FÖLDTANI KÖZLÖNY HAVI FOLYÓIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI. ÁSVÁNYTANI ÉS SLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S
A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.
Megjelenik havonként két vagy három nagy uyolczadrét ívnyi tartalommal. A magyarhoni földtani társulat rendes tagjai 5 frt évi dij fejében kapják. Elfizetési ára egész évre 5 frt.
XVI.
mi
KÖTET.
JANUAR-FEBRUAR.
1—2. FÜZET.
ELNÖKI MEGNYÍK) BESZÉD A maCtYaehoni Földtani társulat közgylésén
lssc,
január
i-t
Dr. Szabó József -tol.
Midn a szokásos elnöki beszédet a Magyarhoni Földtani Társulat közgylésén megtartanám, szal)adjon kiterjeszkedni olyan mozzanatokra is, melyek szorosan véve túl mennek ugyan a Társulat közvetlen határain, de azért kétségtelenül összefüggésben állanak tudományunkkal és mködésünkkel.
Az imént végzdött
nézve, hogy többet ne említsek, két ilyen szempontból volt kiválólag nevezetes: elször az országos kiállítás által Budapesten, másodszor a nemzetközi geológiai 18<S5-ik
év
a
geológiára
—
kongresszus
által
Az országos
mködését
Berlinben. kiállítás
vette igénybe,
Budapesten társulatunk oly sok tagjának közrehogy arról megemlékezni és az arra vonatkozó
adatokat az utókorra legalább vázlatosan átjutattni, valóban kötelességnek tartom. Láttuk ott szerepelni nemcsak a magyarországi geológiai intézetet részletes
gyjteményeivel
kolozsvári
egyetemek
kássága gyümölcsét
és befejezett felvételeivel,
ásvány-,
nem
kzet-
budapesti és
mun-
kevésbbé, mint a selmeczi Bányász- Akadémia vál-
tozatos és örvendetes haladást jelz tárgyait
módon
hanem a
kövülettani intézeteinek
és
;
de az egyes bányavállalatok
is
bemutatva tárgyakban és képekben, st még nem egy középiskola tanárának buzgósága által némely környék ásványországa is szemlélhetleg volt képviselve annyira, hogy egészben véve mondhatjuk, oly szakavatott
voltak
hogy a mit ott láttunk, minden muzeumunknak némileg kiegészítése volt, a mennyiben a jelen állapotot tükrözték vissza oly módon, miként azt egy-egy
múzeumi gyjteménytl nem is várhatni. Ha már most megemlítem, hogy nem egy nyomtatvány jelent meg, mely a kiállított tárgyaknak leírását foglalja magál)an, de még hány tárgy Földtani Közlöny, XVI. köt. 1886.
j
DK. SZABÓ JuZSEF.
volt,
mely a
kiállítók
nagylelksége
által
a
meglev
iskolai
vagy intézeti
g}'üjtemények gyarapítására volt szánva és csakugyan oda
ban állíthatom, hogy ezen szempontból a
maradandó emlékét
nem
kiállítás
volt
az általa gazdagodott irodalom és
stb.
úgy valótünékeny, annak is jött,
gyjteményeink
is
hirdetik.
A
kiállítás
alkalmából
tartott bányászati, kohászati és geológiai
itt
gresszus az ö félig nemzetközi jellegénél
kon-
a résztvevk nagy számánál íogva
s
események során említhet meg. A kölcsönös eszmemeg külföldi résztvevnek volt alkalma látni fvá-
szintén az örvendetes
cserén kívül töl)b osztrák
rosunkat,
st
a
kirándulás alkalmával bemutatott vidékünket
képviselt szakok terén a
A magyarhoni
maga modern
is
az általuk
haladásai )an.
geológiai társulat
azonban
saját
neve alatt
is
belépett
a szellemi versenytér sorompójába azon eredménynyel, hogy közhasznú
ködésének elismerése czimén a
kiállítási
m-
nagy érmet kapta.
A
imént letnt évnek rnásodik geológiai eseménye volt a Berlinben harmadik geológiai nemzetközi kongi'esszus. Ha meggondoljuk, hogy
tartott
egy ilyen összejövetel a világ minden részébl összesereglett szakemberek
ünnepélyes találkozása, ünnepélyes azon szempontból, hogy kiki magával hozza a tudomán_y otthoin haladásának trófeáit tásával igyekszik szaktársait megtisztelni
nem
lehet egyebet mondani,
s
s
az eredmények bemuta-
megörvendeztetni, akkor valóban
mint hogy egy ilyen
jól elkészített és intézke-
déseiben, valamint tanácskozásaiban sikeresen lefolyt kongresszus valóban
esemény a tudomány ttirténetében. A Berlinben tartott kongresszust méltán ilyennek lehet mondani. Ha egyes részletekben voltak is hiányok a f vonásokban a hatás nagyszer emlék gyanánt tartja feini magíít a kongresszus minden tagjánál. Míg'
század kezdetén a geológiai kutatás csoportosítása csak egyes
e
medenczékre
szorítkozott, az akkori
idk tudományos
jelszavai között mily
fontos tárgy volt a párisi medencze, a londoni medeucze, a mainczi
dencze
stb.
;
késbben
me-
a medencze kibvült és azok helyébe az egyes orszá-
gok léptek; mondanom sem
hogy míg az egyes niedenczék tanulmányozása egy-két tudós kutatásának eredménye volt, az országok geológiájának tanulmányozása egész tudós testületek, az országos geológiai felvételi intézekell,
Éhez határozottan nagyobb apparátus kell, mint amely egy-két szakeud)er bár mennyire megfeszített munkásságától is kitel-
tek feladatául van kitzve.
lenék
:
megkészítette ugyan Francziaország térképét PjLIe dk
Beaumont
és
DuFRENOY, megkészítette Szászországét Naumann és Cotta, de bár min nagy volt is érdemök, és a szolgálat, melyet a tudománynak tettek, ma. azon feladatot
sem Francziaország, sem Szászország nem
hanem
egész cso])ortjára a tudósoknak, kiknek aztiín egyenként a
iiiegluitározások
bevégezni,
iiiini
mai módszereivel ;i
nirniiyii-e
;i
<'sak is
bizza töbl)e ket emberre,
tudományos
csekélyebb területet lehet kellleg
uinstiinit megehi/í)
generátió
váll.-ilko/liMtott.
KLNOKI MKGNYITd HKSZKD.
A
uemzetközi geológiai kongresszus ujabb érát idézett
magasabl) geológiai egységet tzvén ki {i
elö,
egy
még
Európa egész kontinensét. Az eszme tudomány egészséges fejldésének természetes szüleménye: ha már van :
intézkedés téve az egyes országok rendszeres felvétele érdekében, akkor önként következik, hogy a szomszéd országok, söt az egész kontinensünk egységes geológiai térképérl gondoskodjunk. E tárgy csakugyan kongreszszusról kongresszusra jobban megérik, és giai térkép
(
1
:
nemcsak hogy a
kis
mérv
geoló-
megkészítesével ezen kongresszusok feladatát befe-
l,r>()0.000)
jezettnek lehetne mondani, vannak
már most
is
sejtelmek arra, hogy aztán a
részletes kutatások
fognak bekíivetkezni olyan geológiai epizódokra nézve,
melyekr()l ha van
töredékes ismeretünk, de azok határozottan egészen
is
képet nyújtanak akkor, ha a Ilyen
tárgyakban
magok egészében Európa
pedig
más
lesznek egykor kitüntetve.
kontinense
mondhatni kifogyha-
tatlan.
Én
itt
el()ször
is
meg Európa
csak általánosságban említem
felületi
viszonyainak tanulmányozását annak lajjályain és különösen a mélyedményeiben, azon
képzdményeket értem
közvetlenül kötik össze.
Ha
itt,
a melyek a jelent az alig múlttal
ezen viszonyok a Földközi-Tenger némely vidé-
kén bámulatos világossággal
ki
vannak
is
tüntetve egyes kis területeken, de
éjszak felé a nagy lapályokon e részben kevés történt.
Éjszaki Németország, valamint részben Szászország mutatnak oly eredményeket,
melyek képesek fogalmat adni
képzdmények, melyek tanulmányozva
kis
felette sokat
arról,
hogy olyan
fel itt
feliüeti
némák, nagy területen összefüggésben
területen
mondanak
és sokra tanítanak
bennünket. Porosz-
országban fleg Berlin körül a «Flachland-Abthei]ung der geolog. Landes-
aufnahme» eddig megjelent néhány füzete felette tanulságos ós kíivetésre méltó nemcsak azért, mert ezen képzdmények agronómiai és hidrográfiai térképeik a földmívelés viszonyaik])an is ki vannak mutatva, ugy hogy az :
€gyik
nélkülözhetetlen
geológiai szempontból
ma
is
kiinduló
pontját
képezik,
de
tisztán
alaj^ját
és
meglep
részleteket láttunk kitüntetve ott, hol
még
sok geolog azzal beéri, hogy Alluviumot vagy Diluviumot csak ezen a
is
néven
említ. Itt részletes
kzetmegkülönböztetések következetesen vannak
keresztül vezetve nag}' (isszefügg területen, úgy hogy ezen kezelés alapján
azon Allu\iumi
meg Diluviumi kzetek képzdési módjára
is
határozottabb
következtetést lehet vonni.
Alig
néhány
éve,
mondhatni csak a nyolczvanas évek
óta,
hogy a
negj^edkori és jelenkori lerakodások természete iránt az érdekldés Német-
országban megindult oly eredménynyel, hogy most már a leg\-onzóbb kutatási
ágak sorába kezd fölemelkedni. Credner említette Lipcsében létünk is csak egyszeren Diluviumnak nevezték oct. 8.), hogy
alkalmával (1SS5
k
azon helyeket, melyekhez most a geologok zarándokolnak a glecser-hatások páratlanul világos nyomai megtekintéséért
;
épen ilyen nyilatkozatot hallot-
;
DR. SZABÓ JÓZSEF.
tam Geinitz-íöI Drezdában (1885
oct.
10,),
hol ismét csak a részletesebb
kutatásnak sikerült az annyira érdekes «Dreikanter»)-eket, a -glecserhatás e sajátságos
mveit
a bámuló tudományos világnak l)emutatni.
A
LYELL-féle drift-theoriával felhagytak, mely szerint a negyedkorban
Európa
éjszaki lajjálya tenger-fenék lett volna, mely])e Skandinávia glecse-
s mi késbben szárazzá emelkedett fel mely ezen elmélettel nem fér meg, hanem mo»t már sok adat van igen is a skócziai viszonyokból James Geikie, a skandináv viszonyokból ToRELL által kifejtett, söt ez utóbbi által Németországra helyben is alkalmazott jegesedés theoriájából mindenben kimagyarázhatok, és ma már általánosan van elfogadva a német geologok által, hogy az éjszaki hegyekrl (Norvégia, Finland) a negyedkorban hatalmas jégfedél terjedt el sugaras mozgásban Európának csaknem egész éjszaki felén, még pedig két (söt Penck szerint
reiröl
nszó jégtömegek szakadtak, kiderítve,
három) ízben. Az els volt a legersebb, ez elért egészen Kárpátjainkig; míg a második határa a középhegységig már nem ért. Ugyanezen magyarázattal beérik Nikitin szerint az orosz geologok is az orosz lapály ENy részén, de
úgy
látszik
derítettek
nem
egészen az Uraiig, a melyen glecsernyomokat eddig
nem
fel.
Ha már most
tanulságot akarunk vonni Magyarországra és különösen
a mag}'ar geologok munkásságának irányára nézve, én azt a következ pontiján jelölöm
három
ki.
most követett módja a tudomány színvonalán áll, úgy hogy itt az alkalmazott módszerek, valamint a nyert eredmények csak olyanok mint bármely országban, a hol a térképek
Elször a hegység
hasonló
mérv
geológiai felvételének
topográfiai alapon tétetnek közzé.
Másodszor kívánatos, hogy az
alföld felvételere egy külön osztály szer-
a földmívelési és hidrográfiai viszonyokra tekintettel volna.
mely Ez eddig merben hiányzik
veztessék,
;
a mi geológiai térképeinken, ha a lapályt néz-
zük, azon csupán a geológiai felületi viszonyok szerepelnek csak ngy, mint a porosz térképek azon lapjain, melyek a hegység geologjaínak határába,
módja merben más ott mint itt, mert az Alföldön a közetek függélyes vizsgálata, és az azokban mozgó víz iránya, mennyisége és minsége is lényegesen szerepel. Ehhez fel kell használni és geologiailag méltatni mindazon kutakat, melyeket a geolog mint ilyen láthat, de még inkább kívántatik az általa a kell helyen intézett furatás, a körülményekhez képest estek.
A
felvétel
különböz számban
és melységben.
A
porosz «Flachland-Al)tlu'ilung»
fel-
vételi térképeinek egy lapján sincs kevesebb fúrás mint 1000, némelyiken
azonl)an az öOOO-et
Meg
kell
még
is
meghaladja.
állapítani közösen a geolog es a földmíves erdekeben
azon neveket, melyekkel a diluviál és alluviál kzetek mint talajok
is jelö-
lendök volnának.
Hogy
az értelmes földmívelés Magyarországon
is
csak oly hasznát
ELNÖKI MKGNVITo BKSZKI).
mint Poroszországban, magyarázatra
tudná venni az ilyen felvételeknek,
nem
O
szorul.
Harmadszor ha igaz, hogy a geolog tanulmányozásának tárgya a földgömb, úgy minden ország geológiainak feladata a Föld tanulmányozásából elvállalni olyan reszt,
mely területökbe
esik, söt feladatok ilyen
tanulmányo-
zást megindítván azt nemzetközivé fejleszteni. Ilyen tárgynak tartom én a diluviál korszakot
Magyarország területén általában, különösen pedig annak
egy oly közetét, mely Európa éjszaki lapályán nincs meg, ellenben hatal-
masan kiképzdve, a Dunavölgyben
van,
melynek éppen kell közepét
Magyarország képezi.
Ez azon
ritkás sárga agyag,
melyet a Eajnavidékröl importált néven
a tudományban legáltalánosabban Lösznek nevezünk inint
márgás
talaj is felette
sok helyen fordul
s
a mi honunkban
elö.
kell gonddal, s kell nagyságban megkészítve, hány adna határozott választ, a meljTe most még csak kétesen felelhetünk, mert a magyarázat egy vidékre alkalmas, másra nem.
Egy
/(i.sz-térkép
oly kérdésre
A
nemzetközi geológiai konferencziákon, a hol sok oly találkozás van,
melyrl jegyzkönyv nem vitetik, de azért még is üdvösek, eladtam ebbeli nézetemet ugy a nemet mint a franczia geologoknak és azt helyeselve fogadván, az eszmével nem hagyok fel, s valahányszor elmémben forgatom, annak hord-erejéröl
A
is
mindinkább
diluviál
meggyzdöm.
agyagok eddig mind össze vannak zavarva
;
a Lösz
elbb
kzettani és geológiai szempontból volna megállapítandó, mert úgy annak facies-képzödményei is vannak. Meg volna határozandó magassági látszik
vonala és természetesen geográfiai elterjedése, valamint végre elfordulásá-
nak körülményei. Ha a Dunavölgyben a Vaskapuig megvolna a lösz-térkép, át kellene menni a Dunavölgy Vaskapun túli vidékébe, hol az eredmény az, hogy délrl a Balkán hegyláncz vet annak véget, mert délre a Balkántól sehol sem találtam ellenben a Duna mentén a Fekete-Tenger partjáig követhet nem csak itt, hanem a Fekete-Tengerbe éjszakról beöml egyéb nagy folyók völgyében is, úgy hogy itt már nem is lehetne beérni a Löszre mint a Dunavölgy diluviál sedimentjére nézve, hanem a pontusi mélyedmény üledéke gyanánt kellene róla szólani. Hog}- hol itt a határ, a román és orosz geologok közremködésével volna eldöntend. Nikitin orosz fgeolog az, ki ilyen ;
viszonyokkal jelenleg foglalkozik az Orosz Alföldön
tésemben a berlini összejövetel alkalmával arról fels és közép völgyében Lösz nincs
;
s vele tartott
értesített,
ellenben az alsó
BoMANOwsKi hatalmas löszlcrakodást ír hol az tehát már a Himalaya hegyláncz
völg\'
beszélge-
hogy a Volga ében többi közt
le
az Aralo-Kaspi mélyedmény))en,
és
közép Ázsia fensíkja nyugoti
lej-
tjével határos, és így azok meg az európai centrál Alpok közötti viszony fenmaradott nvomaira utalnának.
DR. SZABÓ JÓZSEF.
ij
Kiegészíteni kellene
még
a löszterképet a
Duna
fels folyásában. Végre
akkor mondhatha aztán hozzá juk, hogy van egy összefügg ismeretünk ezen a maga neméhen szintén sajátságos, de roppant területen található, máson pedig következetesen feltétlenül hiányzó olyan negyedkori képzdményrl, mely szintén a glaciál csatoljuk a Kajnavölgyet es a Rhonvölgyet,
epokhával esik össze, de az akkori tényezknek egészen más az, melyet Európa éjszaki felében hagytak hátra.
Ha
nem müve, mint
a ^Magyarhoni Földtani Társulat úgy szellemi mint anyagi
megizmosodik tán majd
eiTe
erben
mi aztán épen ugy
irányul tevékenysége,
is
mint a barlangi kutatás, vagy a Kárpátok jégkori viszonyainak tanulmányozása, a mikre vállalkozást már örömmel konstatálunk, nemcsak a geológiának, hanem a prehistoriának is szolgáltatna szilárdabb alapot, mint a mint extensiv pontosai)!)
tanulmányok hiánya miatt eddig
e
részben érezhetleg
nélkülöz.
Elnöki megnyitó beszédeim ezen harmadikát és így berekeszt] ét eme nem fejezhetem be s azokon kívül még egy szomorú, de a
reminiscentiákkal
a hálaérzelmek bemondotta kötelesség teljesítésére
is
érzem magamat
indít-
tatva, társulatunk két olyan halottjáról
emlékezvén meg, kik a tudomány
iránt holtig tartó érzéket tanúsítottak, és
ennek sugallatával olyan érdeme-
ket szereztek, melyek iránt az elismerés adójával tartozunk.
Kezs
Egyike Zemlinszky
a salgótarjáni
kszénbányatársulat
volt
honunk ezen egyik legnagyobb szenbányavállalatát, de a kinek élénk érdekldését a tudomány iránt hat-
igazgatója, ki a parányi kezdetibl
hatósan bizonyítja
maga
az,
fejlesztette
hogy a tanuló szakíiatalságot tanáraik kíséretében
szokta felkérni levélben Salgó-Tarján megtekintésére, és az oda jötte-
mint a társulat vendégeit nemcsak a fogadás szívélyes s mondhatnám elkel módja által, hanem fleg az által is meglepte, hogy a bányában nem kevésbbé mint a felületen a Karancs trachithegységben vagy az érdekes ket
bazaltkupok csoportjában
maga
teinek bségével mulattatván
s
kisérte el a vendégeket, azokat helyi ismere-
oktatván. Volt nyár,
midn
én a budapesti
egyetemi tanítványaimmal (100 köríü) rándultam oda, s megtudtam, hogy engem megelzleg dr. Keknner volt már ott a politechnikumi tanulókkal,
mi utánunk pedig Sehneczrl a bányász-akadémia növendékei
Ha
az értelmes bányász az
exakt adataival
jöttek.
nagy szolgálatot van
hivatva tenni a geolognak, úgy boldogult társunkat dicsérettel kell elhal-
moznunk. A rétegek pontos
sorakoziísa, azok kövületeinek
határoztatása Salgó-Tarján környéken szelvényekben, de
anyag
kicsinyített réteges összeállításában
is
Másik halottunk gróf Pejacsevics János, rátóthi forrásduH völgy keleti végén
találkozást adott. diísát látták,
Azok
ott
gyjtése
meg
és
meg-
valóságos kzet-
hálás emlékül maradtak fenn. ki a
fváros közelében a szd-
Szadán a tudomány férfíainak nem egy
egy ásványgyjtemény keletkezését és felszaporo-
de egyszersmind arról
is
meggyzdtek, hogy
a gróf a petrogra-
!
ELNÖKI MEíiNYITÓ BESZED.
liai
modern módszereiuck egyikét a mikroskoj)
tok tanulmányozását
segítségevei a vékony csiszola-
tette. Tudományos gyjtemégymnáziumnak ajándékozta, hol azok telette nagybecs taneszköz gyanánt szolgálnak. Azon kevesek közé tartozott, kiknek a magán szenvedélyek legolcsól)Vjika és leghaszuosahbika, a tudományos, nemcsak életében szerzett örömet, hanem halála után másoknak is élvezetessé tette mind örökre. Ez azon elv, mely Éjszak-Amerika felvilágosodott gazdagainál igen általános, hol a magánosok gj^jteményei haláluk után csaknem mindenkor valamely nyilvános közintézet örökségébe mennek át. Honunkban csak még Szönyi PÁLt említhetem meg, a ki szinis
kedvencz foglalkozásává
nyét, eszközeit és könyveit
Budán
az iíllami
ten ilyen fenkölt lélekkel intézkedett.
A tanuló ifjúság evröl-évre megújuló serege mindkét elhunyt tagtársunknak velünk együtt méltán fonhat babérkoszorút, emiékök hálás megtisztelesére
Tudományunk küls nevezetességeibl
nem
a múlt évben veszteséget
gyászolunk, ellenkezleg örömmel említhetem,
hogy a nesztorok között
Dechen Berlinben a kongresszus tiszteleti elnökségét vezette; ugyanott James Hall New-York állam geologja, nem rettenve vissza az ut fáradalmaitól, szintén megjelent, míg .James Dana megtörve bár, de azért foly\'ást mködik mint a Geológia tanára a « Yale College o-lmn Hébert és Meneghini ;
szintén csak otthon dolgoznak
Svájcz
kormánya
tiszteleti
;
SxuDER-nek pedig 90-ik születése napján
okmánynyal
fejezte ki üdvözletét.
Ezzel elnöki beszédemet befejezve, a szót a titkárnak
adom
át.
A SZERPENTIN-CHLORIT CSOPORT ÁSVÁNYAIRÓL. J)r.
Wartha ViNczÉ-tl.
(Eladatott a magyarlioni í'öldtani Társulat szakiiléséu
Az
I
S84. év nyarát Montafunban Yoralbergnek egy
ben töltöttem.
E
völgy tájképi
széj)ségéhez
Moutafun két nagy sánczfala magába zár
mely Ausztriát
is.
A
völgyé-
mellékvölgyek-
mveknek, melye-
— egyrészt a Rhátikon
8vájcztól elválasztja, másrészt egy alacsonyabb
a Montafun-völgy
A
gyönyör
3.)
hegyi patakok valóságos közetgyjteményt sodornak az 7//be és
görgetegei mintegy tartalomjegyzékét képezik azon nagy ket a
ileczeniber
hozzájárulnak a hegj^alkotó
közetek változatossága és érdekes települési viszonyai
bl kitör
l.S,s4
és az
Ari lieg}'rl levezet Klosterthal
Bhátikonból elágazó liellvölgy patakja mészkövet,
konglomerátot hoz
;
mely
között fekszik.
gii)szet
a Gauer völgybl kitóduló Rosefei patak
láncz,
hegj'sor,
és szernifit-
gyönyör
szer-
pentineket, ibolya-, zöld és vörösszín szernifiteket és zöldes szteatit-kvar-
DK.
8
míg a Ganpadel patak
czitot szállít, felé.
Igen természetes, hogy
tanulmányok tárgya Egyebek között
felé
körülmények között az érdekes völgy
ily
])eliató
és petrograíiai viszonyai-
rendelkezünk.* KocH ** «Garnerathal iiud Platt enspüze» czímü
olvasván, figyelmem két sajátszer kzetre irányult, melyeket
értekezését
KocH KocH
is
S. A.
dioritot és csillámpalát sodor a völgy
hogy annak geológiai
lett és
gazdag irodalommal
ról
WAKTHA VINCZE.
szerint a
Montafuu völgy mentén különféle faragványokra használnak. St. Gallenkireh falun túl Gurtipolil felett a Nova-Alp
hogy
említi,
vezet úthoz közel egy sajátszer zöld szín áttetsz kzet fordul el,
melyet az ottani lakosok egyszer faragványok készítésére használnak. Hogy ez a szerpentinnek tartott közét
* Irodalom E.
V.
Zürich.
187.'j.
Bd. pag.
Jahrbiicli cler k. k. geolog. Eeichs-Austalt. 187H
líemerknngen über das nördl. Vorarlberg
(ieolo<í.
Denkschriíten
Beitrag
—
Gnippe.
—
der
allgem.
etc. etc.
Naturf.-Gesellscb.
schweiz.
XIII
15.
G. A. Koch, Ein
z.
geolog.
d.
Aiifnabmen der Rhátikon-
Neue Denkscbrift der allgem. schweiz.
der Selvretta-
u.
Natui'f.-Gesellsch. Bd. III.
20i>— ^205.
Koch, Kurze
Erláiiterung
gebietes.
A.
—
Der Ehátikon.
137— 174.)
A. EscHKR von der Linth,
p.
már Koch
valóságos szerpentin, azt
:
Mo.Tsisovics, p.
nem
EscHKR
—
Studer, Geologie
u.
Aiifnahmskarte
des
geolog. Eeichs-Anstalt. 1877 p.
137
Vorlage
v.nv
Verhandl. der
k. v.
k.
der
geolog.
Mittel-Bündten.
—
Selvretta-
—
Neue Denkschvifteu
14iJ.
der allgem.
schweiz. Naturf.-Gesellschaft. Neuchatel. Bd. III. 175.
G. A. Koch, Garnerathal
u. Plattenspitze.
1883. Heft 3. Salzb.
—
Zeitsch. d. deutsch.-österr. Alpenvereius.
1884.
u. Gliedenmg der Öelvretta-Gruppe. Wien. GüMBKL, Geognost. Beitriige z. Kenntniss v. Vorarlberg
Koch, Die Abgrenzung C.
W.
C.
Jahrbuch der A. R. ScHMi])T
RiCHTHOFEN,
u.
V.,
geolog. lieichs-Anst. 185fi p.
k. k.
1881'. u.
FiuKSE, Geognost.-montanist. Beschreibung Vorarlbergs. Nord-Tirol. -lalu-buch der u. v. Vorarlberg p.
Bemerkungeu ü. d. nördl. ^'ürarlberg. V. d. LiNTH, Gcolog. Studer, Erláuterungen zur 2. Aufl. der geolog. Karte d. Schweiz. E. V. Mojsisovics, Aus den Vorarlberg. Kalkalp. Jahrbuch d. k. Anst. 187ÍJ p. i'54
Petref. führ. Kalksteiu p.
:{2(i— 32.S p.
G. Theobali), Beschreil)nng
1853. Bern.
d.
—
k.
geol. Reichs-
in Gargelbuscrl.
.hilirbucli
d.
k.
k.
d. k. k. 3.
—
geulog.
geolog. Reichs-Anst. 1875 p. 226
Jalnbuch
d.
k.
k.
geol.
—
28.
Reichs-Anst.
343—340. v.
(iraul)ündteu. Bei'n,
18(i4.
Theouald, Sulzeluk, Excursion d. Section
Chur. 18(i5. Theübald, Naturbilder aus d. Rhaetischen Alpen. C'hiu-. 1861. E. V. Mojsisovics, Beitrage z. Altersbestimmung e. Schiefer etc. Jaln-buch geolog. Reichs-Anst. 1872 p. 264—269. /eit'íchrirt
geol.
35.
G. A. KocH, Die Fervalgruppe. Jabrbucli Koch, Reisebericht a. d. Montafon. 1. 2.
"-•'*
k.
— 56.
Reiclis-Anatalt. 1871
p.
k.
1801 Ai p. 87.
72.
EscHER
187H
nördl. Tirol.
Kalkalpeu
Reichs-Anst. 1859
Sholte Douglas,
d.
L").
il('nts''liiMi
ii.
österr.
Alpenvereius 18S3.
3.
l'iizet.
d.
k.
k.
:
A SZERPENTIN-CHLORIT CSOPORT ÁSVÁNYAIRÓL.
gyanította. Említett értekezésében azt
említi,
is
részében az úgynevezett Zingeltobelban elfordul
nagyobb tömegekben, melyet
t)
liogy a egj'
völgy legliátulsó
másik zöldes kzet
kerti oszlopok, sírkövek s több effélék faragá-
sára használnak.
Alkalmam
mindkét közetfajból az
volt
eredeti
termhelyen
válo-
gatott darabokat gjiíjteni és azokat kzettanilag és chemiailag behatóan
meg\izsgálni. Mindenekeltt megjegyzem, hogy külsleg mindkét kzetfaj
rendkívül különbözik egymástól, mert míg a gurtipolili vagy grandaui (mert úgy
is
kzet
szokták e helyet nevezni, hogy Grandau) áttetsz és szteatit-
szer tömör anyag, addig a Zingeltobelból lakosok tafamunti kzetnek neveznek
—
való kzet,
—a
melyet az ottani
szálas, rostos szerkezeténél fogva
inkább a valóságos chloritpalához hasonlít.
kzet külsleg nagyon hasonlított a borostyánki nemes szerpentinhez, szükségesnek tartottam a magyarországi kzet analysisét is. Dr. Krenner József Sándor kollegám szíves volt a saját maga gyjtötte borostyánki anyagból néhány darabot rendelkezésemre adni. A közetek chemiai elemzését Szilasi Jakab és Telek János urak jelenlegi segédeim végezték.* Az elemzések eredményei a következk Minthog;}' a grandaui
(vasmegyei)
100
s.
ú. n.
i'.-ben foglaltatik
;
:
WARTHA VINCZE.
DR.
10
Elszászi közct (Sz.)
=
Maguézia ... ... Mész Víz
...
Nassfeldi közét (T.)
3-2-99
^5-!)0
=
0-66 11-49
13-71
](l()-17
99-5-2
.
...
Fajsúly
Ezekbl
L>-670
az adatokból szintén határozottan kitnik, bog}- az emiitett
közetek azonosok a pseudopbittel.
Most az a kérdés meriil l'el vájjon min összeí'üfi;gésben van nevezetesen az ersen timföldes montafuni kzet elsz()r is a szerpentinnel egyáltalában és a különösen a Montafun völgyében is elforduló typusos szerpetinekkel? Végi-e szükségesnek tartottam a szerpentin kzettel határos mon:
tafuni amphibolitot és a szomszédos pratigani szerpentint
Ha
mindezek után egymás mellé
állítjuk a
tiszta,
is
megvizsgálni.
teljesen
timföld
nélküli szerpetinekre vonatkozó elemzési adatokat és ezeket összehasonlítjuk
a Pennin, Pdpidolith es Chlorit csoporttal, akkor érdekes következtetésekre jutunk ezen kzetek timföld tartalmát és általában genetikai összefüggésöket illetleg.
Az elemzési adatok
összeállítása Kova- Vasoxi-
Elemz schweizer
Mekz
sav
Tömör
---
Szerpentin, Zermatt
---
schweizek
-
V.
Drasche
V.
Drasche
Schweizek
^
Tömör
.
.
...
Scheerer
Szerpentin, Wiudisch-Matrey «
Heiligenblut
(1
«
Zermatt
«
«
Snarum
...
..-
«
Szerpentinpala, Sprechenstein
S.
ESCHER
.
«
.\ntigorit
Mekz
...
---
Szerpentinpala, Tafamunt
-
Peuuiuit í^ermatt. Pennin
schweizer
Telek
:
Snarum
J
Salzburg
:
— ...
...
...
..
(Nassfelcl)
...
l
Psemlophit, Zdjarhegy
Brí-el
...
:
Kipidolit
..
.
...
...
...
...
SZILASI
Szii.asi ...
(inrtepohl, Moiitat'uii völgyben
tartatott)
^
-ím
3-3-2
9-98
1-68 30-12
42-13
-I-'l-i
44-22
4-í)()
41-57 40-39
— —
Víz
— _
40-46 14-73 42-9
13-6
0-36
36-41
13-11
0-67
36-66 11-88
_ 1
"32
Proclilorit,
Dana
;
CaO CO::
43-78 10-87
—
2-24
-28-21
2-43
—
2-39
41-48 12-61
40-55
—
I0-4O
2-70
33-59
9-32
40-83
5-84
—
3-2
36-26
1-2-37
39-83
6-22 11 •7S
4-78
14-60
4-43 26 87
8-23
9-69 32 34
1-2-58
33-07 11-36
—
33-26
7-20
—
11-69
35-18
1218
34-88
—
5-Sl
12-48
3'r02
13-68
33-44
3-26
3-40
13-72
32-99
12-71
33-42
2-58
1542
3i.-()4
12-6S
31-47
5-l>7
- 16-67 3256
1242
30-45
3-7(1
2-21
29-Í4
5-t;tl
2-0020-98
4-48
iJ-32
— — —
-.
18-96
32-2
12-7ít
30-31
12-29
— —
2-2-83J2-00
—
10-70
—
Chlorit, Rijúdolit,
1
Rose; Zillerthal
lÍAMMELSUl'.IKi
2
Chlorit St.-Gotthnrd
Gknth
s Steeles.
Pisám
i Cornnilopliillit,
M. N.
9-S6
(Nemes szerpentinnek
P)orostyi'uikö
..
nézia
Szerpentinnek
tartott közét
Haikr
Kí.V.KI.I.
Mag-
frild
r,-:ji
-2()9
.
Rammelsberíí
Tira-
— — —
43()
40-71
...
Dkasche
Szir.ASi
Vasoxid
()-.-. 1
K
V.
.
dul
...
... ...
C. Chlorit
Chester
.
...
.. ..
26-51 15-00
—
25-122311
l-(i922-26 17-41
24-90 24-21 21(1
14-S
—
21-81
21-77
12 7S
|(i-5!t
25-9
22-7
II
-'.I
i-ir.MnO
—
:
A SZERPENTIN-CHLORIT CSOPORT ÁSVÁNYAIBÓL.
It
hogy néha még a legjellemzbb szernéhány százaléknyi, továbbá, hogy a timföld tartalmat illetleg az átmenet a szerpentinbl a penniube alig van megszakadva s ha hézag létezett volna is a szerpentin és a pennin között, azt most a tafamunti kzet kitölti. A mint Tschermak 1871-ben a "Pyroxen és az AmjíhibólM-ról* szóló értekezesében kimutatta, hogy a timföld ezen ásványban a lényeges alkotórészek közé tartozik, úgy Kenngott is a «Pyro-
Ezen
pentinben
összeállításból látni való,
is
van timföld
és pedig
és Klinochlori) czímü értekezésében hogy a Pennin, Klinochlor, Chlorit és Kámme-
Hydrargillit, Pennin, Chlorit
phillit,
azon következtetésre
jutott,
reritben a timföld mennyisége határozza
meg
a
fajt és
hogy ezen ásványok-
ban az AI2O3 alakváltozás nélkül MgO. SiOa által helyettesíthet, miért a fennemlített ásványok szerkezetének a következ képlet felel meg
^
^
Al20,í I
I
Ha rint
ezt a képletet a szerpentin
MgO.
H2O+2 MgO.
SÍO2
—
is
képletével
-
—a
összehasonlítjuk,
mely Kenngott
sze-
akkor szembetnik az
mely a kett között létezik. Tschermak G. a wLehrbuch der Mineralogie» czímü munkájában a Chlorit csoport ehemiai kéj)letét a követösszefüggés, a
kezképen
írja:
p (ffisO. 3MgO. 2SÍO2)
+
ez teljesen azonos a IvENNooTT-féle képlettel.
q (2H20. 2MgO. AI2O3, SÍO2), Azonban sem Tschermak sem
hogy maga a szerpentin tehát nem egyéb, mint a Chlorit csoport egyik jellemz tagja, a melyben az AI2O3 tartalom esetleg zérussá válik. Én pedig azt hiszem, hogy ezen felfogáshoz az elzmények után szó sem férhet. Bizonyítja ezt még az a körülmény is,
Kenngott nem mondja
ki határozottan,
hogy mindenütt a Chlorit
átmenve fordulnak el
meg
ásványai
egymás
mellett,
egymásba
és hogy e csoportbeli ásványoknál a timföld adja
a keveréknek a hajlamot a kristályosodásra.
látjuk, rit
csojiort
A
táblázatból végre azt
hogy a montafuni áttetsz, zöldes szín ásvány a
is
Ptipidolith és Chlo-
között foglal helyet.
A mi
azt a fontos kérdést
illeti,
hogy a montafuni szerpentines ásvá-
nyok miféle kzetfaj elmállásából keletkeztek, azt a jövben a helyszínén eszközlend szemlélés és a gyjtött anyagnak úgy ehemiai mint optikai vizsgálása által akarom eldönteni. Jelenleg hajlandó vagyok azt hinni, hogy az említett közetek az amphibolitból keletkeztek.
* Mineralogische Mitth. 1871. 18,
:
:
KALECSINSZKY SÁNDOR.
12
KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET CHEMÍAI LABORATORITjMÁB()L.* KaLECSINSZKY SÁNDOR-tÓl. Második sorozat. (Elterjesztetett
I.
a
*'
magyarhoni Földtani Társulat szakülésén
Barnakö
Kis-Halmágy-ról.
niegye), líotundó havas,
Lelhelye:
188.5
deczember
Kis - Halmágj'
2-án.)
(Arad-
Bihar és Tor da- Aranyosmegye határán. Beküld
Dr, HoiTsY Pál, országgy. képvisel.
A
légszáraz anyag
kifejezve a
chemiai
elemzésének eredménye százalékokban
következ Mangansuperoxid (MnOal
—
KÖZLEMÉNYEK A
LABORATÓRIUMÁBÓL.
M. K. FÖLDTANI INTÉZET CHEMIAI
attól való félelmökben,
hogy a gzkazán
kivül, oly ellenszer javaslását is kérik,
13
kárt fog szenvedni, az elemzésen
is
a mely a kazánkö képzdését meg-
akadályozza.
A
következ eredményt
víz elemzése a
1
Mészoxid (CaO)
adta.
000 súlyrészben van
—
— —
-..
._.
MagBesiumoxid (MgO)
_._
-._
-_.
.._
:
—
-.
163-70 mgr. 78-00
.-.
«
_.. -. Vasoxid és timföld (Fe203 4- AbOsI -. Nátriumoxid, Kálivimoxiddal (Na20j ._ -._
19-60
«
61-3t>
«
— —
33-76
«
62-96
«
Chlor
(Cl)
—
— — —
...
--
Kénsav (SOs) ... ... ... .._ ... ... ... Kovasav (SÍO2) ... .._ ... ... ... ... ._. Salétromossav (N2O3)
Szénsav (CO2)
_._ ...
...
Salétromsav (NO3) Ammóniák (HaN)
...
Szervas anyag
...
... ...
... .
...
...
...
...
...
...
—
.-_
...
...
..
.
—
...
... ...
—
...
«
68-00
.-
\
...j
._
«
-Vlíá
kisebb
...
—
...
19-80
mennyiségben 11-20 mgr.
523-52 mgr.
Ezen az elemzésen kívül meghatároztam a oldat segélyével
Az
összes
víz
keménységét szappan
:
= = =
keménység (Gesammthárte)
A maradandó
«
(Bleibende Hárte)
A
változó
«
(Vorübergeh. Hárte)
A A
víz zavaros
szín
15* 108
német fok
3"552
«
«
11"556
«
«
és üledékes volt.
beküldött kazánkö
ftömegóben szénsavas mészbl
46*79^/0 mészoxidból (CaO) és 37-01
"/o
áll
és
pedig
szénsavból (CO2). Ezeken kívül tar-
talmaz magnéziumot és szerves anyagokat
nem
kis
mennyiségben, továbbá
vasat, timföldet, kénsavat és kevés oldhatatlan részt, kovasavat.
Hogy
vízbl a káros anyagokat eltávolítsuk vagy pedig ezeket ártalmatlanná tegyük, az elemzésbl számítva, azt ajánlottam, hogy a kútvizet, a kazánba öntés eltt keverjék egy-egy köbméterre 92 gr, frissen kiégetett mészbl készült mésztejjel, azután i29 gr. calcinált szódával és végül maróe
nátronnal (nátriumoxid, Aetznatron) addig, míg a víz gyengén alkalikus 60 fokra felhevítették, a hatást mutat. Miután jól összekeverték és 50
—
keletkezett csapadékot hagyják leülepedni.
Egyéb
rz
módokat is részletesebben elírtam, fképen az ellenmelyek azonban a helyi viszonyoktól függenek s ennél-
kezelési
kísérleteket,
fogva fölösleges lenne
itt felemlítenem. Többszöri próba eredményeit összehasonlítva, azt találom, hogy ezen10 kgr. kazánkö túl az ajánlott eljárás mellett ket hónap alatt legfeljebb 5
—
fog képzdni.
:
KALECSINSZKY SÁNDOR.
14
Mindenki
tudja. liü<íy a kútvizek s általáltan a vizeknek t-liemiai tar-
talma és alkata a helyi viszonyok és egj'él) körülmények szerint it^en változó. Néha már 1 2 méternyi távolsági'a egészen más alkatú vízre bukkanunk, s
—
ennélfogva a vizeket, technikai vagy más czéloki-a, eg}'ug}'anazon reczept szerint javítani nem lehet. Ezt csak azért tartottam czélszertinek felemlíteni,
mert gyakran olvashatunk Ihrlaijok és folyóiratok hirdetéseiben a kazánkoképzödest megakadályozó úgynevezett « biztos » szerekrl. Sokan használnak is efféle « biztos" szereket, de vagy minden haszon nélkül vag}' pedig még kárt
is
nem
szenvednek, minthogy az universális gyógyszer
meg
felelt
a
helybeli ^-iszonyoknak.
IV. Földviasz
(
ozokerit) tartalmú homok. Lelhelye
:
Szamos-Udvar-
helv község, S/ilágymegyeben. Beküld Lökinczy György országgy. képvisel. A homok barnás szín s ersen petróleum szagú. Vízzel fzve fekete :
viaszréteg emelkedik a felszínre,
kanóczra kenve
Yíigy
közé
világító
mely kihlve lágy
lánggal ég
és zsírostapintatu, fára
Olvadó ixmtja
el.
1-íl
—
•jf)''
C.
esik.
A
légszáraz
világossárga olajat vízzel való
A
homokból üveggörebben való destillálásnál Ugyanezen homok és paraffint nyertem.
—
kifzés utján
'd'ö
H*.5(i
uj
százalék
részletébl
százalék fekete viaszt kaptam.
kétszer kifzött fekete \áaszt tovább vizsgálva találtam benne Illékony olajat
s
-—
kevés vizet
Olajos világos sárga paraffint
Szenes maradékot (kokszot)
---
—
.. -
.-.
.
.
---
íJ6-!2í2
-
6:V00
---
.--
.-.
---
—
Összesen
Az
un;ilvsis szerint
hom(dvból kifzés
nálhatunk
által
10U-(JO
egy métermázsa légszáraz és ug}-anezen
".V-")
olaj, paraffin,
1()"78 -
minség
kgr. viaszt nyerhetünk, a melyet azután felhasz-
kátrány és koksz gyártására
Mágnesvasércz. Lelhelye Magyar-Egi-egy, Baranyamegyéi )en. Beküld() BiKGEL Antal Nagy-Mányokon. A tömött mágnesvasércz légszáraz állapotban GO'HH százalék vasat tartalmaz, mely mágnesvasérczre (Fes O4) V.
:
:
átszámítva 83*42 százalékot tesz VI.
LóczY
ki.
Termés arany Tibetbl. Lelhelye
L.\.ií)s
gyjtése gróf SzKeiiKNvi Bkla kelet Fajsúlya: 17-12,
100 súl^yTészben van: Arany
:
Valószínleg
keleti
Til)et.
ázsiai expeditiója alkalmával.
20^^ C.-nál.
fi
fi
'S 'S -^
S
^
fl
fl
s
CD
rt
^
-o
bt
^
cc Pl -Oj v:S J' -oj f-'
^H 03 ^03
05 ^O)
^O
r/^
S 3 3
-2
í^.
í5£'^ •
Í2 r
íX
=2Í
r— '^ ^ " I
-rJ O O H a N S t^ hH -S a: '
f-T"
^
'3;
i-L|
1® fe 03
O
,
re
.?í
CD
vr,
&P
T^
>-.
'^
-t^
oi
.-(
N
-4^
oa íí
fi
fiW
fi
3^
fi 03
;-_
,
=:fi
a)
ffiJS
H
V03
-^-^
^
>•
í2 '+-'
:0
is;
'IC
.fi
^9N
o
ai -te >^- ör. '^
> =4-1
P^
':£
rͣl
:
KÖZLEMÉXYKK
16
Bitumenes
VII.
A
lében.
A M. K.
FÖLDTANI INTKZET CHEMIAI LABORATÓRIUMÁBÓL.
pala. Lelhelye Stebnik, Zboró mellett, Bártfa köze-
megvizsgált palát Dr. Chyzer
Kornél
sától kai^tam ki azt a lielyszinéröl hozta
ban ad
felvilágosítást
:
kis
patak
hegyszakadekban
illetve
véd khegy alig
1
—
'2
kimosva a part oldalában sok helyütt
látszik belle, ahol azokat a
ég; felette elején
is
tüzeltek
1
Zemplénmegye forvokövetkez sorok-
róla a
és
Magura
északi tövében
méternyire a földszín
—3
J
alatt,
méternyi vastag
szikla.
ott
s
e
század
s állítólag
található,
vele.
szemben lev magas hegy
tele^)
köszénszerü darabokat pala fedi mely szintén
— A parasztok már — 2 méter kárpáti homokk mondták, hogy van olyan k, mely ég — A közvetlen környékben sok helyütt
ismerték is
s
"Jelenleg csak annyit irhatok róla, hogy Ötebnyiktöl
délnyugatra, a bártfai fürdt északtól
viztöl
úrtól
magával,
tetején
st a
szántás alkalmával állítólag az eke
is
kiforgatja.))
Az elleges geok)giailag
is
vizsgálatnál feltnt a nagy bitumen tartalom s ezért,
mint
érdekes adatot, a rendelkezésemre álló anyag mennyiségéhez
képest, részletesebben megvizsgáltam a
következ eredménynyel
100 sulyrészbeu van
:
JELENTÉS A
JELENTÉS
A IIHK
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
III,
17
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL
BERLINBEN
is,sg
SZEPTEMBER
-^s
-OKTÓBER
-i
Dr. Szabó József-íöI.
I.
A Bolognában
Az ünnepélyes megnyitó tartott
Berlin volt választva a sára.
ülés. *
második nemzetközi geológiai kongresszuson
három év múlva megtartandó
Azonban elre nem
látott
3-dik ülés megtartá-
akadályok folytán 1884 július 20-án
szét-
rendez bizottság arról tudósított, hogy azon évben nem tartatik meg, hanem 188ö-ben szeptember 28. és október 3. közötti hat napon. Ekkor összejött 255 geolog, ezekbl közel 100 külföldi. küldött levélben a berlini
Az egyes országok Olaszország
szerint az arány a
következ: Németország
163,
Ausztria-Magyarország 16 (csupán Magyarországból
18,
Anglia 11, Francziaország
10, Éjszak- Amerika 9,
2),
Belgium 6, Svédhon 3, Svájcz 3, Norvégia 2, Hollandia 2 és egy-egy a következ országokból Brazilia, Spanyolország, India, Japán, Portugália, Románia. Én már szeptember 27-én jelentem meg a fszállásunkon a bányászakadémián, hol Selmecz geológiai térképét állítottam fel, a mely eleve be Oroszország
6,
:
volt jelentve,
s
Homolka
grafja
Midn
a melyet saját felügyeletem alatt az lír
szépen készített
el (1
:
államnyomda
karto-
14400-as mértékben).
utolszor voltam Berlinben, a bányász -akadémia egy jelenték-
Mostani pompás palotája (Invalidenmár magában is meglepett, de még inkább a benne felállított gyjtemények nagyszersége. A mi kevés id csak lopható volt, mindenki sietett itt tölteni, mert az állandó gyjteményeken kívül voltak külön gyjépületben volt elhelyezve.
telen
Strasse 43)
és kzet-, kövület- meg ásványtárgyakból, valamint eszközökbl, csupán a kongresszus alkalmából összehozva.
temények térképekbl
E gyjtemények
nagy része külön katalogban
volt leírva (Catalogue
de Vexposition géologique. Berlin, 1885.) 149 lapon.
Azonban csak a régeb-
ben bejelentett tárgyak vannak felsorolva, volt az ujabbak közt is számos olyan, mely ezen gyjtemények amúgy is páratlan becsét még fokozta. Én itt C8Uj)án egy térképrl szólok most, a mely reánk nézve a legvonzóbb volt « Carte géologique internationale de VEurope » Berlin, Dietrich :
még most sem kész ugyan, de együtt volt 28 lapból álló mely csak így egybe állítva is tekintélyes térképnek mondható.
Reimer. Az egész darab,
* Eladatott az 1885 november 4-iki szakülésen. Földtani Közlöny, XVI. löt. 1886.
2
DK. SZABÓ JÚZÖKF.
18
Ezen az
példányou egyéb mint a fekete topográfiai elem még semmi, festék semmi. Ellenben néhány külön lapon be volt mutatva Németország, Olaszország s részben Francziaország kifestve is összeállított
nincs. írás
l)róbaképen. írást
nem
megelzleg, mert
tettek reá
elbb
ják,
hogy jobb
ket,
a hol a geológiai viszonyok megkívánják.
lesz
Szeptember
a térkép kidolgozói úgy talál-
a színeket reá vinni és azok szerint írni oda neve-
hétfn 10 órakor
r^S-áü,
volt
els
összejövetele a kon-
gresszus választmányának, melyen az ülések tartásának módját és tervét állapította
meg azon
eredménynyel,
hogy
déleltt
a
intézetek látogatásának legyen szentelve kitzött
órakor a kongresszus ülése négyig
a
programm
tudományos szerint,
két
négy után tudományos eladások
,
tartassanak.
Az ülésekre a Eeichstagsgebáude (Leipziger Strasse 4) nagyszer palokormány részérl átengedve, mi valóban nem kevéssé emelte e
tája volt a
kongresszus fontosságának eszméjét.
Szeptember ülés,
i^9-én,
kedden
11
órakor volt az ünnepélyes megnyitó
melyre díszben jelentünk meg.
Ezen a szokásos elnöki beszédek tartattak meg visszapillantással a de volt ezen beszédek közt a szos jövre
múltra, tekintettel a jelenre
kásoson felülemelked
;
is.
Capellini a bolognai kongresszustól idáig megmaradott elnök rövid bevezetéssel a szót dr. von adta, ki vagy 15
hanem német nyelven sabb színvonala
Goszlee
vallás- és közoktatásügyi miniszternek
percznyi beszédében, melyet
es
tartott,
tág
köre
nem
a hivatalos franczia,
melyek magahogy mulékonyau ((Üdvözlöm önöket a
oly eszmékkel foglalkozott,
méltán
megérdemli,
Goszler igy szólott: porosz kormány nevében mint a harmadik nemzetközi geológiai kongreszszus tagjait, kik a föld minden reszél)l összesereglettek, hogy fáradozásaikat magasztos tudományuk szolgálatában egyesítsek, idvözlöm önöket Blch és Hu.MiioLDT hazájában, azon a földön, melyen a geológiának annyi jeles fiatalabb mivelöje is akadt. Az üdvözléshez csatlakozik a köszönet azért, hogy l<S81-l)en elhatározták, hogy Európa geológiai térképének megkészítése reánk bizassék, egy oly müé, mely a Földrajz történetében mindenkorra nagyjelentség vállalatot képvisel. Önök közül sokan lesznek, kik négy év eltt az épen oly tiszteletes mint szép Bononia vendégszereteteijen részesülvén, a deli égöv bájaira sóvárogva gondolnak vissza, de mi elenyészni ne hagyjuk. Dr.
már
tördve a légkör és a víz átalakító befolyásiínak tanulmányába mélyedni, a munkakedvet és az élvezetképessegt't a J)iluvium vizenys körfolyamatával szemközt sem fogja elveszteni. Ürömest akíirjuk rcményleni, hogy önök csakhamar megfognak arról gyzdni, liogy az éjszaki lapály szürke szi ege nemcsak éjszak népe bizunk benne, hogy a geolog, ki
neki van
JELENTÉS A
III.
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
19
hogy nem gátolja a komoly törekvést, hanem hogy lakosaiban a tudomány férliaiért meleg s a vendégszeretetnek nyitva álló sziv dobog. Ezen üdvözl szavakhoz szeretnék még valamit csatolni, kifejezést adván egy oly gondolatnak, mely engemet önök párisi és bolognai tanácskozásaik tanulmányozása alkalmával megragadott, egy eszme, melynek tárgya a tudományos munka szervezése, és a nemzetközi kongresszusok szereplése ezen szervezésben.
Már évek hosszú
sora óta tanúi vagyunk a tanítási és kutatási terek
folyvást szaporodó felosztásának különösen a természeti és az orvosi tudo-
mányokban. A régibb tudományok határkörnyékén szünetlenül újak támadnak folyvást történik, hogy új módszerek oly csoportulást idéznek elö, mely egy új tudomány igényeivel lép fel, ennélfogva a szétforgácsolódás veszélye és a fogyatékos rendelkezés az idö és erre nézve a tanulóval szemben szintén növekszik. Az anyag, melyet a tudományos munka nap;
momentum belevegyül munka terén mind-
fényre hoz, a végtelenbe szaporodik. Mint buzdító
továbbá a nemzetek között untalan
uj
lev
vetélkedés
is.
A
közös
népek jelentkeznek; az ó-világ országainak tudósaihoz már
év-
tizedek óta csatlakozik Ej szak-Amerika, különös fontossággal a geológiára es a
pakeontologiára nézve, és egy munkaszeret
megismerkedett nép már Ázsia messze keletén vén, azon aggály
nem
a
s
Nyugot módszereivel
mozog.
is
A jövbe tekint-
akar l)ennünket elhagyni, hogy azon kötelek, mely
az egyes tudományokat összetartja, meglazulhat és azon öntudat elmúlhat,
hogy a szétválasztás egyes disciplinákra utoljára csak az emberi képesség véges voltának köszöni eredetét, és hogy legalább a természettudományok végre is nem egyebek, mint különböz álláspontok, a melyekbl az, a mi van, a maga jeleneben, múltjában es jövjében képezi a kutatás tárgyát. De nem birunk, st nem is akarunk azon ideállal felhagyni, hogy a Kozmosz csak a különböz tudományok összhangzó közremködése mellett lesz felismerhet és feltárható.
Ha
nézeteink egyben-másban szét ágaznának
is,
azon benyomás mind-
nyMJunkban megvan, hog}' a tudományos munkát szilárdabban és átnézetesebben kell szervezni. Most sem vagyunk ugyan már némely egyesülési pontok nélkül, hova mi németek mindenek eltt az egyetemet számítjuk. Mert szilárdan ragaszkodunk azon meggyzdéshez, hogy minden tudo-
mány
egyesítése
minden
egy
«universita8»-ban, egy egységes tanári testületben,
disciplina képviselinek köz-
és
közötti összefüggést lényegesen elsegíti.
együtt dolgozása a
Úgy
tudományok
szintén örömest gondolunk
egyes kormányok közös intézkedésére akár egy
átmen
külön czél eléré-
milyen például a megfigyelés a napfogyatkozásnál, a Venus átmenetnél, a földmagnességnel, akár tartós feladatok megoldására, mint az sére, a
egységes hossz- és súlymérték elállítása és fentartása, az európai fokmérés,
az elektromos egység megállapítása és jelzése.
De
a feladat nagyságával
DK. SZABÓ JÚZSEF
20
szemben miud ezen eszközök nem
elég
számosak
és
nem
elég hatásosak, és
tudományos kongreszhogy a tudományos munka
a kérdés magától jön ajkunkra: vájjon a nemzetközi
Bzusok hivatva vannak-e es képesek-e arra,
organizácziójában az eleven tényezk közé soroztassanak
A tudomány
képviselivel szemben e kérdés
nem
?
szorul igenre, vala-
mint az igen sem bizonyitásra. Más kongresszusok ezen irányban már elre dolgoztak, és a mennyire én áttekintem, legnagyobb eredménynyel az asztronomok, a
munka gondos
felosztása által az egyes csillagdák között
különösen az ég topográfiájára nézve, egy pontos tudósitási szolgálat berendezése s egy közös szaklap fentartása által. A kérdést inkább igy kell tenni mi módon, mily irányban, mily eszközökkel vegyenek részt a kon:
—
? A tudomány jelleme és állapota^ néhány momentum azonban tán általánosabb jelentségre tarthatna igényt. Ilyen mindenek eltt az, hogy a^ kongresszuson képviselt tudomány ne zárkózzék el, hanem azon legyen,
gresszusok ezen kérdés megoldásánál szerint
különböz
lesz a felelet
;
hogy az összefüggést a testvertudomány okkal felkeresse és tái^lálja és azokat a problémák megoldásában közremködésre meghivja. Tán jobban^ mint egyéb tudományok, a geológia áll menten azon kísértéstl, hogy ma-
gában maradjon. Most
midn
plutonisták között régen egy
már egy
az egykori házi perpatvar a neptunisták és
magasabb egységben találta megoldását, ma^ más tudománynyal érintés ezen modern fejldés szelleméhez hiven
lépés se történik a nélkül, hogy valami
kezési pont ne találtatnék,
a kongresszus a
megelz
két összejövetelében messze kinyújtotta kezeit
a zoolognak, a biolognak és botanikusnak, valamint a geodetának, a geo-
grafnak és a csillagásznak. Nevezetesen a kongresszusok mostani még fiatal korában továbbra is ajánlandó, hogy kiválólag oly tárgyakkal foglal-
kozzanak, melyek megbeszélése
nem szétválaszt, hanem egyesít.
Öncsalódás
és a nagyobb közönség részvételének lemondása nélkül, mely apriorisztikus spekulácziók és borzasztó szám értékek közlésében gyönyörködni nem szokott, valamely tudomány ezen kelléknek minden esetre nehezen tehet eleget.
A
geológia azonban, mely újabb exakt
nyomozások következtében
újonnan átkutatott országokban, vagy a tenger mélységeiben, vagy a mindenség tág terében, sok öröklött állitáson kénytelen volt túl adni, bizonyára meghozza az áldozatot és egész eíövel rajta lesz, hogy a kifogástalan tények
számát és jelentségét örcgbitse, és a benne m-alkodó induktív módszer alapját szélesbitse.
Ne a személyes eszmecsere, vagy az egyéni képezze a kongresszus
czélját.
felfogás
búr mennyire becses
is
bvülése egymaga
ezen mozzanat: de
hogy konkrét faladatok legyenek kitzve, melyek közösen minden országban hasonló szempontokból, vagy egy általános terv mire tehát szerint, vagy az egyéni sajátságok befolyásával oldandókmeg, oda
kell törekedni,
—
»
JELENTÉS A
III.
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
21
egységes módszerek és egységes munkaeszközök volnának felkeresendök és
megállapítandók.
A
A
geológiai
kongresszus ezen irányban
már
is
fontos lejtést
tett.
Európára nézve els rangú a szomszéd tudományokra úgy-
geológiai térkép megkészitése legközelebb
tudományos haladás jelentségével bír, és mint a fizikai geográfiára, a növény- és állattanra, de meg a történelemre ethnologiára nézve
és
A
megegyezés a
szin- és
is
nélkülözhetetlen
jegyben legközelebb
segédeszközül fog szolgálni. is
ugyancsak a térkép
kivite-
van gyakorlati befolyással, de ha egészen nem csalódom, termékeny hasonló törekvések csiráját tartalmazza. Ezen egyesítéssel és a kilátásba
lére
helyezett egységes elnevezésekkel a fajokat illetleg a
úgy
tetszik
nekem, hogy megtörtént a reátérés azon
palieontologiában,
útrp^,
mely inkább mint
sok más képes az akadályokat elgördíteni és a munkát elsegíteni,
melynek
czélja az egységes
munkaeszközök
és
—
módszerek megállapítása,
valamint továbbá egy nemzetközi szótár megkészitése a technikai elnevezésekre minden kulturnyelven.
Végezvén, még csak egy kivánsngot nyilvánítok, fejtegetésembl azon magas érdekldést vegyék
mány önök
igyekezetei iránt viseltetik.
ki,
azt,
hogy hosszas
melylyel a porosz kor-
Mi mindannyian meg vagyunk gy-
zdve, hogy a nemzetközi geológiai kongresszus már jelentékeny módon fogott a tudományos munkálkodáshoz, hogy benne megvan a magas hivatás, szervezkedésében sikeres tevékenységet fejleszteni. És ha beszédem kezdetén szíves üdvözletet mondottam, annak vegén a régi német bányászfelkiáltást
hangoztatom: «Glück
auf,
Glück auf zur harmonischen Arbeit,
Olíick auf zu fruchtbringendem Schaffen, zur
Mehrung und zum Gedeihen
der Wissenschaft.
A miniszter ezen mély jelentség szavait azért is tartottam közlendknek, hogy ebbl mindenki kiolvashassa, hogy a nemzetközi geológiai kongresszus mily
nem
méltatásban részesült. Valóban azon tudományos
munkák, melyeket a tagoknak kiosztottak, úgy szintén a nagyszeren szervezett tudományos kirándulások, de még a nagy elfoglaltság után egy vasárnapon a Potsdamba történt pihenési kirándulás, st az udvari intendatura részérl az operai eladásokra a szabad páholy- es erkélyjegyek is mind arról tanúskodnak, hogy Berlinbl oly tanulságos és élvezetes emlékkel távoztunk, mely azt feledésbe menni egyhamar nem engedi. Ezután következett a geologok nesztora, Dechen tiszteleti elnök franczia nyelven tartott beszéde, melyben röviden ecseteli a bolognai kongreszszus eredményeit. Mind a két beszédre felelt azután Capellini s végre Beyrich adott jelentést mint a berlini szervez bizottság elnöke. Az ülés további tárgya tandó
volt az
ügyvivseget (bureau) a ?> év után taraz megtörtént a következ ered-
kongresszusig megválasztani,
ménynyel
:
::;
:
UR. SZABí') .lóZSKF.
22
elnök: Dechen
Tiszteleti
;
régi elnök: Capellini
neve
Alelnökök az egyes országok franczia
;
elnök: Beyrigh.
szerint.
Alleraagne
Dewalque. Danemark Johnstrup. Espagne Vilanova. Etats-Unis James Hall. Francé Blanford. Jacquot. Grandé Bretagne Hughes. Hongrie Szabó. Indes Credner, Fraas, de Guem]5el. Aiitriche
Stur. Belgique
:
:
:
:
:
Italie
Norvégé
Zigno.
:
Choffat. Roumanie Suisse
:
:
Pays-Bas
Kjerulf.
:
Stefanescu. Russie
:
:
:
van Calker.
:
Portugál
Inostranzeff. Suéde
:
Torell»
:
Renevier.
Hauchecorne. Titkárok Fontannes, Bornemann pere, ForNASiNi, Wahnschaffe. Pénztámok Berendt. Benecke, Dupont, Ewald, Frazer, Gaudr\v Választmányi tagok Geikie, Giordano, Hantken, de Lapparent, Lkpsius, Mayer-Eymar, MoisiFtitkár
:
:
:
:
Newbkrry, Pilar, Strüver, Topley, Williams, Zittel. A megnyitó ülés után siettünk a bányász-akadémiába, hol egyszers-
sovics,
mind
az ország geológiai felvételének intézete
ben említett kongresszusi
A
II.
A
kiállítás volt
is
van, és
itt
a
már
kezdet-
ünnepélyesen bemutatva.
tudományos tárgyalások.
*
kongresszus ftárgyát a két nemzetközi bizottság jelentése képezte
egyik az Európa geológiai térképének, másik a nomenklatúra egységesítése
tárgyában azon czélból, hogy az a további teendk megvitatásánál kiinduló p(mtul szolgáljon. I.
Európa
(fcolo(jiai
térképe nemzetközi hizottsaíjaudk /flfuté^e,
Renevier
bizottsági titkártól.
A jelentés
3 részbl
áll
A) A. térkép kiadásának föltételei. B) A topogi'afiai munka haladása. C A nemzetközi Inzottságnak határozatai )
és indítványa
a színezésre
nézve.
A)
A
térkép kiadásáiKik feltételei.
A
térkép igazgatósága szerzdést
kötött a kiadásra nézve Berlinben a D. Reimer & C. czéggel igen jó lek mellett, úgy tudományos, mint pénzügyi tekintetben.
A
térkép 40 lapból
Ezen 49.1ap egyesítve
áll (7
egészljcn
fi'ltete-
X 7).
Egy lap 48 %, magas es 53 %, szeles 3-36 *"/ magas és 3'74 *"/ széles lesz. Kiepert
tanár fogja a topográfiai ahipot egészen
újra átdolgozni a
megszerezhet
legújabb adatok szerint.
A
I).
Reimer &
* Eladatott az
C.
ISís.").
ezeg a kiadást saját költségén eszközli, oly foltetel-
(lozeinlxr
-2-iki
szakülósen.
JELENTÉS A
lel,
III.
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
hogy a nemzetközi bizottság 900 i^éldány elhelyezését
biztositja,
32
egy-egy
példányt 100 Irankjával számítva, ami neki elölegképen fizettessék.
A
könyvárusi ár
példányt ugy osztotta
1
fel,
A
nemzetközi bizottság a 900 hogy Európa nyolcz nagy állama (Anglia, Franczia
25 frank fog lenni.
ország, Spanyolország, Olaszország, az Osztrák-Magyar Monarchia,
100
ország, Skandinávia, Oroszország) egyenként elö,
míg az
Német-
jjéldányra fizessen
utolsó 100 példánji; a hat kis állam (Belgium, Hollandia, Dánia,
Románia) osztják
Svájcz, Portugállia,
minden
— 100
egymás
fel
közt.
A
nyilatkozat
már
államtól beérkezett, kivéve Spanyolországot.
A
chromolitografiáról szintén a kiadó fog gondoskodni, úgy amint
a nemzetközi bizottság megállapítja.
A
B)
munka. A
topograjiai
topográfiai
munka Kiepeet tanárnak
volt
átadva Berlinben, ki azonban eddig csak 32 lapot fejezett be írás nélkül, azokból 28 egyesítve volt az összhatás elleges megítélése czéljából.
Sajnos ugyan, hogy a domborzati viszonyok nincsenek kitüntetve, de az jelentékenyen
útjában
drágította volna,
Mieltt azonban
állott volna.
valamint a szmek alkalmazásának e lapok a
is
kell számban nyomatnának,
néhány pontra nézve határozatot hozni szükséges. Ezekbl a legnevezetesebbek a következk aj a helynevek egészben nyomandók-e vagy tán csak a fbb városok :
vagy tartományoké
?
vagy elég
jöjjenek-e a térképre és
lesz a
mi módon?
kezd
betüjök"? 6j a glecserek reá
c) a partok valami vonásokkal kitün-
tetendk lesznek-e ? Néhány lap Európa déli és keleti részérl hiánj^zik, mert nincs hozzá megfelel geográfiai anyag, ez áll Oroszország keleti részérl, Kisázsiáról és éjszaki Afrika némely részérl. A kongresszus olyan tagjai, kik e tekintetben kisegíthetnének, erre felkérendk lesznek.
A
C) bet,
mint
(fcologiai színezés.
A
geológiai
munka
keveset haladott, keveseb-
Ez onnét van leginkább, hogy az egyes országok nem
feltettük.
szolgáltatták be eddig a szüksegos anyagot.
Leghaladottabb részei a geológiai térképnek Németország és Olaszország.
A
chromolitografiára egészen készeknek
mondhatók Poroszország, :
Szászország, Hessen-Darmstadt, Würtemberg, Baden, Elszasz-Lothaiingia,
—
Luxenburg és Olaszország. Bajorországot könnyen lehetne Guembel újabb munkái szerint szerkeszteni, valamint Ausztria-Magyarországot Hauer kis térkéj)ének utolsó kiadása szerint. Anglia és Francziaország részletes felvételei szerint
vannak redukált kiadások
is
és ilyenekbl
példányok most Ber-
linben kiállítva voltak láthatók.
Ezen anyagok
segítségével
centrál lapot kifestett a
tnik
ki,
Hauchecorne a térkép egyik
Bolognában megállapított színkulcs
hogy a bolognai kongresszus nagyon helyesen
azt az elvet fogadta
el,
igazgatója, két
szerint,
ebbl
cselekedett,
az
midn
hogy a periódus alosztályai a periódus elfogadott
24
DR.
SZABÓ JÓZSEF.
színének árnyalataiviil leg^-cnek kitüntetve, a legsötétebb árnyalat a legalsó emeletre használtatván
fel.
Még
inkább kivehet ez a jó hatás Francziaországnak uj geológiai térkéjjénél melyet Vasseur és Carez adnak ki 48 lai)on (1 500,000) egészen a :
bolognai színkulcs-határozatok elve szerint és a kartogi'afiai kiállításon látható volt.
árnyalatával tüntetvén
ki,
A
melybl
jurát a kéknek
ezek egymástól
is jól
7,
1
3 lap Berlinben a
a krétát a zöldnek S
kitnik az
elütnek, és mégis
alapszín szerint, hogy mely részek tartoznak össze.
Ezután a jelentés összegezve veszi azon pontokat a melyekre mindeddig kell határozat hozva nem volt, 1. Az els pont formai, a mennyil)en csak arra vonatkozik, hogy Európa térképének bizottságába de
Moeller
helyett, a ki
most Kaukaziába van
áthelyezve, Karpinski ajánltatik utódnak Oroszország geológiai felvételének jelenlegi igazgatója. 2.
Arra a kérdésre, hogy a térkép
hogy az néma ne
ták,
legj^en,
min írással láttassék
el,
azt határoz-
de lehetleg kevés írás legyen rajta, lénye-
gesen csak a nagy városok, folyók
^és
melyeket az egyes országok jelölnek
azon geográfiai tárgyak jöjjenek ki.
Az
reá,
írás latin l)etüs legyen, de az
ország saját ortográfiája szerint. 3.
A
glecserek ki legyenek tüntetve, de fehérre hagyatnak a legköze-
lebbi összejövetelig,
nem
szóba jöhet,
a mi valószínleg
lesz e tanácsos
jöv évben
valami színt
is
Parisban
lesz,
a hol majd
használni a glecserek kieme-
lésére. 4.
A
tengerek és a tavak fehéren maradnak, de a földön minden,
az Alluvium 5.
A
is
valami színt (igen világosat) kapjon.
szílur és
kambri színét illetleg kitnvén, hogy a bemutatott
kézzel színezett térképen a szilur színe igen azt határozta,
még
is
eltér a kambritól,
és
a bizottság
hogy a 3 osztálynak a szrkés-zöld szín különböz árnyalata
adassék, a legsötétebb a kambrire hagyatván meg.
Olyan sistémánál a melynél valamely vidéken az osztályozás nem kivihet, a közép árnyalat választandó, monogrammal, de exponens nélkül, 6.
pi'ldáiil 7.
j'ura-sistéma liatározatlanul
Ha
közép árnyalat veend, de a nek; például a
kapná «J 8.
= közép
teljes
"
T
?
bet.
monogramm mellé
a megfelel exponensek
tétet-
1—3') jelzéssel.
A I)
és «Ji)
Jura igen keskeny vonalakban a kék középárnyalatát
kétes sistémánál a szín közép árnyalata volna választandó, fehér
vonal kihagyásokkal és a monogi'amm mellé nál
kék
igen keskenyek volnának az alosztályok szalagjai, szinten a
kérd
jel
jönne
p. a kétes jurá-
.
Azon emeletekre iic/ac, a nielyckuck csoportosítása meg kérdés van, u. m, a rháti, gault, callovien stb. azt határozták, hogy ezek poní).
alatt
tozott vonalakkitl, vagy sraffokkal élcnk sziiuiel jeleztesseuek a
szomszéd
.
JELENTpiS A
hova belátásuk
csatolni, a
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
kezdbetk veendk q a
«
tartva)
oda
illetleg a bolognai határozatok értelmében
görögök az eruptivoknál.
a szedimeut kzeteknél,
Egyszersítés okáért a kivitelben a
kis
betk
használandók.
Quaternaire »
ms
TTiá
állván
szerint leginkább tartozik.
A monogrammokat
10.
25
minden ország geologjainak szabadságában
emelet határán;
latin
III.
4 osztályára
m:, a «Tertiaire»
m-l
(a
í
a triászra lévén fenn-
.
a kréta
Cl
c"2
osztályára (Crétacique).
í2
ü ü
ii
ts ti
h a Triász
a Jura 3 osztályára
ii
kevesebb helyet foglalván
p a Permi. /i2 hl a Karbonos 2 osztályára krétánál
h
;
=
Devon
a Silur 2 osztályára.
eh a
Cambri
rt2
c ^Carbonifére]
már
fel volt
használva a
3 osztályára.
S2 si
aa
mint aj.)
Houiller (kszén).
dó di dl a
ai az Archei sistema
Végre az
el,
3 osztályára.
erujDtiv közetekre
3-féle
kzetére.
:
7 Gránit - Porfir I [X
Trachit Melafir
Serpentin P Bazalt V v'
mköd
és kialudt
ugyanazoknak
Vulkánok
lávája
tufái és törmelékei.
Szóba jvén, hogy mi módon lehetne Európa geológiai térképének meg-
Stur ajánlotta, hogy Európa nemzetközi geológiai térképének kiadása eltt az illet lapokat az egyes országokhoz kellene megkülkészítését siettetni,
deni,
erre
hogy arra azt
szavaz,
saját területük geológiai térképét ráfessék.
válaszolta,
hogy az lehetetlen.
A
Hauchecorne
többség Stur indítványa ellen
de az határozatba ment, hogy Ausztria geológiai színezése iránt
Stur fog
felszólittatni,
Stur, Geikie és
mint a hivatalos
Guembel úgy
felvétel igazgatója.
nyilatkoztak,
hogy 1886 január végéig
országaik geológiai térképét színezve elkészítik.
Határozatba ment, hogy 1886 szeptemberben a térkép-bizottság Paris-
ban fog összegylni
és
hogy akkor a térkép-igazgatóság legalább
fog bemutatni a megállapított színezéssel, de felvételi intézetek
még
írás nélkül.
is
A
egy lapot geológiai
fnökei, kik a térkép létrehozásában közremködtek, ezen
ülésben részt vehetnek tanácskozó szavazattal.
2fi
SZABÓ JÓZSEF.
DIÍ.
II.
A
(ji'nhxjiai
Dewalque,
nomenklattiiii ((lycsitéHc tdnii/ában
ini?it
ezen
bizottság titkára állított össze javaslatot az egyes országok helyi bizottságaitól
beküldött jelentések alajjján.
A
javaslat tanácskozás alapjául szolgálván
a kongresszus a kíivetkezö határzatokat hozta.
A) Anhci sistéma helyett.
Ennek többen primitív grup nevet akartak adni a
sistriiiti
A
tiibbség elfogadta a fjrup szót, de a primitiv helyett
mai-adt az archeiuel oly értelmezéssel, hogy az archei
kambri közét értend. Ezeknél a térképen a
fjriip alatt
petrogi-afiai charakter lesz
minden
kitüntetve
meg pre-
minden
chronologiai tekintet nélkül.
B) Dewalque kéri a kongresszust, nyilatkozzék a kambri és a szilur beosztásainak neve iránt. Geikie úgy hiszi, hogy ez lényegében angol kérdés, es azon nezet])en van, hogy a határozatot át kellene tenni a közelebi kon-
London
gi-esszusra, melyi'e
A Decon
C)
camennieii mint a
látszik kiszemelve lenni. Elfogadtatott.
sistémában aj elfogadtatik ezen
három
:>
név
:
rliénon,
eifelien,
neve h) pontnál az határoztatik, hogy a Caleeola-rétegek a közép devonhoz számíttassanak. A cl pontl)an foglalt indítvány elfogadtatik (Ieikie azon módosításával, hogy hagyassanak el ezen nevek:
«
Dt
sectio
lower carboniferous » és a
A
('(írboiios sistémá-ná\
galliai jelentés
«gi-és calcifére»)
vagy «Üld Ked supérieur.»
nagy vitára szolgáltatott alkalmat a portu-
azon indítványa, hogy a permi es a karbon egyesittessenek.
Newberry is New-Yorkból, mint James Hall tolmácsa, hogy Éjszak- Amerikában valóságos Permi nem létezik, míg a nagy tö])bség fenntartja, hogy a Permi faunája nagyon különbözik
Ily él-telemben szólt •
ki azt állítja,
ellenijén
a Kíirboníjsétól.
Határozatba ment, hogy a térkép gyors keresztülvitele szempontjából fentai-tatik
a
Permi
(^s
bog}- ez által útja volna
két sistéma
még
F) 'Triász.
G) Jura.
Karbonos sistema elkülönítése, annelkül azonban, vágva a tudomány haladásának.
záró jellel
sem
lesz
A
színkulcson ez a
egyesítend,
A hármas felosztás meghagyatott mint három sectio (série). A három tagú beosztás itt is elfogadtatik. A 6j pont azon
kérdésére, hogy a rháti hová tetessek a Liaszhoz csatoltassek e vagy a Triászhoz, elfogadtatott,
vagy a
'I'riasz
hogy az illet országok szabadságában Hasonló iíll a Liasz ki. r
tetején tüntetni
)
áll
a Liasz alján,
felsi")
határáról, a
mely a legtöbb jelentés szerint az AinniuHÍÍrs opaliniia zónánál kezddik. d) A Callovien kérdése szintén az egyes országok geológusainak belátására van bízva.
H) Kréta. A
beosztás
sectióra
alsóra és egy felsöre, de a kik egy
az sraffok által
már
Ziu'ichben
is
meg
volt vitatva, egy
harmadik seetiót kívánnak, azok számára kitüntethet, b) Különösen a nii a Gaultot illeti, az az Alsó-
:
JELENTÉS A
III.
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
Krétához határoztatik csatolandónak,
gusok kitüntetendönek
gok jelentései tiíi?r
ott a hol azt általában az illet geoló-
tartják.
merül
Tertia'r sisiéma. Itt fontos kérdés
I)
grup az
nem
fel,
vagy pedig még következik egy Qiiaternier.
A
franczia
eoczén, mioczéu, plioczén, sistémával és
fel,
egy quaternser grupot, a melyben van egy
hanem
a melyrl az egyes orszá-
egyhangiilag nyilatkoznak. Az els kérdés vájjon a Ter-
iitols(5-e
jelentés egy Tertiíer grupot állít
nevezve,
97
beosztva i sectióra
:
sistéma,
meg nem
de külön
Az angol
quaternierre és jelenkorira.
(anélkül, állit fel, melynek részei hogy megvolnának nevezve, micsoda értelemben), az eoczén, oligoczén,
jelentés ellenben csak egy tertiaer grupot
mioczén, plioczén, pleistoczén és recens
:
A magyar
:
jelentés hasonló érte-
lemben nyilatkozik, de más kifejezéseket használ. * Felállít Kirnozoi r/riipot, a melybe mint egyea sistémák elfordulnak az eoczén, oligoczén, mioczén plioczén, diluvium,
alluvium.
értelemben nyilatkozik. foglalkozott,
A
A
belga jelentés körülbelöl szintén hasonló
most nem
kongi'esszus e kérdés megoldásával
hogy a
csak annyit határozott,
tertiier
kitüntetve, eoczén, oligoczén, mioczén, plioczén
négy részben legyen
a többi a térkép igazgató-
ságra bízatván.
Plútói formátiók.
E
nem
kérdéssel a bolognai kongresszus
a magyar lüzottság jelentésében volt tárgyalva.
ban
foglalkozott és akkor
A következ
is
csak
években a Foix-
es Zürichben tartott bizottsági tanácskozások alkalmával újra elvették,
de csak azon értelemben, hogy Beyrich a térkép igazgatóság részérl megbízatott Berlinben nyújtana be indítványt az elnevezésekre nézve.
kongi'esszusra beküldött jelentések között szintén csak a gál bizottság foglalkozik vele.
Ebben a tárgyban
került megvitatás alá, minthogy az
mozgalmaknál fogva nem bizottságnál,
is
hogy a kristályos
de az elnevezések ideiglenesek,
id
A
az elnevezés kérdése
s
a kérdés
fel
s
Annyi
el
van fogadva a térkép
függben marad. Engem különösen azt találtam
amaz
Németországra nézve követni szándékuk
is
hogy Beyrich igazgató
osztályozás elkészítésére, melyet ;
de Lossen
maga
is
megvallotta
nekem, hogy az általa készített beosztásra ö mintegy kényszerítve a következ 7 csoportnévnek felelne meg Gránit, Özienít, stb.
:2.
Porfir.
3.
Trachit, Tonalit, stb.
4. Melafir, stb.
''^
L. a
következ
czikket.
nem
szilikát kzetekre hetes beosztás tartatik fenn,
berlini geológust kérte
1.
berlini
es a portu-
letelt és így azt befejezni a gyanítható
lehetett volna.
érdekelvén ez az osztály, utánajártam
LossEN
magyar
volt s az
DR. SZABÓ JÓZSEF.
28
5.
Serpentin.
6.
Bazalt, Dolerit,
7.
A
stl).
jelenkori erui)tiók kzetei,
hogy ezen általános elnevezés megbeszélése szintén a
jöv
— részletesen
alá mit vél
meg
levén határozva,
E
tárgj'nak tüzetes
veendnek.
ülésre van fenntartva.
A kongi'esszusnak Európa térkéjDén kívül még két rendkí^-üli tárg^'a volt. Ezek egyike a Neumayr által még Foixban indítványozott és Zürichben bvebben kifejtett nomendator palacontoloíjicus, a mehTe nézve ott felkéretett, hogy Berlinben tegj^e meg az indítványát. Ezt megtévén, a kongres1 hogy ezen munka kiadását kívánatosnak szus a következket határozta tartja, í. szerkeszt bizottságul kineveztetnek Gaudry (Paris), Neumayr :
.
Etheridoe (London) és Zittel (München), azon felhatalmazással, felvehetnek még másokat is dolgozótársakul. Végre 3, ezen l)iz()ttság felhatalmaztatik, hogy az illet tudományos társulatokhoz forduljon (Bécs),
hogy
k
IDénzbeli és szellemi támogatásért.
Neumayr egy
lapot
prólia
bemutatott,
is
a
melyet közhelyesléssel
fogadtak.
A második Bolognában
meg
rendkívüli tárgy ^'ILANovA madridi egyetemi tanárnak
tett indítványa egy polijrilott (icofjrafiüi és (jeologiai szótár készí-
tésére nézve, a melylyel akkor a
következ kongresszusra
volt
ugyan
utalva,
de már Zürichben jelentette, hogy a spanyol-franczía részszel kész, és hogy hajlandó példányokat küldeni a kongresszuson résztvev országok olyan geológusainak, akik saját nyelvükön a kifejezéseket hozzá irni vállalkoz-
nának, azon kéréssel, hogy az elkészített szótárt Berlinben mutassák be.
A
kongresszus
egy ilyen
polyglott
geológiai
szótár
szükségességét
kimondotta, az indítványozónak fennhagyván az ez iránt teend továbl)i lépeseket.
Itt
megemlíthetem, hogy mind azok közül, kik a közremííködest
Zürichben megígérték én eg3'magam voltam, a
ki
szavamat beváltottam.
Meggyzdésem
szerint egy üyen szótár igen jó szolgálatot tenne,
módot nyújtana
az egyes nyelvekben külön-kiüön kifejldött geológiai szó-
kincseket éppen oly
spanyol szóval
módon közforgalomba
tette,
a
hozni,
mert
mint Vilanova ür sok oly
melynek egyes árnyalataira
a
francziának
sincs
kifejezése.
Ónként
értetik
azon])an,
hogy nem elég a ViLANOVA-féle spanvol-
franczia példányi )a oda írni a megfelel neveket,
ges egy is
rövid,
hozzácsatobii,
}>.
a
hanem
magyar-franezia, német-franczia fraiiczia
okvetlenü szidvse-
orosz-franczia
szótárt
név után lévén fclkcrcscndr) az értelem magya-
rázása.
A
jöv(")
hiíroin cv
kongresszus helyeid
múlva ISSS-ra
LinnhiH választatott: megtartása pedig
batiíroztatott a
rendez
bizottság tagiaiul Geikie,
JELENTÉS A
HuohesBlanford,
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSRÓL.
III.
Topley urak kérettek
ós
29
akik a megbízást mind-
fel,
annyian elfogadták.
Valamint Bglognában már szó
volt arról,
hogy Berlin után London
már most is említtetett, hogy London után Amerikára Hat év alatt Európa térképe hihetleg végkép be lesz fejezve akkor Amerikáé készíttetnék el a geológiai tudomány epochalis hala-
következzék, úgy kerüljön a sor. és
dására.
Ezen jelentésem után szabadjon áttérni azon teendkre, a melyek s a melyek között legfontosabb és legsürgsebb az, hogy a
mireánk várnak,
kongresszuson elfogadott színezéssel Magijarorszácj geológiai térképe mentl
—
A
hogy Anglia, Bajorország és Ausztria oda ígérték 1886 január végéig, de hozzá tehetem, hogy Olaszelébb
elkészíttessék.
már
ország
ország
jelentésbl
láttuk,
egészen kész és Berlinl)en ki
is kiállította
giai anyagot,
En nem
is
volt állítva,
mérték
vázlatban a kívánt
úgy szintén Orosz-
topográfiai alapon a geolo-
lévén tagja a térkép bizottságnak, csak az ülésen
kívül tettem a térkép igazgatóságának azt az ígéretet, hogy Magyarország
sem
fog elmaradni.
Még
melyekbe Magyarország
nem
kötötték
mi részünkrl
ték
is
kértem, hog}' küldenék
lapokat, a
nem kaptam
magukat a
berlini
lehetséges volna ezt,
is
úgy a
topográfiai fehér alaphoz,
más hasonló vagy megközelít mér-
térképen megkészíteni.
A
még
másik,
formátik
színét
hét
be
nem
fejezett,
de
nem
oly
sürgs teend a
képvisel csoportok nevének megállapítása.
elég csupán a petrogrfiai tekintet,
hanem
kell
módot
találni
phitói
Itt
nem
egyszersmind a
mert a haladottabb országokban, mint Jacquot a franczia geológiai felvételi intézet részérl is kifejezte, hogy a
chronologiai viszonyok kifejezésére p.
meg azon
mire azonban határozott választ
gondolom, hogy valamint az elbb nevezett országok geológiai
es így azt intézetei
azt esik,
franczia geológiai térképeken
ismeretes és a térképeiken ki
is
is,
minden kristályos szilikát kzetnek kora is van fejezve. Berlinben csakugyan rövid volt
az id, hogy ez a fontos kérdés csak megvitatás tárgyává
is
tétethetett volna,
de én Lossen és Jacquot urakkal a dolgot megbeszéltem és abban megálla-
podtunk, hogy az eruptív kzeteket csupán j^etrografiai szempontból csopor-
ma már nem elegend. A kezdetben említett új ügyvivöségbl
tosítani
alakult.
Elnöke Capellini, de
bizottsági taggá
lett,
titkár csak
de eladóvá
nem
a nomenklatúrái bizottság
késbben
fog választatni.
választatott meg.
Én
is
újból
Dewalque
szintén újból
tagjává választattam.
Végül
melyek
még
elseje
megemlítenem subjectív megjegyzéseimet, a hogy a térkép kivitele közeledvén, az igazgatóság mind dönt befolyását a végelhatározásnál. Ez némileg a dolog
az,
inkább érezteti
szabadjon
:
A MA(iYAK BIZOTTSÁG JELENTÉSE
30 tei-mészetébeii
van,
is
de másrészt általános elégültséget alig fog szülni.
nem hallgathatom el, hogy a bolognai ülés eltt hetekkel megelzleg ka))tuk meg az egyes országok nomenklatúrái és térkép bizottsági jelenvolt id elre tájékozódást szerezni. Most azonban a dolog annyira téseit elkésett, hogy csak Berlinben a beíráskor kaptuk meg a nomenklatúrái T()vál)bá
:
jelentést, a térkéj^it pecUg csak az ülés
A itt
után nyomatták
ki.
S2iervez bizottság azon erélye, melyet Bolognában láttunk fejldni,
hiányzott, daczára a kholera év miatt rendelkezésre állott egész évi idö-
lialadéknak.
A A
GKULUGIAl
MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE
NOMENCLATÜRA ÉS TÉlíKEPJELZKHEK EGYVERETSÉGE ÜGYÉBEN A NEMZETKÖ/l
(lEol.oGlAI
KüNGUESSZUS HARMADIK í'l.ÉSSZAKÁÜA. (Berlin, 1885.)
FÜGGELÉKÜL A
MEGELZ
ELNÖKI JELENTÉSHEZ.
E jelentés azokat a megállapoíblsokat foglalja magában, a melyeket a budajúnius 10-ikéig tai-tott értemagyar bizottság lS84-ik évi május 2()-ikától kezdésein beható eszmecserék után elfogadott. Ugyanakkor kimondotta a bizottság azt is, hogy e jelentés, melylyel mködésének egy befejezett szakaszáról ad számot, alkalmatosnak látszó idben a társulat folyóiratában, a Földtani Közlönyben is kiadassék. Hogy közlése ily késre maradt, annak oka egyrészt az, hogy a Berlinbe
—
pesti
1884 szére összehívott ülésszak idközben egy évvel elhalasztatott másrészt pedig az, hogy czélszen'ílil)nek véltük e dolgozatot tagtársainknak akkor mutatni be. ;
midn eg>-szersmind a nemzetközi geológiai kongresszus harmadik iüésszakát ismertet elnöki jelentés is közöltetik. így a tájékozódás egyszerbb s az áttekintés világosabb. Az értekezdéseken a magyar bizottság összes tagjai résztvettek s lev kérdések Böckh János, dr. Hofmann Károly, Inket Béla, Lóczy Lajos, Telegdi Roth Lajos és dr. Pethó Gyula (jegyz). A bizottság
hosszantartó és igen beható eszmecserét folytattak a sznyegen fölött: Dr.
Szabó József ehiöklete
alatt
nem vétettek föl jegyzkönyvek, haniaii az egyes kérdések fölött szövdött eszmecsere befejeztével a megállapodások pontokban foglaltattak össze, kivéve a kristályos kzeteket tárgyazó részt, melyet a bizottság teljesen az elnök " a következ ajánlata szerint fogadott el. A magyar bizottság teljes jelentése tanácskozásairól
-''
A
kongresszus kiadúsában a következ czím alatt jelent meg, a többi országok is magában foglaló gyjteményben: Rapport de la Com-
bizottságainak jelentéseit
mission pour rxmifonnitó Smo Session. Berlin ISS.").)
do
la
nomcnclature.
(Congres
géologique international.
A
Midn
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSHOZ.
31
a nemzetközi geológiai kongresszus bolognai (1881) ülésszaká-
nak határozatai értelmeben jelentést vagyunk készítendk a kongresszusnak berlini, harmadik ülésszakára, tekintetbe kell vennünk a Foixban és Zürichben tartott összejövetelek megállapodásait is. A magyar helyi bizottság ugy véli mindenekeltt kötelessége ama szempontot megvilágítani, melyet ebl)en az ügyben elfoglal. A feladat az, hogy Európa geológiai térképe elkészíttessék az összes érdekelt nemzetek közremködésével. Egy ily térkép magyarázatának általánosan elfogadott mszókkal kell kifejeznie a tudományban elfogadott nagy osztályokat, de viszont az alosztályainak is úgy kell szerkesztve lennie, hogy harmóniában legyenek az egyes országok geológiai viszonyaival.
A magyar
bizottság elfogadván a bolognai ülésszak átalános határosystémákra és az emeletekre nézve, kifejti ezennel az ismeretes
zatait a
helybeli tényeket
s
ezeket alkalmazza Magyarország elkészítend geológiai
térképének alapjául.
Hogy
nézeteink mily arányban lesznek az összessel meg-
kifejtett
egyeztethetök, azt az európai térkép igazgató bizottságának feladata elhatározni.
A
helybeli részletes geológiai tanulmányokat ezek
nem
lesz
fogják
zavarni; de minden egyes tudós ügyelni fog reá, hogy dolgozataiban,
melyek az összes tudománynak egy-egy
részletét képezik,
szabatosan hasz-
nálja a helybeli neveket, de hozzácsatolja egyszersmind azokat a kifeje-
zéseket
is,
Mi I.
a melyek nemzetköziekül elfogadtattak.
tehát ugy véljük leghelyesebben járunk
el,
ha
Részletesen megismertetjük a speciálisan Magyarország geológiája szem-
pontjából összeállított szinkulcs-magyarázatot, mely e kiválóan kárpáti ország és részben a keleti Alpesek viszonyaiból indult 11.
ki.
Ezután pedig
Függelékül a szinkulcs- magyarázathoz némely megjegyzéseket csatolunk,
ama
kérdéseket illetleg, melyek a két utóbbi elkészít össze-
jövetel alkalmával a berlini ülésszakra való tekintetl)öl eszmecserék
tárgyát képezték.
ÁTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK. Az összes negyedik
t. i.
réteges kzeteket
csoportra (group) osztottuk,
;
összetett
eddigi
tudomásunk
szerint a
Kárpátok országá-
kristályos közeteket szö vetk (szerkezetök) és osztályozó
ásványaik szerint osztottuk be; chronologiai alosztályozást
Ez
míg a
az eozoi csoportot (a huronien és laurentien systémákkal)
meg sem említettük mert ban nyoma sem található. Az
három
az alosztályozás
azonban csak a kíenozoi kzetek
közetek megkülönböztetésére szorítkozik.
Ebben
is
alkalmazva.
és az ezeknél
idsebb
az osztályban egyesítettük
32
A
MAGYAR BIZOTTSÁG JFLENTÉSE
a jelenkori vulkáni közeteket, a trachy tokát és a bazaltokat, tály kiváló jelentségre lyát a
emelkedik
míg az idsebb
:
s
ezzel ez az osz-
kristályos
kzetek osztá-
földünkön oly igen elterjedt gránitféle közetek emelik jelentségre.
I.
MAGYARÁZAT A TÉRKÉP SZÍNKULCSÁHOZ. A) Üledékes réteges közetek.
1.
II.
Alluviuní. iKülöa választva.)
Diluvium. (Negyedkor.)
Beleértve a löszt, alsó határán pedig az Elephas meri d ionalis tartalmú folyóvízi homok- és kavicslerakódásokat
is.
(Fels neogén.) Beleértve a
III. Plioczen.
levayiti és
pontusi emeletet, illetleg
a pahidina- és congérJa-rétegeket. IV. Mioczén.
(Alsó neogén.) Beleértve a szíirmáti s a
Y.Oligoczén Legfels tagjául az
í/^w,í'^
emeletet tekintve
viediterran emeleteket.
emeletet, legalsó tagjául a liguriai
a párisi imontmartrei) gipszet beleértve.
s
Legfels tagjául a ijar/oM -emeletet tekintve
VI. Eoczén
s
hozzá csatolva a
déli alpesi facies priabona-réiegeii.
Vlla Fels kréta.
VII. Krela.
Vllb Also kréta. Beleértve a gtmlt
s
alsó határának a barrémient
tekintvén inclusive.
Villa Maim-
VIII. Jura.
Beleértve
rétegeket)
;
fels
a
tithon-emeletet
VlIIb Dogger. Fölül a Klans -rétegeket
még
Liitsz.
határán
Alsó
planorbis zónáját
Fels
IX. Rhdt.
Strambergi
beleértve, alsó határán
pedig az Ammonites opalinus zónáját
VIIIc
(a
alsó határán a callovient inclnsive.
még
határát exclnsive az alsó
bis zónájáig,
még
belefoglalva.
Ammonites angulatus
az
és
Amyn.
beleértve.
Ammonites angulatus határát
és
pedig exclnsive
Amm.
planor-
a fdolomitig
(Hauptdolomit) véve.
Xa Fels
X. Triász.
triász. Felül a
Hauptdolomitot,
chyceras Reitzi szintáját
Xb Alsó
triász.
Az
még
aliil
pedig
a Tra-
beleértve.
alpesi Muschelkalkot
és
a Buntsandsteint
foglalva bele.
XL
Xla Fels perm. Homokkövek JJllmannia-m&r&AéVoWííú.. '!^Vo Also perm. Walchia piniformis tartalmú líothliegend
Ferm.
,
lerakódások.
XII* Fels cnrbon. l'roductiv szénképzdmóuyek. Xllb Also carbon. Ciilm.
XII. Carbon.
csak egy ponton ismeretes biztosan a középdevon (Vasniegyébeni. Csatlakozunk a liármas felosztáslioz.
Magj'arországon
XIII. Devon.
XIV. Hzilur. XV. Cambri.
I
\
Nincsenek biztos adataink vájjon elöfordulnak-e Magj^arországou. Ennélfogva a többség nézetéhez csatlakozunk.
)
A
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSHOZ.
33
B) Kristályos kzetek.
XVI.
Kristályos-
külöuibségek alapján
Petrogi'afiai
XVIa Tiilnyouióan
palák.
phyllitek.
:
Agyagcsillánipala, mészcsillánipala,
(
chloritpala, amphibolpala. graphitos pala stb.,
melyeknek a
kora ismeretlen.)
XVIb Túlnyomóan gnájsz, csillámpala. XVIc Gnájsz-gránit. (Gráuit-gnájsz.) XVIÍ. Kristályos tdmeglxözetek.
XVIIa Gránitféle közetek. (Gránit, szienit stb.) kaenozoiak trachytok) XVIIb Porphyrféle közetek idsebbek (porphyirok. biotit tartalmúak kaenozoiak (piroxén-tracbytok) XVIIc Porphyrféle közetek idsebbek (diabasok stb.) (lugit tartalmúak XYIId kaenozoiak (Bazalt stb.) Peridotos közetek: (olivin tartalmú közetek) / idsebbek (Melaphyi'ok stb.) I
;
|
(
|
;
(
)
II.
SPECIÁLIS MEGJEGYZÉSEK A SZINKULCS MAGYARÁZATÁHOZ. A) Üledékes
I.
A magyar mények tassanak
kzet eh.
Alluvium.
bizottság kivánatosnak tartja, hogy az alluviális
a diluviális, illetleg a quatermer
külön színnel
s
képzdményektl külön
képzdválasz-
(fehéren hagyott vonalozással vagy pontozással)
is
jelöltessenek a térképen. II.
Diluvium.
Minthogy e képzdmények faunája igen gyér, az egyes tagoknak idsebbre és ifjabbra való, átalános érték szétválasztása fölötte nehéz. Ennélfogva kívánatosnak mutatkozik, hogy a diluvium csak egy szinnel jelöltessék.
A
diluviális
képzdmények
eldönteni,
alsó
határán gyakran találkoznak
oly
maradékok híján) lehetetlen vájjon a diluviumhoz avagy a legfels neogénhez számítandók-e
kavics-lerakódások,
jogosabban.
A
a
melyekrl
(szerves
bizottság czélszertíbbnek tartja ha az ilyen
képzdmények
a
helyzetnél fogva és gyakorlati szempontból inkább a diluviumhoz soroztatnak, habár esetleg a neogén legfels részéhez
III.
Tudjuk, hogy a
tertiier
XVI. köt. 1886.
tartozhatnak.
Plioczén és IV. Mioczén.
való szétválasztása, a mit Fíildtani Közlöny.
is
csoportnak plioczénre, mioczénre és eoczénre
Lyell
vezetett volt be a geológiába,
nem 3
szol-
A
34
MAGYAR BIZOTTSÁG JELKNTKSE
Európa minden vidékere alkalmazható
gáltatott
keretet, s
hogy különösen
az osztrák-magyar Monarchia nagy medenczéire nézve a geológusok arra
a meggyzdésre jutottuk, hogy azt más kerettel kell helyettesíteni, melynek az alosztályai nem esnek szorosan össze a Lyell kijelölte határokkal. Ez fképen a plioczén és a mioczón közötti liatárra nézve áll, melynek a palieontologiai jelleme itt annyira elmosódott, hogy azt ily esetben a kell pontossággal megállapítani szinte lehetetlennek látszik míg egy kevés elteréssel, kissé föntebb vagy lentebb vonva meg a határt, az elkülönítés nehézsé;; nélkiil keresztül vihet. Ha ily értelemben a neofiént egyenértéknek tekintjük az összefoglalt plioczénnel és mioczénnel, azt látjuk, hogy ;
a neogénnek két alsó természetes alosztálya (a szármáti és a mediterrán)
kétségen kívül megfelel a mioczénnek
de
;
már
a harmadik emeletre, a
paludina- és congéria-rétegekre nézve (melyeket a magyar terminológia
panonniai cviclctnek
is
nevez) nincs kizárva annak a lehetsége, hogy ez
az emelet (nagyobbrészt, de
st
egészen
plioczénhez tartozik, míg ellenben
is)
a szorosabb értelemben vett
más geológusok hajlandól)bak a mio-
czénhez csatolni.
A neo(jéu Magyarországon nagy területet elborít s rétegeinek tanulmányozása régóta számos speciális kutatásnak és részletes felosztásnak szolgált alajjjául. A magyar bizottság ennélfogva kívánatosnak tartaná, ha a fels tertiiernek ez a speciális jelleme mind a térképen, mind a magyarázatban kifejeztetnék.
De hogy a különböz országok kívánalmai jöhessen
lat létre
(s
között a szükséges kapcso-
minthogy az oly igen nagy
területet
magában foglaló képzdményeket
térképen a sokféle és aránylag mégis kicsiny mérték külön-külön színekkel jelölni igen bajos dolog, a magyar bízottság aláveti magát a szükséges kényszerségnek és) a következ eljárást ajánlja: Egye*
neogén két alsó emelete (a szármáti és a mediterrán) egy közös elnevezés alatt alsó neogénné, s hasonlóképen a két fels emelete (a levanti és apontusi) fehö nroghmé. Ily módon oly csoi^ortosítás keletkezik, mely a
síttessék a
maga egészében
véve megfelel a mioczénnek és a plioczénnek superj)ositio
szerapontjál)ól s csupán az elválasztó határ-színtáj tekintetében különbözik
tle. a
A
plioczén jelét (színét) tehát nehézség nélkül lehet a fels neogénre,
mioczénét pedig az alsó neogénre alkalmazni.
•--
•'•*
1
:
'
*
1.50(),ü{J()-liez.
A magyar
följegyzések szavai szerint
:
a
bizottság mindezeket azzal
a
feu-
korántsem tartja az átaláuos felfogás szerint vett ^>Zíor«í'«-képzüdményekkel teljesen egytnértékeknek. IMert ez a mioczénre és plioczénro való felosztás ^Magyarországra nézve csak akkor lenne keresztül vihet, ha rikei*mi, a Mont Lélieron és P^ppelslieim, a melyek legalább is annyi tartással fogadta
Jogíral
el,
hogy azért a iieogén fels
tagjait
tekinthetk plioczénnek mint mioczénnek, szintén
a plioezénliez számittatnak.
A NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSHOZ.
30
De hogy mindamellett ki legyen tüntetve az a különbség, mely eme liépzödmények között tényleg létezik, szükséges lenne (egy ugyanazon szinre) két különböz mouogramm-jelzést alkalmazni, például p bett oda, a hol a plioczén jól meg van állar/itva es n^ jelt oda, a hol speciáli:
san a pontusi és a levanti emelet lesz kitüntetend. Eme kijelentések alapján a bizottság a következ schémát fogadja el, s kéri, hogy az a térkép szín- és jelmagyarázatában a plioczénbe és mio•czénbe csoportosított
képzdményekre
alkalmaztassék.
Fels
Plioczén
egyebütt.
levanti emelet és pontusi
géria-rétegeket.
Magyarországon s
:
emelet, bele értve a paludina- és con-
Neoffén
MÍG ez én
neogén
Alsó neotjén
:
szármáti emelet és medi-
terrán emelet.
^zt
is,
náját
Ezekkel kapcsolatban és egybehangzóan kijelenti a magyar bizottság hogy a maga részérl Pikermi, a Mont-Léberon is Eppelsheim fau-
nem
a fels mioczénl)e,
hanem
az alsó plioczénlie sorozza.
V. Oligoczén.
Minthogy az oligoczén lerakódások Magyarországon nagy kiterjedések s igen hatalmasan ki vannak fejldve, a l)izottság okvetetlenül szükségesnek tartja, hogy ezen mind pahentologiailag, mind geografiailag jól megállapított képzdmények külön választassanak és külön kijelöltessenek :
legfels tagúi az aquitaniai emeletet tekintve, legalsó tagúi pedig a liguriai
emeletet véve
s
ebbe a montmartrei gipszet
is
még
bele értve.
VII. Kréta.
A
bizottság a magyarországi elfordulások után ítélve a gaultot az
alsó krétához sorozza, azzal a megjegyzéssel,
gault
is
hogy a hol az alsó krétában
elfordul, az illet terület határa vastagal)b vonallal jelöltessék,
oly értelemben a mint a zürichi értekezleten (1883-ban) Hébekt indítványára elfogadtatott. (Lásd: Compte Kendu des séances tenues á Zürich
en Aoút 1883, pag. 10—11.) IX. Rhát.
E
nagy kiterjedés és hatalmasan kifejldött kéj)zödmények a térképen leend külön kijelölését a magyar bizottság múlhatatlanul szükséges-
Ellenben ha ezek a mioczénhez vétetnének, nálunk a nnoczén
és plioczén elkülönítése
lehetetlenné válnék.
3*
36
nek
MAGYAK BIZOTTSÁG .IKLENTKSE
A
tarja,
— valamely
anélkül hogy állásukra
systémához csatolásukra
—
nézve határozott véleményt mondana.
képzdmények valamint
De, minthogy ezek a
az Alpesekben, ép ugy mint legtypusosabb és leghatalmasabb kifejlinkább, söt tetemesen a triászhoz látszanak közeledni,
a kái'páti országokban
désük területén
—
—
is
a bizottság azt ajánlja, hogy a
megjelölésére vétessék a triász alapszine
rJiat
vonaloztassék
meg bordásán
zésbe tétessék bele a rhat
XIII.
a liasz szinével
;
;
az
ez s e
alapszin
ketts színe-
monogrammja.
Devon.
Magyarországon az eddig rendelkezésünkre lev adatok szerint a devonnak csak egy helyen van biztos nyoma, a vasmegyei középdecoiihsin, míg a többi ide sorozott képzdmény inkább csak a települési viszonyok szerint és petrografiai alapon tar tátik alsó devonnak. Ennélfogva a magyar bizottság
nem
hanem
tesz propositiót a felosztásra nézve,
csatlakozik a
nemzetközi bizottságtól Zürichben ajánlott hármas felosztáshoz.
B) Ki-istályos közeteh.
A
tíiagyar bizottság
ugyanazon elvek dások,
t. i.
a kristályos közetek
is
lennének osztályozandók, mint az üledékes lerakó-
koruk szerint. És a kárpáti országokban kivélctesen csakugyan
midn ennek
a törvénynek megfelelhetünk de a legtöbb
nem vagyunk képesek
a kort meghatározni, legfökép akkor, ha
vannak oly esetben
szerint
meg van gyzdve, hogy
esetek,
;
réteges kristályos kzetekkel (kristályos palákkal) van dolgunk. Ily esetek-
ben nem tehetünk egyebet, mint azt, hogy megelégszünk a petrografiai Nem hiányzanak oly esetek sem, midn egyazon
jellemök kiemelésével.
vidéken a kristályos közeteknek két sorozata (systémája) fordul el, a
melyek között, egymáshoz hasonlítva
a viszonylagos
korkülönbség eléggé
kitnik, de kövülettartalmú rétegekkel való érintkezések híján geológiai
korukat
A
nem
lehet meghatározni.
ha kiindulópontul a geológiai kívánalmanéha igen kívánatos azt a három alcsoportot megkülönböztetni, a melyeket a magyarázatban kiemeltünk. Vannak ugyanis oly esetek, midn a szorosabb értelemben vett phyllitek, csillámpala nélkül magukban elszigetelve jelentékeny területet elfoglalnak; míg más esetekben kristályos palákríi nézve,
kat tekintjük,
ismét a csillámpala
iii;ilk(i
gnájsz
kíséretében,
de
gránit
társulása
nélkül. Végül a Kárpálok tömegeiben jelentékeny hegyek emelkednek, a
melyek gnájsz-gránitból állanak, a hol nagy távolságokon át követhet.
e ket
kzet átmenete
kétségtelen s
A
NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGRESSZUSHOZ.
37
Azt véljük ennélfogva, hogy ezeknek a jelölésére csupán egy szín
alkalmazandó látandó
monogrammjával
az esetröl-esetre az uralkodó közetek
s
el.
Á
kristályos tömeg-hözeteh csoportosítását illetleg a
magyar
elfogadja elnökének Dr. Szabó József tanár úrnak propositióit
s
bizottság
a magya-
rázatban kijelölt négy alosztályt különbözteti meg.
Ezekre a közetekre ketts jellemvonások vétettek tekintetbe
:
egy-
részt a petrograíiai, másrészt a chronologiai jellem.
Grámtféle kzetek, melyek magukba foglalják az összes gránitmég akkor is, ha az ásvány- associatio
XVII''
szövetti kristályos tömegközeteket,
különböz
ide tartoznak a grániton kívül a szienit,
:
s
a dioritok, a melyek
ásványtársulásában felemül a biotit vagy az amfibol szerepel, de a piroxen
vagy az olivin (peridot) nem fordul el. Ezeknek megjelölésében egyazon színre a kzet monogrammja alkal-
mazandó a
részletek jelzésére.
A idsebbek. A kárpáti országokban a harmadkori granitoid-kzetek sem hiányzanak, de ezek kor tekintetében kétségtelenül a normál- trachytokhoz sorakoznak, a melyek utólagos gránitféle közetek a kienozoi aeránál
módosulást
XVIP nem csupán
nem és
szenvedtek.
XVII"
A
porfirféle
eltérj edésöknél fogva,
kzetek nagy jelentségre emelkednek,
hanem
azért
is,
mert gyakran meglehet
határozni a korukat, mely bizonyos correlatióban van mineralogiai alkotásukkal,
van
ha ugyanis csupán egy
s
ugyanazon
kitörési
cyclus tagjairól
szó.
A
porfirféle közetek osztályát igen jól fel lehet osztani hiotit
porfiros kzetekre és piroxen tárta bnú porfiros kzetekre.
nevezett savas,
tartalmú
Az elbbiek az úgy-
az utóbbiak a bázikus (aljas) kzeteket foglalják magukba.
De minthogy itt a súlypont els sorban a geológiai osztályozásra esik, a kzetnek egy oly jellemvonására alapítva, melyet a geológus a helyszínén felismerhet, geológiai szempontból egyszerbb eljárás a kzeteket a lényeges alkotó részöket kéjjez ásvány után elnevezni, a melyet igen könnyen már puszta szemmel (makroszkóposán) is föl lehet ismerni, semmint egy oly jellemvonásuk után, melynek a kiderítése chémiai elemzést kíván s a melynek az eredménye néha még ellentmondásban is lehet a közét petrograíiai jellemével,
A piroxén
tartalmú porfirféle kzetek képezik az összes bázisos kzeJellemz sajátságuk, hogy a piroxén mint lényeges vagy uralkodó ásvány fordul bennök el, míg ellenben a biotit és a kvarcz hiányzik belteket.
lük.
Az amphibol nincs kizárva.
A
nagy elterjedésökre való tekintetbl megérdemlik, hogy a speciális irachyt néven neveztessenek. Ily módon ^^annak biotit tartalmú, valamint piroxén tartalmú trachytok míg a poi'fir kitíuozoi lera porfirféle kzetei,
;
38
A
MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE.
elnevezés egyedül olyan biotit tartalmú porfirféle közetekre tartatik fön,
a melyek korra nézve mesozoiak
még id-
palaeozoiak vagy átalában
,
sebbek. DiabasnRk pedig a piroxén tartalmú porfirféle közetek nevezendök (legnagyobbrészt). Ugyancsak ide kell soroznunk alcsoportokúi a rhyoli-
thokat és a zöldköveket, mint a porfirféle közetek egyikének módosulatait.
XVIP A
peridot (olicin tartalmú) kzetek osztályát átalában elkü-
Ha
lönithetjük a porfirféle kzetektl. tok,
kienozoiak, ide sorozandók a hazal-
a dohritehéG az összes olivin-tartalmú vulkáni közetek; ha pedig id-
sebbek, ebbe az osztályba sorozzuk a mdaphyrt, az oiicin-gabhrt és a tulaj donképeni peridotit-közeteket.
A
minthogy legnagyobbrészt olivin-közetek származékai, szintén ide sjrozandók s ugyanazon színnel jelölendök; a monogrammjuk által azonban kifejezend lesz a módosulatnak ez a különbsége. szerpentinek,
FÜGGELÉK A SZÍNKÜLCS- MAGYARÁZATHOZ.
III.
Hátra van még, hogy néhány kérdésrl megemlékezzünk, melyek a megelz összejövetelek egyikén vagy másikán felmerültek s a melyekrl a
magyar
A
bizottság szintén tanácskozott.
színek skálája.
A mngyar
bizottság úgy vélekedik,
hogy
ez a végre-
hajtás ügye, melyet leghelyesebben a térkép igazgatói fognak megoldhatni.
A el
Berlinbl az egyes bizottságokhoz megküldend lapokon fogja készíteni saját geológiai térképét
s
eme
*
minden ország
részletes térképek összes-
ségébl azután lehetségessé fog válni a színskála megállapítása az eddigi s a Berlinben még kiegészítend határozatok értelmében. A bizonj/talansáfi esetei. Mindazon esetekben, midn valamely képzdmény stratigraphiai helyzete még bizonytalan, például mint a kárpáti homokkövek egy részénél, a bizottság kívánatosnak tartja, hogy az eíféle képzdmények külön jelzéssel jelöltessenek meg, hasonlóképen mint a svájczi bizottság javasolta.
így például ha valamely képzdményrl (tegyük a kárpáti homokkövek egyikérl) tetemes elterjedése daczára sem tudni biztosan, vájjon az
eoczénbe vagy a krétába tartozik-e színével jelölend, a melyikbe
?
— ez
annak a ^ystémának az alap-
nagyobb valószínséggel sorozható
s
ez
az.
alapszín azután a másik, kevésbbé jogosult systéma alapszínével meg-
vonalozandó.
Abban *
nem
E
módon
Ily
szembe tnnek
s
az illet
képzdmény
mégis nemileg az állása
az esetben, ha valamely
topográfiai lapok kiszolgáltatását
csekély meglepetésére niegtiigadta.
jegyzökönyvének
I\'.
is
bizonytalan volta legott
jellenu-ztetnek.
képzdménynél még
az
is
bizonyta-
azonbau a térk('']) igazgatósága számosak január lü-iki válaP7.tmányi ülés
L. az 18S(i
jjontját. a jelen füzet 7i-ik lapján.
AZ ERDÉLYI MEDENCZE ÖSEMLÖSEIHEZ.
lan,
hogy melyik systómába
tartozik, az illet
89
képzdmény
valamelyik (tetszés szerint választott) szinével jelöltetnek
monogrammja
csoport
Ha
meg
képzdmény
tartozik,
még
(?)
sem
a csoport
bizo-
ebben az esetben hasonlóképen
kellene eljárni mint az imént, csakhogy ekkor a csoport
mellé kérdjel
egyedül a
s
íratnék hozzá.
a bizonytalanság annyira menne, hogy
nyos, a melybe a
a csoport (group)
monogrammja
lenne teend.
A
homophon végzetekrl. Nem lenne fölösleges dolog, ha illetékes tanulmány tárgyává tennék, mikép lenne keresztül vihet, hogy az egy érték tagokat jelz mszók a csoportok, systémák stb. körében egyforma szótaggal végzdjenek; de jelenleg ngy véljük még nem érkezett el az ideje, hogy ez a kérdés a berlini kongresszuson eszmecsere tárgyává szakférfiak
tétessék.
Budapesten, 1884 június 10-ikén.
TIJABB
ADATOK AZ ERDÉLYI MEDENCZE OSEMLÖSEÍHEZ.
Az erdélyi medencze déli tájain folytatott gyakori utazásaim néhány közérdek slénytani adatot juttatának birtokomba, melyeket saját barlangkutatásaim bocsátani,
késbb
ilynem eredményével
megjegj^ezve, hogy a harmad- és negyedkor
kihalt fajokat
is
Tordos.
helységrl 1875
A
óta,
korszaki ember nyomai
Huny admegy éhen
^/
4
Magam
még 1877-ben kis
ez.
munkám
eddig Tordosról napvilágra került
tudvalevleg Dévától
felett vált
slényeknek.
telep
s-
valódi negyedkorú lények
muzeumot rendezett
* ScHUSTER Vilmos a Siebenb. deutscb. Tageblatt 1S76 april 30.
7.
A
Tordosról kikerült leletek legnagyobb része Torma Zsófia úrhölgy
tulajdonát képezi, aki szászvárosi lakásán egész
(i.,
K-
egész sorozatát
hozzáférhetvé, következleg az
ember kortársain kívül a jó magas partszegélybl maradványai is élnkbe kerülhetnek.
—
részese
is
közzétett
órányira a helységtl délre vonuló diluviális ter-
raszban épen a Maros tükre
ban.
marosmenti
nevezetessé vált
praehistorikus leleteirl
a mely évben Torma Zsófia úrhölgy tagtársunk ez érde-
lévén a kutatásnak és irodalmi értékesítésnek,
A
mellé a
Alsó- Marosvölgy.
kes stelejjet felfedezte, egész kis irodalom * keletkezett.
tartalmazza az
semlsei
be kívántam sorozni.
I.
1.
kiegészítve vagyok bátor nyilvánosság elé
Himyadmegyei
neolitbtelepek,
Torma Zsófia
számaiban. Tordosról Arcliaeol. Értesít 1884.
;
s
be.
köv. számai-
Erdélyi Muzeiim 1S78.
évf.
Jókora
évf. 5.,
Téglás G. Nemzet 1884. évf
.
TKGLÁS GÁBoR.
40
mennyiség
Az
N.-Enyedre Herepei Károly tanár utján
jutott
Sándor János
ket képez a
idáig innen
képviselt fajok
:
Q'rcus chtphus
Bos primigenius 3. Boj alig
itt
egy kis töredé-
közeliben
most nem fordul
tö])bé
—
bven. elé. Sus
—
Ct'r-
.nrofa,
órányira Tordostól a Maros jobb parti elöbegységeu
1
épült helység. Innen
1
agancsát
teljes
a
liirja
hunyadmegyei történelmi
gészeti társul, néhai Bálint Ödön ajándékából a Cerrns cldphds 3. Sztrifiji
különösen
fossilis,
— Bos urus elég
agancsai, többnyire feldolgozott állapotban.
vus Capreolus, mely
s
szászvárosi tanár anyaga és saját gyjtésem.
Az Elephas primigenius
SzL-Györgi/.
vált helység* mellett a Sztrigy
vizébl halásztak
ki egy
és ré-
tossilis-uíík.
leletérl nevezetessé
Ca'vus eluphus
foss.
agancsot, mely nagy hihetséggel a falu közeieben hullhatott ki a lsz-part-
Jellemz, hogy a falusiak kerítésükre
szegélyl)l.
Sztrigy- Szt.- Györgyrl
Ugyancsak
illesztették
madárijesztnek.
az Elephas primig. vázával
s
kitnt
kaptam a Hya'iia spelaea állkapocstöredékét egy ép záplelhelyrl birok egy Equus primignvius zápfogat. Csató János
7í«/f.s7ír- árokból
E
foggal.
említ
onnan Rhinoceros
tokában) és C(ipra
A
Nándor.
4.
keskeny szirtszoroson
E
szoros
iicliorJi.
zápfogtöredékeket (az erd. muz. egyl.
^zóyíú ezen árok 5
ovis-t.
át surran ki a
Kuszka-Pojánához tartozó övhegj'ségböl.
meredek falazatában több barlang tátong
Sárkánybarlang
j
els(")
nagyobbikából került
nemzetségének ez
l)ir-
gazdagitá irodalmunkat.
Cserna egyik mellékpataka a Peták, Nándor falunál
kulturtörtenelmi jelentségére, de egyúttal
Az
fajjal
sorban emlitésl)e.
u. is e\ö
óriás faja a
s
azok közt nagyságra,
paleontológiái szempontból
A
is
a
barlangba vezet ket folyosó
a Cernis megaceros két agancsa. ]\íarosvidéken több lelhelyrl
A
nem
szarvasok ismeretes.
Olt vidéken csupán N.-Szeben mellett Szt. -Erzsébetfalva (Hammersdorf)**
szolgáltatta
agaucstöredékét.
honnan egy ep koponya
lelhelyéül ismerjük Apa- Nagy falut,
Másik
csaknem
került
agancsdiszével
éj)
a kolozsvári
múzeum-egylet, illetleg az egyetem pabeontologiai gyjteményébe. szintén igen
remek példányt
(ép
koponya
teljes
lélhetjük a hasonlókép Szolnok-Dobokamegj'ében
A
nándori példányok fájdalom
meg
se
A másik
agancspárral) ugyanott szem-
fekv Csobáiikáról.***
közelítik
minség
tekintetében
a csobánkai és nagyfalusi czimeres koponyákat; azonban töredékes mivol-
tukban
Í8
A
becses adalékai a diluviumnak ezen a környéken.
nándori agancsok csakis eszközgyártás czéljából juthattak
langba, melynek
magas fekvése
s
keskeny
l)ejárója
bi'
egyaránt kizárja annak
—
* Földtani Közlöny X\'. köt. ISS."). évf. 3 5. füzet 135. lapján. ** AcKNKR M. VerhancU. ti. Herm. Vev. f. Naturwisa. lS.*)i>. évf. :{ füzet s
KiK H Antal. Erdély ösenilös-inavadvúnyai
nnizeumegyl. Evk.
lS7(i.
l!2(».
és az ös
emborie vonatkozó
(i
—
leletei.
11. lap
Erdélyi
1.
-Jn. iaj). A nagyfa lusirúl néliai KocH A. iM-dély ösL-iiilös-ninnidviuiyiü Elkk közlése után Hatkh és Stachk (Jeologie 8iel)enl)ürgens üS.'i lajiján.
*:;:*
1
l'ÁVAi
a bar-
MKDENCZE ÖSEMI.ÖSEIHEZ.
AZ ERDÉLYI
lehetségét, liogy oly
A
juthatott volna. is
állat,
melynek nagyságát
41
lábra becsülik,
1
gimfélék mai leghatalmasabb fajtája
:
ide
fel-
a kanadai wapiti
mögötte marad a Cervus megacerosnak, mennyiben agancsainak hegye
négy lábnyira távozik el egymástól, holott az apa-nag^'falusin is 2*44 *y a csobánkain l'Sö'^ a távköz s voltak leletek, metyeken e méret
alig
4 "/-re emelkedett. Hogy a nándori barlang ez érdekes leletét a kkori ember csakugyan át akarta idomítni, azt az egyik agancson mutatkozó bevágások s a másik szembogán és els ágán észrevehet csonkítások
is
bizonyítják.
Az
épebb agancs rózsája és szeml)Oga jól megmaradt. Kerülete a rózsatnél 0"27 '^ szemboga O'JO '"/ tövétl az els ágig 0*3^ "^ s ott kerülete is ugyan-
—
annyi. Hossza 0-37 "f s mert az egésznek alig V^^-át látjuk: eredetileg l'l \'^ w/ hosszura lehetett fejldve. Felületén ^6 jól kivehet barázda fut a
szembog
felé.
Hyana
Nándorról zápfoggal,
míg a
spelaea* alsó állkapcsa
halvány szalmasárga dendritekkel
felülete
is
napfényre került egy elö-
többi fognak csak medrét vehetjük
ki.
díszítve.
Ursiis spelaeus fogai hasított állapotban s bele
A
drit rajzolatokkal.
Szövete igen tömött,
égetdött creosott den-
fogak nyilván nyakékül vagj^ bátorságot, védelmet nyújtó
talizmánul szolgáltak.
Bhinoceros déke.
Az
cerost
s
alsó
Marosvölgybl csupán
a Csernavidékrl ez az els
Monostor híján),
tichorlihiiis (rekeszes orrú,
vagy gyapjas orrszarvú) fogtöre-
Sztrigy-Szt- György szolgáltatott Ehino-
lelet.
Ismeretes lelhelyei
(zápfog), Póka-Keresztúr (Maros-Torda, ép
Medgyes
még **
koponya
Kolozs-
alsó állkapocs
(állkapocstör. zápfogakk.), Prépostfalva (Propstdorf, n.-sinki
járás, lábszárcs.).
Martínsberg
(u. ott,
hátcsigolya).
Kakasfalva (Szebenm.),
Apátfalva (ujegyházi járás, koponyatör.), Sz.-Ágotha, Holzmengen (ujegyházi
jár., teljes
koponya, lábszárcsonttöred., zápfogak, állkapocstöredék),
Szt.-
Erzsébetfalva (Hammersdorf, N.-Szeben, állkapocstöred.), A.-Rákos (zápfogai s
egyéb csonttöredékei). Mindezek az alsórákosi, pókakeresztúri, kolozs-mo-
nostori kivételével,
a kolozsvári
ref.
melyek a kolozsvári muzeumegyletnél (Pókakereszturról
gymnasiumnál
gyesi kivételével, a nagyszebeni
Equus primigenius széless.)
a segesvári ev. gymnasiumnál lev medBruckenthal-muzeumban láthatók.
is),
zápfogaival
képviselve.
(1
%
hosszúság,
"^"2
%
Egyesek szénréteggel vannak bevonva.
Cermis elaphiis agancstöve
;
Cervus capreolus állkapcsa, végtagi csontjai.
Továbbá Bos primigenius, Bos urus, Castor fiber (hód) alsó balállkapocstöredéke. Eddig egyetlen barlangból se ismeretes hazánkban.
* Errl Írtam volt a Természett. Közlöny 13i2. füzetében. ** KocH Antal Erdély ösemlösei stl). Ackner M. Yerb. cl. Herm. Ver. 1850.
évf.
TF.GLÁS GÁBOR.
42
Vizavölgyvidék a N.-Küküllö és Olt közt.
11.
A
Nagy-Selyknél a Vizára kinyíló Bojavölgyböl Szt.-Mihályról a most
folyó év
(
1
szén
88ö)
Cervus elaphus
foss.
sikerült a dévai reáliskola
III.
Az
számára megszereznem a
agancsát.
Szebenvidék.
arclia^ologiai és paheontologiai
szempontból kiváló jelentség Szent-
Erzsébetíalva (Hammersdorf) N.-Szeben mellett tudvalevleg kimerítlietetlen
slénytani kincsbányával rendelkezik a Venczel- és Eemete-árkokban (Wenzel-
und Einsiedler-Graben). AcKNER Mihály, ki epén
az odavaló paplakot tette hangyaszorgalmú
tevékenységével emlékezetessé, a nagyszebeni természettudományi
gyjteményébl még 1852-ben a már volt a
egylet
többször idézett jelentésében felsorolta
következ fajokat: Bos moschatus, Cervus megaceros. Cervus elaphus
fossilis
agancsai, zápfogai, koponyatöredéke, Cervus Guettardi, Cervus
prisciis,
Cervus
phas primig.
1.
30 %i átmérvel, Ehinoceros
hossz, agyara, tövén
7ö '^
Dáma
agancsa, Ursus speLeus koponyatöredéke, Ele-
capreolus
tichorh. állkap. -töred. fogakkal, lábszárcs.,
Equus primigenius zápfogai
és
Én e lajkét meglep nagy-
állkapocstöred..Hippotlierium gracile zápfogai a Congeria- agyagból.
stromhoz újat
nem
adhatok, csak az Elephas j^rimigenius
ságú zápfogával számolhatok be egy hatalmas
mammuth
detail-üzlet juttata
engem
be.
Pár év eltt egy czigány darabonként hordta
vázrészeit a nagyszebeni piaczra s e
is e
két zápfog birtokába.
Úgy
látszik,
szomorú
nagyobb
részletben sehova se jutott ez érdekes példány.
IV.
Közép-Marosvölgy.
is kivehet Pilis tet lábánál magasban fáradhatatlan búvárunk s kedves emlék tanárom Herepey Károly úrnak a neogénbe iszapolva egy mammuth 1
.
Bemet/' havasi falu mellett a vasútról
felfakadó forrásoknál
1
1
0(
vázát sikerült lS77-ben
)
láb
megtalálni.
Ennek
agyarrészletei s egyéb csontjai
ajándékából a nagyenyedi collegium tulajdonába mentek :2.
b
)
át.
Urményes Décse mellett; a) Ehinoceros (Acerotheriura) ineisivum, c ) Cervus alces, d) Bos urus Herepey Károly gyj-
Elephas primigenius,
téséb(">l
N.-Enyeden.
\
.
Maros és Kisküküllö köze.
Szent-Gerliczéröl ugyancsak
Herepey Károly tanár
által összeállított
collegiumi gyííjteményben N.-Enyeden Cervus tarandus hatalmas koponyája.
,
AZ ERDKLYI MEDENCZE ÖSEMLSEIHEZ.
#5
YI. Csontbarlang.
A során
csontbarlangok sorát az Erdélyi Érczhegységben folytatott kutatásaim
nekem
kivánom
is
sikerülvén egygyel gyarapítani,
annak
leleteit
szintén fel
e rövid jelentésbe ölelni.
A barlang közigazgatásilag a Toroczkó-Szt.-György töszomszédjában fekv Bedellöhöz tartozik, de hel^Tajzilag az
Aranyosvölgyre gravitál, mennyiben
épen a folyó jobbparti szikláiban akadunk
liabár Toroczkó-Szt.-György-
rá,
A
nép eltt Csepeg vagy Cseppk'bar-. láng néven ismeretes e barlang, melyet most a barlangi medve Ursus spelaeus gazdag lelöbelyéül emelhetek ki. Eészletes jelentésemet «Egy új csontbarlang Toroczkó vidékén,* a bedellöi határban » czím füzetkém tartalmazza. Ásatásom több szemfog mellett számos végtagi részleten, csigolyán és bordán ról intéztük is
oda kirándulásunkat.
kívül két koponyatöredéket eredményezett s hasonló szerencse kisérte ugyan-
Thoroczkay Sándor helytulajdonos és dr. Koch Antal kolozsvári egyetemi tanár késbbi ásatásait. Az itt általam kiásott fej váz hossza 0*39 "^ ott
magassága 0*18 '^, szélessége 0*2ö '^/. (Az oncsászai barlangból dr. Koch Antal és dr. Dezs Béla által a kolozsvári állattani intézetbl leírtnak hossza 0-4Í4 "y, magasság 0'19 "/, szélesség
A
0-:26 "/).
talált
állkapocs
'"/, magassága a felfüggesztési hossza a szemfogi meder küls készülék helyén 0" 10 '7^, az utolsó záj^fog medrének küls széléig 0*07 '^.
széléig 0"30
A bedellöi Ursus sjDel. femurja 0*45 ^"/(oncsászai 0*4-7 '^/) az idevaló két legnagyobb felkarcsont 0*30 'y (oncsászai 0*41 "/). Az összes általam kiásott ;
csontokon ers izombenyomatok, dudorodások vehetk észre zat
magán
viseli
az egész alak-
az egykori hatalmas izomzat nyomait.
A negyedkornak
itt
szóba hozott fajain végig tekintve a Cervus mega-
ceros egy lelhelylyel, az Elephas primigenius egy,
s
három, a Ehinoceros tichorh.
Ehinoceros incisivum egy, Cervus alces egy, Cervus tarandus egy, Equus
primigenius kett
,
Hyiena
spelsea két
új
lelhelylyel
van
a
felsorolt
adatokban képviselve.
Harmadkori emlösmaradványok. Herepey Károly tanár úr
említett
harmadkori állatmaradványokkal 1-ször egy lett)
közelébl;
1882
III.
is
gyjtésébl a nagyenyedi kollégium
dicsekedhetik. Ilyenek
Anoplothcrium czombcsontja Borbánd (Gyulafehérvár mel-
Mathem. szám 57—65. lapj. 1
* Megjelent a
és
természettudomáuyi közleményekben XVIII. kötet.
rajzzal.
SUESS KLÖADÁSA
44
-1.
Halitiirrium H\).\nm\-Á\Csákhia (Tövis felett A.-Fejérm. falu) mcUöl
az eoczéuböl.
íme a negyedkori emlsöknek
kilencz
mutathatom
lelhelyét
fel,
melyek közül idáig a palieontologiai irodalomban Sztrigy- Szent-György és Szent-Erzsébet (Hammersdorf) fordult elé, ellenben Tordos, Boj, Nándor, Bojavölgyi Szent-Mihály, ilemete, Ürményes most soroztatnak elször a lelhelyek közé. Csontbarlangjaink sorába a bedellöit vezetem be
s
a har-
madkori emlsök lelhelyeit Herepey Károly tanártársam szívesség i'bl
Borbánd
és 'Csáklya felemlítésével gyaraplthatom, miért neki e helyen hálás
köszönetemet kifejezni elmulaszthatatlan kötelességemnek ismerem.
Téglás Gábor.
SUESS Nagy
ELADÁSA
A SÜJTO
nemes törekvések azok, a melyek
és
LÉGRL* a
munkás
osztályok hely-
zetének javítása érdekében sok helyütt és különféle alakban lépnek el.
S ha az eredmények igen gyakran nem érik is el a várakozást, azért elcsüggednünk nem szabad. A szerencsétlenségek következményeit enyhít fáradozásoknál azonban még elbbre valók azok, a melyeknek czelja az efféle szerencsétlenségek meggátlása. Az angol kszénbányák robbanásai már évek óta a legnagyobb erfeszítésekre indították az angol szakértket, hogy e szíirnyü bajokat, ha megakadályozni nem képesek, legalább enyhítsék. Azok a súlyos balesetek pedig, melyek azóta a kszénbányászat fokozódó fejldésével sok más országban s így fájdalom Ausztriában és Magyarországon is mind sürbl)en fordultak el, indító okul szolgáltak, hogy az érdekelt szakértk mind behatóbban kutassák eme katasztrófák lényegét. Mihelyest
e
fontos kérdés újra neki lendül, legott számtalan többé-kevésbbé
alapos sejtelem bukkan
ismerésében
H
el
;
de igazi haladás a dolog lényegének meg-
következéskép az a remény
is,
hogy fognak találni módot a
bányarobbanások meggátlására, voltaképpen csak közvetetlen kísérletek utján várható. Az ilyen kísérletek azonban nemcsak drágák, de némely esetben szerfölött akadály osak is a bánya rendes müvelése közben s ez az oka, hogy csak nagy ritkán találkoznak össze azok a szerencsés körülmények, a melyek között efféle sikeres kísérleteket lehet végrehajtani.
Eddigelé voltaképen csak két nagy kísérlet-sorozatról tehetünk említést.
Az egyik
az, a
melyet tavaly Neunkirchen mellett (Trier kormány-
«König» bányál)an, a német kormány költségén hajtottak koszi' npor rnlibaiin képesséfjérc nézve. Erre a czélra -A méter hosszú
kerületben) a
végre
(I
* Ed.
Sukss,
L'ebíT
schlaKende
Eeichsanstalt. lS8ö. Nr. VA\ pag. WH).
Wettci'.
VcihaiuUungcn
der
k.
k.
<íeolii,<;.
45
A SÚJTÓ LKGRÖL.
mesterséges tárnát építettek, melynek az oldalán megfigyel ablakok voltak
alkalmazva. És csakugyan még a báuyagázok hiján is szerfelett ers robbanások keletkeztek. Ezek a kísérletek tehát világosan kiderítették a száraz köszénpor fölötte veszélyes voltát, mely egyrészt saját robbanékonyságában, másrészt ama nehéz, fojtó füstgázokban rejlik, a melyeket fejleszt. De fájdalom, e kísérletek
bányáktól a veszélyt
még nem
nyújtottak rá módot, hogy a nagyon poros
lehessen távoztatni.
is el
A másik és egyszersmind más irányú kísérletek sorozatát a múlt nyáron Albrecht föherczeg ö cs. fensége karwini bányáiban (Sziléziában) Walcher
lovag camarális igazgató indítványára hajtották végre az ottani
intelligens tisztviselk, és pedig oly
módon, hogy mködésökkel mindenkit
méltó köszönetre indítanak, aki ez ügyek iránt érdekldik.
E
kísérletek
W. Köhler bányatanácsos, Ed. Pfohl bányatrzynietzi chemiai laboratórium fnöke (az elemzések-
végrehajtásában különösen
Mertens a
tiszt, V,
ben)
és Jankovski erdészsegéd (a barometrikus megfigyelésekben) vettek
jelentékenyebb
részt.
Ezek a
kisérletek,
melyeknek végrehajtása közben az
munkát több ízben
illet bányában az összes
fontos vitás kérdést határozottan megoldottak
s
teljesen megszüntették, egy szerfölött nevezetes haladást
jeleznek a sújtó lég megismerésében.
Ezekrl a kísérletekrl akarok én a következkben számot
adni.
Régóta észrevették már, hogy a szénsavat lehell forásokban a légtehát ha a barométer oszlopa leszállott,
nyomás csökkenése alkalmával,
a szénsav gyorsabban és tömegesebben
fejldött;
ugy hogy például a
Carlsbrunn savanyúvíz-forrásai a légnyomás csökkenése alkalmával ersebb hullámzásnak indultak. l<SöO-l)en és 18()0-ban Dr. Cartellieri
sziléziai
Franzensbadban számos megfigyelés utján kimutatta, hogy a források gázviszonyban van a légnyomással és pedig úgy, hogy csökken légnyomás alkalmával a források gázfejlesztése és hullámzása
fejlesztése megfordított
november lO-ikén, midn rendkívül magas légnyomás köszöntött be, még az ersen szénsavas Franzensquelle is egészen megsznt folyni s életjelt sem adott magáról mindaddig míg néhány nap múlva a barométer állása ismét csökkenni kezdett. Ugyanekkor, november 11-íkén, nagy légnyomás idején a homburgi savanyúvíz-források is rendkívül megcsappantak s csak akkor eredtek meg ismét rendesen mikor a légnyomás ismét csökkent. Es a légnyomásnak ezt a hatását nemcsak (buzgása) fokozódik. 1859
ersen gázos forrásokon ték az ket,
íeoli
tapasztalták
:
a
lipari,
vagy amint régel)ben nevez-
szigetek tzhányója, a Stromboli, folyton-folyvást fejleszt
habár mérsékelten
is
;
de
mködése
gzö-
azonnal fokozódik, mihelyest a
légnyomás csökken s ezen az okon a Stromboli gzoszlopát a hajósok idjelznek tekintik. Pedig a dolgoknak ez az állapota alkalmasint már reges régóta így tart, mert már Plinius is beszéh, hogy a Stromboli füstjébl a körülötte lakók
három nappal elre meg tudják jövendölni az idt
s
egy-
SUESS ELADÁSA
46
általában
nem
valószíntlen, hog}' a boméri
monda Aeohis
megzabolázta a viharokat, ugyanerre a jelenségre vezetend
királyról, a ki vissza.
Angol gyakorló bányászok több izben kifejezték abbéli sejtelmöket, hogy a légnyomásnak van valamely befolyása a sújtó lég kifejldésére s ez az állítás 18.')2-ig visszanyúlik a
midn
Jos. Dickinsün, észak- és kelet-
Az angol jíarlamentnek 187.S Cowen, a Newcastle upon Tyne
lancashirei inspector legelször kimondotta.
június
:*l-iki
tanulságos ülésében pedig
J.
kszénterület képviselje határozottan kiemelte, hogy az ilyen bányarobbanások ritkán járnak egyedül: kett-három rendesen követi egymást közvetetlenül s
van rá ok azc hinni, hogy ezeket a jelenségeket a légkörnek
valamely gyors változása idézi el mert ha viharok törnek be a szárazföldre, ezeket gyakran eÖele robbanások követik. De st Coaven már akkor ;
annyira ment, hogy mennyi bányájában
felhívta volt a
kormányt: rendezzen be az ország vala-
ha vihar közeledik vagy az idis épugy tudósítsa mint a kikönézethez, hogy a légnyomásnak csakugyan van
távíró összeköttetést
s
járás változásától lehet tartani, a bányákat
tket
Ehhez
szokás.
s
befolyása a sújtó légek kifejldésére, az angol szaktekintélyek azóta
is
számos angol bányahelyen barométer megfigyel állomásokat rendeztek be. A franczia és a német szakférfiak ellenben legnagyol)b-
ragaszkodtak
s
részt elutasították e nézetet. Ellenesei ugyanis abból a föltevésbl indultak
hogy a vihadarok * a telepben sokkal nagyobb nyomás alatt vannak, semhogy a légnyomás különl)Kége kiáramlásukra valamelyes észrevehet
ki,
hatással lehetne.
Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a karwini vizsgálatok.
A
magában foglalja. Ez a rész friss levegjét a Gabriela-szállítóaknán kajDJa,. míg az 500 méternyi távolra es flégakna kihúzó kéményül mködik. Ebben az utóbkísérleti terület
a Gabriela-bánya legnagyobb részét
l)iban a kísérletek egész
ventilator
A
tartama
alatt
mködött. (Legújabban egy
egy 7 '04 méter li méter
átmérj
átmérjt
Guíbal-
építettek bele.)
Gabriela-bánya telepei az osztrau -karwini kerület legkeletibb
s
a
Kárpátok szegélyéhez legközelebb es részeibe tai'toznak és Stur slénytani vizsgálatai szerint az ottani szenképzdményeknek kétségtelenül legfelsbb lerakódásaihoz számítandók. Ez a bánya közvetetlenl határos a Johanuakna kerületével, a melyben 1885 márczius O-ikán az a nagy szerencsétlenség történt. A telepek meglehets vízszintesen fekszenek. Nem régiben
magam
is
meglátogattam egy vasárnep délben,
óra óta szünetelt.
A
vájatvég
friss
törés falán
midn
a
munka már
hat
csikorgást, sustorgást és
gyenge süvítést lehetett észrevenni, úgy hogy a bányalég kiáramlását nemcsak a lámpákban jelentkez ismeretes lobbanások árulták el, hanem a hallóérzék is észrevehette. A bánya fenekén számos kopolya vize gyönge *
Némely vidékeu
viheilcr-uí'k is luoudjúk a sújtó léget.
A SÚJTÓ LÉGRL.
47
mennyiben az alattuk kitóduló gázok rajtuk keresztül gyöngyöztek fel. A régibb törés felületek azonban csöndesek voltak. A bányászok egybehangzó tapasztalása szerint a telep a munkában levkpezsgésben
volt,
a
höz legközelebb esö részeibl hosszabb vagy rövidebb id alatt kiontja a gáztartalmát s azután veszélyt sem rejt többé magában. Ez az oka, hogy
a telepbe benyomuló új nyilasok müvelése a legnagyobb elvigyázatot kivánja. S az osztrau-karwini kerületben a kell szellztetés végett az alapnyilásokban ketts mvelés van berendezve. A kiáramló bányalég követi a szellztetés okozta léghuzamot; de a helybeli összegyülemlések, így különösen a tetn és a régi vájatokban, mindamellett kikerülhetetlenek. Áttérek mármost magukra a kísérletekre. Az angol szakférfiak véleményét támogató dolgozatok között legismeretesebb
robbanásai
W. Galloway
Kob. Scott és
értekezése a szénbányák gáz-
az idjárás közötti összefüggésrl, a londoni Koyal Society
és
1872. évi Frocecdijigs-jéhen. *
Ebben az értekezésben a szerzk
az Angol-
országban 1868, 1869 és 1870 években elfordult ro1)banásokat összehasonlítják a l)ányákhoz véve
meglehets központi fekvés Preston mel-
Stonyhurst-observatorium barométer-adataival. Az összejegyzett rob-
letti
banások száma igen nagy veszélyes),
(47
daczára
is
1870-re
világos dolog,
:
1868-ra J54 (közte 44 veszélyes), 1869-re 200
196
veszélyes)
(67
hogy az
igen szabatos eredményt, és pedig
efféle
már
robbanás
összehasonlítás
esett. De ennek nem adhat valami
azért sem, mert a robbanás tényle-
ges bekövetkezése attól függ, hogy a fokozódott veszély idején közvetetlen
Azon felül pedig bevallott dolog, hogy abl)an bányák között sokban hiányos volt a szellzteugy hogy a vihadarok töl)b napon át gyülekezhettek s gyakran a foko-
gyújtás járuljon a vihadarhoz. az
idben a
tés,
felsorolt angol
zódott kiáramlás valódi kezdete után csak egy bizonyos
id
elteltével indít-
tathattak rol)banásra.
A
hasonló irányú német munkálatok közül Nasse közlését
tem meg, a
meg
ki
azonban csak egy
ég
* emlí-
bányái )ól elillanó gázokat becsült volt
a biztosító lámpával.
De hogy
a bizonyítékok igazán világosak és
meggyzök
is
legyenek, a
megfigyeléseket függetlenné kellett tenni azoktól a véletlenektl, melyek
a tényleges robbanásokat elidézik és szakadatlan tényleges gáz-mérése-
ken kellett alapulniok. E végbl a barométer-megfigyelésekkel párhuzamosan a kifejldött levegt hosszabb sort képez elemzések útján kellett megvizsgálni és pedig kellen és szabályosan szellztetett bányában. Ezt a fáradságos munkát a karwini Gabriela-bányában hajtották végre.
* Megtalálható a ((Zeitschrift der
kötetében '•"'=
(187i2),
pag.
196—203.
österr. Gesellscliaft für Meteorologie)) Vll-ik
ós IV-ik tábla.
Zeitscbr. für Berg-, Hütten-
uud Saliuenweseu.
1877. pag. 277
— 279.
:
SUKSS
48
Legelször színen
s
is
a legna<jyobb mélységben (-230 méternyire) barogra})hot
meggyzdtek
állítottak fel s
ELADÁSA
róla,
hogy a légnyomás hullámzásai a
sek hosszú sorozatában nemcsak a kifejldött leveg
meg naponként vájatra jét 8
föl-
a bányában csaknem tökéletesen megegyezk. Azután az elemzé-
Is
minségét
állapították
a ventilátor torkálian, hant-m, minthogy a ventilátor a régi
hat, egy kíilön készülékben meggyüjtögették a Carl-telep
ennek az
srbb
összetételét egy másik, naponkéntinél
leveg-
elemzés-sorban
vizsgálták.
Ezeket a kísérleteket ISSö június elején kezdették folytatják.
A Teschenben székel
meg
s
máig
is
fherczegi Cameraldirectiótól a június
ö-iketl július 13-ikáig terjed megfigyelések alai^jáu kiadott els Jelentés* kimutatta, hogy valahányszor a l)arométer higanyoszlopa sülyed, az explosiv
gázok a bánya és a ventilátor levegjében azonnal szaporodnak. Az
azóta
tett
megfigyelések, melyeknek grafikus kimutatását a Cameraldirectió
következményt igen csattanósan megersítik.
szíves volt megküldeni, ezt a
Ezt a jelentés a következképen 1.
A bánya levegjének
fejezi ki
gáztartalma a légnyomás emelkedése alkal-
mával átalában csökken, a légnyomás kisebbedtével pedig emelkedik. 2. A gáztartalom annál erélyesebl)en növekszik, mentl meredekebben esik le a légnyomás görbéje; és megfordítva- annál gyorsal)])an fogy, mentl meredekebb a légnyomás görbéjének az emelkedése. 3. A sújtó lég kifejldése nem a légnyomás absolut mélységétl függ. 4. Ha a légnyomás gör])ejének hirtelen (meredek) emelkedésére kevésbbé hirtelen emelkedés következik, vagy pedig ha a légnyomás, miután maximumát elérte, hosszabl) ideig egyenletesen ugyanazon a magasságán marad, akkor a gáztartalom lassanként emelkedni kezd. És viszont: ha a légnyomás hirtelen sülyedése után az esés intenzitása csökken, vagy pedig ha a légnyomás görbéje, miután minimumát elérte, hosszablj idn át alacsony színtájon marad, akkor a gáztartalom lassanként fogyni kezd. A barométer-görbe maximumának illetve minimumának tehát nem mindig
—
meg a gázhullámzás görbéjének minimuma, illetve maximuma. De ezekkel fontos tapasztalásokkal még nem elégedtek meg, hanem egy új kisérletsort kezdtek. A bánya müvelését abba hagyatták, a tápláló levegöaknát elzárták, a ventilátort pedig továbbra is szívató mködésben
felel
a-
tartatták.
Ezt lll
a.
kísérletet
legelször június iM)-ikán délben kezdték
órán át szakadatlanul folytatták.
* Ueber den
Einfluss
Sclila<,'wettern. Bericlit
in
Bezúg anf diese Frage
Steiiikohlengrnbe bei Karwin, Oeaterr.-Schlesien, 18n."».
Heransgegeben von dcr
meg
a ventilátor folyvást egyazon
I,iiftdruek-Sclnvankungeii
ilor
nber die
Hogy
luif die
és
számú
Jlntwickluug von
in der erzh. Albrecht'scheu
aiigestellten
cizIkmzo!;!. Ciuiu raldiroctiou.
V'ersuche. i". Teselien,
:
A SÚJTÓ
LÉGRL.
mozgást tegyen, a göz nyomását fokozni
49
kellett.
A
bányabeli légnyomás
5 perez alatt 2-5 milliméternyivel csökkent; a bányalégtartalom a ventila-
torlmn (mely a régi vágatra
is
83 százalékkal,, a Carl telepben pedig
hat)
40 százalékkal emelkedett. Késbbi kísérletek alkalmával a
bányában
4 milliméter barométeri csökkenés mutatkozott, a ventilátor felmondta a szolgálatot s egy alkalommal a Carl-telep gáztartalma nem kevesebb mint 35 százalékkal emelkedett.
Ez a bányabeli, mesterségesen elidézett barométeri csökkenés
2"5-töl
4 milliméterig a légnyomás ama természetes hullámzásaihoz képest, melyek folyton-folyvást tartanak, mindenesetre csekély de a hirtelen bekövetkezésök a bányalég gyorsított kiömlése tekintetébl nemcsak a régi vágatra, hanem a mvelés alatti telepre nézve is mértékadó. ;
Az
lyes
idk
nagyobb bányaszerencsétlensége közül négy veszéidszakra esik, midn a barométeri csökkenés igen robbanás olyan
tetemes
utó])bi
volt.
öt
A pobnsch-ostraid
a barométer 48 óra alatt
1
1
szerencsétlenség idejében (1884 október 8)
milliméternyit sülyedt.
A
harwini robbanás
(1885 márczius 6) a Gabriela-aknával határos kerületben
légnyomás másod naj^ján következett
tozott
nap
alatt 16 milliméterrel sülyedt.
be,
13
A
midn
ama
hirtelen vál-
a barométer
három
s<(arbruckeni szerencsétlenség (1885
ers barométeri
márczius 18) szintén egy
be,
sülyedés másodnapján köszöntött
milliméter csökkenésre. CUfton Hall szomorú nai3J a pedig (1885
június 18) egy
ers barométeri
A dombraui
sülyedés legelején következett
szerencsétlenséget (1885
mái-czius
7)
el.
legfképpen a
szénpornak tulajdonítják.
Ehhez
az öt szerencsétlenséghez
csatlakozott rövid
idvel ezeltt
(1885 október 9-Íkéici, reggel 9 órakor) a bánsági Szekul bányarobbanása.
A
részletesebb adatokat
még nem ismerem,
szebenben (mindig reggeli 7 órát 754-2,
*
nességi
—
i29-ikén 750-6,
a
de megemlítem, hogy Nagy-
barométer október :28-ikán
— 30-ikán pedig 749-8 milliméteren
Budapesten ugyanabban kir.
értve)
*
az idtájban, a budapesti meterologiai és földmág-
központi intézet följegyzései szerint a légnyomás volt
Október
állott.
SUESS ELADÁSA.
50
A
karwini
jelentségét fölösleges
kísérletek
Igazolják az angol szakféríiak nézeteit
s azt
bvebben
fejtegetni.
a véleményt, a melyet
Cowen
hogy most már azokban az országokban is meg fognak változni a vélemények, a melyeknek szakférliai eddigelé nem osztoztak eme kifejtett nézetekben. Ezek a kísérletek azt a nagy jelentséget l)izonyítják, a melyre a l)arométer a szénl)ányászatnál hivatva van. Az izol)ár térképeknek a melyeknek közlese évrliS7S-ban az angol parlamentben
kifejtett.
És
föltebetö,
,
mind nagyobb lendületnek indul s a melyek a barométeri nyomás minimumának Európában való tovaterjedését napról-napra följegyzik. a jövendben nem lesz szabad hiányzani a szénbányák mszaki hivatalail)ól. évre
A
fherczegi bányákban Karwinljan máris életbe lépett az a szabály, hogy barométeri sülyedés közeledtével a robbantó munka minden veszélyes ponton abbahagyandó, fokozódó veszély esetél)en pedig a munka teljesen megsznik. ,
Ennek
,
ezentúl átalános érvényre kell emelkednie.
szabálynak
a
x\zokat a férfiakat pedig, a kik a karwini tették
kísérleteket javasolták, elsegí-
vagy végrehajtották, élükön a fenséges tulajdonossal,
töltse el az a
megnyugtató öntudat, hogy a bányászatnak egyik legnagyobl) veszedelmet, ha teljesen el nem távolították is, legalább a közeled veszély egy jelét biztosan kimutatták és ezzel
minden valószínséggel a jövendnek nem
egy nagy szerencsétlenségét elhárították. Közli a
légnyomás miniinunia
október 28
A
—
Í2!i
7',i\'l
'"/,„
11-ikén d. n.
és 3()-iki középértékek
budapesti
idjelz állomás
csaknem
órát értve) a
következ (
Október »
25.
2H
..
...
... ..
két szélsség közt az
adatai szerint, melyeket dr. Szknt(íyürgvi W'kisz
következ három helyen, melyek
mint Nagy-tízeben,
S.iekulhoz
E
Pethö Gyula.
közeiiütt állanak.
igazgató úr volt szives rendelkezésünkre bocsátani, a
mind közelebb esnek más (mindig reggeli 7
órakor.
"2
:
Irsova
volt:
október
-20
—
.'il-ikén
a légnyo-
EÖVID KÖZLEMKNYKK.
Ambros
A
geológiai térképérl.
51
múlt deczember
térképrl és szerzjérl az ülésen eladott
2-iki szakülésen beinu-
még kiegészített adatok a múlt füzetben megjelent jegyzkönyvbl térszüke miatt kimaradtak. (L. Földt. Közlöny. 1885. XV. kötet. 390 1.) ígéretünk szerint ide igtatjuk ama kimaradt
tatott
utólagosan
s
részletet, megjegyezvén, bogy a becses térképkézirat, melyet .Jáhn Vilmos tagtársunk teljesen a társulat rendelkezésére bocsátott, a szakülés liatározata értelmében
a m.
földtani intézetnek adatott át
kir.
E
térképrl
Wolf
H., a bécsi
cs.
annak térképtárában helyeztetett
s
el.
geológiai intézet volt tagja tett legel-
k.
ször említést Magyarország keleti részeinek geológiai viszonyait vázoló fölvételi
jelentésében
nek
14-7.
s
róla a
Verhandlungen
területnek
((E
legvijabb
Tamás, berzovai elrendez úr
Reichsanstalt 18()0. évi köteté-
d. k. k. geolog.
mondja
lapján a következket
efféle
:
geológiai
(kézirat) ....
állította össze,
midn
1850
Ambros
térképét
— 1858 között mint erd-
becsl az ideiglenes földadó-kataszternél mííködött a nagyváradi helytartósági kerület területén. E térképen Ambros úr lehet legpontosabban kijelölte az általa fölismert képlettagok határát
s
így különösen
különböztette
meg
legelször a
dombvidék eltt elterül síkság vízhordta talajának rétegeit petrografiai jellemök szerint, külön választván a) a fekete alluviális talajt, h) íí nátront kiválasztó talajt, c) a futóhomokot éa d) & sárga mészconcretiós agyagot." Késbb, ugyancsak Wolf, még egyszer megemlékezik Ambros-vóI s körösvölgyi geológiai fölvételeirl szóló jelentésében (Jahrbuch anst.
1803.
Bnd. XIIL pag.
:291.)
d. k. k.
a következket adja
geolog. Reichs-
el: ((Megemlékezésül
ama talpig derék s tudományos törekvésektl áthatott férfiúról, kinek érdemes mködése jutalmazatlanúl maradt, hadd emh'tsem meg röviden, mily utón és módon jött létre ama térkép. Ambros a mariabrunni erdészakademiában végezte tanulmányait s késbb mint az ideiglenes földadókataszter erdöbecsl biztosa a nagyváradi helytartósági kerület akkori politikai határai között, hivatalos mködése alatt,
midn
a területet keresztül-kasul beutazta, számos alkalma nyilt,
geológia iránt érzett vonzalmát kielégítse.
Minden utazásán
példányokat, kövületeket és ásványokat gyííjtött
s
ezek alapján lassanként a ter-
Leonhard és Bronn Naumann Lehrbuch der Geognosie-ja
iéinek kzettérképét állította össze. Irodalmi segédforrásai
Jahrbuch-ja, Geinitz Versteinerungslehre-je és voltak. Ezekkel támogatta megfigyeléseit és
tanulmányait
választotta külön a síkságon a nátron-tartalmú talajt, a letét
s
a
barna homokos agyagot
;
a hegységben
;
.
.
s
ezek segedelmével
futóhomok hullámos
terü-
«
alpesi
mész» elnevezés
alatt
ezeken kívül megkülönböztette a kristályos és az eruptív képzd-
ményeket. Térképének több adatát Petees és
Wolf
mert a bizonyságaiul szolgáló kzetpéldányokat
Ambros 282 számból
Wolf
.
:
a kréta és a liasz homokköveit,
valamint a közöttük fekv mészköveket, melyeket foglalt össze
hogy a
talajmintákat, kzet-
álló
föl is
gyjteményt ajándékozott a
az intézet egyik ülésén be
is
használta, annál
jól ismerték."
E
is
inkább,
kzetpéldányokból
bécsi Reichsanstaltnak
mutatta. L. Verhandlungen
d. k. k.
s
ezt
geolog.
am 2(i. Febr. 1861. (Jahrbuch, 1 Sül— 62. Bnd. XII.) pag. 22. tudtommal csak Lczy Lajos említi Ambros téi-képét ((Geológiai és palffiontologiai tanulmányok Aradmegyébl » czim értekezésében (Földtani Közlöny. V. kötet. 1875. I. fzet), midn a Maros és a Fehér-Körös közét s a PlessReichsanst. Sitzung
Ezen
kívül
4*
RÖVID
52
Kodrn egy részét és
k(')Zli.mi';n'yek.
bejárva, a becses kéziratot
Jahn igazgató úrnál legelször meglátta
tanulmánYozta. Peters a délkeleti Magyarország
tárgyazó nevezetes értekezésében (Sitzimgsber. része. XX/III. köt. 1861.) több ízben hivatkozik
saira és
gyjteményeire, de magát a térképet
Ambros térképének a Districtes.«
meg
magas térkép
is,
A
Kar le
:
«
Zusammengestellt
színek magyarázatában
a melyliez egy kiszínezett, az egész teiületet
metsz
profil csatlakozik.
E-D
közvetetlen a megyék-
s
szerint az
ki
van
egész terület
festve.
Ambros térképe mindezideig
WoLF H. úron
ugyanolyan
— Térképe a volt Szatbmár, Szabolcs,
Arad megyéket foglalja magál)an határáig terjed. Ambros színkulcsa
nek
gondosan
:24-féle színt s
—EK-DNy^E-I)
Bihar, Békés, Csanád és és Ei'délynek a
felvilágosítá-
(Jrosn-Wardeiner
dea
ugyanezekkel van kifestve a kb. egy méter széles
s
irányban keresztül
Rézbánya környékét d. Wiss. Wien. Els
említi.
sajátkezíí aláírással
Bezks.-Waldl)ereiter.»
k. k.
Akad.
ugyan Ambros becses
nem
aGeoloni^che
:
A térkép alsó szélén a következ
Thomas Ambros különböztet
czime
s ktilön()sen
d. kais.
kívül részben
de a benne foglalt adatokat
kézirat maradt,
Hauer
is
felhasználta az osztrák-magyar
monarchia
Ambros térképének adatai mai napság már nem felelnek meg (s talán keletkezésk idejében sem feleltek meg tökéletesen) a geológia igényeinek egyrészt a petrografia nagy haladása módosította tetemesen a kzetek régebbi geológiai térképéhez.
:
elnevezését és osztályozását, másrészt az
elbb átnézetesen
változtatják.
De
meg
az országos részletes geológiai felvételek
fölvett vidékek geológiai képét
históriai
hova-tovább gyökeresen meg-
szempontból Ambros térképe
— arról az elbb ahg ismert
vidékrl — most
is becses és méltó rá, hogy gondosan megriztessék. A fáradhatatlan szorgalmú s nemes törekvésekkel eltelt derék férfiú méltó rá, hogy emlékét Dr. Pethö Gyula. kegyelettel megrizzük.
—A
felsbányái "Nagybánya" corrosiv vizeinek chemiai elemzése.
tagtársnnlv közli velünk a következ adatokat, l'gyanazon alkalommal, midn a felsbányai Terézaknu hforrását elemezték (az elemzést a bécsi k. k. Probieramt végezte 1S7 l-ben) részletes elemzésnek vetették alá az úgynevezett « Nagybánya" corrosiv vizeit is. Az eredmény a következket mutatta Id: E vizek KKJ súlvrészben tartalmaztak:
Hlavacsek Köknél
;
TÁRSULATI ÜGYEK.
53
TÁRSULATI ÜGYEK. JEGYZKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ILLÉSEIRL.
TISZTÚJÍTÓ
KÖZGYLÉS
1886 január 13-ikán. Elnök Jelen voltak
:
:
Dr. Szabó József.
Zsigmondy Vilmos, alelnök
:
dv.
Pethö Gyula, els titkár
Czanyuga József, pénztárnok Böckh János, dr. Hofmann Károly, Lóezy Lajos, Telegdi Roth Lajos, dr. Schmidt Braun Gyula, Sándor, Semsey Andor. dr. Staub Móricz, választmányi tagok dr. Fischer Samu, Franzenau Ágoston, Gesell Sándor, Halaváts Gyula, dr. Herich Károly, Kachelmann Farkas, Kalecsinszky Sándor, Kocsis János, Kozocsa Tivadar,
{jegyz)
Scliafarzik Ferencz,
dr.
;
másodtitkár
;
;
Loczka dr.
Loyka Hugó, Lörentliey Imre, Makay Ágoston, Nagy
József,
Posewitz Tivadar,
Ákos,
dr.
dr.
László,
Primics György, Rennert Gyula, Szádeczky Gyula, Széchy
Szontagli Tamás. dr. Téi-y V. Ödön, Zenovitz Gusztáv, Zimányi Károly,
rendes tagok. I.
Elnök a Közgylést megnyitva, beszédet mondott, melyben megemlékezik
az 1885-ik évi budapesti országos kiállításról és a berlini nemzetközi geológiai
kongresszusról
s
kifejti e
esemény fontosságát a geológiai tudományra nézve.
két
Ezekkel kapcsolatban a magyar geológusok munkásságáról mondott véleményt, melyet három pontban foglalt össze. Társulatunk múlt évi halottjai közül melegen emlékezett
meg
b. e.
Zemli.nszky Rudolf és gróf Pejacsevics János tagtársainkról.
(Elnöki megnyitó beszédét II.
1.
a jelen füzet
1
—
12. lapján.)
Megnyitó beszédének elmondása után az elnök bemutatja a múlt 1S85. Közgylésnek dr. Ilosvay Lajos és Kachelmann Farkas
február 4-ikén tartott r.
tagoktól hitelesített Jegyzó'könyvét.
dr.
III. A mai Közgylés Jegyzkönyvének Téry V. Ödön társ. r. tagokat nevezi ki.
IV. Dr.
désérl szóló
hitelesítésére dr.
Herich Károly
Pethö Gyula els titkár felolvassa a társulat múlt 1885-ik mely egész terjedelmében a következ
titkári jelentését,
évi
és
mkö-
:
TITKÁRI JELENTÉS. Pethö GYULÁ-tól. Tisztelt
Közgylés
jelentést tenni a
!
Midn három
magyarhoni földtani
évvel ezeltt legelször volt szerencsém
társulat munkálkodásáról, jelentésemet azzal
TÁRSULATI ÜGYEK.
54
végeztem, hogy társulatunk,
tagjainak
bízva
buzgalmában, a háromszáz
tagú
szövetség erejében, bátran szembe szállhat azzal a rejtélyes szellemmel, melynek a
neve jör. Minden esztend fog hozni rá
örömöket,
új
új sikert.
Ez a reményünk, tisztelt Közgylés, nem volt hiú remény A lefolyt trienniumnak minden éve mutatott fel oly eredményeket, a melyek a társulat fejldésé!
rl
és izmosodásáról tettek tanúbizonyságot: tagjainak szám-i emelkedett,
gyarapodott, kiadványai t(^rjedtek, a szellemi kapcsok pedig, melyek
intézményekkel
létszií ináról
Ha
a lefolyt
hogy a legutóbbi év
triennium alatt
lefolyt
szakbéli
miinkihHá
kifejtett >izell('ini
gazdálkodásunk anyagi eredmc'nt/eiröl számot adandó,
és
legyen szabad legelször
vagyona
határozottan ersödtek.
összetartjiik,
Társulatunknak a tcujjainak
más
szaknléseinkröl szólanom.
is
három
szaküléseket áttekintjük, legott szemünkbe ötlik,
évi
alatt tartottunk
legkevesebb szakülést, mert a
három
évi ::ÍO-ból
száma kevéssel maradt el a megelz két éviekétl. Ebben a látszólagos csökkenésben, tisztelt Közgylés, az országos kiállítás befolyása nyilatkozik, mely szaktársaink munkálkodását a múlt évben ersen igénybe vette. Ennek érdekében mondott le társulatunk is a május
az elmúlt évre csak 5 esik, bár az eladott tárgyak
l27-ikére
kitzött szakülésrl
akkorra bejelentett eladását
s
künk a bányászati, kohászati
tunk harmadik szakosztályúi csatlakozott. 19 eladásban, mindössze
dr.
Szabó József elnö-
kongresszuson adta el, melyhez társula-
és földtani
—
Ezen
az 5 szakülésen 13 tagtársunk,.
kisebb-nagyobb közleményt terjesztett el. És pedig:
:28
Feanzknau Ágoston megismertette mediterrán rétegek faunáját
__.
saját meghatároziísai alapján a letkési .__
...
.__
fels
1 eh ládd aJtan.
...
Halaváts Gydla Valeapajról (Krassó-íázrény megyébl) való Mammuth-nuiradványokat mutatott be ._ __._— - 1 düa dánban. _._ _._ _._ Ineey Béla megismertette ama román és magyar fölvételeket, a melyek az utóbbi „
években a két szomszéd ország határhegységének geológiai szerkezetére got derítettek __
_._
...
.
...
_
...
...
...
.__
Kalecsinszky Sándok nyolcz közleményben elemzési eredményeket tokat terjesztett
el a m. k.
Pethö Gyola hieroglyphás
___
:
...
értekezett Baltavár pontusi korú
homokkdarabot Kónaszék
Ambeos
egyéb ada-
(recski) peti'oleum-elfordulás geológiai
-..
_.
...
.-
1 ehíadáahan.
...
—
bemutatott egy
határából, egy nagy Dinotherium -fogat
geológiai térképét az egykori
letrl.
...
semlseirl,
bemutatta Jahn Vilmos tagtársunk becses aján-
Köves-Kálla környékérl és dékát
és
földtani intézet chemiai laboratóriumából 1 eladásban.
Mattasovszky Jakab a mátrahegységbeli viszonyait ismertette.
új vilá-
1 elöadáahan.
.__
_
.
.
.
.
.
nagyváradi helytartósági kerü...
...
...
Posevitz Tivaoak értekezett az ón elfordulásáról Borneo szigetén fordulásáról Jíangka szigetén
s
..
2 eladásban. a laterit el'í
cliiadáahan.
Samu tagtársunk jelentéseket küldött a Magas Tiitni déli oldalán felfedezett, jégáraktól karczolt kövekrl és az Alacsony-Tátrában elforduló jégíír-nyomokról, mind a kettt a titkár mutatta be a szakülésen 2 eladásban. ScHAFARZiK Ferencz a Hatvan melletti lrinczi Mulató-hegy geológiai viszonyait
lioTH
.
ismertette
...
ScHMiDT Sándor a Sehnecz környéki Pokhauszhegy kzetérl értekezett
1 eladásban. 7
fladáshan.
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
0£>
Szabó József a múlt februári közgylésen mondott elnöki megnyitó beszédében parentált Quintino Sella és Ferdinánd von Hochstetter fölött s értekezett a geloogia terén megjelent nevezetesebb
mvekrl,
— a szaküléseken megismertette
ásvány-gyjteményében lev magyarországi és carrarai fluoritokat és jelentést tett a harmadik (1885-ben Berlinben megtartott) ... .._... 4 eladásban. nemzetközi geológiai kongresszusról ... _ SzoNTAGH Tamás bemutatta Pantocsek József diatomacea készítményeit és fénya budapesti tudomány- egyetem
képeit. __
_„
__
.__
.._
__.
_-_
_
verespataki lokális üledékbl
Ha
._
.
ezekhez hozzá csatoljuk a
— 1885.
.._
..-
megelz
__-
---
-
ZsiGMONDY Vilmos egy Conus kmagvat mutatott ._-
.
-^
--
1 eladásban.
mely eddigelé unicum a
be, .
—
---
1 eladásban.
két év munkásságát, azt látjuk,
hogy
20 szaklésen, 21 eladó nem kevesebb mint 95 tárgyról 66 eladásban értekezett, a melyekben kivétel nélkül eredeti tudomáÉvek szerint az eladások száma nyos kutatásaik eredményei voltak ismertetve. az 1883
évi triennium alatt
—
a mai nappal bezáruló trienniumban a
következképen Az
Eladók
:
Berniith József
Cseh Lajos. Franzenau Ágoston Halaváts Gyula ... _
..-
_
Ilosvay Lajos...
Inkey Béla..-
. . _
.__ .
.
...
_
Kalecsinszky Sándor
Krenner József Sándor Lóczy Lajos ___ _-Matyasovszky Jakab...
Peth Gyula
...
...
Posewitz Tivadar
Roth Lajos (Telegdi) ... Roth Samu.__ _. Schafarzik Ferencz...
Schmidt Sándor... Staub Móricz...
...
...
Szabó József
Szontagh Tamás .. ... Wartha Vincze _ Zsigmondy Vilmos. __ . _
.
,
e]
oszlik
meg
TÁRSULATI ÜGYEK.
Ö6
rajtok kívül Tuborffy Béla és Török Aurél tagtársaink LuNATSEK V. József vendégek. Közlönyünk teriedelme a tríenninranak csak els évében maradt a pra-limihatárok között, az utóbbi kettben az elirányzott ívszámot már tetemesen nált túlhaladta, úgy hogy három év alatt 7S ív helyett 103 ívet adtunk tagtársainknak, tehát 25-tel többet, mint a mennyi pra^liminálva volt. E terjedelemnek oka egyrészt az. hogy a Földtani Intézet Jelentései hovatovább igen örvendetesen növekszenek, másrészt pedig az, hogy tagtársainJí mind több és több eladást és értekezést szolgáltatnak Közlönyünk számára, mely azzal az elnynyel kinjilkozik a közlknek, hogy a benne kiadott eredeti dolgozatok a magyaron kívül valamely világnyelven (eddigelé többnyire németül) is megjelennek s más nemzeteknek is könnyen hozzáférhetkké válnak. így pedig ketts czélt érünk el, egyrészt az idegen nyelvíí közlemények szintén a magyar irodalom rovására esnek (míg ha külföldi folyóiratban közöltetnek, azt az irodalmat gyarapítják,
György, Téglás Gábor
;
és
a melybe az illet folyóirat tartozik), másrészt pedig
nem
kell
vendégül kín;ílkoz-
nunk idegen országokban. De ennek következtében azután Közlönyünk terjedelme is
igen növekszik.
A
választmány pedig, legkivált a szaküléseken eladott értekezé-
sekre nézve, azt az elvet követte, hogy azok okvetetlen kiadandók,
latnak megerltetésébe kerülne
A
is
három kötetben
trienniura alatt megjelent
adott értekezések
s
egyéb közlései mindössze
44
intézet Jelentéseire mindössze
német szövegökre 237*
ív esik.)
még
ha a társu-
a kiadásuk.
A
ív
kellett.
5í)
a társulat ügyei, az ülésein
ívet foglaltak
(Ebbl
a
el,
míg
magyar szövegökre 2OV2,
földtani intézettel kötött becses szövetség tehát
szellemi termelésünket igen jelentékenyen gyarapította.
—
S ha ez
a viszony a közel
jövben netalán megváltoznék is bár reméljük, hogy reánk nézve kedvez alakban a magyarhoni Földtani Társulat mindig büszke lesz •'
—
a
m.
k.
el-
a földtani
ezentúl reá,
Földtani Intézet els rendszeres Kri Jelentései az ó folyóiratában
is
hogy liíttak
napvilágot.
És megemlítem itt egyszersmind, hogy e becses szövetség nem kevéssel hogy Közlönyünk elfizetinek a száma (mely azeltt a 20-at alig
járult ahhoz,
érte
a jelen év elején
el),
már
."jO-re
emelkedett.
Tagtársaink könyvilletményeit
nagym. földmívelés-,
három
füzettel (hat
ipar- és
a,
m.
kir.
Földtani Intézet igazgatósága
a
kereskedelemügyi minisztérium liberalitásából az idén
nyomatott
ívvel) és 6 mtímelléklettel szaporította.
E
becses és
évenként megújuló adományoknak köszönhetjük, hogy tagtársaink 1885-ben ismét 51 ívnyi kiadványokban részesültek társulat tagjai 5 frt évi díjért,
s
köszönlietjük áltabíbari azt, hogy a földtani
minden más közmííveldési
és
tudományos
társulat
tagjainál több tagsági illetményben részesülnek. kell megemlékeznem némely vállalatunk sikei-es bevégzésérl. múlt év legelején küldöttük szét tagtársainknak a magyarhoni Földtani Társulat 1852 I88i>. évi (tehát 30 évi idközre terjed) összes kiadványainak
Ugyanitt
A
1.
—
tánmmntutóját, melyet Halaváts Gyula tagtársunk még a megelz trienniumban vett megljíziís alapjiin állított össze. E fölötte hasznos kézi Icönyvet, hetliaoros
*
Íj.
az
I8S.5.
(leczeniber
'J
pontját a jelen füzet 71-(lik lapján.
diki
választ uiáuyi ülés
Jegyzkönyvének
X\'-(lik
e
57
TÁRSULATI ÜGYEK.
melynek kiadása 330
meg
döttük
2.
A
frtba került,
választmányunk határozatából díjmentesen kül-
a társulat, összes tagjainak.
múlt év nyarán készült
el
társulatunk megbizottja dr. Fischer Samu
tagtársunk a magf/arorszádi sóskutak és sósforrások sótartalmának s némely nevezetesebb alkatrészeinek megvizsgálásával. Munkája, legnagyobbrészt tabelláris összeállításban,
mintegy 6 nyomatott
ívre terjed,
egy térképpel, melyen a megvizs-
sóskutak és sósforrások tartalmuk minségéhez
gált
különböz színekkel vannak megjelölve.
E dolgozatot
felajánlani a nagyni. Pénzügyi Minisztériumnak,
mennyiségéhez képest
és
épen most készülünk kiadásra
melynek közegei
a megvizsgált
sósvizpróbákat és a bekivánt helybeli adatokat szolgáltatták, úgy azonban, hogy tagtársaink, valamint a földtani intézet részére is, elegend számú példányokat kap-
junk viszonzásul. 2- A fíMrengési bizottság mködésérl dr. Schafarzik Ferencz titkártársam, a bizottság eladója, mint az eddigi években, az idén is a közelebbi szakülések egyikén fog részletes jelentést elterjeszteni. S így én csak azt említem meg, hogy
a bizottságnak a m. tud. Akadémia bkezííségébl
még mintegy 400
frt áll
ren-
delkezésére.
Át kellene térnem ezek után
arra,
hogy számot adjak társulatunk igazgató
testiiletének a IS tagú választmánynak múlt évi
tott
ülésének tanácskozásairól.
2fi
A
az egész triennium alatt tar-
](at s
Közlöny idársidati
iigi/ek»
rovata azonban
minden lényegesebb határozatot és intézkedést közölt s igy csupán azt említem föl, hogy a legutóbbi üléseken hosszas és beható eszmecsere tárgyát képezte Magyarország geológiai térkepének elkészítése, és pedig oly mértékben, hogy a nemzetközi geológiai kongresszus aegise alatt kiadandó Európa geológiai térképébe (melynek mértéke: 1 a másfél millióhoz) könnyen beleilleszthet legyen. A térképügynek a nemzetközi bizottságnál leend intézését Szabó elnök úr, a költségek megszerzését pedig az illetékes minisztériumoknál Szabó és Zsigmondt elnök urak együtt voltak szívesek magukra vállalni míg a térkép elkészítésével BöCKH .János, dr. Hofmaíín Károly. Inkey Béla, dr. Koch Antal, Lóczy Lajos és eddig
is
:
Telegdi Eoth Lajos tagtársaink bízattak meg. Nagyrabecsült tagtársainkat valamennyiünknek szinte és osztatlan érdekldése kiséri, midn nemes munkáj okban azon fáradnak, hogy a magyar földnek els teljes Magyarországon készülend geológiai térképét összealkossák.
—
néhány hónap múlva elkészülend térképet a haza földének geológiai alkoaz elsüt, kicsiny mértéke daczára is jóval bizonyosak vagyunk benne tásáról, s a mely tökéletesebb lesz, mint az összes eddigi, Magyarországot is magukban foglaló térképek ha ezt a térképet, mondom, társulatunk, mint a magyar geológiai kutatások Milyen szép lenne, ha melyet
magyar
e
szakfér/iak állítanak össze
—
—
;
legrégibb testülete, a juk,
meg
hogy
ezt
mvelt magyar közönség számára
itthon
is
kiadhatná.
De
tud-
— legalább most — anyagi ernk nem engedi. Vájjon nem tehetné-
a Földtani Intézet? Fölvetve a kérdést, talán érdemes lenne róla gondolkodni.
Ugyancsak a nemzetközi geológiai kongresszus asgise alatt készül, a mint elnökünk a múlt deczemberi szakülésen kifejtette, a legközelebbi jövben egy másik nagy és igen-igen hasznos m. A NEUMATR-tl indítványozott Nomenclator pahTontologicus.
Ebben Magyarországnak
is
okvetetlenül
helyet kell foglalnia.
!
TÁRSULATI ÜGYEK.
58
Nem
ragadhatná-e
nagy
m
tassanak,
meg
Mafiyarorszáfiot iUeti! rész összefoglal ra
íi
nára és elnyére itthon külön legkivált
hogy ugyanakkor, mikor a
tiirsulatunk ezt az alkalmat,
számára az adatok összeszedetnek, hogy benne azután száz és százfelé kiadassék
is
ha kell kritikával állíttatnék
módot
rá alkalmas
?
össze.
s
Haszna
De ha
találni a földtani intézet, a
a
s
elosz-
magyar geológusok- haszelnye kétségtelen lenne,
a társulat
nem
teheti, talán fog
melyre önkénytelenül
is
hajlandók
vagyunk áthárítani mind azokat a feladatokat, a melyekkel magunk, anyagi gyöngeségünk miatt, megbirkózni képesek nem vagyunk. Serény gondját képezte a választmánynak az is, hogy a múlt közgylés határozatához képest Trefort Aooston vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Ö excellentiájánál küldöttségileg és folyamodvány útján némi állami segedelmet kérelmezzen. E kérelmet ez ideig nem követte ugyan siker, de biztos forrásból tudjuk, hogj' a kérelem teljesítése nem a miniszter úr jóakaratán múlt s máig sem tettünk le a reményrl, hogy az állami segélyt talán még a jelen évre megnyerhetjük. Erre az esetre a választmány,
ama memorandum
Ígéretéhez híven, a melyet
Közgylésen kinevezett küldöttség miniszter ö excellentiájának átnyújtott a nyerend állami segélyt fele részben Közlönyünk támogatására, fele részben
a múlt volt,
pedig geológiai kutatásokra óhajtaná fordítani.
Vajha ez a reménvünk
se lenne hiú
!
Beteljesedése nagy lökést adna
hogy társulatunk
régi tervünk életbe léptetésének,
ama
folyóiratát teljesen átadjuk a
mai viszonyok közt leginkább megfelel rendeltetésének, hogy //// tükrévé tegyilk viindannali, a mi Maggarországon a geológia és társtudományai terén történik,'' a
melybl egyszersmind
Mag
fi
külföldi szaktársaink
A
ar ország geológiai irodalmáról.
hovatovább erre az útra terelik
s
is
teljes
meríthessenek
áttekintést
körülmények pedig a Földtani Közlönyt
a feladatot a földtani társulat
nem
utasíthat,ja el
magától, legels sorban azért sem, mert a hazában erre legilletékesebb.
Midn tést teszek
ezek után társulatunknak tagjaihoz való viszoni/ára áttérek
számuknak emelkedésérl
és csökkenésérl, legelször
is
s
jelen-
szomorú köte-
lességet kell teljesítenem, felsorolván veszteségeinket.
A halál,
múlt év folytán
legelször
Pe.jacsevics
Nep.
bányatanácsost, a
nem
Zemlinszky János
jeles
kevesebb, mint kilencz tagtársunkat ragadta
Rezs
volt
kitíin
majd
bányaigazgatót,
ásványgyüjtt Budapesten
és
el
a
gróf
Jendrassik Miksa
felsmagyarországi bányapolgárság alelnökét Iglón
s
utánuk
Éber Nándor országgylési képviselt, Medveczky Arpáu nyugalm. kapitányt, Dr. RózsAY József kórházi forvost Budapesten, Gáspár Ferkncz selmeczi bányászt, Fodor Ferencz debreczeni fiskolai tanárt és végül Gömöry Sándor bányamérnököt, a
még néhány
ki
na])})al
elhunyta eltt jegyzje volt a bányá-
numkása az alakulóban lev országos bányászati és kohászati egyesület ügyének. szinte megilletödésünk kiséri emiékezetöket Most esztendeje, a közgylés napján volt társulatunknak nemeskeblü pártfogóján, fméltóságú Esterházy Miklós herczegen kivül 1> tiszteleti tagja, szati
í>
kongresszusnak
s
fáradhatatlan
pártoló tagja, Ki alapító tagja,
(i
levelez tagja és 363 rendes
tagja.
L. a múlt évi titkári jelentésben, Fölilt, Közlöny XV. ISsö, a
Hü. lapon.
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
59
Azóta a mai napig, 42 új nevet igtattunk a tagok sorába, 33 új rendes tagét az eddigi rendes tagok soi*ából pedig ismét hárman léptek át az alapítók sorába, míg egyet a választmány a levelez tagok sorába igtatott. és 9 új alapítóét
;
Minthogy pedig elhunyt tagtársainkon kívül kiléptek (és részben választmányi határozat folytán kihagyattak a névsorból) 14-en, a veszteségeket leszámítva, a múlt évben pártoló és alapító tagjaink száma 12-tövel, rendes tagjaink száma pedig B-tal emelkedett. A selmeczbányai /ír >A'c'(/_?/('Síí/eí tagjainak száma 39.
—
Ha
pártoló, alapító és rendes tagjaink
létszámmal összehasonlítjuk, azt
3-án volt
számát a triennium elején kimutatott
hogy
10 pártoló, 21 alapító, 369 rendes tag, ossz. 406 fizet tag.
1886. jan. 13-án van:
1883. jan.
látjuk,
:
4
6
«
Emelkedett a létszám 12 pártoló, 15
328
«
alapító,
«
«
«
338
41 rend. taggal, ossz. 68
«
fiz.
«
taggal,
—
száma 20*4 százalékkal emelkedett. S tagtársaink rendkívüli ügybuzgalmát semmi sem jellemezhetné jobban, mint az, hogy közülök a mai napig csaknem 96 százalék (pontosabban 95-8" o) befizette az vagyis a trienniiim
évi díjat
lS85-re, a
a fizet tagok
alatt
mi
szinte példátlan eset az intellectuális társulatok életében.
Hátralékban a múlt évre csak 14 tagtársunk maradt. Áttérve ezek után a triennium utolsó évében megválasztott pártoló és alapító tagokra,
a múlt közgylés óta tényleg befizetett és bejelentett alapítványok
következk
Pártoló tagokká lettek Gróf Andrássy Dénes,
Dernn
készpénzben
Gróf Csáky László, Budapesten
«
:
200
_._
...
—
.-.
Kempelen Imre, (Moha) Székesfehérváron készpénzben Eszakmagyarországi egyesített kszénbánya- és iparvállalat részvénytársulat készpénzben
Osztrák-magyar áUamvasut- társaság készpénzben
Rimamurány pénzben
A
___
Pesti hazai
-
Salgótarjáni .__
...
vasmíí
...
részvény- társaság
els takarékpénztár- egyesület pedig
két év eltti
adományát
kész-
... ....
___
egészítette ki pártolói alapítványnyá.
frttal
a
-
TÁRSULATI ÜGYEK.
(50
E
most
valamint a múlt Közgylésen bejelentett és azóta befizetett
felsorolt,
alaiiítvánvokat azonnal állampapirosokba fektettük és pedig 5° o-os papirjáradék-
kötvényekbe, a melyeket átlag 93'4"/u árfolyamon vásároltunk névleges értéke ezen a réven
ered
a
napúi '^867
inai
Ha
emelkedett.
más czímen
zett értékpapírokat, a
conversiójából
is
s
alaptkénk
így
ezekhez hozzá számítjuk a beérke-
bevett kisebb tételeket
a régel)bi értékpapírok
s
nyereséget, azt látjuk, hogy alaptkénk a nnílt hözgy ülés óta
frl
43 89"
krral, vagiiis
5'<í
o- kai
'
emelkedett.
Forgó tkénk bevételei szintén kedvezek
A
voltak.
mint a nyomatott
kimutatásból kivenni méltóztatnak, berételcink több mint 300 frttal lialadtdk me;i
az
eli'lirdnijzatot s
majdnem ugyanannyi
a pénztári maradékunk. (Lásd a részletes
kimutatásokat a következ 63. lapon.)
Ha
ezek után visszapillantunk a triennium
elejéi-e,
azt látjuk,
januári közgylésen a társulat alaptöb'Je mindössze 4600 frtból
hogy az 1883. míg ma
állott,
összesen 9400 frt 83 kr.
A
triennium alatt tehát társulatunk nteiibontJiatatlan alaptöía'jc megkétsze-
rezdött, de st
a
három
évi
tke
kétszeresét
i?ÜO frttal túl is lépte,
százalékokban kifejezve, a három ér alatti emelkedés tehát társulatunk több vagyont gyjtött,
104'36''/o.
mind fenállásának
ezt
úgy hogy
— E triennium megelz
alatt
32 évében
összesen.
E
O
fényes eredmény
meg
tette
oroszlánrésze
Zsigmondy Vilmos alelnök urat
tömegesebb befizetése megindult,
keztéiben az alapítványok
alapítványok tekintélyes részét szintén az
El
nem múló
hálánk és köszönetünk
fzdik
már végéhez megalakulása után maga
évvel ezeltt a fiókegyeslet
nem
sokkal
hetem, nemes czéljának végpontját
s
ezenkívül a beérkezett
személyes befolyásának köszönhetjük. nevéhez.
ezért az
Ezek után még a selmeczbánijai Jidkegt/esiiletröl melyet
megemlékeznem. Három amaz érdemes feladatnak, ma pedig, örömmel jelent-
kell
közeledett elé
el is érte.
tzött
:
Selmccz ridékének
tieoloiiiai fölrétele,
közremködknek, tényleg be van fejezve, (leohufiaihyi készen áll s most már csak a sokszorosítást várja.
köszönet érette a díszes térképe
A
fiókegyesület tisztikara reményli,
tán elkészülnek
Evek 800
E
hogy a
színes
is
meghaladja a 600
frtot
;
nagybuzgalmú fáradozások elismeréséül
Közgylésnek.
Tisztelt
(3szinte
Közgylés
!
érdekldésünk
tl, a melyen jó
a tiirsulat
és teljes
nemes czéljoknak végpontjához. ezekkel híven számot adtam
nem
kiséri
meg
ki tagtílrsaink-nak és jvühinösen
lógattak
s
hogy különösen
is
ki
is
ficík-
az elmúlt év s a
válhatok
mai
e hely-
ügyünk szolgálatában annyi élvezetes idt töltöttem, hogy
háliís
társulatunk választmii
azért a kifogyhatatlan jóakaratért, a melylyel szerény tiiii
választmánya
rokonszenvünk
Midn
köszönetemer ne fejezzem netlenül
a múlt év nagy
fentartását a jelen évre
bezáródó triennium nevezetesebb eredményeirl,
nyának
még
a jelen év végén pedig, a kiadások levoná-
frtot fogja megközelíteni.
sikeres és
egyesületi tisztelt barátainkat
iiítppal
jelen év foly-
188(>ban társulatunk minden tagjának megküldheti.
legutóbbi ülésében elliatározta, hogy a fiókegyesület ajánlja a
nyomatok a
színezett
edrügi sikeres fáradságának méltó koronájául igéri. hogy e szép
óta gyjtött vagyona, melyet erre akar fordítani,
kiadásai után sával a
s
mvet még
térképi
illeti.
két évvel ezeltt a választmányban azt az indítványt, melynek követ-
mködésemben
szü-
ne fejezzem szinte köszönetemet
TÁRSULATI ÜGYEK.
61
dr. ScHAFARziK Feeencz titkártársamnak és kedves barátomnak, a ki Közlönyünk osztályos társa volt munkáimnak német szövegének gondos szerkesztésén kívül teendkben, ha a körülmények minden közremködött mindig örömest s kész
h
megkívánták.
Legvégül pedig, tisztelt Közgylés, mieltt a jegyzi tollat leteszem, nem tudok ellentállani annak a vágynak, hogy búcsúzóul egy eszmét föl ne vessek, a mely, ha eddigelé ki nem domborodott is, a rejtett vágyak és érzett hiányok fölpezsdülése alkalmával bizonyára óhajtott ideálként lebeg eltt, tt
s
minden magyar geológus
a melynek testté fejldése a magyar geológiai irodalom hasznavehetöségére
a hazában és megismertetésére
Ertem
vállalkozás.
a külföldön többet tehetne mint bármi egyéb
ez alatt
a magyar geológiai irodalom
teljes
Repertóriumát,
melyben összegyjtetnék mindaz, a mi Magyarország ásványtani, földtani, kzetslénytani, ásvány- és kzetvegytani s physikai geographiai viszonyairól Magyarországon vagy külföldön 1700-tól kezdve máig bármely nyelven megjelent. És pedig nem csupán a czímeik szerint állítva össze benne az összes szakbeli munkákat és értekezéseket, hanem mindeniknek a tartalmát is megismertetve s az egészet pontos szakcsoport, tárgy, hely- és névmutatókkal ellátva és a magyar kiadással a
tani,
egyidejííleg az egész
A
Eepertoriumot valamely világnyelven
magy. tud. Akadémia
s
a
kiadva.
mi szaktudományunk
jelent Repertóriumok bizonyára igen becses forrásai a
mának is, már természetöknél fogva sem
is
természettudományi társulat kiadásában megirodal-
de annak a czélnak, a mely a geológust mint szakembert kielégítheti, felelhetnek meg.
társulattól, ha abban melyben Magyarország geológiai térképét elször készítik el magyar szakférfiak, s abban az évben, a melyben épen száz eres fordulóját érjük meg az els magyar mineralogia'''' megjelenésének, az initiativát megragadná s a magyar
Szép és nemes vállalkozás lenne a magyarhoni földtani
az évben, a
geológiai irodalom Repertóriumának kiadását legalább elvben elhatározná; tervének
megtestesítését akkorra hagyva, ha anyagi viszonyai megjavulnak vagy oly forrá-
sokhoz jut, melybl eme vállalat költségeit fedezhetné. Legyen szabad ezt az eszmét búcsúzó jelentésem alkalmából a tisztelt Közgylésnek becses figyelmébe
ajánlanom
!
V. Einök a titkári jelentéssel kapcsolatban eladja, hogy dr. Herich Károly, miniszteri osztálytanácsos, társ.
100
frttal az
r.
tag épen most
alapító tagok sorába óhajt lépni.
tudomásul veszi
s
dr.
Herich Károlt urat
—
A
érkezett nyilatkozata szerint
Közgylés
az elnök jelentését
alapító tagúi azonnal megválasztja.
9500 frtra emelkedett.) Czanyüga József pénztárnok kimutatását a társulat 188-ik évi pénztári forgalmáról s pénztárának és vagyonának mikénti állásáról 1885. deczember 31-én. A pénztári könyveket és számlákat az összes okiratokkal (Ezzel az alapítványnyal a társulat alaptkéje
VI.
és
A
titkár bemutatja
számadásokkal együtt az 1885. évi február 4-iki Közgylés megbízásából Makay
Benkö Ferkncz: Magyar Mineralogia. Azaz
*
juáuya
.
.
.
Kolo'sváratt, 1786.
a-'
kövek'
"s
értzek'
tudo-
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
Ágoston, Pfiszter Károly és Rennert Gyula, tagtársaink vizsgálták át
Közgylés
pénztári könyvet, valamint ezt a
egv'beliangzó záradékkal ellátva hitelesítették
Budapesten,
hironaf
azdmadáíii
i^Ezen
188(1.
a
s
a lezárt
kimutatást a következ
elé terjesztett :
tételeivel
J,öni/rel,-
»ie(iefiiiez('lnek
tahiitatott.
január S-ikáu.»
Fölemlíti eg;^^szersmind a titkár, hogy a most bemutatott eredeti kimutatás alapján s az eredeti okiratok segedelmével a pénztárnokkal egyetértve készítette azt a kimutatást,
mely már kinyomatott jiéldányokban fekszik a Közgylés eltt
s
a melyben a takarékpénztári tételeket elhagyva, a költségelirányzat csopoi-tjainak
megfelelen
állította
össze a bevételeket és kiadásokat és
könnyebb áttekinthetés
kedvéért az alaptöke számláját külön választotta a forgó töke számlájától.
E
kimutatások, melyekhez a titkár
hozziífttzte, a
még
az alábli
következ megjegyzéseket
is
következk
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT
pénztárának és vagyonának kimutatása 1885 végén. I.
Az alaptöke
1885. évi számlája.
Bevételek.
Készpénz 1.
'1.
Pénztári
maradék
— —
-1884 végén Készpénzben befizetett alapít-_-ványok .__ ._. és Elegyesen (értékpapírban készpénzben) bef. alapítvány ._. Állampapírban befizetett ala-
—
3.
4.
pítvány 5.
7.
8.
-_-
-
u
88
«
--
._
Kötelezvényben érkezett ala-^----pítványok. _. ... Kihúzott értékpapírok többlete éiiékpapirosokért Convertiilt __. névleges értékben
A
frt
Összes bevétel
1
885 végén...
32
«
«
«
"
"
<'
2077
«
"
"
3
kr.
S.-.
kr.
frfc 1
— —
«
—
— — — — — — — 3900 — 2200 — 2400 lí^^
4()(»
«
•'
«
— —
r)800frt
«
50
— — — —
85 kron vásárolt állami)apirok névleges érték e.-
2055
«
«
5
_
9.
—
— — — — — —
-
Állampapírban befizetett kötelezvények
6.
—
33frt31kr. n*5ü
Kötelezvény
Ertékpa})ir
készlet
és
1
kr.
«
«
"
"
.<
«
«
«
«
«
«
«
«
«
frt
kr.
700frt
— — — _
«
«
"
„
Í^OO
«
—
«
— —
«
«
90( frt )
— — — — _ — — — — —
kr.
«
«
"
,,
« «
«
"
kr.
Kiadások. 1.
Allampapiruk vásárlására (névleges értékök
2.
Kiegyenlített visszaadattak
2200
frt)
...
...
kötelezvények .^
._
2055
frt
— —
,
«
«
...
3. Convertiilt értékpa))ir()sok, kész-
pénz és névl. értékben Összes kiadás
I
ss.',
...
20
...
végén..
-J(
«
i7i; fit
45 :i(
«
)
kr.
— frt— — — — 3000 3G00
kr.
«
<>
«
«
frt
-
kr.
— 40(i
frt
<>
— —
— — «
K )0 frt
—
kr.
«
*
kr.
::
.
TÁRSULATI ÜGYEK.
63
Effifberetés.
Készpénz
Az l885-ik évi összes bevételekbl 2077 Levonván az 1 885-ik évi összes kiadásokat
Marad
^..
__
készletül
.._
.
.
_„
Értékpapír
13
frt
kr.
1
2400
frt
2076
«
30
«
3600
«
—
«
83
«
8800
«
1885 régén összesen
— — —
Kötelezvény
kr.
900frt
«
400
«
«
500
«
—
— —
ki\
«
«
ragyis összefoglalt értékben 9300 frt 88 kr, tehát 2767 frt 52 krral több, mint 1885 január 1-én mit.
Az alaptöke emelkedése
a jelen triennium harmadik évében 1 885 január 42*36 százalék. (A triennium els évében az alaptke viszonylagos emelkedése 17"4"/o, második évében pedig 20"l)87o volt.) 1-töl
— 1886 január
—
l-ig
CzANYüGA József,
Pethö Gyula,
pénztárnok.
e. titkár.
11.
A
forgó töke 1885-ik évi számlája. Berételek Elirányzat
1.
2.
Pénztári maradék 1884. végén Esterházy Miklós berezeg évi
...
._.
adománya
7.
Alapítványok kamatai Földtani Intézet szövets. quotája 1885-re Evdíjak, oklevéldíjak és hátralékok Elfizetések és eladott kiadványok ._ ... Takarékpénztári kamatok .__ ...
8.
Az alaptkébl
9.
Vegyes
3. 4. 5. 6.
_
,
átvett pénzkészlet^^
és rendkívüli bevételek
...
^ .
.
1885-ik évi összes bevételek ... Levonván belle az 1885-ik évi összes kiadásokat 1
886-ra átviend maradék
...
.__
_..
__
261
.__
frt
68
kr.
A forgó tke 1885-ik évi bevétele tehát 314 frt 02 krral haladta meg a bevételi elirányzatot. — Ha ehhez az évközben beérkezett alapítványokat (2138 frt 32 krt), a tkenyei-eményt (5 frt 50 kr.) s a corversió nyereségét (279 a tényleges bevételi többlet 2737 frt 39 kr.
Kiadások
1.
2. 3.
4. 5.
6. 7.
8. 9.
A A
Földtani Közlöny
—
—
XV. (1885)
kötetére
XIV. (1884)
.__
«
—
Betüsoros tárgymutatóra (1852 1882) .,_ Titkárok tiszteletdíja ___ . . .., ... ... Pénztárnok tiszteletdíja Titkársegéd tiszteletdíja __ Szolgák fízetése és jutalomdíja ... ... ... Expeditio, posta, iroda, oklev., szakülések stb. Kisebb nyomtatványok és czímszalagok
10.
Szelvénykamatokra (idközben visszatérültek)
1 1
Visszatérítés az
12.
alaptkének ___ __. ___ ._ Az alaptkének átadott tkenyeremény __.
13.
Vegves
és rendkívüH kiadások
.__
...
...
frt
55
krt)
hozzáadjuk
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
64
A
fovjíó
tke
1885-ik évi kiadásai tehát 77
kiadási elirányzatot, (de
kamatokhoz
Ha marad
1
éhbl évközben 29
csatoltatott, 5 frt
iW
a
frt
GS
.")()
tVt
76
frt
pedig az alaptkének adatott át.) maradék])ól levonjuk az alaptkét illet 83
kr.
kr. pénztári
végén a fon/ó töke nilddi pénztári maradékául 260 frt. 85
88,5
Vagyoni
Az alaptke pénzkészlete
...
...
...
...
-
8800 500
—
...
összes vagyona valódi pénztári maradékot
Az alaptke
Ehhez hozzáadva a
kr.
frt
—
«
—
«
83
kr. « «
9300 frt 83 kr. 260
«
85
«
1886 január 1-éa a társulat összes vagyona 9561 frt 68 kr., vagyis: 25 kiTal több mint \^Sb _január l-jén volt. (Lásd az alaptke számláját.)
frt
Czanyuga József,
Pethö Gyula, e.
krt.,
állás 1885 végén.
..Értékpapirosokban van elhelyezve .._ Kötelezvényekben (három tagtársunknál) ...
2763
krral haladták mejí a
4(3
kr, visszatérült s az alapítványi
pénztárnok.
titkár.
Megjeg ijzések. Az alaptöke azámlájálioz. Azokon kívül, a mik a titkári jelentésben elmondattak, megjegyzend, hogy az értékpapirosok conversiója a választmány jóváhagyásával történt, amint az 1885. április 1-én tartott választmányi ülés jegyzkönvve, a Földtani Közlöny XV. kötetének 358. lapján részletesen eladja. Az alapítványok elhelyezése alkalmából a befolyt készpénzt mind állampapirosokba fektettük és pedig 5%-os magyar papirjáradék kötvényekbe, úgy azonban, hogy a vásárlás alkalmával fizetend szelvénykamatokat nem az alapítványi tkébl, hanem a forgó tke készletébl fedeztük (lásd ott), minthogy ezeket az összegeket a forgó tke még az év folyamán visszakapta. Ehhez képest a forgó tke bevételeinek 3-ik tételébl, az alapítványi kamatok czimén kimutatott összegbl frt 75 kr) ezek a kiadások (29 frt 76 kr) levonandók, hogy a czímnek megfelel valódi és tiszta alapítványi kamatokat megkapjuk, a melyek összege e levonás
(432
után i02
99
frt
kr.
A forgó töke
hevételeinek többlete
megfelel emelkedéssel
mek
járt,
némi tekintetben a kiadások rovatában
különösen a 8-ik
is
és 9-ik tételben összefoglalt czí-
alatt.
forgó töke kiadásaihoz megjegyzend, hogy a Földtani Közlöny kiállítáKözlöny sára kevesebbet adtunk ugyan ki, mint a mennyit elirányoztunk, de a e füzet minthogy számlája, füzetének terjed ívre nyomatott 3 múlt évi utolsó,
A
1
csak deczember vége
felé készült el,
eddig
még nem
érkezett be.
bruttó kiadásokból (3362 frt 20 krból) a társulat szelés az lemi szükségleteire 2205 frt 56 kr., vagyis 65-6 ",o fordíttatott; az igazgatás kiadásoknak összes adrainistratio költségei pedig 1 156 frt 64 krból, vagyis az összes
Az 1885ik évidirect
34-4 "/o-ából fedeztettek. Vll.
Minthogy
állását illet
ezzel a tiszti jelentések s a társulat vagyonsit és pénztárilnak
kimutatások mind elterjesztettek.
— az elnök
fölhívja a
Közgylést
TÁRSULATI ÜGYEK.
65
—
nincs-e jelenlev tagtársainknak valamely észrevételük
a tiszti jelentésekre / a Közgylés a tiszti jelentéseket í Megjegyzések eladása végett szólásra senki sem jelentkezett s a Közgylés a jelentéseket közfelkiáltással és egyliangúlag tudomásul veszi. Vni. Elnök a Közgylés javaslatára az 1886-ik évi számadások, pénztári
tudomásul
és
tiszti
veszi-e
könyvek, a vagyon és pénztár megvizsgálására Mákat Ágoston, Ppiszteb Károlt és Eennert Gtula r. tagokat nevezi ki, ugyanazokat, a kik a Közgylésnek ezt a
megbízását a múlt évben is
is teljesítették, s
a kik a vizsgálói tisztséget ez alkalommal
elfogadják.
IX.
A
titkár ezek után elterjeszti a^ 1886-ik évre szóló pénztári ekmríny-
melyet a választmány január 10-iki ülésében már tárgyalt volt megvitatás és jóváhagyás végett terjeszt a Közgylés elé
zatot,
s
ezúttal
:
Pénztári elirányzat 1886-ra. Bevételek. 1.
Pénztári maradék 1885 végén
2.
Herczeg Esterházy Miklós
__
4-20
«
3.
Évdíjakból, oklevéldíjakból és hátralékokból ... .._ .__ Alapítványi értékpapírok és kötelezvények kamataiból... ...
1730
"
4. 5. 6.
évi
._
.__
_..
._.
adománya 1886-ra
Takarékpénztári kamatokból . Elfizetésekbl és eladott kiadványokból
.
.
.._
:261 frt
._. ,..
...
.._ ._,
_
_
Összes bevétel
._.
68
— — — —
475 20 280
«
3186
«
68
1700
frt
—
«
«
—
Kiadások.
kr. «
« « .»
«
:: :
:
:
TÁKSULATI ÜGYKK.
66
készítend különlenvomatokat
400
tiszteletdíjakra
frt.
—
is
Bele
beleéi'tve ll(H) frt,
nem
kiszolgáltatandó különlenyomatokat az tani
Közlöny
mmellékletekre
Va'i
frt, irói
Jelentésekbl, de belefoglalva a Föld-
100 i)óldányát, melyet az intézetnek mindenesetre
iinia
i200
értve a földtani intézet számára netaliín
ki
fogunk
szolgi'iltatiii.
A
m.
Földtani Intézet szövetségi quotája az elirányzott bevételek közé
kir.
függben van. (A titkári jelentésben elmondottakon kívül errl az ügyrl az ls85. deczember ;2;Mki választmányi ülés nincs fölvéve, minthogy ez a kérdés most
jegyzökönyvének XV-ik pontja
szól. L. a jelen füzet 71-ik lapján.)
ZsiGMONDY alelnök a legutóbbi pontra megjegyzi, hogy bár a szövetségi quota nincs fölvéve a budgetbe, ez még nem azt fejezi ki, hogy meg ne kapná a társulat, ha a földtani intézet évi jelentései ismét Közlönyében fognak megjelenni.
E
megjegyzés után a Közgylés az iSXO-ik évi pénztári elirányzatot változ-
tatás nélkül s
A
X.
egyhangúlag elfogadja.
választmány 1SS5. deczember 2;{-án tartott ülésén folytatott tárgyalá-
5. §-a értelmében tiazteleti taijokúl leend megkövetkez tizenegy külföldi tudóst, az ásványtani, földtani és slénykutatásoknak mindmegannyi nagyérdem munkásait, ajánlja a Közgylésnek
sok alapján, az alapszabályok választásra, a tani
:
Ausztriáhtil Stjbss Edií, a bécsi
:
tudomííny-egyetemen a geológia tanára
s
az osztrák Reichsrath
tagja stb.
AruiolorHzághól
Prestwich
].,
oxfordi egyetemen a geológia tanára, a londoni Royal Society
az
tagja s a londoni geológiai társulat alelnöke.
Blanford W.
T.,
a londoni líoyal Society tagja
s
a londoni geológiai társulat
titkára.
b 'raiicziaurazíuihól Hébert E., az Institut tagja
s a
Dathríík a., az Institut tagja
Sorboiineban a párisi
s
a geológia tanára.
Muséumon
a geológia tanára.
Ni' in etorsZ(í;il)i il
vonDECHEN
H., a porosz kir. biinyák figazgatója, a nemzetközi geológiai kongresz-
szus tiszteleti elnöke
Beyeich
E., a berlini
Bonnban.
egyetemen
ügyének egyik igazgatója
a paleontológia tanára. Fur(')pa geológiai térképe
stb.
OlaHZoríizdfibóJ Cai'eli.ini Giovanni, a giai
bolognia egyetemen a geológia tiinára, a nemzetközi geoló-
kongresszus elnöke.
Mkneghixi
Gii'sepi'e, a pisai
egyetemen a geológia tanára, az
olasz királyi
Comitato
(jeologico elnöke. Ameril,(( Kij/ii-iiiilt-.llhiiiKiHinl
J)ana
.James,
a
ne\v-ha\veni
^'alc
Collogeon a
minoralogia
tanára,
Connoctic-ut
államl)an.
Hall
James, állami geológus
ban, New-"^'ork állainliau.
s
az állami természetrajzi
museum
igazgat(')ja
Albauy-
»
.
TÁRSULATI ÜGYEK.
A Közgylés mind A
XI.
a tizenegy ajánlottat közfelkiáltással és egyhangúlag
magyarhoni földtani
választja a
f)7
meg-
társulat tiszteleti tagjaivá.
titkár elterjeszti dr.
Staub Móricz választmányi tagnak a múlt köz-
gylésen tett, a társulat eUiúnyt tagjainak nmi örökítésere irányuló indítványa ügyében folytatott bizottsági tanácskozások eredményét. Az 1885. február 3-iki közgylésen eladott indítvány a következ: « Indít rdny a magyarhoni Földtani Társulat évi közgyléseinek napirend:
jébe fölveszi az elhunyt tagjairól való megemlékezést és felvéteti e határozatot ügyrendjébe.
hanem
»
—
«Az indítvány nemcsak
a
pietás kötelessége által van indokolva,
elfogadása esetében a társulat Közl-önyét
közhasznú
mködésérl
szóló
q,
társulat tagjainak
szakadatlan, biztos és eléggé
tudományos
és
meg nem becsülhet
biographia- históriai forrásává fogjuk tenni.
Az indítványt
a
tavali
közgylés egyhangúlag
1885. április 1-én tartott ülésén Semsey dr.
Andor
elfogadta.
A
választmány
elnöklete alatt dr. Staub Móricz és
ScHMiDT Sándor választmányi tagokból álló bizottságot küldött ki, azzal a megtennének javaslatot, miként kellene a társulatnak eljárni, hogy az indít-
bízással,
ványban
foglalt tervet testté változtassa.
Erre a kiküldött bizottság az 1886. januári választmányi ülésen a következ javaslatot terjesztette
el
:
Az elnök a közgylés alkalmával mondandó megnyitó beszédében névleg
1
megemlékezik a 2.
A
lefolyt
évben elhunyt kiváló
társulati tagokról.
társulat elhunyt tiszteleti tagjai, kiváló
érdem
tisztviseli
vagy a
tár-
tudomány terén kiváló érdemet szerzett tagjai fölött az elhunytnak egész életfolyását s a tudomány és a közügyek terén kifejtett munkálkodását kimerít, forma tekintetében is kiváló emlékbeszédek mondandók. Ily emlékbeszédekkel azok a társulati tagok bizandók meg, akik tudományos mködésüknél fogva
sulat képviselte
vagy egyébként közelebbi viszonyban állottak az elhunytakkal. 3.
Ebbl
A
társulat többi tagjairól a titkár emlékezik
els sorban az elbúnyt föl
meg
összefoglaló nekrológban.
folyólag a titkár valamely tag elhunyta alkalmával a társulat tagjai között ajánlóját s
az elhunytra vonatkozó
ha
ez
biográfiai
már nem volna
életben, azt a tagot kéri
adatok beszolgáltatására, aki tudományos
mködésénél vagy hivatalos minségénél fogva megismerkedhetett az elhunytnak életpályájával s a tudomány vagy a közügyek körül kifejtett érdemeivel. E bizottsági javaslatot a Közgylés egyhangúlag elfogadja. XII. Elnök felhívja a közgylésen jelenlev tagtársakat, hogy ha valamelyiköknek a közgylés hatáskörébe tartozó indítványa lenne, szíveskednék eladni. Xin. Téry Ödön r. tag indítványba teszi, hogy a lelép tisztikarnak és választmánynak az elmúlt trienniumban kifejtett sikeres buzgalmáért a társulat Helyesléssel köszönete a mai közgylés jegyzkönyvében fejeztessék ki.
—
elfogadtatott.
Több indítványtev nem jelentkezett. XIV. Miután a mai közgylés napirendje a merítve, az elnök felhívja a titkárt, terjesztené
el
tisztújítás
kivételével ki
az ajánlottak névsorát
van s
az
alapszabályok értelmében követend választási eljárást.
XV.
A
titkár
elterjeszti
az
ajánlottak
névsorát,
megjegyezvén, hogy a
választmány minden lelép tisztvisel helyére régi szokás szerint ez alkalommal
is
68
TÁRSULATI ÜGYEK.
Közgylésnek tjíjékozásúl betrendben a választmányi tagságra eddig rendesen ketts candidatió volt szokásban, ez alkalommal a lelép 12 választmányi tag helyére 26 tagot ajánl tájékozásul, szintén betrendben. (L. a múlt deczember 23-iki választmányi ülés jegyzökönyvének IV. és V. pontját, a jelen füzet 70. lapján.) Mindezen ajánlottak nevei nyomatott szavazó lapokon osztattak szét a Közgylésnek. A szavazó azok neveit, a kiket megválasztani nem óhajt, kitörli de megjegyzend, hogy minden szavazónak teljes szabadságára van bízva, hogy az ajánlottakon kívül tetszése szerint másra is szavazhat, kinek nevét liúrom-liárora jelöltet ajíínl a
;
;
az üresen hagyott helyekre írhatja.
Az alapszabályok sokra
is)
§-a szerint a
24-.
közgylés határozataira
(tehát a választá-
átalános szcUöbbség kivántatik.
XVI. Elnök ezek után a maga és tisztvisel társai nevében megköszönve a Közgylés eddigi bizalmát, a tisztikarral együtt elhagyja helyét s visszavonul. XVn. A közgylés erre korelnökké közfelkiáltással Makay Ágoston, korjegy-
zvé
Kocsis János
r.
tagokat választja meg.
XVin. Korelnök alatt
és a jegyzi helyet, a Herich Kákoly elnöklete
korjegyz elfoglalva az elnöki
és
korelnök, a közgylés javaslatára szavazatszedkül dr.
Tért Ödön, Kozocsa Tivadar
és
Lotka Hugó tagtársakat nevezi
ki,
a kik a
megbízást valamennyien elfogadják.
XIX. Korelnök ekkor a Közgylést a szavazások zatszed bizottság megkezdi mködését.
XX. A
szavazás két turnusban
ment végbe
:
idejére felfüggeszti
elször a
s
tisztikai*ra,
a szava-
azután a
választmányi tagokra adattak be a szavazatok.
Az els turnusban
három szavazatszed egybevágó
a
36 szavazat.
szeiint, beadatott összesen
Elnökké
:
Alelnökké
Els
:
Zsigmondy Vilmos, 30 szavazattal. Staub Móricz, 32 szavazattal.
titkárrá
:
Pénztárnokká
:
:
Szontagh Tamás, 32 Czanyuga József. 30
szavazattal.
szavazattal.
második turnusban szintén 36 szavazó lap adatott
lapon a 26 ajánlott közül egy sem volt kitörtilve és csak 35 szavazat volt
számba vehet.
többséggel megválasztattak
:.
Szabó József, 30 szavazattal.
Másodtitkárrá
A
névszerinti följegyzései
— Átalános szótöbbséggel megválasztattak
—
s
be,
de egy szavazó
ennélfogva üresnek tekintetett
Vdlasztináni/i^ ta(jokl,(i általános szó-
:
BöcKH János 32, Herich Károly 20, HoFMANN Károly 27, Krenner Józs. S. 26, LóczY Lajos 32,
Pethö Gyula 27, Roth Lajos 31, Schafarzik Ferencz Schmidt Sándor 30, Sejisey Andor :}2.
Wartha Vincze 28
25,
szavazattal.
A szavazatszed bizottság elnöke tizenkettedik választmányi tagúi Gesell Sándor urat sorolta fel 17 szavazattal. (Utána legtöbb szavazatot kaptak Inkey :
Béla
13-at,
Sándor
Bruimann Vilmos
lO-et, stb.)
11 -et,
Matyasovszky Jakab
11 -et,
Kalecsin.szky
:;
TÁRSULATI ÜGYEK.
XXI. ScHMiDT Sándor megjegyzi, hogy
(59
az alapszabályok értelmében a válasz-
tás érvényességére átalános szótöbbség szükséges, ez pedig a jelenesetben 18, ennél-
fogva Gesell úr
nem
tekinthet megválasztottnak, hanem közte
több szavazatot nyert jelölt között új szavazás rendelend
A Közgylés az alapszabályok nj szavazásba,
ScHMiDT tagtárs
hanem
felszólalását helyesléssel fogadja, de
tizenkettedik választmányi tagúi
közfelkiáltás útján választja
bizalmáért
s felkéri
és
utána
leg-
minthogy
bocsátkozik
Gesell Sándor rendes tagot
meg.
XXII. Dr. Szabó József újra megválasztott elnök helyét
elfoglalva,
mind
a
nevében köszönetet mond a Közgylésnek kitüntet a tagtársakat, hogy jóakaratú és ügyünk érdekeit szolgáló buz-
maga, mind tisztvisel galmokkal
nem
§-ában a titkos szavazás nincs kimondva,
!24.
és az
el.
társai
közremtíködésökkel az
új
tisztikart is
támogatnák mimkájában, hogy
a várható siker annál biztosabb és annál tetemesebb legyen.
Ezek után elnök a Közgylést befejezettnek
VI.
nyilvánítja.
RENDKIV. VÁIjASZTMÁNYI ÜLÉS 1885 DECZEMB. 23-IKÁN. Elnök
:
Dr. Szabó József.
dr. Peth Gyula, els titkár Czanyuga József, pénztárnok Bruimann Vilmos, dr. Krenner J. Sándor, Lóczy Lajos, Roth Lajos, Semsey Andor, Báró Splény Béla, dr. Staub Móricz és dr. Wartha Vincze választmányi tagok. L A múlt, deczember á-ikán tartott választmányi ülés jegyzkönyve fel-
Jelen voltak
(jegyz)
;
dr.
:
Zsigmondy Vilmos, alelnök
Schafarzik Ferencz, másodtitkár
;
;
olvastatott és észrevétel nélkül hitelesíttetett. II.
Az egy
A
titkár
elterjeszti
Fischek
dr.
Samu munkájának
ívnyi rendes szövegbl és 36 ketts tabellából álló
költségvetését
munka nyomdai
kiállí-
tása egy térképpel és borítékkal együtt, 800 példányban, kerekszámban 600 frtba
kerülne, föltéve, hogy a térképet
nem
kell újra rajzoltatni,
alkalmatos kész térképvázra lehet rányomatni. részére lenne megtartandó, 150 a m. kir.
—
hanem
800 példányból 550 a társulat földtani intézetnek adatnék át, 100 pedig
a nagym. pénzügyminisztériumnak bocsájtatnék rendelkezésére. az elterjesztést tudomásul veszi
s
—
A
választmány
a kiadás módjára nézve elhatározza,
technikailag és különösen a chemiai ipar való utalás szempontjából becses
a jelzéseket arra
A
s
hogy a
a gyógyvizekül használható forrásokra
ujj mutatásokat
tartalmazó
munkának
kiadására a
nagym. pénzügyminisztérium kéressék fel, úgy azonban, hogy lenne kegyes a társulat s a m. kir. földtani intézet részére elegend számú példányokat átengedni és megjegyezvén, hogy a társulat, ha a kivánt összeg rendelkezésére bocsájtatik, szíves örömest vállalkozik a kiadás összes technikai ügyeinek elintézésére.
képest az elnök és a titkár megbízatnak, hogy a fölterjesztést a
jöv
Ehhez
év elején
mentl elbb megtegyék. III.
Szabó elnök hivatkozva a berlini geológiai kongresszusról a legutóbbi
szakülésben eladott jelentésére
(1.
a jelen füzet 17. lapján), felhívja a választmám't,
.
:
TÁRULATI ÜGYr:K.
70
nevezne
Magyarorszdíj
ki bizottságot
trrkepének elkészítésére, a mely
geolociiai
bizottság, az eddigi, a nomenclatura és térképügyben kiküldött bizottságoktól füg-
mérték alapon
getlenül köriilbelül olyan
készítené
el
Magyarorszfíg geológiai tér-
hogy az a kongresszus aígise alatt kiadandó Európa geológiai térképébe 1.5()0,000-es mértékben készül) könnyen beleilleszthet legyen. Minthogy (mely a munka kissé sürgó's, kívánatos lenne, ha a térkép két hónap alatt elkészülne, lehetleg kevés írá.ssal s azon elvek tekintetbe vételével, a melyek a nemzetközi képét,
1
:
kongresszusokon
geológiai
eddigelé
egyéb alap
Elnök,
kijelöltettek.
liiján,
a
Ho.MOLKA-féle térképet ajánlja, melynek a mértéke épen megfelel.
—
mány
Magyarország
elnök
úr elterjesztését közhelyesléssel
tudomásul
veszi
s
A
választ-
Böckh János elnöklete és dr. Hofmann Károlt helyettes elnöklése alatt s közremködése mellett a magyarországi részek elkészíaz erdélyi részekre dr. Koch Antal tésére Inkey Béla és Lóczi Ijajos urakat geológiai térké]iének elkészítésére
;
urat kéri
föl.
IV. lejáró
Az 1880 január
ségre hármas tásra
1
M-ikán tartandó tisztujíhí kztj/iiilcs alkalmára, a most
minden tisztkövetkez tagokat ajánlja megválasz(az eddigi tisztviselk neve csillaggal van megjelölve) Elnöknek Böckh János, ''dr. Szabó József, Zsigmondy Vilmos. dr. Hofmann Kítroly. dr. Krenner József Sándor, •'Zsigmondy Alelnöknek trienniummal lelép
tisztikar helyére, az eddigi szokás szerint,
kijelöléssel és betíírendben a
:
:
Vilmos.
Els titkárnál-
Inkey Béln,
:
Máso'Uithdrnak
:
''dr.
Peth
Franzenau Ágoston,'"
Gyula,
dr.
Staub Móricz.
Schafarzik Ferencz. dr. Szontagh
dr.
Tamás. Pénztárnoknak
:
*Czanyuga
József, Pfiszter Károly,
Eennert Gyula.
V. Hasonlóképen a trienniummal lelép tizenkét választmányi tag helyére, az eddigi szokás szerint, ketts kijelöléssel és betrendben, ez alkalommal a választmány '24 helyett 26 tagot ajánl és pedig (megjegyezvén, hogy az eddigi választm. tagok nevei csillaggal jelölendk meg)
Belházy János,
'Böckh János,
"Bruimann
Vihiu»s.
dr.
Fischer
Samu,
Franzenau Ágoston. Gesell Sándor, Grasnzenstein Béla, Halaváts Gyula, Hantken Miksa, "dr. Hofmann Károly, dr. Ilosvay Lajos, Inkey Béla, Kalecsinszky Sándor, Krenner József Sándor, '^Lóczy Lajos, '^Matyasovszky Jakab, dr. Peth Gyula, *Roth Lajos (Telegdi), Bybár István, dr. Schafarzik Ferencz, 'xlr. Schmidt Sándor, "-'=Semsey Andor, "^báró Splényi Béla. ^'^dr. Stanl) Móricz, ^'^dr. Wartha Viucze és
''dr.
Zsigmondy Béla tagokat. VI.
A
társulat
VII.
szállásügyének kérdése a
ügyben az
új
A múlt közgylésbl
az
ülésére tétetik át,
s
ez
lására kiküldött bizottság tagjai
1
A
titkár bemutatja dr.
után,
lezvények a választmány színe eltt adatnak át vésett.
Pfiszticr
legkésbb
Kákoly
és
Rennert
január ü-ikéig lesznek
Pethö Gyula legújabban Tudomásul vétetik s a köteCzanyt:ga pénztiíniok úrnak meg-
Dietz Sándor és
belépett alapító tagok alapítványi kötelezvényeit.
rzés
triennium els választmányi
886. évi számadások és a pénztár megvizsgá-
Makay Ágoston,
Gyüla lu-ak a jelen évi számadások lezárása meghívandók megbízatásuk teljesítésére. VIII.
jöv
titkárok lesznek javaslatot teendk.
—
dr.
TÁRSULATI ÜGYEK. IX. Rendes tagokúi ajánltatnak,
Braun Gyula,
tanárjelölt
Hegeds
kir.
Pál,
még
Budapesten
71
1885-re, ketten: ajánlja dr.
;
bányatiszt Selmeczen
;
Szontagh Tamás.
ajánlja a fiókegyesület.
Egyhangúlag megválasztattak.
A
X.
tagok létszámáról a titkár a legközelebbi ülésen fog végleges jelentést
elterjeszteni,
most némely tájékoztatáson kívül csak azt
meg, hogy a mai
említi
napig tagtársainknak közel 94 százaléka befizette a folyó évi tagsági
díjat,
a
mi
—
örvendetes tudomásul szolgál. XI. Kérdés intéztetett legközelebb a titkárhoz, vájjon
nem
lenne-e lehetséges
alapítványosokúl jelentkez tagtársainknak az alapítványi tkét kamataival együtt alatt törleszteni ök?
valamely alkalmatos kulcs szerint 5 év
következ a harmadikban
—
tésére a választmány a
törlesztési tervet fogadja el
a másodikban ^3,
22, a
tend mindig
negyedikben
január elsején. Ezzel 5 év alatt 100
frt
21, az
A :
titkár elterjesz-
az
els évben
ötödikben 20
^4,
frt fize-
alapítvány az esedékes kama-
taival együtt teljesen törleszthet.
XII. Régebben fölmerült
már
társulat tiszteleti tagjaiul a külföld
közül
mány
az a kérdés, vájjon
legidsebb
és
nem
még néhányat megválasztani ? Most a tisztújító közgylés erve elérkezettnek tartja az
idt
lenne-e kívánatos a
legnagyobb érdemíí geológusai alkalmával a választ-
az elnök és a titkár elterjesztésére abban
s
leend megválasztásra tizenegy külföldi Közgylés Jegyzkönyvében a 66. lapon.)
állapodik meg, hogy tiszteleti tagokúi
tudóst ajánl a közgylésnek. (Lásd a
Xill— XIV. Folyó XV. A
ügyek.
hogy a Földtani Közlöny 1885. évi utolsó füzete néhány nap múlva kikerül a sajtó alól s a jöv hó legelején, de mindenesetre még a közgylés eltt szét is fog küldetni tagtársainknak. Jelenti azonban egyszersmind ezzel kapcsolatban, mint ffontosságú ügyet, hogy a Közlöny terjedelme az idén ismét túlságosan nagyra ntt, a prasliminált 2(5 30 ív helyett közel 37 nyomtatott ívre rúg, pedig a szerkesztk még ezen terjedelem daczára sem voltak képesek a választmány engedélye értelmében a jelen titkár jelenti,
—
év folyamán beérkezett kéziratokat mind kinyomatni.
E
terjedelemnek oka
az,
hogy a földtani intézet
jelentései
évrl évre igen
örvendetesen növekszenek, elannyira, hogy az idén magyar szövegök már 8\2,
német szövegök pedig közel 9V2 laltak el a
A
ívre rúgott,
s
így az összes Jelentések 18 ívet fog-
Közlönyben.
földtani intézettel fennálló és különben oly igen becses szövetség követ-
keztében e szerint a
tái'sulat jelenleg jóval
többet kénytelen kiadni, mint a mennyit
pénztárához mérve elirányoz. Minthogy pedig a földtani intézettl
fizetett szövet-
350 frtot) teljesen felemésztik az intézetnek kiszolgáltatott nyomtatványok" különlenyomatának költségei, két év óta némi kis deficzit kezd ségi quotát (az idén
* 1.
E
nyomtatványok a következk Évi Jelentés (1884-röl) magyar szövege, külön czímlappal :
és
borítékkal 7-20
példányban. •2. Ugyanannak német fordítása (Jahresbericht etc.) külöu czímlappal és borítékkal 125 példányban. évi teljes kötete 100 példányban (az idén 3. A Földtani Közlöny megfelel 37 nyom. ív).
ÜGYEK.
TÁRSULATI
72
nem
ugyan okot a/, aggodalomra, de hogy a Közlöny utolsó füzeteinek a nyomdai számlája mindig a következ évben fizettetik ki, de a pénztári maradék ennek a fedezésére nem elegend, tényleg tehát a következ év bevételeibl pótoltatik s lassanként bár, de évrl-évre növekszik. Ezen kívül pedig az év végén mindig több és több kiadásra elfogadott kézirat, illetleg szakülési eladás marad meg mutatkozni, a mely eddig épen valósággal
jöv
megvan
s
Ez a jelenség munkásságának fejldését
a
szolgáltat
az által palástoltatik,
évre.
eg>Tészt fölötte örvendetes, mert a társulat szellemi
másrészt azonban kissé
tanúsítja,
helyzetet
visszás
teremt, mert a szerzket a gyors közlés lehetségétl fosztja meg
s
néha
5—0
hónapos várakozásra kényszeríti. Ezekkel kapcsolatban fölemlíti a zetében mind jobban
—
titkár,
hogy tudomása
szerint az új szerve-
megersöd földtani intézetben meg van az a törekvés, hogy már a jöv évben — összes munkálkodásának eredményeit
talán idn kizárólag a saját zászlaja alatt készül közrebocsátani. Ebben az esetben pedig társulatunk elesnék az oly igen becses jelentések közlésétl.
rövid
De minthogy
az intézet igazgatósága
köztudomásunk
szerint a társulat iriint
a legnemesebb szándékkal viseltetik, nincs kizárva annak a lehetsége, a társulat a nagym. földmivelés-,
ip'ir-
—
hogy
— ha
és kereskedelemügyi minisztériumnál
a
megszerezhetk
az Évi kell lépéseket megteszi A választmány a lesznek tagjai számára, mint eddigelé az Évkönyvek füzetei. indítványára elhatáúr alelnök Zsigmondi és titkár elterjesztését tudomásul veszi
Jelentések szintén ép úgy
—
hogy ha a körülmények megkívánnák, kész örömest folyamodás útján fordul a nag^'m. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz a kedvezmény elnverése végett, a maga részérl pedig a társulat folyóiratát a m. kir. földtani
rozza,
intézet hivatalos közlönyéül továbbra
kell példányokat ezentúl
XVI.
A
elterjeszti
titkár
beérkezett iratokat:
is
felajánlja
s
csere kötelezettségei szí'imiira a
kész örömest kiszolgáltatja.
is
három
ülés
a selmeczbányai fiókegyesülettl legközelebb jegyzkönyvét, tagjainak névsorát, lS85-ik évi
számadásait és költségelirányzatát 1886-ra. A választmány hosszabb eszmecsere után az elterjesztett kimutatásokat két tétel kivételével tudomásul veszi és jóváhagyja s egyszersmind utasítja az elnököt és a titkárt,
hogy a fiókegyesület
tisztikarát e két tételnek felvilágosítását és okada-
tolását tárgj-azó elterjesztésre hívja
mányi
ülés napirendjére
A
választmány
tzend
fel.
melynek tárgyalása a legközelebbi
viílaszt-
ki.
teljes elismeréssel s a legjobb indulattal
van a fiókegyesület
iránt, de tekintetbe véve, hogy ezen az úton évenként közel líüO frt jövedelemtl esik el a társulat s tekintetbe véve, hogy elleges jóváhagyás nélkül a fiókegyesület
ilymérvtí kiadásokat
hogy LüczT Lajos
nem
vál.
tehet, fenntartja
magának
tag javaslata szerint a
kozás tárgyává tétessék
s
arra nézve az elhatározást,
jöv évben
az ügy bizottsági tanács-
a fiókegyesületnek az anyatársulathoz való viszonya
tüzetesen szabályoztassék. Egyelre pedig Zsigmondy alelnök úr javaslatára elrendeli, hogy a jöv választmányi ülésen az ez ügybeli összes iratokat a titkár elterjeszsze a viílasztmánynak.
XVII. Gróf Karátsony Alaimií levélben mond köszönetet t;írsulatunknak az édes atyja gróf Karátsony Gvidó elhunyta alk;ihii:il)ól tolm;ícsolt részvétuyilat- Tudomásul vétetett. kozatért.
.
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
XVIII. Szabó elnök a "ben kér felvilágosítást.
A választmány
—
Comité géologiqu^ cserepéldányai ügyé-
szt.- pétervári
A
73
titkár az óhajtott felvilágosítást
azonnal
megadja.
a titkár válaszát tudomásul veszi, és elrendeli egyszersmind, hogy
miután a társulatot és az intézetet a külföldön gyakran összetévesztik egymással, a dolog mibenlétérl a csere-összeköttetésben lev társulatok német és franczia szö-
veg
körlevélben felvilágosítandók lesznek.
XIX.
A
titkár eladja,
hogy a most
saink között több olyan eszme merült latra
nézve többen hasznosnak
és
föl,
triennium tartama
lefolyt
a
melyeknek
alatt tagtár-
testté változtatását a társu-
kívánatosnak tartják. Kötelességének tartja
ennélfogva e fölmerült eszméket az évnek utolsó ülésén megpendíteni, hogy nyomel ne enyészszenek s hogy ha a választmány köztök életrevalót talál, a jövendben tanácskozás tárgyává tegye s életbe léptethesse 1 Nem lenne-e kívánatos, hogy más szaktársulatok példájára a választmányi hogy a társulat bels ügyeivel érdemes íiatal erk, ta{/ok száma fölemeltessék
talanul
.'
mintegy beltagokká
válva,
—
megismerkedhessenek
elforduló szükség esetén ne
s
legyenek kénytelenek tapasztalás és kell tájékozottság nélkül a társulat ügyeinek vezetésében részt venni 2.
Nem
?
lenne-e kívánatos a vidéki jelesebb szakférfiakat beltagokká avatni,
a kik azután mint vidéki választmányi tagok hasznos szolgálatot tehetnének a
tár-
sulat ügyének. 3.
Nem
lenne-e kívánatos a tagok közé külföldi levelez tagok czímén egy új
osztályt igtatni, oly jelesebb külföldi tudósok számára, a kik a társulat vagy a
magyar geológia ügyének valamely lényeges érdekközösségbe jutva, továbbra
is
kellemes
szolgálatot tettek, s a kik így
módon
némi
füzetuének a magyar geológia
ügyéhez. 4.
Nem
lenne-e czélszer a belföldi levelez tagok helyett ezentúl levelez
srbben
és korlátlan
számmal
osztogatni mindazoknak, a kik gyjtésekkel, adatokkal vagy
más hasznos
szolgála-
czímet alkotni,
s ezt
a kitüntetést az eddiginél
tokkal voltak javára a társulat és átalában a magyar geológia ügyének. 5.
Az alelnökök száma kettre emelend, hogy
az elnökségben egyazon
idben
lehetleg több szakma legyen képviselve. 6.
Minthogy a titkárok munkája ujabban tetemesen megszaporodott s hihetsem fog csökkenni, kívánatos lenne, ha a munkamegosztás kedveért
leg ezentúl
liét másodtitkár lenne választható. AjikegyesiUet ügyének részint alapszabályílag, részint ügyrendileg leend
szükség esetére 7.
szabályozása.
^línthogy e felmerült eszméknek mindenike alapszabály-változtatással járna,
a választmány ezúttal átteszi a
jöv
nem
bocsátkozik tárgyalásukba,
hanem
tanulmánj'ozás végett
triennium választmányához.
XX. Elhatározza
a választmány,
hogy a közgylés elkészítése végett még
egy választmányi ülés tartassék január 10-kén.
Ezek után elnök a választmányi
ülést befejezettnek nyilvánítja.
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
74
RENDK. VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1886. JANUÁR 10-IKÉN.
VII.
Elüök Jelen voltak
(jegyz)
;
:
Dr. ÍSzABó
Zsigmoiidy Vilmos
:
.Jó/.sef.
alelnök
;
Dr. Petliö Gyula els titkár
Czanynga József pénztárnok Böckh Hofmjinn Károly, Lóczy Lajos. T. Roth Lajos, Semsey Andor. dr. Stanb
dr.
János, dr.
Schafarzik Ferencz másodtitkár
:
;
Móricz választm. tagok. I.
A
múlt, deczember 'J3-ikán tartott választmányi ülés jegyzkönyve
fel-
olvastatott és észrevétel nélkül hitelesíttetett. II.
tele a
és
Minthogy a mai ülés
— 1885. trienniumban — Helyesléssel fogadtatik.
utolsó összejöve-
évi
az 1S8'5
választmánynak, a mai ülés Jegyzkönyvének hitelesítésére az elnök Lóczy
RoTH választmányi tagokat III.
kéri föl.
Folyó ügy.
IV. Tárgyalás alá vétetett Ma(ji/arorHzd(j geológiai tcHepenek ügye, a múlt
választmányi ülésen megindult tárgyalások folytatásául és kiegészítéséííl. (L. a jelen füzet dr.
70-ik
E
lapján.)
tárgy
fölött
hosszabb eszmecsere fejldött, a melyben
Szabó elnök. Zsigmondt alelnök, Böckh,
mányi tagok s dr. Pethö a következk 1. Minthogy Európa Magyarország
magyar
esik,
bizottság
dr.
titkár vettek részt.
e.
geológiai térképének
Hofmann, Lóczy
és
Roth
választ-
— A választmány megállapodásai ama topográfiai lapjait, nem szolgáltatja ki,
a berlini térkép-igazgatóság
a melyekre a kiküldött
fog gondoskodni róla, hogy mindenekeltt egy megfelel
maga
mértékíí topográfiai alap készíttessék, lehetleg oly projectióban, mely a berlini alapéval
meg
is
megegyezzék. Megjegyezvén, hogy az elnök urak illetékes helyeken
fogják tenni a szükséges lépéseket arra nézve, hogy egy szakért térképész a
bizottságnak rendelkezésére bocsáttassék. -2. A térkép elkészítésének határideje tetemesen megtoldatik, úgy azonban, hogy május végére vagy június közepére a munkálatok mégis lehetleg be legyenek
fejezve. o.
A
rajzolók
s
festk
tiszteletdíjára és
egyéb felmerülend költségekre meg-
kívántató pénzösszeget Szabó és Zsigmondy elnök urak lesznek szívesek egyrészt a vallás- és közoktatásügyi,
ter urak
másrészt a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz-
excellentiáiknál kieszközcilni, mint a kik
már elbb
is
kegyesek voltak
az európai térképügy érdekében végzett geológiai felvételekre tetemese])b összegeket kiszolgáltatni, s hihet, hogy most, midn e jelentékeny ügy befejezésérl van szó,
ép oly kevéssé fogják hozzájárulásukat megtagadni. 4. Magyarorsziíg imígy elkészítend geológiai térképének intéz igazgatójául,
Böckh János választm. tag s a földtani ügyben legilletékesebb intéz. 5. A múlt ülésben választott Ijizottságba. mely Jjöckh János elnöklete és HoFMANM Káholy alelnöklete alatt s kozremiíködése mellett Magyarországra
a múlt ülésbl kiküldött bizottság elnöke intézet igazgatója kéretik
dr.
Inkey Béla és Lóczy
fel,
mint
La,t<)s.
ez
Erdélvrc
dr.
Kocn Antal tagtársainkból
áll.
—
ez
TÁRSULATI ÜGYEK.
75
alkalommal még Telegdi Roth Lajos választatik meg, a ki a megbízást szintén elfogadja. 6,
A
magyarországi és erdélyi részek feldolgozásában követend egyöntet
eljárás létrejöttéi'l
A
7.
gylés
elé
maga
a bizottság fog gondoskodni.
titkár megbizatik,
hogy a választmány
terjesztend jelentésében
szintén
ez ügybeli határozatairól a
tegyen.
említést
(L.
Köz-
a jelen füzet
57 -ik lapján.) V. Ezzel kapcsolatban megemlíti az elnök, hogy az
magyar
választott geológiai congressusügyi tatott tanácskozások alkalmával,
készült
mind
(1.
midn
a jelen füzet 30-ik lapján.), dr.
a jegyzi ti?ztet
A
is viselte.
1
880 november 3-ikán
bizottságba, a múlt 1884 nyarán foly-
a magyar bizottság részletes Pethö Giula hivatott meg, a ki
jelentése
egyszers-
— -Jóváhagyólag vétetik tudomásul.
—
1885 október deczemberi Földtani Közlöny XV-ik kötet be van fejezve, megemlítvén mint régóta el nem fordult esetet, hogy a kötet az évvégére befejeztetett s január elején szét is küldetett. Kellemes tudomásul szolgál. VII. A titkár jelenti, hogy a múlt ülés óta Kempelen Imre, mohai birtokos Székes-Fehérvárról 20Ü frt alapítványi tkét VI.
titkár bemutatja a
'<
i>
füzetét, melylyel a
—
küldött be, melylyel a társulat pártoló tagjai sorába óhajt lépni.
Imre úr a
társulat pártoló tagjára
— Kempelen
egyhangúlag megválasztatott.
méltósága, 1885 január á7-ikén KuNC Adolf, csornai prépost múlt február 28-iki választm. ülésen már bejelentett nyilatkozata alapján
VIII. Dr. kelt, s a
alapító taggá egyhangúlag megválasztatott.
IX.
A
titkár elterjeszti
a múlt ülés óta rendes tagokúi ajánlottak névsorát.
(A lakóhely után az ajánló neve következik):
Arkosi Béla, kir. bányatiszt Körmöczbánya Hellvig Nándor. BoTHÁR Gyola, akad. tanársegéd Sehneczbánya Cseh Lajos. Bózer Károly, kir, bányatiszt Körmöczbánya Hellvig Nándor. Ehrrnwald Márk, bányavállalkozó Esztergom Bnrány János. Fábry Gyula, pestv. k. törvsz. biró Budapest Gesell Sándor. Fahkas János, bányamérnök-segéd Ózd Petrovits András. Herich Károly, min. osztálytanácsos Budapest Böckh János. Kraüsz Nándor, bányamérnök -segéd üzd Petrovits András. Nagy Pál, bányavállalkozó Esztergom Burány János. Nemes Félix, tanárjelölt Kolozsvár Dr. Benk Gábor. SzÉcHY Ákos, oklev. tanár Budapest Dr. Staub Móricz. ;
;
;
;
;
;
:
;
;
;
;
TiRSCHER Géza, Tribus Antal,
kr. kir.
fbányabiztos Budapest
;
Halaváts Gyula.
bányamérnök Körmöczbánya
Eendes tagokká 1886-tól
kezdd
;
kötelezettséggel,
Hellvig Nándor.
mind
a tizenhármán egy-
hangúlag megválasztattak. X. Jelenti a
titkár,
hogy Hirspeck János aninai bányamérnök, a
ki a
múlt
deczember i2-iki választmányi ülésen 1886-tól kezdd meg, a rendes tagság jogát a múlt évtl fogva kívánja élvezni. Tudomásul vétetik. XI. Buda Ádám volt rendes tagot, a ki 18 éven át volt tagja társulatunknak,
kötelezettséggel választatott
a geológia és paliBontología iránt tanúsított komoly érdekldésére való tekintetbl
76 s
TÁRSULATI ÜGYEK.
számos palaiontülogiai tárgy megmentése
által tett becses szolgálatainak elisme-
réséül a választmány egyhangúlag a levelez tafiok sorába igtatja.
XII.
Egy rendes
be a tagsági
bárom
tag, a ki
alapszabályok
díjat, az
1
éven,
1-ik
több felszólítás daczára sem
át.
fizette
értelmében kihagyatik a névsorból.
v^-a
—
Xni. Két rendes tag kilépését jelenti. Kihagyatnak a névsorból. Xiy. A titkár jelentést tesz a tagok létszámáról, megemlíti, hogy tagtársaink közül l885-re az évi díjat
*.)5'8"/o
hogy a múlt évre mindössze csak
fizette be, s
14 tag maradt hátralékban. Örvendetes tudomásul szolgál
s
jelentend
lesz a
Köz-
g^'ülésnek.
XY, A
titkár
bemutatja Czanyuga pénztái-nok lS85-ik évi kimutatását
társulat bevételeirl, kiadásairól és
vagyonának
állásáról
—
bizottság két nappal ezeltt átvizsgált és teljesen rendben talált. a
Közgylés XVI.
Tudomásul van,
terjesztend. (L. a jelen füzet (ilMk lapján.)
elé
A
—a
melyet a kiküldött
kell okadatolás kíséretében bemutatja az 1886-ik
titkár
— Elfogadtatik
telek és kiadások elirányzatát.
XVII. Az
188(1. évi
s
a
Közgylés
elé
évi bevé-
terjesztend.
budgettel kapcsolatban Zsigmondy alelnök abbeh óhaj-
tását fejezi ki, utasíttatnék a titkár,
hogy a Közgylés eltt teend jelentésében
említené meg, miként arra az esetre, ha az államsegélyt sikerülne megnyernünk, a
választmány annak egyik
felét a
Földtani Közlöny támogatására, másik felét pedig
geológiai kiküldetésekre óhajtja fordítani.
— Helyesléssel fogadtatik.
XVIII. Dr. Staub Móricz választmányi tag bemutatja a társulat elhunyt tagjainak megörökítése ügyében kiküldött bizottság jelentését.
után
s az
gylés
— Eövid eszmecsere
elnök ajánlott módosításával elfogadtatott és elhatároztatott, hogy a Köz-
elé terjesztessék.
XIX. Dr. ScHAFARziK Ferencz másodtitkár, mint a földrenfiéíii bizottsd;! eladója, jelenti, hogy az összeköttetéseknek mind srbbé fonódó hálózata igen kívánatossá teszi, hogy vieg er/// adatmiüjti") középpont szerv eztessék, a honnan azután az adatok egyesítve folynának be a budapesti bizottsághoz. Ilyen középpontúi lega
hol dr.
Koch Antal egyetemi
kiváló
érdem
ismertetje az ügyek vezetésére szívesen
inkább Kolozsvdr kínálkozik, földrengéseknek eddig vállalkoznék.
—
is
Örvendetes tudomásul vétetik
s dr.
választmány egyhangúlag megválasztja az országos
vezetjévé
;
megjegyezvén, hogy a kolozsvári
tanár, az erdélyi
Koch Antal tagtársunkat
l)izottsííg
a
kolozsvári osztályának
osztíily felszerelésének
és összes leve-
lezéseinek költségeit a budapesti országos bizottság fedezi.
XX. A
titkár felolvassa a selmeczbányai
fiókogyeslet válaszát,
melyben a Tudo-
múlt választmányi ülésbl hozzá intézett kérdésekre ad felvilágosítást.
másul
XXI. Ezek után tott
—
vétetik. a
január
l^-ik-íín
tartandó Közgylés nainrondje
áll.'ipítta-
meg.
XXII. Végül a netalán teend indítvíinyokra kerülvén a sor, Lóczy La.ios föl nem lehetne-e a Magyar tudomiinyos Akadémiánál kieszközölni, hogy miként más folyóiratokat támogat. azonké[)en, ha csekélyebli összeg-
azt a kérdést veti
gel
is,
:
a mi társulatunk folyóiratát a FíUdtani Közlönyt
is
segélyezné.
Szabó elnök ama megjegyzése után, hogy ha az Akadémia hajlandó lenne e segélyezésre, a jelen évre
van állapítva
s
a
már semmi sem
várliató tle,
is
minthogy budgetje meg
tárgy fölött szövdött eszmecsere bevégeztével
ii
választnuíny
:
TÁRSULATI ÜGYEK.
77
hogy a mai ülés jegyzökönyvében ajánlja a jöv triennium választmányának, tenné meg idejekorán a kellÖ lépéseket arra nézve, hogy társulatunk folyóirata a m. tud. Akadémiától 1887-re 300 frt segélyben részesüljön. Ezek után elnök az 1883 1885. évi triennium utolsó választmányi ülését elliatározza,
—
befejezettnek nyilvánítja.
Kelt Budapesten, 1886 január 10-ikén. Jegyzetté
Dr. Pethö Gyula, e.
Dr. Szabó József, elnök.
titkár.
Hitelesítették
:
LóczY Lajos, Teleodi Eoth Lajos, választmányi
ta.ook.
A SELMECZBANYAl FIOK-EGYESÜLET GYLÉSÉÉ
1885-BEN.
—
Közgylés 1885 márczius 11-ikén. Cseh Lajos, kir. bányageologus bemutatta Selmecz vidékének nagyobb méret átnézetes geológiai térképét. LiszKAY Gusztáv, kir. bányásziskolai tanár a saarbrückeni kszénmedenczéröl
—
értekezett.
Az 884-ik 1
évi
számadások megvizsgáltattak és rendbentaláltattak. Az 1885-ik
évi költségelirányzat elterjesztetett és elfogadtatott.
Elnökké Pech Antal miniszteri tanácsos, alelnökké Wieszner bányaigazgató, titkái-rá Cseh Lajos kir. bányageologus egyhangúlag megválasztattak. A kiállítási ügyekben gyakran távollev titkár helyettesévé illetleg másodtitkárrá Nickl János bányász akadémiai tanársegéd választatott meg. Tisztújítás.
Adolf
társ.
—
Szakülés 1885 április 15-ikén. Liszkay Gusztáv folytatta és befejezte a múlt szakülésen megkezdett s az ((Oesterr. Zeitschr. für Berg- und Hüttenkunde» után kivonatozott ismertetését a saarbrückeni kszénmedenczéröl. Szakülés 1885 május 16-ikán. Hlavacsek Cornél bányatiszt geológiai és bányászati szempontból ismertiti az amerikai Comstock- télért, a belle évenként kikerül bányatermékek mennyiségének és fémértékének részletes kitüntetésével. Összehasonlító statisztikai adatokat közölt Amerika és Európa egyes államai fémtermelésének évi eredményérl. Fejtegette az általa i-észletesebben tanúlmányoLapos éren s a szomszédos teléreken és mellékkzeteiken észlelhet ehnállási jelenségeket és a településökre befolyást gyakorolt zavargásokat. Elnök az eladó helyes tanulmányaiért elismerését fejezte ki s hasonló tárgyú tanulmányok tételét a tagok figyelmébe ajánlotta.
—
—
A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ALAPÍTVÁNYI az 1886. évi január
1850. 1851. 1856. 858. 1860. 1864. 1867. 1
1
TKÉJE
3 -iki közgylésig.
Gróf Andrássy György (f) — .- -. ... készpénzben Báró Podmaniczky János (f) « .._ Báró Sina Simon (f) « __. ... ... ... ... Ittebei Kiss Miklós (f) « ... ... ... ... Prudniki Hantken Miksa, Budapesten « ... Dr. Schvarcz Gyula, Székes-Fehérváron kötelezvényben Drasche Henrik lovag (f) ... ... _ készpénzben
— —
.
105 105
525 105 105 300 100
frt. «
«
» «
« «
«
SUPPLEMENT AUSZÜGE UND ÜBEESETZUNGEN ENTHALTEND DIE
DER IM
FÖLDTANI KÖZLÖNY MITGETHEILTEN
OKIGINAL-AUFSÁTZE UND VEEHANDLÜNGEN. XVI.
im
BÁND.
l-t HEFT,
JANUAR-FEBEUAR.
ÜBER DIE MINERALIEN DER SERPENTIN-CHLORÍT- GRUPPÉ. Von
Dk. Vincenz Wartha. (Vorgetragen in der Faclisitzung dfv ung. geolog. Gesellschaft ani
Ich verbrachte den
Sommer
]
<S84
in Montafun,
iá.
Dez. 18S4.)
einem reizenden
Thale Vorarlbergs. Ausser der landschaftlichen Schönheit dieser Gegend wird dieselbe noch durch die abwechslimgsreiche Verschiedenartigkeit ihrer Gesteine und derén Lagerimgsverhaltnisse interessant. Die aus den Seitenthalern hervorbrechenden Gebirgsbáche führen eine wahre Gesteins-Samm-
lung in den
///
und
ihre Gerölle bilden gewissermassen das Inbaltsver-
Werken
zeichniss zu jenen grossen
der Natúr, welche die zwei riesigen
Thalwánde des Montafun einscbliessen, von der einen Seite die RbáticonKette, welche Oesterreich von der Schweiz trennt, von der anderen jené niederere Bergreihe, welcbe zwischen dem Montafun-Thale und dem vom Arl-Berge herabziehenden Klostertbale gelegen
ist.
Der vom Rháticon durch das Kell-Thal herabkommende Bach bringt Kalkstein, Gyps und Sernifit-Conglomerat herab; der aus dem Gauer-Thale hervorbrechende Rosefei-Bacb dagegen práchtige Serpentine,
und rothe
Serniíite
padel-Bacb Diorit
Es
ist
dieses interessante Thai
lich reiche geologische
''
V.
grüne
;
daher leicht begreiflich, dass unter solchen Verhaltnissen
tersuchungen geworden
E.
violette,
und grüne steatitführende Quarzite wáhrend der Gamund Glimmerscbiefer ins Thai berabschwemmt.
Liter aUir
Gegenstand zablreicher eingehender Special-Unund dass wir im Folge dessen eine ziem-
ist
,
und petrographische
Litteratur darüber besitzen.*
:
Mojsisovics, Der Khiitikon.
137—174.) A, EscHER von der IjINTh,
—
(Jahrbiicli der k. k. geolog. Reichs-Austalt.
1873
p.
<Jeolog.
Bemerkiuigeu über das nördl. Vorarlberg
etc. etc.
NO
WARTHA.
DR. VINCENZ
A, Koch's *
Als ich u. A. die Abhandlimg S. Plattcnspitzi'» las,
wurde
«
Garncrathal
und
besonders auf jené zwei eigentliümlichen Ge-
ich
aufmerksam, welche nach Koch im Montafun-Thale zu verschiedenen
steine
Koch erwáhnt,
Schnitzereien verwendet werden.
dass ül)er St. riallenkirch
dem Wege, welcher zur Nova-Aljj führt, grün durchscheinendes Gestein vorkömmt, welches von
hinaus, ol)erhalb Gurtipohl, nachst ein eigenthümliches
den dortigen Bewohnern zu einfachen Gegenstánden verarbeitet -vNÓrd. Schon Koch vermuthete, dass dieses für Serpentin gehaltene Gestein kein echter Serj)entiu sei; derselbe erwáhnt auch in seiner erwáhnten Abhandlung, dass in dem hintersten Winkel des Thales, dem sogenannten Zingeltobel noch ein zweites ebeufalls grünes Gestein in grösseren Massen auftritt, welches zu ObeHsken, Grabsteinen u. a. Gegenstánden verbraucht wird. Ich hatte Gelegenheit von beiden Gesteinsarten an Ort und Stelle zu sammeln und dieselben einer eingehenden petrographisehen und chemischen
Zürich. 1873.
Bd. pag.
G. A. Koch, Ein
Grappe.
—
Denkscliriften
der
Naturf.-Gesellsch.
schweiz.
allgem.
—
Beitrag z. d. geolog. Aufnahmen der Ehátikon- u. der SelvrettaNéne Denkscbrift der allgem. schweiz. Naturf.-Gesellsch. Bd. III.
p. 20i2— 20.5. Koch, Kurze Erláuteriing zur Vorlage der geolog. Aufnahinskarte
gebietes.
A.
EscHER
u.
XIII
15.
—
Verhandl. der
Studer, Geologie
k. v.
k.
des
geolog. Reichs-Anstalt. 1877 p. 137
Mittel-Bündten.
—
Selvretta-
— 142.
Neue Denkschriften
der allgem.
schweiz. Naturf.-Gesellschaft. Neuchatel. Bd. III. 175.
G. A. Koch, Garnerathal
u. Plattenspitze.
—
Zeitsch. d. deutsch.-österr. Alpeuvereius.
1883. Heft 3. Öalzb.. 1884.
Koch, Die Abgi-enzung C.
W.
C.
ii. Gliedenmg der Selvretta-Gnippe. Wien. 1884. GüMBEL, Geognost. Beitnige z. Kenntniss v. Vorarlberg u. d.
nördl. Tirol.
Jahrbuch der k. k. geolog. Reichs-Anst. 18.56 p. 15. A. H. ScHMiDT u. Friesk, Geognost.-montanist. Beschreibuug Vorai'lbergs. Kichthofen, V., Kalkalpen v. Vorarlberg u. Nord-Tirol. Jahrbuch der k.
k.
geol.
Reichs-Anst. 18.59 p. 72. 1861/2 p. 87.
Eschkr
V. d. Linth, Geolog. Bemerkungeu ü. d. nördl. Vorarlberg. Stüdkr, Erlauterungen zur 2. .\ufl. der geolog. Karte d. Schweiz.
E. V. Mojsisovics,
Aus
den Vorarlberg. Kalkalp.
Jahrbucli
d.
k.
1853. Bern.
—
k.
geol. Reichs-
d.
k.
Anst. 1872 p. "i.54— .56.
Sholte Dodglas,
Petref. führ. Kalkstein
Jaln-buch
in Gargelbuserl.
k.
geolog.
Reichs-Anstalt. 1871 p. 35.
G. A. Koch, Die í'ervalgruppe. Jahrbucli Koch, Reisebericht a. d. Montafon. 1. 2.
1876
p.
326—328
p.
d. k. k.
3.
—
geolog. Reichs-Anst. 1875 p. 226
Jahrbuch
d.
k.
k. geol.
—28.
Reichs-Anst.
343—346.
G. Theobald, Beschreibuug
v. Graubündten. Bern, 1864. Theobald, Sulzfluk, Excursion d. Section iiRhaetia» Chur. 18()5. Theobald, Naturbilder aus d. Rhaetischen Alpen. Chur. 1861. E. V. Mojsisovics, Beitráge z. Altersbestimmung e. Schiefer etc. Jahrbuch
geolog. Reichs-Anst. 1872 p. 264
—269.
* Zeitscbrift d. deutschcii u. österr. Alpenvereius
1883.
3.
füzet.
d.
k.
k.
;
:
MINERALIF.N DER SRRPENTIN-CHI.OKIT-GRUPPE.
üntersucliuiig zn unterwerfen.
81
Vor allém Anderu jedoch muss
ich erwáh-
nen, dass diese beiden Gesteine áusserlicb sehr von einander abweichen
wábrend namlicb das Giirtipobler oder Grandauer Gestein (wie man aueb dieseu Ort zu benennen pflegt) ein durchscbeinend steatitiscb dicbtes Matéwelcbes von den dortigen Bewobria! ist, besitzt dasjenige von Zingeltobel
—
ueru aiicb
als
Tafainunter bezeiclinet wird
und almelt éber eiuem ecbten
Da
— eine
-
faserig-stengelige Struetur
Cbloritscbiefer.
das Grandauer Gestein áusserlicb
dem
Borostyánkö-er im Eisen-
burger Comitate (West-Ungarn) sebr áhnlicb sab, bielt icb für notbwendig, diesen letzteren sogenannten
«edlen Serpentinw
ebenfalls
zu analysiren.
Mein College Dr. Alex. Josef Krenner war so freundlicb, mir von dem von ibm selljst bei Borostyánk gesammelten Mateiial einige Stücke zur UnterHucbung zu überlassen. Die cbemiscben Analyseu dieser Gesteine fübrten die Herren Jákob Szilassi und Johann Telek, meine gegenwártigen Assistenten, durch.* Die Resultate derselben sind folgende: lu
lOl)
Gewichtstheileu sind eutlialten
:
82
VINCKNZ WAKTHA.
I)R.
as diesen Aualysen
Auch
ten Gesteine mit
ersehen wir ganz bestimmt, dass die erwáhn-
dem PKOudophit
ideiitisch sind.
welcliem Zusammenliaiige wohl daa erstlicli mit den Serpentinen Montafun stark thonerdt'haltige Gesteiii von im Allgemeinen, ferner mit den aucli im Montafun-Tliale vorkommenden
Es
ist
die Frage, in
aljer jotzt
echten Serpentinen stelien mag"?
es schliesslicli für
liielt
Icli
uüthwendig,
den mit dem Serpentin benachbarten Amphibolit von Montafun, sowie auch den in dei" Náhe befindlichen Serpentin von Prátigau zu untersuchen.
Wenn
wir nacli alledem die Analysen der thonerdefreien Serpentine
nebeneinanderstellen und mit jenen der Pennin-, Pdpidolith- und Chlorit-
Gruppe vergleichen. so gelangeii wir zu niclit uninteressantenBetrachtungen und Scldüssen über den Thonerdegehalt und den genetistdu^n Zusammenhang dieser Gesteine im Allgemeinen. Die Zusammenstellung der Analysen ergibt folgende Tal)elle Kiesel-
Antor
SüHWKIZEH
Mekk
Siiuie _
Dichtor Herpeutni, Zeriiiatt
.
-
Sl'HWKIZF.il
.,
-
V.
DllASCHK.
.
V.
Dhaschk
.
«
.-
SCHKKREII
-
V.
DUASCHK
..
S.
ESCHER
._
Merz
-..
..
Telek
-
,
.
4u;j9
3;}á
ít^S
4
á-4:i
cheusteiii ...
Antigoiit
_
—
.
--
Tafamnnt
reuniuit yícrnmtt, ]'t'unin
— —
Jhon,
eiue
— _
Mafíue- „T
sia
Wasser
^ ,, Kaik
4()4f.
14-73
—
42-3
13(;
—
0-36
36-41
13
—
0-67
3(;-(i(;
1
1-68 30-12
1
11
ss ^i^f
9-SC,
^"„^
4-78
2-24
28-2]
i4-t;i)
2-39
41-48
i2-(il
_ _
2-70
33-59
9-32
4-48
3-2
3ü-2(>
12-37
_
4-43
á(i-87
8-23
2 32
.
9-69 32-34
1258
4^fö
—
40-8:{
5-84
B9-8.'5
()-22
:j;j"07
11'36
—
:ö-á6
7-20
-
11-69
35-18
12-18
íj'81
12-48 3402
13-üS
K'^í)
— 1 1
78
_ _
;54'88
~
'X^^^A
:3"á(i
3'4(i
13-72
:;2-99
12-71
—
:tö'4-2
á'S
—
15-42 3404
12-(i8
—
31-47
5 97
—
16-67
32-5C.
12-42
—
füredien Serpent.gehalteu) 30-45
37(1
I-IX
18-96
32-2
12-79
2944
5-0((
á-(Mi
20-98
30-31
12-29
— —
—
21-81
—
Siianim
--.
für Se
Salzlnirg (Nassfeld)
Ripidolit
Zdjarbeig
S/11,ASI
Borostyánk (wnrde
S/ll.Aíil
(Inrtepohl, Montafnnthiil
K(JHEI,I^
Prochlorit
-
,
Dana
,
__
frülier
Chlorit,
Ripidolit, liose, Zilltrthal
Chlorit St.-Gotthard Steelfis,
^
— — IVi'.',
Snarimi
Bhitel
l'lSANl
—
-"f."!!
11
Hauer.._
Genth
4-VMi
1087
pentin gehaltenes Gosteiii
Hammeí.siíkhcí
44- ál'
43-7S
l'seiulupliit,
._
-i-á;!
Zermatt
..
Rammelsbrro
4"2-1:i
..
Seipentiiiscliiefer,
-
"i'<Ȓ>
o\yd
Serpentinschiefer, Spre-
"
«
SCHWEIZEK
Heiligenblut
«
(1
-.
43()
Ser]j.,\Vnulisch-Mittif.v 41 •57
"
SCHWEIZEU
SziI.ASI
«
,,
Eisen- Eisen-
oxydul
M. N. C. Chlorit
Curuiidüi)liillit,
Es geht aus
Chfstcr
-2t)-5l
15-()()
-25-lsJ
23-11
24-9(t
2i
-H-n
1
(-09
-21
-
i-s
-
22-8.-!
12-0(1
22-26 17-n
11)70
21-77
1(1-59
25.9
I2-7N
i-|.-..Mi,()
11-9
dieser Tahelle hi-rvor. dass sell»st die typisc-hesten Serpen-
tine etwas, ja sogar mitunter einige Percent
Thonerde enthalteu, ferner da«s
:
:
MINERALtKN
DICR .SKRPENTIN-CHLORlT-GkUPPK.
83
dem Serpentin und dem Pennin Uebergang vorhanden ist, und wenn auch zwischen dem Serpenund dem Pennin bisher eine Lüeke vorhanden gewesen ware. so würde
bezüglich des Thonerdegehaltes zwischen ein stetiger tin
dieselbe jetzt durch das Tafamunter Gestein ausgefüllt worden sein. Wie im Jahre 187J Tschekmak in seiner Abhandlung über Pyroxen und Amphibol *
nachwies, dass die Thonerde einen wesenthchen Bestandtheil dieser Mineralien bilde, ebenso gelangte phyllit, HydrargiUit,
im Pennin,
auch Kenngott in seiner Arbeit über P}to-
Pennin, Chlorit und KHnochlor zu
Klinochlor, Chlprit
und Kíimmererit
dem
Schhisse, dass
die (^uantitát der
und dass Thonerde durch MgO.SiOa
die Species-Zugehörigkeit zu entscheiden habé,
Thonerde
in diesen
Minera-
hen ohne Formverandenmg die substituirt werden könne, weshalb auch den oben angeführten MineraHen folgende chemische Formel entspricht
Wenn
wir diese Formel mit jener des Serpentin
—
— welche nach Kenn-
H20 + 2MgO, SÍO2 ist vergleichen. so falit uns sofrt der Znsammenhang auf, welcher zwischen l)eiden besteht. Tschermak schreibt gott MgO,
in seiner Mineralogie die
p(^2H20,
3MgO,
^iSiOá)
Formel
+ q(2H20,
für die Chlorit- Gruppé folgendermassen
i>MgO, AkO;^,
der KENNüOTT'sehen ganz identisch.
Und doch
mak noch Kenngott darüber bestimmt nichts anderes
ist,
als ein
steht,
dass nach
und
es
ist
dieselbe mit
spricht sich weder Tscher-
aus, dass der Serpentin eigentlich
charakteristisches Glied der Chlorit-Grup2)e, in
welchem der Thonerdegehalt eventuell zeugt,
und
SiO„^),
gleich Null
dem Vorhergesagten
ist.
Ich dagegen bin über-
dieser Auffassung nichts
spricht hiefür auch noch jener gewichtige
Mineralien der Chlorit- Gruppé reiche Uebergánge bildend in
im Wege
Umstand, dass
die
und zueinander zahlder Natúr vorkommen, und dass bei den
liberall
neljeneinander
Mineralien dieser Gruppé die Neigung zur Krystallisation durch die in den Verbindungen auftretende Menge von Thonerde bestimmt wird. Es erhellt aus der obenstehenden Tabelle ferner, dass das grüne, durchscheinende Gestein von Montafun zwischen
dem
Piipidolith
und dem
Chlorit seinen
Platz findet.
Was dagegen wohl
jené wichtige Frage anbelangt, aus welcher Gesteinsart
die serpeiitinartigen Mineralien
von Montafun durch Metamorphose
entstanden sein mögen, hege ich die Absicht, bei náchster Gelegenheit diese Verháltnisse an Ort
und
Stelle
eingehender zu verfolgen und das gesam-
melte Matériái sowohl chemisch als auch imter
dem Mikroskope zu
unter-
sucben. Gegenwártig bin ich nicht abgeneigt zu glauben, dass dieselben ihre
Entstehung metamorphosirten Amphiboliten verdanken. * Miueralogische Mittheilungen 1871. 18.
)
alkxandb:r kalecsinszky.
84
DRM CHEMISCHEN L\r>ORATORíüM
MriTlíRlLÜXlíRN AÜS
DEll KÖN. UN(;. (lEOLOGISCHEN ANSTALT. Von
Alexander Kalecsinszky.
am
(Vergetragen in der Fachsitzung der ung. geolog. Gesellschaft
2.
Dez. 1S85.
Fuiidort am I. Braunstein von Kis-Halmágn im Arader Comitato. Eotundó-Gebirge an der Grenze der Comitate Bihar und Torda-Aranyos. EiuHt-nder lieichstags-Abgeordneter Dr,
Paul Hoitsv.
Die Analyse des Infttrockenen Materiales ergab: ManganHuperoxyd (MnOa) --__-.... ... Manganoxydul (MnO) Calciumoxyd (CaO) ... ... ... .. „. ... Higrosc. Wasser (H2O) ... Unlösliches (Quarz)
Eisenoxyd (FeaOs)
...
...
...
43'lö 2S-Í)8
_
...
-
24-15
...
--
...
...
2*57
...
...
...
...
0-88
..
Spur
._-
Zusammen II.
99*74
Lignit von Csáktornya (Csakathurn) im Comitate Zala,
Dragoslavecz. Einsender
vom Bergc
Anton Molnár, Eeicbstags-Abgeordneter.
Flüssige und brennbare Stoífe
Kohlé ^Koks) Higrosc. Wasser
...
...
_..
-.-
.., .-
..-
..
30-98
...
-
37-31
27-24
...
.
....-_-
Asclie
-
-
7-47
---
ZTisammen 100.00 III.
Braniu'Ulcasscr luuJ Kcsselstein von Sonikut im Szobiok-Dobokaer
Comitate.
Die Firma M. Bernstein sandte aus
befindlichen ^5 Méter tiefen Kesselstein
ziir
dem
in
ihrcr Siigemiddf
Brunnon Wasser und daraus
Untersuchung
si( li
al)setzenden
ein.
Das Wasser wird zum Speisen des Dampfkessels benützt, greit't a budié Eisenröhren bedeutend an imd setzte binnen zwei Monaten aus 9100 Hek100 Kilogramm Kesselstcin ab. Befürcbtend, dass das toliter beilaufig 00
—
Wasser unter sok-ben l'mstiuidcn aucli den Késsel angreifen werde, wünscbten die Hen-en Einsi-nder ausser der Analyse des Wassers aueli die Angabe eines Verfabrens, welcbcs die Bildung des Kesselsteines verbindern Avürde. Die Analyse des Wassers ergab in 000 Gewicbtstbeilen 1
... Calciumoxyd (CaO) ... ... .- .. ...... ... ..Magucaiumoxyd (MgO) EiscnoxA'd und 'l'hnnov<1p (FnjOa A .\l2< 'n)
:
1ívl-7o
Mgr.
7n-ii()
Ti-dO
«
—
:
AUS DEM CHEM. LABORATÓRIUM DER GEOLOG. ANSTALT.
Natriumoxyd mit Kaliumoxyd (Na20) Chlor (Cl)
.._
...
._-
...
Schwefelsáure (SOs) Kieselsáure (SÍO2)
...
...
...
._
Salpeterige Sáure (N2O3I
Kohlensáure (CO2)
...
...
__.
...
... ... ..
_
..
.
...
...
.
.
...
_.
._.
..
...
„
Salpetersáure (NOs)
__.
61-38 Mgr.
... _.^
...
.
_.
...
..
33-76
«
62-96
«
19-80
«
~y]-2
«
68-00
«
1
Mengen
g^^'^ge
Ammóniák (HbN)
___ )
...
Organische Substanzen
...
_
.
...
..
11-20
...
Zusammen
Ausserdem bestimmte
85
ich
aueh
die
...
_._
«
5!23-ó2
«
Hárte des Wassers mittelst Seifen-
lösnng Die Gesammthárte betrug Die bleibende Hárte
...
.__
...
Die vorübergehende Hárte
...
15' 108 deutsche
... ...
__.
...
Grade
3'55-
«
«
11 "556
«
«
Das Wasser selbst war triibe imd bildete einen Bodensatz. Der eingesendete Kesselstein bestand der Hauptsache nacb aus kolirensaurem Kaik, und zwar aus 46*79 «/u Calciumoxyd (CaO), aus 37*01 0/0 Kohlensáure (CO2) und femer aus nicht geringen Mengen von Maguesia, organischen Substanzen, Eisen, Thonerde, Schwefelsáure und enthielt schliesslich
auch etwas unlösliche Kieselsáure.
Um
die schádliehen
tive dieselben
Substanzen aus
dem Wasser
zu entfernen, respec-
unschádlich zu maciién, empfahl ich auf Grund der Analyse,
das Brunnenwasser vor der Einführung in den Késsel auf je einen Kubik-
Gramm frisch hierauf ^9 Gramm
meter mit aus zu versetzen,
9:2
Aetznatron hinzuzufügen,
bis
gebranntem Kaik gewonnener Kalkmilch calcinirte
Soda und
schliesslich so lange
dasselbe eine schwach alkalische Reaction
—
Nach gutem Umrühren ist dasselbe bis auf 50 60 Grad zu erwármen und hierauf stelien zu lassen, wobei sich der entstandene Niederschlag zu Boden setzen wird. zeigt.
Ich rieth ferner auch noch andere Verfahren an, insbesondere Controlsversuche, derén
Erwáhnung
aber,
da
sie
ganz den Localverháltnissen ange-
passt sind, hier an dieser Stelle füglich wegbleiben kann.
Nach mehreren Versuchen fand ich, dass sich nach dem angegebenen Verfahren im Verlaufe von zwei Monaten höchstens 5 Kilogramm Kes-
—
selstein bilden
Es
ist
1
könne.
bekannt, dass die Natúr des íixen Rückstandes der Brunnen-
wasser nach den Orts- und anderen Verháltnissen eine st.
Oft stossen wir schon in der Entfernung
anderes Wasser; daher
ist es
auch unmöglich,
selír
verschiedene
1
-
Méter auf ein ganz
um
die
Brunnenwasser zu allé nach
von
technischen oder anderen Zwecken brauchbar zu machen, dieselben
einem Recept verbessern zu wollen. Dies erwáhne ich blos deshalb, weil wir oft in Zeitschriften und Tagebláttem «sichere») Mittel angekündigt seben,
:
ALKXANriER KALKCSINSZKY.
8fi
welche
auch zii
BiMuníí von Kesselsteinen verhindern
riie
sollen.
Viele
benützen
MintVlilbarenw elittel, oline aber dadurch irgend welchen Nutzen
(liese
erzielen, ja
im Gegentheil
ist
die
Anwendung
derselbon oft mit Nacli-
theilen vfrbiinden, da eben das rniversalmittel dcri lowilcii Vcrhaltnissen
nicht entsprechcnd war.
Sand von Szamos- Udvarhely im
IV. Erdirachs, ozokcrithiiltiijer lágyéi'
Comitate.
Im Wasser
Kfich.stags -Abgeordnctc
Einsender desselbon der Herr
Georg Lörinczy. Der Sand
ist
braiin
und
stark
Szi-
nach Petroleum riechend.
gekocht., bedeckt sicli die Wasserol)erflac]ie l)ald
mit einev schwar-
zen Wachsschichte, die abgekiihlt weicli und tettig anzufühlen ist. Auf ein Stückchen Holz oder Docht aufgetragen, brennt das Wachs mit leuchtende.r
—
Flamme. Schmelzpunkt desselben 49 50° C. Dnrch Destillation in einer Glasretorte gewann ich aus dem lufttrockenen Matériái S'ö6 Percent lichtgelbes Oel und Paraffin. Aus einer neuen Probeerhielt ich dnrch Auskochen mit Wasser '.)' Percent schwarzes Wachs. Das zweimal ausgekochte schwarze Wachs untersuchte ich Aveiter und fand darin Flüchtiges Oehl mid wenig Wasser
Oehliges lichtgelbes Pariiffin __
Kohligen Ueberrest (koks)
._-
.
.
..-
.--
.-
..
26*22 03-00
-..
.
.
.-.
10^78
Zusammen
100*00
___
-.-
Dieser Analyse gcmáss kíinnten wir aus einem Mtrcentner lufttrocke-
Kilogramm nen Sandes von derselben Beschaffenheit durch Auskochen Wachs gewinnen, welches wir dann weiter zu Oel, Paraffin, Theer und Koks '.>••")
verarbeiten könnten.
im Baranyaer Comitate. Eiudichte Magneteisen enthalt im Das Nagy-Mányok.
V. Marpidi'isenMciri von Maiiyar-Epri'gy
sender Anton Bieobl in
lufttrockenen Zustande 60'38 Percent Eisen, welches als Magnetit (FesO*)
berechnet
8:}*4:^
Percent
ergil)t.
Gold aus Tibrt. Fundort desselben wahrsclieiidich Ostvon Herrn Ludwig Lóczy gelcgentlich der Gráf Béla Szkgesammelt Tibet, CHENYi'schen Expedition nach Asien. VI. Crcdicrini
Sp.
100
Gew.
bei 20^ C. 17-12.
^
4)
o pq
d ^
72
rí
ü
^- ÖE •/:3
í-
CD
^
r^
^
_;2
"x
a í^
CZ2
«4H
^ .2
>
;h
O ^
•
c ^
"^
u o ío 00
s: "rí í^
6
«
;2 "T
ü
'-t
-fi
a>
o a X
d
05
••:;
- 2 g 03 ;ií
^^'^^
O 'J2
00
X
fl
rH
CG
® > ^ C 2 ^
s:
—
I
O)
d 3
^ r5 ^ rS
-kJ
O)
te
;-
^ ^ ^
m
í;
&0
'y
•Is-.®
13
» -d O X o '^ S Oi
(D I—
'^
'
N
a
'-^
N _2 _2 2 .S « TÍ cí o o N ÍD & !^ X ír -*^ o)
-<
— CC
r-' r'
o
O
te
^
-2
o o o
X
o
o
co
co ÍÍ4
X X
C?5
O
O ÍM
X
5f
ro
2?
o X 5^
QC
o
X
W CO 41
r^
^
o ©1
2
fl
co
S2 + '^
H
iá
O
>
•
s a >
a o -3 o "X S S a íD
6
^ _0
^ -r
•-,
2
í1i O)
:
rí
P^^
,aj
'52
>w
o; •»*
eb
í?
35
•'J'
—
:
AT.KXANDKIÍ KALECSIXSZKY.
88
Vin. Bituminöser Schieferthon von Stchnyik bei Zboro in der Nahe zur üntersucliuiig gelangtt' Matériái ini Sároser Comitat. Das
Bartfelds
wurde von Herrn Dr. Couneltus Chyzer, Oberphysicus des Zempliui-r Comitates, an Ort und Stelle gesammelt. Derselbe
Jiiissert
sich darüber folgendermassen
kann
((Gcgenwfirtig
:
Vorkommen
icb ül)ei' dieses
blos so viel schreiben,
am Nordfusst- der das umsáumenden Khegy (Steinberg) mid
dass dieser Schieferthon südwesthch von Stel)uyik
Bartfelder
Bad gegen
zu
Ncn-den
IMagura-Berge, in einem kleinen Bache, resp. Graben, kaiim der Obcrfláche, in einem miichtigeu Láger ansteht;
unter
dem Ganzén
l)efindet sich
in die
^2
Méter
Hangend
Aussehen eines Kohlenlagers besitzen-
scbiefer dieses schwarzen, beinahe das
den Schieferthones brennen,
1
die
Flamme
gebracht, ebenfalls,
der Miichtigkeit von
hieraiif in
I
—
!2
und über Méter der
bekannte Karpathen-Sandstein.
Den Bauern war
Vorkommen schon
dieses
hunderts bekannt, indem
zu Anfang dieses Jahr-
wussten. dass es dórt einen Stein
sie
gel)e,
welcher
angebHch zur Feuerung benützt habén. In náherem Umkreise ist dieser Schiefer an vielen Stellen zu finden, ja auf dem gegeuüberhegenden hohen Berge sollen beim Ackern ebenfalls Stücke davon zum
brennt,
und welchen
sie
Vorschein kommen.» .
mir der hohe Gehalt uninteressant hielt, das mir zu Gebote
Bei der Yoruntersuehung des Schieferthones
an Bitumen
auf, so dass ich es für niclit
fiel
gestandene Matériái etwas eingehender zu untersuchen. Dasselbe enthielt in Flüssige
1
00 Gewichtstheilen
imd brennbare
Feuchtigkeit
-__
Köble (koks)
.._
...
Stofife .-_
-.
---
-..
._.
A.8che (Unverbrennliches)
...
-._
15'0:í
—
9-29
Zu8ammen
KjO-OO
_..
--
-
—
-^-
--
—
...
-.
M7
-.-
73í)l
...
Ein zweites Stück eines dichten harten Schiefers, welcher eine liutschliáche aufwies, enthielt blos
Als ich eine grössere in
()*2o/o
flüchtige brennbare Bestandtheile.
Menge (200 Gramm) von ersterem Schieferthon
einer Glasretorte liingta-e Zeit hindurch erhitzte, entfernte sich daraus
das Wasser und die üchtigen l)rennbaren Substanzen, zusammen lö"/o, von welchen ich blos mit Wasser kühlend 9-87 o/o Oel und etwas Wasser auf-
fangen konnte.
Kohol
Da
das Wasser in
dem
Destillat
M7o/o
betrug,
macht das
8-700/0 aus.
Anfangs entfemten schliesslich ein
sich die flüchtigen Gase, spater ein lichtgolbes
dunkelbraunes Oel, wáhrend die grapliitartig wurdc.
in
und
der Üttorte zui-ückgebhe-
bene Masse scliwarz und
Nach
dieser Analyse könnte
Vortheil zur Oel-, Paraffin-
man
diesc l)itumuiosen Schiet'ertlionc mit
und Theer-Erzeugung verwenden.
