GYERMEKEK AZ „EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS – LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS” METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK - MTA GYEP)
Helyzet és válaszok • Gyerekszegénység, gyerekjólét – elmúlt évtizedek kiemelt témája miért?
Beavatkozás • Ágazati programok – egészségügyi, oktatási, gyerekjóléti stb. • Komplex programok – „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia 2007-2032
A gyerekszegénység elleni program rövid története • Gyerekszegénység elleni program (2006) • Kistérségi megvalósítási kísérlet (2006-)
• „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia, 2007-2032 (2007)
• Kistérségi kiterjesztés – komplex gyerekesély programok (2008-) • Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának kialakítása (2008-)
A 25 éves folyamatot célzó Nemzeti Stratégia célja • Átfogó célok: – Relatív szegénységben élők arányának csökkentése – Abszolút szegénység felszámolása – Szegénység újratermelődésének megszűntetése
• Vertikális célkitűzések, fejlesztési területek 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet
4. Személyes szolgáltatások és szakellátások
2. Családtámogatások
5. Lakás, lakhatás
3. Képességgondozás, szegregációmentes iskola
6. Egészségesebb gyerekkor
a megvalósulás … „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia
• Uniós források • Költségvetési források
Komplex kistérségi programok Biztos Kezdet gyerekházak
• Értékelő Bizottság
Települési és regionális egyenlőtlenségek
Uniós programok - korai évek szolgáltatásai és lokális, kistérségi gyerekesély programok
A nem hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű (hh), halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) óvodások és általános iskolába járók száma és aránya hét lhh kistérségben és országosan, 2007/2008-as tanév (%)
Iskoláskoruk előtt fejlesztésben részesülők aránya a fejlődési problémával küzdő gyermekek körében, 2009 (%)
Az 5 évesen vagy később óvodába kerülő vagy óvodába nem járó (5 év feletti) gyermekek aránya a család anyagi helyzete szerint – jövedelmi ötödökben, 2009 (%)
Szociális szakemberek aránya a szociális és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai között régiónként és összesen, 2007-2009, százalék
*
100
80
60
40 Dél-Alföld
Észak-Mo.
DélDunántúl
NyugatDunántúl
KözépDunántúl
ÉszakAlföld
2007
73,1
76,3
78,2
79,3
82,0
82,7
89,8
81,3
2008
75,6
82,3
85,2
86,4
79,6
88,6
90,8
85,0
2009
78,6
84,4
86,9
94,1
88,7
88,9
91,4
87,0
Közép-Mo. Összesen
Szociális szakemberek aránya a szociális és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai között településnagyság szerint és összesen, 2007-2009, százalék
100
80
60
40
1000-1999 2000-4999 5000-9999 10000fı fı fı 19999 fı
2000049999 fı
5000099999 fı
100000-x fı
79,5
90,2
83,5
88,5
94,6
81,3
85,6
84,6
90,4
90,8
93,7
92,9
85,0
89,3
84,4
92,0
95,6
92,4
94,3
87,0
0-499 fı
500-999 fı
2007
63,8
53,8
62,5
77,7
81,3
2008
74,5
64,8
75,5
81,6
2009
72,7
75,2
77,8
84,3
Budapest Összesen
A hatékony beavatkozás • országos stratégiákkal és fejlesztésekkel összhangban lévı, helyi szükségletekre választ adó lokális programokat feltételez • komplex jellegő
A lokális programok szerepe
• A lokális, helyi programok céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. A cselekvés módszerei szükségképpen mások. Nincs mód jogszabályalkotásra, a források szűkösek, viszont a személyes szolgáltatások, személyes hatások lehetőségei sokkal nagyobbak, és tényleges lehetőség a civil társadalom – érintettek és nem érintettek – cselekvésbe bevonása.
A komplexitás értelmezése • Nem egy-egy ágazathoz, nem egy-egy szakterülethez kapcsolódó fejlesztések, programok • Együttműködést, együttgondolkodást feltételez • Összehangoltan működő szolgáltatásokat, szakmaközi megfontolásokat követel
Gyerekprogram és szolgáltatások • Szolgáltatáshiány • Kapacitáshiány • Új szolgáltatások iránti szükséglet • • • •
egyenlő esélyű hozzáférés gondjai standardok hiánya - minőségi szakmai feltételek hatékonyság - együttműködések hiánya jogi szabályozás: – a törvényi keretek nem összehangoltak – a jogszabályok nem a szükségletek szerinti szabályozást valósítják meg – hiányzik a jogszabályok betartásának tartalmi számonkérhetősége
Szolgáltatások – a központi szabályozásban alkalmazott ösztönzők
• • • •
Ösztönzés kedvezőbb normatívával Jogszabályi kötelezés (szolgáltató) Jogszabályi kötelezés (igénybevevő) Szolgáltatás igénybevételéhez kötött támogatás
A gyerekszegénység csökkentését célzó programok szolgáltatásigényesek
• gyerekházak Korai képességgondozás, • integrált fejlesztések előkészítése, Biztos Kezdet Program • korai fejlesztés, • óvodáztatási helyzet javítása • Közoktatási integráció, • a közoktatás fejlesztése • • •
Ifjúságfejlesztés
Szociális és közösségi munka
iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések nyári napközi és tábor
• „második esély” program
• • • • •
családokkal folytatott munka közösségi ház – korrepetálás, szabadidős programok közösségi munka szakmaközi hálózatok működtetése pszichológiai tanácsadás
Információs társadalom fejlesztése Egészségesebb gyerekkor Lakhatási program
Szülők foglalkoztatása
Fenntarthatóság
•IT mentorok •IT pontok, teleházak •szűrések •közétkeztetés •egyéni esetkezelés •közösségi munka •közösségi ház •tanácsadás •munkahelyteremtő projektek – pl. maga a program •szociális szövetkezet • szociális gazdaság - szociális szövetkezet • társadalmasítás – gyerekbizottság és albizottságai
3.szakasz – 3. phase (2009 nyár/summer – 2010 tavasz/spring)
Dilemmák • Méretgazdaságosság és/vagy jelenlét? • Párhuzamos intézmények és szolgáltatások? (pl. tanoda) • Új szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága (gyerekház)
„Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia, 20072032: megvalósítási kísérlet és kistérségi kiterjesztés • Megvalósítási kísérlet: Szécsényi kistérség • Kiterjesztés első kör: Kistelek, Bátonyterenye, Sásd, Baktalórántháza, Heves • Kiterjesztés második kör: Sarkad, Szigetvár, Csenger, Jánoshalma, Ózd, Mezőcsát • projekt és program ellentmondásai • mi lesz, ha vége a projektnek? • lehet-e strukturális változtatások nélkül változtatni a helyzeten?
www.gyerekesely.hu
