FIGYELŐ AZ ENSZ NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁGA 22. ÜLÉSÉRŐL

98 FIGYELŐ

AZ ENSZ NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁGA 22. ÜLÉSÉRŐL Az ENSZ N épesedési B izottsága 1984. ja n u á r 18 és 20 között ta rto tta 22. ülését, ezt követően a Bizottság — v alam en n y i tag állam képviselőivel k iterjesztv e — ja n u á r 23 és 25 között, m in t az 1985 évi Nem zetközi N épe­ sedési K onferencia Előkészítő B izottsága ülésezett. A m ag y ar delegáció ta g ­ ja i Barta Barnabás, a K özponti S tatisztik ai H iv atal elnökhelyettese és dr. K linger A ndrás volt. A z E N SZ Népesedési Bizottságának ülése Az ENSZ N épesedési B izottsága 22. ü lését — a k étév en k én ti p erio d ici­ tásnak m egfelelően — 1983-ban k ellett volna összehívni, de a N em zetközi N épesedési K onferencia előkészítése m ia tt egy évvel elh alaszto tták összehí­ v ását és összekötötték az Előkészítő B izottság ülésével. A Bizottság ülésén részt v e tt v alam en n y i m egválasztott tagország k ép­ viselője (összesen 27). A szocialista országokat ezú ttal a Szovjetunió, B ul­ g ária és M agyarország képviselte. B u lg ária m ost először v e tt részt a B izott­ ság m u n k ájáb an , U k ra jn á t v á lto tta fel tagságában. A m ag y ar tagság ezzel az üléssel lejárt, helyünkbe a N ém et D em okratikus K öztársaság lép az 1985-ös üléstől kezdve. A K ínai N épköztársaság m ost v e tt részt első ízben teljes jogú tag k én t a Bizottság m u n k á jáb a n . A tagokon k ív ü l 16 ország m eg­ figyelőt küldött, ezen kív ü l 15 nem zetközi és nem -korm ányközi szervezet k épviseltette m agát. Az ülés elnökévé D. v a n de K aa-t (H ollandia) v álasz to ttá k ; az alelnökök Costa-Rica, E gyiptom és M alaysia k ü ld ö ttei voltak. R ap p o rtő rré K linger A ndrást választották. Az érdem i tárgyalás k ét részletb en folyt. E lsőként a T itk árság je len té­ sét tá rg y a lta a Bizottság, am ely az E gyesült N em zetek tevékenységével fog­ lalkozott az 1974. évi Népesedési V ilágkongresszus a já n lá sa i teljesítésével kapcsolatban. A b eterjeszte tt anyagok — összefoglaló és bővebb fo rm áb an — részletes elem zését ad ták a világ népesedési tren d jein e k , illetve a n é­ pesedéspolitika változásainak. A b e m u ta to tt kép á ltaláb a n p ozitívnak tű n t: hosszú idő u tá n első ízben ad h a tta k szám ot a világ népességnövekedésének csökkenéséről, ui. az 1960-as években ta p a sz ta lt évi 2% -ról a 80-as évek közepére évi 1,7% -ra csökkent. A Bizottság ta g jai álta lá b a n eg y etértettek a b eterjeszte tt anyagokkal, azok ta rta lm á t az eddigi hasonló jelen tések n él tartalm a sa b b ak n ak , elem zését sokrétűbbnek ta rto ttá k . Sokan üdvözölték azt, hogy a jelen tések bővebben foglalkoznak a társadalm i-gazdasági fejlődés, illetv e a k örnyezet és az erő­ források bonyolult kérdésköreivel, de az ért általán o sság b an hián y o lták az ezekben bekövetkezett változások és a népesedési tren d ek közötti összefüg­ gések feltárásá t. A v itá b an az is felm erü lt, hogy a fejlődő országok népesedési helyzetét m ár nem célszerű együttesen tárgyaln i. In dokolt lenne az országokat a jö ­ vőben aszerin t csoportosítani, hogy m ilyen a term ékenységi helyzetük: m ár lényegesebb csökkenés következett be; a csökkenés elin d u lt, de m ég nem lényeges a változás; a csökkenés még n em in d u lt meg.

F I G Y E L Ő

99

M ások — így elsősorban az E gyesült Á llam ok delegációja, am ely e k érd ésb en egy írásb eli nyilatk o zato t is b eterjeszte tt — nem é rte tte k egyet a titk á r s á g optim ista á llásfogla lásával. E v élem ények szerin t igaz ugyan, hogy az elm últ húsz év egészében ném i csökkenés ta p asz talh ató a n épességn övekedés évi ütem ében, de ez a visszaesés csak 1975-ig ta rto tt és azóta nincs csökkenés a világ népességnövekedési ütem eben. M ásrészt a csökkenés csup án K ín a és a fe jle tt országok nagy részében k ö v etk ezett be, és ezek figyelm en k ív ü l hagyásával a világ t ö b bi részen nem tö rté n t változás és to v áb b ra is 2,4% -os a növekedési ütem . M indez a népesedési helyzet m ás m egítélését és az ENSZ népesedési p ro g ra m já n ak ú jb ó li átg o n d o lását teszi szükségessé. Sokan — így a m agy ar delegáció is — foglalkozott a fe jle tt országok speciális népesedési helyzetével, hangsúlyozva az alacsony te rm ék en y ség és az egyes országokban m utatkozó halandóságnövekedés speciális problém áit. H angsúlyozták, hogy sok országban a n épesedéspolitik a célkitűzése a te r­ m ékenység novelese, illetve a halandóság csökkentése abból a célból, hogy a n épesség fogyása m egálljon és az egyszerű reprodukció szin tje sta b ili­ zálódjon. A N épesedési Bizottság ezután együttesen tá rg y a lta a népesedés terén az elm ú lt időszakban — 1981 óta — végzett tevékenységét, illetve a k ö v et­ kező kétéves — 1984/85 — és középtávú — 1984/89 — időszak népesedési te v ékenységét. M aga a tárg y alás az aláb b i főbb kérdések k öré csoportosult: — a világ népesedési helyzetének elem zése, — dem ográfiai előrejelzések, — népesedéspolitikák, — népesedés és fejlődés, — te rm ékenység és azt befolyásoló tényezők, — népesedési inform ációk szétosztása, — technikai kooperáció, — dem ográfiai statisztika. M indezen tém ák b an széleskörű k épet k ap tak a Bizottság tag jai azok­ ról a m u nkákról, am elyeket az ENSZ N épesedési Főosztálya végzett, illetve szerv ezett az 1981—83-as években. A világ népesedési helyzetének elem zésével k ap cso latb an igen nagy figyelm et fo rd íto tta k a Bizottság tag jai a halandóság behatóbb vizsgálata kérdésének. E vonatkozásban nagy érdeklődéssel fogad ták a m agyar d ele­ gáció felszólalását a m ost m eginduló 5 éves k u ta tási m u n k áró l — am ely az ENSZ N épesedési A lap ja közrem űködésével — a társad alm i-g azd aság i d ifferen ciák k u ta tá s á t te k in ti fő felad atán ak , de egyúttal m ódszertani szem ­ pontból nem zetközi összehasonlításokra is k ite rjed , és segítséget k ív án n y ú j­ ta n i a fejlődő országok halandósági k u ta tá sá b a n is. A dem ográfiai előrejelzésekkel kapcsolatos kérdések közül többen fe l­ v etették a család előreszám ítások fontosságát, és az azokban végzett te v é­ kenység fokozására h ív tá k fel a figyelm et. F elm e rü lt az előreszám ítások p erio d icitásán ak kérdése is. A többi kérdés v itá ja kisebb érdeklődést k eltett. C supán a te rm é­ kenységi kérdésekkel kapcsolatos tém ák voltak még olyanok, am elyekhez több delegáció fűzött észrevételeket. E kérdés kapcsán k e rü lt m egem lítésre az a m unka, am ely a fe jle tt országok term ékenysége és a népesedéspolitika összefüggései tárg y á b an folyik. E tárg y k ö rb en kiadás előtt áll a m agyar esettan u lm ány, és ja v a sla t szü letett a rra vonatkozóan, hogy H ollandia p él­ d á ja is kidolgozásra kerüljön. Az e rre vonatkozó m agyar jav aslato t a holland k ü ldöttség is tám ogatta. A népesedési sta tisz tik á v al k ap csolatban az ENSZ S tatisztik ai H iv a­ ta lán a k képviselője az 1990 körü li n ép - és lakásszám lálások előkészítésével kapcsolatos tevékenység fontosságát hangsúlyozta és ugyancsak k iem elten foglalkozott olyan m unkáikkal, am elyekben a m agyar K özponti S tatisztik ai H iv atal is részt v e tt (nem zetközi v án d o rlási statisztik a, népm ozgalm i s ta ­ tisztik a m ódszertana, n ép ességnyilvántartás és népesedési statisz tik a kapcso­ lata) .

100

FIGYELŐ

A N épesedési Bizottság ezután a következő, a 24. ülés n a p ire n d jé t fo­ g adta el. E rre 1935 első negyedévében k erü l sor, és fő felad ata az 1984. évi m exikói N em zetközi N épesedési K onferencia ajá n lá sa in a k a m u n k aterv b e való foglalása lesz, különös te k in te tte l az 1986—87. évi kétéves m u n k aterv kidolgozására.

A z 1984. évi N e m zetközi Népesedési Konferencia Előkészítési Bizottságának ülése Az ENSZ G azdasági és T ársad alm i T anácsa (ECOSOC) h atáro zata a la p ­ já n k e rü lt összehívásra a K onferencia Előkészítési Bizottsága, am elynek fe l­ ad a ta a beterjesztendő alapdokum en tu m o k elfogadása, illetv e állásfoglalás a K onferenciával kapcsolatos lebonyolítási k érdések tek in tetéb en . A B izott­ ság, m in t a N épesedési B izottság k ib ő v ített testü leté k e rü lt össz ehívásra oly módon, hogy valam ennyi tagállam m eg h ív ást n y ert az ülésre. Az ülésen 100 ENSZ tagállam k ép v iseltette m agát. A delegátusok m in t­ egy fele ezen országokból érkezett szakértő volt. Az ülésszak elnökévé M. M atinez-t, M exikó kü ld ö ttét, m in t a K o n fe­ rencia házig azd áját választották. Ezt követően k erü lt sor R. Salas-пак, a K onferencia fő titk á rá n ak , a N épesedési A lap főigazgatójának, m ajd pedig L. Tabah-nak, a K onferencia fő titk ár-h ely ettesén ek , a N épesedési Főosztály ig azgatójának bevezetőjére. M indketten a K onferencia előkészítésének m u n k á la ta it ism ertették. Az előkészítési B izottság ezután röviden m e g v ita tta a K onferencia ed ­ digi előkészületeit. E vonatkozásban nagy h an g sú ly t k ap tak az eddigi regio­ nális előkészületek ism ertetései. Így a bolgár delegátus részletesen ism er­ te tte a Szófiában 1982 októberében ta rto tt európai népesedési értekezlet főbb m egállapításait, kiem elve a speciális regionális népesedési k ö rü lm é­ nyeket. A tan zán iai delegátus pedig az 1934 ja n u á rjá b a n ta rto tt afrik ai é r­ tekezletről, a kubai k ü ld ö tt pedig a h av an n ai la tin -am e rik ai szakértői k o n ­ zultációról beszélt. Az értek ezlet m ásodik n ap ján általán o s v itá ra k e rü lt sor a K onferencia két alapdokum entum a ta rta lm á t illetően. A T itk árság az alábbi k ét d o k u ­ m entum ot te rjesz tette be, elfogadásra: — a Világ N épesedési A kcióterv m egvalósulásának áttek in tése (133 oldalas összefoglalás az elm últ 10 év népesedési tren d jeirő l, és a népesedés összefüggéseiről a társadalm i-gazdaság i fejlődéssel, népesedéspolitikákkal), — javaslatok a V ilág N épesedési A kcióterv kiegészítésére. Az általán o s v itá b an az európai szocialista országok és K uba képviselői han g o ztatták : szükségesnek ta rtjá k , hogy a ja v a sla t — a T itk árság elő ter­ jesztésének m egfelelően — tartalm azzo n egy po n to t a béke, a biztonság, a leszerelés fontosságáról, a népesedés és általáb a n a társadalm i-gazdasági fejlődés előfeltételeként. Az USA, több n y u g at-eu ró p ai ország és néhány afrik ai k ü ld ö tt egyetértve a tém a fontosságával, m á r az első felvetések után elvetette, hogy e kérdés a javaslato k között szerepeljen — m in t nem köz­ vetlen népesedési ü gy —, hanem jav aso lták , hogy a bevezetőben, m in t á l­ talános feltétel kerü ljö n m egem lítésre (hasonlóan a regionális értekezletek állásfoglalásaihoz). Az értekezlet utolsó n a p já n a K onferencia lebonyolításával kapcsolatos ügyrendi szabályok, illetve a K onferencia n ap ire n d je k e rü lt m egvitatásra. Az értek ezlet záróülésein a következő m eg állap ításo k at te tte : — elfogadta a népesedési helyzet elem zésére vonatkozó alap d o k u m en ­ tum ot (azokkal a változatokkal, am elyek a v ita alap já n születtek); — elu tasíto tta az értekezlet m u n k acso p o rtja á ltal jav aso lt aján láso k at a Világ N épesedési A kcióterv kiegészítésére vonatkozóan, és nem é rte tt egvet azzal a — főleg nyugati delegátusok á ltal te tt — jav aslatta l, hogy a végle­ ges dokum entum ot a v ita alap já n a T itk árság — Salas fő titk á r vezetésével — készítse el és terjessze az ECOSOC elé. E gyúttal döntés szü letett — a fejlődő országokat töm örítő 77-ek cso p o rtja ja v a sla tá ra —, hogy a Bizottság

FIGYELŐ

101

elé te rje sz te tt titk árság i dokum entum és a M unkacsoport jelen tése nem h i­ vatalos m u n kaokm ányként az ECOSOC elé kerüljön, és ez utóbbi dönt a m u n k a fo ly tatásán ak szervezeti kereteirő l; — elfogadta a K onferencia szervezési elveit és n ap ire n d jét, de nem d ö n tö tt a K onferencia vezető szerveinek nagyságáról, és összetételéről, és ez ügyben is az ECO SOC-nak kell dönteni. О 22. СЕССИИ КОМИССИИ ПО НАРОДОНАСЕЛЕНИЮ ООН ON THE 22nd SESSION OF THE U N PO PU L A TIO N COMISSION

102

FIGYELŐ

N ÉPESSÉG — URBAN IZÁC IÓ — KÖRNYEZET (NEMZETKÖZI SZAKÉRTŐI ÉRTEKEZLET, B U D A PE ST , 1983.)

Az ENSZ N épesedési A lap ján ak anyagi tám ogatásával, a K özponti S ta ­ tisztik ai H ivatal rendezésében k e rü lt sor 1983. szeptem ber 13—21 között a népesség—urbanizáció—környezet kérd ésk ö rév el foglalkozó nem zetközi szak­ értői m unkacsoport ülésere, am elyen m integy h arm in c külföldi és húsz m agyar k u ta tó v ett részt. Az értekezlet igazgatói tisztével dr. V ukov ich Györgyöt, a K özponti S ta ­ tisztikai H iv atal T ársad alm i S tatisztik ai F őosztályának v ezetőjét b ízták meg. A nyitó ülésen beszédet m ond o tt Nyitrai Ferencné dr., állam titk á r, a K özponti S tatisztik ai H ivatal elnöke, és az ENSZ EGB részéről Joseph van den Boomen, az Á ltalános G azdaságelem ző Főosztály N épesedési O sztályának vezetője. M egnyitó beszédében Nyitrai Ferencné dr. hangsúlyozta az értekezlet té m áján a k időszerűségét. Az urbanizáció egyike a legfontosabb k u ta tá s i te ­ rü letek n ek E urópában, és egyre tö b b et foglalkoznak az u rbanizáció olyan káros hatásaiv al — m in t pl. a term észeti és a m űvi k örnyezet rom lása, a zsúfoltság okozta szám talan problém a —, m elyek következm ényeivel a tu ­ dom ányos k u ta tá sn a k kom olyan kell foglalkoznia, hogy elősegítse a megfelelő politika kialak ítását. E lm ondta, hogy az u rbanizáció jelen tő s h atással volt és van M agyarország társadalm i-gazd aság i fejlődésére. Csakúgy, m in t Közép-E urópa m ás országaiban, a városi régiók növekedése az elm ú lt év tize­ dekben az erőteljes iparosítás következm énye v o lt és h o zzájáru lt az orszá­ gok fejlődéséhez és tá rsa d alm i átrétegződéséhez. Az u rbanizáció pozitív hatásai m ellett azonban egyre ink áb b előtérbe k e rü lt az utóbbi években a folyam at okozta környezetrom bolás, különösen, h a a környezet fogalm át tágan értelm ezve ide tartozónak te k in tjü k a tá rsa d alm i környezetet, a lak ás­ helyzetet, a zsúfoltságot, a szolgáltatások hozzáférhetőségét stb. Joseph va n den Boom en beszédében aláh ú zta, hogy az ENSZ EGB nagy figyelm et szentel a népesedési folyam atok alak u lá sán a k és k ö rn y e­ zeti hatásu k n ak . B eszám olt arró l is, hogy az ENSZ egyre többet foglalkozik a m odern urbanizáció káros h atása iv al és környezeti vonatkozásaival. K ö­ szönetét m ondott a m agyar korm án y n ak és a K özponti S tasztikai H iv ataln ak az értekezlet m egszervezéséért. A következőkben az értek ezlet a já n lá sa it ism ertetjü k az egyes m u n k a­ csoportok ülésein, v alam in t a záró p len áris ülésen elh angzottak alap ján . Az üléseken az urbanizáció, a népesség és a k örnyezet alak u lá sáv a l és össze­ függéseivel kapcsolatban ren d k ív ü l sok és sokféle té m á t v ita tta k meg. Bár form ális aján lá s nem k e rü lt a p len áris ülés elé, m inden m unkacsoport te tt aján lá so k at a tém ával kapcsolatos további m u n k ára, és több fontos hozzá­ szólás hangzott el a p len áris üléseken is. Az országok többségében az u rb an izáció nagyon hasonló m in tá t lá t­ szik követni. Az értek ezlet eg y e té rte tt a városfejlődési szakaszok m e g h atá­ rozásában, és a statisztik ai adato k is azt jelzik, hogy számos európai o r­ szágban a fejlődés viszonylag egyező. Az u rb an izáció elh atáro lh ató szak a­ szai a városi koncentráció, a szuburbanizáció, a dekoncentráció, a d ezurbanizáció és a reurbanizáció. M inden egyes szakasz szorosan kapcsolódik az

FIGYELŐ

103

ország vagy a régió ad o tt társadalm i-gazdasági fejlettség i szintjéhez. Az urbanizációs folyam atok számos országban nem kívánato s következm ényekkel já rta k , pl. a falusi te rü lete k visszafogott fejlődése, az em beri erőforrások alacsony kihasználtsága, súlyos környezeti problém ák jelentkezése a v áro ­ siasodó térségekben, a városlakók életm inőségének m egváltozása, a deviáns tá rsa d alm i m a g ata rtás jelentkezése. Az e jelenségek ellen hozott intézk ed é­ sek nem m indig voltak sikeresek, és a legtöbb esetben in k áb b orvosló je l­ legűek voltak, sem m in t lényegiek vagy radikálisak. Az értek ezleten foly tato tt v iták a rra is ráv ilág íto ttak , hogy a jelenlegi ism eretek nem elégségesek szá­ mos, k o rábbi urbanizációs trendekből, dem ográfiai és környezeti kölcsön­ hatásokból, a jelenlegi fejlődésből és a jövőre való k itek in tésb ő l szárm azó pro b lém a feltárásáh o z és m eghatározásához. K om oly hiányosságok v an n ak az országos és helyi igazgatás m últbeli és jelenlegi p o litik áján a k m egértése és érték elése te rü le té n is. Ki kell dolgozni az urbanizációs tren d e k és po litik ák egyértelm űbb m eg h atáro zásának m egalapozott m ódszertanát. Ez egyben segítené an n ak m egkülönböztetését is, hogy mi az, am i o bjektíve szükséges és lehetséges, illetve m i az, am it az országos vagy helyi irán y ítás, m in t politikailag, gazda­ ságilag és tá rsad alm ilag hasznosat és k ív á n ato sat folytat. A zokban az országokban, ahol az iparo sítás nagyon gyors volt, különösen ott, ahol a városi koncentráció, a szuburbanizáció és a népesség spontán szétáram lása nagy m éretek et öltött, a term észeti környezet nagyfokú d eg ra­ dáció ja következett be. A m űvi környezet lerom lása is végbem ent az a la ­ csony m inőségű m űvi környezeti elem ek m egjelenésével. A helyzet en y h í­ tése vagy ja v ítá sa érdekében a környezet kezeléséhez különböző stra té g iá ­ k at kell felá llítan i m inden é rin te tt országban, pl. az aláb b i cím ekkel: — jogi és ad m in isz tratív eszközök — gazdasági ösztönzők — a technológia fejlesztése — közoktatás — közösségi tevékenység, b eleértve a lakosság résztv ételét a döntési folyam atban. E stra té g iá k a t lehetőleg egyidejűleg kell alkalm azni. A stratég ia -lán c sikere a leggyengébb láncszem en m úlik. Az a vélem ény a la k u lt ki, hogy hiányzik a népesedési, a váro sfejlesz­ tési és a környezeti politik ák és döntéshozók közti koordináció. Több k u ta ­ tá st igényelne a döntéshozatal h ie ra rc h iá in ak és optim ális szin tjein ek m eg­ határozása. Az értekezlet fontosnak ta rto tta a népesség—környezet kölcsönhatások v izsg álatát a m orfológia és a településszerkezet term ino ló g iájáb an . Egy v á ­ ros vagy agglom eráció általános földrajzi m egjelenése, a spontán vagy a terv szerű növekedés m orfológiai m in tá ja egy városi térségen belül ráv ilág ít a társad alm i és gazdasági fejlődési folyam tokra és a lakosság k u ltu rá lis érté k eire egyaránt. A település m orfológiája kifejezi az esztétikai igények és aspirációk teljesülését, és ily m ódon egyike a várostervezés legfontosabb elemzési eszközeinek. H asznos lenne a tudom ányágak széles körének — term észettudom ányok, m űszaki és h um án tudom ányok — in te g rálá sa a k u ta táso k b an való résztvételre. Ami a p rio ritáso k at illeti, az alábbi k u ta tá si te rü lete k k erü ltek m eg­ h atáro zásra: — a népsűrűség és a városon belüli népességm ozgások h a tá sa a k ö r­ nyezet m inőségére; — a környezet m inőségének h atása a népesség városon b elüli m ozgá­ sára, a központi városban vagy m agban, a v án d o rlás m otivációi: — m egélhetési költségek a különböző tá rsa d alm i csoportokban, k ü lö n ­ böző városi területeken, és h atásu k a dem ográfiai d ö n tések re vagy m a g a ta rtá s ra ; — a környezetvédelm i kiadások következtében m eg n ő tt term elési k ö lt­ ségek szerepe a város és az ország gazdaságában; — a város m orfológiai változásának in p u t elem zése az em issziós é r­ tékek és a koncentrációk te rü leté n ;

104

FIGYELŐ

— a különböző környezeti p olitik ák költsége és h atékonysága a v áro s­ fejlődés egyes szakaszaiban; — a nem környezeti p o litik ák h atása a környezeti elem ek m inőségére; — a m últbeli és a jelenlegi városfejlődési tren d ek és technológiák h a ­ tása a te rü letfelh asz n álá sra ; — a m ezőgazdasági fö ld te rü le t védelm e m ás h aszn álato k k al szem ben. O lyan városp o litik a lehetősége, am ely foglalkozik a helyes te rü le t­ felhasználással és a földvédelem m el. A népesség—urbanizáció—környezet kölcsönhatások elem zése á ltaláb a n is, de különösen a ja v aso lt p rioritáso k új m egközelítést igényelnek az in fo r­ m áció és a sta tisz tik a szem pontjából. Első lépésként fontosnak tű n ik az em beri település statisztik ai k ere tren d szerén ek kidolgozása, am ely ta r ta l­ m azza a népesség és a környezet jellem zőit, és az életm inőség szem pontjait. Ebben a m un k áb an fel lehet haszn áln i a m á r m eglévő statisztik ai k e re t­ rendszereket. M iután a te rü leti inform ációk n ak és ad ato k n ak kulcsfontosságuk van ebben az összefüggésben, az értek ezlet sü rg ette a statisztik ai h iv a talo k at és m ás országos hatóságokat, hogy ad a tb á zisa ik a t a lehető legkisebb földrajzi egységre építsék fel. U gyanilyen jelentős az igény a geo-kódolt kis terü leti egységeket jellem ző környezeti és népességi ad ato k irán t. A geo-kódolt in ­ form ációk h ián y áb an az olyan te rü le ti egységek, m in t pl. a népszám lálási körzet vagy postai körzet szerinti részletezés, átm en eti m egoldásként elfo­ gadható. Nagyobb erőfeszítéseket kell ten n i a statisztik ai m ódszertan azon te rü ­ letein, am elyek hozzájáru ln ak a városi térségekben a népesség és a k ö rn y e­ zet összefüggéseinek elem zéséhez. S peciális m in tav ételi eljárások, té rk é p e­ zési m ódszerek, a kis te rü le te k re vonatkozó ad ato k ag g reg átu m ain ak é rté ­ kelése k e rü lt em lítésre ezzel kapcsolatban. U gyanakkor felül kell vizsgálni a statisztik ai és dem ográfiai m ódszertan m ás te rü le te it is az elm ezések szem pontjából. A településstatisztika fejlesztésével k ap cso latb an az az aján lá s szüle­ tett, hogy a nem zetközi (különösen a regionális) szervezetek kezdem ényez­ zenek ta p asztalatcserék et és p ro jek tek et egységes statisztik ai stan d ard o k és osztályozások kidolgozására. T ovábbá, am i a fe jle tt országok ta p a sz ta la ta i­ nak á ta d á sá t illeti a fejlődő országokban, fontos lenne, hogy a regionális szervezetek szem inárum okat, elő tan u lm án y o k at és tan fo ly am o k at szervez­ nének a népesség, az urbanizáció és a környezet kölcsö n h atásain ak té m á já ­ ban. Az országok közötti közvetlen k ap cso lato k at is elő kell segíteni. Dr. V u ko v ich György НАСЕЛЕНИЕ — УРБАНИЗАЦИЯ — ОКРУЖАЮЩАЯ СРЕДА (МЕЖДУНАРОДНОЕ СОВЕЩАНИЕ ЭКСПЕРТОВ, Г. БУДАПЕШТ, 1983 Г.) PO PULA TIO N — U R B A N IZ A T IO N — ENVIRONM ENT (IN TER N A TIO N A L EXPERT M EETING, BU D A PE ST 1983.)

f

FIGYELŐ

105

AZ MTA DEM OGRÁFIÁI BIZOTTSÁGA TÖRTÉNETI D EM OGRÁFIÁI A LBIZOTTSÁGÁNAK 1983. OKTÓBER 26-ÁN TARTOTT ALAKULÓ ÜLÉSE Az ülést Barta Barnabás, az MTA D em ográfiai B izottságának az elnöke n y ito tta meg. T ájék o ztatta a jelenlévőket arról, hogy a D em ográfiai B i­ zottság a MTA IX. osztályának az egyetértésével a T ö rtén eti D em ográfia tu dom ányának m űvelésére, a kutatáso k k o o rd in álására A lbizottságot hozott létre. A bizottság ta g jai a következők: A n d o rka R udolf osztályvezető, K özponti S tatisztikai H ivatal Balogh Lajos tudom ányos m u n k atárs, MTA N yelvtudom ányi In tézet Buzási János főigazgató-helyettes, Országos L evéltár Csahók István könyvtárigazgató, K özponti S tatisztik ai H ivatal Dányi Dezső, nyugalm azott könyvtárigazgató, N épességtudom ányi K utató Intézet Granasztói György tudom ányos főm unkatárs, MTA T ö rté n e ttudom ányi Intézet Hablicsek László tudom ányos titk á r, N épességtudom ányi K u tató Intézet H oóz István egyetem i ta n ár, Pécsi Ja n u s P annoniu s T udom ányegyetem Horváth R óbert egyetem i ta n ár, József A ttila Tudom ányegyetem Kállay István egyetem i ta n ár, Eötvös L óránd T udom ányegyetem K linger A ndrás főosztályvezető, K özponti S tatisztik ai H ivatal Katus László tudom ányos fő m u n k atárs, MTA T ö rtén ettu d o m án y i In tézet Kovacsics József egyetem i ta n ár. Eötvös L óránd T udom ányegyetem K o váts Zoltán, főiskolai ta n ár, Szeged Kiss Lajos tudom ányos főm unkatárs, MTA N yelvtudom ányi In tézet Kiss Mária levéltárigazgató, Szom bathely Mádai Lajos, nyugalm azott osztályvezető, Országos Közegészségügyi Intézet Monigl István igazgató, N épességtudom ányi K utató In tézet N em eskéri János egyetem i ta n ár, N épességtudom ányi K u tató In tézet Puskás Julianna tudom ányos m un k atárs. MTA T örtén ettu d o m án y i Intézet S ík Ferenc jogtörténész. P énzügym inisztérium T am ásy József igazgatóhelyettes, N épességtudom ányi K u tató In tézet V uko vich György főosztályvezető, K özponti S tatisztik ai H ivatal Barta Barnabás Kovacsics Józsefet k érte fel az A lbizottság elnöki teendőinek az ellátásá ra , egyben az ülés levezetésére. Kovacsics József rö ­ vid tá jék o z ta tást ad o tt a bizottság m eg alakulásának előzm ényeiről, vázolta azokat a teendőket, am elyeket a bizottságnak el kell látni. N éhány különö­ sen fontos k u ta tási felad atró l részletesebben szólt, k ité rv e a rra az eg y ü tt­ m űködésre, am it a különböző intézm ények képviselőinek a jövőben ki kell fejteni.

106

FIGYELŐ

Szólt arról, hogy a tö rté n eti d em ográfia te rü leté n k ét nem zetközi szer­ vezet is m űködik, így a N em zetközi N épességtudom ányi Unió és a N em zet­ közi T örténész K ongresszusok B izottsága k eretében. Az A lbizottságoknak m ajd be kell kapcsolódnia e szervezetek m u n k ájáb a. Az unió k eretéb en nem zetközi tö rté n eti bibliográfia is készül. E bben a m ag y ar k u tató k m űvei is szerepelnek. E m u n k á b a tö rtén ő bekapcsolódásunk az ért is fontos, hogy a bibliográfia tá jék o z ta tást adjon a m agyar dem ográfusok itth o n m egjelent publikációi m ellett a külföldi folyóiratokban, évkönyvekben, kongresszusi jelentésekben m agyar szerzőktől m eg jelen t m u n k ák ró l is. Fontos fela d atk é n t jelölte meg az alb izottság k u ta tá si p ro filjáb a eső kutató m u n k á t felm érést, m ajd ezt követően olyan k u ta tási program k id o l­ gozását, am ely figyelm et szentel a tém ák kidolgozásában közrem űködő in ­ tézm ények és szakem berek k oordinálására. M egem lítette, hogy pl. M agyarország T ö rtén eti H ely n év tárán ak az el­ készítésében több intézm ény is végez k u tató m u n k á t; így az Országos L evél­ tár, az MTA T ö rténettudom ányi Intézete, a KSH T ársad alm i S tatisztik ai Fő­ osztálya, a KSH K önyvtára, az ELTE S tatisztik ai Tanszéke. A koordináció a párhuzam os kutatáso k m egszüntetése és a m unkam egosztás érd ek éb en te h át időszerű. H asonló problém ák jelentk ezn ek M agy arország tö rtén eti dem ográ­ fiám n ak elkészítésével kapcsolatos k u tatáso k so rán is. I tt is több intézm ény és k u ta tó dolgozik e gy-egy tém án. Ezek összefogása ugyancsak kívánatos. V élem énye sz erin t a kidolgozásra kerü lő p ro g ram b an szerepelni kell azoknak a ku tatáso k n ak , am elyek e tá rg y k ö rb en a K SH -ban. a D em ográfiai Intézetben, az egyetem ek sta tisztik ai tanszékein, és m ás k u ta tó helyeken folynak. Így többek között szerepelni kellene a terv b en a népm ozgalm i ese­ m ényekre vonatkozóan m e g jelen t k ö tet alap já n (A népm ozgalom főbb ad atai községenként 1828—1900. 1901—1968. szerkesztette: Klinger András) készülő elem zéseknek, a családrekonstrukció s vizsgálatoknak, a M agyarország H ely­ tö rté n eti L exikona cím en m egindíto tt megyei tö rté n eti dem ográfiai k u ta tá ­ soknak. F elv e tette azt a gondolatot is, hogy célszerű len n e az elhunyt kiváló m agyar dem ográfusok m u nkásságán ak az érték elése és b ib lio g ráfiáju k el­ készítése is. Végül m egem lítette, hogy fo ly tatn i kellene a tö rté n eti dem ográ­ fia tárgykörében m egkezdett publikációs tevékenységet is: a k o n k rét ja v a s­ la to t az A lbizottságnak kell k ia lak ítan ia, az ilyen jellegű m u n k á k at kiadó intézm ények vélem ényének a m egism erése u tán . Az ezt követő v itá b an V u k o v ic h György. Monigl István. A ndorka R u ­ dolf. Csahók István. Buzási János. Kováts Zoltán. T am ásy József, Hablicsek László és Nem eskéri János szólalt fel. V alam ennyien egyet érte tte k a ja v a sla ­ tokkal. és azt ú jabb szem p ontokkal és tém ák k al egészítették ki. A v itá t Kovacsics József fog lalta össze. H angsúlyozta, hogy m á r az első ülésen elhangzott észrevételek nagyon sok hasznos tan ácso t ad tak a bizottság m u n k a terv e szám ára. K érte a bizottság tag jait, hogy az általu k képviselt tudom ány te rü leten, illetve in tézm ényeknél folyó k u tatáso k ró l folyó év decem ber végéig készítsenek helyzetfelm érést, és tegyenek ja v aslato t a bizottság 1984. évi m u n k aterv ére. E nnek összegezése és a felad ato k ra n g ­ sorolása u tá n k erü l m ajd sor a bizottság következő ülésére. УЧРЕДИТЕЛЬНОЕ ЗАСЕДАНИЕ ПОДКОМИССИИ ПО ИСТОРИЧЕСКОЙ ДЕМОГРАФИИ ДЕМОГРАФИЧЕСКОЙ КОМИССИИ ВЕНГЕРСКОЙ АКАДЕМИИ НАУК, 26 ОКТЯБРЯ 1983 Г. STATUTO RY MEETING OF THE SUBCOM M ITTEE OF HISTORICAL DEM O GRAPHY OF THE DEM OGRAPHIC COMMITTEE OF THE H U N G A R IA N ACADEM Y OF SCIENCES, 16 OCTOBER 1983.

F I G Y E L Ő

107

TANULM ÁNYOK A NÉPESSÉGTUDOM ÁNYI K U TA TÁS KÖRÉBŐL. HERMANN SCHUBNELL—EM LÉKKÖNYV1 Az 1983 végén m egjelent fenti sorozat 11. kötetét a n ém et Szövetségi N épességtudom ányi K u tató Intézet m egalap ító ján ak és első igazgatójának szentelte m in t H erm a n n Schu b n e ll-E m lékkönyvet, a nyugatném et dem ográfiai tu d o m án y e ce n trális alak ján ak , nevezett 70. szü letésnap ja alkalm ából. Ez a ju b ileu m tulajd o n k ép p en 1980-ban volt ugyan esedékes, de az ü n n ep elt sze­ m élye olyan általán o s tiszteletn ek és m egbecsülésnek örvend, hogy ebből az alkalom ból szinte az egész hazai népességtudom ány kötelezve érezte m agát egy-egy tudom ányos dolgozattal Schubnell professzor h atalm as életm űvéhez valam ily en m ódon felkapcsolódni és ezzel az em lékkönyvet a mai ném et népességtudom ány egy valóságos p an o rá m ájá v á szélesíteni. A fen ti h atalm as te rjed elm ű — közel 000 oldalas — k iadványnak elsősorban ez a k ét vonása a szembeszökő, nevezetesen a részt vevő szerzők hatalm as szám a, és azok tu d o ­ m ányos té m áin ak és gondolatfelvetéseinek szoros kapcsolata a jelenleg a M ainzi és G iesseni E gyetem eken tevékenykedő S c h u b n ell professzor dem o­ g ráfiai tudom ányos életm űvével. A k ö tetben foglalt tanulm ányok szám a 43, am elyből az utolsó, Schubnell professzor rövid életrajzi összefoglalása tulajdonképpen. Rögtön ezzel kapcso­ la tb an szükséges m egem líteni, hogy az em lékkönyv a szokásos hasonló m ű ­ fa jú m űvekkel ellentétben nem ta rtalm a zz a viszont az ü n n ep elt tudom ányos m u nkásságának, illetve publikációinak a jegyzékét, errő l a k ét szerkesztő — ak ik közül Schw a rz professzor 1979-től 1982-ig a Szövetségi N épesség­ tudom ányi K u tató Intézet élén utóda volt az ünnep eltn ek — előszavában csupán an n y it jegyez meg, hogy nevezett a dem ográfiai tudom ány fejlő d é­ séhez „á tte k in th e tetlen szám ú publikációval já ru lt hozzá”. (9. o.) H angsú­ lyozzák azonban, hogy Schubnell professzor nem csak m in t hivatalos sta tisz ­ tikus, k u tató in tézeti igazgató és professzor fe jte tte ki m űködését, de a ném et N épességtudom ányi T ársaság (G esellschaft fü r B evölkerungsw issenschaft), v alam in t a Szövetségi Ifjúság- C salád- és Egészségügyi M inisztérium tan ács­ ad ó jak é n t is (B undesm inisterium fü r Jugend, F am ilie und G esundheit), — továbbá számos nem zetközi tudom ányos társaság ta g jak é n t — közte a N em ­ zetközi N épességtudom ányi U nióban (IUSSP) 1954 óta, a N em zetközi S ta ­ tisztik ai Intézetben (ISI) pedig 1963 óta szintén széles körű tevékenységet f e jte tt ki, m elyhez csatlakozik még a különféle nem zetközi h iv atalo s sta tisz ­ tik a i vagy dem ográfiai intézm ények k eretében k ife jte tt ak tív közrem űködése is. Ez u tó b b ira Sabine Rupp, a ném et N épességtudom ányi T ársaság jelenlegi ügyvezető elnökének ta n u lm án y a szolgáltat egy jó példát, beszám olva a Schubnell professzor által kezdem ényezett három nagyszabású nem zetközi dem ográfiai szem inárium ról az em líte tt nem zetközi szervezetek égisze alatt, m elyeket nevezett is. bonyolított le 1968-ban, 1971-ben és 1972-ben. K özülük 1 B e iträ g e a u s d e r B e v ö lk e ru n g s w iss e n sc h a ftlic h c n F o rsc h u n g , F e sts c h rift f ü r H e r m a n n S c h u b n e ll, H e rau sg e g eb en von S a b in e R u p p u n d Karl S c h w a r z , S c h rifte n ­ re ih e d es B u n d e sin stitu s f ü r B e v ö lk e ru n g s fo rsc h u n g , B and 11, W iesbaden, 1933, B a ld t V erlag , 592 o. S z e rk e sz te tte S a b in e R u p p és Karl S c h warz. (A S zövetségi N é p es s é g tu d om á n y i K u ta tó In té z e t k ia d v á n y a i, 11. kötet.)

108

FIGYELŐ

az első az ázsiai, a m ásik kettő az afrik ai dem ográfusok továbbképzését szol­ g álta és résztvevőik szám a, nem korlátozódva csupán e te rü le te k dem o g ráfu ­ saira, általáb a n a 40—50 között m ozgott. U gyanebben a ta n u lm án y b an em ­ líti Rupp elnöknő az ugyancsak a Schubnell professzor á ltal az IUSSP égisze a la tt szervezett azon nem zetközi k u tatást, m ely a „jog és a term ék en y ség ” címszó a la tt te k in te tte á t a term ékenység jogi szabályozásával kapcsolatos világfejlődést, s m elyben m agyar részről Szabady Egon k épviselte a m agyar dem ográfiai tudom ányt. Schubnell professzor nem csak abból a nem zetközi publikációból vette ki részét, m ely ennek a k u ta tásn ak ered m én y eit közzé­ tette, de ő p u b lik á lta a ném et „nem zeti je le n té st” (country report) is, éppen R upp asszonnyal közösen. (579—583. o.) A tanu lm án y k ö tet tan u lm á n y ain a k és szerzőinek em líte tt nagy szám a — ez utóbbi 49 fő — volt az oka an n a k is a szerkesztők szerint, hogy a kö­ tet kiad ása 1983-ban volt csak realizálh ató , és ugyanez a körülm ény, v a la ­ m in t az ugyancsak e m líte tt p an o rám a-szerű jelleg h ih etetlen ü l m egnehezíti az á tte k in té st a k ötet érdem i és ta rtalm i vo n atk o zásait illetően s ez egy olyan nehézség, m ely a jelen recenzió író já t is szinte m e g o ld h atatlan felad at elé állítja. A nehézségeket csak fokozza az a körülm ény, hogy a szerkesztők nem p ró b álták meg valam ilyen elm életi vagy g yakorlati rendező elv szerin t csoportosítani az ü n n ep elt tiszteletére fe la já n lo tt nagyszám ú tan u lm án y o k at am iben kétségkívül az is szerepet játszh ato tt, hogy m in d en ilyen csoporto­ sítás fő nehézsége éppen a tá rg y a lt tém ák in terd iszcip lin áris jellegében s egyáltalán a dem ográfiai tudom ány ez u tó b b in ak m egfelelő felfogásában re j­ lik, m elynek éppen Schubnell professzor volt egyik nem zetközi összehason­ lításban is kiem elkedő képviselője. Így nem lehet v életlen n ek tekinteni, hogy a kötetben az ún. "tiszta dem o g ráfia” körébe eső tan u lm án y o k szám a viszony­ lag csekély, hiszen az 6 vonzáskörébe k e rü lt n ém et dem ográfusok túlnyom ó része nem ez utóbbi szellem ben n ő tt fel. Az em lített nehézségek ellenére az aláb b iak b an mégis m egpróbálkozunk egy valam iféle m ik ro -statisztik ai alapon összeállítható csoportosítást, helye­ sebben á tte k in té st adni, elsősorban a mű szerzői g árd á járó l és term észetesen a tanulm ányaikhoz fűződő ta rtalm i és tudom ányos vonatkozásokról is. M indez az összefoglalási k ísé rlet term észetesen m in d en ek elő tt a recenzens szu b jek tív benyom ásait, illetve tudom ányos érdeklődési k ö rét is tükrözi és ezen az sem segít, hogy éppen az 1983-as év folyam án az év felét éppen az N SZK -ban töltötte egy statisztikai-dem ográfiai tan u lm án y ú to n , s eközben alk alm a n y ílt egy ebből a szem pontból ..előzetesnek” nevezhető tájékozódásra, s nem u to lsó sorban a kötetben szereplő szerzők egy jelentős részének szem élyes m egis­ m erésére, illetve a velük lefolytato tt eszm ecserékre is. A 45 szerzőről te h át a legrövidebben ann y it érdem es előrebocsátani, hogy k ét k ifejezetten külföldi szerző kivételével — azaz az ausztrál L. A. Day- t és a rom án V. Trebici-t leszám ítva — valam ennyien a ném et nyelv te rü let szerzői és túlnyom óan az N SZK -beli népességtudom ány képviselői. Ez utóbbi a la tt azt kell érten i, hogy helyet kapott a kötetben négy osztrák népességtudós is, v alam in t három svájci, de ez utóbbiak közül kettő tu lajd o n k ép p en szintén ny u g atn ém et egye­ tem en tölt be élethivatásszerűen dem ográfiai vagy részben dem ográfiai p ro ­ filú k ated rát, s így tu la jdonképp en szintén a ném etországi szerzők közé so­ rolható. A rövid életrajzi utalások egyébként e szerzőkről m eg találh ató k a k ötet végén (587—592. o ). s ezekre valóban szükség is v an a k ia d v án y é rté ­ keléséhez és felhasználásához. R átérv e m ost m ár erre az értékelésre, ta lán célszerűnek látszik m in d e­ nekelőtt röviden az ún. "tiszta dem o g ráfia” te rü leté re eső em líte tt csekélyebb szám ú, pontosabban a szigorúbb csoportosítás szabályai szerin t ide sorolható három tanu lm án n y al foglalkoznunk — elsősorban azért, m e rt a n y u gatném et dem ográfiai tudom ányt az utolsó évtizedekben e te rü lettő l bizonyos „idegen­ kedés” jellem ezte. E hozzávetőleges kifejezés a la tt azt értem , hogy az ötvenes évek ilyen irányú kezdem ényezéseit a későbbiek folyam án nem nagyon kö­ vették az önálló kontrib u ció k ra való törekvések e terü leten , hanem inkább a nem zetközi élvonalhoz való felzárkózás, az ab b a történő betagolódás je le n t­ kezett előbb, az új elm életi vívm ányok á tv ite le csak jóval kisebb m értékben, és azok részleges k ritik á ja fo rm ájáb an . K ifejezett továbbfejlesztési törekvő-

FIGYELŐ

109

sekre így szinte alig k e rü lt sor, és éppen ebből a szem pontból lehet igen je ­ lentősnek ta rta n i az itt em lítendő három tanulm ányt. K özülük k ettő a „de­ m ográfiai á tm e n e t” sokat v ita to tt kérdésében kíván előbbre lépni, de m in d ­ egyik alapvetően eltérő m egközelítéssel. R. M ackensen b erlin i professzor a d em ográfia interd iszcip lin áris felfogása alap já n ezt az elm életi szkém át az egész dem ográfiai tudom ányra, tu lajd o n k ép p en m in t an n a k lényegét adó „foly am at" -v izsgálatává k ív á n ja kiszélesíteni — hangsúlyozva, hogy an n ak tá r ­ gya nem „állapotok” és nem „esem ények” rögzítése. (53—64. o.) E koncepció segítségével meg k ív á n ja szabadítani a tiszta dem ográfiát an n ak a vizsgála­ tától, hogy a dem ográfiának m elyik fázisában, vagy m ely egy bizonyos n é­ pességfejlődési típ u sn ak m egfelelő elm életi fázisában v agyunk jelenleg, m iu tán a hangsúlyt átteszi azoknak a feltételeknek — tegyük hozzá, csak az in terd iszcip lin árisán m egragadható feltételek n ek — a k u ta tására, m elyek kö­ vetkeztében a népességi folyam at egy m eghatározott fo rm á t ölt, illetve k ülön­ féle fázisokon halad át. Ez a felfogás te h á t egyben tudo m ányelm életi k ísérlet is a tiszta dem ográfia és az in te rd iszc ip lin árisa n felfogott dem ográfiai tudo­ m ány közötti — tegyük hozzá eddig m egoldatlan — szintézis létreh o zására is, s m á r csak ezért is figyelem re m éltó, ha term észetesen egyben v ita th a tó is. A m ásik tanulm ány, H . Sperling m un k ája, m ely noha egy nyugalm azott h i­ v atalo s népességstatisztikus tollából szárm azik, h a lla tla n u l technikus jellegű. A rra tesz k ísérletet, hogy a dem ográfiai átm en e t típ u sain a k és fázisainak m egfelelő összes elm életi görbetípusokat, illetve azok jelentősebb in te rfe re n ­ ciáit m ind a stacioné r , m ind a stab il népességre kidolgozza, sőt ahhoz egy g y ak o rlati alk alm azásra is p éld át adjon D. M eado w -nak a növekedés h a tá ra it tárgyaló m űve alap ján . (561—578. o.) E kísérlet erősen em lékeztet Pearsonnak a sta tisztik ai m egoszlási görbékkel kapcsolatosan végzett úttö rő m u n k ás­ ságára, noha az itt kap o tt m egoldás term észetesen nem leh et a n n y ira egy­ értelm ű , m in t a m a tem atik ai-sta tisz tik á b an P earson-é, m ár a M ackensentan u lm án y b an k ifejtettek m ia tt sem. A h arm a d ik idevágó tan u lm án y G. Feichtinger, bécsi professzor m u n k á ja és az "ál-stab il népesség” fogalm á­ nak m intaszerű d efiniálásával és értékelésével foglalkozik a tiszta dem ográfia m a tem atik ai m ódszere alap ján , s m in t ilyen, sikeres k ísérletn ek tekinthető. (535—544. o.) E tiszta dem ográfiai tém ákhoz igen szorosan kapcsolódik a k ö tet két k ifejezetten tudom ánytörténeti jellegű tan u lm án y a is, m e rt I. E sen w ein -R o th e em eritu s professzornő a tiszta dem ográfia kialakulásáv al ab b an a döntő, száz évvel ezelőtti szakaszában foglalkozik, m időn elsősorban Knapp, Becker és Lexis m unkássága nyom án a „népesség változás” (Bevölkerungsw echsel) elm életének kidolgozása le tt az ala p ja a népességelm élet m eg ú jításán ak , m ajd a századforduló körül a dem ográfiai tudom ány önállóvá válásán ak . E nagy­ szerű k ritik a i összefoglalás tulajd o n k ép p en csak a ném et dem ográfiai tudo­ m ány későbbi képviselőire tám aszkodik, elsősorban Feich tingerre és Flaskämperre, de így is teljesn ek és b efejezettnek tekinthető . (24—34. o.) A m á­ sik figyelem re m éltó tudo m án y tö rtén eti tanulm ány a M alt husi elm élet pél­ d áján — ahogy a szerző nevezi „tudom ányszociológiai” m ódszerrel — m u ­ ta tja be ennek a híressé, sőt h írh e d tté v á lt elm életnek a népességfejlődés különféle tö rtén eti szakaszaiban játszo tt nagyon is különböző szerepét és je ­ lentőségét — vagy ahogy szám u n k ra kézenfekvő ezt így néven nevezni, „szolgálati szerep ét”. (75—87. o.) E ta n u lm á n y szerzője J. Schm id professzor, a B am bergi E gyetem dem ográfiai tanszékének vezetője, m ely utóbbi intéz­ m ény m integy ce n trális helyet foglal el m a a n yugatn ém et dem ográfiai ok­ tatásb an . A klasszikus dem ográfiai rész terü letek közül célszerűnek látszik k i­ em elni k ét súlyponti terü letet, m in d k e ttő t nem an n y ira újszerűsége, m in t inkább a k u ta tá su k n a k szentelt új szem pontok, illetve új irán y o k m iatt. Az egyik ezek közül a term ékenység problém ája, m elynek a tanulm ányozása egyre inkább szociológiai von alra tolódik az ún. „g en eratív m a g ata rtáso k ” v izsgálatán keresztül. Ebbe a tém akörbe sorolható legalább négy k ifejezetten e rre az új m egközelítésre koncentráló tanulm ány, a k á r an n a k m ikro-, vagy m ak ro -asp ek tu sairó l legyen is szó. m elynek szerzői K. Schw arz és S. Koller professzor, illetve G. R. R ückert, m in t az egyik tagállam i sta tisztik ai h iv atal

110

FIGYELŐ

hivatalos statisztik u sa és M. Bolt. A m ásik itt m egem lítendő dem ográfiai te ­ rü le t az előbbihez szorosan kapcsolódó család statisztik a, illetve család d e­ m ográfia területe, m ellyel szorosabb értelem b en is négy szerző ta n u lm án y a foglalkozik, a k á r azok háztartás-g azd aság i alap ja it, a k á r gazdaság-dem ográfiai kih atásait, a k á r a gyerm ek cen trális h elyét és jelentőségét, vagy az ezekre vo­ natkozó p referen c iák a t tek in tjü k , m in t az e k érdésekkel foglalkozó szerzők: R. v. Schweitzer, H. H elczm anovszki, J. A. Hauser, G. Oppitz, L. Rosenstiel, M. Stengel és L. H. Day. A z idevágó tan u lm án y o k k lasszifik álása azonban az ért nagyon hozzávetőleges, m e rt té m á ju k n á l fogva az általu n k részben az interd iszcip lin áris jellegű tanulm ány o k h o z sorolt nagyszám ú dolgozat is itt lenne em lítendő, tu lajdonképpeni tá rg y á n ál fogva. Ezek közül kettő foglalko­ zik k ifejezetten a dem ográfia sta tisz tik a i fo rrásaiv al, vagy problém áival, L. Herberger és U. L ehr tollából, négy a közgazdasági és gazdaságdem ográfiai összefüggésekkel, úgym int K. H orstm ann, B. K ü lp, H. W ander és G. Wülker, kettő pedig kifejezetten jogi összefüggésekkel, részben a válás, részben a te r ­ m ékenység szemszögéből, m int Ch. H öh n és D. B. R ein tan u lm án y ai. A való­ ságban azonban itt kell m egem lékezni m indazokról a tan u lm án y o k ró l is, m e­ lyek az olyan tágabb értelem ben v e tt n agy tá rsa d alm i összefüggéseivel fog­ lalkoznak a dem ográfiai kérdéseknek, m in t am ilyenek a népességszám és a társad alm i stru k tú ra , az egyes népességi rétegek, vagy azok egészének tá rs a ­ dalm i integrációs problém ái, vagy a gyerm ekszegény társad alo m szociálantropológiai interdependenciái, am elyekkel H. J. H o ffm a n n N ow otny, F. H öpflinger, L. Krecker, P. Marschalk, R. S üssm u th és H. Sperling foglalkoznak behatóbban a kötet h asábjain. K ifejezetten szociálpszichológiai té m át tárg y al az adottságok stru k tú rá lis eltolódásai kapcsán H. A rnold elm efu ttatása, mely tulajdo nképpen szintén ebbe a nagyobb csoportba lenne sorolható. A ta n u lm án y k ö tet eddig még nem e m líte tt ta n u lm á n y a it úgy vélem v i­ szonylag a legjobban összefoglalni, h a ta rtalo m szerin t a vánd o rláso k és a nem zetközi összehasonlítások fő tém ái k öré csoportosítom őket egyfelől, és az előrejelzések és a tö rtén eti dem ográfia fő tém ái köré. m ásfelől, m e rt ú gy ta lá ­ lom, leginkább még ez a kétszeres dichotóm ia az, am ely a legközelebbről ad ­ ja meg az általu k képviselt p roblém ák at. Az egész p ro b lém ak ö r végső k ite­ k in tését pedig azok a népesedéspolitikával foglalkozó tan u lm án y o k tetőzik be, am elyek a legjobban tükrözik — az em líte tt szám os alk alm azo tt dem o g rá­ fiai és szociálpolitikai jellegű problém afelvetésen is túlm enően — az egész mai n yugatném et dem ográfiai tudom ány fő p reo k k u p áció ját: m ik én t lehet n ép e­ sedéspolitikai eszközökkel a m ai, erősen h an y atló népességfejlődést felm u tató N SZK -beli helyzetben valam i kedvező fo rd u la to t elérni, még ak k o r is, ha ez a fo rd u la t nem sp e k tak u láris jellegű, de hosszabb tá v ra egy kiegyensúlyozot­ tabb és egészségesebb jellegű népességfejlődés a lap ja in a k a lerakásához segít hozzá. E szem pontok köré csoportosítva a még nem em líte tt tan u lm án y o k at, a v ándorlási kérdés ném et, illetve tunéziai v o n atkozásaival H. H arm sen és H. Sch ü rm a n fejtegetései foglalkoznak — a k ét N ém etország, illetve N yugat­ ném etország és N agy-B ritannia dem ográfiai fejlődésének összehasonlításával pedig — a k á r egészében, a k á r részleteiben — H. Fleischer és W. K öllm ann dolgoztak ki igen figyelem re m éltó szem pontokat és m egállapításokat. E két tém ak ö rt egy bizonyos fokig összeköti O. Boustedt, m időn a v ándorlások és az agglom erációk közötti összefüggéseket k u ta tja , ism ét elsősorban az NSZK te rü le té re k o n cen trálv a vizsgálódásait. Az előrebecslések p ro b lém áját u g y an ­ erre a te rü le tre vetítve, a legszélesebb érv én n y el a Szövetségi N épességtudo­ m ányi K utató Intézet jelenlegi igazgatója. W. L in k e v etette fel, k ité rv e a h áború előtti korszak idevágó eredm én y eire is, hogy azu tán igen lényegbevágóan elem ezze a Szövetsési S tatisztik ai H iv atal (Statistisches B undesam t) N épességstatisztikai F őosztályának idevágó tevékenységét, m ely k o ráb b i te ­ vékenységének volt a színhelye, illetve m űködési terü lete. K ülön is foglalko­ zik a m odellizálás itt végzett felh aszn álásáv al és eredm ényeivel, s egyet kell érteni azzal a végső ítéletével, h o gy n em an n y ira az alk alm azo tt m ódszerek és m odellek, m in t inkább az ezek alap já u l szolgáló kom ponensek és az ezekre vonatkozó feltételezések szabják meg azok gyakorlati felh aszn álásán ak az é r­ tékét. (187—197. o.) Figyelem re m éltó az előrebecslési m ódszerek utólagos k o r­ rekciójáról szóló ta n u lm á n y is, G. Gröner tollából, illetve a nem i m egoszlás

FIGYELŐ

111

születéskori előrebecslésének lehetőségeit prognosztizáló O. Hatzold-féle ta ­ n u lm án y is, továbbá a hasonlóság előrebecslésével foglalkozó W. Lengsfeldféle ta n u lm án y ebben a tém akörben. A tö rté n eti dem og ráfiát képviselő három ta n u lm á n y részben a halandóság hosszú lejáratú , X V III—XX. század közötti tre n d je it v izsgálja A. E. Im hof, berlin i professzor m u n k á jak é n t, k ettő pedig a dem ográfiai átm en e tre k o n cen trál: A. Castell-Rüdenhausen a bism arcki és a w eim ari N ém etországra, V. Trebici pedig a rom ániai folyam at teljes öszszefoglalását nyújtva. Ide tarto zik tulajd o n k ép p en egyes bio-dem ográfiai fo­ lyam atok elm életi re k o n stru á lá sá ra törekvő azon paleo-dem ográfiai tan u lm án y is, m elynek G. K u r th a szerzője, a B raunschw eigi Egyetem ről. Az utolsó csoportja a ta n u lm á n y k ö tet tém a szerinti felosztásának — m in t em líte ttü k — a népesedéspolitika problém ái körül csúcsosodik ki, és azon belül is a m ai N SZK -beli helyzetre összpontosítva. E m ia tt az ide sorolható dolgozatok egyben, m integy jelentős társad alo m tu d o m án y i b ep illa n tást is en ­ gednek az o ttan i viszonyokba. Jelentőségénél fogva kiem elkedik közülük X. K a u ffm a n n , a Bielefeldi Egyetem szociológia és dem ográfia professzorának tan u lm án y a, m ely a ném et népesedéspolitikai koncepció viszonylag késői fe l­ m erülését, p roblém a- és eszköz-orientáltságának h iá n y á t és a népesedéspoli­ tika, és a legtágabb értelem ben v ett tá rsad alo m p o litik a k o o rd in álásán ak a szükségességét em eli ki. (35—44. o.) E kérdés egy részasp ek tu sát, a te rm é­ kenységgel kapcsolatos népesedéspolitikát B. Salzm ann, a lakosság népesedés­ p o litik ai ,,nevelésének” k érd éseit pedig M. W ing en ta n u lm án y a tárg y alja, új horizo n to t ny itv a m eg a népesedéspolitikai in stru m e n ta riu m szám ára. Nem leh et elnyom ni egy olyan benyom ást, e három utolsónak em lített, igen m élyen szántó elem zést adó értekezések nyom án, hogy egy kicsit, h a nem is az ü n nepelttől, de a k ö rü lö tte k ia la k u lt ú ja b b ném et népességtudom ánytól kérik n ag y b an —egészben szám on e fontos, sőt döntő jelentőségű szem pont előtérbe helyezésének az elm aradását. Befejezésül azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy e k ö tet közread ása az 1973-ban a la k u lt ném et Szövetségi N épességtudom ányi K u tató In tézet igen nagy szabású vállalkozása, és egyben kiem elkedő eredm énye is. T anúskodnak a k ö tet tan u lm án y ai nem csak arról, hogy a népességtudom ány m űvelése — ezen az in tézeten tú l is — m agas színvonalon folyik, hanem arró l is, hogy teljesen a nem zetközi élvonalba betagolódva, ann ak legújabb eredm ényeire építve, sőt itt—ott azokat tovább is fejlesztve. de m inden esetre igen szigorú k ritik a i szellem ben törekszik m indazt felhasználni, am i a hazai népességi viszonyok jobb m egértését alkalm asnak látszik elősegíteni. Ez utóbbi vonásai folytán a k ötet alkalm as kicsiben a m ai dem ográfiai tu d o m án y nem zetközi fe jlődését is tükrözni. Ezek az eredm ényei elsősorban azért nem oly szembe szökőek, m e rt hiányzik belőle egy név- és tá rg y m u tató is. E nnek h iá n y át az előszó elfogadható m ódon m enti ki, valóban további egy—-két évvel is el­ o d ázh atta volna a m ű m egjelenését ez az időt rabló m u n k á lat — s igazat kell ad n u n k a szerkesztőknek abban, hogy m égis csak a m ű m ielőbbi m eg jelen ­ tetése volt a fontosabb: ez nagyszabású te tt v olt m ind a ném et, m ind a n em ­ zetközi dem ográfiai irodalom további fejlődési p ersp e k tív á it tekintve. H. R .

СТАТЬИ О ДЕМОГРАФИЧЕСКИХ ИССЛЕДОВАНИЯХ. ЮБИЛЕЙНЫЙ СБОРНИК ГЕРМАННА ШУБНЕЛЛА PA PE R S ON DEM OGRAPHIC RESEARCH. BOOK PU B L ISH E D IN HONOUR OF H E R M AN N SCHUBNELL

112

FIGYELŐ

A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL

A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE 1981—19831 A T ársaság az alapszabályban le fe k tetett céljain ak m egfelelően te v é­ kenységét központi és regionális rendezvények m eg tartásáv al, és tag jai tev é­ kenységének k o ordinálásával fejti ki. A Társaság központi és jelentősebb regionális rendezvényei: 1981. „A házasságon k ívüli születések dem ográfiai, tá rsa d alm i és egészség­ ügyi vonatkozásai” c. konferencia, am ely közös rendezvény volt a KSH N épességtudom ányi K u tató Intézettel és a P est m egyei T anács Ráckevei Já rá si H iv atalán ak Szakorvosi R endelőintézetével, Szigetszentm iklós, 1981. „C saládi életre nevelés” c. k erek asztal konferencia, B udapest, 1982. „A term ékenység, családtervezés és születésszabályozás jelen e és jö v ő je” c. tudom ányos kongresszus, B udapest, 1982. „A családi életre nevelés tá rsa d alm i és orvosi lehetőségei és fe la d a ta i” c. konferencia, Eger. É szak-M agyarországi Régió rendezvénye, 1982. „A hátrányos helyzetű cigány-lakosság szociális és egészségügyi hely­ zete" c. tudom ányos ülés, Szeged. A D él-M agyarországi Régió és a Pest megyei T anács R áckevei Já rá si H iv atala Szakorvosi R endelőintézetének közös rendezvénye, 1982. „Egészséges életm ódra nevelés” c. konferencia, D ebrecen. K elet-M a­ gyarországi Régió és a H ajdú M egyei T anács Egészségügyi O sztályának közös rendezvénye, 1983. „A szocialista jog eszközei és lehetőségei a családi élet m eg szilárd ításá­ b an ” c. vitaülés, B udapest. A T ársaság Elnöksége és O p eratív B izottsága és a M agyar Jogász Szövetség C saládjogi B izottságának együttes ren d ez­ vénye, 1983. ..C saládtervezés a g y ak o rla tb an ” c. k erek asztal szim pózion, M iskolc. Az É szak-M agyarországi Régió és az U rológiai T ársaság A ndrológiai Szek­ ciójának közös szervezésében lebonyolított rendezvény, 1983. „A családgondozás k érd é sei” c. konferencia, B udapest, am ely közös rendezvény volt a H azafias N épfro n t Családgondozó K lu b já v al és a P szi­ c h iátria i T ársaság S zociálpszichiátriai Szekciójával, A Társaság elnöksége a család- és n ővédelem egyes kérdéseiben állást foglalt, és v é le m é n yé t eljuttatta a megfelelő állami s z e r v e k n e k : 1981. „A T ársaság állásfoglalása a fogam zásgátlási célú önkéntes sterilizáció alkalm azásának k érdésében”, am ely anyagot az Elnökség e lju tta tta az Egészségügyi M inisztérium m egfelelő szerveihez. 1 A T á rs a sá g 1983. évi beszám o ló k ö zg y ű lésén e lh a n g z o tt b eszám o ló rö v id íte tt v á l­ to zata.

F I G Y E L Ő

113

1981. A T ársaság részt v e tt a H azafias N épfront á ltal kezdem ényezett „N épe­ sedési helyzetünk, népesedési fe la d a ta in k ” c. népesedéspolitikai v itában. Az O peratív B izottság v itá ja u tá n a v ita eredm ényéről tá jék o z ta tást k ap ­ ta k a m egfelelő fórum ok. 1982. Á llásfoglalás a családi életre nevelés kérdéseiről, am ely állásfoglalás a hasonló cím ű kerek asztal konferencia ta p asz talata i a la p já n született. Az állásfoglalást m egkapták az Egészségügyi M inisztériu m és az O k tatási M inisztérium m egfelelő szervei. 1983. A T ársaság Elnöksége kidolgozta állásp o n tját az orális fogam zásgátlás alk alm azása k o rh a tá rá n a k kérdésében, v alam in t a postcoitális orális fogam zásgátlás g yakorlatával kapcsolatban, és vélem én y ét e lju tta tja a m egfelelő egészségügyi szervezetekhez. 1983. A T ársaság Elnöksége részt v e tt a „Születésszabályozás M agyarorszá­ gon” c. anyag összeállításában, am ely alap já n az Egészségügyi T udom á­ nyos T anács á tte k in te tte a születésszabályozás hazai gyak o rlatát. A Társaság tevékenysége a családi életre nevelés terén A T ársaság 1981-ben kerekasztal kon feren ciát szerv ezett B udapesten „C saládi életre nevelés” cím m el, am ely rendezvény ta p a sz ta la ta in a k alap já n a la k íto tta ki állásfoglalását e kérdésben. A k érdésben regionális rendezvényeket is szerveztek a T ársaság Régiói, így a „C saládi életre nevelés tá rsa d alm i és orvosi lehetőségei” c. tudom ányos ülés, M iskolc, 1982 és „Az egészséges életm ódra nevelés” c. konferencia, D eb­ recen, 1982. A T ársaság tag jai a legkülönféle m ódokon közvetlenül is részt vesznek a családi életre nevelés o ktatásában, am elynek form ái: — részvétel az orvosok, pedagógusok és védőnők ilyen irán y ú to v áb b k ép ­ zésében, — részvétel az orvos- és pedagógusképzésben, a védőnőképzésben, — közvetlen részvétel az iskolai családi életre nevelés o k tatásában. A fenti kérdésekben elsősorban a D ebreceni, a Szegedi és a Pécsi Ré­ giók tevékenysége em líthető. A T ársaság ta g ja i felvilágosító előadásokat ta rto tta k m ás szervezetek (TIT, V öröskereszt stb.) fórum ain. Ez elsősorban a D ebreceni, Szegedi és M iskolci Régiók tevékenységére jellemző. K ísérleti, új rendszerű házasság előtti tanácsadás bevezetése D ebrecen­ ben, de az Egészségügyi M inisztérium felkérésére hasonló k ísérletek folynak F ejé r és Vas m egyékben is. A Társaság tevékenysége a családvédelem terén A T ársaság ta g jai nagy te re t szentelnek a családi életre hatással levő deviáns m ag atartáso k v izsgálatának is. Így az e kérd ésb en fo ly am atb an levő vizsgálatok, ill. közzétett publikációk, elhangzott előadások közül em lítve n é­ h án y at: G yerm ek az alkoholisták család jáb an (folyam atban levő k u tatás, Szeged). V álások és a GYES (Tanulm ány, Pécs). Az időskorúak helyzete (Közlemény, Pécs). A p árv álasztás és a szexuális élet p roblém ái (Előadás, M iskolc). E tém akörben em líthetők „A h átrányos helyzetű cigány-lakosság szo­ ciális és egészségügyi helyzete” és a „H ázasságon k ív ü li születések d e­ m ográfiai, tá rsa d alm i és egészségügyi összefüggései” c. kon feren ciák is. A családi életről ta rto tt k erekasztal konferencia ta p asz talata i és az azt követő állásfoglalás m ár ta rtalm a zo tt u talásokat, elképzeléseket a családse­ gítő hálózat k ia lak ításá n ak szükségességét illetően. Ezt követően ebben a tém ak ö rb en is k e rü lte k m egrendezésre rendezvények: — „A szocialista jog eszközei a családi élet m e g szilárd ítá sáb a n ” c. k o n ­ ferencia,

114

FIGYELŐ

— „A családgondozás k érd ései” c. konferencia, míg az egyes régiók tevékenységükben ú j elem ek beépítésével te tté k meg az első lépéseket a család- és nővédelm i h áló zat tevékenységének bővítése irá ­ nyában: — A B udapesti Régió kidolgozott egy v a riá n st a kom plex családsegítő hálózat k ialak ítására, — A Győri C salád- és N ővédelm i T anácsadó jogász bevonásával bőví­ te tte tevékenységét. Szexualitás, születésszabályozás és fogamzásgátlás kérdései A T ársaság tevékenysége a fen ti kérd ések b en háro m te rü le tre koncent­ ráló d ik ; ism eretterjesztés, k u ta tá s és a továbbképzési lehetőségek tám ogatása. Az ismeretterjesztés terén elsősorban az É szak-M agyarországi Régió tevékenysége em líthető (kiem elendő dr. A szódi Im re főorvos tevékenysége) ahol igen nagy szám ú előadást, ill. előadássorozatot ta rto tta k a megye te ­ rületén. A kutatások k é tirá n y ú ak, egyrészt a szexuális m a g ata rtás vizsgálata, m ásrészt a különböző m odern fogam zásgátlók klin ik ai tesztelésében való részvétel em líthetők. Az előbbire péld ák : — V árosi és falusi fiatalok szexuális m a g ata rtása (kutatás, Szeged). — Tizenévesek fogam zásgátlással kapcsolatos ism eretan y ag án ak és m o ti­ váltság án ak vizsgálata főiskolások, ill. az ip a rb a n fo glalkoztatottak körében (kutatás, Szom bathely). — T erhességm egszakítások és anticoncepció fiatalo k körében (kutatás, Pécs). A fogam zásgátlók klin ik ai tesztelése elsősorban a K elet-M agyarországi Régió­ ban (Debrecen) folyik intenzíven, ahol részt v ettek — m éhen belüli eszközök összehasonlító vizsgálatában, — a hazai horm onális fogam z4sgátlók p ro sp ek tiv k lin ik ai vizsgálatában. A D él- és K elet-M agyarországi Régiók együttm ű k ö d tek a helyi S zülé­ szeti és N őgyógyászati K lin ik ák k al, a C salád- es N ővédelm i T anácsadókban dolgozó szakem berek továbbképzésének biztosításában. Így a D él-M agyar­ országi Régió részt v állalt a „H um án rep rodukció szabályozás és g yakorlati vonatkozásai” c. továbbképző tanfolyam m egszervezésében Szegeden, m elyet a C salád- és N ővédelm i T anácsadókban dolgozó asszisztensnők részére szer­ veztek. U gyancsak Szegeden k e rü lt m egrendezésre „A női és férfi fertilitás za v arain ak vizsgálata, kezelése” c., a család- és nővédelem te ré n dolgozó orvosok, asszisztensnők és védőnők részére szóló továbbképző tanfolyam . A K elet-M agyarországi Régió részt v állalt a „C saládtervezés—fogam zás­ g átlás” c. tanfolyam ok lebonyolításában, am elyekre a DOTE Női K lin ik áján k erü lt sor a WHO és az UN FPA an y ag i tám ogatásával. A tanfolyam okon a fejlődő országokból érkezett orvosok v ettek részt. A népesség minőségét befolyásoló té n ye ző k kutatása A T ársaság valam ennyi R égiójáb an fo ly n ak k u tatáso k a fen ti k érd és­ körben, am elyek közül csak példaszerűen em lítve: — A koraszülés szem pontjából v e tt kockázattényezők hatáserősségének m érése (Szom bathely). — A koraszülés okai (Pécs). — A koraszülöttek tá rsa d alm i beilleszkedésének vizsg álata (Budapest). — M eddőség m ia tt kezelt családok gyerm ekeinek szom atikus és pszi­ chológiai vizsgálata (Szeged). — Ikerterhességekből szárm azó g yerm ekek követéses vizsgálata (Szeged). — A koraszülés és az alacsony születési súly előrejelzését szolgáló prog­ ram kifejlesztése és b ein d ítása (Győr). A fenti kérdésekben szám os előadás is elhangzott így:

FIGYELŐ — — — —

115

A terhesség zav arain ak dem ográfiai következm ényei (Pécs). A fiatalk o rú terh esek problém ái (Pécs). A fiatalk o rú terhesek gondozásában elért eredm ények (Pécs). H ázasságon k ívüli szülés, anya és a csecsemő védelm e (Budapest).

Publikációs tevékenység A T ársaságnak önálló kiad v án y a nincs, ellenben a D em ográfia c. folyó­ ira t h asáb ja in rendszeresen él azzal a lehetőséggel, hogy k ülön ro v atb a n köz­ zétesz a társasági életről szóló h íreket, beszám olókat, ism ertetéseket. A T ársaság 1982. évi tudom ányos kongresszusának teljes an y ag át könyv fo rm á já b an m egjelentette. Szervezeti változások a Társaság szerkezetében Az 1980. évi vezetőségválasztó közgyűlés óta a T ársaság regionális szer­ vezeteinek szám a gyarapodott. A korábbi négy Régióval szem ben 1983-ban m á r h ét R égióban fe jte tte ki tevékenységét. Üj R égióként alak u ltak : É szak -D u n án tú li Régió, G yőr-Sopron, K om árom és F ejér m egyékre k i­ terjedően, Győr székhellyel. V ezetője dr. Bü cs Gábor. É szak-M agyarországi Régió, B orsod-A baúj-Z em plén, Heves és Nógrád m egyékre kiterjedően, M iskolc székhellyel. V ezetője dr. A szódi Imre. N yugat-M agyarországi Régió, Vas és Z ala m egyékre k iterjed ő en , Szom ­ b ath ely székhellyel. V ezetője dr. I l e i György. A Társaság n em ze tk ö zi kapcsolatai A T ársaság tá rs u lt ta g ja volt a N em zetközi C saládtervezési Szövetség­ nek (In te rn atio n a l P lan n ed P arenthood F edaration). Az Egészségügyi M i­ n isztériu m és a MOTESZ előzetes jóváhagyása u tá n b en y ú jto tt k érelm et a N em zetközi C saládtervezési Szövetség E urópai R egionális T anácsa pártolólag to v áb b íto tta a N em zetközi C saládtervezési Szövetség közgyűlése elé, am ely 1983 novem berében a T ársaságot rendes tag k én t felv ette soraiba. U gyancsak az Egészségügyi M inisztérium és a MOTESZ előzetes jó v á­ hagyásával a C saládszervezetek N em zetközi U niója (In te rn atio n a l U nion of F am ily O rganisationes) 1983-ban felv ette a T ársaságot tag jai sorába. T ársaság u n k m in d k ét fenti szervezet rendezvényein k ép v iseltette m agát. Zsolnai Béla elnök és Kiinger A ndrás fő titk á r képviselte szervezetünket a Nem zetközi C saládtervezési Szövetség E urópai Régió T anácsülésein: 1981-ben T utzing-ban (Ném et Szövetségi K öztársaság), 1982-ben N o o rdw ijkerhout-ban (H ollandia), 1983-ban L indigo-ben (Svédország). Kiinger András fő titk á r képviselte a T ársaságot a N em zetközi C saládtervezési Szövetség 1983. évi közgyűlésén, N airobiban (Kenya). Részt v e ttü n k a N em zetközi C saládtervezési Szövetség különböző m u n ­ k acso p o rtjain ak m u n k ájáb an , am inek során — Józan Péter, az O peratív Bizottság ta g ja részt v e tt a Regionális P rogram M unkacsoport ülésén, L ondonban (Egyesült K irályság), 1981ben, — Mészáros Árpád, az O peratív Bizottság ta g ja részt v e tt a „Serdülők o rú ak családtervezési szo lg áltatásai” c. regionális m un k acso p o rt ülé—sein, L ondonban (Egyesült K irályság), illetve A m sterd am b an (Hol­ landia), 1983. év folyam án. M iután T ársaság u n k at a C saládszervezetek Nem zetközi U niója felvette tag jai sorába, 1983-ban T ársaság u n k k épviseltette m ag át az Unió rendezvé­ nyein. E nnek során Mészáros Árpád, az O peratív B izottság ta g ja részt v ett az Unió közgyűlésén, M adridban (Spanyolország).

116

FIGYELŐ

A T ársaság tö rek ed ett m ás európai országok hasonló szervezeteivel k a p ­ csolatok k iépítésére és fe n n ta rtá sá ra , am in ek so rán — A szódi Imre, Garamvölgyi György és Gál Erzsébet, az O p eratív B i­ zottság tag jai reszt vettek az „Ehe u n d F am ilie” szem inárium án, L ip ­ csében (Német D em okratikus K öztársaság), 1932. év folyam án, — Mészáros Árpád, az O peratív Bizottság ta g ja részt v e tt a D án Csa­ ládtervezési Szövetség „S erdülőkorú ak sz ex u a litá sa” c. szem in áriu m án 1932-ben, K oppenhágában (Dánia). T ö rek ed tü n k egyes hazai ren d ezv én y ein k et nem zetközivé bővíteni, így — az 1982. évi tudom ányos K ongresszusunk alk alm áv al M agyarországon já r t és részt v e tt a rendezvényen a N em zetközi C saládtervezési Szö­ vetség több tisztségviselője, J. Heinrichs (a Régió elnöke), J. H eddy (Regionális igazgató), F. D even (a R egionális V égrehajtó B izottság tagja), és P. K e stelm an (a Régió O rvosi B izottságának titk ára). U gyancsak részt vettek a kongresszuson a D án, az NDK C salád­ tervezési Szövetségének képviselői, ill. a S zovjetunió m egfelelő szer­ vezeteinek képviselői. — 1983-ban, az É szak-M agyarországi Régió „C saládtervezés a g y ak o r­ la tb a n ” c. kerekasztal szim pózionján részt v ettek cseh, lengyel, oszt­ rá k szakem berek, de érk eztek résztvevők a N ém et D em okratikus K öztársaságból és a N ém et Szövetségi K öztársaságból is. T ársaság u n k kezdem ényezte a k apcsolat felv ételét a belga C salád ter­ vezési Szövetséggel, am i 1984-ben T ársaság u n k k ét képviselőjének belgium i ta n u lm á n y ú tjá t eredm ényezi. ДЕЯТЕЛЬНОСТЬ ВЕНГЕРСКОГО НАУЧНОГО ОБЩЕСТВА ПО ОХРАНЕ СЕМЕЙ И ЖЕНЩ ИН В 1981— 1983 ГГ. A CTIVITY OF THE H U N G A R IA N SCIENTIFIC SOCIETY FOR FAM ILY AND W OM EN’S W ELFARE 1981— 1983

FIGYELŐ

117

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS M AGYARORSZÁGON1 M agyarországon a születések szám a az elm últ évtizedekben — ném i ingadozásokkal — jelentősen csökkent. Ez alapvetően k ét tényezővel függ össze: 1. A születések szám át m eghatározó, szülőképes korú népesség szám ával, életk o ráv al és családi állapot szerinti stru k tú rá já v a l, 2. v alam in t a családonkénti gyerm ekszám ról k ia lak u lt tá rsa d alm i n o r­ m ákkal. Az u tóbbi csoportba sorolható befolyásoló tényezők ab b an az esetben já tsz an ak jelentősebb szerepet, ha a születésszabályozás eszközei és lehető­ ségei rendelkezésre állanak, és azok az egész népesség szám ára könnyen el­ érhetők. A születésszabályozás fogalm a m agában foglalja az egyéneknek, illetve h ázasp áro k n ak azt a törekvését, hogy tetszés sz erin t befolyásolhassák u tó ­ daik, születendő gyerm ekeik szám át, és a születések id ő pontját. Ebből k ö ­ vetkezik, hogy a születésszabályozás irá n y u lh a t a fogam zás m egakadályo­ zására, a nem k ív á n t terhesség m egszakítására, v a la m in t a fogam zás elő­ segítésére is. T ársadalm i m éretekben a születések szám ának alak u lá sáb a n a születésszabályozás m ódszerei közül elsősorban a fogam zásgátló eszkö­ zöknek, illetve a nem k ív á n t terhesség m egszakításán ak van döntő je le n ­ tősége. A születésszabályozás különböző, fők én t m odern m ódszereinek e lte rje ­ désében az állam i egészségügyi szolgálat m eghatározó szerepet játszik. R ajta k eresztü l tö rté n ik a szükséges tárgyi feltételek biztosítása, de a szü letés­ szabályozási m ódszerek alkalm azhatóságával kapcsolatos egészségügyi és jogi feltételek szabályozása, v alam in t az általán o s egészségügyi k u ltú ra színvona­ lán ak növelésére irányuló intézkedések foganatosítása is. T erm észetesen a felso ro lt tényezők nem kizárólagosan az egészségügyi k o rm án y zat irán y ítása alá tarto znak, hiszen bizonyos te rü lete k a kereskedelem , illetv e az o k ta tás­ ügy h atásk ö réb e esnek. M agyarországon a felszabadulás óta eltelt közel 40 esztendő a la tt a születésszabályozás lehetőségeinek b iztosításával k ap cso latb an az aláb b i főbb időpontok em elhetők ki: 1956-ban a korábban, főleg egészségügyi indokból engedélyezett m űvi terhességm egszakítás gyakorlatilag feltétel nélküli engedélyezésére k e rü lt sor. 1967 az első orális fogam zásgátló ta b le tta bevezetésének éve. 1971-ben kezdődik a m éhen belüli fogam zásgátló eszközök alkalm azása. 1973-ban a terhességm egszakítás engedélyezésének ném i szigorítása, v a ­ lam in t a m odern fogam zásgátlók hozzáférhetőségének könnyítése történik. Ezek az intézkedések alapvetően m eg határozták a m ag y ar népesség születésszabályozási m a g a ta rtá sá t az e m líte tt időszakban. S zem léletesen m u ­ ta tjá k ezt az időszakonként v ég re h ajto tt születésszabályozással kapcsolatos vizsgálatok eredm ényei.

1 A M a g y ar C salád - és N ővédelm i T u d o m á n y o s T á rs a sá g sz íte tt ö sszefoglaló.

E ln ö k ség e ré sz é re k é ­

И З

F I G Y E L Ő

А 15—39 éves házas n ő k megoszlása a születésszabályozás m ódja szerint S záz 15—39 éves h á z a s nő közül csak

csak

Ev

védekezéssel

1958 1966 1977

21 32 53

te rh e ss é g -

megszakítással

m in d k é t

módon

nem

szabályozó

.

...

steril, meddő

,,

Összesen

sz ab ály o zza sz ü lései sz á m á t

17 10 3

37 42 30

25 13 12

100 100 100

3 2

A vizsgált időszakban több jelentős változás tö rté n t a születésszabályo­ zást igénylő 40 éven aluli házas nők m a g ata rtásá b an . A legfigyelem re m éltóbb változásokat a következőkben lehet m egjelölni: 1. Közel felére csökkent a szüléseik szám át nem szabályozó nők aránya, 2. 1958-ban a nők 17 százaléka csak terhességm egszakítással szabályozta szüléseinek szám át, és ez 1977-ben m á r csak 3 százalék volt, 3. több, m in t kétszeresére (21 százalékról 53 százalékra) em elkedett a szüléseik szám át csak fogam zásgátlással szabályozó nők aránya, 4. m érséklődött azok szám a, ak ik m in d terhességm egszakítással, m ind fogam zásgátlással éltek szüléseik szám ának szabályozásában. A fent le írt változások csak úgy m eh ettek végbe, hogy gyökeresen á t­ alak u lt az alkalm fogam m ódszerek összetétele is.1965 Ebben a1977legA azott védekezés fő zásgátlási módja 1958 n a gyobb változást a fogam zásgátlás m odern m ódszereinek m egjelenése és N ap táriütem m ódszer 7 4 4 gyors ű, széles körű elterjedése okozta. H üvelyöblítés 7 5 0 M egszakított érintkezés 52 62 20 Condom 21 17 5 H üvelyi pesszárium 5 1 6 — — M éhen belüli eszközük 14 K ém iai m ódszerek 4 1 5 — — O rális fogam zásgátlók 55 Egyéb m ódszerek 2 3 — összesen 100 100 100 100 nő közül védekezik nem védekezik

58 42

68 32

73 27

Az 1960-as évek m ásodik feléig a fogam zásgátlást alkalm azók körében az alkalm azott m ódszerek lényegében nem változtak. A védekezés fő m ódja — az esetek túlnyom ó részében — a m egszakított érintkezés volt. Igen jelentős volt a condom m al védekezők részesedése is. Az ötvenes években még a nők 14 százaléka egyéb term észetes m ódszerek (hüvelyöblítés, n ap tári módszer) alkalm azásáv al k ív á n ta elk erü ln i a nem k ív á n t terhesség bekövetkezését, míg a hatv an as évek m ásodik feléig m integy 10 százalék volt a kém iai m ódszerek és a hüvelyi pesszárium ot alkalm azók aránya. A hetvenes évek m ásodik felére, az időközben bevezetett orális fogam zásgátlók és m éhen belüli fogam zásgátló eszközök h atásá ra , az alk alm azo tt m ódszerek te k in te té ­ ben jelentős változások tö rténtek. A védekező nők több, m in t fele m á r az

FIGYELŐ

119

orális fogam zásgátlók, további 14 százaléka a m éhen b elüli eszközök a lk a l­ m azásával k ív á n ták elkerülni a nem k ív á n t terhesség bekövetkezését. Ezzel p árhuzam osan jelentősen csökkent a k o rábban leg elterjed teb b en h aszn ált m ód­ szerek alkalm azása. 1977-ben a nők 20 százaléka védekezett a „m egszakított érin tk ezés” alkalm azásával, m integy 4—5 százalékuk a n a p tá ri m ódszer köve­ tésével, illetve condom m al.

1000 15—49 éves nő k ö zü l É v ek átla g a

sp o n tá n

m űvileg

élv eszü lt v e té lt

1950—54 1955—59 1900—64 1965—69 1970—74 1975—79 1980—82

79 70 55 57 60 67 55

10 16 14 13 11 9 7

2 43 69 74 62 34 31

sz ü lészeti ■ e se m é n y e v o lt

97 129 138 144 133 110 93

O rális fo g a m z á s­ g á tló t h asz n á l __ — —

11 98 224 298

A m odern fogam zásgátlók (elsősorban az orális fogam zásgátló szerek) gyors és nagy ará n y ú elterjedése nem csak az egyéb, kevésbé haték o n y v éd e­ kezési m ódok h á tté rb e szorulását eredm ényezte, hanem h o zz ájáru lt a születés­ szabályozás m ás fo rm áján ak , a m űvi terhességm egszakítások szám ának csök­ kenéséhez is. A terhességm egszakítások szám a az ilyen irán y ú m ű tétek „leg alizálását” követően, folyam atosan em elkedett, és a h atv an a s évek végén volt a legm agasabb, am ikor m eg h alad ta az évi 200 ezret is. A hetv en es évek elejétől a m űvi abortuszok szám a fokozatosan csökkent, és az u tóbbi években átlagosan m integy 80 ezer m ű té t v é g re h ajtá sá ra kerü l sor. A m agyar születésszabályozási gyakorlat a nem zetközi összehasonlításban Terhességmegszakítások A k elet-európai országokban (az NDK kivételével) az ötvenes évek kö­ zepén k e rü lt sor az abortuszok „leg alizálására”. Ezt m egelőzően több észak­ európai országban te tte k m á r hasonló lépéseket. A k elet-eu ró p ai országokban a h atv an as évek közepétől ném ileg szigorították (kivételt képez az NDK, ahol ebben az időben k e rü lt sor a "legalizálásra" a sk an d in áv országokban tovább en y h ítették a terhességm egszakítások engedélyezését. A dél- és n y u g at-eu ró p ai országokban a hetvenes évek közepétől kezdődően egym ást követően enge­ délyezték a m ű tétek végrehajtását. M agyarországon az utóbbi húsz év a la tt a terhesség-m egszakítások szá­ m a és a rá n y a „európai m ércével m érv e” m indig kiugróan m agas volt. A rá­ n y aib an több m űvi ab o rtu szt az em líte tt időszakban csak R om ániában v é­ geztek. Az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedéseket követően a terhesség­ m egszakítások szám a és ará n y a jelentősen csökkent, azonban e „m érséklő­ d ö tt” színvonal m e lle tt is E urópa alig n éhány országában alk alm azzák g yak­ rab b a n a születésszabályozásnak ezt a m ódját. A hetv en es évek m ásodik felében ezer 15—44 éves nőre átlagosan évente 39 terhesség-m egszakítás ju ­ to tt M agyarországon. (Ez az ará n y a nyolcvanas évek elejére 36-ra csökkent.)

120

F IG Y E L Ő

B ulgária Csehszlovákia L engyelország M agyarország NDK R om ánia D ánia A nglia és W ales F innország Izland N orvégia Svédország O laszország Jugoszlávia F ranciaország H ollandia NSZK

39,7 29,2 78,3 0,4 222,1

4,3 5,6s 2 ,12

27,8 17,92 39,1 23,72 83,1

31,6

124,5

65,5 29,0 18,4 72,0 27,9 74,4

53,0 30,6 21,9 85,1 6,2

66,6

35,8

6,2

14,8

24,2

21,1

4,42

10,6

11,2

6 12

12,7 12,9

,

17,2 9,7 18,9

5,9

19,5 4,2 15,9 14,6

20,0

20,1

53,82

15,92 58,52

18,5

51,52

13,52 5,2 3,9

15,3

,

8 12

,

6 82 0,2

0,8

16,4

6,1

6,6

1 Az a d a to k n em öt év á tla g a a la p já n v a n n a k k isz á m ítv a .

F o rr á s : Christo p h er T ie tze : In d u c e d A b o rtio n , A W orld R eview , 1983. (A P o p u la tio n C ouncil F a c t Book)

E nnél m agasabb érté k ek e t ezekben az években csak R om ániában (83), B ul­ g áriá b an (G7) és Jugoszlávia esetében (59) találu n k . U gyanakkor a m agyar arányszám csökkenése és a nem szocialista országokban ta p asz talt arányszám növekedés következtében a m agyar és európai gy ak o rlat közötti korábbi Fogamzásgátlás nagy különbségek m érséklődtek. A hetvenes évek m ásodik felében v é g re h a jto tt V ilágterm ékenységi Vizs­ gálatb an szám os európai ország is részt vett. E vizsgálat eredm ényei alap ján jó képet k ap h a tu n k a fogam zásgátlás egyes fo rm áin ak elterjedéséről. Az is­ m e rt adatok alap já n az országok négy nagy csoportba sorolhatók: 1. A m odern fogam zásgátlók és a condom széles k ö rű alk alm azása a p rim itív m ódszerek kis m é rték ű elterjed ese m ellett (Dánia, F in n o r­ szág, H ollandia, N agy-B ritan n ia és N orvégia); 2. A m odern fogam zásgátlók széleskörű h aszn álata a p rim itív m ódszerek még jelentős elterjedése m ellett. A condom alk alm azása nem jelentős. (Belgium, F ranciaország, M agyarország); 3. A leggyakoribb védekezési m ódok a p rim itív m ódszerek, azonban jelentős a condom m al és a m o d ern m ódszerekkel védekezők arán y a is (Csehszlovákia, O laszország, S p an y o lo rszág ); 4. A p rim itív m ódszerek széleskörű alk alm azása a m odern m ódszerek és a condom h aszn á latá n ak kis m é rték ű elterjed ése m ellett (Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, R om ánia). A fenti osztályozás alap já n M agyarország a m ásodik csoportba sorol­ ható, am ely pozíció jól jelzi az u tó b b i tizen ö t évben végbem ent fejlődést. A hatv an as évek m ásodik felének g y ak o rlata a la p já n M agyarországot még a negyedik csoportba sorolhatnánk.

FIGYELŐ

12 I

Az osztályba sorolás ugyanakkor jó lehetőséget biztosít a fejlődés h i­ b áin ak m eg világítására is. H a azt vizsgáljuk, hogy az egyes védekezési m ó­ dok alk alm azását illetően a felsorolt tizenöt ország so rren d jéb en M agyar­ ország h ányadik helyet foglalja el, akkor azt lá tju k , hogy — az orális fogam zásgátlás te k in te téb e n a m ásodik, — a m éhen belüli eszközök alk alm azását illetően a hatodik, — a fogam zásgátlási célú sterilizáció g y ak o rlatáb an a kilencedik, — a p rim titív m ódszerek m ellőzését kedvező helyzetnek véve a h ato ­ dik, — a condom h aszn á latá t tek in tv e a tizen h arm ad ik . A fentiek azt jelzik, hogy M agyarországon az országok so rren d jéb en el­ foglalt helyéből elv árh ató n á l m agasabb az orális fogam zásgátlást alkalm azók arán y a, m ásrészt a condom nem kellően széles körben alk alm azo tt eszköze a védekezésnek. A fogam zásgátlási célú önkéntes sterilizáció alkalm azási so rren d jéb en elfoglalt helye születésszabályozási m ódszer alk alm azh ató sá­ g ának jogi rendezetlenségére h ív ja fel a figyelm et. A következőkben a születésszabályozás egyes form áit, azok előnyeit és h átrá n y ait, a jelenleg k ia lak u lt hazai gyakorlatot, az esetlegesen szüksé­ ges v áltoztatások lehetőségeit m u ta tju k be.

D ánia F innország H ollandia N ag y -B ritannia N orvégia

35 14 14 36 6 66 6 6 36 9 21 18 39 9

49 56 78 66 66

1 1 4 1 4

2 3 3 6 5

3 4 7 7 9

Belgium F ranciaország M agyarország

38 4 34 13 49 12

6 5 2

48 52 64

15 9 4

27 29 23

42 38 28

Csehszlovákia O laszország Spanyolország

15 19 3 18 3 1 26 1

37 22 27

7 11 12

31 46 44

38 57 56

14 11 17 4 10 7

B ulgária Jugoszlávia Lengyelország R om ánia

3 2 2 9 3 10 2 1

7 12 12 1

5 8 41 41

79 65 25 44

84 73 66 85

3 4 19 6

39 9 40 — 14 1 23 4 23 2

100 100 100 100 100

63 80 75 77 71

37 20 25 23 29

8 2 100 8 2 100 5 3 100

85 71 74

15 29 26

100 100 100

95 78 51

5 22 49

6 100 11 100 3 100 8 100

76 55 75 58

24 45 25 42

122

F I G Y E L Ő

A z egyes születésszabályozási m ódszerek alkalm azása Orális fogamzásgátlás A z első m agyar orális fogam zásgátló 1967-ben k e rü lt forgalom ba M a ­ gyarországon. Az azóta eltelt idő a la tt a készítm ények szám a nőtt, m in ő ­ sége javult. 1983-ban m á r 6 hazai fogam zásgátló ta b le tta van forgalom ban. Ezek közül 5 folyam atosan szedendő, és egy post coitalisan alkalm azandó készítm ény. Jelentős változás, hogy az egyre alacsonyabb h o rm o n tartalm ú ta b le ttá k előállítása u tá n fokozatosan csökkent a régebbi készítm ények gyógyszertári forgalm azása, továbbá, hogy viszonylag gyors ü tem b en n ő tt a védekezés ezen fo rm á já n ak elterjedése. Az orális fogam zásgátlót alkalm azók szám a 1967-től folyam atosan em el­ kedett. N yugat-E urópában viszont, ahol k o ráb b an k e rü lt sor erre a v éd e­ kezési m ódra, a 70-es évek m ásodik felében m á r lényegesen kevesebben alkalm azták, m in t a megelőző időszakban. H azán k b an jelenleg is lényegesen m agasabb az orális ta b le ttá k k a l védekezők szám a, m in t számos n y ugat-európai országban. A m ásik jellem ző, hogy a nyu g at- európai országokban az utóbbi 10 évben a fogam zásgátlásnak szám os m ódszere te rje d t el, ugyan ak k o r h a ­ zá nkban sajátos „védekezési m on o k u ltú ra" a la k u lt ki. A fiatal rep ro d u k tív korú nők különböző csoportjainak igen nagy h án y ad a h aszn álja az orális fogam zásgátlás m ódszerét, m ind gyerm ekeik születésének időzítésére, m ind pedig a tervezett gyerm ekszám elérése u tá n a további terhességek e lk erü ­ lésére. Az orális fogam zásgátlók gyors és nagy ará n y ú elterjed ését hazán k b an is elősegítette m egbízhatósága, az alkalm azás egyszerűsége, és m inden b i­ zonnyal az a tény is, hogy a szövődm ények lehetőségének hangsúlyozása el­ m a ra d t a m egkívánt m értéktől. G yakori, hogy nem az egyéni sajátosságok figyelem bevételével k e rü l sor a fogam zásgátlás leginkább m egfelelő m ó d já­ nak a k iválasztására. De m aga az alk alm azás g y ak o rlata sem m entes a p ro b ­ lém áktól. A hazai ren d eletek szerin t ugyanis o rális fogam zásgátló nem ren d e l­ hető a 16. életév betöltése előtt. Ez a m egszorítás szigorúnak tű n ik , főleg akkor, ha tek in tetb e vesszük a Nem zetközi C saládtervezési Szövetség Orvosi Tanácsadó B izottságának aján lá sait. Ezen aján lá s szerin t a serdülő lányok esetében óvatosnak kell lenni az orális fogam zásgátlók alkalm azásán ál, és a rendszeres m enstruáció kialakulásáig a fogam zásgátlásnak m ás form ái a já n ­ latosak. U gyanakkor az e m líte tt nem zetközi aján lá s nem köti k o rh atárh o z a fogam zásgátló ta b le ttá k rendelhetőségét. V alóban szükséges-e k o rh atárh o z kötni ezek rendelését, különösen akkor, ha te k in te tb e vesszük, hogy a k u ta ­ tások nem igazoltak sem m ilyen előzetes feltev ést a horm onális fogam zás­ gátlók fiatalk o ri alk alm azásán ak negatív h a tá sa it illetően. Nem egyértelm űen pozitív jelenség h azán k b an a postcoitális orális fo­ gam zásgátlás széles körű elterjed ése sem, a jelenlegi gy ak o rlat alap ján . A postcoitális orális fogam zásgátlókkal k apcsolatban a Nem zetközi C salád ter­ vezési Szövetség úgy foglalt állást, hogy a fogam zásgátlásnak ezt a m ódját úgy kell tekinteni, m in t egy alkalom m al, előre nem láth ató veszélyhelyzetek­ ben (pl. nem i erőszak után, kondom kiszak ad ása esetén stb.) követhető el­ járást. és nem m int egy rendszeres fogam zásgátlási módot. Á llást foglalt az e célra alkalm azható készítm ények h o rm o n ta rta lm á n ak és adag o lásán ak k é r­ désében is. Az utó b b it az ért kell hangsúlyozni, m e rt a védekezésnek ez a m ódja — az em líte tt szervezet szerin t — a nem v á rt közösülést követő 72 órán belül bárm ik o r alkalm azható. A postcoitális fogam zásgátlás cé ljá ra k ifejlesztett hazai készítm ény al­ kalm azási ja v a lla tá t sokan félreértik , az adagolási u tasítás és a csomagolás m ódja következtében az egyszeri, alkalom szerű h aszn álat hely ett ru tin szerű , tartó san szedett ta b le tta k é n t k e rü lt a védekezés eszközei közé. 1982-ben a gyógyszertárakban olyan m ennyiséget forgalm aztak, am ely elegendő volt 55 ezer nő folyam atos védekezéséhez. U gyanakkor a készítm ény horm onta r ta lm a m agasabb, m in t am it a családtervezési szövetség ajá n lo tt (0,50 mg

I

F I G Y E L Ő

123

gestagen h elyett 0,75 mg gestagen). Az u tasítás az alkalm azás felső h a tá rá t h eti 1, vagyis havi 4 közösülésben határozza meg. Ez a m egfogalm azás nem z á rja ki az alkalm azás rendszerességét, de nem em líti az esetleges „veszély­ h elyzetekben” történő alkalm azhatóságot sem. Az adagolási elő írás szerin t a coitust követően, de feltétlen ü l 1 ó rán belül kell bevenni 1 ta b lettát. Így az alkalm azás m egköveteli, hogy m ár a közösülés előtt ren d elk ezésre álljon a készítm ény. Ez a feltétel ugyancsak a rendszeres szedést, és nem a veszély­ helyzetekben történő alkalm azást segíti. H asonló következm énnyel já r t a csom agolás is (10 ta b le tta 1 csom agban). Az orális fogam zásgátlók egyéb fo rm á ira kifejlesztett és alk alm azo tt hazai készítm ényekre a relatív e m agas horm ontartalo m a jellem ző. L énye­ gében csak a R igevidon felel meg a nem zetközi aján láso k n ak . A nem zetközi és a hazai szakirodalom szerint a m ellékhatások és szö­ vődm ények gyakorisága és súlyossága függ a készítm ények összetételétől, a szedés id őtartam ától, az életkortól, továbbá bizonyos, a szövődm ények k ia la ­ k u lá sát elősegítő tényezőktől, m in t pl. a dohányzás. M indezekből következik, hogy a tanácsadás, és fogam zásgátlók m egválasztása, illetve rendelése m eg­ felelő gondosságot kíván. A m ellékhatások és szövődm ények csökkentése érd ek éb en M agyarorszá­ gon is bővíteni kellene a m odern készítm ények, továbbá a m odern eljáráso k v álasztékát. E nnek érdekében szükséges az alacsony h o rm o n ta rta lm ú fogam ­ zásgátló ta b le ttá k ra vonatkozó vizsgálatok folytatása, v alam in t olyan két- és három szakaszos készítm ények előállítása és kipróbálása, am elyek az élettani, a cik lu sn ak m egfelelő horm onszint változásaihoz igazodva fe jtik ki h atásu k a t összetételükből kifolyólag. Célszerű lenne a jelenlegi gyakorlatot n éhány szem pontból felülvizs­ gálni. Ilyen szem pont elsősorban a horm onális fogam zásgátlók alk alm azh ató ­ ság án ak „ k o rh a tá ra ”, vagy a postcoitalis orális fogam zásgátló összetételének, ja v allatá n ak , adagolásának és csom agolásának felülvizsgálata. Hosszú távon foglalkozni kell olyan, a fogam zásgátlást közvetlenül szol­ gáló eljárások kidolgozásával, am i a férfiak részére jav allh ató , és a sp e rm a­ togenesis felfüggesztésén alapul, de reverzibilis válto zást eredm ényez. A fel­ ad ato k között kell m egem líteni a nők esetében alkalm azandó, egyenletesen felszívódó injekciós készítm ények elő állításán ak szükségességét.

M éhen belüli eszközök A fogam zásgátlásnak ezzel a m odern, rela tív e biztonságos eszközével M agyarországon a 40 évesnél fiatalab b házas nők 12 százaléka védekezik. Az európai ran g so rb an a 6. helyen állunk. Az alk alm azásra kerülő in tra u ­ te rin eszközök túlnyom ó többsége a m agyar gyártm án y ú S z o n tágh -hurok, kisebb része F innországból im p o rtált C opper-T. A S zo n tágh-h u ro k a m éhen belüli eszközök legkorábban elő állíto tt csa­ lá d jáb a tartozik. A zóta forgalom ba k erü ltek a ré z ta rtalm ú, és ú ja b b an a stero id o t tartalm azó és kibocsátó eszközök. Az eszközök h atásm ó d ját tulajd o n k ép p en — eltek in tv e a m echanikai hatástó l — h o vatartozásuk határozza meg. A választékon kívül fontos té ­ nyező a különböző eszközök m é re tv álaszték án ak biztosítása és individuális alkalm azása. A hazai gyártású Szontágh-h u ro k az alapanyag m inősége m ia tt k erü l csupán egy m é retb en előállításra, de m inősége sem teljesen m egfelelő. A közeljövőben ez a problém a új alapanyag alkalm azásával valószínűleg m eg­ oldódik. A fin n g y ártm ányú C opper-T csak korlátozott m ennyiségben áll re n ­ delkezésre, az igények viszont jelentősek. Ahhoz, hogy a m éhen belüli eszközökkel történő fogam zásgátlást még h aték o n y abbá tegyük, biztosítani kell azok folyam atos beszerzését, m egfelelő m inősegét. A m ennyiben a ré z ta rta lm ú , a horm on-, illetve p ro sztag lan d in ta rta lm ú eszközök hazai gyártása, illetve előállítása nem oldható meg, úgy feltétle n ü l szükséges az im port ú tjá n történő beszerzés m egoldása.

124

FIGYELŐ

Condom E védekezési mód alkalm azásán ak so rren d jéb en M agyarország az is­ m e rte te tt országok között a 13. helyen áll. A 70-es évek m ásodik felében a fogam zásgátlást alkalm azó nők m indössze 5 százaléka szabályozta te rm é­ kenységét ennek az eszköznek az alkalm azásával. A hazai helyzet kedvezőt­ len m inősítésénél azt is ki kell em elni, hogy az 50-es, 60-as években a con­ dom haszn álata a m ásodik leggyakrabban alk alm azo tt védekezési m ód volt M agyarországon. Az 50-es évek m ásodik felében m inden ötödik, a 60-as évek m ásodik felében pedig m inden h ato d ik védekező h ázasp ár ezt a m ód­ szert alkalm azta. A condom h aszn álatán ak h á tté rb e szo ru lását több tényezővel m agya­ rázh atju k . Elsősorban az orális és m éhen belüli fogam zásgátló eszközök m eg­ jelenésével, továbbá, hogy bizonyos té v h ite k is elterje d tek a condom kisfokú hatékonyságáról és alkalm azásával já ró kényelm etlenségekről. Rendszeres vizsgálatok azonban azt igazolták, hogy a condom elő írás­ szerű haszn álata esetén hatékonysága egyezik a m odern fogam zásgátlókéval. A lkalm azásának előnyei között pedig a nem i betegségek elterjed ésén ek csök­ kentése is m egem lítendő. A condom h á tté rb e szorulásában szerepet játszik — az em lítettek en kívül — beszerzésének nehézségei és v ásárlásáv al já ró pszichológiai zavaró tényezők. Sok országban a condom m ég u tcai au to m aták b a n is hozzáférhető. M agyarországon jelenleg condom -gyártás nem folyik. Az igényeket r u ­ bel, illetve dollár elszám olású im p o rt ú tjá n elégítik ki. F orgalm azásáb an a gyógyszertárakon kívül belkereskedelm i szervek vesznek részt. E nnek elle­ nére sok helyen id őnként az ellátás nem biztosított, sőt a m egszokott ké­ szítm ények folyam atos hozzáférhetősége sem. V alószínű, hogy az im p o rtá lt készítm ények szabvány szerinti m inőségellenőrzése sem tö rté n ik meg m in ­ den esetben. A fentiek m egoldása szükségesnek látszik, an n ál is inkább, m e rt szá­ mos esetben a m odern fogam zásgátlási eljáráso k alk alm azása co n train d ik ált. A nem i életet ritk á n élők körében is inkább ez a védekezési fo rm a a já n l­ ható, m int az orális, vagy a m éhen belüli fogam zásgátlást szolgáló eszközök, m ódszerek alkalm azása. P éldaképpen em lítendő a svédországi, az an g liai és a B enelux állam ok gyakorlata, ahol a fiatalk o rú ak részére is inkább ezt a védekezési m ódot propagálják, vagyis an n ak a népességcsoportnak a részére is aján lják , am elynek a fogam zásgátlása a legproblem atikusabb. A fogamzásgátlást szolgáló m ű té ti m eddő v é tétel A születésszabályozásnak ez a m ódja M agyarországon nem gyakorlat. Ilyen m ű tétek végzésére az egészségügyi tö rv én y szerin t legális lehetőség nincs. A gyakorlatban ritk án , tá rsm ű tétk én t, a további egészségrom lás elke­ rülése céljából elvégzik. A m űtét g yakoriságát tek in tv e az európai országok sorrendjében M agyarország a 9—10. helyen áll. A kedvezőbb helyet elfog­ laló országokban e kérdés jogi szabályozása a 70-es évek m ásodik felében m egtörtént, ill. az országok egy részében ilyen m ű té te k végzésének jogi a k a ­ dálya nincs. Az elm últ években M agyarországon is tö rté n tek kezdem ényezések a ste­ rilizáció m ű tétének kiterjesztésére, ill. születésszabályozási m ódszerként való hasznosítására, a választék bővítésére. C élszerűnek látszik a jogi lehetőségek biztosítása, figyelem be véve azonban, hogy ezeket a b eavatkozásokat jelenleg irreverzibilis m űtéteknek kell tekinten i. Éppen em iatt a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság ­ nak az az álláspontja, hogy e beav atk o zásra csak a te rm ék en y periódus lezárása, a k ív á n t gyerm ekszám elérése u tá n k erü ljö n sor, viszont lehető­ séget kell biztosítani, hogy azt m in d k ét házasfélnél elvégezhessék.

FIGYELŐ

125

Egyéb fogamzásgátlási m ódszerek A fogam zásgátlás eddig nem tá rg y a lt m ódszerei közül M agyarországon még jelenleg is viszonylag széles körben alkalm azzák a m egszakított é rin t­ kezést, ritk á b b a n az Ogino—K naus m ódszert. Az előbbi az idősebb nők, az utóbbi a m agasabb iskolázottságú nők körében te rje d t el. A kém iai h atású fogam zásgátlókat és a hüvelyi pesszárium ot alkalm azók szám a elenyésző. A jövőben v árh a tó an tovább csökken a coitus in te rru p tu s-sz al véd ek e­ zők szám a, míg az egyéb m ódszert alkalm azók szám a v árh a tó an jelentősen nem változik. Terhességmegszakítás Az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedések következtében jelentősen csökkent a terhességm egszakítások szám a, de további csökkenés az utóbbi években nem észlelhető; évenként átlagosan 80 ezer terhesség m egszakítására k erü l sor. A m ű tét engedélyezésének indokai között nagy többségben könynyen m eg állapítható tények (pl. nem házas családi állapot, életkor, a g yer­ m ekek szám a, az előző szülészeti esem ények szám a stb.) találh ató k . Az egészségügyi szem pontból egyértelm űen árta lm a s terhességm egsza­ k ítások visszaszorítását célozta a „T erhesség m egszakítást elbíráló bizo tt­ ságok” felállítása. Az évek során azonban kid erü lt, hogy a nevezett bizo tt­ ságok m űködésével nem sik e rü lt csökkenteni a m egszakítások szám át. A b i­ zottságok a kérelm ek több m in t 9/10 részében a b em u tato tt dokum entum ok a lap já n engedélyezik a m ű té t vég reh ajtását, a döntés m eg hozatalában érdem i szerepük nincs. U gyanakkor a bizottsági eljárás a nőnek kom oly pszichés á rta lm a t jelent, elodázza a m egszakítás id ő p o n tját és így közvetve növeli a m ű téti szövődm ények előfordulásának gyakoriságát. A fen tiek m ia tt célszerűnek látszik a bizottsági eljárás felülvizsgálata. E gyértelm ű k érelm ek elb írálá sát célszerű lenne a m ű té te t v ég reh ajtó intéz­ m ényre átru h ázn i. A bizottsági e ljá rá st csak azokban az esetekben kellene m eghagyni, ahol a körülm ények m érlegelésére van szükség, a terhességm eg­ szakítás engedélyezéséhez. M agának a m ű té tn e k a v ég re h ajtá sa kapcsán viszont tö rek ed n i kell arra, hogy az a legkím életesebb m ódon és lehetőleg a terhesség legkorábbi szak áb an történ jen . Jelenleg M agyarországon a terhesség m egszakítására leg­ g y ak rab b an alkalm azott m ódszer a m éhnyak tágítás és cu rrettag e. Szükség van a kevesebb tra u m á t okozó m ódszerek szélesebb körű elterjesztésére (vacuum aspiratio, horm onális m ódszerek stb.), am ellyel a késői szövődm é­ n yek és következm ények (koraszülés, középidős vetélés, p eteap ad ási re n d ­ ellenességek stb.) csökkenthetők. Összefoglalás és javaslatok M agyarországon az elm últ 15 év a la tt a születésszabályozás te k in te té ­ ben alapvető változások tö rténtek. Ez idő a la tt sor k e rü lt a születésszabályo­ zás m odern m ódszereinek bevezetésére és elterjesztésére, am i azt jelenti, hogy jelenleg a hazai gyakorlat közel hasonló, m in t a fe jle tt n y u g at-eu ró p ai országokban. E viszonylag kedvező helyzet m egőrzése érd ek éb en szükséges a tu dom ány vív m án y ait alkalm azó újab b születésszabályozási m ódszerek folya­ m atos bevezetése és terjesztése, és időről időre a k ia la k u lt g y ak o rlat k ritik a i elemzése. A jelenlegi helyzetben nem nélkülözhető — a születésszabályozási m ódszerek széles körű és a m ain ál szakszerűbb propagálása, — az orális, horm onális fogam zásgátlók összetételének m ódosítása, az alacsonyabb h o rm o n tartalm ú készítm ények előállítása, — a postcoitális horm onális fogam zásgátlás g y ak o rlatán ak felülvizsgá­ lata, a k ét- és három fázisú készítm ények bevezetése,

126

F I G Y E L Ő

— a m éhen belüli eszközöket illetően a ré z ta rta lm ú és h orm ont ta rta l­ m azó eszközök előállítása, vagy b eh o zatalán ak m egoldása, — az önkéntes m ű téti sterilizáció alk alm azh ató ság án ak jogi rendezése, — a terhességm egszakítások engedélyezési e ljá rá sá n a k felülvizsgálata, a terhességm egszakítás m ódszereinek bővítése, ill. „fin o m ítása”, — a kereskedelm i forgalom ban is v ásáro lh ató egyes fogam zásgátlók m inőségellenőrzésének jobb m egszervezése, és végül — a fogam zásgátlók egyenletes, kiegyensúlyozott ellátásá n ak biztosítása az egész ország területén. A fen tiek m egoldása előrelépést je len th etn e a születésszabályozás je le n ­ legi hazai gyakorlatában. РЕГУЛИРОВАНИЕ РОЖДАЕМОСТИ В ВЕНГРИИ BIRTH CONTROL IN H U N G A RY

FIGYELŐ

127

A NEM ZETKÖZI CSALÁDTERVEZÉSI SZÖVETSÉG TAGSZÖVETSÉGEINEK III. KÖZGYŰLÉSE — NAIROBI 1983. NOVEMBER 17—20. A Szövetség h árom évenként ta rtja K özgyűlését, ah o v a tagszövetségesei k ü ld ö tteit h ív ja meg. Most k e rü lt sor a h a rm a d ik v ilág m éretű K özgyűlésre (116 ország k épviseltette m agát), az előző k ettő t — 1977-ben és 1980-ban — E d in b u rg h b an ta rto ttá k . A M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T á r­ saságot dr. K linger András képviselte a K özgyűlésen. A résztvevők nagyobb részt a fejlődő országok képviselői közül k e rü l­ tek ki, de m integy 20 európai ország is részt v e tt a K özgyűlésen — a szo­ cialista országok közül B ulgária, K uba, az NDK, Lengyelország, Jugoszlávia v o lt képviselve. Első ízben v e tt részt az ülésen k ínai delegáció. M eghívást k ap o tt A fganisztán, V ietnam és N icaragua is, de nem tu d ta k képviselőt küldeni. A K özgyűlésen A . Hussein (Egyiptom) a Szövetség m ost lelépő elnöke elnökölt. U gyancsak u to ljá ra v e tt részt az ülésen a Szövetség svéd fő titk ára, C. W ahren is. A K özgyűlésen egy 6 tagú Javaslat-szerk esztő B izottságot hoztak létre, am elybe az európai régió képviselőjeként K linger A n d rá st v álasz to ttá k meg. E B izottság szerkesztette meg a K özgyűlés által elfogadásra aján lo tt J a ­ vaslatokat. A Közgyűlés n ap ire n d jén a következő főbb tém ák szerepeltek: 1. A családtervezés, m in t alapvető em beri jog — e té m áb an egy szakértő bizottság készített részletes anyagot. Ezt a K özgyűlés jav aso lt fo r­ m á jáb an nem fogadta el, de fontosnak ta rto tta , hogy átdolgozás u tán a jövő évi N em zetközi N épesedési K onferencia elé kerü ljö n . A leg­ nagyobb vita a születésszabályozási m ódszerek szabadsága körül a la ­ k u lt ki: különösen a m űvi abortusz és a sterilizáció szabad engedé­ lyezése tárgyában. 2. A családtervezési szövetségek pénzügyi önállóság án ak elérése — e kérdés főleg a fejlődő országokat érin tette, ahol a családtervezést a Szövetség és m ás nem zetközi szervezetek, ill. ny u g ati országok an y a­ gilag tám ogatnak. A cél az, hogy egyre nagyobb ará n y b an b izto sít­ san ak helyi erőfo rráso k at és a külső tám ogatás nagysága is ennek ará n y áb an változzon. 3. N épesedés, term észeti erőforrások és környezet — e k érdés első ízben szerepelt a Szövetség értekezletén. Az ülést az UN EP szovjet főigaz­ gatóhelyettese vezette, fő érdeklődés a v itá b an a népesedés és a k ö r­ nyezetvédelem összefüggése és kölcsönhatása volt. 4. A N em zetközi N épesedési K onferencia — e k érd ésb en a Szövetség részvételét tá rg y a ltá k az 1984. évi m exikói kon ferencián, ill. a Világ Népesedési A kciótervhez beny ú jtan d ó aján lásait. Ja v aso lták a család ­ tervezési szövetségek részvételét a nem zeti előkészítő bizottságokban, ill. lehetőség szerin t a korm ánydelegációkban. 5. A Szövetség 1982—1984-es te rv én ek teljesítése — k ülön bizottság vizs­ g álta a három éves terv teljesülését, több vonatkozásban fe ltá rv a az elm aradásokat, pl. a fiatalság családtervezése kérdésében, és ja v as­ la to k at téve az 1984. évi p rioritásokra.

F I G Y E L Ő

128

6. A Szövetség 1985—87-es te rv e — a T itk árság előzetes te rv ja v a sla tá t a v ita és a szerkesztő bizottság több v o n atkozásban m ó d o s íto tta és kiegészítette. Ily m ódon a következő három éves időszakban a Szö­ vetség m u n k á ja a következő h é t Tevékenységi K örben kerü l vég re­ h a jtá sra : 1. A nem korm ányzati szervezetek szerepe a családtervezésben. 2. A családtervezésnek, m in t alapvető em beri jognak a fejlesztése. 3. A családtervezési szolgáltatások m ennyiségi és m inőségi fejlesztése. 4. A családtervezés anyagi erő fo rrásain a k kiterjesztése. 5. A fiatalok családtervezési szükségleteinek biztosítása. 6. A nők fejlődésének biztosítása. 7. A férfiak részvétele a családtervezésben. 7. Tagsági ügyek — e kérdés k ap csán a K özgyűlés d ö n tö tt az eddigi tá rsu la t tagok rendes taggá m inősítése tárg y áb an . E gyhangúlag teljes jogú tagnak ism erték el többek között a M agyar C salád- és N ővé­ delm i T udom ányos T ársaságot, v a la m in t az E urópai Régióból még a bolgár tagszövetséget, az ázsiai Régióból pedig a K ín ai C salád terv e­ zési Szövetséget. E kérdés kapcsán m e rü lt fel a D él-afrik ai C salád­ tervezési Szövetség tagsági ügye is. A K özgyűlést m egelőzően az A f­ rik ai Régió javaso lta k iz árásu k at, m ivel a szövetség m u n k á jáb a n is az ap p a rth eid érvényesül (külön családtervezési k lin ik á t ta rto tta k fenn a fehérek n ek és a feketéknek). Az ülés elő tt v isszaléptek ja v a sla tu k ­ tól és 3 évvel el k ív á n ták h alasztan i a k izárást. Több tagszervezet küld ö tte — főleg az európai régióból, így leginkább a holland és belga küld ö tt és a szocialista országok résztvevői — jav aso lták a d él­ afrik ai tagszövetség tagságán ak felfüggesztését. Hosszú v ita és tö b b ­ szöri szavazás u tá n ezt többségi szav azattal elfogadták. 8. A Szövetség elnökének m egválasztása — az eddigi elnök 6 éves m an ­ d átu m án ak le já rtá v a l a K özgyűlés fe la d a ta volt az ú j elnök m egvá­ lasztása. Több jelö lt visszalépése u tá n a szavazás k ét szem ély között folyt: Wadia asszony, az In d iai C saládtervezési Szövetség 30 éve ak tív elnöke és Uche nigériai politik u s között. Az előbbit az ázsiaiak és az európaiak tám ogatták, az u tó b b it az a frik a ia k és az am erik aiak (nagy­ szám ú d él-am erik ai szavazattal). Ily m ódon elég szoros választási eredm ény a la k u lt ki: Wadia asszony 56 szav azattal n y ert 51 szav a­ zattal szem ben. 9. A következő K özgyűlés ideje és helye — a következő közgyűlésre 3 év m úlva, 1986-ban k e rü lt sor, a D élkelet-Á zsiai és Ó ceániai Régió m eghívására: a K özgyűlés helyét később jelölik ki (M anila, D zsakarta, vagy Bangkok k e rü lt szám ításba). Összefoglalva a Közgyűlés m u n k á ját, m e g állap íth atju k , hogy ezen is — m in t a nem zetközi népesedési értek ezletek többségén — a fejlődő országok dem ográfiai, ill. családtervezési problém ái já tsz o tták a főszerepet. Alig k e­ rü lte k m egem lítésre az anyagokban és a felszólalásokban a fe jle tt országok eltérő problém ái, de m ég olyan k érd ések sem, hogy m elyek a legm egfelelőbb születésszabályozási eszközök, fen n á lln ak -e tényleges veszélyek a horm onális fogam zásgátlók tartó s h aszn álata m e lle tt (am ire csak egy u talás tö rtén t, hogy a szaksajtóban szereplő rák k eltő h a tá sra u taló tudom ányos m eg állap ításo k at tovább kell k u tatn i, és ezzel a fe la d a tta l az O rvosi P a n e lt b ízták meg).

III.

ОБЩЕЕ

СОБРАНИЕ СОЮЗОВ-ЧЛЕНОВ МЕЖДУНАРОДНОГО ПО СЕМЕЙНОМУ ПЛАНИРОВАНИЮ — Г. НАЙРОБИ, 17—20 НОЯБРЯ 1983 Г.

СОЮЗА

THE III. GENERAL A SSEM BLY OF THE MEMBER ASSOCIATIO NS OF THE IN T ER N A T IO N A L P L A N N E D PARENTHO OD FEDERATION — NAIR O BI, 17—20 NOVEM BER 1983

FIGYELŐ

129

HÍREK

A Nem zetközi N épességtudom ányi Unió (IUSSP) XX. kongresszusát 1985. jú n iu s 5—12. között F irenzében rendezi meg. A kongresszus tudom ányos pro g ram ja a következő: P len áris ülések: A X X I. század dem ográfiája; Tudósok és politikusok közös felelőssége a népesedési kérdésekben. F orm ális ülések: Term ékenység: A társadalom , a közösség és a közvetlen környezet h atása az egyének term ékenységére; Táplálkozás, csecsem őhalandóság és te rm ék en y ­ ség; M űvi vetélés, sterilizálás és ezek kapcsolata a term ékenységgel; A te rm é­ kenység gyors visszaesésének következm ényei a fejlődő országokban. Halandóság: A halandóság társadalm i-biológiai m eghatározói vizsgálata tá n a k fogalm i k ere tei; H alandóság A frik á b an ; A halandóság csökkenésével kapcsolatos tényezők a m agas halandóságú országokban; A halálokok szer­ kezete és tren d je az alacsony halandóságú országokban. Fejlődés, vándorlás és a népesség újramegoszlása: A nem zetközi v á n ­ dorlás társadalm i-gazdasági következm ényei; T elepüléstípusok, és ezek d e­ m ográfiai h atása i; A városi népesség növekedése, és ennek gazdasági és tá r ­ sadalm i következm ényei; A m unkaerő piac m ozgásai és a nem zetközi v á n ­ dorlás. C salád-dem ográfia, életciklus és nuptialitás: A családi életciklus d e­ m ográfiai és m ás tényezői; V áltozások a családok alap ításá b an és m egszűné­ sében, a fejlődő országokban. P olitikák és az egyéni magatartás: A dem ográfiai ism eretek felh aszn á­ lása a p o litikák k ialak ításá b an és a tervezésben; A term ékenység növelésére irán y u ló p olitik ák reakciói az alacsony term ékenységű országokban; C salád­ tervezés: kilátások a jövőre; Öregedés, társadalom bizto sítás és gazdasági m ag atartás. Módszertan: A kiigazítás új m ódszerei és új vizsgálati m egközelítések a dem ográfiai becslésekben; A dem ográfiai adatg y ű jtés statisztik ai problém ái a fejlődő országokban; E lőrehaladás a dem ográfiai előreszám ítások te ré n ; M atem atik ai dem ográfia; a m ikro-vizsgálatok h ozzájáru lása a dem ográfiai ism eretekhez. A népességnövekedés módjai: A népesség hosszú táv ú h ullám zásai a m ú ltb an , és azok m eghatározói; A dem ográfiai változások jelenlegi m ódozatai a m ú lt ta p asztalatai alap já n ; A társadalm i-gazdasági ism érvek és a d e­ m ográfiai m ag ata rtás közötti változó kapcsolat. Speciális regionális tém ák: Az 1982. évi kínai népszám lálás; Az afrik ai dem ográfia az 1980-as népszám lálási kam p án y tükrében. Informálási ülések: M egközelítő m eghatározók becslése a term ékenységi elem zésben; V ándorlás és term ékenység; A Világ T erm ékenységi F elvétel m ódszertani ta n u lsá g ai; N em ek szerinti differenciális halandóság: kilátások és változó irányzatok a jövőben; A halandóság csökkenésének v isszafo rd u ­ lásai; A regionális népességi változások dem ográfiai-gazdasági elem zése;

130

F I G Y E L Ő

A röv id táv ú népességi tren d ek elem zése; A fen n álló dem ográfiai m odelltervek értékelése, különös te k in te tte l a kohorszokra; Inform ációs rendszerek differenciális dem ográfiai elem zéshez; N épességi elm életek M althus előtt; A vallások befolyása a népesedéspolitikák k ialak ításá ra, és ezek h atásá ra ; A b ennszülött kisebbségek dem ográfiája; D em ográfiai különbségek a F öldközi­ tengeri országokban; T örténeti dem ográfia. Párhuzamos egyéb ülések: A dem ográfiai adatok piaci felh aszn álása; M ikro-kom puterek alkalm azása a d em o g ráfiáb an ; A FAO és az IUSSP eg y ü t­ tes ülése.

F I G Y E L Ő

131

A NÉPESSÉG TUDOM Á N YI KUTATÓ i n t é z e t KÖZLEMÉNYEI

A N épességtudom ányi K utató Intézet közlem ényei sorozatban eddig az aláb b i k ö tetek je len tek meg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének v á rh a tó alak u lása, 1960.1. — 1980. I. között, 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete, 1983/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi n épszám lá­ lásnál, 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként, 1965/1. 5. A válások okai, 1965/2. 6. A budapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái, 1965/3. 7. A tá rsa d alm i átrétegződés és dem ográfiai hatása, I. B udapesten és a városokban, 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának változása 1960—1963 között, 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség te rü leti eloszlásának alak u lásáró l M agyaror­ szágon. 1900—1960, 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok, 1966/2. 11. A szociális intézetek és gondozottak helyzete, 1966/3. 12. M agyarország népességének te rü le ti előreszám ítása, 1966/4. 13. A m agyar leíró sta tisztik a fejlődése, 1966/5. 14. T erm ékenységi adatok, 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők h a tá sa a m űvelődésre, 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség, 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái, 1967/3. 18. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya megyében, 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása, 1966—2001, 1968/2. 20. A m agyar tö rté n eti dem ográfia a II. v ilágháború u tán , 1968/3, (angol nyelven). 21. T örténeti dem ográfiai kollokvium . B udapest, 1965, 1968/4, (francia, angol és n é m e t nyelven). 22. D em ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900— 1960, 1968/5. 23. A K özponti S tatisztik ai H ivatal N épességtudom ányi K u tató In tézeté­ nek évkönyve, 1963—1968, 1968/6, (magyar és angol nyelven). 24. A lkoholizm us, 1968/7. 25. G yerm ekgondozási segély, 1969/1. 26. K u tatási m ódszerek a term ékenység és a családtervezés v izsg álatára: M agyar tapasztalatok, 1969/2, (angol nyelven). 27. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és csa­ ládtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1. 28. G yerm ekgondozási segély, 1970/2. 29. 1966. évben egyetem i (főiskolai) felv ételre je len tk ezettek dem ográfiai és testfejlettségi vizsgálata, 1970/3. 30. T ársadalm i átrétegződés és dem ográfiai h atása i II. M agyarországon, 1970/4.

132

F I G Y E L Ő

31. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és csa­ ládtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb ad atai, 1970/1, (angol nyelven). 32. A IX . Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások ta rta lm i kivo­ natai. B udapest, 1970. m ájus 6—8., 1970/6, (angol nyelven). 33. M agyarország népességének 1957 óta tö rté n t belföldi v án d o rlásán ak vizsgálata n éh án y szem pontból, 1971/1, (angol nyelven). 34. M agyarország halandósági tá b lá i 1900/01-től 1967/68-ig, 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon, 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972—2001), 1973/1. 37. N em zetiségek dem ográfiai sajáto sság ai B aran y a megyében. II., 1973/2. 38. M agyarország népessége, 1974/1, (angol nyelven). 39. A budapesti alkoholisták és leszárm azo ttaik biodem ográfiai vizsgá­ lata (Első szakasz) (Előzetes jelentés), 1974/2. 40. K rim in alitási táblák, 1974/3. 41. A gazdasági ko rfák m ódszertani a p p a rá tu sá n a k felh aszn álása o p ti­ m ális stabil népességek m egh atáro zására, 1974/4. 42. A tá rsa d alm i térbeliség n éh án y elm életi és g y ak o rlati pro b lém ája, 1975/1. 43. Népesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás, 1976/1. 44. B udapesti öngyilkosok vizsgálata, 1972, 1976/2. 45. Az 1—60 hónapos budapesti gyerm ekek testi fejlettsége, szociodem ográfiai és m orbiditási viszonyai (Előzetes jelentés), 1977/1. 46. A fiatal gyerm ekes özvegy nők helyzete, 1979/1. 47. A 16—29 éves fiatalok különböző gazdasági ak tiv itá sú cso p o rtjain ak helyzetét jellem ző adatok, 1979/2. 48. A gyerm ekvállalásról és a n épesedéspolitikáról alk o to tt vélem ények több gyerm eket gondozó an y ák körében, 1980/1. 49. M agyarország népessége 1980—2021, 1980/2. 50. A budapesti 0 éves népesség dem ográfiai, egészségügyi és an tro p o m etriai vizsgálata, 1981/1. 51. S tabil populációk és szubpopulációk n éh án y ú jo n n a n fe ltá rt tu la j­ donságáról, 1981/2. 52. A 0—8 éves budapesti gyerm ekek egyes te stm éretein ek alakulása, 1982/1. 53. A 18 éves, sorköteles fiatalo k testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota, 1982/2. 54. Az első házasságkötések alak u lása M agyarországon a II. v ilágháború után. (Születési kohorszok házassági táblái) 1983/1. 55. (Szolgálati használatra.) 1983/2. 56. (Szolgálati használatra.) 1983/3. 57. (Szolgálati használatra.) 1984/1.

П У БЛИ КА Ц И И ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКОГО ИНСТИТУТА ПО ДЕМ ОГРАФИИ ЦСУ В серии сообщ ений И сследовательского института по дем о гр аф и и до настоящ его времени вышли следую щ ие том а: 1. О ж идаемая ди н ам и ка населения ком итатов Венгрии меж ду 1. 1960 и 1. 1980 г. 1963/1. 2. П олож ение пенсионеров. 1963/2. 3. И сследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения i960 года. 1964/1. 4. Д ем ограф ические характеристи ки народонаселения Венгрии по ре­ гиям 1965/1. 5. П ричины разводов. 1965/2. 6. П олож ение и проблемы Будапеш тских пенсионеров. 1965/3. 7. О бщ ественная рестр аф и кан и я и ее дем о гр аф и чески е последствия, в Будапеш те и в других городах. 1965/4.

FIGYELŐ

133

8. Изменения в занятиях населения в период между 1960 и 1963 гг., 1965/5. 9. Исследования в области динамиками территориального распределе­ ния населения в Венгрии. 1900—1960. 1966/1. 10. Жилищно-демографические данные. 1966/2. И . Положение социальных учреждений и лиц, проживающих в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Школьное образование — профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1968/1. ‘ 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966—2001. 196S/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) 21. Совещание по исторической демографии. Будапешт. 1965. 1968/4. (На французком, английском и немецком языках.) 22. Демографические характеристики поселений по их величине, 1900— 1960. 1968/5. 23. Ежегодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ ВНР, 1963—1968 гг. 1968/6. (На венгерском и английском языках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования. Вен­ герский опыт. 1969/2. (На английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966 года. 1970/1. 28. Пособие по воспитанию детей. 1970/2. 29. Исследование демографических характеристик и характеристик ф изи­ ческого развития желавших поступить в университет (ВУЗ) в 1966 году. 1970/3. 30. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Венгрии 1970/4. 31. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие результаты исследования по фертильности и планированию семьи. (ТЧ) 1966 года. 1970/5. (На английском языке.) 32. Резюме лекций, прочитанных на X Биологической выездной сессии. Будапешт, 6—8 мая 1970 г. 1970/6. (На английском языке.) 33. Несколько аспектов исследования внутренней миграции населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (На английском языке.) 34. Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г.—по 1967/68 гг. 1971/2. 35. Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. 36. Прогнозы населения Венгрии (1972—2001). 1973/1. 37. Демографические особенности националностей в комитате Баранья. 1973/2. 38. Население Венгрии. 1974/1. (На английском языке.) 39. Биодемографическое исследование будапештских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1972/2. 40. Таблицы криминальности. 1974/3. 41. Использование методологического аппарата возрастных пирамид эко­ номических событий для определения оптимальных стабильных на­ селений. 1974/4. 42. Несколько теоретических и практических проблем общественной пространственное™. 1975/1. 43. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. 44. Исследование самоубийц города Будапешта, 1972. 1976/2.

134

F I G Y E L Ő

45. Ф изическое развитие, соц иально-дем ограф ические условия и условия заболеваем ости Будапеш тских детей в возрасте 1—60 месяцев (П ред­ варительный отчет) 1977/1. 46. П олож ение молодых вдовых ж енщ ин с детьми 1979/1. 47. Данны е характеризую щ ие полож ение молодых в возрасте 16—29 лет с различной эконом ической активностью . 1979/2. 48. М нения о ребёнке и политике народонаселения у ж енщ ин, воспиты­ ваю щ их несколько детей, 1980/1. 49. Численноть населения Венгрии в 19S0—2021, 1980/2. 50. Д ем ограф ическое, медицинское и антропом етрическое исследование О-летних нонулуш Будапеш та. 1981/1. 51. О некоторы х вновь установленны х характеристи ках стабильных по­ пуляций и субпопуляций. 1981/2. 52. Д и нам ика отдельных разм еров тела Будапеш тских детей в возрасте 0—8 лет 1982/1. 53. Развитость тела, биологическое состояние и состояние здоровья м о­ лодых призы вников в возрвсте 18 лет. 19S3/2 54. Д и нам ика первых браков в Венгрии после второй мировой войны. (Таблицы брачности когорт рож дений.) 1983/1. 55. (Для служ ебного пользования.) 1983/2. 56. (Для служебного пользования.) 1983/3. 57. (Для служ ебного пользования.) 1984/1.

PUBLICATIO NS OF THE DEM OGRAPHIC RESEARCH IN STITU TE In th e series of th e P u blications of the D em ographic R esearch In stitu te th e follow ing volum es have been published: 1. P opulation P rojections for H u ngary by Counties betw een J a n u a ry 1. 1960. an d J a n u a ry 1, 1980. 1963/1. 2. T he S ituation of P ensioners, 1963/2. 3. Investigation on the R eliablity of A ge-A dm inissions in th e P o p u la­ tion Census of 1960. 1964/1. 4. D em ographic C haracteristic of th e P o p u latio n in H ungary by Regions 1965/1. 5. Causes of Divorces, 1965/2. 6. S ituation and P roblem s of th e P ensioners of B udapest, 1965/3. 7. Social M obility and its D em ographic E ffects in B udapest an d in the Towns, I, 1965/4. 8. Change in O ccupation of th e P o pulation betw een 1960 an d 1963. 1965/5. 9. A Study on th e R egional D istrib u tio n of H u n g ary ’s P o p ulation 1900— 1960. 1986/1. 10. H ousing-D em ographic D ata, 1966/2. 11. S ituation of Social In stitu tes an d T h eir D ependants, 1966/3. 12. Regional P rojections of the P o p u latio n of H ungary, 1966/4. 13. The D evelopm ent of the H un g arian D escriptive Statistics, 1965/5. 14. F ertility D ata 1966/6. 15. T he Im pact of D em ographic F acto rs on C ulture, 1967/1. 16. School Q ualification and P rofessional T raining, 1967/2. 17. The Econom ic A ge-P yram ids of H un g ary ’s P opulation, 1967/3. 18. The D em ographic C haracteristics of th e N ationalities of th e County of B aranya, 1968/1. 19. P opulation P rojection for H ungary, 1966—2001. 1968/2. 20. H ungarian H istorical D em ography a fte r W orld W ar II. 1968/3. (In English) 21. C olloquium on H istorical D em ography. B udapest, 1965 1968/4. (In French, English and German). 22. D em ographic C haracteristics by Size of Settlem ents, 1900—1960. 1968/5. 23. A nnals of th e D em ographic R esearch In stitu te of th e C en tral S tatis­ tical Office, 1963—1966, 1968/6. (In Hungarian and English)

FIGYELŐ

135

24. A lcoholism , 1968/7. 25. A llow ance fo r C hild’s C are, 1969/1. 26. Survey T echniques in F ertility and Fam ily P lan n in g R esearch : E xpe­ riences in H ungary, 1969/2. ( in English) 27. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain R esults of th e TCS-66 Study, 1970/1. 28. A llow ance fo r C hild’s Care, 1970/2. 29. D em ographic and P hysical-D evelopm ental Study of T hose Who A pp­ lied fo r A dm ission to U niversites (H igher Schols) in 1966. 1970/3. 30. Social M obility and its D em ographic Effects in H ungary. II. 1970/4. 31. F am ily P lan n in g in H ungary M ain Results of th e 1966 F ertility and F am ily P lan n in g (TCS) Study, 1970/5. (In English) 32. A b stract of th e L ectures D elivered a t the 9th H u n g arian Congress of Biology. B udapest, 6—7—8 May, 1970/6. (In English) 33. Some A spects of th e In te rn a l M igration of P o p u latio n in H ungary since 1957. 1971/1. (In English) 34. Life tables of H ungary from 1900/01 to 1967/68. 1971/72. 35. P opulation Policy in H ungary, 1972/1. 36. P opulation P rojections of H ungary. (1972—2001). 1973/1. 37. The D em ographic C haracteristics of the N atio n alities of th e County of B aranya. II. 1973/2. 38. The P opulation of H ungary, 1974/1. 39. B iodem ographic Study of the B udapest Alcoholics and T h eir D escen­ dants (F irst stage.) (P relim inary report) 1974/2. 40. C rim inality Tables, 1974/3. 41. Use of th e M ethodological A pp aratu s of Econom ic A ge-Pytam ids for th e D eterm ination of O ptim um S table P opulations, 1974/4. 42. Some T heoretical and P ra ctical P roblem s of Social S patiality, 1975/1. 43. P ublic O pinion S urvey C oncerning D em ographic Q uestions, 1976/1. 44. A Survey on Suicides in B udapest 1972. 1976/2. 45. P hysical D evelopm ent, Socio-D em ographic and M orbility Conditions of C hildren Aged 1—60 M onth in B udapest (P relim in ary report) 1977/1. 46. T he S ituation of Y oung W idowed M others, 1979/1. 47. S ituation of G roups of Y oung People A ged 16—29 Y ears by T h eir V arious Econom ic A ctivity, 1979/2. 48. O pinions on U ndertaking C hildren an d on P op u latio n Policy A m ong M others C aring Two or M ore C hildren, 1980/1. 49. P opulation of H ungary 1980—2021, 1980/2. 50. D em ographic, A nthropom etric and H ealth E xam ination of th e 0 Y ears Old P opulation of, 1981/1. 51. On Som e N ew ly R evealed C haracteristics of S tab le P op u latio n s and Subpopulations. 1981/2. 52. D evelopm ent T endencies in B udapest C hildren A ged 0—8 Y ears Based on Selected Body M easurem ents. 1982/1 53. P hysical D evelopm ent, Biological and H ealth S tatu s of Men in S er­ viceable Age of 18Years. 1982/2 54. F irs t M arriages in H ungary afte r W orld W ar II. (N uptiality Tables of B irth Cohorts) 1983/1 55. (For O fficial Use!) 1983/2 56. (For O fficial Use!) 1983/3 57. (For O fficial Use!) 1984/1.