GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.
A magyar gazdaság és az energiaszektor várható fejlődése 2012-ig*
Budapest, 2010. január *
Megjegyzés: A gazdasági, üzleti prognózis a sok bizonytalanság miatt 2011-ig, a merevebb struktúra és a változások nagyobb időigénye következtében az energiaszektor kitekintése 2012-ig terjed.
1
GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. 1092 Budapest, Ráday utca 42-44. E-mail:
[email protected] Honlap: www.gkienergia.hu Telefon: 373-0751 Fax: 373-0752
Az tanulmányt írta: Dr. Hegedűs Miklós Barta Judit Szabó Zoltán
Közreműködött: Kádár Ágnes
Copyright: GKI Energiakutató Kft. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők.
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Gazdasági helyzetkép, kilátások ..................................................................................... 4 I. 1. GAZDASÁGI, ÜZLETI ELŐREJELZÉS ................................................................................. 4
II.1 A primer energiahordozók és összetételének várható alakulása 2012-ig ................. 18 II. 1. Helyzetkép, főbb trendek .................................................................................................. 18 II. 2. Villamos energia .............................................................................................................. 26 II. 3. Földgáz ........................................................................................................................... 31 II. 4. Kőolaj és kőolajszármazékok, üzemanyag-felhasználás ...................................................... 34 II. 5. Megújuló energiaforrások .................................................................................................. 39
III. Inflációs folyamatok a gazdaságban és az energia-szektorban................................. 43 III.1. Nemzetközi piaci tendenciák ............................................................................................. 43 III.2. Pénzügyi helyzet, a hazai áralakulás.................................................................................. 47 III.2.1.Pénzügyi folyamatok ........................................................................................................... 47 III.2.2. Termelői áralakulás ............................................................................................................ 48 III. 2.3. A fogyasztói árindex ......................................................................................................... 49 III.2.4. Üzemanyag-árindex ........................................................................................................... 50
3
I. Gazdasági helyzetkép, kilátások I. 1. GAZDASÁGI, ÜZLETI ELŐREJELZÉS Helyzetkép. A 2007-ben kezdődött hitelezési, pénzügyi, likviditási, majd reálgazdasági válság 2 év alatt túljutott a mélyponton. A világgazdaság nagy részében 2009 III. negyedévében technikailag véget ért a recesszió, Magyarországon ez csak a IV. negyedévben várható. A kilábalás a korábban vártnál kissé gyorsabb lehet, de visszaesések sem zárhatók ki. A világválság jellemzően 2012-ben zárul le (a korábbi GDP-szint ismételt elérésével). Tavasz óta világszerte – így Magyarországon is – szinte folyamatosan emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Öt-hat negyedéves visszaesés után 2009 III. negyedévben az USA-ban 2,8%-os, az EU-ban 0,3%-os növekedés volt az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor ennek tartóssága nagyon bizonytalan. A fejlett országok jegybankjai és kormányai korábban nem látott módon és mértékben avatkoztak be a pénzügyi rendszer és a gazdaság működésébe, az anticiklikus monetáris és költségvetési politika kibővült a magánszektor kockázatainak részleges átvállalásával, ami hosszabb távon nyilvánvalóan fenntarthatatlan. Az irányváltás időzítésével és módjával kapcsolatos kockázatok mellett növeli a bizonytalanságot, hogy a foglalkoztatási folyamatok csak késleltetve követik a visszaesési folyamatokat, a várhatóan még növekvő munkanélküliség pedig behatárolja a fogyasztói kereslet stabilizálódását, s a bankok hitelportfoliójának további romlásához vezethet. Még további mélyebb elemzést igényel: mi semmisült meg a válság következtében, mekkora vagyon, kereslet, kínálat, tőke és munkaerő. Mi az, ami csak átmeneti változás, milyen tartós átalakulás (pl. magatartás-változás) megy végbe? A nemzetközi szervezetek azonban a nyár végétől már felfelé korrigálják gazdasági előrejelzéseiket. A G-20 országcsoport államháztartási hiánya és államadóssága, 2000-2014 (a GDP százalékában)
135 125 115 105 95
Forint
Forrás: IMF, 2009. március
Zloty
2009.11.02
2009.09.02
2009.07.02
2009.05.02
2009.03.02
2009.01.02
2008.11.02
Cseh korona
Forrás: ECB
4
2008.09.02
Államháztartási hiány (bal tengely) Államadósság (jobb tengely)
2008.07.02
2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014
2008.05.02
85 2008.03.02
110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60
(2007. december 31. = 100)
2008.01.02
0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10
Közép-európai devizák euró-árfolyama, 2008-2009
Román lej
Világgazdaság. A fejlett országok túlnyomó többségében a konjunktúra javulása főleg a készletek feltöltéséből és a kormányzati fiskális expanzióból, kisebb mértékben a külső kereslet emelkedéséből, ezzel összefüggésben a nemzetközi kereskedelem konszolidálódásából táplálkozott. Ennek nyomán 2009-ben világszerte a GDP korábban gondoltnál kisebb mértékű visszaesésére, 2010-ben pedig valamivel kedvezőbb növekedésére számítanak. 2011-ben várhatóan némileg tovább élénkül a világgazdaság, ennek üteme azonban alacsonyabb lesz a válság előttinél. A válság előtti gyors növekedéshez való visszatérést gátolja a korábbi globális tőkebőség megszűnése, ezzel összefüggésben a kockázatok átértékelése, az üzleti-fogyasztói hitellehetőségek tartós beszűkülése, a felesleges kapacitások leépítése nyomán bekövetkező tőkevesztés, valamint a korábbi szerkezetben feleslegessé váló munkaerő átképzésének jelentős idő- és költségigénye. Ugyanakkor a „növekedési éhség” és az államháztartás elképesztő mértékű megterhelése új (vagy akár régi) buborékok keletkezésének veszélyével jár. A világ gazdasági fejlődésében egyre nagyobb szerephez jutnak a hosszú távú fenntarthatósági követelmények és a „zöld növekedés” elemei. Nagy kérdés a pénzügyi rendszer szabályozásának megoldása. A fejlett piacgazdaságok közül 2010-ben várhatóan az USA gazdasága növekszik a leggyorsabban (1,2%), amely 2011-ben valamelyest tovább gyorsul (2%-ra). A fiskális lazítás és hitelexpanzió által ösztönzött kínai gazdaság túlfűtött, jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokkal (hitel-, ingatlan- és tőzsdei buborékok). A világgazdasági konjunktúra ütemét visszafogja a várnál nagyobb munkanélküliség, amely részben a foglalkoztatási folyamatok késleltetett jellege, részben a munkahelykiváltó beruházások („munkahely nélküli fellendülés”) hatására még egy ideig növekszik. Világgazdasági régiók növekedése,
Világgazdasági régiók részesedése a világtermelésből, 2000-2011
2000-2011 (előző év = 100) 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7
40 35 30 25 20 15 10 5 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
USA Németország
2000
EU Magyarország
USA
Forrás: Európai Bizottság, GKI
2008 EU
BRIC
2011 Egyéb
Forrás: IMF
A korábban feltételezettnél egyelőre alacsonyabb az infláció és szerényebbek az inflációs várakozások is. A kőolajárak további jelentős emelkedése nem valószínű, a nyersanyagok világpiaci árában sem várható jelentős emelkedés. A következő évekre ez eleinte viszonylag mérsékelt inflációs környezetet valószínűsít, aminek nyomán kitolódhat a vezető országok jegybankjainak kamatlábemelése, illetve a kamatlábemelés mértéke is a korábban várnál kisebb lehet. Ennek viszont markánsan ellentmond a válságkezelés következtében világszerte megnövekedett államháztartási deficit és államadósság csökkentésének kényszere. Az EU-ban a GDP-arányos államháztartási hiánya 2008. évi 2,3% és 2009. évi 6,9% után 2010-ben 7,5%, majd 2011-ben 7% körül várható, az államadósság pedig 61%-ról 73%-ra, illetve 79%-ra, 2011-re pedig már 84% közelébe emelkedik. Valószínűleg 2010-ben egyetlen eurozóna tag sem lesz, aki teljesítené valamennyi maastrichti kritériumot! Mindezek miatt azonban 2010 második felétől vagy 2011 első felétől kezdve az inflációs nyomás határozottan erősödik. Az egész vizsgált időszakban a tőke reálköltsége mindvégig magas 5
lesz. A világ fejlett országai, az EU tagországai 2010-2020. között rendkívüli költségvetési megszorításokra és strukturális reformokra kényszerülnek. Az országonként eltérő policy-mix sikere vagy sikertelensége komoly politikai hullámokat fog kavarni. A szélsőséges erők megerősödése elképzelhető. A világgazdaság perspektívája továbbra is törékeny és bizonytalan. A felvázoltaknál negatívabb és pozitívabb fejlődés egyaránt lehetséges. Lényeges negatív kockázati tényező, hogy a fejlett piacgazdaságok bankrendszerét még nem teljesen tisztították meg a rossz kinnlevőségektől, ami akadályozza a hitelezést. Ez súlyosabb probléma az Európai Unióban, mint az USA-ban. A kínai pénzügyi buborékok esetleges kidurranása a GDP-dinamika lassulását okozhatja, ami a globális külső keresletet csökkenti. A Gazdasági és Monetáris Unió növekedését visszafoghatja az erős euró. Az amerikai és a többi nagy fejlett ország részvénypiacai túlértékeltnek bizonyulhatnak, ami jelentősebb korrekció veszélyét rejti magában. Ipari bizalmi indexek, 2006-2009
EU-tagországok GDP-növekedése, 2008-2011
Magyarország
2008
Németország
Forrás: KSH, GKI
2009
2010
Magyarország
Románia
Szlovákia
Észtország
NagyBritannia
Ausztria
EU-átlag
2009.09.
2009.05.
2009.01.
2008.09.
2008.05.
2008.01.
2007.09.
2007.05.
2007.01.
2006.09.
2006.05.
2006.01.
EU
Németország
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14
15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 -40 -45
2011
Forrás: Európai Bizottság, 2009. október, GKI
A magyar gazdaság megítélése. Ez a világgazdasági válság kirobbanása nyomán erőteljesen romlott, főleg a magas állam- és külföldi adósság miatt. Az EU-IMF hitelmegállapodás és az új kormány kemény költségvetési megszorításai, szerkezeti változtatásai nyomán 2009 májusától a magyar gazdaság megítélése először lassan, majd látványosan javult. Tavasszal az eurókamatok felett fizetett forint-felár meghaladta a 900 bázispontot, ez novemberre 400 bázispont környékére csökkent. Még nagyobb mértékben esett a magyar állampapírok hitelkockázati (ún. CDS) felára is (200 pontra). A nemzetközi bizalom növekedését jelzi, hogy a forint a folyamatossá vált, hat lépésben december végéig összesen 325 pontos jegybanki alapkamat-csökkentés ellenére stabil maradt. A nemzetközi hitelminősítő intézmények elkezdték Magyarország besorolásának javítását, a nemzetközi sajtóban pedig a korábban sereghajtónak bélyegzett ország egyensúlyi szempontból kezd éllovas megítélést kapni. A folyó belső és külső egyensúly szempontjából ugyanis jövőre a magyar gazdaság az egyik legkedvezőbb helyzetű lehet az EU-ban. Nemzetközi összehasonlításban azonban a piacokon még mindig drágán finanszírozható az államadósság. Valójában azonban ez az év első felében nem a piacon, hanem az IMF-EU hitelből történt, ami minden más forrásnál lényegesen olcsóbb volt. Magyarország eddig a 20 milliárd euró hitelkeret kb. 70%-át hívta le, s 45%-át használta fel: a kettő közötti különbség az MNB tartalékait növelte korábban soha nem látott szintre. A devizábantörténő eladósodás hátránya viszont, hogy növeli az árfolyam-kitettséget, vagyis az államadósság nagyobb mértékben függ a forint/euró árfolyamtól.
6
Magyarország részben ezért - s mert a piacról képes volt finanszírozni magát - lemondott a harmadik és negyedik részlet lehívásáról. Ennek fejében meghosszabbodott, 2010 tavaszáról őszre tolódott a hitelkeretek érvényessége, ami nyugodt átmenetet biztosít a választások utáni hónapokra. Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2006-2009
Fogyasztói bizalmi index, 1993-2009
20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80
Magyarország Lengyelország
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10.
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100
Csehország Románia
Magyar
Forrás: Eurostat (tízéves lejáratú kötvény)
EU
Német
Forrás: Eurostat, GKI
A makro pálya determináltsága. A magyar gazdaság 2011-ig tartó fejlődése alapvetően a jelenlegi világgazdasági válság lefutásának, a válságot követő világméretű konszolidációs folyamatnak a függvénye. A gazdaság középtávú fejlődésére természetesen hat a még hivatalban levő, majd az országgyűlési választásokat követően felálló új kormány gazdaságpolitikája is. Ez utóbbit a rendelkezésre álló információkból ma még nehéz részleteiben előre jelezni, de a fennálló kényszerek miatt – a közvélekedéssel ellentétben – itt a bizonytalanság jóval kisebb, mint a nemzetközi feltételek alakulását illetően. A válság időszakában – annak kezelésére – a magyar kormány nem tud eredményes, általános keresletélénkítő gazdaságpolitikát folytatni. Ezt nemcsak az egyensúlyi követelmények magyarázzák, hazai termelés belföldi kereslet-élénkítéssel kevéssé emelhető. (Egyes sajátos területeken – pl. lakásfelújítás, idegenforgalom, mezőgazdaság, helyi szolgáltatás – azért az ilyen jellegű, célzott lépéseknek is lehet némi hozadéka.) A magyar gazdaságpolitika kínálatösztönzéssel is csak kismértékben enyhítheti a válságot, a támogatások mozgásterét ugyanis az EU előírásai, értelmét a keresleti korlátok behatárolják. A kínálat-ösztönzés viszonylag semleges módja a vállalatokra, a foglalkoztatásra rakódó közterhek csökkentése, a jelenlegi kormány ezen az úton indult el. Ez azonban rövidtávon csak a visszaesés fékezésére lehet elég, bár középtávon, különösen, ha a választások után is folytatódik a tehercsökkentés, már kedvezően befolyásolhatja a régiós versenytársakhoz viszonyított magyar pozíciót. Mindezekkel a kilábalási szakaszban számottevő versenyképességi és növekedési előnyökhöz juthatunk. Gazdaságpolitikai forgatókönyvek. A GKI 2011-ig szóló alap-előrejelzése szerint az államadósság rátája legkésőbb 2011-től, a külföldi adósságráta már valószínűleg 2010-től csökken. Ennek érdekében az államháztartási hiány 2009-2010-ben 4% – esetleg 2010-ben egyszeri, a korábbi évek veszteségeit elszámoló konszolidációs jellegű kiadások (állami cégek, kórházak adósságának átvállalása, önkormányzatok, költségvetési intézmények halasztott számláinak kifizetése) miatt 5% – körül alakul, majd 2011-ben 3% alá kerül. A konjunktúraciklust is figyelembe vevő deficit ennél is jóval alacsonyabb, így „automatikusan” (a konjunktúra javulásával) komoly források keletkeznek 2011
7
utáni adócsökkentésre. Egy ilyen pálya 2014-es (esetleg 2013-as) euró-csatlakozáshoz vezet. A GDP 2009-ben kb. 6,5%-kal zuhan, majd a 2010. évi stagnálás körüli állapotot 2011-ben 3% közeli, exportés beruházás-vezérelt növekedés követi. Ez a mai ismeretek szerint 2012-től kedvező és nagy valószínűséggel járható utat jelent. Közép-európai devizák euró-árfolyama, 20082009 (2007. december 31. = 100)
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában, 2006-2011 Szlovénia
135
Szlovákia
125
Románia
115 Magyarország
105
Forint
Cseh korona
Zloty
2009.11.02
2009.09.02
2009.07.02
2009.05.02
2009.03.02
2009.01.02
2008.11.02
2008.09.02
2008.07.02
Csehország
2008.05.02
85 2008.03.02
Lengyelország
2008.01.02
95
-8
-7
-6 2006
Román lej
Forrás: ECB
-5
-4 2009
-3
-2 2010
-1
0 2011
Forrás: Európai Bizottság, 2009. október
A GKI előrejelzésének lazító és konfrontációs alváltozata szerint azonos nemzetközi környezetben az államháztartási hiány 2011-ig a 4-4,5%-os sávban alakul, ezen belül 2010-ben főleg egyszeri konszolidációs kiadások miatt az 5% körüli szintet is eléri. (Az alváltozat szerint 2011 után is csak fokozatosan valósul meg a hiány 3% alá szorítása). Ehhez az alváltozathoz fogyasztásorientáltabb, 2011-ben (átmenetileg) az alapváltozatnál kissé gyorsabb, de az egyensúlyjavítási feladatokat halogató, csak 2015 utáni eurózóna-csatlakozást lehetővé tevő pálya tartozik. A GKI előrejelzésének "recessziós" alváltozata lényegesen kedvezőtlenebb nemzetközi környezetet feltételez: még 2011-ben is csak stagnálás körüli állapot várható, s hosszabb távon fennmarad a pénzügyi rendszer durván kockázatkerülő magatartása. Ebben az esetben egy második IMF-EU hitel is elkerülhetetlenné válik, s a költségvetési mozgástér kizárólag átcsoportosításokban merül ki. November elején – a 2010. évi választások után feltehetőleg kormányt alakító – ellenzéki politikusok 7,5%-ot elérő 2010. évi államháztartási hiány kockázatát jelezték. Bemutatott számításaikban a költségvetéshez képest többletként szereplő tételek döntő részét un. konszolidációs kiadásként prezentálták. Ilyen a MÁV-csoport, a BKV, az önkormányzatok, a kórházak, a költségvetési intézmények, az MFB bizonyos terheinek átvállalása, illetve a tervezettet meghaladó költségvetési garanciabeváltások lehetősége. Ugyanakkor a jelenlegi és a várható nemzetközi környezetben a jövő évi hiánycélnak csak olyan módosítása tekinthető reálisan végrehajthatónak, amely bírja az EU Bizottság és az IMF támogatását. Ez nem egyszerűen az érvényes hitelszerződések, koordinációs előírások, hanem mindenekelőtt az esetleges egyoldalú lépéseket követően várható pénzpiaci reakciók miatt van így.
8
Államháztartási hiány a GDP százalékában, 2006-2011
EU-tagok államadóssága a GDP százalékában, 2008-2011
2009
2010
2008
2011
2009
2010
Magyarország
Románia
Szlovákia
Nagy-Britannia
Ausztria
EU átlag
Magyarország
Románia
Szlovákia
Észtország
NagyBritannia
Ausztria
Németország
EU
2006
Forrás: Európai Bizottság, 2009. október
Németország
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 -10 -11 -12 -13
2011
Forrás: Európai Bizottság
A deficit határai. A 2010-es költségvetés 3,8%-os deficitcélja – bár feszített, de – megvalósítható, ha az új kormány is ezt akarja (s ez érvényes a 2011-re megfogalmazott 2,8%-kal is). A bevételi oldali kockázatokra elég a tartalék, a kiadási oldal gondjai esetén pedig átcsoportosításra lehet szükség. Az adósságkonszolidáció csak vállalati átstrukturálással egyidejűleg és fokozatosan indokolt. A gazdasági növekedés üteme. A gazdasági növekedés a 2000-2005 közötti, éves átlagban 4,4%-ról 2006 és 2008 között 2% alá csökkent, 2009 és 2011 között pedig átlagosan 1-1,5%-os visszaesés várható. A 2006-2008 és 2009-2011 közötti időszak ágazati arányai nem sokat változnak, a közszolgáltatások aránya kissé emelkedik, az iparé pedig a recesszió miatt csökken. A mezőgazdaságban a 2008-as csúcsévet követő 2009. évi visszaesés után átlagos időjárást feltételezve 2011-ig nem várható érdemi növekedés. A föld adásvételére adott moratórium 2011-ben lejár. Magyarország a jogszabály időbeli hatályának két évvel történő meghosszabbítását kérvényezte. Az Európai Bizottság még nem hozta meg döntését, de az valószínűleg elutasító lesz. A GKI felmérése szerint a nagy mezőgazdasági cégek jelentős része elképzelhetőnek tartja a termőföld árának akár 40%-nál, a földbérleti díjak akár 20%-nál is nagyobb mértékű emelkedését. Az állattenyésztésen belül a következő években várhatóan folytatódik a baromfi térnyerése a sertéssel szemben (a szarvasmarha stagnálása mellett). A sertéstenyésztés fellendítésének eszköze lehet a feldolgozott termékek keleti exportja. Az iparban az elmúlt évtized átlagosan 6% körüli, de folyamatosan lassuló növekedése után jelentős visszaesés várható. A növekedés várhatóan 2011-ben sem éri el a 6%-ot. A majdan meginduló növekedés húzóágazatai várhatóan ugyanazok lesznek, mint korábban: az elektronikához, az energiatermeléshez és -elosztáshoz, valamint a jármű- és gyógyszer-iparhoz kapcsolódó területek. Ha az EU kereslete kedvezőbben alakul, akkor az exportorientált magyar ipar ennél gyorsabb növekedésre is képes lehet.
9
GDP, beruházás, fogyasztás, 1990-2011 (1989=100)
Építőipari és mezőgazdasági GDP, 2000-2011 (Háromévenkénti átlagos volumenindexek)
190 175 160
114 112 110 108 106 104 102 100 98 96 94
145 130 115 100 70
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
85
GDP Lakossági fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás
2000-2002
2003-2005
Mezőgazdaság
Forrás: KSH, GKI
2006-2008
2009-2011
Építőipar
Forrás: KSH, GKI
Ipari export és termelés, 2000-2011 (Háromévenkénti átlagos volumenindexek)
GKI ingatlanpiaci bizalmi index, 2006-2009
-5 115%
-10
110%
-15
105%
-20
100%
-25
95% 90%
-35
2000-2002 2003-2005 2006-2008 2009-2011 Termelés
Export
Forrás: KSH, GKI
2006.01. 2006.04. 2006.07. 2006.10. 2007.01. 2007.04. 2007.07. 2007.10. 2008.01. 2008.04. 2008.07. 2008.10. 2009.01. 2009.04. 2009.07. 2009.10.
-30
Forrás: KSH, GKI
Az építőipar teljesítménye már 2006 és 2008 között is jelentősen, éves átlagban 5%-kal csökkent, ez 2009-ben is folytatódik. A hosszúra nyúlt recesszió felnagyította az ágazat problémáit (lánctartozások, tőkehiány, tisztességtelen verseny), sok termelőt hozva ezáltal nehéz helyzetbe. Az elmúlt időszak pozitív fejleménye viszont a fordított áfa és a fedezetkezelő bevezetése. A válság hatására a lakosság építési kereslete csökken – de ezen belül a felújítások a korábbinál nagyobb szerepet kapnak –, a vállalati beruházások élénkülésére inkább csak 2011-ben lehet számítani (bár a Mercedes javíthat a statisztikán). 2010-2011-ben a legfontosabb keresleti húzóerőt az EU forrásokból megvalósuló – alapvetően a fizikai infrastruktúrát érintő – fejlesztések jelentik. Ennek megfelelően a mélyépítés a magasépítésnél gyorsabb növekedésre lesz képes (az előbbi terület várhatóan már 2009ben is bővül). A 2009-2011 közötti időszak átlagában az építőipari termelés éves átlagban 3% körüli mértékben nőhet, a 2011. évi teljesítmény mintegy 10%-kal fogja meghaladni a 2008. évit. Az építőipar 2010-11-ben a legdinamikusabb nemzetgazdasági ág lesz. A lakásépítés – részben a válság következményei (a hitelezési feltételek drasztikus romlása, csökkenő reáljövedelem, növekvő munkanélküliség), részben a korábbi lakástámogatási formák megszüntetése 10
miatt – erőteljesen zsugorodik, 2009-ben 30 ezer alá, 2010-ben a 2004. évi csúcs felére, 20 ezer közelébe csökkenhet. Ez utóbbi lényegében a 2000. évi – a lakástámogatási rendszer eszkalációja előtti – szintnek felel meg A kiadott építési engedélyek és a használatba vett lakások száma, 2000-2011
Szálláshelyek vendégéjszakái, 2000-2011 (millió)
70
11,0
60
10,5
50
10,0
40
9,5
30
9,0
20
8,5 8,0
10
7,5
Külföldi
Forrás: KSH, GKI
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
Használatba vett lakások
2001
2011
2010
2009
2008
7,0 2000
Kiadott építési engedélyek
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
Belföldi
Forrás: KSH, GKI
Élénkülés 2011-től indulhat, de ennek mikéntje nagyban függ az új kormány támogatás-politikájától, érdemi beavatkozás nélkül 25-27 ezer lakás átadása valószínű. Így 2009-2011 között összesen 76 ezer új otthon felépülése valószínű, szemben a 2006-2008 közötti 106 ezerrel. A lakosság és a vállalatok vásárlóerejének csökkenése és a hitelfelvételi lehetőségek radikális szűkülése a 2006 és 2008 között lényegében stagnáló kiskereskedelmi forgalom 2009 és 2011 között éves átlagban 1,5% körüli visszaesését vetíti előre, de 2011-ben már némi növekedés valószínű. Ez utóbbinak már a tartós fogyasztási cikkek és a gépkocsi emelkedő értékesítése lesz a kiváltója. Munkanélküliségi ráta, 1992-2011 (százalék)
Lakossági keresetek, 2000-2011 (előző év = 100)
11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0
270% 250% 230% 210% 190% 170% 150% 130% 110%
Magyarország
Bruttó átlagkereset
Forrás: KSH, Európai Bizottság, GKI
Nettó átlagkereset
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
1999
EU
2000
90%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Reálkereset
Forrás: KSH, GKI
Foglalkoztatás. A recessziós folyamatok következtében a foglalkoztatás 2009-ben 2,5-3%-kal, majd 2010-ben további 1-2%-kal csökken, s csak 2011-ben várható stagnálás. Három év alatt tehát összességében 5% körüli a mérséklődés. Az éves átlagos munkanélküliség a 2009. évi 10,5%-ról 11
2010-re 11%-ra emelkedik, de az I. félévi, ennél is magasabb szint után nyáron szezonális okokból kissé már csökken, télen pedig a jobb gazdasági helyzet részben már ellensúlyozza a szezonális emelkedést. 2011-ben 10,5% körüli arány várható. A „recessziós” forgatókönyv megvalósulása esetén a foglalkoztatás 2011-ben is csökken, a munkanélküliség pedig tovább emelkedik. A „lazító” változatban viszont némi foglalkoztatás-bővülés lehetséges, főleg az építőiparban, kereskedelemben, esetleg a turizmusban. Munkanélküliségi ráta régiónként, 2008-2009 (százalék)
A foglalkoztatottak megoszlása, 1998-2011 (százalék) 100%
16 14 12 10 8 6 4 2 0
80% 60% 40% 20% 0%
2008.III. negyedév
Összesen
Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
Dél-Dunántúl
KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl
1998
2000
2008
2011
O-Q Egyéb közösségi, személyi szolg. N Egészségügyi, szociális ellátás M Oktatás L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás K Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás J Pénzügyi tevékenység I Szállítás, raktározás, posta, távközlés H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás G Kereskedelem, javítás F Építőipar C,E,D Ipar összesen A,B Mezőgazdaság
2009.III. negyedév
Forrás: KSH, GKI
Forrás: KSH, GKI
Jövedelem, megtakarítás, fogyasztás. Folytatódik az átrendeződés a munkajövedelmek javára és a szociális transzferek terhére. A 2006-2008 közötti időszak átlagosan évi 0,2%-os reálkeresetcsökkenésével ellentétben 2009 és 2011 között (a recesszió ellenére!!) a reálkeresetek minimális (évi 1% körüli) növekedése várható. A reáljövedelmek azonban a jelentősen csökkenő foglalkoztatás és a társadalmi juttatások megnyirbálásának hatására átlagosan legalább 1%-kal csökkennek, miközben a fogyasztás visszaesése – a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere) emelkedése következtében évi 2% körüli. A háztartások GDP-arányos nettó megtakarítási rátája a 2003 és 2008 közötti nagyon alacsony(1,8% körüli) arányról 2009-2011 átlagában a 2000-2002. évi átlagra, 4,5-5%-ra emelkedik. A lakosság rendelkezésre álló jövedelemének felhasználása 2000-2009 (százalék) 92
18
90
16
88
14
86
12
84
10
82
8
80
6
78
4
76
2
74
Egyéni fogyasztás és beruházás növekedésének hároméves átlagai, 2000-2011 (előző időszak = 100) 108 107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97
0 I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II.III.IV.I.II. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 20082009
Fogyasztás Beruházás (jobb skála) Nettó pénzügyi megtakarítás (jobb skála)
2000-2002 2003-2005 2006-2008 2009-2011 Háztartások végső fogyasztása
Forrás: KSH, MNB
Forrás: KSH, GKI
12
Állóeszközfelhalmozás
Beruházás. A beruházási ráta az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Idén a recesszió, valamint a belföldi kereslet korlátozása okozta csökkenést az EU-támogatások csak fékezni tudják, a vizsgált időszak végére azonban véget ér a keresletszűkítés, s új lendületet kap a külföldi működőtőke beáramlása. A 2009-2011 közötti időszakban az NFT II. keretében meghirdetett operatív programokban 2100 milliárd forint EU-támogatás kifizetésével számolunk, amely mintegy 3200 milliárd forint beruházást eredményez 2011-ig. Ekkorra az összes beruházás egynegyede kötődik EU forrásokhoz. Ehhez az elszámolási és értékelési tevékenységnek érdemben gyorsulnia kell. A vállalkozói beruházások – a 2009. évi erőteljes visszaesés után – 2010-ben enyhén, s inkább csak a II. félévben emelkednek (az év során lendületet kap a Mercedes-beruházás). A húzóerőt az EU forrásokból megvalósuló – alapvetően a fizikai infrastruktúrát érintő – fejlesztések alkotják. 2011-ben a növekmény már nagyobb részt az üzleti beruházások emelkedésének eredménye lesz. Mindez azonban 2011-ben is csak kb. a 2005. évi beruházási szint eléréséhez lesz elegendő. A GDP ágazati megoszlása 2000-2011
Egy főre jutó GDP, 2000-2007 (ezer Ft)
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
0
1000 2000 3000 4000 5000
KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl
2000
2008
2011
ÉszakMagyarország
VIII. Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás VII. Közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás VI. Pénzügyi tevékenység, ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás V. Szállítás, raktározás, posta, távközlés IV. Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás III. Építőipar II. Ipar I. Mezőgazdaság
Észak-Alföld
2000 2004 2007
Dél-Alföld
Forrás: KSH, GKI
Forrás: KSH
Pénzügyi szféra. A magyar pénzügyi szféra az elmúlt években főként külföldi, anyabanki forrásokból finanszírozta növekedését. A pénzügyi válság kirobbanása után ezen források hozzáférése nagyon megnehezedett és megdrágult. A bankok hitelkihelyezése ezért 2009-ben lelassult, egyes szegmensekben kifejezetten csökkent a hitelállomány. A bankok rendkívül óvatosak, de 2010-ben a beruházások lassú emelkedésével már lassan beindulhat a vállalati hitelezés. A lakosság fogyasztása előreláthatólag csak 2011-ben kezd ismét emelkedni, a háztartások hitelfelvétele is ebben az évben élénkülhet. Ez azonban a vásárlóerő több éven át tartó csökkenése, a magas hiteltörlesztési terhek, az új hitelek viszonylagos drágasága és a lakosság feltehetőleg tartósan óvatosabbá váló magatartása miatt nem lesz átütő erejű. Egyes vállalati hiteleknél, projekthiteleknél elképzelhető, hogy a magyarországi leánybankok anyabankjukat ajánlják saját maguk helyett, amennyiben az anyabank nagyobb állami segítséget kapott, és így jobb tőkehelyzetben van. Ebben az esetben a hazai bankszektor növekedése alacsonyabb lesz a hazai finanszírozási igényeknél. Hasonló hatást válthat ki, ha a hazai hitelezést adminisztratív módon korlátozzák. A felvehető hitelek szigorú korlátozása felerősítheti a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások forgalmát, a magyar bankrendszert fosztva meg növekedési lehetőségeitől. Külső egyensúly. A folyó fizetési mérleg hiánya 2009-10-ben a csökkenő belföldi felhasználás okozta hatalmas külkereskedelmi aktívum, valamint a lecsökkent profittömeg következtében visszaeső jövedelemkiáramlás miatt a 2008. évi töredékére, 7,6 milliárd euróról 1,7 illetve 3,4 milliárd euróra esik. Figyelemmel a nettó 2,2 illetve 3,4 milliárd eurós EU-transzferre, 2009-ben a folyó fizetési és tőkemérlegben feltehetőleg 0,5 milliárd euró aktívum lesz, míg 2010-ben egyensúly körüli állapot feltételezhető. Vagyis a magyar gazdaság 2009-10-ben nem vesz igénybe külső nettó 13
finanszírozási forrást (mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja)! Figyelembe véve, hogy ezekben az években 1,7-2,5 milliárd euró nettó működőtőke-beáramlás prognosztizálható, megkezdődik a külföldi adósság csökkentése. Ez a nemzetközi pénzvilág elvárása is. 2011-ben a belföldi felhasználás élénkülésével az áruforgalmi aktívum tovább csökken, s a profittermelés és ezzel a profitkiáramlás ismételt beindulásával a folyó fizetési mérleg hiánya ismét emelkedik. (A profitkiáramlás jelentős része egyébként mint újrabefektetett profit egyben finanszírozó tétel is.) 2011-ben a folyó fizetési mérleg 5,3 milliárd eurós (a GDP csaknem 5%-a) hiánya várható. Ennél magasabb hiányt fenntarthatósági okokból már feltehetőleg kritikusan fogadna a nemzetközi pénzvilág, noha ez – a 4,2 milliárd eurós EU-transzfereket figyelembe véve – mindössze 1 milliárd eurós (a GDP 1%-a körüli) hiányt jelent a folyó fizetési és tőkemérlegben (más szóval a nettó finanszírozási képességben). Ez egyben azt jelenti, hogy – mintegy 3,7 milliárd eurós nettó működőtőke-beáramlást feltételezve – 2011-ben is érzékelhetően folytatódhat a magyar külső adósságállomány csökkenése. A folyó fizetési és tőkemérleg összetevői, 2007-2011 (milliárd euró) Egyenleg
2007
2008
2009
2010
2011
Áruforgalmi Szolgáltatási Jövedelmi Viszonzatlan átutalások
0,4 1,1 -7,5 -0,5
-0,1 0,8 -7,6 -0,7
4,8 1,2 -6,7 -1,0
3,2 1,3 -6,9 -1,0
2,3 2,0 -8,6 -1,0
Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg
-6,5 1,1
-7,6 1,0
-1,7 2,2
-3,4 3,4
-5,3 4,2
Folyó fizetési és tőkemérleg
-5,4
-6,6
0,5
0,0
-1,1
Folyó fizetési és tőke-mérleg (a GDP százalékában)
-5,3
-6,1
0,5
0,0
-1,0
Forrás: MNB, GKI
Államháztartási folyamatok. Az államháztartás folyamataiban és a költségvetési politikában a válság hatására 2009-2010-ben fordulatszerű belső szerkezeti változások mennek végbe, amelyek 2011ben is folytatódhatnak. Az alapváltozatban azonban a válság hatásainak enyhítése, az egyes jövedelemtulajdonosok adóterhelésének közelítése és az adórendszer hosszabb távú működésének javítása érdekében megvalósuló adóátrendezés 2009 és 2011 között csak szerény mértékben mérsékli a teljes adóterhelést, de a 2012-től gyorsuló fejlődés esetén jelentős mozgástér nyílik. (A „lazító” változat esetén 2011-re némileg markánsabb lehet a tehercsökkenés.) Ugyanakkor az átrendezés hatására a foglalkoztatás közterhei már így is érzékelhetően csökkennek, megszűnik az ún. foglalkoztatási adóék nemzetközileg kiugróan magas szintje. Az államháztartás hiánya 2008 és 2010 között érdemben (esetleges egyszeri konszolidációs kiadások nélkül, vagy azokat a korábbi évekre szétosztva számítva) alig változik, a GDP arányában 4% körül alakul, 2011-ben pedig az alapváltozatban 2,8%-ra javul. (A „lazító” változatban továbbra is 4% körül alakul.) Az államadósság várhatóan 80% körüli szinten tetőzik, majd 2010-2011-től fokozatosan csökken. Ez az eladósodottsági szint egyáltalán nem lesz kiugró Európában, lényegében átlagosnak tekinthető. Igaz az újonnan csatlakozott régiós országokat alacsonyabb szint jellemzi. Az adósságfinanszírozás a magyar pénzügyi rendszer forrásaival és további nemzetközi kötvény-kibocsátásokkal megoldható, de szükség esetén az IMF-EU hitelcsomag hátralévő része is meghosszabbított módon, 2010 őszéig igénybe vehető, illetve akár új hitel-megállapodás is születhet.
14
Infláció hároméves átlagai
A lakossági hitelek nettó negyedéves növekménye, 2006-2011 (árfolyamhatás nélkül, milliárd forint)
1988-2011
450 400
130
350
125
300
120
250
115
200
110
100
105
50
150
0 I. II.III.IV.I. II.III.IV.I. II.III.IV.I. II.III.IV.I. II.III.IV.I. II.III.IV.
2009-2011
2006-2008
2003-2005
2000-2002
1997-1999
1994-1996
1991-1993
1988-1990
100
2006
2007
Lakáscélú hitelek
Forrás: MNB, BÉT
2008
2009
2010
Fogyasztási hitelek
2011 Összesen
Forrás: MNB, GKI
Infláció. Az inflációs pályát 2010-ben viszonylag szerény, a 2011. évit nagyobb bizonytalanság övezi. 2009-ben az évközi adóemelés csak részben jelent meg az árakban, döntően a visszaeső kereslet hatására. 2010-től kissé javul a lakosság vásárlóereje, így elképzelhető, hogy az árak – főleg az élelmiszerárak – részben „bepótolják” ezt, s az átlagot meghaladó mértékben emelkedik. A stagnáló – erősödő forint azonban az erősödő importverseny révén behatárolja ennek lehetőségeit. A nemzetközi energiaárak hatása késéssel mutatkozik a hazai fogyasztói árakban. Így csökkenhetett 2009 végén a gáz és a távfűtés ára, ez utóbbi a politikai indíttatású 2010 eleji áfa-mérséklés hatására folytatódik. Időközben azonban a nemzetközi energia árak már emelkednek, így 2010 elején ismét elkezdődött az áremelés. A háztartási energia ára éves átlagban 3,5%-kal fog emelkedni, de 2010 decemberében egyes energia-hordozóknál már több mint 10%-kal is meghalad-hatja az egy évvel korábbit. A szolgáltatások esetében is érződni fog a választási év hatása. A központi vagy önkormányzati ármeghatározású szolgáltatások árai évről évre a piaci szolgáltatásokat messze meghaladó mértékben emelkednek, kivéve a választási években. Mivel az önkormányzati választások csak az év második felében lesznek, így az állami árszabályozású szolgáltatások szerény mértékben fognak drágulni. Az import-termékek devizaára 2010 vége felé emelkedni kezdhet, mivel a válság állami kezelésének hatásaként, illetve a javuló konjunktúra miatt az egész világon inflációs hullám indulhat be. Ez azonban főleg a 2011. évi folyamatokban éreztetné hatását. BUX és euró/forint árfolyam, 2004-2009
Bruttó államadósság a GDP százalékában, 2006-2011 90
10 000
240
5 000
220
30
0
200
20
BUX
Forrás : KSH, GKI
2009. 04.
260
2008. 09.
15 000
2008. 02.
280
2007. 07.
20 000
2006. 12.
300
2006. 05.
25 000
2005. 10.
320
2005. 03.
30 000
2004. 08.
340
2004. 01.
35 000
80 70 60 50 40
10 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
EUR/HUF
Forrás GKI: PM,
15
Fel nem használt IMF-hitel (MNB-betét)
Magyarországon 2010-re éves átlagban 3,5%-os (az év végére 3% körüli), 2011-re 3% körüli drágulás várható. Kamatok. A jegybank a stabilitás megőrzése mellett a 2009 végi 6,25%-ról 2010 végére fokozatosan 5% környékére csökkentheti az alapkamatot. Az új kormány döntései nagyrészt 2011-ben fejthetik ki hatásukat az egyensúlyra és a pénzpiacokra. Amennyiben a lazító alváltozat érvényesül nem lehet tartósan alacsony hazai kamatszintre számítani. Ebben az esetben szinte biztos, hogy a monetáris politika kamatemelésre kényszerül 2011-ben. Ha azonban az alapváltozat érvényesül és hiteles módon kitűzik az euró bevezetésének dátumát, tovább mérséklődő alapkamat várható. Egy ilyen forgatókönyv esetén az alapkamat 2011 végére 3-4% közé csökkenhet. A kamatcsökkentésre nézve kockázatot jelent, hogy ebben az időszakban nemzetközi szinten már a jelenleginél magasabbak lesznek a kamatok, hiszen a gazdasági növekedés beindulása, a magas államadósságok finanszírozása várhatóan az infláció emelkedését vonja magával, amire válaszként a FED és az EKB kamatot fog emelni. Árfolyam. A forint/euró árfolyam a 2009 eleji igen gyenge szintről fokozatosan erősödött. A novemberi árfolyam nagyjából megegyezik az egy évvel ezelőttivel, valamint a 2006 őszi bizalmi válság idején tapasztalttal. Az árfolyam szeptember óta a régió árfolyamaival együtt mozog, vagyis az ingadozások nem csak hazai okokkal magyarázhatóak. A szigorú fiskális és jövedelempolitika lazább monetáris politikára ad lehetőséget. 2010 első felében a választásokkal összefüggő politikai kockázat miatt nem várható az erősödés folytatódása, s nagyobb kilengések is elképzelhetők, majd a második felében folytatódhat az erősödés 260 forint körülire. Középtávon a régióval azonos árfolyampálya várható, mivel a magyar kockázatok – józan gazdaságpolitika esetén – várhatóan nem térnek el jelentősen a többi országétól. Vagyis a forint árfolyama főként a nemzetközi befektetői hangulattól függ, így az árfolyam pálya csak belső tényezőkből nem vezethető le. 2011-ben az előző évihez hasonló árfolyam várható, ennél érdemben erősebb nem is lenne kívánatos az ország versenyképessége szempontjából.
300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
Szlovénia
Románia
115 110 105 100 95
Export (bal tengely)
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
203
2004
2002
90 2000
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
170 160 150 140 130 120 110 100 90
2000
(1999=100)
Magyar export- és importvolumen, cserearányváltozás, 2000-2011 (1999=100)
2001
Új EU-tagok növekedése, 2000-2011
Import (bal tengely)
Cserearány (jobb tengely)
Forrás: Európai Bizottság, 2009. október, GKI
Forrás: KSH, MNB, GKI
Az Európai Bizottság számításai szerint Magyarországon a fajlagos bérköltség (real unit labour costs) 2008-ban 0,8%-kal – az EU átlagának megfelelően – emelkedett.
16
Alapvető gazdaságfejlődési mutatók, 2000-2011 2000- 2003- 20062002 2005 2008 éves átlag 104,6 104,2 101,9 107,9 106,0 105,6 112,1 107,8 92,7
2008
prognózis 100,8 93,5 100 103 100,0 84,0 103,5 105,0 94,9 96,5 106,0 107,0
GDP % Ipari bruttó termelés % Építőipari bruttó termelés % Mezőgazdasági bruttó % 100,1 102,6 102,4 127,0 termelés Kiskereskedelmi forgalom % 106,3 106,4 100,5 98,1 volumene Lakossági fogyasztás % 107,0 104,7 100,1 99,9 Beruházás % 107,6 105,2 98,4 97,4 Export % 111,0 111,0 113,0 104,6 (áruk és szolgáltatások) Import % 110,6 109,9 110,6 104,0 (áruk és szolgáltatások) Áruforgalmi egyenleg md. euró -3,7 -3,6 -0,9 -0,2 Külső finanszírozási igény md. euró -4,1 -6,4 -6,0 -6,6 Külső finanszírozási igény % -6,8 -7,9 -6,1 -6,2 /GDP Foglalkoztatottak számának % 100,5 100,3 99,8 98,8 változása Munkanélküliségi ráta % 6,0 6,4 7,6 8,0 (időszaki átlag) Államháztartás deficitje GDP %-a 5,3 7,1 6,0 3,8 (ESA) Infláció % 108,1 105,0 106,0 106,1 Bruttó kereset % 16,6 8,9 7,9 7,5 Reálkereset % 7,2 4,2 -0,2 0,7 Euró átlagos árfolyama forint 253,2 251,2 255,6 251,3 Háztartások nettó GDP %-a 4,6 1,8 1,9 0,8 megtakarítási rátája * Egyszeri konszolidációs kiadások 2010. évi elszámolása esetén Forrás: KSH, MNB, GKI
17
2009 2010 2011
2009-2011 éves átlag 98,8 97,0 103,1
80,0 103,0 102,0
94,4
95,0
99,0 102,0
98,6
93,3 99,0 101,5 94,0 105,0 108,0
97,9 102,3
85,0 104,0 107,0
98,0
79,0 105,5 109,0
96,9
4,8 0,5
3,3 0,0
2,3 -1,1
3,5 -0,2
0,5
0,0
-1,0
-0,2
97,0
97,5
100
98,2
10,5
11
10,5
10,7
3,9 3,8 (5*) 2,8
3,5 (3,9*)
104,1 103,5 103,0 1,5 1,0 5,5 -2,0 3,0 2,4 280,0 265,0 260,0
103,5 2,7 1,1 268,3
4,0
4,7
5,0
4,6
II.1 A primer energiahordozók és összetételének várható alakulása 2012-ig II. 1.1 helyzetkép, főbb trendek A magyar gazdaság évtizedes energiafelhasználásában jól elkülönülő periódusok különböztethetők meg. Az 2000-es évtized első felében, a 4%-ot valamivel meghaladó gazdasági növekedési ütem mellett, energiafelhasználásunk 2005-ig lényegében stagnált, eltekintve az időjárás egyes éveket befolyásoló hatásaitól. 2005-ben jelentős, mintegy 60 PJ nagyságú, a teljes energiaigény 5%-át kitevő ugrás következett be. 2006 óta, a gazdaságpolitikai szándékolt megszorító lépések hatására, a gazdasági növekedési ütem lelassulása miatt az energiaigények lassan mérséklődtek. A megszorító lépések, de döntően a 2008 második felében már érzékelhető világgazdasági válság hatásaként energiafelhasználásunk erőteljesen csökkenő irányzatúvá vált. Az igazi fordulat azonban 2009-ben következett be, döntően az üzleti szférában jelentkező, kétszámjegyű növekedési visszaesés következtében. 2009 első felében gazdaságunk energiafelhasználása látványosan, több mint 10%-kal csökkent, valamivel erőteljesebben, mint a GDP mérséklődése. Ez azért is szokatlan, mert 2009 első felében, a téli hónapokban hidegebb időjárás volt, mint a sokévi átlag, amely elsősorban a fűtési jellegű energia-felhasználást erősítette. Az év első felében az energiafelhasználást mindenekelőtt az ipar közel 20%-os visszaesése befolyásolta látványosan. 2009 második felében az időjárás önmagában is várhatóan mérséklően hatott az energiafelhasználásra, különösen a nem üzleti szférában. Bár a második félév energiafelhasználása még nem ismert, becslésünk szerint a 2009-évi teljes energia-felhasználás 1055-1060 PJ között alakulhat, amely éves szinten 6-6,5%-os csökkenést valószínűsít. Belföldi energiafelhasználás és a fűtési igényt befolyásoló átlagos hőmérséklettel korrigált energiafelhasználás (PJ) 1 200
1 170
1 140
1 110
1 080
1 050
1 020 1995
1997
1999
Belföldi energiafelhasználás
2001
2003
2005
2007
2009
Napfokszámmal módosított energiafelhasználás
Forrás: Energia Központ Kht., Eurostat, alapján saját számítások, 2009. év becslés a háromnegyed éves adatok alapján
18
Az energiafelhasználás és a GDP, 1997-2012
Primer energiafelhasználás PJ
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2008
2009
2010
2011
2012
1086,8
1077,5
1087,2
1091,6
1153,2
1125,4
1126,3
1060,0
1080,0
1110,0
1130,0
97,7
100,1
94,1
101,9
102,8
101,8
Előző év=100 Primer energiafelhasználás 1996=100 GDP milliárd Ft 2000. évi áron
97,7
96,9
97,8
98,2
103,7
101,2
101,3
95,3
97,1
99,8
101,6
11768
12863
14087
15339
16654
17493
17598
16454
16454
16915
17507
101,0
100,6
93,5
100
102,8
103,5
Előző év=100 GDP 1996=100
104,6
114,3
125,2
136,3
148
155,5
156,4
146,3
146,3
150,3
155,6
Fajlagos energiafelhasználás PJ/Ft
0,0924
0,0838
0,0772
0,0712
0,0692
0,0643
0,0640
0,0644
0,0656
0,0656
0,0645
96,7
99,5
100,7
101,9
100,0
98,4
65,1
64,8
65,2
66,4
66,4
65,3
Előző év=100 Fajlagos energiafelhasználás, 1996=100
93,4
84,8
78,1
72,0
70,1
Forrás: KSH, Energia Központ Kht., adatok alapján saját számítás és előrejelzés
A növekedés és az energiafelhasználás 2009-es visszaesése közel azonos ütemű, sőt energiafelhasználásunk talán még a nemzetgazdasági visszaesésénél is meredekebb lehet. Ennek magyarázata, hogy 2009-ben nemcsak a növekedés és az átlagnál valamivel kedvezőbb második félévi időjárás mozgatta energiafelhasználásunkat, hanem az is, hogy 2008-ban a világpiaci kőolajárak korábban elképzelhetetlen árszintje a belső energiaárainkat az átlagos hazai infláció többszörösével megemelte. Bár a világpiaci kőolajárak 2009-ben már jelentősen visszaestek, de a késleltetések, a növekvő adóterhek és a piacnyitás zavarai miatt a hazai energiaárak magas szinten rögzültek, sőt éves kitekintésben az energia ára 2009-ben, különösen az úgy nevezett egyetemes szolgáltatások körében az átlagos infláció közel kétszeresével nőnek. A gazdasági növekedésnél erőteljesebb energiaigény módosulás azzal is magyarázható, hogy a nemzetgazdasági átlagnál energia intenzívebb ágazatok, például az ipar visszaesése, az átlagnál jóval erőteljesebb volt, a szolgáltatásoknál, pedig, amelyek kevésbé energiaigényesek, a csökkenés kisebb arányú volt. A következő, 2012-ig tartó időszakban az energiafogyasztás hazai alakulásában kettős, egymással ellentétes tendencia érvényesül majd. Egyrészt a 2009. évi 6-6,5%-ra tehető GDP csökkenés után, 2010-ben lényegében stagnálás, 2011-12-ben pedig évi 3%-körüli bővülés várható, amely önmagában emeli az energiaigényeket. Másrészt az energiaigények - különösen globális kitekintésben - érezhetően növekednek, s ennek hatásaként a kőolaj világpiaci ára és általában az energiahordozók ára emelkedik. Így a következő időszakban is a hazai energiaárak várhatóan az átlagos inflációt meghaladóan növekednek. Prognózisunk szerint 2012-ig az energiaárak magas szintje és az átlagos árnövekedést meghaladó alakulása a várható növekedésből, fellendülésből adódó energiaigények bővítését drasztikusan korlátozza, visszafogja. Mindezen megfontolások alapján, 2012-ben várhatóan a GDP szintje elérheti a 2008. évi kiinduló állapotot, s energiafelhasználásunk is a 2008-as szint közelébe kerül.
19
A primer energia-felhasználás és a GDP növekedése 1997-2012 (1996=100) 180 160 140 120 100 80 60 40 1997
1999
2001
2003
2005
Primer energiafelhasználás
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Fajlagos energia-felhasználás
GDP
Forrás: KSH, Energia Központ Kht., adatok alapján saját számítás és előrejelzés
Bár a vezetékes energiahordozók teljes piacosításának kibontakozása és beérése az árak parttalan emelkedését lassítja, de nem ellentételezheti a világpiaci energia árak árnövelő kihatásait. A hazai energiahordozók drágulását, felértékelődését számos más tényező is táplálhatja. Egyrészt a környezeti követelmények szigorodása, a drágább megújuló energiaforrások szerepének bővülése, másrészt az ellátásbiztonság politikai felértékelődése, az ellátás diverzifikálása, az egységesülő EU infrastruktúra, a tartalékok növelése és végül, az állami támogatások és preferenciák fokozatos leépülése és a valós, piaci árak fokozatos érvényre juttatása. A belföldi energiafelhasználás alakulása 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
1 153,2
1 152,0
1 125,4
1 126,3
1 060,0
1 080,0
1 110,0
1 130,0
Szén (csak szén)
125,5
134,0
140,7
137,7
125,0
125,0
125,0
128,0
Olaj
297,1
308,8
309,5
300,3
290,0
290,0
295,0
300,0
Gáz
506,3
480,8
448,2
442,2
385,0
400,0
420,0
428,0
Atomerőműi villamos energia
150,8
146,7
160,0
161,5
168,0
168,0
168,0
168,0
Nettó Import villamos energia
22,4
26,0
14,4
14,1
18,0
18,0
20,0
20,0
0,8
0,9
1,2
1,5
2,0
2,3
2,5
2,8
50,3
54,8
51,4
69,0
72,1
76,7
79,5
83,2
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Szén (csak szén)
10,9
11,6
12,5
12,2
11,8
11,6
11,3
11,3
Olaj
25,8
26,8
27,5
26,7
27,4
26,9
26,6
26,5
Gáz
43,9
41,7
39,8
39,3
36,3
37,0
37,8
37,9
Atomerőműi villamos energia
13,1
12,7
14,2
14,3
15,8
15,6
15,1
14,9
Nettó Import villamos energia
1,9
2,3
1,3
1,3
1,7
1,7
1,8
1,8
Megújuló villamos energia
0,1
0,1
0,1
0,1
0,2
0,2
0,2
0,2
Egyéb
4,4
4,8
4,6
6,1
6,8
7,1
7,2
7,4
Primer energia ellátás
Megújuló villamos energia Egyéb
Megoszlás Primer energia ellátás
Forrás: Energia Központ Kht., adatok alapján saját számítás és előrejelzés
20
Az energiarendszerek merev jellegéből következően még középtávon sem jelentkeznek érdemleges elmozdulások a primer energia összetételében, az egyes energiahordozók felhasználási arányaiban. Ami a hazai energiaszektorban trend jelleggel jelentkezik, hogy részben a telítettség, részben az árak hatásaként és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt a földgáz meghatározó szerepe ugyan nem csorbul, de az eddigi szisztematikus előretörése lefékeződik. Ez a jövőben is jelentkező változás a gazdasági válság és az energiaigények 2009. évi visszaesése következtében már az utóbbi 1-2 évben is megfigyelhető volt. A gázfogyasztás mérséklődése valamennyi fogyasztói-körben jellemzővé válik, de különösen az erőművekben felhasznált gáz ennyisége mérséklődhet, a villamosenergia-igények visszaesése és az áram-import további felfutása következtében. Szisztematikusan, de a korábban reméltnél szerényebb ütemben növekszik a különböző megújuló energiaforrások aránya. A primer energiaforrások szerkezetének alakulása (EU-konform metódussal számolva) (1990-2008)
Forrás: Energia Központ Kht.: Gyorsinformáció A 2008. I-IV. negyedévi energiaellátás és -felhasználás értékelése. 2009. február
Az általunk vizsgált 2012-ig tartó időszakban nem számíthatunk energiafelhasználásunk szerkezetében érdemi módosulásra, döntően azért, mert a jelenleginél és a várhatónál nagyobb energiaigényekre kiépített hazai és import kapacitások az igények jelentős visszaesése majd azok szerény ütemű bővülése esetén is megnyugtatóan kielégítik a várható keresletet. A Paksi Atomerőmű kapacitásának mintegy 200MW-os bővítése a teljes kihasználást feltételezve 1-2 százalékponttal növelheti az atomenergia súlyát a primer energia összetételében. Hasonló irányú és arányú elmozdulás várható a megújuló energiaforrások szerepének tekintetében is. E vonatkozásban azonban erős bizonytalanság jelentkezik. A pénzügyi válságban megdrágult pénz, a hitelezés szűkülése, a kockázati felárak emelkedése párosulva a hazai állami pénzügyi szerepvállalás gyengeségével az eddigi ambiciózus beruházási szándékokat alacsonyabb szintre helyezi.
21
A belföldi energiafelhasználás megoszlása 1990-2012 (%) 100%
90%
4,7
3
4,4
14,7
13,1
12,4
6,3
7,6
14,3
14,9
80%
70% 31
38,3 43,9
60%
39,3
38,3
50%
40% 28,7 26,5
30%
25,8
26,7
26,1
12,2
11,3
20% 19,9
16,4
10%
10,9
0% 1990
2000 Szén
Kőolaj
Földgáz
2005 Atomenergia
2008
Villamosenergia-import szaldó
2012 Egyéb, megújuló
Forrás: Energia Központ Kht. adatai alapján saját számítások
Az energiaforrások összetételét leginkább befolyásoló erőműi energia-felhasználás szerkezetében néhány kisebb teljesítményű kapacitás belépésén, esetleges kiesésén túl a vizsgált időszakban jelentősebb változás nem várható. A beindult vagy szándékolt erőmű-beruházások visszafogottabbá váltak, és a késleltetés valamint a halasztás vált jellemzővé nálunk is. Miután 2012-ig sem a GDP termelésében, különösen pedig a lakossági jövedelmekben és a fogyasztásban bővülésben nem reménykedünk, így az energiafogyasztás is az évtized közepére jellemző színvonalra emelkedik és az évenkénti növekedési üteme is visszafogott lesz. A globális gazdasági növekedés - várakozásaink szerint - legalább egy évvel megelőzi és gyorsabb ütemű is lesz, mint a hazai gazdaságé, így az energiahordozók világpiaci ára bizonyosan emelkedik, amely az energiaigények erőteljesebb bővülését korlátozza . A primer energiaforrások összetételének másik fontos aspektusa a hazai források és az import arányának változása. Évtizedes kitekintésben az import aránya szisztematikusan növekszik. 2008-ban a teljes energiaforráson belül az import kétharmados arányt képviselt. Az atomenergiát is importnak tekintve a külső kitettség 80%-os. A két legfontosabb hazai energiahordozó, a kőolaj és a földgáz termelése fokozatosan és – a szakértők szerint – megállíthatatlanul csökken. A 2008-évi kitermelés kőolajból 775 ezer tonna, földgázból 2,2 milliárd köbméter volt. A kitermelhető és a reménybeli készletek szűkössége miatt 2012-ig terjedő időszakban a hosszabb távon is érvényesülő csökkenés ütemének fékezésére lehet racionálisan számítani, amely a földgáz esetében nem tűnik teljesíthetetlennek. A legutóbbi két évben, a téli gázszállításokban jelentkező zavarok az egyoldalú import-függőség, az ellátásbiztonság kérdését vetette fel. 2009-ben az energiaszükséglet látványos csökkenése, a hazai primerenergia-termelés közel változatlan szintje mellett az import-arányának enyhe mérséklődését hozta. A villamosenergia-szektorban éppen ellenkezőleg, valószínűleg a teljes piacnyitás és az olcsóbb importforrások hozzáférhetősége miatt a villamos energia export-import forgalmának szaldója jelentősé mértékben az import javára tolódott el.
22
Az import arányát 2012-ig tartó periódusban is kisebb-nagyobb arányban, átmenetileg a keresletkínálati viszonyok befolyásolhatják, különösen pedig az árak. Inkább az valószínűsíthető, hogy energiaimportunk aránya, szerepe érdemben nem változik, hosszabb kitekintésben azonban a hazai fosszilis energiahordozók szűkössége és magas költsége miatt az import-aránya enyhén növekvő marad. Gazdaságunk energiaigényének szerény jövőbeni növekedése esetén is arra lehet számítani, hogy a hazai fosszilis energiahordozók termelése erőteljesebben csökken, mint ahogy a hazai megújuló energiaforrások teljesítménye bővíthető, így az import aránya nagy valószínűséggel inkább növekszik, mintsem csökken. Az egyoldalú import-függőségből levezethető sebezhetőséget a gazdasági és a környezeti követelményeket szem előtt tartva, nem az import arányának erőszakos csökkentésével, hanem a beszerzési források és a szállítási útvonalak diverzifikálásával kell és lehet érdemben kezelni. Miután a biztonságos energiaellátás nemcsak gazdasági mérlegelést kíván, így a környezeti, regionális és legfőképpen az EU szisztematikus szerepvállalását sem nélkülözheti. Az ellátás misztifikálása azonban az egyébként is növekvő energiaköltségeket tovább emelheti. Az energiaszektor beruházásai a válság nyomán a nemzetgazdasági beruházásoknál kisebb arányban estek vissza. Az egyes, megkezdett vagy tervezett fejlesztések ugyan visszafogottabbá váltak, de az ellátásbiztonságot erősítő infrastruktúra építése a vezetékes energiahordozók vonatkozásában felgyorsult. A földgáz esetében a tartalékkapacitások 30-40%-kal bővültek, a villamos energia területén pedig az egységesülő EU és a regionális hálózati rendszer részeként a határkeresztező kapacitások fejlesztése indult be. Az EU-ban, 2009 nyarán az ún. „harmadik energiacsomag” elfogadásával valószínűleg hosszabb időre lezárult az átviteli rendszerüzemeltetés szétválasztási formáinak vitája. A nagyobb tagországok nem tudták elfogadni a hálózati tulajdonra vonatkozóan a tulajdonosi szétválasztás (ownership unbundling, OU) és a független rendszerüzemeltető (independent system operator, ISO) közötti választást és kidolgoztak egy harmadik modellt, amely a független átvitel irányító (independent transmission operator, ITO) nevet kapta. Az elsőt, a tulajdonosi szétválást csak néhány európai ország alkalmazza. Valószínűleg kevesebb ország fogja a második, a független rendszerüzemeltető formát választani, mivel itt a tulajdonos jogai szinte teljesen eltűnnek, csak a kockázatok és a kötelezettségek maradnak a tulajdonosnál, a fejlesztésekhez kapcsolódó döntésekben sem vehet részt. Az ISO modellben az átviteli üzemeltető eszközeit tulajdonló tesz javaslatot arra, hogy a nemzeti hatóság nevezzen ki egy általa ajánlott üzemeltetőt. Megfelelőségi és tanúsítási eljárás után a nemzeti hatóságnak és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagyni a számos összeférhetetlenségi szabállyal körbebástyázott rendszerüzemeltetőt. Az ISO-modell rendkívül nehézzé teszi a vertikálisan integrált energetikai vállalatnál a részvényesi érdekek védelmét. A harmadik modell is a vertikálisan integrált energetikai vállalat tulajdonában levő eszközökön alapít meg üzemeltetőt, vagy a meglevő szervezetet teszi arra alkalmassá. Hasonlóképpen rendkívül komoly összeférhetetlenségi és elkülönülési szabályokat állapítanak meg. Az előző modellhez képest lényegi különbség, hogy létrehoznak egy felügyelő szervezetet, (amely nem a részvénytársaság felügyelő bizottsága), amelynek tagjai fele részben + 1 szavazat az anyavállalat képviselőiből áll, s ezen kívül a vertikálisan integrált vállalattól személyében és tulajdonában független harmadik feleket képviselő személyekből. A felügyelők a részvényesi érdekeket képviselik, elsősorban az éves és a hosszabb távú pénzügyi terv és az osztalékfizetés vonatkozásaiban. Nem tartoznak a felügyeleti szerv hatáskörébe az átviteli-rendszerüzemeltető napi tevékenységeivel és a hálózatkezeléssel, a tízéves hálózatfejlesztési terv előkészítéséhez szükséges tevékenységekkel kapcsolatos határozatok. 2009 novemberében benyújtásra és 2009 decembere utolsó törvénynapjaiban már elfogadásra is került az MSZP és a Fidesz egy-egy képviselője által jegyzett „Egyes energetikai tárgyú törvények 23
módosításáról” c. törvényjavaslat, óriási többséggel. A javaslat az ITO modell elfogadása mellett voksolt, s ennek megfelelően alakította át a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény rendszerirányításra vonatkozó szabályait. Az ITO modell tehát megerősíti a jelenlegi tulajdonosokat és az EU irányelveivel összhangban megállapítja, hogy a „Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges az olyan tranzakció megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett”. Ezzel az utóbbi kiegészítéssel a magyar szabályozás tovább is megy, mint az EU vonatkozó irányelve, mert harmadik fél tulajdonszerzését korlátozza nem csak a rendszerirányító, hanem az irányító részvényese vonatkozásában is. A nagykereskedelmi piac szerkezete 2007-2009
Forrás: REKK (Energiapolitikai ajánlások 2010)
A fenti „energetikai salátatörvény” a rendszerirányítási modellel összefüggésben nem levő változtatásokat is tartalmaz, így a kötelező átvétel kérdésében is új paragrafusok szerepelnek majd a villamos energia törvényben. Az új törvény meghosszabbítja a kapcsolt termelés támogatását 2015-ig, míg a VET korábbi változatában az Energia Hivatalra bízták az esetleges meghosszabbítás mérlegelését. Az Energia Hivatal már egy éve elkezdte a 2010-ben lejáró támogatások felülvizsgálatát, most a jogszabály azt rögzíti, hogy az átvétel ideje kitolódhat 2015 végéig, ha a termelők eleget tesznek néhány feltételnek, így pl. a támogatást megosztják a hőfelhasználókkal. Az 50MW alatti kapcsoltan termelőknek 7,5 évig jár a támogatás, de legfeljebb 2015 decemberéig, s esetükben az jelenti a támogatás megosztását, ha a hő ára nem magasabb, mint a földgáz egyetemes szolgáltatásban érvényesített, rendszerhasználati díjjal és a „bevételi hiány ellentételezésére szolgáló pénzeszköz”-zel növelt ára (!). (Az Energia Hivatal korábban kiadott felülvizsgálati módszertanában az szerepel, hogy azon gázmotoros termelő számíthat a támogatás folytatásra, amely a múltban is és a jövőben is a Hivatal által rögzített benchmark ár alatt értékesíti a hőt. Ez a benchmark ár jóval a földgáz közüzemi/egyetemes szolgáltatási ára alatti szint.) Az Energia Hivatal által publikált elemzés szerint a törvénymódosítás a kapcsolt gázmotoros termelés további támogatása miatt 2011-2015 között folyó áron 14 milliárd, 2009. évi áron pedig közel 10 milliárd forinttal több támogatás kifizetését jelenti, s egyben 862 GWh-val több áram átvételére kerülhet sor. Úgy véljük, hogy az elfogadott törvénymódosítás tovább erősíti a KÁT szerkezetének problémáit és nagyobb terhet ró az áramfelhasználókra.
24
A KÁT egységára, a becsült piaci ár és a fajlagos támogatás (Ft/kWh) 40,0
35,0
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
KÁT keretében átvett villamos energia átlagára
r
er
ov em
be
r O
kt ób
N
Sz
ep
te m
be
s
s liu
us
sz tu
Au
gu
Jú
us áj
ni Jú
M
s Áp ril is
r
ci u ár M
r
uá br
Fe
r
uá an .j
09
20
ec em
be
r
Hazai erőműtől és importból vásárolt áram átlagára
D
er N
ov em
be
r
kt ób O
Sz
ep
te m
be
s
s liu
sz tu gu
us
Au
Jú
us áj
ni Jú
M
s Áp ril is
r
ci u ár M
uá
uá
Fe
an .j 08 20
br
r
0,0
Fajlagos támogatás
Forrás: MEH, GKI Energiakutató Kft. saját számításai
Véleményünk szerint az EU, illetve a magyar törvényhozás által elfogadott szabályozás gyakorlatilag érdemi változást nem hozott a hálózatos energiahordozók piacán, nem segít a verseny előrehaladásában. A rendszerirányítók továbbra is a nagy energiavállalatok tulajdonában maradnak, s a tulajdonosok a fejlesztések irányára is hatást tudnak gyakorolni. A MEH számára az új szabályozás a korábbinál valamivel több lehetőséget nyújt a verseny tisztaságának, a hozzáférés szabadságának ellenőrzésére, de a hazai piacon eddig sem a hálózatokhoz való szabad hozzáférés problémája okozta alapvetően a verseny hiányát. Mivel a MEH bejelentette, hogy idén folytatja a jelentős piaci erő (JPE) vizsgálatait a villamosenergiaszektorban, valamint már most is jelentős késésben van a földgázpiacra vonatkozó JPE határozat meghozatalában, ezért érdekes fejleményekre számíthatunk idén. A 2009-es kiegyenlítő energia és tartalékkapacitásokra vonatkozó aukciós eredmények (a rendkívül magas ár) pedig újabb JPE vizsgálat szükségességét vetíti előre. 2009. július 1-jével a gázpiac teljes körű megnyitására is sor került, bár a villamos-energiára valamint a gázra érvényes piaci szabályozás több, megoldásra váró problémát takar.Igazából az elmúlt időszakban és a következő két-három évben is inkább a gazdasági pénzügyi válság okozta kihívások adják az energiaszektor legfontosabb teendőit. A valós verseny infrastrukturális és szabályozási feltételinek teljesebb körű megteremtése remélhetőleg a válságból való kilábalás esélyeit is javítani fogja. Mindenképpen előrelépésnek lehet tekinteni a villamos energia rendszerhasználattal kapcsolatos díj megállapítási eljárás átláthatóbbá tételét. A MEH nyilvánosságra hozta az értékelés szempontjait, módszereit, valamint a költségfelmérés összesített eredményeit, amely azonban rámutat arra, hogy a költségek általában emelkedő változása mellett a megelőző évek elszámolásainak áthúzódó hatásai (KÁT-kassza, határkeresztező kapacitások bevétele) is jelentősen befolyásolják a rendszerirányítás költségeit, s ez magyarázza, hogy a 2009. évi 1 Ft/kWh rendszerhasználati díj 50%-kal emelkedhetett. Ehhez viszonyítva jó hír a jóval nagyobb súlyú elosztási díjak 0,4%-os csökkenése. 25
Komoly bizonytalanságot jelentenek a HTM-ek felbontásával kapcsolatos peres eljárások. Az EU versenybizottsági döntés értelmében már régen ki kellett volna hirdetni az egyes erőművek esetében a feltételezhető állami támogatás mértékéről és annak visszafizetéséről szóló döntést, de egyelőre csak tárgyalások folynak a számítás elveiről. Az érintett erőművek által indított perek perértéke – ha számunkra kedvezőtlenül dőlnek el - a költségvetés helyzetét is megrendítheti.
II. 2. Villamos energia A hazai villamosenergia-igény az elmúlt évtizedben a primer energia-felhasználásra jellemző trend szerint alakult. Az évtized második felében, egészen 2008. közepéig a villamosenergia-szükséglet viszonylag gyorsan, évi átlagban mintegy 1,8%-kal bővült. A pénzügyi és a gazdasági válság hatásaként, 2008. utolsó negyedévében azonban már látványosan csökkent. Ugyanazon növekedési, strukturális és keresleti tényezők hatásaként, amelyeket a primer energia esetében említettünk 2009ben éves átlagban a hazai villamosenergia-felhasználás várhatóan 5%-kal mérséklődik. (A bázis adatok zsugorodása miatt az év utolsó hónapjaiban a visszaesés mértéke fokozatosan mérséklődik.)
változás az előző év azonos hónapjához képest, %
Nem végleges éves adatok szerint 2008-hoz képest az import aránya érezhetően megnövekedett, részben a kedvezőbb árak, részben a hozzáférés bővülése miatt. Az import növekvő aránya következtében a hazai villamosenergia-termelés a fogyasztásnál nagyobb mértékben esett vissza. Miután a rendelkezésre álló kapacitások nőttek, az átlagos kapacitás-kihasználás romlott kivéve a Paksi Atomerőműnél a támogatott és a kapcsolt és megújuló energiát hasznosító egységeket. Sajátos átrendeződés ment tehát végbe a villamos energiatermelés oldalán. A nagy erőművek kibocsátása mintegy 20%-kal esett, a kicsik, , különösen pedig a támogatott erőművek dinamikusan bővültek. Valószínűleg e strukturális átrendeződés is szerepet játszott abban, hogy a várakozásoktól eltérően 2009-ben, a hazai villamos energia árak nem csökkentek, hanem különösen az egyetemes szolgáltatás területén az átlagos inflációt meghaladóan nőttek. 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10%
2008 3,7%
4,3%
0,1%
-1,5%
2,0% -0,2%
-1,6%
-1,7%
-2,1%
-4,3% -7,3%
I.
6% 4% 2% 0% -2% -4% -6% -8% -10% -12% -14%
5,2%
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
-0,4%
2008
2009 3,7% -5,2%
-2,8%
-4,1%
-7,8% -11,1%
-7,7%
-4,9%
-5,4%
-4,7%
-2,1% -5,1%
-9,2%
Helyesbítések nélkül a Napi Jelentésekből I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
2009
Forrás: MAVIR Zrt.
A jelentősen csökkenő villamosenergia-fogyasztásban szerepet játszott az is, hogy a 2008. január elsejével életbe lépett teljes piacnyitás egybeesett az energiahordozók világpiaci árának száguldásával, mindezek együttesen a hazai villamos energia árában is váratlanul nagy áremelkedést hoztak.
26
Nem lakossági villamos energia árak 2009. január 1-jén (2000-20000MWh éves fogyasztás esetén, euró/kWh, adók nélkül)
Lakossági villamos energia árak 2009. január 1-jén (1000-2500MWh éves fogyasztás esetén, euró/kWh, adók nélkül)
* Megjegyzés: A nemzeti valutában számított árakat a 2009. január 1-i árfolyammal számították át euróra. Ez a magyar adat vonatkozásában 290Ft/eurót jelentett. Forrás: EUROSTAT
A villamos energia költségét érezhetően befolyásoló primer energiahordozók árai 2009-ben éves szinten várhatóan 15-20%-kal alacsonyabb szinten alakultak, de ez nem hozott árcsökkenést, részben a késleltetések, részben más költségelemek – átviteli, elosztási, támogatási – erőteljesebben beépültek az árakba, sőt a nagykereskedelmi árak stagnálása, kis csökkenése mellett a fogyasztói árak, különösen az egyetemes szolgáltatás területén az átlagos inflációt kétszeresen meghaladó mértékben növekedtek.
27
A gazdasági növekedés és a villamosenergia-felhasználás és mutatói 1998-2012
Villamosenergia-felhasználás (GWh)
1998
2000
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
37928
38631
41982
43067
43945
43928
41400
42300
43000
44000
102,6
102,0
100,0
94
102
102
102
előző év = 100 1998=100 GDP milliárd Ft 2000. évi áron
100
102
111
114
116
116
109
112
113
116
12344
13532
16654
17320
17493
17598
16454
16454
16915
17507
104,0
101,0
100,6
93,5
100,0
102,8
103,5
előző év = 100 1998=100 Fajlagos villamosenergiafogyasztás Wh/Ft
100
109,6
134,92
140,3
141,7
142,6
133
133
137
142
3,07
2,85
2,52
2,49
2,51
2,50
2,52
2,57
2,54
2,51
98,4
101,0
98,9
100,8
102,2
98,9
98,9
80,9
81,8
81,2
81,9
83,7
82,7
81,8
előző év = 100 1998=100
100
92,9
82,0
Forrás: KSH, Energia Központ Kht. adatai alapján saját számításaink illetve prognózisunk
A következő, 2012-ig tartó periódusban a villamosenergia-igények stagnálására, majd szerény ütemű bővülésére számítunk. A mostani, mintegy 6%-os GDP csökkenést hozó válságból való kilábalás, még töretlen kibontakozás esetén is csak lassú lehet. Számításaink szerint a 2010-es stagnálás és 2011-12es évi 2,5-3,5%-os átlagos növekedés esetén is, 2008-2012 között összességében érdemi gazdasági fejlődés nem következhet be. Sőt a 80% fölé emelkedett eladósodottsági szint csökkentésének kényszere miatt a belső fogyasztás egésze, azon belül különösen a lakossági fogyasztás inkább csökken, mintsem emelkedik a 2008. évi bázishoz képest. Ugyanakkor általában az energiahordozók, különösen pedig a nagy eszközigényű, lassan megtérülő és a megújuló energiaforrások esetében jelentős állami támogatást feltételező villamosenergia-szektor árai minden bizonnyal az átlagos inflációnál erőteljesebben emelkednek. Mindezen hatások eredőjeként 2010-ben 42-42,5 TWh, 2012ben pedig a kiinduló 2008. évi bázist elérő 44TWh körüli villamosenergia-fogyasztást prognosztizálunk. A villamos energia végső felhasználásának szerkezete, területi megoszlása évek óta stabil, meglehetősen kiegyenlített. A pénzügyi és a gazdasági válság átmenetileg az ipar felhasználását csökkentette leginkább, a szolgáltatási szféra és a lakosság igény-csökkenése mérsékeltebb volt. Az erősebben iparosodott, a nagyobb fogyasztók által uralt észak-dunántúli és az észak-magyarországi régióban a fogyasztás-visszaesése jellemzően erősebb volt, mint az országos átlag. Ugyanakkor a jövőre vonatkozóan az várható, hogy az ipar talpra állása gyorsabb és erőteljesebb lehet, így villamosenergia-igénye is dinamikusabbá válik. 2012-ig a felhasználási struktúrában tehát érdemi átrendeződésre nem számíthatunk.
28
A villamosenergia-felhasználás és a GDP növekedése 1998-2012 (1998=100)
Forrás: KSH, Energia Központ Kht. adatai alapján saját számításaink illetve prognózisunk
A hazai erőmű-kapacitás bruttó teljesítőképessége 2009. végén 9200 MW volt. A villamosenergiaszektor forrásoldalán valószínűsíthető jövőbeni változások a Paksi-Atomerőműben, 2009-ben befejezett mintegy 150 MW bővítésén túl a 2012-ig tartó időszakban, a mostani tervek szerint a Gönyűn épülő 440 MW-tal és a Mátrai Erőmű blokkjainak cseréjével 300 MW-tal bővülő kapacitás léphet rendszerbe. Nagy bizonytalansággal, de az valószínűsíthető, hogy a vizsgált időszakban számos, kisebb teljesítőképességű, összesen 100-150 MW-ra becsülhető biomassza és szélerőmű felépülésével számolhatunk. A villamosenergia-rendszer, feltételezett 2009. évi mérlege
Forrás. MAVIR Zrt. 2009. november
29
Becsülhetően 2012 végére a hazai erőmű-kapacitás bruttó teljesítőképessége meghaladja a 10 000 MW-ot. Miután a leállítandó kapacitásokról ez ideig nincsenek egyértelmű információink, így a jelenlegi magas import-arány mérséklődése esetén is az időszak végére bőséges kínálati kapacitásokkal rendelkezünk. A prognosztizált szerény-igénynövekedést feltételezve a kínálati verseny erősödésére, vagy sokkal-inkább a meglévő kapacitások, már ma is alacsony kihasználásának további romlása valószínűsíthető. 2009-ben jelentős átrendeződés következett be a hazai termelés és az import szerepében. Az utóbbi két-három évben ugyanis az import-szaldó aránya a teljes hazai villamosenergia-felhasználásban fokozatosan mérséklődött, döntően az olcsóbb importforrások beszűkülése és általában a kereslet dinamikus növekedése miatt. A pénzügyi és gazdasági válság hatásaként 2009-ben látványos fordulat jelentkezett az import javára. A villamosenergia-igények 5%-os mérséklődése, az import arányának közel 10 százalékpontos erősödése mellett következett be, amely igen kedvezőtlenül érintette a hazai erőművek értékesítési és termelési lehetőségeit. Kihasználtságuk néhány százalékponttal csökkent, az egység-költség ezáltal megemelkedett, ráadásul a kötelező átvétel alá eső szektor kibocsátása és támogatása is emelkedett. Mindezek hatásaként a hazai termelés csökkenése, az igények mérséklődésénél jóval erőteljesebbé vált, mintegy 10%-kal esett vissza. Különösen a nagyobb, alaperőművek kihasználtsága mérséklődött, ugyanakkor a verseny szelektív hatása nem érvényesült, a legrosszabb költségű erőművek leállítására nem került sor. 2012-ig tartó időszakban a 2009-ben hirtelen felszökött import arányának fokozatos mérséklődését várjuk, egyrészt mert a válság miatti túlkínálat a szomszédos országokban valószínűleg korábban és erőteljesebben mérséklődik, mint nálunk, másrészt a bővülő határkeresztező kapacitások és a teljes piacnyitás az árak fokozatos regionális kiegyenlítődését valószínűsítik, és végül a hazai kapacitások a lecsökkent és lassan bővülő hazai villamos energia keresletét fedezni tudják.
30
%
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
25 irányzat
20 15 10 5 0 -5
1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11. 1. 3. 5. 7. 9. 11.
hónapok
Forrás: MAVIR ZRT.
30
A lecsökkent és lassan növekvő igények, a hitelezési lehetőségek szigorodása miatt erőteljesebb beruházásokra, fejlesztésekre nem számítunk. Az erőmű kapacitások tervezett bővítésével szemben inkább az ellátásbiztonságot és a regionális versenypiac kibontakozását segítő, lehetővé tevő hálózati infrastruktúra kiépítése gyorsulhat fel. A költségvetés helyzete és az államadósság kialakult nagysága az egyébként szorgalmazott megújuló erőforrásokra épülő kapacitásokat is kedvezőtlenül érinti. Az időszak utolsó évében, a növekedés és a villamosenergiaigények biztatóbb kilátásai, a pénzügyi kockázatok gyengülése, a szektor beruházásait a mostani várakozásainknál magasabb szintre emelhetik. A közel két éve bekövetkezett teljes piacnyitás, bár az eddigi termelési és fogyasztási magatartásokat új alapokra helyezi, az igények alakulását azonban érdemben nem befolyásolja. Sőt az ellátásbiztonság felértékelődése a környezeti követelmények szigorodása miatt a liberalizációtól várt árcsökkenés sem remélhető. Minden jel szerint a piacosítás teljes kibontakozása és zökkenőmentes működése is csak a kényszerű áremelkedés dinamikáját mérsékelheti, de érdemi árcsökkenést aligha hozhat. Jelenleg a villamos-energia-értékesítés mintegy kétharmada piaci keretek között történik. A nemzetközi tapasztalatok alapján nálunk sem várható, hogy a kisfogyasztók, különösen pedig a lakossági fogyasztók, az egyetemes szolgáltatási körből tömegesen a piacra lépjenek.
II. 3. Földgáz A földgázfogyasztás a 2005-ös csúcs-év óta mérséklődik. 2006-ra 5, 2007-re 11, 2008-ra 13%-kal alacsonyabb volt a felhasználás, mint 2005-ben. 2009-ben számos ok miatt tovább folytatódott a földgázfelhasználás csökkenése, várhatóan a 2005-ös szint háromnegyedéig süllyedt a felhasználás.
A tényleges és az időjárással korrigált földgáz-felhasználási adatok (PJ) 510,0
490,0
470,0
450,0
430,0
410,0
390,0
370,0 1995
2000
2001
2002
Eredeti felhasználás
2003
2004
2005
2006
2007
2008
15 éves átlagos napfokszámmal korrigált
Forrás: Energia Központ Kht. 2008, saját számítások
2009-ben az első 9 hónapban a 21,6%-os földgázfelhasználás-csökkenést alapvetően a gazdasági teljesítmény visszaesése okozta, de a január 7-19-e közötti időben az import kimaradása miatt fogyasztói korlátozást rendeltek el és a megszakítható fogyasztóknak át kellett állni más energiaforrásra. A nagyobb fogyasztói csoportokon belül a villamosenergia-szektor 23, a lakossági fogyasztók 12, az egyéb fogyasztók 19%-kal kevesebb földgázt használtak fel. A fenti mérséklődés azért is szembetűnő, mivel az év első 3 hónapjában jóval hidegebb volt az időjárás, mint a megelőző
31
évben. Az időjárással korrigált adatok egyébként enyhe (évi kb. 1%-os) csökkenést jeleznek az elmúlt 3 évre. A lakosság, de valószínűleg az egyéb szektorok felhasználóinál a fenti okok mellett a különlegesen magas földgázárak erőteljes takarékossági és helyettesítési hatást okoztak. 2000-2005 között, erős ingadozással, éves átlagban 3% feletti földgázfogyasztás-növekedés volt tapasztalható, leggyorsabban a villamosenergia- és hőtermelés növelte földgázfelhasználását. 2005 után a szerkezetet már a felhasználások csökkenése alakítja, az „egyéb” szektor, amely főképp a kommunális, mezőgazdasági és a szolgáltatási szektor fogyasztóiból áll, részesedése jelentősen csökkent. A várható földgáz igények prognosztizálásánál fokozatosan növekvő világpiaci energiaárakat feltételezünk, ennek megfelelően növekednek a belföldi árak is, amelyet az árfolyam változása erősíthet, illetve csillapíthat. A belföldi piaci energiaárak követik a világpiaci tendenciákat, de elképzelhető, hogy az árszabályozás (kötelező átvétel szabályozása) és új költségelemek (környezetés klímavédelem) figyelembe vétele a világpiaci változásoknál erőteljesebb hatásokat indukál. A válságból való kilábalást követően az erőművi termelés várhatóan visszatér a válság előtti szintekre, a gázfelhasználási igényeket pedig jelentősen befolyásolhatja a régi blokkok leállítása (pl. a HTM-ek megszüntetésével kapcsolatosan) és az új erőmű-blokkok belépése, amelyek magasabb hatékonyságot képviselnek. A gazdasági válság hatásaképp az elkövetkező 3 évben a 2009-es nagy csökkenést követően növekvő földgázfogyasztással számolhatunk, de a fogyasztás 2012-re se éri el a 2008-as szintet. Átlagos időjárást feltételezve 2010-12-ben a villamosenergia-szektor földgázigénye gyorsan nő, s 2012re eléri a 2008-as szintet. A többi felhasználói területnél jóval lassabb változást feltételezünk a 2009-es nagy csökkenés után, valamint komoly hatékonyság-javulás is várható a fűtési célú felhasználásnál. A földgázfogyasztás megoszlása fontosabb felhasználói szektorok szerint (%) 600,0
500,0
129,2 86,9
400,0
89,8
108,0 300,0
83,0 164,5
132,9
137,9 125,0
122,6 200,0
66,4 67,6
60,1 52,0
71,0 100,0 162,0
145,0
154,4
125,0
102,6 0,0 2000
2005
Villamosenergia-szektor
2007
Ipar (vill.en.-szektor nélkül)
2008
Lakosság
2009*
Egyéb
Forrás: Energia Központ Kht. 2008, 2009.: becslés
A csökkenő igények következtében kialakuló kínálati bőség miatt a piaci helyzet kedvező lesz, s ez a verseny kialakulásához jobb feltételeket teremt, mint a villamosenergia-piac esetében. A liberalizáció és a gázválságból levont tanulságok vállalati szinten is – remélhetőleg - rugalmasabb tarifák megalkotását
32
eredményezi, és ezek érezhetően befolyásolják a téli csúcs és a nyári völgyfogyasztás alakulását. Ennek kialakítását a MEH is szorgalmazza. A hazai földgáztermelés 2006-ig 3 milliárd m3 körül stagnált, majd 2007-2008-ban ez alatt volt. Az elmúlt években elkezdődött feltárási munkák egy jelentős méretű ígéretes és több kisebb, de kitermelhető lelőhelyet eredményeztek. Az új lehetőségek miatt feltételezhetjük, hogy 2012-ig a hazai termelés megmarad a 2,8-3 milliárd m3-es termelési szinten, azaz az új találatok remélhetőleg megállítják a hazai termelés korábbi csökkenését. Az importlehetőségek az EMFESZ helyzetével kapcsolatos gondok miatt szűkültek, de mivel a földgázigények jelentősen csökkentek, emiatt nem érződik a piacon az import kiesése. Várhatóan a vállalat tulajdonosi vitája idén rendeződik, s ekkor a vállalat ismét importőrként is tevékenykedik a magyar piacon. 2009-ben az import mennyisége drasztikusan csökken, az októberig rendelkezésre álló KSH adatok szerint 2009-ben 60%-ra esett az import mennyisége az előző évhez viszonyítva. A MEH honlapján szereplő adatok szerint az első félévben az import közel a felére esett vissza, s ennek következtében a tárolói kivét jelentősen megnőtt. Ez valószínűleg azzal volt összefüggésben, hogy a földgáz nagykereskedő a tárolókból értékesíteni akarta a 2008 folyamán vásárolt igen drága földgázt. A meglevő szállító kapacitások, valamint a stratégiai tároló feltöltéséhez épített vezeték 2012-ig bizonyosan elegendő a hazai igények ellátásához. A magyar piacra az orosz gázrendszerből érkező földgázra többéves szerződésünk van, az igénybe vehető volumen 13,0-13,5 milliárd m3 2015-ig, így a hazai kitermeléssel együtt 2012-ben, elvben mintegy 16 milliárd m3 földgáz áll rendelkezésre, amelyet messze nem használunk ki. A gázellátásban 2009 elején ismételten bekövetkezett krízis rendkívül súlyos, feszült helyzetet teremtett a magyar és számos más ország energetikai rendszerében. Az ellátásbiztonság szerepe a földgáz esetében megerősödött, de a válság a nemzetközi vezetéképítési terveket parkoló pályára küldte. A hazai rendszerben a legnagyobb biztonságot a felépült és feltöltött stratégiai tároló, valamint a mintegy 3,7 milliárd m3 kapacitású E.ON és 0,7 milliárd m3 kapacitású MOL tulajdonú kereskedelmi tárolók jelentik. A tárolókkal, valamint a szállítási lehetőségek bővítésével a hazai napi csúcsfogyasztás 106 millió m3 fölé került. További kereskedelmi célú földgáztárolók építése a MOL és az E.ON terveiben egyaránt szerepel, ezen tárolók szolgálhatják a dél-kelet európai piacot, de besegíthetnek a keletnyugat irányú földgáz kereskedelem bővítésébe is. A biztonságos ellátáshoz azonban a keresleti oldal szabályozása is hozzátartozik. Minden bizonnyal hatékonyabb országos szinten a felhasználási szabályokat módosítani (nagyobb kedvezményeket nyújtani a megszakítható fogyasztóknak, de megkövetelni az alternatív tüzelőanyag valódi meglétét, a különböző korlátozási osztályba tartozó fogyasztóknál pedig a felkészülést kellene erősíteni) mivel további jelentős mennyiségű tároló működtetése finanszírozási oldalról már nagy teher lenne a lakossági fogyasztók számára és a versenyszféra felhasználóinak is versenyképességi hátrány lenne. A földgázszektorban jelentkező kínálat és keresleti tényezők alapján 2012-ig a mostani ellátási biztonsági szint, átlagos időjárási feltételek esetén megnyugtatóan fenntartható. Alapvető követelmény azonban, hogy a világpiaci költségek és árak alapján álló, a földgáz-szolgáltatás költségeit és a szükséges fejlesztések beruházási forrásait biztosító árak alakuljanak ki. Amennyiben az árszabályozás nem teljesíti a fenti feltételeket, akkor a földgázfogyasztás a lakossági, esetleg a kommunális szektorban olyan mértékben nő, amelyet forrás oldalról csak még drágábban lehet kielégíteni és finanszírozni. A formálódó új piaci gázmodell elviekben a fenti követelményekre megfelelő biztosítékot nyújt.
33
A földgázfelhasználás várható alakulása 600,0
500,0
400,0
300,0
200,0
100,0
0,0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Egyéb területek földgázigénye
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Villamosenergia-szektor földgázigénye PJ
Forrás: Energia Központ Kht. 2008, előrejelzés: GKI Energiakutató Kft
Azt feltételezzük, hogy a 2008. évi 442 PJ-os fogyasztáshoz viszonyítva 2009-ben 18%-kal kisebb lesz a felhasználás, majd 2010-2012-ben a kibontakozó gazdasági növekedés esetén a földgázfelhasználás a 400 PJ körüli szintekre ér vissza. A rendelkezésre álló földgáz mennyiségének változása 2010-2012 között valamivel nagyobb lehet, mint a felhasznált mennyiség, mivel az időszak alatt a tárolói kapacitás és a tárolói igények emelkednek. II. 4. Kőolaj és kőolajszármazékok, üzemanyag-felhasználás A folyékony szénhidrogének súlya az elsődleges energiaforrásokon belül 2003 óta lassú növekedést mutat. A hazai kőolajtermelés folyamatosan csökken, ezért az elsődleges forrásokon belül a folyékony szénhidrogének tekintetében egyre inkább importra szorul a magyar gazdaság. A kőolaj-felhasználás a 2003 után 7 millió tonna/év szint körül ingadozik, az üzemanyag termelés és felhasználás folyamatosan emelkedik. Az üzemanyag-igények 2008-ig szintén növekvőek voltak, (bár a benzinfelhasználás már 2008-ban is csökkent) s az Energia Központ Kht. szerint a 2009. évi első háromnegyed éves adatok az üzemanyag célú felhasználás 0,8%-os csökkenését mutatja. A KSH által mért kiskereskedelmi üzemanyag forgalom volumenindexe 2009. január-novemberben 0,2%-os növekedést, a MÁSZ 2009-re vonatkozó adatai pedig 0,4%-os növekedést mutattak. Az üzemanyagok ára 2009 negyedik negyedévben tovább emelkedett, emiatt várhatóan 2009 egészében csökkenő benzin-felhasználással számolhatunk, míg a nem motorikus célú benzin-felhasználás esetében 10%-os lehet a csökkenés.
34
A kőolajtermelés és –felhasználás alakulása 8000
7000
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
Kőolajtermelés
2004
2005
2006
2007
2008
2009*
Kőolaj-felhasználás
Forrás: Energia Központ Kht. 2007. *:2009: becslés
A hazai kőolajtermelés további lassú csökkenésére számíthatunk a hazai kutak fokozatos kimerülése miatt, ez elvben erősíti az importot. A kőolaj behozatal és a nettó finomított termék behozatal a válság hatására jelentősen mérséklődött, s a következő 3 évben ugyan számítunk bizonyos korrekcióra, de 2012 végére is csak a 2008-as szintet éri el a folyékony szénhidrogének belföldi felhasználása. A technológiai, alapanyag jellegű kőolajtermékfelhasználás az ipar igénycsökkenése miatt mérsékeltebb, míg a szállítási ágazat teljesítménye az elszállítandó áruk mennyiségének csökkenésével visszaesett, így az üzemanyagfelhasználás is mérséklődött. Várhatóan előbb a szállítási, majd az ipari igények is fokozatosan erősödnek, de a lakossági igényeknél inkább csak 2010 után lehet változást remélni. Kőolajtermékek termelése és felhasználása 3500
3000
2500
2000
1500
1000 2000
2005
2006
2007
2008
Benzin termelés
Benzin felhasználás
Benzin üzemanyag felhasználás
Gázolaj-tüzelőolaj termelés
Gázolaj-tüzelőolaj felhasználás
Gázolaj üzemanyag felhasználás
2009*
Forrás: Energia Központ Kht. 2009*: becslés
A nemzetközi piacokon a kőolaj iránti kereslet 2008-2009-ben csökkent, de minden jel szerint 2010-ben már 1,5-1,7%-os növekedés várható, amellyel a 2008-as szintre kerül vissza a világ kőolajigénye. Az IEA előrejelzése szerint a növekedés közel azonos mértékű lesz a világ fontosabb kőolaj-felhasználó régiójában. A következő években 0,5-1,4%-os éves igénynövekedést feltételezhető, amely a világ GDPnövekedésének mértékétől függ. 35
A világpiaci kőolajárak 2009-ben a megelőző évhez viszonyítva kb. 25%-kal esetek, de úgy, hogy 2009 végén már 80%-kal magasabb volt a piaci ár, mint 2008 decemberében. Véleményünk szerint a 2010ben a kőolaj éves átlagos ára a 2009 végén elért szintekhez viszonyítva kb. 10%-kal emelkedik, 75 dollár/ hordóról 82 dollár/hordóra. 2011-2012-ben a fejlett országok fogyasztói árindexét meghaladó kőolajár-növekedésre számítunk, a gazdasági növekedés kibontakozásával 2012-ben már várhatóan 93 dollár/hordó lesz az éves átlagos ár. A fenti, nemzetközi kereslet-változások Magyarországon némileg tompítottabban jelentkeznek, mivel a válságból való kilábalás várhatóan lassúbb lesz. A lakossági üzemanyag-igények (benzin) a reáljövedelmek, valamint a foglalkoztatottság csökkenése miatt 2009-2010-ben mérséklődnek. A személygépkocsi-állomány bővülése erőteljesen lelassult, az új járművek vásárlása 60%-kal esett vissza 2009-ben, emiatt az állomány hatékonyság-javulásában sem lesz előrelépés. Várhatóan az éves futásteljesítmény is mérséklődik a reáljövedelmek csökkenése miatt. Változást remélhetőleg a 2011-es év hozhat, amikor a gazdasági növekedés már érezhető lesz, s a reáljövedelem, valamint a fogyasztás ismét nő. A piaci szakértők szerint 2010-ben megindulhat a vállalkozások személygépjármű vásárlása, s 2011-től már a lakossági, hitelre vásárolt személygépkocsinál is elindul ismét a növekedés. A jövedelmek emelkedésével a futásteljesítmény csökkenése megáll, s lassan emelkedésbe fordul. Az elmúlt években a gázolaj iránti igény sokkal gyorsabban növekedett, mint a benziné, ez a tendencia a továbbiakban is megmarad. A gázolaj igényt nagyrészt a szállítási tevékenység alakulása határozza meg, itt az áraknak jóval kisebb a szerepe, mint a benzinfogyasztásban. 2009 első háromnegyed évében a szállított áruk tömege 89, a szállítási teljesítmény (árutonna-kilométer) 95,5%-kal esett vissza, a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A két adatból kiolvasható, hogy a futásteljesítmény növekedett (8%-kal), többek között ez magyarázza a gázolajfogyasztás növekedését.
Magyarország üzemanyagpiacának fontosabb mutatói
Motorbenzin fogyasztás (ezer tonna) Motorikus gázolaj fogyasztás (ezer tonna) Motorbenzin fogyasztás, % előző év=100 Motorikus gázolaj fogyasztás % előző év=100 Motorbenzin éves átlagár Ft/liter Gázolaj éves átlagár Ft/liter Forrás: KSH, Energia Központ Kht.
2007
2008
2009 becslés
2012 előrejelzé s
1617
1562
1531
1600
2438
2528
2640
2860
102,7
98,2
95,0
102,5
105,2
105,3
99,5
103
276
293
278
348
263
309
267
330
előrejelzés: GKI Energiakutató Kft.
36
A benzinfogyasztás alakulásának makrogazdasági tényezői (2000=100) 190
170
150
130
110
90 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Lakossági fogyasztás
GDP
Forrás: KSH, Energia Központ Kht.
2006
2007
Benzinfogyasztás
2008
2009
Üzemanyag árindex
2010
2011
2012
Fogyasztói árindex
előrejelzés: GKI Energiakutató Kft.
2008-2012 között az üzemanyag-fogyasztás várhatóan éves szinten 4-5%-kal emelkedik, úgy, hogy 2009-2010 között a benzinfelhasználás csökken. A GDP és a lakossági fogyasztás lassú megélénkülésével 2011-re már kisebb bővülést becsültünk. A nem üzemanyag célú benzin és gázolaj felhasználás mintegy 10%-kal esett vissza 2009-ben, s 2010ben csak stagnálást feltételezünk. 2012-re remélhető a nem üzemanyag célú benzinfogyasztás visszatér a 2008-as szintre. Üzemanyagra a lakosság összes fogyasztási kiadásának 5,9%-át költötte 2008-ban. Ez az arány várhatóan az elkövetkező években kissé növekszik, mivel az egy háztartásra jutó gépkocsik száma kissé emelkedik és az üzemanyagok árindexe jobban követi a fogyasztói árindexet. Emellett gyorsan növekszik a nagyobb, illetve nagyobb fogyasztású járművek állománya. A háztartási energia és a járműüzemanyag súlya a fogyasztói kosárban* (%) 10,0
9,0
8,0
7,0
6,0
5,0
4,0 1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Háztartási energia összesen
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Járműüzemanyag
*: a súlyt a KSH az adott évet két évvel megelőző háztartásstatisztikai adatokból számítja Forrás: KSH
37
2009
2007-ben 196 ezer, 2008-ban 177 ezer volt az első alkalommal üzembe helyezett személygépkocsik száma. A csúcs-év 2003-ban volt, ekkor 275 ezer gépkocsit helyeztek üzembe. 2009-ben, előzetes adatok szerint, 76 ezer volt az üzembe helyezések száma, ezen belül az új járművek száma 60-65%kal csökkent. 2010-re stagnálást, kisebb növekedést feltételezünk, majd 2011-től ismét lassan emelkedik az üzembe helyezések száma a jövedelmek emelkedésének hatására. Az emelkedés üteme főleg a hitelhelyzettől (kamatlábak, hitelfeltételek) függ. Magyarországon 2009 júliusában és 2010 januárjában emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója. A jelenlegi EU-előírás szerint 2010. január 1-jén a benzin jövedéki adó minimális szintje 359 euró/1000 liter, amelyet a nem euróövezeti országoknak egy adott évben a megelőző év október 1-i hivatalos EKB árfolyam szerint kell elérni. (2009. október 1.: 270,26 Ft/euró) Ezzel az árfolyammal átszámítva Magyarországon elegendő lenne 97 Ft/literes jövedéki adót felszámítani, amelyet már a 2009. júliusi jövedéki adó módosítás is túlszárnyalt. Természetesen a legtöbb régi tagországban messze magasabb jövedéki adót alkalmaznak, mint a minimumszint. A benzin átlagos jövedéki adója 2010 január 1-jétől 120 Ft literenként, a gázolajé 97,3 forint. Az általános forgalmi adó mindkét üzemanyag-típus esetében 25 százalék, és ennek alapjában benne van a jövedéki adó is. Az adóemeléssel most már a jó középmezőnybe tartozunk az EU-ban a benzin, és az élbolyba a gázolaj ára esetében. Az adó emelés miatt a hazai üzemanyagár a környező EUtagállamokhoz viszonyítva magasabb, s el is indult a „benzinturizmus”.
A benzin ára 2010. január 25-én az EU-ban (euró/1000 liter) 1 600,00
1 400,00
1 200,00
1 000,00
800,00
600,00
400,00
200,00
Bu lg ar i C a yp R rus om an ia La tv ia Po la n Es d to ni a Sp ai n G re ec e Lu M a xe lta m bo ur Au g s Li tria th ua Sl nia ov en i H un a ga r C S ze lo y ch va R kia ep ub Sw lic ed e Ire n la n U d ni te EU d Ki 2 7 ng Eu dom ro Ar Be e a lg iu m Fr an ce It Po aly rt u G ga er l m an y Fi nl D and en N et mar he k rla nd s
0,00
38
A gázolaj ára 2010. január 25-én az EU-ban (euró/1000 liter) 1 400,00
1 200,00
1 000,00
800,00
600,00
400,00
200,00
C yp r Bu us Lu lga xe r m ia bo R urg om a Li nia th ua ni a M al ta Po la Be nd lg iu m Sp ai n La tv ia Au st r G ia re ec Es e to ni Fr a an N et he ce rla Eu nd ro s Ar e Fi a nl an Po d rtu ga l EU H 27 un g Sl ary ov en ia C ze Sw ch ed e R ep n u D blic en m G ark er m a Sl ny ov ak ia Ita ly U ni te Irel a d Ki nd ng do m
0,00
Forrás: http://ec.europa.eu/energy/observatory/oil/bulletin_en.htm
II. 5. Megújuló energiaforrások Az EU-s kötelezettségek (2020-ra a 13%-os megújuló energiahordozó részarány a végső felhasználásban) teljesítésének kényszere, az éghajlatvédelmi célkitűzések (bár Magyarország könnyen teljesíti a kiotói egyezmény keretében tett vállalását, és jó úton halad az EU-n belüli célkitűzésekkel kapcsolatban is), az import gáztól való függőség valamint a vidékfejlesztési célok együttesen a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése irányába hatnak hazánkban. A megújuló energiaforrásokat képviselő szervezetek általános véleménye szerint a megújulók jövőjét az állami szerepvállalás minősége határozza meg. A kiszámítható, hosszú távon viszonylag stabil szabályozástól, engedélyezési eljárástól és a támogatás rendszerétől függ, hogy mennyire lesz eredményes a fosszilis források kiváltása. A megújuló energiaforrásokat hő és villamos energia termelésre lehet használni, valamint üzemanyag állítható elő belőlük. Hazánkban messze a legjelentősebb megújuló energiaforrás a biomassza (elsősorban szilárd, de folyékony és légnemű is). Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy biomassza esetében hüvelykujjszabályként 1 MW villamosenergia-termelés mellett 3 MW hőmennyiség is keletkezik, ezért ahol a hőhasznosítás nem megoldható, ott nem célszerű a biomassza alapú villamos energia előállításra koncentrálni. Itthon sajnos ez összekeveredik a stratégiákban. Elmondható, hogy nincs hosszú távú koncepció, ezért a megújulók a pillanatnyi piaci helyzet függvényében kerülnek megítélésre. Amennyiben költséghatékonyan kívánjuk elérni 2020-ra a 13%-os megújuló energiahordozó részarányt a végső felhasználásban, úgy arányaiban több hőt, és kevesebb villamos energiát kell belőlük termelnünk. Ennek megfelelően középtávon várhatóan előtérbe kerülnek a vidéki távfűtő rendszerek földgázról biomasszára való átállítása. Ez egyrészt megfelel a megújuló alapanyagok hatékony felhasználása kritériumának, másrészt csökkenti a szállítási távolságokat (nagyerőművekbe
39
nem ritkán száz kilométeres távolságokból szállítják a biomasszát), harmadrészt csökkenti a földgáz importfüggőséget. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése terén kormányzati szándék elsősorban a szilárd biomassza (tűzifa) villamos energetikai-, és hőhasznosítása terén, a folyékony biomassza (agroüzemanyag), a légnemű biomassza (biogáz), a szélenergia, a geotermikus energia, valamint a napenergia (napkollektor) területén mutatkozik. A vízenergia, és a villamos energetikai célú napenergia hasznosításra kevés szándék látszik. 2008-ban tovább folytatódott a megújuló energiaforrások részarányának növekedése, és elérte a primer energiafelhasználás 5,8%-át (65 PJ), illetve a bruttó villamosenergia-felhasználás 5,3%-át (2198 GWh). A növekmény leginkább a szilárd és folyékony biomassza felhasználás további erősödésének köszönhető, illetve besegített az is, hogy Magyarország primer energia felhasználása 2008-ben az előző évhez képest némileg csökkent (1120 PJ). A megújuló alapú villamosenergia-termelés továbbra is közel háromnegyed részben a szilárd biomasszára (tűzifa) épül. 2008-ban az előzetes adatok alapján 1606 GWh villamos energiát termeltünk hazánkban ilyen módon. Sorrendben ezt követte a szél (206 GWh), a víz (204 GWh), a biogáz (38 GWh), illetve a hulladék (143 GWh). Az összes megújuló energiahordozó alapú nettó villamosenergiatermelés 2198 GWh volt. A megújuló energiafelhasználás szerkezete 2000-ben és 2008-ban vízerőművi villenergia
2008 előzetes 2000
szélerőművi vill. energia tűzifa kommunális hulladék* agroüzemanyagok geotermális biogáz solar thermál fotovillamos biomassza
Forrás: Energia Központ Kht. Megjegyzés: * a kommunális hulladék felét számba véve
Kétféle stratégia kínálkozik a megújuló alapú energiatermelésre. Mindkettő elsősorban a biomassza hazai dominanciáját tükrözi. Az első stratégia szerint a 2020-ra elérendő 13%-os megújuló energiahordozó részarányt (a végső felhasználásban) arányaiban több villamos energia termeléssel lehet elérni. Ekkor a hő és az üzemanyag célú hasznosítás arányaiban visszaszorul. Véleményünk szerint ez a kedvezőtlenebb megoldás. A másik lehetőség a hő célú hasznosítás arányainak növelése a villamosenergia-termeléssel szemben. Ebben az esetben jelentős hatásfoknyereséget érhetünk el, ezáltal ugyanakkora alapanyag felhasználással több végső energiát termelhetünk. Az első esetben 2012 végére durván 15 PJ-ra becsülhetjük a megújuló alapú végső villamos energiát, míg a
40
másodikban 10 PJ érték prognosztizálható. Összességében 50 PJ körüli megújuló energiahordozóból eredő bruttó végső energiafelhasználást valószínűsíthetünk 2012-ben. A KÁT rendszer tervezett átalakítása miatt középtávon várhatóan lassul a biomassza alapú villamos energia termelés térhódítása. Problémát okoz ugyanis, hogy a hazai villamosenergia-termelésen belül egyre jelentősebb súllyal szerepel a kötelező átvétel, és azon belül dominál a kapcsolt energiatermelés. A villamos energia törvény 2009. decemberi módosítása konzerválja a fenti helyzetet. A biomassza energetikai célú hasznosítása teszi ki Magyarország jelenlegi megújuló energia felhasználásának 77%-át (2008), amelynek közel fele a tűzifa felhasználása. A tűzifát a lakosság általában gyenge hatásfokkal egyedi fűtésre használja. A biomassza felhasználás másik fele túlnyomórészt villamosenergia-, kisebb részt a hőtermelést szolgálja, az égetés hatásfoka azonban itt is alacsony. Az elmúlt évek fejleményeinek következtében (mezőgazdasági alapanyagárak emelkedése, olajár változás, hitelválság, környezetvédelmi haszon megkérdőjelezése) jelentősen lanyhult az agroüzemanyag termeléssel kapcsolatos lelkesedés. Ugyanakkor 2008-ra több mint ötszörösére nőtt az előzetes adatok szerint az agroüzemanyag felhasználás hazánkban (6,7 PJ) 2007-hez képest (1,2 PJ). A biogáz termelés dinamikusan növekszik (2008-ban 0,9 PJ). Egyes vélekedések szerint több a projektelképzelés, mint a potenciális alapanyag. A tendencia folyatódása várható hazánkban, középtávon a biogáz felhasználás elérheti az évi 2 PJ-t. Ugyanakkor továbbra is viszonylag kevés biogázüzem van hazánkban, amely elsősorban a közeli országok (Ausztira, Németország) jóval kedvezőbb állami ártámogatására vezethető vissza (9 eurócent/kWh itthon vs. 24-26 eurócent/kWh Németországban). Ugyanakkor pár éven belül közel 30 új biogázüzem létesülhet Magyarországon a nagy állattartó telepek korszerűsítésének támogatása keretében. A biometán (megtisztított, földgázminőségű gáz) hazai térnyerése továbbra is várat magára, hiszen erre nincs támogatás. Középtávon úgy tűnik érdemes lesz a földgáz szolgáltatóknak is beruházni a biogáz üzletágba (földgázellátási rendszerbe betáplálás), így a biogáz szektorban koncentrálódás várható. 2009 végén közel száz szélerőmű működött Magyarországon. 2008-hoz (120 MW) képest a kapacitás egy év alatt majdnem a felével nőtt, megközelítve a 180 MW-ot. A tavalyi év 2008-hoz hasonlóan a beruházások szempontjából erősnek volt mondható, hiszen 50 MW kapacitást helyeztek üzembe. Ezeken felül jelenleg mintegy 50 szigetüzemű szélgép (jellemzően 500 kW alatti berendezések), kis szélgenerátor működik hazánkban, elsősorban a mezőgazdaságban. Középtávon, a szélenergia területén további jelentős fejlődés várható hazánkban, minekután a Magyar Energia Hivatal 2009 augusztusában további 410 MW kapacitás létesítést hirdetett meg. A szélerőművek 2008-ban 206 GWh villamos energiát termeltek, amely húszszorosa a 2005-ös, ötszöröse a 2006-os, duplája a 2007-es értéknek. Amennyiben az eddigi exponenciális görbe mentén folytatódik a szélerőmű kapacitások bővülése, úgy a 2008-ban termelt 0,7 PJ szélenergia középtávon megtízszereződhet. Jellemző, hogy a magyar szélenergia átvételi tarifa másfélszerese az osztrák (7,53 eurócent/kWh) árnak. Várhatóan az exponenciális növekedési ütem nem lesz tartható, így 2012-re „csupán” 2-3 PJ-al számolunk. A napenergia kétféle típusú hasznosítása közül a melegvíz előállítására szolgáló napkollektorok eddig elsősorban lakóépületek esetében terjedtek el. A napkollektorokkal termelt energia hazai viszonylatban elenyésző (2008-ban 0,2 PJ). Mivel egy közel megtérülő energetikai beruházásról van szó, és a támogatáspolitikák is szeretik a fókuszba emelni (állami támogatásokkal felszerelésük szinte mindenhol kifizetődővé tehető), viszonylag kis erőfeszítés segítségével további térnyerése valószínűsíthető.
41
A fotovillamos napenergia hasznosítást (2008-ban 0,001 PJ) középtávon továbbra sem mozdítja elő a technológia magas ára, bár az egységnyi felületre számított napelem-ár az elmúlt egy évben harmadával csökkent. A geotermális energia felhasználás többek között a technológiai nehézségek következtében továbbra is stagnál (3,6 PJ/év), áttörés középtávon sem várható. Ismereteink szerint jelentős erőművi beruházás továbbra sincs kivitelezés alatt, így hazánkban a vízenergia hasznosításban lényegi elmozdulás nem várható 2012-ig (2008-ban 0,8 PJ). A primer megújuló energiaforrások felhasználásának várható változása (PJ) 90 biomassza
80
fotovillamos
70
solar thermál 60
biogáz
50
geotermális
40
agroüzemanyagok
30
kommunális hulladék*
20
tűzifa
10
szélerőművi vill. energia vízerőművi villenergia
0 2000
2008 előzetes
2012
Forrás: Energia Központ Kht. előrejelzés: GKI Energiakutató Kft. Megjegyzés: * a kommunális hulladék felét számba véve
2012-ig reálisan a biomassza, a szélenergia és a biogáz előretörésével lehet számolni, de a napkollektorral gyűjtött hőenergia termelés is beindulhat. A fenti energiahordozók térnyerését támogatja a KvVM által kialakított klímavédelmi csomag pályázatai, amelyek a panel és egyéb lakóépületek, valamint intézmények és kkv-k épületeinek klímabaráttá tételét támogatja. A technológiai nehézségek és a költségek miatt várhatóan mérsékeltebb előrelépés lesz a geotermikus energia esetében. Úgy tűnik az agroüzemanyag termelés a várakozásokat nem fogja teljesíteni. Sem a vízenergia felhasználás, sem pedig a fotovillamos energiatermelés tekintetében nem várható előrelépés. Összességében – különböző forgatókönyvek alapján – 2020-ig 10-15% közötti megújuló energia arány érhető el a primer energiafelhasználásban. 2012-ig a már eldöntött fejlesztéseket is figyelembe véve 7-8% körüli arány (83 PJ) remélhető. 2012-ben a megújuló alapú energiatermelés fele a hőtermelésben, hozzávetőlegesen 40%-a a villamosenergia-termelésben és kb. 10%-a az üzemanyagoknál jelentkezik.
42
III. Inflációs folyamatok a gazdaságban és az energia-szektorban
III.1. Nemzetközi piaci tendenciák A 2008 első félévéig tartó súlyos nyersanyag- és energia-áremelkedése 2009-re viharos gyorsasággal „eltűnt” az árindexekből. A 2007-2008-as drágulást elsősorban a termelői árindexek (ipari, mezőgazdasági, export-import) tükrözték, a fogyasztói árindexek jóval mérsékeltebbek voltak. 2008 utolsó negyedévétől a növekvő trend erős csökkenésbe fordult, s a csökkenő szakasz 2009 első félévével lezárult. A legfejlettebb régiókban a fogyasztói árindexek 5-6%-ra nőttek 2008 júliusára, a termelői árak meghaladták a 9%-ot, míg egy évvel később az USA fogyasztói árindexe -2, az EU27-é 0,3%-os szintre esett, s az ipari termelői árindexek -7csökkenést mutattak. A fenti változás jól jellemezhető a kőolajár alakulásával is, amely 2008 júliusában érte el a csúcspontját, s ettől kezdve meredeken zuhantak az árak a december végi 37 dolláros mélypontra. Ahogy a nemzetközi piaci helyzet kicsit konszolidálódni kezdett, az olajár ismét szárnyalt, s 2009 decemberére több mint kétszeresére nőtt a 2008 decemberi mélyponti ár. Hasonló, de messze nem ilyen dinamikájú korrekció történt az egyéb nyersanyagok piacán 2009-ben.
Fogyasztói árindex , USA, EU27
Ipari termelői árindex, USA, EU27 112
106
108 104
104
102
100
100
96
USA
EU27
Forrás: BLS, Eurostat
ep t.
má j.
sz
má j. sz ep t. 20 09 . ja n
má j. sz ep t. 20 08 . ja n
má j. sz ep t. 20 07 . ja n
má j. sz ep t. 20 06 . ja n
ep t. 20 05 . ja n
má j.
sz
má j.
sz ep t. 20 04 . ja n
n
ep t. 20 03 . ja n
sz
20 02 . ja
m áj. sz ep t.
m áj. sz ep t. 20 09 . ja n
m áj. sz ep t. 20 08 . ja n
m áj. sz ep t. 20 07 . ja n
m áj. sz ep t. 20 06 . ja n
m áj. sz ep t. 20 05 . ja n
m áj. sz ep t. 20 04 . ja n
n
m áj. sz ep t. 20 03 . ja n
20 02 . ja
USA
má j.
92
98
EU27
Forrás: BLS, Eurostat
A világgazdasági válság 2009-es szakaszában az áresések mellett a kamatlábak radikális csökkenése is mérsékelte az inflációs folyamatokat. A nagy jegybankok minimális szintekre csökkentették az irányadó kamatokat, de a pénzpiaci-bankközi kamatok csak lassan mérséklődtek. 2009 második felétől a bankok közötti bizalom is lassan helyreállt, s a LIBOR-EURIBOR kamatok már csak a szokásos mértékben tértek el a jegybanki meghatározó kamatszintektől. 2009 folyamán mérséklődtek a fejlődő (átalakuló) országokkal szemben alkalmazott kamatfelárak is A hazai kamatszint is jelentősen közeledett az euróövezeti kamatokhoz. Az Európai Központi Bank jelenlegi meghatározó kamatlába 1%-on, az amerikai FED iránymutató kamatlába 0,25%-on áll. A piaci kamatlábakból származtatott előrejelzések szerint a rendkívül alacsony kamatszint emelésére 2010 tavaszától kezdve kerülhet sor.
43
Az EKB irányadó kamatára vonatkozó várakozások.
Forrás: MNB Táblakészlet 2010. január 25
A Fed irányadó kamatára vonatkozó várakozások.
Forrás: MNB Táblakészlet 2010. január 25
A dollár árfolyama az árnövekedés időszakában súlyosan gyengült, majd a pénzügyi válság kirobbanásával furcsa módon erősödött. Az erősödést az okozta, hogy az amerikai pénzügyi szektor súlyos problémái ellenére a befektetők leginkább a dollárban bíznak, ezért óriási mennyiségű tőke áramlott az Egyesült Államokba, amelyet, többek között, a többszörösére növekedett kincstári kötvénykibocsátás gyorsan felszívott. A dollár 2009 tavaszától 2009 novemberéig újra gyengült, elsősorban a gazdasági válság hatásaképp, majd az utóbbi hónapokban ismét az erősödés az irány, jelezve, hogy az amerikai gazdaság előbb jut ki a válságból, mint az európai. A dollár/euró árfolyama 2007-2010
Forrás: EKB
44
2010-ben lassan emelkedő fogyasztói árindexre, valamivel gyorsabban emelkedő termelői árindexre számítunk, míg a dollár-euró árfolyama jelentős ingadozások mellett az 1,3 dollár/euró szint körül változik.
A fogyasztói árindex alakulása és előrejelzése
Az ipari termelői árindex alakulása és előrejelzése
105 108
104 106
103 104
102
102
101
100
100
98
99
96
2000
2002
2004
2006 USA
2008
2010
2012
2000
EU27
2002
2004
2006 USA
2008
2010
2012
EU27
Forrás: BLS, Eurostat előrejelzés: GKI Energiakutató Kft.
A legtöbb előrejelzés a világgazdaság, ezen belül az amerikai és főképp az európai gazdaság lassú konszolidációjával számol. Ebben az esetben az energia és nyersanyagárak csak lassan emelkednek, s ezzel csökken az infláció veszélye is. A jegybankok által fenntartott laza pénzpolitika és a kormányok által nyújtott támogató programok óriási pénzmennyiséget pumpáltak a gazdaságba, emly könnyen az infláció megerősödését és elszabadulását is eredményezi. Mások ezzel kapcsolatosan azt is hangsúlyozzák, hogy a pénzpolitikának csak lassan szabad a monetáris feltételeket szigorítani, mert a gyenge fellendülést ezzel megakaszthatják. A külföldi tőke beáramlása az USA-ba várhatóan jelentős marad a prognózisidőszakban, ennek hatására az euró/dollár árfolyam a 2009. évi 1,40 dollárral szemben 2010-2012 között 1,3 dollárra prognosztizálható, jelentős rövid távú volatilitás mellett. A dollár erősödésének idején az amerikai gazdaság, illetve a pénzpiacok kedvezőbb perspektívákat nyújtanak, míg a gyengülési szakaszok általában egy-egy rosszabb statisztikai adat megjelenéséhez kapcsolható. Az olajárak és a dollár árfolyama általában fordítva változnak. A határidős árakból számolt jövőbeli kőolajárak, az egyes elemzők által publikált vélemények, az EU, az IMF és az OECD előrejelzése az olajár lassú erősödését feltételezi. A visszafogott jövedelemnövekedés, a termelési szintek lassú növekedése, valamint a fejlődő országokban csökkenő energiatámogatás korlátozza a kőolaj és az olajtermékek iránti kereslet növekedését, s a kereslet lassú növekedése mérsékli az olajárak emelkedését. A világ kőolaj iránti kereslete 2008-2009-ben csökkent, de 2010-re már eléri a 2008-as szintet. A továbbiakban 1,5-2%-os évi keresletbővülésre számítunk, amely 2011-2012-ben elsősorban a gyorsan növekvő gazdaságok olajkeresletét tartalmazza, az amerikai és főképp az európai kereslet csak igen lassan növekszik. A növekedés kibontakozásával 2011-2012-től várható, hogy a dizel-igények jóval erősebben növekednek a szállítás erősödésével, de az ázsiai országokban rohamosan nő az értékesített gépkocsik mennyisége, amely főképp a benzinkeresletet emeli. A kőolaj kínálat az előrejelzési periódus végére a korábbi tendenciáknak megfelelően alakul, az OPEC aránya kicsit csökken és a független olajtermelők értékesítése növekszik. Várhatóan ez 2010-2011-ben
45
kevésbé érvényesül. Mivel a legtöbb OPEC országnak komoly költségvetési bevételi problémája van, tehát a kitermelés növelését próbálják elérni. A lassú kereslet-növekedés és a nem túl optimista tőzsdei hangulat miatt a kőolaj ára a 2009-es 62 dollár/hordó körüli árhoz képest 2010-re 82 dollár/hordóra nő, majd 2012-re 92-95 dollár közé kerül. A kőolaj (Brent) világpiaci ára és az euró/dollár árfolyam, 2000-2010 dollár/hordó
dollár/euró
150,00
1,7000
130,00
1,5000
110,00
1,3000
90,00
1,1000
70,00
0,9000
50,00
0,7000
30,00
0,5000 előrejelzés
Dollár/hordó (bal tengely)
2012.07.
2012.01.
2011.07.
2011.01.
2010.07.
2010.01.
2009.07.
2009.01.
2008.07.
2008.01.
2007.07.
2007.01.
2006.07.
2006.01.
2005.07.
2005.01.
2004.07.
2004.01.
2003.07.
2003.01.
2002.07.
2002.01.
2001.07.
2001.01.
2000.07.
0,3000
2000.01.
10,00
Dollár/euró (jobb tengely)
Forrás: IMF, 2009-től GKI Energiakutató Kft. előrejelzése
A válság előtt a világ földgázkereslete igen gyorsan emelkedett, elsősorban a földgáz-kereskedelembe újonnan bekapcsolódó országok, valamint a villamosenergia-termelésben betöltött erősödő szerepe miatt. Az OECD térség földgázfelhasználása 2009-ben 5% körüli mértékben esett vissza, ezen beül az európai felhasználás csökkent a legjelentősebben. A jövőben a földgázfelhasználás várhatóan viszonylag gyorsan visszakerül a 2008. évi szintekre, ez döntően a villamosenergia-igények alakulásától függ. Az új erőmű építések ismét lendületet kapnak, illetve befejezik a már elkezdett projekteket. Előrejelzések szerint az európai földgázkereslet 2015-ig évi 1,5%-kal bővül, várhatóan 2010-2011ben ennél gyorsabb ütemben bővül a kereslet a válság hatásainak kiküszöbölődése miatt. Fontos jelenség azonban, hogy a földgáz nem energetikai felhasználása, pl. a műtrágya termelés és egyéb vegyipari alapanyagok termelése kitelepül a fejlett országokból olyan területekre, ahol kőolaj-földgáz kitermelés történik. A növekvő kereslet, valamint a hosszú távú szerződésekben levő árképletek miatt a földgáz európai átlagára a kőolajéhoz hasonlóan, de attól késleltetve 2006-2008-ban tetemesen megemelkedett, de már 2008 végére elindult a mérséklődés. A 2007 és 2009 januári gázválság hatására az EU-tagországok jelentősen növelték biztonsági és kereskedelmi gázkészleteiket, amelyet a 2009-es alacsony gázigény is rekordszintre emelt. A bőséges kínálat és az EU piacnyitási törekvései ellenére az európai végfelhasználói árak 2009 végére nem tükrözték a piaci árak esését. Az energiaszektor 2009 év végi termelői árai csupán Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia esetében jelezték azt, hogy az 46
árszint visszaesett a 2007 elejére jellemző szintre, míg az új tagállamok esetében 20-40%-kal magasabbak, mint a 2007-es, áremelkedés előtti árszint. A kőolaj (Brent) és a földgáz európai ára, 1997-2010 dollár/hordó
14
120
12
100
10
80
8
60
6
40
4
20
2
USD/hordó
USD/MBtu
dollár/MBtu
0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Földgázár (USD/Mbtu) (bal tengely)
2006
2007
2008
2009
2010e
2011e
2012e
Brent kőolaj ára (USD/hordó) (jobb tengely)
Forrás: World Bank Commodity Database, 2009-től GKI Energiakutató Kft. előrejelzése
A földgáz árának alakulása némi időbeli késéssel és csak részben követi a kőolajét. A nyugat-európai átlagos importár a 2007. évi 8,56 dollár/millió Btu-ról (British thermal unit) 2008-ban 13,41 dollár/Btu-ra emelkedett, 2009-re 8,71 dollár/Btu-ra csökkent, 2010-2011 között a 10 dollár/Btu alatti tartományban marad, s csak 2012-ben közeledik a 2008-as csúcsértékekhez.
III.2. Pénzügyi helyzet, a hazai áralakulás III.2.1.Pénzügyi folyamatok A gazdasági és pénzügyi válság Magyarországot súlyosabban érinti, mint az európai országok többségét. Az európai és a hazai statisztikai adatokat összevetve a gazdasági válság mélyebb, mint a fejlett országokban, de az új tagállamokéhoz hasonlítható. A hazai gazdaság azonban még alig mutatja a kilábalás jeleit, miközben már sok új tagállamban megindult a növekedés. A pénzügyi szektor helyzete stabil, de a megszokott üzletmenet nehezen tér vissza. A hitelezési tevékenység visszaesik, a hitel kamatlábak csak igen lassan csökkennek, míg a betéteknél jelentős kamatmérséklés történt az alapkamat csökkentésével párhuzamosan. Az árfolyam közepesen volatilis, 268-278 Ft/euró között változik. A rendkívül gyenge 2009 első félévi árfolyam megerősödése a fenntartott szigorú költségvetési politikán alapul, várhatóan a költségvetés lazítása esetén az árfolyam gyengül. Amennyiben az euróövezeti csatlakozás valóban célja lesz az új kormánynak, akkor az árfolyam folyamatosan erősödik, 2012-re 260 forint/euróval számoltunk.
47
2010-ben a kamatszint nem sokkal, kb. 0,5 százalékponttal változik, a mérséklés elsősorban attól függ, hogy hogyan fogadja a piac az új kormány gazdaságpolitikáját. 2011-2012-ben 0,5-1 százalékpontnyi további éves csökkenés várható. A monetáris politika a következő években is óvatos marad, a változásokat indokoló tényezők alapján bizonyos késésekkel, biztonságra törekedve hoz döntéseket. A monetáris politika, illetve a jegybank kiemelt célja a középtávra elfogadott, 3%-os infláció elérése (nem a monetáris politika eredményeképp) teljesül. 2011-re 3% körüli fogyasztói árindex jelezhető előre, amely 2012-re tovább csökken, ezzel lehetőséget termet az euróövezeti csatlakozásra. Az infláció mérséklődése, az árfolyam (ugyan egy gyengébb szinten való) stabilizálódása és az államháztartási hiány 3% alá való mérséklése lehetőséget teremt arra, hogy az eurózónához való csatlakozásunk megtörténjen. Ez 2013-2014-ben talán lehetséges lesz, de ehhez 2011-ben csatlakozni kell az ERM-2 árfolyamrendszerhez.
III.2.2. Termelői áralakulás A mezőgazdasági termelői árindex 2008 tavaszán 136%-os árindexszel érte el a csúcspontját, majd 2009 tavaszán 71,7%-os előző év azonos időszakához viszonyított árindexszel a mélypontot. 2009-re éves átlagban -10%-os mezőgazdasági árindex várható. Az energiafolyamatok szempontjából fontos kukorica és napraforgó árak a 2007-2008-as csúcsárakhoz viszonyítva 70-100%-kal mérséklődtek 2009 őszére. 2010-től átlagos termelési körülményeket figyelembe véve az árindex már visszatérhet az 3% körüli ütemekhez, de az árszintet erősen befolyásolja a nemzetközi konjunktúra, valamint . az új mezőgazdasági támogatási rendszer. Összességében a legvalószínűbb a mezőgazdasági árak enyhe, évi 3-5%-os emelkedése, amelyet főképp a megnövekedett (külpiaci) kereslet tartja fenn. Az ipari termelői árak változásánál döntő a nemzetközi konjunktúra, a világpiaci áralakulás és az árfolyam változása. A belföldi ipari értékesítési árak alakulását az előzőeken kívül a belföldi költségszint változása is befolyásolja. Az elmúlt években az árak változására jelentősen hatott az energia-és nyersanyagszektorban jelentkező áremelések. Az ipari termelői árak 2009 végére az eurózóna és az amerikai árindexekhez hasonlóan dinamikusan mérséklődött, de szintje magasabb, mint a fejlett régióké. Ennek oka az, hogy az ipari export-árindex (amely az ipari termelői árindexben több mint 50%os súllyal szerepel) a 2009 év eleji gyenge árfolyam miatt gyors emelkedést mutatott, amely az év második felében jelentősen mérséklődött. 2010-től azonban az ipari termelői árak szintje és változásának üteme közelebb kerül az exportárak változásához, sőt az árfolyam kisebb erősödésével és stabilizálódásával az exportárak még csökkenhetnek is. 2010-re 0-1%-os ipari termelői árindexet feltételezünk, majd 2011-re már 3% körüli, 20102-re 2-3% közötti árindexet várunk. Az energiaszektor 2008-as 119%-os éves átlagos árindexe 2009-re 0,7%-ra mérséklődött, 2010-ben különlegesen alacsony lesz, majd 2011-12-ben megint kb. évi 2-4%-kal emelkedik. A földgáz és olajárak várható nemzetközi piaci alakulását felhasználva jeleztük előre a villamosenergia-termelés és –elosztás, valamint a gáztermelés és –elosztás ágazatok termelői árait. Az előrejelzés azt tartalmazza, hogy a földgáz szektoron belül a viharos áremelkedés korszaka lezárult és a lassúbb, inflációkövető áremelkedés lesz jellemző az ágazatra. 2010-2012 között az energiaszektor liberalizációja kibontakozik, a villamos energia és a gázpiaci modellel kapcsolatos problémák valamilyen (részleges, illetve fokozatos) megoldása várható, s a lassan kibontakozó verseny 2010 után talán segíti az árak kordában tartását. A villamos energia esetében a 2008-2009-es folyamatok nem segítették valódi verseny kibontakozását, s a tényleges költségekkel nem indokolható jelentős áremelkedési hullám bontakozott ki 2007 és 2008 végén a versenypiacon. A 2009-es áremelések döntően a kötelező átvételhez kapcsolódnak, sajnos a támogatások zöme továbbra is a kapcsolt termelést támogatja, így kevesebb ösztönző jut a valódi megújuló energiára. A 48
módosított villamos energia törvény értelében ez a támogatási rendszer 2015-ig folytatódhat. A villamos energia árak alakulását az előrejelzési időszak végén már jelentősen befolyásolja a 2013-tól kezdődő új EU-kvóta kereskedési rendszer, illetve az, hogy számítani kell-e a kiotói szerződés meghosszabbítására, folytatására. A földgáz esetében a teljesen liberalizált piac még csak fél éve működik. A liberalizációt jelentős rendszerhasználati díjtétel emelés kísérte főképp a lakossági szektorban. A változtatásokkal valószínűleg már a használat mértékében fizetik meg az egyes fogyasztói csoportok a rendszerhasználat költségeit. A hazai fogyasztók 2009-ben nem élvezhették az import földgáz árának csökkenését, mivel a korábbi nem megfelelő áremelések következtében felgyűlt adóságot rendezni kellett. Az importált földgáz ára már 2009 végén újra növekedésbe forult, amely várhatóan az egész év folyamán, lassú ütemben jelentkezik. Az áremelkedést tompíthatja a forint árfolyamának az év második felében várt erősödése. A földgáz ártámogatása 2010 tavaszától megszűnik, de a társadalom jelentős része a politikától várja el a gázárak alacsony szinten tartását, és/vagy a gázár-támogatás fenntartását. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a széles körű gázár támogatási rendszert az új kormány felvállalná, inkább egy-egy fogyasztói kör (pl. nagycsaládosok) esetében nyújtanak valamilyen szociális alapú támogatást. A villamosenergia- és a gázipar belföldi értékesítési árának alakulása és előrejelzése 2000=100
előző év=100
350
130 125
300 120
250 115 110
200
105
150 100
100
95
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Villamosenergia-termelés és -elosztás
2008
2009 2010* 2011* 2012*
Gáztermelés és -elosztás
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Villamosenergia-termelés és -elosztás
2008
2009 2010* 2011* 2012*
Gáztermelés és -elosztás
Forrás:KSH, GKI Energiakutató Kft.
III. 2.3. A fogyasztói árindex A fogyasztói árindexet az utóbbi években döntően a világpiaci indíttatású energiaár-emelések és az adóváltozások mozgatták. 2008-ban 6,1%-os volt a fogyasztói árindex az előző évhez viszonyítva, ez 2009-re 4,2%-rqa csökkent annak ellenére, hogy tetemes adóemelés sújtotta a fogyasztást. A fogyasztói árszínvonal növekedését alapvetően a világpiaci áralakulás és ezen belül is a kőolajár, és az élelmiszerárak alakulása befolyásolja, de a belföldi folyamatok közül az adószabályozás (áfa, jövedéki adó) és a nominális jövedelmek alakulása módosíthatja. 2010-től lassan emelkedő kőolaj- és földgázárra számítunk, valamint az élelmiszerárak is kissé emelkednek a 2009-es év alacsony szintjéhez képest. A jövedelmek mérséklődése, stagnálása várhatóan erősen visszafogja az áremelési törekvéseket. Ezen utóbbi hatás várhatóan 2011-től már nem lesz olyan erős, mivel a jövedelmek óvatos emelkedését várjuk. A külső és belső ható tényezők alapján a fogyasztói árindex a 2008. évi 6%, a 2009. évi 4,2%-ról 2010re 3-4%-ra mérséklődik, majd 2011-2012-ben 2,5% körülire változhat.
49
Fogyasztói árindex, 2002-2011 (százalék) Éves átlagos árindex
2002-2004 2005-2007 5,6 5,1
2008 6,1
2009 4,2
2010 3,7
2011 3,0
2012 2,5
Forrás: KSH, 2007-től: GKI Zrt. előrejelzése
A háztartási energiahordozók árindexét a liberalizáció ellenére még a központi árszabályozás mozgatja. A 2007-2008-as magas háztartási energia árindex az áremelések és az áthúzódó hatások miatt kiugró, de 2009-ben már kissé csökken. Idén főképp az áthúzódó hatások (földgáz) és a villamos energia területén belépő kb. 5%-os emelés határozza meg a háztartási energiahordozók árát. 20102011-ben főképp a nemzetközi piaci hatások mozgatják a hazai energiaárakat A fogyasztói árindex, a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiahordozók árváltozása, 2000-2011 (előző év =100) 125,0
120,0
115,0
110,0
105,0
100,0
95,0 2000
2001 2002
2003
2004
Fogyasztói árindex
2005
2006 2007
2008
Tartós fogyasztási cikkek
2009
2010 2011
2012
Háztartási energia
Forrás: KSH, előrejelzés: GKI Energiakutató Kft.
III.2.4. Üzemanyag-árindex A termelő szférát és a lakosságot a kőolaj világpiaci árának jelentős emelkedése a járműüzemanyagárakon keresztül is erősen érintette. A járműüzemanyagok a fogyasztói árindexen belül 5,3%-os súllyal szerepeltek 2009-ben. A hazai benzin és gázolaj árak alakulását több külföldi és belföldi tényező határozza meg. Legfontosabb hatású a nemzetközi olajár alakulása, mely 2008 közepéig több éven át folyamatosan emelkedett, majd harmadára zuhant. 2009-ben a világpiaci árhatások mellett az áfa és a jövedéki adó változása befolyásolta az üzemanyagok áralakulását. Az üzemanyagok rövid távú árrugalmassága a fejlett országokban eléggé gyenge, Magyarországon is a korábbi évek áremelkedéseinél nem lehetett a lakossági fogyasztás csökkenését felfedezni, legfeljebb 2008-ban lehetett ennek kisebb hatását észrevenni. 2009-ben az árcsökkenés ellenére csökkent a 50
fogyasztás motorbenzinből, amely elsősorban a lakossági jövedelmek alakulásával van összefüggésben. A gyenge árrugalmasság még inkább igaz ez a szállítási ágazat viselkedésére. Természetesen az üzemanyag-fogyasztás gyenge árrugalmasságát az is alátámasztja, hogy az üzemanyagok reálára az elmúlt 15 évben csökkent. Az üzemanyagok árindexe és a fogyasztói árindex (2000. év átlaga =100) 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0
Járműüzemanyag árindex (2000=100)
dec.09
dec.08
dec.07
dec.06
dec.05
dec.04
dec.03
dec.02
dec.01
dec.00
dec.99
dec.98
dec.97
dec.96
dec.95
dec.94
dec.93
dec.92
20,0
Fogyasztói árindex (2000=100)
Forrás:KSH
A kőolaj világpiaci árának várható változása és az adóemelések együttes (részben az előző évről áthúzódó) hatása alapján 2010-re jelentős, 20% körüli áremelést várunk, a 2009. évi 278 Ft/literes benzinár 333 Ft/liter körülire emelkedik. Az áremelkedés kb. fele-fele arányban származik a világpiaci hatásokból, valamint a 2009-2010-es adóváltoztatásokból. Az üzemanyag árindex a követő években csak a világpiaci árváltozásokat követi, illetve az árnövekedést a feltételezett árfolyam-erősödés mérsékli. Előrejelzésünk szerint 2011-2012-ben az üzemanyag árindex az infláció mértéke alatt változik. A 95-ös benzin és a gázolaj árának alakulása (Ft/liter) 400
350
300
250
200
150
100 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
95-ös benzin átlagár (Ft)
Forrás: KSH, előrejelzés GKI Energiakutató Kft.
51
2005
2006
2007
Gázolaj átlagár (Ft)
2008
2009
2010e
2011e
2012e
