Fiatal Onkológusok Szekciójának

Fiatal Onkológusok Szekciójának II. KONFERENCIÁJA

PROGRAM- ÉS ABSZTRAKTFÜZET

2013. szeptember 6. Budapest, Országos Onkológiai Intézet, Eckhardt terem 1122 Budapest, Ráth György u. 7-9.

Új remény

ZYTIGA 250 mg tabletta (250 mg abirateron-acetát tablettánként). ATC kód: L02BX03 (endocrin terápia, egyéb hormonantagonisták és rokon anyagok). Terápiás javallatok: A ZYTIGA prednizonnal vagy prednizolonnal kombinációban olyan metasztatizáló, kasztráció-rezisztens prosztatarákban szenvedő felnőtt férak kezelésére javallott, akik sikertelen androgen deprivációs kezelést követően tünetmentesek voltak vagy enyhe tüneteket mutattak, és akiknél a klinikai állapot alapján a kemoterápiás kezelés még nem volt indokolt illetve olyan metasztatizáló, kasztráció-rezisztens prosztatarákban szenvedő felnőtt férak kezelésére javallt, akiknek a betegsége docetaxel-alapú kemoterápia mellett vagy azt követően progrediált. Az abirateron-acetát (ZYTIGA) in vivo alakul át az androgén bioszintézist gátló abirateronná. Az abirateron szelektíven gátolja a 17α-hidroxiláz/C17, 20-liáz (CYP17) enzim működését. A ZYTIGA nagyobb mértékben csökkenti a szérum tesztoszteronszintet, mint az LHRH-agonisták önmagukban vagy kasztrációval együtt alkalmazva. Adagolás és alkalmazás: A javasolt adag 1000 mg, napi egyszeri dózisban (négy darab 250 mg-os tabletta), amit tilos étkezéssel együtt bevenni. A tabletták étellel együtt történő bevétele emeli az abirateron szisztémás expozícióját. A ZYTIGA-t alacsony dózisú prednizonnal vagy prednizolonnal kiegészítve kell szedni. A prednizon vagy prednizolon ajánlott napi adagja 10 mg. A szérum transzaminázok értékeit a kezelés megkezdése előtt, a kezelés első három hónapjában kéthetente, majd ezt követően havonta mérni kell. Havonta kell ellenőrizni a vérnyomást, a szérum káliumszintet, illetve a folyadékretenciót. Azonban az olyan betegeket, akiknél a pangásos szívelégtelenség magas kockázata áll fenn, a kezelés első három hónapjában kéthetente, majd ezt követően havonta kell ellenőrizni. A szérum káliumszintet ≥4 mmol/l kell tartani az olyan betegeknél, akiknél már a kezelést megelőzően hypokalaemia áll fenn, vagy a ZYTIGA-kezelés alatt hypokalaemia fejlődik ki. A ZYTIGA-kezelést átmenetileg abba kell hagyni, és megfelelő kezelést kell kezdeni azoknál a betegeknél, akiknél ≥3-as súlyossági fokú toxicitás fejlődik ki, beleértve a hypertoniát, oedemát és más, nemmineralokortikoid toxicitást. A ZYTIGA-kezelés nem kezdhető újra, amíg a toxicitás tünetei 1-es súlyossági fokúra enyhülnek vagy a kiindulási értékre állnak vissza. A ZYTIGA, a prednizon vagy a prednizolon napi adagjának kihagyása esetén a kezelést a következő napon, a szokásos napi adaggal kell folytatni. Azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés alatt alakul ki hepatotoxicitás (az alanin-transzamináz [ALT] szintje a normálérték felső határának [ULN (Upper Limit of Normal)] 5-szöröse fölé emelkedik), a kezelést azonnal abba kell hagyni. A májfunkciós vizsgálatok eredményeinek normalizálódását követően a kezelés folytatható csökkentett, napi egyszeri 500 mg-os adaggal (két tabletta). A kezelt betegek szérum transzaminázszintjeit három hónapon át legalább kéthetente, majd ezt követően havonta ellenőrizni kell. Amennyiben hepatotoxicitás ismételten kialakul a csökkentett, napi 500 mg-os adag mellett, a kezelést abba kell hagyni. Amennyiben a kezelés során bármikor súlyos hepatotoxicitás lép fel (az ALT-értéke vagy az AST-értéke a normálérték 20-szorosa felett), a kezelést abba kell hagyni, és a beteg kezelése nem kezdhető újra. A ZYTIGA óvatosan adható közepes fokú májkárosodásban szenvedő betegeknek, akiknél a kezelés előnyei egyértelműen meghaladják a lehetséges kockázatot. A ZYTIGA-t nem szabad adni súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknek. Ellenjavallatok: a készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, terhes vagy fogamzóképes nők, súlyos májkárosodás (Child-Pugh C stádium). Nemkívánatos hatások, mellékhatások: A klinikai vizsgálatok során felismert mellékhatások: nagyon gyakori: húgyúti fertőzés, hypokalaemia, hypertensio, perifériás oedema; gyakori: hypertriglyceridaemia, szívelégtelenség*, angina pectoris, arrhythmia, pitvarbrilláció, tachycardia, dyspepsia, emelkedett alanin-aminotranszferáz, emelkedett aszpartát-aminotranszferáz, bőrkiütés, haematuria, törések. A ZYTIGA-val kezelt betegeknél a a következő CTCAE (3. verzió) szerinti 3 -as súlyossági fokú mellékhatások fordultak elő: hypokalaemia 3%; húgyúti fertőzés, emelkedett alanin-aminotranszferáz, hypertensio, emelkedett aszpartát-aminotranszferáz, törések 2%; perifériás oedema, szívelégtelenség és pitvarbrilláció 1-1%. A CTCAE (3. verzió) szerinti 3-as súlyossági fokú hypertriglyceridaemia és angina pectoris a betegek < 1%-ánál jelent meg. A CTCAE (3. verzió) szerinti 4-es súlyossági fokú perifériás oedema, hypokalaemia, húgyúti fertőzés, szívelégtelenség a betegek < 1%-ánál fordult elő. Felhasználhatósági időtartam: 2 év. A ZYTIGA szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). A forgalomba hozatali engedély száma: EU/1/11/714/001. A forgalomba hozatali engedély jogosultja: Janssen-Cilag International NV, Belgium, képviselete: Janssen-Cilag Kft., H-1123 Budapest, Nagyenyed u. 8-14. Tel.: +36 1 884 2858. Az alkalmazási előírás ellenőrzésének dátuma: 2012. december. A Zytiga 250 mg tabletta támogatási kérelme elbírálás alatt. Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását (http://www.ema.europa.eu.)!

Janssen-Cilag Kft. H-1123 Budapest, Nagyenyed u. 8-14. Tel.: (+36) 1 884 2858, Fax: (+36) 1 884 2939 E-mail: [email protected] www.janssenmed.hu

PHHU/ZYT/0213/0021

olyan metasztatizáló, kasztráció-rezisztens prosztatarákban szenvedő betegek számára, akiknek a betegsége docetaxel-alapú kemoterápiás kezelés mellett vagy azt követően progrediált

Fiatal Onkológusok Szekciójának (FIOSZ) II. Konferenciája

Fókuszban a klinikai vizsgálatok

2013. szeptember 6. Helyszín Budapest, Országos Onkológiai Intézet, Eckhardt terem 1122 Budapest, Ráth György u. 7-9.

A konferencia védnökei Prof. Dr. Kásler Miklós Prof. Dr. Gődény Mária

Szervező bizottság: Dr. Kovács Eszter Dr. Küronya Zsófia Dr. Mátrai Zoltán Dr. Ujhelyi Mihály Dr. Zaka Zoltán

Kongresszusi Iroda Mis & Bos Kft. 1149 Budapest, Pillangó park 12/d. Tel.: 06-1-223-2554 Fax: 06-1-700-1597 E-mail: [email protected] www.misandbos.hu

3 Fiatal Onkológusok Szekciójának (FIOSZ) II. Konferenciája 2013. szeptember 6. – Budapest, Országos Onkológiai Intézet, Eckhardt terem

Főszponzor Astellas Kft. Bristol Myers-Squibb Kft. Pfizer Kft.

Kiállítók, támogatók Bayer Hungária Kft. Janssen-Cilag Kft. Kéri Pharma Medifood Hungary Kft. Novartis Hungária Kft. Richter Gedeon NyRt. Roche Magyarország Kft. Sandoz Hungária Zrt.


Eligard® – LHRH agonista hormon dependens prosztatarák kezelésére1,2

Az Eligard® hatékonyan csökkenti a tesztoszteron szintet1,2

Lezárás dátuma 2013.08.30. elihir130906

és alacsonyan is tartja1,2

ÖSSZEVONT RÖVIDÍTETT ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS ELIGARD 7,5 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz /ELIGARD 22,5 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz /ELIGARD 45 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz (ATC:L02AE02) Minőségi és mennyiségi összetétel: Eligard 7,5 mg por és oldószer oldatos injekció: Egy előretöltött injekciós fecskendő („B” fecskendő) 7,5 mg leuprorelin-acetátot (megfelel 6,96 mg leuprorelinnek) tartalmaz. Eligard 22,5 mg por és oldószer oldatos injekció: Egy előretöltött injekciós fecskendő („B” fecskendő) 22,5 mg leuprorelinacetátot (megfelel 20,87 mg leuprorelinnek) tartalmaz. Eligard 45 mg por és oldószer oldatos injekció: Egy előretöltött injekciós fecskendő („B” fecskendő) 45 mg leuprorelin-acetátot (megfelel 41,7 mg leuprorelinnek) tartalmaz. Terápiás javallatok: Az Eligard a hormonfüggő előrehaladott prosztatadaganat kezelésére javallott. Farmakológiai tulajdonságok: A leuprorelin-acetát a természetesen előforduló gonadotropin-releasing hormon (GnRH) szintetikus nonapeptid agonistája, amely folyamatos adagolás esetén megakadályozza a hipofízis gonadotrop hormon szekrécióját és elnyomja a férfiak testicularis szteroid termelését. Adagolás és alkalmazás módja: Adagolás felnőtt férfiak részére: Az Eligard alkalmazása kizárólag olyan orvos felügyelete mellett folytatható, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik a kezelésre adott válasz megfigyelésében. Az Eligard 7,5 mg szubkután injekciót havonta egyszer, az Eligard 22,5 mg szubkután injekciót háromhavonta egyszer, az Eligard 45 mg szubkután injekciót hathavonta egyszer kell beadni. A beadott oldat stabil gyógyszerraktárat képez, és egy (Eligard 7,5 mg), három (Eligard 22,5 mg), illetve hat (Eligard 45 mg) hónapon keresztül folyamatos leuprorelin-acetát kioldódást biztosít. Az előrehaladott prosztatadaganat kezelése az Eligard készítménnyel hosszú távú kezelést igényel, és remisszió vagy javulás bekövetkeztekor sem szabad abbahagyni. Az Eligard kezelésre adott válaszreakciót a klinikai paraméterek és a prosztata specifikus antigén (PSA) szérumszintjének mérésével kell nyomon követni. Klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a kezelés első 3 napja során a kasztráción át nem esett betegek többségében a tesztoszteronszint megemelkedett, majd 3-4 héten belül az orvosi kasztrációs szint alá csökkent. Miután a tesztoszteronszint a kasztrációs szintre csökkent, a gyógyszeres kezelés teljes időtartama alatt ezen az alacsony szinten maradt. Ellenjavallatok: A leuprorelin acetáttal, egyéb GnRH agonistával vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Az Eligard nőknek és gyermekeknek ellenjavallt. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések: Megfelelő antiandrogén kiegészítő alkalmazása a leuprorelin–kezelés megkezdése előtti 3 napban és a kezelés első 2-3 hetében megfontolandó. Ez a beszámolók szerint a kezdeti szérum tesztoszteronszint-emelkedés esetleges következményeit kivédi. A gerinc- és/vagy agyi metasztázis, illetve húgyúti elzáródás fennállása esetén a betegeket a kezelés első heteiben szoros megfigyelés alatt kell tartani. Nemkívánatos hatások, mellékhatások: Az Eligard kezelés során előforduló mellékhatások főként a leuprorelin acetát konkrét farmakológiai hatásának, azaz bizonyos hormonszintek növekedésének és csökkenésének a következményei. A leggyakrabban előforduló mellékhatások közé tartoznak a hőhullámok, a hányinger és a fáradtság, valamint múló helyi irritáció az injekció

A kontroll új szintje leuprorelin

acetate

beadásának helyén. Gyógyszerkölcsönhatások: Az Eligard készítménnyel nem végeztek farmakokinetikai gyógyszerinterakciós vizsgálatokat. Nem érkeztek jelentések a leuprorelin-acetát egyéb gyógyszerekkel való bármilyen kölcsönhatásáról. A gyógyszer elkészítésére, beadására, valamint a mellékhatások, a farmakológiai és a gyógyszerészeti adatok részleteses leírására vonatkozóan kérjük szíveskedjen elolvasni a részletes alkalmazási előírást. Az alkalmazási előírás száma: Eligard 7,5 mg por és oldószer oldatos injekció: OGYI/41915/2012 Eligard 22,5 mg por és oldószer oldatos injekció :OGYI/41916/2012 Eligard 45 mg por és oldószer oldatos injekció :OGYI/41917/2012 Az alkalmazási előírás ellenőrzésének dátuma: 2013.03.11. Kiadhatóság: Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (Sz). Támogatás: Eü 100% TB támogatás alapjául szolgáló ár: Eligard 7,5 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz 27767 HUF. Eligard 22,5 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz 82999 HUF Eligard 45 mg por és oldószer oldatos injekcióhoz 164966 HUF Bővebb információért olvassa el a gyógyszer részletes alkalmazási előírását! Irodalom: 1) Eligard alkalmazási előírás 2013.03.11. 2) Berges R. Eur Urol Suppl 2008; 7 :758-764

1124 Budapest, Csörsz u. 49-51. Tel: (1) 577 8200, Fax: (1) 577 8210 Web: www.astellas.hu

2013. SZEPTEMBER 6. (PÉNTEK) 09.00 – 14.00

Regisztráció

09.30 – 10.00 Megnyitó

Prof. Dr. Kásler Miklós, Prof. Dr. Gődény Mária, Dr. Küronya Zsófia

10.00 – 11.10 A biostatisztika alapjai

Dr. Kenessey István, PhD Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet

11.20 – 12.00

Új távlatok a gyógyszerfejlesztésben

Pfizer –Dr. Komlósi Viktor PhD Boehringer Ingelheim- Dr.Vendég Ildikó

12.00 – 13.00

Ebédszünet

13.00 – 14.10

Interaktív esetismertetések I. szekció Üléselnök: Prof. Dr. Liszkay Gabriella PhD, Dr. Bíró Krisztina PhD 1. Transzformált dermatofibrosarcoma protuberans K ovács Fruzsina Anna dr., Balatoni Tímea dr., Gorka Eszter dr., Prof. dr. Liszkay Gabriella, Országos Onkológiai Intézet

2. Uvealis melanoma, emlő carcinoma és tüdő adenocarcinoma együttes előfordulása. C zirbesz Kata dr., Borbola Kinga dr., Pánczél Gitta dr., Gorka Eszter dr., Liszkay Gabriella Prof. Phd. Országos Onkológiai Intézet

3. Az ipilimumab immunrenszerhez kötődő ritka mellékhatása: autoimmun nephritis G orka E., Czirbesz K., Pánczél G., Borbola K., Liszkay G. Országos Onkológiai Intézet

4. Áttétes melanoma malignum kezelése anti-CTLA-4 antitest ( ipilimumab) immunterápiával Pánczél Gitta dr., Balatoni Tímea dr., Liszkay Gabriella prof. dr.

5. Ependymoma után ovarium tumor? D r. Varga Linda1, Dr. Hideghéty Katalin Ph.D.1, Dr. Bartyik Katalin Ph.D.2, Dr. Kaizer László3 SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, 2SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, 3SZTE ÁOK Pathológiai Intézet 1


2013. SZEPTEMBER 6. (PÉNTEK) 6. Ritka gyermekkori agydaganat D r. Mózes Petra1, Dr. Benyó Gábor2, Dr. Hortobágyi Tibor3, Dr. Peták

István4, Dr. Bartyik Katalin5, Dr. Cserháti Adrienne1, Nagy Zoltán1, Dr. Hideghéty Katalin1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika, Szeged1, Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet Szent László Kórház, Gyermekhematológiai és Őssejttranszplantációs Osztály, Budapest2, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pathológiai Intézet, Debrecen3, KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ, Budapest4, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged5

7. Primer urethralis melanoma malignum P ánczél Gitta1, Szűcs Miklós1, 2, Szőke János1, Liszkay Gabriella1 1

14.20 – 15.20

Országos Onkológiai Intézet, 2 Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika

Interaktív esetismertetések II. szekció Üléselnök: Dr. Bursics Attila PhD, Dr. Mátrai Zoltán PhD 1. Hypernephroma hasnyálmirigy-áttétének ismételt resectiojával elért hosszú távú túlélés M ester Gábor, Pörneczi Balázs, Jakab Ferenc, Bursics Attila Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti-Érsebészeti Osztály

2. Kurativ intencióval operált mellékvesekéreg carcinoma B esznyák István Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti- Érsebészeti Osztály

3. Aplasticus anaemia után kialakult fiatalkori colorectalis carcinoma Ú jhelyi Mihály1, Tóth László1, Szabó Eszter2, Káposztás Zsolt1, Mátrai

Zoltán1 Országos Onkológiai Intézet, Daganatsebészeti Központ 2 Országos Onkológiai Intézet, Belgyógyászati- Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztály 1

4. Colorectalis tumor extrém májáttéte miatt, biológiai kezelést követően végzett kiterjesztett májrezekció E gyed Tamás1, Kiss Edina2, Pápai Zsuzsa2, Bursics Attila1 Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti Osztály, 2Honvéd Kórház Onkológiai Osztály

1

5. Paget kór a képalkotó diagnosztika tükrében K ovács Eszter, Bidlek Mária

Országos Onkológiai Intézet, Onkológiai Képalkotó és Invaziv Diagnosztikai Központ, Mammográfiás Részleg


2013. SZEPTEMBER 6. (PÉNTEK) 6. Terhességi emlőrák komplex kezelése P ukancsik Dávid¹, Sávolt Ákos¹, Dorogi Bence¹ Bidlek Mária², Kovács

Eszter², Rubovszky Gábor³, Bánhidy Ferenc, Mátrai Zoltán¹ Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztály, Daganatsebészeti Központ1, Radiológiai Diagnosztikai Osztály2,”B” Belgyógyászati-Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Országos Onkológiai Intézet, Budapest3, II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest4

15.30 – 16.30

Interaktív esetismertetések III. szekció Üléselnök: Dr. Hitre Erika PhD, Dr. Géczi Lajos PhD. 1. Gastrointestinalis stromalis tumor és magas malignitású serosus papilláris ovárium carcinoma együttes előfordulása V incze Eszter Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Központ

2. DLBCL, tüdő planocelluláris carcinoma, colon mucinózus adenocarcinoma – egy beteg szinkron malignitásai R ottek János1, Schneider Tamás1, Szaleczky Erika1, Csomor Judit6,

Dubóczki Zsolt2, Kajáry Kornélia5, Kajdácsi Zita7, Pozsár József3, Simon Beatrix8, Tóth Erika4, Vágvölgyi Attila9, Rosta András1 Országos Onkológiai Intézet, „A” Belgyógyászati Osztály – Hematológia1, Általános és Mellkas Sebészeti Osztály2, Gasztroenterológia3, Daganatpatológiai Központ 4, Pozitron-Diagnosztika Kft., PET/CT Központ5, Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet6, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Pathológiai Osztály7, XI. Tüdőbelosztály8, Mellkassebészeti Tanszék9, Budapest

3. Rituximab kezelés kemoterápia indukálta Thromboticus Thrombocytopeniás purpurában/ haemolitikus uraemiás syndromában remisszióban lévő heretumoros betegnél D r. Németh Hajnalka1, Dr. Bíró Krisztina1, Dr. Király Ágnes2, Dr. Rosta

András3, Dr. Zsibrita Mária4, Dr. Géczi Lajos1 Országos Onkológiai Intézet, C Belgyógyászati Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztály1, Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Haematológiai és Őssejttranszplantációs Osztály2, Országos Onkológiai Intézet, A Belgyógyászati Onkológiai Osztály, Budapest3,Országos Onkológiai Intézet, Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály, Budapest4

4. Molekuláris célpont alapú klinikai vizsgálatok betegbeválasztását segítő orvosi döntéstámogató rendszer

alkalmazása egy FGFR amplifikált emlődaganatos beteg esetében Kohánka Andrea1, Várkondi Edit1, Barti-Juhász Helga1, Déri Júlia1, Lengyel Csongor1, Pintér Ferenc1, Schwab Richard1, Kahán Zsuzsanna3, Peták István1,2 KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft1, MTA-SE Pathobiokémiai Munkacsoport, Orvosi Vegytani Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest2, Szegedi Tudományegyetem, Onkoterápiás Klinika3


2013. SZEPTEMBER 6. (PÉNTEK) 5. Hepatocelluláris karcinomás beteg kezelése stádiumai alapján. D r. Demeter Gyula, Dr. Lakatos Gábor 6. Extrém méretű metasztatikus here tumor sikeres kezelése D r. Küronya Zsófia, Dr. Géczi Lajos Ph.D. Országos Onkológiai Intézet C Belosztály

16.40 – 17.20

Onkopszichológia esetismertetések Üléselnök: Dr. Riskó Ágnes, Dr. Küronya Zsófia 1. Pszichológiai esetvezetés az adjuváns interferon terápia mellett K ovács Péter Országos Onkológiai Intézet

2. Pszichológiai támogatás az onkológiai kezelés során K oncz Zsuzsa Országos Onkológiai Intézet

3. Relaxációs csoportok az Országos Onkológiai Intézetben G erlinger Lilla, Peti Julianna Országos Onkológiai Intézet

18.00 19.00

Konferencia zárása Vacsora: Mezzo Étterem

(Cím: Budapest XII. kerület Maros utca 28.)


Itt a CAELY Előreha X ideje ladott ov az első

áriu kezelé mkarcinóma sére,

vonalú

platina

alapú

kezelé

s sikert

elen vo

lt

Caelyx 2 mg/ml koncentrátum infúzióhoz (Egy milliliter Caelyx 2 mg doxorubicin-hidrokloridot tartalmaz pegilált liposzómás formában). ATC kód: L01D B01. A liposzómás Caelyxben a doxorubicin-hidroklorid olyan liposzómákba van zárva, melyeknek felületére metoxipolietilén-glikolt (MPEG) kapcsoltak. Ez az eljárás, melyet pegilálásnak neveznek, megvédi a liposzómát attól, hogy a mononukleáris fagocita-rendszer (MPS) felismerje, s ezáltal lehetővé teszi, hogy a liposzómák hosszabb ideig keringjenek a véráramban. Terápiás javallatok: (1) Monoterápiaként metasztatikus emlőkarcinómában fokozott cardialis veszélyeztetettség esetén. (2) Előrehaladott ováriumkarcinóma kezelésére azokban az esetekben, amikor az első vonalú platina-alapú kezelés sikertelen volt. (3) Bortezomibbal kombinációban, progresszív myeloma multiplex kezelésére olyan betegeknél, akik legalább egy korábbi kezelést kaptak, és már részesültek csontvelő-átültetésben, avagy arra alkalmatlanok. (4) AIDS-hez társuló Kaposi-szarkóma (KS) kezelésére, ha a CD4 szám alacsony (kevesebb, mint 200 CD4 limfocita/ mm3) és kiterjedt mucocutan vagy visceralis elváltozások állnak fenn. Alkalmazható, mint első vonalú szisztémás kemoterápia, vagy mint második vonalú kemoterápia AIDS-KS betegekben, ha az előzőleg alkalmazott – vinka alkaloid, bleomicin és doxorubicin (vagy egyéb antraciklin) közül legalább kettőt tartalmazó – kombinációs szisztémás kemoterápia mellett a betegség progrediált, vagy a beteg nem tolerálta azt. Adagolás és alkalmazás: A Caelyx kizárólag a daganatellenes kemoterápiában jártas onkológus szakorvos felügyelete mellett adható. A Caelyx egyedülálló farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkezik, ezért tilos más formulációjú doxorubicin-hidrokloriddal helyettesíteni. Emlő-/Ováriumkarcinóma:A Caelyx adagja 50 mg/m² négyhetenként intravénásan. Myeloma multiplex: A Caelyx adagja 30 mg/m² a bortezomib 3 hetes adagolási sémájának 4. napján, 1 órás infúzióban, közvetlenül a bortezomib infúzió után adva. A bortezomib séma 1,3 mg/m² adagból áll az 1., 4., 8. és 11. napon, 3 hetenként ismételve. A bortezomib egyes adagjai között legalább 72 órának el kell telnie. A 90 mg-nál kisebb adagok 250 ml 5%-os (50 mg/ml) glükózinfúzióval hígítva adhatók. A 90 mg-os vagy nagyobb adagok 500 ml 5%-os (50 mg/ml) glükózinfúzióval hígítva adhatók. AIDS-hez társuló KS:A Caelyxet intravénásan kell adni 20 mg/m2 adagban 2-3 hetenként. Kerülni kell a 10 napnál rövidebb időközönként történő alkalmazását. A betegeket 2-3 hónapon át kezelni kell a megfelelő terápiás válasz elérése érdekében. A Caelyx dózisát 250 ml 5%-os (50 mg/ml) glükózinfúzióban fel kell hígítani, és intravénás infúzióban 30 perc alatt kell beadni. Beszűkült veseműködésű betegek: A doxorubicin a májban metabolizálódik és az epével ürül, ezért dózismódosításra nincs szükség. AIDS-hez társuló Kaposi-szarkómás, splenectomizált betegek: a Caelyx alkalmazása nem javasolt. Gyermekek: A Caelyx alkalmazása 18 életév alatti gyermekek esetében nem javasolt. Időskorúak: Populációs vizsgálatok eredményei alapján az életkor (a 21-75 éves tartományban) nem befolyásolja számottevően a Caelyx farmakokinetikai jellemzőit. Ellenjavallatok: A készítmény hatóanyagával, vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Lokális kezeléssel vagy -interferon szisztémás adásával hatékonyan kezelhető AIDS-KS esetén nem szabad Caelyxet alkalmazni. Terhesség: A Caelyxet a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak nagyon indokolt esetben. Szoptatás: A szoptatást a Caelyx alkalmazása előtt fel kell függeszteni. Nemkívánatos hatások, mellékhatások: Az emlő-, illetve ováriumkarcinómás betegeken végzett klinikai vizsgálatokban (50 mg/m2 4 heteként) a leggyakrabban regisztrált nemkívánatos hatás a palmoplantaris erythrodysaesthesia (PPE) volt (44,0% - 46,1%). Stomatitist, mucositist és émelygést szintén gyakran regisztráltak emlő-, illetve ováriumkarcinómás betegeknél, míg az AIDS-KS program során (20 mg/m2 kéthetente) a myelosuppressio – főleg leukopenia – volt a leggyakoribb mellékhatás (lásd AIDS-KS). PPE-t a Caelyx és bortezomib kombinációs kezelésben részesülő myeloma multiplexes betegek 16%-ánál jelentettek. A kombinációs kezelés (Caelyx + bortezomib) során leggyakrabban jelentett (gyógyszerrel összefüggésbe hozható, kezelésből adódó) nemkívánatos esemény a hányinger (40%), hasmenés (35%), neutropenia (33%), thrombocytopenia (29%), hányás (28%), kimerültség (27%) és székrekedés (22%) volt. A 929, parenchymás daganat miatt kezelt beteg közül 100 esetében (10,8%) jeleztek infúziós reakciót a Caelyx-kezelés idején. A Caelyx forgalomba hozatalát követően nagyon ritkán súlyos bőrelváltozásokat, úgymint erythema multiformét, Stevens-Johnson-szindrómát, és toxicus epidermalis necrolysist jelentettek. Felhasználhatósági időtartam: 20 hónap. Tárolási előírások: Hűtőszekrényben tárolandó (2°C - 8°C). Nem fagyasztható. A forgalomba hozatali engedély száma: EU/1/96/011 A forgalomba hozatali engedély jogosultja: Janssen-Cilag International NV Belgium, helyi képviselete: JANSSEN-CILAG Kft. H-1123 Budapest, Nagyenyed u. 8-14. Az alkalmazási előírás dátuma: 2010. 11. A Caelyx szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását! A Caelyx 2 mg/ml koncentrátum infúzióhoz 1X10 ml termelői ára: 132 598 Ft, fogyasztói ára: 146 393 Ft.

Janssen-Cilag Kft. H-1123 Budapest, Nagyenyed u. 8-14. Tel.: (+36) 1 884 2858, Fax: (+36) 1 884 2939 E-mail: [email protected] www.janssenmed.hu

PHHU/CAE/0413/0003

amikor

Áttétes melanoma malignum kezelése antiCTLA-4 antitest (ipilimumab) immunterápiával Balatoni Tímea dr.,Pánczél Gitta dr., Liszkay Gabriella prof. dr. Országos Onkológiai Intézet

Összefoglalás A metasztatikus melanoma jelenleg is szerény életkilátásokat ígérő betegség. Egy 70 éves, inoperábilis nyirokcsomóáttétekben szenvedő beteg esetét mutatjuk be, aki a hagyományosan alkalmazott kezelések mellett progrediált, ipilimumab terápiát alkalmazva pedig komplett remis�szióba került. Kulcsszavak metasztatikus melanoma, ipilimumab


Kurativ intencióval operált mellékvesekéreg carcinoma – esetismertetés Besznyák István Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti- Érsebészeti Osztály

Bevezetés A mellékvesekéreg carcinomája ritka előfordulású daganat (incidencia: 0,5-2/1.000.000 fő/év), kezelése elsősorban sebészi, eredményes adjuvans kezeléséhez kevés evidencián alapuló ismerettel rendelkezünk. Esetismertetés 40 éves nőbetegnél munkahelyi szűrővizsgálat kapcsán a retroperitoneum bal oldalán felfedezett 12x11x10cm-es, vesét, lépet, pancreasfarkat, flexura lienalist dislocalo, bal mellékveséből kiinduló, hormonalis aktivitást nem mutató, malignusnak imponáló elváltozás miatt végeztünk laparotomiából bal oldali adrenalectomiát. A specimen súlya 1213gramm volt. Szövődménymentes postoperativ szakot követően a 6. postoperativ napon emittáltuk. A végleges szövettani vizsgálat pT2-es mellékvesekéreg carcinomát igazolt. 3 hónapos kontroll vizsgálatai során localis recidivát, távoli metastasist nem észleltek. Jelenleg tumormentes, adjuvans mitotane kezelést kap. Következtetések A mellékvese 6cm-nél nagyobb elváltozásai potenciálisan malignusnak tekintendőek, sebészi eltávolításuk feltétlenül javasolt. Tekintettel a minimalisan invasiv technika fejlődésére már 4cm-nél nagyobb, hormonálisan inaktív elváltozások sebészi eltávolítása is javasolható. A mellékvesekéreg carcinomák adjuvans kezelésével kapcsolatos ismereteink európai szintű regiszterek létrehozásával vélhetően jelentősen bővülnek a közeljövőben.


Uvealis melanoma, emlő carcinoma és tüdő adenocarcinoma együttes előfordulása Czirbesz Kata dr., Borbola Kinga dr., Pánczél Gitta dr., Gorka Eszter dr., Liszkay Gabriella Prof. Phd. Országos Onkológiai Intézet, Budapest

Betegünk kórtörténete 1992-ben kezdődött, amikor jobb oldali emlő carcinoma miatt segment rezekció és axilláris blokkdisszekció történt Intézetünkben, a szövettani vizsgálat hormon pozitív invazív ductalis emlőcarcinomát igazolt. A beteg adjuváns irradiációban és anti-ösztrogén terápiában részesült. 63 éves nőbetegünk (anamnézisében hypertonia, NIDDM és hyperthyreosis szerepel) a bal szem enucleatioját követően 2005-ben jelentkezett ambulanciánkon extraoculáris terjedést mutató uvealis melanoma malignum miatt. Negatív staging vizsgálatokat követően 3 évig nem-specifikus BCG immunterápiában, illetve a bal orbitális régióra irradiációban részesült. 2009-ben az emlőcarcinoma recidívája miatt segment resectiót végeztünk, a szövettani vizsgálat hormon pozitív, HER2 negatív invazív ductalis emlőcarcinoma recidíváját véleményezte. A beteg aromatáz inhibitor terápiában részesült. Ezzel páhuzamosan 2009-ben PET-CT/ CT vizsgálatok kétgócú pulmonális lágyrészképleteket írtak le, mivel az emlőtumor egy időben recidívált, a pulmonális gócok dignitása kérdésessé vált, felvetődött a spikulált pulmonális képlet primer volta. A jobb tüdőlebenyből végzett Core biopsza értékelhető eredménnyel nem szolgált, a beteg a bal segmentum vékonytű biopsziás mintavételét elutasította, így a jobb S8-as szegmentet rezekáltuk. A szövettani vizsgálat a melanoma pulmonális metasztázisát véleményezte. DTIC szisztémás kemoterápiát kezdtünk. 2010-ben készült kontroll képalkotó vizsgálatok a bal S2 ben korábban leírt spikulált képlet stacioner voltát, illetve az egyebütt elhelyezkedő gócok progresszióját véleményezték, előbbi képlet morfológiája ismételten felvetette primer tüdő tumor lehetőségét. A spikulált képletből trasthoracalis tüdőaspirációs biopsziát végeztünk, mely cytológiai lelete immuncytokémiai vizsgálatokkal megerősítve primer pulmonális adenocarcinomát igazolt. Molekuláris genetikai vizsgálatok alapján Tarceva kezelés nem jött szóba, a beteg irradiációban részesült. 2011-2012 -ben a pulmonális, majd core-biopsziával igazolt hepatikus, illteve osseális melanoma metasztázisok progressziójára való tekintettel kombinált, illetve polykemoterápiát kapott a beteg, majd 3 sorozat BOLD kemoterápiát követően a beteget elvesztettük. Uvealis melanoma esetén metasztázis diagnosztizálását követően a medián túlélés mintegy 3,6 hónap, az 5 éves túlélés kevesebb, mint 1%. Az elsőként fellépő távoli metasztázis az esetek 90%-ában a máj. Mindezek alapján összegzésül kiemelnénk, hogy 3 primer tumorban szenvedő betegünk túlélése a komplex onkoterápia eredményeként az emlő tumor megállapítása után 10 év, a melanoma diagnosztizálása után 7 év, a tüdő tumor megjelenését követően 2 év volt. A diagnosztikai módszerek fejlődésével egyre gyakrabban találkozunk többes primer tumorral, melyek ellátása széles körű onkológiai tudást igényel.


Hepatocelluláris karcinomás beteg kezelése stádiumai alapján Dr. Demeter Gyula, Dr. Lakatos Gábor Esetbemutatásomban L.K., egy 71 éves férfibeteg hepatocelluláris cc. miatti kezelését ismertetném. Lágyéksérv műtét előtti kivizsgálás során fedeztek fel a máj S6 és S7-ben levő, FNAB-vel igazolt hcc-s 7-25 mm-es gócokat. 2011.09.12-n a máj S6-7 nem-anatomiás szegment rezekcióját végezték. S7-8 szegment határon 20 mm-es recidiva miatt 2011.11.21-n RFA-t végeztek. További új gócok megjelenése miatt 2012.06.28-n jobb vena porta felől RFA kezelés és a parenchimás járatot spirállal embolizálták valamint bal a. hepatica ágain keresztül Lipodol-Doxorubicin TACE kezelést alkalmaztak. 2012.11.20-n további progreszio miatt a barcelonai kritériumok alapján C stádiumban levő beteget klinikai vizsgálatban kezdtük el kezelni sorafenib és everolimus kombinációval. Grade 3 allergiás bőrkiütések miatti szünet után gyógyszereit fél dózissal folytatva kezelése jelenleg is zajlik, tumora stabil állapotban van.


Colorectalis tumor extém májáttéte miatt, biológiai kezelést követően végzett kiterjesztett májrezekció Egyed Tamás1, Kiss Edina2, Pápai Zsuzsa2, Bursics Attila1 Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti Osztály, Budapest1, Honvéd Kórház Onkológiai Osztály, Budapest2

Bevezetés A colorectalis daganatok lefolyása folyamán körülbelül a betegek felében jelentkeznek májmetastasisok, amelyek egyetlen kuratív kezelési módja a sebészi R0 rezekció. Esetismertetés 59 éves nőbetegünk anamnézisében 2008-ban jobb oldali emlő carcinoma miatt végzett ablatio szerepelt. 2011 novemberében kontroll mellkas CT vizsgálatán észlelték a máj S7 és S8 határán megjelenő 2 cm-es májáttétét. Fél évvel későbbi képalkotó vizsgálatok (CT, MR) már 8 cm átmérőjű tumort írtak le. Az ekkor elvégzett aspirációs citológiai vizsgálat bél eredetű mucinosus adenocarcinoma áttétét igazolta. Ezt követően colonoscopia a flexura lienalis területén a lument harmadára szűkítő tumort talált. 2012 júniusában osztályunkon laparoscopos bal hemicolectomiát végeztünk. Tekintettel az intrahepaticus v. cava inferior szakaszt elérő májáttétre bevacizumab+FolFiri kezelést indítottunk. Ennek hatására stacioner betegség alakult ki, mely mellett a máj II-III szegmentuma jelentősen megnövekedett. 2013 júniusában kiterjesztett jobb oldali hepatolobectomiát, részleges rekeszizom és v. cava inferior rezekciót végeztünk. Összefoglalás A beteg anamnézisében szereplő emlő tumor miatt a megjelenő májáttét eredetének tisztázása késedelmes volt. A jelentős méretű májáttét biológiai+citosztatikus kezelése a tumor progres�sziót feltartóztatta, ami időt adott a máj ép részeinek hypertrófiájára. Ez utóbbi a sikeres sebészi kezelés alapjául szolgált.


Relaxációs csoportok az Országos Onkológiai Intézetben Gerlinger Lilla, Peti Julianna Országos Onkológiai Intézet

Daganatos betegségben szenvedők számára kialakított terápiás csoportok esetén az egészséggel kapcsolatos hiedelmek és a kezeléssel kapcsolatos attitűdök feltárása, a szorongások, félelmek csökkentése, a betegséggel való együttélés, a megküzdés és új coping minták kialakítása elsődlegesen fontos célok. Emellett azonban fontos terápiás tényezővé válik a közösség erejének megtapasztalása, a megérteni, és megértve lenni érzése, és annak átélése, hogy a betegtársaktól nem csak segítséget kaphat, de saját tapasztalataiból merítve segítséget is nyújthat a páciens. A relaxáció, az autogén és simonton tréning emellett olyan további lehetőségeket rejt, mint számos vegetatív tünet oldása, például hányinger, vérnyomás problémák, fáradékonyság, továbbá szerepe lehet a fájdalomcsillapításban, az alvásproblémák esetén is. A betegek érzelmi alkalmazkodásának segítése, a szorongásos, depresszív tünetek oldása az arousal csökkenése által környezetüket kevésbé élik meg ellenségesnek, fenyegetőnek így növeli megküzdési kapacitásukat. Nem elhanyagolható szempont továbbá az sem, hogy a csoportos terápiás lehetőségek költséghatékony, kevésbé időigényes terápiás lehetőséget kínálnak, és ami talán még fontosabb annak a lehetőségét adják, hogy pszichológiai intervenciók minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Előadásunkban az elmúlt három évben az Országos Onkológiai Intézetben szervezett relaxációs csoportok tapasztalataiból és eseteiből kívánunk ízelítőt nyújtani.


Az ipilimumab immunrenszerhez kötődő ritka mellékhatása: autoimmun nephritis Gorka E., Czirbesz K., Pánczél G., Borbola K., Liszkay G. Országos Onkológiai Intézet, Budapest

Az ipilimumab az első túlélést meghosszabbító immunterápiás szer metasztatikus melanomában. Mellékhatásai az immunrendszerhez köthetők. Betegünk esetében autoimmun nephritis alakult ki, ami ritkán előforduló nemkívánatos esemény ipilimumab terápia során. A 72 éves férfi beteg anamnézisében 1999-ben a hátáról eltávolított Clark V, Breslow 5 mm-es, majd 2004-ben a jobb válltájékról excindált újabb, Clark IV, Breslow 1,7 mm-es nodularis melanomája szerepel. Mindkét esetben adjuváns, alacsony dózisú interferon alfa terápiát kapott. 2009. decemberben mellkas CT vizsgálat multiplex pulmonális metasztázist írt le. DTIC monokemoterápia, majd egyéb kemoterápiás kombinációk adása ellenére 2011. júniusra a pulmonális státusz progressziója mellett mellékvese és osszeális propagáció lépett fel. Mivel az akkor jó általános állapotú beteg anamnézisében jelentősebb betegség nem szerepelt, study keretein belül ipilimumab terápiát kezdtünk, 3 mg/ttkg/ciklus dózisban. Az első ciklus után duplex cerebrális metasztázis jelent meg, melyre sztereotaxiás besugárzásban részesült. A harmadik ipilimumab kezelést követően Grade 2-es dermatitis, diarrhea és lázas állapot lépett fel, ami szisztémás és lokális szteroid adására gyógyult. A negyedik ciklusra nem került sor, mert a betegnél Grade 3-as immun-mediált nephritis alakult ki. A vérkémia során 2007 micromol/l-es serum kreatinin és 42,8 micromol/l-es carbamid értékeket észleltünk. Azonnali hemodialízist követően magas dózisú szteroid alkalmazására került sor, mely hatástalannak bizonyult. A beteg folyamatos hemodialízisre szorult, de több, mint fél évig kiváló általános állapotban volt. Képalkotó vizsgálatok is stacioner státuszt ábrázoltak. 2012. márciusban azonban multiplex agyi áttét jelentkezett. Néhány héttel később a beteg a cerebrális progresszió következtében exitált. Az ipilimumab leggyakoribb immun-mediált mellékhatása a bőrt, a bélrendszert illetve az endokrin rendszert érinti, ugyanakkor egyéb autoimmun betegség előfordulása sem zárható ki. Betegünk esetében ritka, súlyos, haemodialízis dependens nephritis alakult ki, azonban alapbetegsége mintegy 9 hónapig nem progrediált.


Molekuláris célpont alapú klinikai vizsgálatok beteg beválasztását segítő orvosi döntéstámogató rendszer fejlesztése Kohánka Andrea,1 Várkondi Edit,1 Barti-Juhász Helga,1 Déri Júlia,1 Lengyel Csongor, 1 Pintér Ferenc, 1 Schwab Richard,1 Peták István1,2 1KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft, 2MTA-SE Pathobiokémiai Munkacsoport, Orvosi Vegytani Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest

Célkitűzések A molekulárisan célzott hatóanyagok klinikai vizsgálatainál egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy a beválasztás kritériuma valamilyen biomarker vizsgálat eredménye. A molekulárisan előszelektált betegeken végzett vizsgálatok nagyobb arányban sikeresek, azonban ennek a stratégiának nagy hátránya, hogy beszűkíti a vizsgálatba bevonható betegek körét. Ezért lelassul a betegek beválasztása és a vizsgálat ideje megnő, tehát szükség van egy olyan döntéstámogató rendszerre, ami figyelembe veszi a beteg klinikai adatait és a molekuláris profilját is egyszerre és hozzájárul a potenciálisan bevonható betegek gyors azonosításához. Módszerek A döntéstámogató rendszer alapvető építőkövei az általunk elkészített adatbázisok. Adatbázisaink megmutatják a mutációk és a hatóanyagok közti összefüggéseket, prediktálják a hatóanyagok struktúrája és a hatásossága közti kapcsolatot és világszerte feltérképezik a hatóanyagok elérhetőségét. A klinikai vizsgálatok személyre szabott beválogatásához nem elegendő a molekuláris profil ismerete, lényeges szerepet töltenek be a klinikai jellemzők is. Ennek felmérésére létrehoztunk egy adatlapot, melyet a beteg kezelőorvosa tölt ki. A klinikai beválasztási kritériumok és a molekuláris kritériumok alapján 58 génre és 184 hatóanyagra keresünk rá nemzetközi adatbázisokban. Eredmények Eddig a döntéstámogató rendszerrel megközelítőleg 140 beteg esetén készítettünk személyre szabott javaslatot. Minden esetben azonosítottunk átlagosan 4-5 megfelelő klinikai vizsgálatot. A döntéstámogató rendszerrel azonosított klinikai vizsgálatba már több beteg is sikeresen bekerült. Példaként említhetjük egy FGFR amplifikált emlő tumoros beteg esetét, aki Kölnben (Németország) kap FGFR gátló kezelést, ALK amplifikált tüdődaganatos beteg Malagan (Spanyolország) kap ALK gátló célzott kezelést, BRCA1 mutációval rendelkező tripla negatív emlő tumoros beteg, Szolnokon részesül, célzott PARP kezelésben. Mindhárom betegnél klinikai válasz jött létre. Következtetés Az onkológus mindennapi munkájában, informatikai módszerekkel segíteni lehet, abban hogy a betege számára azonosítson olyan klinikai vizsgálatokat, amelyekben a vizsgált hatóanyag hatásmechanizmusa a legnagyobb esélyt jelentheti a terápiás válaszra. Ez a beteg érdeke mellett a célzott gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokat is felgyorsíthatja.


A rák intelligens. Azon dolgozunk, hogy az immunrendszert még nála is intelligensebbé tegyük. A Bristol-Myers Squibb az immuno-onkológia változatos területein folytat kutatásokat, ezzel erősítve az immunrendszer intelligenciáját a rák elleni harcban. További információért keresse fel a www.bmsimmunooncology.com weboldalt! © 2012 Bristol-Myers Squibb Company.

ONCHU13PRO7193-01 Lezárás dátuma: 2013. 08. 21.

Pszichológiai támogatás az onkológiai kezelés során – esetbemutatás Koncz Zsuzsa Országos Onkológiai Intézet

Az onkológiai kezelés testet és lelket egyaránt megterhelő folyamat. A malignus elváltozás diagnózisa olyan lelki reakciókat válthat ki a személyben, ami megnehezítheti a kórházi kezelő személyzettel való kommunikációt és együttműködést, jelentősen megváltoztathatja vagy ellehetetlenítheti az addigi megszokott életforma fenntartását is. A daganatos betegek lelki támogatása többek között könnyítheti a kezelésekben való részvételt, az orvos-beteg kommunikációt, a beteg és hozzátartozói közötti kapcsolat minőségének megőrzését, fejlesztését, segíthet a megváltozott élethelyzethez való megfelelő alkalmazkodás és kellő aktivitás kialakításában, előmozdíthatja a stresszkezelés fejlődését. Az Országos Onkológiai Intézetben végzett munkám alapján szeretném e lehetőségek megvalósulását bemutatni esetismertetésen keresztül.


Transzformált dermatofibrosarcoma protuberans Kovács Fruzsina Anna dr., Balatoni Tímea dr., Gorka Eszter dr., Prof. dr. Liszkay Gabriella Országos Onkológiai Intézet

Dermatofibrosarcoma protuberans (DFSP) egy ritka, intermedier malignitású fibrohistiocytás lágyrésztumor. A betegség számos transzformációja ismert, bár a fibrosarcomás vagy malignus fibrosus histiocytomás (újabb nomenklatúra szerint pleiomorph sarcoma) átalakulása igen ritka. 92 éves férfibeteg, akinek az anamnézisében gyógyszeresen kezelt hypertonia és BPH szerepel, bal válláról bizonytalan ideje meglévő 14x8 mm-es cutan-subcutan tumor került eltávolításra. A szövettan és az immunhisztokémiai vizsgálatok dermatofibrosarcoma protuberanst véleményeztek. Ezt követő évben az elégtelen biztonsági zónára, illetve a kifejezett mitotikus aktivitásra való tekintettel kétszer végeztek reexcíziót. 20 hónappal a primer tumor eltávolítását követően lokális recidíva jelentkezett. A szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatok során emelkedett mitotikus aktivitás, CD34 negativítás, CD68 pozitivitás került leírásra, mely alapján malignus fibrosus histiocytomás átalakulást mutató dermatofibrosarcoma protuberans diagnózis felállítható volt. 4 hónappal később, a korábbi műtét helyétől távol, a sulcus deltoideopectoralisban novum terime jelentkezett. A beteg palliatív irradiációban, valamint kemotereápiás kezelésben részesült. A kezdeti terápiás válasz ellenére, 10 hónappal később aspirációs cytológiai vizsgálat axillaris nyirokcsomó metastasist igazolt. Továbbiakban a tyrosin kináz inhibitor Sunitinib kezelést indítottunk, melyre parciális választ észleltünk. Irodalmi adatok szerint, DFSP metasztázist 5%-ban ad, a lokális recidíva gyakorisága 20-50%. A transzformált DFSP metasztatikus potenciállal rendelkező ritka malignitás. A DFSP és a MFH kezelésében a tumor kiterjesztett biztonsági zónával történő sebészi eltávolítása elsődleges. Irrezekábilis esetben sugárterápia és célzott kezelés jön szóba.


Pszichológiai esetvezetés az adjuváns interferon terápia mellett – esetbemutatás Kovács Péter Előadásomban primer melanoma malignummal operált adjuváns immunterápiában részesülő nőbeteg esetét mutatom be. A melanoma adjuváns kezelésében szinte egyedüli terápia az interferon. A kezelés a tünetmentes túlélés idejét növeli, ugyanakkor hosszú ideig tartó terápiás adherenciát kíván meg. Az immunterápia egyik leggyakoribb hosszútávon kialakuló mellékhatása a depresszió, amely miatt sokszor a kezelés idő előtti megszakítására kerül sor. A multidiszciplináris team feladata a kezelésekkel járó mellékhatások prevenciója, és enyhítése a beteg kezelésben tartása céljából és a jobb életminőség érdekében. A betegnél az osztályos pszichológiai állapotfelmérésen emelkedett distressz értékeket állapítottunk meg, protektív tényezők nem voltak azonosíthatók. Krízisintervencióra került sor, melynek során akut stresszreakciójának kezelése az osztályos orvosi ellátás keretei között megtörtént. A későbbi ambuláns pszichoterápiás együttműködést a beteg negálta. 4 hónappal az adjuváns immunkezelés megkezdése után, ambuláns kezelőorvosa javaslatára, fokozódó depressziós tüneteivel pszichológiai vizsgálatra jelentkezett. Alacsony színvonalú hangulatról, magányosságról, az általános érdeklődés elvesztéséről számolt be, alvási problémákat, és testsúlycsökkenést jelzett. Visszahúzódóvá és ingerlékennyé vált, melynek következtében elveszítette munkahelyét. Pszichiátriai konzíliumot követően fokozott mértékű distressz tünetei és komoly panaszai hosszú távú és rendszeres szupportív pszichoterápiát indikáltak. A terápiás együttműködés és lelki támogatás eredményeként a beteg ki tudott tartani a kezelés ideje során, szociális kapcsolataiban javulás mutatkozott, ismét munkába tudott állni. Bár a pszichológiai intervenció sikeres volt, az azonnali és az indokolt esetben kezdetektől megvalósuló rendszeres lelki támogatás preventív hatású lehet, és a terápiás hűség megtartásában is kulcsszerepet játszhat. A lelki támogatás csökkentheti a pszichológiai mellékhatások intenzitását, adott esetben szükségtelenné teheti pszichofarmakológiai kezelés alkalmazását.


Esetbemutatás – Paget kór a képalkotó diagnosztika tükrében Kovács Eszter, Bidlek Mária Országos Onkológiai Intézet Onkológiai Képalkotó és Invaziv Diagnosztikai Központ, Mammográfiás Részleg

Előadásomban egy 59 éves nőbeteg emlőbimbót-bimbóudvart érintő elváltozásának képalkotó diagnosztikai algoritmusát mutatom be. A paciens évi rendszerességgel komplex emlővizsgálatokon (mammográfia és emlő UH vizsgálat) esett át, melyek alapján adenotikus típusú mirigyállományában nagycisztás elváltozások voltak ismertek. A két kontroll vizsgálat közti időben a bal emlőbimbót trauma érte, ezt követően az emlőbimbó hónapokon át befelé fordult. Megjelenése előtt kb. egy hónappal a bimbó felvette eredeti helyzetét, duzzadt, piros volt, állandó seb volt rajta, időnként gennyesen váladékozott, nedvedzett. Az első vizsgálat alkalmával az emlőbimbó ekcémaszerű elváltozását, a bimbó laterális részének duzzanatát észleltük. Elsőként mammográfia, UH vizsgálat és exfoliatív citológiai mintavétel történt. A mammográfián a korábban ismert, cisztának tartott képletek méretének és számának növekedését, valamint az emlőbimbóban mikromeszesedés megjelenését észleltük. UH részben sűrűbb tartalmú ciszták voltak kimutathatók, a bimbó mögött egyértelmű gócos képlet nem volt azonosítható, a mészszemcséknek megfelelően echodús elváltozások voltak láthatók. A kép alapján Paget kór, ill. gyulladás lehetősége merült fel, előzőt a citológia igazolta. Tekintve az igen dús mirigyállományt és a nagyszámú és külünböző homogenitású ciszták okozta diagnosztikus nehézségeket, az emlőállomány pontosabb megítélésére, a folyamat intramammaris terjedésének feltérképezésére emlő MR vizsgálatot indikáltunk. Az vizsgálat során a bal emlőbimbó körülírt kóros halmozását, valamint bal oldali túlsúllyal több kisebb köteges-gócos halmozást észleltünk. Az MR vizsgálatot követő célzott UH vizsgálat során több gyanús gócból citológiai, ill. egy gócból szövettani mintavétel is történt, végül a bal emlő külső-felső negyedében lévő képletből malignitás (grade II. invasiv ducatlis carcinoma) igazolódott. A képalkotó vizsgálatok alapján masztektómia és SLNB történt (végleges szövettan folyamatban). Paget-kór ritka betegség (az emlődaganatok 2-3 %-a), az emlőbimbót-bimbóudvart érinti, mely gyakran (82-92%-ban) mögöttes in situ vagy invazív carcinomával társul. Az ekcémaszerű elváltozás gyakran késlelteti a végleges diagnózis felállítását, de a tünetek tartós fennállása fel kell, hogy vesse a betegség gyanúját, melyet minden esetben komplex emlővizsgálat, citológiai, ill. szövettani vizsgálat kel, hogy kövessen.


Extrém méretű metasztatikus here tumor sikeres kezelése dr. Küronya Zsófia, Dr. Géczi Lajos Ph.D. Országos Onkológiai Intézet C Belosztály

Célkitűzés A fiatal férfiak leggyakoribb szolid tumora a hererák. Kemoterápiás kezelésekre előrehaladott esetekben is igen jelentős javulás érhető el. A teljes gyógyulás elérheti akár a 95%-ot. Ez a kedvező gyógyulási arány azonban nagy tapasztalattal bíró centrumokhoz kötődik, ezért világszerte a here daganatos betegeket kiemelt centrumokban kezelik. A gyógyulás legfontosabb prediktív faktora a terápiás protokoll szigorú betartása. Eset bemutatásunkban onkológiailag kezelhetetlennek tartott betegnél szakmai revíziót követően aktuális protokoll betartásával értünk el gyógyulást. Anyag és módszer Az 50 éves gravis depresszióban szenvedő beteg 2012. augusztusában jelentkezett nagy kiterjedésű bal oldali here tumor gyanúja miatt urológiai szakrendelésen. Akkor a felajánlott kezelést nem fogadta el. 4 hónappal később, igen elesett állapotban már a mozgását is korlátozó extrém méretet elérő here térfoglalás miatt hospitalizálták. Here biopszia történt, mely teratocarcinoma alapos gyanúját vetette fel. Tumormarkerei negatívak voltak. Hasi CT a here carcinomára jellemző tipikus régióban jelzett áttéteket. A betegnél más intézetben onkológiai konzílium történt, mely a beteg általános állapota és a betegség előrehaladott stádiuma miatt nem javasolt további aktív onkológiai kezelést. Ekkor irányították a beteget Intézetünkbe. Eredmények A beteg összesen 4 széria BEP kezelésben részesült. Kezelése során számos kihívással kellett szembenéznünk (lázas aplazia, mélyvénás thrombózis, status epilepticus) A kezelések során nagyfokú regressziót sikerült elérni, melyet fotódokumentációval demonstrálunk. Kontroll CT komplett remissziót igazolt, a beteget kasztrációra jegyezték elő. A kezelések során a korábban ágyhoz kötött beteg általános állapota sokat javult, jelenleg már ápolásra egyáltalán nem szorul, önellátó, kasztrációra alkalmas. Megbeszélés Esetünkkel szeretnénk rávilágítani arra , hogy a here daganatos betegek kezelése kapcsán milyen szakmai nehézségek merülhetnek fel. Európa országainak többségében a heredaganatok kezelése centralizált illetve speciális licenchez kötött. Azon országokban, ahol a másod –vélemény elfogadott, a here daganat kezelése még eredményesebbé vált. Feltehetően a centralizált beteg ellátás alkalmazása, másodvélemény bevezetése hazánkban is nagyobb esélyt adna a here rákosok gyógyulására.


Hypernephroma hasnyálmirigy-áttétének ismételt resectiojával elért hosszú távú túlélés Mester Gábor, Pörneczi Balázs, Jakab Ferenc, Bursics Attila Uzsoki utcai Kórház, Sebészeti-Érsebészeti Osztály, Budapest

Bevezetés A pancreas áttéti daganatai ritkák. Közöttük azonban az egyik leggyakoribb a hasnyálmirigyben kialakuló hypernephroma-áttét. Esetismertetés 62 éves nőbeteg 1997-ben jobb oldali világossejtes veserák miatt jobb oldali nephrectomián esett át, majd kilenc évvel később soliter mediastinalis áttét radikális resectiojára került sor. Fél évvel később a pancreas testben felfedezett duplex hypernephroma-metastasisok miatt a tumorokat enukleáltuk. Ezek helyén pseudocysta alakult ki, mely miatt 2007-ben Jurasz szerinti cysto-gastrostomiát készítettünk. Az ekkor a cysta falból vett biopszia malignitást nem igazolt. Hosszú panaszmentes időszak után, 2013 márciusában kontroll CT vizsgálat során derült fény recidív pancreas-metastasisra, mely képalkotókkal resecabilisnek tűnt. A műtét során a korábbi pseudocysta gyomorba szájaztatásának környezetében, a gyomor hátsó falához és a kisgörbülethez kötött, de mobilis tumor miatt subtotalis gastrectomiát, distalis pancreas resectiot és splenectomiát végeztünk. Kontroll képalkotó vizsgálatok alapján a betegünk jelenleg tumormentes. Megbeszélés A hypernephroma pancreas áttéteit (amennyiben a beteg tumormentessé tehető) érdemes eltávolítani, ugyanis -ahogy esetünk is jelzi- hosszú távú túlélés érhető el.


Ritka gyermekkori agydaganat Dr. Mózes Petra1, Dr. Benyó Gábor2, Dr. Hortobágyi Tibor3, Dr. Peták István4, Dr. Bartyik Katalin5, Dr. Cserháti Adrienne1, Nagy Zoltán1, Dr. Hideghéty Katalin1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika, Szeged1, Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet Szent László Kórház, Gyermekhematológiai és Őssejttranszplantációs Osztály, Budapest2, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pathológiai Intézet, Debrecen3, KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ, Budapest4, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged5

Célkitűzés Ritka gyermekkori malignus agydaganat komplex kezelésének ismertetése Kórtörténet A 2008 májusában született kislánynak 2 éves korában járásbizonytalanság, koordinációs zavar, fejfájás miatt végzett MR vizsgálat bal occipitalis és kisagyi régióban térfoglaló folyamatot igazolt. 2010. 05. 21-én makroszkóposan teljes tumoreltávolítás történt, többszöri szövettani vizsgálat ETANTR: „embryonal tumor with abundant neuropil and true rosettes” diagnózist adott. Molekuláris patológiai vizsgálatok is történtek. Ezt követően Medulloblastoma high risk protokoll szerint 6 ciklus kemoterápiás kezelés majd 2010 novemberében autológ őssejttranszplantáció történt. 2012. 12. 04-ig a kislány tünetmentesen teljes remisszióban volt, az ekkor végzett kontroll MR vizsgálat bal oldalon a tentoriumban, supratentoriálisan recidívát, abból per continuitatem terjedő tumort mutatott necrosissal. 2012. 12. 14-én subtotalis tumoreltávolítás történt. A kiújulásra és a reziduális tumorra tekintettel 2013. 01. 03-án definitív sugárkezelés kezdődött: craniospinalis axis 20x1,6 Gy, individuális maszkrögzítés, 3D konformális technika, 5 frakciónkénti mezőeltolási technika. Interdiszciplináris konzultáció a már csak hátsó scalai volumenre adandó dóziskiegészítés besugárzása idejére temozolomiddal kiegészített kemo-radioterápia mellett döntött, melyet a GYEMSZI és az OEP engedélyezett. A 4 hétig tartó kemo-radioterápia során a tumorágyra 15x1,6 Gy, a makroszkópos reziduális tumorra további 4x1,5 Gy dózisú sugárkezelés és napi 75 mg/m2 temozolomid kezelés történt. A sugárkezelés alatt az irradiatiós agyödéma csökkentésére a gyermek napi 12 mg methylprednisolont kapott. A kezelés alatt a gyermek vérképe, általános fizikális, mentális állapota, erőnléte nem változott, neurológiai tünet nem lépett fel, mellékhatásként teljes alopecia alakult ki. Jelenleg a gyermek fenntartó kemoterápiája történik 150 mg/m2 temozolomiddal 28 napos ciklusokban 5 napig. 2013 júniusi kontroll MR vizsgálata a reziduális tumor további regresszióját igazolta. Következtetés A rendkívül rossz prognózisú embrionális agytumorban szenvedő gyermek komplex kezelése során a temozolomiddal szimultán végzett sugárkezelés és az azt követő mono-temozolomid kezelés mérhető terápiás választ eredményezett.


Leuprorelin Sandoz® • Az első leuprorelin implantátum • Előrehaladott stádiumú prosztatarák kezelésére • 53%-kal kevesebb hatóanyag-bevitel mellett1 • Használatra kész gyógyszerbeviteli eszköz • A legkedvezőbb árú GnRH analóg2

A kevesebb több Leuprorelin Sandoz® 3,6 mg és 5 mg implantátum Összetétel: 3,6 mg, ill. 5 mg leuprorelin-acetát implantátumonként. Javallatok: Előrehaladott stádiumú prosztatacarcinoma palliatív kezelése. Adagolás: A kezelést a daganatterápiában tapasztalt orvosnak kell végezni. Az implantátumot a has bőre alá szubkután kell behelyezni aszeptikus technika alkalmazásával. Az alkalmazás megkezdésekor és 3 hónapos kezelés után a szérum PSA és teljes tesztoszteron szinteket meg kell határozni. A terápiás választ rendszeresen ellenőrizni kell. Leuprorelin Sandoz 3,6 mg implantátum: Az ajánlott adag havonta egyszer egy 3,6 mg leuprorelin adag. A második beadást követően kivételes esetekben legfeljebb két héttel lehet késleltetni beadását anélkül, hogy a legtöbb betegnél a terápiás hatás csökkenne. Leuprorelin Sandoz 5 mg implantátum: Az ajánlott adag 3 havonta egyszer egy 5 mg leuprorelin implantátum. A kezelést tilos abbahagyni, ha remisszió vagy állapotjavulás következik be. Amennyiben kivételes esetekben a beadás maximum 4 héttel késik, a terápiás hatás nem csökkenhet a betegek többségénél. Ellenjavallatok: Leuproprelinnel, egyéb GnRH analóggal vagy a poli(tejsav-glikolsav) kopolimer vagy politejsav segédanyaggal szembeni túlérzékenység. Nem hormonfüggő carcinoma. Műtéti kasztrációt követően. Nők, gyermekek. Figyelmeztetések: A készítményt kizárólag a daganatellenes kezelésben gyakorlott orvos ellenőrzése mellett szabad alkalmazni, és amennyiben a kezelésre adott válasz ellenőrzésére a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak. A kezelés első hetében a szérum tesztoszteron szint átmeneti növekedése miatt a tünetek rosszabbodhatnak, vagy új tünetek jelentkezhetnek (csontfájdalom jelentkezése vagy súlyosbodása, húgyutak elzáródása és ennek következménye, gerincvelő kompressziója, lábszár gyengesége vagy paresztéziája, limfödéma). Ezek a kezelés folytatása során általában megszűnnek. A „fellángolás” kockázatának a csökkentése érdekében antiandrogén kezelést lehet elkezdeni a leuprorelin–kezelés előtt 3 nappal, és ezt a kezelés 2–3 hetében lehet folytatni. Csigolya- vagy agyi metasztázisban szenvedő betegeket, és/vagy azokat, akiknél húgyúti elzáródás áll fenn, különösen szoros ellenőrzés alatt kell tartani, lehetőleg kórházban, különösen a kezelés első heteiben. A szérum tesztoszteron szintek ellenőrzésére használt módszer típusát és pontosságát ﬁgyelembe kell venni a klinikai és a terápiás döntések meghozatalakor. Akiknél magas a metabolikus vagy a kardiovaszkuláris rendellenességek kockázata, alapos értékelés szükséges a kezelés megkezdése előtt, valamint az androgen deprivációs kezelés alatt megfelelően monitorozni kell őket. Fokozott a depresszió kialakulásának kockázata, mely súlyos is lehet. A gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességek romolhatnak. Gyógyszerkölcsönhatások: Nem ismert. Terhesség, szoptatás: A készítmény kizárólag férﬁ betegek kezelésére alkalmas. Mellékhatások: csontritkulás; a tesztoszteron-koncentráció átmeneti emelkedése és abból eredő tünetek; Nagyon gyakori/ Gyakori: Hőhullámok verejtékezéssel; libido és nemi teljesítőképesség csökkenése; a here méretének csökkenése; fokozott verejtékezés; csontfájdalom, reakciók az injekció helyén pl. bőrvörösödés, fájdalom, oedema, viszketés; súlygyarapodás. Hangulatváltozások, depresszió (hosszú távú használat esetén); alvászavar; gynaecomastia; étvágycsökkenés; fejfájás; paresztézia; émelygés; ízületi fájdalom vagy hátfájás, izomgyengeség, perinealis fájdalom, felső hasi fájdalom; nocturia, dysuria; fáradtság, perifériás oedema, általános gyengeség; súlycsökkenés, LDH , transzaminázok (ALT, AST), gamma-GT és alkalikus foszfatáz emelkedése. Az egyéb, nem gyakori, ritka, nagyon ritka és nem ismert gyakorisággal előforduló mellékhatások leírását lásd az alkalmazási előírás 4.8. pontja alatt. Megjegyzés: ?? (két kereszt). Osztályozás: II/2 csoport. Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz). Forgalomba hozatali engedély jogosultja: Sandoz Hungária Kft. Forgalomba hozatali engedély száma(i): OGYI-T-21283/01. ill. OGYI-T-21283/02. A szöveg frissítésének dátuma: 2012.07.07.

Bővebb információért olvassa el a teljes alkalmazási előírást, mielőtt felírja/rendeli a készítményt! Árak: (bruttó fogyasztói ár/ kiemelt támogatás összege/ kiemelt térítési díj): Leuprorelin Sandoz® 3,6 mg implantátum, 1x: 26 923 Ft / 26 623 Ft / 300 Ft; Leuprorelin Sandoz® 5 mg implantátum, 1x: 74 806 Ft / 74 506 Ft / 300 Ft*

1 2

Lenhard G. és mtsai: Leuprorelin 3 hónapos implantátum prosztatarákban; Új leuprorelin gyógyszerforma az előrehaladott stádiumú prosztatarák kezelésére; Orvostovábbképző Akadémia 2012/2; 1-7. www.oep.hu • *A 2013. szeptember 1-jétől érvényes árak alapján. Az árak és az árváltozások a www.oep.hu weboldalon követhetők nyomon.

Sandoz Hungária Kft. · 1114 Budapest, Bartók Béla út 43-47. · Tel.: 430-2890 Fax: 430-2899 · e-mail: [email protected] · web: www.sandoz.hu

RLEU556/08.13 • A dokumentum lezárásának időpontja: 2013. augusztus sztus 28.

RÖVIDÍTETT ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

Rituximab kezelés kemoterápia indukálta thromboticus thrombocytopeniás purpurában/haemolyticus uraemiás syndromában remisszióban lévő heretumoros betegnél Dr. Németh Hajnalka1, Dr. Bíró Krisztina1, Dr. Király Ágnes2, Dr. Rosta András3, Dr. Zsibrita Mária4, Dr. Géczi Lajos1 Országos Onkológiai Intézet, C Belgyógyászati Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztály, Budapest1, Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Haematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály, Budapest2, Országos Onkológiai Intézet, A Belgyógyászati Onkológiai Osztály, Budapest3, Országos Onkológiai Intézet, Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály, Budapest4

A thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP) és haemolyticus uraemiás syndroma (HUS) átfedő klinikai kórképek, melyeket microangiopathiás haemolyticus anaemia, thrombocytopenia és különböző szervi elégtelenségek jellemeznek. A TTP/HUS ritka kórkép, incidenciája 6 eset/1 millió fő/év. Kezelés nélkül 90 %-ban letális. Lehet idiopathiás vagy megjelenhet infekciókhoz, preeclampsiához, autoimmun betegségekhez, transzplantációhoz, malignus betegségekhez, gyógyszerekhez és citosztatikus kezeléshez (cisplatin, bleomycin, gemcitabine, mitomycin) társultan. A rituximab CD 20-ellenes monoklonális antitest, ami plazmaferezisre rezisztens TTP esetében is hatékonynak bizonyult. Negyvennégy éves, bal oldali csírasejtes heretumor miatt kasztrált férfibetegünknél kiterjedt retroperitoneális és bal oldali supraclavicularis nyirokcsomó áttétek voltak észlelhetők. 2012. 02. 10 - 05. 08. között 4 ciklus bleomycin-etoposide-cisplatin (BEP) kezelést kapott, aminek hatására tumor markerei normalizálódtak, a kontroll CT vizsgálat pedig nagyfokú regressziót írt le. 2012. 06. 22-én laborjában beszűkült vesefunkciók, anaemia és thrombocytopenia (creatinin: 307 umol/l, Hgb: 7.8 g/dl, THR: 67 G/l), a perifériás vérkenetben pedig fragmentocytosis volt észlelhető. TTP/HUS miatt az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Haematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályára adtuk át, ahol 15 alkalommal plazmaferezisben részesült, azonban vesefunkciója, thrombocytaszáma és klinikai állapota romlott. A thrombocytaszám nagydózisú steroid kezelés mellett sem emelkedett. Kontroll CT-vizsgálat progressziót nem igazolt, viszont a tüdőkben diffúz intersticialis rajzolatfokozódás jelent meg infiltratív komponensekkel. 2012. 07. 24-én a beteg légzési elégtelenség miatt Intenzív Osztályunkra került áthelyezésre, ahol gépi lélegeztetést kezdtek. Az OGYI off label engedélyének birtokában 700 mg (375 mg/ m2) rituximab beadására került sor, aminek hatására thrombocytaszáma másnapra 9 G/l-ről 24 G/l-re emelkedett. A beteg klinikai állapota azonban befolyásolhatatlan volt és 2012. 08. 02-án sokszervi elégtelenség tünetei között elhunyt. A kórboncolás és kórszövettani vizsgálat a thromboticus thrombocytopeniás purpurát megerősítette, ami renalis thromboticus microangiopathiát, disszeminált cerebralis thrombosist és vérzést, subarachnoidealis vérzést, többszörös lépinfarctust, kismedencei mélyvénás thrombosist és közvetlen halálokként diffúz alveolaris vérzést eredményezett. A heretumor recidívájára, illetve relapszusára utaló jelet a kórszövettani vizsgálat sem talált, a megnagyobbodott nyirokcsomókban necrosis és hegesedés volt kimutatható. Tekintettel arra, hogy a hisztológiai vizsgálat élő daganatszövetet nem igazolt, a TTP/HUS betegséget a korábbi BEP-kezelés és nem a daganatos alapbetegség következményének tartjuk.


A rituximab hatására észlelt thrombocytaszám emelkedés igazolja az antitest hatékonyságát kemoterápia indukálta TTP/HUS-ban, az eset viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a készítményt a plazmaferesis hatástalansága esetén a lehető leghamarabb, a súlyos sokszervi elégtelenség kialakulása előtt kell alkalmazni. Ezt azonban hazánkban az off label engedély beszerzése és a készítmény finanszírozásának megoldatlansága nagymértékben hátráltatja.

Primer urethralis melanoma malignum. Esetbemutatás. Pánczél Gitta1, Szűcs Miklós1, 2, Szőke János1, Liszkay Gabriella1 Országos Onkológiai Intézet1, Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika2

Célkitűzés Egy igen ritka lokalizációjú nyálkahártyai melanoma esetének bemutatása. Anyag és módszer 68 éves nőbetegnél 2009. májusban a területi urológián az urethrából szilvamagnyi vérzékeny polypus excisióját végezték, a hisztológia a húgycső nyálkahártyájában malignus mesenchymalis, primer vagy metasztatikus eredetű tumor infiltrátumát véleményezte. Kivizsgálása során áttétre utalót nem találtak. 2010. decemberben recidíva jelentkezett, ismételt excisio történt, a vizsgált anyag szövettanilag megegyezett a korábbival. Ezt követően a szövettani blokkokat intézetünkben konzultáltuk, primer mucosalis melanoma malignum és annak recidívája igazolódott. 2011. áprilisban a vizeletből elvégzett cytológiai vizsgálat tumorsejteket mutatott ki, a recidívát a húgycsőből excindált minta szövettani vizsgálatával is alátámasztották az Urológiai Klinikán. A húgyhólyag érintettségének tisztázására térkép biopsziát végeztek, mely a hólyagban immunhisztokémiával is megerősítve melanoma infiltrációját igazolta. 2011. októberben radikális cystectomia történt, kétoldali lympadenectomiával, a szövettani vizsgálat az urethra hámjában írt le residuumot, érbetörés nem volt látható. Részletes kivizsgálása során sem további recidívára vagy disszeminációra utaló nem igazolódott, ezért a beteget obszerváltuk. Jelenleg is tumormentes. Eredmények, megbeszélés A primer urethralis melanoma nagyon ritka, magas mortalitású tumor, eddig az irodalomban 112 esetről számoltak be. A raritás miatt megfelelő esetszámmal alátámasztott szakmai irányelvek nincsenek, a leírt eseteknél a radikalitás nem javította a túlélést. Esetünkben a többszörös recidíva miatt döntöttünk a radikális műtét mellett. Kizárólag sebészi ellátás után a beteg 4 éve tünetmentes.


Terhességi emlőrák komplex kezelése – 1 eset bemutatása Pukancsik Dávid1, Sávolt Ákos1, Dorogi Bence1, Bidlek Mária2, Kovács Eszter2, Rubovszky Gábor3, Bánhidy Ferenc4, Mátrai Zoltán1 Emlő- és Lágyrészsebészeti Osztály, Daganatsebészeti Központ1,Radiológiai Diagnosztikai Osztály2, ”B” Belgyógyászati-Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Országos Onkológiai Intézet, Budapest3, II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest4

Bevezetés Terhességi emlőráknak a graviditás alatt vagy postpartum 1 éven belül kialakult emlőrákot nevezzük. A terhesség alatti emlőrák előfordulása nagyon ritka, incidenciáját tekintve 3000 terhességre jut 1 eset. Az összes malignus emlőfolyamat 3%-a. Egy eset bemutatásán keresztül a terhesség és emlőrák komplex kezelésének speciális aspektusai kerülnek prezentálásra, különös hangsúlyt helyezve a kemoterápia és terhesség kapcsolatára. Esetleírás 38 éves gravida terhességének 25. hetében derült fény bal emlő axilláris nyúlványában fizikálisan jól tapintható 50 mm-es kóros teriméjére. A C5-ös cytológiájú, UH-vizsgálattal 50 x 32 mm-es elváltozás, core biopsiával verifikált triple negatív invazív ductalis carcinomának bizonyult, 80%-os Ki67 proliferációs aktivitással. A bal axillában 20 mm-es patológiás nyirokcsomó volt tapintható, melyből aspirációval nyert cytológia a primer emlőfolyamat metastasisára utaló képet adott. Ellenoldali emlőben, axillában, mindkét oldali supraclaviumban, nyakon kóros sem fizikálisan, sem UH- vizsgálattal nem mutatkozott. Jobb oldali emlő BI-RADS I, bal oldali emlő BI-RADS IV értékelést kapott. A terhességre való tekintettel MR vizsgálatot nem végeztünk. Családi anamnézise malignus betegségeket tekintve negatív, kórelőzményében komolyabb betegség, műtét nem szerepel. A rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság primer szisztémás kezelést javasolt, így a gravida a 37. terhességi hetéig 3 széria FAC kezelésben részesült - folyamatos nőgyógyászati kontroll mellett - melyet jól tolerált, idén júliusban világrahozva 2879 g súlyú kislányát. A szüléssel együlésben bal oldali emlőmegtartó műtét és bal oldali axillaris blockdissectió történt . A szövettani lelet a kemoterápia komplettálását, valamint sugárterápiát indikált. Megbeszélés A klinikai stádium, a daganat hisztológiája, receptor státusza valamint a terhesség egyidejű fennállása komplex interdiszciplináris onkoterápiát tett szükségessé. A terhességi emlőrák incidenciája az utóbbi években növekvő tendenciát mutat az idősebbkori gyermekvállalásnak köszönhetően. Így a közeljövőben egyre több ilyen esettel számolhatunk, melyek szakszerű, a korábbi dogmáktól mentes ellátása 2 életet ment meg és szép példája az intézetek közti sikeres együttműködésnek.


DLBCL, tüdő planocelluláris carcinoma, colon mucinózus adenocarcinoma – egy beteg szinkron malignitásai Rottek János1, Schneider Tamás1, Szaleczky Erika1, Csomor Judit6, Dubóczki Zsolt2, Kajáry Kornélia5, Kajdácsi Zita7, Pozsár József3, Simon Beatrix8, Tóth Erika4, Vágvölgyi Attila9, Rosta András1 Országos Onkológiai Intézet, „A” Belgyógyászati Osztály – Hematológia1, Általános és Mellkas Sebészeti Osztály2, Gasztroenterológia3, Daganatpatológiai Központ4, Pozitron-Diagnosztika Kft., PET/CT Központ5, Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet6, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Pathológiai Osztály7, XI. Tüdőbelosztály8, Mellkassebészeti Tanszék9, Budapest

68 éves nőbetegünk kivizsgálása 2011. májusában ernyőképszűrésen észlelt kerekárnyék miatt kezdődött, mely során a CT-n a jobb felső tüdőlebenyi elváltozás mellett a jobb axillában nyirokcsomó-konglomerátumot észleltek. Axilláris lymphadenectomia történt, a szövettani vizsgálat DLBCL-t igazolt. Staging PET-CT multiplex FDG-halmozást írt le: a jobb tüdőfélben, jobb axilláris nyirokrégióban és a colon ascendensben. A tüdőelváltozást a CT-kép alapján eltávolítandónak ítéltük, így a jobb felső tüdőlebeny resectioját elvégeztük. A szövettani vizsgálat planocelluláris carcinomat igazolt. A lymphoma kapcsán R-CHOP-21 séma szerinti kezelést kezdtünk. A kontroll CT-n a colon ascendens elváltozása változatlan maradt. A beteg további ellátását akut pszichiátriai kezelése komplikálta, így végül akut műtét során történt meg a colon ascendens tumor resectioja. A szövettani vizsgálat mucinózus adenocarcinomát igazolt. Ezt követően fejeztük be a fennmaradó két ciklussal betegünk R-CHOP kezelését. Restaging vizsgálata és további obszervációja során végül mind a három szinkron malignitás tekintetében daganatmentesnek bizonyult.


Aplasticus anaemia után kialakult fiatalkori colorectalis carcinoma. Esetismertetés Újhelyi Mihály1, Tóth László1, Szabó Eszter2, Káposztás Zsolt1, Mátrai Zoltán1 Országos Onkológiai Intézet, Daganatsebészeti Központ1,Országos Onkológiai Intézet, Belgyógyászati- Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztály2

Bevezetés A szerzett aplasztikus anaemia a hematopoetikus őssejtek pusztulásának eredménye, ami pancytopeniát és sejtszegény csontvelőt eredményez, és ami sikeresen kezelhető akár immunszuppresszív terápiával, akár hematopoetikus őssejt-transzplantációval. A colorectális rák Magyarországon a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. Évente mintegy 10000 új eset kerül felfedezésre. Esetismertetésünkben egy 17 éves nőbetegnél 2 éves korában kialakult szerzett aplasticus anaemia miatt hematopoetikus őssejt-transzplantáció és immunszupresszív kezelés, majd 17 éves korban kialakult coecum carcinoma esetét mutatjuk be. Esetismertetés 17 éves nőbeteg 2 éves korában ismeretlen eredetű szerzett aplasticus anaemia miatt allogen haemopoeticus őssejt-transzplantációban majd 10 éves koráig immunszupresszív és antimikotikus terápiában részesült. 2010 júliusában ileus miatt urgens műtét történt, mely során kiterjedt coecumból kiinduló vékonybélre terjedő, hólyagfalat érintő tumoros folyamatot resecaltak. Szövettan adenocarcinomát igazolt (Grade III, pT4NxMx). Az elvégzett mellkas, has és kismedence CT vizsgálat reziduális tumort igazolt hólyagfal érintettségével, emiatt staging laparotomia történt, mely során kiterjedt carcinosis igazolódott. Műtétet követően Folfiri+Avastin terápiát folytattunk, amelyből 24 szériát kapott, majd másodvonalban Folfox palliatív terápiában részesült. Képalkotó vizsgálatok során nem merült fel resecabilitás, emiatt további műtétet nem végeztünk. Megbeszélés Az aplasticus anaemia incidenciája Magyarországon körülbelül 20-50 eset évente. A súlyos fokú aplasticus anaemia konvencionális kezelése az allogen haemopoeticus őssejt-transzplantáció. Aplasticus anaemia kezelése után kialakult gastrointestinalis malignus betegség ritka kórkép, gyakrabban alakul ki myelodysplasias szindróma vagy akut leukémia e betegcsoportban. Azonban nem teljesen világos, hogy mi a pontos összefüggés a szerzett aplasticus anaemia és az említett malignus daganatok között. Kishida és munkatársai 734 hematológiai beteg vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az aplasticus anaemia után nagyobb a colorectalis carcinoma kialakulási esélye az egészséges populációval összehasonlítva. Socié és munkatársai 860 aplasticus anaemiás beteget vizsgáltak, amelyből 748 beteg részesült csontvelő transzplantációban. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy e betegeknél magasabb volt rosszindulatú daganat kialakulásának az esélye.


Ependymoma után ovarium tumor? Dr. Varga Linda1, Dr. Hideghéty Katalin Ph.D.1, Dr. Bartyik Katalin Ph.D.2, Dr. Kaizer László3 SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika1, SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ2, SZTE ÁOK Pathológiai Intézet3

Célkitűzés Gyermekkori központi idegrendszeri daganatok kezelésének és lefolyásának bemutatása. Esetismertetés B. L. 1999-ben született. A 20 hónapos kisdednél bal oldali fronto-paraszagittális elhelyezkedésű neoplazmát véleményeztek, melyet 2000 augusztusában exstirpáltak. A hisztológia Gr. III-as anaplasztikus ependymomát igazolt. Posztoperatív kemoterápia indult, mely mellett progressziót gyanítottak, azonban a recidíva miatt 2001 márciusában végzett re-operáció malignitást nem, csupán idegentest granulomát igazolt. A hydrocephalus internus megoldására ventriculo-perotineális shunt beültetése történt. Az első műtét után 6 évvel, 2006 augusztusában kontroll MRI által véleményezett tumor recidíva miatt ismételt re-operáció történt. A hisztológiai vizsgálat tumor recidívát igazolt, mely miatt posztoperatív irradiációt adtunk. A kuratív-definitív célú sugárkezelést 1,6 Gy napi frakciókkal, 50,6 Gy összdózisig végeztük; lényeges mellékhatást nem észleltünk. Újabb 6 évvel később, 2012-ben fokozódó haspuffadás miatt obszerválták, has-kismedencei ultrahang vizsgálat nagy mennyiségű ascitest véleményezett és hasi térfoglaló folyamat gyanúját vetette fel. Hasi MRI vizsgálat a jobb ovariális régióból kiinduló, a hasban multiplex peritoneális metasztázisokat adó tumort írt le. Exploratív laparotómia történt szövettani mintavétellel, melynek kiértékelése kezdetben neuroblastomát, vagy malignus Müller cső tumor lehetőségét vetette fel. Végül az immunfenotípizálás, a klinikai előzmény, vagyis az anamnézisben szereplő ventriculo-peritoneális shunt beültetés alapján a hasüregi neoplazma a shuntön keresztül a hasüregbe implantált extrakraniális ependymomának felelt meg. Citosztatikus kezelése kezdődött, megfelelő szupportív támogatással. Következtetés A ventriculo-peritonealis shunt ritka, de lehetséges szövődménye a peritonealis tumor szóródás. Az ilyen esetben alkalmazott kemoterápia jó hatékonyságának magyarázata lehet, hogy a citosztatikumok hatását a vér-agy gát nem akadályozza.


Gastrointestinalis stromalis tumor és magas malignitású serosus papilláris ovárium carcinoma együttes előfordulása Vincze Eszter Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Központ

A gastrointestinalis stromalis tumor (GIST) a leggyakoribb lágyrész daganat a gyomor-béltraktusban. Két fő típusa ismert: a) c-Kit pozitív GIST, amelyben a c-Kit gén 9-es vagy 11-es exonja, illetve a PDGFRA-gén 18-as exonja funckiónyerő mutációt hordoz. b) ritkábban a GIST-ben c-Kit vagy PDGFRA mutáció nem mutatható ki, hanem a szukcinát-dehidrogenáz gén mutáns. Ezt nevezzük vad típusú (wt) GIST-nek. Mindössze néhány közlemény foglalkozik azzal, hogy a GIST-ek mellett 15-20%-ban második primer tumor jelenik meg, és ezek között viszonylag gyakori a petefészekrák. Előadásunkban 64 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél c-Kit-pozitív GIST mellett a bélfalba áttétet adó magas malignitású serosus papilláris petefészekrák is fennáll. A GIST-ben a daganatot okozó c.1676T>G (driver) mutáció a c-Kit gén 11-es exonjában fordult elő. Ez a mutáció nem volt megtalálható a petefészekrákban. Az előadás végén rövid áttekintést adunk a témához kapcsolódó irodalomból, és saját nagyobb anyagunkból tett megfigyeléseinkből.


YERVOY™ vs gp100: kockázati arány HR=0.66 (95%-os konfidenciaintervallum: 0.51, 0.87), P=0.0026 1,a a

Nincs többszörös összehasonlításokhoz illes illesztve s e

46% 1 éves túlélési arány1

24% 2 éves

Az 1 és 2 éves túlélés majdnem megduplázódik1

túlélési arány1

Indikáció

YERVOY ™ (ipilimumab) olyan, elôrehaladott (nem reszekábilis vagy metasztatikus) melanómában szenvedô felnôttek kezelésére javallott, akik korábban már kaptak kezelést. 1. YERVOY™ Alkalmazási elôírás. 2. Hodi FS, O’Day SJ, McDermott DF, et al. Improved survival with ipilimumab in patients with metastatic melanoma. N Engl J Med. 2010;363(8):711-23.

© 2013 Bristol-Myers Squibb. Minden jog fenntartva. EUIP-K0005 731HQ13PR06543-01-HU LEZÁRÁS DÁTUMA: 2013. 08. 16.

Bizonyított hosszú távú túlélés, mely újradefiniálja az elôkezelésben részesült, elôrehaladott melanóma kezelési sikerét

Fiatal Onkológusok Szekciójának

Recommend Documents