Fertő tó magyarországi tórész mederüledék vizsgálata 2014 Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr 1. Bevezetés. A Fertő tó mederüledékének nehézfém, valamint peszticid tartalmára vonatkozó ismereteink meglehetősen hiányosak. Az utolsó, 1987-ban a magyarországi tórészen 12 mintavételi helyen végzett üledék nehézfém vizsgálatok óta közel 30 év telt el. Az akkori mérési eredmények alapján a tó mederüledékének átlagos nehézfém szennyezettsége alacsony volt, egyes komponensek vonatkozásában a geológiai háttérszennyezettség szintjén mozogott (Horváth L., Pannonhalmi M. 1989.) Hasonló eredményeket mutattak az 1991-ben publikált, 1984 évben vett minták eredményei is (Dinka M. 1991.). A vizek vonatkozásában a mikroszennyezőkre a tó vízpótlásával és az azzal járó szennyezőanyag terhelés vizsgálata adott új ismereteket (Zessner és mtsai. 2012). A Magyar- Osztrák Vízügyi Bizottság határozata alapján 45 fő magyar és osztrák szakértőt értek fel a „Fertő tó stratégiai tanulmány” (Wolfram G., Déri L.& Zech S. Szerk. 2014.) kidolgozásával. A tanulmány megállapítása alapján a Fertő tó és a tavat tápláló vízfolyások esetében a szerves és szervetlen mikroszennyezőkkel kapcsolatos ismereteink nagyon hiányosak. A tanulmány a stratégiai célkitűzések és intézkedések között fogalmazta meg jó kémiai állapot fenntartását, az elsőbbségi veszélyes anyagok transzportjának és koncentrációjának elmérését, külsőterhelésük csökkentését. A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója KEOP projekt keretében több mint 76 km csatorna kotrására és 300.000 m3 meghaladó mennyiségű anyag áthelyezésére került sor.
A csatornákban folytatott kotrási munkák jó lehetőséget adtak a Fertő tó üledék állapotának megfigyelésére, illetve bizonyos esetekben a mintavételezésre is. A helyszíni szemlék során megfigyeltük, hogy az üledékben 2-3 cm átmérőjű, folyami kavicsra emlékeztető részek is előfordultak. 2. Mintavétel A mederüledék minták vételére 2014. november 21.-én került sor az 1. ábrán jelölt 6 mintavételi ponton. A mintavételezést az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fertő tavi Hidrometeorológiai Állomás munkatársai végezték.
A mintavételi helyek az alábbiak voltak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Bozi főcsatorna parttól 200 m. Bozi főcsatorna/Körcsatorna Bozi főcsatorna/Hidegségi tó bejáró Hidegségi tó Bozi főcsatorna/23.sz.csatorna Kláder sarok 1. ábra Fertő tó mederüledék mintavételi helyek B1
B0
A80
6 5 A79
3
4 2
1
A mintákat közvetlenül a kitermelt üledékből, illetve műanyag csővel történő „kiszúrásos” módszerrel végeztük.
A mederüledék mintákat, melyek felúszó vizet nem tartalmaztak üvegedénybe gyűjtöttük és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőállomására (Győr) szállítottuk nehézfémek (higany, réz, ólom, króm, kadmium) és peszticidek vizsgálatára. A nehézfémek vizsgálata akkreditált (AAS), míg a peszticidek vizsgálata nem akkreditált, mind két esetben MSZ módszerrel történt. 3. Mérési eredmények és értékelésük 3.1 Nehézfémek: A mérési eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat Fertő tó mederüledék nehézfém tartalom mg/kg sz.a. Mintavételi Réz Kadmium Ólom Króm hely/Fém 1 8,90 <0,02 9,72 22,8 2 8,96 <0,02 13,70 33,2 3 7,48 <0,02 9,86 21,8 4 8,30 <0,02 8,00 20,6 5 8,62 <0,02 12,20 22,0 6 7,32 <0,02 12,7 16,8 Átlag 8,26 <0,02 11,03 22,9 Átlagos mennyiség a talajbana,b 15 - 40 0,01 - 2 15 - 30 50 - 200 A háttér koncentráció 30 0,5 25 30 B érték(szennyezettségi 75 1 100 75 határérték)c
Higany 0,22 0,136 0,17 0,22 0,32 0,46 0,25 0,01 – 5 0,15 0,5
Hivatkozás: a) Aubert és Pinta, b) Kabata-Penidas és Penidas, c) KöM-EüEM-FVM-KHVM együttes rendelet (2000) in Sipos P., Póka T., 2001.
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a mintákban a vizsgált nehézfémek száraz anyagra vonatkoztatott koncentrációja alacsony, higany esetében a mért értékek a háttér koncentráció A mértékét meghaladják, de nem érik el a B szennyezettségi határértékeket. A talajokra és üledékre a nemzetközi irodalomban (in.Umweltbundesamt AT. 2004) a hazai határértékeket meghaladó és nagy szórást mutató koncentrációkat találunk. (2. táblázat). A táblázat kiegészítésre került a 10/2000.(VI.2.) Köm-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet C1 hatályon kívül helyezett fokozottan érzékeny területek értékeivel.
2. táblázat. A talajok és üledékek nyomelemek határ – és iránymutató értékei mg/kg. US3 NOAA üledék
CAN4 CCME üledék
Hollandia5 célérték üledék/talaj
Hollandia5 beavatk. érték üledék/talaj
10/2000 C1 érték hatályon kívül6
20 1
Bajorország2 leb.a./üledék II. terhelési osztály 4,5
85 9
17 3,5
29 0,8
55 12
20 2
100 100 1 60 100 300
80 30 0,8 50 120 200
145 390 1,3 50 110 270
90 197 0,5 36 91 315
100 36 0,3 35 85 140
380 190 10 210 530 720
150 200 1 150 150 500
Paramét er
Ausztria1 ÖNOR ML 1075 talaj
Arzén Kadmium Króm Réz Higany Nikkel Ólom Cink
Hivatkozás: 1.ÖNORM L 1075 (1993) Szervetlen káros elemek a mezőgazdaságban és kertészben használt talajokban (Királyvizes kivonat) 2.Wachs(1995): A bajor lazacos vizek ökoszisztéma védelmi célelőírása 3.Long&Morgan (1991): 50% Percentile „Effects Range-Median” (ER-M) Lehetséges hatássáv ’Possible Effect Range-Probable Effect Range’ 4.Smith&al. (1996): „Probable effect level” (PEL) az édesvizekre, mely koncentráció negatív biológiai hatásúként definiálható 5.Holländische Imweltministerium (1994): Replacement of „C-values” and átmeneti riasztási érték a talajok kármentesítésére (max. 10%szerves anyag és 25% agyag) 6.10/2000.(VI.2.) Köm-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőség védelméhez szükséges határértékekről. A C értékek (C1 = fokozottan érzékeny) hatályon kívül helyezve!
Ezek az adatok azonban csak tájékoztató jelleggel kezelhetők. A vízi élőlényekre magas fokú toxicitást az ezüst/higany vegyületek jelentenek, de meghatározó lehet még a kadmium koncentráció is. Wachs (1995) a vízi biocönózisra – életközösségre – csökkenő toxicitás szerint a fémek alábbi sorrendjét állapította meg:
Ag>Hg>Cd, Cu>Zn>Ni, Pb>CrIII, Se>Mn 3.2 Növényvédő szerek: A Fertő tó mederüledék növényvédő szerekre vonatkozó vizsgálata úttörő jellegűnek tűnik, hiszen ilyen típusú vizsgálati eredményeket a Fertő tó stratégiai dokumentum nem tartalmaz. A peszticid vizsgálatok a Fertő tó és a tavat tápláló legnagyobb vízfolyásra a Wulka patakra terjedtek ki a Víz Keretirányelv feltáró monitoring keretében 2000-2006 közötti időszakra és a 2012 évi kiegészítő mérések során. Az üledékben történő szerek és maradványainak akkumulálódását az egyes tanulmányok feltételezik.
A peszticidek egy része vízben csak csekély mértékben oldódik, lebomlásuk a környezetben hosszú ideig tart. Erre példa lehet a 4. táblázatban foglalt növényvédő szerek (Dojlido R.J., Best G.A. 1993). 4.Táblázat. Néhány növényvédő szer perzisztenciája Növényvédő szer DDT gamma-HCH Aldrin Dieldrin Heptachlor
95%-os lebomlási idő évben 4 - 30 3 - 10 1-6 5 - 25 3-5
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről kezdeményezett és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőállomás 6 db. üledékből elvégzett 32 peszticíd vizsgálata feltáró jellegűnek tekinthető. A vizsgálati eredmények az adott komponensek vonatkozásában az alsó méréshatár alatt voltak. A több, mint 40 éve betiltott DDT származékok közül nyomokban egy mintából Kláder sarok a pp-DDD, míg a pp-DDE a Bozi főcsatornából és a Kláder sarok mintavételi helyeken volt szintén csak nyomokban kimutatható. A vizsgált komponensek az alábbiak voltak: 3.Táblázat. A fertő tó üledék mintáiban vizsgált növényvédő szerek propaklór trifluralin simazin Atrazin alfa – BHC béta- BHC Lindán delta – BHC acetoklór Metribuzin metoxiklór
Alaklór Prometrin Terbutrin Metolaklór Pendimetalin Endoszulfán I (alfa) Endoszulfán II (béta) aldrin Endrin dieldrin Dezetil-terbutilazin
Klórfenvinosz Klórpirifosz pp – DDD pp – DDE pp – DDT terbutilazin propazin Dezetil-atrazin heptaklór Heptaklór-epoxid
A rendkívül alacsony, kedvező értékek feltehetően a tó és a művelt területek között található a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által kezelt puffer zóna kedvező hatásának köszönhető. 4.Összefoglalás A Fertő tó mederüledékének nehézfém, valamint peszticid tartalmára vonatkozó ismereteink meglehetősen hiányosak. A feltáró jellegű mérések során megállapítottuk, hogy a magyarországi tórész mederüledékének nehézfém és peszticid tartalma alacsony. A vizsgált nehézfémek a higany kivételével a háttér koncentrációk alatt vannak. Ezt az értéket csak a higany haladta meg a Kláder sarok mintavételi helyen, de nem érte el itt sem a szennyezettségi határértéket.
A vizsgált peszticidek koncentrációja gyakorlatilag az alsó méréshatár alatt maradtak. A DDT származékok nyomokban négy mintavételi helyen még kimutathatók voltak. Irodalom. 1. Horváth L., Pannonhalmi M.: A Fertő tó mederüledék nehézfém szennyezettsége. Hidrológiai Közlöny 1989. 69. évf., 4. szám. 2. Dinka M.: Schwermetallbelastung zweier seichter Seen (Neusiedler See und Balaton – Österreich und Ungarn) Mitt.österr.geol.Ges. Thermalband Umweltgeologie 83. 1991 3. Zessner, M., O. Gabriel, K. Schilling, M. Pannonhalmi, L. Sütheő, M. Kovács, I. Tóth, A. Clement, T. Karches, F. Szilágyi, T. Kramer, J. Józsa, G. Wolfram, K. Ruzicska & S. Hintermaier, 2012. Neusiedlersee – Ökodynamische Rehabilitation. Betrachtungen zur Wasserqualität der Raab. Endbericht. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Abteilung 9 – Wasser und Abfallwirtschaft, Wien, Budapest, Győr, 197 pp. 4. Wolfram G., Déri L. & Zech S. (Szerk.), 2014, Fertő tó Stratégiai tanulmány – 1. fázis Tanulmány a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság megbízásából. Bécs - Szombathely, 250 old. 5.Sipos P; Póka T A szennyezettségi határértékek a geokémiai háttér tér- és időbeli változásának függvényében. http://www.chemonet.hu/hun/olvaso/geokem/hatarertek.html 2001. 6.Umweltbundesamt Erhebung der Wassergüte in Österreich – Jahresbericht 2004. 7.Wachs (1995): Zielvorgabe zum Ökosystemschutz für bayerische Salmonidengewässer. 8. 10/2000.(VI.2.) Köm-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőség védelméhez szükséges határértékekről. 9.Dojlido J.R., Best G.A (1993): Chemistry of water and water pollution. Ellis Horwood Ltd.
