Fogyasztásszerkezet főbb változásai Magyarországon
Simonovits Bori Pécs, 2013. május 24.
Bevezetés • 2011 november: Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadása (EU EU20 stratégiával összhangban) • Célja: 10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munka-erőpiaci integrációjának középtávú kihívásait, szükséges beavatkozási irányokat; • Indikátor rendszer használata, melyhez a Tárki Háztartás Monitor adatfelvétele is hozzájárul: • idősoros adatok: jövedelem, szegénység, fogyasztás
Az előadás főbb témakörei • A fogyasztás mérése • A fogyasztás mértékének legfőbb szocio-demográfiai jellemzői • A fogyasztás időbeli alakulása • Különböző jövedelmi csoportok fogyasztása
Hogyan mérjük? • KSH: „naplóvezetés” módszere • Tárki: kérdőíves módszertan rendszeres Háztartás Monitor kutatás idősoros elemzés: 2004/2005, 2006/2007, 2009 és 2012 • Adatfelvétel: – 2012. ősz, jövedelem egy évre visszamenően összesített adatok; – 2000 háztartás és majdnem 4000 16 éven felüli háztartástag adatai
A fogyasztás mérése: MIT ÉS HOGYAN MÉRJÜNK? • milyen tételeket vizsgáljunk? – Standard tételsor • havi (pl. élelmiszer, lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadások), • háromhavi (pl. ruházkodás, egészségügyi kiadások) vagy • éves szinten (pl. lakáskarbantartás, üdülés, tartós műszaki cikkek)
• milyen mértékegységben: forintban kifejezett érték
Fogyasztás definíciója az adott időszakban az adott termékcsoportra vagy szolgáltatástípusra költött forintban kifejezett pénzt jelenti
A fogyasztás mérése: ELEMZÉSI EGYSÉG? • milyen elemzési szinten vizsgáljunk? – elemzési egység: háztartási szintje, de az összehasonlíthatóság miatt egy főre jutó – a háztartások eltérő szerkezete és összetétele a fogyasztás méretgazdaságossága miatt differenciáltabban érdemes megközelíteni e kéréskört ún. ekvivalencia-skálákat használnak, melyek különböző súlyokat rendelnek az egyes háztartástagokhoz: Magyar fogyasztási viszonyokhoz az OECD1-es skála illeszkedik legjobban: 1. felnőtt háztartástaghoz 1-es, a további felnőttekhez 0,7es, a gyermekekhez pedig 0,5-es súlyt rendel.
Mit érdemes összehasonlítani? • A fogyasztás szerkezete (összes kiadáson belüli arányok) hogyan változott 2006 óta? • A fogyasztás eltérései jövedelemötödönként
Háztartások és a különböző fogyasztási egységekre jutó fogyasztások 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben (átlag, forintban) N
Háztartás
Egy fıre jutó
Fogy. egységre jutó (oecd1)
2007
2020
131448
60360
70404
2009
1967
139979
66910
77340
2012
1982
152096
75142
86152
Nominál-növekedés: 10-11% DE reálcsökkenés 4-4%!! (árindex: 113,9% ill. 115,9%)
Háztartások fogyasztása a háztartásfı iskolai végzettsége szerint, 2012 (OECD1 skálán, forintban) 140000 123210 120000 93698
100000
86152 74792
80000 65495 60000 40000 20000 0 Legfeljebb 8 általános
Szakmunkásképző
Érettségi
Felsőfokú
Összesen
Háztartások fogyasztása jövedelemkvintisek szerint, 2012 (OECD1 skálán, forintban) 140000
128950
120000 96108
100000
83552
80000 60000
70560 51379
40000 20000 0 1. kvintilis
2. kvintilis
3. kvintilis
4. kvintilis
5. kvintilis
Háztartások fogyasztása a háztartástagok száma szerint, 2012 (OECD1 skálán, forintban) 120000 101385 93450
100000
86152 76181
80000
61229 60000 40000 20000 0 1
2
3
4+
Összesen
Különböző jövedelmi csoportok fogyasztás gyakorisága: kiemelt tételek, 2012, százalékban Élelmiszer
120
Lakásfenntartás összesen 100 Élvezeti cikk 80 Közlekedés 60 Internet-előfizetés 40 Művelődés, oktatás, korrepetálás
20
Szórakozás 0 1
2
3
4
5
Üdülés
Különböző jövedelmi csoportok élelmiszerfogyasztásra fordított jövedelem aránya (2012, százalékban) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
4
5
Kiadási tételek
2004–2005
2006–2007
2009
2012
Élelmiszer
36,2
35,1
33,8
33
Élvezeti cikk
4,5
4,1
4,1
3,7
Közlekedés
6
5,8
6,5
6,2
Telefonszámla
6
5,8
5,3
4,7
TV, kábeltévé
2,1
2,5
2,4
2,5
Internet elıfizetés
0,5
1
1,6
1,4
Lakásfenntartás
23,4
25,4
30,6
33,5
Ruházkodás
3,3
5,2
2,5
2,5
Egészségügyi kiadások
5,1
5,2
4,1
4,9
Testápolás, tisztálkodási szerek
2
2
1,6
1,7
Mosóporok, tisztítószerek
2
2
1,6
1,8
Mővelıdés, oktatás, korrepetálás
1
0,9
0,6
0,5
Szórakozás
0,6
0,7
0,5
0,5
Sport
0,3
0,2
0,3
0,2
Szépségápolásra
0,9
1
0,8
0,8
1
2
0,6
0,4
Üdülés
1,2
1,1
0,9
0,8
Lakáskarbantartás
3,2
3,7
1,8
1,7
Tartós mőszaki cikk
1
2
0,5
0,4
Tartásdíj
0,1
0,2
0,1
0,1
Más háztartás pénzbeni támogatása
0,7
0,4
0,2
0,6
Házadó, ingatlanadó
0,2
0,1
0,1
0,1
Összesen
100
100
100
100
Háztartási-, lakásfelszerelési cikk
Összegzés • 2009 és 2012: polarizálódás: 2007-hez képest mind a kiemelkedő mértékű fogyasztású, mind a legalacsonyabb fogyasztású háztartások átlagtól való eltérése valamelyest nőtt; • 2005-2012: fogyasztás összehúzódása: 8 százalékos reálcsökkenést jelentett, Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya valamelyest csökkent (36 százalékról 33%-ra) és szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmi helyzetével: magasabb életszínvonalon élő háztartások kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak Lakásfenntartással kapcsolatos kiadások nőttek: – 2005-ben: HT kiadásaik 23% – 2012-ben: HT kiadás 33,5%
összegzés Jövedelmi szegénység : egy főre eső családi jövedelem 66 ezer forint alatt van (személyek 17%-a) Különösen veszélyeztetettek: – általános iskolát végzett háztartásokban élők, – egyedülálló szülős háztartásokban élők; – roma háztartásfős családokban; 2009 és 2012 között statisztikailag is látványos volt a lecsúszás: 2012-ben a legalsó jövedelmi tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent;
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
