Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató

2008.augusztus

Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme 2007 második negyedéve óta most a legmagasabb. Az ipari termelés 2008 júniusában az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent. 2002 óta először regisztráltak csökkenést ebben az ágazatban, ami részben annak köszönhető, hogy az európai gazdaság lassulása szűkíti a magyar exportlehetőségeket is. Az első félévben összesen 5,6%-kal volt magasabb az ipari termelés volumene, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak 2008 júliusában 6,7%-kal voltak magasabbak, mint 2007 júliusában. Az élelmiszerek és a háztartási energia ára emelkedett átlag feletti mértékben e 12 hónap alatt, a tartós fogyasztási cikkek esetében azonban enyhe csökkenésről beszélhetünk. 2008 második negyedévében 7,6% volt a munkanélküliségi ráta értéke Magyarországon, ami 0,6 százalékponttal magasabb, az egy évvel ezelőtti értéknél. A nemzetközi összehasonlítás során használt, a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5%-nak felelt meg, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A GDP alakulása

102

106

101,5

105 104

101

103 100,5

102 101

99,5

100

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.

100

előző év azonos időszaka=100%

A GDP volumenindexei naptári hatás kiszűrésével előző negyedév=100%

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2008 második negyedévében 2,2%-kal – a naptári hatás kiszűrésével 2,1%-kal - nőtt az előző év azonos időszakához képest. Legutóbb 2007 első negyedévében volt 2% felett a mutató. Az előző negyedévhez viszonyítva 0,6%-kos a növekedés. Ezt a vártnál magasabb értéket annak ellenére érte el a magyar gazdaság, hogy a romló európai konjunktúra miatt júniusban csökkent az ipari termelés Magyarországon. A mezőgazdaság azonban jól teljesített, és ezzel kompenzálta az ipari visszaesést. Samu János, a Concord elemzője szerint azonban ez az érték sem elég ahhoz, hogy 2008 évi növekedés értékét összességében 2,1% fölé emelje. Ennek oka az, hogy a világgazdaság – és különösen a német gazdaság – lassulása korlátozhatja a magyar exportlehetőségeket.

2001 2002 2003 2004 2005 2006 20072008 előző negyedév=100 Forrás: KSH

előző év azonos időszaka=100

Ipari termelés %

Ipari termelés és értékesítés munkanappal kiigazított, előző év azonos hónap = 100

125 120 115 110 105 100 95

jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún

Az ipari termelés 2008 júniusában az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,3%-kal csökkent, a termelés volumene az év első hat hónapjában 5,6%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index az előző hónaphoz viszonyítva júniusban 1,6%-kal csökkent. 2002 októbere óta először regisztráltak csökkenést az iparban, aminek okai között találjuk a nyugat-európai dekonjunktúrát és az erős forintot is. Ennek jelentőségét fokozza, hogy az ipar kulcsszerepet játszik a növekedésben. Az ipari termékek iránti bel- és külföldi kereslet egyaránt csökkent, illetve csak kis mértékben nőtt: az export 2008 első félévében összességében 8,2%-kal növekedett az előző év megfelelő időszakához képest, ugyanakkor júniusban csupán 0,2% volt ez az érték. Visszaesés elsősorban a nagyvállalati körben figyelhető

2006 Belföldi értékesítés Forrás: KSH

Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet; 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

1/5

2007 Export értékesítés

2008 Ipari termelés

Fogyasztói árak 2008 júliusában az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,1% volt, 2007 júliusához viszonyítva pedig 6,7%-kal növekedtek az árak. Az év első hét hónapjában átlagosan 6,8%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. 12 hónap alatt - 2007. júliushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,4%-kal emelkedtek. A háztartási energia szintén átlagot meghaladó - 11,8%-os áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára nőtt a legnagyobb mértékben, 17,7%kal. A tartós fogyasztási cikkek körében 1,1%-os árcsökkenés következett be.

Fogyasztói árindexek

%

(előző év azonos hónapja=100)

135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 jan már máj júl sze nov jan már máj júl sze nov jan már máj júl sze nov jan már máj júl

meg. Az év hatodik hónapjában a feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító villamos gép- és műszergyártás exportvolumene 1,6%-kal csökkent. A feldolgozóipari export több mint egynegyedét adó járműgyártás ugyanakkor 1,3%-kal növelte külpiaci eladásait. A belföldi értékesítés is visszaesett. Míg 2008 első félévében összesen 2%-kal nőtt az értékesítés, júniusban 3,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hat hónapjában 1,1%-kal, júniusban 5%-kal csökkentek.

2005

2006

2007

Fogyasztói árindex Tartós fogy-i cikkek Háztartási energia

Forrás: KSH

2008

Élelmiszerek Szolgáltatások

Foglalkoztatottság Aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség a 15-74 éves népesség arányában %

%

8,2 8,0 7,8 54 7,6 7,4 7,2 53 7,0 6,8 52 6,6 6,4 51 6,2 6,0 50 5,8 5,6 49 5,4 okt-dec ápr-jún okt-dec ápr-jún okt-dec ápr-jún okt-dec ápr-jún 55

2005 Forrás: KSH

2007

Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta (jobb skála)

Források: KSH (www.ksh.hu), www.index.hu


2/5

2006

2008

Munkanélküliségi ráta

Aktivitási, foglalkoztatási arány

2008 második negyedévében a 15-74 éves lakosság körében a foglalkoztatottak száma 3 millió 869 ezer fő volt, ami 74 ezer fővel kevesebb, mint amennyi 2007 azonos időszakában volt. A munkanélküliek létszáma 319 ezer fő volt, ami 7,6%-os munkanélküliségi rátát jelentett ebben az időszakban. Ez az érték 0,6 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,3%-a, a 15–64 évesek 61,2%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,7%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A nemzetközi összehasonlítás során használt, 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5%-nak felelt meg, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő májusban a következőképpen alakult: az EU-15-ben: 6,6%, az EU-27-ben: 6,5%, Magyarországon: 7,4%.

Nemzetközi tendenciák: Az európai gazdaság recessziós fenyegetettsége Az Eurostat gyorsbecslése szerint 2008 második negyedévében 0,2%-kal csökkent a GDP az előző negyedévhez képest az euróövezetben, és 0,1%-kal az Európai Unió 27 országában. A visszaesést elsősorban a német, francia, olasz gazdaság zsugorodása idézte elő. A vállalkozások reakciói is a kialakult kedvezőtlen folyamatokat tükrözik: a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német, ipari és kereskedelmi cégek körében vizsgált üzleti bizalmi indexe 97,5 pontra esett júliusban a júniusi 101,2ről. A francia statisztikai hivatal üzleti bizalmi indexe júliusban 98 pontra csökkent az előző havi 101ről. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői azzal számolnak, hogy az euróövezet gazdasága a harmadik negyedévben sem fog növekedni, és a negyedik negyedévben is csak kismértékű felfutás valószínű. A berlini DIW gazdaságkutató intézet szakértője szerint ugyanakkor annak ellenére, hogy - ha teljesülnek harmadik negyedévre vonatkozó előrejelzéseik - a német gazdaság növekedése lényegében megállt a nyári hónapokban, statisztikai értelemben félrevezető lenne recesszióról beszélni. A recesszió akkor állna be, ha a következő negyedévben is visszaesést mérnének a német gazdaságban. Az európai gazdaság növekedésének lassulása – vagy visszaesése – fenyegetést jelent a magyar gazdaságra nézve is, mivel az ipari exportlehetőségek szűkülésén keresztül hazánkba is begyűrűzik hatása.

A GDP volumenindexei az euróövezetben és az EU 27 országában szezonálisan nem kiigazított értékek 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II

2008 második negyedéve során számos olyan előrejelzés látott napvilágot, amelyek az európai gazdaság teljesítményének előző negyedévhez viszonyított visszaesését jelezték előre. Ezek a félelmek beigazolódtak, amikor az Eurostat közzétette 2008 második negyedévére vonatkozó gyorsbecslését, amely szerint 0,2%-kal csökkent a GDP az euróövezetben az előző negyedévhez képest, és 0,1%-kal az EU 27 országában összességében. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a szezonálisan kiigazított GDP 1,5%-kal nőtt az eurózónában, és 1,7%-kal az EU27 országaiban. Ilyen alacsony értékekre 1995, az adatok nyilvántartása óta nem volt példa. Az eddigi legrosszabb eredményt 2003 második negyedévében érte el az euróövezet, amikor stagnált a gazdaság. A visszaesést elsősorban a német, francia, olasz gazdaság zsugorodása idézte elő: Németországban a GDP 0,5 százalékkal, Franciaországban és Olaszországban 0,3 százalékkal esett vissza. A visszaesés és a lassuló növekedés oka az egyes országokban különböző mértékben vezethető vissza néhány fő tényezőre. Míg Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Írországban a lakáspiac összeomlását tekintik a fő oknak, Németországban inkább a gyorsan emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt megcsappanó lakossági fogyasztást, Franciaországban az erős euróárfolyamot, Svédországban a globális pénzügyi zavarok miatt romló exportlehetőségeket tartják a legnagyobb problémának.

előző év azonos negyedéve=100%

GDP az Európai Unióban

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: Eurostat


3/5

EU27

EA

Az Eurostat közzétette főbb gazdasági partnerei gazdaságára vonatkozó adatait is. Az Egyesült Államokban 2008 második negyedévében a GDP 0,5%-kal növekedett az előző negyedévhez viszonyítva, Japánban pedig 0,6%-kal csökkent. Ugyanezek az értékek az előző év megfelelő időszakához képest 1,8%-os és 1%-os növekedést jeleznek. Üzleti bizalmi indexek

Az Ifo német, ipari és kereskedelmi cégek körében vizsgált üzleti bizalmi indexe 97,5 pontra esett júliusban a júniusi 101,2-ről. Ez a legnagyobb csökkenés a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás óta, a mutató 2005 szeptembere óta nem volt olyan alacsony, mint most. A német gazdaság eddig viszonylag jól tűrte a növekvő infláció és gyengülő kereslet szorítását, ám a friss adatok arra utalnak, hogy egyre kevésbé tudja tartani magát. A francia statisztikai hivatal üzleti bizalmi indexe júliusban a hosszútávú átlag alá, 98 pontra csökkent az előző havi 101ről, ami 2005 májusa óta a legalacsonyabb érték. Az INSEE felmérésében megkérdezett vállalatok a megrendelések csökkenésére panaszkodtak és arra számítanak, hogy a következő hónapokban a lassuló gazdasági növekedés az árak emelkedésével párosul. Szakértőik szerint nagy a kockázata annak, hogy Franciaország, sőt az eurózóna gazdasága a második és a harmadik negyedévben gyakorlatilag recesszióba süllyed.

Az üzleti bizalom megítélése az eurózónában az Ifo világgazdasági felmérése szerint (1995=100%) 1990 I. negyedév - 2008. III. negyedév

%

Miután a második negyedévben az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét vette fel, 2008 harmadik negyedévében még tovább csökkent a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet eurozónára vonatkozó bizalmi indexe. A jelenlegi helyzetre vonatkozó értékelés 84,1%, a következő hat hónapra vonatkozó várakozások értéke 43,4%, az ezek átlagából kialakuló üzleti bizalmi index értéke pedig 61,9%. Legutóbb 1993 harmadik negyedévében volt ilyen alacsony ez az érték, aminek oka egyrészt a jelenlegi üzleti helyzet kevésbé kedvező megítélése volt, másrészt pedig a határozottan pesszimista várakozások a következő hat hónapra vonatkozóan. Az euróövezet csaknem mindegyik országában borúsabbá váltak a kilátások 2008 harmadik negyedévében, a jelenlegi üzleti helyzetet Olaszországban, Írországban, Belgiumban, Portugáliában és Spanyolországban ítélik a legkedvezőtlenebbnek, míg valamivel kedvezőbbek a vélemények Finnországban, Ausztriában, Németországban és Hollandiában. A szakértők szerint ugyanakkor a gazdasági tevékenység lassulása az euróövezet minden országában folytatódni fog a következő hat hónapban.

160 140 120 100 80 60 40 20 0 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J JlJ Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08

Forrás: www.cesifo.de

Üzleti bizalom Várakozások

Jelenlegi helyzet

Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint (100=hosszú távú átlag), 1990.01.- 2008.06. 130 120 110 100 90 80 70 60 J JlJ JlJJlJ JlJ JlJ JlJJlJ JlJ JlJ JlJJlJ JlJ JlJ JlJJlJ JlJ JlJ JlJJlJ Jl 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

Forrás: www.insee.fr


4/5

Előrejelzések

A brit NIESR gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint 2008-ban összességében 1,5%-kal fog növekedni a brit GDP az előző évhez képest, 2009-ben pedig 1,4%-kal. Valószínűleg 2010-ben sem fogja elérni a növekedés mértéke a potenciálisan elérhető maximumot, amelyet évi 2,3%-ra becsülnek az intézet elemzői.

A német GDP volumenindexei szezonálisan és naptári hatással kiigazítva előző negyedév=100%

A berlini DIW gazdaságkutató intézet 2008 harmadik negyedévére a német gazdaság 0,1%-os növekedését jelzi előre az előző negyedévhez képest. Ezzel a nyári hónapok alatt lényegében megállna a német gazdaság növekedése. Stefan Kooths, a DIW konjunktúra-szakértője szerint ugyanakkor félrevezető lenne recesszióról beszélni. Az előrejelzés szerint a szolgáltatási szektor fogja megóvni a gazdaságot az ismételt zsugorodástól.

102 101,5 101

101,3

101,3 101

100,9

100,7 100,4 100,4

100,5

100,6 100,3

100,1

100

99,5

99,5 99

Forrás: DIW

I

II

III

2006

IV

I

II

III

IV

I

2007

A NIESR szerint a meredeken emelkedő olajárak miatt egy negyed százalékponttal lesz alacsonyabb az euróövezet GDP-je 2009-ben, az infláció pedig 1 százalékponttal lesz magasabb, mint amennyi e körülmények hiányában lett volna. Ennek megfelelően 1,7%-ra becslik az eurózóna növekedését 2008-ban, és 1,5%-ra 2009-ben. Az eurózóna gazdaságának recesszióközeli állapota és a magyar gazdaság A magyar gazdaság a vártnál kedvezőbben teljesített 2008 második negyedévében, azonban nem szabad túlzott optimizmussal tekintenünk erre az eredményre, mivel ez olyan tényezőknek volt köszönhető, amelyeknek hosszútávú hatására nem számíthatunk. 2007-ben az államháztartási reform negatív makrogazdasági hatásainak következtében a gazdaság növekedése lelassult, a magyar GDP növekedése valamennyi közép-európai országétól elmaradt. Ehhez az alacsony bázishoz viszonyítva a mostani érték fokozottabb növekedést jelez, részben tehát ennek a „sokk utáni felkapaszkodásnak” tudható be az e negyedévi, váratlanul magas növekedés. A kedvező értékhez a mezőgazdaság idei jó hozama is hozzájárult, amely ismét csak nem tekinthető tartós hatásnak. Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor az ipar teljesítményének lassulása, amely eddig a növekedés motorjának számított. Ennek egyik oka az, hogy az eurózóna – és különösképpen a német gazdaság – rossz teljesítménye az exporton keresztül begyűrűzik a magyar gazdaságba. Összességében kijelenthetjük, hogy nem valószínű, hogy az euróövezet lassuló – néhol visszaeső – gazdasága hatás nélkül maradna a magyar gazdaságra. Annak ellenére, hogy a 2008 második negyedévében mért GDPnövekedés az öt negyedév óta mért értékek közül a legmagasabb, nem valószínű, hogy tartósan szembe menne a magyar gazdaság az Európai Unió gazdaságának folyamataival. Források: Eurostat, IMF, Ifo, INSEE, DIW, NIESR, fn.hu, index.hu, vg.hu

Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2008 /augusztus, Budapest, 2008-08-24


5/5

II 2008

III

Gazdasági Havi Tájékoztató

Recommend Documents