eu hírlevél w w w. f i d e s z - e u . h u
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele
2012. március
A határon túli magyarságért dolgoznak a felvidéki képviselők A felvidéki magyarságért is küzdenek európai színtéren a szlovákiai MKP EP-képviselői. Bauer Edittel és Mészáros Alajossal beszélgettünk a határon túli magyarokat érintő aktuális ügyekről.
Bauer Edit: Több támogatás kell a magyarok lakta vidékekre – Előrehozott választást tartottak Szlovákiában: a felvidéki magyarság továbbra is megosztottnak bizonyult, a hatalomba pedig visszatért Robert Fico. Hogyan értékeli a kialakult helyzetet? – Legalább két szempontot kell különválasztani. Az egyik a Smer és Robert Fico győzelme és a jobboldal bukása, a másik pedig a szlovákiai magyarság képviselete. Fico visszatérése számunkra nem jó hír, a tapasztalataink szerint nem sok jót lehet várni. Előző „regnálása” idején szinte minden hétre jutott valamilyen „esemény”, Malina Hedvig megveretésétől a nyelvtörvényig, ami újabb megaláztatást, újabb jogcsorbítást hozott. Igaz, most a kisebbségi jogok terén a status quo-t ígéri. Nem mintha javításra nem lenne szükség. Persze,
a másik oldala a történetnek a jobboldal „önfelszámolása”, ami egy szomorú történet és bővebb elemezést érdemelne. A szlovákiai magyar képviselet kérdése pedig aggasztó. Különösen, ha figyelembe vesszük a bejutott Most-Híd egyik szlovák képviselőjének a véleményét, miszerint a párt még mindig túl magyar… Nemcsak a számbeli fogyás, az előretörő asszimiláció okozta a rossz választási eredményeket, hanem feltehetően a sokak számára érthetetlen pártszakadás is olyan tényező volt, mely elriasztotta a választókat. Szeretném hinni, hogy a lélek még nem tört meg. – Decemberben, Boldoghy Olivér és Tamás Ilona ügye kapcsán úgy fogalmazott: az állampolgárság kérdése a nemzeti szuverenitás része, de az sok esetben összeütközésbe kerülhet a közösségi joganyaggal. Mit lehet tenni európai szinten a helyzet normalizálásáért? folytatás a 2. oldalon
A
»
Mészáros Alajos: Elfogadhatatlan az állampolgárságtól való megfosztás – Előrehozott választást tartottak Szlovákiában: a felvidéki magyarság továbbra is megosztottnak bizonyult, a hatalomba pedig visszatért Robert Fico. Hogyan értékeli a kialakult helyzetet? – A március 10-i választások eredményei nem hoztak sok jót a magyarság számára. Az MKP politikusaként csalódottságot érzek, és nagyon sajnálom, hogy a szlovákiai magyarság megosztott nemcsak politikailag, hanem a nemzetképet, kisebbségi jövőképet illetően is. Legfontosabb kihívásnak azt tartom, hogy ezt a fennálló helyzetet mielőbb megszüntessük. Tudatában vagyok ugyanakkor annak, hogy nem egyszerű egyetlen pártnak megfelelnie egy félmilliós közösség egyre inkább szerteágazó és különböző igényeinek. Annyi viszont biztos, hogy két parlamenti pártot nem képes fenntartani a felvidéki magyarság. Megengedhetetlen luxusnak tartom, hogy a magyar választók szlovák képviselőket juttassanak be egy ún. magyar párt listáján. – Decemberben felszólalt a többszörös állampolgárság védelmében: mi volt mondandójának lényege? – Többször hangoztattam véleményemet az EP-ben a vitatott szlovákiai állampolgársági helyzettel kapcsolatban, úgy a plenáris ülésen, mint egyéb parlamenti fórumokon. Változatlanul elfogadhatatlannak tartom, hogy egy EU-s tagállamban állampolgárságuktól fosszanak meg személyeket csak azért, mert a közösség egy másik tagállamának állampolgárságát is felveszik, mint ahogy ez történik most Szlovákiában. Számos területen ma már az Unió egységes, saját rendelkezéseket alkalmaz. A kettős állampolgárságot illetően mégis megengedi, hogy ez a téma kikezdje egységét és presztízsét. Ha egy tagállam felkínálja lakóhelytől függetlenül az állampolgárság felvételét, ezzel a lehetőséggel élni kell. folytatás a 2. oldalon
HÓNAP HÍRE
A holland miniszterelnök és a szabadságjogok A Magyar Néppárti Képviselőcsoport szerint elfogadhatatlan, hogy Hollandiában egy honlap származási alapon uszítja a lakosságot a kelet-európai polgáfolytatás a 4. oldalon » rok ellen.
»
A
HÓNAP
TÉMÁJA
Magyarország a szabadság hazája Az Európai Parlament magyar néppárti delegációja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság közös megemlékezést tartott Brüsszelben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. folytatás a 3. oldalon
»
folytatás az 1. oldalról
»
– Az állampolgárság, mint olyan, valóban tagállami hatáskör. Azonban vannak olyan következményei a törvénynek, melyek nyilvánvalóan sértik az európai polgárságból adódó jogokat, például a letelepedés szabadságát, az állampolgársághoz kötött foglalkozásokhoz való hozzáférést. Ilyen továbbá a jogbizonytalanság is, ha az állampolgárnak nincs módja jogorvoslatot keresni, nincs módja fellebbezni. Amit mi tehetünk, a Bizottság figyelmének felhívása a jogcsorbításra és a jogszerűtlen eljárásra. Ezt meg is tettük, és tesszük is. Mi nem fordulhatunk bírósághoz a sértett nevében, ezt saját magának kell megtennie. – Robert Fico a napokban arról beszélt: nem szabad, hogy más országok állampolgárságát megszerzők elveszítsék szlovák állampolgárságukat, az állampolgárság felvételét viszont lakóhelyhez kötné. Mit gondol erről? – A szlovák jogrend jelenleg is a lakóhelyhez köti az állampolgárság megszerzését. A helyzet paradoxona, hogy azok, akik elveszítették állampolgárságukat a szlovák törvények alapján, az állampolgárság megszerzéséhez minden feltételnek eleget tesznek, és ha újra kérik a szlovák állampolgárságot, meg is kell, hogy kapják. Egy más ország jogrendjébe viszont nem lehet beavatkozni, tehát a szlovák kormány nem mondhatja meg, milyen legyen a magyar törvény. Ami ez ügyben releváns, az Európa Tanács 166-os egyezménye az állampolgárságról, melynek rendelkezéseit véleményem szerint nem követi a szlovák törvény. – A szlovák és a felvidéki magyar közvélemény hogyan fogadja az eurózóna válságával kapcsolatos híreket,
és az MKP-nak mi az álláspontja az unió jövőjével kapcsolatban? – Annak ellenére, hogy Szlovákia gazdasága nincs kritikus állapotban, néhány szektort súlyosan érintett a válság, így pl az építőipart. Szlovákiában régóta magas a munkanélküliség, de most a fiatalok munkanélkülisége csúcsokat renget, a maga 36%ával. Ez talán a legsúlyosabb következménye a válságnak. A magyar lakosság helyzetét a szlovák politikum részrehajló döntései és azok következményei is fokozottan sújtják, hisz aránytalanul kevés támogatás jut a magyarlakta vidékre, akár a közlekedést, akár az ipartelepítést nézzük. Az Európai Uniónak ma sincs alternatívája, bár lehet, hogy ma kevesebb az illúziónk. Kétségkívül, az EU konfliktuskezelő mehanizmusai pótolhatatlanok és egyelőre azok is maradnak. – Ön parlamenti jelentést készít a nemek közötti bérkülönbségek témájáról: milyen folyamatokat lehet megfigyelni ezen a területen? – Az egyenlő munkáért egyenlő bérezésre vonatkozó európai jogszabályon az 1975-os évszám található. Ezzel együtt még mindig – előzetes adatok szerint – 16,4%-os a férfiak és nők bére közti különbség. Tehát a létező jogszabály nem igazán hatékony. Ha tendenciát keresünk, nem igazán állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok, csupán 2006-tól. Bár azelőtt is léteztek adatok, de különböző metodikával számították ezeket. 2006-tól lassú csökkenő tendencia látható, de a tendencia sem nem egyirányú, sem nem folyamatos. Vannak országok, ahol az utóbbi években a helyzet romlott, vannak ahol javult, meg-megtorpanva. A különbségek kb. fele indokolható, a másik fele a diszkrimináció számlájára írható. Néhány tagországban már a pályakezdők estében is megjelenik, de túlnyomó részt az első gyermek születése után, a szülői szabadság után kezd nyílni a bérolló. Tendenciaként jelenik meg, hogy a korral, iskolázottsággal növekszik a bérkülönbség. Nyilvánvaló, hogy a különbségek a nyugdíjban kumulálódnak, így nem meglepő, hogy az idős nőket jobban sújtja a szegénység, mint a férfiakat.
Gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb kérdésekben közös nevezőre tudunk jutni – kell lennie egy, a sokat hangoztatott szolidaritás mentén megszülető megoldásnak a kettős vagy többes állampolgárság kérdésére is. Az intézmények nem hagyhatják figyelmen kívül az uniós polgárok akaratukon kívüli állampolgárságtól történő megfosztását. Olyan személyi jogok csorbulhatnak ezáltal, amelyeket ma már nemcsak a nemzetközi egyezmények, hanem az uniós Alapjogi Charta is szavatol. – A válságos idők ellenére gyakran hívja fel előadásokban, interjúkban a figyelmet az Európai Unió adta lehetőségekre; egy alkalommal a Kárpát-medencei gazdasági térről tartott előadást. A hátrányos helyzetű dél-szlovákiai térségek menynyit profitálhattak eddig az EU-tagságból? – Dél-Szlovákia köztudottan nem tartozik a leggazdagabb régiók közé, de az uniós tagság hozzájárult olyan előrelépésekhez a régión belüli együttműködésben, amelyek megfelelő mederbe terelhetik a gazdasági felzárkóztatást. A programok közül a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 az, amely elsőként említésre méltó. A program keretén belül támogatást kaptak az Ipoly-hidak, szennyvíztisztítók és csatornahálózatok épültek, utak és kerékpárutak segítségével kötötték még inkább össze a két országot. Az egészségügyben megvalósult kórházi fejlesztések javították a gyógyításhoz szükséges technikai hátteret. Kialakulóban van Szlovákiában az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások hálózata is. Ez egy új intézményi rendszert állít fel a szervezettebb együttműködés és az uniós támogatási források hatékonyabb kihasználása érdekében. A Kárpát-medencében további kiaknázatlan lehetőségei vannak a transznacionális együttműködés és európai szomszédsági és partnerségi eszköz programoknak. Itt fontos a helyi és regionális kezdeményezések láthatóbbá tétele. Ezek a programok folytatódnak a 2014–2020 költségvetési időszakban is. Ezzel együtt érvényes, hogy a mindenkori szlovák kormány mostohán kezeli a del-szlovákiai régiókat és a szlovákiai magyarság gazdaságilag ellehetetlenített, és ezáltal politikailag is kiszolgáltatott. Ez a helyzet tarthatatlan és ennek felszámolása az egyik legfontosabb célunk. – A napokban az uniós szintű széndioxid-kibocsátás csökkentését célzó jelentés vitájában vett részt az Európai Parlamentben: miért fontos ez az ügy, mire kell odafigyelni a politika kialakítása során, és hogyan érinti ez az uniós állampolgárokat a mindennapokban? – Az Európai Bizottság tervei szerint 80–95%-kal kellene csökkenteni 2050-re a széndioxid-kibocsátást. A szén-dioxid ugyanis üvegházhatású gázként, a legnagyobb mértékben felelős a globális felmelegedésért. Az európai polgárok érdekében elsősorban közvetlen és közvetett környezetük épségének megőrzése áll, hisz a szélsőséges időjárás, a városainkban keletkező szmog és lakóhelyünk életminőségének alakulásában is közrejátszhat a túlzott szén-dioxid kibocsátás. Az EU éghajlatvédelmi politikája és szabályozási kezdeményezései figyelembe vétele mellett nem szabad, hogy a dekarbonizáció oltárán feláldozzuk iparunk dinamikus továbbfejlesztését és versenyképességét. Ha sikeresek akarunk lenni e téren, akkor igazodnunk kell az energiahatékonysági törekvéseinkhez és nem szabad kiiktatni atomreaktorainkat sem. – Bauer Edit és az Ön támogatásával mutattak be Brüsszelben egy Esterházy Jánosról szóló monodrámát. Hogyan jött létre az előadás, és mi a darab fő üzenete? – A Hantjával sem takar című monodrámán keresztül – Boráros Imre komáromi színművész nagyszerű ábrázolásában – jelentek meg a közönség előtt gróf Esterházy János felvidéki politikus tragikus életének fontosabb állomásai. A 20. század egyik legnagyobb nem csupán felvidéki, hanem magyar politikusa mártírhalála 55. évfordulójának állítottunk ily módon emléket Brüsszelben. Esterházy helytállása, nemzetéhez való hűsége és tisztességes politikai magatartása például szolgál mindannyiunk számára a mai időkben is. A magyarság Európán belüli összefogásra buzdítása jelenünk élő üzenete. folytatás az 1. oldalról
2 w w w. f i d e s z - e u . h u
»
folytatás az 1. oldalról
Véget vetettünk a tehetetlenség és a pangás korszakának, megindultunk felfelé, elkezdtük az ország gyökeres megújítását – mondta ünnepi beszédében Szájer József a budapesti Kossuth téren. A fideszes EP-képviselő arról is beszélt: nincs szükségünk arra, hogy olyanok oktassanak ki bennünket demokráciából, akiknek a saját országukban töménytelen elvégzetlen feladatuk van. „1848 márciusa nekünk magyaroknak azt jelenti, hogy erőink egyesítésével, eszméink mellett való rendíthetetlen kiállással, emelt fejjel visszatérhetünk Európa főutcájára”. Mert ha nagyságban nem is, de méltóságban egyenrangúak vagyunk más szabad nemzetek-
kel, akkor, százhatvannégy éve hosszú évszázadok után újra ki mertünk lépni a saját sorsát intézni képtelen szolganemzetek sorából. A politikus leszögezte: 1848-ban forradalmáraink nem sodródtak, hanem maguk jelölték az irányt. Szájer József szerint Magyarország ma is embert próbáló időket él. Ma sincs kevesebb szükségünk erőre, hűségre és reményre, mint elődeinknek. Az EP-képviselő aláhúzta: két esztendeje Magyarország elindult a maga útján, mert a magyar emberek belátták, hogy a bajból csak így juthatunk ki. Szájer József leszögezte: a megújítást az alapoknál kezdtük, „a nemzet legfontosabb jogi dokumentumához méltó új alkotmány” elfogadásával. Az alkotmány összekapcsolja a szabadság és függetlenség, az önálló államiság sok száz éves hagyományát mai törekvéseinkkel. A képviselő aláhúzta: az alaptörvény erőt, hitet és reményt kíván adni a ma élő, az országot fenntartó, vállán vivő és gyarapító embereknek. „Most már biztos alapra épülhet a szabadság új rendje”. A kétkedőknek üzenve Szájer József felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerváltásban való csalódásunk épp abból ered, hogy az új rend az igazság kimondásának elmaradása miatt nem épülhetett szilárd erkölcsi alapra. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt néhány hónapban példátlan támadás érte a határokon túlról a megújulást akaró, a válságból saját erejéből kitörni vágyó Magyarországot. Szájer József szerint, ha csak egy szemernyi is igaz lenne abból, amit egyes külföldi médiumok és politikusok állítottak a magyar demokrácia állapotáról, mi, szabadságszerető magyarok lennénk azok akik elsőként ez ellen felemelnénk a szavunkat és élnénk tiltakozási jogunkkal. „De mi jól tudjuk, hogy a vádak nem igazak”. Szájer József szerint ugyanakkor ne felejtsük el, nem Európa támad bennünket. „Brüsszel nem Moszkva! Még ha az unió egyes intézményei nem is tudják mindig függetleníteni magukat a pártpolitika vagy a sajtó nyomásától” – fogalmazott. Magyarország kötelékei Európához erősek és régiek. Szájer szerint sosem lett volna a világot ámulatba ejtő márciusi forradalom, majd a szabadságharc, ha úgy kezdtünk volna neki, hogy úgysem győzhetünk. De ebben a harcban és összefogásban mégiscsak megszületett a saját árnyékán túllépni képes, fejét felemelő megújult magyar nemzet példája.
te a tervezetet, ugyanakkor számos kételyének is hangot adott. A néppárti frakció mindig is azon az állásponton volt, hogy a munkavállalók kiküldetésben történő foglalkoztatása rendkívül fontos az EU gazdasága szempontjából. A foglalkoztatás e formája ugyanis képes áthidalni a munkaerőpiac átmeneti problémáit. A gazdasági válság miatt viszont napjainkban jóval kevesebb embert foglalkoztatnak kiküldetésben, mint pl. 2007-ben. Az uniós döntéshozóknak a gazdaság élénkítése, új minőségi munkahelyek teremtése, valamint a mobilitás ösztönzé-
se érdekében kell lépniük. „A gazdasági fellendülés egyik kulcseleme, hogy csökkentsük a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket; vagy legalábbis tartózkodnunk kellene attól, hogy újakat hozzunk létre” – hívta fel a figyelmet Őry Csaba. „Ám már most úgy tűnik, hogy a Bizottság javaslatának számos eleme arra irányul, hogy aránytalanul nagy adminisztrációs terheket rakjon a vállalkozások, különösen a kkv-k vállára. A néppárti frakció, s így az Európai Parlament többsége az eredeti irányelv jobb végrehajtását szeretné, azonban felesleges bürokratikus terhek létrehozása nélkül” – hangsúlyozta a néppárti koordinátor.
»
Magyarország a szabadság hazája Az Európai Parlament magyar néppárti delegációja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság közös megemlékezést tartott Brüsszelben az 1848– 49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Szeretjük Európát A rendezvényen köszöntőt mondott Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője. Beszédében Chesterton angol író egy gondolatát idézte „Az alkoholista és az absztinens nem csupán mindketten tévednek, hanem ugyanazt a hibát követik el: drognak tekintik a bort és nem italnak.” A képviselő szerint így van ez ma az Európai Unióval is. Vannak, akik azt gondolják az Unió mindenre gyógyír. Nekik az egységesülés nem eszköz, hanem önmagáért való cél. A másik végletet azok képviselik, akik teljesen elutasítják az Uniót, minden baj és szerencsétlenség forrásaként tekintve arra. „Mi, nem esünk túlzásokba. Európát például tudjuk egyszerűen csak szeretni. No nem feltétlen Európa intézményeit, sokkal inkább hagyományait, a bajban is szolidáris közösségeit és soha ki nem húnyó szabadságvágyát. Azt az ideát, amely azóta él, mióta a keresztény Európa megszületett.” Gyürk András arról is beszélt: „Szeretjük azt az Európát, amely 1848-ban legszebb arcát mutatta. 1848 tavaszán a polgári szabadság kivívásáért forradalmak söpörtek végig az öreg
Jobb szabályozást a munkavállalók kiküldetésére! A Bizottság bemutatta azt a jogszabálycsomagot, mely a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv hatékonyabb végrehajtását segíti. Őry Csaba fideszes EP-képviselő, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság néppárti koordinátora a frakció nevében üdvözöl-
kontinensen. És amikor már csak a magyar forradalom tartotta magát, Európa jobbik fele a magyar szabadságért szorított. A magyar forradalom egyszerre volt hangsúlyosan a magyar nemzet, a magyarok forradalma, és az európai haladó szellemiségű törekvések megtestesülése. Európa akkor és ott pontosan olyan volt, mint amilyennek mi mindig is látni szeretnénk: szabadságszerető, együttműködő és szolidáris”. A rendezvényen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint „a magyar történelem egy nemzet küzdelme a szabadságért, 1848 pedig Európa első nagy, valóban közös tavasza”. A miniszter úgy fogalmazott: a szabadság összeköti Európa nemzeteit is, és az Európai Unió azért jött létre, hogy a kölcsönös tisztelet, a közös érdek jegyében közösen váltsák valóra a szabadságot. A rendezvényen koncertet adott Ferenczi György és a Rackajam együttes, Roby Lakatos hegedűművész közreműködésével.
Megindultunk felfelé
3 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
»
A holland miniszterelnök és a szabadságjogok A Magyar Néppárti Képviselőcsoport szerint elfogadhatatlan, hogy Hollandiában egy honlap származási alapon uszítja a lakosságot a kelet-európai polgárok ellen. Az Európai Parlamentben a kelet-európai állampolgárokat gyalázó szélsőséges holland honlapról volt szó a plenáris vitán. Gyürk András delegációvezető nyilatkozatában kijelentette: miközben az európai liberálisok pártpolitikai célból, alapjogokra hivatkozva támadják a néppárti kormányokat, addig a liberális holland miniszterelnök nyíltan együttműködik a honlapot jegyző szélsőséges Szabadságpárttal. „Mélységesen felháborítónak tartjuk, hogy a Szabadságpárt honlapja származási alapon uszítja a holland lakosságot a kelet-európai állampolgárok ellen” – jelentette ki Gyürk András. A magyar EP-képviselő szerint az ilyen megnyilvánulások és azok hallgatólagos eltűrése gyengíti a tagállamok közötti bizalmat egy olyan időszakban, amikor épp a szolidaritás megerősítésére van szükség. A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője szerint nem lehet a szólásszabadság mögé bújni akkor, amikor más állampolgárok alapvető személyiségi jogait lábbal tapossák. „Nem tűrhetjük az emberi méltóság megcsúfolását és a származás szerinti egyenlőség kétségbe vonását. Nem tűrhetjük, hogy nyíltan becsméreljék a kelet-európai polgárokat”. Gyürk András szerint a holland honlap ügyében nem elvont jogelvekről van szó, hanem egy olyan konkrét ügyről, ahol az alapvető jogok a gyakorlatban is sérülnek. A liberális miniszterelnök azonban a széleskörű nemzetközi felszólítások ellenére sem határolódik el a honlaptól. Ez a magatartás az uniós integrációt rombolja és a közös értékekbe vetett hitet gyengíti.
Biztonságosabb vegyi üzemek az Unióban 2015-től a jelenleginél biztonságosabbá válnak az európai vegyi üzemek. Az EP és a Tanács első olvasatban megállapodott a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló irányelv (Seveso III) új normaszövegéről. Az irányelv legfontosabb jogi célkitűzése olyan magas szintű biztonsági követelmények előírása a vegyi üzemek részére, amelyek biztosítják az üzemi balesetek hatékony megelőzését, a munkavállalók és a környező lakosság egészségének védelmét, valamint a biztonsági rendszerek egységes európai hatósági ellenőrzését. Az irányelvben szerepelnek a váratlan ipari katasztrófák bekövetkezése esetén alkalmazandó egységes előírások is, így vészhelyzeti tervek kidolgozá-
sára vonatkozó követelmények is. Az EP tárgyalódelegációja, élén Áder János néppárti jelentéstevővel nem mondott le a Lisszaboni Szerződés által a parlamentre ruházott új jogosítványokról. E határozott fellépésnek és Áder világos érvelésének köszönhetően a jogok intézmények közötti megosztása tárgyában a Tanáccsal folytatott küzdelem ezúttal – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta először – az EP győzelmével végződött. Eldőlt az is: az európai polgárok által közvetlenül választott európai parlamenti képviselők a jövőben beleszólhatnak a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó listák összeállításába.
Energiahatékonysággal a mezőgazdaságért Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő üdvözölte, hogy az EP ülésén nagy többséggel elfogadták a széndioxid kibocsátás 2050-ig szóló európai ütemtervéről szóló jelentést. A jelentéshez Glattfelder Béla készítette el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményét. A képviselő szerint jelentős magyar siker, hogy fontosabb javaslatai beépültek a jelentésbe. Glattfelder kiemelte, hogy az európai mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat az EU széndioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben új munkahelyek jöhetnek létre főként a vidéki térségekben. A gazdák elsősorban a megújuló energiák, így főleg a biogáz és energetikai célú biomassza termelése révén segíthetik elő a klímavédelmi célkitűzések megvalósítását. Az energiahatékonyság növelésével, a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek energetikai célú hasznosításával az európai gazdák nemcsak a klímavédelmi célok teljesítéséhez járulnak hozzá, hanem jelentős mértékben kiegészíthetik jövedelmüket, és ezáltal javulhat versenyképességük.
Kézikönyv Szerbiának – Elfogadták a Szerbiáról szóló bővítési jelentést Számos területen tett komoly előrelépést Szerbia, beleértve a háborús bűnösök kiadatását valamint a Koszovóval való párbeszéd eredményeit, ismerte el az EP bővítési jelentése. Schöpflin György, a Szerbiáról szóló jelentés néppárti felelőse szerint a dokumentum kiváló kézikönyv lesz a következő szerb kormány számára az Európai Unióhoz vezető úton. Schöpflin szerint, bár jó irányban halad Szerbia és dicséret illeti meg az országot az eddigi teljesítményei alapján, Belgrád
számára továbbra is sok a teendő. „Számos terület van, ahol a szerb kormányzati rendszernek és még inkább a kormánynak javítania, változtatnia kell ahhoz, hogy az EU kritériumainak megfeleljen” – mondta Schöpflin. A képviselő szerint a stabil jogrendszer, a jogállamiság megteremtése a legfontosabb tényező. Schöpflin György hangsúlyozta, hogy Szerbia Koszovóval való kapcsolata szintén kiemelt jelentőségű a csatlakozási folyamatban: „Szerbiának fel kell hagynia azzal az illúzióval, hogy egy szép nap Koszovó újra Szerbia része lesz” – jelentette ki. A jelentésről szóló vitában Gál Kinga fideszes EP-képviselő örömmel nyugtázta, hogy a vajdasági magyar közösség számára fontos elvárások is bekerültek a szövegbe, úgy, mint a tavaly elfogadott restitúciós és rehabilitációs törvények hatékony gyakorlatba ültetése, a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvényhez kapcsolódó pénzügyi támogatások folyósítása, valamint a kisebbségi nyelvi oktatás.
4 w w w. f i d e s z - e u . h u
Minden dolgozó kézre szükség van Az Európai Roma Platform rendkívüli ülésén mondott vitaindító beszédet Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő. néppárti politikus a tagállami roma integrációs stratégiák alapos értékelését, a következő hétéves pénzügyi keret megfelelő kialakítását és a tagjelölt országok bevonását nevezte az uniós intézmények előtt álló legfontosabb feladatnak. Járóka beszédében üdvözölte, hogy a tagállamok túlnyomó többsége benyújtotta nemzeti roma integrációs stratégiáját, ugyanakkor emlékeztetett: a Bizottságnak azok megvalósíthatóságát és pénzügyi megalapozottságát is alapos vizsgálatnak kell alávetnie. A képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy a tagjelölt országok többségében megtorpant a romák társadalmi befogadásának folyamata, ezért nagyon fontos, hogy az EU idejekorán bevonja őket a keretstratégia folyamatába. A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta a hátrányos megkülönböztetéssel és a cigányellenességgel szembeni fellépés fontosságát is.
A
Magyarországjelentés: megindult a vizsgálódás A tények tárgyilagos mérlegelését szorgalmazta a legtöbb hozzászóló az EP állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) brüsszeli ülésén, amelyen a Magyarországról készítendő EP-jelentésről tárgyaltak. A kijelölt jelentéstevő, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő a vitát összegezve kiemelte: a vizsgálódás nem Magyarország „célba vételére” irányul, hanem a közös uniós jogok és értékek védelmére, annak áttekintésére,
hogy veszélybe kerültek-e ezek a jogok és értékek. A vizsgálódás során célszerű lesz ellátogatni Magyarországra, hogy meghallgassák a magyar hatóságok és civil társadalom véleményét is – tette hozzá. Tavares hangoztatta: az átláthatóságnak, a tisztességes eljárásnak, az egymás iránti tiszteletnek és a különböző intézmények közötti együttműködésnek kell jellemeznie a tényfeltáró munkát. Az ülés levezető elnöke Gál Kinga néppárti EP-képviselő volt, aki szerint a korábban tapasztaltakhoz képest most visszafogottabb volt a hangnem. „Nincsenek illúzióink, a majdan elkészülő jelentés politikai jellegű lesz” – vélekedett. „Ugyanakkor ha már az EP-plénum döntése értelmében meg kell születnie ennek a dokumentumnak, akkor helyeslendő, ha a képviselők valóban meg akarják majd hallgatni a magyar kormány és a médiahatóság véleményét is, ha a kiragadott részletek mögötti háttérre is kíváncsiak lesznek” – mondta Gál Kinga.
Felelős vállalatirányítással a sikerért Az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről szóló jelentést.
Védeni kell a kritikus informatikai infrastruktúrákat Az EP Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elsöprő többséggel fogadta el Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő véleménytervezetét a kiemelt jelentőségű informatikai infrastruktúrák védelméről. A kritikus infrastruktúrák korszerű védelmét az Európai Néppárt biztonságunk szempontjából különösen fontosnak tartja, ezért is hozta létre a Kiberbiztonsági Tanácsadó Testületet, melynek Hankiss Ágnes is a tagja. Hankiss szerint a kritikus informatikai infrastruktúrák hatékony védelme megköveteli a tagállami gyakorlatok jobb összehangolását, valamint hatékonyabb együttműködést az állami és magánszektor, a polgári és katonai szereplők között. Sürgető feladat az európai kritikus infrastruktúrák meghatározásának befejezése is.
A kompromisszumos megállapodás szövegébe beemelték Pelczné dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő javaslatát a kkv-kra vonatkozóan. Pelczné üdvözölte, hogy a jelentés a javadalmazást, a menedzsment összetételét, és a nők vállalatvezetői ambícióira vonatkozó szabályozási kérdéseket is érinti. Az EP-képviselő kiemelte, hogy a vállalati vezetési és javadalmazási politikáknak meg kell felelniük a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós irányelveknek is. „Saját kezdeményezésemre került be a jelentésbe az a kitétel, miszerint a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy iránymutatási csomagot az egyéb, nem tőzsdén jegyzett vállalatok, így valamennyi kis- és közepes vállalat számára. E javaslatnak az üzleti élet szereplői által elismert legjobb gyakorlatokat kell összefoglalnia, annak érdekében, hogy a belső piac motorjaként is szolgáló kkv-k minél inkább egységes keretek között tevékenykedhessenek” – mondta Pelczné Gáll Ildikó.
5 w w w. f i d e s z -
Bemutatták Schöpflin György könyvét
A dán elnökségről és a fogyatékosság ügyéről
Schöpflin György fideszes EP-képviselő Politika, illúziók, téveszmék (Politics, Illusions, Fallacies) című, angol nyelvű könyvét az EP brüsszeli székházában mutatták be.
A dán soros elnökség szervezésében magas szintű fogyatékosságügyi konferenciát tartottak Koppenhágában.
A rendezvényen Grúber Károly kül- és biztonságpolitikai kérdésekben illetékes magyar EU-nagykövet, Szájer József fideszes EP-képviselő, valamint Andrew Duff brit liberális EP-képviselő fejtette ki gondolatait a könyv kapcsán. Szájer József egye-
bek közt azt emelte ki, hogy Schöpflin egyfelől „a legangolabb professzor”, akit valaha megismert, másfelől magyar is, tehát Kelet-Közép-Európa tapasztalatait szintén tudatában hordozza. Andrew Duff nagy elismeréssel szólt Schöpflin könyvéről. A szerzőt izgató fő kérdések egyikére, vagyis arra, hogy a mai Európa el tudja-e kerülni a huszadik század szörnyűségeit, Schöpflinnel együtt Duff is igennel válaszol. A könyv a tallinni egyetemi kiadó gondozásában jelent meg.
A kisebbségi kérdés európai kérdés A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Külügyi Intézet szervezésében Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára mutatta be Gál Kinga néppárti EP-képviselő angol nyelvű könyvét. Gál Kinga könyve az EP Kisebbségi Munkacsoportjának elmúlt két és fél éves tevékenységét ismerteti problémaorientált megközelítésben. A budapesti rendezvényen felszólalók egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem csupán magyar, hanem európai kérdés. Németh Zsolt felvezetőjében Gál Kinga tevékenységét méltatta, s arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon beszélhetünk-e európai uniós kisebbségvédelemről. Gál Kinga, aki az elmúlt két és fél évben, 2012 januárjáig töltötte be az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöki posztját, megerősítette a „van is, nincs is” paradoxon létezését. Az Európai Bizottság rendszerint arra hivatkozik, hogy a kisebbségvédelem nemzeti hatáskörbe tartozik, ugyanakkor léteznek olyan indirekt lehetőségek, amelyeket fel lehet használni a kisebbségek érdekeinek érvényesítésére.
A konferencia témája az akadálymentesítés és a társadalmi befogadás volt. A konferenciát a dán koronaherceg felesége, Mary hercegnő nyitotta meg a dán szociális miniszterrel közösen, majd Kósa Ádám, az Európai Parlament fogyatékosságügyi munkacsoportjának elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kósa Ádám bevezetőjében ismertette a munkacsoport eddigi eredményeit és kiemelte: a korábbi soros elnökségi trió, Spanyolország, Belgium és Magyarország példaértékű módon, a gazdasági válság közepette is prioritásként kezelte a fogyatékosságügyet. ezért felgyorsultak az ezzel kapcsolatos európai jogalkotási folyamatok. „Itt az idő, hogy Dánia ismét felvegye a fogyatékosságügy fáklyáját” – fogalmazott Kósa Ádám. Az akadálymentesítés szerinte nemcsak a fogyatékossággal élők számára, hanem súlyosan öregedő társadalmunk minden tagjának előnyére szolgál majd, ezért mielőbb le kell zárni a jogalkotást és a végrehajtásra kell koncentrálni.
Folyamatban az Európai Történelem Házának megvalósulása Az előkészítő munkálatokat követően a beruházási szakaszba lépett az Európai Történelem Háza elnevezésű projekt. A létrejövő múzeum alapvető rendeltetése az európai értékek közvetítése és a kontinens történelmének bemutatása lesz. Tőkés László és Bagó Zoltán néppárti EP-képviselők, mint az EP Kulturális Bizottságának tagjai, folyamatosan figyelemmel kísérik a Magyarország szempontjából is fontos kezdeményezést.
euvideohu.info
A tervek szerint a múzeumban mintegy 4000 m2 fog rendelkezésére állni az állandó kiállításoknak, 800 m2 pedig az ideiglenes tárlatoknak. „Miután a beruházás technikai részletei eldőltek, most a múzeum tartalmi összeállítása veszi kezdetét. A múzeum feladata az egész kontinens történelmének objektív és tárgyilagos bemutatása kell, hogy legyen, különös hangsúlyt fektetve az egyes államok történelmének kapcsolódására és a történelmi folyamatok összeurópai összefüggéseire” – jelentette ki Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő.
6 w w w. f i d e s z - e u . h u
eu hírlevél
VIII. évfolyam, 3. szám, 2012. március, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Dömötör Csaba, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP 12 E 264, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-mail:
[email protected] A szerkesztőbizottság elnöke: Panyi Miklós Főszerkesztő: Hegedűs Zoltán
·
·
·
·
·
·
·