföldre történő értékesítése esetén a tulajdonjog átruházását igazoló iratot

o

a jármű muzeális előminősítése esetén a Muzeális Minősítő Bizottság igazolását

a jármű törzskönyvét a jármű forgalmi engedélyét az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást A végleges kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni. Ügyintézéskor igazolni kell az eljárási jogosultságot. M1 (személygépkocsi) N1 (legfeljebb 3500 kg össztömegű tehergépkocsi) háromkerekű gépjármű (motoros triciklinek nem minősülő) esetén A kérelemhez csatolni kell: a bontási átvételi igazolást a rendszámtáblát (táblákat) a jármű törzskönyvét a jármű forgalmi engedélyét A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a kérelmező személyazonosságát igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél) a lakcímkártyát, ha kiállításra került az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást Egyéb jármű esetén, ha nem kívánják ismét belföldön forgalomba helyezni A kérelemhez csatolni kell: 2

a rendszámtáblát (rendszámtáblákat) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges: 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata eljárási jogosultságot igazoló okiratok (pl.: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás) az ügyben eljáró természetes személy személyazonosító okmánya, lakcímkártyája Képviseleti eljárás esetén csatolni kell: a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást (KR 100. §) A forgalomból történő kivonás díja 2300 forint. (29/2004. (VI. 14.) BM rendelet) Ügyintézési határidő Az eljárás határideje fő szabály szerint 30 nap, de hiánytalan kérelem esetén azonnal megtörténik a forgalomból kivonás az okmányirodai ügyintézés során. (Ket. 33. §)

Forgalomból történő kivonás A forgalomból történő ideiglenes kivonás: a nyilvántartásban rögzítésre kerül a hatóság a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába – amennyiben az a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll – bejegyzi az ideiglenes kivonás tényét, majd ezt követően az okmányt a kérelmezőnek visszaadja (KR 100. §) Átmeneti időtartamra történő kivonás: a járműnyilvántartásban rögzítésre kerül a hatóság a rendszámtáblát (rendszámtáblákat) visszavonja a hatóság a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve visszaadja (KR 109. §) A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba. Az eljárás során a jármű rendszámtáblája (rendszámtáblái), forgalmi engedélye és törzskönyve visszavonásra kerül (KR 110. §) Jogszabályok jegyzéke: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 3

29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól 304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról

4

Okmányirodai Osztály Útlevél kiadása A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (továbbiakban: Kutv.) alapján

A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. (Kutv. 1. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet határozza meg. (KR. 7. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Nagykorú kérelmezőnek az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve csatolnia: érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) lakcímigazolvány (személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány), ha azzal a kérelmező rendelkezik születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ha nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas okmánnyal, vagy ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival igazolványkép, ha a személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt a kezelőorvos írásban igazolja magyar állampolgárságot igazoló okirat (záradékolt honosítási okirat, 1 évnél nem régebbi állampolgársági bizonyítvány) külföldön élő kérelmező esetében, ha érvényes állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél) nem rendelkezik, kivéve, ha még érvényes, de elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevele helyett 1

igényel újat, vagy ha adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza előző, még érvényes útlevél, ha azzal a kérelmező rendelkezik nyilatkozat az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevél elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy megsemmisüléséről, ha az okmány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült feljelentésről felvett jegyzőkönyv, ha az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevelet eltulajdonították, és ezt a rendőrségen bejelentették Arcképmás, aláírás és ujjnyomat a kérelem benyújtásakor kerül felvételezésre. Írásképtelen kérelmező esetén aláírást nem vesznek fel. Ujjnyomatot nem vesznek, ha a kérelmező ujjnyomat adására állandó jelleggel fizikailag képtelen ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen egészségi állapota miatt nem tud megjelenni és ezt a kezelőorvos írásban igazolja Kiskorú és gondnokság alatt álló kérelmező esetén az alábbi iratokat kell bemutatni, illetve csatolni: érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) lakcímigazolvány (személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány), ha azzal a kérelmező rendelkezik születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ha nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas okmánnyal, vagy ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival igazolványkép, ha 12. életévét nem töltötte be, és nem jelenik meg személyesen, illetve egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvos írásban igazolja a szülők* (törvényes képviselők) érvényes személyazonosításra alkalmas okmánya, külföldi esetén úti okmánya magyar állampolgárságot igazoló okirat (záradékolt honosítási okirat, 1 évnél nem régebbi állampolgársági bizonyítvány) külföldön élő kérelmező esetében, ha érvényes állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél) nem rendelkezik, kivéve, ha még érvényes, de elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevele helyett igényel újat, vagy ha adatait a polgárok személy adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozat vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti gyámság fennállásáról gondnokság, illetve gyámság alatt álló kérelmező esetén szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a körzetközponti jegyző előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozata* a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okirat, ha valamely szülő szülői felügyeleti joga szünetel, vagy azt a bíróság megszüntette előző, még érvényes útlevél, ha azzal a kérelmező rendelkezik nyilatkozat az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevél elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy megsemmisüléséről, ha az okmány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült feljelentésről felvett jegyzőkönyv, ha az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevelet eltulajdonították, és ezt a rendőrségen bejelentették *Alaphelyzetben a kérelem benyújtásakor mindkét szülőnek meg kell jelennie. Akkor elegendő az egyik szülő (törvényes képviselő) személyes jelenléte, ha a másik szülő (törvényes képviselő) az útlevél kiállításához történő hozzájárulását korábban közjegyző, gyámhatóság, konzuli 2

tisztviselő, útlevélhatóság, vagy körzetközponti jegyző előtt már megadta, és ezt okirat igazolja. Ebben az esetben elegendő ezen okirat bemutatása. Arcképmás, aláírás, és ujjnyomat a kérelem benyújtásakor kerül felvételezésre. A kérelmező helyett a törvényes képviselő aláírása is felvételezhető, ha a kérelmező írásképtelen. Ujjnyomat nem kerül felvételezésre, ha a kérelmező 12. életévét még nem töltötte be ujjnyomat adására állandó jelleggel fizikailag képtelen ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvos írásban igazolja (KR 13-15. §)

Költségek Rendes eljárásban (20 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és második magánútlevél esetén az eljárási illeték 5 évig érvényes magánútlevélnél 7 500 forint 10 évig érvényes magánútlevélnél 14 000 forint 1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2 500 forint Legfeljebb 2 évig érvényes második magánútlevél 15000 forint (munkáltató kérheti a munkavállaló részére) 1 évig érvényes második magánútlevél 5000 forint (magánszemély kérheti saját részre különös méltánylást érdemlő okból vagy a munkáltató kérelmezi, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat adatot, lásd Fogalmak rész Második magánútlevél) 70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2 500 forint 70 év felettiek ujjnyomatot tartalmazó második magánútlevele 5000 forint 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 forint 70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó második magánútlevele 5000 forint Rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított kiskorú kérelmező magánútlevelének és második magánútlevelének eljárási illetékei: 6 év alatt: 3 évig érvényes magánútlevél 2 500 forint második magánútlevél 5000 forint 6-12 éves korig: 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint második magánútlevél 5000 forint 12-18 éves korig: 5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint második magánútlevél 5000 forint Kétszeres illetéket kell fizetni a második magánútlevélért (lásd fenti összegek) ha az új okmány az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra Illetékmentes az eljárás, ha az útlevél cseréjére azért kerül sor, mert a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem nem, vagy hibásan tartalmazza az előírt adatokat Az ügyfél költségmentességi kérelmet terjeszthet elő, ha kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni. 3

A költségmentesség iránti kérelem részletszabályait a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet határozza meg. A magánútlevél és a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali eljárás keretében történő kiállítása esetén az eljárási illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni: Soron kívüli (7 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19.000 forint Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatásiszolgáltatási pótdíja 29.000 forint Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatásiszolgáltatási pótdíja 39.000 forint A rendes eljárás szerinti illeték kétszeresét és a választott különleges eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell megfizetni, ha az új okmány elveszett megsemmisült megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra.

(Itv. IX. mell.) Ügyintézési határidő A rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél és a második magánútlevél ügyintézési határideje 20 nap, amely a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát. Soron kívüli eljárás esetében az útlevélhatóság az úti okmányt 7 napon belül állítja ki. Ez nem tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát. Sürgősségi eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem benyújtásától számított 3 napon belülállítja ki. Azonnali eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem benyújtásától számított 24 órán belül állítja ki. (KR 13-15. §) Eljárás menete A rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelem benyújtható személyesen: az ország bármelyik járási hivatalában a Központi Okmányirodában külföldön a konzuli tisztviselőnél A soron kívül (7 napon belül) kiállított valamint a sürgősséggel (3 napon belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelem benyújtható személyesen: az ország bármelyik járási hivatalában a Központi Okmányirodában Az azonnali eljárásban (24 órán belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelem személyesen nyújtható be kizárólag: a Központi Okmányirodában (Budapest, XIII. kerület, Visegrádi utca 110-112.) Meghatalmazott járhat el, ha a kérelmező személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt kezelőorvosa írásban igazolja. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló ügyfél helyett törvényes képviselője jár el. A kérelem előterjesztésekor a kiskorú, vagy gondnokság alatt álló kérelmezőnek is meg kell jelenni személyesen kivéve, ha 12. életévét még nem töltötte be 4

személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt kezelőorvosa írásban igazolja Külföldön postai úton is benyújtható a kérelem a konzuli tisztviselőhöz, ha a személyes megjelenés aránytalan nehézséget okoz nem kell ujjnyomat adatot tartalmaznia az útlevél tároló elemének: o

12. életévét még nem töltötte be a kérelmező

o

ujjnyomat adására állandó jelleggel vagy átmenetileg fizikailag képtelen

o

egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvosa írásban igazolja

Ezekben az esetekben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A rendes eljárásban (20 napon belül), valamint soron kívül (7 napon belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél átvehető a kérelmező választása szerint: belföldön: o

a járási hivatalnál, illetve a Központi Okmányirodában személyesen vagy a törvényes képviselő útján

o

postai úton a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően

külföldön: o

a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy a törvényes képviselő útján

o

postai úton a konzuli tisztviselő által postára adva a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően

A sürgősségi (3 napon belüli) valamint az azonnali (24 órán belüli) eljárás keretében kiállított magánútlevél és második magánútlevél átvehető belföldön kizárólag: o

a Központi Okmányirodában személyesen vagy törvényes képviselő útján

visszavonásra kerül (KR 13-15. §) Jogszabályok jegyzéke: 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról 101/1998. (V. 22.) Kormányrendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 69/2011. (XII.30.) BM rendelet a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről

5

Okmányirodai Osztály Személyazonosító igazolvány A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999 (XI. 24.) Korm rendelet (továbbiakban: KR.) alapján

Jogosult állandó személyazonosító igazolványra az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó Magyarországon élő magyar állampolgár bevándorolt letelepedett menekült oltalmazott jogállású személy, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott okiratokkal tudja igazolni. Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel. Köteles továbbá állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy (KR. 9. §)

Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény határozza meg. (Nytv. 7. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] 1

Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Az ügyintézéskor be kell mutatni: a személyazonosságot igazoló más érvényes, vagy egy éven belül lejárt okmányt (útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) Ha a kérelmező a fentiekkel nem rendelkezik: a születési anyakönyvi kivonatot a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatot a doktori cím viselésére jogosító okiratot Kiskorú ügyfél esetén, a helyette eljáró törvényes képviselőjének be kell mutatnia o

a saját személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmányt (útlevél, kártyaformátumú vezető engedély)

o

a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel (kivéve újszülött magyar állampolgár)

o

csatolni kell a 14 éven aluli kiskorú igazolványképét, amennyiben a kérelem előterjesztésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kerül sor

Külföldről hazatérés esetén a magyar állampolgárságot igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. (Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt az állampolgársági ügyekben eljáró szervet kell megkeresnie az eljáró okmányirodának.) A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár esetében az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia a meghatalmazást, és saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányt. Csatolni kell továbbá a kérelmező fényképét. Ezen ügyfelek esetében a kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a fénykép a kérelmezővel azonos, és a meghatalmazáson szereplő aláírás a kérelmezőtől származik. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetén az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia a kezelőorvos által kiállított igazolást, valamint a meghatalmazást, és a saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányt. A bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült, oltalmazott jogállású személy akkor köteles a születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték. A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik. A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A menekült, az oltalmazott jogállású személy kérelméhez csatolni kell a fényképét. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként, az oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. 2

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot, a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt.

(KR 16. §) Költségek Az eljárási illeték 1500 forint a 14. életév betöltését követően. Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár első személyazonosító igazolvány iránti kérelme.

(Itv. IX. mell.) Ügyintézési határidő A személyazonosító igazolvány harminc napon belül elkészül. Sürgősségi eljárásra nincs mód (Ket. 33. §)

Jogszabályok jegyzéke: 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

3

Okmányirodai Osztály Lakcím bejelentés A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI (továbbiakban: Nytv.) alapján

Jogosult lakcímigazolványra: a Magyarországon élő magyar állampolgár bevándorolt jogállású személy letelepedett jogállású személy menekültként elismert személy oltalmazottként elismert személy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy a külföldön élő magyar állampolgár (Nytv 26.. §)

Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény határozza meg. (Nytv. 7. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) (4) bekezdése állapítja meg. (lakóhely és tartózkodási hely szerinti illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Lakcímigazolvány kiállításához szükséges okmányok: személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély)

1

lakcímjelentő lap a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulásával Első lakcímigazolvány kiállításához szükséges további okmányok: bevándorlási engedély letelepedett jogállást igazoló okmány menekültkénti elismerésről szóló határozat oltalmazottkénti elismerésről szóló határozat (Nytv 26. §)

Költségek A lakcímigazolvány kiállítására irányuló eljárás illetékmentes. (Itv. 33. §) Ügyintézési határidő A lakcímigazolvány amennyiben lehetőség van rá, azonnal átvehető az okmányirodában, egyébként 30 napon belül. Sürgősségi eljárásra nincs lehetőség. (Ket. 33. §)

Jogszabályok jegyzéke: 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

2

Okmányirodai Osztály Gépjármű átírás A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján Vezetői engedélyt az a személy kaphat, aki megfelel: o

az egészségi

o

a pályaalkalmassági

o

a képzési és vizsgáztatási előírásoknak

akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van nem magyar állampolgár esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott aki közlekedésbiztonsági szempontból nem minősül alkalmatlannak (KR. 5. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg. (KR. 1. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Ügyintézéskor bemutatandó okmányok: személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél) lakcímigazolvány (a személyazonosító jelet tartalmazó hatósági igazolvány) külföldi állampolgár esetén a szokásos tartózkodási hely országát igazoló okmány

1

a sikeres vizsga tényét tanúsító, közlekedési igazgatási hatóság által kiállított vizsgalap, vagy vizsgaigazolás Ügyintézéshez csatolandó okmányok: egészségügyi alkalmassági vélemény vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolás (KR. 5. §) Költségek: Az eljárás illetéke 4000 forint. 1500 forint, amennyiben a kérelmező: az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb időtartam (Itv. IX. mell.) Ügyintézési határidő Az ügyintézési határidő 30 nap. (Ket. 33. §) Ügyintézés: Vezetői engedély személyesen kérelmezhető: bármely okmányirodában A kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint: az okmányirodában postai úton A vezetői engedélyt meghatalmazott is átveheti. Ebben az esetben be kell mutatni az írásbeli meghatalmazást. (KR. 5. §) Jogszabályok jegyzéke: 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről Az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény 1980. évi 3. törvényerejű rendelet az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv A vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól

2

Okmányirodai Osztály Ügyfélkapu regisztráció Egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) és az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján Az ügyfélkapu a kormányzat elektronikus azonosító rendszere, mely biztosítja a felhasználók számára, hogy egyszeri belépéssel kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Ügyfélkaput bármely természetes személy létesíthet, állampolgárságtól függetlenül. (R. 5. §) Hatáskör, illetékesség Hatáskörömet az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet határozza meg. (KR. 7. §) Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése állapítja meg. (országos illetékesség) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen gyakorolja. Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437 E-mail: [email protected] Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek: Az ügyfélkapu regisztrációhoz be kell mutatni: magyar állampolgárok esetében: o személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél) EGT állampolgárok esetében: o EGT-s személyazonosító igazolványt vagy útlevelet EGT országon kívüli külföldiek esetén: o útlevelet

1

Költségek:

Az első ügyfélkapu létesítése ingyenes. További ügyfélkapu létesítésének díja 3000 forint.

Ügyintézési határidő Személyesen kezdeményezett sikeres regisztráció esetén: a rendszer 5 napig érvényes, egyszer használható aktiváló kódot küld az ügyfél e-mail címére, melynek segítségével saját jelszó képezhető a www.magyarorszag.hu portál elfelejtett jelszó funkciójának segítségével 60 napon belül van lehetőség új aktiváló kód kérésére, ellenkező esetben a regisztrációs adatok törlésre kerülnek Elektronikusan történő regisztráció esetén: az ideiglenes ügyfélkaput a regisztrációtól számított 30 napon belül véglegesíteni szükséges bármely okmányirodában, Kormányablakban, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatainál elektronikus aláírással történő regisztráció esetén az ügyfélkapu szolgáltatásai a jelszó képzését követően azonnal elérhetők. (Ket. 33. §) Jogszabályok jegyzéke: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 84/2012. (IV.21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről 85/2012. (IV.21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól

2

Ügytípus megnevezése: ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA

Recommend Documents