\\
>« if .«.A^
y¿.... IV. évfolyam/1933.
Kézirat gyanánt.
J
A Rendtartomány Hivatalos Közlönye. A P. Provinciális megbizásáből szerkesztik:
Kiadótulajdonos :
Az Erdélyi Ferencrendiek T artományfőnoksége Medgyes.
Dr. P. Ferencz Vilmos tanulmányi felügyelő.
P. Szakács Előd rendtartományi titkár.
Fr. Innocentius Takács Ordinis Fratmm Minorum, provinciáé S. Mariae Hungáriáé, lector generalis et actaalis His tóriáé Ecclesiasticae, magister Fratrum Clericorum Theologorum ejusdemque provinciáé definitor actaalis, inclytae provinciáé S. Stephani Regis in Transsylvania commissarius visitator generalis et humilis in Domino servus. Cunctis ejusdem provinciáé venerabilibns Patribus et Fratribus Dilectissimis salutem et pacem in Domino! Confratres Charissimi! Consilio inscrutabiliter adorando et adm irando
entis. Persuastis sum etenim, quod omnes mei
Salvatoris Nostri,
Confratres Transsylvanienses exsuentes quemli-
ciijus quidem consilium „infirma m undi e le g it...
bet respectum hum ánum , unice ad promovendum
ut confundat fortia“ (1. Cor. 1, 27.) ac ex vo-
bonum
luntate Réverendissimi P. Ministri Generalis ejus-
contendant.
provinciáé et glóriám Dei am pliandam
ve definito rüN ^tus sum commissarius visitator
Carissimi Confratres! Vado ad Vos, sicuti
generalis p r o v in b i^ vestrae aestimatissimae de S. Stephano Rege inti|ulatae; nominatio ista mihi
discipulus hum ilis illius mitisque Jesu. Venio ad Vos experiri om nium confratrum vitam vere
communicata est c u m ^ e c re to Rev. ssmi P. Bo-
Christiformem, quam quidem omnes ratione suae
naventurae Marrani
vocationis religiosae et electionis divinae reipsa
24. Febr. 1933. Protoc. 4
Trans, dato. Itaque hisce notifico Dilectioni Ves- intendunt verificare. Si enim in quolibet homine trae, quia vi harum litterarum patentalium me nom ine christiano pollente supponimus etiam visitationem canonicam brevi aggressurum fore, nom ini correspondentem gestum et formám viSub pondere istius altae et coram Deo prop- tae, tanto melius conspicere gestimus in homine riaque conscientia tantopere difficilis commissi- religioso vitam D om ini Jesu ; religiosus enim onis positus, sola consideratio mihi consolati- titulo sacerdotii vel religionis ipsius proxime onem affért, quod plerique quique confratres adstat Ei. Siquidem facile videre est, elementum provinciáé optime cognoscant scopum et inten- vitae supernaturalis, sensus ecclesiastici, actionis tum visitationis generalis omni triennio eveni- generosae et erga Deum magnanimis constitu-
\
Erdélyi Ferencesek Ufja
20
ere robur spirituale a Servatore Nostro mutua-
quoque spiritualem reddere conatur mechanicam
tum. Hum us virtutum vere ciiristianarum est vita
et exanimem ; actio in meram
cum
exsiccare contendit etiam vása gratiae,
Christo abscondita et unanimis
amorque
praxim
tendens corda
erga Eum utpote erga Deutn Nostrum, qui ve-
scilicet electorum; occupatio febrilis moderna
nit, ut „vitám habeant et abundantius iiabeant“.
impedire nititur instillationem et inreptionem su-
(Johann. 10, 10). His sensibus refertus et repletus
pernaturalium in penetralia cordis hom inum . Aeta
cupio Vobis
appropinquare et quiden „non in
tis nostrae arrogantia et ex adinventis technicis
persuasibilibus humanae sapientiae verbis, sed
orta aestimatio propria subplantare satagit omne
in ostensione spiritus et virtutis“ (I. Cor. 2, 4.).
sanctum, bonum et nobile. Haec om nia optime
Tanquam unus ex Vobis adibo Charitatem Ves-
perspicientes et intelligentes nostrum erit Cha-
tram, ut mutuo consensu, sympathia et dilec-
rissimi Confratres! contra hujusm odi tentamina nosmet defendere etiam hacce sacra visitatione
tione Christi cunctos intelligere queam. Sed etiam venio ad Vos Confratres Cha-
interveniente. Confitendum sane est Dilectissimi exigui-
rissimi sicuti Frater Minor. Commissio enim mihi demandata scopum habet introspicere in vitam
tatei
ipsam regulärem.
1
meam tune tantum adimplere posse omni
Itaque desidero beatitate vi
ex parte m unus a Reverendissimo Patre accep-
tae seraphicae, vocatione Franciscana et vestigiis
tum, si aliquo modo accedere possem ad Sal-
idearum S. Francisci apud vos exsistentibus frui
vatorem Nostrum, de quo quidem in Evangelio
potius, quam ad illa vos incitare. Gloria etenim
dicitur: „Magister scimus, quia verax e s . . . non
solius Fratris Minoris est tanti Patris spirituális
enim respicis personam h o m inu m “ (Matth. 22,
virtutes imitari! Idealia Fundatoris nostri glori-
16.) Vos vero tunc bene exsequimini intenta vi-
osi a toto mundo admirati assequi prae aliis est
sitationis generalis, si visitatorem adjuvatis hu-
officium nostrum ! Considerandum plane est non
manissimeque ei succuritis.
tantum figura Patris Seraphici „Deus meus et om nia“ vocitantis, sed etiam tamquam missionem
habens
homo
ex mandato divino ad S.
D am ia n um : Francisce
repara dom um
Frater Minor igitur debet esse homo
m eam ! orationis
Venerabiles Confratres! Hisce stipatus cogitationibus venio ad Vos post 15, Majas vel circa, anni currentis. Tune autem
in nomine
D om ini incipitur visitatio canónica et generalis. Adventus imminens visitatoris semper
notifica-
proprius Sancti hujus socialis. Itaque vado ad
bitur singulis conventibus. Tempore visitationis omnia negotia ad visitationem non pertinentia
vos tamquam ad operarios et asseclas „viri to-
etiam absente A. R. P. Ministro Provinciali ex-
tius catholici et apostolid“ ; porro pergo ad com-
pediuntur seu disponuntur -servatis de jure ser-
militones paupertatis altissimae, quam
quidem
vandis- ab R. P. Custode provinciae tamquam
sanctificaverat Pauperculus ille Dei, in quo tam
Delegato Provinciali. Ut autem visitatio generalis
quam
in speculo anhelo vos agnoscere et vi-
et canónica quo meliori exitu succédât, ideo di
dere. Et quia ipse Seraphicus Patriarca factus
vino freti auxilio ad illam quilibet se praeparare
est pro nobis „indignus famulus, parvulus nos-
debet. Itaque hisce litteris ordinamus, quatenus
ter, servus inutilis“, conveniens est etiam ex parte
receptis et promulgatis istis nostris encyclicis
nostra, ut humilitate praeveniamus invicem in
cujuslibet conventus communitas pro bono
ista visitatione canónica.
sitationis exitu recitare unum
et contemplationis, sed etiam
praeterea filius
vi
Pater Noster et
Tandem venio ad Vos Dilectissimi Con
Ave Maria cum G loria in honorem. S. Stephani
fratres! sicuti filius aetatis nostrae. Sordes tor-
regis patroni principalis et coelestis provinciae
rentis
m undum
inclytae non dedignetur. Recitatio autem in com-
subvertere nititur hinc-inde -si esset possibile-
muni post horas canónicas minores vel post ali-
etiam alveum religioris; vult enim spiritu m un
um communitatis actum magis convenientem fiat.
dano, effronti temeritate et egoísmo „intoxicare“
Pro scopo visitationis obtinendo autem hisce
seu imbuere etiam ánimos electorum. Impetus
in virtute s. obedientiae m andam us quibuslibet
vitae hodiernae
et singulis superioribus tam Patribus
impresentiarum
currentis
acceleratus
et
per
nimius
vitam
Guardi-
Êrdélvi Ferencesek Ütja
21
anis quam Praesidentibus, quatenus curare velint ut tempore visitationis tam ipsi in persona, quam subditi omnes pro posse dom i remaneant. Porro omnes etiam Superiores rogamus, quod ad vi sitationem
in promtu habeant;
scripturas seu
documenta de SS. Reliquiis et Indulgentiis, monumenta de ecclesiarum juribus et oneribus, inventarium librorum ad bibliothecam pertinentium precipue pretiosorum vei antiquorum , item lib ros Missarum m anualium vei fundatorum, porro protocollum sessionum discretorialium, item librum accepti et expensi totiusque administrationis rationem continentis, sicuti etiam chronicam conventus, alia quaeque in visitatione juxta consuetudinem provinciae exhibenda. Ut autem auxilium divinum ne ad m om en tum a nobis desit, propriis quoque et singularibus precibus exorare divinam majestatem satagatis et etiam pro me Deum et S. Patrem N. Franciscum piis eisque fervidis orationibus impetere non negligatis. Válete Confratres Charissimi et me tempore visitationis in amorem vestrum recipere velitisl Dabam Sabariae (Szombathely), i i . Április 1933
Fr. Innocentius Takács Commissarius Visitator Generalis.
Kfis^ttfsban szeretett Testvéreim! Kedves mindnyájatok előtt ismeretes, hogy Szer vezeti Szabályaink értelmében f. évben a Capitulum Gmerale megtartása esedékessé vált és hogy a Reve rendissimus litteris encyclicís Rómába összehívta a vocaleseket. A Generális Constitufiók 553 ik pontja é'-telmében a Provinciális távollétében a Custos kormányozza a Provinciát, mint Delegátus Provinciális, ha pedig a Custos akadályozva lenne, úgy Definitorok legidősebbike áll a Provincia élére. Ezen rendelkezés értelmében május elsejétől kezdődőleg, amikor elindulni szándékozom ft. György József custos atya veszi át a Provincia kormányzását, aki — hojty mindenben könnyebben és gyorsabban áílhasson rendelkezéstekre — Medgyesre jön és innen fogja intézni a Provincia ügyeit. Távollétem ideje alatt szeretett visitatoiunk ft. Takács lace atya megejti rendh&zainkban a visitatio canonicat. Fogadjátok azzal a szerető tisztelettel és engedelmes lelküleltel, mintha maga a Reverendissimus Minister Generáli«, Szent Ferenc atyánk helyettesse, járna közöttünk. Ó az édes atya szeretetével és tekin télyével; a nagyobbik testvér bölcseségével jön alma Provinciánk szolgálatára. * * *
Öfömmel megyek a ; örök városba, ahol a hiva talos kötelezettségek végzése közepette alkalmat keresek, hogy a rendkívöli jttbílarís év bőséges kegyelmeit ki használjam, úgy csekélységem, mint Provinciánk és mindenik testvérem javára. Provinciánk súlyos problémáit az érettünk vérző, szenvedő, kereszthalált halt édes Jézus jóságos irgalmába ajánlom. Imádkozom édes Mindnyájatokért, hogy az áldott Jézus szeressen minket és áldjon meg; fogja kezünket, hogy az Ó útjáról, amely egyedül vezet az örök életbe, amely a földön is egyedül biztositja számunkra a békét, boldogságot, soha egyikünk se térjen le; hogy az Ö megelőző végtelen szeretetét, amely gyötrő nagy szenvedéseiben, kereszthalálában a déli nap ragyogó verőfényében áll előttünk, hűségünkkel, alázatos szeretetünkkel viszonozhassuk, éljük át az Ur Jézus véres keresztjének re^elatióját: Úgy szerette Isten a világot — minket, engem, — hogy egyszülött Fiát adta érte. Nevetekben Sz. Ferenc Atyánk szellemében foga dalmat teszek lélekben az Ur Jézus földi helytartója előí^ hogy az egyházhoz mindig, mindenben, minden köí élmények között hűek leszünk utolsó csepp vérünkig — a vértanuságig. Szeretettel és bizalommal kérem hosszú utamra buzgó imáitokat. Ü! * Miheztartás végett közlöm a S. C. de Religiosis és a Reverendissimus kegyes leiratát. 7245/29
Beatissime^Pater. SModerator ‘Prov. Transghantae 0 . FF,. cMinorum, ad pedes S. V. provotatas, hamilíter impíorat prorogationem Rescrípti dtei 7 januarii 1930, ví caias pro qaotibet Sacro ex ftindaíione in conventibas praefatae 'Provinciáé celebrando, stipendium haberi poíerai decem tibeti, itat, cam hujusmodi concessionis causae omnitio perdurent nec spes effatgeai ut rés oeconomica melior fiat, EíDeus ,, In Congressu diet Í8 martii Í933, 'Vigore facuttatum a SS.mo 'Domino ¿postro concessarum, S. Congregatio negotiis Retigiosorum Sodatium praeposita, audito voto ‘J^ev.mi 'Procuratoris Gentis., ^ev.mo cMinistro GenAi benigne committit, ut pro suo arbitrio ei conscientia, petitam prorogationem enunaati ^escripti iuzta preces ad attud triennium concédât, ad rationem octo tibettarum itaticarum pro unaquaque Missa, servatis in reliquts forma et tenore praecedentls concessio nis, ceterisque de iure servandis. Contrariis non obsiantibus quibuscumque, 'Datum RomáCt die 25 martii Í933.
Fr. Alexius Henricus M. Card. Lepicier Praef.
Vine. La Puma Seer. Superiorls c/lpostotici Rescript! vigore concedimus Oratori enuntiati juxta preces Indutti prorogationem ad atiud triennium, ad rationem octo tibettarum itaticarum pro unaquaque Missa, servatis in retiquis prloris Indutti forma ac tenore ceterisque de jure servandis. Romae, die 30 Martii Í933,
P. Bonaveatura Marrani O, F. M. Min. aiis.
22
Erdélyi Ferencesek ütja
Plébánosok, Házfőnökök figyelmébe! ! !
sanguinea vei Deo sacrata est incestus (mentális) vei sacrilegium (mentale.) Quare desideria graviter mala tűm efficatia, tűm inefficatia in confessione ita declaraíi debent, ut etiam circumstantiae speciem ^utantes appareant.“
Art. 22. S«nt scutfte de taxa timbroluí §í ítnpoíítaíöí proporfíonal lírmátoarele actes 3Í. Cercríle adresate atítofítá|íIor pttblíce de oííciíle §i epitropfíle bísericílor recűnoscute de Stat. Eípidius aggodalmai tehát nem alaptalanok, ed 22. cikk. Bélyeg- és pfoporcíonális adómentesek digi gyónásai tényleg nem voltak teljesek, legalább is a követkeíőfc: materialiter. 3Í. Az áüamiíag elismert egyházak hivatalai és Mindazonáltal eddigi gyónásai nem voltak érvény gondnokságai áltat a közhatóságokhoz intézett kérései. telenek, mert nem rosszakaratulag hallgatta el a körül Ezen paragrafus sseríní pl. a műsoros előadásokat mények bevallását, hanem tudatlanságból. S tényleg bejelentő, ílíetve engedéíytkérő iratokra, a rendőrségen ilyen dolgokra vonatkozólag a tudatlanság, különösen való ki és bejelentési kérelmekre, valamint a városi egyszerűbb embereknél nagyon is gyakori. tanácsfeoí, primárhoí stb. intézett kérésekre, amennyi Mivel tehát Elpidius gyónásai érvényesek voltak, ben ezt hivatalosan (számmal stb. ellátva^ eszközli semmi azokat nem is köteles megismételni, csak a hiányt pó néven nevezendő okmány és repölőbélyeg sem szükséges. tolni legközelebbi gyónásánál, vagyis megemlíteni azt, Á közhatóságok előtt a bélyegtörvény 22. artikulusának 3Í paragrafusára kell hivatkozni, ha ezek a hogy eddigi gyónásaiban ezeket és ezeket a körülmé nyeket tudatlanságból nem gyónta meg. Épen az az hivatalos megkeresések felbélyegzését követelnék. eset, mint ha valaki véletlenül kifelejtett halálos bűnt. Legkisebb testvéretek Gyónása érvényes, de legközelebbi gyónásában azt is meg kell gyónnia. ff. Imets Károly tartományfőnőfc.
Gyakorlat. A Ferencesek Útja í 932. október^decembari száméban közölt eset megoldása.
Elpidiasnak kétségei támadnak afelől, vájjon ed digi gyónásai érvényesek voItak-e^ Ő ttgyanis eddig bűnei bevallásával a bűn nemét megváltoztató körül ményeket, különösen a gondolati bűnöknél nem emlitette meg (pL csak azt mondotta, hogy illetlen gondo latai és vágyai voltak, de azt nem, hogy azok némelykor lányokra, máskor férjes asszonyokra, többször közeli rokonára, egyszer szerzetesnőre vonatkoztak.) Nem tudta ugyan, hogy ezen körülményeket meg kell mondania és győntatója sem kérdezte. Étvé ny esek voltak é gyónásai? Köteles-e gyónásait ismételni és ezen elhallgatott körülményeket meggyónni ? Helyesen jártak-e gyóntatói, amikor bűnvalíomását elégségesnek találták s nem adtak kérdéseket neki ?
Megoldás. Isteni parancsból kifolyólag bűneinket kötelesek vagyunk nemcsak általánosan (pl. vétkeztem a tiszta ság, a V I. parancs ellen,) hanem részletesen nemük szerint és a bűn nemét megváltoztató körülményekkel meggyóni. (in ifima spécié cum circumstantiis speciem mutantibus.) És ez nemcsak a külső cselekedeti bűnökre vonatkozik, hanem a belső, a gondolati bűnökre is, mert a belső bűnök, rossz gondolatok, kívánságok stb. attól a külső cselekedettől kapják erkölcsi jellegüket, amelyekre vonatkoznak. Lásd Noldin-Schmidts De principíís, Í927. p. 322. „Desiderium peccandi cum con-
Előfordul azonban gyakran, hogy ezek a gondolati bűnök nem veszik fel a módosító körülmény erkölcsi rosszaságát és pedig azért nem, mert az illetőbe nincs meg a kellő rágondolás (adventia mentis saltem confusa). Helyesen mondja Prummer: ,In praxi non raro accidit quod desideria non referuntur ad obiectum omnino determinatum, séd pontius ad aliquid genericum, e. g. aliquis desiderat peccare cum persona alterius sexus, quin sibi conscius sít de actu specíali comfttendo (fornicatíone, aldulterio, íncestu, sacrilogio.) In istis casibus sufficeret confíteri s volui peccare cum persona alterius sexus..." (Manuale Theoligiae Morális 1. p. 252).
Ugyancsak ez a moralista nagyon helyesen jegyzi meg erről a kérdésről i „Aliquando moralíter impossíbile est a poenitentibus parum instructis sciscitari imfímam speciem peccatorum, praesertím ínternorum . . . la istis casibus confessarius abstineat ab ínterrogatíoníbus ínopportunis, quippe quae ad nihilum utí^ís sint et potius poenitentes perturbant et taedío affici,,nt. (I. m. III. p. 255.) Ezeket előrebocsátva megfelelhetünk a kázus har madik kérdésére: helyesen jártak-e el Elpidius gyónta tói, amikor bűnvallomását elégségesnek tartották s neki kérdéseket nem adtak fel? H a a gyóntató hiányosnak találta Elpidius gyó nását, gyanította, hogy az általános formula alatt s „erkölcstelen gondolataim, kívánságaim voltak", __ súlyosabb bűnök lappangnak s mégis elmulasztotta a szükséges kérdéseket! vonatkoztak-e ezek határozott cselekedetekre, határozott személyekre stb. ha ezt a mulasztást fölülstességből vagy más erkölcsileg el nem fogadható okból tette, akkor vétkes mulasztást kö vetett el. Ha azonban Elpidius gyónását kielégítőnek találta, joggal feltételezhette, hogy rossz gondolatai és kivánsá-
Erdélyi Ferencesek Útja
23
konyha stb. Klauzúra alá esik a zárda azon kertje is, amely csak a szerzetesek számára van fenntartva. A kertek azonban csak akkor esnek klauzúra alá, ha a zárdá val közvetlen kapcsolatban vannak. N álunk azonban a kert c?ak Medgyesen, részbe»i Mikházán és szintén részben csak Csíksomlyón esik a klauzúra alá. Máshol P. Pelbírt. nem tudom, hogy klauzúra alatt volna. Egyebütt csak is a quadrát esik a szigorun vett klauzúra alá. E szo II. kásnak talán az lehet a magyarázata, illetve oka, hogy a Provinciának régebben nem állott annyi laikus testvér X helyiségben a zárda kertjében ünnepély van az rendelkezésére, hogy a sokszor nagy kerttel rendelkező Egyház javára. Közben eső lesz. Hogy a közönség szét zárdákba annyi laikus testvért tehetett volna, amennyi ne oszoljon, az elöljáró a zárda földszinti helyiségeit, a kert művelésére, gondozására szükséges volt. így kény köztük az ebédlőt is, amelyek rendesen klauzúra alatt telenek voltak a kerteket napszámossal, illetve ehhez vannak, a közönség rendelkezésére bocsátja. — Helyes értő nőkkel gondoztatni. Sajnos e laikushiány még ma voIt-e az eljárás í sincs teljesen kiküszöbölve. Megoldás. b) K i vannak véve a klauzúra alól azon vendég Az Erdélyi Ferencesek Útja Í932 okt.-decemberi szobák, amelybe esetleg a szerzetesek női hozzátarto számának fenti esete világos, hogy minket ferencrendi- zói is megszállhatnak. eket tart szem előtt. Azért az eset megoldásánál is csak Ugyanígy ki van véve a plebáníális zárdáinkban arra terjeszkedem ki, ami ennek az esetnek megoldá a plebáníahívatal helyisége. sához szorosan hozzátartozik. A templom egész természetesen nem eshetik kla Az eset megoldásához tisztáznunk kell, hogy uzúra alá. Hogy a templom kórusa a templommal ea) mik esnek a klauzúra törvénye alá? gyűtt jár-e s így ki esik-e a klauzúra alól, vagy ez a b) és mik nem ? templom szóban nem fogláltatik benne, erre nézve vilá c) ki bonthatja fel e törvényt? gos határozat nincsen. Abban az esetben azonban, mi d) mily büntetéssel jár annak felbontása? dőn a kórusra nemcsak a zárdából, de a templomból a) Hogy milyen zárdák s azoknak melyik helyi is van feljáró, biztos, hogy a kórus is egy szervi egé ségei esnek a klauzúra törvénye alá, azt az Egyházi szet képez a templommal s így nem esik klauzúra alá. Törvénykönyv irja elő az 597. canonban. I) „In domi- H a a templomból közvetlenül nem lehet a kórusra jár bus regularium sívé virorum sive mulierum canonice ni, akkor úgy hiszem — hogy az elöljárótól függ (a pro constitutis, etiam non formatis, servetur clausura papa- vinciálistól) hogy klauzúra alatt legyen-e vagy ne. lís" 2) Lege calausurae papalis afficitur tota domus quam A sekrestye szintén a4emplom kiegészítő része lé communitas reguláris anhabitat, cum hortis et virida- vén, sokszor fűthetősége miatt gyóntató hely is, azért riís accessui religiosorum reservatis: excluso, praeter ez nem esik klauzúra alá, hacsak valamely esetben publícum templum cum contínente sacrarío, etiam hos- a sekrestye különös helyzete, vagy a különös körülmé pitio pro advenis, sí adsit, et collocutorio, quod, quantum nyek mást nem kívánnak. fieri potest, prope ianum domus constítuí debet. “ Amint láthatjuk a klauzúra nincs teljes részletes Először is mint magától értetődik nálunk pápai séggel és a végsőig menő pon jssággal meghatározva, klauzúra van. Az idézett canon szerint pedig a klauzúra hogy annak határáról kétség ne merülhetne fel. Minden alá esnek: maga a zárda, és pedig minden zárda, mi kétséget kizárva klauzúra alatt vannak a zárda azon dőn abban tényleg szerzetesek laknak. E tekintetben részei, amelyben a kommunitás tartózkodik és lakik, nem számit az, hogy lakja-e annyi szerzetes, amennyit így kétségkívül klauzúra alatt vannak: a lakószobák, a jog megkíván. A jog szerint akár formális zárda, il hálótermek, ebédlő, oratorium, konyha infirmaríum s letve konvent (4 pap, 2 fogadalmas laikus) akár nem, azon szobák, hol a laikus testvérek dolgoznak. Azon a clausura kötelező. Ez alól csak a hospítíumok és helyiségek is, akár sekrestye, akár kórus, akár kert, nyaraló helyek vannak kivéve. Azonban a hospitiumok- amelyekbe csakis a zárdán keresztül lehetne jutni. Ezen ban is, ahol ketten-hárman tartózkodnak -úgy hiszem helyiségek a szigorúan vett pápai klauzúra alá esnek. a klauzúra törvényét meg kell tartani. Mert ha ezt az Azon helyiségek azonban, amelyek nem lettek fel Egyház kívánja a missziókban, (v. ő S. C. Prop. Fid. sorolva, vagy a sekrestye és kórus is a fennt leírt kivé 26 aug. 1780) akkor annál inkább elvárja a nem misz- teles esetekben, szabad tárgyát képezik a klauzúra tör síiós területeken. (P iát : Prael. luris Reg. I. 386,) A kla vényének. Sőt magában a zárdában is, hogy mely he uzúra alá eső részek kijelölése a provinciális jogköré lyen, illetve mely pontján legyen pl. a folyosónak felál be tartozik. lítva a klauzúra stb. ez is szabad rendelkezésére van Természetesen klauzúra alá esnek a zárda azon bízva az illetékes elöljárónak, amennyiben a klauzúra részei, ahol szerzetesek laknak. T ehát: lakószobák, háló a fennt felsorolt szorosan vett klauzúrálís helyiségeket termek, ebédlő, közös dolgozó helyek, vagy műhelyek. magában foglalja.
g&i általános jelleg&k voltak s as esetleges módosító körülményekre tudatosan nem gondolt, vagy pedig kérdéseket azért nem adott, nehogy túlságosan terhessé és kínossá tegye Eípídiusnak a gyónást, akkor nem vétkezett. A ll ugyanis itt különösen az a* axióma „melius est defícere, quam abundare*.
24
Erdélyi Ferencesek Utia
Eanek pontos meghatározásit, úgyszintén a klatí^úra megkezdésének idejét pl. egy új zárdánál, a CJC, az 597 c. 3. paragrafusában az elöljáróra bizza, „Partes clau^urae legí obnoxiae patenter indícentur; Soperioris verő maioris vei Capitufi generális secundum constítotiones, attt, sí agatur de monasterio moníalium, Epíscopí érit clausurae fines accurate praescribere aut legítimis de causis mutare." Ez az elöljáró azonban soha sem a helyi elöljáró, mint a törvény világosan ki is mondja, hanem csak egyedül a provinciális. c) S most felelhetünk arra a kérdésre is, hogy ki bonthatja fel a klauzúra törvényét? A pápai klauzúra alá eső részeket egész termé szetesen csakis a pápa, illetve az ö hatalmával lehet csak kivenni a klauzúra törvénye alól. Azon részeket pedig, amelyek nem esnek szoro san a pápai klat-^4,r^ &Iá, hanem a tartományfönök akarata tette klauzúrai zár alá, ezeket felbonthatja, il letve azokon változtathat, de csakis maga a provinci ális. A helyi elöljárónak tehát semmi körülmények között nincs hatalma, joga a törvénytől vagy elöljáró jától megállapított klauzúrán változtatni, vagy pláne azt — hacsak ideiglenesen is — felbontani. így könnyű arra is felelni, hogy a helyi elöljáró helyesen vagy helytelenül járt-e el. d) Kérdés tárgyát képezheti az elöljáró eljárása oly szempontból is, hogy beleesik-e a 2342 c. 2 által kimondott és pápának fenntartott kiközösítésbe (excommunicatio) A kérdéses canon ezt mondja: Plectuntur
ípso facto excommunicatíone Sedi Apostolicae simpli citer reservata. Mulíeres violantes regulatium virorum clausurara et Superiores aliique, quicunque ii sint, eas cuiusctinqtiea.etaüsintroducentesveladmittentes; et praeterea religiosi íntroducentes vei admitientes priventur of ficio, sí quod habeant, et voce activa ac passiva“ — tehát nemcsak az íntroducentes, hanem az admitientes is beleesnek az excommunicatioba. Az a kérdés, hogy a klauzúrát igy jogtalanul felbontó elöljárót lehetne-e az admittentes-ek közé sorolni? Szerény véleményem szerint: igenis lehet. Hisz ő egyenes oka, megengedöje, hogy a nők a klauzúrát megszegjék, holott épen ennek megakadályozása volna kötelessége. Úgy hogy e szem pontból ő is beleesik a canonban kimondott excommu nicatioba. Mentsége esetleg csak a tudatlanság lehet, amely öt a censurától mentesiti — hacsak nem akaratos a tudatlansága. Azonban a censurától és tudatlanság tól Cff. Capello: De censuris Í925, p. 285 sqqu. telje sen függetlenül büntetések érhetik. III.
Újra kell-e keresztelni az unitárius katholizálőt ? Az erdélyi egyházmegyében s az esztergomi egy házmegye területén a Kath. egyház keblébe visszatérő unitáriust feltételesen meg kell keresztelni. Az í9í3-ban tartott erdélyegyházmegyei zsinat ugyanis így intézke dik: „Unitarii, si ad. ecclesiam catholicam convertentur sub conditione — si non es baptizatus (a) — baptizandi sünt“ (Cfr. P. II. c. í. Acta et decr. synodi dioec. Trans-
Res memoriae dignae. Kolozsvár. Lorettói kápolna.
A kolozsvári ferences templom épen úgy mint kolostor gótikus volt.^ Kü!ső ruháját a mai alakjával a re formáció után cserélte fel, de azért egy tekintet a külsejére, alakjára, föképen a szentély felől és a szem lélőnek minden kétsége megszűnik a templom egykori gótikus szépsége felől. Ha pedig a Karolina térről a homlokzatát figyeljük, két szembeötlő tény lep meg: barokk torony a gó tikus kolostorral összekötött temp lom homlokzaton és a templom bejá rattól jobbra a lorettói kápolna elhelye zése, melyről könnyen kivehető, hogy az egy későbbi kornak maradványa és eredetileg ennek a kápolnának és a többinek is helyén nyílt csarnok húzódott végig díszes oszlopokkal, mint az a közeli szent Mihály templom ban látható s amely általában min den gótikus építkezésnek jelemző sa játsága. Szent Kereszt, szent István, 1 L is d Pásztortűz 1927, okt. 23. számát, melyben a kolostor építészetével foglalkoztam.
szent JózseT és a lorettói kápolnák helyén egykor árkádok voltak. Ter mészetesen árkádos volt az evangé liumi oldal is, amely a mai barokk átépítésben félszeg, mert meg kellett menteni azt a folyosót és helyet kellett biztosítani azon szobáknak, melyek a kolostor bejárattal szemben vannak. A templom melletti cellasor a barokkor beépítése s így nyerték az alsó és felső sötét folyosókat. A templom belső részének teljesen ba rokkjelleget adtak. Elegendő csak vé gigmenni a sötét folyósón és lehetetlen észre nem venni az eltemetetett gótikus részleteket. A kolostornak templom felől eső része eredetileg épen olyan ny í • tott volt, mint a többi három oldalon. Miután a ferencrendiek a jezsui táktól a templomot és kolostort át vették a templomba a következő ol tárokat állították be. A szentélyben a főoltár Mária tiszteletére volt szentelve (Conventus B. V, Mariae ad Níves,) melyet 1763
bán kezdettek építeni, mivel a régi oltárt Medgyesre szállították át. Az építkezéssel csak 1770 szept. 7-re készültek el. A főoltárra a legtöbbet, 400 forintot, Apor István adott. Ado mányaikkal többen hozzájárultak a főoltár díszítéséhez: Tornai János fe lesége Tordai K lára 100 magyar forint, özv. br. Kemény György neje sz. br. B ánffy M ária 50 mf. hr. Perényi Borbála kisasszony 40 mf. Ke resztúri Nagy Mihály özvegye Kun Erzsébet 50 mf. Keresztúri Krisztin Apor Istvánná 60 mf. Az egész oltár 1300 magyar forintba került. A tabernakulumot Schelz Ferdinánd Fe renc sóbányái felügyelő készítette, aki 1771-ben a sekrestyét kijavítatta, a boltozatot rendbehozatta és a sek restye padlózatát felemeltette. Jobb oldalon az első oltárt szent Ferenc tiszteletére gr. Csáky Zsigmond és felesége gr. H aller KataUn készítették. (1736) 3. Szent Ferenc^oltárával szembe volt szent Antal oltára, melyet 1736 bán Szabó M ihály kolozsvári plébá nos, gr. Mikes István és neje Pethi Róza készítettek.
Erdélvi Ferencesek Útja sylv. Gyulafehérvár, Í9I3, lí 1.) A í í858-ban tartott esttergomí tartományi zsinat is hasonló módon rendelkezik: „Sectae Socinianorum seu Unitariorum addicti, ad sinum Catholicae Ecclesiae venire cupientes vei saltem matrímonium cum catholico individus inire desiderantes, ob gravia, quae validitati Baptismatis apud eos collati obstant dubia, sub conditione baptizentur“ (Cfr. Titulus III. De sacr, 2. De lapt. 3. Decreta et acta conc. prov, Strig. a D . 1858. Pestini 1859. 32 I. így intézkedtek a zsinatok, mert az unitárius pásztoroktól kiszolgáltatott keresztség érvényességét nem látták minden tekintetben kielégítően bizonyítottnak. Más egyházmegyék területén a megtérő, illetve a a kath. egyház kebelébe visszatérő unitárius föltételes megkeresztelése fölöslegesnek látszik, mert habár az uni táriusok nem is hisznek a Szentháromságban, az álta luk kiszolgáltatott keresztség érvényesnek tekintendő. A kiszolgáltató hite ugyanis nem rontja le a külömben helyesen kiszolgáltatott keresztség érvényességét (Cfr. Conc. Trid. Sess. V II. de bapt. can 4.) M ár pedig az unitáriusok helyesen szolgáltatják ki a keresztség szent ségét, amennyiben megfelelő anyagot használnak: ter mészetes vizet; megfelelő alakot alkalmaznak: az Atya, Fiú és a Szentlélek nevében keresztelnek; végűi meg van a helyes szándékuk: véghez vinni azt, amit az egy ház akar tenni, nem éppen a kath. egyház, hanem Krisz tus egyháza, amelynek a protestánsok a saját egyhá zukat gondolják. A fentiek helyességét bizonyítják az unitárius for rások : hittan és szertartáskönyveik. Az unitáriusok jelen
25 legi rituáléjának (Ferencz József, Egyházszertartási dol gozatok (Agenda) Bp. 1878) előírása: « A keresztség, mint a keresztény anyaszentegyházba beavatási szer tartás lényege unitárius hit elvek szerint abban áll, hogy a keresztelő lelkész a keresztanya által annak végrehajtása alatt karjára vett csecsemőt fejére kegyes hívek által e cílra készített kehelyből tiszta, természetes vizet öntvén, e szókat mondja j Én tégedet N . megkeresz tellek az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében“. Ezen lelkészek számára készült könyvön kívül a felsőbb iskolák számára készült Unitárius kis Tükör (Kolozsvár 1900) és az alsóbb iskoláknak irt Unitárius Káté (Kvár 1912) Ferencz József tollából ugyanazt mondják akeresztségről. Pl. az Unit. Káté így ír : „ A keresztelés úgy történik, hogy a pap, akinek kötelessége a keresztelést végrehajtani, a csecsemő fejére tiszta vizet önt, mialatt a gyermek keresztnevét és ezeket a szókat mondja: Én keresztellek tégedet Atyának, Fiúnak és Szent Lélek nek nevében* (111 1.) A keresztelő unitáriusok szán déka szintén helyes; hisz az unitáriusok is, mint a többi protestánsok, a keresztséget az egyházba való lépésnek tekintik. Ez elég, hacsak kifejezetten nem akarnak a kath. egyház ellen tenni. Az unitáriusok a trinitárius formával, tehát érvé nyesen keresztelnek 1638 óta, amikor I. Rákóczi György szigorúan elrendelte, hogy: „ A Speramentumok Admi nisztrálásában is legyen az recepta Unitaria Religío és Ecclesiastica discíplina szerint e kisdedet, gyermekek. Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevében kereszteltessenek meg" (Complanatis desiana, deési egyezkedés.
4. A szent Kereszt kápolnát a krip polna részére egyházi felszerelést is tával gr. Korniss Zsigmottd főkor adományozott. 8. A legszentebb Üdvözítőről volt mányzó készítette a csodatévő kereszt tiszteletére, melyet előzőleg szentbe- elnevezve. Ennek adományozója va nedeki kastélyából hozatott Kolozs lószínű Budai a szászvárosi posta várra 1731-ben. Amint a háztörténet- mester. irója megjegyzi: m íg a templom ai9. Mária Szíve oltárát özv. gr. tói nyitva vannak a szent Kereszt Csáki Zsigmondné H aller K atalin kápolnában ájtatoskodó hívekkel m in készítette 1737-ben. 200 forint. dig lehet találkozni. ^ Ugyancsak ^ A templom hetedik oltára szent Korniss apostoli fősyndikus ajándé -1
Náprágyi Györgyné Felvinczi Klára hódolatát és mélységes bámulatát akarta kifejezni védőszentjével szem ben, mikor erényeinek követésére vál lalkozott s egyik megalapítója lett az erdélyi első apácarendnek a reformá ció után és kápolnát rendeztetett be a Havas Boldogasszony kolostorának templomába. A körülmények sem a kolostorban élő női harmadikrend megalakulásá nak, 2 sem a szent Klára kápolna hosszú életének rém kedveztek. A reformáció után nemcsak a ko lostor lakói változtak nagyon gyak ran, hanem a kolostor és templom is igen sok átalakításon ment át. Miután a ferencesek átvették a jezsui táktól, megkezdették a berendezke dést s nemcsaklakhatóváakartáktenni a kolostort, hanem vonzóvá is sze rették volna alakítani a templomot. 8 Felvinczy Klárát május 8 -án öltöztették be. Május 3 1-én fogadalmat tett és 17-én meg halt. Anyagiak hiánya miatt a rend megerő södni nem tudott, mert Felvinczy Klára vég rendeletét az örökösök megtámadták. A ren det II. József oszlatta fel. Lásd A H írn ö k 1927 okt. 15. száma.
Erdélyi Ferencesek Útja
26 Í638 jtíl. í-én. Közölte Szilágyi Sándor, Kér Magvető Í874 (IX .; Í55. sfc. íí.)
Az erdélyi egyhizmegyében tehát a zsinati előírást betartva a visszatérő unitáriusokat föltételesen meg fcell keresztelni. Ahol ilyen rendelkezés nincs, ott ujrakeresztelés nem szükséges, ha csak valami különös ok az* nem teszi szükségessé. (Cfr. Religis, Í9Í6. V. 380. I.; Havi Közlöny, Í9Í6. 522 U) IV.
A csendes szent misében a XIII. Leó-féle imádság után van-e keresztvetés ? Szabad'C ahhoz még más imádságot is hozzátoldani ? Ezen kérdésekre két részben találom szükségesnek felelni. U Mikor kell a X III. Leó-féle imát elvégezni és mikor lehet elhagyni ? 2. Szabad-e hozzátoldani más imádságot és utána van-e keresztvetés? í) A csendes szent misék után el kell végezni a néppel közösen (lehet tehát a nép nyelvén) azon imá kat, amelyeket X III. Leó pápa előirt Í884 jan. 6. „Urbis et Orbis“ brevejében (í886-ban hozzáadva a Sancte Michael könyörgést) s melyekhez X . Pius engedélye alapján hozzáadható háromszor e fohász: Cor Jesu sacratissimum — Miserere nobis. S. C. Indulg. Í7. Juni Í904) Ezen imákat el kell végezni közvetlenül az utolsó evangélium után. Ennélfogva ezen imák előtt nem le het áldoztatni. (S. R . C. 23. Nov. Í887) Minden privát mise és requiem mise után el kell mondani jóllel)et, l)ogy nincs jelen a nép a misén, vagy a jelen levők
Amint említettem a mostani torony a barokkor emléke, de nincs össz hangban az eredeti építkezéssel és erőszakos volt annak felállítása. 1740-ben miután az új torony és a piacra néző homlokzat alapját le tettük, olvasom egy egykorú feljegy zésben, ^ észrevettük, hogy a fele melendő torony súlyát a régi falhoz simuló új részlet nem birja meg s nem tudja fentartani a templom és szent Klára kápolna hajóinak terhét, sőt a templombajárók veszedelemnek vannak kitéve. Nem volt semmi re ményünk, hogy a helyzeten segíthes sünk. Ekkor az említett Mária tisz telők közül ^ toroczkószentgyörgyi Toroczhay János Joachim császári 1 De Origine, Progressu etiPatronis Aedis Lauretanae V. Claudiopoleos. A kézirat három lapból áll. A háztörténet nagyon keveset mond erről a tárgyról. A kézirat szerzője valószínű Botár Joákim. 2 Körülbelül, igy kezdődik az előbbi fel jegyzés, 1739-ben alább megnevezendő nehány Mária tisztelő jö tt templomunk kórusába és azt kérdezték tő le m ; a templom melyik részébe lehetne kápolnát épiteni ? Ide is oda is céloz tam. Sem nekem, sem egymás között nem nyi. tatkoztak semmit, hanem szó nélkül eltávoz lak. Az egész leirást a kézirat alapján adom.
nyelvén nem tudna a pap imádkozni. Ilyen esetekben a miséző vagy magában, vagy csak az oltárszolgával fölváltva mondja el azokat. Karácsony napján és H a lottak napján, amidőn a pap három misét mond, ha egyfolytában mondja el a miséket, akkor csak a har madik mise után kell elmondani ezen im ákat; a má sik esetben, ha/a pap megszakítja, akkor minden egyes mise után el kell mondania, ahányszor megszakítja a miséket (S. R . C. ÍO. M ai. Í895.) Nem kell ezen im á kat mondani az énekes misék után, valamint a konvent misék után sem (még ha nem énekes is S. R . C. 3694. ad 7-um) a konvent mise után a Ceremonale Romano —• Seraphicum 400. pont jegyzete szerint kell végezni, ha utána énekes mise következik. E vélemény alapjául szolgálnak S. R . C. 4Í76. ad 2-um, 2740, ad 7-um és 3697. ad 7-um feleletei. Nem kell ezen imákat elmon dani azon misék után sem, amelyek más szertartással (pl. papszentelés, nászáldás, első szentáldozás, vagy bér málás szentségének kiszolgáltatása) kapcsolatosak, vagy amelyek után közvetlenül más szertartás (pl. szentség kitétel, körmenet) következik. (S. R . C. 20. Junií Í9Í3 Acta apóst. Sedis. Í9Í3. 3ÍÍ. I.) El lehet hagyni hónap első péntekjén Jézus szentséges Szivéről mondott votív mise után, ha az ünnepélyesnek tartatik. (S. R . C. 427Í. ad 2-um.) ^ 2) Most kérdés, nogy szabad-e hozzátoldani más imádságot is? Erre vonatkozólag a Rítus Congregatió azt felelte, hogy az Ordinarius (Provinciális) beleegye zésével lehet más imádságot is hozzátoldani, de a Leóféle imádság után. (S. R . C. 3^57. ad 7-um; 3805.)
erdélyi kormány tanácsos és kincs tartó kifejezésre jutatta, hogy régen táplált óhaját kívánná teljesíteni egy lorettói kápolna építésével. Thoroczkay János 1745 február 25-én meghalt. Halála előtt még egy órával is az építendő kápolnára gon dolt és végrendeletében értékpapírok ban 700 magyar forintot hagyomá nyozott erre a célra. Halálos ágyánál álló örököseinek, nejének Serédi K lá rának és unokájának Thoroczkay Ist vánnak meghagyta, hogyha a jelzett összeg nem lenne elég akaratának megvalósítására, a hiányokat pótol ják toroczkói birtokaiból s építsék fel a lorettói kápolnát. Ez időben az erdélyi ferencren diek fősyndikusa hallerkői H aller János Erdély kormányzója volt. Hal ler sürgetésére az örökösök kiadtak 458 forintot s Lászloffi Lőrinc ház főnöksége idején azonnal be szerez ték az anyagot, megegyeztek a kő művesekkel 400 forintban és a szent Klára kápolna helyén az alapokat ki szélesítették s letették a lorettói ká polna alapjait. Ez a felvett pénzt föl is emésztette. De a Mindenható, aki
ővéiről soha sem feledkezik meg, vá ratlanul küldött egy új jótevőt gönczruszkai gr. Korniss A ntal személyébenj aki fedezte a további munkála tok költségeit nem feledkezvén meg az írás szavairól: Ne gyűjtsetek ma gatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és moly megemészti és hol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket az égben, hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emésztheti s hol a tolva jok sem ássák ki és nem lopják el, mert ahol kincsed vagyon, ott vagyon szíved is. (Mt. 6 19-21) Ezért őt tartják á kápolna tulajdonképeni alapítójának és építőjének. Az első misét ugyanazon év szep tember 8-án a kegyes alapitó és más előkelőségek jelenlétében Botár Jo á kim házfőnöksége alatt Thorma Ist ván gyulafehérvári lektor-kanonok énekelte és a szent beszédet a szent Mihály templom plébánosa Biró J á nos mondotta. A következő esztendőben az ere detihez érintett lorettói szobrot az em lített gróf a konventuálisok szent Pé ter és Pál templomában helyezte eJ,
27
Erdélyi Ferencesek Útja A keresttvetésre vonatkozó!ag> ezen im ák előtt vagy után nincs keresztvetés előírva. Azért is nincs keresztvetés^ mert a pap az oltártól a sekrestyébe menve mondja a bárom ifjú énekét, a Benedicite-t. Ez azonban bár nem kőtelező, de kőteíező az, hogy a pap imád kozzék, miközben a sekrestyébe megy s a miserubát leveti. Ebből tehát következik, hogy nincs keresztvetés. C fr.
C erem onale
R o m a n o - S e ra p h íc a m
1908.
215. p o n t.
jegyzet J927. Í57-I58. V esd össze; M ih á ly fí Á . „ N y ilv á n o s istentisztelet“
1923
498-499, 555. I. R ítu s celefar. M issae X I I . 6,
Szeníirás. „Accessit Ijomo ad cor altum e t e x a l t a b i t u r Deus," (63 zsoH. 7. i^.) Ezt a szöveget szónokok és aszkétikus irók gyak ran Jézus szentséges Szivére alkalmazzák. Ő a homo, az Istenember, aki keserves kinszenvedése alkalmával «accessit ad cor altum ” szentséges Szivének mélységeibe hatolt és a megváltás szent m ű vével Istent felmagasztalta. Azonban bármennyire is szép ez az alkalmazás s bármennyire támaszkodik is oly nagy tekintélyre, mint szent Ágoston (Tractatus in Ps. 63. V. 7. Officium in Sabbato Sancto. Lectio VI.) mégis el kell vetnünk, mint olyant, amelynek a zsoltár szövegében semmi alapja sincsen, sőt a zsol tárban kifejezett gondolattal homlokegyenest ellenté tes értelmet ad. Ott ugyanis a ,cor altum “ nem ma
hogy innen tinnepélyes keretek kö zött szállítsák majd az tij kápol nába. Az átszállítás alkalmával nehéz ségek merültek fel. Augusztus 9-én a plébánia, a ferencrendiek és a je zsuiták templomában kihirdették, hogy a szobrot ünnepélyesen augusztus 14én fogják átszállítani. Némely főtisz telendő urak ez ellen a plébános előtt tiltakoztak, mert az átviendő szobrot nem tartották csodatévőnek, hogy körülötte ilyen nagy fényt fejthet nének ki. A Mária tisztelő kanonok plébá nos szelídségével és meggyőző mo dorával lefegyverezte az ellenkezőket s nem tartotta illőnek a Szűz Anya tiszteletéhez a kihirdetett ünnepségek visszavonását, vagy megváltoztatását. A kijelölt augusztusi nap reggelén a külömbféle nemzetiségű mindkét nembeli ifjúság, ifjak és öregek gyü lekezni kezdettek a szent Péter és Pál templom körül, hogy láthassák és üdvözölhessék a szobrot. Rendkívüli dolog történt. A tiszta égbolt egy szerre beborult. Terhes felhők tor nyosultak egymásra s épen a kör
gasztos lelkületet, jó, erényes szivet, hanem ellenke zőleg gonosz, gyűlölettel, rossz szándékkal, fondorlatok kal, kevélységgel telt szivet jelent. Ha pusztán csak a vulgáta szövegét nézzük is, a szövegösszefüggésből logikusan csak a föntebbi érte lem következik. A zsoltáros ugyanis az előző két vers ben Istentől oltalmat kér gonosz ellenségeinek üldö zéseivel szemben. A 4. verstől a 6-ig leirja, hogy ho gyan, milyen eszközökkel üldözik őt és akarják elpusz títani. Most jön a 7. vers »Scrutati sunt iniquitates, defecerunt scrutantes scrutinlo . . . “ v a g y i s újabb és ujabb fondorlatokon, üldözési módozatokon t ö r i k a fejüket, belefáradnak a fondorlatokba s hogy m i n é l tökéletesebb terveket találjanak az én ellenséges em bereim (homo sensu collectivo) szivük, hebraizmus azaz elméjük mélyébe hatolnak, minden képességüket összeszedik, de hiába: „et (séd) exaltabitur Deus." — felmagasztaltik, győz az Isten, az igaz védelmezője, aki „olyanokká teszi az ellenségeim által rajtam ejtett se beket, mintha kisdedek nyilaiból eredtek volna.“ 8. vers. Nagyon helyesen adja vissza az „accessit homo ad cor altum" igazi értelmét J. Kroon a Verbum Domini 1929-i évfolyamának 164 lapján: „Homo inimicus alté cor suum perscrutatur ut nova consilia contra me excogitet, sicque dicitur accedere ad cor altum, utique cor suum perversum." — Ez a vulgata szövegének helyes magyarázata. A mai héber szöveg ettől kissé eltér. Először is a 7. vers második részében; („defe cerunt scrutantes scrutinio") a héber szövegben nin-
menet elindulása előtt zuhogni kez dett az eső. A nagyprépost (Kasztal János) ezeket látva, szomorúan szól az óvári kolostor quardiánjéhoz: P. Quardián, mit csináljunk, a zápor megakadályozza a körmenetet? Ha a Főtisztelendő Ur (a plébános) egy csendes misét mondana ez alatt az eső megszűnne, feleli a házfőnök. A prépost ezalatt a breviáriumát vé gezte és midőn az áldáshoz jutottak azt kérdi a házfőnöktől: megszünt-e az eső ? Már megnéztem, de jobban esik mint ezelőtt, feleli a quárdián. Nem volt mit tenni. Mise után a minoriták ebédlőjében gyülekeztek és töprengettek az átvitel felől. Az említett főtisztelendő ur felajánlotta ernyős kocsiját, hogyha fel lehet rá helyezni a szobrot. A házfőnök né zi a kocsit, vizsgálgatja a szobrot, hogy miképen lehetne megfelelő mó don elhelyezni rajta és közben a boldogságos Szűzhöz folyamodik égi segítségért. Nemsokára a nép nagy bámu latára az ég kitisztult. Elrendezik a körmenetet, melyet a püspökhelyettes nagyprépost Kastal János apát két
infulás diákonus között vezetett a papság nagy kísérete mellett. A szob rot fölváltva négy ferences pap és ugyanannyi minorita vitte a díszesen elkészített oltáira. Az oltárnál a nagy prépost mondott szentmisét és Bíró János helybeli plébános beszélt. Erre az ünnepélyes körmenetre a szomszéd községek lakói egyházi zászlók alatt gyülekeztek össze a város és a kerület összes papjaival együtt. Thoroczkay János a lorettói kápolna építésével a boldogságos szűz Anya iránt táplált tiszteletének akart kifejezést adni. Korniss Antal gróf pedig a mély tisztelettől indít va azt szerette volna, hogy ha ez a hely megilletné mindazokat, kikre vonzást gyakorol a Szűz alázatossága és Mária istenanyasága s hogy minél inkább terjessze a m a g y a r s á g ősi erényét, azért még az építkezések folyamán 1745 máj. 8-án XIV. Be nedek pápától azt a kedvezményt nyerte a kápolna részére, hogy mind azok, kik Kisasszony napján a ká polnát meglátogatják és a szükséges föltételeknek eleget tesznek, gyón-
Erdélyi Ferencesek Útja
28 csen szó arról, hogy ellenségei elfáradnak a tanács kozásban, hanem arról, hogy a z s o l t á r o s ellenségei miután a legtökéletesebb üldözési tervet megtalálták, diadalmasan fölkiáltottak: „készen vagyunk, a t e r v tökéletes.* A 8. versben sincsen szó arról, hogy ellen ségei szivük mélyébe hatolnak, hanem a zsoltáros fel sóhajt, hogy mily mély az emberi szív és 1e 1k ü 1e t gonoszsága. Anitnus tom inis (inimicorum meorum) et cor alíum et profundum est ad molienda contra me impia conamin." (Kroon i. h.) S végül a 8. vers má sodik részében nem az van, hogy exaltabitur Deus, hanem percutiet, feriet eos Deus, — de lesújtja őket az Isten. Nagyon szépen és tökéletesen adja v i s s z a az eredeti szöveget Sík Sándor fordítása 1 Csupa gonoszság tanakvásuk míve. »Készen vagyunk! A terv derék!" És mélységesen mély az ember szive! Ám hirtelen megsújtja Isten őket. . . (Sík: Zsoltáros könyv 126) P. Pelbárt.
Esetek a havonkinti konferenciákhoz. (C. 591; Ccgles 353) A szerzeteiiogből.
saival együtt tehesse le a nagy fogadalmat. Nemso kára a P. Provinciális aug. 15-öt jelöli ki a nagy fo gadalom letétele napjául. Aug. 6-án este fr. Albert társaival egyetemben meg is kezdi a szent gyakorla tot, de mihamar arra a meggyőződésre jut, hogy nincs hivatása a szerzetesi életre. Aug. 13-án el is hagyja a rendet, hogy a világi kispapok közé lépjen. A provincia utólagosan, 16-án kéri a Szentszé ket, hogy nevezett egyszerű fogadalmas testvért oldja fel az egyszerű fogadalom alól, anélkül azonban, hogy a tényállásról részletes informatiót nyújtana. Két hó nap múlva megérkezik a dispenzatio. Időközben azon ban fr. Albert lépését megbánva visszatért a Rendbe. A P. Provinciális visszaveszi s mint egyszerű foga dalmas testvért kezelik. Helyesen jártak-e el? A viszszatért fr. Albert egyszerű fogadalmas-e ? 2. P. Zénó a gyermekeknek az első gyónásra és áldozásra való előkészületek alkalmával, hogy őket a szentségtörő gyónástól és áldozástól elrettentse, rémesebbnél rémesebb eseteket hoz fel annak igazo lására, hogy az Isten az őszinteség legkisebb hiányát is milyen szigorúan bünteti. A példákat a nagyobb hatás kedvéért mind úgy állítja be, mintha saját gyór.ási praxisában forduK«.. volna elő. Helyes-e P.Zenó módszere?
I.
3. Szabad-e Nagycsütörtökön az ünnepélyes 1. Huszonegyedik életévét betöltve fr. Albert misén kivül más misét is mondani és milyen ese márciusban megújítja egyszerű fogadalmát, hogy tár tekben ?
nak és áldoznak s a pápa szándékára imádkoznak, teljes búcsúban része sülhetnek. Teljes búcsút nyernek azok is, akik a boldogságos Szűz születése előtt tartani szokott kilen ced alatt az első és utolsó napon a kápolnát meglátogatják és a keresz tény fejedelmik közötti békességért imádkoznak, természetesen a többi általános jellegű főtételek megtartása mellett. Hét évi és ugyanannyi negy vennapi búcsút engedélyezett a pápa, az említett k i l e n c e d e n kivül vala hányszor a kápolnát meglátogatják és ott imádkoznak.
tani szokott körmenetet nem tudták ajándékozott. A kápolna külömben megtartani. ajándékokkal bőven el volt látva. Amikor a szent Pétertől jött Ugyancsak a Korniss Antal gróftól a körcnenet a kápolnához szembe kapta a kápolna Jézusnak és Máriának találkoztak a Kálnoki ezred két szá ezüst szobrát, melyek a fejen meg zad katonaságával. Amint a tiszt voltak aranyozva. Gondoskodott az észrevette a körmenetet, katonáit oltár feldíszítéséről és papi öltönyök azonnal sorbaállította és katonák ről. A szobor köré ezüst lámpákat fedetlen fővel fejezték ki tiszteletüket szerzett be s a beszerzendő olaj ré Mária iránt és oltalmába ajánlották szére Girm er Péter szindykus 500 magukat. A századost nem sokára a rajnai forint alapot tett le. Ezen ki csatában elfogták és amikor 12 ellen vül még 12 lámpát akasztottak 12 séges katona hurcolta a fogságba, sugárral. Jézus és Mária fejére gr. Csáki észre vette két huszár és kiszaba dította 8z ellenség kezéből. Ezt a Borbála, br. H aller Györgynh ezüst A kolozsváriak a szobrot cso százados a Mária oltalmának tulaj koronákat adomáriyoztak. A szobrok dálatosnak tartották és azért a ká donította és ezt a hívek előtt ki is ra két ruhát is adományozott az egyik fehér alapon vörös virágokkal. polna a XVIII. században nagyon fejezte. A szobor az oltár közepén látogatott volt. A körtilmények is 1747-ben Picker Zakariás káp szerencsésen közreműködtek a lóret- lár halálos betegségben, mikor már állott és a szobor két oldalán oszlo tói kápolna hírnevének terjesztésére. mindenki lemondott az életéről, mint pokon aranyozott ruháju angyalok Csodálatosnak vették a hívők ez átvi 1748 április 7-én kelt iratában (Mikos) állottak kezükben füstölővel. A szobor tel alkalmával észlelt időváltozást, állítja, a kolozsvári ferences atyák és az oltár között vas rács volt. Az azaz az eső megszűnését és az ég templomában őrzött lorettói szobor oltáron a tábernákulum két oldalán kíderülését, mert amint elhelyezték hoz fordult segítségért és csodálatos a bold. Szűz (megtestesülés) és szent Józsefnek fából készült szobra volt a szobrot a kápolnában, azonnal meg ■ módon meggyógyult. nyíltak az ég csatornái s majdnem XIV. Benedek pápa Korniss felállítva. Hallersteini Haller Pál hat egész nap annyira esett az eső, hogy Antal grófnak ereklyéket küldött, angyal szobrot ajándékozott fából smína következő napon a Monostoron tar melyeket a gróf a kápolna részére denik angyal kezében gyertyát tartott.
Erdélyi Ferencesek Útja
29 II.
1. Titus, aki menyasszonyával X községben tar tózkodik egy pár napig, házassági szándékát bejelenti az X község rk. lelkészénél. A lelkész szabályszerüleg kihallgatja őket, a szabad-egyezkedési szerződést kiállítja, a születési hely plébánosától (mindkettő V beli rk. hitközség tagja) kikéri a keresztleveleket há zasságkötés céljából s Titusékat annak rendje szerint kihirdeti s intézkedik, hogy a születési helyen is a hirdetés eszközöltessék, ami meg is történik s erről y-i lelkészi hivatal értesíti az X-i plébánost is. Titusékkal egy pár nap elteltével az illetékes plébános találkozik s tőlük is értesülést szerez házassági szán dékukról és arról, hogy ezt X-i plébános előtt fogják megkötni, akit jól ismer. A házasság 3 hét múlva minden delegáció nél kül megtörténik. Egy év elteltével Titusnak a felesége beindítja a válópert azon cim alatt, hogy házasságuk nem illetékes lelkész előtt történt. Vájjon van-e reménység a házasság érvénytelen ségének kimondására? 2. P. Laetus arra hivatkozva, hogy az elöljárók úgy sem tudnak előirásos tunikát beszerezni s kü lömben is ő nagyon izzad s emiatt úgy sem tudna durvább anyagból készült inget viselni, egyik keres kedőtől, akivel jő barátságban van, elöljárói engedély nélkül közönséges fehér len-vászoninget szerez be magának s azokat viseli.
Ugy látszik a kápolnának a templombanyiló oldalajtaja vagy ujabb keletű vagy nem állott kezdetben a hívek rendelkezésére, mert már kez detben Korniss Antal gróf az utcára nyiló ajtót művészinek tervezte és a bejárat előtt a teret kiköveztette. A kápolna ajtajának szemöldökei szintén kőből valának. Az ajtót cí merével díszítette. Ezt a címert kü lömben a templomban a kórus hom lokzatán is elhelyezték. Most két kőkeret látható a homlokzaton. Az egyíRen e rövid felírás: Sa Maria Lauretane. A dombormű a lorettói házat ábrázolja: két angyal tart egy házat, melyet felhő vesz körül. A házon a bold. szűz Mária a gyermek Jézussal. Alatta e felírás: Domus Lauretana Verbi incarnati e Virgine nati Venerationi populi proponiíur. E felirat új, melyet egy századdal később tettek oda. Renov. 1861. A kápolna egykori jelentősége feledésbe ment a rendtagok előtt s csak Leonárd főatya hívta rá föl a figyelmet. * Ahogy a háztöríénetből látom a templom az elkészítés után nem ke
Sarut csak kánikulában visel, ha 25 foknál na gyobb meleg van s akkor is csak otthon. Mihelyt a városba kell kimenni, cipőt húz, nehogy az emberek megbotránkozzanak. Arra is hivatkozik, hogy ha csak egy kicsit beporosodik a lába, nagyon kellemetlenül érzi magát és nem tud járni. Mit szól P. Laetus viselkedéséhez a Regula s Cónstituciók ? 3. Deusdedit Requiem mise után áldoztat fe kete színben. Rendes módon áldoztat és a végén ál dást ad. Közben kételye támad, vájjon kell-e áldást adni. Volt-e ok a kételyre ? III. 1. Cornelia vasárnapi szent misére csak evan géliumkor érkezik. Épen akkor kezdődik a szent be széd, amikor a templomba lép. Amint be akar menni a padba, látja, hogy a templom egyik mellékkápol nájában egy pap misézik s épen most tart a szent leckénél. Cornelia úgy gondolja, hogy most egyszerre mind a szentmisét, mind a szentbeszédet meghallgatja s azért oly padba ül be, honnan a miséző papot is figyelemmel kísérheti, meg a szentbeszédet is hall gathatja. A csendes szentmise végén, amikorra a pré dikáció is végétért, haza is megy. — Később lelkiis mereti nyugtalansága miatt gyónni jön. Hogyan ítélhet a gyóntató Cornelia eljárásáról? Hallgatott-e szentmisét? Mit kell tőle még kérdeznie? 2. Tiberius házfőnök rendtartományán kívül látogatóban van vakációban egyik papnál, aki kórhá-
rült alaposabb átjavítás alá. A leg szükségesebb munkálatokat végeztet ték el csak s a múlt században 1874 ben kímeszeltették. A mostani alakját, átalakítását a jelen század elején nyerte a kolostorral együtt. Szemtanuk beszélik, hogy a baglyok és denevérek lakták, amíg P. Sántha Angelus és P. Tréfán Leonárd szívós munkája a templomot vissza nem állította ere deti szépségébe és meg nem kezdették azt a pásztorációs munkát, amelyek eredményeiről nem tudnánk fogalmat alkotni, ha egy- egy öreg ember meg nem emlékezne arról, hogy mi volt régen és mi van ott ma. Templomunk Kolozsváron ma a leglátogatottabb. Harminc éveS' sza kadatlan átalakitásí munkálatok ré vén 1923-ban sor került a lorettói kápolnára is. Új oltárí készítetett P. Tréfán Leo nárd és áldoztató ráccsal látta el. 1931 őszén pedig fölszedték a padlózatot és cementlapokat raktak le. Roth Márton templomfestő kifestette, a munkála tok költségeit egy kolozsvári özvegy asszony, a rendház régi jótevője, Lux Kálmánná viselte, aki 70,000
Leit ajánlott fel erre a célra. Akiket vonz a kápolna szépsége és áhítatra keltő csendje, azok ne feledkezzenek meg a tervezőről és a nemes lelkű, bőkezű adakozóról se. Emlékük legyen áldott I Nehány esztendő és kétszázéves múltja lesz a lorettói kápolnának. Vajdahunyad. 1932.
P. Boros Fortunát.
Krisztussal a keresztúton. P. Szabó Dötnjén fogarasi házfő nök ezen a címen állított össze egy kis elmélkedésí könyvet a szent keresztútí stációkról. E könyv magában foglalja az összes tudnivalókat a szent keresztút felállításáról és búcsúiról. Melléklete Sántha Angelus féle kereszt úti ájtatosságnak átjavifott szövege, amely eredetiségében 300 éves Erdély ben és egy ének dallam P. Simon Jukundiántól. Bevezetés és terjesz tés végett a testvérek figyelmébe ajánljuk Ára 15 lei. Kapható a szt. Bonaventura nyomdában.
30
Erdélyi Ferencesek Útja
zi lelkész is. Közben a lelkésznek rövid időre el kell 4. a) A 462. can. 7. pontja szerint nagyon va mennie. Ezen időre Tiberiust bizza meg a kórházi lószínűnek látszik, hogy az elöljáró is elvégezheti a apácák adminisztrálásával is. A nővérek élnek az al keresztvíz szentelést. Ctç. cn. 609, I ; Jus. Pont.1928,154. kalommal és megkérik Tiberiust, hogy kórházi ká 5. Nem a plébánosnak fentartott szertartások, polnájukba állítsa fel a szent keresztúti stációkat. Ti- tehát az elöljáró is végezheti a következőket : berius megszerzi a püspöki engedélyt s ennek birto a) az avatás, kában fel is állitjfi a stációkat, melyről hivatalos ok b) gyertyaszentelés, mányt állit ki. c) hamvazószerdai szertartás, Tiberiusnak később kétségei támadnak, hogy ő d) virágvasárnapi, Fanfani, 457. Schäfer, 702. rendtartományán kivül tartózkodott, tartományfőnöké e) Nagycsütörtökön szabad szentmisét mondani től engedélyt nem kért s csak a legközelebbi ház fő a szerzetesek számára, még akkor is, ha nem végez nökétől lévén engedélye, vájjon érvényes-e a stációk nek más szertartást és csakis az áldoztatás végett tör felállítása és ha nem, mi most a teendője? ténik : de akkor az oratóriumban, vagy becsukott 3. Szabad-e akár mise előtt közvetlen, vagy templomban kell végezni. Cn. 862; v. ö. Cer. Rom. utána albában kimeni az oltárhoz és úgy áldoztatni? Seraph, pag. 387, nota 4. Ilyen és hasonló esetekben, amidőn az Egyház a »principalior loci sacerdos*-nak tartja fenn a szertartás végzését, mindig az elöljáró és nem a parochus értendő. Jus. Pont. 1928, 156. f) a többi nagyheti szertartások sem a plébá A zárda és a szerzetes plébános közötti jogi viszony. nosnak fentartottak, kivéve esetleg a keresztvizszentelést, s azért az elöljáróhoz tartozik azok végzése, Amily fontos a szerzet és a szerzeten kívülálló vagy végeztetése. Cn. 1171, 609, o , Î82, Jus. Pont. egyházi hatóságok között levő jogi viszony teljes tisz 1929, 114. tázása a félreértések elkerülésére és a kölcsönös sze g) nyilvános körmeneteket végezheti ő is, illet retet és megértés ápolása végett, épen annyira, sőt ve ő elsősorban ! Fanfani : 456, Schäf. 702. sokkalta fontosabb a zárda belső életére: a zárda, t ) általában ha a zárda templomban van va illetve annak elöljárója és a szerzetes plébános kö lami ájtatosság vagy szertartás, amelyek nem tar zötti jogi viszonynak teljes tisztázása. Mivel külföldön toznak legszorosabban a plébánoshoz, úgy azokat mindenütt s újabban nálunk is megkezdte a tarto elsősorban az elöljáró végzi. Cn. 415, 2. n. 4. mány vezetősége a zárdafőnöki tisztet a plebánositól Fanfani 456. 1. elválasztani, azért nem látom hiábavaló munkának e i) sőt ha a templomi cselekmények zavarnák a kettőnek is a hatáskörét — amennyiben ezt jogilag szerzetes testület megállapított közös ájtatosságait, lehet — körülhatárolni. Nem mintha a jogi körülha cselekményeit, akkor az elöljárónak joga van egyes tárolás a kölcsönös szeretetet és megértő együttmű esetekben a szerzetes parochust azok megtartásától ködést pótolná, de ezt legalább nem akadályozza, sőt eltiltani. Schäf. 701. elősegíti s mivel feltételezhető, hogy nem mindenütt j) az elöljárónak kell vigyáznia arra is, hogy a csak szent emberek kew'^nek egymás mellé ily m inő parochus a liturgikus törvények szerint végezze a ségben, azért — úgy gondolom — szükség is van er szertartásokat. Cn. 415, 2, 2. re. Minél precízebb volna ezen elhatárolás és a leg k) Egyházi felszereléseket megáldani az elöljáró kisebb részletekig is kiterjedő, annál biztosabb vol dolga. Ő maga helyett mást is megbízhat. Cn. 1304, 5. na az együttmüködés lehetősége még túlambiciózus, 6. Ha valaki a mi templomunkból akar eltemetde jóakaratu emberekkel is. tetni, akkor afölött a gyászszertartást elvégezni az A zárdához, illetve az elöljáróhoz tartozik: elöljáró s nem a parochus dolga. Coronata : De locis et temporibus sacris. 213 p. n. 1; S. R. C. 12 Jul. a) k szentmisék sorrendjét, beosztását meg állapítani. Fanfani,i458; Cn. 609, 3. Ő tartja számon 1664. Decr. Auth. 1297, ad 5. a misekötelezettségeket, a manuális miséket biztosan, 7. Év közben bárkinek szabad privatim bármely házat megszentelni, ha arra felkérik, a parochus tud az alapítványokat is, hacsak nem direkt plebániálisak. b) Azonban az isten-tiszteletek sorrendjének ta nélkül is. Schäfer 701. 5. Nálunk a vizkereszti házszentelés a hivatalos, összeállításánál és egyéb dolgokban tekintettel kell lennie arra, hogy ne akadályozza a keresztény taní az ünnepélyes : máskor lehet bárkinek. Fanfani : 456. 8. a) A parochus is alá van vetve, ami a szerze tást, Cn. 609, 3. c) Idegen szónok meghívása is az elöljáró dolga. tesi disciplinât illeti az elöljárónak s neki is csak 2. a) Az Oltáriszentséget az elöljáró őrzi. C. 415. plebániális ügyek intézésére szabad kimenni a zár dából, mindig a Superior benediciójával. b) Elviheti titokban az Oltáriszentséget beteghez, Leveleit is, kivéve a hivatalosakat, az elöljáró vagy meglátogathatja jámborságból a betegeket. ellenőrizheti, felbonthatja a Cc. Gles értelmében. 3. A Domus Historiaba csak a Provinciálisnak b) A konvent dolga a templom rendben tartása. van betekintése.
Szerzetes elöljáró.
Erdélyi Ferencesek Utia 9. A szerzetes gyóntatok és káplánok nincsenek a papi konferenciákon való részvételre kötelezve, ha otthon a casus conferenciákat rendesen tartják és azokon jelen vannak. Fanf. 461. 10. Saját alattvalóit az 514 c. szerint esetenkint felmentheti a misehallgatás, vasárnapi munkaszünet megtartása alól, valamint a böjtök alól is. 11. A szerzetes parochust plébániai működésé ben elkövetett hibáiért az elöljáró is büntetheti, mert a 631 Canon 2. pontja azt mondja a püspök büntető hatalmáról, hogy: minime privativae sunt, séd Supe rior ius cumulativum cum ipso h a b e t... C. pr. R. 1929 182. 12. Ha a szerzetes parochus állása bármi okból megürül, akkor addig, mig az elöljáró előterjesztésé re a püspök mást bíz meg, a parochia vezetése az elöljáróra száll át. Ő kell hogy a főelöljárót és a püspököt a parochia megürüléséröl értesítse. Cn. 472, 2, 3. Az elöljáró ez esetben oly V álommal ve zeti a parochiát, mint maga a parochi.s vezette (ordinaria potestas) Fanf. 465, Jus Pont. 1931, 147, mert a jog álláspontja szerint az ilyen parochiának REC TOR PRINCIPÁLISA az, aki annak a testületnek, konventnek feje, amelyhez tartozik a teljes joggal egyesitett (pleni iure incorporata) parochia. És ö ma ga — helyett helyettest jelölhet a püspöknek. C. Relig. 1929, 39. Nálunk azonban ezt a Tartományfönök in tézi el. Mindezek dacára se a szorosan vett „Rector Ecclesiae“-hez tartozik, c. 479. Fanfani: De iure paroch. 460. Schäfer: 706.) A szerzetes plébánoshoz tartozik:
31 régi szokás folytán. E szerint itélendök meg jogai és kötelességei is. Cn. 471, 4.
b) Kötelezi öt is, mint a világi plébánost a hely ben levés (obi. residendi cn. 465, Fanf. 461) Hanem öt is terheli a büntetés, ccn. 2381, 1; 2170. Természe tes, hogy elutazása, annak tartalma stb. a szerzetes elöljárótól függ. Fanfani 464. 9. A papi konferenciákon tartozik megjelenni még akkor is, ha a zárdában rendesen tartják az esetek meg oldását. C. 131, 3. Ha a zárdában nincsenek konfe renciák, akkor a káplánok is. Ebben az esetben el maradásukért büntetheti a püspök. C. 2377. 10. A híveket a plébános mentheti fel a böjt, szentmise-hallgatás és vasárnapi munkaszünet alól.
11. Mire terjedhet ki az esperesi vizitáció és mire nem ? a) parochiális templomainkban; b) nem parochiális templomainkban.
Ha nem is tartozik szorosan a KIVÁLTSÁGOK cim alá, mégis ennek befejezéseként jónak látom rö viden összefoglalni és pontokba szedve felhozni azt is, hogy melyik zárdában és mily dolgokra terjedhet ki az esperesi, vagy püspöki vizitáció. így még tisz tább lesz a kölcsönös határvonal s kevesebb lesz a félreértés is.
a) A 631. cn. alapján a szerzetes plébániák ép úgy alá vannak vetve a püspöki felügyeletnek, mínt a világi plébániák, regulari observantia uníce excepta. A püspök az, aki megadja az approbációt a pro> vinciálístól kinevezett szerzetes papnak. C. 1425.
Joga van személyi külső, hívek előtti életét, ef* köleseit stb. kutatni és mindazt, ami a pasztorációval összefügg, (1424, 2 C.) kivéve a szerzetesi mívoltához tartozó dolgokat, mint a Regula és Constítutíó megtartását. Tehát tőle is számon kérheti a parochus 2. a) Az Oltáriszentséget nyilvánosan vinni ph kötelességeit képező dolgokat, pl. helyben tartózko beteghez. dást, papi gyűléseken való megjelenést, a népéit mon* b) A véösö utravalóval a betegeket ellátni. (Viati- dandó szentmisék elvégzését, szentbeszédek tartását, cum). gyermekek, hívek oktatását, amelyeknek nyugodt vég 3. A plébánia anyakönyveit őrzi. zésében, hogy ne kavarják, ahhoz joga van a szerze 4. a) A keresztvíz szentelést nagyszombaton és tes parochusnak is. Hogy azonban tényleg fennáll-e pünkösd vigiliáján ö végzi, legalább is akkor, ha azt a «avarás, azt a püsppk dönti el s nem az érdekelt felek. c. 609, 3. Továbbá megvizsgálhatja, hogy az az elöljáró nem végezné. Oltáríszentség anyagára vonatkozó törvények betar b) A keresztség kiszolgáltatását ö végzi. tatnak-e, a liturgiát az előírásoknak megfelelően vég5. a) Házasokat kihirdetni és megáldani, de zi-e. Misealapitványok, ha direkt parochíálisak és más csak saját templomában. C. pr. R. 1930, 268. javak kezelése, ha vannak, rendben vannak-e? A gyón b) szentelendök neveit felolvasni. beteglátogatás, anyakönyvek vezetése szintén g) ünnepélyes áldásokat adni, körmenetekettatás, a felülvizsgálat alá esnek. templomon kívül vezetni, a plébános joga, ha az elöl
í. a) A szentmisét a népért elvégezni, (missa pro populo) Cn. 415, 2. &) Isten igéjét hirdetni s különösen a keresz tény tanításban a népet részesíteni, u. o.
járó ezeket végezni nem akarja. Schäfer: 702, Fan fani: 456.
A személyi vizsgálaton kívül megvizsgálhatja ma ga, vagy megvizsgáltathatja más által :
6. A temetéseket végezni. Cn. 1216. 7. A házak ünnepélyes megáldása. 8. o) Hozzá tartozik híveinek lelki gondozása és amik ezzel szorosan összefüggnek, akár törvény, akár
1. Azt az oltárt, de csak az^, amelyen a legméltóságosabb Oltáriszentséget tartják, 2. a tabernaculumot,1 3. a keresztkutat a hozzávalókkal együtt,
Erdélyi Ferencesek Útja
32 4. a gyóntatószékeket, 5. a szószéket, 6. a sacrariumot, vagyis azt a helyet, ahol a szent edényeket tartják és azt a helyet, hová azt a vizet öntik, amelyben a korporálékat mosták, 7. a temetőt, ahová a hívek temetkeznek, 8. a tornyot, de csak akkor, ha a harangok a plébániáé, 9. az összes szent edényeket, amelyek szent olaj, szenteltvíz tartására és általában a misézésre és a szentségek kiszolgáltatására vannak rendelve, 10. általában az istentisztelet rendjéről, m ódjá ról, a liturgikus törvények betartásáról stb. mint amelyek a püspök jogkörébe tartoznak, szerezhet ma gának információt saját, vagy megbízottja által 1261 2. C. 11. A püspöktől előírt összes gyűjtéseket el kell végezzék a mi plébánia templomainkban is.
12. Fizetniük kell a püspöktől a beneficium után kirótt adót. (1505 C.) A szeminárium javára ki vetett adót még inkább! 1356 C. A 631 canon 2. paragrafusa értelmében a püs pök a szerzetes parochust büntetheti, ha a lelkipász tori teendőkben mulasztást követett el. Ezt a szerze tes elöljáróval együtt gyakorolják, vagy külön-külön is. A jog szelleme mindenesetre az, hogy bármely büntetés az elöljáró tudtával történjék, vagy még jobb, ha akkor történik csak, midőn az elöljáró nem teszi meg ezirányban kötelességét. Általában vigyázni kell, hogy a plebánosi teendők le ne rontsák a szerzetesi fegyelmet. (631 c) E tekintetben a szerzetes plébá nos is teljesen az elöljárónak köteles engedelmeskedni. h) A nem parochiális zárdáink templomait püspök nem vizsgálhatja sem önmaga, sem más általErről a kérdésről s az esetleges kivételekről már tár gyaltam a »Kiváltságok* 17. pontja a' ‘t V. ö. Érd. fér. útja 1932. okt. dec. szám. 64. 1.
A Harmadik Rend jubileuma. 1883 május 30—1933 május 30. A szentséges Sebhelyekről szóló második elmélkedésben olvassuk hogy Szent Ferenc Atyánk Ígéretet kapott az Istentől, mely szerint rendje fenmarad az utolsó Ítéletig. Lehet, hogy kitüntetésül, mert Isten sok gazdag ksgyelemben részesítette alázatos szolgáját; lehet, hogy jutalmul a hű és tökéletes követésért; s lehet, hogy saját szent akaratából, mivel hogy nagy jó ez a rend s isteni bölcsesége sok jő dolgot akart s akar általa elérni. Fóltehstjük, hogy ez ígéret magában foglalja az egész szeráfi csa ládot s igy kiterjed a III. Rendre is. Hiszen ez is szorosan betartozik a rendi közösségbe. Ez is beleérthető aggódó-szerető kérdésébe: „Uram isten, mi lesz halálom után szegényke családoddal, melyet jóságcdbEn reám bűnösre bíztál?“ Az isteni Gondviselés mintha ezt akarta volna igazolni, a múlt szá zad utolsó negyedében nagy jótevőt s atyát küldött az egész szeráfi csal Iádnak K lll. Leó pápa személyében. Neve mint hatalmas lobogó fáklya ismeretes s hangzatos mindenfelé minden szenapcntb(fl egész Egyházban, de a kisebb Testvér s Szent Ferenc minden gyermeke még megkülön böztetett tisztelettel kell kiejtse nevét s ragaszkodással hordozza emlékét. Második atyja lett Szent Ferenc családjának. Ő is ferences volt, (1884 okf. 14. — 1933 ápr. 16.) . harmadikrendi, „tertiarius zelosus.“ Maga mondja körlevelében: „Dicső ségünknek tartjuk, hogy Szent Ferenc családjához tartozunk." Saeretett és értünk sokat tett. XIII. Leó reformálta meg az első rendet s mon Húsvét napján mint a villám úgy dotta ki az uniót 1897-ben. Ugyancsak ő reformálta meg a III. rendet hatott rendházaínkban a ft. P. Provin ciális táviratának tartalma : P. Ágoston s jellemző, az elsőnél jóval előbb, ISSS ban. meghalt. Nem tudtuk mire v é l n i a Ennek van most 50 éves fordulója s erről a reformáló iratáról d o l g o t úgy annyira, hogy a legtöbb akarunk kötelességszeiűen megemlékezni. helyen félreértésnek magyarázták a 1. Végeredményben a III, Rend m egújítása az isteni kegyelemnek hiradást, amíg másnap a hivatalos ira műve volt. Ugyanis akkorra esett Szent Ferenc születésének 700 éves tok meg nem erősítették a szomorú nagy jubileum*. Körlevelet adott ki (Auspicato concessum est, 1882 tény valódiságát, hogy „Husvét regge lén ft, P. Kelemen Péter Ágoston l)ázszept. 17.), melyben Szent Ferenc remek méltatása mellett dicséretekkel főnök-lelkész, életének 49. szerzetesi halmozza el III. Rendjét, nagy szeretettel s atyai melegséggel ajánlja. éveinek 32. és áldozőpapsdgának 25, „Régi és forró vágyunk, hogy mindenki tőle telhetőleg lelkesüljön Sz. évében rövid betegség után a v é g s ő
P. Kelemen Péter Ágoston
Erdélyi Ferencesek Ütja
szentségek kegyelmeivel megerősített lelkét visszaadta az Urnák." A halál egy kiegyensúlyozott és szé pen vezetett életet ragadott ki közü lünk s e váratlan meglepetésben vi gasztalásunk, hogy amilyen egyszerű és feltűnés nélküli volt P. Ágoston élete, épen olyan szép volt a halálra való^elökészülete és csendes elmúlása. Április 8-án a mise végén nem tudta elvégezni a Leo féle imádságot és a testvér vezette be az oltártól. Azért a nagyhéten minden nap még fölkelt, nagycsűtörtökön a familiával résztvett a közös szent áldozáson és nem akarta hinni, hogy komolyan beteg. Nagy szombaton közel érezte a halál kaszá ját s délelőtt folyamán két izben is meggyóntatta a P. Provinciális és azon kivűl is nagyon gyakran kérette ma gához. Beszélgetéseik közben minden földi dolgát elintézte és a Főatya az absolutio generálisban rés ze síte tte . Délben már azzal búcsúzott el a Somogyomba induló Kandid atyától: „jó is hogy elbúcsúzunk, mert ez élet ben többé már nem találkozunk." Ezután már nem érdekelte semmi és nehezére is esett a beszélgetés. Kérte az utolsó kenet szentségét. Éj félkor az orvos meglátogatta. Három órakor P. Szolán ment be hozza és amikor látta, hogy nagyon rosszul van pápai áldásh&n részesítette és felköltötte a P. Provinciálist. Félnégykor a szomszéd görög katholikus templom harangjai megkondultak a feltámadásra, testvérei körében és harangzúgás köz ben dobbant utolsót P. Ágoston szíve. Temetése oly i m p o z á n s keretek között ment végbe, amilyenre a rend tagok nem emlékeznek a mi életünk ben. Az egyházközség maga halottjá nak tekintette és mindent elkövetett, hogy szeretett papjának méltó képen adja meg a véglisztességet. A temetési szertartás április 18-án d. u. fél 5 órakor kezdődött. Temeté sére olyan hatalmas tömeg vonult ki felekezeti különbség nélkül, hogy az elvonuló útszakaszon a forgalmat tel jesen le kellett állítani. A városi ta nács és az összes felekezetek papjaik élén képviseltették magukat. A kerü leti papság részvett teljes számban. A családot édes bátyja és unoka húga képviselte. A rendtagok közül Mikházáról P. Sándor Szerafin, Székelyudvarhelyröl: P. Tréfán Leonárd és P. Genszky Jukundián, Vajdahunyadról P. Fodor Pelbárt Nagyszebenből P. Szabó Ró bert, Kolozsvárról P. Boros Fortunát, Brassóból P. György József, Fogarasból P. Szabó Dömjén, Gyulafehérvár ról P. Csiszér Bonaventura, Szászvá rosról P. Sándor Vitális, Marosvásár-
Ferenc követésére. S valamint ezelőtt is mindig szivünkön viffllük Sz. Ferenc III. Rendjének ügyét: úgy most is, az Úr kegyelméből az Egy ház egyetemes kormányára meghivatván, e százados évforduló alkalmát használjuk fel a hívek buzdítására, hogy Krisztus ezen szent seregéhez csatlakozni ne késlekedjenek.“ A pápa szózata visszhangra talált. Sokan érdeklődtek s léptek be. Örömmel ismeri el a jubilált iratban: „A minden jó tanácsadójának és támogatójának. Istennek tulajdomítjuk, hogy ama felhívásaink, — me lyeket azon célból bocsátottunk közre, hogy alkalmas időben lehetőleg sokakat buzdítsunk a kér. életszentségre — a keresztény népben nem találtak süket fülekre. Sőt nagyon sok helyről értesítenek minket arról, hogy asszíszí Sz. Ferenc tisztelete új életre kelt és a különböző helyeken növekedik azok száma, kik a harmadik Rendbe fölvétetni kívánkoznak.“ Ez szülte a reformálásra a közvetlen alkalmat. így s ezért jött ki ünnepélyesen a híres és emlékezetes „Misericors Dei Filius^ pápai konstítució a III. Rend teljes megújitásáról, 1883 május 30 án. 2. A teljes pápai kiadvány l)árom nagy részből á li a.) Elsőrész maga a p ápai irat, amelyben okát, móc-ját, magyará zatát adja a reformálásnak; kötelezővé teszi az előirt új rendszabályt; újra engedélyezi s összpontosítja a Rend búcsúit s kiváltságait. Vezető sorai abból indulnak ki, hogy Jézus nemcsak hatalmának, hanem irgalmának is örökösévé tette az Egyházat, hogy a megváltásban szerzett jótéteményék a szeretetnek egyenlő mértékével áradjanak szét a századok minden idejére. Ennek az „anyai szeretetnek pedig főképpen az a tulajdonsága, hogy belátással alkalmazza a törvényeket s amenynyiben lehetséges az idők és szokásokljoz mérten a parancsokban és azok megtartásában a méltányosságot tartja szemei előtt.“ Ennek megfelelőleg, bölcsen és tapintattal intézkedik. E szerint atyai gondossággal figyel minden ilynemű dologra, — „nehogy valakit az erények üdvös gyakorlatától valamely akadály viszszatartson.” Ezúttal Szent Ferenc világi III. Rendjének állapotát tette megfontolás tárgyává, ~ „mert Sz. Ferenc intézményeinek az a célja, hogy ezekben szorgalmasan gyakoroltassék a keresztény élet“ s „állha tatosan elhatározzuk, hogy törvényeit a változott idők kívánalma: '^grínt mérsékeljük." Ezért biborosí bizottságot nevezett ki a III, Rend regulájának s búcsúinak átvizsgálására. A bíborosok alapos tanulmányozás után abbéli véleményüket fejezték ki a Szenlatya előtt, hogy-„a régi szabályokat enyhíteni és az újabb időviszonyokhoz alkalmazni szükséges,* valamint a búcsúkra nézve is biztos elrendezést ajánlottak. Ennek nyomán követ kezik a pápa megújító inléíkedése: „Ennél fogva ezen iratunk erejével és apostoli telj(tatalmunknál fogva, úgy am int alább meg van írva megerősitjük Sz. Ferenc l)armadik Rendjét azok részére, akik a világ ban élnek". Hogy pedig a Rend lényegén nem változtatott s kétségre nincsen ok, határozott szavakkal fejezi k i: „Azonban ne gondolja senki, hogy ezáltal elvettünk valim it a Rend lényegéből. Ellenkezőleg: a mi akaratunk az, bogy a Rend tökéletesen sértetlenül és változatlanul m egmaradjon". Úgyszintén engedélyizi a csatolt búcsúkat, az ezeken kivül állókat „ezennel érvényen kívül helyezvén.“ Ez a pápai irat rövid foglalata. b.) Az iratot nyomba követi a második rész a Regula, mi a reform nak a magva, az új életnorma. A régi regula, melyet IV. Miklós pápa erősített meg 1289. aug. 18-án, alapjába sokkal szigorúbb volt s válto zás nélkül állott fenn XIII. Leó pápáig. Többet követelt meg, úgy a rendi ruhára, mint böjtre s imára nézve. „A tagok kötelességei nem minden nehézség és fáradság nélkül voltak teljesíthetők*. Ebből kifolyólag újab ban sokan idegenkednek tőle, így sok kegyelemtől estek el s gyengült
34
Erdélyi Ferencesek Ütja
a rendi mozgalom. Aztán idők folyamán sok felmentés történt. Ez pedig, helyről P. Mészáros Dorotheus, P. Kiss amint könnyen belátható, a szabályok általános megtartásának kára nél Márton, P. Olasz Pacifik és Máthé kül meg nem történhetik“. Ki is mondja világosan: „Legelőször is fel Szaniszló, Tordáról P. Rozsnyay Bar nabás, Körösbányáról P. FerenCn Pál ismertük, hogy a III. Rend első szabályai nem mindenben felelnek meg vettek részt. Marosvásárhelyről 38 vi a mostani időknek és szokásoknak.“ lági en\ber is elkísérte utolsó útjára Az új regula tömör nyelven, egészen modern egyházjogi stílusban Ágoston atyát. van megirva. Formájában remek, mindent magába foglaló, tisztán átte P. A g o s t o n 25 éves papságából kinthető, Tartalmában a régi regula minden lényeges rendelkezését meg négyet (1908—1912) Vajdahunyadon tartja, vagy pedig a jelenre alkalmazza. Az imát és böjtöt lényegesen mérsé töltött mint tanító és hitoktató. Innen Székelyudvarhelyre helyezték házfő keli. Egyébként az egész regula három fejezetből áll. Elsőben lefekteti nöknek (1912—1915), ahol tanított és a Rend alkotmányát: felvételéről, a rendi ruházatról, próbaévről s foga a rendházat kívülről teljesen rendbe dalomról szól. Második adja az összes tagok kötelezettségét a rendi, hozatta. Székelyudvarhelyről Kolozs magán, lelki és társadalmi életben, a „fegyelmezett életmódról“ cimtnel várra került (1915— 1924), ahol a l^á14 paragrafusban. Ez az igazi regula, ami terciáriust teszi. Harmadik ború, a nehéz forradalmi és politikai átalakulások korában volt e nagy ház fejezet a rend fegyelmezéséről, kormányzásáról intézkedik. nak vezetője. Kolozsvárról útja MarosA szabályzat a szokásos pápai bulla befejező ünnepélyes szavaival vásárhelyre vitt (1924— 1930) újból az záródik, ami mutatja igazi regula mivoltát s tanúskodik a JII Rend tel elemiiskolába és mint h á z f ő n ö k a rendház belső restaurálását végeztet' jesen rendi jellege mellett. c.) Harmadik rész a búcsúk l)i(eles jegyzéke. A Rendet kezdettől el. Marosvásárhelyről Medgyesre ke rült, ahol pályafutását be is fejezte. fogva nagy jó indulattal támogatták, — eddigelé 72 pápa ajánlotta, rt rendtartománynak két ízben volt majdnem miaáenik, mert 1221-től 83 pápa volt — s számára sok és bő tanácsosa (1917— 1922, 1924-1927) séges btácsút engedélyeztek. E búcsúk felől később zavar és kétség s legutóbbi választások alkalmával 5 merült fel, hogy melyik milyen természetű és mikor érvényes. XIV. szavazatot kapott a tartományfőnök Benedek pápa 1751 márc. I5-én kelt iratával rendezte. Azóta azonban ségre. Akiknek ügyes bajos dolguk volt újólag jelentkeztek kétségek. Ezért a biborosi bizottság ajánlatára XIII. P. Ágostonnal, azok a legjobb emlé Leó pápa minden eddigi búcsút megszüntetett s a Rendnek újból enge kekkel gondolnak rá és zárják emlé délyezett búcsúkat, úgy és azokat, mik a regula után csatolt s hitele- két szívükbe, mert neki csak barátai lesitett hivatalos jegyzékben találhatók. voltak. R. i. p! Három főcsoportban a teljes részleges búcsúk s a kedvezmények foglaltatnak. A kegyelemnek oly gazdag forrását nyitotta meg a III. Ü j házfőnök. A P. Provinciális P. Rendnek, hogy azt teljesen kimeríteni alig lehet. A búcsúkat s kedvez Ágoston halálával megüresedett házményeket Xtll. Leó 1896-ban és 1901-ben, X. Pius pedig 1909 ben főnökséget P. Kovács Kandiddal töl még jobban megtetézte. tötte be. 3. Mindezt azért tette a láng lelkű pápa, hogy „ezen mozgalomnak új P. Gem elli Ágoston a míláii \ lendületet adjunk"; „azon vágytól indíttatva, hogy jó és üdvös dolog egyetem világszerte ismert RectorMa^ legyen, az Isten dicsőségét emelje, a jámborságra és többi erényekre nífícus-a f. évben ünnepelte negyed évszázados jubileumát. A jubilánst való buzgalmat pedig jobban lángra gyújtsa.“ Szentséges Atyánk XI. Pius pápa is kö A pápa célját elérte. A terciárius mozgalom újlendűletet vett s a szivek szöntötte és áldását küldötte. Őszent* ben felgyulladt a láng. Az új regula biztos útmutatásán, a bátorító, lel ségének értékes sorait az Acta Ordi kesítő, toborzó pápai szóra s gazdag mennyei áldástól kisérve felvirág nis legújabb száma hozza. — Ezt a zott s ismét teljesen időszerű lett Szent Ferenc III. Rendje. Terjed, virul, jubílárís évet arra használta fel szere növekszik egész világon. Közel négy millión viselik Szent Ferenc ruháját tett Vizitátorunk P. Takács Incze, hogy P. Gemelli remek könyvét, amely Frantestükön, nevét ajkukon, szellemét lelkűkben s követik a fegyelmezett ciscanismus cimen jelent meg, átül életmódot s árasztják szét a világban a békét s jóságot, gyógyítják tette magyar nyelvre. A ferences szel a sebeket, kötik a társadalom szekerét. Mert ha van az istenes életmód lemet reprezentáló értékes mű meg mellett szociális működés, akkor a III. Rend olaj és balzsam a társadalom rendelhető a Ferences Közlöny kiadóhivatalában. sebeire s az lesz, ha még jobban szétömlik, még jobban elterjed. Missiők és lelkigyakorlatok. RendAz 50 éves forduló méltó a megállásra s jubilálásra. A mi ügyünk. tartományunk missionáriusai derekas Szent Ferenc ügye. Amiért a nagy pápai sziv két évtizeden át oly hőn munkát végeztek a nagybőjti idő tar égett, vágyakozott, tett és áldott, az nem kicsi dolog. A májusi szellő tama alatt. A plébánosok lelkes, elis lengje át Erdély földjét is s hordja szét minden barátszivekhez a III. merő, hálás levelekben mondottak kö Rend megújúlását. Az 1900 as nagy jubileumba kapcsoljuk bele a kicsi szönetét. így ft. Besucher Ferenc a 50 évet; a vallási szociális kérdés tanulmányozásakor gondoljunk a III. következőket irja „ . . . És hála a jó Isten szent kegyelmének, ez sikerült Rendre is, a Quod nuper, Rerum novarum Quadragesimo anno mellett is. Mert a 8 nap valóságos ünnepe elemezzük a Misericors Dei Filius iratot s csatolt részeit is. volt a községnek. Tömegesen járul Ezt legelsősorban mi kell jubiláljuk s ismerjük utolsó betűig! tak a sz. gyónás és sz. áldozáshoz. P. Fidélis. Örült a lelkem, mikor láttam, hogy
35
Erdélyi Ferencesek Útja megcsontosodott öreg bűnösök mint roskadnak a győntatóatya elé és úgy gondoltam, hogy ez az erős hit, mely tömegeket tud mozgatni és vén bű nösöket tud megtörni, csak szent Ferenc fiainak leikéből tud így fel emelkedni. És azért imádkozom én is, hogy a jó Isten e nagy Szentnek rendtagjait az Ő kegyelmével bősége sen árassza el, bogy minél több lel ket tudjanak megnyerni Isten orszá ga számára." Új misszionáriusunk P. Dénesnek munkájáról ft. Lajos Balázs plébános — aki maga is misszionárius — és ft. Brassay Ince teljes elismeréssel nyilatkoznak.— P. Ireneus a krasznai missziót betegen fejezte be. A plébános a következőket írja: Hálás szivvai mondok köszönetét hiveim és magam nevébenazon áldásért,amely kedves rendtársunk P. Vargha I. Ireneus missiós munkája révén ne künk osztályrészül jutott. A krasznai misszió 19-én kezdődött és 25én este ért véget. Sajnálattal jelen tem, hogy Krasznarécse filiámban ugyanez alkalommal tartandó miszsziót nem lehet megtartani, mert P. Vargha Ireneusz 25-én este az utolsó beszéd után erős lázzal és légcsőhuruttal ágyba került s ma is orvosi kezelés alatt áll. Egyelő re nem is szabad innan elutaznia. Az orvos teljes pihenést tart szük ségesnek, mert a főtisztelendő Atya nemcsak rekedt, hanem lélegzési nehézségekkel is küzd. Láza 26-án 39 és 40 fok között volt. Kompli káció nincs. Ma jobban is van be tegünk, amennyiben a magas láz el múlt. Az április 2-ára tervezett missiót lemondta. Erről értesítet tem Wegling János apát-kanonok urat. A főtisztelendő Páter innen Krasznáról Kolozsváron át Dévára fog visszatérni. “P. Ireneus helyett P. Timó tartotta meg Temesváron úgy a férfiaknak, mint a nőknek a lelkigyakorlatot. (P. Irereus hála Istennek most már egészen jól van.)
A múlt számunkban előre jel zett missiókon kivül még a követ kező helyeken tartottak atyáink mis siókat és lelkigyakorlatokat. 1. Főatyánk a medgyesi leány kongregációnak márc. 22-26-ig, a vidéki lelkészkedő papságnak 2630-ig, a medgyesi Egyháztanácsnak és férfiaknak 30-ápr. 2-ig, a Tg.Mures-Marosvásárhelyi harmadik rend és Szentkereszthadsereg tagja inak április 2-7'ig tartott lelkigya korlatokat. 2. P. Xavér márc. 21-25-ig Nagykárolyban, márc. 30-ápr. 2-ig a szatmári zárda növendékeinek tartott lelkigyakorlatokat. A tél és a böjt folyamán Caritas triduumot vezetett a mi templomunkban, a nagy termünkben havonkint egy két alkalmi előadást tartott külön féle vallási és társadalmi kérdések ről. »A nagytermünket — írják Szatmárról — teljesen a franciscanus szellem kulturmunkájába állítottuk be, úgy hogy a helybeli papság kö rül is a lehetőleg csak a III. rend tagjait, mint Dr. Köpf és Dr. Kincli teologiai tanár urakat vettük igény be előadások tartására. Az ének kart pedig a P. Rogér szerepelteti nagy buzgósággal. A nagyböjt fo lyamán illetve IV. 8-11-ig a mi egyesületeink részére szintén a P. Rogér fogja a lelkigyakorlatokat vezetni. . . " 3. Leonárd főatya Udvarhelyt megalapította a férfi-ligát és 8 na pos lelkigyakorlattal készítette elő őket a húsvéti szentgyónásra. P. Apollinár a csáki-gorbói, P. Teofil az erzsébetbányai plébánián missióztak. P. Timótheus a kolozs vári rendház tagjainak márc. 5-13ig tartott lelkigyakorlatot. Ezen részt vettek Désről P. Gyula és P. Félix, Marosvásárhelyről P. Dorotheus, Mikházáról P. Szerafin. Ezzel pár huzamosan a kolozsvári harmadikrend tagjait is részesítette a lelkigyakorlatok kegyelmeiben.
P. Kázmér a váradi Orsolyák ve zetése alatt álló növendékeknek és Qyergyászentmiklőson az oltáregy let tagjainak tartott jói sikerült 4-4 napos lelkigyakorlatot.
P, Timotheus: március 5— 13 tartottlelkigyakorlatota kolozsvári ház nak márc. 15-23a radnaibeöltözendő nővéreknek, április 1 —3 a zsombo lyai 111. rendieknek, ápr. 3—9 a Temesvári nők és férfiaknak, ápr. 9— 13 kis misszió-renovátiot Pécskán, ápr. 19 — 24 lelkigyakorlatot nőknek és férfiaknak Orsován. P. Cyriacus; március 5,6,7 lelkigyak leány-gyermekeknek Aradon. P. R egaktus: március 8,9,10 Ujaradi gyóntatás, prédikáció és III. rendiek látogatása. Brezsiu — Válceai egyházköz ség 1933 márc. 30-án kelt iratában hálás köszönefet mond a tartományfőnök atyának P. Szabó Róbert eredményes román nyelvű misszió jáért.
Missiók és lelkigyakorlatok HuSvét után. A fáradhatatlan P. Mansvét Csikcsicsóban és Csikszentdomokoson fog 8-8 napos lelkigyakorlatot tar tani, P. Dénes április 30-tól má jus 7-ig Erzsébetvároson. P. Kázmér a dicsőszentmártoni Leány-Club tagjainak április 30-tól május 4-ig vezet lelkigyakorlatot. — Antalfy Károly Lupen-i plébá nos szintén missionáriust kér má jus végére, vagy junius elejére.
Visegrádi Lajos piarista pro vinciális a következőket irja a töb bek között Főatyánknak: »A napok ban valmelyik ferencrendi atya szi ves figyelméből postán megkaptam a Ferences Nemzedék című lapot. Csodáltam szent Ferenc gyermekei nek lelki és szellemi életében meg nyilvánuló erőt és lendületet. Sze retném olvasni és a fiatalokkal is állandóan olvastatni, hogy ők is hasonló vágytól hevűljenek. Meg kaphatnám-e a következő számokat is?"
Szent Bonaventura könyvnyomda Cluj-Kolozsvár 1933.