TAVAK Tavak kialakulása, vízvíz- és hőháztartása, a tavak pusztulása
A tó fogalma
Forel, 1901: Forel, 1901: olyan stagnáló víztömeg, amely a talajnak a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki (elkülönítés a tengertıl) Borsy,, 1993: Borsy 1993: átfolyás esetén akkor beszélünk tóról, ha annak sebessége nem elég a tó teljes turbulens átkeveréséhez, és ha hatását a szél és a sőrőségkülönbségek által kiváltott vízmozgások mértéke felülmúlja (elkülönítés a folyóktól) Padisák,, 2005: Padisák 2005: olyan állóvíz, melyben a nyílt vízfelület dominál, a szegélynövényzet, illetve a hinaras állományok kizárólag egy keskeny part menti részre korlátozódnak (elkülönítés a fertı fertı--, mocsár mocsár--, láptól) A földfelszín mélyedéseiben tartósan megmaradó állóvíz, mely nincs állóvízi összeköttetésben a Világtengerrel
Tavak a Földön
Kb. 5 millió tó, 2,5 millió km2 összkiterjedésben földrajzi koncentráció figyelhetı meg édesvízkészletük kb. 100 ezer km3, 10 %%-át a Bajkál--tó adja, további 30 %Bajkál %-át 5 tó (Felsı(Felsı-, Huron--, MichiganHuron Michigan-, Viktória Viktória--, TanganyikaTanganyika-tó) rövid életőek, általában max max.. néhány 10.000 év (de pl. BajkálBajkál-tó 80 millió éves)
Kialakulásuk feltételei víz tározására alkalmas mélyedés (tómedence) – kimélyítéssel vagy elgátolással pozitív vízháztartás Főbb kialakító tényezők: endogén erők exogén erők kozmikus hatás antropogén hatás
Endogén erők 1. Kéregmozgások tektonikus árkokban, epirogén süllyedékekben (Balaton, FertıFertı-tó, BajkálBajkál-tó, Kaszpi Kaszpi--tenger, stb.) 2. Vulkáni folyamatok krátertavak, kalderatavak, maartavak (Vihorlát, Szt. AnnaAnna-tó, Eifel Eifel,, Fekete Fekete--hegy(??)) 3. Egyéb pl. endogén eredető hegyomlások
Exogén erők I. 1. GLACIÁLIS eredető tómedencék belföldi jégtakarók: glinttavak (pl. Ladoga Ladoga,, Onyega), Onyega ), sziklamedencés tavak (szelektív denudáció), denudáció ), túlmélyítéses tavak, morénatavak hegységi gleccserek: kártavak, sziklamedencés tavak, túlmélyítéses tavak, morénatavak morénatavak,, fjordos tavak (pl. GardaGarda-, ComóiComói- LuganoiLuganoi-tó, tó, Lago Maggiore), Maggiore ), gleccserek által elzárt tavak (rövid életőek)
periglaciális területeken: holtjégtavak, holtjégtavak, pingótavak,, stb. pingótavak
glaciális eredetű tómedencék
Exogén erők II. 2. Folyóvizek természetes vagy mesterséges úton lefűzött meanderek (morotvatavak, holtágak – pl. Mártélyi--holtág) Mártélyi folyóhátak, övzátonyok mögött evorziós üstökben (ritka) 3. Karsztos folyamatok kimélyítéses: dolinadolina-, uvala uvala--, poljetó elgátolásos: mésztufagátak (pl. Plitvice Plitvice), ), ponortó (Aggteleki(Aggteleki-tó)
http://www.horvatfoto.com
http://www.welcometoromania.ro/Apuseni
Exogén erők III. 4. Eolikus folyamatok deflációs mélyedések (Kiskunság, félsivatagok) homokformák mögött, között (pl. FehérFehér-tó) 5. Tengerpartokon turzások, delták épülése kapcsán vízszintcsökkenéskor maradványtavak 6. Tömegmozgások hegyomlások, csuszamlások (Gyilkos(Gyilkos-tó, Arlói Arlói--tó) barlangok beszakadásával (pl. Macocha Macocha)) 7. Élıvilág hatása pl. korallgátak, hódgátak
Kozmikus hatás
meteoritbecsapódás következtében, pl. Nagy--Rabszolga Nagy Rabszolga--tó
Antropogén eredetű tómedencék
véletlenszerő, illetve „melléktermék”: felszíni bányatavak (kavicsbányák, Tengerszem, Apc, Eresztvény), Eresztvény ), felszínalatti bányák beszakadása, folyószabályozás (holtágak) tudatosan létrehozott tavak: víztározók, horgásztavak, halastavak leggyakoribb célok: energiatermelés, ivóivó- és öntözıvíz, árvízvédelem de: horgászat, rekreáció, természetvédelem
Tavak vízháztartása I. Bevételi oldal: oldal: direkt csapadék (C), felszíni hozzáfolyás (HF), felszín alatti hozzáfolyás (HA) Kiadási oldal: oldal: párolgás (P), felszíni lefolyás (LF), felszín alatti lefolyás (LA) Vízmérleg:: Vízmérleg ∆V = C+H C+HF+HA-P-LF-LA ha ∆V tartósan negatív: a tó kiszárad ha ∆V tartósan pozitív: a tó „túlcsordul” A tavaknak kiegyenlítő és késleltető szerepük
Tavak vízháztartása II.
ha HF és LF 0-tól különbözik: átfolyó tó ha HF=0, de LF 0-tól különbözik: forrástó ha LF=0: lefolyástalan tó
ha emellett HF 0-tól különböző: végtó
Kiszáradás leggyakoribb okai: okai: C és P aránya eltolódik HF-et elhasználják (elvezetik, elöntözik – Aral Aral--tó) LA megnő (pl. talajvízszintcsökkenés talajvízszintcsökkenés,, karsztos megcsapolás)
Tavak hőháztartása: fogalmak epilimnion metalimnion (ugróréteg) hipolimnion A víz 4 0C-on a legsűrűbb: egyenes és fordított (inverz) hőrétegződés homotermia homotermia,, homotermikus állapot Tavak befagyása: felülről lefelé indul meg, lassan hízik durrogás, turolás, turolás, rianás
Termikus tótípusok Dimiktikus tavak
Vizük évente kétszer teljesen átkeveredik a +4 0C-os hımérséklet átlépésekor (mérsékelt övben jellemzı)
Meleg monomiktikus tavak
Vizük mindig melegebb +4 0C-nál, az átkeveredés a lehőlési fázisban következik be (pl. szubtrópusokon)
Hideg monomiktikus tavak
Vizük mindig hidegebb +4 0C-nál, az átkeveredés a melegedési fázisban következik be (pl. tundrákon)
Meleg polimiktikus tavak
Szavannaterületek tavai: a száraz nyarakon vizük naponta átkeveredhet
Hideg polimiktikus tavak
Trópusi magashegységekben a napi (éjszakai) átkeveredés gyakori (pl. Titicaca-tó)
Oligomiktikus tavak
Alig van átkeveredés, stabil rétegzıdésőek, az Egyenlítı környékén fordulnak elı
Amiktikus tavak
Nincs keveredés, pl. állandóan fagyott tavak és sós tavak
Tavak pusztulása
Leggyakoribb okok: kiszáradás (∆ (∆V tartósan negatív, ld. korábban) tómedence megszűnése feltöltődés beömlő folyók hordalékától feltöltődés az élővilág hatására (eutrofizáció (eutrofizáció)) lecsapolás (lefolyási küszöb átvágása) – ritkább Mind lehet természetes folyamat is, de az ember általában meggyorsítja
Az eutrofizáció
A biológiai aktivitás és a vízminőség kölcsönhatása:: kölcsönhatása oxigén oxigén-- és tápanyagellátottság tápanyagellátottság,, hőmérséklet, pH Harmonikus tavak: tavak: oligotróf tavak: kevés tápanyag, sok oxigén – átlátszó eutróf tavak: természetes fejlődés következő lépcsője, felfutó szervesanyagszervesanyag-termelés, de romló oxigénellátottság (főleg nyáron) Diszharmonikus tavak: tavak: kevés oxigén, kevés élőlény, megcsappant szervesanyagszervesanyag-termelés, alacsony pH, vastag tőzegsár
Organikus fenéküledékek
jüttja:: oligotróf tavakban aerob körülmények között (planktonból) jüttja
dy:: eutróf tavak még bomló üledéke dy
szapropél:: anaerob viszonyok között rothadó üledék szapropél
tızeg, kotu kotu:: kevés oxigén jelenlétében partközeli növényzet humifikálódása forrás: Borsy, Borsy, 1993
A tópusztulás fázisai Fertı: a tó olyan sekéllyé válik, hogy a vízi növényzet Fertı: már mindenhol képes megtelepedni Mocsár:: a nyílt vízfelszín foltokra tagolódik Mocsár Láp:: csak ittLáp itt-ott csillog víz Láprét:: teljes növényborítottság, elıbbLáprét elıbb-utóbb az erdı is megjelenik A mocsármocsár- és lápállapot nem feltétlenül tóból jön létre! elsıdleges mocsarak, lápok: pl. magas talajvízszint, feláramlási területek, humid klíma speciális típus: tızegmohaláp (Sphagnum (Sphagnum,, 10X)
Wetland fogalma
vizenyıs terület – vizes élıhely, függetlenül a természetes vagy antropogén eredettıl, a víz sótartalmától, a vízborítás állandóságától természetvédelmi jelentıségük óriási (biodiverzitás (biodiverzitás,, vándormadarak, stb.) az 19711971-es Ramsari Egyezmény védelme alá tartoznak, Magyarország 19791979-ben csatlakozott
