Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:..................................................................................................................2 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere ..............................................7 1.1. Az iskola feladata
7
1.2. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok
7
1.3. A szabályzat hatálya 10 1.4. Az iskola nyilvános dokumentumai
11
1.4.1. Pedagógiai Program, Minőségfejlesztési Program...............................................................................11 1.4.2. Házirend ...............................................................................................................................................11 1.4.3. Környezet-és egészségnevelési program..............................................................................................11 1.4.4. Ügyeleti rend........................................................................................................................................11 1.4.5. Az iskola éves munkaterve...................................................................................................................11
2. Az iskola legfontosabb jellemzői ....................................................................................11 2.1. Az iskola alapadatai 11 2.1.1. Az intézmény alapító okirata: ..............................................................................................................11 2.1.2. Az intézmény típusa:............................................................................................................................12 2.1.3. Az intézmény jogállása: .......................................................................................................................12
3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai.......................................27 4. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése és vezetése................................................28 4.1. Az intézmény szervezeti egységei és annak vezetői: 28 4.2. Az intézmény vezetősége:
29
4.2.1. Az igazgató ..........................................................................................................................................29 4.2.2. Igazgatótanácsi tagok ...........................................................................................................................30
4.3. A vezetők helyettesítési rendje
31
4.4. Az intézmény pedagógiai munkáját segítő dolgozók 31 4.4.1. A könyvtáros ........................................................................................................................................31 4.4.2. Az ifjúságvédelmi felelős.....................................................................................................................31 4.4.3. A szabadidő-szervező...........................................................................................................................31
5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk rendje ....................................32 5.1. Az alkalmazotti közösségek
32
5.2. Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje 5.3. Tanulói közösségek és kapcsolattartásuk rendje
32
32
5.3.1. Osztályközösségek ...............................................................................................................................32 5.3.2. Tanulócsoportok...................................................................................................................................33 5.3.3. Diákkörök.............................................................................................................................................33 5.3.4. Diákönkormányzat ...............................................................................................................................33
5.4. Az intézmény külső kapcsolatai
34
5.4.1. Belföldi szervezetekkel ........................................................................................................................34 5.4.2. Külföldi intézményekkel ......................................................................................................................35 5.4.3. Szülői munkaközösség .........................................................................................................................35
5.5. A nevelőtestület
37
5.6.Szakmai munkaközösségek
38
5.7. Minőségbiztosítási csoport
39
6. A pedagógusok jogai, kötelezettségei és feladatai az intézményben .............................40 6.1. A pedagógus munkakörben kötelezően ellátandó alapfeladatok
40
6.2. Óraszámmal kifejezhető, és óradíjjal megfizetett feladatok 40 6.3. Fő munkaidőn kívül, ügyeleti és készenléti díjért ellátandó feladatok
40
6.4. Díjazás nélküli feladatok, melyeket a pedagógus felkérés alapján végez
40
6.5. Pedagógus továbbképzés
41
6.6. Gyakornoki szabályzat
41
7. Az intézmény működési rendje ......................................................................................41 7.1. A tanítási napok rendje
41
7.2. Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetek alatt 42 7.3. A tanítási napok munkarendje 7.4. Tanműhelyek munkarendje
42
7.5. Az intézményi felügyelet
43
7.6. Tanulói tisztségviselők
43
42
7.7. Az intézményben dolgozók munkarendje
43
7.7.1. A vezetők munkarendje........................................................................................................................43 7.7.2. A pedagógusok munkarendje ...............................................................................................................43 7.7.3. A nem pedagógus dolgozók munkarendje ...........................................................................................44 7.7.4. A tanulók munkarendje ........................................................................................................................44
8. A tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................................44 8.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások
44
8.1.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje ..................................................................................................44 8.1.2. Az iskolán belüli foglakozások ............................................................................................................45 8.1.3. Iskolán kívüli foglalkozások ................................................................................................................45 8.1.4. Részvételi díjas foglalkozások .............................................................................................................45
9. A tanulói jogviszony, a távolmaradás igazolása ............................................................46 9.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei
46
9.1.1. A tanulói jogviszony létesítése.............................................................................................................46 9.1.2. A belépés lehetséges időpontjai ...........................................................................................................46 9.1.3. A belépés adminisztratív feltételei .......................................................................................................46 9.1.4. A felvétel elbírálásának szabályai ........................................................................................................46
10. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése.....................................49 10.1. Az értékeléssel, osztályozással kapcsolatos általános követelmények
50
10.2. Az értékelés, minősítés időszakai, rendszeressége 51 11. Az iskolai dolgozók munkájának ellenőrzése és értékelése .........................................54 11.1. Az ellenőrzésre és értékelésre jogosult személyek 54
11.2. Az ellenőrzés területei
54
11.3. Az ellenőrzés módszerei
54
11.4. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
55
12. A jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái ................................................................55 12.1. A tanulók tevékenységének elismerése, jutalmazása
55
12.1.1. Az elismerés és jutalmazás elvei ........................................................................................................55 12.1.2. A tanulók elismerésének, jutalmazásának alapjai ..............................................................................55 12.1.3. Az elismerés és jutalmazás fokozatai .................................................................................................55 12.1.4. Az elismerések és jutalmak odaítélése ...............................................................................................55 12.1.5. Az elismerés és jutalmazás eszközei ..................................................................................................56 12.1.6. Az elismerés jutalmazás színterei ......................................................................................................56 12.1.7. Az elismerések és jutalmak rendszere................................................................................................56 12.1.8. Az elismerések és jutalmak dokumentálása .......................................................................................57
12.2. Eljárás a fegyelmezetlen tanulókkal szemben
57
12.2.1. A fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések alapelvei ........................................................57 12.2.2. Fegyelmező intézkedések fokozatai ...................................................................................................57 12.2.3.Fegyelmi büntetések fokozatai............................................................................................................57 12.2.4. A fegyelmező intézkedések meghatározása .......................................................................................58 12.2.5. A fegyelmi büntetések meghatározása ...............................................................................................59 12.2.6. A fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések kihirdetése .....................................................60 12.2.7. A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések dokumentálása.................................................60
12.3. Az intézmény dolgozóinak jutalmazása és fegyelmezése
60
12.3.1. Jutalmazás feltételei pedagógus dolgozók esetében ...........................................................................60 12.3.2. Jutalmazás feltételei a nem pedagógus dolgozók esetében ................................................................60 12.3.3. Céljutalmak ........................................................................................................................................61 12.3.4. Eljárások a szabályokat és az erkölcsi normákat megszegő tanárokkal és dolgozókkal szemben .....61
13. Kártérítési felelősség.....................................................................................................61 13.1. A tanulók kártérítési felelőssége
61
13.2. A munkavállaló kártérítési felelőssége
61
13.3. A munkáltató kártérítési felelőssége a dolgozóval szemben
62
14. A létesítmények és helyiségek használatának rendje...................................................62 14.1. A létesítmények és helyiségek használatának a tanulókra vonatkozó szabályai
62
14.2. A létesítmények és helyiségek használatának az intézmény dolgozóira vonatkozó szabályai 63 14.3. Intézményi létesítmények külső személyek általi használata
63
14.4. Reklámtevékenység engedélyezése 64 14.5. Az intézmény karbantartása 64 15. Az intézményi hagyományok ápolása ..........................................................................64 15.1. A tanulók életével összefüggő hagyományok
64
15.2. Az intézmény dolgozóinak életével összefüggő hagyományok
64
16. Egyebek.........................................................................................................................65 16.1. Egészséges életmódra nevelés
65
16.1.1. Normál testnevelés .............................................................................................................................65 16.1.2. Könnyített testnevelés ........................................................................................................................65 16.1.3. Gyógy-testnevelés ..............................................................................................................................66 16.1.4. Tömegsport ........................................................................................................................................66
16.2. Egészségügyi prevenció
66
16.2.1. Egészséges életmódra nevelés............................................................................................................66 16.2.2. Iskolaorvosi ellátás.............................................................................................................................66 16.2.3. Üzemorvosi ellátás .............................................................................................................................66 16.2.4. Iskolapszichológus .............................................................................................................................66
16.3. Intézményi óvó-védő előírások
67
16.3.1. Intézményi Munkavédelmi Szabályzat ..............................................................................................67 16.3.2. Viselkedés tűz esetén tagiskolánként .................................................................................................67 16.3.3. Viselkedés bombariadó esetén ...........................................................................................................67 16.3.4. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén..............................................................................................................................................................67 16.3.5. Óvó, védő előírások az elméleti oktatáson .........................................................................................68 16.3.6. Óvó, védő előírások gyakorlati oktatáson ..........................................................................................69
16.4. Díjak fizetésének rendje
69
16.4.1. Tandíjfizetés.......................................................................................................................................69 16.4.2. Vizsgadíj fizetése ...............................................................................................................................69 16.4.3. Befizetett díjak visszatérítése .............................................................................................................69 16.4.4. Sportköri tagdíj fizetése .....................................................................................................................69 16.4.5. Egyéb díjak, befizetések.....................................................................................................................69
16.5. Szociális támogatások
70
16.5.1. Tankönyvtámogatás ...........................................................................................................................70 16.5.2. Alapítványi támogatás........................................................................................................................70
17. Gazdasági Hivatal.........................................................................................................70 17.1. A gazdasági hivatalt felépítése, és feladatai a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározása 70 17.1.1. A gazdasági vezető:............................................................................................................................71 17.1.2. Gazdasági főelőadó-főkönyvi könyvelő.............................................................................................71 17.1.3. Gazdasági főelőadó – munka, bérügyi előadó,...................................................................................72 17.1.4. Gazdasági előadó –folyószámla könyvelő .........................................................................................73 17.1.5. Gazdasági előadó – analitikus könyvelő ............................................................................................74 17.1.6. Gazdasági előadó – pénztáros, ...........................................................................................................74 17.1.7. A technikai (karbantartó, fűtő, portás, raktáros,) alkalmazottak ........................................................75 17.1.8. A takarító alkalmazottak ....................................................................................................................75 17.1.9. Titkársági alkalmazottak (5 fő) ..........................................................................................................75 17.1.10. Rendszergazda -gépkocsivezető (1 fő).............................................................................................76
17.2 A gazdálkodást elősegítő belső szabályzatok: 17.3. Intézmény ügyiratkezelése
76
76
17.4. Belső szabályzatok 78 18. Záró rendelkezések:......................................................................................................79 18.1. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása
79
18.2. Az intézmény további szabályzatai 79 18.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása 80 19. Mellékletek:...................................................................................................................81 19.1. Az intézmény szervezeti felépítése (1.sz. melléklet) 82
19.2. Költségvetési ellenőrzés (2.sz. melléklet)
83
19.2.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje .................................................................................83 19.2.2. Ellenőrzési nyomvonal.......................................................................................................................87 19.2.3. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása.............................................................................................................................89 19.2.4. Táblázatok, mellékletek .....................................................................................................................90
19.3. Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata (3.sz. melléklet)
92
19.3.1. A Ganz Ábrahám Székhelyiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata ....................92 19.3.2. A Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola könyvtárának működési szabályzata..............................94
19.4. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata (4.sz. melléklet) 102 19.4.1. A Ganz Ábrahám Székhelyiskola Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata.......................................102 19.4.2. A Munkácsy Mihály Tagiskola Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata ..........................................105
19.5. Iskolai ügyeleti rend (5.sz. melléklet)
110
19.6. A „Ganz Emlékérem” adományozásának feltételei (6.sz. melléklet)
111
19.7. A „Munkácsy Emlékérem” adományozásának szabályai (7.sz. melléklet) 113 19.8. Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat és őrzésének szabályai (8.sz. melléklet)
114
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 1.1. Az iskola feladata A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola feladata az alapító okiratban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően.
1.2. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó intézményi rendelkezéseket. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el és az intézmény fenntartójának jóváhagyása után válik érvényessé. Elfogadásakor és módosításakor egyetértési jogot gyakorol – jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola diákönkormányzata, a szülők közössége. Az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az iskola igazgatója. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottakról jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről 2008 évi CV .törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés ás a polgári védelem ágazati feladatairól
Az iskola szabályzatai, dokumentumai: Dokumentu m
Előíró jogszabály
Kötelező felülvizsgálat
Alapító okirat
79/1993. Közoktatási törvény 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 292/2009. Korm. Rendelet SZMSZ-ben részletezve
Jogszabályi előírás fenntartó szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján
SZMSZ
Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Házirend Közoktatási törvény Jogszabályi előírás 40.§, szerint, illetve 102.§, 103.§ módosítási kezde11/1994. MKM rendelet ményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Nevelési/ped Közoktatási törvény 44- Érvényesség a51.§, 102.§, 103.§ lejártakor, illetve gógiai jogszabályi előírás program szerint, vagy (Helyi módosítási tanterv, kezdeményezés egészségnev alapján elési és (nyilvánosságra környezeti kell hozni) nevelési program) Minőségirán Közoktatási törvény Jogszabályi előírás yítási 40.§, 102.§, 103.§, szerint, illetve program 3/2002. (II.15.)OM módosítási rendelet a közoktatás kezdemé-nyezés minőségbiztosításáról és alapján minőségfejlesztéséről (nyilvánosságra kell hozni) Továbbképz ési program
Jóváhagyó
Nevelőtestület > Fenntartó
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Bejelentési kötelezettség (törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, illetve, jegyzőnél, főjegyzőnél) Jegyzőkönyvek!
Nevelő-testület > Fenntartó
Diákönkormányzat 11/1994 rendeletben előírt kérdésekben.
Nevelő-testület > Fenntartó (szakértői vélemény kell)
Kötelező az iskolaszék (Kt. 61.§) véleményét beszerezni. Jegyzőkönyvek!
Alkalma-zotti közösség > Fenntartó
Kötelező az iskolaszék véleményét beszerezni Jegyzőkönyvek! (évente értékelést kell készíteni, megküldeni a fenntartónak) Közalkalmazotti tanács véleményének beszerzése kötelező Közalkalmazotti
277/1997. Korm. rendelet
5 évente (2008)
Nevelő-testület
Beiskolázási 277/1997. Korm.
Évente, március
Intézmény-
terv
rendelet
15-ig
vezető
Az intézmény éves munkaterve
11/1994.MKM rendelet 2.§ (+fenntartói előírások)
Évente
Nevelő-testület (Kt. 57.§ (d)
Munkatervi beszámoló
fenntartó
Évente
Kinevezések, átsorolások Munkaköri leírások
Kt. 15, 16, 17.§ Kjt. 21.§ Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott
Jogszabályi előírások szerint Feladatváltozás esetén
Nevelő-testület (Kt. 57. § (d) > fenntartó Intézményvezető Intézményvezető
Közalkalma- 1992. évi XXXIII. zotti törvény a szabályzat közalkalmazottak jogállásáról Munkavédel 1993. évi XCIII. törvény Feltételek mi a munkavédelemről változása esetén szabályzat 72.§ 44/2007. OKM rendelet
Közalkalmazotti tanács vezetője, intézményvezető Intézményvezető
Tűzvédelmi szabályzat
1996. évi XXXI. Feltételek törvény a tűz elleni változása esetén védekezésről.... 19.§ 44/2007. OKM rendelet (tűzriadó)
Intézményvezető
Számítástech -nikai és szoftver védelmi szabályzat Dokumentu m
1992. évi LXIII. törvény Feltételek 10. § a személyi adatok változása esetén védelméről és a közérdekű adatok
Intézményvezető
Előíró jogszabály
Jóváhagyó
Tanügyi nyilvántartás ok Esélyegyenl őségi terv
11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet
Intézményvezető
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
Intézményvezető
Kötelező felülvizsgálat
tanács véleményének beszerzése kötelező. szülői közösség, DÖK, gyakorlati képzés szervezőjének véleménye. Jegyzőkönyvek! Jegyzőkönyv az elfogadásról.
Átvételét a közalkalmazott nem tagadhatja meg, de jogvitát kezdeményezhet.
Megismertetése a dolgozókkal, tanulókkal kötelező.A oktatásról jegyzőkönyv kell. Megismertetése a dolgozókkal (tanulókkal) kötelező. (munkába álláskor) Oktatásról jegyzőkönyv kell. Megismerését aláírással kell igazolni. Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)
Az ötven főnél többet foglalkoztató költségvetési szerveknek kötelező
DÖK SZMSZ
előmozdításáról Közoktatási törvény 63.§
Tanulóközösség > nevelőtestület Intézményvezető, fenntartó Vagy SZMSZ-ben, Intézményházirendben vezető
nevelőtestület
Eszközjegyz 11/1994 (VI. 8.) MKM ék rendelet 54.§, 7. számú melléklet Dohányzási 1999. évi XLII. törvény „szabályzat” a nemdohányzók (munkáltatói védelméről 4.§ intézkedés) FEUVE 292/2009 (XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (155. §)
Jogszabály módosítás szerint. A tartalmát érintő szervezeti változáskor
Intézményvezető
Iratkezelési, szabályzat
11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet
Feltételek változása esetén
Intézményvezető
Belső ellenőrzési szabályzat
-292/2009 (XII.19.) Kormány rendelet -193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet
Megismerését aláírással kell igazolni. IntézményPénzügyi ellenőrzést vezető, az önkormányzat fenntartó végez>jegyző, Ötv. Alapján ( 1990. évi LXV. tv.) IntézményJogszabály vezető, módosítás esetén a gazdasági hatálybalépéstől igazgatóhelyette számított 90 napon s belül módosítani
Pénzkezelési 2000. évi C törvény a szabályzat számvitelről, 14. §
Dokumentu m
Előíró jogszabály
Kötelező felülvizsgálat
Jóváhagyó
Leltározási szabályzat
2000. évi C törvény a számvitelről, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.
Intézményvezető, gazdasági igazgatóhelyette s
Selejtezési szabályzat
2000. évi C tv. 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet
Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell
Megismerését aláírással kell igazolni.
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)
Intézményvezető, gazdasági igazgatóhelyette s
1.3. A szabályzat hatálya Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében.
Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni.
1.4. Az iskola nyilvános dokumentumai 1.4.1. Pedagógiai Program, Minőségfejlesztési Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az osztálynaplók. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók. (honlap)
1.4.2. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. Megtalálható az iskola aulájában és az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb –változott- pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán.
1.4.3. Környezet-és egészségnevelési program A dokumentum az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvasható. (honlap). Megvalósításának aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza.
1.4.4. Ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az aulában kerül kifüggesztésre.
1.4.5. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre. Az iratkezelés további kérdései az iskola iratkezelési szabályzatában rögzítésre került.
2. Az iskola legfontosabb jellemzői 2.1. Az iskola alapadatai 2.1.1. Az intézmény alapító okirata: Az alapítás időpontja: 2003. július 31. Az alapító okirat kelte: 2003. február 27. (módosító alapító okirat 2010.09.30) Az alapító okirat száma: 23/2003 ZMJV Közgyűlésének határozata. Módosított alapító okirat száma 197/2009 Az intézmény elnevezése: Szakiskola Rövidített elnevezése:
Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola
Székhelye: Zalaegerszeg, Gasparich út 27. Telephelyei: Zalaegerszeg, Gasparich út 53/A Zalaegerszeg, Gasparich u. 24. Kiscsehi 084/38 hrsz.
2.1.2. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely általános műveltséget megalapozó műszaki szakközépiskolai és szakiskolai, valamint szakképzési, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzési tevékenységet, továbbá iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást folytat Szakközépiskolai oktatás: 4 évfolyamos általános, 5 évfolyamos nyelvi előkészítő, 3 évfolyamos felnőtt középiskolai nappali és levelező munkarend szerinti képzés, OKJ szerinti szakképzés a 13. évfolyamtól, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés nappali és levelező tagozaton. Szakiskolai oktatás: általános képzés a 9-10. évfolyamokon, OKJ szerinti szakképzés a 11. évfolyamtól. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás: tanfolyami és felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés. Az alapító jogutódja és fenntartó szerve, alapítói jog gyakorlója: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19. Az intézmény irányító és felügyeleti szerve: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19. Intézmény számlavezetője: OTP és Kereskedelmi Bank Rt Zalaegerszegi Igazgatóság Az intézményvezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény élén az igazgató áll. A kinevezési jogkör gyakorlója Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános pályázat alapján. Az intézményt az igazgató az igazgatótanáccsal közösen irányítja. Az igazgatói, és tagintézmény-vezetői megbízás a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtása alapján történik.
2.1.3. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény élén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett igazgató áll, aki az intézmény dogozóinak tekintetében munkáltatói joggal rendelkezik. A munkáltatói jogkör gyakorlásában – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz az igazgatótanács, illetve az intézményegység-vezető a 138/1992. (X. 8.) Kormány rendeletben meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. A létrehozásáról rendelkező határozat száma: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2003/13/d/ sz. határozata Közvetlen jogelődjének megnevezése, székhelye: Ganz Ábrahám Szakképző Iskola és Kollégium
Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Munkácsy Mihály Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 24. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. §(3) bekezdés b) pontja alapján a közoktatás nevelő és oktató intézményeként gondoskodik a középiskolai ellátásról. Az intézmény besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, a közszolgáltató költségvetési szerv fajtája: közintézmény, a feladatellátásához kapcsolódó funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezik pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: közalkalmazotti jogviszony, illetve polgári jogi jogviszony keretében foglalkoztatottak Működési köre: Zalaegerszeg város, és Zala megye, esetenként dunántúli régiók Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Tevékenységcsoport/ Szakfeladat Szakfeladat sorszám száma megnevezése Alaptevékenység: 1. 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 2. 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam)
Jogszabályi utalás 853111-853234 szakfeladat számokon részletezve
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.
3.
853122
4.
853124
Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) Szakközépiskolai 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról felnőttoktatás (9–12/13. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak évfolyam) jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről (Kéne javítani!!!) 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól
5.
853131
Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9– 10. évfolyam)
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 26/ 1997. (VI. 5.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
6.
853132
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam)
7.
853135
Szakiskolai felnőttoktatás (9–10. évfolyam)
2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 26/ 1997. (VI. 5.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről
28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 8.
853211
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről adományozható nívódíjról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 9.
853212
10.
853214
Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás
Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe
11.
853221
történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről Szakképesítés 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról megszerzésére felkészítő 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről nappali rendszerű 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak szakmai gyakorlati jogállásáról oktatás a szakképzési 1992. évi XXII. törvény a Munka évfolyamokon Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről módosította a 30/2004. (X. 28.) OM rendelet 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
12.
853222
13.
853224
14.
853231
támogatásáról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól Sajátos nevelési igényű Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § tanulók szakképesítés 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési megszerzésére felkészítő igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve nappali rendszerű és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai szakmai gyakorlati oktatásának irányelve kiadásáról oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról megszerzésére felkészítő 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről szakmai gyakorlati 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről felnőttoktatás 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről Emelt szintű nappali 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról rendszerű 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről szakközépiskolai 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak szakmai oktatás a jogállásáról szakképzési 1992. évi XXII. törvény a Munka évfolyamokon Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet a pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 15.
853232
16.
853234
Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés
Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól
17.
854211
Felsőfokú szakképzés
1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet a pedagógusszakvizsga képesítési követelményeiről 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. végrehajtásáról (pedagógus igazolvány, szakirodalom vásárlása) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 26/2001.(VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról 130/1995. (X. 26.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
18.
854212
Szakirányú továbbképzés
19.
854213
Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés
20.
855931
Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás
21.
855932
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás
22
856011
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
23
855917
24
855918
Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelésű igényű Kt. 121. § (1) bek. 29. pont, 30. § középiskolai. 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdéséről és folytatásának feltételeiről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 10/1994 (V.13.) MKM rendelet a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
Szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 25.
931204
26.
841901
27.
856000
28.
856091
29.
856099
30.
682002
31.
479901
Iskolai, diáksporttevékenység és támogatása Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 856091-856099 szakfeladat számokon részletezve
Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Szakképzési és 2003. évi LXXXVI. törvény - A szakképzési felnőttképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatások támogatásáról 3/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 24/2006. (VI. 8.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosításáról Egyéb oktatást 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről kiegészítő tevékenység 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (szavatossági, jótállási szabályok) 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 7/2001. (III. 29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről 2008. évi VII. törvény egyes adótörvények módosításáról 1993. évi LXXVIII. Törvény a lakások és Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Tankönyvforgalmazás 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről költségvetési szervnél 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 1997. évi LVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenységről 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (szavatossági, jótállási szabályok) 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek
32.
841401
Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások
végzésének feltételeiről 7/2001. (III. 29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2008. évi VII. törvény egyes adótörvények módosításáról 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről
Kiegészítő tevékenység: 1.
562913
Iskolai intézményi étkeztetés
---
2.
562917
Munkahelyi étkeztetés
---
3
821900
4
890603
Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Szakszervezeti tevékenység támogatása
Székhelyintézménye: Ganz Ábrahám Székhelyiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 27. Tagintézménye: Munkácsy Mihály Tagiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 24.
Az intézménybe felvehető maximálisan nappalis tanulólétszám: 2065 fő, Felnőtt oktatás keretében esti, levelező felvehető maximális tanulói létszám: 280 fő Törzsszáma: 560191 OM azonosító: 037650 Bankszámlaszám: 11749008-15560191 Adószám: 15560191-2-20 KSH azonosító: 15560191-8532-322-20 Az intézmény bélyegzőinek felirata Hosszú bélyegző: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Körbélyegző: Ganz Ábrahám Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Zalaegerszeg Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: A bélyegzők használatára jogosultak: Az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, a tagintézmény-vezető és tagintézmény-vezető helyettes, iskolatitkár a munkaköri leírásukban meghatározott feladatok végzésével kapcsolatban, Az iskola képviseletére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, az igazgató által írásban megbízott pedagógus Engedélyezett létszám Pedagógus munkakörben: Az intézmény létszámkeretét Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a költségvetésről szóló hatályos rendelete tartalmazza. Oktatást segítő – technikai dolgozók: Az intézmény létszámkeretét Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a költségvetésről szóló hatályos rendelete tartalmazza. ÁFA alanyiság: az iskola ÁFA körbe tartozik. Az intézmény által ellátandó és a szakfeladat rend szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő tevékenységek, és az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok (Az alapító okiratban foglaltak alapján az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez.)
3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai Feladatok: A fenntartó város közgyűlése által elfogadott alapító okirat szerint Alapdokumentumok: Alapító okirat Házirend Pedagógiai Program Éves munkaterv Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény jogosultságai: Értesítők (félévi) és bizonyítványok (év végi, érettségi) kiállítása, alap- és középfokú végzettség tanúsítása, szakképesítést (akkreditált iskolarendszerű felsőfokú, technikusi, szakiskolai, tanfolyami) tanúsító oklevelek kiállítása a következő szakmacsoportokban:
gépészeti és közlekedési, az elektronikai, a könnyűipari, a szolgáltató, az informatikai, a környezetvédelmi szakmákban.
4. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése és vezetése 4.1. Az intézmény szervezeti egységei és annak vezetői: Szervezeti egység
vezető
Az integrált iskola
igazgató
Közismereti oktatás
általános igazgatóhelyettes
Szakmai elméleti oktatás Szakmai gyakorlati oktatás Székhelyiskola Tagiskola Felnőttképzési tagozat Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú
szakképzési igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető igazgatóhelyettes (székhelyintézmény) Tagintézmény-vezető Tagintézmény vezető Tagintézmény-vezető helyettes Általános igazgatóhelyettes Szakképzés szakképzési igazgatóhelyettes
Gépész fémipari tanműhely, elektronikai kabinetek
gyakorlati-oktatás vezető helyettes
Gépjármű-technikai tanműhely
gyakorlati-oktatás vezető
Könnyűipari tanműhely
gyakorlati oktatásvezetőhelyettes
Gazdasági szervezet
gazdasági vezető
Felnőttképzés
szakképzési igazgatóhelyettes
Minőségirányítási csoport
általános igazgatóhelyettes
A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje: A munkatársaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan, zökkenőmentes legyen. Az iskola igazgatója közvetve irányítja az iskola egyes tagozatain folyó nevelő és oktatómunkát. Az egyes szervezeti egységeknél végzett szakmai, pedagógiai munkát igazgatótanácsi értekezlet keretében koordinálja és ellenőrzi.
A részlegvezetők szükség szerint tájékoztatják az igazgatót és vezetőtársait a szervezeti egységben folyó munkáról, és az elvégezendő feladatokról. Minden tanítási év előtt egyeztetés történik a munkatervbe is bekerülő elvégzendő feladatokról. A vezetői munka összehangolása rendszeresen tartandó igazgatótanácsi értekezlet keretében történik. Ennek általános ideje hétfő, ettől való eltérésről az igazgató tájékoztatja az igazgatótanács tagjait. Az igazgatótanács tagjai az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, a szakképzési igazgatóhelyettes, a székhelyiskola igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezető helyettes, gyakorlati oktatásvezető, gyakorlati oktatásvezető helyettesek és a gazdasági vezető. A munkatervi feladatok összehangolása és az aktuális teendők egyeztetése rendszeres nevelőtestületi értekezleten illetve az iskola belső információs rendszerén történik a tagintézmény-vezető, illetve a székhelyiskola igazgatóhelyettes irányításával. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása, értékelése, hatékonyságának vizsgálata érdekében az első és a második félév lezárását követő tizenöt napon belül nevelőtestületi értekezletet kell tartani. A szakmai munkaközösségek az éves munkatervükben meghatározott időpontokban és témakörökben tartanak megbeszélést. A Minőségbiztosítási csoport munkáját az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes irányítja. Az intézmény szervezeti felépítését a 1. sz. melléklet tartalmazza.
4.2. Az intézmény vezetősége: 4.2.1. Az igazgató Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akit a város közgyűlése nevez ki pályázat alapján határozott időre, aki a munkáját a kinevezéskor kapott munkaköri leírás valamint az egyéb törvényi előírások szerint végzi. Munkakörének egyes részeit átadhatja az igazgatóhelyetteseknek, tagintézmény-vezetőknek, a gyakorlati-oktatás vezetőjének, a gyakorlati-oktatás vezető helyetteseinek, gazdasági vezetőnek.
4.2.2. Az igazgató jogköre és feladatai A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a tantestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása a lehetőségek határain belül, a munkáltatói és a kötelezettségvállalói jogkör gyakorlása, az intézmény képviselete. Az együttműködés biztosítása az érdekvédelmi szervezetekkel, a szülői szervezettel, a DÖKkel, a nemzeti és intézményi ünnepek méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a baleset megelőzési tevékenység irányítása, döntés meghozatala minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, a felnőttoktatás megszervezése, a tankönyv-rendelés szabályozása. Az igazgató felelőssége
Az igazgató egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, az intézmény pedagógiai munkájáért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, az oktató-nevelő munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért.
4.2.2. Igazgatótanácsi tagok Az igazgatótanács tagjai: Igazgató (megbízott magasabb vezető) általános igazgatóhelyettes (megbízott magasabb vezető) szakképzési igazgatóhelyettes (megbízott magasabb vezető) igazgatóhelyettes (Ganz Székhelyiskola - megbízott magasabb vezető) tagintézmény-vezető (Munkácsy Tagiskola– megbízott magasabb vezető) tagintézmény-vezető helyettes (Munkácsy Tagiskola – megbízott vezető) gyakorlati oktatásvezető (megbízott vezető) gazdasági vezető (kinevezett magasabb vezető) gyakorlati oktatásvezető-helyettesek (megbízott vezetők) A magasabb vezetők megbízása a Kjt. és a 138/1992. Kormányrendeletben foglaltak szerint történik Az iskola felelős vezetője a Kt. 54 § (1) pontja alapján az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamban történik. Az igazgatót akadályoztatása, valamint távollétében a munkaköri leírásokban rögzítettek szerint az - általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatótanács feladata: Az igazgatótanács a többcélú intézményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján segíti az igazgató munkáját, az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő testület, amely jogszabályban meghatározottak szerint az intézményegység vezetők kinevezésében illetve annak visszavonásában részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszélésről írásos feljegyzés készül. Az igazgatótanács megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az igazgatótanács megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, amely tartalmazza az adott vezető szervezetben elfoglalt helyét is. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető és helyettese, gyakorlati oktatásvezető és helyettesek munkaköri leírásuk szerint felelősek a jogkörükbe, hatáskörükbe tartozó feladatok elvégzéséért a szükséges döntések meghozataláért. Az iskola gazdasági vezetője felelős az intézmény gazdaságos működtetését elősegítő döntések meghozatalának előkészítéséért, a gazdaságos, folyamatos működés feltételeinek megteremtéséért, irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, gazdasági intézkedéseket hoz.
Az igazgatótanács tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírásokat tartalmazó szabályzat tartalmazza. Az értekezletek határozatait, utasításait az igazgató hozza az érintettek tudomására, illetve hozza nyilvánosságra. Az igazgató a feladatait az igazgatóhelyettesek, a tagintézményvezető, tagintézmény-vezető helyettes, gyakorlati oktatásvezető, a gazdasági vezető segítségével látja el. A kapcsolattartás rendje az intézmény vezetőségi tagjai között: A vezetőség hetenként vezetői értekezletet tart. Ennek időpontját az éves munkaterv rögzíti. Előfordulhat rendkívüli vezetőségi értekezlet is, melyet az igazgató az általános munkaidőn belül hívhat össze.
4.3. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót szabadsága vagy rövid betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti külön megbízás alapján, illetve távolléte alapján a szakképzési igazgatóhelyettes, székhelyiskola igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető vagy tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti. Ekkor a helyettesítő a munkáltatói jogkör kivételével minden más igazgatói jogkört – a felelősség átvállalásával – gyakorolhat. Tartós távollét esetén – 10 munkanapot meghaladó távollét esetén - az igazgató a teljes vezetői jogkör gyakorlására írásos felhatalmazást ad. A vezetők helyettesítése az igazgató által adott esetenkénti megbízása alapján történik. A gazdasági vezetőt tartós távolléte esetén bér és munkaügyekben a bér és munkaügyi előadó, minden más ügyben a főkönyvi könyvelő helyettesíti.
4.4. Az intézmény pedagógiai munkáját segítő dolgozók 4.4.1. A könyvtáros A Munkácsy Mihály Tagiskolában egy főállású, a Ganz Ábrahám Székhelyiskolában félállású könyvtáros tanár dolgozik, kiknek a munkáját az igazgatótanács humán munkaközösségeket felügyelő tagja irányítja, ellenőrzi. Munkájukat tagiskolánként a Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a Gyűjtőköri leírása alapján végzik.
4.4.2. Az ifjúságvédelmi felelős Az ifjúságvédelmi feladatokat székhely illetve tagiskolában egy-egy fő félállású pedagógus látja el, akik munkaidejük másik felében tanári munkát végeznek. Munkájukat az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető, illetve a székhely igazgatóhelyettes irányítása mellett látják el. Az ifjúságvédelmi felelősök munkaköri leírás alapján tevékenykednek, melyet a munkaköri leírások szabályzata tartalmazza.
4.4.3. A szabadidő-szervező A székhely illetve a tagiskolában egy-egy fő félállású pedagógus látja el a szabadidő szervező feladatokat. Munkájukat munkaköri leírás alapján, a tagintézmény-vezető és székhely igazgatóhelyettes irányítása mellett végzik, melyet a munkaköri leirások szabályzata tartalmazza.
5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk rendje 5.1. Az alkalmazotti közösségek Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, munkavégzéssel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Közalkalmazottak jogairól szóló törvény, a Munka törvénykönyve, a Közoktatási törvény szabályozza. Csoportjaik: az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok, az oktató-nevelő munkát segítő más közalkalmazottak. A pedagógusok és a gazdasági vezetőalkotják az intézmény tartalmi munkáját meghatározó nevelőtestületet. Az alkalmazotti közösségek jogai: Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog: azokat illeti meg, akiket valamely rendezvényre meghívtak. Javaslattételi és véleményezési jog: az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az írásban beadott javaslatokkal és véleményekkel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog: az intézkedés megtételének feltétele. A jogkör gyakorlója csak akkor hozhatja meg az intézkedést, ha az egyetértési jog gyakorlója (személy vagy közösség) ténylegesen egyetért. Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (több mint 50%) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmad része jelen van.
5.2. Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, alkalmazotti értekezlet. Ezek rendszeres időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. Általános szabályok: meg kell hívni a döntési, egyetértési, véleményezési jogokat gyakorlókat vagy azok képviselőit, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az intézményvezető által jogszabályi előírás alapján az intézményvezető által összehívott teljes alkalmazotti értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.
5.3. Tanulói közösségek és kapcsolattartásuk rendje 5.3.1. Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, többnyire azonos órarend szerint együtt tanuló diákok osztályközösséget alkotnak, melyet az osztályfőnök irányít. Az osztályfőnököt az igazgató nevezi ki. A személyre vonatkozóan az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatot tehet. Az osztályfőnök munkaköri leírást a munkaköri leírások szabályzata tartalmazza. alapján dolgozik, jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének (osztályértekezlet) összehívására.
5.3.2. Tanulócsoportok Osztályok tanulóiból kialakított csoportok, amelyeket a tanterv vagy a tanítás más szükséglete (a tanítás eredményessége, tanrend szervezése, stb.) miatt az igazgató engedélyez.
5.3.3. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük (művészeti, ismeretterjesztő, sport, stb.) megszervezésére létrehozott csoportok, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény csak a pedagógiai programjának megfelelő diákköri tevékenységet engedélyezi. A diákkör, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás idejét, az igényelt helyiséget, a diákkör választott felelős vezetőinek nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket az általános igazgatóhelyettes tartja nyilván. Diákközgyűlés A diákközgyűlés az intézmény tanulóközösségeinek legmagasabb tájékoztató fóruma, melyet a DÖK vezetőknek tagintézményenként tanévenként legalább egyszer össze kell hívni. Időpontját a tanév helyi rendje határozza meg. Az iskola összes tanulója összehívására csak szabadtéren van lehetőség, ezért az iskolai diákközgyűlést küldöttgyűlés formájában is meg lehet tartani. A küldötteket (osztályonként 23 fő) a gyűlést négy héttel megelőzően, az osztályfőnökök irányítása és segítsége mellett kell megválasztani. A diákközgyűlés napirendjét a rendezvény előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen az igazgató (vagy megbízottja) és a DÖK vezető (vagy megbízottja) beszámolnak az előző gyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákok kérdéseire az igazgatónak 30 napon belül – szóban vagy írásban - választ kell adni. Az igazgató vagy a DÖK vezetője rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti akkor, ha a megvitatandó téma a közgyűlés hatálya alá tartozó tanulók kb. egyharmadát érinti.
5.3.4. Diákönkormányzat A diákönkormányzat feladata: A tanulóközösségek tagiskolánként a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatokat hozhatnak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkájukat a tanulóközösségek és nevelőtestület által elfogadott diák-önkormányzati SZMSZ szerint végzik. A diákönkormányzat szervezete Az osztályközösségek Osztály Diákönkormányzat (ODÖK) választanak (minimum 3 fő). Ezek választják meg vezetőjüket, az osztálytitkárt, valamint küldöttet (2 fő) delegálnak az iskolai diákönkormányzatba (Iskolai Diákönkormányzat: IDÖK). Az IDÖK saját soraiból vezetőséget (minimum 3 fő), DÖK elnököt, valamint funkcionáriusokat választ. A diákönkormányzat választásának módszerét a diákönkormányzat SZMSZ-e (DSZMSZ) tartalmazza. Ha intézményünkben több diákönkormányzat is működne, akkor az járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, amelynek megválasztásában a tanulók több mint 50%-a vett részt. Ezt az illető diákönkormányzatnak kell bizonyítani az iskola irattárában elhelyezett, a választás eredményeit rögzítő, hitelesített iratok alapján.
Ha ilyen DÖK nincs, akkor a működő diákönkormányzatok közös szervezetet hozhatnak létre (diáktanács, diák elnökség), vagy megbízzák valamelyik DÖK-öt érdekeik képviseletére (kompetens DÖK). A diákönkormányzatok jogai A DÖK-nek véleményezési és javaslattételi joga van az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Döntési joga van az alábbi esetekben: a saját működésére és hatásköre gyakorlásakor, a anyagi eszközei felhasználásakor, egy tanítás nélküli munkanap felhasználásakor, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésekor, vezetőinek, munkatársainak megbízásakor. Működési feltételei A diákönkormányzat(ok) működésének feltételeit az intézmény biztosítja az alábbiak szerint: A DÖK-ok térítésmentesen használhatják az intézmény helyiségeit és berendezéseit a házirendben rögzített szabályok szerint. Az elhasznált anyagok (pl. papír, stb.) értékét külön megállapodás alapján meg kell téríteni. A két kompetens DÖK működéséhez szükséges pénzeszközöket az iskola az iskolai költségvetéséből biztosítja, illetve a DÖK önállóan (bevételekből) teremti elő. Az iskolai költségvetéssel kapcsolatos igényeket a diákönkormányzat minden év október 31-ig mint saját költségvetést terjeszti elő megfelelő indoklással. Ezt az intézmény az adott lehetőségei szerint elégíti ki. Kapcsolattartás a DÖK és az intézmény között A diákönkormányzatok munkáját a tanulók véleménye alapján az igazgató által megbízott nagykorú személy – diákönkormányzatot segítő pedagógus - segíti, aki megbízás alapján eljárhat a DÖK képviseletében, és folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét a jogszabályban előírt esetekben, (pl. tanulói fegyelmi tárgyalás). Az ODÖK képviselője is eljárhat ugyanezen helyeken az osztályközösség érdekében. Egyéni gondokkal illetve kérdésekkel - időpont egyeztetés után - lehet az igazgatót, helyetteseit, tagintézmény-vezetőt felkeresni.
5.4. Az intézmény külső kapcsolatai 5.4.1. Belföldi szervezetekkel A közoktatás országos és helyi szerveivel Minisztériumok: OM: az elvi és jogi irányítást végzi, GKM: vizsgáztatás, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI): OSZTV, SZKTV tankönyvellátás, központi tantervek, tanártovábbképzés, szakmai vizsgáztatás Országos Közoktatási Intézet (OKI): kerettanterv, szakértői és vizsgáztatási névjegyzék, vizsgák, tanulmányi versenyek, iskolai statisztika, stb.
Oktatási Hivatal (OH): érettségi, felvételi eljárás, Országos statisztikai adtszollgáltatás Fenntartó: az iskola finanszírozása, gazdálkodásának felügyelete, első fokú törvényességi felügyelet. Kamara (Zalai Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): gyakorlati képzőhelyek felülvizsgálata, szakmai vizsgáztatás, mesterképzés, mestervizsga, vizsgabázisok, szakmai továbbképzések, egyéb rendezvények, tanulók jutalmazása. Termelő szervezetekkel Könnyűipari, gépipari, közlekedési, elektronikai, informatikai jellegű cégek: szakképzési hozzájárulás, dolgozók átképzése, tanulók gyakorlati képzése, termelési gyakorlatok, gyárlátogatás. Intézményekkel Zala Megyei Pedagógiai Intézet: tanügyi adatbázis, szakértők, szaktanácsadók, könyvtár, szakmai továbbképzések, főiskolai képzés. Zala Megyei Munkaügyi Központ: átképzés, dolgozók alkalmazása az iskolában, felnőttképzés Gyermek és Ifjúságvédő Intézet: ifjúságvédelem. Gyermekjóléti Szolgálat: ifjúságvédelem. Családsegítő Szolgálat: ifjúságvédelem. Drogambulancia. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. Általános iskolák: beiskolázás, pályaválasztás segítése. Középiskolák és középiskolai kollégiumok: sport, kulturális és tanulmányi versenyek, szakmai együttműködés igazgatási és tantestületi szinten. Hevesi Sándor Színház: Munkácsy-bérlet. Sportegyesületek: kiemelten ZTE - labdarúgás, labdarúgó fakultáció, kosárlabda, súlyemelés, Zala Megyei Rendőrkapitányság: közrendvédelmi fakultáció, ifjúságvédelem, osztályfőnöki órák, vagyonvédelem. REMEK Szombathely: iskolánk, mint a REMEK bázisintézménye a REMEK-kel közösen részt vesz a felnőttképzésben és átképzésben, Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem: gépészmérnök képzés, felsőfokú továbbtanulás, Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar mechatronikai mérnök felsőfokú továbbtanulás Győri Széchenyi István Egyetem: felsőfokú továbbtanulás Esetenként más cégekkel, szervezetekkel az oktató-nevelőmunkával kapcsolatban.
5.4.2. Külföldi intézményekkel Lendvai Kéttannyelvű Középiskola: baráti együttműködés a tantestületek között, szakmai segítségnyújtás. HTBL Pinkafeld: szakmai együttműködés, kulturális és sport kapcsolatok. Group Scolar "Gh. Sincai" Iskolaközpont, Marosvásárhely: baráti együttműködés, szakmai segítségnyújtás, Stadtische Fahrzeug und Luftfahrttechnik, Stadtische Berufsschule für elektrische Anlagenund Gebaudetechnik München: diákcsere. Cité scolaire Le Mans Sud - Franciaország
5.4.3. Szülői munkaközösség Szervezete és a kapcsolattartás rendje:
Intézményünkben a székhely, illetve a tagiskolában egy-egy Szülői Munkaközösség működik, melynek vezetősége a képviseleti úton választott Szülői Testület, akiket az osztályban tanulók szüleinek több mint 50 %-a választ meg. A Szülői Testület vezetőjét (elnök) a testület tagjai választják soraikból. A Szülői Munkaközösséget az elnök képviseli, aki közvetlen kapcsolatban áll a székhely intézményi igazgatóhelyettessel, illetve a tagintézmény-vezetővel, továbbá a Szülői Munkaközösséget segítő pedagógussal. Munkájukról tanévenként két alkalommal beszámolnak Az intézményi szintű Szülői Munkaközösség vezetőségét a székhely intézményi és a tagintézményi Szülői Munkaközösség vezetője, továbbá egy-egy tag alkotja. Munkájukról évente legalább egy alkalommal tájékoztatják az intézmény igazgatóját. Az intézményi szintű Szülői Munkaközösség vezetőjét maguk közül választják. A Szülői Munkaközösség dönt a saját szervezeti és működési rendjéről, saját munkarendjének kialakításáról és tisztségviselőinek megválasztásáról. Jogaik A Szülői Munkaközösségnek véleményezési és javaslattételi jogköre van az intézmény működésével kapcsolatban, a pedagógiai program elfogadásakor, a vezető személye megválasztásakor és az intézmény irányításáról. Egyetértési jogot gyakorol az intézményi SZMSZ és a Házrend elfogadásakor. Működési feltételei A Szülői Munkaközösség és annak vezetősége működéséhez az intézmény helyiséget biztosít, továbbá vállalja a munkával kapcsolatos adminisztráció, levelezés végzését. Kapcsolattartás a szülői közösség és az intézmény között Egy adott osztály tanulóinak szülői szervezetével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. Az intézménnyel pedig a Szülői Testület vezetősége vagy az elnök tartja. Az intézmény vezető tanévenként legalább egyszer összehívja a Szülői Testületet, ahol tájékoztatást ad az intézmény feladatairól, munkájáról és eredményeiről. A szülők tájékoztatása Intézményünkben a szülőket szóban és írásban tájékoztatjuk. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos (szülői értekezlet), és egyéni (fogadónap, fogadóóra). A rendes szülői értekezletek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza: Szeptemberi szülői értekezlet: előző tanév eredményei, a tanév rendje, feladatok, új pedagógusok bemutatása az osztályban vagy a kollégiumi csoportban. Februári szülői értekezlet: félévi eredmények, felkészülés az érettségire, a képesítő vizsgákra, a továbbtanulásra, szalagavató, ballagás. Lehetséges még a felmerülő problémák megoldására rendkívüli osztály-szülői értekezletet összehívni. Ezt az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői szervezet vezetősége hívhatja össze. Fogadónapot, szükség esetén rövid szülői értekezletet is tartunk az éves munkatervben rögzített időpontokban: novemberi fogadónap, áprilisi fogadónap. Ezeken a pedagógusok egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról. Tanári fogadóórák: tanévenként meghatározott rendben, melyet a tanulók ellenőrző könyve útján tudatunk a szülőkkel. Tájékoztatást adunk még előzetes időpont egyeztetés után, a megbeszélt időben. Írásbeli tájékoztatást adunk a szülőknek az ellenőrző könyv felhasználásával a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről február első hetében,
az egyes érdemjegyekről folyamatosan, a tanuló indokolatlan mulasztásairól, a tanuló dicséreteiről, a vele kapcsolatos fegyelmező intézkedésekről és fegyelmikről, az intézmény kiemelkedő eseményeiről, a szülőket érintő időszerű információkról.
5.5. A nevelőtestület A nevelőtestület és működési rendje: A nevelőtestület (tantestület) az iskola pedagógusainak közössége, nevelési – oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az iskola pedagógus munkakört betöltő, ill. az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottai és a gazdasági vezető. A nevelőtestületi tagok székhely illetve tagiskolához való tartozását az határozza meg, hogy a tantárgyfelosztás alapján melyik tagiskolában tanítanak több órát. (A beosztás tanévenként változhat.) A nevelőtestület feladata és jogkörei A nevelőtestület legfontosabb feladata az intézmény pedagógiai programjának kialakítása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. E feladatait az alábbi jogkörei alapján látja el: Véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben, pl. az igazgatói pályázatokkal kapcsolatosan, a tantárgyfelosztás elfogadásakor, és a pedagógusok külön megbízatásainak elosztásakor, stb. Egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. Döntési joga van az alábbi kérdésekben: A teljes nevelőtestület dönt az alábbi kérdésekben: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ elfogadása, az SZMSZ módosításának elfogadása, a Házirend elfogadása, a Házirend módosításának elfogadása, az intézményvezető által javasolt programok szakmai véleményezése, az iskola munkatervének elkészítése ill. jóváhagyása, az iskola munkáját értékelő beszámolók ill. ellenőrzési anyagok elfogadása, a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók vizsgákra bocsátása, a DÖK működési szabályzatának jóváhagyása, az alapító okirat szerinti, az alapfeladaton kívüli, haszonszerzésre irányuló tevékenység indítása, feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználásának megállapítása, a tantestület egészét érintő bírósági ügyek esetében a kereset benyújtása, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjai közül alkalmi bizottság létrehozása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A székhely illetve tagiskola nevelőtestülete dönt az alábbi kérdésekben: döntés a tanulók fegyelmi ügyeiben, osztályozó értekezleten a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjai közül meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságokat hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségek valamelyikére és a pedagógusokra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület által meghatározott módon és időben a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a tantestület nevében járt el. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogkörei: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, javaslat továbbképzésre, átképzésre, A pedagógusokra átruházott feladatok: a tanulók és az osztályok tanulmányi munkájának félévenkénti értékelése, magatartási és szorgalmi érdemjegyek megállapítása a fegyelmi eljárás kivizsgálása, lefolytatása A nevelőtestület értekezletei: A tanév során a tantestület az alábbi állandó értekezleteket tartja, melyek időpontját az éves munkatervben rögzíti: tantestületi alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet félévi és tanév végi osztályozó értekezlet félévi értékelő értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet tanévzáró értekezlet rendszeres tájékoztató értekezletek Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, a Közalkalmazotti Tanács vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai: A nevelőtestület a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Dönthet a tantestület arról is, hogy valamely ügyben titkos szavazást tartsanak. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a tantestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Testületi döntést igénylő esetekben a nevelőtestületi értekezletekről a lényeget kiemelő, emlékeztető jellegű jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az igazgató, a jegyzőkönyv-vezető és két jelenlévő tantestületi tag ír alá. A jegyzőkönyvet az iskola irattárában kell elhelyezni.
5.6.Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek célja, szervezete: A pedagógusok szakmai-munkaközösségeket hoznak létre, mely munkaközösségek segítik az iskola vezetőségét a szakmai, módszertani munka tervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Egy adott munkaközösség azonos szakos pedagógusok közössége. Iskolánkban a következő szakmai munkaközösségek működnek: osztályfőnöki munkaközösség (székhely és tagiskolai külön-külön) történelem munkaközösség magyar munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség (angol, német) matematika-fizika munkaközösség természettudományi munkaközösség (biológia, kémia, földrajz) testnevelési munkaközösség
informatikai munkaközösség gépészeti munkaközösség közlekedési munkaközösség könnyűipari munkaközösség (ruhaipar, személyi szolgáltatás) elektrotechnikai, elektronikai munkaközösség Új munkaközösséget akkor lehet alakítani, ha az abban résztvevők száma eléri a 3 főt, és az igazgató engedélyezi. Ha egy munkaközösség létszáma 3 fő alá csökken, akkor azt meg kell szüntetni, vagy egy másik munkaközösséggel össze kell vonni. A munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit éveként az intézményvezető bíz meg. Feladatait munkaköri leírásokat tartalmazó szabályzat tartalmazza. A szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösség a munkáját a tanév elején tervezi meg és az elvégzendő feladatokat munkaközösségi munkatervben rögzíti. A munkaközösségi munkatervben rögzített feladatoknak összhangban kell állniuk az iskola pedagógiai programjával és az éves munkatervével. Az összehangolást a tanévnyitó értekezleten kell elvégezni. A munkaközösség a magas színvonalú oktató-nevelő munka végzése érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére, javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, támogatja a kezdő pedagógusok munkáját. megállapítja a munkaközösségben alkalmazandó követelményeket, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, elkészíti a helyi tanterveket, tanmeneteket, összeállítja azon vizsgák feladatait és tételeit, melyekhez nincs központi anyag, pályázatokat és tanulmányi versenyeket szervez, valósít meg, végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, meghatározza a kompetenciájába tartozó tantárgyak tankönyveit és szükséges felszereléseit.
5.7. Minőségbiztosítási csoport A minőségbiztosítási csoport munkáját munkaterv alapján végzi, melyben megfogalmazódik a cél, a feladat és a várható végeredmény. A munkaterv minőségirányítási program tervszerű végrehajtását, a program célkitűzéseinek való megfelelést, az ahhoz tartozó feladatok ütemezett és ellenőrzött végrehajtását célozza. A kitűzött célokkal kapcsolatos elvárások a következők: Az intézmény hatékonyan – a programban megfogalmazott elvárásoknak megfelelően – tervezetten és erőforrásait a kulcsfolyamatokra összpontosítva dolgozzon. Jól követhető legyen a minőségfejlesztési folyamat, világosak legyenek a feladatok és felelősségek az intézmény részére. A program sokrétű feladatokat tartalmaz, ezért az intézmény dolgozóitól nagy erőfeszítést igényel. Az intézmény minőségfejlesztési csoportja részére (Tantestületi Támogató Szervezet) folyamatos, tervszerű képzések biztosítása. Meglévő és a minőségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumaink számbavétele és elemzése a minőségirányítási program szempontjai alapján. Munkaterv elkészítése, alkalmankénti aktualizálása és a teljesítése. Várható végeredmény: Az intézményi minőségirányítási programnak való megfelelés.
Megfelelő irányban folytatódik az iskola szervezetének belső átalakulása a minőségorientált menedzselési elveknek megfelelően.
6. A pedagógusok jogai, kötelezettségei és feladatai az intézményben A pedagógusok általánosan megfogalmazható jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. Ezek bővebb kifejtése iskolánkban a következő.
6.1. A pedagógus munkakörben kötelezően ellátandó alapfeladatok Az órarendben rögzített ill. esetenként más módon megadott (pl. helyettesítési kiírás) tanítási órák megtartása olyan módon, ahogyan azt az erre vonatkozó előírások (pl. tanterv) megkívánják. A tanítási órákhoz kapcsolódó felkészülés, szervezés, előkészítés, ellenőrző és értékelő munka. Az igazgató által elrendelt - a Közoktatási törvény I. mellékletének 3. rész/II. 8. pontjában szereplő - tanórán kívüli feladatok elvégzése. Részvétel szervezett továbbképzéseken és önképzésben. Osztályfőnöki megbízás esetén tanítványai és azok családi környezetének megismerése, az osztály ifjúságvédelmi és munkavédelmi feladatainak ellátása. Az osztály diákönkormányzatának segítése, irányítása. Aktív részvétel a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezleteken. A jogszabályokban ill. a szervezeti és működési szabályzatban előírt adminisztratív és szervezési feladatok ellátása. Különböző ügyelet ellátása (tanítási napokon, rendezvényeken, szabadidős programokon). Pedagógus munkakörben megállapodás, illetve kijelölés alapján kötelezően ellátandó feladatok
6.2. Óraszámmal kifejezhető, és óradíjjal megfizetett feladatok korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, tömegsport foglalkozások szervezése, vezetése, felnőtt tanfolyamokban való részvétel, szakkörök, önképzőkörök vezetése.
6.3. Fő munkaidőn kívül, ügyeleti és készenléti díjért ellátandó feladatok szabadidős tevékenységek szervezéséért, vezetéséért, munkaszüneti és pihenőnapon végzett munkák, felügyelet olyan tanulmányi-, kulturális- és sportrendezvényeken, amelyekre a rendező vagy fenntartó külön forrást biztosít, versenyekre utazó diákok kisérése.
6.4. Díjazás nélküli feladatok, melyeket a pedagógus felkérés alapján végez szertárosi teendők ellátása, vöröskeresztes munka irányítása, pályaválasztási munka segítése, kapcsolattartás társintézményekkel illetve iskolán kívüli szervekkel. folyosói ügyelet ellátása a tanítás megkezdése előtt és a szünetekben,
felügyelet és részvétel a munkaidőben megtartott iskolai ünnepélyeken és más rendezvényeken, tanulmányi versenyeken, részvétel osztály-rendezvényeken, szülői értekezleteken, fogadóórákon, stb. A fenti feladatokra a személyt vagy a személyek körét az igazgató vagy a pedagógus illetékes felettese jelöli ki.
6.5. Pedagógus továbbképzés A pedagógus 7 évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzés személyre szóló időpontjait a nevelőtestület által évente elfogadott továbbképzési terv tartalmazza.
6.6. Gyakornoki szabályzat Az iskolában pályakezdőként illetve megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában közalkalmazotti jogviszonyt létesítő pedagógusok gyakornoki programban vesznek részt. Minden gyakornok munkáját szakmailag mentor koordinálja. Az ezzel járó feladatokat és kötelességeket az iskola gyakornoki szabályzata tartalmazza.
7. Az intézmény működési rendje A tanév rendjét az oktatási miniszter évenként rendelet formájában közzéteszi. A tanév helyi rendjét a tantestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten. Ez tartalmazza az intézmény működésének legfontosabb eseményeit és azok időpontjait. A tanév fontosabb időpontjai: a rendszeres nevelőtestületi értekezletek időpontjai, a szülői értekezletek időpontjai, a fogadóórák időpontjai, az intézményi ünnepségek és rendezvények időpontjai, a vizsgák időpontjai, a tanítási szünetek időpontjai, a tanítás nélküli munkanapok, a pályaválasztási nyílt napok időpontjai, a kiemelt sportrendezvények időpontjai, stb. A tanév rendjét, az intézmény házirendjét és a balesetelhárítási előírásokat az osztályfőnökök az első héten ismertetik a tanulókkal, az első szülő értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév rendjében az oktatási miniszter által a tanévnyitó utasításban meghatározott számú munkanap tanítás nélküli munkanapként használható fel. Ezen időkeretből egy nap felhasználásáról a diákönkormányzat javaslata alapján a tantestület dönt. A döntést az éves munkatervben kell rögzíteni.
7.1. A tanítási napok rendje Az intézmény nyitva tartása szorgalmi időben a következő: Ganz Székhelyiskola: 6,00 – 21,30 óráig Munkácsy Tagiskola: 5,30 – 21,30 óráig. A fő munkaidő munkarendje: Hétfőn: 7,30-16,00 óráig Kedd-Csütörtök: 7,30-15,30 óráig Péntek: 7,30-15,00 óráig. Az általánostól eltérő munkarendben dolgozók – pl. portások, takarítók, stb. – munkaidő beosztását a munkaköri leírásuk tartalmazza, amely a dolgozó személyi anyagában található.
7.2. Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetek alatt A tanítási szünetek alatt a nem pedagógus állomány az általános munkarend szerint dolgozik. Oktatási vagy oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységet az igazgató külön engedélyezheti. Pl. tanfolyam, érettségi találkozó, egyéb szervezett rendezvény, stb.). Az őszi, téli szünetekben törekedni kell arra, hogy az iskola zárva tartson. Hosszabb tanítási szünetek alatt az intézmény a külön kihirdetett ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskola nyári szünet idején augusztus hónapban 3 hétig zárva tart.
7.3. A tanítási napok munkarendje Az elméleti tanítás általában 8,00 órakor kezdődik, egy tanítási óra tartama 45 perc. Az iskola ettől eltérő idejű órákat is szervezhet. A „nulladik” tanóra 7,15-kor kezdődik és 7,55-kor fejeződik be. A tanműhelyi gyakorlatokat 6,00 és 21.00 között kell megszervezni úgy, hogy két egymás utáni gyakorlati napon a foglalkozások között legalább 16 óra elteljen. Egy tanítási napon a gyakorlati órák száma fiatalkorú tanulók esetén napi hét, felnőtt korúaknál napi nyolc óránál több nem lehet. A szakképzésben a gyakorlati foglalkozásokat folyamatosan, 60 perces tanítási órákkal kell megszervezni. Ha a napi gyakorlati órák száma a hatot meghaladja, a tanulók számára a felnőtt munkavállalókkal azonos idejű munkaközi szüneteket a képzési időn belül kell biztosítani.
7.4. Tanműhelyek munkarendje A munkahelyek – kabinetek – leterheltsége miatt a szakképző évfolyamokon a gyakorlati foglalkozások délelőtti és délutáni munkarendben is megszervezhetők. Műszakkezdés előtt 15 perccel érkezhetnek a tanulók a tanműhelyekbe. A kabinetbe csak a szakoktató engedheti be a tanulókat, és ott csak szakoktatói felügyelettel tartózkodhatnak. A tanműhely épületében, műhelytermeiben a dohányzás tilos, a tanfolyami hallgatóknak is. Az öltözőben, fürdőben kerülni kell a fegyelmezetlen magatartást, mivel balesetet okozhat. Az öltöző rendjére az oda beosztott szakoktató ügyel. Raktárban, daraboló műhelyben csak az oda beosztott személyek tartózkodhatnak. A villamos kapcsolóhelyiségbe, kazánházba csak az ellenőrzésre jogosultak és a villanyszerelő, illetve a fűtő léphet be. Műszak végén a szakoktató a főkapcsolókkal köteles áramtalanítani a kabinetet. A villamosipari tanműhelyben csak a tárgyat tanító pedagógus irányításával történhet a foglalkozás. A műszereket a foglalkozáson kívül csak a tárgyat tanító pedagógus használhatja. A kabinetek közös eszközeinek használata és óvása a kabinetben dolgozó valamennyi szakoktató feladata. A közös használatú segédanyagok beszerzéséről (szerszám, nyersanyag) a gyakorlati oktatásvezető, vagy a gyakorlati oktatásvezető-helyettesek a felhasznált igényeknek megfelelően gondoskodnak. A szakkörök, korrepetálások, sport- és fakultációs foglalkozások ideje külön beosztás szerinti, általában 14,30-17,00 óráig tartanak. Tanfolyami oktatást legkorábban 14.30-kor lehet elkezdeni. Egy tanítási napon legfeljebb 6 órát lehet megtartani. Tanfolyami oktatást az igazgató tanítási napokon kívül is engedélyezhet. Az Internet-foglalkozások az éves munkarend alapján, külön beosztás szerint zajlanak.
Az igazgató indokolt esetben rövidített órákat és szüneteket engedélyezhet, tanítási napokat cserélhet fel, és a szombati munkaszüneti nap rovására tanítási napot rendelhet el a 1993. évi LXXIX. törvény 52.§ (15) figyelembevételével. A tanórán kívüli foglalkozások időtartama 45 perc, köztük 5 perc a szünet. A tanulók a tanítás, foglalkozás megkezdése előtt 10 perccel érkezzenek meg az óra, a foglakozás kijelölt helyére. Ha nincs első óra, vagy a tanulóknak lyukasórája van, akkor az előterekben és a folyosókon várakozhatnak a tanítás zavarása nélkül. Ha a tanár becsengetés után 10 perccel nem jelenik meg az órán, a heteseknek kötelessége a tényt az igazgatóságon bejelenteni. Ennek elmulasztása fegyelmi vétség. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatás csak az igazgató tudtával lehetséges. A tanítási óra megkezdése után az órák nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, helyettesei, tagintézmény-vezető vagy tagintézmény-vezető helyettes tehetnek. Az óraközi szüneteket a csengetési rendet részleteiben a házirend tartalmazza.
7.5. Az intézményi felügyelet Az óraközi szünetekben, valamint a tanítást megelőző illetve követő időben a tanulók felügyeletét az iskolában pedagógusok látják el az ügyeleti rend szerint. Munkájukat diákügyeletesek segíthetik.
7.6. Tanulói tisztségviselők A tanulók tisztségviselői a hetesek, a portai és a folyosói ügyeletesek. Munkájukat hetenkénti beosztással, kijelölés alapján végzik. Feladataik részletes leírása mellékletben található.
7.7. Az intézményben dolgozók munkarendje 7.7.1. A vezetők munkarendje A magasabb vezetők a munkakörükbe tartozó feladatokat önállóan szervezik és végzik, munkaidejük beosztását az iskola igazgatójának tájékoztatása mellett önállóan, rugalmasan az elvégzendő feladatoknak megfelelően állapítják meg. Heti kötelező munkaidejük 40 óra. A tagintézmény vezető helyettesnek az iskolában, a gyakorlati-oktatásvezető és helyetteseinek az oktatás ideje alatt lehetőleg a tanműhelyben kell tartózkodniuk. Ha halaszthatatlan ügyben mégis el kell távoznia, távolléte idejére bízzon meg az ott dolgozók közül helyettesítőt. Munkarendjük az általános munkarendhez igazodik, heti kötelező munkaidejük 40 óra. A vezetők (igazgatótanács tagjai) benntartózkodásának rendjét úgy kell meghatározni, hogy a gazdasági vezetőt nem számítva a székhelyiskolában és a tagintézményben intézményenként egyikük a munkakezdéstől a befejezésig az intézményben tartózkodjon. Amennyiben az igazgató, helyettesei vagy a székhelyiskola illetve a tagintézmény vezető, vezetők, illetve helyettesek közül halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges a szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
7.7.2. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, öt napra elosztva, melyet tanítási óráinak megtartásával, az azokra történő felkészüléssel és egyéb - az igazgató által meghatározott -
feladatainak ellátásával kell ledolgoznia. (Pl.: felügyelet versenyen, vizsgán, egyéb iskolai rendezvényen stb.) A pedagógus köteles az első tanítási órája előtt 10 perccel a munkahelyén megjelenni. Ügyeletes pedagógusok 7,30 órára kötelesek az iskolában megjelenni. Az iskolához vagy munkahelyéhez helyileg kötődő feladatainak ellátásán túl nem köteles az iskolában (vagy a munkahelyén) tartózkodni. A pedagógus a munkából való távolmaradásának tényét és okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb a munkakezdés előtt 15 perccel jelentse az igazgatónak vagy helyettesének, illetve a tagintézményvezetőnek vagy helyettesének, továbbá a munkaközösség vezetőjének is. Gyakorlati oktatás esetében a gyakorlati oktatás vezetője, illetve annak helyettese illetékes. A tanórák (foglalkozások) cseréjét az igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek vagy tagintézményvezetőnek, vagy tagintézményvezető-helyettesnek be kell jelenteni, a cserét engedélyeztetni kell. Rendkívüli szabadságot lehetőleg a tervezett időpont előtt két nappal kell igényelni. Az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken minden pedagógus jelenléte kötelező.
7.7.3. A nem pedagógus dolgozók munkarendje Az iskola nem pedagógus dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, öt napra elosztva. A nem pedagógus dolgozók munkakezdésének és befejezésének idejét a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. Ettől eltérni a közvetlen munkahelyi vezető engedélyével lehet. Az engedélyt előre kell kérni. A dolgozó köteles munkaidejének megkezdése előtt 10 perccel a munkahelyén megjelenni. Távolmaradásuk esetén helyettesítésükről a munkahelyi felettesük gondoskodik. A dolgozókat előzetes megegyezés alapján két műszakra is be lehet osztani.
7.7.4. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét az órarend, a jogaikkal, a kötelességeikkel kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza.
8. A tanórán kívüli foglalkozások 8.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 8.1.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola gondoskodik a tanulók megfelelő tanórán kívüli foglalkoztatásáról. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes. A konkrét formák a tanulói igények, az iskolai feltételek és a mindenkori pénzügyi lehetőségek alapján alakíthatók ki. Minden tanév március 15-ig közzé tesszük az iskolában az egyes évfolyamokon a következő tanévben választható foglalkozásokat, illetve tantárgyakat a Pedagógiai Programban és a házrendben meghatározott keretek között. Minden év május 20-ig felmérést készítünk arról, hogy a tanulók milyen kötelezőn túli foglalkozáson, tantárgyi órákon kívánnak részt venni, és milyen tantárgyból kívánnak emelt szintű érettségi vizsgát tenni. A felmérés eredményét az iskola lehetőségeivel egybevetve döntünk arról, hogy kiknek a jelentkezését tudjuk elfogadni. Ezt a tanulókkal a tanév vége előtt egy héttel közöljük. A tanuló a döntését augusztus 25-ig egy alkalommal módosíthatja. Egyéb rendkívüli esetben módosítást az igazgató engedélyezhet. A tanórán kívüli foglalkozások lehetnek iskolán belüliek és iskolán kívüliek.
8.1.2. Az iskolán belüli foglakozások Ezek általában 14,30-tól 16,30 óráig tarthatók. Heti ütemezésüket az éves munkaterv tartalmazza. A zenés-táncos klubrendezvények 22,00 óráig tarthatók. Ettől esetenként igazgatói engedéllyel el lehet térni. Az állandó foglalkozások lehetnek: szakkörök, egyetemi előkészítők, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás, könyvtári foglalkozások, hit- és vallásoktatás, tömegsport, ISK foglalkozások (Ezeknél a foglalkozásoknál a heti megengedett óraszámot - kivéve a vallásoktatás óráit - a tantárgyfelosztás tartalmazza. Költségvetési fedezet hiányában önköltséges formában is működhetnek.) diák sportegyesületi foglalkozások az engedélyezett szakosztályokban (kosárlabda, röplabda, kézilabda, atlétika, labdarúgás, stb.) Időszakos foglalkozások: pénzdíjas tanfolyamok (pl.: hegesztő, CNC, számítógépes tanfolyamok, stb.) Ezek általában vizsgával zárulnak, és bővítik a tanulók ismereteit, elhelyezkedési lehetőségeit. Ezekre csak szülői beleegyezéssel, ill. a tandíj befizetésével lehet jelentkezni. Sikertelen vizsga esetén a tanfolyami díj nem igényelhető vissza. iskolai klubdélután (amelyet pénteken, munkaszüneti nap vagy tanítás nélküli munkanap előtt lehet tartani), diáknap (évente egy alkalommal), tanulmányi versenyek, kulturális vetélkedők, bajnokságok, az iskolai könyvtár szervezett programjai, osztály szabadidős program (évente 1 munkanap) Az iskolán belüli foglalkozások vezetőit, szervezőit - a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után - az igazgató kéri fel. A hit- és vallásoktatást az egyházak által megbízott hitoktató végzi. A foglalkozások összehangolása az igazgatóhelyettesek feladata.
8.1.3. Iskolán kívüli foglalkozások Az iskolán kívüli kulturális ill. sporttevékenység folytatásának engedélyezése a szülők hatáskörébe tartozik. Erről az osztályfőnököt tájékoztatni kell.
8.1.4. Részvételi díjas foglalkozások A részvételi díjas foglalkozások akkor szervezhetők meg, ha a résztvevő tanulók szülői vállalják a részvételi díj megfizetését. Erről írásban kell nyilatkozniuk. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől és magatartásától függően a részvételi díjhoz az iskola, illetve az alapítvány is hozzájárulhat. A részvételi díjat a szülővel írásban közölni kell, továbbá a befizetés megtörténtét vissza kell igazolni. A felnőttoktatás iskolai formái Szakközépiskola nappali és levelező munkarend szerinti oktatás Szakiskola 10. osztályát végzetteknek, illetve a szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára, az életkortól függően nappali vagy levelező képzés keretében történik. Tanfolyami képzések Lehetséges tanfolyami képzések:
Az iskola felnőttképzési nyilvántartásában szereplő tanfolyamok.
9. A tanulói jogviszony, a távolmaradás igazolása 9.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei 9.1.1. A tanulói jogviszony létesítése A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétellel vagy más iskolából történő átvétellel a beiratkozás napján jön létre. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt (szükség esetén a munkaközösség-vezetőkkel és az osztályfőnökökkel való egyeztetés után).
9.1.2. A belépés lehetséges időpontjai A belépés lehetséges időpontjai a következők: a 8. osztály után, tanév közben más iskolából történő átvétellel, az alapműveltségi vizsga, vagy a 10. osztály sikeres elvégzése után, középiskola 12. évfolyamának sikeres befejezése után, az érettségi vizsga után
9.1.3. A belépés adminisztratív feltételei Jelentkezési lap határidőre történő beadása. Az előírt iskolai végzettség illetve az előírt szakmai végzettség bizonyítvánnyal történő igazolása. Ennek szükségességét a felvételi tájékoztatóban kell közzétenni, különböző szakképesítések esetén más-más lehet. A szakiránynak megfelelő egészségügyi alkalmasság. (Orvos igazolja.) Felvételi vizsga általában nincs, de a törvényi feltételek teljesülése esetén lehetséges. Ekkor a felvételi vizsga lefolytatása is a törvényi előírások, illetve a tanévnyitó utasítás szerint történik, s ezt a felvételi tájékoztatóban megjelöli az iskola. Szakmacsoportos felvételnél rátermettségi elbeszélgetés lehetséges. Ennek időpontját a felvételi tájékoztatóban az iskola közzéteszi.
9.1.4. A felvétel elbírálásának szabályai A munkaegészségügyi probléma kizáró ok. A nyolcadik osztályt végzettek felvételének elbírálásához alapadatokat (iskolai felvételi sorrendet) szolgáltatunk a KIFIR országos számítógépes felvételi rendszernek. Ennél csak a jelentkezési lapon feltüntetett osztályzatokat vesszük figyelembe, kiemelten a felvételi tájékoztatóban közzétett tantárgyak érdemjegyeit, valamint a szakmacsoportos elbeszélgetésen nyújtott szereplést. Átvételről az igazgató dönt. A tanulmányok intézményünkben történő folytatásához különbözeti vizsgákat illetve szakmai gyakorlat pótlását írhatja elő. Az átvett tanuló csak akkor válik az iskola teljes jogú diákjává, ha az átvételi feltételeknek megfelelt. Átvétel lehetséges különböző szakú, de azonos évfolyamú tanuló esetében is, ha az eredeti iskolájában „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetést kapott, és erről az igazgatók előzetesen megegyeztek. Érettségizettek esetében figyelembe vesszük az érettségi vizsga eredményét, a jelentkezés sorrendjét. A következő évfolyamba lépés szabályai
A következő évfolyamba lépés feltétele a tanév lezárása a következő tanév kezdetéig. Ez magában foglalja legalább elégséges osztályzat megszerzését minden tantárgyból (beleértve az esetleges javítóvizsga eredményét), az esetleges különbözeti vizsgák és az előírt nyári gyakorlatok teljesítését. Javító érettségi vizsgára utasított tanuló feltételesen megkezdheti tanulmányait az első szakképző évfolyam (13. évf.), de a javító érettségi vizsga sikertelensége esetén tanulmányait nem folytathatja az érettségihez kötött szakképző osztályban. A tagozatok közötti átjárhatóság rendjét részletesen az iskola Pedagógiai programja szabályozza. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnése az iskolában A tanulói jogviszony megszűnik a tanulmányok befejezésekor: az utolsó tanév első vizsgaidőszakának utolsó napján, illetve ha a tanuló igazolt és/vagy igazolatlan hiányzásai a Közoktatási törvényben előírt óraszámot meghaladják. A tanulói jogviszony megszűnhet szabályszerű fegyelmi eljárás eredményeként, ha letelik a fellebbezési időszak és a tanuló vagy gondviselője nem adott be fellebbezést. Fellebbezés esetén a másodfokú döntés jogerőre emelkedésekor szűnhet meg a tanuló jogviszonya. A tanulói jogviszony megszűnhet tanköteles korú tanulónál a szülő írásos kérelmére, ha igazolja, hogy a gyermeket más iskola tanulmányai folytatása céljából felvette, illetve nagykorú tanulónál a tanuló, vagy kiskorú, de már nem tanköteles tanulónál a szülő írásos kérelmére. A tanulói jogviszony megszűnésének napjáig a tanulónak rendeznie kell az iskolával szemben fennálló tartozásait. Ellenkező esetben a tartozás rendezését az iskola jogi útra terelheti. A tanuló távolmaradása és annak igazolása Az ismeretek elsajátításának egyik legfontosabb módja a tanítási órákon való részvétel. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a tanulók az iskolából minél kevesebbet hiányozzanak. A mulasztások igazolása az osztályfőnök joga, illetve feladata. Rendkívüli esetben az igazgató is igazolhatja a mulasztást. Az igazolatlan mulasztások visszaszorítása érdekében a szülő (gondviselő) köteles - a hiányzás első napján - telefonon, levél, távirat, üzenet. útján a tanuló távolmaradását, valamint annak várható időtartamát az osztályfőnöknek, vagy az iskolavezetés bármely tagjának bejelenteni. Ennek elmaradása estén az osztályfőnök a hiányzás igazolását megtagadhatja. Az osztályfőnök viszont köteles a hiányzás tudomására jutásakor azonnali hatállyal felvenni a kapcsolatot a szülővel (gondviselővel). A mulasztást az ellenőrző könyvbe beírt igazolással lehet igazolni. A tanuló távolmaradásának engedélyezését a távolmaradás előtt, a szülő (gondviselő) az ellenőrző könyv útján, személyesen, vagy telefonon kérheti. Engedélyt egy napra az osztályfőnök, több napra az igazgató adhat, az osztályfőnök véleményének meghallgatása alapján. Szorgalmi időben a tanulók külföldre történő utazásához szükséges távollétet az igazgató engedélyezheti. A tanulónak az igazolást lehetőleg a mulasztást követő első napon, de legkésőbb az első osztályfőnöki órán be kell mutatni az osztályfőnöknek. Ezt követően az igazolás már nem fogadható el. Ebben az esetben a mulasztott órák igazolatlanok. Az esetről az osztályfőnök a szülőt írásban köteles tájékoztatni. Az iskolába érkező kikérőket az iskolatitkár gyűjti össze, és tanév végéig megőrzi. Az osztályfőnök és az igazgató az engedélyezést vagy az engedély megtagadását a kikérőre rávezeti. A hozott döntésről a tanulót, a kikérő szervet, intézményt, személyt tájékoztatni kell.
Tanulmányi versenyeken, központi szakkörökön, vetélkedőkön stb. résztvevő tanulók hiányzását a naplóba be kell írni, de a hiányzást nem kell beszámítani a hiányzások összegzésénél. A többszöri indokolatlan késéskor az osztályfőnök értesíti a szülőt, a tanulót pedig figyelmeztetésben részesíti. Három késés fegyelmező intézkedést von maga után. 15 percen túli késés egy óra hiányzásnak számít. A távolmaradás igazolása az iskolában A hiányzást a tanulóknak hitelt érdemlő módon igazolniuk kell. A hiányzások igazolását az ellenőrző könyvbe kell bejegyeztetni az arra illetékes személlyel (szülő, orvos, hatósági személy, csoportvezető tanár, stb.). A hiányzások igazolásának rendje iskolánkban a következő: a/ A mulasztást igazoltnak tekintjük, ha: a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - kérelmére engedélyt kap (írásban, az ellenőrző könyvbe történő bejegyzéssel) a távolmaradásra, a tanuló hatósági intézkedés, vagy más alapos indok miatt nem tud a kötelességének eleget tenni, a tanuló beteg volt, és ezt hitelt érdemlő módon (orvosi igazolással) igazolja. b/ A mulasztást igazolatlannak tekintjük, ha: a tanuló távolmaradását a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig nem igazolja, vagy ha az igazolás nem fogadható el. A mulasztásokkal kapcsolatos iskolai eljárások Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, a nem tanköteles kiskorú tanuló esetén pedig akkor, ha az igazolatlan mulasztások száma eléri a 10 (tíz) órát. Az értesítésen fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás esetleges következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét, továbbá közvetlenül ismét értesíti a szülőt is! A nem kötelező, de a tanuló által választott tanórai foglalkozásokról történő hiányzást úgy kell igazolni, mintha az a kötelező tanórai foglalkozásról történne. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben meghaladja az általános műveltséget megalapozó szakaszban a szakközépiskola (9-12. osztály) és a szakiskola (9-10. osztály) a 250 órát, vagy a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban (13-15. osztály), illetve a szakiskola 1112. osztály az elméleti órák 20%-át, illetve valamennyi évfolyamon egy adott tantárgyból az éves összes tanítási órák 30 %-át, „…és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. …Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.” (11/1994. MKM rendelet 20.§ 6/d pont) ha a tanuló nem osztályozható, tanulmányait az osztály megismétlésével folytathatja. ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt nem értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ha a szakképzési évfolyamon a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz (20) %-át, a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ez esetben tantestület engedélyezheti osztályozó vizsga letételét, ha a tanulónak
igazolatlan hiányzása nincs, illetve korábbi teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy a következő tanév kezdetéig az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja. Az iskolát az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban- az osztályfőnökök jelzése után- a következő értesítési kötelezettségek terhelik: Tanköteles kiskorú tanulónál: Értesítés a szülőnek az első igazolatlan óránál (következmények ismertetése: hiányzás előre jelentendő, az igazolás a hiányzást követő első osztályfőnöki órán,) levélben, Értesítés az ezt követő első igazolatlan óránál a gyermekjóléti szolgálaton keresztül a szülőnek és közvetlenül a szülőnek még egyszer levélben. Értesítés 10 óra igazolatlan fölött a jegyzőnek Nem tanköteles kiskorú tanulónál: Értesítés a szülőnek a 10. igazolatlan óránál (következmények ismertetése: hiányzás előre jelentendő, 8 napon belül igazolandó, 30 igazolatlan óra fölött megszűnik a tanulói jogviszony) levélben, (tanulói jogviszonyt 30 óra fölötti igazolatlan mulasztás esetén csak két szabályszerű értesítés után lehet megszüntetni. Értesítés az ezt követő első igazolatlan óránál a gyermekjóléti szolgálaton keresztül a szülőnek és közvetlenül a szülőnek még egyszer levélben. Nagykorú tanulónál: Értesíteni a tanulót a 10. igazolatlan óránál, figyelmeztetve a következményekre. Újabb hiányzás esetén az értesítést meg kell ismételni. A tanuló tanulói jogviszonyát 30 óra fölötti igazolatlan mulasztás esetén csak két szabályszerű értesítés után lehet megszüntetni. Eljárás a felnőttoktatásban résztvevő levező és nappali munkarend szerinti képzésben résztvevő tanulók hiányzása esetén (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 34.§) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Hiányozható órák száma: Nappali munkarend szerinti képzésben résztvevők esetén (intenzív) (27 óra/hét x 36 hét) x 0,2 = 195 óra/év Levelező munkarend szerinti képzés esetén (10 óra/hét x 36 hét) x 0,2 = 72 óra/év Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki 10 tanítási óránál többet mulasztott igazolatlanul. A tanulók hiányzásainak figyelemmel követése és a szükséges értesítések elküldésének figyelemmel kísérése az osztályfőnökök feladata! A tanulói jogok gyakorlása az intézményben A tanulói jogok gyakorlásáról részletesen intézkedik a Házirend.
10. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése A pedagógiai folyamat alapvető (nélkülözhetetlen) része a tanulók tevékenységének folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az ellenőrzés és az értékelés révén fogalmazhatjuk meg, tűzhetjük ki a nevelési és oktatási feladatokat, a feladatok teljesítésének szintjét és a megvalósítás ismérveit.
A tanulók tudásának, neveltségi szintjének (magatartás, szorgalom), képességeinek mérése, ellenőrzése, értékelése során a Közoktatási törvény és a Pedagógiai program előírásai szerint kell eljárni.
10.1. Az értékeléssel, osztályozással kapcsolatos általános követelmények A nevelőtestület tagjai általában tantárgyanként, egységes követelmények szerint bírálják el a tanulók tudását, ismereteik gyakorlati alkalmazását és a közös munkában való részvételüket. A követelményeket tantárgyanként a munkaközösség-vezető irányításával, a munkaközösségek tagjainak kell kimunkálni. E munkánál figyelembe kell venni a központi utasításokat (kerettanterv, központi programok, vizsgakövetelmények). A teljesítmények szintjének megállapítása öt érdemjeggyel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegyek lehetőleg fejezzék ki a tanulók teljesítményét a követelményekhez és egymáshoz viszonyítva is. A tanulóknak az adott tantárggyal, gyakorlattal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Lehetőség szerint a nagyobb tantervi egységek (témák, szakaszok) lezárása után a tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni. Az érdemjegyeket - ha lehetséges - a szaktanár keletkezésük napján írja be az osztályozó naplóba, és írassa be tanulóval az ellenőrző könyvbe. Írásbeli ellenőrzéskor a szaktanár a tanuló írásbeli munkáját (dolgozat, feladatlap, mérőlap) – amennyiben akadályba nem ütközik - egy héten belül javítsa ki. A dolgozatjavító órán a szaktanár szóban is értékelje az osztály teljesítményét. A tanuló szakköri munkáját esetenként szóban vagy írásban kell értékelni. A tanulónak a szakköri munkájáért tantárgyi érdemjegyet is lehet adni. A szakköri munkáért kapott tantárgyi érdemjegyet a szakkörvezető kérésére a szaktanár írja be az osztályozó naplóba. A szaktanárnak fogadóórán és a fogadó délutánon a szülők kérésére értékelni kell a tanulók munkáját. A jobb eredmény elérése érdekében a szülőket szakmai tanácsokkal kell ellátni! Az osztályfőnök lehetőleg minden hónap végén ellenőrizze, hogy a tanulók beírták-e és aláíratták-e szüleikkel az érdemjegyeket. Az érdemjegy nem lehet fegyelmező eszköz (leszámítva a magatartás érdemjegyét). Ez azt jelenti, hogy nem lehet valakinek rossz jegyet adni azért, mert viselkedése nem felel meg az előírásoknak. A félévi és a tanévvégi osztályzatok megállapítása előtt a tanár beszélje meg az osztály tanulóival a tantervi követelmények teljesítésének a szintjét. Adjon módot a tanulóknak, hogy szükség vagy indokolt igény esetén javíthassanak. Az osztályzatot a tanár írja be az osztálynaplóba. (Csoportfoglalkozások esetén az osztályzatokat legalább hetente írják át a csoportnaplóból az osztálynaplóba.) Az osztályozó értekezleten az igazgató, a helyettese, vagy a tagintézményvezető, illetve annak helyettese elnökletével, az osztályfőnök vezetésével, a nevelőtestület véglegesíti az osztályzatokat, és javaslatot tesz dicséretekre, jutalmazásokra. A szakmai gyakorlatot egy osztályzattal kell elbírálni. A tantárgyi versenyeken elért jó eredményt a tanulók osztályzatában értékelni, díjazni kell. Az osztályzatot félévkor az ellenőrző könyvbe számjeggyel, a tanév végén a bizonyítványba és az anyakönyvbe betűvel kell beírni. Ha a tanuló a testnevelési órák alól felmentést kapott, az ellenőrző könyvbe, bizonyítványba és az anyakönyvbe a felmentés tényét az osztályzat rovatba "fm" rövidítéssel kell jelezni. A tanév végén az egyes tantárgyakból adott osztályzatok és a törvényi előírások figyelembe vételével az osztályozó értekezleten a nevelőtestület határoz a tanulók továbbhaladásáról.
A tantestület (osztályozó értekezlet) határozatát a bizonyítványba és az anyakönyvbe is be kell vezetni.
10.2. Az értékelés, minősítés időszakai, rendszeressége Az értékelés és minősítés a teljes pedagógiai folyamatot átszövi. A tantárgy kínálta lehetőségeken belül, a verbális számonkérés minél nagyobb arányban történő alkalmazásával törekedni kell a minél gyakoribb értékelésre, és az azt követő minősítésre (érdemjegy adására). Minden tanárnak törekedni kell arra, hogy tanulóinak annyi érdemjegye legyen, hogy a félévi ill. év végi osztályzat kialakítását ez egyértelműen biztosítsa és a tanuló számára is meggyőző legyen. Félévkor és a tanév végén minden tanulót osztályzattal kell minősíteni. Az osztályzatot a szaktanár adja, és az osztályozó értekezlet véglegesíti. Ha a szaktanár valamilyen okból nem tud egyértelműen dönteni, akkor a nevelőtestület dönt a tanuló osztályzatáról. Az iskola teljes tanulóifjúságára kiterjedő értékelés időszakai: az 1. félév vége és a tanév vége. Az értékelést végző személyek ill. csoportok A magatartás és szorgalom esetében Az osztály tanulói (értékelésük tájékoztató jellegű az osztályfőnök számára), az osztályfőnök, az osztályban tanító tanárok, az osztályozó értekezlet. Az egyes tantárgyak esetében a szaktanár, különleges esetekben az osztályozó értekezlet. A félévi és a tanévvégi osztályzatokat a szaktanár állapítja meg. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályozó értekezlet tagjai – elsősorban az osztályfőnök - felhívhatják az érdekelt pedagógust, hogy adjon magyarázatot ennek okáról. Ha a tanári magyarázatot a konferencia nem fogadja el, a tanuló javára módosítja az érdemjegyet. (Kt. 70. §.) Az értékelés iskolánkban szokásos, illetve lehetséges eljárásai Írásbeli számonkérés Olyan tantárgyaknál alkalmazzuk, amelyeknél a tanulmányokat záró vizsgán írásban is számot kell adni a felkészültségről. Egyes tantárgyaknál meghatározott számú dolgozat megíratása tantárgyi követelmény. Nagy jelentősége van az írásban történő számonkérésnek a szakmai tantárgyaknál, melyeknél a szóbeli vizsgán is jelentős a papíron végzendő munka (szakmai feladatok megoldása, szakmai ábrázolások elkészítése). Az írásbeli számonkérés formái: írásbeli felelet (melynél egy-két tanóra anyagának számonkérése történik), témazáró dolgozat (amikor egy nagyobb egység, egy témakör elsajátításáról kell számot adni), kötelező dolgozat (amelyet a tanterv is előír). Témazáró vagy kötelező dolgozatból az iskolában egy napon kettőnél több nem íratható. A dolgozatírás időpontját a szaktanár legalább egy héttel előbb ceruzával jegyezze be az osztálynaplóba. Szóbeli feleltetés Az egyik leggyakoribb tudásszint ellenőrzési eljárás.
Törekedni kell arra, hogy minden tanuló félévenként egyszer szóban, vagy más verbális módszerrel adjon számot a tudásáról. Gyakorlati munkavégzés A szakmai gyakorlatok és a laboratóriumi munka döntő ellenőrzési módszere. Kombinált forma Az előzőek felváltva ill. összefüggően történő alkalmazása. Beszámoló Nagyobb tananyag számonkérése előre megállapított időpontban. Főleg egyes sajátos esetekben (pl. hosszabb hiányzás után) lehetséges. Időszakos (negyedévi, félévi) vizsga Írásbeli, szóbeli vagy kombinált számonkérési forma a tanév rendjében meghatározott időpontban. Helyettesítheti a félév közbeni számonkéréseket. Segíti a vizsgarutin megszerzését, de csökkentheti a rendszeres tanulást, ezért csak a magasabb évfolyamokon való alkalmazása indokolható. Csak akkor alkalmazható, ha a szaktanár a tanév kezdetén az eljárás részleteiről (vizsgák száma, időpontok, módszerek) tájékoztatta a tanulókat és az igazgatót. Általában törekedni kell arra, hogy az érdemjegyek megállapítása többféle módszerrel történjen, főleg az olyan tantárgyaknál, ahol a záróvizsgák is írásbeli és szóbeli részekből állnak. Az időszakos vizsgákért a tanárnak vizsgadíj nem jár. Tanulmányi szakaszokat záró vizsgák A tanulmányok egyes szakaszait záró vizsgák állami előírások szerint folynak. Alapműveltségi vizsga A 10. osztály elvégzése utáni, nem mindenki számára kötelező vizsga, melyen a jelölt bizonyíthatja az általános műveltség meghatározott szintjének elérését. Az alapműveltségi vizsga iskolánkban a 11. osztályba történő továbblépésnek csak egyes nem érettségihez kötött- szakmák esetében feltétele, illetve akkor, ha a tanuló a 10. évfolyamról kilépve másik iskolában kívánja folytatni tanulmányait. Ha iskolánkban érettségizni óhajt, az alapműveltségi vizsga nem kötelező. Érettségi vizsga Az érettségi vizsga (amely nem kötelező) a tanuló döntése szerint két szinten teljesíthető: középszinten és emeltszinten. A 100/1997.(VI.13.) kormányrendelet 61.§ 10.bekezdése értelmében utoljára a 2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban „…teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki – egy nyelvű vagy két nyelvű – legalább középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben legalább középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat esetén emeltszintű jeles (5) osztályzattal kell minősíteni.” Azok a tanulók, akik sikeres előrehozott érettségi vizsgát tesznek valamely tantárgyból, felmentést kapnak az adott tantárgy tanóráinak látogatása alól. Ebben az esetben a tantárgy félévi és év végi osztályzatát az érettségi vizsga előtt letett osztályozó vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Előrehozott érettségi vizsga Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, az adott tantárgyból a továbbiakban felmentést kapnak a tanórák látogatása alól. Szintemelő vizsga A középszintű érettségi vizsga emeltszintű vizsgává történő módosítására szolgál.
Szakmai vizsga Az iskolánkban lehetséges szakmai vizsgák a szakmunkásvizsga, mérnökasszisztensi és a technikusi képesítővizsga. Mind a három szakmai végzettséget tanúsít. Továbbtanulni a szakmai vizsgák után is lehetséges. (Az alapműveltségi vizsga, a többszintű érettségi vizsga és a szintemelő vizsga bevezetése a Közoktatási törvényben előírt időpontokban történik.) 10.5.6.
Köztes vizsga
(Az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 13.§ 2. pont) A szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása eredményességének időszakos mérésére köztes vizsga szervezhető, melynek eredménye a vizsgaszabályzat és/vagy vizsgakövetelmények szerint beszámítható a tanuló minősítésébe. Sikertelen tanévzáró és tanulmányokat záró vizsgák pótlása Javítóvizsga A sikertelen tanévzárás (1-2, maximum 3 tantárgyas bukás) és a tanulmányokat záró sikertelen vizsgák pótlására szolgál. Letételére általában augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, érettségi vagy szakmai vizsga esetén októberben vagy a következő tanév végén van lehetőség. Az osztályozó értekezlet különösen méltányolandó körülmények megléte esetén engedélyezheti a kettőnél több tantárgyból történő javítóvizsgát is. Pótló vizsga Nem felróható okból elmulasztott vizsgaalkalom pótlására. A pótló vizsga díjtalan. Osztályozó vizsga Ha a tanuló valamilyen okból nem kapott a tanév végén osztályzatot, a tanévet - a tantestület határozata alapján - osztályozó vizsgával fejezheti be. Osztályozó vizsgát kell tenni: a 11/1994. 20.§ 6/d., pontja értelmében, „ha a tanulónak egy tanítási évben egy adott tantárgyból a hiányzásai meghaladják a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, s emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.” Különbözeti vizsga Iskola vagy osztály változtatás esetén, ha a két iskola vagy osztály tananyagában jelentős, a továbbhaladást akadályozó különbség van, a tanuló különbözeti vizsgára kötelezhető. A különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával kell jelentkezni. A vizsgaengedélyt az igazgató adja. Az igazgató állapítja meg a törvényi előírások alapján a vizsga tananyagát, jelöli ki a vizsga idejét és a vizsgabizottságot. A vizsga eredményét be kell jegyezni a bizonyítványba és az anyakönyvbe. Egyéb értékelési módok A szakkörök, diákkörök, sportcsoportok vezetői és a DSE elnöke a tanév végén szóban értékelik a csoportok, illetve sportkörök munkáját. Az iskolavezetés a tanév során tájékoztatást és értékelést ad: A tanévnyitó ünnepélyen az év feladatairól, a javító-, különbözeti-, az osztályozó- és érettségi vizsgák, valamint a technikusi képesítők vizsgák eredményéről. Diáknapon, diákközgyűlésen a tanulóifjúságnak az őket érintő dolgokról.
Esetenként az iskola és a diákság életére meghatározó erővel bíró eseményekről, jelenségekről és változásokról.
11. Az iskolai dolgozók munkájának ellenőrzése és értékelése 11.1. Az ellenőrzésre és értékelésre jogosult személyek Az iskolai munka belső ellenőrzésére - a munkaköri leírásukban meghatározott módon jogosult személyek: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető tagintézményvezető, székhelyiskolai igazgatóhelyettes és tagintézményvezető-helyettes a gyakorlati-oktatás vezető és helyettesei, a tanfolyamok vezetői, a munkaközösség vezetők, a munkavédelmi felelős, a tűzvédelmi felelős,
11.2. Az ellenőrzés területei Az igazgató - mint egyszemélyi felelős vezető - az intézményben folyó és az intézmény felügyelete alatt folyó iskolán kívüli oktató-nevelő munka minden területét ellenőrzi. Az igazgatóhelyettesek, a tagintézményvezető, tagintézményvezető-helyettes és a gyakorlatioktatás vezető, illetve helyettese a munkaköri leírásukban foglaltak szerint végzik a szakmai gyakorlati oktatás területén az ellenőrző, értékelő tevékenységüket. A munkaközösség vezetők ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó tanárok tananyag beosztását. Segítik és ellenőrzik a munkaközösségbe tartozó nevelők szakmai munkáját. A székhely igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető ellenőrzi a sportcsoport foglalkozásokat, sport rendezvényeket. A gazdasági vezető az ellenőrző munkáját a gazdálkodás vonatkozásában a munkaköri leírása és az érvényes jogszabályok alapján végzi. A gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi a munkaügyi előadó munkáját, valamint a technikai személyzet tevékenységét. Az iskolai munkavédelmi felelős és tűzvédelmi felelős ellenőrző tevékenységét az iskolai munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi munkaterv határozza meg.
11.3. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés bevált módszerei iskolánkban az alábbiak: Tanórák, foglalkozások, rendezvények látogatása előzetes bejelentés alapján. Az igazgató, a székhelyiskola helyettes, a tagintézményvezető, tagintézményvezető-helyettes és a gyakorlati-oktatás vezető előzetes bejelentés nélkül is látogathatnak tanórákat. A meglátogatott tanórákat írásban kell értékelni. A tanulmányi munka dokumentumainak (osztálynapló, csoportnapló, munkanapló, törzskönyv, bizonyítvány, tananyag beosztás, tanulók füzetei, stb.) megtekintése. Beszélgetés, beszámoltatás. Az iskolai munkahelyek megtekintése. Ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési tervnek megfelelően irányítja, szervezi az iskola területén az ellenőrzéseket. Költségvetési ellenőrzés
11.4. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség
12. A jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái 12.1. A tanulók tevékenységének elismerése, jutalmazása 12.1.1. Az elismerés és jutalmazás elvei Az egyes tanulók, tanulási közösségek (osztály, énekkar, diákkör, csapat, szakkör, stb.) tanulmányi és közösségi munkájában, magatartásában, szorgalmában, vagy egyéb irányú munkájukban elért jó eredményeket jutalmazni kell. A tanítási szünetben és a nyári szakmai gyakorlaton szerzett érdemeket a tanítás megkezdése után kell jutalmazni. A jutalmazás fokozatait és formáit a DÖK egyetértésével a tantestület állapítja meg, hagyja jóvá. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében közösen kifejtett erőfeszítését, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni.
12.1.2. A tanulók elismerésének, jutalmazásának alapjai Kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató magatartás, szorgalom, viselkedés és cselekedet, a közösségért, az iskoláért végzett kiemelkedő tevékenység, valamilyen nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítés, tevékeny és példamutató helytállás, tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon, vetélkedőkön, kulturális seregszemléken elért jó eredmény, az intézmény hírnevét öregbítő tevékenység.
12.1.3. Az elismerés és jutalmazás fokozatai Szaktanári dicséret DÖK dicséret szóban, írásban vagy jutalom. Osztályfőnöki, csoportvezetői dicséret szóban vagy írásban. Igazgatói dicséret szóban vagy írásban. Nevelőtestületi dicséret és/vagy jutalom. Ganz és Munkácsy emlékérem odaítélése. (Az odaítélés feltételeit melléklet szabályozza)
12.1.4. Az elismerések és jutalmak odaítélése Jutalmazásra az iskola minden dolgozója, tanulója, bármely iskolán kívüli társadalmi szerv és intézmény tehet javaslatot a tanuló osztályfőnökénél, vagy az igazgatónál. A díjak és/vagy jutalmak odaítéléséről az dönt, akinek a díj vagy jutalom a kompeten-ciájába tartozik. A nevelőtestületi díjak és/vagy jutalmak odaítélésekor a DÖK véleményezési jogot gyakorol. A DÖK is kezdeményezheti elismerés odaítélését, illetve adományozhat DÖK dicséretet és/vagy jutalmat. Tanulót, tanulói közösséget a vállalatok vagy más külső szervek is jutalmazhatják. A jutalmak és a dicséretek odaítéléséről a tanulók szüleit (gondviselőjét) tájékoztatni kell. Az egyéni és csoportos jutalmakat az intézmény költségvetéséből vagy egyéb bevételeiből is lehet fedezni.
12.1.5. Az elismerés és jutalmazás eszközei oklevél, tárgyjutalom (főleg könyv, tanszer), meghirdetett díjak (kupa, könyv, írószer, póló, torta, csokoládé, mozijegy, színházjegy, játék stb.), pénz vagy vásárlási utalvány, Ganz és Munkácsy emlékérem.
12.1.6. Az elismerés jutalmazás színterei DÖK előtt. Osztályok, tanulócsoportok vagy a tanulók valamely közössége előtt. Osztályfőnöki óra. Ünnepélyek. Szülői értekezletek. Igazgató előtt. Tantestület, nevelőtestület előtt.
12.1.7. Az elismerések és jutalmak rendszere Szaktanári dicséret A kiemelkedő, a képességek szerint végzett szaktárgyi munkáért adható. DÖK dicséret Kaphatják azok a tanulók, akik a diákönkormányzat munkáját hosszabb időn át lelkiismeretesen segítették és a diákönkormányzatban eredményesen tevékenykedtek. Osztályfőnöki dicséret: Kaphatják azok a tanulók, akik intézményi szintű versenyeken I-III. helyezést érnek el, megyei szintű versenyeken IV-VI. helyezést érnek el, magatartásuk, szorgalmuk példamutató, tanulmányi eredményük alapján bekerülnek az iskola legjobbjai közé (4.00 és ennél jobb tanulmányi átlagúak). egyéb, eseti elbírálást érdemlő cselekedetet hajtottak végre. Igazgatói dicséret: Kaphatják azok a tanulók, akik megyei szintű versenyeken I-III. helyezést, országos szintű versenyeken helyezést értek el, tanulmányi eredményük alapján félévkor vagy évvégén az évfolyam I-III. helyezettjei, de nem érik el a 4,71-es tanulmányi átlagot, az intézményben kiemelkedő közösségi munkát végeztek, a helyi sajtóban vagy más helyi fórumon dicséret kaptak. egyéb, eseti elbírálást érdemlő cselekedetet hajtottak végre. Nevelőtestületi (tantestületi) dicséret és/vagy jutalom: Kaphatják azok a tanulók, akik jeles és kitűnő bizonyítványt (4,71-5,00-ig) szereznek, országos tanulmányi-, sport- vagy más versenyeken helyezést érnek el, országos sajtóban vagy nyilvánosság előtt dicséret kaptak, egyéb, eseti elbírálást érdemlő cselekedetet hajtottak végre (pl. életmentés)
Ganz és Munkácsy emlékérem: Az intézményben tanulónak adományozható legmagasabb elismerés. Odaítélése külön szabályzat szerint történik.
12.1.8. Az elismerések és jutalmak dokumentálása A tanulók elismeréseit általában az ellenőrző könyv útján, vagy hivatalos levélben, oklevéllel kell a tanulónak és szüleinek tudomására hozni, továbbá az elismeréseket –lehetőség szerintiskolai ünnepélyek és rendezvények során a tanulóifjúság előtt kell átadni. Minden elismerést és jutalmat be kell jegyezni az osztálynaplóba.
12.2. Eljárás a fegyelmezetlen tanulókkal szemben Ha a tanuló a Közoktatási törvényben előírt, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul, vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmező intézkedésben vagy - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesíthető.
12.2.1. A fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések alapelvei A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyosságát. A fegyelmező intézkedés és a büntetés nem lehet megtorló, vagy megalázó jellegű. Testi fenyítést alkalmazni tilos. Az intézkedést nyilvánosságra kell hozni. Intézkedések során a fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések fokozatai a súlyosság alapján átugorhatók.
12.2.2. Fegyelmező intézkedések fokozatai Szaktanári figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés szóban vagy írásban. Igazgatói figyelmeztetés szóban vagy írásban. Igazgatói intés szóban vagy írásban.
12.2.3.Fegyelmi büntetések fokozatai A fegyelmi eljárást az igazgató vagy helyettesei kezdeményezi a nevelőtestület előtt. Ezt megelőzően a kiskorú tanuló szülőjét - lehetőleg személyesen - tájékoztatja az ügyről. A fegyelmi eljárást a Kt. 76 §-a, a 11/1994 sz. MKM rendelet 32. §-a és az 5. sz. melléklet szerint kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást annak a tagiskolának a nevelőtestülete folytatja le, és hozza a fegyelmi büntetésről szóló határozatot, amelyikbe a tanuló jár. Ha a nevelőtestület úgy ítéli meg, hogy (a 11/1994. sz. MKM rendelet 5. melléklet 5. pontja alapján) a határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázása ezt megköveteli, akkor a KT. 57. § (4). Pont alapján tagjai közül tényfeltáró bizottságot hoz létre. Ennek tagjai: az igazgató vagy helyettese, székhely igazgatóhelyettes, tagintézményvezető vagy annak helyettese, az érintett tanuló osztályfőnöke, az ifjúságvédelmi felelős és a DÖK képviselője.
A tényfeltáró bizottság feladata a határozathozatalhoz szükséges tényállás megállapítása, és a tények jegyzőkönyvbe foglalása. A bizottság a tantestület helyett döntést nem hoz, a döntésre javaslatot nem tesz. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által – az igazgató, helyettese, székhely igazgatóhelyettes, tagintézményvezető és annak helyettesének javaslata alapján – megbízott tanár vezeti. A fegyelmi tárgyaláson a tényfeltáró bizottság vezetője ismerteti az üggyel kapcsolatosan feltárt, jegyzőkönyvben rögzített tényeket. Ha ezek a határozathozatalhoz nem elegendőek, a fegyelmi eljárás vezetője bizonyítási eljárást folytat le (tanuló meghallgatása, kiskorú tanuló szülője nyilatkozatának meghallgatása, iratok megtekintése, tanúvallomások, esetleg szakértői vélemény meghallgatása). Ezek után a nevelőtestület a jelenlévők szavazattöbbségével (jelenlévők több mint 50%-a) döntést hoz, de előtte biztosítja a vétkes tanuló, a szülő, a nevelőtestület tagjai, valamint a DÖK képviselő véleményének kinyilvánítását. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A határozat ellen eljárást megindító kérelemmel (fellebbezéssel) lehet élni. A jogerőre emelkedett büntetést be kell vezetni a törzslapba és az osztálynaplóba. Az intézményben alkalmazható fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. Az utolsó két fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható.
12.2.4. A fegyelmező intézkedések meghatározása Szaktanári figyelmeztetés Az a tanuló kapja, aki nem a képességeinek megfelelően végzi szaktárgyi munkáját, zavarja a tanórákon folyó pedagógiai munkát. DÖK figyelmezetés Kapják azok a tanulók, akik szófogadatlansággal, sértegetéssel a diákvezetők lejáratására törekednek. Osztályfőnöki figyelmeztetés Kapják azok a tanulók, akik: az osztályfőnök illetve a tanárok hivatalos kéréseit nem teljesítik, késnek az órákról, foglalkozásokról, engedély nélkül, szabálytalanul távoznak el az iskolából, kultúrálatlanul, szemtelenül viselkednek, trágár beszédet folytatnak. Osztályfőnöki intés Kapják azok a tanulók, akik: sorozatban vétenek a házirend ellen, igazolatlanul hiányoznak a kötelező vagy a szabadon választott foglalkozásokról az osztályfőnököt, csoportvezetőt és a tanárokat félrevezetik, rossz jegyeiket eltitkolják, nem teljesítik megbízatásaikat,
az osztályfőnöki és csoportvezetői figyelmeztetés után újabb, a figyelmeztetéssel szankcionált fegyelmezetlenséget követnek el. Igazgatói figyelmeztetés Kapják azok a tanulók, akik: osztályfőnöki figyelmeztetés és intés után újabb, kisebb fegyelmezetlenséget követnek el, igazolatlanul hiányoznak a kötelező és szabadon választott foglalkozásokról, kisebb mértékű szándékos rongálást követnek el, a megszegik a dohányzás törvényi előírásait, Igazgatói intés Kapják azok a tanulók, akik: igazolatlanul hiányoznak, nagyobb, szándékos rongálást követnek el, verekednek és a közösséget (osztályt, csoportot) sértő, durva magatartást tanúsítanak ismételten a megszegik a dohányzás törvényi előírásait, tanulói szolgálatokról engedély nélkül eltávoznak, hiányoznak, (ügyelet, hetesek) osztályfőnöki és igazgatói figyelmeztetés utáni ismételt fegyelmezetlen magatartást tanúsítanak.
12.2.5. A fegyelmi büntetések meghatározása Megrovás Kapják azok a tanulók, akik: az igazgatói figyelmeztetés vagy intés után újabb súlyos fegyelmezetlenséget követnek el, többször igazolatlanul hiányoznak a kötelező és szabadon választott foglalkozásokról, az osztályfőnök és a tanárok jogszerű utasításait nem hajtják végre, agresszív, erőszakos magatartást tanúsítanak. Szigorú megrovás Kapják azok a tanulók, akik: a megrovás után újabb súlyos fegyelmezetlenséget követnek el, sorozatosan igazolatlanul hiányoznak a kötelező és szabadon választott foglalkozásokról, italoznak, vagy ittas állapotban jönnek iskolába, szándékosan, nagy értékű kárt okoznak, erőszakos cselekedeteket hajtanak végre. Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (pl. ösztöndíj csökkentése.) Ez a büntetés a szociális kedvezményeket és juttatásokat nem érintheti. Halmazati büntetésként is kaphatják azok a tanulók, akik megrovás, szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesültek. Áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba, iskolába Halmazati büntetésként is kaphatják azok a tanulók, akik megrovás, szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesültek, és ez nem hozta meg a kívánt eredményt. Eltiltás a tanév folytatásától Azok a tanulók kapják, akik rendkívül súlyos erkölcsi, jogi és politikai következményekkel járó fegyelmi vétséget követnek el. (lopás, rablás, erőszakos cselekedet, rasszista tevékenység, stb.) ismételten nagy értékű kárt okoznak.
Kizárás az iskolából Azok a tanulók kapják, akik szigorú megrovás után bármilyen jellegű újabb súlyos vétséget követtek el, akik olyan súlyos, rendkívüli fegyelmi vétséget követtek el (lopás, rablás, zsarolás, kábítószer terjesztés, strici szerep, kerítés, rasszista cselekedet, súlyos kimenetelű verekedés), amelynek következtében jelenlétük az adott közösségben káros vagy veszélyes, ismételten nagy értékű kárt okoznak, vagy sorozatosan 30 óránál többet hiányoznak igazolatlanul az iskolai foglalkozásokról.
12.2.6. A fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések kihirdetése A kihirdetés a vétség súlya és a pedagógiai szempontok figyelembevételével lehetséges. A fegyelmező intézkedés kihirdetése történhet: a tanulóval négyszemközt, osztály közösség előtt, az igazgató előtt. A fegyelmi büntetés kihirdetése történhet a tantestület döntése után: a nevelőtestület előtt szóban és írásban, a tanulóifjúság előtt szóban és írásban (körözvényben).
12.2.7. A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések dokumentálása A tanulók büntetéseit általában az ellenőrző könyv útján, fegyelmi büntetés esetén fegyelmi határozatban kell a tanulónak és szüleinek tudomására hozni (kivéve a 11/1994. sz. MKM r. által biztosított esetekben). Minden fegyelmező intézkedést és fegyelmi büntetést be kell jegyezni az osztálynaplóba.
12.3. Az intézmény dolgozóinak jutalmazása és fegyelmezése 12.3.1. Jutalmazás feltételei pedagógus dolgozók esetében Jutalomban részesíthető az a pedagógus, aki 3 hónapnál régebben dolgozik intézményünkben. Kimagasló pedagógusi tevékenységet folytat, személyiségével, megnyilvánulásaival, magatartásával jelentősen hozzájárul a jó közösségi szellem és az iskoláról alkotott pozitív kép kialakításához (sport és tanulmányi versenyekre történő eredményes felkészítés, a tanulók "kiszolgálása", a DÖK munkájának segítése, rendezvényeken való tevékeny részvétel, célfeladatok teljesítése, eredményes pályázati tevékenység, stb.). A Munka Törvénykönyve, Kjt, és ennek végrehajtási utasítása, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat által előírtak betartása, melyek a munkavégzéssel és a pedagógus munkával összefüggnek. Jubileumi jutalmat kell adni annak a pedagógusnak, aki a Kjt 78.§-ban foglaltaknak megfelel. Jubileumi jutalom jár annak, aki 25, 30, 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
12.3.2. Jutalmazás feltételei a nem pedagógus dolgozók esetében Jutalomban részesíthető az a dogozó, aki 3 hónapnál régebben dolgozik intézményünkben, és aki a munkaköri sajátosságoknak és leírásnak megfelelő kiváló munkát végez, továbbá munkájával folyamatosan hozzájárul az intézmény zavartalan működésének fenntartásához, a jó munkahelyi légkör kialakulásához.
Nem adható jutalom az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottnak abban az esetben, ha a jutalmazást megelőzően 6 hónapig betegállományban volt, vagy közalkalmazotti jogviszonya szünetel, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
12.3.3. Céljutalmak A működési feltételek biztosítása, vagy egyéb kiemelkedően fontos szempontok figyelembevételével egyes alkalmazottak céljutalomban részesíthetők. Ebben az esetben előre meg kell határozni a célfeladatot, a munkavégzés határidejét, és a jutalom összegét, s – amennyiben ez előre látható- rögzíteni célszerű az éves munkatervben.
12.3.4. Eljárások a szabályokat és az erkölcsi normákat megszegő tanárokkal és dolgozókkal szemben Ha a tanár vagy más dolgozó a Kt-ben és/vagy a Kjt-ben előírt, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben és az iskola Pedagógiai programjában foglalt kötelezettségeit szándékosan, vagy gondatlanul, vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A szabályokat és az erkölcsi normákat megszegők vétkességének az elbírálásánál a Pt., a Kjt. és a Mt. erre vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni. A vétő dolgozót az igazgató - mint a munkáltatói jogok gyakorlója - felelőségre vonja. A fegyelmező intézkedés során az igazgató meghallgatja a dolgozót és annak közvetlen munkahelyi vezetőjét, esetleg fegyelmi eljárást rendelhet el. A dolgozókkal szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, megrovás, elbocsátás. Az írásbeli figyelmeztetéstől kezdődően a fegyelmezésről készült iratokat csatolni kell a dolgozó személyi anyagához. Megrovás és elbocsátás csak fegyelmi eljárás után alkalmazható, ezek ellen fellebbezésnek van helye. Fellebbezni az iskola fenntartójához lehet. Ha a dolgozó ennek döntését is sérelmesnek találja, akkor a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.
13. Kártérítési felelősség 13.1. A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a kár értékének megállapítása után a Kt. 77.§ alapján kártérítésre köteles. Jogellenes a károkozás akkor, ha kioktatás és kellő gyakorlás után, az eszközök, berendezések, épületek nem szakszerű, nem rendeltetésszerű használata miatt a tanuló kárt okoz. A károkozás minősítése lehet: szándékos károkozás és gondatlanságból elkövetett károkozás. Nem jogellenes a károkozás akkor, ha azt elháríthatatlan ok idézte elő, vagy mások elháríthatatlan magatartása okozta.
13.2. A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Ha a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott
előzőleg a figyelmet felhívta, az utasított kártérítésre nem kötelezhető. Ekkor a kártérítési felelősség a munkahelyi vezetőt terheli. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelősségek következő három feltételének együttes fennállását: - a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelesség megszegése, - vétkesség, - ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezett. A bizonyítási eljárás a munkáltató feladata. Vétkesség nélkül a teljes kárt köteles a közalkalmazott megtéríteni visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett olyan tárgyak hiánya esetén, amelyeket kizárólagosan kezel, használ, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a tárgyakat a közalkalmazott jegyzék alapján vette át. Ha a kárt többen okozták, a Mt. 171.§. a mértékadó. Mentesül a fenti kártérítés alól a munkavállaló, ha a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. Ha a munkavállaló által okozott kár a 10.000 Ft-ot nem haladja meg, közvetlen kártérítésre kötelezhető. A kártérítés megfizetésére 3 havi részletfizetési engedményt biztosít a munkáltató. Egyéb esetekben egyeztető eljárást kell lefolytatni, és megegyezés hiányában a munkáltató a bírósághoz fordulhat.
13.3. A munkáltató kártérítési felelőssége a dolgozóval szemben A munkáltató kártérítési felelőssége akkor keletkezik, ha - a közalkalmazottat kár érte, - a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen fent kell állnia. A munkáltató csak azon - a közalkalmazott tulajdonában lévő - dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlenül szükségesek a munkavégzéshez. (Mt. 176.§.) Mentesül a kártérítés alól a munkáltató, ha - a kárt kizárólag a károsult magatartása okozta, - a munkáltató részéről a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta. (Mt. 185.§.).
14. A létesítmények és helyiségek használatának rendje 14.1. A létesítmények és helyiségek használatának a tanulókra vonatkozó szabályai Minden tanulónak joga van az iskola valamennyi, oktatási - nevelési célra szolgáló helyiségének, illetve berendezésének rendeltetésszerű használatára. Az iskola egyes helyiségeiben (amelyeket használaton kívül zárva kell tartani) csak tanári felügyelettel, illetve engedéllyel tartózkodhatnak. Az ilyen termek használatáról külön szabályzat is készülhet. A tanulók az általuk használt helyiségek rendjéért, tisztaságáért a berendezések épségéért, rendeltetésszerű használatáért anyagilag is felelősek (Közoktatási tv. 77 §(2) bekezdés). Az egyes helyiségek berendezési tárgyait csak tanári utasításra vihetik át egy másik helyiségbe. Tanuló az iskolából csak írásos igazgatói engedéllyel vihet ki berendezési tárgyakat.
A helyiségeket és berendezéseket a takarékosság, a munkavédelmi szabályok és a tűz elleni védelem szabályainak szigorú betartásával szabad használni.
14.2. A létesítmények és helyiségek használatának az intézmény dolgozóira vonatkozó szabályai A 13.1. pont szabályai a negyedik bekezdés kivételével az iskola dolgozóira is vonatkoznak. Az iskola helyiségeit ill. berendezéseit magáncélra nem, vagy csak esetenkénti engedéllyel, térítési díj (pl. energia költség) ellenében szabad használni. Nyitvatartási időn kívül az iskolában tartózkodni csak igazgatói engedéllyel lehet. Az egyes létesítmények, helyiségek felszerelését az iskolából kivinni csak igazgató, vagy az általa megbízott személy írásos engedélyével szabad, lehetőleg a tanítási szünetek alatt, illetve akkor, ha a szakterület közvetlen vezetője hozzájárul a munkaidőben történő elvitelhez. E felszerelési eszközök csak olyan villamos kisgépek ill. kézi szerszámok lehetnek, melyek hordozhatók, és amelyek használatához munkavédelmi vizsga nem szükséges. Az iskolából használatra elvitt eszközöket kipróbálva kell elvinni, azok meglététért, állapotáért a használó anyagi felelőséggel tartozik. Az iskola anyagait magáncélra felhasználni nem szabad. Az iskola a dolgozók számára ingyenes telefonálási lehetőséget nem biztosít. A hivatalos ügyek lebonyolítása a telefonközponton keresztül a személyre szóló PIN-kód használatával lehetséges. A telefonhasználatra vonatkozó szabályokat a gazdasági hivatalban található belső szabályzat tartalmazza.
14.2.1 Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek belépésének és benntartózkodásának rendje Az iskolába idegen személy csak hivatalos ügyintézés céljából léphet be, és ott csak iskolai dolgozó kíséretében tartózkodhat. Az intézménybe érkezőket a portás fogadja, és az ügyeletes tanuló kíséri az ügyintézés helyszínére. Hivatalos személy – munkavédelmi felelős, önkormányzati dolgozó, rendőrség, szaktanácsadó stb. – érkezése esetén a portás értesíti az igazgatót vagy helyettesét, aki fogadja a látogatót. Szülők – rendkívüli esetet kivéve – csoportosan szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken látogathatják az iskolát. Ezen esetekben külön kell gondoskodni a fogadásukról és benntartózkodásukról.
14.3. Intézményi létesítmények külső személyek általi használata Idegenek az iskola létesítményeit csak előzetes igazgatói engedéllyel, térítési díj ellenében használhatják. Egyes esetekben a térítési díj fizetésétől (pl.: helyiségek használata választáskor) el lehet tekinteni, vagy kedvezmény adható. A befolyt összeg felhasználását belső szabályzat határozza meg.
14.4. Reklámtevékenység engedélyezése Az iskolában reklámtevékenység csak az igazgató, vagy az ezzel megbízott helyettese engedélyével folytatható. A reklámozás formái írásbeli illetve szóbeli formák lehetnek. Szóbeli reklámozás csak kivételesen fontos, az ifjúságot különösen érintő esetben lehetséges, oly módon, hogy az a tanítást ne zavarja meg. Az írásbeli reklámot az engedélyező aláírásával és az iskola bélyegzőjével látja el. A reklámanyag csak ezután helyezhető ki az iskolában. Fel kell hívni a személyzet figyelmét arra, hogy az engedélyezés nélkül kihelyezett reklámokat távolítsák el, illetve szólítsák fel a reklám kihelyezőjét az engedélyeztetésre.
14.5. Az intézmény karbantartása Az intézmény épületeinek, sportudvarainak és az azokban elhelyezett eszközöknek a karbantartásáról a gazdasági vezető gondoskodik. Biztosítania kell azok oktató-nevelő munkában történő biztonságos használhatóságát, működését. A helyiségek, eszközök, berendezések munkát akadályozó hibáit és balesetveszélyt okozó rendellenességeit a terem felelőse, illetve az azokkal dolgozó tanár, vagy más dolgozó, a balesetveszélyt köteles a gazdasági vezetőnek bejelenteni.
15. Az intézményi hagyományok ápolása Az intézményi hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötődés, ezen keresztül a nevelés eszköze. Ezért fontos tehát mind a már élő hagyományok ápolása, továbbvitele, mind pedig új hagyományok teremtése.
15.1. A tanulók életével összefüggő hagyományok Ünnepi alkalomkor a tanulók viselete alkalomhoz illő öltözet. Ez a fiúknál öltönyt, fehér inget és nyakkendőt – Ganz Székhelyiskola tanulóinak a Ganz logóval ellátott nyakkendő -, a leányoknál sötét aljat és fehér blúzt jelent. Az elsősök beilleszkedésének elősegítése érdekében az iskolában beszoktató programok, illetve gólyabál szervezhető részükre. Karácsonyi ünnepély decemberben a téli szünet előtti utolsó tanítási napon. A tanév 2. félévének elején (február) szalagavató ünnepséget tartunk, a tantestület és az ifjúság képviselőinek megállapodása alapján szalagavató bál tartható. Az érettségiző tanulók az utolsó tanítási hét péntekén, vagy szombatján ballagással búcsúznak az iskolától, tanáraiktól és az alsóbb évesektől. A tanulói létszám biztosítása érdekében minden évben látványos beiskolázási napokat tartunk. Szakmai napok szervezésével segítjük a pályán maradást és a pályaválasztást. Minden év tavaszán a Diáknap keretében megrendezzük a Madarak és Fák Napját. Azon tanulóink számára, akik megfelelnek a Ganz vagy Munkácsy Emlékérem adományozása feltételeinek, a ballagási ünnepélyen adjuk át az érmet. Végzett tanulóink körében propagandát fejtünk ki a Ganzos Öregdiákok Baráti Körébe történő jelentkezés érdekében.
15.2. Az intézmény dolgozóinak életével összefüggő hagyományok A tantestület az év utolsó tanítási napján (decemberben) ünnepi ebéddel búcsúztatja el az óévet. Nyugdíjas dolgozóink számára decemberben a téli szünetet megelőző héten karácsonyi műsorral összekötött összejövetelt szervezünk. A dolgozók gyermekeinek Mikulás napi ünnepséget szervezünk. (10 éves korig). Minden év farsangján "Alapítványi bált" szervezünk.
A tantestület a tanévzáró értekezlet után szakmai kirándulással egybekötött tanévbúcsúztatót tart. Nyugdíjasainkat ünnepélyes keretek között búcsúztatjuk. Tőlük a dolgozók hozzájárulásából vásárolt ajándékkal búcsúzunk. Azon tanáraink számára, akik megfelelnek a Ganz vagy Munkácsy Emlékérem adományozása feltéte-leinek, ünnepélyesen átadjuk az érmet. 15.3. Az intézmény életével összefüggő hagyományok Hivatalos ünnepeink: tanévnyitó ünnepély, október 23-i ünnepély, karácsonyi ünnepély, szalagavató, március 15-i ünnepély, ballagás. Évenként a névadóinkról - Ganz Ábrahámról és Munkácsy Mihályról - osztályfőnöki óra keretében emlékezünk meg, valamint sportversenyeket rendezünk (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda és atlétika sportágakban). Himnuszmondó versenyt és közös felolvasást szervezünk a Magyar Kultúra Napján. Érettségi találkozók szervezésével ápoljuk a kapcsolatot az öreg diákjainkkal. A jubileumi években ünnepélyes keretek között emlékezünk meg iskolánk fennállásáról. Erre az alkalomra jubileumi évkönyvet jelentetünk meg és diáktalálkozót szervezünk. Minden év júniusának első szombatján megszervezzük a Ganzos Öregdiákok Baráti Körének találkozóját. Személyes és munkakapcsolatot tartunk a város és a városon kívüli intézményekkel. Kapcsolatot ápolunk (az évenkénti találkozások megszervezésével) a lendvai Kéttan-nyelvű Középiskolával, a HTBL Pinkafeld középiskolával, a szombathelyi Gépipari Szakközépiskolával és a kaposvári Eötvös Lóránd Szakközépiskolával, marosvásárhelyi „Gh. Sincai” középiskolával. Diákcsere kapcsolatot tartunk fenn a müncheni Stadtische Berufsschule für elektrische Anlagen- und Gebaudentechnik. Hagyományteremtő kapcsolatok kialakítására törekszünk az iskolánkat támogató vállalkozókkal, kamarákkal, vállalatokkal. Iskolazászló A Ganz Ábrahám Székhelyiskola és a Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola azonosságtudatának fontos szimbóluma az iskolazászló.
16. Egyebek 16.1. Egészséges életmódra nevelés 16.1.1. Normál testnevelés Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érekében biztosítja a mindennapos test-edzést. A tanulók hetente két testnevelésórán vesznek részt, a többi napokon a tömegsport órákon és sportcsoport edzéseken (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, atlétika, illetve a tanulói érdeklődésnek megfelelően) vehetnek részt. Azok a tanulók, akiknek egészségi állapota ezt indokolja, gyógy-testnevelési órákon vesznek részt. Ezeket a foglalkozásokat az iskolaorvos kötelezően írja elő számukra.
16.1.2. Könnyített testnevelés A könnyített testnevelésre kötelezett tanulók a normál testnevelési órákon vesznek részt, és külön feladatokat hajtanak végre.
16.1.3. Gyógy-testnevelés A gyógy-testnevelési ellátásra szoruló tanulók számára külön órát szervezünk a 0. vagy 7. órában. Tanulóinknak ezeken a foglalkozásokon kell kötelezően részt venniük. A testnevelési osztályzatukat e foglalkozásokon kapják. A gyógy-testnevelési órákról történő hiányzás iskolai hiányzásnak minősül, lehet igazolt és igazolatlan. A hiányzásokkal kapcsolatos eljárások és szankciók megegyeznek az iskolai mulasztások szabályaival. Tehát, ha egy tanuló a gyógy-testnevelési órák 30%-áról hiányzik, akkor nem osztályozható, és emiatt a tanév megismétlésére kötelezhető.
16.1.4. Tömegsport A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítására a testnevelés órákon túlmenően minden nap tömegsport órákat tartunk tanulóinknak.
16.2. Egészségügyi prevenció 16.2.1. Egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Ezt a munkát főleg az osztályfőnökök végzik osztályfőnöki órán, de lehetséges az iskolaorvos, iskola pszichológus és egyéb szakemberek felkérése is felvilágosító előadások megtartására. A felvilágosítás legfontosabb témakörei: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogfogyasztás, nemi élet, testi higiénia, táplálkozás, közlekedés.
16.2.2. Iskolaorvosi ellátás Intézményünkben a tanulók preventív és konkrét iskolaorvosi ellátásban részesülnek, melyhez az intézmény orvosi rendelőt biztosít. Az orvosi ellátás mellett a védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi szaktanácsadásra, osztályonként, évfolyamonként különböző témakörökben felvilágosító órákat tart. Évente visszatérő feladat az iskola leendő 9.évfolyamos tanulóinak általános és szakmai orientációs egészségügyi szűrése. Továbbá a szakképzésbe belépő 11.és 13.évfolyamosok számára egészségügyi szakmai alkalmassági vizsgálatra kerül sor. Az ellátás rendjét és a szolgáltatásokat a fenntartó által megbízott iskolaorvos határozza meg. (Hetente három nap, délelőtt 8-12 óráig az iskolaorvos fogadja a tanulókat.)
16.2.3. Üzemorvosi ellátás A dolgozók törvény által előírt üzemorvosi ellátására az intézmény szerződésben áll egy üzemorvossal, aki az iskolai, illetve városi rendelőjében fogadja a dolgozóinkat. Az ellátás rendjét és a nyújtott szolgáltatásokat a jogszabály alapján az orvos határozza meg.
16.2.4. Iskolapszichológus Iskolánkban megbízásos jogviszonyban iskola pszichológus dolgozik, aki heti 3 órában osztálykeretben felvilágosító foglalkozásokat tart. Igény szerint egyéni fogadásokkal segíti a rászoruló tanulókat.
16.3. Intézményi óvó-védő előírások 16.3.1. Intézményi Munkavédelmi Szabályzat Intézményünk szakképző intézmény, ahol a tanulmányi kötelezettségeik teljesítése so-rán tanulóink számos baleseti veszélyforrással kerülnek kapcsolatba. Az ezekkel kapcsolatos teendőket és szabályokat az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat előírásait a szakmai gyakorlatok, a laboratóriumi gyakorlatok és egyéb tevékenységek során a tanulókkal – szakmai tananyagként – megismertetjük és elsajátíttatjuk.
16.3.2. Viselkedés tűz esetén tagiskolánként Az intézményben a tűz elleni védekezést az Intézményi Tűzvédelmi Utasítás szerint kell végezni, melynek főbb kitételeit a tanulókkal osztályfőnöki órán meg kell ismertetni. Tűz esetén „három rövid – három hosszú” csengetéssel kell riasztani az iskolában tartózkodókat. A csengetést szükség szerint sokszor meg kell ismételni. Az ügyeletes vezető azonnal elrendeli a fenyegetett épület(ek) mielőbbi kiürítését, értesíti a Tűzoltóságot, és gondoskodik a kiürítés végrehajtásának ellenőrzéséről. A kiürítés során az ügyeletes vezető vagy megbízottai utasításait mindenki köteles végrehajtani. Az iskola ezzel megbízott felnőtt dolgozói gondoskodnak az energiahálózatok (villany, gáz) kikapcsolásáról, majd a helyi eszközökkel megkezdik a tűz oltását és a vagyonmentést. Kiürítéskor az éppen órát tartó tanárok vezessék ki az épületből a tanulókat a gyülekezőhelyre. Lehetőleg gondoskodjanak arról, hogy a tanulók a szükséges felsőruházatukat vigyék magukkal. Tanórai szünet esetén a következő órát tartó tanárok intézkednek. Gyülekezőhely: a fenyegetett épület udvara, az épülettől távolabb eső részen. Rossz idő (eső) esetén, utasításra más épület is igénybe vehető gyülekezőhely céljára. A tanulók a kiürítés során nem hagyhatják el utasítás nélkül az intézmény területét. Ha ez mégis megtörténik, a hiányzás igazolatlan órának minősül. Az ügyeletes intézményvezető a körülmények mérlegelése után rendelkezik arról, hogy a tanítás folytatódhat-e, vagy befejeződik.
16.3.3. Viselkedés bombariadó esetén Aki az intézményre vonatkozó bombariadóról bármilyen forrásból tudomást szerez, köteles azt azonnal jelenteni az intézmény vezetés valamely tagjának, aki a hírt közli az ügyeletes intézményvezetővel. Az ügyeletes vezető azonnal elrendeli a fenyegetett épület(ek) mielőbbi kiürítését, értesíti a Városi Rendőrkapitányságot és gondoskodik a kiürítés végrehajtásának ellenőrzéséről. Az épületben tartózkodók riasztása a tűzriadónál szokásos jelzéssel történik. A kiürítésnek is az ott leírtak szerint kell lefolynia. Az igazgató elrendelheti a bombariadó miatt kiesett tanítási órák vagy munkanap munkaszüneti napon történő pótlását. A tanévzáró vizsgák idejére gondoskodni kell arról, hogy bombariadó estén a megkezdett írásbeli vagy szóbeli vizsgák mielőbb más helyen folytatódhassanak.
16.3.4. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén A balesetek megelőzése érdekében tanévkezdéskor a tanulókkal mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatáson meg kell ismertetni a védő. óvó előírásokat. Az oktatást az
osztályfőnök, illetve a szakoktató tartja az első osztályfőnöki órán, illetve gyakorlati foglalkozáson. Az iskolai tanórától eltérő foglalkozás esetén a foglalkozás jellegének megfelelő oktatást kell tartani, melyet dokumentálni kell. (pl. tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás, veszélyes kísérlet bemutatása kémia, fizika, elektrotechnika, egyéb órán.) ' Az oktatás tényét a tanulók az aláírásukkal igazolják oktatáshoz kiadott tananyag jegyzőkönyvi részén, a gyakorlati oktatáson az oktatási naplóban. A jegyzőkönyvet az oktató tanár, az oktatási naplót a szakoktató is aláírja. A gyakorlati oktatáson történő munkavédelmi előírásokról, oktatásról részletesen a munkavédelmi szabályzat szabályozza. A tanulói baleseteket a foglalkozást vezető pedagógusok jelentik az intézet munkavédelmi megbízottjának. A sérült tanulót az intézet egészségügyi előadója látja el és dönt a további gyógykezelésről. Súlyos baleset esetén az egészségügyi előadó értesítése mellett értesíteni kell a mentőket, majd a munkavédelmi megbízottat és az intézmény igazgatóját. Kórházi kezelés esetén az igazgató vagy helyettese értesíti a szülőt. A tanulói baleset kivizsgálását a munkavédelmi megbízott végzi a rendelet előírása szerint az 5/1993.(XIL26.) MüM. rendelet által előírt nyomtatványon. A kivizsgálási jegyzőkönyvet a munkavédelmi megbízott küldi meg a mindenkor érvényes rendelet előírása szerint.
16.3.5. Óvó, védő előírások az elméleti oktatáson Az elméleti oktatáson a sérülések elkerülése végett megfelelő öltözetben és cipőben kell megjelenni. Az osztálytermekben és a folyosón a baleset elkerülése érdekében TILOS futkosni, mások közlekedését akadályozni. Az oktatásra éles, hegyes tárgyat, egymás testi épségét veszélyeztető eszközöket (boxer, gázspray, petárda) nem szabad hozni. Tanórán csak a tanár által meghatározott feladatokat szabad végezni. Audiovizuális eszközöket (vetítő, tv, írásvetítő) csak a tanár kezelhet, ezek ép villamos csatlakozási lehetőségéről meg kell győződni. Számítógépteremben, nyelvi laborban, kémia-biológia szaktanteremben, rajzteremben tanuló csak tanári felügyelettel tartózkodhat. Sérült világítóeszközt, elektromos csatlakozót, törött, repedt ablakot, megrongált berendezési tárgyat a gondnoknak kell jelenteni a sérülések elkerülése érdekében. A büfében vásárolt élelmiszert és üdítőt lehetőleg a büfé előterében kell elfogyasztani, az Osztálytermekbe, nem szabad bevinni a csúszásveszély elkerülése érdekében. Valamint az otthonról hozott ételt italt lehetőleg az előtérben fogyasszák el a tanulók. Nyitott ablak párkányán ülni "TILOS! Testnevelési órán csak az előírt felszerelésben lehet a gyakorlatokat végrehajtani. Csak a felügy-elő tanár által engedélyezett gyakorlatokat szabad végezni, felügyelet nélkül labdajátékokat megkezdeni nem szabad. A legkisebb sérülést is jelenteni kell az órát vezető tanárnak. Kollégiumba való átjárás csak a kijelölt írtvonalon történhet. A gyalogátkelőhelyen körültekintően, fegyelmezetten, lehetőleg zárt rendben kell átvonulni. A közúti közlekedés szabályait figyelembe kell venni. Az intézetben csak a kijelölt „Dohányzóhelyeken" lehet dohányozni a házirendben engedélyezett tanulócsoportoknak. Rosszullét, sérülés esetén a felügyelő, ügyeletes tanárt kell értesíteni. A sérültet ellátásig nyugalomba kell helyezni, a csoportosulást kerülni kell.
Az intézeti tanműhelybe való átjáráskor a sérülés elkerülése érdekében a kiépített utat kell használni. Engedély nélkül oktatási időben tanuló az intézetet nem hagyhatja el, szünetekben csak az iskola és a kollégium udvarán szabad tartózkodni. Az oktatási jegyzőkönyvet a melléklet tartalmazza.
16.3.6. Óvó, védő előírások gyakorlati oktatáson Gyakorlati oktatáson az 1993. évi XCIII. törvény 52.§ (1.2), 55.§. (1, 2) pontja alapján tanévkezdéskor. munkába álláskor a tanulókat általános munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet oktatási naplóban kell dokumentálni. Minden hónap első gyakorlati foglalkozási napján ismétlődő oktatást kell tartani, melynek a törvényi szabályozás mellett kapcsolódnia kell a tanmenethez, azaz tartalmaznia kell a gyakorolt műveletek munkavédelmi szabályait. Az oktatott anyag elsajátításánál visszakérdezéssel kell meggyőződni, melyet érdemjeggyel kell minősíteni.
16.4. Díjak fizetésének rendje 16.4.1. Tandíjfizetés A szakközépiskolában egy szakmai képesítés megszerzése ingyenes, ennek költségeit az állam vállalja. A második vagy további szakképesítések megszerzéséért a mindenkori törvényi szabályozástól függően tandíjat kell fizetni. Tandíjat kell még fizetnie annak, aki a szakközépiskolában a 11-12. évfolyamon vagy a szakiskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon tanulmányi kötelezettségének nem teljesítése miatt az évfolyamot másodszor ismétli meg. A tandíj mértéke a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni lehet.
16.4.2. Vizsgadíj fizetése Vizsgadíjat kell fizetni a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi-, érettségi- és szakmai vizsgáért – beleértve a javító és pótló vizsgát is – továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga estén a második vagy további javítóvizsgáért.
16.4.3. Befizetett díjak visszatérítése Térítési- vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy előzetes bejelentés (minimum 1 nap) után nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetében csak különleges esetben térítünk vissza (pl.: betegség, szociális helyzet).
16.4.4. Sportköri tagdíj fizetése A iskola tanulóifjúsága sportköri díjat fizet, mely része a beiratkozási díjnak.
16.4.5. Egyéb díjak, befizetések A Szülői Munkaközösség javaslatára, illetve hozzájárulásával szedhetők.
16.5. Szociális támogatások A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét kell figyelembe venni alapelvként. A rászorultság mértékét meghatározzák: a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, a tartósan beteg családtag jelenléte, munkanélküli eltartott, stb. A diák-szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a DÖK, valamint az osztályfőnökök tesznek javaslatot.
16.5.1. Tankönyvtámogatás A tankönyvtámogatás odaítélése a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet , a tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 23.§ (5) bekezdése,valamint a 2004. évi LXXXVII. törvény alapján történik. Részletes szabályozás a 32.sz. mellékletben.
16.5.2. Alapítványi támogatás Intézményünkben a Ganz Ábrahám Diákalapítvány és a Munkácsy Szakközépiskoláért Alapítvány működik. Az alapítványok szociális célra felhasználható pénzéről pályáztatás után az alapítvány kuratóriumai döntenek.
17. Gazdasági Hivatal Az iskola gazdasági hivatalának feladata az iskolához tartozó gazdasági ügyek intézése a gazdaságosság hatékonyságának növelése.
17.1. A gazdasági hivatalt felépítése, és feladatai a pénzügyigazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározása Gazdasági vezető (a gazdasági szervezeti egység vezetője) Gazdasági főelőadó - feladatköre, munkaköre: munka és bérügyi előadó (1 fő) Gazdasági főelőadó – feladatköre, munkaköre: főkönyvi könyvelő (1 fő) Gazdasági előadó – feladatköre, munkaköre: folyószámla könyvelő (1 fő) Gazdasági előadó – feladatköre, munkaköre:, analitikus könyvelő (1 fő) Gazdasági előadó – feladatköre, munkaköre: pénztáros, (1 fő) Raktáros (1 fő) Karbantartó (6 fő) Anyagbeszerző-gépkocsivezető–karbantartó (1 fő) Portás-fűtő (4 fő) Takarító (13 fő) Rendszergazda-gépkocsivezető (1fő) Iskolatitkár (1 fő ) Adminisztrátorok (4 fő )
17.1.1. A gazdasági vezető: A gazdasági vezető a gazdasági szervezeti egység (hivatal) felelős vezetője. Feladatait az igazgató közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, és a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, munkaköri leírás alapján végzi A gazdasági vezető felelős az alábbi feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért: az intézmény pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért, közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatainak hatékony ellátásában iránymutatást ad, és ellenőrzi azok betartását, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzése (vagy az általa írásban kijelölt személy) nélkül az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető. A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén az igazgató haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetőleg a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó további személyek feladatköre, munkaköre A tevékenységeket ellátó dolgozók feladataikat munkaköri leírás alapján végzik az alábbiak szerint:
17.1.2. Gazdasági főelőadó-főkönyvi könyvelő Részt vesz a gazdasági munkaterület feladatkörét érintő szabályzatok elkészítésében, naprakészségének biztosításában. Közreműködik az iskolai szabályzatok elkészítésében, Részt vesz az iskola éves költségvetésének elkészítésében az előírásoknak megfelelően. Figyelembe veszi: a felügyeleti szervtől kapott keretszámokat, az igazgató által megállapított szempontokat, a felhasználó részlegek igényeit. Részt vesz az iskola éves és féléves költségvetési beszámolójának, valamint a negyedéves jelentések elkészítésében, analitikákkal történő egyeztetésében. Az előírt határidőig gondoskodik a jelentések és az egyéb számviteli adatokra épülő adatszolgáltatások elkészítéséről. Elkészíti a pénzügyi leltárt és a pénzmaradvány kimutatást. Részt vesz a szöveges beszámoló készítésében. Figyelemmel kíséri az intézet pénzgazdálkodását. a költségvetés pénzügyi teljesítését és adatot szolgáltat, különös figyelmet fordít a kiemelt előirányzatokra, valamint a kötött normatívákra és pályázati összegekre, vezeti a nyilvántartást. Az iskolai pályázatok pénzügyi-gazdasági részének kidolgozásában részt vesz. A pályázatok elszámolásának feladatait végzi. Részt vesz az intézet számviteli és bizonylati rendjének megszervezésében. Biztosítja a gazdasági eseményeknek a számvitelben történő előírásszerű rögzítését. Gondoskodik arról, hogy a kettős könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartásokat és a
szükséges analitikus nyilvántartásokat a számvitelről szóló mindenkori rendelkezések szerint vezessék. Megszerkeszti az „Utalvány és érvényesítő lapot”. Gondoskodik, hogy a bizonylati-, a gazdálkodás különböző területeivel kapcsolatos nyilvántartási- és információs rend, valamint a különböző nyilvántartások alkalmasak legyenek a költségvetés végrehajtásának, illetve a gazdálkodás gazdaságosságának értékelésére és a különféle adatszolgáltatások összeállítására. Fentiekre vonatkozóan helyi nyilvántartások kialakítására javaslatot tesz, továbbá részt vesz az elkészítésben. Részt vesz a selejtezési és leltározási munkálatokban. Napra készen gyűjti a megrendelőket, árajánlatokat megszervezi a beszerzést. Felszereli a beérkező számlákat, számlaegyeztetést végez (megrendelő, utalványrendeletérvényesítő lap, állományba vételi-, anyagbevételi bizonylatok stb), és gondoskodik a leigazolásokról, utalványoztatásról, ellenjegyzésről. Elvégzi a kontírozást. A felszerelt „beérkezett” számlákat folyószámla rögzítésre átadja. Ezt követően kerül érvényesítés és utalás munkafolyamat végzésre a főelőadóhoz. Átveszi az OTP kivonatokat, elvégzi az összeszerelést. OTP terminál segítségével utalást végez a sorrendiség alapján, a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint. Utalásokat végez, sorrendben állítja az utalandó tételeket. Ellenőrzi a kötelezettségvállalások tétel kijelölését, analitikáját és a feladást. A számlakijelölések elvégzése bank-, pénztár-, vegyes bizonylatok és előirányzatok vonatkozásában. Az intézmény pénzügyi helyzetéről, az előirányzatokkal szembeni teljesítési adatokról tájékoztatást ad az intézet vezetésének. Érvényesítést végez, ellenőrzi, a főkönyvi könyvelést. Részt vesz a létszámigény kimunkálásában és tervezésében. Vezeti a személyi juttatások helyi kimutatását, elkészíti a bérfeladást. Ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési feladatokat a helyi gazdasági szabályzatok, utasítások alapján. Felelős a mérlegvalódiság betartásáért, az analitikával való egyezőség biztosításáért. Elvégzi az iskola gépjármű elszámolását, a saját gépjármű elszámolását, a belföldi kiküldetések elszámolását, valamint a munkába járás költségeinek elszámolását.
17.1.3. Gazdasági főelőadó – munka, bérügyi előadó, Munka-, bérügyi előadói feladatok: Teljes körűen végzi a helyi bérszámfejtési feladatot, az átadott bizonylatokat ellenőrzi, vizsgálja a kapcsolódó szerződéseseket: A számfejtést követően a bizonylatot átadja a főelőadó részére. Adatot szolgáltat a megbízással, alkalmi munkavállalással, számlás kifizetéssel foglalkoztatottak bérének megállapításához. Az IMI programra vonatkozóan irányítja, illetve elvégzi a teljes körű adatfogadási és küldési feladatokat. Ellátja a munka-erő és bérgazdálkodási feladatokat A távollétekhez kapcsolódó bizonylatok gyűjtése, rögzítése (szabadság, betegség). Nyilvántartást vezet az előlegekről, egyeztet a főkönyvi könyvelővel, gondoskodik a MÁK felé történő továbbításról.
Vizsgálja a bérjegyzékeket, gondoskodik a hóközi és postai kifizetések utalásáról. A bérjegyzékeket átadja a pénztárosnak. A feladások alapján a változó béreket rögzíti az IMI programban, a továbbküldés előtt a rögzített adatokat ellenőrizteti az intézményegység vezetőkkel. Részt vesz a béranalitika rögzítésben és egyeztetésében a főelőadóval közösen. Bérügyi adatot szolgáltat a tervezés megalapozásához. Ellátja az adózással kapcsolatos munkáltatói feladatokat (előzetes-, végleges bevallások kiadása stb.), továbbítása a MÁK felé. Részt vesz a munka- és bérügyi feladatokhoz kapcsolódó kimutatások készítésében. Az előirányzatokhoz kapcsolódóan külön nyilvántartások készítésben részt vesz (érettségi-, szakmai vizsgák, bérkiegészítések stb.). A MÁK levelező programját folyamatosan figyelemmel kíséri és gondoskodik azok továbbításáról. Éves szabadságolási ütemtervet készít az iskola állományára vonatkozóan. A pedagógus szabadságok egyeztetését végzi. Vezeti a szabadság nyilvántartást, elvégzi a szabadság kiírásokatEgyezteti a jelenléti íveket a távollétek és a szabadságok vonatkozásában.
17.1.4. Gazdasági előadó –folyószámla könyvelő A számlarend és számlatükör kidolgozásában való részvétel. Vezeti a kötelezettségvállalások analitikáját a KOTVALL programmal, feladást készít az állományról. Számadó program alapján a gépi könyvelés elvégzése Részt vesz a költségvetés, a beszámolók, a mérleg, a mérlegjelentés összeállításában. Felelős a mérlegvalódiság betartásáért, az analitikával való egyezőség biztosításáért. A jelentések készítése során kezeli a K11-es, a Merleg, és PM info számítógépes programokat, ellenőrzi az összefüggéseket. Az intézmény pénzügyi helyzetéről, az előirányzatokkal szembeni teljesítési adatokról tájékoztatást ad a főelőadónak és az intézet vezetésének. Részt vesz a pótelőirányzatok, valamint előirányzat módosítások kidolgozásában. Feladata annak biztosítása, hogy a főkönyvi könyvelésben az elkülönítetten kezelendő pénzeszközök visszaegyeztethetőek legyenek (szervezeti alábontás kezelése). Ezen tételek: kötött normatívák, átvett pénzeszközök, pályázati összegek, szakképzési összegek stb. Részt vesz a leltározási és selejtezési feladatokban. Elkészíti az ÁFA elszámolást, bevallást. Az APEH bevalláskezelő programjában elvégzi a rögzítést (ÁFA,Rehab.stb.), gondoskodik a határidőre történő küldésről. Vezeti a függő-átfutó-kiegyenlítő tételek analitikáját. Vezeti az Előirányzat felhasználási ütemterv és Likviditási terv rendszer programot. Egyezteti az állományba vételi bizonylatokat és a felújításról készített „Üzembe helyezés okmányokat. Egyezteti a gazdasági vezető által készített felügyeleti és saját hatáskörű előirányzat nyilvántartást.
Vezeti a szakképzési nyilvántartást, egyeztet a gazdasági vezetővel, gondoskodik a készpénzes vásárlások esetén a banki átutalásokról. Folyamatosan egyezteti a záró banki tétel összeget. Feladást ad az államháztartáson belüli és kívüli bevételekről. Feladást készít a háztartások befizetéséről. Kimutatást készít a főkönyvi könyvelő részére a továbbszámlázott közüzemi díjakról. Felelős a mérlegvalódiság betartásáért, az analitikával való egyezőség biztosításáért. Gyűjti a folyószámla (külső) értesítőket. Terembérlettel és egyéb bérlettel kapcsolatos feladatok ellátása (szerződésírás, időpont egyeztetés- érettségi találkozó, lakógyűlés, nyári rendezvények esetén). Feladata a szerződések nyilvántartásának vezetése, karbantartása. Szerződés módosítások elkészítése a gazdasági vezetővel közösen. Részt vesz a leltározási munkálatokban. Europass bizonyítványok igénylésének fogadása, kimutatás készítése a vezetőség felé. Részt vesz a költségvetés tervezése készítésében a bevételek kimunkálása vonatkozásában
17.1.5. Gazdasági előadó – analitikus könyvelő Eszköznyilvántartással kapcsolatos előadói feladatok: Az Anal program alapján végzi az eszköz, anyag – késztermék- munka-védőruha nyilvántartás vezetését. Felelős a mérlegvalódiság betartásáért, az analitikával való egyezőség biztosításáért. Safar program alapján a befektetett- és fogyóeszközök nyilvántartásának vezetése. Végzi a befektetett-, és fogyóeszközök alleltárankénti mozgásainak átvezetését. Elkészíti az állományba vételi bizonylatokat. A felújításról „Üzembe helyezés” okmányt készít. Ezen adatokat egyezteti a főkönyvi könyvelővel. Az analitikák alapján elvégzi az egyeztetést, és feladást készít. Végzi a selejtezéssel és leltározással kapcsolatos adminisztratív teendőket, valamint részt vesz azok kiértékelési munkáiban. Elkészíti a jegyzőkönyveket, összesítéseket. Őrzi az okmányokat. Az intézetben folyó beruházási és felújítási munkálatok pénzügyi lebonyolításában részt vesz, a pénzügyi teljesítést figyelemmel kíséri, elvégezi a számla szerinti ellenőriztetést, műszaki igazoltatást. Munkája során kapcsolatot tart a gondnokokkal, házmesterekkel, takarítókkal a szükséges anyag- fogyóeszköz beszerzésekről megrendelőt készít (tisztítószer, munkaruha stb.). Egyeztetést végez a raktárosokkal. Az analitikák alapján elvégzi az egyeztetést, és feladást készít. Végzi az anyag- késztermék-munkaruha-védőruha selejtezéssel és leltározással kapcsolatos adminisztratív teendőket, valamint részt vesz azok kiértékelési munkáiban. A nyilvántartó program segítségével elkészíti a jegyzőkönyveket, összesítéseket.). Részt vesz a leltározási munkálatokban.
17.1.6. Gazdasági előadó – pénztáros,
Pénztárosi feladatok: Feladatait az érvényben lévő pénzügyi rendelkezések, és belső szabályzatok alapján látja el (Pénzkezelési Szabályzat), vezeti az előleg nyilvántartást, ellenőrzi a levélbélyeg felhasználást, vezeti a levélbélyeg nyilvántartást. Feladata, hogy a pénztárban állandó jelleggel megfelelő címletű készpénzkészlet álljon rendelkezésre, A pénztári bizonylatok készítése a szabályzat előírásai figyelembe vételével, folyamatos átadása a pénztárellenőr részére. A lezárt pénztárjelentést a hozzátartozó bizonylatokkal együtt haladéktalanul átadja a pénztárellenőrnek, majd a kontírozónak. Kiadja, illetve megszervezi az élelem jegyek (tanulói és dolgozói), valamint a fizetési jegyzékek, adóval kapcsolatos kimutatások továbbítását (mindkét tagiskolában). Élelmezéssel kapcsolatos feladatok: (a Ganz székhelyiskolára vonatkozóan) Végzi a menzafelelősi teendőket. Kezeli a gépi menza programot mindkét tagintézmény vonatkozásában Begyűjti a kedvezményes étkezésre jogosult tanulók igazolásait, erről nyilvántartást vezet. Ellátja és megszervezi a tanulói étkeztetéssel kapcsolatos igényfelmérési adminisztratív feladatokat. A megrendelt adagokat nyilvántartja és ellenőrzi. Megrendeli az esetleges iskolai külső étkezésre vonatkozó adagokat. Kapcsolatot tart a menza és az egyéb étkezés vonatkozásában a Zalagast-tal egyeztetést végez az adagok stb. vonatkozásban. Naponta illetve szükség szerint feltölti a Zalagast gépi nyilvántartásába a megrendelt adagokat. .
17.1.7. A technikai (karbantartó, fűtő, portás, raktáros,) alkalmazottak A technikai alkalmazottak a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt, munkaköri leírás alapján végzik munkájukat.
17.1.8. A takarító alkalmazottak A takarító alkalmazottak a gazdasági igazgatóhelyettes irányítása alatt, a székhely- és a tagiskolában külön csoportba szervezve, a munkaköri leírásaik alapján, az abban meghatározott takarítási területeken végzik munkájukat.
17.1.9. Titkársági alkalmazottak (5 fő) Iskolatitkár: Szervezetileg a gazdasági vezetőhöz tartozik, de tevékenységét az igazgató és a gazdasági vezető utasításai szerint végzi a munkaköri leírásában foglaltak szerint az iskola egészére vonatkozóan.
Iskolai adminisztrátor (székhelyiskola 2 fő, ebből 1 fő látja el a kézbesítést is.): Szervezetileg a gazdasági igazgatóhelyetteshez tartozik, de tevékenységüket az általános igazgató helyettes és a székhelyiskola intézményegység vezetőjének és utasításai szerint végzik a munkaköri leírásában foglaltak szerint, elsősorban a székhelyiskolában jelentkező feladatokkal kapcsolatban. Szükség esetén együttműködik az iskolatitkárral. Iskolai adminisztrátor (tagiskola 2 fő): Szervezetileg a gazdasági igazgatóhelyetteshez tartozik, de tevékenységüket a tagiskola intézményegység vezetőjének és helyettesének utasításai szerint végzi a munkaköri leírásában foglaltak szerint, elsősorban a tagiskolában jelentkező feladatokkal kapcsolatban. Szükség esetén együttműködik az iskolatitkárral.
17.1.10. Rendszergazda -gépkocsivezető (1 fő) A rendszergazda látja el az informatikai rendszernek és elemeinek felügyeletével, működtetésével, fejlesztésével, beszerzésével, selejtezésével, leltározásával kapcsolatos feladatokat. Feladatait a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzi. Közvetlen felettese a gazdasági vezető, de az oktató-nevelő munka hatékonysága szempontjából szoros munkakapcsolatban vannak az igazgató tanács tagjaival, valamint az informatikát tanító pedagógusokkal. Szükség szerint segítik az informatikai eszközöket alkalmazó többi pedagógus munkáját.
17.2 A gazdálkodást elősegítő belső szabályzatok: A szabályozások az intézmény gazdasági hivatalában hozzáférhetők és megtekinthetők. Számlarend Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Belső ellenőrzési kézikönyv Ügyrend Pénzkezelési szabályzat Leltárkészítési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata Önköltség-számítási szabályzat Bizonylati szabályzat Számviteli szabályzat Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályozása Termelési szabályzat az autószerelő tanműhelyre vonatkozóan Szabályzat a szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről Raktár gazdálkodási és készletkezelői szabályzata Közbeszerzési szabályzat
17.3. Intézmény ügyiratkezelése
Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. A beérkezett küldemények továbbításának rendje Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató és az iskolatitkár bontja fel. A beérkezett ügyiratot, valamint az intézkedést igénylő iratokat, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával kell iktatni. Az iktatás iktatókönyvben, naptári évenként újrakezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése sorrendjében történik. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan kell kitölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden fejezze ki, és a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iratok elintézése és továbbítása A postabontó (iskolatitkár) átadja a küldeményeket az igazgatónak, vagy az általa megbízott igazgatóhelyettesnek, aki az ügyiratra ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket, dátumot. Az iskolatitkár az ügyiratokat iktatja, tagiskolánként szortírozza. Végzi az iratok irattározását. Az ügyiratokat az illetékeseknek kézbesítőkönyvvel, illetve előadói füzettel továbbítja. Az illetékes vezetők a megkapott ügyiratokat a feladat elvégzéséért felelősöknek a határidő megjelölésével átadja. Az oktatási dokumentumok – naplók, bizonyítvány, törzslap – kiadása, aláírása Az iskolai bizonyítványok, törzslapok, a záróvizsgák okleveleinek, bizonyítványainak és törzslapjainak kiadása szigorú elszámolással történik az alábbiak szerint: A bizonyítványok felvétele – a teljes iskolára vonatkozóan - a Munkácsy Tagiskolában történik. A törzslapok mindkét intézményben külön-külön kerül kiadásra. A tanulók ellenőrzőjét a pénztárban lehet felvenni tagiskolánként. A gyakorlati munkanaplókat szakképzési évfolyamokon – a raktáros adja ki. Az oktatási dokumentumokat – napló, bizonyítvány, törzslap – felmenő rendszerben évfolyambontásban az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes, illetve tagintézményvezetőhelyettes írja alá. Az érettségi és szakmai vizsgák bizonyítványait, valamint ezek törzslapjait az igazgató írja alá. További részletes szabályozást a melléklet tartalmazza Szabályzatok megtekintése és kölcsönzése Könyvtár: Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Iskola éves munkaterve Házirend Közoktatási törvény Szakképzési törvény NAT Kerettanterv Tanári szobák: Házirend Szervezeti és Működési Szabályzat
Pedagógiai program Iskola éves munkaterve Igazgatónál, székhely igazgatóhelyettes, tagintézményvezetőknél, igazgatóhelyetteseknél: Közoktatási törvény Szakképzési törvény Felnőttképzési törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei Gazdasági hivatalban:
17.4. Belső szabályzatok Munka törvénykönyve Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei Szmk-vezetők: Pedagógiai program Iskola éves munkaterve Az iskola CD jogtárral rendelkezik, mely 5 felhasználós hálózati verziójú. Az 5 munkaállomásra –az iskola vezetésének és az admin.dolgozóknak jogosultság biztosított. Az üzemeltető a rendszergazda.
18. Záró rendelkezések: 18.1. Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása a Kt.-ben meghatározott közösségek egyetértésével, nevelőtestületi elfogadással, és fenntartói jóváhagyással lehetséges.
18.2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezésekre a lábjegyzetben és az alábbi felsorolásban utalunk. Ezek megtalálhatók az SZMSZ mellékletében. A mellékletben található szabályzatok az SZMSZ módosítása nélkül is megváltoztathatók, ha belső megfontolások vagy az intézmény vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.
18.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2010. március 29.-én elfogadta. Zalaegerszeg, 2010. március 29. ___________________________ igazgató
A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola jelen Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét és mellékleteit az intézmény közalkalmazotti tanácsa véleményezte. Zalaegerszeg, 2010. március 29. ___________________________ KT elnöke
A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői aláírásukkal tanúsítják. ___________________________ Diákönkormányzat elnöke
A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint az intézmény fenntartója 2010. április 22.-i ülésén 66/2010 sz. ZMJV határozatában jóváhagyta, amely 2010. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezet és Működési Szabályzat hatályát veszti. Zalaegerszeg, 2010……………..
___________________________ Dr. Gyimesi Endre polgármester
19. Mellékletek:
19.1. Az intézmény szervezeti felépítése (1.sz. melléklet)
19.2. Költségvetési ellenőrzés (2.sz. melléklet) I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje II. Az ellenőrzési nyomvonal III. A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek
19.2.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 161. §-a alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos
vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. 5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagyösszegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,
- megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
19.2.2. Ellenőrzési nyomvonal
Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 156. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - közép, illetve hosszú-távú program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. 3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás,
- féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. 5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.
19.2.3. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség Az intézmény köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. 3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
19.2.4. Táblázatok, mellékletek Táblázatok
1. számú táblázat Ellenőrzési nyomvonal Mellékletek 1. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása 1. sz. melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása Az intézmény a belső ellenőrzési tevékenységet külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával látja el, megbízási szerződés alapján.
19.3. Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata (3.sz. melléklet) 19.3.1. A Ganz Ábrahám Székhelyiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata I. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Ganz Ábrahám Székhelyiskola Könyvtára Címe: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 27. Tel.: 92/596-369/26-os mellék A könyvtár létesítésének időpontja: 1962. szeptember 1. bélyegző lenyomata: II. Tárgyi és személyi feltételek: a) A könyvtár 2 helyiségből áll, az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított, egy kisebb csoport foglalkozására mód van. b) A könyvtárban megfelelő szakmai végzettséggel könyvtárostanár tevékenykedik. c) A könyvtári állomány nagysága megfelel a rendeletben elöírtaknak. d) A könyvtár nyitvatartási óráinak száma (22 óra) megfelel a törvényben elöírtaknak. III. Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete, szakmai irányítása: a) A könyvtár az iskola szervezetében müködik. Fenntartásáról és fejlesztésének anyagi eszközeiröl az iskolát fenntartó Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtetö iskola és a fenntartó közösen vállal felelösséget. b) A könyvtár működését az igazgatóhelyettes ellenőrzi és irányítja a nevelőtestület és a diákközösség véleményének és javaslatainak a meghallgatásával. c) Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal segíti a Zala Megyei Pedagógiai Intézet. IV. A könyvtár feladatai: Az iskolai könyvtár alapfeladatai a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendeletében megfogalmazottak szerint: a) gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, örzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról c) tanórai foglalkozások tartása d) egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket és segédkönyveket Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: a) számítástechnikai mformatikai szolgáltatások biztosítása (lehetöség szerüit) b) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól c) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása d) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében (lehetőség szerint) e) közreműködés a tartós tankönyvekkel kapcsolatos feladatok megszervezésében és lebonyolításában
V. Az iskolai könyvtáros feladatai: 1.A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők: a) a könyvtárpedagógiai tevékenység tervezése és irányítása b) a könyvtár éves beszámolóinak és egyéb beszámolóknak az elkészítése c) részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében d) a könyvtár müködési dokumentumainak készítése, az irattár kezelése e) kapcsolatok az iskolán belül az igazgatóval, a munkaközösségekkel, a szaktanárokkal, a diákönkormányzattal, az iskolán kívüli társintézményekkel, egyéb szervekkel f) szervezői feladatok 2. Állománygondozás: a) a gyüjtőkömek megfelelő állományt alakít (gyarapít és kivon). (Az iskola Gyüjtőköri Szabályzatát 1. külön mellékletben) Az állománygyarapításra fordítható éves összeget az iskola költségvetésében a gazdasági vezető különíti el, gondoskodik a folyamatos rendelkezésre bocsátásról. A könyvtáros felelös a tervszerü felhasználásért, tudta nélkül dokumentum.nem vásárolható a könyvtár számára. A tartós beszerzésre szánt dokumentumokról egyedi nyilvántartást vezet szakszerűen és naprakészen. b) Az állomány feldolgozása (katalógusépítés): Az iskolai könyvtár cédula- és számítógépes katalógussal is rendelkezik. A cédulakataló-gus betürendes, leíró katalógus; a számítógépes nyilvántartásra az ELKA 5. 14-es integrált könyvtári célrendszert használjuk. c) a raktari rend kialakítása és fenntartása d) Háromévenkénti állományellenörzés 3. A könyvtárhasználat biztosítása. olvasószolgálat, tájékoztatás: A könyvtárhasználat módjai: - helybenhasználat - kölcsönzés - csoportos használat A könyvtár egyéb szolgáltatásai: - információszolgáltatás - ajánló bibliográfia A könyvtáros vezeti a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat: - kölcsönzési nyilvántartás, statisztikák - szakórás foglalkozások nyilvántartása VI. A könyvtárhasználat szabályai: Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat (1. külön niellékletben) rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszünése előtt. Ennek betartásáért a gazdasági vezető és a könyvtáros felelős.
A könyvtár nyitvatartási idejét az igazgatóhelyettessel történt megbeszélés alapján az éves munkaterv tartalmazza. A könyvtár helyiségébe csak a könyvtáros tudtával lehet bemenni. A könyvtáron kívüli tárolóhelyiségek megfelelően zárhatóak. E feltételek mellett tud a könyvtáros felelősséget vállalni a könyvtári állományért és az ott elhelyezett eszközökért. A könyvtári házirend vagy más néven használati szabályzat egy példánya a könyvtárhelyiségben kifüggesztve megtalálható. VII. Az iskolai könyvtár gazdálkodása a) Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges fmanciális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet fígyelembevételével történik. b) A könyvtár fejlesztésére tervezett keret a könyvtárostanár számára tervszerü és folyamatos beszerzést biztosít. c) A könyvtári költségvetés célszerü felhasználásáért a könyvtárostanár a felelös. Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. d) Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi müködéshez szükséges technikai eszközökröl, irodaszerekről és a szociális feltételekröl. e) A könyvtár müködéséhez szükséges dokumentumok, .nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. f) A pályázati források kihasználása révén történö gyarapodás lehetöségét is számba kell venni. VIII. Zárórendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros-tanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár müködési szabályzata ajóváhagyás napján lép életbe. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei: • A gyüjtököri szabályzat • A könyvtárhasználat szabályai • Az iskolai könyvtár nyitva tartásának évenként változó rendje
19.3.2. A Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola könyvtárának működési szabályzata. Alapdokumentumok: • 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről.
• Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény / és a későbbi módosításai / • A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény /és a későbbi módosításai / • A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. /IV.8./ MKM. rendelete és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. /VL8./ MKM rendelet módosításáról. • A művelődési és közoktatási miniszter 23/2004. /VIII. 27./ OM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről • 6/1994. /IV.13./ MKM rendelet a szakértői tevékenységről • 31/2004. /XI.13./ OM rendelet a szakmai szolgáltatásokról • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM. számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről /leltározásáról/ és az állományból történő törléséről szóló szabályzat kiadásáról • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. /VIIL 17./ KMPM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről • Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéséhez Műv. Közl. 1998. január 23. • Nemzeti alaptanterv. Bp. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1995. 262 p. • Az iskola pedagógiai programja AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONA TKOZÓ ADA TOK 1. Azonosító adatok A könyvtár elnevezése: Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola Könyvtára Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 24. Tel.: 06/92/313-785 A könyvtár létesítésének időpontja: 1969. szeptember l. A könyvtár bélyegzője: 2. A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat, az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója, vagy általa kijelölt helyettese ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. 3. Szakmai szolgáltatások Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal /szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás, stb./ segíti a megyei Pedagógiai Intézet /kabinet, szakmai munkaközösségek. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű szervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtártanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről. irodaszerekről és a szociális feltételekről.
A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATA Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára , szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtárak által nyújtotta szolgáltatásoknak biztosítania kell: a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanári igények teljesíthetőségét, a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatait ld. Részletesen a 16/1998. /VI.8./ MKM rendeletben. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY VÉDELME A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - anyagilag erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell. Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető - mint az iskolai leltározási bizottság vezetője - a felelős. Az állományellenőrzés típusai: A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki, vagy soron kívüli, mértéke szerint teljes, vagy részletes. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vissmaior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a gazdasági vezető - a leltározási bizottság vezetője - köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés módszere a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány-nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, illetve az állománymérleg elkészítése. Az állomány jogi védelme: A könyvtárostanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat.
Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla /kísérőjegyzék/ és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A beérkezett, tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos. naprakész vezetését. A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A könyvtár biztonsági zárának kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben /vissmaior, betegség/ adhatók ki az iskola igazgatójának. Az állomány fizikai védelme A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos! Kézi tűzoltókészüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Állományellenőrzési nyilvántartások A záró-jegyzőkönyvnek rögzítenie kell: - az állományellenőrzés időpontját, - a leltározás jellegét, - az előző állományellenőrzés időpontját, - az állomány nagyságát, értékét, - a leltározás számszerű végeredményét. Kölcsönzési nyilvántartások A beiratkozott olvasókról személyi lapos nyilvántartást és kölcsönzést vezet a könyvtár. Ez a személyi adatok mellett tartalmazza: - a kölcsönzés napját, - a leltári számot, - a mű szerzőjét és címét, - és az olvasó aláírását. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE,_ TA GOLÁSA A könyvtár az iskola alagsorában helyezkedik el. Alapterülete 100 m2. Galériás megoldású. Alaprajza a mellékelt ábra szerint! A különböző típusú dokumentumok elhelyezése szabadpolcos. A helyben olvasásra és a könyvtári foglalkozások megtartására olvasóhelyek biztosítottak. Az olvasóhelyek száma: 39 db. A könyvtári állomány tagolása Az iskolai könyvtár állományegységei: - könyvállomány - kézikönyvtár, -szak és ismeretközlő irodalom - szépirodalom - folyóiratok, - pedagógiai gyűjtemény, - időleges nyilvántartású dokumentumok, - audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok, különgyűjtemények /pl. helytörténet/ A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSA Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva bocsátja a használók rendelkezésére. A jövő feladata a könyvtár állományának számítógépes feldolgozása. 1. A bibliográfiai leírás A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentum típusonként. A leírás forrása mindig az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása.
2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO. 0 Általános művek Filozófia, pszichológia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 5 Természettudományok Alkalmazott tudományok Művészet, szórakozás, sport 8 Nyelv és irodalom 9 Földrajz, életrajz, történelem 3. Raktári jelzet A könyv helyét jelöli a szabadpolcon és a raktárban. A raktári jelzet helye a könyv gerincén, vagy a kötéstábla bal felső részén van. A raktári jelzet szerepel a könyvtár különféle nyilvántartásaiban, pl. címleltár, továbbá a katalóguscédulákon. Szépirodalmi művek esetén a rajtári jelzet egysoros /Cutter-szakirodalmi műveknél pedig kétsoros /ETO szám és Cutter-szám. 4. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek elrendezése szerint - betűrendes - szerző - cím - tárgyi Dokumentum típusok szerint - könyv - hanglemez Formája szerint - cédula - számítógépes / A jövő feladata. / AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát. 1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtár használata az iskola tanulói és dolgozói esetében megkötöttség nélküli, ezért a Működési szabályzatban rögzíteni kell az állományvédelem jogi biztosítékát. Azaz a tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 2. A könyvtárhasználat módjai - Helybenhasználat
A helybenhasználat tárgyi /kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések/ és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítania. A könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia: az információhordozók közötti eligazodásban, az információ kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, - különgyűjtemények /folyóiratok, AV anyagok/ A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása között időre kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal, vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A nem teljesíthető olvasói igények indokolt esetben külső forrásból elégíthetők ki. A nyilvántartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Alapvető törekvés, hogy a tanítás kezdete előtt és befejezése után is igénybe lehessen venni a könyvtári szolgáltatásokat. A nyilvántartási idő mértékét a mindenkori jogszabályoknak, rendeleteknek kell megfeleltetni. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakközök részére a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított / elfogadott, a könyvtári nyilvántartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - információszolgáltatás - témafigyelés - másolatszolgáltatás A KÖNYVTÁRI HÁZIREND 1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. 2. Igénybe vehető könyvtári szolgáltatások: Kölcsönzés, helybenolvasás, tájékoztatás, video és TV nézés, kazettahallgatás, könyvtári foglalkozások, könyvtári rendezvények 3. A kézikönyvek csak helyben használhatók. A folyóiratok nem kölcsönözhetők. 4. Az olvasó egyszerre 6 könyvet kölcsönözhet, 4 hétre.
5. A kölcsönzőnek a könyvtári könyvre vigyáznia kell. Megrongált, vagy elveszett mű esetén a könyvet pótolni kell. Ez történhet egy adott könyv másik, kifogástalan állapotú példányával, vagy kártérítéssel, melynek mértéke: a 0-5 évig beszerzett könyvek esetén: teljes érték, az 5-10 évig beszerzett könyvek esetén: a beszerzési érték 5-szöröse, a 10 év felett beszerzett könyvek esetén a beszerzési érték 20-szorosa. 6. A könyvtár nyilvántartási ideje: Hétfő : 7,30 - 16,00 Kedd : 7,30 - 14,00 Szerda: : 7,30 - 15,00 Csütörtök: : 7,30 - 15,30 Péntek : 7,30 - 14,00 óráig 7. A könyvtárban található technikai eszközöket a könyvtáros kezeli. A KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM A könyvtár, mint az iskola legdemokratikusabb helye, széleskörű kommunikációs lehetőségeket kínál tanuló és nevelő részére, az információkkal kapcsolatos vélemények kifejtésére, megbeszélésére. Fontos szerepet tölt be a tanulók szocializációjában, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartásformák, empátiás képesség elsajátításában. Az utóbbi évtizedben különösen fontossá vált az iskolai könyvtár szocializációs szerepe: a kommunikációt, kapcsolatteremtést, vélemény-nyilvánítást segítő nyitottság, demokratikus légkör, a közösségbe való beilleszkedés, a csoportkeretben végzett munka magatartásformáinak elsajátítása, a társadalmi, kulturális szempontból nehezebb helyzetű gyerekek hátrányainak enyhítése. Az iskolai könyvtár az iskola háttérintézménye. A kötelező és ajánlott olvasmányok fellelésén túl, az anyagkiegészítés, elmélyítés terepe, a tehetséggondozás és fölzárkóztatás műhelye, szakkifejezéssel élve extracurriculum, a tanterven túli iskolai tevékenység színtere. A könyvtár az iskola barátságos zuga, menedéke, ahol odafigyelnek az emberre /a gyerekre!/, meghallgatják problémáit, s még hasznosítható tanácsokat is kaphat a megoldásokhoz. Az iskolai könyvtár újabb feladatai A könyvtár már inkább információs forrásközpont, a helyi tanterv megvalósítására szervezett, a legkorszerűbb információközvetítő eszközökkel és információhordozókkal ellátott tanulási szintér, az irányított tanulás és az önművelés térben és időben nyitott, demokratikus szellemi pedagógiai műhelye. Itt a tanuló egységben láthatja a tantárgyaktól részekre szabdalt világot, tankönyveken kívüli és túli, jelen idejű információkhoz férhet hozzá szabadon, miközben a hierarchizált iskolai szerepkör eltérő partneri együttműködő kapcsolatokat élhet meg. A könyvtárban is hasonlóképpen megélnek. sőt egymásra épülve, egymást kiegészítve élnek meg a hagyományos és korszerű technikák, módszerek. Az iskolai könyvtár is tovább teljesíti tehát hagyományos háttérintézmény funkcióját az oktatási folyamatban, és sajátos sziget, menedék szerepét az olykor barátságtalan iskolán belül, miközben egyre markánsabban ölti fel a korszerű forrásközpont feladat teljesítéséhez szükséges vonásokat. A könyvtárpedagógiai alkalmazási területei és tartalmai A könyvtárpedagógia az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében három területen jelenik meg, és ad konkrét feladatokat a könyvtárosnak és a tantestületnek:
l. Az iskola pedagógiai programjának elméleti alapvetésben - esetleg a program mellékleteként - az intézmény komplex könyvtárpedagógiai programja, ezen belül a tantárgyközi kereszttanterve / A könyvtárpedagógiai program többletét az úgynevezett extracurrulicum, a tantárgyakon túli - kívüli pedagógiai tevékenységek adják, mint pl. a kompenzáció, a tehetséggondozás, a könyvtári rendezvények, stb./ 2. A műveltségi területekből szervezett tantárgyak makró- és mikrotantervei: ezekre épülhet majd a könyvtárpedagógiai eszközeivel és módszereivel tartó szaktárgyi órák rendszere. Ezeket az órákat a szaktanárok tartják, a könyvtárostanár előkészítő segítségére támaszkodva. 3. Az informatika elkülönített rész-műveltségterületére, a könyvtárhasználat önálló ismeretrendszerére és követelményeire kialakított saját/os/ mikrotanterv: erre épülnek az alapozó könyvtárhasználati órák, amelyeket a könyvtárostanár tart meg. A könyvtárostanár két szakma határán A pedagógus és könyvtáros szakterület metszetében kialakult, elkülöníthető jegyekkel bíró szakma, a könyvtárpedagógus foglalkozás egyesíti magában a nevelői és könyvtárosi hivatás sajátosságait, amelynek végzése közben pedagógiai tevékenység folyik a könyvtár eszközeivel. Az iskola könyvtára, az iskolaszintű tanulásszervezés speciális színtere, s e szintér központi figurája az alaptevékenységét, az irányított vagy önálló tanulás feltételeit szakszerűen és felelőséggel megteremtő könyvtárostanár. A tanulásszervező tevékenység legfontosabb elemei egyrészt, a tanulók megfelelő motiválása, aktivizálása, s a differenciálás, másik oldalról pedig a felszínre hozott ismeretek bővítése, megerősítése és rendszerezése. Tanulásszervezési feladatok Az iskolai könyvtárban, ha közvetett módon is, de pedagógiai tevékenység az állomány alakítása, elrendezése, feltárása, hiszen a gyűjtőkört, a raktári rendet, vagy éppen a katalógus építés szempontjait is erősen áthatják az iskola pedagógiai feladatai, konkrétabban a pedagógiai programja. A tanulási folyamat tervezése, szervezése A könyvtárostanár tanulási szokásokat, módszereket figyel meg, elemez, méri az aktuális könyv- és könyvtárhasználati ismereteket majd annak változásait, és részt vesz könyvtárhasználtató szaktárgyi órák előkészítésében. Segítő- útmutató szerep az önművelésben, az önálló ismeretszerzésben Fontos feladata a tanulók motiválása, segítségadás, a felkészítés az önálló tanulás, a szellemi munka technikáira, az önértékelésre.
19.4. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata (4.sz. melléklet) 19.4.1. A Ganz Ábrahám Székhelyiskola Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata
1. A gyűjtőkör indoklása: Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszer határozza meg. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, illetve ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a nevelőtestület együttműködésével történik. Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelőoktató munka folyamatában. A forrásalapú ismeretszerzésre nevelés a könyvtáros tanár mellett az egész nevelőtestület feladata. Az információhordozókkal való megismerkedés, a szellemi munka technikáinak alkalmazása mind segíti tanulóinkat abban, hogy formálódjék a későbbi önképzésre való igényük. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem az, hogy alkotó részesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, s ezzel mind kreativitásuk, mind önállóságuk fejlődjék. A megtanított ismeretek rendszeres alkalmazása a szakórákon gyakorlás útján válnak élővé, s így lesz a tantárgy is tantárgyé^őzivé. Emellett a könyvtár a szabadidő eltöltésének is egyik legjobb eszköze, a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet játszik. Iskolánk 1962-benjött létre. A 4 évfolyamos iskolában igényes közismereti oktatás folyik, mely a 12. évfolyam végén általános érettségi vizsgával zárul. Ugyanakkor az iskola sajátos arculatának megfelelően magas szintű műszaki képzésben részesíti azokat a tanulókat, akik a technikusi oklevelet akarják megszerezni. A könyvtár igyekszik biztosítani a hátteret mind a közismereti, mind a műszaki képzéshez, a tanárok igényeihez, tanulóink látókörének tágításához, és nem utolsósorban a teljes ember neveléséhez. A város két nagyobb közművelődési könyvtára internetes adatbázissal is rendelkezik, így tanulóink tájékozódni tudnak, azok állománya felöl. Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok a főgyűjtőkörbe, a könyvtár másodlagos funkciójából fakadó szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumok pedig a mellék-gyűjtőkörbe tartoznak. 1.1. A főgyűjtő kör területei: Könyvek: a) az írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek b) Iskolai tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok c) Munkaeszközként felhasználható ismeretközlö irodalom d) IIázi és ajánlott olvasmányok e) Szépirodalmi gyűjteményes müvek, antológiák, szöveggyűjtemények f Iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, vetélkedőkhöz szükséges dokumentumok g) Helytörténeti kiadványok h) Az iskola történetével, életével, névadójával foglalkozó dokumentumok i) a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók
1.2. Mellékgyűjtökör A könyvtár kiegészítö íünkciójából eredö szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtökörbe sorolt dokumentumok adják. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló ismerethordozók gyűjtéset csak részlegesen vállalja. Az iskolai könyvtár a mellékgyüjtökörbe tartozó dokumentumok esetében épít a városi könyvtárakra, illetve ezek számítógépen elérhető információforrásaira és adatbázisaira. A, mellékgyűjtőkör területei: a) a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlö és szépirodalom, tankönyv b) ifjúsági szórakoztató ismeretközlő, szépirodalom c) a sokoldalú szemléltetés és gyakoroltatás céljainak megfelelő művek d) a pedagógusok ön- és továbbképzését segítő határtudományok. e) a NAT-ban tantárgyként külön nem szereplő, de megjelenő részmüveltségi területek szakirodalma f) a pedagógia határterületei 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: 2.1. Irásos-nyomtatott dokumentumok • könyv • periodika • tankönyv 2.2. Kéziratok 2.3 Audio-vizuális dokumentumok hangzó dokumentumok a) hangkazetta (hanglemez) b) zenei CD - lemez hangos- képes dokumentumok a) CD-multimédiás program b) számítógépes multimédiás program c) oktatócsomag d) videókazetta 3. A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. Kiemelt nevelö-oktató feladat az iskola célkitűzéseiből kiindulva a müszaki és az informatikai szakképzés. Ezért a szaklexikonoknál és szakenciklopédiáknál, az ismeretközlö irodalomnál az alábbi területeket kell a teljesség igényével gyüjteni: a müszaki tudományokon belül az anyagés gyártásismeret, mechanika, hidraulika és pneumatika, elektrotechnika, gépelemek, jármütechnika és a rájuk vonatkozó szakirodalom, valamint az erre vonatkozó módszertani szakirodalom. A másik fontos területe a gyüjtésnek, a számítástechnika: kiemelten kell foglalkozni az operációs rendszerekre és az AutoCAD-re vonatkozó szakirodalom gyüjtésével. A szótárak tekintetében a tanított nyelvek szótárait a teljesség igényével gyüjteni. 3.1. Kézikönyvtári állomány: A müveltségi területek alapdokumentumai: Teljességgel gyüjteni kell: (a 3. pontban vázoltak fígyelembe vételével) • • az általános és szaklexikonokat
• • az általános és szakenciklopédiákat • • szótárakat és fogalomgyűjteményeket • • kézikönyveket, összefoglalókat Válogatással: • az adattárakat, atlaszokat és a tankönyveket 3.2. Ismeretközlö irodalom: Teljességgel gyűjteni kell: • • az alapvizsga követelményrendszerének, az érettségi vizsga és a felvételi tantárgyak megfeleltetett középszintű irodalmat • • a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat • • a munkaeszközként használatos dokumentumokat • a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat Válogatva: • • helytörténeti müveket • • a NAT-hoz kapcsolódó kiegészítö szakirodalmat • • az oktatásban érintett határtudományokat 3.3. Szépirodalom: Teljességgel kell gyüjteni a mikrotervekben meghatározott • • antológiákat • • házi és ajánlott olvasmányokat • • teljes életmüveket • • nemzeti antológiákat • • népköltészeti irodalmat Válogatással: • a tanított nyelvek olvasmányos irodalmát , • ifjúsági regényeket, elbeszélés- és verses köteteket 3.4. Pedagógiai gyüjtemény: A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével: • • pedagógiai és pszichológiai lexikonokat. enciklopédiákat • • pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat • • a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat • • a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit • • általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat • • az iskola történetével, az iskola névadójával foglalkozó dokumentumokat • • az iskolai évkönyveket • • az iskola által megjelentetett dokumentumokat Válogatva: • az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket 3.5. Könyvtári szakirodalom Gyüjteni kell a teljesség igényével: • • könyvtári összefoglalókat • • könyvtári jogszabályokat, irányelveket • • a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket • • az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat
• • könyvtárhasználat módszertani segédleteit Válogatva: • • kurrens és retrospektív jellegü tájékozódási segédleteket • • módszertani folyóiratokat 3.6 Periodika gyüjtemény: Teljesség igényével kell gyüjteni: • • az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat • • az irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat • • az iskolai újságot Válogatással: • • az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, • • a tanítás folyamatában felhasználható, az alap- és a szakképzéshez kapcsolódó folyóiratokat Erös válogatással: • a tudományos folyóiratokat A végleges megörzésre nem szánunk folyóiratokat. 3.7 Kéziratok: A teljesség igényével kell gyűjteni: • az iskola pedagógiai dokumentációit • iskolai újság és rádió dokumentációit Válogatással: • az iskola dolgozóinak alkotásait 3.8 Audiovizuális gyüjtemény: Ide tartoznak a nem nyomtatott dokumentumok (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetett ismerethordozók. A teljesség igényével gyűjti a könyvtár: • az iskolai rendezvényekhez szükséges zenei CD-ket • a házi és ajánlott olvasmányok fílmadaptációit Válogatva: • egyes műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat • a szakképzéshez kapcsolódó multünédiás oktatóprogramokat • a nyelvi képzéshez szükséges hangkazettákat, videokazettákat és multimédiás oktatóprogramokat A könyvtár állományának bövítése tervszerűen, a munkaközösség-vezetök bevonásával történik.
19.4.2. A Munkácsy Mihály Tagiskola Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Mivel az iskolai könyvtár legfontosabb feladata, hogy az iskolai oktató-nevelő munka információs bázisává váljon, ezért főgyűjtőkörébe sorolandó minden olyan dokumentum, amely az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszerben, a műveltségi területek tantervei szerint megvalósuló tanulás és tanítás során eszközként jelenik meg. Az iskolai könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak tehát különösen a használt tantárgyi programok tankönyvei, a tantervben és a tankönyvekben felsorolt házi- és ajánlott irodalmak, a kézikönyvek, az órákon és az egyéni vagy kiscsoportos tanulás során használt
szemléltető anyagok, a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok és az alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei. A tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató, illetve a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok, a könyvtár mellékgyűjteményébe tartoznak. Kiemelten gyűjtjük a műszaki irodalmat, a pedagógiai szakirodalmat és a kézikönyveket. Kézikönyvtári állomány Alapvetően szükséges dokumentumok: • • • • • • • • •
Általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, tankönyvek a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok, nem nyomtatott ismerethordozók /dia, hanglemez, AV, CD/
Ismeretközlő és szakirodalom Gyűjtjük az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmakat. A közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Szépirodalom Gyűjtjük az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerében meghatározott: • • • • • •
antológiákat, házi- és ajánlott olvasmányokat, teljes életműveket, népköltészeti irodalmat, nemzeti antológiákat, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat.
Pedagógiai gyűjtemény Gyűjtjük a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: • • • •
pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, fogalomgyűjteményeket, szótárakat, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát, az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológiai különféle területeihez kapcsolódó műveket,
• •
a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat.
Könyvtári szakirodalom / a könyvtáros segédkönyvtára / Gyűjtjük: • a kurrens és retrostektív jellegű tájékozódási segédleteket, • könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, • a könyvtártani összefoglalókat, • könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, • könyvtárhasználattan módszertani segédleteit, • az iskola könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, • módszertani folyóiratokat.
GYŰJTEMÉNYSZER VEZÉS A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: • • • • • •
nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári- tanulói közösségét.
A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, és ajándék utján gyarapodik. A beszerzés forrásai: Vétel A vásárlás történhet: • •
jegyzékben, megrendeléssel és előfizetéssel /Könyvtárellátótól. kiadóktól, folyóirat és könyvterjesztőktől/, A dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel /könyvesboltoktól, antikváriumoktól, magánszemélyektől/.
Ajándék Az ajándékozás mint gyarapítási mód, független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől.
A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Szerzeményes: Az iskolai könyvtár gyarapításának legfontosabb tájékozódási segédletei: • • • • • •
gyarapítási tanácsadók, kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, folyóiratok dokumentumismertetései, készlettájékoztatók, ajánló bibliográfiák.
Számlanyilvántartás: A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást vezet a könyvtárostanár. A gazdasági-pénzügyi iratok /megrendelő jegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek/ megőrzése a gazdasági szakember feladata, de fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét, a könyvtári irattárban is el keli helyezni. A dokumentumok állománybavétele: A könyvtárba bármilyen forrásból beérkező dokumentumokat állományba kell venni, melynek mozzanatai: • • •
tulajdonbélyegzővel való ellátás /a címlap verzóján, a 17. oldalon és az utolsó számozott oldalon, mely még a könyv szerves része/, leltári számmal való ellátás, raktári jelzettel való ellátás.
A leltári nyilvántartás egyedi, vagy csoportos leltárkönyvben történik. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartás készül. A végleges nyilvántartás pénzügyi okmány, nem selejtezhető. Az állomány apasztása Az állományból a dokumentumok az alábbi okok miatt törölhetők: •
tervszerű állomány apasztás
Az elavult dokumentumok selejtezése Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: • ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információhoz vezeti a tanulókat. • ha a gyakorlatban már nem használható, mert a benne szereplő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak.
Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek használat közben megrongálódtak, megcsonkultak, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Hiány • a dokumentum elháríthatatlan bűncselekmény/, • a dokumentum elveszett, •
esemény
miatt
megsemmisült
/elemi
csapás,
a dokumentum az állomány ellenőrzésekor hiányzott.
Törlés A kivonás nyilvántartásai Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: • rongált, elavult, fölös példány, • megtérített /pénzzel vagy dokumentummal/, • és behajthatatlan követelés, • állományellenőrzési hiány /megengedett, vagy normán felüli/, elháríthatatlan esemény.
19.5. Iskolai ügyeleti rend (5.sz. melléklet) Az iskola működése során gondoskodni kell a tanulók folyamatos felügyeletéről. Ennek során a tanítás nélküli időszakokban is felügyeletet kell gyakorolni az iskola teljes területén. Az alábbiakban a felügyelet megszervezésének szempontjait soroljuk fel. Az iskola főbejáratánál felnőtt dolgozó (portás) ügyel, és igazítja útba az iskolába belépő idegeneket. A portás munkáját 2 fő ügyeletes tanuló segíti tagiskolánként. A felügyeletet gyakorló személyek: tanár- és diák ügyeletesek. Ezek külön időbeosztás szerint végzik munkájukat. A tanárokat az általános igazgatóhelyettes, a diákokat a DÖK vezetőség osztja be. Szolgálati időintervallumok: 7,45 - 8,00 8,45 - 8,55* 9,40 9,50* 10,35 - 10,50 * 11,35 - 11,45 * 12,30 - 12,40 * 13,25 - 13,30 * 14,15 - 14,30 A szolgálati helyek: Ganz Székhelyiskola törzsépület, földszinti folyosó tanműhelyi épület, földszinti folyosók Minden szolgálati helyen egy-egy tanuló lát el ügyeletes szolgálatot. Tanári szolgálat a törzsépületben és a tanműhelyben egy-egy fő. Munkácsy Tagiskola iskola épülete, folyosó 1-5.tanterem közötti szakasz 6-10.tanterem közötti szakasz 11-15.tanterem közötti szakasz 16-20.tanterem közötti szakasz az iskola főbejárata, kijelölt dohányzóhely Az ügyeletesek legfontosabb feladatai: - Az általános rend és fegyelem fenntartása. - Az iskolába belépő idegenek udvarias, de határozott ellenőrzése. - Az iskolára és a tanulókra vonatkozó dohányzási tilalom betartatása.
19.6. A „Ganz Emlékérem” adományozásának feltételei (6.sz. melléklet) A Ganz Emlékérem és a jogosultságot igazoló, az iskola által kiállított tanúsítvány a Ganz Ábrahám Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégium (az Emlékérem alapításakor a Ganz Ábrahám Gépészeti és Autóforgalmi Szakközépiskola) tantestülete által adományozható legmagasabb kitüntetés. A kitüntetést évente változó számban lehet adományozni. 1. Megkaphatják az iskola növendékei, ha tanulmányi munkájuk, magatartásuk, szorgalmuk megfelel a tőlük elvárhatónak, és,e én felül valamilyen kiemelkedő tevékenységükkel öregbítették az iskola hírnevét. Nevezetesen: a) ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen az országos helyezettek közé kerülnek, b) ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken az első tíz között végeztek, c) ha országos sportversenyen az iskola színeiben versenyezve megszerezték az első három hely valamelyikét, d) ha a II. évfolyamtól kezdődően tanulmányi eredményük kitűnő /5,0/, e) ha aktív közösségi emberek, akiknek ilyen jellegű munkája iskolai vagy magasabb (városi, megyei, országos) szinten elismerést váltott ki. 2. Megkaphatják az iskola tanárai és dolgozói, ha kiemelkedő szakmai, pedagógiai munkájukkal erre rászolgáltak, közéleti tevékenységükkel pedig a Ganz Ábrahám Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégiumot máltón képviselték. 3. Megkaphatják iskolán kívüli személyek, akik munkájukkal nagymértékben elősegítették az iskola szakmai, pedagógiai célkitűzéseinek megvalósulását. A Ganz Emlékérem odaítélésére az iskola vezetősége, tantestülete, a munkaközösségek, a végzős osztályok osztályfőnökei, illetve az iskolai diákbizottság tehet javaslatot. A beérkezett javaslatokat az Emlékérem-bizottság véleményezi, rangsorolja, és javaslattal ellátva terjeszti a tantestület elé. A bizottság tagjai: - az elnök (az iskolavezetés megbízottja), - a végzős osztályfőnökök, - az iskolai Diákönkormányzat képviselői. A bizottság javaslatát az elnök terjeszti a tantestület elé. Az Emlékérem odaítéléséről a tantestület dönt egyszerű szótöbbséggel. Az Emlékérem átadására tanuló esetében a ballagási ünnepségen, tanévzárón, más személy számára pedig egyéb - lehetőleg ünnepélyes - alkalommal kerüljön sor. Az Emlékérmet az iskola igazgatója adja át. Jóváhagyta a tantestület az 1987. szeptember 22-i ülésén, áttekintette és módosította 1996. januárjában. Vajda László ig.
Az iskola névváltozása miatt a szöveget 2001. január 30-án aktualizálta: Tóth István igazgató Az iskola névváltozása miatt a szöveget 2004.augusztus 1-jén aktualizálta:
19.7. A „Munkácsy Emlékérem” adományozásának szabályai (7.sz. melléklet) A Munkácsy Mihály Szakképző Tagiskola nevelőtestületének döntése értelmében minden tanévben a ballagási ünnepélyen a két legkiválóbb tanulónak emlékérmet adományoz. Az emlékérem elnyerésének feltételei a következők: •
•
Az emlékérmet egy szakközépiskolai végzős tanuló és egy szakképzésben résztvevő végzős (szakiskolai) tanuló kapja. • Az emlékérem odaítélésére a javaslatokat az osztályfőnökök adják le a végzősök osztályozó értekezletén. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt a két jutalmazott tanuló személyéről.
•
Az odaítélés szempontjai: jó tanulmányi eredmény, és aktív közösségi, valamint sport tevékenység, tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény.
•
Az emlékérmet először 2001. májusában tartandó ballagáson adható ki.
Zalaegerszeg, 2000. december 4.
Vargáné Bérczes Bernadett Igazgató Az iskola névváltozása miatt a szöveget 2003.augusztus 1-jén aktualizálta Baján Antal igazgató
19.8. Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat és őrzésének szabályai (8.sz. melléklet) A 2007. évi CLII. törvény 3.§ 1. pontja szerint vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban lévő személy, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeret tekintetében önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult.
Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek az alábbi munkakörök dolgozói: • Igazgató • Gazdasági vezető • Igazgatóhelyettesek • Tagintézmény vezető • Tagintézmény vezető helyettes • Gyakorlati oktatásvezető • Gyakorlati oktatásvezető-helyettesek Vagyonnyilatkozat őrzése A 2007. évi CLII. Törvény 7.§ a. pontja szerint a közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozatának őrzését a munkáltató jogkör gyakorlója köteles biztosítani. Az igazgató a vagyonnyilatkozatok őrzésével kapcsolatos technikai és adminisztrációs teendők ellátásával a gazdasági vezetőt bízza meg. Az őrzésért felelős feladatai: • A leadott vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, azokról nyilvántartási lapot vezet és nyilvántartási számmal látja el. • A borítékban leadott vagyonnyilatkozatokra a nyilvántartási számot rávezeti. • Felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatok és a nyilvántartási lap tárolása külön-külön lemezszekrényben történjen. • Felel, hogy a boríték lezárásra szolgáló felületén a nyilatkozó és az őrzésért felelős aláírása rajta legyen. • Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése munka- vagy feladatkör betöltése kivételével - legalább 30 nappal megelőzően tájékoztatni. • Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, akkor az őrzésért felelős a kötelezettet írásban felszólítja arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse.
A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatban – vagyonnyilatkozat tétel esedékessége, kötelezettsége, kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei, formai követelményei tekintetében - a 2007. évi CLII. törvény előírásai a kötelezőek.