Fogyasztási szokások és hulladékképz dés vizsgálata lakótelepi környezeteben

A munka világa és a Dunaújvárosi F iskola közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi kistérségben és a Közép-Dunántúli Régióban

Fogyasztási szokások és hulladékképz dés vizsgálata lakótelepi környezeteben

Zárótanulmány és összegzés

Összeállította: dr. Hári László f iskolai tanár

Dunaújváros, 2007. november

1

Tartalomjegyzék 1. Felmérés célja 1.1. Áttekintés 1.2. A felmérést végz k 1.3. A Mintavétel területi eloszlása 1.4. A felmérés jellegzetességei

2 2 6 7 8

2. A fogyasztást leíró modell kialakítása 2.1. A modellek szerepe 2.2. Vizsgálati technikák 2.2.1. Korrelációs mátrix használata 2.2.2. Regressziós technikák használata 2.2.3. Egyéb feldolgozási technikák 2.3. Adatbázis felépítése 2.4. Feldolgozás módszere

10 10 11 11 12 14 14 18

3. A Lakossági minta jellemzése 3.1. Háztartásban él k száma, megoszlása 3.2. Háztartások szociális helyzete

19 19 20

4. Vásárlási adatok elemzése 4.1. Üdít vásárlási adatok vizsgálata 4.2. Szörp vásárlási adatok vizsgálata 4.3. Sörvásárlási adatok vizsgálata 4.4. Konzerv vásárlási adatok vizsgálata 4.5. Kakaópor vásárlási adatok vizsgálata 4.6. Sampon vásárlási adatok vizsgálata 4.7. Mosószer vásárlási adatok vizsgálata 4.8. Eldobható pelenka vásárlási adatainak vizsgálata

23 24 24 34 39 45 48 52 57

5. Tartós fogyasztási cikkek cseréje

61

6. Környezetvédelmi akciókban való részvétel 6.1. Szelektív hulladékgy jtés támogatási adatai 6.2. PET palack zsugorításban való részvétel támogatása

66 66 68

7. A háztartási hulladékok fogyasztásalapú becslése 7.1. Az értékelés háttere 7.2. Számszaki értékelés

71 71 72

8. Következtetések 8.1. Fenntartható fejl dés központú értékelés 8.2. Lakásszövetkezet-gazdálkodási értékelés 8.3. Megállapítások

75 75 78 80

Felhasznált irodalom

2

1. Felmérés célja 1.1. Áttekintés Magyarország valamennyi településén napjainkig létez megoldatlan probléma a települési szilárd hulladék elszállítása. A legtöbb községben és városban havi, illetve negyedéves átalánydíjat fizetnek az igénybevev k a szolgáltatásért. Ez Dunaújvárosban is hasonlóképpen m ködik, azonban 1998. július 2-a óta alkalmaznak egy újfajta, úgynevezett vonalkódos szemétszállítási rendszert a családi házas övezetben. Dunaújváros Közgy lése pályázatot írt ki a hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére, és a nyilvános pályázat alapján a pályázók közül a Dunanett Kft-t találta a legalkalmasabbnak, hogy ellássa ezeket a feladatokat. A Kft és annak jogel djei 40 éve látják el a város közigazgatási területén a szilárd hulladék összegy jtésének, elszállításának és ártalmatlanításának munkálatait, valamint a város közigazgatási és közterület fenntartási feladatait. A Kft feladatai közé tartozik a hagyományosan, az emeletes és családi házak környékén elhelyezett, nyitható tetej konténerekben gy jtött hulladék elszállítása éppúgy, mint a

szelektív hulladékgy jtés

keretében megvalósított, a gy jt szigeteken elhelyezett zárt konténerek ürítése és elszállítása. Az el bbiért a lakosság elszállítási díjat fizet, de a szelektív hulladékgy jt

konténerek

ürítésének és elszállításának költsége közvetlenül már nem terheli a háztartásokat.

1. ábra. Dunaújvárosban rendszeresített hulladékgy jt konténerek. 50 l-es, családi házakhoz kihelyezett m anyagkonténer és társasházi 900 l-es fémkonténer

3

A szelektív hulladékgy jtés az újrafeldolgozás els

lépése. Ennek során a lakosság aktív

közrem ködésével, anyag szerint szétválogatva gy jtik a hulladékokat. A hulladékgy jtés megvalósítására kijelölt szigetek helyét a 2. ábra, a gy jt edényzetet a 3. ábra mutatja.

2. ábra. Dunaújvárosi szelektív hulladékgy jt szigetek

3. ábra. Dunaújvárosi hulladékgy jt sziget konténerei

4

A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti el nyök származnak: nincs szükség az alapanyagok kibányászására, jelent sen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése, a hulladéklerakók telítettsége. Városunkban 2004-óta már m ködik a szelektív hulladékgy jtés, melynek tapasztalatait már többen összefoglalták [1], [2]. A települési szilárd és a nem veszélyes ipari hulladékok végleges elhelyezése, lerakása városi hulladéklerakón kerülnek elhelyezésre. A mintegy 20 hektáros területen 1982 óta folyik az elhelyezés. A lerakó m szaki védelem nélkül üzemel, nem felel meg a jelenlegi környezetvédelmi el írásoknak. A hagyományos konténeres és a gy jt szigeteken megvalósuló szelektív hulladék gy jtés tárgya egyaránt a lakások háztartásaiban keletkez

hulladékok. Ennek kódjait, és a vele

ekvivalens hulladékokat a hulladékok listájából az alábbiakban azonosíthatjuk [3]: 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GY JTÖTT HULLADÉKOKAT IS. A lakásokban és háztartásokban gy jtött hulladékok tehát az Európai Hulladék Katalógus (EWC) alaplistájában a 20-as f csoportszámot viseli. A f csoportok két számjegy , az alcsoportok négy számjegy , a hulladékok hat számjegy

kóddal rendelkeznek. A (*)-gal

megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek. A 3 alcsoportot tartalmazó 20-as f csoport lakótelepi hulladékai részben háztartásokban, részben intézményekben, közterületeken vagy lakossági szolgáltatást nyújtó olyan egységekben keletkeznek, melyek különböznek az ipari üzemekt l. 20 01 elkülönítetten gy jtött hulladék frakciók 20 01 01 papír és karton 20 01 02 üveg 20 01 08 biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok 20 01 10 ruhanem 20 01 11 textíliák 20 01 13* oldószerek 20 01 14* savak 20 01 15* lúgok 20 01 17* fényképészeti vegyszerek 20 01 19* növényvéd szerek 20 01 21* fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 20 01 23* klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések 20 01 25 étolaj és zsír 5

20 01 26* étolaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-t l 20 01 27* veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták 20 01 28 festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-t l 20 01 29* veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek 20 01 30 mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-t l 20 01 31* citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 20 01 32 gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-t l 20 01 33* elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók 20 01 34 elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól 20 01 35* veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól 20 01 36 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól 20 01 37* veszélyes anyagokat tartalmazó fa 20 01 38 fa, amely különbözik a 20 01 37-t l 20 01 39 m anyagok 20 01 40 fémek 20 01 41 kéménysöprésb l származó hulladékok 20 01 99 közelebbr l nem meghatározott egyéb frakciók 20 02 kerti és parkokból származó hulladékok (a temet i hulladékot is beleértve) 20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok 20 02 02 talaj és kövek 20 02 03 egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok 20 03 egyéb települési hulladék 20 03 01 egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 20 03 02 piacokon keletkez hulladék 20 03 03 úttisztításból származó hulladék 20 03 04 emészt gödrökb l származó iszap 20 03 06 szennyvíz tisztításából származó hulladék 20 03 07 lom hulladék 20 03 99 közelebbr l nem meghatározott lakossági hulladékok A fenti lista 20 01 alcsoportjába tartozik az élelmiszerek csomagolásra használatos üveg-, m anyag,- papír- és fémhulladék is. A tartós fogyasztási cikként árusított TV, h t szekrény, DVD, video, mosógép a kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések csoportjába tartozik, melyek közül néhány berendezés tartalmazhat veszélyes anyagokat is. A bútorzat cseréjénél sorrendben fa-, m anyag- és fémhulladékok keletkeznek. Ismeretes, hogy az égésgátlókkal impregnált fa veszélyes hulladéknak számít. A háztartásokban képz d összes hulladék felsorolása nem célunk. A tanulmány azokra a csoportokra koncentrál,

melyek

jelent s mennyiségben

vannak

jelen,

és amelyek

mennyiségének változását a fogyasztói szokások lényegesen befolyásolják.

6

1.2. A felmérést végz k A felmérést munkairányítók, kérdez biztosok és értékel

személyek végezték. A projekt

hulladékos moduljának munkairányítója, egyben a téma gazdája dr. Hári László, a Dunaújvárosi F iskola f iskolai tanára volt. Több tárgy mellett a Hulladékgazdálkodás c. tárgy el adója. Korábbi munkája során, az eddigieknél sz kebb termékkörben már találkozott a vásárlási szokások és a hulladékképz dés problémakörével és lehet sége volt a befolyásoló faktorok meghatározására. A korábbi vizsgálatok kiterjesztésével, azt nagyobb mintán és többféle fogyasztási cikken megismételve remény szerint mód nyílhat többféle eredményez csomagolású

hulladékot

fogyasztási cikk mennyiségi jelleg vásárlási adatainak, valamint

azok okainak feltárására. A felmérést szervez teamvezet feladata volt a kérdések összeállítása, a kérd ív összeállítása, próbakérdezés végrehajtása, a kérdésekre adott válaszokból kialakított adatbázis felállítása, az adatbázisban rejl információk kinyerése. Ez utóbbinak részét képezte az adatbázis lev adatok ellen rzése, sortisztítása, tesztelése, feldolgozása. A felmérésben résztvev , a kérd ívvel lakásonként megjelen

felmér

személyek a

Dunaújvárosi F iskola hallgatói voltak. A felmérésben résztvev személyek száma 25 f volt. Ezek közül 18 f férfi, 7 f n . Közülük 5 f dunaújvárosi, a többi 20 f pedig a f iskola kollégiumában lakó vidéki személy, azaz a valamennyi a várost jól ismer ember volt. A felmérést végz k választott szakmája a következ : 12 f kohász és anyagmérnök szakirányos, 3 f környezetvédelmi szakirányos, 10 f pedig tanár szakos hallgató volt. A felmérésben való részvétel lehet ségét a felmérést vezet k többször is meghirdették a Hulladékgazdálkodás c. tárgy óráján. A meghirdetés és a kezdeti lelkesedés ellenére ebb l a körb l kevés jelentkez akadt. A kell létszámot a már korábban más témában felméréseket végz tanár szakos hallgatók és a kohászok biztosították. Motivációjuk egyszerre volt anyagi és szakmai jelleg . A kérdezés elvégzésére 2006 december - 2007 február hónapokban került sor. A hallgatók normája a fejenkénti 40 lakás megkérdezése volt a feladatuk. A lakossági felmérés lehet

legzavartalanabb lebonyolítása érdekében elengedhetetlennek

tartottuk a válaszadók bizalmának megnyerését. Ennek érdekében a f iskola hallgatói el re elkészített, fényképpel és névvel ellátott kit z vel és a f iskolai projektvezet

aláírásával

ellátott igazoló pecsétes levéllel kopogtattak az ismeretlen személyek lakásán. Ennek, valamint a Rádió 24 rádióban többször is sugárzott ismertetés hatására a fogadókészség a vártnál jobb lett. Az elutasítások aránya kb. 10 % alatt volt.

7

1.3. A mintavétel területi eloszlása Tekintve a város jellegét, a területi földrajzi eloszlásban is megnyilvánuló szociális különbségeket, nagy súlyt fektettünk arra, hogy a város mindegyik része népességi súlyának megfelel arányban legyen képviselve a kiszemelt 1000 f s mintában. A fentiek biztosítására a város területét térkép alapján kb. azonos lakosságú zónákra osztottuk, melyben az amúgy is azonos lakosságeloszlást kívánó szavazókörzetek határait vettük alapul. Ezek utcanevei ismertek voltak pl. az internetr l [4]. A 47 szavazókörre osztott város 2200-2550 f s, azonos létszámú szavazói esetekt l függ en 3-10 utcában laknak. Ez az alapinformáció hasznosnak bizonyult a hulladékgazdálkodási adatbázis felállításához szükséges területek kijelöléséhez is. A statisztikai adatok szerint 2007-ben Dunaújvárosban 22 927 lakás és összesen 50 084 f lakos van [5]. Az egyéb adatok szerint Dunaújváros további jellemz adatai az alábbiak. - A lakásállomány nagy többsége (65,3 %-a) kétszobás lakásból áll, - A három és többszobás lakások aránya 20,8%, - 100 lakásra átlagosan 217 szoba jut, - Egy lakás átlagos alapterülete Dunaújvárosban 54,7 m2, - A lakásállománynak 9%-a található családi házban [5]. Fenti adatokból következ en 2-2 szomszédos szavazókör összevonásával kaphatjuk a kb. 490500 lakásból és 2000-2200 lakosból álló 23 körzetet. Ez az a terület, melyet 23 f felmér nek (+ 3 f tartalék személynek) felmérést kellett készítenie. Ennek megfelel en a megkérdezett háztartások az egész város területére vonatkoztak és az összes dunaújvárosi háztartás 4,4 %-át tették ki. Az arány igen jónak mondható, f leg akkor, ha egyes politikai kutatóintézetek 1000 f s mintán az egész ország politikai véleményét akarják lemérni. A felmérés területi eloszlását meghatározó körzetek ún. sajátos jellegzetességekkel rendelkeznek. Ezek pl. az alábbiak: - A Technikum városrész és a Dunasor lakói régi 4 emeletes lakásokban laknak, jelenleg f leg nyugdíjasok. - A Magyar úttól északra es területek (Újtelep, Temet út környéke) lakói kertes családi házakban laknak, k a középosztályhoz tartoznak. - A Béke és a Római városrészek lakosai tízemeletes blokkházakban laknak, lakói f leg alkalmazottak.

8

1.4. A felmérés jellegzetességei A 20 f kérdez többszöri teamvezet i tájékoztatáson vett részt. Az eligazítások témái az alábbiak voltak: Tájékoztató felmérés indításáról, célokról. Ennek keretében a teamvezet tájékoztatást adott a megjelenteknek a nyertes pályázatról, annak céljáról, a követelményekr l és a mellékereseti lehet ségekr l. Felmérés hallgatói résztvev i szándékokról. A téma bejelentését meglehet s siker kísérte. Ennek f leg kereset kiegészítési okai, mintsem szakmai okai lehettek. Tájékoztató a csomagolási és kommunális hulladékokról, a fogyasztás és a hulladékképz dés összefüggéseir l. Ennek keretében a felmérést végz k rövid tájékoztatást hallgattak a hulladékok keletkezésének mechanizmusáról, az egyes élelmiszerek és elektronikai cikkek csomagolóanyagairól. Tájékoztató a felmérésben szerepl

kérdésekr l és az id pontról. Vélemény kérése. A

teamvezet ismertette az összeállított kérdéseket. Hozzászólások, kiegészítések hangzottak el, melyet mérlegelve beillesztettek a kérd ívbe. Tájékoztató a lakossági bizalom megnyerésének témájában. Kérdések és tanácsok. Ennek keretében a teamvezet felhívta a kérdez k figyelmét a megjelenés fontosságára. Egyértelm volt, hogy a kérdez legyen ápolt, jól vagy közepesen jól öltözött, jól fésült, általában bizalmat kelt . A kérdez szakmailag is jó benyomást kell, hogy keltsen, ennek megfelel en jól tagoltan érthet en, a felesleges szakkifejezéseket mell zve kell, hogy tájékoztassa a lakosokat. Adott esetben a kérdez nek a kérdéseket megvilágító példákat kell szolgáltatnia. A többszöri egyeztetésen átesett kérd ívet sokszorosítottuk és a kérdez k között kiosztottuk. A kérdez k egyedül vagy párban, a rendelkezésre álló szabadid ben járták a lakásokat. A felmérések napi eloszlásának zöme az alkalmazottakat magába foglaló körzetekben 15,0018,00 h közötti területre esett. Ezt az id intervallumot a munkaid

vége (14,00 h), a

családtagok hazaérkezése és legfontosabb teend inek elvégzése, valamint a korai sötétedés alakította ki. A felmérés vegyik jellegzetessége volt a válaszadók titkosságának garantálása. A rutinszer vizsgálat részletei az alábbiak voltak: becsöngetés, bemutatkozás, a személyi igazoló okmányok bemutatása, a megkeresés céljának közlése (1 perc); belépés, kabát, cip levetése, kérd ív el készítése (2-3 perc), kérdések feltevése és a válaszok rögzítése (30-35 perc); válaszok megköszönése, felöltözés, elköszönés (1-2 perc).

9

A felmér munka a kijelölt id n túl (december, január) egy hónappal elhúzódva február végéig tartott. Ennek f oka az volt, hogy a közbejöv vizsgaid szak lassította az eseményeket. A vizsganehézségekkel küzd k közül 2-3 f lemondta a részvételt, helyettük új személyeket állítottunk be, illetve a kiváló eredménye elért személyeket új körzetben való közrem ködésre kértük fel. A kérdez k a kérd ívek visszaszolgáltatásakor kedvez lakossági fogadtatásról számoltak be. Durva fogadtatásról, provokatív reakciókról, egyéb kellemetlenségekr l nem érkezett híradás.

10

2. A fogyasztást leíró modell kialakítása 2.1. A modellek szerepe A társadalmi-gazdasági jelenségek modellezése arra készteti a kutatókat, hogy fogalmaikat pontosan definiálják és megtalálják azokat a hatótényez ket, amelyek a vizsgált jelenség viselkedése szempontjából dönt nek tekinthet k. A számítástechnikai eszközöknek az utóbbi években való gyors fejl dése megkönnyíti az adatok egyre gyorsabb feldolgozását, különösen akkor, amikor egyes informatikai programok kész feldolgozó algoritmusokat is tartalmaznak. A tanulmány célja ebben a kötetben - ideális esetben - az élelmiszer- és iparcikkek fogyasztását leíró modell megalkotása. Általában igaz, hogy a modell mindig a valóságnak valamilyen el re meghatározott cél szempontjából jellemz tulajdonságait, részeit mutatja csak be. Az egyes alkotóelemek kapcsolódásait egyenletek formájában fejezzük ki. Minden tudományág, köztük a gazdaság- és társadalomtudomány is használ modelleket. Ezek kialakításának és használatának célja az, hogy a bonyolultabb folyamatokat leegyszer sítse, és, ezáltal tegye lehet vé a jelenségek tanulmányozását. A tanulmányozás közben fontos, hogy a kapcsolatot a y = f(x) formában keressük, ugyanis csak bemen

változók, vagy csak a kimen

változók közötti

kapcsolat keresése pl. yi = f(yi+n) formában, több ok miatt is félrevezet , még akkor is, ha az ilyen esetekben szoros korrelációs kapcsolat van a két változó között..

4. ábra. A hulladékgy jtési rendszer viselkedését kutató rendszer f jellegzetességei

A természettudományoktól eltér en - ahol mesterséges körülmények között tág lehet ség van a kísérletezésre

a társadalomtudományok, közöttük a közgazdaságtudományok területén a

folyamatok állandóan változó körülmények között mennek végbe, és a kísérletezés helyett csak a jelenségek egyszeri megfigyelése lehetséges. Ezeket tehát nagy körültekintéssel kell végezni, mivel az ismétlés változatlan körülmények mellett általában nem lehetséges. A modellkészítés a feladat pontos meghatározásával kezd dik. Ez azért fontos, mert a probléma jellege egyúttal az egyes tényez k jelent ségét is meghatározza. Ha pl. valamelyik termék iránti keresletet kívánjuk számszer síteni, akkor nem szükséges a modellbe szerepeltetni pl. a lakosszámot, vagy a termék csomagolását, de ezzel szemben a családi jövedelmet, a fogyasztó életkorára jellemz adatokat, vagy a termék árát célszer a modellben 11

figyelembe venni. Ennek alapján a feladat meghatározását az azzal kapcsolatos valamennyi befolyásoló tényez számbavétele és az adatbázis megteremtése követi. A feladat definiálása és a releváns tényez k számbavétele után a modellezés legnehezebb szakasza következik, melyben dönteni kell arról, hogy milyen tényez k kerüljenek be a modellbe. Erre nézve legcélravezet bb a szignifikancia vizsgálat elvégzése, melynek eredményeképpen csak az ún. szignifikáns változók maradnak a modellben. A modell matematikai alakjának felállítása után annak verifikálása, azaz a valósággal való szembeállítása következik.

2.2. Vizsgálati technikák 2.2.1. Korrelációs mátrix használata A korrelációs mátrix

mint alkalmazható kutatási eszköz

az egyszer bb módszerek közé

tartozik. Meghatározása szinte automatikusan történik a felállított adatbázisból. A mátrix tulajdonképpen egy sorokban és oszlopokban elrendezett összefüggéshalmaz, a vizsgálatba vont összes változó között. Alakját pl. 4 változóra az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat. Egy négyváltozós képzeletbeli korrelációs mátrix alakja X1 X2 X3 X4

X1 1 0,7854 0,1254 -0,6580

X2

X3

X4

1 -0,3584 0,2984

1 0,8754

1

A mátrix els sora és oszlopa megnevezi a változókat. A mez ben az összes kétváltozós korrelációs együtthatót találjuk, melynek értéke [-1 szerepl

.0

+1] közötti érték lehet. a f átlóban

1-es érékek magyarázata az, hogy önmagával minden változó teljes mértékben

korrelál. A mátrix sajátossága még az, hogy szimmetrikus, ezért a f átló feletti értékeket el lehet hagyni. A szimmetria oka az, hogy az x2 és a x3 közötti korreláció ugyanolyan érték nek kell lennie, mint az x3 és az x2 közöttinek. További sajátosság, hogy a negatív el jel fordított összefüggésre utal, a pozitív egyenesre. Az egyhez közelálló abszolút érték számok szoros összefüggésre, a 0-hoz közeliek laza összefüggést sejtetnek. Az 1. táblázat 1. oszlopában szerepl

rij értékek szerint az x1 változó szoros egyenes

arányosságot mutat az x2-vel, az x3-mal való szorossága igen laza, míg az x4-gyel szoros, fordított összefüggésben van.

12

A korrelációs mátrix, mint értékelési technika el nye, hogy gyors tájékoztatást tesz lehet vé. Kvantitatív megállapításokra nem alkalmas. El sz rési célra felhasználása indokolt lehet.

2.2.2. Regressziós technikák használata A gazdaság- és társadalomtudományban jórészt statisztikai modelleket használnak, melyek szinte már rutinszer en használatos regressziós modellek. A fogyasztási modellek összefüggéseket leíró számos változó között vannak releváns, és a jelenséggel kevésbé szoros összefüggésben lev

tényez k, olyanok, melyeknek hatását a kapcsolat szempontjából

véletlennek tekinthetjük. Fenti eset azt példázza, hogy az összefüggés legtöbbször sztochasztikus, azaz valószín ségi. A regressziós egyenletek lehetnek technikai egyenletek, magatartási egyenletek, definíciós egyenletek stb. Ezek közül a jelenleg érdekes magatartási egyenletek arra adnak választ, hogy bizonyos megfigyelési egységek, (háztartások, vállalatok) hogyan reagálnak a gazdasági élet különböz jelenségeire. Ilyenek pl. a keresleti függvények, melyek a termékek iránti keresletet a reáljövedelem, stb. függvényében írják le [6]. A regressziós egyenletek lehetnek egy- vagy többváltozósak, azonkívül, mindegyik lehet lineáris, parabolikus, logaritmikus, stb. Meg kell jegyezni, hogy a viszonylag nem szoros összefüggéseket leíró többváltozós modellekben a lineáris alakot részesítik el nyben. A lineáris többváltozós regressziós egyenlet általános alakja

Y = x0 + x1a1 + a2x2 + a3x3 formában írható le, ahol x0, a1, a2, a3 a regressziófüggvény ismeretlen paraméterei. A regressziófüggvényhez szorossági mutatókat kapcsolódnak, mely a független és a függ változók közötti összefüggés szorosságát írják le, illetve a regressziós együttható szignifikanciájáról tájékoztatnak. Ezek a mutatók a következ k: - r = korrelációs együttható (egyváltozós regresszió esetén), - r2 = determinációs együttható. - R = többszörös korrelációs együttható (többváltozós függvény esetén). - R2 = többszörös determinációs együttható (többváltozós függvény esetén). A többszörös determinációs együttható azt mutatja meg, hogy a figyelembe vett magyarázó változók (x1, x2, x3,

) az eredményváltozó (y) varianciájának hányad részét magyarázzák meg. 13

- ryi.j = parciális korrelációs együttható. A parciális korrelációs együtthatók azt mutatják meg, hogy egy adott magyarázó változó (i) milyen szoros kapcsolatban van a függ változóval (y), miután a többi magyarázó változó (j) hatását, mind a vizsgált magyarázó változóból, mind a függ változóból kisz rtük. - F = F (Fisher)- szám. Annak megállapítására szolgál, hogy a valamennyi ai paraméterre vonatkozó értékek szignifikánsan különböznek-e zérustól. Kiszámítását általában a feldolgozóprogramok elvégzik, az alábbi képlet szerint:

R2/(m-1) F = ----------------------(1-R2)/(n-m) melyben m = magyarázó változók száma, n = adatok száma. A nullhipotézis tesztelése úgy történik, hogy a fenti képlettel számított F értéket összehasonlítjuk az F-táblázatban az adott szabadságfoknál talált kritikus értékkel. Ehhez el ször rögzíteni kell a valószín ségi szinteket, melyre a hipotézis ellen rzését építjük. Ez az ún. szignifikanciaszint. Ez azt mutatja, hogy a , hogy milyen ún. els fajú hibát engedünk meg a nullhipotézis tesztelésénél. Ha ez a szint 5 % , ez azt jelenti, hogy maximálisan 5% annak valószín sége, hogy a nullhipotézist elvetjük, noha az helyes volt. Ha a számított F-érték kisebb, mint a táblázatbeli érték, a nullhipotézist az adott szinten elfogadjuk [6]. - t = a Student-próba az egyes ai regressziós együtthatók szeparált tesztelésére szolgál. A tesztelés során a számítógépes output adatok által szolgáltatott t értékeket össze kell hasonlítani egy táblázatbeli t értékkel, melyet az adott szabadsági fokok függvényében kell meghatározni. Ha a számított érték kisebb, mint a táblázatbeli, akkor a nullhipotézist el kell fogadni. Fentiek után a globális és parciális mutatókkal a minden szempontból szignifikáns fogyasztási modellt az alábbi paraméterekkel kell jellemezni. Y = a0 + a1x1 + a2x2+ a33; ti = [to; t1; t2; t3] R = .., F = .

14

Fenti többváltozós regressziós egyenlet együtthatóit (koefficienseit), Student értékeit, R és F paraméterét a kereskedelemben kapható EXCEL program automatikusan meghatározza. Ennek gépi outputjait sokan idézik, anélkül, hogy az egyes jelek értelmével tisztában lennének. Az egyenlet általános megoldása a legkisebb négyzetek módszerén alapul. Az ún. optimális (vagyis a csak szignifikáns együtthatókat tartalmazó) egyenlet meghatározása az adatbázisból az ún. Backward-féle eliminációs módszerrel történik [6].

2.2.3. Egyéb feldolgozási technikák Az el bbi két leggyakrabban alkalmazott adatfeldolgozási technikán túl egyéb értékelési módszerek használatával is éltek a kutatók. Ezek zöme az Excel program statisztikai és adatelemzési moduljába tartozó vizsgálatok voltaknak az alábbiak szerint: gyakoriság, hisztogram, leíró statisztika, A vizsgálatot végz k az adatbázis értékeléshez felhasználták még az adatbázisok gyors kiértékelésére használt SPSS programcsomag több szolgáltatását is.

2.3. Adatbázis felépítése Az adatbázis rekordjait háztartásonként 1 sorban rögzítettük, miközben az egyes kérdésekre adott válaszok 1 oszlopban helyezkedtek el. Valamennyi oszlop fejlécet tartalmazott, mely egyben az azonosítást is szolgálta. Az adatállomány 1 oszlopa egy technikai azonosítást lehet vé tev sorszámokat tartalmazott, mely lehet vé tette a többszöri sorbarendezés, sz rés után lehet vé tette az eredeti adatállomány visszaállítását és egyéb szempontok szerinti újrafeldolgozását. Az adatállomány input jelleg

oszlopainak azonosítóit a 2. táblázat

tartalmazza. Ebb l megállapíthatjuk, hogy a figyelembe vett független változók száma 16 db. A kés bbi vizsgálatok kiderítették, hogy ezek közül csak egy töredéke bizonyul relevánsnak. Az input jelleg változók min ségét, számát tapasztalataik és a családi modellek tulajdonságai alapján a felmérés irányítói határozták meg. Ennek alapján a fogyasztást magyarázó változók a család szociális helyzetével (létszámmal, gyerekek, keres k és nyugdíjasok számával) valamint a jövedelmi viszonyokkal magyarázták. Felt nnek a magyarázó változók között olyanok is, melyek életkori sajátosságnak vagy mások pl. az életvitel elengedhetetlen eszközének min sülnek.

15

2. táblázat. Az adatállomány input jelleg változói

Sorszám 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Megnevezés Sorsz Összes lakó ÖsszGy GY0-2év GY2-5év GY15-20év GY20felett Nyugdíjas FelnFfi FelnN 100Ezer alatt 100-200 Ezer 200-300Ezer 300-400Ezer 400-500Ezer 500Ezer fel Jöved

Oszlop értelmezése Sorszám rekordok szerint Háztartás összes lakója, f Háztartásban lakó összes gyerek (nem keres és nem gyugdíjas) Háztartásban él 0-2 év közötti gyermekek száma, f Háztartásban él 2-5 év közötti gyermekek száma, f Háztartásban él 15-20 év közötti gyermekek száma, f Háztartásban él 20 év feletti (eltartott) gyermekek száma, f Háztartásban él nyugdíjasok száma, f Háztartásban él keres feln tt férfiak száma, f Háztartásban él feln tt, keres n k száma, f Háztartás nettó havi jövedelme 100 E Ft alatti Háztartás nettó havi jövedelme 100 -200 E Ft közötti Háztartás nettó havi jövedelme 200 - 300 E Ft közötti Háztartás nettó havi jövedelme 300 - 400 E Ft közötti Háztartás nettó havi jövedelme 400 - 500 E Ft közötti Háztartás nettó havi jövedelme 500 E Ft feletti Háztartás becsült havi jövedelme fizetésekkel és nyugdíjakkal

Az adatállomány output jelleg (azaz függ ) változói

vagyis a fogyasztási cikkek heti vagy

havi fogyasztása általában a bemen változók hatására generálódik A vásárolt áruk

kiválasztottságuk szerint- az elengedhetetlen létfenntartási cikkek, vagy a

már nem luxuscikknek számító üdít italok közé tartoznak, illetve a higiénikus testápolást szolgálják. Mindezek a cikkek jellemz csomagolással rendelkeznek, melyek a használat után a hulladékgy jt

konténerbe kerülnek, azaz a fogyasztás után, mint fém,- üveg- és

m anyaghulladékként jelennek meg. Ezek a cikkek a csomagolás különböz sége szerint több alcsoportra oszthatók. Számos egyéb (nem fogyasztási cikk jelleg ) változó csak min ségi ismérveket tartalmaz. Ezeket kés bb megmagyarázzuk. Nem szerepeltetjük a változók között a vásárolt szolgáltatásokat sem, mivel általában nincs csomagolásuk. A függ változók megnevezését a 3. táblázat tartalmazza.

16

3. táblázat. Az adatállomány output jelleg változói (háztartás heti fogyasztása), db Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

Megnevezés Tf mk Tf mn TK mk TK mn TK ppk TK ppn TK ük TK ün KO mk KO mn KO fdk KO fdn KO ük KO ün KM mk KM mn KM fdk KM fdn KM ük KM ün OC mk OC mn OC ük OC ün KP mk KP mn KP ppk KP ppn KP fdk KP fdn KP ük KP ün ÜD mk ÜD mn ÜD ppk ÜD ppn ÜD fdk ÜD fdn ÜD ük ÜD ün

Oszlop értelmezése Tejfölfogyasztás m anyag-kisdoboz csomagolás Tejfölvásárlás m anyag-nagydoboz csomagolás Tej és kakaóvásárlás, m anyag-kisdoboz csomagolás Tej és kakaóvásárlás, m anyag-nagydoboz csomagolás Tej és kakaóvásárlás, papír-kisdoboz csomagolás Tej és kakaóvásárlás, papír-nagydoboz csomagolás Tej és kakaóvásárlás, üveg, kicsi csomagolás Tej és kakaóvásárlás, üveg nagy csomagolás Konzervvásárlás, m anyag-kisdoboz csomagolásban Konzervvásárlás, m anyag-nagydoboz csomagolásban Konzerv, fémdoboz, kisméret Konzerv, fémdoboz, nagyméret Konzerv, üveg, kisméret Konzerv, üveg, nagyméret Ketchup- és mustárvásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Ketchup- és mustárvásárlás m anyag, nagy csomagolásban Ketchup- és mustárvásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban Ketchup- és mustárvásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban Ketchup- és mustárvásárlás üveg, kicsi csomagolásban Ketchup- és mustárvásárlás üveg, nagy csomagolásban Olaj- és citromlévásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Olaj- és citromlévásárlás m anyag, nagy csomagolásban Olaj- és citromlévásárlás üveg, kicsi csomagolásban Olaj- és citromlévásárlás üveg, nagy csomagolásban Kakaópor vásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Kakaópor vásárlás m anyag, nagy csomagolásban Kakaópor vásárlás papír, kicsi csomagolásban Kakaópor vásárlás papír, nagy csomagolásban Kakaópor vásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban Kakaópor vásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban Kakaópor vásárlás üveg, kicsi csomagolásban Kakaópor vásárlás üveg, nagy csomagolásban Üdít italvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban Üdít italvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban Üdít italvásárlás, papír, kicsi csomagolásban Üdít italvásárlás, papír, nagy csomagolásban Üdít italvásárlás, fémdoboz, kicsi csomagolásban Üdít italvásárlás, fémdoboz, nagy csomagolásban Üdít italvásárlás, üveg, kicsi csomagolásban Üdít italvásárlás, üveg, nagy csomagolásban

17

4. táblázat. Az adatállomány output jelleg változói, folytatás (háztartás heti vásárlása), db Sorszám 41 42 43 44 45 46 47 48 4 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82

Megnevezés SÖ mk SÖ mn SÖ fdk SÖ fdn SÖ ük SÖ ün SZÖ mk SZÖ mn SZÖ ük SZÖ ün TE mk TE mn TE ppk TE ppn TE fdk TE fdn KÁ mk KÁ mn KÁ fdk KÁ fdn KÁ ük KÁ ün MP mk MP mn MP ppk MP ppn MG mk MG mn MG ppk MG ppn BH fdk BH fdn DZ fdk DZ fdn DZ ük DZ ün SP mk SP mn TÁ mk TÁ mn TÁ fdk TÁ fdn

Oszlop értelmezése Sörvásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Sörvásárlás m anyag, nagy csomagolásban Sörvásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban Sörvásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban Sörvásárlás üveg, kicsi csomagolásban Sörvásárlás üveg, nagy csomagolásban Szörpvásárlás m anyag kicsi csomagolásban Sörvásárlás m anyag, nagy csomagolásban Sörvásárlás üveg, kicsi csomagolásban Sörvásárlás üveg, nagy csomagolásban Teavásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Teavásárlás m anyag, nagy csomagolásban Teavásárlás papír, kicsi csomagolásban Teavásárlás papír, nagy csomagolásban Teavásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban Teavásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban Kávévásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Kávévásárlás m anyag, nagy csomagolásban Kávévásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban Kávévásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban Kávévásárlás üveg, kicsi csomagolásban Kávévásárlás üveg, nagy csomagolásban Mosóporvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban Mosóporvásárlás, m anyag, nagy csomagolásban Mosóporvásárlás, papír, kicsi csomagolásban Mosóporvásárlás, papír, nagy csomagolásban Mosogatószer vásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban Mosogatószer vásárlás, m anyag, nagy csomagolásban Mosogatószer vásárlás, papír, kicsi csomagolásban Mosogatószer vásárlás, papír, nagy csomagolásban Borotvahab, fémdoboz, kicsi csomagolásban Borotvahab, fémdoboz, nagy csomagolásban Dezodor fémdoboz, kicsi csomagolásban Dezodor fémdoboz, nagy csomagolásban Dezodor üveg, kicsi csomagolásban Dezodor üveg, nagy csomagolásban Samponvásárlás, m anyag, kicsi csomagolásban Samponvásárlás, m anyag, nagy csomagolásban Testápolókrém vásárlás m anyag, kicsi csomagolásban Testápolókrém vásárlás m anyag, nagy csomagolásban Testápolókrém vásárlás fémdoboz, kicsi csomagolásban Testápolókrém vásárlás fémdoboz, nagy csomagolásban

18

A tartós fogyasztási cikkek esetében a célszer kérdés az volt, hogy hány évenként cserélik le a berendezéseket. Erre vonatkozóan a televízió, videó-dvd, mosógép, kisgépek, bútor, számítógép, gázt zhely, és a mobil cseréjére kérdeztünk rá. A kérdésre vonatkozó válaszokat óvatosan kellett kezelni, mivel a 0 és a - jelek egyaránt azt jelenthették, hogy nincs készülék , nem cserél . Az egyéb kérdések zömmel vélemények voltak pl. mi a véleménye a szelektív hulladékgy jtésr l, vagy vásárolna-e m anyag palackzsugorítót? A feldolgozásaik megértéséhez nem kell részletes el tájékoztató.

2.4. Feldolgozás módszere A feldolgozás elemi eszközei széles körben ismertek. Ezek ismertetése nem célunk. Több figyelmet érdemek az optimális regresszióegyenlet meghatározásnak kérdése. A különféle optimalizáló módszerek közül (a regressziófüggvények teljes halmaza alapján történ meghatározás, a Forward-féle szelekciós módszer, a Stepwise -féle módszer és a Backwardféle eliminációs eljárás) a résztvev k a szemléletes, egyszersmind könny

Backward-féle

módszert használták. A módszer lényege, hogy az els lépésben olyan regressziófüggvényt kell meghatározni, mely valamennyi magyarázó változót tartalmazza, majd az így kapott regressziófüggvényb l ki kell szelektálni (eliminálni) azokat a változókat, melyek nem járulnak hozzá szignifikánsan a reziduális négyzetösszegek csökkentéséhez. Ezután (egy magyarázó változó kihagyása után) folytatni kell a folyamatot, mindaddig, ameddig csak szignifikáns változók maradnak a regressziós egyenletben. A lépések a következ k: - Valamennyi magyarázó változót tartalmazó regressziófüggvény meghatározása. - A magyarázó változó együtthatóira külön- külön kiszámoljuk a t -értéket. - A legalacsonyabb abszolút érték t-értéket mutató változót elimináljuk az adatbázisból, ha annak értéke nem szignifikáns. - A megmaradt magyarázó változók alapján újabb regressziófüggvényt állítunk fel, és ennek is megvizsgáljuk a t-értékeit, majd döntünk a kizárásról. Az eljárást addig folytatjuk, ameddig csak szignifikáns együtthatók maradnak a regressziófüggvényben. Az eliminációs eljárás bemutatását kés bb egy konkrét cikk vásárlási modelljének vizsgálata alapján fogjuk bemutatni.

19

3. A lakossági minta jellemzése A válaszokat adó lakossági minta feltevésünk szerint egész Dunaújváros lakosságát leképezte. Eleve ennek a célnak a megvalósítására irányult a körzetek kijelölése is. Az átlagtól való eltérést azonban nem lehet teljesen kizárni, hiszen a helyszíni felmérés körülményeit a minél gyorsabb haladás motiválta és nem okvetlenül létesítették el nyben az egyenletes mintavételi körülményeket.

3.1. Háztartásban él k száma, megoszlása A megkérdezett 1000 db háztartás átlagában háztartásonként feln tt férfi: feln tt n : gyermek:

1 024 f 997 f 1 519 f

nyugdíjas:

452 f

Összesen:

3 903 f

Feln ttnek a keresettel rendelkez ket számítottuk, gyermekként tartottuk számon a keresettel nem rendelkez 0-24 éves fiatalokat korra és nemre való tekintet nélkül. Külön felmértük a gyerekek koreloszlását. Ez az alábbiak szerint alakult.

0-2 éves gyermek:

50 f ,

2-5 éves gyermek:

237 f ,

6-14 éves gyermek:

693 f ,

15-20 éves gyermek:

201 f ,

20 év feletti gyermek:

338 f .

Összes gyermek:

1 519 f

A feln ttek, gyermekek és nyugdíjasok adott fogyasztási cikkek esetén külön-külön keresletalakító tényez knek bizonyultak. Az egyes korspecifikus fogyasztási cikkek közül tipikus eset a pelenka, mely csak a 0-2 éves korosztály fogyasztására jellemz . Meg kell még említeni a szörpöket, az elektronikai

20

szórakoztatóeszközöket vagy a dobozos sört is melynek fogyasztása, vagy annak nélkülözése szintén jellemz lehet egy korosztályra. Jellemz , hogy bizonyos cikkek fogyasztása (presztízsfogyasztás) korosztályi jellemz ként hat és nem függ a család jövedelmét l.

3.2. Háztartások szociális helyzete A felmér k természetesen nem készíthettek vagyonleltárt. A szociális helyzetre utaló számos kérdés közül csak a háztartás jövedelme kérdés feltevésére volt lehet ség. Ennek alapján a kérd ív összeállítói a következ válaszadási lehet ségeket jelölték be: Háztartás havi jövedelme

100 E Ft alatti,

Háztartás havi jövedelme

100-200 E Ft közötti,

Háztartás havi jövedelme

200-300 E Ft közötti,

Háztartás havi jövedelme

300-400 E Ft közötti,

Háztartás jövedelme

400-500 E Ft feletti,

Háztartás havi jövedelme

500 E Ft feletti.

A felmér k kérték a válaszadókat, hogy az összes nettó jövedelem szerepeljen a válaszok között, beleértve a nyugdíjat is, de nem levonva a lakásrezsit.

Az adatok statisztikai feldolgozása alapján a felmért 1000 háztartás havi nettó átlagjövedelme számtani átlag szerint

170 E Ft. Az a jövedelem pedig, amelynél a családok fele ugyanannyit

keres, mint a másik (vagyis a jövedelmek mediánja), az 150 E Ft. Ugyancsak 150 E Ft a jövedelmek módusza is, vagyis ez a leggyakoribb jövedelemszegmens. A jövedelmi viszonyokat az 5. és a 6. ábra szemlélteti. Az 5. ábra oszlopai arra utalnak, hogy a háztartások zömének meghatározó jövedelme a 100 200 E Ft sávba esett, melynek az átlagával számoltunk a továbbiakban. Az ábrára jellemz az eloszlás aszimetrikus jellege is. A háztartási jövedelmek országos és más területi adatainak vizsgálata alapján egyértelm , hogy a jövedelmek eloszlása nem normális jelleg .

21

5. ábra. A kérd ívben szerepl háztartások bevallott jövedelme

6. ábra. A kérd ívben szerepl háztartások kumulált jövedelme a medián és a számtani átlag bejelölésével

22

Köztudott, hogy a különböz eloszlásokra jellemz számított és helyzeti középértékek csak akkor egyeznek meg, ha az eloszlás normális. Mivel esetünkben ferde (balra hosszan elnyúló) eloszlásról van szó, a medián kisebb, mint a számtani átlag. Célszer adatainkat az országos átlaggal összehasonlítani. Ezt az 5. táblázatban tesszük meg, mely szerint a háztartások jövedelme 96 600 Ft. A szóródást mutató fels és alsó decilis aránya F = 204 349/39 867 = 5,1.

5. táblázat. Az egy f re jutó diszponibilis jövedelem Magyarországon, 2002-ben [7]

Decilisek alsó decilis 2. decilis 3-4. decilis 5-6. decilis 7-8. decilis 9. decilis fels decilis Total

Háztartás Átlagos rezsi Diszponibilis összjövedelme (Ft/hó) jövedelem 39 867 28 445 11 422 57 481 22 172 35 310 68 797 21 069 47 728 85 065 20 902 64 163 108 139 21 074 87 066 140 471 24 439 116 032 204 349 25 098 179 251 96 602 22 624 73 978

Háztartás nagyság 3 2,9 2,6 3 3 3 2 3

Egy f re jutó diszponibilis jövedelem 3 398 12 864 19 711 27 481 36 805 49 344 84 798 31 828

A dunaújvárosi 1000-es mintában a mért fels 10 % és alsó 10 % jövedelmek arányát nehéz becsülni, mivel ezt csak a görbér l való szerkesztéssel tehetjük meg, azzal a megszorítással, hogy a 100 E Ft alatti jövedelmeket 75 E Ft-nak vettük, az 500 E Ft felettieket pedig 600 E Ftnak. Az alsó decilis határának szerkesztéssel való meghatározása alapján 40 E Ft adódik. A fels és alsó decilisek hányadosából kapott mutató értéke F1 = 285/40 = 7,1 ami egyébként jellemzi a magyarországi átlagot is. A vizsgált 1000 f s dunaújvárosi háztartási minta és a magyarországi teljes halmaz közötti eltérés tehát nem jelent s.

23

4. Adatok elemzése Az adatok elemzésére az egyszer

statisztikai mutatókat, a korrelációs mátrix adta

lehet ségeket és a regressziószámítási technikákat használtuk. Az összesített adatbázis adatait átlagolva az egyes áruk fogyasztását háztartásonként és hetente a következ táblázat mutatja.

6. táblázat. Árucikkek heti átlagos fogyasztása csomagolási módonként (db/hét) Árucikk Megnevezés

Csomagolási mód m anyag m anyag kicsi nagy

Volumen

papír

papír

doboz doboz üveg

üveg

kicsi

nagy

kicsi

nagy

kicsi

nagy

liter/hét KM ün

Üdít

0,38

6,20

0,03

0,22

0,02

0,03

0,03

0,32

13,16

Szörp

0,12

0,09

-

-

-

-

0,10

0,03

0,37

Tea

0,16

0,10

0,62

0,27

0,01

0,00

-

-

0,63

Kávé

0,45

0,30

-

-

0,22

0,04

0,06

0,01

0,18

Sör

0,09

0,18

-

-

0,59

0,70

0,37

0,47

0,93

Tej, kakaó

0,35

1,19

0,27

2,16

-

-

-

-

3,51

Tejfel

0,88

0,84

-

-

-

-

-

-

0,53

Vaj, margarin

0,62

0,44

0,09

0,10

-

-

-

-

0,41

Joghurt, kefir

2,86

0,85

0,05

0,04

-

-

-

-

0,85

Konzerv

0,14

0,11

-

-

0,35

0,25

0,31

0,22

0,54

Ketchup, mustár

0,62

0,28

-

-

0,17

0,04

-

-

0,39

Olaj, citromlé

0,57

0,57

-

-

-

-

-

-

0,86

Kakaópor

0,29

0,08

0,16

0,04

-

-

-

-

Sütemény

0,27

0,18

0,22

0,11

-

-

-

-

Felvágott

0,47

0,85

0,46

0,85

-

-

-

-

Hús

0,12

0,57

0,32

1,07

-

-

-

-

Mosópor

0,23

0,94

0,11

0,13

-

-

-

-

Mosogatószer

0,54

1,06

-

-

-

-

-

-

Borotvahab

-

-

-

-

0,57

0,22

-

-

Dezodor

-

-

-

-

0,56

0,28

0,53

-

Sampon, tusfürd

0,73

1,28

-

-

-

-

-

-

Testápoló krémek

0,51

0,61

-

-

-

-

-

-

A feltüntetett csomagolású áruk fogyasztása, az áru tartalma, kiszerelése és csomagolási módja között sajátos, hosszabb rövidebb id közönként változó sajátos összefüggés van.

24

4.1. Üdít ital fogyasztásra ható tényez k vizsgálata Az üdít italok és ásványvizek vásárlása kb. a 70-80-as évekt l egyre meghatározóbb szokása lett a társadalomnak, mely már a századforduló el tt elengedhetetlenné vált. Az italok min sége sokrét . Elég megemlíteni az általában PET-palack és fémdoboz csomagolású szénsavas italokat, a PET és papírcsomagolású rostos üdít ket, az üvegcsomagolású ásványvizeket. Az üdít italok összefoglalású különböz

tartalmú üdít k és ásványvizek

fogyasztása összességében és külön-külön is korosztályi jelleg . A literben mért heti fogyasztás és az azt meghatározó tényez k közötti összefüggések feltárására a standard statisztikai vizsgálatokat és a regressziós technikát alkalmaztuk. Az átlagfogyasztási adatokat 1000 f re és egy hétre a 7. táblázat mutatja.

7. táblázat. Az üdít ital-fogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg Fajl hulladék, kg/ht/hét Tömegarány, %

ÜD mk ÜD mn ÜD ppk 382 6161 33 0,10 0,18 0,05 0,038 1,109 0,002 2,7 79,1 0,1

ÜD ppn 217 0,14 0,030 2,2

Ü fdk 22 0,02 0,000 0,03

Ü fdn 32 0,028 0,001 0,06

Ü ük 29 0,45 0,013 0,93

Ü ün 321 0,65 0,209 14,9

A lakossági üdít ital fogyasztás összesített csomagolási hulladékát tehát m anyagok teszik ki. Az adatok többszöri rendezésével, az életkorbeli szokások ismeretével feltártuk a két meghatározó tényez

közötti összefüggést. Kiderült, hogy a háztartások heti összesített

fogyasztása egyenes arányban van a háztartásban él nyugdíjasok számával, és fordítottan függ a feln tt férfiak számával. A fentiek bizonyítására az adatállományt nyugdíjasok nélküli

nyugdíjas és

csoportokra bontottuk. Az átlag 2 f nyugdíjast, 0,89 feln tt férfit,

ugyanannyi feln tt n t tartalmazó és 149 E Ft nettó jövedelm

háztartás kb. kétszeres

üdít italmennyiséget fogyasztott az 1,01 feln tt férfit, ugyanannyi n t és 0,97 gyereket stb. magába foglaló nyugdíjasok nélküli és 150 E Ft nettó jövedelm átlagcsaládokhoz képest. Az adatokat részletezi a 8. táblázat.

8. táblázat. A f leg nyugdíjas és nyugdíjasok nélküli átlagháztartások italfogyasztása Minta Átlag, 1000 f Nyugdíjas, 130 f Nyugd. nélk. 200 f

Összes gyerek 1,52 0,18 1,87

Nyugdíjas 0,45 2,05 0,00

Feln tt férfi 1,02 0,89 1,01

GY20felett 0,34 0,04 0,33

Jöved (E Ft) Feln tt n 163 1,00 149 0,89 150 1,02

25

Minta Átlag, 1000 f Nyugdíjas, 130 f Nyugd. nélk. 200 f

ÜD mk 0,38 0,41 0,35

ÜD mn 6,20 7,77 4,11

Egyéb, hasonló vizsgálatok szerint

ÜD ppk 0,03 0,03 0,03

ÜD ppn 0,22 0,13 0,17

ÜD fdk 0,02 0,02 0,00

meglep dést okozva

ÜD fdn 0,03 0,18 0,00

ÜD ük ÜD ün Átlag liter/hét 0,03 0,32 0,90 13,1 0,02 0,18 1,09 16,1 0,01 0,18 0,61 8,8

kiderült, hogy a háztartásban él

gyerekek számától nem függ az italfogyasztás. A táblázatok és a bel lük szerkesztett 7. ábra egyben feltárják az italfogyasztás csomagolás szerinti struktúráját is. Az adatokból kiderül, hogy a különböz csomagolású üdít italok közül a legnépszer bb a 2 l-es csomagolású. A 8-féle csomagolás és kiméret közül, ez képviseli a fogyasztás darabszám szerinti 85 %-át, illetve az rtartalom szerinti 94 %-át.

8,0

Heti üdít fogyasztás, palack

7,0 6,0 5,0 Nyugdíjas

4,0

Nyugdíjas nélküli

3,0 2,0 1,0 0,0 ÜD mk

ÜD mn

ÜD ppk

ÜD ppn

ÜD f dk

ÜD f dn

ÜD ük ÜD ün Á tlag

7. ábra. A nyugdíjasok és nyugdíjasok nélküli háztartások üdít ital-fogyasztása

Az üdít ital-fogyasztás és a háztartás jövedelme, illetve az 1 f re jutó jövedelem szerinti vizsgálat nem hozott szignifikáns eredményt. A 8. ábrán szemléltetjük, hogy az átlagosan 395 E Ft és 75 E Ft nettó bevétel háztartások üdít ital-fogyasztási struktúrája lényegesen nem különbözik. Kimutatható viszont az, hogy a kisebb jövedelm

kategóriában valamivel népszer bb a nagyobb kiszerelés , 2 l-es

csomagolásban kapható üdít .

26

8,0 Heti üdít fogyasztás, palack

7,0 6,0 5,0

395 E Ft 4,0

75 E Ft

3,0 2,0 1,0 0,0 ÜD mk ÜD mn

ÜD ppk

ÜD ppn

ÜD f dk ÜD fdn ÜD ük ÜD ün

Átlag

8. ábra. A háztartások jövedelme és az üdít ital-fogyasztás közötti összefüggés

Az összfogyasztást meghatározó tényez k tesztelésére regresszióanalízist készítettünk. Ennek keretében

az EXCEL program segítségével

meg kívántuk határozni a fogyasztást

befolyásoló faktorokat és az optimális regressziós egyenletet. E célból a 9. táblázatban ábrázoltuk az összes szóba jöhet változót és a hozzá tartozó parciális és globális szorossági mutatót. Az el bbiekre a Student-számot, az utóbbiakra az R és az F mutatókat választottuk. 9. táblázat. Az üdít ital-fogyasztás optimális regressziós egyenlete meghatározásának lépései Eliminációk száma Együtthatók* Változó Tengelymetszet Feln n Feln ffi GYE0-2 GYE3-5 GYE6-14 GYE15-20 GYE20felett Összes GYE Nyugdíjas 1 f re es jöv. Összjövedelem R F

1. 5,20 0,28 -1,47 1,13 0,95 1,18 1,11 1,10 -1,04 1,80 0,50 -0,28 0,166 2,41

2. 6,49 -1,45 1,12 0,95 1,19 1,11 1,10 -1,04 1,80 0,43 -1,18 0,166 2,64

3. 9,80 -2,01 1,13 0,95 1,19 1,12 1,11 -1,07 1,88 0,45 0,165 2,92

4. 10,89 -1,96 1,14 0,96 1,20 1,12 1,11 -1,07 1,84 0,165 3,26

5. 10,88 -1,96 1,19 3,36 1,78 2,31 -1,86 1,85 0,162 3,59

6. 10,94 -2,00 3,15 1,47 2,01 -1,50 1,81 0,157 3,96

13,45 -1,81 2,36 1,47 1,43 -0,93 0,97 -

27

Az els futtatásra kapott Student számok a 8. táblázat 1. oszlopában találhatók. Amennyiben ezek közül valamelyik abszolút értékben kisebb, mint a kritikus Student tényez (kb. 2,0 ), akkor ezek közül az abszolút értékben legkisebbet kihagyjuk változók közül (elimináljuk) és újra futtatjuk a megfelel programot. Addig folyik az elimináció, ameddig csak a kritikus értéknél nagyobb Student-érték

változók maradnak az egyenletben. Az elimináció során

megfigyelhet az egyes t-értékek javulása, valamint a globális mutatók közül az R kismérték csökkenése és az F általános javulása. A táblázatban a félkövérrel jelzett Student-értékek mutatják az eliminálandó változókat. Az optimális regressziós egyenlet együtthatóit az utolsó lépést követ en érdemes feljegyezni. Esetünkben az optimális regressziós egyenlet matematikai alakja a következ : Ü = 13,45

1,81*(Feln.ffi) +2,36*(GYE6-14) + 1,47*(GYE15-20) + 1,43*(GYE20fel)

0,93* (Ösz GYE) + 0,97*(NYUGD)

[liter/hét]

(1)

Az egyenlet valamennyi összes tagja legalább 85 %-os szinten szignifikáns. Ezt a 10. táblázat mutatja. 10. táblázat. A regressziós egyenlet adott szinten szignifikáns magyarázó változói

95 % Tengelymetszet Feln. Ffi GY6-14

Szignifikanciaszint 90 % Tengelymetszet Feln.ffi GY6-14

GY20felett

GY20felett Nyugdíjas

85 % Tengelymetszet Feln.ffi GY6-14 GY15-20 GY20felett ÖGYE Nyugdíjas

Az egyenlet globális változók szerinti szignifikanciavizsgálata szerint az (1) egyenletre adódó F-szám (3,96) nagyobb, mint az adott szabadságokhoz tartozó kritikus érték (2,11), ezért az egyenletet elfogadjuk a kis R érték ellenére is elfogadjuk [6]. Az (1) egyenletb l levonható tanulságok az üdít ital-fogyasztásra vonatkozóan hasznosak. Az egyenlet változóiból megállapítható, hogy a háztartás heti üdít ital-fogyasztására a vizsgált tényez k közül szignifikánsan befolyásoló tényez a család összetétele, ezek közül is a feln tt férfiak száma, a 6-14 éve gyerekek száma, a 15-20 éve gyerekek száma, a 20 év feletti gyerekek száma, az összes gyerekek száma és a nyugdíjasok száma. 28

Fenti változók közül a feln tt férfiak számának 1 f vel való növelése a fogyasztást -1,81 liter értékkel változtatja, (csökkenti), míg a 6-14 éves, a 15-50 éves és a 20év feletti gyerekek számának 1-f vel való növelése sorrendben + 2,36 literrel, +1,47 literrel és +1,43 literrel növeli a fogyasztást. Az összes gyerekek számának növelése az egyenlet szerint - 0,93 literrel változtatja (csökkenti) a fogyasztást, míg a nyugdíjasoknak 1 f vel való növelése ugyancsak 0,97 literrel növeli a fogyasztást. Az egyenletben szerepl

összes gyerekek száma nev mesterséges változó meghagyása nem

szerencsés, ugyanis, nehezen értelmezhet vé teszi azt az alapkövetelményt pl. hogy

a 6-14

éves gyerekek számának 1 f vel való növelése, miközben a többi változó értéke állandó marad (beleértve az összgyerek - számot is). Az a multikollinearitást okozó hiba akkor lép fel, amikor a magyarázó változók között is szoros összefüggés áll fenn. A fenti változók kihagyva, az üdít ital-fogyasztásra vonatkozó optimális egyenlet alakja a következ : Ü = 13,79 -2,10*(Felnffi) + 1,41*(GY6-14) + 0,94* NYUGD

(2)

Az egyenlet magyarázó ereje a megnövekedett F-számnak (6,5) köszönhet en n tt. Az egyenlet együtthatói közül az els kett 95%-os szinten szignifikáns, míg az utolsó 90%-os szinten. A két alak között nincs lényeges különbség. Mindkett b l levonható az a következtetés, hogy az üdít fogyasztásra a háztartásban él gyerekek és a nyugdíjasok számának növelése emeli, a feln ttek számának növelés viszont csökkenti. A begy jtött adatbázisból viszont nem mutatható ki összefüggés sem az összjövedelem, sem pedig az 1 f re jutó jövedelem vonatkozásában. Ne növeli a fogyasztást a háztartásban él feln tt n k számának növelése sem. A (2) egyenlet szerint pl. egy hagyományos 4 f s család (1-1 f feln tt féri és n , 2 f általános iskolás gyerek) esetén Ü = 13,79 - 2,1*1 +1,41*2 = 14,5 liter, azaz 0,52 liter/nap/f . Ez az érték hozzávet leg jó, hiszen köztudott, hogy szinte minden gyerek 0,50 literes üdít itallal vagy házi készítés teával megy iskolába. Ezzel a szokással magyarázható a 9. és 10. ábra kis m anyagdobozos fogyasztása, viszont minek köszönhet

a m anyag- nagydobozos

csomagolású fogyasztás? Ez nyilván a családban fogy el, tehát ha elfogadjuk a 0,52 liter/nap/f átlagos adatot, akkor abban legnagyobb szerepet a 2 literes m anyag csomagolású ital játsza a f szerepet. A 14,5 literes háztartási modellfogyasztás megvalósítás pl. napi 1 db 2 literes palack vásárlásával valósítható meg. Ez egy 4 f s átlagos háztartásban elképzelhet . 29

A különböz

csomagolási módok hatása a fogyasztásra a m anyagos csomagolás mellett

elhanyagolható. Ezek aránya a 7. és az 8. ábrán is tetten érhet , de ezt er síti meg a 9. ábra is, mely a háztartás jövedelemének függvényében csoportosítja a heti fogyasztást. Az ábra szerint a jövedelmek csökkenésével általában csökken a fogyasztás, és csökken a 2-literes üdít k fogyasztása is. Megfigyelhet egyébként az a tendencia, hogy az átlagfogyasztó el nyben részesíti a nagyobb kiszerelés italokat.

10,0 9,0

Heti üdít fogyasztás, palack

8,0 ÜD ün 7,0

ÜD ük ÜD f dn

6,0

ÜD f dk

5,0

ÜD ppn 4,0

ÜD ppk

3,0

ÜD mn ÜD mk

2,0 1,0 0,0 600 E Ft

450 E Ft

350 E Ft

250 E Ft

150 E Ft

75 E Ft

9. ábra. Az üdít ital-fogyasztás csomagolási mód szerinti struktúrája

4.2. Szörpfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A szörpök az üdít italok kiegészít i. Vízzel vagy szódavízzel hígítva a fogyasztó maga gyártja az italt, melyet ráadásul az ízlésének megfelel koncentrációban állíthat el . Jellemz je a kis térfogat, melyb l adódik, hogy heti üdít szükségletünket kb. egyszeri vásárlással és az ennek megfelel egyszeri hazaszállítással oldhatjuk meg. A szörpvásárlás gyakorlati praktikussága tehát adott. Az egységárak ismeretében könnyen ellen rizhetjük, hogy gazdaságos is, mivel egy kb. 300 Ft-os 1 literes szörpb l kb. 10 -12 liter

30

üdít ital készíthet , melynek beszerzését egyébként 5-6 db 2 literes kiszerelés szénsavas üdít kkel helyettesítve kb. 1200-1500 Ft-ból valósíthatnánk meg. A szörpital, - mint összefoglaló név

leggyakrabban málna, meggy, fekete ribiszke, alma,

narancs, ritkábban áfonya, berkenye, bodza, csipkebogyószörp, som, szeder ízesítési min ségben áll a vev k rendelkezésére. Kiszerelésük általában 0,5 literes, üveg vagy 0,5 literes, illetve 2 literes m anyag flakon. A fogyasztás mennyiségi mutatóit a 11. táblázat mutatja. A fogyasztási adatok alapján, megállapítható, hogy a meghatározó szörpcsomagolás meghatározó anyaga az üveg.

11. táblázat. A szörpfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg Fajl hulladék, kg/ht/hét Tömegarány, %

SZ mk 123 0,1 0,012 11,8

SZ mn 91 0,18 0,016 15,7

SZ ppk -

SZ ppn -

SZ fdk -

SZ fdn SZ ük SZ ün 34 239 0,45 0,85 0,047 0,029 44,8 27,7

A szörpök fogyasztása a felmért területeken jelent s. Leggyakoribb befolyásoló tényez i a háztartás összjövedelme, az 1 f re es jövedelem és a háztartás összetétele.

0,70

Heti szörpfogyasztás, db flakon

0,60 0,50 SZÖ ün 0,40

SZÖ ük SZÖ mn

0,30

SZÖ mk

0,20 0,10 0,00 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft

0 Ft

10. ábra. A szörpfogyasztás és a háztartás jövedelme közötti összefüggés

31

0,50

Heti szörpfogyasztás, db flakon

0,45 0,40 0,35 SZÖ ün

0,30

SZÖ ük

0,25

SZÖ mn

0,20

SZÖ mk

0,15 0,10 0,05 0,00 230-150 E Ft/f

150-85 E Ft/f

85-50 E Ft/f

50-25 E Ft/f

25-10 E Ft/f

11. ábra. A szörpfogyasztás és a háztartás 1 f re es jövedelme közötti összefüggés

A fogyasztás mennyiségi viszonyait illet en meghatározó tényez a háztartások jövedelme. A szörpfogyasztás ezzel egyenesen arányos. Ez az egyenes arányosság érvényesül nagyjából az 1 f re es jövedelem esetében is. Azoknál a háztartásokban, ahol nagyobb az összjövedelem és az 1 f re es jövedelem, azok nagy üvegcsomagolásban veszik a szörpöt, míg a szerényebb jövedelm háztartásoknál a kis kiszerelés (0,33 - 0,5 literes) m anyag csomagolású szörpök dominálnak. A háztarásban él gyerekek száma szintén befolyásoló tényez . Ez a magyarázó változó az összfogyasztás mellett a csomagolás szerinti struktúrát is érinti. Ez látható a 12. ábrán.

Heti szörpfogyasztás, db palack

0,20 0,18 0,16 0,14 0,12 Gyerek nélküli

0,10

Sokgyerekes

0,08 0,06 0,04 0,02 0,00 SZÖ m k

SZÖ m n

SZÖ ük

SZÖ ün

Átlag

12. ábra. A gyerek nélküli és a sokgyerekes háztartások szörpfogyasztása

32

A felmérés szerint a sokgyerekes háztartások fogyasztása minden kategóriában nagyobb, mint a gyerek nélkülieké. A legnagyobb a különbség a nagykiméret m anyag csomagolású szörpök esetén. Mindezek mellett a kisjövedelm és nagy átlagos jövedelm háztartások volumenben kifejezett fogyasztása közötti különbség kicsi, kb. 20 %. A szörp összfogyasztását leíró változók további feltárása regressziószámítással történt. Az 1. futtatás után kapott összesít tábla t-érték oszlopának 2-nél nagyobb abszolút érték tagjai világosítanak fel a szignifikáns magyarázó változókról. Ezek szerint a - Gyerek (2-5 év), a - Gyerek (15-20 év) és a - Gyerek (20 év felett) családtagok száma növeli a szörpfogyasztást, míg a - Nyugdíjasok számának növelése csökkenti. A jövedelem és az 1 f re es jövedelem növekedése nem szignifikáns tényez k.

12. táblázat. Háztartások heti szörpfogyasztását meghatározó tényez k ÖSSZESÍT

TÁBLA

Regressziós statisztika r értéke 0,190 r-négyzet 0,036 0,031 Korrigált r-négyzet Standard hiba 0,480 Megfigyelések 949 VARIANCIAANALÍZIS df Regresszió Maradék Összesen

Tengelymetszet GY2-5 év GY15-20 év GY20 felett év Nyugdíjas f Jövedelem

SS 5 943 948

8,1 217,0 225,1

MS 1,6 0,2

F 7,1

Standard Alsó Fels Alsó Fels Koefficiensek hiba t érték p-érték 95% 95% 85,0% 85,0% 0,159 0,039 4,060 0,000 0,082 0,235 0,102 0,215 0,091 0,029 3,143 0,002 0,133 0,034 0,148 0,049 0,055 0,033 1,704 0,089 -0,008 0,119 0,009 0,102 0,060 0,020 2,945 0,003 0,089 0,020 0,100 0,031 -0,040 0,022 -1,790 0,074 -0,084 0,004 -0,073 -0,008 2,58E-04 0,000 1,499 0,134 0,001 0,000 0,001 0,000

33

A háztartások szörpfogyasztását leíró regressziós egyenlet együtthatóinak számítási eredményeit mutatja a fenti táblázat. Ebb l az egyik leglényegesebb a t érték mely a szignifikanciaszint mutatója. Ennek alapján a korábbiakkal összhangban megállapítható, hogy a szörpfogyasztásra pozitívan hat a háztartásban lev - 2-5 éves gyerekek száma, - 15-20 éves gyerekek száma, - 20 év feletti gyerekek száma és a - a háztartás nettó bevétele. Csökken a szörpfogyasztás, ha n a - nyugdíjasok száma. A háztartás jövedelme az adott esetben szignifikánsabb tényez nek számít, mint az 1 f re es jövedelem. Az adatok egy része jó illeszkedést mutat az életkori viszonyokkal összefügg fogyasztási szokásokkal. A szörpfogyasztást leíró egyenlet alakja a következ : SZÖRP = 0,159 + 0,091*GYE (2-5 év) + 0,055*GYE (15-20 év) + 0,060*GYE(20 év felett) 0,040*NYUGD + 25,8*10-3 *(Jövedelem, E Ft)

(liter/hét)

(2)

Az egyenlet valamennyi tagja legalább 95 %-os szinten szignifikáns (kivéve az aláhúzott tényez ket, melyek 85 %-os szinten szignifikánsak).

Az egyenlet szerint a különböz

korú gyerekek különböz

mértékben járulnak hozzá a

szörpfogyasztáshoz. Ezek a keresettel nem rendelkez családtagok. Érdekes jelenség, hogy a nyugdíjasok számának növelésével a fogyasztás csökken. Növeli a fogyasztást a háztartás bevétele is, mégpedig minden havi 1000 Ft-ból 25 fordítódik szörpfogyasztásra. A feln ttek száma nem szerepel az egyenletben. Az

fogyasztásukat összevontan a tengelymetszet foglalja

magába.

34

4.3. A sörfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A sör malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, söréleszt vel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital. Kis alkoholtartalma lehet vé teszi az üdít italok helyettesítését. A söritalok csoportosítása az alábbiak szerint történik. Szín szerint: Világos sör: sárga szín ital, habja fehér. Félbarna, vörös sör: vöröses barna, vörös szín ital, fehér vagy krémszín habbal. Barna sör: barnás, sötétbarna, fekete szín ital, krémszín habbal. Alkoholtartalom szerint: Alkoholmentes sör: alkoholtartalma legfeljebb 0,5% (V/V). Alkoholszegény sör: alkoholtartalma 0,5 és 1,5% (V/V) közötti. Sör: alkoholtartalma 1,5 8% (V/V) között változhat. Nagy alkoholtartalmú sör: alkoholtartalma több, mint 8,0% (V/V). Készítés szerint: Hagyományos sörök Különleges sörök: melyek színe eltérhet a fentiekt l vagy az ízhatás kialakításához a komló helyett vagy mellett egyéb ízesít anyagot is felhasználhatnak. Erjesztési mód szerint: Alsó erjesztés sörök (lager- vagy ászok) Fels erjesztés sörök (búza, brit és belga ale). Maláta szerint: Árpasör: kizárólag árpamaláta, esetleg egyéb pótanyagok felhasználásával készül. Búzasör vagy fehérsör: min. 50% búzamalátából készül. Rozssör: min. 50% rozsból készül.

Csomagolás szerint a sörök hagyományosan üvegpalackban, újabban fémdobozban kerülnek értékesítésre. A leggyakoribb palackok rmérete: üvegb l: 0,33 liter és 0,5 liter; fémb l 0,20 liter és 0,33 liter. A sör fogyasztásával párosuló csomagolóanyag szerinti választás egyrészt praktikussági, másrészt divat kérdése. A hagyományos félliteres üvegb l történ fogyasztás mellett, f leg a fiatalok körében el térbe kerül a fémdobozos sör vásárlása is. Több alkalomra (pl. kirándulásokra) ez praktikus is, mivel a fémdoboz nem törik.

35

A sörfogyasztás mennyiségi átlagos adatait a 13. táblázat mutatja. 13. táblázat. A sörfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg Fajl hulladék, kg/ht/hét Tömegarány, %

A

sörfogyasztásra

SÖ mk 82 0,100 0,008 1,5

ható

SÖ mn SÖ ppk SÖ ppn SÖ fdk 178 586 0,120 0,020 0,021 0,012 4,0 2,2

tényez k

közül

a

jövedelmi

Sö fdn SÖ ük SÖ ün 696 367 467 0,030 0,450 0,650 0,021 0,165 0,303 3,9 31,1 57,2

viszonyok

lényegesek.

A

jövedelemnövekedés hatására a sörfogyasztás általában n . Ennek hatása azonban csak kis jövedelemt l közepes jövedelmig érvényesül, efölött a sörfogyasztás kb. 3 palack/hét szinten állandósul. Megfigyelhet , hogy az egyes jövedelmi kategóriákban a kiméret és csomagolás szerinti fogyasztás eltér az átlagtól.

Heti sörfogyasztás, db doboz

3,5 3,0 SÖ ün

2,5

SÖ ük 2,0

SÖ fd n

1,5

SÖ fd k SÖ mn

1,0

SÖ mk

0,5 0,0 600

450

350

250

150

75

Jövedelem, E Ft/hó

13. ábra. A sörfogyasztás mértéke jövedelmi és csomagolási kategóriák szerint

Az üvegcsomagolásban árusított sör fokozatosan n a háztartásonkénti 75 -600 E Ft nettó jövedelm

háztartásokban. A fémdobozos kiszerelés

sörök fogyasztása népszer bb az

üvegcsomagolásúakénál a 75 -350 E Ft nettó jövedelm háztartásokban, a kb. 450 E Ft-os kategóriában a két értéke egyezik, míg a 600 E Ft-os bevétellel rendelkez háztartásokban az üvegcsomagolású sörök a kelend bbek. A zárható kupakkal rendelkez m anyagcsomagolású

36

sörök fogyasztói ebb l a szempontból a 3. helyet érik el. F

fogyasztói a 350 E Ft-os

kategóriából kerülnek ki. A jövedelmeket önkéntesen 2 átlagosan 300 E Ft-os és átlagosan 75 E Ft-os nettó bevételekre osztva, a két kategória jelent s eltéréseket mutat a sörfogyasztás struktúrájában. Szinte valamennyi kategóriában a nagy jövedelm kategória mutat többletfogyasztást. Legkiugróbb eredmények a fémdobozos sör fogyasztásának különbségében jelentkeznek.

Heti sörfogyasztás, db doboz

1,20 1,00 0,80 Nagy jöv.

0,60

Kis jöv.

0,40 0,20 0,00 SÖ mk

SÖ mn

SÖ f d k SÖ f d n

SÖ ük

SÖ ün

Átlag

14. ábra. A sörfogyasztás mértéke a kis- és nagyjövedelm háztartásokban csomagolási kategóriák szerint A sörfogyasztás korosztályi jellemz

is. Ezen hatás vizsgálata céljából a háztartásokat

Feln tt és Fiatal kategóriákba csoportosítottuk. A két csoport közül a 80 f s Feln tt 2,21 f keres férfit és 0,07 f 20 év feletti gyereket foglalt magába, míg a 46 f s Fiatal jel csoportban 0,76 f feln tt és 2,30 f 20 év feletti személy volt. Megállapíthatjuk, hogy szinte valamennyi sörcsomagolási kategóriában többet fogyasztanak a keres

feln ttek. A csak

kísérleti jelleggel folyó és ezért sz kebb körökben ismert m anyagcsomagolású fogyasztási adatok száma kevés, ezért ezek kevésbé megbízhatóak.

37

2,0 Heti sörfogyasztás, db doboz

1,8 1,6 1,4 1,2 Feln tt

1,0

Fiatal

0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 SÖ mk

SÖ mn

SÖ f d k

SÖ f d n

SÖ ük

SÖ ün

Á tlag

15. ábra. A jellemz en feln tteket és a jellemz en fiatalokat magukba foglaló háztartások sörfogyasztási adatai

Az egyéb faktorok vizsgálata céljából regressziós egyenletet készítettünk, melynek egyes változóit a szokásos szignifikancia módszerrel ellen riztük. A 3 db eliminációt követ en megmaradó változókat a 14. táblázatban megadott összesít tábla mutatja. A vizsgálattal feltárt tényez k jó egyezést mutatnak a közismert családi szokásokkal, és a hétköznapi gyakorlattal. A regressziós egyenlet többszörös korrelációs tényez je kicsi, viszont F-értéke alapján az egész egyenlet szignifikáns.

14. táblázat. A sörfogyasztást befolyásoló tényez k korrelációs adatai ÖSSZESÍT

TÁBLA

Regressziós statisztika r értéke 0,292 r-négyzet 0,085 0,078 Korrigált r-négyzet Standard hiba 1,481 Megfigyelések 955 VARIANCIAANALÍZIS df Regresszió Maradék Összesen

7 947 954

SS 193,3 2078,1 2271,4

MS 27,6 2,2

F 12,6

38

Tengelymetszet GY0-2 év, f GY2-5 év, f GY15-20 év GY20 év felett Feln.Ffi, f Feln N , f 1 f re es jöv.E Ft/f

Standard pAlsó Fels Alsó Fels Koefficiensek hiba t érték érték 95% 95% 85,0% 85,0% -0,010 0,178 -0,059 0,953 -0,360 0,339 -0,267 0,246 -0,287 0,199 -1,438 0,151 -0,678 0,105 -0,574 0,001 0,135 0,087 1,551 0,121 -0,036 0,306 0,010 0,261 0,188 0,100 1,878 0,061 -0,008 0,383 0,044 0,331 0,400 0,062 6,473 0,000 0,311 0,489 0,279 0,521 0,770 0,118 6,504 0,000 0,600 0,941 0,538 1,003 -0,390 0,134 -2,906 0,004 -0,653 -0,126 -0,583 -0,196 0,005 0,002 2,844 0,005 0,002 0,007 0,001 0,008

A táblázat adatai a sörfogyasztási volument (liter/hét) leíró egyenlet azon együtthatóit tartalmazza, melyek egyrészt legalább 95 %-os szinten szignifikánsak, másrészt legfeljebb 85 %-os szinten. A 95 %-os szinten is megbízhatónak bizonyuló változók a következ k: - GYE (15-20 év), - GYE (20 év felett), - Feln ffi, - Feln n és az - 1 f re es jövedelem. Fentiek közül a feln tt n k számának 1 f vel való növekedése csökkenti a sörfogyasztást. A regressziós egyenletet a legalább 85 %-os szignifikanciaszintet mutató változókkal kiegészítve, a következ regressziós egyenletet kapjuk. SÖ = -0,010

0,287*GY(0-2év) +0,135*GYE (3-5 év) + 0,188*GY(15-20 év) + 0,40*GYE

(20év felett) + 0,77*(Feln Ffi) - 0,39*(Feln N ) + 0,005*(1 f re es jöv.)

[liter/hét] (3)

ahol az e f re es jövedelmet EFt/hó mértékegységben kell érteni. A különböz korú gyerekeknek a sörfogyasztásra gyakorolt hatása eltér okokra vezethet vissza. A 0-20 év és a 3-5 éves kategóriákban a hatás közvetett. Ennek okai ismeretlenek. Feltételezhetjük, hogy az ellátandó személyek számának növelése csökkenti a sörvásárlásra fordítható összeget. A feln tt férfiak és 20 év feletti férfiak esetében a fogyasztás közvetett jelleg .

A

n k

számának

növekedésével

beálló

sörfogyasztás-csökkenés

elemzése

helyzettanulmányt érdemelne, azonban feltételezhetjük, hogy ennek oka a jelenléttel járó fegyelmez hatás. Megállapítható, hogy ha feln ttek fogyasztását 100 egységnyinek vesszük, akkor a 20 év feletti önálló keresettel nem rendelkez fiatalok fogyasztása 52 egység, a 15-20 éveseké pedig 25.

39

4.4. A konzervfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A konzerv számos élelmiszer csomagolásának összefoglaló neve. Tartalom szerint a konzervek jelent része zöldségféle, savanyúság vagy húskészítmény. Az alábbi, nem teljes felsorolás ebbe enged betekinteni. Készételek Babf zelék kolbásszal 380g, Löncshús 130 g, Marhamájkrém 65g, Melegszendvicskrém provanszi 300g, pacalpörkölt 380g, Rakott káposzta 380g, Rakott káposzta 380g, Székelykáposzta 380g, Töltöttkáposzta 380g. Májkonzervek Sertésmájkrém 65 g, Szárnyasmájkrém 65 g, Marhamájkrém 65 g, Családi Sertésmájas 190 g, Családi Baromfimájas 190 g, Családi Marhamájkrém 190 g Zöldségkonzervek Bébirépa 200 g, Csemegeuborka 6-9 cm 720 ml, üveges, Lecsó 30% paprikával 720 ml, üveges, Morzsolt csemegekukorica 170 g, Morzsolt csemegekukorica 340 g, Zöldbab, sárgahüvely , vágott 720 ml, üveges, Zöldborsó 200 g, Zöldborsó 400 g, Zöldborsó 720 ml, üveges, Zöldborsó bébirépával 200 g Fagyasztott termékek - Gyorsfagyasztott zöldségek Fejtett bab 750 g, Hagymakocka 450 g, Sárgahüvely zöldbab, vágott 450 g, Sárgahüvely zöldbab, vágott 750 g, Zöldborsó 450 g, Zöldborsó 750 g Gyümölcsbef ttek Meggybef tt, Cseresznyebef tt, Szamócabef tt, Szilvabef tt, Sárgabarackbef tt, Egresbef tt, Almabef tt, Vegyes gyümölcsbef tt. Lekvár, méz Fekete áfonyadzsem 450 g, Sárgabarack dzsem 450 g, Szamóca dzsem 450 g, Sárgabarack íz 900 g, Vegyes íz 900 g, Akácméz 500g, Akácméz 900 g, Virágméz 500 g, Virágméz 900 g.

A konzervalapú és -csomagolású élelmiszerek köre tehát igen tág. Fogyasztásának és a bel le képz d

hulladékok körének felmérése szerteágazó, összetett feladat. A konzervtermékek

leggyakoribb csomagolóanyagai az üvegek, fémek, ritkábban m anyagok (lásd 16. ábráka).

40

. 16/a ábra. Különböz gyártók csemegeuborka konzervei üvegcsomagolásban

16/b ábra. Különböz gyártók borsókonzervei üveg- és fémdoboz csomagolásban

16/c ábra. Különböz kiméret és tartalmú méz- és dzsemízesít k üvegcsomagolásban

16/d ábra. Különböz tartalmú és csomagolású pástétomok

41

17/a ábra. Különböz csomagolású húskészítmények és köretek

..

..

..

17/b ábra. Különböz csomagolású bef ttek

A dunaújvárosi 1000 f s mintában a konzervvásárlási szokások küls

tényez kt l való

függését a jövedelem és a háztartásban él k megoszlása függvényében vizsgáltuk. A statisztikai adatokat a 15. táblázat mutatja:

15. táblázat. A konzervfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg Fajl hulladék, kg/ht/hét Tömegarány, %

KO mk KO mn KOppk KO ppn KO fdk KO fdn KO ük 145 105 349 245 313 0,10 0,18 0,200 0,250 0,450 0,015 0,018 0,070 0,061 0,141 3,0 3,7 14,2 12,5 28,7

KO ün 467 0,650 0,303 37,9

A mennyiségi adatok kiértékelése szerint a konzervfogyasztás meghatározó hulladéka a tömegarányok szerint az üveg. A háztartások jövedelme szerinti vizsgálat eredménye szerint nem lehet jelent s strukturális különbségeket találni a különböz jövedelm háztartások konzervfogyasztása között. Ennek alapján a 150 EFt és 450 EFt nettó jövedelm

család hozzávet leg ugyanazokat a

konzervféleségeket fogyasztja. Kisebb kivételek számítanak a 600 E Ft jövedelm háztartások, 42

melyekben az átlagosnál kevesebb a m anyag csomagolású konzervek fogyasztása és valamivel több a fémcsomagolású konzerveké. A fogyasztott termékek zöme a zöldség és gyümölcsbef tt, lekvár, húskészítmény körb l kerül ki. A fogyasztási cikkek csomagolóanyagai, a darabok %-ában kifejezve az alábbiak: - M anyag, kicsi:

10,5 %

- M anyag, nagy:

7,5 %

- Fém, kicsi:

25,5 %

- Fém, nagy:

17,5 %

- Üveg, kicsi:

23,0 %

- Üveg, nagy:

16,0 %

Összesítve: - M anyag:

18,0 %

- Fém:

43 %

- Üveg:

39 %

Amennyiben a darabszám mellett az egyes csomagolóanyagok tipikus tömegeit figyelembe vesszük akkor a 15. táblázat 2. számsorában közölt hulladékarányokat kapjuk. A jövedelem szerinti konzervfogyasztási struktúrát a 18. ábra mutatja. 3,0

Heti vásárolt konzerv, db

2,5 KO ün

2,0

KO ük KO fdn

1,5

KO fdk KO m n

1,0

KO m k

0,5

0,0 600 E Ft

450 E Ft

350 E Ft

250 E Ft

150 E Ft

75 E Ft

0 E Ft

18. ábra. A konzervfogyasztás csomagolási mód szerinti struktúrája

43

A konzervek mennyisége és az összefogyasztás közötti összefüggés az ábra szerint elég világos. A nettó jövedelem növekedése növeli a konzervfogyasztást. Ha pl. a 75 E Ft-os jövedelemhez tartozó fogyasztást 100 %-nak vesszük, akkor 350-450 E Ft-os kategóriákban a fogyasztás indexe 144 %, míg a 600 E Ft jövedelm háztartásokban pedig 200 %.

0,60

Heti konzervfogyasztás, db

0,50 0,40 Nagyjöv.

0,30

Kis jöv.

0,20 0,10

0,00 KO m k KO m n KO fdk KO fdn KO ük

KO ün

Átlag

19. ábra. A konzervfogyasztásra alakulása a különböz jövedelmi kategóriákban

A fogyasztás szerkezetére ható tényez k közül a regressziószámítás nem volt eredményes. Az adatok különböz feltételezett magyarázó változók szerinti csoportosítása és rendezése alapján elmondható, hogy a háztartások darabszám szerinti konzervvásárlására hatást gyakorol annak jövedelme és a háztartásban el

feln ttek száma. A mintából kigy jtött 400 E Ft

átlagjövedelemmel számított nagyjövedelm ek átlagfogyasztása 0,30 db/hét volt, míg a kisjövedelm kategóriába kerül 75 E Ft jövedelm ek re ez a mutató 0,16 db/hét volt. Az életkorbeli csoportosítás alapján az 1000 mintás háztartásokat a 16. táblázatban részletezett nem keres

Fiatal és keresettel rendelkez

Feln tt csoportra bontottuk, hogy az életkorbeli

és jövedelmi viszonyokat is megvizsgálhassuk. 16. táblázat. Az életkorbeli sajátosságok hatása a konzervfogyasztásra

Feln tt Fiatal

GYE 15-20 év, f 0,18 0,15

GYE 20év felett, f 0,08 0,60

Feln n , f 1,34 0,94

Feln Ffi, Összes fof gyasztás, db 2,22 3,65 0,96 1,89 44

A darabban számított összfogyasztást mutató 16. táblázat és a szerkezeti adatokat tükröz 16. ábra szerint a feln ttek átlagosan és a legtöbb kategóriában kb. 2-szer többet fogyasztanak, mint a fiatalok. A legnagyobb (kb. 4,5-szeres) a különbség a kis üvegcsomagolású konzerveknél, mely lekvár, uborka egyaránt lehet. A m anyagcsomagolású termékek fogyasztása azonban kiegyenlített, ebben a kategóriában az életkorbeli (és a hozzá járuló kereseti) tényez k nem játszanak szerepet.

0,60

Heti vásárolt konzerv, db

0,50

0,40 Feln tt

0,30

Fiatal

0,20

0,10

0,00 KO m k KO m n KO fdk KO fdn KO ük KO ün

Átlag

20. ábra. Az életkorbeli tényez k hatása a konzervfogyasztásra

45

4.5. A kakaóporfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A kakaó fogyasztása általában életkorhoz és alkalomhoz kötött. Hagyományos fogyasztói a kb. 10-15 év alatti gyerekek. Fogyasztása általában a reggelihez, ritkábban a vacsorához köt dik. Kiegészít je a tej, mellyel elegyítve kakaóital gyanánt kerül elfogyasztásra. Kiegészít felhasználása általában süteménykészítéshez, tortadíszítéshez köt dik. Általában papír, vagy m anyag kiszerelésben kerül forgalmazásra. Ezek közül néhányat a 17. ábra mutat.

21. ábra. Kapaópor papír és m anyagcsomagolásban

Az 1000 háztartási mintára kiterjed statisztikai fogyasztási adatokat a 17. táblázat mutatja.

17. táblázat. A kakaóporfogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg Fajl hulladék, kg/ht/hét Tömegarány, %

KP mk 293 0,07 0,021 53,8

KP mn KP ppk KP ppn KP fdk KP fdn 78 164 35 6 2 0,10 0,04 0,07 0,08 0,16 0,008 0,007 0,002 0,000 0,000 20,5 17,2 6,4 1,3 0,8

Kp ük 1 0 0,000 0

KP ün 3 0 0,000 0

A kakaópor fogyasztása tehát túlnyomórészt m anyagdobozból történik. Ez összhangban van azzal a mellékes funkciójával, miszerint a dobozt többszöri kimérés után le kell zárni. Üveg és fémdoboz csomagolása nem ismeretes. Az erre adott 1-5 f s válaszok feltehet en félreértésen alapulnak.

A kakaópor fogyasztására ható tényez k közül meg kell említeni a minden fogyasztásra ható jövedelmi viszonyokat. Ez a 22. ábrából vizsgálható.

46

0,80

Heti kakaópor fogyasztás, doboz

0,70 KP ün

0,60

KP ük 0,50

KP f dn KP f dk

0,40

KP pp n KP ppk

0,30

KP mn 0,20

KP mk

0,10 0,00 600 E Ft

450 E Ft

350 E Ft

250 E Ft

150 E Ft

75 E Ft

22. ábra. A háztartások heti kakaóporfogyasztása és a nettó jövedelem közötti összefüggés

A mennyiségi fogyasztási adatok és a jövedelem közötti összefüggés szerint az összkakaó fogyasztás a jövedelemmel egy darabig n , majd egy állandó szinten stabilizálódik. A viszonylag kisjövedelm háztartásokban a fogyasztás kb. 0,45 doboz/hét, mely a jövedelemnek 250 E Ft értékénél 0,70 doboz szintet ér el, mely a jövedelem további növekedésével már nem n . A strukturális vizsgálatokból megállapítható, hogy a kakaó legnagyobb mennyisége a kis m anyagdoboz csomagolásból fogy el. A 2. és 3. helyen lev

nagy m anyag és

kis papír

csomagolások csomagolások egymás kiegészít i. A m anyag csomagolásokban vásárolt áru mennyisége pozitívan korrelál a háztartás jövedelmével, ezzel ellentétben a

kis

papír csomagolásban vásárolt kakaópor mennyisége a jövedelem növekedésével csökken. Az egyéb csomagolásokban vásárolt kakaópor mennyisége elhanyagolható. A háztartásokban él

gyerekek száma hatásainak vizsgálatára az adatbázist kis és nagy

gyereklétszámú csoportokra bontottuk. Az így kapott adatokat a 18. táblázat mutatja.

18. táblázat. A gyerekhatás kimutatásának figyelembe vétele

Sokgyerekes Gyerek nélküli

Össz. gyerek, Össz. f feln tt, f 2,29 2,41 0,48 2,41

KP mk

KP mn

KP ppk

KP ppn

0,32 0,30

0,11 0,02

0,14 0,21

0,05 0,03 47

Kakaópor fogyasztás, doboz

0,35 0,30 0,25 0,20

Sokgyerekes Gyerek nélküli

0,15 0,10 0,05 0,00 KP mk

KP mn

KP ppk

KP pp n

23. ábra. A háztartásban él gyerekek számának hatása a kakaópor fogyasztásra

A csoportosítás szerint a sokgyerekes átlagcsaládokban több kakaó fogy. Ebben a csoportosításban a sokgyerekes családokat a 2-20 év közötti korosztály összgyerekeinek száma szerinti csoportosításból adódott. A regressziós vizsgálat szerinti csoportosításból további részletek derültek ki. Ezek szerint a 25 év közötti korosztály létszáma korrelál a legszorosabban a kakaófogyasztással. Ennek értéke 0,141 doboz/hét/f . Ha az erre vonatkozó korrelációs együttható értékét relatíve 100 %-nak vesszük, akkor a 10-20-éves korosztály fogyasztása csak ennek a 37-%-a, míg a 20 év felettiek a referenciakorosztály kakaófogyasztásának csak 24 %-át érik el. A fentieken túl a jövedelem hatása 4,34*10-4 es együtthatót eredményez, vagyis minden 100 ezer Ft havi jövedelemb l heti 0,043 db kakaóport tartalmazó doboz kerül levásárlásra.

19. táblázat. A kakaóporfogyasztásra kapott regressziós vizsgálat eredményei ÖSSZESÍT

TÁBLA

Regressziós statisztika r értéke 0,255 r-négyzet 0,065 0,061 Korrigált r-négyzet Standard hiba 0,383 Megfigyelések 955

48

VARIANCIAANALÍZIS Regresszió Maradék Összesen

df 4 950 954

SS 9,69 139,41 149,10

Standard Koefficiensek hiba Tengelymetszet 0,083 0,027 GY 2-5 év 0,141 0,023 GY 15-20 év 0,060 0,026 GY 20 év felett 0,023 0,015 Jövedelem, EFt 4,34E-04 0,000

MS 2,42 0,15

t érték 3,07 6,26 2,32 1,50 3,23

F 16,51

Alsó Fels Alsó Fels p-érték 95% 95% 85,0% 85,0% 0,002 0,030 0,135 0,044 0,121 0,000 0,097 0,185 0,109 0,174 0,021 0,009 0,110 0,023 0,097 0,133 -0,007 0,053 0,001 0,045 0,001 0,000 0,001 0,000 0,001

Fentiekre alapozva a kakaópor fogyasztást leíró regressziós egyenlet: KP = 0,083 + 0,141*GYE (2-5 év) + 0,060*GYE(15-20 év) + 0,023*GYE(20 év felett) + 0,000424*Jövedelem ( E Ft)

[doboz/hét]

(4)

A kakaópor fogyasztására vonatkozó vizsgálataink egy viszonylag laza, a többi cikk fogyasztásához képest azonban jól azonosítható összefüggést eredményeztek, melynek eredményeképp szignifikáns összefüggést találtunk a családi kormegoszlás és a jövedelem között.

4.6. A sampon és testápolószer-fogyasztásra ható tényez k vizsgálata A sampon és egyéb testápolószerek fogyasztása a hagyományos szappantermékek specializálódott utódai. Higiéniai szerepükön túl divathatásuk sem elhanyagolható. Fogyasztásuk jelenleg f leg közszükségleti jelleg , a kisebb jövedelm

családokban

feltehet en még a luxuscikk kategóriába tartoznak. Leggyakoribb csomagolási módjuk a 24. ábrán látható. Néhány sampon és testápolószer márka az alábbi: WU2 sampon (1000 ml), Kallos sampon (1000 ml), Head and Shoulders (250 ml és 400 ml) Palmolive tusfürd (250 ml és 400 ml), Dove tusfürd (250 ml).

49

24. ábra. A leggyakoribb sampon és testápolószerek csomagolási módja

A dunaújvárosi 1000 háztartásra kiterjed mintán mért értékek 20. táblázatban láthatók.

20. táblázat. A sampon és testápolószerek fogyasztásból keletkez f hulladékadatok Csomagolás jele Darabszám/hét Csomagolás tömeg, kg Fajl hulladék, kg/ht/hét Tömegarány, %

SP mk 732 0,10 0,073 27,6

SP mn SP ppk SP ppn 1277 0,15 0,192 72,4 -

SP fdk -

SP fdn -

SP ük -

SP ün -

A dunaújvárosi átlagos háztartások tehát 0,72 kisdobozos és 1,277 db nagydobozos sampont vásárolnak hetente. A vásárlás viszonylag nagyobb részét a nagyobb kiszerelés termékek teszik ki. Valamennyi sampon és testápolószer m anyagcsomagolású.

A fogyasztási adatokat befolyásoló tényez k megválasztásánál el ször a jövedelmi viszonyokat vizsgáltuk. Az eddigi cikkekkel való összhangban megállapítható a jövedelem és a fogyasztás közötti pozitív korreláció. Ezt mutatja a 25. ábra, mely szerint a háztartások nettó jövedelmének növekedése jelent sen befolyásolja a cikk vásárlását. Ugyancsak megállapítható, hogy a jövedelem növekedésével mindét kiszerelés vásárlása egyenletesen b vül. A kis flakonok fogyasztását mutató drasztikus visszaesést a nagyjövedelm

háztartások kis

mintaszáma miatt nem tartjuk bizonyítottnak.

50

4,5

Heti samponvásárlás, flakon

4,0 3,5 3,0 2,5

Kis flakon

2,0

Nagy flakon

1,5 1,0 0,5 0,0 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft

25. ábra. A háztartások jövedelme és a heti samponvásárlás közötti összefüggés

Az ábrából megállapítható, hogy havi átlagosan 75 E Ft nettó bevétel mellett a háztartások kb. 1,7 flakon sampon t vesznek, míg 450 E Ft nettó bevétel mellett 4,0 flakont. A kis kiszerelés cikkb l valamivel kevesebb fogy, mint a nagyobb kiméret ekb l. További vizsgálatok szerint

de egyébként a 25. ábrából is láthatólag

a kis- és nagytöltet

flakonokból történ vásárlás azonos mérték a nettó 75 E Ft jövedelm háztartásokban és ez az 1:1 arány megmarad a jövedelem növekedésével nem változik. További vizsgálatainknál az életkori sajátosságokból kiindulva feltételeztük a tinidzser korosztály meghatározó szerepét. Ennek bizonyítására célzatosan rendeztük az adatállományt és megállapítottuk, hogy a nagyobb gyerekszám mellett lényegesen több sampon fogy. A többlet fogyasztás a 21 táblázat szerint, szinte teljes mennyiségben a nagy flakonokból valósul meg.

21. táblázat. A háztartásokban él gyerekek számának hatása a samponfogyasztásra Jövedelem, E Ft 172 126

Feln ttszám, f 1,77 1,98

Gyerekszám, f 2,16 0,00

SP mk 0,71 0,79

SP mn 2,21 0,70

A részletes regresszió vizsgálat feltárta, hogy a családból milyen generációk hatnak jelenlétükkel, és melyek nem. Nem szignifikáns tényez a 0-2 éves gyerek, a feln tt n és a

51

feln tt férfi, viszont markáns szignifikáns és pozitív összefüggés van a 2-5 éves, a 15-20 éves, a 20 év feletti fiatalok száma között, ugyanakkor a nyugdíjasok száma er s de negatív korrelációt mutat a samponfogyasztással. Kimutatható, hogy a legnagyobb hatást gyakorló 15-20 éves korosztály számának 1 f vel való növekedése heti 0,45 db flakon fogyasztással jár. Ha ezt a tényez t 100 %nak tételezzük fel, akkor a 2-5 éves korosztály ehhez képest 51 %-ot fogyaszt, a 20 év feletti gyerekek pedig 44 %-ot. Ugyanitt kimutattuk, hogy minden 100 EFt jövedelemb l mellett

a fenti tényez k állandósága

0,224 db többletflakon sampon megvásárlására kerül sor. A feln ttek

samponfogyasztása tengelymetszetben

mely más

természetesen

adatokkal

megvalósul,

összevontan

de

jelentkezik.

nem Az

szignifikáns output

a

adatokból

meghatározható a fogyasztást leíró egyenlet alakja is. A kapott regresszióval kapcsolatos részleteket a 22. táblázat mutatja.

SP = 0,60 + 0,23*GY(2-5 év) + 0,45*GYE (15-20 év) + 0,20*(GYE 20 év felett) 0,15* NYU + 0,00224*(Jövedelem, EFt) [flakon/hét] (5) 22. táblázat. A samponvásárlásra kapott regressziós vizsgálat eredményei ÖSSZESÍT

TÁBLA

Regressziós statisztika r értéke r-négyzet Korrigált r-négyzet Standard hiba Megfigyelések

0,402 0,162 0,158 0,981 955

VARIANCIAANALÍZIS df Regresszió Maradék Összesen

Tengelymetszet GY 2-5 év, f GY 15-20 év, f GY 20 év felett, f Nyugdíjas, f Jövedelem, E Ft

5 949 954

Koefficiensek 0,60 0,23 0,45 0,20 -0,15 0,00224

SS 176,5 913,7 1090,2

MS

Standard hiba t érték 0,08 7,48 0,06 3,96 0,07 6,78 0,04 5,03 0,05 -3,19 0,00 6,40

35,3 1,0

p-érték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,001 0,000

F 36,7

Alsó 95% 0,439 0,117 0,320 0,124 -0,236 0,002

Fels 95% 0,752 0,347 0,582 0,282 -0,056 0,003

Alsó 85,0% 0,481 0,148 0,355 0,145 -0,212 0,002

Fels 85,0% 0,710 0,316 0,547 0,261 -0,080 0,003

52

4.7. A mosószerfogyasztásra ható tényez k vizsgálata A mosás és mosogatás a XX. és valószín leg a XXI. század egyik alapvet tevékenysége. Megvalósítása a lakók alapvet

háztartási

higiéniai érdekeit szolgálja. A mosás

elvégzéséhez a háború el tt tekn és mosószappan, a 60-70-es évekt l mosógép és mosószer szükséges. A technika haladása szerencsére elsöpörte ezt a múltat. Ma már az automata mosógépekkel és az egyre tökéletesebb hatású mosószerekkel gyerekjáték a nagymosás. A szintetikus mosószerek alig százéves múltjukkal óriási fejl désen mentek keresztül. 1907-ben jelent meg a piacon az els

szabadalmaztatott mosószer, a Persil, amely már mosóhatást segít

nátriumvegyületeket is tartalmazott, fehérít - és stabilizálószerként. El tte a szappan uralkodott, amelynek valószín leg egyik els , ékírással agyagtáblába vésett receptjét Mezopotámiában jegyezték föl, id számításunk el tt mintegy 2500 évvel (keverj össze egy liter olajat és 5,5 liternyi, növényb l, például datolyapálmából nyert hamuzsírt). Az ókori görögök és kés bb a rómaiak elfelejtették, vagy sohasem tanulták meg a szappankészítés receptjét, k hamulúgot használtak a mosáshoz, testüket meg olajjal kenegették. Használtak szappanf gyökeret is, amely vízzel összekeverve habzó keveréket alkot. A rómaiak amellett igencsak döbbenetes anyagot is alkalmaztak a ruhanem k tisztítására: állott emberi vagy állati vizeletet. A mosást nem is bízták n kre, ezt akkortájt férfi vizeletspecialisták végezték. A szappangyártás mesterségét a VII-VIII. században végül is az arabok fejlesztették ki zsiradékot, hamulúgot vagy természetes szódát kevertek össze égetett mésszel, és ebb l készítettek szilárd szappant. A mórok által került át a technológia spanyol földre és innen terjedt tovább. A tisztálkodásból és a mosásból ma hatalmas iparágak élnek. A terepet f leg multinacionális cégek uralják, amelyek állandó innovációval, mindig újabb megoldásokkal próbálnak helytállni a rendkívül er s versenyben. A ma már évek óta bevált, nálunk is jól ismert granulátumok, porok mellett újabban egyre nagyobb teret hódítanak a nagyméret "megagyöngyökb l" álló mosószerek, a tabletták meg a folyadékok. Amellett a különféle textilszálakhoz, anyagokhoz, színekhez különböz hatóanyagokat is kínálnak, melléjük sorakoztatva az öblít , vízlágyító, vasaláskönnyít szerek impozáns választékát. Van olyan anyag (például a selyem és a gyapjú), amelyet sok habbal célszer mosni, hogy a szálak ne súrlódjanak, és van egy sereg anyag (például a pamut), amelynél éppen a habzás fékezése a cél.

53

Mi minden lehet egy mai mosóporban? Jelent s része, 30-40 százaléka vízlágyító (például zeolit vagy polikarboxilát). Ennek az a feladata, hogy a vízben lév

magnéziumot meg

kalciumot lekösse, és így a vizet mosásra alkalmassá tegye. Viszonylag nagy arányban (10-20 százalék) van jelen fehérít anyag, ez távolítja el a fehér anyagokból a színes foltokat. A piszok feloldásáról a felületaktív anyagok, a tenzidek gondoskodnak, arányuk - a mosandó anyag fajtájától függ en - 5 és 20 százalék között lehet. Aránylag kis mennyiségük ellenére igen nagy jelent ség feladatokat látnak el a különféle enzimek: ezek távolítják el a fehérjetartalmú foltokat. A járulékos összetev k közé tartoznak az aktivátorok, segítségükkel alacsonyabb h mérsékleten is jól lehet mosni fehér ruhanem ket. A gátlószerek feladata, hogy megakadályozzák a színek átvándorlását egyik ruháról a másikra. Az adalékok egyik fajtája a habzást csökkenti, a másik a ruha színét fényesíti, míg a szagosítók kellemes illatot adnak a tiszta ruhának. Ebb l a menüb l aztán igen sokféle mosópor állítható el . A leggyakoribbak az univerzális szerek, amelyek mindenfajta ruhára alkalmasak, a gyapjú és a selyem kivételével, mert ezekre habosító, kímél szereket ajánlanak. A mosás h mérséklet-tartománya is széles lehet. A színes ruháknak speciális mosóporok járnak, ezek nem tartalmaznak fehérít t. Vannak aztán a mosóhatást er sít , a foltokat eltávolító különleges mosóanyagok is. Amilyen nagy az egyre újabb mosószerek kínálata, ugyanolyan látványos fejl désen mennek át a mosógépek is. Ezek az újdonságok nem csak hatékonyabb mosóhatással törnek el , hanem takarékosabbak is. A folyamatos innováció eredményeképpen kevesebb vizet és kevesebb villamos energiát használunk a mosáshoz. Alig harminc év alatt átlagosan harmadára esett a mosás energiaigénye, negyedére a vízfogyasztása. De maga a szükséges mosószermennyiség is jócskán megfogyatkozott: míg 1970-ben egy mosáshoz átlagosan 300 gramm mosószert kellett használni, a modern porokból, folyadékokból, tablettákból már 70 gramm is elég ugyanakkora ruhamennyiséghez. A versenynek azonban egyáltalán nincs vége. A multiknál kutatók és fejleszt k serege keresi az újabb megoldásokat. Izgalmas új ötletekben nincs hiány. Ilyen például a mikroemulzió, amelyb l még kevesebbet kell majd használni a mosáshoz, mint a mostani rekorder tablettákból és megagyöngyökb l. A mikro-emulzió lényegében olaj-, vízcseppecskék és tenzidek hármasa. Rendkívül hatékony mosóhatást fejt ki, de egyel re csupán a fejlesztés stádiumában van, megvásárlására még jó pár évet kell várnunk. A mosásban egészen új utat követnek az elektronikai cégek. A japán Sanyo és a koreai Daewoo elektrolízissel kombinált ultrahangos mosógéppel lépett színre. Az ultrahang apró buborékokat kelt a vízben, és ez kisulykolja a ruhából a piszkot, az elektrolízissel pedig szétbontják a piszokszemcséket.

54

Állítólag csak a nagyon makacs szennyez dések eltávolításához kell némi mosószert is használni. Japánban már három éve kapható az ultrahangos mosógép. Nem túl olcsó, mintegy ezer euró (250 ezer forint) az ára. A legizgalmasabb újdonság a nanotechnológia gyermeke. Két hongkongi kutató azt javasolja, hogy a pamut ruhanem t 20 nanométer vastag titán-dioxiddal vonják be. Ha napsugár éri az anyagot, ultraibolya összetev je hatására elektronok szabadulnak föl a titán-dioxidból, amelyek a leveg

oxigénjével reakcióba lépnek, és a keletkez

oxigén-ionok szétbontják a

szennyez dést. Hatásos és érdekes megoldás, csak nagy kérdés, mit szól a tartós használathoz az emberi b r, az emberi szervezet. Ahogyan a kit n

és roppant hatékony szintetikus

mosószerek is egyre több embernél okozhatnak allergiát [8]. A magyar háztartások évente 35 milliárd forintot költenek mosószerekre. A legnépszer bb márkának a Henkel Tomi Kristálya és a Procter & Gamble Arielje számít. A piacon csaknem valamennyi nagy gyártó jelen van, és a versenyt jelzi, hogy az eladások legnagyobb részét kitev

mosóporok átlagára az AC Nielsen piackutató adatai szerint 2005 szeptembere és

októbere között hat százalékkal, kilónként 372 forintra csökkent az el z

év hasonló

id szakához képest. A márkás mosószereknek nemcsak egymással, hanem a keresked k saját márkás termékeivel is versenyezniük kell. Utóbbiak egy év alatt a duplájára, tizenegy százalékra növelték részesedésüket. Egyre több hatkilósnál nagyobb kiszerelés mosópor fogy, és növekszik a folyékony mosószerek népszer sége is [9]. A felmérés éveiben Magyarországon forgalmazott mosószerek, valamint a mosás kiegészít i a vízlágyítók, folttisztítók és illatosítók számos márkája kapható. A mosószerek fizikai megjelenési formája szerint hagyományosan porok, újabban folyadékok, koncentrátumok és gélek formájában kerül forgalomba. A mosogatószereknél hasonló a helyzet.

26. ábra. Néhány mosószer, öblít és vízlágyító különböz kiszerelésben

55

27. ábra. Különféle mosogatószerek és koncentrátumok csomagolása

A Dunaújvárosban felmért 1000 háztartás mosószerekre, mosogatószerekre és öblít kre vonatkozó felmérése alapján a fenti cikkek fogyasztására és a bel lük képz d hulladékokra a 23. táblázatban részletezett adatok derültek ki.

23. táblázat. A mosószerek és mosogatószerek fogyasztásból keletkez hulladékadatok Csomagolás jele

MP mk

MP mn

Darabszám/hó Csomagolás tömege, kg Fajl hulladék, kg/ht/hó Tömegarány, %

231 0,025 0,006 5,5

901 0,100 0,090 86,2

MP ppk MP ppn MP fdk

109 0,025 0,003 2,6

119 0,050 0,006 5,7

-

MP fdn MP ük MP ün

-

-

-

A képz dött csomagolószerek hulladékainak mennyiségi adatai a mosószerfogyasztás és a felhasznált csomagolószer szorzatából adódik. A felmérés szerint a mosó- és mosógatószerek dönt

többségét (mosogatószerek esetén 100 %-át) a m anyagcsomagolásban hozzák

forgalomba. Legnépszer bb kiszerelési mód a 86,1 %-os arányt elér nagytömeg m anyag csomagolás. Fém- és üvegcsomagolású mosószer nincs.

A mosó- és mosogatószerek összefogyasztására, valamint a fogyasztás struktúráját feltáró vizsgálatainkat a jövedelmi viszonyok hatásainak tisztázásánál kezdjük. A felmérési adatok vizsgálata során kisderült, hogy szoros az összefüggés a háztartás jövedelme és a mosóporfogyasztás között. További feltárásra került, hogy a 75 E Ft/hó, valamint a 150 és 250 E Ft/hó jövedelm háztartások fogyasztása, kb. azonos struktúrájú és 1,3-1,5 kg/hó érték . A nettó jövedelemnek 350 E Ft-ra való növekedésével a fogyasztás 1,7 kg-ra n , majd 450 E Ft

56

jövedelemnél 4,0 kg/hó érték re fut fel. A 600 E Ft bevétel háztartások mosószerfogyasztása érdekes módon lecsökken kb. 2,0 kg/hó értékre. A csökkenés különösen nagy a nagykiszerelés

m anyagcsomagolású

mosószerek

kategóriájában,

melyet

részben

ellensúlyoznak a nagytömeg és papírcsomagolású szerek. Az új tendenciák oka többrét lehet. Ez utóbbi kategória értékelésénél továbbra is fennáll a kis mennyiség adatból következ torzítás. Másrészt feltételezhet , hogy a háztartás anyagi viszonyai lehet vé teszik a saját mosás helyett a mosodák igénybevételét, míg a nagy tömegben megjelen papírcsomagolású szerek feltehet en a különleges célú és finom áruk tisztításához szükséges, egyúttal drága anyagokat tartalmaznak. Ilyenek pl. a Calgon vízlágyító, a különleges szappanok, a Domol

Havi mosó és mosogatószer fogyasztás, db

mosogatógép tabletta. 4,50 4,00 3,50 3,00 MPppn 2,50

MP ppk

2,00

MP mn MP mk

1,50 1,00 0,50 0,00

600 E Ft

450 E Ft

350 E Ft

250 E Ft

150 E Ft

75 E Ft

28. ábra. A háztartás jövedelmének hatása a mosó- és mosogatószerek fogyasztására

A fentieken túlmen

vizsgálatok nem adtak a családi állapottal vagy az 1 f re jutó

jövedelemmel összefüggésbe hozható szignifikáns eredményt. A még lehetséges faktorok feltárására szánt részletes korrelációs vizsgálat az alábbi eredményt hozta:

MP = 3,07 + 0,0056*(Jövedelem, E Ft)

(kg/hó/ht)

(6)

Az egyenletre jellemz R = 0,102, F = 10,0. A szignifikáns mutatók ellenére az egyenlet felhasználhatósága kétséges.

57

4.8. Eldobható bébipelenka fogyasztására ható tényez k vizsgálata Az eldobható pelenka fogyasztása tipikusan az olyan háztartásokra jellemz , ahol 0-2 éves gyermek található. A cikk a 90-es évek végére vált nélkülözhetetlenné, mivel a nedvszívó pelenka megakadályozza a gyermek fenekének kisebesedését. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok szerint a cikk vásárlása nem korrelál a bevételekkel, sem az 1 f re es

háztartási jövedelemmel. Egyedüli, de szoros összefüggést mutat viszont a

háztatásban él 0-2 éves gyermekek számával. Valamennyi háztartás vásárolt a pelenkából. Felmérésünk során 38 háztartásban volt 0-2 éves gyermek, melyek közül 1 háztartásban 3 f , további három háztartásban 2-2 f volt. A többi 34 háztartásban 1-1 f volt a 0-2 évesek száma. A megfelel adatokat koordinátarendszerben téve kaptuk a 29. ábrát.

29. ábra. A havi eldobható pelenkavásárlás és a családban él 0-2 éves személyek száma

A megfelel korrelációs egyenletbe helyettesítve az érdekelt gyerekek háztartásonkénti számát azt kapjuk, hogy 1 f esetén

havi 33 db,

2 f esetén

havi 78 db,

3 f esetén

havi 124 db vásárlása becsülhet .

A kapott adatok szerint az átlagos háztartások - 0-2 éves gyermek megléte esetén - napi 1,1-1,3 db pelenkát használnak el. Az adatok teljesen egyeznek a gyermekek fiziológiai szükségleteivel.

58

4.9. Borotvahab fogyasztására ható tényez k vizsgálata Aki nem visel szakállat, annak a borotválkozás a napi teend i közé tartozik. A hagyományos borotválkozás zsilettpengével történik, mely el tt a sz rt borotvahabbal, zselével puhítani kell. A 80-90-es évekig használatban lev borotvaszappanos és ecsetes habfelvitelt már felváltotta az illatosítókat, aromákat vagy egyéb adalékokat tartalmazó el regyártott és tubusokban forgalmazott borotvahab. A borotválkozás kiegészít szere a borotválkozás utáni arcvíz amellett, hogy fert tlenít és visszaállítja a b r pH-értékét, kellemes friss illatot is áraszt. Akinek a b re érzékeny, használja az alacsonyabb alkoholtartalmú szereket, s olyanokat, amelyekben nyugtató anyagok (allantoin, panthenol) is találhatók. Akinek feszül a b re, borotválkozás utáni szer (arcszesz, "aftershave") helyett használjon inkább balzsamot. Az elektromos készülékek kevésbé irritálják a b rt. A habos-pengés módszer azonban, habár stressz a b rnek, jó min ség eszközzel tökéletesebb eredményt ad. Azok a feln tt férfiak, akik szakállt hordanak, vagy villanyborotvát használnak, természetesen nem vásárolnak borotvahabot. A hab csomagolása és forgalmazása festett, fémdobozokban történik. Néhány márkatermék a 26. ábrán látható.

26. ábra. Borotvahabok csomagolása

A borotvahabot általában 200 ml, 250 ml, ritkábban 300 ml vagy 400 ml-es flakonokban forgalmazzák. A flakon használata után eldobandó, újrahasználatára nincs lehet ség. A borotvahab tubus acéllemezb l készül, melynek anyaga gy jtés és el kezelés után újrahasznosítható. A jelent s festék és a hajtógázok miatt reciklálása óvatosságot igényel. A

59

hasznosítás els lépése a gy jtés. A gy jtéssel biztosítható mennyiség becslése még a gy jtést is megel zi. A dunaújvárosi 1000 háztartáson végzett mintában 724 vásárolt borotvahabot. A fogyasztás volumene és szerkezete szerint az alábbi befolyásoló tényez kelt találtuk. A jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapítjuk, hogy a nettó jövedelem növekedésével a borotvahab iránti kereslet er sen n , Ennek példája, hogy a 75 E Ft nettó jövedelm háztartásokban havi 2 dobozra becsülhet 470 ml borotvahab fogy el, míg a 600 E Ft-os nettó bevétel családokban kb.8 dobozra tehet 1700 ml fogy el. A fogyasztás szerkezetét illet en megállapíthatjuk, hogy a kis és nagy dobozok hozzávet leg egyensúlyban vannak, mindkét termék kereslete a bevétel növekedésével párhuzamosan b vül.

Borotvahab fogysztás, doboz/ht/hó

2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80

BH n BH k

0,60 0,40 0,20 0,00 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft 75 E Ft

31. ábra. A borotvahab fogyasztás és a háztartások jövedelme közötti összefüggés

A fogyasztásra ható tényez k okainak feltárására egyértelm nek az okokat a férfiak számára koncentrálni, ugyanis életkorukból következ leg a 0 -2 és a 3-5 éves korosztály ezt nem vásárolhatja. A témában végzett korrelációs vizsgálat szerint a meghatározó tényez

a

háztartásokban él feln tt férfiak száma. Ezek 1 f vel való növekedése 0,074 dobozzal növeli meg a háztartás havi borotvahab fogyasztását, míg a 15-20 éves és a 20 év feletti nem keres gyerekek számának 1-1 f vel való növelése 0,0319, illetve 0,0318 db dobozzal növeli a fogyasztást. Figyelembe véve, hogy a kérdez k nem tettek különbséget a gyerekek nemében, továbbá feltételezve, hogy a gyerekek fele lány, megállapíthatjuk, hogy a fiatal fiuk fogyasztása a feln ttekének a 86 %-a. Érdekes módon a feln tt n k fogyasztás egy szignifikáns negatív tényez vel -0,0238 dobozzal csökkenti a háztartási borotvahab fogyasztását.

60

A fogyasztást leíró egyenlet matematikai alakja: BH = 0,0014 + 0,0319*(GYE 15-20 év)+ 0,0318*GYE (20év felett) +0,0741*(Feln ffi) 0,0218*Feln n + 0,00044*(Jövedelem E Ft)

[doboz/hó]

(7)

A regressziós együtthatók a 24. táblázatból ellen rizhet k. Látható, hogy valamennyi együttható legalább 95 %-os szinten szignifikáns.

24. táblázat. A borotvahab fogyasztásra ható tényez k ÖSSZESÍT

TÁBLA

Regressziós statisztika r értéke 0,505 r-négyzet 0,255 0,251 Korrigált r-négyzet Standard hiba 0,108 Megfigyelések 955 VARIANCIAANALÍZIS df Regresszió Maradék Összesen

SS 5 949 954

MS 3,8 11,0 14,7

Standard Koefficiensek hiba Tengelymetszet 0,0014 0,012 GY15-20 év, f 0,0319 0,007 GY 20 év felett, 0,0318 0,004 Feln. Ffi, f 0,0741 0,009 Feln. N , f -0,0238 0,010 Jövedelem, E Ft 0,000440 0,000

0,8 0,0

F 64,9

Alsó Fels Alsó t érték p-érték 95% 95% 85,0% 0,12 0,905 -0,022 0,024 -0,016 4,39 1E-05 0,018 0,046 0,021 7,21 1E-12 0,023 0,040 0,025 8,28 4E-16 0,057 0,092 0,061 -2,46 0,014 -0,043 -0,005 -0,038 11,06 8E-27 0,000 0,001 0,000

Fels 85,0% 0,018 0,042 0,038 0,087 -0,010 0,000

A regressziós egyenletbe helyettesítve az átlagcsalád létszámát és változtatva a háztartás nettó jövedelmét pl. a már többször felvett 75 E Ft, 150 E Ft stb. értékek között, a következ táblázatot kapjuk: 25. táblázat. Az átlagos nettó jövedelem hatása a háztartások havi borotvahab vásárlására Jövedelem, E Ft Borotvahab ml/hó Borotvahab doboz/hó

75 70 0,4

150 100 0,5

250 130 0,7

350 160 0,8

450 200 1,0

600 250 1,2

61

Az adatok kissé eltérnek a 31. ábrán közöltekt l, melyek oka, hogy a 25 táblázatban számított értékek 1000 adat trendje alapján készültek, míg a 31. ábra konkrét mérések alapján készült, melynek kisebb-nagyobb csoportokból képzett átlagai nem okvetlenül tükrözik a teljes adatállomány tendenciáját.

5. Tartós fogyasztási cikkek csereidejének vizsgálata A lakótelepeken képz d származó

hulladékok

hulladékok egy speciális esete a tartós fogyasztási cikkekb l

mennyisége

és

min sége.

A

tartós

fogyasztási

cikk

nem

hulladékkategória, hiszen olyan lakótelepi bútorokat foglal magába, mint az elektromos és elektronikus készülékek zöme, ezenkívül bútorokat és egyéb eszközöket. Fenti cikkek egyébként f leg a lomtalanítási vagy csereakciók révén kerülnek el a házakból. A tartós használati cikkekb l képz d hulladékok mennyiségét illet en dönt a lakosságnak az a késztetése, hogy milyen id közönként hajlandó vagy képes berendezéseit újra cserélni. Fentiek részleges felmérésére a következ cikkek lecserélési idejét kérdeztük meg: televízió, videó, DVD, mosógép, kisgépek, bútor. A kérdésekre adott adatokat több szempont szerint csoportosítottuk. Az adatok felmérése közben készített ábrák több szempontból is tanulságosak. Ezekben éppúgy tetten érhet a feltárni kívánt válasz, mint a számos sztereotip válasz. Ezeket mutatja a 32. és 33. ábra.

32. ábra. Tartós fogyasztási cikkek cseréjével kapott válaszok általános értékelése

62

33. ábra. A tartós fogyasztási cikkek sematikus ábrázolásával kapott jellemz helyzetek és értékelési hibalehet ségek

Fentiek ismeretében a kérdésekre adott válaszok a 26. táblázatban találhatók.

26. táblázat. A tartós fogyasztási cikkek cseréjének id eloszlása különböz

kis- és

nagyjövedelm (KJ és NJ) háztartásokban Eszköz Jövedelem 0-1 év 5 év 10 év 15 év 20 év 25 év 30 év

TV NJ 2 79 220 250 262 265 266

TV KJ 1 33 134 194 224 235 242

DVD DVD NJ KJ 15 114 116 161 246 221 268 237 272 246 272 246 272 249

MG NJ 4 40 167 227 261 264 265

MG KJ 12 31 98 157 213 223 228

KG NJ 12 135 243 264 271 271 271

KG KJ 41 123 205 228 243 246 249

B NJ 0 26 127 182 238 256 264

B KJ 0 11 44 72 130 161 202

A táblázatban a kumulatív értékek azokak az éveknek a számát jelentik, melyen belül az adott számú személy készüléket, eszközt cserél. A táblázat adataiból els sorban szociológiai jelleg következtetések vonhatók le, ezek azonban szoros kapcsolatban vannak a hulladékképz déssel is.

63

Az adatok szemléltetése a következ táblázatokban található. El zetes véleményünk szerint a háztartásokra szinte minden kategóriában a hosszú csereid a jellemz .

34. ábra. Bútorok lecserélési idejének kumulatív görbéje a kis- és nagy jövedelm (KJ és NJ) háztartásokban

35. ábra. Mosógépek lecserélési idejének kumulatív görbéje a kis- és nagyjövedelm (KJ és NJ) háztartásokban

64

36. ábra. TV-készülék lecserélési idejének kumulatív görbéi a kis- és nagyjövedelm (KJ és NJ) háztartásokban

37. ábra. Az adott jövedelm háztartásokból adott arányban TV készüléket váltók els szegmenseinek csereid i

65

38. ábra. A kisgépek kihordási ideje kis- és nagyjövedelm háztartásokban

39. ábra. A TV készülék és a bútor kihordási idejének összevetése

Az adatokból kirajzolódó helyzetb l szemléltetésére bemutatott 7 db ábra olyan két kiemelt kategóriát mutat be melyben a kis- és nagyjövedelm háztartások szerinti bontást alkalmaztuk. Ezekben a kisjövedelm , átlagosan 75 E Ft nettó jövedelm

háztartásokat, míg a

nagyjövedelm kategória a 250 - 600 E Ft (zömmel 250 E Ft-os, átlagosan 294 E Ft) nettó jövedelm háztartásokat jelenti. 66

Az ábrákban lev szerkesztések a kétféle jövedelm cseregörbéhez tartozó mediánok értékét, vagyis az átlagos csereid t mutatják. A vizsgált nagy érték eszközök átlagos csereid i a kisjövedelm háztartásokban a következ : bútor:

14,2 év

mosógép:

11,7 év

TV-készülék: 9,0 év kisgépek:

5,1 év.

Az adatokból megállapítható, hogy számos eszköz lecserélése annak fizikai amortizációja esetén végzik el. A már említett kétféle jövedelmi kategóriában az említett nagy érték eszközök átlagos kihordási többletideje a szerényebb jövedelm háztartásokban az alábbi: bútor:

4,6 év

mosógép:

2,0 év

TV-készülék: 2,0 év kisgépek:

Fenti

berendezések

0,1 év.

késleltetett

kés i

lecserélése

egyrészt

kényszer.

Kimondott

környezetvédelmi szempontok szerinti hátránya az, hogy kés n kerülnek a társadalmi újrahasznosítás szintereire, ezzel a feldolgozók ugyanabból a berendezésb l több generációt azaz többféle felépítés adottságok

a

és szerkezeti kivitel

munkaigényesség

növekedése

berendezést kénytelenek fogadni. Fenti miatt

csökkentik

a

feldolgozótelepek

átereszt képességét.

6. Környezetvédelmi akciókban való részvétel 6.1. Szelektív hulladékgy jtés támogatási adatai A felmérés során kikértük a lakosság véleményét a szelektív hulladékgy jtésr l is. Ennek során a megkérdezettek választ adtak arra, hogy - elvileg támogatják-e a szelektív hulladékgy jtést, - érdekli-e, azaz figyelemmel kíséri az eseményeket, hatásosnak ítéli-e, és - részt venne-e személyesen a megvalósításban?

67

A kapott válaszokat a 27. és 28. ábrán szemléltetjük. Az igen-nem válaszok eloszlását megvizsgáltuk a háztartási jövedelem és a fiatalok számának függvényében is. Mind a válaszok átlagát, mind pedig a különböz

jövedelmi és gyerekszámi csoportokat vizsgálva

megállapítható, hogy a lakosság dönt

többsége támogatja a szelektív hulladékgy jtést.

Mindkét vizsgálat arra utal, hogy szignifikáns változói nincsenek a vizsgált változónak.

120,0 100,0 100,0 81,1

Százalék

80,0

77,2

83,9

89,5

87,6

60,0 40,0 20,0 0,0 600 E Ft

450 E Ft

Támogatja

350 E Ft

250 E Ft

Nem érdekli

150 E 75 E Ft Ft

Nem kíván részt venni

40. ábra. A szelektív hulladékgy jtés elvi támogatottsága a különböz jövedelmi kategóriákban 120 100 100

90 74

Százalék

80

85

78

89

60 40 20 0 5-7 f Támogatja

4f

3f

Nem érdekli

2f

1f

0f

Nem kíván részt venni

41. ábra. A Szelektív hulladékgy jtés lakossági támogatottsága a különböz gyerekszámú háztartások esetében

68

6.2. PET palack zsugorításában való részvétel Közismert napjainkban az egyre gy l PET-palackok több helyen megoldatlan sorsa. A 2000. év tájékán már több helyen megoldódni látszik a gy jtés, viszont az el kezelés, és az azt követ export vagy technológiai feldolgozás még várat magára. A probléma egyik kulcskérdése a szállítás. Itt a f problémát a PET palackok kis térfogatsúlya okozza, ugyanis 1 m3-es térfogatba kb. 200-250 db palack fér. Ennek megfelel en egy kb. 5 tonnás, kb. 3*5 m rakfelület tehergépkocsira 1 m magasan megrakva kb. 1500 kg PET palack rakható fel. A probléma egyik megoldása a palackok bálázása, mely hagyományos préseléssel és egyéb módon is megoldható. Az egyéb módszerek közül az évtized közepére nagy érdekl dést váltott ki a h zsugorítás, melynek berendezését egy Dunaújváros környéki vállalkozó gyártja. A berendezéssel egy szokásos 2 l-es üdít s vagy ásványvizes palack kb. 10 perc alatt 3 cm magasságúra zsugorítható össze, mellyel kb. 8-10-szeres térfogyatsúly növekedés érhet el. A szellemes megoldás f problémája a munkaer . Ennek egyik megoldási módját a gyártó vállalat abban látja, hogy a villamos zsugorító berendezéseket lakásokba vagy családi házakba helyeznék ki, ahol kisebb nagyobb térítéssel saját energiafelhasználással dolgoznának a lakók, mialatt a gyártott pogácsák után a Dunanett vállalat valamilyen érték térítést nyújtana. Az ötlet számos el nnyel kecsegtet. A lakó közvetlenül pénzt kap, miközben jelent s közvetett haszna keletkezik még abból is, hogy a hulladékkonténere nem telik meg olyan hamar. A megoldás haszonélvez i még a hulladékkezel

vállalat és a készüléket gyártó cég is. A

kialakult helyzetre való tekintettel a kérdez k a következ három kérdést tették fel: - Megvásárolná-e az elektromos zsugorítóberendezést 2500 Ft-ért, és egyúttal vállalná-e évi 1000 db zsugorított pogácsa ingyenes leadását? - Megvásárolná-e az elektromos zsugorítóberendezést 5000 Ft-ért, ha a gyártott pogácsákat 4 Ft/db áron átvenné a Dunanett Kft. A kiszállítást a vev nek kell megoldani. - Érdekli-e egyáltalán a helyzet? A fenti kérdésekre adott igen-nem válaszok összesítése a 31-33. ábrákon látható.

69

42. ábra. PET palackok ideiglenes tárolása Dunaújváros környéki gy jt helyeken

43. ábra. Elektromos PET palack zsugorító berendezés zsugorítás el tti és utáni helyzetben, középen egy zsugorítással nyert pogácsával.

70

120 100

Százalék

80

90 67

67

91

97

64

60 40 20 0 600 E Ft 450 E Ft 350 E Ft 250 E Ft 150 E Ft Vállalná 2500-ért

Vállalná 5000-ért

75 E Ft

Es ze ágában s incs

44. ábra. Lakások jövedelme szerinti válaszok megoszlása a PET zsugorítással kapcsolatban

120 100

94

100 92

87

92

91

Százalék

80 60 40 20 0 5-7 f

4f

Vállalná 2500-ért

3f

2f

Vállalná 5000-ért

1f

0f

Es ze ágában s incs

45. ábra. A lakásokban él gyerekek száma szerinti válaszok a PET zsugorítással kapcsolatban

71

100

93

93

91

90 80 Százalék

70

60

60 50 40 30 20 10 0 3f Vállalná 2500-ért

2f

1f

Vállalná 5000-ért

0f Es ze ágában s incs

46. ábra. A nyugdíjasok száma szerinti válaszok a PET zsugorítással kapcsolatban

A válaszok lényege szinte bármilyen csoportosításban a nem. Sem alakossági átlag, sem annak feltételezett kisjövedelm , illetve azok esetleg ráér rétegeinek kb. 90 %-a nem hajlandó részt venni PET-palack zsugorításban. A válasz mélyebb okait tovább kell kutatni. Mindenesetre érdekes a szembesítés az 1000 háztartásnak azzal a korábbi állításával, miszerint 80-90 %-uk támogatja a szelektív hulladékgy jtést. Ha viszont a lakosságnak saját magának kell részt venni egy konkrét tevékenységben jelent

akár némi haszon ellenében is,

a támogatást

Igen szándék érthetetlen módon 90 %-os Nem -re változik. A válaszok ismeretében

következtetésünk az, hogy a lakosság elvben támogatja a szelektív hulladékgy jtést, a konkrét kivitelezési formák feltételeir l pedig még külön társadalmi egyeztetés szükséges.

72

7. A háztartási hulladékok fogyasztásalapú becslése 7.1. Az értékelés háttere A felmérésben nyert adatok lehet séget adnak a dunaújvárosi és a hozzá hasonló körülmények közötti városokban keletkez

hulladékok mennyiségébenek és min ségének becslésére. A

háztartásokra jutó fogyasztás és a háztartások számából képzett szorzat megadja az összefogyasztást, illetve ennek trendjét. Ezt az adatot, a periodikusan visszatér

hatások,

valamint rendkívüli események módosíthatják. Az el bbibe tartoznak az ünnepek, ezen belül is kiemeltnek kell tekinteni az ajándékozással összefügg

Karácsonyt, Húsvétot. Meg kell

említeni a ballagásokat és a legnépszer bb névnapokat. Városunkban nem elhanyagolható a f iskolások számának hatása, mivel a diákéletmóddal járó sajátos fogyasztási szokások speciális többlet csomagolóanyag hulladékokat termelnek. Mennyiségileg pedig azt kell kiemelni, hogy a F iskolai hallgatók és a bejáró középiskolás kollégisták csak 10 hónapot töltenek a városban. A keresztmetszeti jelleg

felmérés a válaszok ad hoc jellegéb l következ en nem tudta

kimutatni az id szakos hatásokat. A periodikus hullámzás másik fontos tényez je az évszakok ritmikus váltakozása. Ez feltevésünk szerint a sör és üdít fogyasztásra hat, ugyanis közismert, hogy a tavasz végét l nyáron át az sz elejéig nagyobb az üdít re való fiziológiai igény. Végül meg kell említeni, hogy a pályázatban vállalt hulladékkiértékelési módszer csak a háztartásokban képz d , f leg csomagolási hulladékok mennyiségére és min ségére tud becslést mondani. A módszer látókörébe nem vonható be az intézményekben és vendéglátóhelyeken folyó fogyasztásból származó hulladék mennyisége.

7.2. Számszaki értékelés A felmérés során begy jtött adatok felhasználásával a felmérést irányító teamvezet elvégezte a csomagolási hulladékok min sége és eredete szerinti számítás-sorozatot. A számítások jó képet adnak a hulladékok eredetér l, vagyis arról, hogy milyen termék csomagolásából származik a hulladék. Ugyancsak fontos és hasznos az egyes tételek összevonásával képezhet anyagi min ség szerinti hulladékmennyiség is. Az elvégzett számítások a 27. táblázatból nyomon követhet k.

73

27. táblázat. Az 1000 háztartást érint felmérés összesít adatai. Csomagolás PP n Fk 217 22 50 20 10,9 0,4

Üdít Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

Mk 382 30 11,5

Mn 6161 52 320,4

PP k 33 30 1,0

Sör Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

82 20 1,6

178 30 5,3

0 0 0,0

0 0 0,0

Szörp Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

123 30 3,7

91 52 4,7

0 0 0,0

Konzerv Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

145 10 1,5

105 18 1,9

Borotvahab Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

557 5 2,8

Eldobható pelenka Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

Fn 32 30 1,0

Ük 29 150 4,4

Ün 321 250 80,3

586 20 11,7

467 30 14,0

467 150 70,1

807 250 201,8

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

104 150 15,6

34 250 8,5

0 0 0,0

0 0 0,0

349 25 8,7

245 50 12,3

313 200 62,6

219 300 65,7

240 5 1,2

0 0 0,0

0 0 0,0

557 30 16,7

240 40 9,6

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

47 200 9,4

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Kakaópor Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

293 20 5,9

78 50 3,9

164 30 4,9

35 70 2,5

6 50 0,3

2 160 0,3

0 0 0,0

0 0 0,0

Sampon Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

183 50 9,2

319 150 47,9

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

Mosópor Fogyasztás (db/hét) Csomagolás tömege (g/db) Hulladék (kg/1000 ht)

58 20 1,2

225 100 22,5

27 20 0,5

30 60 1,8

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

0 0 0,0

Összesen (kg/1000 ht)

37

408

6

25

38

37

153

356

Dunaújv ö. (tonna/22 927 ht)

853

9 350

148

562

869

852

3 500

8 167

74

Az adatok összesítéséb l kiderül, hogy a felmérés szerint a lakossági fogyasztásból 10 200 tonna m anyaghulladék, 710 tonna papírhulladék, 1 720 tonna fémhulladék és 11 666 tonna üveghulladék keletkezik. A legkiemelked bb hulladékáramokat az üdít italok csomagolásához felhasznált m anyag-flakonok, valamint a sör és konzervcsomagoláshoz használatos üvegek adják.

28. táblázat. A háztartásokban képz d f hulladékcsoportok eredet és csomagolóanyag szerint

Becsomagolt áru neve Üdít Sör Szörp Konzerv Borotvahab Eldobható pelenka Kakaópor Sampon Mosópor Összesen

Csomagolóanyag Papír Fém 271 32 0 590 0 0 0 481 0 603 216 0 169 14 0 0 54 0 710 1 720

M anyag 7 608 160 193 77 91 0 224 1 308 542 10 203

Üveg 1 940 6 232 553 2 942 0 0 0 0 0 11 666

A felmérésen alapuló számítás szerint a felmért hulladékok évi össztömege 24 300 tonna. Ha ebb l leszámítjuk a boltokban visszaváltható sörösüvegeket és az üdít süvegek felét, akkor 17 000 tonnát kapunk. Ez a szám igen jól összevág a Dunanett Kft. adatszolgáltatásai alapján 2005-2006-ben összeállított tanulmány szerinti 20 000 értékkel. [11] Véleményünk szerint a két szám a hihahatáron belül megegyezik.

29. táblázat. Dunaújvárosban és egyéb városokban begy jtött összes hulladék mennyisége [11] A szolgáltatók által összegy jtött hulladék mennyiségek Szolgáltatási terület

Agárdi Városgazdálkodói és Turisztikai Rt. Velence

Depónia Kft. Szfvár Székom Rt. - Mór Dészolg Kft. Adony Dunanett Kft. Dunaújváros

Lakossági em3 et 4,9

Intézményi em3 et 2,3

234,5 56,6 133,3

114,0 19,9 89,1

26,5 11,3 3,7 20

23,0 10,0 17,8

Föld, törmelék em3 et 9,4 0,5 4,1

10,4 1,6 2,3

Összesen em3 et ,2 357,9 77,0 226,5

59,9 15,4 15,3 40,1

75

8. Következtetések 8.1. Fenntartható fejl dés központú értékelés Közismert, hogy az egyes csomagolóanyagok el állítása, tömege, az el állításnál felhasznált fajlagos energia mennyisége más és más. Ugyancsak csomagolóanyagonként különbözik a felhasznált anyag újrahasználhatósága is. Nem elhanyagolható az sem hogy egyes gyártók nem a csomagolás szerinti legcélszer bb, hanem egyéb pl. rövidtávú gazdasági vagy esztétikai szempontok alapján választják ki a csomagolószer anyagát. Mindezek a körülmények indokolják az egyes csomagolások áttekintését.

Visszaváltható üveg A legjobb italcsomagolás, mert egy üveget kb. 40-szer újra lehet tölteni. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden egyes alkalommal sok nyersanyag és energia felhasználásával új csomagolást gyártani nem keletkezik minden egyes alkalommal szemét (legfeljebb kupak és címke) kevesebb szemétdíjat kell fizetnünk (persze csak akkor, ha azt a mennyiség szerint számlázzák) a boltban sem adunk ki felesleges pénzt az újabb csomagolóanyagokért (a betétdíjat visszakapjuk). Mindezzel kíméljük a környezetünket, hiszen az üres üvegek visszaszállítása és kimosása még mindig sokkal kisebb szennyezéssel jár, mint pl. 40

eldobható

PET-palack gyártása,

szállítása és ártalmatlanítása. Fontos tehát, hogy vásárláskor a betétes (visszaváltható) üveget válasszuk! De vigyázat, az üveg csak akkor tekinthet környezetbarát csomagolásnak, ha minél többször hasznosítják (töltik újra)! Mivel az üveggyártás igen energiaigényes, egyszerhasználatos üveget venni esztelen pazarlás. A lerakókon nem bomlik le, az éget kben nem ég el. (A Magyarországon forgalmazott nem visszaváltható üvegek dönt hányada a szemétbe kerül - becslések szerint évi kb. 150 ezer tonna!). Ha már kénytelenek voltunk ilyet venni, akkor próbáljuk meg magunk hasznosítani vagy dobjuk az üveggy jt konténerekbe.

76

M anyag flakon A csomagolóanyagok terén a m anyagok igen er teljes térhódítását nem lehet nem észrevenni. A hazánkban forgalmazott csomagolóanyagok 24 tömeg%-át már a m anyagok teszik ki, Magyarországon a lakosság évente megközelít leg 300 ezer tonna m anyag hulladékot termel! A m anyag persze nagyon praktikus csomagolás: könny , olcsó, sokféle van bel le, tehát sok mindenre nagyszer en felhasználható. Ezzel szemben viszont k olajszármazékból - azaz kimerül energiaforrásból - készül gyártásához igen sokféle problémás adalékanyagot használnak fel némelyiket égetve rákkelt , légutakat és idegrendszert, bels

szerveket károsító

anyagok szabadulhatnak ki lerakókban (leveg t l, fényt l elzárt közegben) évszázadokig sem bomlik le nagy térfogata miatt sok helyet foglal a szemétlerakón (a lerakókra kihordott hulladéktérfogat 1/5-öd részét a m anyagok foglalják el!). A m anyag italcsomagolások els sorban gyártásuk környezetszennyezésével és hulladékaikkal okoznak problémát. A gyártók megoldásként a szelektív gy jtést emlegetik, noha ennek széleskör bevezetésére még évekig várnunk kell a szelektív gy jtés sem jelenti az el bb említett problémák megoldását, hiszen a külön gy jtött m anyag is hulladék, azzal is kezdeni kell majd valamit. Ezeket vagy elégetik majd (a problémákat ld. fenn) vagy újrahasznosítják (az anyagában kevert és italmaradékkal szennyezett m anyaghulladékból azonban kevés hasznos dolgot lehet gyártani). Egy-két gyártó ugyan üdít jét, ásványvizét visszaváltható m anyag flakonokban is forgalmazza, de ezeket a palackokat csak kb. 6-10-szer lehet újra tölteni (az üvegnél ez a szám 40-60!) a visszagy jtött - de már nem újratölthet

- palackok is éget be vagy lerakóra

kerülnek. Visszaválthatóként forgalmaznak olyan m anyag flakonokat is, amiket aztán egyszer sem töltenek újra, de legalább a visszaváltással külön gy jtik (ilyenek pl. az Apenta visszaváltható

feliratú m anyagpalackjai). Ez azonban csak szelektív gy jtés, a

megel zéshez és az újrahasználathoz semmi köze. Vásárláskor a termék árába építve - minden egyes eldobó m anyagflakonért 25-35 Ft-ot fizetünk ki.

77

Alumínium doboz Az alumínium nyersanyagának (bauxit) bányászata súlyos környezetkárosítással jár. A kibányászott k zet nagy részét óriási medd hányókban halmozzák fel, így a bányák környéke vörös szín , marsbéli tájjá alakul át. A további feldolgozás során sok energiát és vegyszert használnak fel, miközben nagy mennyiség

veszélyes hulladék, vörösiszap keletkezik. Az

alumíniumkohók környéke klór- és fluorvegyületekkel, kén-dioxiddal szennyez dik. Mindez számokban: 1 tonna alumínium el állításához 4-5 tonna bauxitra van szükség és 2-3 tonna vörösiszap keletkezik. Így készül az alumínium doboz is, amit a benne lev ital elfogyasztása után sokan elhajítanak. Az aludoboz el állítása sokkal, de sokkal energiaigényesebb és szennyez bb, mint a betétes üvegpalacké. Egységnyi italra számolva az alumínium csomagolás gyártásakor az üveghez képest: a leveg szennyezés tizenötszörös a vízszennyezés háromszoros a keletkez hulladék térfogata negyvenötszörös az energiafelhasználás pedig hússzoros. Egyetlen aludoboz készítéséhez 1,2 kWh áram szükséges, ennyi energiával egy TV húsz órán keresztül üzemel. Magyarország éves aludoboz piacát kb. 500 millióra becsülik. Ez persze egyel re mind import, és persze el bb-utóbb mind a szemétre kerül. Pedig egy 0,33 literes kis aludoboz 40-50 Ft-tal drágítja meg a benne lev ital árát. (Az ásványvíznél például a fémdoboz költsége a termék teljes árának 80 %-át is elérheti.) Sokan itt is az újrahasznosításban látják a megoldást. Érvük, hogy így az energiamegtakarítás 90%-os, és ez esetben nem kell a bányászattal és a timföldgyártás során keletkez hulladékokkal számolni. Ez persze elképzelhet , de nem ad választ arra, hogy miért kell az ásványvizet vagy a cukrozott szénsavas italokat ilyen drága, nagy energiaigénnyel és szennyezéssel el állított csomagolásokban forgalmazni. Kombidoboz Az 1 literes Tetra Brik doboz tömegének 5%-a fém, 10%-a m anyag, 85%-a papír, tehát ezek a dobozok - a híresztelésekkel ellentétben - nem kartondobozok! M anyagból, alumíniumból és papírból préselik össze - ún. társított (vagy kombinált) csomagolások. Újrahasznosításuk nem megoldott, ugyanis a rétegeket nem lehet szétválasztani, legfeljebb a papírt tudják bel le drágán kivonni. 78

Gyártásuk igen energiaigényes, jelent s vízszennyezéssel jár. Ez a csomagolás tehát egy szép, színes el regyártott szemét, ráadásul egy literes kombidoboz 22-28 Ft-tal drágítja az ital árát. A kisdobozos, szívószálas csomagolás sokkal drágább, mint a benne lev ivólé! Ennek ellenére Magyarországon évente 1,3 milliárd ilyen dobozt gyártanak, pl. a gyümölcslevek 85%-át ma már kombinált csomagolásban forgalmazzák. Ezek persze végül a szemétlerakókon és szemétéget ben végzik. Bár tényleg könny és törhetetlen csomagolás, kérdés, hogy érdemes-e ezekért a pillanatnyi el nyökért feláldozni a visszaváltható üveget és vele együtt felel s fogyasztói magatartásunkat. [10]

8.2. Lakásszövetkezet-gazdálkodási értékelés A mai világunkban, amikor szinte minden szolgáltatásnak a díjai emelkednek, figyelemreméltó kérdés az, hogy egy szolgáltatásnak a díját hogyan, és milyen módon lehet csökkenteni. A szemétszállítási költségek évr l-évre jelent sen emelkedtek. Ma az épületkezelési feladatkörbe tartozó szolgáltatások közül a legmagasabb költségként jelentkezik annak ellenére, hogy lakásszövetkezetünk jelent s kedvezményt kap a szolgáltatótól. A környezetvédelmi törvény pontos elhatározásokat t z ki a szelektív hulladékgy jtés, és egyáltalán a hulladék-gazdálkodás tekintetében. Ennek els

lépései 2004. január 1-t l

valósultak meg, amikor is kötelez en a hulladékok megfelel módon történ kezelése el térbe került. Dunaújváros is megtette a megfelel lépéseket e témában azzal, hogy pályázat útján, közel 100 Millió Ft-os nagyságrend

összeggel segítette el

a szelektív hulladékgy jtés

beindítását. Ezen túlmen en pedig, regionálisan egy szemét szétválogató üzemet fog több önkormányzat együttm ködésével létrehozni. A szelektív hulladékgy jtés els

lépéseként városunkban meg fognak jelenni azok a

gy jt pontok, amelyeken a papír, a m anyag palack, a fém doboz, a színes- és fehér üvegek külön gy jtése végezhet . A várható változásokkal azóta is sokrét en foglalkoztak annak érdekében, hogy a szelektív hulladékgy jtés még hatékonyabb lehessen, és ennek keretében a szemétszállítási

díjakat

milyen

módon

lehetséges

csökkenteni.

Pl.

az

Intercisa

Lakásszövetkezet m szaki szakemberei a közös képvisel k bevonásával, egy olyan PET-palack összenyomó berendezést készített el, amely készülék 1/5-ére képes a m anyag palackokat összenyomni. A lépcs házba elhelyezhet készülék eleve csökkenti a palackok összenyomása, illetve külön zsákokba történ elhelyezése révén a szemétgy jt edénybe bekerül hulladékok mennyiségét. Ma a szemétbe található m anyag palackok 25-40 %-át teszik ki az összegy jtött

79

szemétnek. Mivel ezek az anyagok nem kerülnek a szemétgy jt

edénybe, ez által a

szemétgy jt edényt kisebb méret re lehet lecserélni. Köztudott, hogy ma a szemétszállítási díj megfizetése az edény méretét l függ alapvet en, ezért a kisebb méret edény jelent sen kevesebb összegbe kerül. Példaként hagy mutassuk ezt be: az 1100 l-es konténer ürítési díja 1.456 Ft. Egy hónapban 13 ürítéssel számolva, ez összesen 18.928 Ft. Amennyiben az 1100 l-es konténert 2 db 240 l-es kukára cseréljük ki, úgy ennek havi költsége 5.242 Ft. Belátható, hogy a két összeg közötti különbség (13.686 Ft) jelent s megtakarítást eredményez. Amennyiben a további újra felhasználható hulladékokat a gy jt pontokra elvisszük, úgy tovább mérsékelhet az edénybe bekerül hulladék mennyiség. A bármilyen elven m köd PET-palack összenyomó készülékek felszerelése a szeméttároló edény környezetében célszer , els sorban ott, ahol az épületen belül oldódik meg a szeméttároló edények elhelyezése. Belátható az is, hogy a készülék bekerülési költsége a kisebbre cserélt konténer, ill. szemétgy jt edény következtében rövid id n belül megtérül. 2004. január 01-t l 25 db szemétgy jt pont kialakítására került sor városunkban, és azóta is további 7 hellyel b vült a szemétgy jt

pontok száma. A szemétgy jt

meghatározásához a szolgáltató felkérte lakásszövetkezetünket

pontok helyének

és rajtunk keresztül a közös

képvisel ket -, hogy m ködjünk közre a gy jt pontok helyének meghatározásában. Ez úton is kérjük lakóközösségeinket, hogy legyenek segítségünkre - a mindenki számára elfogadható gy jt pontok helyének kiválasztásánál. A téma kapcsán kell arról is szólnunk, hogy 2004. július 01-t l egészségügyi minisztériumi el írás és az ezzel összefügg önkormányzati rendelet szerint kötelez en zárható helyen kell tárolni a szemétgy jt edényzetet. Egyes lakásszövetkezetek kezdeményezték a minisztériumi rendelet kiegészítését azzal, hogy ne csak a zárható helyen való tartást, hanem a konténerek, szemétgy jt edények zárásával is megvalósítható legyen. Az a cél, hogy a szemétgy jt edényekhez illetéktelenek ne tudjanak hozzáférni, illetve a zárt edényb l ne tudjon kikerülni hulladék a közterületekre. Azokon a településeken, ahol már ezt a rendelkezést végrehajtották, egy-egy zárt tároló kialakítása egy edénygy jt konténer esetében 44.000 Ft, két szeméttároló edény tárolása esetén pedig 70.000 Ft-ba került. Zárhatóvá tétele pár ezer Ft-ból megoldható!

80

8.3. Megállapítások A tanulmányban részletezett kutatásaink során az alábbi legfontosabb megállapításokat nyertük: A háztartás

az intézményeket túlmen en

alapvet

színtere a lakótelepi szilárd

hulladékok keletkezésének. A felmérés szerint a legnagyobb mennyiséget kitev

háztartási hulladékok a

leggyakrabban fogyasztott cikkekb l származnak. A leggyakoribb háztartási fogyasztási cikkek az üdít italok, szörpök, sörök, kakaópor, konzervek, mosó és mosogatószerek, samponok és testápolószerek. Az egyes áruk csomagolásához használatos anyagok min sége változó. Ez a felmérés idejében uralkodó állapot szerint f leg m anyag, üveg, fém és papír. A hulladékképzésben lényeges szerepet játszó italok leggyakoribb csomagolóanyaga tömegarány alapján - a polietilén-tereftalát (PET) (kb. 80 %). A konzervek leggyakoribb csomagolóanyagai az üveg (kb. 65 % és a fém (kb. 25 %). A szörpitalok csomagolóanyagai az üveg (75 % ) és a m anyag (25 %). A sörök leggyakoribb csomagolóanyaga darabszám szerint a fémdoboz és az üveg 55 % 35 % arányban, míg tömegarányokat tekintve 88 % - 6 % arányban az üveg és a fém. A lakótelepi szilárd hulladékok képzésében az egyes háztartások különböz mértékben vesznek részt. Az egyes háztartások hulladéktermel potenciáljában legfontosabb tényez a háztartásban él k jövedelme. Ennek alapján a kisebb jövedelm háztartások a kevesebb áru vásárlásán keresztül kisebb mennyiség hulladékot termelnek. Az háztartások hulladékainak megoszlásában - a jövedelmen túl - lényeges szerepet játszik a háztartásban él k száma és azoknak a háztartásban elfoglalt szociális helyzete. A háztartásban él k szociális helyzetéb l adódó többletfogyasztás nem okvetlenül jellemz minden árucikkre. Az eldobható pelenka fogyasztása azt igazolja, hogy ebb l az árucikkb l csak a fiziológiai szükségletet vásárolnak az érintettek. A háztartásban él k személyek életkorbeli, nembeli és szociális helyzete szerint egyaránt résztvesznek az általános jelleg és a speciális jelleg hulladékok képzésében.

81

Általános jelleg hulladékok közé tartozik az változó fogyasztású

életkor és ízlés, stb. szerint kismértékben

üdít ital, szörp, konzerv, kakaópor, mosó- és mosogatószer,

sampon és egyéb testápolószer fogyasztásából származó csomagolási hulladékok. Nemekhez

és kisebb részt életkorhoz

köt d hulladék a borotvahab flakonja.

Nemekt l független és életkorhoz er sen köt d jelleg hulladék az eldobható pelenka. Életmódhoz köt d

hulladékok közé tartozik a hobbiálatok tartásához köthet

élelmiszerek és kisegít eszközök csomagolóanyaga. Az átlagos háztartásban érvényesül a családtagok nemét l, életkorától és szociális kategóriájától függ többlet- illetve alulfogyasztás. A tartós fogyasztási cikkek lecserélésének ideje er sen függ a háztartás jövedelmét l. A tartós fogyasztási cikkek lecserélésének ideje a szerényebb jövedelm családokban egyezik a termék fizikai amortizációjának idejével. A városlakók dönt többsége támogatja a szelektív hulladékgy jtés elvét. A városlakók többsége résztvesz a jól el készített szelektív hulladékgy jtésben, de anyagi áldozatot nem akar érte hozni.

***

82

Felhasznált irodalom

[1] Környezetvédelmi Iroda: Tájékoztató Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról. 2004. Dunaújváros, Polgármesteri Iroda.

[2] P. Angerer Ildikó. Dunaújváros Települési Környezetvédelmi Programja és végrehajtásának tapasztalatai.

[3] 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet. Hulladékok listája. 1. számú melléklet.

[4] www.dunaujvaros.hu/docfile. Szavazatszámláló Bizottságok tagjai

[5] http://www.wikipedia.org. Dunaújváros

[6] Mundruczó Gy.: Alkalmazott regressziószámítás. Akadémiai kiadó, Budapest, 1981.

[7] Kolosi Tamás. TÁRKI jelentés. 2002.

[8] Szentgyörgyi Zsuzsa: A szódától a mikroemulzióig. Népszabadság. 2004. október 22.

[9] Czauner Péter: Folyékony befolyás. Népszabadság. 2006. február 10.

[10] www.greenfo.hu/upload/csomagolasok.doc

[11]

MTESZ

Fejér

Megyei

Szervezete.

Közép-dunántúli

Régió

Környezetvédelmi

Infrastrukturális Program. Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok

***

83

This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.