gáz szilárd fázisú heterogén katalitikus oxidáció

Szerves Kémiai Technológia Tanszék

CSŐREAKTOR Gőz/gáz – szilárd fázisú heterogén katalitikus oxidáció

1. A feladat célja A feladat egyrészt a heterogén fázisú reakciók lejátszódását lehetővé tevő csőreaktort mutatja be, másrészt a szerves vegyipar egyik leggyakoribb kémiai átalakulásába, az oxidációba, ezen belül az ipari szempontból fontos levegővel végzett oxidációba ad betekintést. E kettős célnak megfelelően, először, áttekintjük a csőreaktor működését, ismertetjük a csőreaktor működését, kitérve a felhasználási lehetőségekre is, majd röviden bemutatjuk a levegővel végzett oxidációs eljárások lényegi elemét.

1.1.

Csőreaktor

Reaktor a térnek az a része, amelyben a kémiai reakciót végrehajtjuk. Ebben biztosítjuk a reakcióhoz szükséges mikrokinetikai (folyamati) és makrokinetikai (műveleti) feltételeket. Az előző kategóriába tartozik a koncentráció, a nyomás, a hőmérséklet, valamint különböző, a technológiákban fontos anyagi állandók, míg az utóbbiba a keverés, az adagolás, az energiatranszport, stb. A reaktorokat az üzemeletetési mód szerint feloszthatjuk szakaszos, félszakaszos és folytonos üzeműekre. A reaktorok működése három szakaszra osztható: előkészítés, reakció, leállás. Szakaszos üzemmódban a három szakasz egymás után következik be, míg folytonos üzemmódban az időskálán az üzemeltetés dominál. A csőreaktor nevét alakja után kapta, mivel a hossza többszöröse átmérőjének (L >> D), de inkább működési mód, mintsem az alak a meghatározó.

Csőreaktor

14


Az ideális csőreaktor jellemzői: – kis térfogat, nagy térfogati sebesség – a reaktortérfogat kisebb, mint az időegység alatti betáplálás – dugattyúszerű áramlás, a sebesség minden keresztmetszetben ugyanaz, azonos a tartózkodási idő – adott keresztmetszetben azonosak a mikrokinetikai paraméterek (koncentráció, hőmérséklet) – hosszirányú (axiális) komponens- és anyagáram nincs, viszont a sugárirányú (radiális) keveredés teljes – a paraméterek a csőhossz mentén változnak, egy adott helyen időben állandók. Jellemző működési paramétere a térsebesség (Gbetáp/ Vr), ahol Gbetáp a betáplálási sebesség (m3/h); Vr a reaktor térfogata (m3), ill. ennek reciproka a tartózkodási idő. Ideális csőreaktor –még turbulens áramlás esetén– sincs, mivel a csőfal mellett súrlódás lép fel. Emiatt lassul az áramlás, nő a csőfal mellett a tartózkodási idő, így az átalakulás mértéke is. Ez sugárirányú diffúziót vált ki, a kiinduló anyag bentről kifelé, míg a termék fordított irányban diffundál. Ennek következtében az átalakulás hőeffektusa miatt radiális irányban a hőmérséklet is változik. Mechanikus keverés nincs, így a súrlódás következtében fellépő belső keveredések (radiális irányú anyagtranszport) miatt a valódi csőreaktor makroszkopikusan inhomogén. Egyszeri átáramláskor a konverzió kicsi lehet, ilyenkor visszatáplálást alkalmaznak. A kapacitás (átáramló térfogat) párhuzamosan kötött csövekkel növelhető (1. ábra).

1. ábra Többcsöves csőreaktor

Csőreaktor

15


Elsősorban nagysebességű, mikrokinetikára kevésbé érzékeny reakciókhoz jó. Térfogata kicsi, jól automatizálható, kevésbé tehetetlen mint a tartályreaktor, így veszélyes reakciók végzésére is alkalmas. A tartályreaktorral szemben előnye, hogy nem tartalmaz mozgó alkatrészt, hátránya a nagyobb helyigény, előmelegítő és hűtő szükséges. Nagyobb áramlási sebességnél a nyomásesés sem hanyagolható el.

1.2.

Oxidáció levegővel

A leggyakrabban használt oxidálószer a levegő ill. az oxigén. Áruk mellett óriási előnyük más oxidálószerekkel szemben (hipoklórossav és származékai, változó vegyértékű fémek vegyületei), hogy felhasználásuk a környezetet nem terheli. A levegő és oxigén felhasználása biztonságtechnikai szempontból is megoldott, szemben a pervegyületekkel, amelyek már önmagukban is robbanhatnak. A heterogén katalitikus oxidációhoz használt levegőt tisztítani kell. A tisztítás első lépésében üveggyapottal töltött tornyokban eltávolítják a levegőből a reaktor és katalizátor erózióját okozó szilárd szennyezéseket. A szilárd szennyezések közel 70%-a eltávolítható 2-3 sorbakapcsolt toronyban. A nagy sebességgel áramló éles szilárd szemcsék koptató hatása csökkenti a reaktor és katalizátor élettartamát. A nemesfém katalizátorok esetén így nő a regenerálási vesztesség, ami az eljárás gazdaságosságát is veszélyeztetheti. A második tisztító lépésben a gőz-gáz halmazállapotú kémiai szennyezéseket távolítják el. A műveletet több sorba ill. párhuzamosan kapcsolt aktív szénnel töltött tornyokban végzik. Ezek száma általában nagyobb, mint az előző tisztítás tornyaié. Ezt egyrészt az indokolja, hogy bizonyos –katalizátor méregként is szóbajöhető– vegyületeket gyakorlatilag teljesen el kell távolítani (több sorba kapcsolt torony szükséges). Másrészt bizonyos áramlási sebesség felett, az exoterm adszorpció miatt, a torony hőmérséklete az aktív szén öngyulladási hőmérséklete felé kerülhet, így a töltet meggyulladhat. Az aktív szenes tornyok belső hőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni kell. Túlmelegedés esetén a tornyot leállítják és a párhuzamosan kötött tartalék toronyban végzik a levegő tisztítását.

Csőreaktor

16


2. Eljárások aceton ipari előállítására 2.1.

Propén oxidációja (Wacker-Hoechst eljárás)

CH3

CH CH2

O2 o

110-120 C 10-14 bar

CH3

C CH3 O

Ezen eljárás kifejlesztését a petrolkémia tette lehetővé, kifejlesztve a propén olcsó nagyipari szintézisét. A kifejezetten elegáns aceton előállítás során a propént folyadékfázisban víz és levegő valamint PdCl2/CuCl2 katalizátor jelenlétében 110-120 o

C-on 10-14 bar nyomáson 92 %-os szelektivitással közvetlen acetonná oxidálják. Az

oxigén szerepe a Pd2+ só Cu2+/Cu+ rendszeren keresztül történő regenerálása. Melléktermékként 99 %-os konverzió mellett kevés propion-aldehid keletkezik. Gyakran a könnyebben hozzáférhető propán-propén elegyből indulnak ki, a propán itt inert gáz. A más eljárásokban melléktermékként keletkező aceton miatt e technológia iránti az érdeklődés változó, de egyre jelentősebbé válik.

2.2.

Izopropil-alkohol dehidrogénezése, oxidációja.

A szintén propén bázison készült izopropil-alkoholból levegő jelenlétében állítják elő az acetont. Ilyenkor exoterm oxidációval és endoterm dehidrogénezéssel képződik a termék.

CH3

-180 KJ/mol

O

CH3 CH CH3 OH

C CH3 + H2O

CH3

C CH3 + H2

65,5 KJ/mol

O Az eljárás ipari megvalósítása során 400-600 oC-on, Ag vagy Cu katalizátorral dolgoznak. Az izopropil-alkoholt 7-10-szeres levegő felesleggel vezetik át a katalizátorágyon. A szükséges levegő egy részét a kb. 60 oC-ra melegített izopropil-

Csőreaktor

17


alkoholon keresztül buborékoltatják át. A gáz-gőz elegyet közvetlen a reaktor előtt további levegővel keverik és így adagolják a katalizátortérbe. 2.3.

Kumol oxidációja OOH CH3 CH CH3 CH3

CH

CH3

CH2

OH

C CH3 H+

O2 UV fény

AlCl3 v. H2SO4

+

CH3

C CH3 O

Az eljárást fenol előállítására dolgozták ki. A mindenkori piaci viszonyoktól (árak, igények) függően volt a fenol ill. az aceton a főtermék. A kumolt benzolból és propénből Friedel-Crafts reakcióban állítják elő. A kumolt heterogén fázisú reakcióban levegővel 110 oC-on 7,5 bar nyomáson, mangán- vagy kobalt-acetát és legalább 8,5 pH-t biztosító vizes nátrium-karbonát jelenlétében oxidálják. Az oxidációt a melléktermék elkerülése céljából 35-40 % kumolhidroperoxid tartalomig végzik. A vákuum-kolonnán 90 %-ra töményített kumolhidroperoxidot 0,1-2-%-os kénsavval 6065 oC-on megbontva nyerik az aceton és fenol elegyét.

2.4.

Acetilén hidratálása

CH CH

+

H2O

ZnO

CH3

C CH3 + CO + H 2 2 O

A víz és az acetilén 1:1 arányú elegyét 400 oC-on ZnO katalizátoron vezetik át. 8-9% acetiléntartalmú gázelegyet és vízgőzt kevernek össze, majd előmelegítőn keresztül a reaktorba juttatják. A termék kondenzáltatása után a véggázt adszopciós tornyokon vezetik keresztül, ahonnan a reagálatlan acetilén egy részét visszanyerik. Aceton előállítható még többek között ecetsav dehidratálásával, szénhidrátok erjesztésével és fa száraz lepárlásának desztillátumából. Az utóbbi két eljárás iránt inkább a tudománytörténészek mintsem a technológusok érdeklődnek

Csőreaktor

18


3. Aceton előirat A feladat során izopropil-alkohol gőzfázisú párhuzamos dehidrogénezésével ill. oxidációjával ezüst katalizátoron acetont állítunk elő egycsöves reaktorban. 1. Táblázat: A kiinduló anyagok és termékek fontosabb tulajdonságai

izopropilalkohol

levegő

aceton

víz

28,9

58,08

18,016

Móltömeg

60,09

Olvadáspont [oC]

-89,5

-94,6

0,0

Forráspont [oC]

82,4

56,5

100,0

0,792

0,9982

Sűrűség (d420)

0,785

-3

-3

[g cm ] Lobbanáspont [oC] Öngyulladási hőmérséklet [oC] Robbanási határok

1,2046 [g m ]

21,1

-18,0

455

538

2,0 – 7,0

2,6 – 12,8

(ARH) – (FRH) [tf%]

Az izopropil-alkohol oxidációja rendkívül exoterm folyamat (180 kJ mól-1, 295 oC;) szemben a tiszta dehidrogénezéssel, amely endoterm (65,5 kJ mól-1, 295 oC). A

Csőreaktor

19


dehidrogénezés és az oxidáció általában párhuzamosan játszódik le. A reakció körülményei között a képződő hidrogén is oxidálódhat. 3.1.

Az eljárás rövid leírása

A tisztított levegő és az elpárologtatott izopropil-alkohol elegyét saválló acél csőben elhelyezett ezüst katalizátoron (háló) vezetjük keresztül, ahol 500-550 oC hőmérsékleten végbemegy a reakció. A reaktorból távozó anyagot hűtjük, majd a nem kondenzálódó termékeket vízzel elnyeletjük. A vizes oldatból desztillációval nyerhető ki az aceton. 3.2.

A készülék leírása

2. ábra Aceton készülék

Csőreaktor

20


A oxidációhoz szükséges levegőt a környező atmoszférából biztosítjuk, úgy hogy a készüléken vízsugár- vagy membránszivattyúval levegőt szívunk át. Az átáramlott levegőt a

2

üveggyapottal és aktív szénnel töltött adszorber tornyon átvezetve

tisztítjuk, térfogatáramát az

1

rotaméterrel mérjük. A levegő esetleges

nedvességtartalmát nem távolítjuk el (kokatalitikus hatás). Az így tisztított levegő a

2

toronyból a

3

kettősköpenyű izopropil-alkohol

elpárologtatóba jut. Az 5 elektromos fűtés hőátadó közege a külső köpenyben etilénglikol, melynek mennyisége a 7B szintjelző méri. Az etilén-glikol a 4 visszafolyó hűtőn keresztül tölthető az elpárologtatóba. A hőátadó közeg hőmérsékletét a 16B PtPtRh hőelemen keresztül a 18B hőmérséklet-szabályzó tartja a kívánt érétken. Az izopropil-alkohol hőmérsékletét a 16A Pt-PtRh hőelem méri, és a 18A hőmérsékletszabályzó jelzi digitálisan. A 18A hőmérséklet-szabályzók a digitális kijelzőre beállítástól függően a 16A vagy 16B Pt-PtRh hőelem jelét engedik. Alapállapotban a reakció vezetése szempontjából elsősorban érdekes izopropil-alkohol hőmérsékletét (16A) jelzi. Hasonlóan működik a 18B hőmérséklet-szabályzó is. A

3 elpárologtatóba az izopropil-alkoholt a

8 csonkon keresztül tölthetjük be,

mennyiségét a 7A szintjelző méri. A

3

elpárologtatóból az izopropil-alkohol levegő elegy a visszarobbanást

megakadályozandó 19 rézhálón és 20 szűkítésen keresztül kerül a 11 körkemencével fűtött 9 egycsöves csőreaktorba. A saválló acélból készült csőben helyezkedik el a 10 ezüstháló katalizátor. A fűtőtér hőmérsékletét a 17A Pt-PtRh hőelemen keresztül a 18B

hőmérséklet-szabályzó szabályozza, ez méri egyúttal a katalizátor tér

hőmérsékletét (17A Pt-PtRh hőelem) is. A reaktorból távozó gáz-gőz elegy a 12 hűtőn kondenzálva a 13 hűthető termék gyűjtőbe kerül. A nem kondenzálódó anyagokat a 14A és 14B Rashig gyűrűvel és vízzel töltött tornyokban nyeletjük el.

Csőreaktor

21


A levegő átszívásához használt vízsugár- vagy membránszivattyú a 15 csonkon kapcsolódik a készülékhez, és itt található az átszívott levegő mennyiségét szabályzó tűszelep is. 3.3.

A katalizátor készítése

Ezüsthálóból a reaktorcső hosszának ill. átmérőjének megfelelő mennyiségű 2 cm széles csíkot vágunk a csíkok tömegét megmérjük. A katalizátor aktiválása tömény salétromsavval és 5 %-os oxálsavval történik. Az egyes katalizátor csíkokat csipesszel kétszer-háromszor néhány másodpercre salétromsavba mártjuk, addig, amíg felületén oxid-réteg nem jelenik meg. Ezután bőséges desztillált vízbe dobjuk, majd 30 - 40 másodpercig az oxálsav oldatban hagyjuk állni. Ezután ismét desztillált vízzel mossuk. A salétromsavas és oxálsavas kezelést még kétszer megismételjük, majd a katalizátort infralámpa alatt megszárítjuk, tömegét ismét megmérjük, majd a hőelemre felcsavarjuk. A jól aktivált katalizátor aktivitását több hónap alatt sem veszti el. A katalizátor készítésére ill. aktiválására a gyakorlatot vezető oktató külön felszólítást ad.

3.4.

A feladat ismertetése

A rendelkezésre álló idő jobb kihasználása céljából a feladatot vezető oktató a hálózati főkapcsolót, az elpárologtató és a reaktor fűtűsét már korábban bekapcsolta. A készülék egyes részei melegek lehetnek, fokozott figyelem szükséges. Ellenőrizzük, az elpárologtatóban a fűtőközeg mennyiségét ( 7B szintjelző), és, hogy üres –e az elpárologtató alkoholtartálya ( 6A szintjelző). Üvegtölcsérrel a

8

csap nyitása alatta edény és

7A

csonkon keresztül 700 cm3 (ismert hőmérsékletű)

izopropil-alkoholt töltünk az elpárologtatóba, e műveletnél ügyeljünk, hogy a 6A csap zárva legyen. Az izopropil-alkohol betöltése után a 8 csapot elzárjuk. Az elpárologtató fűtűsét úgy állítottuk be, hogy az izopropil-alkohol hőmérséklete átszíváskor 41 - 43 oC legyen. A 14A és 14B abszorberekbe betöltünk 100 – 100 cm3 desztillált vizet, (ügyeljünk, hogy az abszorberek leeresztő csapja zárva legyen). Ha a reaktor hőmérséklete elérte a

Csőreaktor

22


360 oC-t, megnyitjuk a vízsugárszivattyút. Elindítjuk a hűtők ( 4 és 12 )valamint a termékgyűjtő 13 hűtését. A tűszelepet úgy állítjuk, be, hogy a készüléken átáramlott levegő mennyisége a gyakorlatot vezető oktató utasításától függően 100 – 250 l/min legyen. A gyakorlatot vezető oktató utasításától függően, a feladat, úgy is vezethető, hogy a reaktor közel izoterm körülmények között működjön. Ez esetben, hogy az oktató által megadott reakció hőmérséklet tartása a cél, az átszívott levegő áramot úgy szabályozzuk, hogy a reakció hőmérséklete jól közelítse a megadott értéket. A gyakorlatot vezető által megadott idő (általában 1 óra) lejárta után a reakciót a levegő átszívás megszüntetésével leállítjuk. Ez történhet a 8 csap, vagy a lebegőszabályzó szelep megnyitásával. (A vízsugárszivattyú elzárásával a feladat nem oldható meg). Kikapcsoljuk az elektromos főkapcsolót. Elzárjuk a vízsugárszivattyút és a hűtővizet. Mérőhengerbe leengedjük a

14A

és

14B

abszorberek tartalmát, mérjük és

feljegyezzük a térfogatokat, majd a két abszorber tartalmát egyesítjük. A 6A csap megnyitásával mérőhengerbe leengedjük a maradék izopropil-alkoholt. Mérjük és feljegyezzük térfogatát és hőmérsékletét. A 13 termékgyűjtőből leengedjük a terméket és megmérjük térfogatát. A készülék más alkohol oxidációjára is alkalmas, például metil-alkoholból formaldehid, szek-butil-alkoholból metil-etil keton nyerhető. A 13 termékgyűjtő tartalmát (analitikai vizsgálat után) betöltjük egy 400 mm hosszú Widmer feltéttel ellátott üvegdesztilláló készülékbe. A lombikot fokozatosan felfűtve először a 60 oC-ig átmenő párlatot fogjuk fel. (Elemezzük az aceton tartalmát és az eredményt

vessük össze a nyerstermék hasonló adatával.) 83 oC-ig fogjuk fel az

izopropil-alkohol frakciót. Mennyiségéből számolható a konverzió. A párlatot tiszta izopropil-alkoholnak tekintjük, noha 80 oC-on vizes azeotrop desztillál.

Csőreaktor

23


3.5.

Jegyzőkönyvben vezetendő ill. beadandó adatok – ötpercenként jegyezzük fel az izopropil-alkohol ( 16A ), a katalizátortér ( 17A ), hőmérsékletét és a levegő áramlási sebességét. – az elpárologatóba beadagolt, ill. a maradék izopropil-alkohol mennyisége (cm3, g, mol), ill. e kettő különbségeként a reagált izopropil-alkohol mennyisége (Az izopropil-alkohol sűrűségének hőmérséklet függését az. 1. sz. melléklet tartalmazza.) – az aceton meghatározása során, bemérések, fogyások és az egyes oldatok aceton tartalmának számítása – a 13 gyűjtőben keletkezett termék mennyisége és aceton tartalma – a 14A és 14B abszorberből leengedett híg aceton oldat mennyisége, és az egyesített oldatok aceton tartalma. – a reagált izopropil-alkohol és a keletkezett aceton mennyisége alapján, számolt termelés.

A mérési adatok és eredmények összefoglaláshoz a 3. sz. melléklet szerinti segítséget kapják a hallgatók, ami a jegyzőkönyv mellékletét képezi

3.6.

Analitikai vizsgálatok

Aceton meghatározása oxim titrálással

CH3

C CH3 + NH 2 O

OH * HCl

CH3

C CH3 + HCl + H2O N OH

100 cm3-es Erlenmeyer lombikba bemért 20 cm3 1 M hidroxil-amin hidroklorid oldathoz 2-3 csepp brómfenolkék indikátort adunk és ismert faktorú 1 M nátriumhidroxid oldattal jól látható jellemző kék színig titráljuk (vakpróba). A további meghatározásokhoz ezt az oldatot használjuk összehasonlító oldatként. 100 cm3-es csiszolt dugós Erlenmeyer lombikba pipettával bemérünk 20 cm3 1 M hidroxil-amin-hidroklorid oldatot. Ehhez adjuk az abszorberek egyesített tartalmából 5

Csőreaktor

24


cm3 vizes aceton oldatot. Tizenöt percig állni hagyjuk (ledugaszolva), majd 2-3 csepp bromfenolkék mellett ugyanolyan kék színig titráljuk, mint az összehasonlító oldatot. Hasonlóképpen határozzuk meg a 13 gyűjtőből leengedett termék aceton tartalmát. Ez esetben 1 cm3–hez adunk 40 cm3 hidroxilamin-hidroklrodot. Az aceton tartalmat a két fogyás különbségéből számoljuk. 1 cm3 1 M NaOH megfelel 58 mg acetonnak. 3.7.

Számítási feladat

Az izopropil-alkohol tenziógörbéje (2. melléklet) alapján meghatározandó az alsó- és felső robbanási határhoz tartozó elpárologtató hőmérséklet.

4. Munkavédelmi előírások A hűtővíz, a vákuum ill. az elektromos áram esetleges kimaradásakor a készülék üzemeltetését azonnal meg kell szüntetni, úgy ahogy az az előiratban szerepel. 4.1.

Izopropil-alkohol

Hatása hasonló az etil-alkoholéhoz. Kezdetben izgalmat, majd bódulást okoz. A központi idegrendszer bénítja. Tünetek múlékonyak. Jó szellőztetés friss levegő a legjobb védekezés Megengedett átlagos koncentráció (AK) = 360 mg/m3; Megengedett csúcskoncentráció (CK) = 1440 mg/m3. Gőze bódító hatású. A folyadék érintkezve ingerli a szemet. Tűzrendészeti jellemzőket l. 1.táblázat. Tűzveszélyességi osztály ”A”; tűzveszélyességi fokozat ”I.”. Kezdeti tűz oltása vízzel, porral, szénsavval, kiterjedté alkoholálló habbal.

Csőreaktor

25


4.2.

Aceton

AK = 1210 mg/m3; CK = 2420 mg/m3. Tünetek: fejfájás, szédülés, aluszékonyság, bódult állapot, eszméletvesztés. Elsősegély: friss levegő szennyezett ruhadarab eltávolítása A folyadék és gőze a felső légutakat és a nyálkahártyát ingerli. Izgatja a szemet és a bőr felhámrétegét. Gőzének tömény belégzése narkotikus hatású. Elsősegély: friss levegő szennyezett ruhadarab eltávolítása Tűzrendészeti jellemzőket l. 1.táblázat. Tűzveszélyességi osztály ”A”; tűzveszélyességi fokozat ”I.”. Kezdeti tűz oltása vízzel, porral, szénsavval, kiterjedté alkoholálló habbal.

Összeállította: Dr. Farkas László adjunktus

Csőreaktor

26


1. és 2. számú melléklet Izopropil-alkohol sűrűségének hőmérsékletfüggése Hőmérséklet

Sűrűség

[o C]

[g/cm3]

0

0,801

15

0,789

20

0,785

25

0,781

30

0,777

35

0,773

40

0,768

45

0,764

50

0,759

55

0,755

60

0,753

65

0,748

Izopropil-alkohol tenziója Hõmérséklet

Nyomás

[o C]

[bar 103]

-26,1

1,3

-7,015

6,7

2,4

13,3

12,7

26,7

23,8

53,3

30,5

79,9

39,5

133,3

53,0

266,6

67,8

533,3

82,4

1013,2

60

0,753

65

0,748

Heterogén (szilárd/gáz) fázisú oxidáció: 1., 2. melléklet

Csőreaktor

27


3. melléklet

Heterogén (gáz-szilárd)fázisú oxidáció csőreaktorban izopropil-alkohol oxidációja Név:……………………………………………

Dátum: 200 . ….. …..

1.) Beállítandó adatok reaktor hőmérséklete [oC] elpárologtató hőmérséklete [oC] levegő áramlási seb. [l/min]

2.) Üzemeltetés idő [min]

0

5

10

15

20

25

30

45

50

55

60

65

70

75

35

40

treaktor [oC] ti-PrOH [oC] lev. [l/min]

idő [min]

Átlag

o

treaktor [ C] ti-PrOH [oC] lev. [l/min]

Csőreaktor

28


3.) Mérési adatok

izopropil-alkohol bemért V [cm3]

t o

[ C]

maradék

ρ menny. V [g/cm3] [mol] [cm3]

t o

[ C]

reagált

ρ menny. [g/cm3] [mol]

menny. [mol]

Aceton A vakpróbára fogyott 0,1 M NaOH mennyisége………….[cm3]. bemért víz [cm3]

leeresztett mennyiség [cm3]

titrált mennyiség [cm3]

1 M NaOH fogyás* [cm3]

aceton mennyiség [mol]

adszorber 14A adszorber 14B adszorber 14A+14B termék gy. 13 * vakpróbával korrigált érték

Termelés:…………….[% ]

Csőreaktor

29

gáz szilárd fázisú heterogén katalitikus oxidáció

Recommend Documents