Palasik Mária – Schadt Mária
Férfiak és nık esélyegyenlısége mint horizontális szempont az alkalmazott kutatás-fejlesztési projektekben Esettanulmány a GVOP 2004-3.1.1. számú felhívására benyújtott pályázatok alapján
2008
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 1. A tanulmány célja............................................................................................................... 3 2. A pályázati kiírás és a bírálat szempontjai ......................................................................... 4 3. Az elemzés során használt módszerek ............................................................................... 6 a) Statisztikai összehasonlító elemzés ................................................................................ 6 b) Tartalomelemzés ............................................................................................................ 7 c) Kérdıíves felmérés....................................................................................................... 10 d) Interjúkészítés............................................................................................................... 12 4. A nemek közötti esélyegyenlıségre vonatkozó adatok statisztikai elemzése.................. 12 a) A nık részvételi aránya a nyertes pályázatokban......................................................... 12 5. Az esélyegyenlıség megjelenése a nyertes pályázatokban. Tartalomelemzés ................ 25 a) A pályázatban nem szerepelt a nemek szerinti esélyegyenlıség ................................. 25 b) A pályázatban szerepelt a nemek szerinti esélyegyenlıség ......................................... 28 6. Az esélyegyenlıség megvalósulása a projektek során ..................................................... 45 a) A kérdıívek elemzése .................................................................................................. 45 b) Az interjúk elemzése .................................................................................................... 64 7. Összegzés – európai uniós háttérrel ................................................................................. 68 8. Javaslatok ......................................................................................................................... 70 a) Javaslatok a pályázat kiírói számára ............................................................................ 70 b) Javaslatok a pályázók számára ..................................................................................... 72 9. Felhasznált irodalom ........................................................................................................ 73 10. Melléklet....................................................................................................................... 75 1. számú melléklet. Kérdıív a GVOP pályázatok koordinátorai számára ....................... 75 2. számú melléklet. Felkérı levelek a kérdıívek kitöltéséhez ......................................... 81 3. számú melléklet. Az interjú kérdései ........................................................................... 85 4. számú melléklet. Az SPSS adatelemzés eredménye .................................................... 87 11. Összefoglaló magyar nyelven .................................................................................... 103 12. Összefoglaló angol nyelven........................................................................................ 107
2
1. A tanulmány célja Magyarország és az Európai Unió fejlıdését az határozza meg, hogy mennyi kreatív gondolkodó él az országban, és hogy mennyire tudja hasznosítani a tudását, képességeit a társadalomban. Az ország versenyképességének biztosítása érdekében ezért az egyik legfontosabb kérdés a kutatás-fejlesztési kapacitások, így a kutatói humánerıforrás fejlesztése. Magyarországnak, Európához hasonlóan, szembe kell néznie azzal a problémával, hogy a K+F szektorban jellemzı kedvezıtlen korstruktúra következtében az optimális kutatói utánpótlás biztosítása korlátozott. Európai uniós célkitőzés, hogy szükséges a kutatói létszám növelése és minıségének javítása, ezen belül olyan akciók kezdeményezése, amely támogatja a nıi kutatók tudományos tevékenységét a kutatói életpálya valamennyi szakaszán. A nık tudományos pályájának támogatása gazdasági és munkaerı-piaci érdek. Az esélyegyenlıség biztosítása a társadalom és a gazdaság mőködıképességének záloga, mert biztosítja a férfiak és nık egyenlı bánásmódjának megteremtését az oktatás-, és tudománypolitika területén összehangolva más szakpolitikák hasonló intézkedéseivel. Annak ellenére, hogy jogi akadályok nem korlátozzák a kutató nık és férfiak közötti egyenlıség megvalósulását, a nemzetközi összehasonlító elemzések (ENWISE jelentés, ETAN riport) és a hazai helyzetértékelések azt mutatják, hogy a gyakorlatban a kutatás-fejlesztés területén a nıi kutatók összességében is alulreprezentáltak, de különösen egyes tudományterületeken, foglalkozástípusokban, szektorokban és a vezetı pozíciókban.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv I-ben a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) alkalmazott kutatás-fejlesztési prioritásában horizontális szempontként szerepelt a nemek szerinti esélyegyenlıség megteremtése. A tanulmány célja, hogy felmérje, hogyan jelent meg az esélyegyenlıség a 2004-3.1.1. pályázataiban, bemutassa, hogy a Strukturális Alapokból finanszírozott kutatás-fejlesztési projektekben a férfiak és a nık esélyegyenlısége – mint horizontális szempont – mennyiben valósult meg, milyen nehézségek, tényezık akadályozták a megvalósulást. A vizsgálat a nonprofit államháztartáson belüli és kívüli pályázókra, illetve a nagyvállalatokra terjedt ki. Végezetül a szerzık javaslatot tesznek arra,
1
Nemzeti akcióterv a nık tudományos pályájának támogatására. Vezetıi Összefoglaló. Kézirat. 2006.
3
hogyan lehetne jobban érvényesíteni a nemek szerinti esélyegyenlıséget a pályázati folyamatban, és a nyertes pályázatok megvalósításában.
2. A pályázati kiírás és a bírálat szempontjai A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) (NFT) hosszú távú célja az életminıség javítása, általános célkitőzése pedig az Európai Unió társadalmi-gazdasági színvonalához való közeledés, az egy fıre jutó GDP szintjében az Uniós átlaghoz képest mutatott jelentıs lemaradás csökkentése. Specifikus céljai: •
a versenyképesebb gazdaság;
•
a humánerıforrások jobb kihasználása;
•
jobb, minıségi környezet és infrastruktúra;
•
kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés.
A 2004–2006 között zajló Nemzeti Fejlesztési Terv céljait öt operatív program mőködtetésével valósította meg, ezek egyike a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) volt. A GVOP prioritásai közül a 3. számú a Kutatás-fejlesztés, innováció. A prioritások intézkedésekre bomlanak, amelyeket komponensek alkotnak. A Kutatás-fejlesztés, innováció prioritás keretében meghirdetett Alkalmazott kutatás–fejlesztés (AKF) programnak az volt a célja, hogy olyan új, jelentıs szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdasági versenyképességet szolgáló, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozását és kipróbálását támogassa, amelyek a vállalkozási és költségvetési kutatóhelyek együttmőködésében valósulnak meg az alábbi szakterületeken: 1. Anyagtudomány, gyártástechnológia, eszközök (AGE); 2. Biotechnológia (BIO); 3. Elektronika, méréstechnika, irányítástechnika (EMI); 4. Energetika (ENE); 5. Infokommunikációs technológiák és alkalmazások (IKTA); 6. Környezetvédelem (KMF); 7. Közlekedés (KOZ). A pályázók a következı két területen is megfogalmazhatták az esélyegyenlıséget: a kutatásfejlesztésben és a kifejlesztett termék vagy technológia bevezetése, illetve gyártása folyamatában.
4
A GVOP 2004-3.1.1. számú pályázat felhívásában a projekt kiválasztásának társadalmi kritériumai között a következı szempontok szerepeltek: •
A
projektjavaslat
társadalmi
hatásai
(etikai,
valamint
bizonytalanság-
és
kockázatkezelési szempontok figyelembevétele, hozzájárulás a kormányzati döntések megalapozásához, illetve társadalmi problémák kezeléséhez). •
A projektjavaslat hozzájárulása a fenntartható fejlıdéshez, illetve a környezet védelméhez.
•
A projektjavaslat hozzájárulása az esélyegyenlıség kialakulásához.
•
A projektjavaslat hozzájárulása az országon belüli területi egyenlıtlenségek csökkenéséhez.
•
A projektjavaslat hozzájárulása a tudományos és technológiai eredmények széles körben való elterjesztéséhez, megismertetéséhez.
•
A projektjavaslat hozzájárulása fiatal kutatók bevonásához a tudományos munkába.
•
A projektjavaslat hozzájárulása a munkahelyteremtéshez.
Maga a felhívás nem tér ki a külön a nemek szerinti esélyegyenlıségre. Azonban a pályázat projektírási útmutatójában az 5.9. pont alatti Esélyegyenlıség címszónál már a következıképpen nevesíti a nık és férfiak esélyegyenlıségi szempontját: „Mutassa be pár sorban, hogy a projekt hogyan járul hozzá a nık és a hátrányos helyzető társadalmi csoportok helyzetének javításához!” Majd ennek terjedelmére vonatkozóan azt írja elı, hogy az erre vonatkozó szöveg maximum 4000 karakterbıl álljon. A pályázat kitöltési útmutatója ugyancsak kitér az esélyegyenlıségi szempontra, tehát a pályázók számára teljesen egyértelmő volt, hogy ezt a dimenziót is figyelembe kell venni. Eszerint: „A bíráló értékeli a projektjavaslatot abból a szempontból, hogy milyen mértékben jelenik meg a projektben az esélyegyenlıség (nık-férfiak, fogyatékosok, kisebbségek), a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetések ellen való küzdelem. A bíráló elsıdlegesen azt vizsgálja, hogy a pályázó a projekt lehetıségeihez képest hogyan biztosítja az esélyegyenlıségi szempontok maximális érvényesítését. Kerülendı az általános sablonszöveg, miszerint pl. ’a projektjavaslat tekintettel van a nık és férfiak esélyegyenlıségének szempontjaira, a nıknek ugyanolyan lehetıségeket biztosítunk a projektben, mint a férfiaknak’. Konkrét és
5
pozitív elképzelések körvonalazására van szükség, pl. a projektjavaslat segítheti a gyermekükkel otthon maradó nık aktív és teljes értékő bekapcsolódását a projektbe, amennyiben lehetıséget nyújt a távmunkára, és/vagy a részmunkaidıs foglalkoztatásra.” Erre a pontra a bíráló maximálisan 2 pontot adhatott. A pályázatra adható összes pontszám 70 pont volt. Ugyanakkor a pályázók és a bírálók figyelmét felhívták arra, hogy „Ha a projektjavaslat bármely kritériumára adott pontszám 0, illetve a pályázó összes pontszáma nem haladja meg a 40 pontot, akkor a projektjavaslatot elutasítjuk.” Ez már önmagában is azt jelentheti, hogy az olyan pályázatok, amelyek az esélyegyenlıség horizontális szempontját nem tartalmazzák, nem tartozhatnak a sikeresek közé. Ehhez képest 15 olyan pályázat van az elfogadottak között, amelyek semmiféle esélyegyenlıségi szempontot nem tartalmaznak, sıt közülük többen kifejtik, hogy ez a szempont az ı pályázatukra nem vonatkozik – mindezt annak ellenére, hogy a pályázati felhívás illetve a kitöltési útmutató nem ad semmiféle felmentést az esélyegyenlıség szempont érvényesítése alól. A pályázók számára a kitöltés útmutatóhoz csatoltak egy fogalomtárat is, amely a Nıi– férfi esélyegyenlıség címszó alatt a következıket tartalmazza segítségként: „Az Európai Unió a nık és a férfiak közötti egyenlıtlenségek csökkentését és az egyenlıség ösztönzését írja elı minimum feltételként. A Nemzeti Fejlesztési Tervben is a nık és a férfiak közötti esélyegyenlıség szerepel horizontális célként. A nık és a férfiak közötti esélyegyenlıségnek a programozási folyamat egészében meg kell jelennie. Tekintettel azonban az ország helyzetére és tagállami példákra, Magyarországon indokolt megkövetelni,
hogy
valamennyi
támogatásban
részesülı
projektben
kerüljön
érvényesítésre általában a hátrányos helyzető csoportok, köztük egyrészt a roma emberek, másrészt a fogyatékkal élı emberek esélyegyenlısége.”
3. Az elemzés során használt módszerek a) Statisztikai összehasonlító elemzés Az egyes projektekrıl – az általunk relevánsnak ítélt szempontok alapján – táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb ismérveket. A táblázatokból egyes dimenziók mentén csoportokat képeztünk, amelyekbıl SPSS adatelemzı program segítségével gyakorisági megoszlásokat elemeztünk, illetve vizsgáltuk a megfigyelt elemek számtani középértékét, szóródását. Mivel az elemszám lehetıvé tette, asszociációs kapcsolatokat is vizsgáltunk, a kétváltozós elemzéseknél a független változó a nem volt, amit más változókkal (projekt régió
6
szerinti megoszlása, intézménytípusok stb.) vetettünk össze, azt vizsgálva, hogy a nem mint változó milyen hatással van más változókra.
b) Tartalomelemzés A tartalomelemzés célja, hogy az írott szöveget, mint adatokat elemezze, és azokon keresztül következtessen – jelen esetben a GVOP 2004-3.1.1. számú pályázataiban – a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósítására vonatkozó tervekre. Mivel ez az aspektus a pályázatban pontot érı bírálati szempontként szerepelt (5.9. Mutassa be pár sorban, hogy a projekt hogyan járul hozzá a nık és a hátrányos helyzető társadalmi csoportok helyzetének javításához.), feltételezhetı, hogy a legtöbb pályázó meg akart felelni a kiíró feltételeinek, ezért valamilyen említést tesznek ebben a tárgykörben. Ugyanakkor a pályázatkiíró elsıdlegesen célja az volt, hogy a pályázó a projekt lehetıségeihez képest konkrét tartalommal töltse ki az esélyegyenlıségi szempontokat, ne általános sablonszöveg, hanem ténylegesen megvalósítható elképzelések szerepeljenek. E mellett a konkrét és pozitív elképzelések körvonalazására hívták fel a pályázatíró figyelmét. Ilyen volt például: a projektjavaslat segítheti a gyermekükkel otthon maradó nık aktív és teljes értékő bekapcsolódását a projektbe, amennyiben lehetıséget nyújt a távmunkára, és/vagy a részmunkaidıs foglalkoztatásra. Éppen az ilyen rejtett tartalmak, összefüggések feltárására alkalmas a tartalomelemzés, mint egy olyan kutatási technika, amely túllép a tartalom hagyományos felfogásán, és az adatokból kontextusaikra vonatkozóan érvényes következtetések levonását teszi lehetıvé, és így alkalmassá válik a közlemény szimbolikus jelentésének feltárására is, vagyis a formális megnyilvánulások mögöttes értelmezésére, ennek alapján pedig következtetések levonására. Tartalomelemzésünk arra irányult, hogy a szövegek alapján feltárjuk: •
hogyan
járul
hozzá
a
projekt
a
nık
mint
hátrányos
helyzető
csoport
esélyegyenlıségének javításához; •
mi jellemezte a pályázatíró nemek közötti esélyegyenlıségre vonatkozó attitődjeit, vagyis az elemzı ismeretei hogyan tagolják a nemek közötti viszonyok mentén a társadalmi valóságot;
•
a közlı szándékai (motivációi), valós elképzeléseken (a pályázatba szervesen beágyazódott meggyızıdés, hit), általánosságokon (sztereotípiák, sablonosság), vagy kényszeren (ki kell tölteni, mert pontot jelent) alapultak-e.
7
Az alkalmazott módszer az esélyegyenlıség címszó alatt megjelenített tartalom kibontása: 1. bizonyos minıségek (szavak, jelzık stb.) megszámlálása, hányszor említik a következı szavakat: nemek, nı, nık-férfiak, kisebbség; 2. hányszor utalnak rá (függetlenül attól, hogy mik azok a szavak) a nemek közötti esélyegyenlıség kontextusában (adatokból kontextusaikra vonatkozóan érvényes következtetések); 3. hányszor jellemzik bizonyos szavakat egy meghatározott értékelı (negatív, vagy pozitív) módon, ahogy az esélyegyenlıségre vonatkozó szavakat leírták, milyen érvek járulnak hozzá (nem nehéz fizikai munka, nem kell hozzá képzettség, gyermeküket nevelı személyek); 4. a szavakat, szókapcsolatok kategorizálása, a logikai szerkezet leírása, az asszociációk meghatározása (mit, hogyan, miért említetnek, a különbözı említések milyen összefüggésben jelennek meg, mi a fontos, mi hangsúlyos). Az elemzett adatok (szavak) csoportosítása: (1) nem: nı, férfi, mindkettı; nemek; (2) demográfiai jellemzık: családi státusz, gyermek, kor; (3) esélyegyenlıség, hátrányos megkülönböztetés, konkrét-, pozitív-negatív elképzelések; (4) foglalkoztatás: •
foglalkozások
és
gazdasági
ágazatok
felsorolása,
például:
turizmus,
idegenforgalom, vendéglátó-ipar; •
iránya: távmunka, részmunka, bedolgozó; munkahelyteremtés, mezıgazdasági termelésbıl
felszabaduló
munkahelyek
nyomán
minıségi
munkahelyek
teremtése;
végzettség szintje: alacsony, magas;
nıi foglalkoztatottak munkajelleg csoportjára speciális jellemzık: precíz, aprólékos, finom kézzel végzett munka, könnyő fizikai munka;
jövıre irányuló utalás: kapcsolat késıbbi karrierrel, fiatal kutatók bevonása, eredményes munkájának elısegítése.
(5) pozitív jelzık, jó példák (konkrétumok); (6) negatív jelzık (tradicionális); (7) sablonos szöveg;
8
(8) fenntarthatóság, például: az intelligens városkalauz idegenforgalom kevésbé látogatott helyszínein történı bevezetése jelentıs mértékben hozzájárulhat az idegenforgalom területi aránytalanságainak kiegyenlítéséhez; (9) vegyes (nem besorolható a fentiekbe, nem egyértelmően besorolható); (10) szervezeti színt; (11) tudományterület.
Mielıtt a konkrét tartalomelemzésbıl levont következtetéseket ismertetnénk, itt jegyezzük meg, véleményünk szerint már a kiírás is sztereotípiákra épült: „A projektjavaslat hozzájárulása az esélyegyenlıség kialakulásához” címszó alatt a konkrét és pozitív elképzelésekre példaként a gyermekükkel otthon maradó nık aktív és teljes értékő
bekapcsolódásának
biztosításánál
a
távmunkát,
és/vagy
a
részmunkaidıs
foglalkoztatást említik (16. oldal). A pályázati szövegébıl egyértelmően kiderül, hogy a nı/nık, szavakkal összekapcsolódnak a gyermeknevelés, otthonmaradás, GYES/GYED, részmunka szavak, és még véletlenül sem vonatkoztatják a másik nemre. Nem véletlen, hogy a pályázók közül senki sem értelmezi ezeket a férfiakra. A sztereotípia így válik diszkriminációvá, ugyanis a nık társadalmi egyenlıségének megvalósulását fenyegetı biológiai tények (gyermekszülés) olyan társadalmi magyarázattal társul,2 ami feltételezi, hogy csak a nı illetékes a gyermeknevelés, a házimunka és a család ügyeiben eljárni, ezzel párhuzamosan a keresıtevékenységrıl, a szakmai karrierrıl lemondani. Európai uniós tagságunkból következik, hogy a nemek esélyegyenlısége mint horizontális prioritás minden programban kötelezı érvénnyel jelen legyen, illetve a társadalmi élet minden szintjén következetes és koordinált intézkedéseket tegyünk a nemek közötti egyenlıtlenségek megszüntetésére. A magyarországi adatok azt mutatják, hogy az uniós átlaghoz viszonyítva alacsonyabb arányú a nık részmunkaidıs foglalkozása, ám ez nem a magyar munkaerıpiac kevésbé diszkriminatív jellegébıl, hanem a volt szocialista ideológia hosszabbtávú hatásából (teljes foglalkoztatottság mint a nemek esélyegyenlıségének alapja), a magyar munkaerıpiac merevségébıl, és a kétkeresıs családmodell gazdasági kényszerébıl
2
„Korántsem a biológiai reprodukció szükségszerőségei határozzák meg a nemek szerinti munkamegosztás, valamint az egész társadalmi és természeti rend szimbolikus megszervezését, hanem látszatra a biológiainak és különösképpen a – férfi meg nıi – testnek, alkalmazási módjainak és funkcióinak […] az önkényes konstrukciója biztosítja a természeti alapját a nemek közötti munkamegosztás és a munka nemek közötti megosztása férfiúi szemléletének, és ezáltal az egész férfiúi világszemléletnek.” (Bourdieu 1994: 22-23)
9
következik. 3 A tagországok között elfoglalt 24. helyünk mégsem teszi kívánatossá a nık részmunkaidejő foglalkoztatottságának az uniós átlaghoz való közelítését. Ha mindig csak a nıi részmunkaidıs foglalkoztatás kiszélesítésére koncentrálunk, az tovább mélyíti a nemek átlagjövedelme közötti szakadékot, így van ez más uniós országokban is. Magyarországon a nık alacsony részmunkaidıs foglalkoztatása ellenére is nagy a nık és férfiak jövedelme közötti különbség, a tagországok között a tizedik helyen állunk.
c) Kérdıíves felmérés 1. A vizsgálatról
2008 májusában kérdıíves vizsgálatot készítettünk a 2004-3.1.1. pályázatnak a Strukturális Alapokból
finanszírozott
kutatás-fejlesztési
projektben
nyertes
projektvezetıi,
projektkoordinátorai körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan tervezték a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesülését, azok mennyiben valósultak meg, illetve milyen nehézségek akadályozták a megvalósulást. Célunk továbbá az volt, hogy ismertté váljanak azok a jó elképzelések, amelyek a pályázatba beépülve hosszabb távon is elısegítik a nemek közötti esélyegyenlıség
megvalósulását,
ugyanakkor
példaként
is
szolgálhatnak
további
pályázatoknál. A kérdıív kialakítása, a kérdések kidolgozása a beadott pályázatok Esélyegyenlıség alfejezetének tartalomelemzésére, illetve a nemek közötti esélyegyenlıséggel foglalkozó szakirodalmak megállapításaira épült. Ennek következtében vélhetıen valós kérdésekre, dilemmákra kaptunk válaszokat (a kérdıívet az 1. sz. melléklet tartalmazza). A minta teljes körő volt, a nyertes projekt minden koordinátorának elküldtük a kérdıívet e-mailben. A vizsgálatban használt online survey számítógépes program segítségével biztosítottuk az anonimitást, amellyel célunk az volt, hogy elısegítsük azt, hogy a válaszolók minél ıszintébb feleletet adjanak. (Az elemzık nem látták, hogy ki küldte vissza a kérdıívet, az adatok közvetlenül egy adatfile-ba érkeztek.) A vizsgálatban egyrészt a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulásához kapcsolódó általános attitődöket, másrészt a projekt tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó esélyegyenlıségi stratégiákat elemeztük.
3
Magyarországon a nık részmunkaidıs foglalkoztatása 6%, a férfiaké 3% körüli (a 15-64 éves népességbıl a részmunkaidıs foglalkoztatottak száma 152,9 ezer fı, ebbıl a nık aránya 66,6%, KSH 2005), az uniós átlag 2004-ben a nıknél 30,4%, a férfiaknál 6,6% volt COM, 2005, 44.
10
Az esélyegyenlıség megvalósításának szempontjait ötfokú skálán mértük, ahol a válaszadóknak 1-5-ig kellett osztályozniuk az egyes szempontokat (az egyes az egyáltalán nem fontos, míg az ötös a nagyon fontos válaszokat jelölte) az adott kérdésre vonatkozóan. A nyitott kérdésekre adott válaszok segítségével arra törekedtünk, hogy összegyőjtsük azokat a jellemzıket, amelyek arra vonatkoznak, mit tudtak tenni, illetve milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a projekt megvalósításakor az esélyegyenlıség biztosítása érdekében. Azoknak a projektkoordinátoroknak, akik levelünkre válaszolva visszaküldték a kérdıívet,
ezúton
is
szeretnénk
megköszönni
a
közremőködésüket.
Mindemellett
megállapítható, hogy sajnálatos módon nagyon nagy passzivitás kísérte ezt a kezdeményezést. A 168 pályázó közül 18-at nem sikerült elérni, mivel a megadott e-mail cím nem mőködött, így végül 150 kérdıívet továbbítottunk. A kiküldött kérdıívbıl – kétszeri ismételt megkeresést követıen – mindössze 57 értékelhetı kérdıív érkezett vissza. Ez a 38 százalékos visszaküldési
arány
(postai,
telefonos,
online)
önkitöltıs
kérdıív
esetén
egy
társadalomkutatási vizsgálatban viszonylag jónak mondható, de egy, a megcélzott csoport, mindegyikét érintı fontos kérdés esetében nagyon alacsonynak értékelhetı. Az alacsony válaszadási arány és a kicsi elemszám következtében a beérkezett válaszok elemzése statisztikai értelemben csupán korlátozott lehetıségeket nyújt, leginkább csak jelzésértékő információkat szolgáltat, messzemenı következtetések meghozatalára nem alkalmas. Különösen figyelemre méltók viszont a nyitott kérdésekre érkezett válaszok, ahol a válaszolók spontán módon fejthették ki véleményüket; ezeket a tanulmányban részletesen megjelenítjük.
2. A válaszadókról
A válaszadóktól az anonimitás megerısítése érdekében csak néhány információt kérdeztünk. A kérdıívet kitöltık nemére, a projekt tudományági besorolására és mőködési területére azért volt szükség, hogy ezekkel a háttérváltozókkal is differenciálni tudjuk a kérdésekre adott válaszokat és preferenciákat.4
4
A kérdıívet az 1. számú melléklet tartalmazza.
11
d) Interjúkészítés
A projektvezetıkkel készített interjúkkal az volt a cél, hogy tipizáljuk, hogyan tudták érvényesíteni a projektvezetık a pályázatukban felvázolt esélyegyenlıségi terveket a projekt megvalósulása során. A kiválasztásánál szempont volt, hogy olyan interjúalanyok kerüljenek a mintába, akiknél a projektben megjelölt esélyegyenlıségi terv komplex megvalósítási folyamatot igényelt. Hat projektvezetıt kérdeztünk meg, három férfit és három nıt.5
4. A nemek közötti esélyegyenlıségre vonatkozó adatok statisztikai elemzése a) A nık részvételi aránya a nyertes pályázatokban •
Koordinátorok neme szerint6
A 168 projektbıl valamivel több mint a negyedének volt a koordinátora nı. 1. ábra. A koordinátorok nemek szerinti megoszlása (fı és %)
45; 27%
Férfi
Nı
123; 73%
5
Az interjú során feltett kérdéseket a 3. számú melléklet tartalmazza. Nem volt lehetıségünk a koordinátorok és a projektvezetık szétválasztására, de úgy tőnt a magas beosztásból, hogy szinte kivétel nélkül a projekt vezetıjét adták meg koordinátorként a pályázatban. 6
12
A szervezeti megoszlás szerint
•
A nyertes pályázók döntı többsége a nonprofit államháztartáson belüli szektorból került ki. Míg a nonprofit államháztartásom kívüli szektor 8,9 százalékkal, a nagyvállatok pedig 10,1 százalékkal voltak képviseltetve. 2. ábra. A pályázók szervezeti forma szerinti megoszlása
15; 9%
Nagyvállalat
17; 10%
Nonprofit államháztartáson belül Nonprofit államháztartáson kívül
136; 81%
A szervezeti forma és a projektvezetı nemének a kapcsolatát vizsgálva szembetőnı, hogy a nagyvállalatoknál a férfiak jelenléte domináns a projektvezetıi státuszban. A részvételük arányánál nagyobb százalékban a nıi projektvezetık az államháztartáson belüli nonprofit csoportban találhatók. 1. táblázat. A pályázó szervezeti formája a projektvezetı neme szerinti bontásban Szervezeti forma Nagyvállalat Nonprofit államháztartáson belüli Nonprofit államháztartáson kívüli Összesen
Férfi fı
Nı
16
% 94,12
96 11 123
fı
Összesen %
1
5,88
fı 17
% 100,00
70,59
40
29,41
136
100,00
73,33 73,21
4 45
26,67 26,79
15 168
100,00 100,00
Ha intézménytípusonként vizsgáljuk a projekteket, akkor megállapíthatjuk, hogy a nyertesek 46 százaléka felsıoktatási intézmények közül került ki, de szép számmal képviseltetik magukat az MTA kutatóintézetei is.
13
3. ábra. A pályázók intézménytípus szerinti megoszlása (intézmények száma és aránya)
Felsıoktatási intézet
61; 36% 76; 46%
MTA kutatóintézete Egyéb
31; 18%
A kutatók nemek szerinti megoszlását intézménytípusonként összehasonlítva megállapíthatjuk, annak ellenére, hogy az MTA intézeteibıl került ki a legkevesebb nyertes pályázó, a nemek aránya itt a legkiegyensúlyozottabb, a nık aránya valamivel több mint a férfiak egyharmada.
2. táblázat. A projektkoordinátorok neme az intézmények típusa szerint (fı) Intézmény típusa Felsıoktatási intézmény MTA kutatóintézete Egyéb
Projektvezetı neme Férfi Nı 60 20 43
16 11 18
14
•
A regionális megoszlás a projekt megvalósulásának helye és a pályázat székhelye szerint
A legtöbb nyertes pályázat a közép-magyarországi régióban található, a legkevesebb pedig a Nyugat-Dunántúlon. Abszolút számát és arányát tekintve is Közép-Magyarországon van a legtöbb nıi koordinátor, míg egyetlen egy nı sem található a Nyugat-Dunántúlon. A DélAlföldön a projektvezetıknek éppen az egynegyede nı.
3. táblázat. A projektek számának régiónkénti megoszlása a megvalósítás helye szerint (darab)
Régió Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Gyakoriság Százalék 5 3 15 8,9 6 3,6 95 56,5 28 16,7 11 6,5 8 4,8
4. ábra. Projektek számának régiónkénti megoszlása a megvalósítás helye szerint (darab)
8 11
5 15
6
28
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
95
15
4. táblázat. A projektvezetık megoszlása régiónként (fı) A projekt megvalósításának régiója Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Projektvezetı neme Férfi
Nı 5 11 5 67 21 9 5
0 4 1 28 7 2 3
16
5. ábra. Nyugat-Dunántúl: férfi és nıi kontaktok száma (fı és %)
0; 0%
férfi kontaktok nıi kontaktok
5; 100% 6. ábra. Közép-Dunántúl: férfi és nıi kontaktok száma (fı)
4
férfi kontaktok nıi kontaktok 11
17
7. ábra. Dél-Dunántúl: férfi és nıi kontaktok száma (fı)
1
férfi kontaktok
nıi kontaktok
5
8. ábra. Közép-Magyarország: férfi és nıi kontaktok száma (fı)
28
férfi kontaktok nıi kontaktok
67
18
9. ábra. Dél-Alföld: férfi és nıi kontaktok száma (fı)
7
férfi kontaktok nıi kontaktok
21
10. ábra. Észak-Alföld: férfi és nıi kontaktok száma (fı)
2
férfi kontaktok nıi kontaktok
9 19
11. ábra. Észak-Magyarország: férfi és nıi kontaktok száma (fı)
3 férfi kontaktok nıi kontaktok
5
Legtöbb projektvezetı – és egyúttal nıi projektvezetı is – Budapesten volt. Ez eleve abból adódik, hogy a legtöbb nyertes pályázat is a fıvároshoz kötıdik.7 Gyakorisági sorrendben a megyeszékhelyek, majd a városok következtek. Nem városi telephellyel mindössze két nyertes pályázó volt, egyik férfi, a másik pedig nı.
5. táblázat. A székhely megoszlása a projektkoordinátorok nemének függvényében (fı) Székhely típusa Fıváros Megyeszékhely Város Egyéb
Projektvezetı neme Férfi 61 45 16 1
Nı 26 13 5 1
7
A kutatás – fejlesztés nemek közötti esélyegyenlıtlensége a települési esélyegyenlıtlenséggel is összekapcsolódik, minél alacsonyabb státuszú településen nézzük a nemek közötti különbség annál nagyobb a férfiak javára.
20
Milyen kapcsolatok jellemzik a pályázat megítélt támogatási összegét,
•
a pályázat megvalósításnak összegét a régiók és a projektvezetık neme szerint? A támogatások összege régiónként8 A legmagasabb támogatási összeg, amire egy pályázónak pályázni lehetett, 100 000 000 forint volt. A nyertes pályázatok összesített összege abban a régióban a legmagasabb, ahol legtöbb a projekt. Legmagasabb értékkel Közép-Magyarország büszkélkedhet, a sereghajtó pedig Nyugat-Dunántúl. Ebben természetesen az is közrejátszik, hogy a legtöbb pályázó az egyetemi szférából került ki, és a legtöbb egyetem hazánkban a közép-magyarországi régióban található. 12. ábra. A döntés összege a székhely szerint, forintban 6 000 000 000
5 609 470 959
5 000 000 000
Ft
4 000 000 000
3 000 000 000
1 943 417 000
2 000 000 000
830 721 000
1 000 000 000
585 804 712 372 541 000
371 871 000
259 636 000
Kö z
ro rs zá g
ld Al fö És za k-
M ag ya
D
ag ép -M
És za k-
or s ya r
él -A lfö ld
zá g
l tú él -D un án D
ép -D un án Kö z
N
yu g
at -D un
án tú
l
tú l
0
Régiók
8
Az alábbiakban a támogatás összegét hasonlítjuk össze a régiók bontásában a projektet megvalósító szervezet székhelye szerint.
21
A támogatás átlaga Az egyes régiókban kiosztott összegek számtani közepét összehasonlítva a támogatások átlagösszege kevéssé tér el egymástól. A Dél-Alföldön volt a legmagasabb, átlagban 67 014 379 Ft, Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb, 46 567 625 Ft volt az átlag.
13. ábra. A támogatások összegének átlaga forintban 80 000 000 67 014 379
70 000 000
63 901 615
61 978 500 58 580 471
57 829 598
60 000 000 51 927 200
Ft
50 000 000
46 567 625
40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000
ro rs zá g
ld Al fö
Kö z
És za k-
M ag ya
D
ag ép -M
És za k-
or s ya r
él -A lfö ld
zá g
l tú él -D un án D
ép -D un án Kö z
N
yu g
at -D un
án tú
l
tú l
0
Régiók
A projekt összköltsége régiónként Az alábbiakban az összköltségeket hasonlítjuk össze a régiók bontásában továbbra is a projektet megvalósító szervezet székhelye szerint. Az adott régióban az összköltségek – vagyis az önész és a támogatási együttesen – összege is ott a legmagasabb, ahol legtöbb a projekt. Összköltség szempontjából a következı diagram nem okoz különösebb meglepetést az elıbb elemzettek fényében, legmagasabb összköltséggel rendelkezı régió ezúttal is KözépMagyarország, míg a legalacsonyabbal ezúttal is Nyugat-Dunántúl.
22
14. ábra. Az összköltség régiónkénti megoszlása forintban
8 000 000 000 7 189 894 790 7 000 000 000
6 000 000 000
5 000 000 000
Ft
4 000 000 000
SUM
3 000 000 000 2 353 484 000 2 000 000 000 1 042 503 000 1 000 000 000
654 681 680
451 299 000
342 549 000
439 911 000
0 Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
Dél-Dunántúl
KözépMagyarország
Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
Régiók
Ha a projektek megvalósításának összesített költségét vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a 150 millió forintos kategóriáig minden csoportban találunk nıi koordinátorokat. E fölötti összeggel viszont már összesen csupán négy projektben gazdálkodtak, amelyekben mindenhol férfiak voltak a koordinátorok. Viszont figyelemre méltó, hogy a középmezınyben 21 és 45 százalék között mozog a nıi koordinátorok aránya. Az összesen 23 darab 100 millió forint fölött megvalósított projektbıl hatot koordinált nıi kutató.
6. táblázat. A nıi koordinátorok száma és százalékos aránya a projekt összköltségét tekintve (fı) Millió forint min-25 25-50 50-75 75-100 100-150 150-200 200-max Nı 13 15 9 6 0 0 2 Férfi 9 16 39 33 17 3 1 Összesen 11 29 54 42 23 3 1 Nı% 44,83 27,78 21,43 26,09 0,00 0,00 18,18 Férfi% 81,82 55,17 72,22 78,57 73,91 100,00 100,00
Ha azokat a nyertes pályázatokat vizsgáljuk, amelyeket megvalósítása száz százalékosan az elnyert támogatásból valósult meg, azt állapíthatjuk meg, hogy szintén minden kategóriában jelen vannak a nıi koordinátorok. Arányuk a 25 és 50 millió forint közötti támogatást elnyert kategóriában a legmagasabb; itt majdnem 42 százalék.
23
7. táblázat. A nıi koordinátorok száma és százalékos aránya az összköltség függvényében, ahol a projekt 100%-ban a pályázati pénzbıl valósult meg Millió forint min-25 25-50 50-75 75-100 Nı 2 5 3 3 Férfi 3 7 12 9 Összesen 5 12 15 12 Nı% 40 41,67 20 25 Férfi% 60 58,33 80 75
A pályázatok megoszlása tudományágak szerint
•
A legtöbb támogatást a biotechnológia tudományterületén kapták. Itt a projektkoordinátorok éppen egynegyede nı. A közlekedési tudomány területén beadott projektek koordinátorainak pedig majdnem a fele nı. De nincs olyan tudományterület, ahol ne lenne nıi koordinátor!
15. ábra. Tudományágak szerinti csoportosítás nemek szerint (fı)
Projektek száma [db]
80 70 25
60 50 40
3 50
ni ka ,m ér ek tro El
ye ze tv éd el em
13
4 5
Kö rn
és te
ch ni ka ,i rá n. ..
ka Bi
ot ec hn i
... st ec hn o gy ár tá án y,
26
3 7
ok om m
14
0
An ya gt ud om
4 2 8
En er ge ti k a
10
In f
4
20
Kö zl ek ed és
30
Tudományágak
Nı Férfi
24
5. Az esélyegyenlıség megjelenése a nyertes pályázatokban. Tartalomelemzés a) A pályázatban nem szerepelt a nemek szerinti esélyegyenlıség A 168 nyertes pályázatból ötvenháromban nincs említés a férfiak és nık közötti esélyegyenlıségrıl. Ez a nyertes pályázatok 31,5 százaléka. A nemek közötti esélyegyenlıség megvalósításának szempontjait figyelmen kívül hagyó pályázatok két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok tartoznak, amelyekben semmiféle esélyegyenlıségi szempont sem jelenik meg, a másikba pedig azok, ahol a nemekre vonatkoztatott esélyegyenlıség teljesen hiányzik, de az esélyegyenlıség valamilyen más területét érintik. Valószínő, hogy a pályázók ezt a szempontot nem tartották említésre érdemesnek, vagy nem tudatosult bennük ennek fontossága. Ugyanakkor nem mindig egyértelmő a megfogalmazás, van, ahol elsı olvasatra nem különíthetı el határozottan a két csoport egymástól, ezért tartottuk fontosnak a tartalomelemzés mint módszer alkalmazását, mivel ez arra is lehetıséget biztosít, hogy a szövegkörnyezet kontextusából kiszőrjünk – talán még a közlı számára sem tudatosult – szándékokat.
16. ábra. Az esélyegyenlıség említése a pályázatokban (fı;%)
38; 23%
15; 9%
Nincs esélyegyenlıség említve Férfiak-nık esélyegyenlısége Valamilyen más esélyegyenlıség említése
115; 68%
25
•
A pályázatban nincs említés az esélyegyenlıség semmilyen formájáról
A projektek között 15 pályázatban semmilyen, az esélyegyelıség megvalósításához kapcsolódó szempontot sem említettek. E csoportba tartozók a Pályázati útmutatóban szereplı információk ellenére teljesen figyelmen kívül hagyták ezt a követelményt. Illetve azzal elintézettnek vélték az esélyegyenlıség ügyét, hogy negatív állításokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. A legváltozatosabb megfogalmazások olvashatók arról, hogy ez a szempont az ı pályázatukra nem vonatkozik. A legtipikusabb válaszok a következık voltak: -
„Jelen pont a pályázatunkra nem jellemzı.”
-
„Valójában jelen pályázatunkban nem értelmezhetı.”
-
„Jelen pont a pályázatra nem vonatkozik.”
-
„Az új alkalmazás során csak a felkészültség a döntı, nemi, faji és egyéb szempontok nem.” Az utolsóként idézett pályázatnál a pályázatírók nemek közötti esélyegyenlıségre
vonatkozó attitődjeire is következtethetünk, a szókapcsolatokból kiolvasható asszociációkból kiderül, hogy a meritokratikus szemlélet hangsúlyozása együtt jár bármilyen más esélyegyenlıségre irányuló törekvés elvetésével. Mivel a projektek összetettek, kutatásra, termékek kikísérletezésére és bevezetésére irányultak, ebben az összetett folyamatban szinte kizárt, hogy az esélyegyenlıséget semmilyen aspektusból ne lehessen felvetni. A hiánynak több oka lehet. Jelentheti a pályázó kényelmességét annak ellenére, hogy a pályázati útmutatóban egyértelmően szerepel, hogy ezzel akár a pályázatból is kizárhatja magát. Ebbıl arra következtethetünk, hogy az esélyegyenlıség megteremtése mint szempont annyira hiányzik a pályázatírók tudatából, hogy gyakorlatilag kockáztatták a pályázatuk pozitív elbírálásának az eredményét. Jelentheti ugyanakkor azt is, hogy a pályázó a témával kapcsolatban nem mutat érzékenységet, és nem rendelkezik az esélyegyenlıségrıl használható tudással. Harmadik indokként az is felvethetı, hogy tapasztalataik azt bizonyítják, hogy ez nem olyan lényeges szempont, e nélkül is lehet nyerni.
26
•
A pályázatban van említés az esélyegyenlıségrıl, de nem a nemekre vonatkoztatva,
és
legtöbbször
formális
megnyilvánulásokkal
találkozhatunk 38 projektben szerepeltek olyan, az esélyegyenlıség megvalósításának szempontjait figyelembe vevı megállapítások, amelyek nem kapcsolódtak a nemek közötti hierarchikus viszonyok megváltoztatásához: „ennek alapján mindenki egyenlı eséllyel indul” – hangzott több helyen is az állítás. A fenti általános alany mellett a pályázatok jelentıs csoportját alkotják azok, melyekben ugyan az esélyegyenlıség kifejezés szerepel, de nem személyekre, hanem az egyenlı feltételek megteremtésére irányul. Ennél a csoportnál a pályázók többsége regionális esélyegyenlıségrıl beszél, ami ebben a kontaktusban azt jelenti, hogy a hátrányos helyzető térségeket szeretnék felzárkóztatni, versenyképességüket növelni, az ott élık életkörülményeit javítani, új munkahelyeket teremteni. Mindehhez eszközként az alábbi megvalósítandó feladatok szerepeltek a pályázatokban: –
az információhoz való hozzájutás esélyének növelése;
–
az infrastruktúra javítása;
– jobban szervezett közlekedési rendszerek kiépítése; –
a társadalmi tudatosság növelése a környezetvédelemben;
–
munkalehetıség teremtése az alacsony iskolai végzettségőek számára az alábbi területeken:
hulladékgazdálkodás,
állattenyésztés
(méhészet,
tehenészet),
gyümölcstermesztés, oltványnemesítés, energianövények termesztése.
A felsorolt típuson kívül szerepelt még a korra, etnikumra vonatkozó esélyegyenlıség biztosítása, ám ez utóbbi néha nem mentes az értékelı momentumtól sem: –
a fiatalok esélyegyenlıségének megteremtése, a pályakezdı szakemberek itthon tartása; olyan számítástechnikai infrastruktúra kialakítása, amely esélyt teremt arra, hogy a „magyar kutatók ne külföldön, hanem itthon vegyék igénybe a szükséges erıforrásokat”;
–
az életminıség javulásának az esélye: korszerőbb táplálkozással nı az életminıség.
–
Az új gyártmánnyal összefüggıen létrejövı új munkahelyek többsége nem igényel kiemelt szakértelmet, ezért a környéken élı szakképzetlen munkaerı számára nyújtanak munkaalkalmat, ezen belül a roma emberek számára is tartós foglalkoztatás biztosítható a gyártás élettartamának megfelelı idıtávban.
27
–
a hulladékok szelektív győjtése és válogatása terén az érintett közszolgáltatók fokozottan biztosítják a lemaradó roma rétegek foglalkoztatását, új munkahelyeket teremtve számukra.
Összefoglalva elmondható, hogy az esélyegyenlıség fogalma alatt legtöbbször formális megoldásokat közölnek, amelyek összekapcsolódnak rejtett elıítéletes megnyilvánulásokkal is. b) A pályázatban szerepelt a nemek szerinti esélyegyenlıség 115 pályázatban van valamilyen formában említés a nemek közötti esélyegyenlıségre vonatkozóan. Megszámoltuk, hogy a nık, nemek és ezeknek a szavaknak a szinonimái hányszor szerepelnek egy-egy projekten belül. A 281 említés projektenkénti átlaga 2,5, ami 1 és 6 között szóródott. Általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a többszöri említés átgondoltabb, konkrétabb esélyegyenlıségi koncepcióval kapcsolódott össze. Megállapítható, hogy az említések száma is minıséget takar, ugyanakkor a szavak kontextusából, abból a módból, ahogy a szavakat más szavakkal összefüggésbe hozták, illetve a legtöbbször látens értékítéletekbıl következtethetünk a pályázatírók nemekre vonatkoztatott attitődjeire. Ezeknek az összefüggéseknek az alapján öt csoportot képeztünk, amelyek a következık: formális, semleges, tradicionális, semleges és tradicionális együtt, és a valódi esélyegyenlıséget megjelenítı pályázatok.
28
17. ábra. Az esélyegyenlıségi tartalom minıségi megoszlása (darab, %) (168 pályázat)
Nincs
38; 23% 53; 31%
Semleges Tradicionális Semleges és tradícionális Formális
23; 14% 15; 9%
4; 2%
Kiváló, magas színvonalon tényekkel alátámasztott
35; 21%
18. ábra. A megjelenített nemek szerint esélyegyenlıségi tartalom minıségi megoszlása (darab, %) (115 pályázat)
Valódi esélyegyenlısége t megjelenítı pályázatok: 38; 32
Formális: 23; 19,6
Semleges: 15; 15 Semleges és tradicionális együtt: 4; 3,4 Tradicionális:35; 30
29
•
Formális
A nyertes pályázatok esélyegyenlıségi programját a formális kategóriába soroltuk azokban az esetekben, amikor a pályázók az esélyegyenlıség kapcsán protokolláris módon hivatkoznak valamilyen írásbeli dokumentumra. Ebbe a kategóriába 23 pályázat került. Többségük a Magyar Köztársaság Alkotmányát, de az is elıfordul, hogy a cégkódexet, európai uniós irányelveket említettek. Hangsúlyozzák, hogy ez kötelezi ıket bármifajta – a faj, a bırszín, a nem, a nyelv, a vallás stb. – megkülönböztetés elvetésére. Több pályázat azt hangsúlyozza, hogy a közvetett és közvetlen diszkrimináció minden fajtája ellen fellép. Arra nem is gondolnak a pályázók, hogy a kiírók eleve abból indulnak ki, hogy senkirıl sem feltételezik, hogy nem tartja be az Alkotmány elıírásait. Tehát ezekben a pályázatokban teljesen félreértették a kiírók szándékait: a pályázóknak nem azt kellett volna hangsúlyozni, hogy mindenféle diszkrimináció ellenesek, hanem azt, hogyan segítik elı konkrét lépésekkel, programokkal a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulását a projekt során. Az ebbe a csoportba tartozó pályázók többsége még magyarázatot is próbált adni, megpróbálta a saját szakterületére értelmezni az esélyegyenlıséget tartalmazó jogszabályokat. Például: „Igazi esélyegyenlıség felé ható tény, hogy nincs semmiféle eltérés a nıi és a férfi
bioinformatikai munkaerı hatékonyságát illetıen”. Ez a mondat árulkodik arról, hogy a pályázó egyáltalán nem tudja értelmezni az esélyegyenlıség fogalmát. Más esetben a pályázó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a „K+F munka jellegébıl adódóan a nemek közötti esélyegyenlıséget kiterjesztve minden típusú társadalmi egyenlıség érvényesül, feltéve, ha az illetı szakképzettsége az elvárásoknak megfelel.” Ráadásul ebben az esetben a projekt vezetıje nı, megállapítása pedig tükrözi egy réteg véleményét, amelyrıl kutatási tapasztalataink alapján azt mondhatjuk: ez egy tipikus vélemény. Azok nyilatkoznak így, akik a nık és az esélyegyenlıség szókapcsolatot egyenértékőnek tartják a gyengébb teljesítménnyel. Az esélyegyenlıség nem arról szól, hogy adjunk esélyt a szakmai munkában a kevésbé felkészültnek, hanem arról, hogy adjunk esélyt, hogy ugyanolyan jól felkészülhessenek mindkét nem tagjai, támogassuk azoknak az akadályoknak a leküzdésében, amelyek miatt nem halad elıre a karrierépítésben, kutatásban, munkavállalásban. A fent említett csoportban nem az esélyegyenlıség felıl közelítik meg a kérdést. A kutatók neme itt semleges, elfeledkeznek a nıi szerepelvárásokból adódó hátrányokból, csak a tudományos teljesítmény számít – ami persze minden esetben a középpontban áll. Ez a szemlélet az esélyegyenlıségre érzéketlen, nem kínál lehetıséget vagy alternatívát a tehetséges fiatal kutatók egyenrangú kezelésére, a projektben való részvétel feltételeit a reggeltıl éjszakáig a munkahelyen, laborban stb. ülı férfiakra dolgozza ki. 30
Ugyanezen ellentmondásról tanúskodik a következı megfogalmazás: „A közvetett
vagy rejtett diszkrimináció ellen a pályázó intézmény már alapítása óta határozottan fellép, s teszi ezt az alapvetı emberi jogok tiszteletétıl vezérelve, továbbá azért, mert a magas szintő tudományos munkát és oktatást jelentısen hátráltatja minden nem szakmai, vagy nem didaktikai szempont elıtérbe kerülése”. Van olyan pályázó, aki a „nık és más kisebbségekrıl” beszél, vagy használja ugyan az esélyegyenlıség fogalmat, de gyakorlatilag cáfolja vele a probléma felvetésének jogosságát: „a munkakörök betöltése elsısorban
speciális informatikai szaktudást igényel, s nincs tekintettel a nemre, korra, származásra, testi fogyatékosságra”. Ez a szemlélet nem csak a nemekre, hanem mindenféle deprivációval rendelkezık esélyegyenlıségének biztosítása irányában érzéketlen. Erısebb fogalmazásban azt is állíthatjuk, hogy éppen a diszkrimináció mellett teszi le a voksát, miközben fel sem merül, hogy éppen az esélyegyenlıségi szempont beszámításával mennyivel lehetne növelni egy-egy intézménynél a hozzáadott értékbıl származó nyereséget. Néhány pályázatban a közlés valódi tartalma éppen ellentétes jelentéssel bír. Az alább közölt szöveg szókapcsolatainak logikai szerkezetébıl is erre következtethetünk: „A projekt
megvalósulása során a diszkrimináció kérdése fel sem merülhet. A projektben […] a nem, életkor, faj, vallás szerinti megkülönböztetés teljesen kizárt. A megbízásos szerzıdések esetében is a szakmai kritériumoknak való megfelelés az egyetlen feltétel. Egyfajta diszkriminációt a projekt során azonban mindenképpen alkalmazni fogunk: elınyben részesítjük a hazai cégeket és beszállítókat.” Mivel a fenti projektben az esélyegyenlıség címszó alatt felsorolták a nemet is az életkor, faj, vallás szavakkal együtt, alakilag besorolható a nemek közötti esélyegyenlıséget formálisan megjelenítı csoportba. Ugyanakkor a „szakmai kritérium” mint egyetlen feltétel kihangsúlyozása két szempontból is hátrányosan érintheti a nıket és a nemek közötti esélyegyenlıség teljesülését, ezért nem igazán indokolt az esélyegyenlıséget valamilyen formába is megjelenítı projektek közé sorolása. Tudjuk jól, hogy a csak szakmai kritériumra történı hivatkozás a tradicionális magyar társadalomra jellemzı, nemek szerint elkülönülı szerepelvárások miatt a nıket a munkaerıpiac másodlagos szegmensébe sorolja, és ezáltal a munkavállalásnál már a kiindulási esélyegyenlıség sem valósul meg. Összefoglalva megállapítható, hogy az ebbe a csoportba sorolt projektek annak ellenére, hogy az esélyegyenlıségi szempontoknál megfelelı hívószavakat használnak („nem” „nık”, vagy ezek szinonimái), csak formálisan teljesítik az esélyegyenlıség megteremtésének követelményeit. 31
Ezek a példák is azt mutatják, hogy mekkora zavar él az esélyegyenlıség gyakorlati megvalósítása és a jogszabályokban lefektetett jogokkal való élni tudás között!
•
Semleges
A nyertes pályázatok közül a semleges kategóriába soroltuk azokat, amelyek valamilyen összefüggésben megemlítik az esélyegyenlıségrıl szóló pontban a nıket, de arra, hogy valójában milyen szerepet szánnak nekik a projekt megvalósításában, munkavégzésüket hogyan tervezik segíteni, már nem tértek ki. Ezek közül lehet több a gyakorlatban akár jól megvalósított is, ám mivel a pályázatok realizálódását nem állt módunkban követni, így a nemek esélyegyenlıségének gyakorlatban történı megvalósulását sem tudtuk kontrolálni. A következı tartalmak alapján soroltuk a pályázatokat a semleges csoportba, összesen 15 darab tartozott ide: –
„A projektben mind a férfiak, mind a nık részt vesznek”, „egyforma arányban vannak nık és férfiak”;
–
„A három fıállású kutató mellett két doktorandusz is lehetıséget kap (mindkettı nı).”;
–
„[…]
közvetlenül
nem
hat
az
esélyegyenlıségre,
[…]
nincsenek
olyan
munkafolyamatok, amibe ne vehetnének részt nık”; –
„Mindkét betegségcsoportban jellemzı a nıi dominancia […] a betegségek átlag 75 százalékban nıkben alakulnak ki…”;
–
„A tervezett kutatás-fejlesztési munkánk tehát nagyrészt a nıket, de a férfiakat is érintı egészségügyi probléma megoldását, másfelıl pedig a betegek, illetve a családtagjaik, valamint az egészségesek egyenlı esélyét tartja szem elıtt.”
Az ebbe a csoportba tartozó projektek esélyegyenlıség fogalmára a „megengedı” magatartás a jellemzı. A projektek készítıi nem zárkóznak el a nık alkalmazásától, de semmilyen gondolati erıfeszítést nem tesznek annak érdekében, hogy a nık ugyanolyan eséllyel vehessenek részt a munkafolyamatokban. Pozitívum, hogy több projektben a kifejlesztett termékeknél a fıleg nıkre jellemzı betegségcsoport gyógyítására koncentráltak.
•
Tradicionális
A XX. század utolsó harmadától az egyenlıségelvek tudati szinten nem kérdıjelezıdnek meg, mindkét nemre jellemzı az életutak foglalkozások köré szervezıdése, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a magánélet keretei között a tradicionális férfi – nıi szerepek továbbélnek. A tartalomelemzés lehetıséget biztosított számunkra annak elemzésére, hogy vajon a projektek terveinek készítıi bekódolták-e esélyegyenlıségi terveikbe a tradicionális szerepek 32
továbbélését, illetve azokat a nemekre jellemzı sztereotípiákat, amelyek más „nem specifikus” jellemzıkkel ruházzák fel a nıket, férfiakat. Az esélyegyenlıség megteremtésének indokai között 35 projektben csak olyan tényezıket említettek, amik a tradicionális nıi szerepek közé tartoznak. Mivel nem minden projektet lehetett egyértelmően egyik, vagy másik általunk létrehozott csoport alá besorolni további négy projektben szintén jellemzı volt a nık hagyományos szerepeire történı hivatkozás, illetve a valódi esélyegyenlıséget biztosító projektek (5. csoport) között is találhatunk tradicionális nıi szerepekre utaló elemeket. A továbbiakban a csak tradicionális érveket felsorakoztató projekteket elemezzük. A hagyományos nıi szerepekre épülı esélyegyenlıségi tervek elemzésénél szétválasztottuk a köz- és magánszférára vonatkozó megállapításokat (szavakat és azok kontextusát). A közszféra a foglalkozási jellemzık elemzését foglalja magába, míg a magánszférába a család, a gyermekekkel és a háztartással kapcsolatos feladatokat soroltuk.
Munkavégzés – közszféra: 1. Több projekt a nık-férfiak eltérı fizikumát, a biológiai nembıl származó adottságokat említi az esélyegyenlıtlenséget biztosító tényezık között, ami nem más, mint a feltételezett különbségek újratermelıdése, tartósítása. Ilyenek: „könnyő fizikai munka,” „precizitási igényt támasztó gyártástechnológia
követelményeinek a nık jobban meg tudnak felelni.” „Az üzemirányítási telematikai rendszer fejlesztésével lehetıvé vált nık alkalmazása is üzemirányító munkakörben, mivel a korábbiakkal ellentétben a munka magasabb szakmai felkészültséget, ugyanakkor fizikai munkát egyáltalán nem jelent.” „A nyúltenyésztés munkaigényes, de nem nehéz fizikai megterhelést jelentı munka. Ennek megfelelıen a telepek elsısorban nıket foglalkoztatnak.” 2. Külön csoportosíthatók azok, amelyek adottnak, és változatlanoknak veszik a nıi foglalkozások feminizálódását:
„[…] betanított munkát végez, és ezekben a munkakörökben a nık részesedése szinte kizárólagos.” „A kutatás során az asszisztensi és adminisztrátori állások esetén preferáljuk a nıi munkaerıt, ezzel is elısegítve a nık munkalehetıségét.”
33
„[…] laboráns hölgyeket igyekszünk alkalmazni, valamint pótlólagos erıforrás igény esetén bevonni a projekt megvalósításába. asszisztensnık felvételét tervezzük.” „A laboratóriumi analitikai munkában kizárólag nıi munkatársak és PhD hallgatók dolgoznak, a projekt megvalósítása az ı munkahelyük megmentését teszi lehetıvé.” „Jól kezelhetı, jól mőszerezett, biztonságos technológia szükségtelenné teszi nehéz fizikai munka végzését, így lehetıvé válik megfelelı végzettségő nıi munkaerı alkalmazása is.” „[…] precíz, aprólékos, finom kézzel végzett munkát (pl. mikroszerkezeti, metallográfiai megfigyelésekhez próbatestek készítése), így ezeknek a feladatoknak az elvégzésére nıi munkavállalókat vonunk be.” „munkaerı döntı része jelentıs elıképzést, betanulást feltételezı betanított munkát végez, és ezekben a munkakörökben a nık részesedése szinte kizárólagos. Ennek oka csak részben az, hogy a nıi munkaerı általában könnyebben elérhetı, másik oka az, hogy – be kell vallani – a rendkívüli minıségi követelményeket és precizitási igényt támasztó gyártástechnológia követelményeinek a nık jobban meg tudnak felelni.” 3. A nık képzettségére vonatkozóan tovább élnek azok a negatív elıítéletek, amelyeket a statisztikai adatok alapján megcáfolhatunk:9
„A kutatás-fejlesztés eredményeit a magyar élelmiszeripar hasznosíthatja elsısorban, ahol jellemzıen sok az alacsony iskolai végzettségő nıi foglalkoztatott, elsısorban vidéki munkahelyeken.” „[…] az alacsony képzettséget igénylı, elsısorban nıket […]”.
A nıi foglalkoztatottakkal szembeni jellemzık összefoglalása helyett az egyik projektben megfogalmazottak mindennél többet árulnak el a nıi esélyegyenlıséggel kapcsolatos elképzelésekrıl, lehetıségekrıl. Arról, hogy a részmunkaidı, a gyermeknevelés, az alacsony presztízső és jövedelemő, feminizálódott foglalkozások továbbra is a nık, anyák sajátossága: „A projekt megvalósítása során a laboratóriumi vizsgálatok száma növekszik,
ami azt is jelenti, hogy a kiskorú gyermeket nevelı, vegyészanalitikus szülık is bekapcsolódhatnak a mérésekbe, akár napi 4 órában is. Projektünk a kertészeti hajtatást 9
A 2001-es népszámlálási adatok szerint a 15-64 éves férfiak 31 százalékának érettségi nélküli szakmai végzettsége van, 24 százalékuk érettségizett, a nıknél 15 és 33 százalékos az arány. A diplomások aránya összességében a nık között magasabb, ez a különbség a fiatalabb generációnál még egyértelmőbb. A 25-39 évesek körében a nık 17-18 százalékának, a férfiak 12-14 százalékának van felsıfokú végzettsége. Társadalmi Helyzetkép 2003. KSH Budapest, 2004. 40.
34
támogatja, aminek területi fejlesztésén keresztül a nıi munkaerı foglakoztatása szintén nı, hiszen különösen a kisebb gazdaságokban a zöldmunka szinte kizárólag az asszonyok dolga. Más helyeken a szedés és osztályozás feladataira roma brigádok állnak rendelkezésre és ennek a lehetıségnek a kihasználását projektünk sikeres teljesítése szintén támogatja majd.” Az utolsó mondat a projektkészítı elıítéletes gondolkodásának általános érvényességét bizonyítja. Lehet, hogy ez a megfogalmazás túl kritikus, ugyanakkor ezzel azt szeretnénk jelezni, hogy az esélyegyenlıségi tervek készítıi eleve sztereotípiák mentén gondolkodnak, vagy a társadalmi valóság nemek közötti egyenlıtlenségeit adottnak veszik, ezért bármely tiszteletre méltóak is az elképzeléseik, azok nem megváltoztatják, hanem újratermelik a nemek (társadalmi csoportok) közötti hierarchiát.10
Család, gyermek, háztartás – magánszféra A magánszféra elemei a családdal gyermekkel kapcsolatos feladatok, és mivel ezek a munkák jelentıs idıt vesznek igénybe, ide soroltuk – mivel a pályázatírók is ezekkel hozták kapcsolatba – azokat a javaslatokat is, amelyek az atipikus foglalkoztatásra vonatkoztak. A felsorolt esélyegyenlıségi tervek szintén sztereotípiára épülnek, következtetéseink hasonlóak az elızı bekezdésben leírtakkal.
1.
Részmunka, távmunka, bedolgozás: „több kisgyermekes anya részmunkaidıben” „Ez
esélyt jelent kis gyermeküket nevelı anyák otthoni foglalkoztatására, gyermeket vállalók részmunkaidıs foglalkoztatása.” „A részfeladatok egy jelentıs része számítógépen, internetes kapcsolattal végezhetı munka (pl. adatrögzítés, statisztikai elemzések, irodalomkutatás), mely elısegíti a távmunkát, és növeli a kisgyermeket nevelı nık […] munkalehetıségeit.” „[…] a távmunka lehetısége adott, elsısorban a szoftverfejlesztésnél valamint a tervezési és modellezési feladatoknál, ezeket a feladatokat terhes, vagy gyereküket nevelı munkatársaknak kívánjuk kiosztani – a kutatás jellegébıl adódó kötetlen munkaidı is elısegíti gyereküket nevelı személyek részvételét.” „A projekt elnyerése esetén részmunkaidıben tudnánk foglalkoztatni kismamát, vagy kiskorú gyerméket nevelı nıt. Az alkalmazandó személy kiválasztásánál elınyben részesülne, aki gyermekét egyedül neveli vagy több gyermeket nevel.” 10
Úgy gondoljuk, hogy a valóságban már jelentısebb a változás, mint ami az itt megfogalmazott esélyegyenlıségi tervekbıl látszik. Az idımérleg-vizsgálatok adatai szerint éppen a gyermekekkel kapcsolatos feladatok azok, amelyeket fıleg fiatal férfiak vállalnak. Tehát semmi sem indokolja az esélyegyenlıség megteremtésére való törekvésnél az otthon, gyermeknevelési feladatoknál csak a nıket említeni.
35
Annak ellenére, hogy a következı javaslatban is a nık atipikus foglalkoztatásának megteremtése a cél, mégis úgy gondoljuk, hogy itt másról van szó, nem a kizárólag nıkhöz rendelt feladatok megoldásának megkönnyítését, hanem a jogokat hangsúlyozza. „A
kisgyermekes nıknek joguk van a részmunkaidıben való foglalkoztatáshoz. E jog teljesüléséhez kidolgozzuk nık projektben való részvételének elısegítésére a fıiskola kollektív szerzıdésével összhangban lévı részmunkaidıs beosztást lehetıvé tevı munkarendet.” Ez nemcsak a tradicionális munkamegosztás tudomásulvétele, hanem tudatos odafigyelés, jogok biztosítása, amelyben benne van az anyaság elismerése is, 11 kár, hogy nem kisgyermekes szülıkrıl írt a pályázat készítıje! Amennyiben mindkét szülı egyenlı mértékben venne részt a társadalmi- és magán szféra feladatainak megoldásában, nagymértékben megszőnnének a nemek közötti egyenlıtlenségeket újratermelı gátak.
2.
Háztartási munkákat megkönnyítı dimenziók:
„Így egyszerősödnek azok a (például háztartási) mőveletek, […] (pl. a nık a háztartási munkában).” „[…] egységnyire beállított, alacsony energiatartalmú ételek és desszertek a fogyasztók kényelmét szolgálják, ezen belül is elsısorban a nık háztartási munkáját könnyítik és segítik.” 3.
A tradicionális szerepekre történı hivatkozás mellett a projekt készítıi általánosságokat is megfogalmaznak, ám mivel az elıbbi a hangsúlyos, az erıs asszociáció miatt a projekteket ide soroltuk:
„Támogatjuk nıdolgozóink anyaságvállalását, biztosítva a gyermeknevelés és a szakmai karrier lehetıleg harmonikus összehangolását.” 4.
Képeztünk egy negyedik csoportot, ahol az elızı dimenziók jellemzıi mellett a „hölgy” szó használata összekapcsolódik az „is” „igyekszünk” „pályázhatnak” szavakkal, és így az „esélyegyenlıség megteremtésére” írányuló projektek inkább negatív jelentést kapnak, ezért nem sorolhatók az elızı háromba: „[…] alkalmazunk hölgyeket is […]”
11
A nemek közötti „rendi” szereposztástól való megszabadulás sohasem csak az egyik oldalt – a nıket – érinti. Csak annyira haladhat elıre, amennyire a férfiak is megváltoztatják önértelmezésüket és viselkedésüket. Ez nemcsak a foglalkoztatási rendszerbe beépített akadályokból tőnik ki, hanem a hagyományos nıi munkák” – napi munka, gyermeknevelés, családi munka – másik tengelye kapcsán is. (Beck 2003: 191)
36
„[…] laboráns hölgyeket igyekszünk alkalmazni, valamint pótlólagos erıforrás igény esetén bevonni a projekt megvalósításába.” „[…] nem jár semmilyen fárasztó fizikai tevékenységgel, egészségre sem veszélyes – a hölgyek teljes mértékben egyenrangú partnerként pályázhatnak (megjegyzendı, hogy már van nıi bioinformatikus hallgatónk is).” Összefoglalóan elmondható, hogy az ebbe a csoportba tartozó esélyegyenlıségi terveket készítık nem tudták elkerülni, hogy elképzeléseik ne sztereotípiákon alapuljanak, és ez az eleve megosztó kiindulási alap alkalmatlan a nık meglévı hátrányainak csökkentésére. A leírt elképzelések nem az esélyegyenlıség megteremtésére, hanem a tradicionális szerepek adta hátrányok csökkentésére irányulnak. A gyermekneveléssel, családi feladatokkal kapcsolatos munkákat mindenképpen el kell végezni, a probléma csak az, hogy ezeket mindig a nıknek kell elvégezni, felmentve és továbbra is elınyösebb társadalmi pozícióba tartva ezáltal a férfiakat.
• Semleges és tradicionális A pályázók ebben a csoportban (4 pályázatban összesen) az esélyegyenlıség biztosításánál egyrészt igyekeztek semlegesek maradni, például: „a nık bérezése a költségvetési
intézményekben nem béralku tárgya”, vagy „az intézmény biztosítja az egyenlı elımenetelt”. Másrészt az érvelésébe tradicionális szempontokat is bevontak. Van, aki egészen különös fordulattal élt az egyes esetekben esetlegesen alkalmazható, nıket elınyben részesítı politikájával: „Engedményekre hajlik minden olyan esetben, amikor a nık anyaságot
vállalnak, biztosítva a gyermeknevelés és a szakmai siker összehangolását.” Azonban azokat az elgondolásokat, hogy hogyan kívánja ezt a gyakorlatban megvalósítani, már nem fejti ki a pályázó. A semleges és tradicionális szempontok keveredését jól érzékelteti az alábbi szöveg:
„Az […] Rt. alkalmazásában jelenleg két várandós nı áll, akik közül […] terhessége ideje alatt otthon végzi el a projekthez kapcsolódó minıségbiztosítási dokumentáció összeállítását, így lehetıséget kapva arra, hogy terhessége ideje alatt is a lehetı legtovább dolgozhasson. […] GYES és GYED leteltével visszatérési lehetıséget biztosít a fent említett két kolleganı számára, a visszatérés kapcsán részmunkaidıs foglalkoztatásukat is reális lehetıségnek tekinti. Ezen kívül a cég […] laboratóriumában 2 részmunkaidıs nıi munkatársat is foglalkoztatunk. A részmunkaidıs munkatársak foglalkoztatását hosszú távon is fenn kívánjuk tartani, mert ez a foglalkoztatási forma lehetıvé teszi a változó feladat mennyiséghez való
37
rugalmasabb alkalmazkodást […] két kolleganı levelezı egyetemi képzésen vesz részt. Ennek megfelelıen ez a két munkatárs részmunkaidıs foglalkoztatású.” A projektíró annak ellenére, hogy megengedı magatartást tanúsít „lehetı legtovább dolgozhasson”, „fenn kívánjuk tartani”, ennek megvalósításához nem közöl semmilyen koncepciót.
• Kiváló, valóságos esélyegyenlıséget biztosító projektek A nemek közötti esélyegyenlıség biztosítását konkrét átgondolt tervekkel megjelenítı projektek száma 38. A csoportosítás alapja: (a) konkrét számok, százalékos megoszlások felsorolása, (b) az esélyegyenlıség biztosításának adatokkal, vagy adatok nélkül konkrét javaslatokat említése. Ez utóbbinál további csoportosításokat végeztünk: (b/1) rugalmas munkaidı, (b/2) és a GYES, GYED mellett továbbképzési lehetıségeket biztosító projekteket, illetve kiemeltük azokat, (b/3) amelyekben az esélyegyenlıség megvalósítását abban látták biztosítani, hogy a projekt vezetıje nı. Az esélyegyenlıség megvalósításában elkötelezettek (b/4), ahol jó példák felsorolása is olvasható. Mivel egy-egy projektben többféle szempont is szerepelt, a csoportosítás alapja mindig a legjellemzıbb volt.
„A pályázók lehetıvé kívánják tenni a gyermeknevelés és a szakmai karrier lehetıleg harmonikus összehangolását.” Az esélyegyenlıségi tervben megfogalmazottak megfelelnek az esélyegyenlıség követelményeinek, a magán és közéleti feladatok összehangolásának biztosítását nem szőkítik le csak az egyik nemre: Ennek a fogalmazásnak a szépséghibája viszont, hogy a megoldási javaslatok hiányoznak,12 ezért az ilyen általános szövegekre épülı terveket továbbra is kihagytuk az elemzésnél.
a/
Az esélyegyenlıségi tervek konkrét adatokban:
„A kapcsolódó természettudományi képzésben részesülı hallgatók 50 százaléka nı, a közvetlen gyógyszertudományi képzésben a nıi hallgatók aránya 65%. A projekt végrehajtásában közremőködık között a nık aránya 60%.” „Mindkét költségvetési intézménynél a kutatásban résztvevı nık mintegy 20 százaléka egyedül neveli gyermeké(ei)t.” „[…] mint 80 százaléka nı. Foglalkoztatunk csökkent munkaképességő dolgozót is.”
12
Mivel a projektek megvalósulási folyamatait nem állt módunkba elemezni, ezért nem tudjuk, hogy itt egy általános egyenlıségfogalomról van-e szó, aminek megvalósítása során csak a nıdolgozóknál kódolják be a kettıs feladatok terhét, vagy végig mindkét nemben és nemcsak a nıkben gondolkodtak.
38
Ezeknél a projekteknél csak felsorolást találunk minden további megoldási javaslat nélkül.
b/1.
Rugalmas munkaidı:
„Az orvosbiológiai kutatás-fejlesztés területén, […] nem találkozunk nemek szerinti megkülönböztetéssel, inkább nagyobb a nıi kutatók részaránya a férfiakénál. Az Intézet vezetése nagy segítséget nyújt mind a fiatal anyák, mind az aktív állapotban levı, nagy ismeretanyaggal rendelkezı nyugdíjasok foglalkoztatásában.” „Mivel projektünk laboratóriumi részéhez elengedhetetlen a laborasszisztensi munka, erre mindenképpen laborrutinnal rendelkezı technikusokat alkalmaznánk. A napi munka elvégzésénél azonban nincsenek megkötések a munkaidı kezdetére vonatkozóan, ezért elképzelésünk szerint jelenleg kisgyermekkel otthon tartózkodó és munkájukat csak 4 órában elvégezni tudó asszisztenseket alkalmaznánk. A részmunkaidıs alkalmazást tovább segíti az is, hogy a rugalmas munkaidı-beosztás tovább tud idomulni a munkavállaló igényeihez, elısegíti az egyebekben megnehezített munkaszerzésüket. Ennek megfelelıen egy teljes munkaidıben alkalmazott technikus helyett két, fél-munkaidıben dolgozó nıt/anyát foglalkoztatnánk, s ık felvétel során hasonló tudás és tapasztalat esetén egyértelmő elınyt élveznének a kiválasztásban. A projekt tervezésekor végzett felmérés során több ilyen hátrányos helyzetben lévı, labortechnikusi munkára alkalmas egyénnel is felvettük a kapcsolatot, akik szívesen vennének részt ilyen munkában. Esetleg nagyobb gyermekkel is rendelkezı kisgyermekes anyák munkavállalását az is elısegíti, […] területén saját intézeti óvoda üzemel, mely szóban ígéretet tett alkalmi gyermekfelügyeletre.” „A projekt megvalósításához […] a számítógépek otthonról, illetve a világ bármely területérıl elérhetık, így a csoport hölgy tagjai (3 férfi és 3 nı van a csoportban) számára az otthoni munkavégzés is lehetıvé válik, továbbá lehetıség van a gyermeküket otthon nevelı kisgyermekes anyukák részmunkaidıben való foglalkoztatására. Ezáltal a projekt közvetlenül segíthet a fiatal, családos kutatónık pályán maradásában.” Az ebbe a csoportba tartozó projektírók komplexen értelmezik az esélyegyenlıség elısegítését. A távmunkánál már nemcsak a nık felöl közelítik meg a problémát, hanem nemekben gondolkodva kapcsolják össze a karrierépítés további lehetıségeivel. A rugalmas-
39
és a részmunkaidın alapuló munkahelyteremtésnél továbbra is nıkre gondolnak, amit a nıi alkalmazottak kiválasztásának elıtérbe helyezésével terveznek megvalósítani.13
b/2.
A GYES, GYED mint továbbképzési lehetıség:
„A projekt keretében mind a technikusi mind a kutatói munkakörben megfelelı (50% feletti) számban foglalkoztatunk nıi munkaerıt, így semmiképpen sem sértjük az esélyegyenlıség elvét. A projekt utolsó évében (2007-ben) GYES-en lévı kolléganınket kívánjuk alkalmazni félállásban, különösen a projekt zárójelentésének és összefoglalásának elkészítésénél, az összeállítás adminisztratív feladatainak elvégzésénél.” „A konzorcium az adatbázisok elıállításának egy részét távmunkában oldaná meg, amelynek kiemelt célja a GYES-en lévı kisgyerekes anyák […] a törvény (1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról) által engedélyezett foglalkoztatása […] Tervezzük tanfolyamokon a kisgyerekes anyák továbbképzését […] a GYES alatti idıszakban jövedelem kiegészítéshez juttatjuk a célcsoportot, másrészt növeljük az esélyét a gyorsabb elhelyezkedésre, ha visszatérnek a munkaerıpiacra.” Az ebbe a csoportba sorolt projektek esélyegyenlıségi terveinek kiindulópontja fıleg a tradicionális munkamegosztás, ugyanakkor a konkrét feladatok, a jövıre irányuló utalások azt szolgálják, hogy a munkaerıpiacra visszatérı kismamák pozitív lehetıségekkel folytathassák munkájukat.
b/3.
Továbbképzési lehetıségeket biztosító projektek:
„Az […] Kutatócsoportban a kutatók 75 százaléka nı, a szakasszisztensi személyzet teljes egészében nıkbıl áll. Az […] munkacsoportjában fiatal, kezdı diplomás is tevékenykedik, aki ebben az évben, munka mellett szerezte meg üzemmérnöki diplomáját. Továbbtanulásának, továbbképzésének, okleveles mérnöki diplomájának megszerzésének lehetıségét jelen pályázat biztosíthatja.” „Pályázó és valamennyi konzorciumi tag teljes mértékig azonosul az EU "nık a kutatásban" c. kezdeményezésében foglaltakkal, […] egyetértve azzal, hogy a célként kitőzött 40 százalékos nıi közremőködés eléréséhez vezetı út elsı lépése a projektek monitorozása. […] Pályázók 13
A két atipikus foglalkoztatási forma között jelentıs a különbség. A távmunkában dolgozók számának növelése kormányzati célkitőzés is (Magyarországon a munkavállalók 4-5 százaléka dolgozik távmunkában, ami jelentısen elmarad az EU 13-14 százalékos átlagától), ugyanakkor ennek növekedése a munkaadók infrastruktúrába történı beruházásától is függ. A rugalmas és részmunkaidı csak munkaidı szervezési feladatokkal jár együtt.
40
eltökéltek abban, hogy különleges figyelmet fordítanak nıi munkatársak (egyetemi hallgatók) bevonására a projektbe. Ennek során alkalmazni kívánják a hivatkozott jelentésekben szereplı legjobb gyakorlatot („best practice”).” „[…] a felnövekvı fiatal kutató nemzedéknek az adott régióban való megtartásában. A pályázat keretében tervezetten 2 fı PhD hallgatót, 3 fı (1 fı részidıben, GYES mellett) fiatal kutatót alkalmazunk. A pályázat által induló új kutatási terület további pályázatok és vállalati megbízások elnyerését segíti elı, melynek kihatása van a projekten dolgozó munkaerı megtarthatóságára. A többlet források megléte lehetıvé teszi új munkaerık alkalmazását, ezt elsısorban saját finanszírozású PhD hallgatók felvételére kívánjuk majd felhasználni.” Ebben a csoportban a projektek átgondolt, esélyegyenlıséget biztosító lehetıségeket mutatnak be. A diploma, a PhD megszerzésének biztosításával a projekt megvalósítása során egyrészt megteremthetı a karrierépítés lehetısége, másrészt jelentısen növekedhet a telephely kulturális tıkével való ellátottsága. Ez az emberi tıkébe történı hosszabbtávú beruházás a jövı birtoklását, a további lehetıségek megteremtését vonja maga után mind az egyén, mind a szervezet vonatkozásában.
b/4.
A vezetı mint nı:
Az, hogy a projektvezetı nı, önmagában nem biztosítja a nık számára az esélyegyenlıség érvényesülését, ennek ellenére a nık által vezetett projekteknél többször ez az egyetlen indok, amit említenek.14
„A projektben résztvevık között túlnyomórészt nık vannak (a projektvezetı is az), mind vezetı, mind beosztott státuszban. A munkába bevonunk fiatalokat is, elsısorban PhD hallgatókat, de rendszeresen dolgoznak egyetemi hallgatók is, szakdolgozatukat készítendı.” „A pályázat meghatározó 5 vezetıje közül 2 (40%) magasan képzett nı, képzettségükkel és munkájukkal fontos és nélkülözhetetlen szerepet látnak el a pályázat során. A projektben résztvevı magasan képzett kutatók között ugyanilyen arányban vannak a nıi nem képviselıi (5 kutató közül 2, azaz 40%). Az asszisztencia között túlnyomó többségben szerepelnek a nık. Ezen adatok mutatják, hogy e projekt végrehajtása során a nık is jelentıs, döntéshozó szerepben vesznek részt a munkában.” 14
Azok, akik a kritikus tömeg és a nık a tudományban témával foglalkoznak azzal a paradoxonnal találkoztak, hogy a kutatónık stigmatizációtól való félelem miatt elkerülik a nemspeciális akadályokat, nem foglalkoznak a nemek problémáival (Etzkowitz, H., C. Kemelgor, M. Neuschatz, B. Uzzi, J. Alonzo, 1994/ October). Mivel a kutatónık között kevés a projektvezetı, ezzel a problémával valószínőleg nekik is szembe kellett nézi.
41
„A […] egyike azon kevés magyar cégnek, ahol a nıi dolgozók számaránya 50% felett van. Hölgy kollégák nem csak technikusi és betanított munka szintjén, hanem fejlesztı mérnöki szerepben is részt vesznek a projektben. L. I. vegyész fejlesztı mérnök terveink szerint GYES alatt részmunkaidıben végzi majd a kísérletek tervezését és azok eredményeinek statisztikai kiértékelését. P. C. dokumentációs munkatársunk az adminisztrációs és szervezési feladatokat végzi majd. A projekt végrehajtása során […] számítunk L. M. doktorandusz, D. T. M. technikus és T. E. pénzügyi vezetı résztvételére. A leendı új munkahelyek pályáztatása során messzemenıen figyelembe vesszük a nık és a hátrányos helyzető társadalmi csoportok esélyegyenlıségét.” „A projekt vezetıje nı, és a résztvevık között is jelentıs arányban szerepelnek nık. Ily módon a projekt hozzájárul a nık szerepének növekedéséhez a tudományos kutatómunkában.” „A pályázatban a […] részérıl nık részt vesznek mind az alap, mind az alkalmazott kutatásban, a projekt vezetıje is nı. Egy GYES-en lévı kismamát is bevonunk a munkába részmunkaidıs foglalkoztatásban, otthoni munkalehetıség biztosításával (eredmények értékelése, kísérletek elızetes tervezése, információgyőjtés, szoftveres kockázatbecslési eljárások értékelés).” „[…] jelenleg a férfi-nıi alkalmazottak aránya a 40-60 százalékos tartományban mozog. Tervezzük, hogy a projektben alkalmazott kutatók kb. fele nı lesz. […] a program nevesített résztvevıinek nagyobb része nı, a 3 megemlített Ph.D hallgató közül 2 ugyancsak nı. Az Intézet elfogadott gyakorlata a kutatómunkát végzık kötetlen munkaideje és a gyermeket vállalók részmunkaidıs foglalkoztatása is.” „A nık esélyegyenlıségének a biztosítása már a projekt kidolgozásánál teljesülnek, hiszen a konzorcium egyik vezetıje lett, dr. T. dr. Sz. K., aki az életciklus elemzés egyik legelismertebb tagja Magyarországon. […] tapasztalatai vannak a felsıoktatás területén, és a projekt közvetett haszna, hogy az oktatásban is alkalmazni tudja majd a projekt eredményeit a jövı környezetmérnökei és közgazdászai számára. Jelenleg a nappali tagozaton tanuló környezetmérnök és közgazdászhallgatók többsége fiatalnı, így ezzel is segítjük a nık esélyegyenlıséget.” „A pályázó jelen projekt keretében teljeskörően figyelembe veszi és magára nézve kötelezınek tartja a diszkrimináció általános tilalmát. […] a projekt kivitelezésért felelıs személy nı (Dr.B. B. illetve Dr. Z. Á.). A konkrét kutatási feladtokban is magas a résztvevı nık aránya (eléri az 50 százalékot). […] A nık bérezése a költségvetés által finanszírozott
42
kutatóintézetekben nem béralku tárgya, tehát az Alkotmányban és a Munka Törvénykönyvében lefektetett egyenlıségi jogok biztosítottak. […] A pályázók lehetıvé kívánják tenni a gyermeknevelés és a szakmai karrier lehetıleg harmonikus összehangolását.” A pályázatok többségében a fentiekhez hasonló megfogalmazásokat találhatunk, illetve szó van még a driszkimináció elleni fellépésrıl, a „pozitív diszkrimináció szükségesnek” tartott alkalmazásáról, ám alig olvashatunk valós cselekvési terveket, konkrétumokat. Arra a kérdésre, hogyan valósultak meg az esélyegyenlıség biztosítását leíró programok, a választ a projektek teljesítése során kötelezı érvényő beszámolók elemzésébıl tudhatnánk meg. Csak egy projektben találtunk a megvalósításra konkrét példákat: nevek felsorolása, férfiak-nık arányának számszerő közlése a résztvevık között, konkrét lépések, amelyeket a gyermekvállalás miatt otthon maradók bekapcsolása érdekében tettek, illetve a célok megvalósításának tárgyi feltételeit is megemlítették, ezt a projektbıl finanszírozták: „A
projekt megvalósítása során a munkaképességüket idıszakosan anyasági feladatok vállalása miatt korlátozó hölgyek számára otthoni internet finanszírozásával teremtünk részidıs munkalehetıségeket […] web kamerás rendszer segítségével lehetıvé tesszük távkonferenciás megbeszélések, projekt konferenciák lebonyolítását. […] A pályázatban résztvevı kutatók között a szokásosnál jóval magasabb a hölgyek aránya. […] A projektvezetı személyes tapasztalataira (kétgyermekes családanya) támaszkodva fokozott figyelmet fordít a részidıs munkát végzı kutatókra. A kutató tevékenység olyan különleges munka, amelynek soha nincs szabott órarendje/munkaideje. Az innovatív ötletek, elképzelések megszületésében a családbarát munkahely okozta jó közérzet egyértelmően meghatározó. A projektben megvalósuló nıi esélyegyenlıséget magas szinten biztosító tapasztalatokat a kutatásfejlesztési munka publikálása során szintén ismertetni fogjuk. Fontos célunk az így szerzett tapasztalatok terjesztése, és más projektekben való felhasználása.” Mivel a tapasztalatok publikálása, más projektekben történı felhasználása is szerepelt az utolsóként idézett tervben, abbak a megvalósítás során szerzett tapasztalatait jó lenne minél szélesebb körben ismertté tenni! Külön pozitívumként említhetı, hogy a projekt költségvetésébe bekerült az esélyegyenlıség anyagi alapjainak megteremtése, és a családbarát munkahely sem szlogen, hanem kézzelfogható értelmezést kapott. A projektvezetık nemek szerinti megoszlásánál felmerül az a kérdés is, hogy vajon melyik nem képviselıi érzékenyebbek a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósítása irányában. 43
Az alábbi táblázat mutatja azt, hogy a részvételi arányukhoz képest magasabb arányban (28,7) említették a nemek közötti esélyegyenlıséget a nık, és közöttük jóval kisebb arányban vannak azok (13,3), akik a részvételi arányukhoz képest semmilyen esélyegyenlıség megteremtésére utaló lehetıséget sem említettek.15 8. táblázat. Az esélyegyenlıség említése a projektvezetı neme szerint
Esélyegyenlıség említése Nincs említés Férfiak-nık esélyegyenlısége Valamilyen más esélyegyenlıség Összesen:
Férfiak fı 13 82 28 123
Nık % 86,7 71,3 73,7 73,2
fı 2 33 10 45
% 13,3 28,7 26,3 26,8
Összesen fı % 15 100,0 115 100,0 168 100,0 168 100,0
A következı táblázat szintén a részvételi arányhoz képest mutatja, hogy az egyes esélyegyenlıség típusok milyen gyakorisággal kerültek említésre a férfi és nıi projektkoordinátoroknál. E szerint a férfiak nagyobb arányban említettek semleges vagy tradicionális, a nık pedig részvételi arányukhoz képest nagyobb arányban az általunk magas színvonalúnak tartott esélyegyenlıséget. 9. táblázat. Az esélyegyenlıség megjelenítésének minısége a pályázatokban a projektvezetı neme szerint
Esélyegyenlıség említésének minısége Semleges Tradicionális Semleges és tradicionális Formális Magas színvonalú Összesen:
15
Férfiak fı 13 27 2 15 25 82
Nık % 86,8 77,1 50,0 65,2 65,8 71,3
fı 2 8 2 8 13 33
% 13,2 22,9 50,0 34,8 34,2 28,7
Összesen fı % 15 100,0 35 100,0 4 100,0 23 100,0 38 100,0 115 100,0
A projektvezetık nemek szerinti megoszlása: férfiak: 73,2%, nık 26,8%
44
6. Az esélyegyenlıség megvalósulása a projektek során a) A kérdıívek elemzése A kérdıívet az összes nyertes pályázónak, kivéve azt a tizennyolcat, ahol nem mőködött a megadott e-mail, elküldtük. Így összesen 150 fı került be a vizsgálatba, számukra online survey számítógépes program segítségével biztosítottuk az anonimitást, amellyel célunk az volt, hogy elısegítsük azt, hogy a megkérdezettek minél ıszintébb válaszokat adjanak. A válaszadási arányt figyelembe véve megállapítható, hogy sajnálatos módon elég nagy passzivitás kísérte a felmérést kérık kezdeményezését. A 150 kiküldött kérdıívbıl – kétszeri ismételt megkeresést követıen – mindössze 57 értékelhetı kérdıív érkezett vissza, ez 38 százalékos visszaküldési arány. Mivel az elemszám kicsi, ezért a beérkezett válaszok elemzése statisztikai értelemben csupán korlátozott lehetıségeket nyújt, leginkább csak jelzésértékő információkat szolgáltat, messzemenı következtetések meghozatalára nem alkalmas. Különösen figyelemre méltók és értékesek viszont azok válaszok, amelyek a nyitott kérdésekre érkeztek az esélyegyenlıségi szempont megítélése, megvalósítása kapcsán, ahol a válaszolók spontán módon fejthették ki véleményüket. Ezeket a válaszokat tanulmányunkban részletesen elemeztük. A kérdıív egy része a pályázat elkészítésének és megvalósulásának körülményeire kérdezett rá, ahol az egyes fázisokban külön-külön is jellemezhették a koordinátorok, hogy feladataik során hogyan viszonyultak a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósításához, milyen segítséget kértek és kaptak ebben, mi könnyítette, és mi nehezítette meg munkájukat.16 Elıfeltevésünk az volt, hogy az esélyegyenlıség érvényesítésében elvileg csak kis szerepe van az egyes projektek sajátosságainak, alapvetıen minden programban meg kell jelennie valamilyen formában, de hangsúlyeltolódások elképzelhetıek, illetve a véleményeket alakíthatja az, hogy milyen tudományterületen, milyen tevékenységre dolgozták ki a pályázók a programot. A megvalósítás lehetıségeit ezért többek között a projekt jellege mentén kívántuk megfigyelni, ám a nagyon alacsony válaszadási arány miatt az adatok csak korlátozott mértékben alkalmasak összehasonlításra. A pályázatot kiíró elvárása alapján a pályázó két ponton tudja erısíteni az esélyegyenlıségi szempont érvényesülését: részben az általa elnyert támogatásból nyújtott 16
A kérdések összeállításánál figyelembe vettük az Esélyegyenlıségi Útmutató EU támogatásokra pályázók és értékelık számára címő dokumentum elıírásait, javaslatait. Ezekrıl adott esetben maguk a pályázók is tájékozódhattak.
45
szolgáltatások és más tevékenységek révén, másrészt saját szervezetén belül. Ezért egy másik nagyobb terjedelmő részben magukról a pályázó szervezetekrıl kérdeztünk: mekkora szervezetrıl van szó, mely szférában mőködnek, hogyan viszonyulnak a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítéséhez a munkáltatók stb. Ezek a háttérváltozók is arra szolgáltak, hogy differenciálni tudjuk a nemek közötti esélyegyenlıségrıl megfogalmazott véleményeket, a kialakult attitődöket. Sajnos, ezekre a kérdésekre olyan kevés pályázó válaszolt, hogy az adatok itt is csak néhány érdekes szempont kiemelésére adnak lehetıséget.
1. A vizsgálat legfontosabb megállapításai A nemek közötti esélyegyenlıség értéke összességében nem jelenik meg markánsan a pályázati szempontok körében. (A kérdésekre adott válaszokat megelızıen már a nagyon alacsony válaszadási kedv is ezt vetítette elıre, annak alapján, hogy a pályázók eleve nem tartották fontosnak a vizsgálatban való részvételt, vagy nem volt, vagy nem tartották fontosnak azt, hogy véleményüket kifejtsék a témában.)
Annak ellenére, hogy az esélyegyenlıségi szempontot többé-kevésbé fontosnak tartották a pályázó szervezetek, a megvalósításban és a szándékokban már kevésbé mutatkozott meg ez az érték, vagyis nem, vagy csak csekély lehetıséget biztosítottak az érvényesülésére.
A nemek közötti esélyegyenlıséget a pályázók – meglepı módon bevallva – leginkább csak a támogatások megszerzése érdekében jelenítették meg a projektjeikben.
A nyitott kérdéseinkre adott spontán válaszokból arra lehet következtetni, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség alatt a pályázók legfıképp az egyenlı bánásmódot értik, vagyis projektjeik elıkészítésében, megvalósításában törekszenek arra, hogy munkavállalóikat ne érje negatív megkülönböztetés nemük miatt. Ám az egyenlı bánásmód értelmében a kiindulási esélyegyenlıtlenségekkel érintett nık már nem élveznek elınyöket, nem részesítik ıket megkülönböztetett segítségben (pl. munkaerı felvételnél, a projektekbe való bevonásnál, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak). Az elınyben részesítés csak nagyon elvétve szerepel a szándékokban és a megvalósításban.
Nem ismerik, illetve nem élnek a pályázók azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével informálhatnák, motiválhatnák a nıket a programokban való nagyobb részvételre.
A pályázók nem kapnak megfelelı segítséget és ösztönzést munkájuk során. Erre utalnak többek között azok a többször visszatérı válaszok, amelyekbıl kiderül, hogy a pályázók egy része nem igazán érti, miért is van szükség az esélyegyenlıség elımozdítására („hiszen ez magától is megvalósul”). A válaszokból arra lehet következtetni, hogy több 46
segítségre (szóbeli, írásbeli tanácsadás, képzés, útmutató), felkészítésre, valamint hatásosabb motivációs értékelı rendszerre lenne szükség az esélyegyenlıségi szempontok magasabb szintő érvényesülése érdekében.
2. A válaszadókról
A projekt témája, jellege alapján a válaszadók legnagyobb részt az infrastruktúra (informatika, technológia, kutatás) fejlesztés és az agrárium területérıl kerültek ki, szerepet kapott az ipar, valamint a környezet- és egészségvédelem (gyógyászat) is.
19. ábra. A válaszadók száma a projekt témája szerint (fı)
18 15
16 13
12
9
9
7
6
5
6 3 0 agrárium
infrastruktúra
ipar
környezetvéd.
egészségvéd.
egyéb (tudományos kutatás)
A válaszadók egy nagy csoportja eszközbeszerzésre, technológia-fejlesztésre, egy másik csoport pedig kutatásra, kutatás-fejlesztésre (alkalmazott kutatásra) pályázott. Hárman valamilyen (fıképp informatikai) szolgáltatást nyújtottak a támogatás segítségével. A kérdıívet kitöltök között is a projekt székhelye legnagyobb részben Budapestre koncentrálódik, a válaszadók egynegyede valamelyik megyeszékhelyen tevékenykedik, és egy valaki töltötte ki a kérdıívet, aki egy kis községben valósítja meg a programot. A fıvárosi központ ellenére a programok háromnegyede országos hatókörő, néhány regionális, és mindössze három volt, ahol csak települési szintő kiterjedettséget regisztráltunk. A kérdıívet kitöltık projektjei fıleg a mőszaki tudomány, másodsorban a természettudomány, harmadsorban az agrártudomány, és végül az orvos-, egészségtudomány területérıl kerültek ki.
47
A válaszadók háromnegyede koordinátorként vett részt a projektben, de sok esetben egyben témavezetık, és/vagy résztvevık is voltak. A konzorciumi tagok száma nagy szórást mutat az 1-2 tagú csoporttól a 30 tagú csoportig. A kérdıívet kitöltı koordinátorok 63 százaléka férfi, 23 százaléka nı, további 14 százalékról nem tudjuk, milyen nemő. A válaszadóktól az anonimitás megırzése, a minél ıszintébb válaszok és a minél magasabb arányú visszaküldési arány érdekében csak néhány adatot kérdeztünk, és ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása sem volt kötelezı. Mindazonáltal elég nagy bizalmatlansággal találkoztunk, ezért fordulhatott elı, hogy volt, aki a nemét sem jelölte be. Ezt mutatta továbbá a kevés számú válaszadó, az üresen hagyott kérdések magas aránya a válaszadóra vonatkozóan, valamint a nyitott kérdésekben megfogalmazottakból is erre tudtunk a késıbbiekben következtetni: „az egész nemek közötti
esélyegyenlıség
szerintem
mőprobléma”,
[…]
„nálunk
egyértelmő,
hogy
nincs
diszkrimináció, de már a kérdés is arra enged következtetni, hogy nálunk kellene hogy legyen.” A konzorciumi tagok nemek szerinti megoszlásánál – az alacsony elemszám határain belül – megállapítható, hogy míg átlagosan fele akkora arányban vettek részt a nık a pályázat megtervezésében, mint a férfiak, addig a nemek közötti arányok a pályázat megvalósítási fázisában már a nık felé tolódnak el: jóllehet továbbra is magasabb a férfiak aránya, de csökken az átlagos különbség. Ugyanakkor a kivitelezésnél már nagyobb arányban kapcsolódnak be a nık a feladatokba.17 A nıi koordinátoroktól megkérdeztük azt is, hogy volt-e valamilyen nehézségük a program megvalósulása során, abból következıen, hogy nık. Ilyen esetekrıl a nık nem számoltak be, mindössze ketten jelezték, hogy problémáik adódtak a nemük miatt, ık a következıvel indokolták válaszukat: -
„A munkámat irigységbıl és személyes bosszúból egy-két férfi kolléga szándékosan akadályozza, ami miatt intézeti forrásokhoz nem jutok hozzá, csak ha van pályázati pénzem. Betanított munkatársaimat így el tudják csábítani.”
-
„A kutató szférában nem okoz nehézséget, de például az állattenyésztı cégekkel történı kapcsolatfelvételnél már hátrányos.”
17
A tudományos pályákon foglalkoztatott nık foglalkozási integrációja, hasonlóan más területekhez „töretlenül követi a fordított hierarchia nemhez kötött törvényszerőségét: minél inkább ’központi jellegő’ (vagy annak tekintett) valamely terület a társadalom számára, minél ’hatalmasabb’ valamely csoport, annál kevésbé fordulnak benne elı nık; s megfordítva, minél kevésbé befolyásos valamely csoport, annál nagyobb annak a valószínősége, hogy ezeken a területeken nık is alkalmazási lehetıségeket hódítottak meg.” (Beck 2003: 188.)
48
Az elsı idézet azt az általános tapasztalatot igazolja vissza, hogy a kutatások többségénél a vezetı férfi, aki általában a pénzek felett rendelkezik, így a redisztibúcióból származó hatalom, a munkaerı feletti rendelkezés is az övé, ami valószínő, hogy együtt jár a további elınyszerzéssel, presztízsnövekedéssel is. Ám ha mégsem így történne, akkor a nıknek szembe kell nézniük férfitársaik ellenállásával. A másik idézet a tradicionális nemi szerepekbıl adódó sztereotípiák mentén meghúzódó egyenlıtlenségekre utal.
3. A nemek közötti esélyegyenlıség megítélése és érvényesítése a projektekben
A nemek közötti esélyegyenlıség fontosságának szubjektív megítélését különbözı kérdések és skálák segítségével mértük. Külön-külön rákérdeztünk arra, hogy általában az EUtámogatásokra irányuló pályázatoknál, és a saját pályázatában milyen fontosságot tulajdonítottak a nemek közötti esélyegyenlıség elısegítésének, megvalósításának. Az ábra alapján egyértelmő, hogy általában a fontosság megítélése és a saját pályázathoz kapcsolódó fontosság között szembetőnı az a diszkrepancia. 20. ábra. A nemek közötti esélyegyenlıség fontosságának megítélése az EU-támogatásokra irányuló pályázatokra és a saját pályázatra vonatkozóan (fı)
az EU-támogatásokra irányuló pályázatokban általában a saját pályázatuk megtervezésében, megvalósításában 30 27 24 21 18 15 12 9 6 3 0
27 20 15
16
8 5 2 nagyon fontosnak tartom
elég fontosnak tartom
számomra közömbös
6
4
3
nem tartom túl egyáltalán nem fontosnak tartom fontosnak
1
1
nem tudom
49
A kapott válaszok között az ellentmondás abban van, hogy általánosságban sokkal nagyobb arányban tartják fontosnak a kérdıívet kitöltık a nemek közötti esélyegyenlıség elısegítését az EU-s pályázatokban, mint a saját projektjükkel kapcsolatban. A két válasz közötti különbség 28 és 17 fı, ami azt mutatja, hogy elméletben jóval többen hívei az esélyegyenlıségnek, míg a konkrét kidolgozandó programok kényszere mentén számuk jelentısen lecsökkent, és megnövekedett a közömbösök, vagyis a problémát elhárítók száma. Hasonlóan alakultak a válaszok annál a kérdésnél is, hogy milyen lehetıséget biztosított a projekt a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósításában. A válaszadók szerint ez vagy nem volt értelmezhetı a pályázatuknál (jóllehet általános elvárásként a projekt jellege nem szabad, hogy mérvadó legyen), vagy csak kevés, illetve némi lehetıséget biztosított. Ennél a válasznál érdekes jelenségre figyelhetünk fel. Míg a tartalomelemzésnél 15-en írták be az Esélyegyenlıség címszó alá, hogy ez pályázatukban nem érvényesíthetı, addig az 57 pályázó között 20-an jelölték be ezt a választ.
21. ábra. Visszagondolva a pályázatra, milyen lehetıséget biztosított a projekt a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósításában? (fı)
20
21 18 15 12 9 6 3 0
13 9 7 5 3
jelentıs lehetıséget biztosított
némi lehetıséget biztosított
csak kevés lehetıséget biztosított
semmilyen nem volt lehetıséget értelmezhetı nem biztosított
nem tudja
Összefoglalóan megállapítható, hogy a nemek közötti esélyegyenlıségre törekvéssel elvi síkon többnyire mindenki egyetért, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy konkrétan, saját pályázatuk vonatkozásában is ugyanígy gondolkodnának. A projektkoordinátorok többségénél a konkrét elképzelések még hiányoznak, vagy feleslegesnek találtatnak. Érdemes megvizsgálni kik azok, akik úgy gondolták, hogy jelentıs- vagy némi lehetıséget biztosított projektjük a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesülésében. Igaz
50
ugyan, hogy nagyon kicsi elemszám mellett értelmezve, de a válaszadói 23 százalékos részvételükhöz képest az esélyegyenlıségi kérdésnek nagy figyelmet szentelık körében nagyobb arányban találhatóak a nık (42%). A tudományterületek közül a természettudomány és az agrártudomány emelhetı ki a nemek közötti esélyegyenlıséget jobban érvényesítık körébıl. Jól kivehetı összefüggés található az esélyegyenlıséget a pályázatban „jelentıs” vagy „némi” lehetıséget biztosítónak tartók és ezt a szempontot fontosnak tartók között. A projektkoordinátorok minél inkább szükségesnek tartották az esélyegyenlıségi szempontok biztosítását, annál fontosabbnak is gondolták azokat, ez mind általában az EU-s projektekre, mind a saját pályázatra érvényes volt. Ugyanakkor a fenti összefüggések alapján az is megállapítható, hogy még azok között is többségben vannak a nemek közötti esélyegyenlıség kérdéskörét semleges/közömbös, vagy felesleges/nem releváns attitőddel szemlélık, akik visszaküldték a kérdıívet. Azoktól, akik „némileg” vagy „nagyon” fontosnak tartották a vizsgált szempontot és meg is jelenítették azt valamilyen mértékben a pályázatukban, további kérdéscsoport segítségével kívántuk megtudni, hogy milyen motivációk vezérelték ıket, milyen nehézséget jelentett számukra ez, valamint milyen hatása van/lesz szerintük az esélyegyenlıség elısegítése érdekében tett lépéseiknek. (Sajnos az elemzésnek további határt szab az, hogy az elemszám ebben az esetben még tovább csökken, csupán 30 pályázó válaszai alapján informálódhattunk ezekrıl a kérdésekrıl.) Az ötfokú fontossági skálán (ahol az 1-es jelentette azt, ha egyáltalán nem fontos, az 5-ös, ha nagyon fontos) a motivációk körébıl ugyan kiemelkedik a pályázat elnyerése – vagyis a külsı elvárásoknak való megfelelés (3,46), de közel hasonlóan magas értéket (3,36) kapott az esélyegyenlıség elısegítésére törekvés is. A többi szempont – mint a fenntarthatóság, a példamutatás, vagy a tapasztalatszerzés – közepes fontosságúnak bizonyult. 10. táblázat. Milyen okból építették be a pályázatba a nemek közötti esélyegyenlıség szempontját (az ötfokú fontossági skálán kapott értékátlagok alapján)?
Okok A pályázat így több pontot szerez, esélyesebb a támogatás megszerzésére. Az esélyegyenlıségi szempont figyelembevétele hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a projektet. Fontosnak tartottuk ennek a szempontnak az érvényesítését. A projekt így példaként szolgálhat más pályázók számára is. Az így szerzett tapasztalatok segítséget adhatnak késıbbi projektek sikeres megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez.
Értékátlag 3,46 2,89 3,36 2,89 2,85
51
A pályázók meglehetısen bizonytalanok voltak abban a kérdésben, hogy milyen hatással volt/van a projektjük megvalósulása a nemek közötti esélyegyenlıség elımozdítására. Vélhetıen az objektív mérıeszközök, mutatók, adatok, konkrét visszajelzések hiányában nehezen tudták eldönteni, hogy az általunk felkínáltak közül mely tulajdonsággal jellemezik programjuk esélyegyenlıségre gyakorolt hatását. A kevés számú válaszból az látszik, hogy jóllehet határozatlanul, de inkább pozitívra értékelték a projekt hatását az esélyegyenlıség megteremtésében. Alig van különbség abban, hogy inkább hosszú- vagy rövidtávon érvényesülnek ezek a hatások. További megállapítás, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség inkább konkrét és fıleg közvetlen módon érvényesül a programok során.
22. ábra. Milyen hatással volt a projekt megvalósulása a nemek közötti esélyegyenlıség elımozdítására? (fı)
15
14
14
13
12 9 9
8
7
6
4
3
1
0 pozitív
negatív
rövidtávú
hosszú távú
közvetlen közvetett
konkrét
nem konkrét
Azoknál, akik több-kevesebb lehetıséget biztosítottak a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésének a pályázatukban, sem a megtervezés, sem a megvalósítás szakaszában nem jelentett nehézséget ennek a szempontnak a megjelentetése. A nık lehetıségeinek kiszélesítése érdekében tett lépések anyagi oldalról sem jártak hátránnyal azok körében, akik erre odafigyeltek. Összesen három esetben jelentkezett többletköltség, közülük két pályázó „valamennyi” többletköltségrıl számolt be, egy pályázó pedig azt írta, hogy „járt ugyan többletköltséggel, de az elszámolható volt”.
52
Néhány pályázó, egyéb nehézségekrıl számolt be, legalábbis a kérdésre adott válaszok alapján:18 -
-
a megfelelıen kvalifikált, a feladatra alkalmas nınemő munkatársak megtalálása nem volt problémamentes; az az egyetemi hallgató hölgy, akinek részvételére számítottunk a projekt megvalósításában, elhúzódó betegsége miatt nem tudott érdemlegesen részt venni a projekt megvalósításában; a GYES-rıl újra munkába álló munkatársunk újbóli kiképzése; a GVOP-nél ez még nem volt perdöntı szempont, a KMOP-nál már igen; Mi a feladatok szétosztásánál a szakmai alkalmasságot mérlegeltük, ahol döntı súlya volt a tudásnak, rátermettségnek, és nem jelentett hátrányt, ha nı, vagy más nemzetiségő a jelentkezı. Igaz elınyt sem. Ezért a nemiség, mint olyan nem szerepelt a felvételi pontszámban. Ezért nem is igen tartom helyesnek univerzálisan, minden dologra értelmezni az egyenjogúságot, az egyenjogúságnak statisztikusan – nem egy projekten, pályázaton belül – kell érvényesülni.
A leírtak alapján inkább negatív attitőd olvasható ki a válaszokból, az egyenlı esélyek biztosítására törekvést többlettehernek (nem problémamentes keresés, újbóli betanítás) tartották. Érdekes tapasztalatai lehetnek az utolsó választ adó projektkoordinátornak, aki azzal érvelt az esélyegyenlıség mellett, hogy „nem jelentett hátrányt, ha nı”, és ezzel feleslegesnek is tartotta az „egyenjogúság” mindenre kiterjedı érvényesülését. Valószínő, hogy ez utóbbi alatt nem a törvények szerinti egyenlıséget, hanem a kiinduló hátrányokból származó esélyegyenlıség biztosítását tagadta. A pályázókra jellemzı, hogy nem kértek segítséget az esélyegyenlıségi szempontok projektbe történı tervezésénél. Csak egy koordinátor jelezte kérdésünkre, hogy igénybe vettek szakmai segítséget – pályázatíró cég szolgáltatásait vagy tanácsadást – az esélyegyenlıségi elvárások megfogalmazásában. A kérdésekre adott válaszokból egyértelmően kiderül, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség biztosítása témakörében a társadalmi valóság jobb ismeretére és az esélyegyenlıség
biztosításának
társadalmi,
gazdasági
hasznosságának
tudatosítására
társadalmi szinten is több hangsúlyt kellene fektetni!
4. A pályázatot benyújtó szervezetekben megnyilvánuló esélyegyenlıség
Ahogy azt korábban jeleztük, a kérdıíves vizsgálatunkban egyformán fontosnak tartottuk azt, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésének mindkét oldalát feltérképezzük, 18
Jelentett-e nehézséget a nemek közötti esélyegyenlıség szempontjának megjelenítése, érvényesítése a projekt megtervezése és megvalósítása során?
53
vagyis a projektekben megnyilvánuló lehetıségek mellett a szervezetek adottságait, hozzáállását is megnézzük. A törvényi elıírás
19
az ötven fınél több munkavállalót foglalkoztató állami
szervezetek számára kötelezıvé teszi az esélyegyenlıségi terv elfogadását. A válaszadók közül 15 szervezetében volt ilyen, 14-ben nem. A dokumentumok megléte, vagy hiánya mellett fontosabb talán az, hogy a munkavállalók tudnak-e róla, hogy ezt kötelezı elkészíteni, illetve ismerik-e ezeknek a dokumentumoknak a tartalmát. Erre vonatkozóan nem kaptunk biztató adatokat, az 57 válaszadó közül 28-an nem tudták, hogy van-e a munkahelyükön érvényes esélyegyenlıségi terv. Arra is rákérdeztünk, hogy vajon a pályázók szubjektív meglátásaik alapján érzékelike, hogy munkaadó szervezetük tesz lépéseket a nemek közötti esélyegyenlıség biztosítása, elısegítése érdekében. E mellett megpróbáltunk összegyőjteni azokat a tényezıket is, amelyek az esélyegyenlıség megvalósításában objektív tényezıként szerepelhetnek. Elıször azt tudakoltuk, hogy a kérdıívet kitöltı pályázati koordinátorok érzékelik-e a munkahelyükön megnyilvánuló esélyegyenlıségi szándékokat, lehetıségeket.20 A válaszok a következık voltak: -
-
-
rugalmas munkaidı, otthoni munkavégzés lehetısége (további 16 említés); részmunkaidı; Az intézet nem segíti, sıt inkább hátráltatja a nıi kutatók tudományos elımenetelét. Én a csoportomban a feladatok beosztásakor figyelembe veszem a kismamák és kis gyermekesek szempontjait, és más módon (pályázatírás, konferenciákon való részvétel stb.) is segítem a nıi munkatársak karrierjét; pótszabadság, évi egyszeri célzott támogatás nagycsaládosoknak, rendszeres kapcsolattartás a GYES-en lévıvel; elsısorban a munkahelyi vezetık rugalmas és toleráns hozzáállását van módunk biztosítani, intézményes keretekben ezek a szempontok nem jelennek meg; van pl. férfi munkatársunk GYES-en, kisgyermekes anyák otthoni munkavégzésével; a BME tolerálja a lehetıségek függvényében a családi nehézségekkel kapcsolatos idıkiesést, kötetlen munkaidıben lehetıség van otthoni munkára vagy egyéni idıbeosztásra; szervezetünk felsıoktatási intézmény, munkajogi szempontból teljes egészében a költségvetési intézmények mintájára mőködik; távmunkában is elvégezhetı adminisztráció; tudtommal a törvényi elıírásokon felül üdülési lehetıség kedvezményes biztosításával, lakásvásárlás és felújítás esetén kedvezményes kölcsönnel; a beszőkült létszámkorlátok, az ebbıl következı megnövekedett teljesítmény kényszer miatt nem tudunk a problémával érdemben foglalkozni;
19
2003. évi CXXXV. törvény 36. §. A „Hogyan segíti az Önök szervezete a munkavállalóikat – férfiakat és nıket – abban, hogy munkájuk mellett eleget tudjanak tenni a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak?(11. kérdés) 20
54
-
-
-
a munkakörülményeket minden esetben úgy írjuk le, hogy azt a munkavállaló nemi hovatartozásától függıen el tudja látni, ha váratlan helyzetbe kerülünk, helyettesítéssel vagy kollegiális belátással igyekszünk a problémát megoldani; szabadság azonnali kivétele családi esemény kapcsán, munkaidı rugalmas kezelése családtag betegsége vagy orvosi ellenırzés kapcsán; a családi ügyekre tudunk idıt adni; kis partner cég, megfelelı számú nıi részvétellel; elhivatott kutatók vagyunk nıként és anyaként is, nem az intézettıl várjuk a családi problémáink megoldását; A rugalmas idıbeosztás következtében a feladat határidıre történı elvégzését kívánjuk meg. A feladatok tervezése/elkészítése során a kisgyermekes, családos nık számára otthon, rugalmas idıbeosztással, számítógéppel végezhetı feladatokat kínálunk. üdülési csekk biztosítása; szakszervezeten keresztül szakszervezeti tagok részére szociális hozzájárulás; kutatóintézet vagyunk, eléggé rugalmas a munkaidınk, adott esetben az otthoni munka is támogatott, kiváló informatikai, számítástechnikai infrastruktúránk van.
A válaszokat elemezve elmondható, hogy a legtöbben a rugalmas munkaidıt említették mint olyan lehetıséget, aminek kapcsán könnyebb a munkahelyi és a családi feladatokat összeegyeztetni mindkét nem számára. Szintén munkavégzést segítı tényezıként sorolták fel a részmunkaidıt, és az otthoni munkavégzés lehetıségét segítı távmunkát. A válaszokból az is kiolvasható, akárcsak az esélyegyenlıségi tervek leírásainál, itt is fıleg a nık tevékenységi körébe sorolják a kötött munkaidın túli háztartási, gyermeknevelési feladatokat. Egy projektvezetı említette csak a kisgyermekes anyák munkavégzését segítı program mellett, hogy van „férfi munkatársunk GYES-en”. Összefoglalva megállapítható, hogy a munkahelyen kívüli többletfeladatok elsısorban a nık oldalán jelennek meg, vagyis a legtöbben az ı számukra értelmezték a munkaadói segítséget is. Például, ha beteg a gyerek, vagy más családi probléma merül fel – a válaszok alapján –, a nı marad otthon, és ezt tolerálja/segíti valahogy a munkaadó. Mindössze egy projektvezetı említette, hogy segíti a nıi munkatársak karrierjét, illetve figyelembe veszi azokat a szempontokat, ami a gyermekneveléssel jár együtt. A többi válaszoló különbözı okokra hivatkozva, például a megnövekedett teljesítmény miatt visszautasítja, „nem tudunk a problémával érdemben foglalkozni”, vagy
„Az intézet nem segíti, sıt inkább hátráltatja a nıi kutatók tudományos elımenetelét”. Nem tévedünk nagyot, ha általánosítva megjegyezzük, hogy a munkavállalók többsége valóban problémaként, de nem megoldandó, hanem elkerülendı problémaként fogja fel a munkavégzés mellett gyermeket nevelı „nık” gondjainak megoldását. Az „elhivatott kutatók vagyunk nıként és anyaként is, nem az intézettıl várjuk a
családi problémáink megoldását” kijelentés valószínő, hogy a stigmatizáció elkerülésének
55
igényébıl fakadt. A nık karrierlehetıségeit a férfiakkal összehasonlítva a kutatások azt bizonyítják, hogy sikeres pályájukért a nık legtöbbször magánéletük kudarcaival fizetnek. (Nagy Beáta 2001; Palasik Mária – Papp Eszter 2007). Válaszadóink vagy nem érzékelik ezt a problémát, vagy szerencsés véletlenek közrejátszásának köszönhetıen nekik nem kellett szembenézni a karrierépítı nık többségét érintı problémákkal. A magánszféra többletfeladataival szembeni közömbösség abban is megmutatkozott, hogy az ebbıl adódó hátrányok enyhítése (konferenciákon való részvétel segítése stb.), a nık karrierjének támogatásaként csak egy válaszban fordult elı. A következı nyitott kérdésnél választ is kapunk arra, hogy a kettıs teherviselésbıl adódó nehézségeket hogyan oldják meg. Ezek a rugalmas munkaidı, illetve a nyolcórás munkaidın túli, akár éjszaka is dolgozó kutató. Az elıbb felsorolt nyílt kérdésre adott feleleteket alátámasztják a 12. 13. kérdésre adott válaszok is (1. számú melléklet). Az akadémiai kutató szféra jellegébıl adódóan, a válaszadók háromnegyede jelölte meg, hogy lehetısége van a szervezetüknél rugalmas munkaidıben vagy távmunkában dolgozni. A pályázatot benyújtó szervezetek felénél lehetıség van távmunkára is. A munkavállalók a felmérés eredményei alapján – ha nem is nagy arányban – élnek ezzel a lehetıséggel. Azoknál az intézményeknél, ahol nem volt, vagy csak korlátozott lehetıségként vált elérhetıvé a rugalmas munkaidı és a távmunka, illetve ahol csak kevesen élnek ezzel a lehetıséggel, a következıkkel indokolták az akadályokat:21
-
21
egy idıben több ember szükséges bizonyos munkák elvégzéséhez; nálunk a kutatók rugalmas munkaidıben dolgoznak, de a sok adminisztratív és kutatási feladat miatt többnyire esti, 8 órán túli munkaidıt jelent; a hallgatókkal az oktatási órák alatt kell foglalkozni; a laboratóriumi munka jellege ezt nem teszi lehetıvé; a feladatok jellege, pl. legalább egy titkárnınek bent kell lennie 8.15-kor, hogy a tanszék adminisztratív munkáját segítse; az elméleti intézetekben csak az oktatási feladatok idırendje szab korlátokat; bizonyos munkakörökben jelen kell lenni a hivatalos munkaidıben; intézményi idıkorlátok, az épületbe bejutás korlátozott; az oktatók-kutatók munkaideje elég rugalmas, azonban az egyetem központi szervei leginkább a hagyományos munkarend szerint mőködnek; szervezési; a szerzıdéseink nem adnak módot nagyobb rugalmasságra; a rugalmas munkaidı lehetıségét tudtommal törvényi elıírások szabályozzák; a feszített munkatempó nem biztosít megfelelı lehetıséget; bár intézményünkben hivatalosan rugalmas munkaidı nincs, de az erre való kezdeményezést szükség esetén teljesíteni szoktuk, amit a dolgozó késıbb kompenzál (munkaidı-csúsztatás); elıre tervezett hosszú kísérletek esetében;
Milyen akadályai vannak annak, hogy minél többen dolgozhassanak rugalmas munkaidıben? (15. kérdés)
56
-
-
együtt kell dolgozniuk, egy team mőködésképtelen, ha nincs közös metszete a munkaidınek; a nem diplomás munkakört betöltı munkavállalók munkaidejét kötöttebben kell kezelni; lényegében a kutató-fejlesztı munkában nincs, a termelıben igen; határidık betartása; vannak törzsmunkaidıben elvégzendı feladatok, a törzsmunkaidı mintegy 6 óra; nincs akadálya, mert a minısített kutatók kötetlen munkaidıben dolgoznak, elıfordul, hogy 10-re jövünk be, de az is, hogy este 10-kor megyünk haza, az este 6 rendszeres; az intézmény jellegébıl adódóan a PhD hallgatók 1-2 százaléka kisgyermekes, sajnos, a felsıoktatás finanszírozottsága a fiatal munkatársak családvállalását egyre inkább a magasabb életkorok felé tolja, a kutatási szolgáltatások ellátása kötött feladat, hasonlóképpen a beszámolási idıszakokban nincs lehetıség a hiányzásra; a munkafolyamatok kooperatív jellegőek, egymásra épülnek és fontos, hogy mindenki elérhetı legyen; munkaszervezési, közösségi kérdés; fınöki elvárások a jelenlétre, személyes kapcsolatok szükségessége a munkavégzésben; köztisztviselıi törvény elıírásai; vannak feladatok, amelyeket csak a laborban lehet elvégezni; a feladatok ellátásának biztonsága megköveteli, hogy legalább a dolgozók egy része kötött munkaidıben együtt dolgozzon; elsıdlegesen a munka szezonalitásából következıen a csúcsidıszakok nem teszik lehetıvé; fejlesztési feladatok esetén nincs akadálya, üzemeltetési feladatok esetén a feladat jellege determinálja a személyes jelenlétet.
A válaszokat csoportosítva azt mondhatjuk, hogy a kérdıívet kitöltık egyrészt külsı tényezıkben (törvényi elıírások, szabályozások, szervezeti munkarend, oktatásnál tanórák ideje, a feladatok jellege stb.) látják a rugalmas munkaidı korlátait. Mások a közös csapatmunka zavartalanságára hivatkoznak, amikor kevésbé tartják jónak a rugalmas munkaidıt. Összességében azonban megfigyelhetı, hogy az akadémiai kutatói szférában, ha nem veszélyezteti az intézeti, tanszéki feladatok ellátását, csak kevés helyen zárkóznak el teljesen a rugalmas munkaidı adta lehetıségektıl. Az 57 válaszoló közül 41 jelölte, hogy szervezetüknél a munkavállalók felvétele során garantálják, hogy ne történhessen diszkrimináció a nık és a férfiak vonatkozásában, tizenöten voltak bizonytalanok, és csak egy pályázó mondta azt, hogy nincs ilyen garancia. Azt is megkérdeztük, hogy milyen módon figyelnek arra, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés egyik nemet sem, a kérdésre adott válaszok a következık voltak:22
-
nyílt diszkrimináció biztosan nincs a felvételek során, inkább a magasabb pozícióknál figyelhetı meg többnyire burkolt diszkrimináció vagy nıi vezetık háttérbe szorítása;
22
Munkavállalóik felvétele során hogyan garantálják, hogy ne történhessen diszkrimináció a nık és a férfiak vonatkozásában? (18. kérdés)
57
-
-
-
-
az esélyegyenlıségi tervben lefektetett elv, hogy azonos teljesítmény esetén ezek a szempontok döntenek; az egyetlen szempont a szakmai alkalmasság, a képességek döntenek egy adott feladat ellátása során, nem a nemek (további 17 említés); magától értetıdı; a garanciát a vezetık széles látóköre adja; az intézet minden posztján egyaránt elıfordulnak férfi és nıi munkaerık, nincs preferencia sehol sem; az Alkotmány is elıírja; a munkavállalók felvétele nagyrészt nyilvános pályázatok útján és demokratikus fórumok véleményének meghallgatása alapján történik; az érvényben levı munkatársakat értékelı rendszer biztosítja, csak a teljesítmény számít; nem én veszem fel ıket; mivel felsıoktatási intézményrıl van szó, a rátermettség számít; csak a végzettséget és alkalmasságot, valamint a rendelkezésre állást nézzük; számunkra a munkavállaló szakmai alkalmassága a fontos és nem merül fel szempontként a felvétel során, hogy nı vagy férfi az illetı, illetıleg, hogy a családalapítás mely fázisánál tart, a kérdés, hogy el tudja-e látni a feladatot; idınként, különösen PR okokból nıkhöz allokálna az intézmény bizonyos feladatokat, de a pozitív diszkrimináció ellen éppen a nık tiltakoznak; szakmai szempontok dominálnak a munkafolyamatok el/megosztásánál és figyelembe kell venni, hogy nıknél a karrier más; csak a jelölt szakmai felkészültsége számít, illetve sajnos a közalkalmazotti bérek inkább nıi munkaerı jelentkezését támogatják; a munkakör nem nemtıl függı, a kérdés fel sem merül mint diszkriminációs lehetıség; a felvételnél csak a tudás számít, sajnos nincs is nagy válogatási lehetıség, kutatómunkára kevesen jelentkeznek, ahhoz az egyetemet jó eredménnyel kell elvégezni; csak a rátermettség számit, a következı sorrendben: motiváltság, értelmi képességek, képesítés és nyelvismeret, személyi adottságok; a kutatási tevékenység során gyakorlatilag teljes az esélyegyenlıség, megkülönböztetést döntıen a kisegítı személyzetnél teszünk csak, lényegileg vannak olyan munkakörök, melyek ellátása nemhez kötött (traktoros, rakodó, stb.) ahol nem szívesen alkalmazunk nıi munkaerıt (egészségvédelmi okokból). A konkrét kutatói tevékenység ellátásában többségben van a nıi munkaerı kutatói szinten a projektben is; egyértelmő, hogy nincs diszkrimináció (egyébként már a kérdés azt sejteti, hogy kellene legyen); új kollégák felvételekor igyekszünk a jelölt szakmai kvalitását, a feladat betöltésére való alkalmasságát maximálisan figyelembe venni, a nemi identitásától teljesen függetlenül.
A fenti válaszok alapján megállapítható, hogy a szervezetek egy meghatározó része külsı, formális garanciákat mutat fel, hogy ne történhessen a nemek között diszkrimináció (Alkotmány, törvény írja elı). Mások belsı garanciákról is beszámoltak (közösen elfogadott
58
esélyegyenlıségi terv, munkatársakat értékelı rendszer, nyilvános pályázatok mőködtetése, demokratikus fórumok véleményének meghallgatása). Volt, aki személyes elkötelezettséghez kötötte, ahol „a garanciát a vezetıség széles
látóköre adja”. Legtöbben azonban nem tudtak konkrét tényezıket említeni, hanem azt hangsúlyozták, hogy a szervezetükben, ahol dolgoznak „csak a tudás és a rátermettség
számít”, „magától értetıdı, hogy nincs nemi diszkrimináció”. Egy-egy válaszban felfedezhetı burkolt diszkrimináció is, egy pályázó ennek konkrétan hangot is adott „a magasabb pozíciókban a nıi vezetık háttérbe szorítása” terén, egy másik válaszadó pedig külön említi az elbírálás szempontjai között a „rendelkezésre
állást”, ami megint csak nem kedvez a családos nıknek, inkább a fiatal, egyedülálló nıkre vagy a férfiakra jellemzı tulajdonság.
11. táblázat. Milyen arányban vesznek részt nık a szervezetben? (szervezetek száma)
A nık aránya 0% 1-10% 11-20% 21-30% 31-40% 41-50% 50% felett Összesen:
A munkavállalók körében 0 2 3 8 5 16 13 47
A vezetık körében 0 11 11 9 7 6 2 46
A vezetı testületek tagjai körében 2 13 9 5 4 7 1 41
A táblázatból jól látszik, hogy míg a munkavállalók körében jellemzı a nagyobb nıi részvétel a pályázó szervezeteknél, addig a vezetık és a vezetı testületek tagjai körében ez már nem jellemzı. A válaszadó 57 szervezet projektvezetıje közül csak egyetlen egy jelölte, hogy a jövıben tervezik annak elısegítését, hogy a munkavállalók és a vezetés körében nagyobb arányban vegyenek részt nık. A válaszadó röviden leírta azt is, hogy milyen módon:
„vezetıképzéssel, tanácsokkal, különféle magasabb szintő fórumokba való meghívással” kívánják ezt elérni.
„Amennyiben az intézményben dolgozó nık a karrierépítésben kívánják kiteljesíteni magukat, ennek nincs akadálya” – írta egy pályázó.
59
Volt olyan válaszadó, aki kifejezetten ellene volt a nık elınyben részesítésének: „a
szakmai kompetencia nélkül kapaszkodókat kiszelektálja a szakmai közvélemény, ezért a vezetıi beosztásokban dolgozó nıknek szakmailag ugyanúgy teljesíteniük kell – ezt elıször éppen a nık teszik szóvá”. A pályázó szervezet által megvalósított esélyegyenlıség témakörében végül azt kérdeztük, hogy van-e olyan munkatárs, fórum a szervezeten belül, akihez akkor fordulhat valaki, ha úgy véli, hogy neme miatt hátrányos megkülönböztetés érte? A válaszadók fele tudott ilyenrıl, heten állították, hogy nincs, a többiek bizonytalanok voltak a kérdésben, ezért a „nem tudom” választ adták. A szervezettel kapcsolatos kérdésblokk lezárásaként a pályázók saját véleményüket is kifejthették abban a kérdésben, hogy az elızıekben említett eszközökön túl milyen egyéb módon segíti a szervezetük a nemek közötti esélyegyenlıség elımozdítását: 23
-
-
-
a kutatási feladatok ellátása során pozitív diszkriminációra nincs lehetıség, a szakmai munka elvégzésére való alkalmasság az egyetlen szempontunk; mivel munkavállalóink kb. 50 százaléka a nı, újabb eszközök bevezetésén nem gondolkodtunk még; az objektív tudományos minısítési rendszerrel; férfinap bevezetésével; Ez az egész "nemek közötti esélyegyenlıség" szerintem mőprobléma. Vannak jó szakemberek és vannak kevésbé jó szakemberek. A szakmai jóság megítélése megítélésem szerint független az XX vagy XY kromoszómák eloszlásától. A munkavállalás és teljesítmény területén ez a megkülönböztetés értelmetlen és legalább annyira megalázó a jól teljesítı XX kromoszómát hordozó nıi kollégák számára, mint az XY kromoszómát hordozó férfiak számára. Nem a másodlagos nemi bélyegek és nem a hormonális szintek döntik el azt, hogy valaki jó szakember a területén vagy sem! Alapvetı az intézményben a családos, kisgyermekes nık munkájának segítése. Ez nálunk morális kérdés. Ezzel visszaélni azonban nem ajánlatos, mert az idısebb nıi dolgozók azonnal szóvá teszik. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a probléma politikai szinten kissé túldimenzionált. Lokális szinten nem érzıdik negatív diszkrimináció, a pozitívat pedig éppen az érdekeltek utasítják vissza. Egészséges felfogással a nık hangsúlyozzák, hogy természetesen és szerencsére nem vagyunk egyenlık, hanem mások. A feladatok sokrétőségében pedig mindenki megtalálja a számára megfelelıt. Aki viszont vezetıi/karrierépítésre szánja magát, nálunk nyitva állnak a lehetıségek. nálunk nem szükséges, a tudomány már csak ilyen; egyenlı normák, egyenlı mérce, egyenlı jogok biztosításával.
A válaszok egyértelmően tükrözik, hogy az egyenlı esélyeket összetévesztik az egyformasággal. 23
Milyen egyéb, a fenti kérdésekben nem szereplı eszközökkel segíti a szervezet a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósítását a mőködése során? (23. kérdés)
60
Nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a hierarchiába rendezıdött társadalmi valóságot, ezért az objektív tudományos minısítési módszerekre, 24 a tudomány immanens sajátosságaira , „a tudomány már csak ilyen”-re hivatkoznak. A férfi-nıi kromoszómák különbségére való utalás a probléma nem értését, vagy félreértelmezését takarja, arra következtethetünk ebbıl, hogy az esélyegyenlıségi terveket megfogalmazó projektkoordinátorok nem ismerik a sex (biológiai nem) és a gender 25 (társadalmi nem) közötti jelentésbeli különbségeket.
5. Férfiak és nık részvétele a pályázatok elıkészítésében és megvalósításában
A pályázók munkaszervezete mellett a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésének másik területe maga a projekt, aminek megvalósítására a támogatást kérték. Mind a tervezés, mind a megvalósítás szakaszában elvárás volt a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni garanciák felállítása és a – jelen esetben nemük szerint – hátrányos helyzetben lévı csoportok segítése. A kérdıív következı kérdésblokkja a pályázók által elnyert és megvalósított projektre vonatkozott. Érdeklıdtünk arról, hogy a tervezés szakaszában készítettek-e a pályázók elızetes helyzetfelmérést arra vonatkozóan, hogy milyen speciális igényeik lehetnek a férfiaknak és nıknek, melyeket a projekt során jó volna érvényesíteni. Az 57 válaszoló közül azonban mindössze kilenc rendelkezett ilyen elemzéssel: közülük négyen konkrétan erre a pályázatra vonatkozóan, öten pedig egy másik projekttel kapcsolatban készítettek el helyzetértékelést.
24
A család/karrier összeegyeztetése kisebb szakmai sikereket, kevesebb publikációt eredményez! (Long, J. S. (ed.), 2001) 25 Nem a személyiség belsı meghatározottsága (biológiai) hanem a társadalmi pozíciók különbsége (státusz és szerep), és az ebbıl származó strukturális különbségek adják a nemek viselkedésbeli különbségeinek gyökereit. A státusz karakterisztikus és társadalmi szerepelméletek kihangsúlyozzák a társadalmi strukturális faktort, amelyek szerepelvárásokat fogalmaznak meg, ami a nemek közötti eltéréseket okozza a társadalmi pozíciókban és a mindennapokban.
61
23. ábra. Készítettek-e a projekt tervezése elıtt a nemek közötti esélyegyenlıséggel, illetve a férfiak és nık speciális igényeivel kapcsolatos helyzetfelmérést? (fı)
40 35 30 25 20 15 10 5 0
35
4
5
igen, konkrétan igen, de egy ezzel a másik projekttel pályázattal kapcsolatban kapcsolatban
8
5
nem
nem tudom
nincs válasz
A következı táblázatban azt foglaltuk össze, hogy milyen arányban vettek részt a projekt elkészítésében és megvalósításában a férfiak és nık. Összességében elmondható, hogy mind az elsı, mind a második szakaszban a magasabb részvételi arány a férfiakra jellemzı, kis mértékben növekszik azonban a nık részvételi aránya a megvalósítás fázisában. 12. táblázat. Milyen arányban vesznek részt a férfiak és nık a projekt elkészítésében és megvalósításában? (fı)
A résztvevık aránya 0% 1-10% 11-20% 21-30% 31-40% 41-50% 50% felett nem tudja Összesen:
A projekt elkészítésében férfiak nık 1 9 1 4 2 5 2 1 1 7 7 11 31 10 12 10 57 57
A projekt megvalósításában férfiak nık 0 1 2 6 2 5 3 6 2 6 13 13 26 12 9 8 57 57
A pályázat elkészítésében és megvalósításában speciális csoportok részvételi arányára is rákérdeztünk. A válaszok alapján kiderült, hogy számos doktorandusz hallgató és szakdolgozó ír, kutat, dolgozik különbözı projektekben (számuk egy-egy pályázatban 1-10-ig terjed). A nemek közötti esélyegyenlıség szempontja érvényesült azokban a pályázatokban
62
(szám szerint 15-ben), ahol GYES-en vagy GYED-en lévı kismama, illetve 7 esetben részmunkaidıs kismama is részt vett a program megvalósításában. Tevékenységük jellege alapján is vizsgáltuk a férfiak és nık részvételét a programokban. A pályázati kiírás nem kifejezetten szolgáltatások megteremtését célozta meg. Azoktól a szervezetektıl azonban, amelyek valamilyen szolgáltatást nyújtottak a projektben, a program megvalósításakor az esélyek egyenlıségének elısegítése kapcsán elvárható, hogy valamilyen formában informálják a nemük szerint hátrányban lévı nıket az általuk kínált szolgáltatásokról, lehetıségekrıl. Ezt azonban összesen öt szervezet tette meg: hárman honlapjukon keresztül, ketten hírlevélen keresztül kommunikáltak. Ennél is kisebb arányban válaszoltak igennel arra a kérdésünkre, hogy közölték-e nyilvánosan is azt, hogy szolgáltatásaik nyitva állnak a nık számára. Mindössze három pályázó élt ezzel a lehetıséggel. A következı válaszokat kaptuk:26 -
-
A készített termék alkalmazása távmunkában is megtörténhet, ez segítheti a nık foglalkoztatásának bıvítését. Mivel az intézetünk alap élelmiszer növények nemesítésével (búza, kukorica, stb.) foglalkozik, az ebbıl készült termékek értelemszerően széles körben ismertek a nık között. A jelen projekt célja is az egészséges élelmiszerellátás hatékonyságának növelését célozta, mely közvetlenül érinti a nıi fogyasztókat is. Szolgáltatásunk egyforma értéket képvisel nıi és férfi kutatók vagy felhasználók számára.
A projektekre inkább a tevékenységi terület volt jellemzı, valamilyen új technológia kifejlesztése, vagy az eszközbeszerzés, illetve ezek üzemeltetése és karbantartása. Itt ugyan többen válaszolták azt, hogy ezeken a területeken „nem értelmezhetı” a nık jelenléte, akik azonban nem így gondolkodtak, nagy arányban jelölték, hogy alkalmaztak nıket is a munkafeladatok elvégzése során (35 szervezet igen és csak 2 nem). Valamilyen képzést, tanácsadást, szolgáltatást három szervezet nyújtott kifejezetten a nık számára.
26
Milyen módon segítették azt, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat minél nagyobb arányban vegyék igénybe a nık? (31. kérdés)
63
b) Az interjúk elemzése Az elsı kérdésnél arra voltunk kíváncsiak, hogy interjúalanyaink milyen érintettséggel vettek részt a projektben. Mind a szakmai, mind a személyes hatásokat elemeztük. A személyes hatások többsége is a munkavégzéshez kapcsolódott: ”kis kutatócsoport
megszervezése” nemzetközi konferencián tapasztalt eredmények alapján „törekedtem arra, hogy Magyarországon átfogó kutatás-mőszaki fejlesztés valósuljon meg […] Erıfeszítéseim kissé késın, 2005-ben értek be, amikor négy tagból álló konzorciumunk – a GVOP pályázat elnyerését követıen – elkezdhette munkáját. Tekintettel arra, hogy elértem a nyugdíjkorhatárt, valószínősíthetı, hogy hasonló léptékő kutatási feladat koordinálására már nem kapok megbízást.” A szakmai hatásnál azokat a lehetıségeket említették, amik lehetıvé tették a saját, vagy fiatalok bekapcsolódását a kutatásba, -
„Egy engem érdeklı mérnöki kutatás anyagi alapját tudtam a pályázati összeggel megteremteni.”
-
„A Projekt megvalósítása során elért eredmények egy része alapját képezi egyik
kolleganım PhD-dolgozatának” Az interjúalanyok egyrészt büszkék azokra az eredményekre, amit a projekt által értek el, másrészt az elnyer pályázatok magasabb presztízst biztosítottak a hasonló kutató intézetek között. Lehetıvé vált nemzetközi kapcsolatok bıvítése is. Ugyanakkor a pozitívumok mellett az adminisztrációval járó „megismertem a bürokrácia útvesztıit, kiismertem butaságát és
értelmetlenségét” kellemetlenségekre is felhívták a figyelmet. Mivel mind a tartalomelemzés, mind a kérdıívek elemzésébıl az derült ki, hogy a projektkoordinátorok az esélyegyenlıség fogalmán legtöbbször az egyenlı bánásmódot értették, ezért interjúalanyainktól azt is megkérdeztük, hogy mit értenek a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulásán a kutatás fejlesztésben. A válaszok négy csoportra bonthatók: -
az elsı inkább az egyformaságra: „Ugyanolyan mértékben lehet szakembert találni
mindkét nembıl;, -
a második a kiindulási nehézségekre: „Nıknél a pályakezdés nehezebb, több teher a
munkavégzésben a nıknél” -
míg a harmadiknál az elınyben részesítésre is utaltak „kisgyermekkel rendelkezı,
illetve gyermeküket egyedül nevelı nık esetén egyértelmően az azonos szakmai
64
képességekkel rendelkezı férfiakhoz viszonyítva lényegesen kedvezıbb körülmények biztosítását jelenti.” -
a negyedik csoportba a valós esélyegyenlıségre utaló válaszokat soroltuk:
„nemzetközileg elismert, kurrens témában kutató és eredményes nınemőek ugyanolyan lehetıségeket kapjanak, mint férfi kollégáik.” Nem véletlen, hogy a megfelelı ismeret kapcsolódik össze kritikai észrevételekkel: „Itt nálunk […]
esélyegyenlıség helyett inkább antidiszkriminációról kéne beszélni: inkább arra lenne szükség. Úgy látom, hogy itt a nık lehetıségei végtelenek, ha oktatni kell, vagy a tanszékvezetı „keze alá dolgozni”, de saját kutatásra, saját kutatócsoportra, nemzetközi elismertségre, egyáltalán bármiféle babérra csak az tehet szert, aki maga teremti meg annak anyagi hátterét (vagy még az sem) ilyen pályázatokkal.”
A következı két kérdésnél arra kerestünk választ, hogy szükségesnek tartják-e a pályázatoknál az esélyegyenlıségi terv készítését. Mivel a kérdıívekre adott válaszoknál lényeges különbség volt az esélyegyenlıséget általánosságban fontosnak tartók és a saját programra vonatkoztatott válaszok között, ezért az interjúknál is két kérdést tettünk fel. Egyik általában, míg a második konkrétan a nemekre vonatkozott. Az egyik interjúalany a fiataloknál tartotta szükségesnek, amit azzal indokolt, hogy:
„Soha nem lehet tudni, ha valaki lemarad azért van-e, mert gyermeket szült, vagy azért, mert lusta, vagy tehetségtelen volt. Ezért szükséges a nemek esélyegyenlıségének biztosítása.” Úgy gondolta a 40-50 éveseknek már könnyebb. Megoldásként a nık rutinfeladatok alóli mentesítését javasolta (adminisztráció, kevesebb oktatás), ezzel kompenzálni lehetne a gyermeknevelés terheit. Az interjúalany intézetvezetı egyetemi tanár, aki bıséges tapasztalatokkal rendelkezik. Az általa vezetett intézet honlapját megnézve fele-fele arányban találtunk fiatal kutatókat mindkét nembıl. -
Egy kivételével a további vélemények is az esélyegyenlıségi terv fontosságát hangsúlyozták: „Igen, éspedig azért, mert ma még nem mondható el minden egyes
kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézményrıl, hogy a munkafeltételek a nık és férfiak számára megközelítıen azonosak közel azonos képességek esetén.” -
„Ha nem szabályozza az esélyegyenlıségi terv elkészítését valamilyen elıírás, félı, hogy azokon a helyeken nem készülne el, ahol az esélyegyenlıség betartása különben sem magától értetıdı, és nem is tartják fontosnak.
-
„Természetesen
a
pályázat
jellege
és
célja
alapvetıen
meghatározza
az
esélyegyenlıségi terv helyét és súlyát.” 65
Ugyanakkor azt is kifejtették, hogy parancsszóra nem lehet a problémát megoldani, ám amíg létezik esélyegyenlıtlenség, addig törekedni kell annak megszüntetésére. Ugyancsak ennél a kérdésnél hívták fel a figyelmet arra, hogy: „Ahol rossz az attitőd,
ott méginkább ellenállást vált ki. A másik ok, amiért nem kéne, mert nem veszik komolyan, legtöbben a pályázók közül nem is értik mirıl van szó (látom, mint bíráló), feleslegesnek tartják, nem veszik komolyan. Van, aki ki sem tölti a vonatkozó passzusokat a pályázati őrlapon, mert azt hiszi, hogy nem rá vonatkozik.” Az egyetlen interjúalany, aki nemmel válaszolt férfi, és a meritokratikus érveket hangsúlyozta: -
„Nem szükséges, mivel a szakmai kvalitások sokkal döntıbbek egy projekt tervezésekor (nem lehet elvárni, hogy csak azért legyen a csoportban valaki, mert nı vagy mert pl. mozgássérült, ugyanakkor szerencsés, ha teljesíthetı ez az elvárás.)”
A véleménye szerint szükséges-e egy pályázatnál esélyegyenlıségi terv készítése a nemekre vonatkozóan? kérdésre az elızıhöz hasonló válaszokat kaptuk: -
Igen, a fiataloknál szükséges.
-
Igen, éspedig azért, mert ma még a kutatás-mőszaki fejlesztéssel foglalkozó intézmények/cégek nem kis része a férfiakat részesíti elınyben.
A második válaszból olyan következtetést is levonhatunk, ami arra ad magyarázatot, hogy miért kevés a kutató a mőszaki tudományok területén.
A saját pályázatban való fontosságra adott kérdésre már csak egy igen választ kaptunk. A projektvezetı, aki maga is nı volt azt említette, hogy a kutatásban közremőködı partner maga is ragaszkodott ahhoz, hogy több nıt vegyenek fel. A nemleges válaszoknál az intézményi struktúra nemek szerinti megoszlására hivatkoztak: „nem
mert eleve adott volt nıi közremőködı” „már Projekt feladatainak
tervezésekor egyértelmő volt, hogy a Konzorciumot alkotó négy intézmény/cég közel azonos számban, munkafeltételekkel és felelısséggel delegálja férfi és nıi munkatársait a kutatásfejlesztési munka-részek megvalósítására.” A megkérdezett interjúalanyok közül senki sem kapott segítséget sem a pályázat elkészítéséhez, sem az esélyegyenlıségi terv kidolgozásához. Arra a kérdésre, hogy nyomon tudták-e követni az esélyegyenlıségi szempontok megvalósulását a projekt folyamán csak két igen választ kaptunk, ám ez sem konkrét példákra, hanem általánosságokra vonatkozott „amit terveztünk, azt komolyan vettük, és aszerint
mőködtünk.”. A többi interjúalany szerint vagy azért „nem volt szükséges, mivel ilyen 66
szempontrendszer sem állt rendelkezésre, (vagy azért, mert)” „Nem volt mozgástér ennek ellenırzésére.” Tud-e olyan pozitívumokat említeni, amelyek a pályázat ideje alatt hozzájárultak a projektben résztvevı nık lehetıségeinek növeléséhez, a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulásához? kérdésre csak pozitív válaszokat kaptunk, mindegyik a nık tudományos teljesítményéhez kapcsolódott:
„Nı kollégánk is megismerkedhetett ezekkel a felvételekkel és késıbbi doktori
-
értekezésében használhatja a tapasztalatokat” „Igen, jelenleg is dolgoznak az intézetnél kutatók, akik ebbıl a pályázatból kezdték a
-
tudományos kutatásukat.” „Munkájuk sikeres volt, nemzetközi érdeklıdés kísérte, a konzorciumi tagok
-
férfitagjaival egyenrangú félként mérhették össze tudásukat, teljesítményüket.”
A megkérdezettek úgy gondolják, pályázatuk hosszabb távon is pozitív hatással volt, lesz a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulására:
„valószínőleg nı kollégánk intenzíven használni fog ilyen eszközöket késıbbi
-
munkájában” „néhány fiatal nıi kutató önbizalmat szerzett, összehasonlításban is megállta a helyét, megtapasztalta, hogy a nıi módszerek, a nıi attitőd, a nıi praktikum, ami mind a mérnöki munkában, mind az alkalmazott kutatásban alapvetı, elengedhetetlen kiegészítıje a teamben végzett kutatómunkának.”
-
Ugyanakkor semmilyen gátló tényezıre nem emlékeztek, ami a pályázatban az esélyegyenlıségi szempontok megvalósítását akadályozta volna. Két kutatónak volt véleménye és válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e különbség egy kutatócsoport hatékonyságában attól függıen, hogy milyen a nemek összetételének aránya. Egyik szerint a „nıi kutatók jobbak, kitartóbbak, lelkesebbek, jobban lehet rájuk
számítani.” Míg a másik hasonló véleményét összekapcsolta a két nem közötti komplementaritás szükségességével is: „a kutatómunkában fontos a kétféle (nıi és férfi)
attitőd összekapcsolása: a praktikum a nık erıssége.” A többiek nem tulajdonítottak jelentıséget annak, hogy milyen a kutatócsoport nemek szerinti összetétele. Az utolsó összefoglaló kérdésre csak egy értékelhetı választ kaptunk: Van-e olyan véleménye, a nemek közötti esélyegyenlıség megteremtése témában, amit fontosnak tartana közölni?
67
Az intézetvezetı kutatónı elmondta, hogy az ı munkaterületén soha nem érzett diszkriminációt, konferenciákon az idısebb kutatónık is segítettek neki. A férje szakmabeli, ı is ösztönözte, sıt ı elıbb ért el karriert, mint a férje, mert gyorsabb volt, mint ı. Ám ebbıl náluk semmi probléma nem adódott. Ugyanakkor azt is tapasztalta, hogy néhány kolléganıje sikerére a férj féltékeny volt. Az interjúk elemzésébıl megállapítható, hogy hasonlóan az esélyegyenlıségi tervek tartalomelemzéséhez, vagy a kérdıívekre adott válaszokból levont következtetésekhez, a nık, és férfiak esélyegyenlısége a kutatók fontossági sorrendjében nem foglal el elıkelı helyet. Ugyanakkor azt is fontos észrevenni, hogy az az interjúalany aki, annak ellenére, hogy férje maximálisan segítette, ám azt is megtapasztalta, hogy a gyermekellátó intézmények rugalmatlan szolgáltatásai miatt gyermekeit többször kényszerült munkahelyére bevinni sokkal problémaérzékenyebben válaszolt kérdéseinkre. Mivel kiválasztása is a projektjében elemzett átgondolt esélyegyenlıségi tervbıl következett, valószínő, hogy nála ez az attitőd beépült a tartós személyiségjegyek közé. Ebbıl az a tanulság is levonható, ha egyre több kutatónı ér el sikereket, átlépve a kritikus tömeget, akkor talán a magán és közélet összeegyeztetésére nemcsak egyéni, hanem intézményes megoldások is születhetnek.
7. Összegzés – európai uniós háttérrel Az Európai Unióban is készült a jelen tanulmányhoz hasonló felmérı elemzés 2000–2001-ben, amely azt vizsgálta, hogy az EU 5. kutatási keretprogramjában 1999-ben beérkezett pályázatokban milyen szerepet kapott a nemek szerinti esélyegyenlıség. Hogy ezt a felmérést elvégezhették, ahhoz jelentıs szemléletváltozásnak kellett bekövetkeznie az EU vezetı intézményein belül is. Az amszterdami szerzıdésnek köszönhetıen az 1990-es évek második felétıl a nık és a férfiak közötti esélyegyenlıség elvárása megjelent az unió valamennyi politikájában, tevékenységében, programjában.27 Ennek eredménye az is, hogy fokozatosan irányult rá a figyelem a kutatónıknek a tudományos életben betöltött szerepére is: részvételi arányuk növelése a kutatási kapacitás erısítésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapott. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében mind a tagállamokban, mind közösségi szinten számos intézkedés született. Az Európai Bizottság a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésére 1999-ben cselekvési tervet dolgozott ki, amelyben felvázolta azokat a stratégiai 27
European Commission: Incorporating Equal Opportunities for Women and Men into All Community Policies and Activities, COM, 1996, 67 final, Communication from the Commission, 21.2.1996
68
intézkedéseket, amelyekkel elı kívánta segíteni a kutatásban a nık nagyobb arányú részvételét. Az Európai Bizottság a cselekvési tervben a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítése érdekében célul tőzte ki, hogy a nık arányát az 5. keretprogramban (1998– 2002), azon belül a kutatási projektekben való részvételben, a pályázat bírálói között, a keretprogram különféle tanácsadói és monitoring testületeiben növeljék, és arányuk legalább a 40 százalékot érje el. 28 A projektekben a nık nagyobb részvételét a pályázati részvételük ösztönzésével kívánták megvalósítani, nem pedig az értékelése során számukra nyújtott elınyökkel, hangsúlyozva, hogy az esélyegyenlıség szempontját a szakmai kiválóság tiszteletben tartásával kell biztosítani. A keretprogramban a nıi esélyegyenlıség érvényesítését két irányból támogatták. Egyfelıl nagyobb hangsúlyt fektettek a társadalmi nemekkel kapcsolatos kutatásokra, másfelıl ösztönözték a pályázókat, hogy „horizontálisan”, azaz valamennyi tematikus területen érvényesítsék az esélyegyenlıségi szempontokat: a kutatási projektek megvalósítása során a nık biológiai adottságaiból, illetve társadalmi helyzetébıl fakadó sajátosságokat is vegyék tekintetbe, a kutatást a nemek közötti különbözıségek figyelembe vételével folytassák. A nemek közötti esélyegyenlıséggel kapcsolatos szempontokat, követelményeket a Bizottság beépítette a pályázati dokumentációba, a munkaprogramokba, a pályázati felhívások szövegébe. A keretprogramban az esélyegyenlıségi szempontok érvényesítése, az intézkedések hatásainak nyomon követése érdekében a Bizottság ellenırzı mechanizmust dolgozott ki.29 A Bizottság a mechanizmus keretében figyelte a program megvalósításának hatékonyságát, amelyrıl elırehaladási jelentést készített. A Bizottság 2000-ben a Kutatási Fıigazgatóságon belül, a különbözı szervezeti egységeinek képviselıibıl felállította a „Nık és a tudomány” elnevezéső bizottsági munkacsoportot. Szintén az 5. keretprogram folyamán kezdıdött meg a keretprogramban való részvétellel kapcsolatos, nemekre bontott statisztikai adatgyőjtés. A Bizottság a kezdeményezések hatékonyságának értékelésére független szakértıi csoportokat bízott meg.30 A szakértık azt vizsgálták, hogy a végrehajtás során – így többek között a pályázati dokumentációban, az útmutatókban, az értékelési kritériumokban, valamint a támogatott kutatási projektekben – tekintetbe vették-e az esélyegyenlıségi szempontokat, és ha igen, azt milyen hatásfokkal tették. Az általuk végzett felmérés kimutatta, hogy az 5. 28
European Commission: Women and science: Mobilising women to enrich European research, COM, 1999, 76 final, Commission’s Communication, 17.2.1999 29 Gender Watch System. 30 Gender in research. Gender Impact Assesment of the Specific Programmes of the Fifth Framework Programm. Eds. Pia Laurila and Kerry Young, Bradley Dunbar Associates Ltd. An overview. European Commission Directorate General for Research, Brussels, 2001.
69
keretprogramban – a programok túlnyomó többségére jellemzıen – a benyújtott pályázatokban, a projektek megvalósításában nem kapott kellı hangsúlyt a nıi esélyegyenlıség kérdése. A projektek túlnyomó többségébıl hiányzott az esélyegyenlıségi szempont, amelyet általában nem építettek be a szakmai tartalomba abban az esetben sem, ha a projekt témája erre kifejezetten lehetıséget adott.31 Például a környezettanulmány területén benyújtott 2125 pályázatban egyetlen egyszer fordult elı az a szó, hogy „nı”; az életminıség tanulmányok 79 százalékában nem említették sem a biológiai (sex), sem a társadalmi nemet (gender). 32 Azóta 10 év telt el. Sajnos olyan összehasonlító elemzéssel, amely azzal foglalkozna, hogy az EU-ban milyen változások történtek ezen a téren, nem rendelkezünk. Viszont a GVOP 2004-3.1.1. számú
pályázatra beérkezett pályamővek alapján azt
mondhatjuk, Magyarországon 2006-ban már sokkal jobb volt a helyzet, mint hét évvel azelıtt az EU akkori tagállamaiban. Ez persze nem ad okot elégedettségre, nagyon sok a tennivaló ezen a területen. De azt talán mégis jelenti, hogy a magyar kutatói társadalom köztudatában jobban benne él a nemek szerinti esélyegyenlıség horizontális szempontjának követelménye a kutatás-fejlesztésben, mint egykor az EU-15-ök tagállamaiban. Ez köszönhetı annak, hogy a magyar kutatók egy része már megmérettetett az EU valamelyik – vagy több – keretprogramjának pályázatán, és megtanulta, hogy sokkal nagyobb eséllyel indul, ha a társalmi nemek esélyegyenlıségének szempontját szem elıtt tartja mind a pályázata, mind annak megvalósítás során. Annak idején a nıi esélyegyenlıség témaköre újdonságként jelent meg az 5. keretprogramban, amelynek a kutatók nem tulajdonítottak kellı jelentıséget.
8. Javaslatok a) Javaslatok a pályázat kiírói számára
A pályázati kiírásba egyértelmően bele kell foglalni az esélyegyenlıségi szempontokat mint kötelezıen megvalósítandó követelményt.
A pályázatok kiírásában egyértelmővé kell tenni, hogy mit várunk el a pályázótól a nemek
szerinti
esélyegyenlıség
horizontális
érvényesítése
szempont
megfogalmazásakor. Ha pályázati kiírásban és a kitöltési útmutatóban az szerepel, hogy ezen szempont érdembeli megjelenítése nélkül nem lehet nyertes a pályázat, 31
Rudó Mónika: A kutatás emberi erıforrásai és a kutatói mobilitás az Európai Unióban. Doktori értekezés. Kézirat. Budapest, 2008. Az értekezés A nemek közötti esélyegyenlıség az európai kutatásban címő fejezete kitőnıen foglalja össze az összes kutató nık érdekében kifejtett közösségi politikát. 32 Gender in Research, Gender impact assessment of the specific programmes of the Fifth Framework Programme. 22.
70
akkor ehhez az értékelés során ragaszkodjanak is a pályázat kiírói, mert különben a szempont pályázatban történı megjelenítése formálissá válik, és akkor valódi változás sem érhetı el ezen a területen.
A pályázat elbírálása során is erıteljesebben kell érvényesíteni az esélyegyenlıségi szempontokat. Ha erre nem tér ki a pályázó érdemben, ne kaphassa meg a támogatást. Egy jó pályázat esetén esetleg korrekciót és pótlást lehetne kérni.
A bírálókat, értékelıket is fel kell készíteni a nemek szerinti esélyegyenlıség szempontjainak értékelhetı tartalmi elemeire, lehetséges változataira, jelentıségére.
Fel kell mérni és aktivizálni azt a kutatói bázist, amelyik az esélyegyenlıségi célok megfogalmazásában segítséget tud nyújtani a pályázóknak.
Létre kell hozni egy pályázati segédletet, amely javaslatokat tartalmaz a sikeres pályázatok nemek szerinti esélyegyenlıségi tervére és megvalósítására.
Tudatosítani a tudományos kutatói társadalomban a társadalmi nemek jelentıségét a kutatás folyamatában, a kutatás eredményeinek alkalmazásában. Tudatosítani kell, hogy ez minden tudományágban mind a kutatási témákban, mind a kutatás megvalósításában hozzáadott értéket képvisel. Megismertetni a kutatókkal, hogy ez társadalmi–gazdasági cél. Felhívni a figyelmet, hogy ez nem a nık problémája, a megvalósításban mind a két nem egyaránt érdekelt.
Biztatni a kutatókat, hogy integrálják a kutatásaikba a nemekre érzékeny kutatási témákat. Megtanítani a pályázókat hogyan integrálhatják pályázatukba a társadalmi nemek szempontját horizontálisan, vagyis a kutatás minden szintjén vegyék figyelembe, ahol csak mód van rá.
Növelni a nık részvételét a tudományos kutatásban. Minél több magas tudományos fokozattal rendelkezı nıt bevonni a pályázatokba, illetve a bírálók közé.
Külön felhívni a pályázók figyelmét, hogy nem elég tiltani az esélyegyenlıség megszegését, hanem az egyenlıséget konkrét tervben lebontva meg kell tervezni.
A pályázat megvalósításakor a részjelentésekben és a zárójelentésben is különös figyelmet kell fordítani az esélyegyenlıségi szempontok gyakorlatban történı megvalósítására.
Ugyanakkor
a
nemek
esélyegyenlısége
következetes
alkalmazásánál,
intézményesítésénél a stigmatizáció elkerülése végett, még a látszatát is el kell kerülni a „csak az egyik nem elınyére történı” intézkedéseknek.
Tudatosítani kell, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulása, a demokrácia érvényesítése miatt is fontos. Az ehhez kapcsolódó elveket érvényesíteni kell a 71
projektek tervezésénél, befejezésénél, illetve a pályázatok során rendelkezésre álló és megszerzett eszközök elosztásánál.
Ugyanakkor a „nem elégséges, ami eddig történt” kérdését is tudatosítani kell, mivel – mint ahogy a kutatásból kiderült – sokan még ennek sincsenek tudatában. Az intézmények, sıt azok, akik maguk is a sikeres pályázatok haszonélvezıi legtöbbször maguk sem érzik, hogy a nemekre vonatkozó diszkrimináció áldozatai.
Sokkal határozottabban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munka és magánélet összeegyeztetésének problémája nem csak a nık, hanem a férfiak számára is ugyanolyan terheket kell hogy jelentsenek, mindkét szférában egyenlıen kell osztozni a felelısségben.
Kutatásunknak nem volt témája, de valószínősíthetı, hogy többen lehetnek, akik annak
ellenére,
hogy
meggyızıdtek
a
nemek
közötti
esélyegyenlıség
megteremtésének fontosságáról, nem akarnak/vagy csak kevesen akarnak errıl beszélni, ezt a pályázatban megjeleníteni, ezért a megbélyegzéstıl való félelem miatt elkerülik a nemekhez kapcsolódó speciális témák felvetését, tervezését. Mivel a pályázat megnyerésénél ez nem kizáró ok, igazolva is láthatják a negligáló magatartásukat. Segíteni kell ennek a félelemnek a leküzdésében.
b) Javaslatok a pályázók számára
A pályázó éljen a pályázat kiírójának az esélyegyenlıségi program megvalósításához nyújtandó elméleti segítségével.
A pályázó adja meg a kutatásban résztvevık statisztikai adatait kor, nem, munkafázis szerint.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a távmunka lehetıségével.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a részmunkaidıs foglalkoztatás lehetıségével.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a kisgyermekes kutatók foglalkoztatásával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a flexibilis munkaidı lehetıségével.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a családbarát munkahely kialakításával, amely megkönnyítheti mind nık, mind a férfiak számára a munka és a családi élet összeegyeztetését.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a munkából idılegesen kimaradtak munkába történı visszatérésének támogatásával.
72
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a munkahely gyermekellátással kapcsolatos intézményi helyeinek javításával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a PhD-t készítı fiatalok támogatásával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a kettıs karrier (dual career,) vagyis a tudós házastársak párhuzamos karrierjének megvalósítási programjával.
9. Felhasznált irodalom Beck, Ulrich: A kockázati társadalom. Századvég, Budapest, 2003 Blagojević, M. – Havelková, H. – Sretenova, N. – Tripsa, M. – Velichová, D.: Waste of talents: turning private struggles into a public issue, Women and Science in the Enwise countries, European Commission, 2003 Bourdieu, Pierre: Férfiuralom. In Hadas Miklós (szerk.) Férfiuralom. Replika Kör, Budapest, 1994, 7-54. Esélyegyenlıségi Útmutató pályázók és értékelık részére, GVOP Munkaanyag, 2004. jan. 8. Etzkowitz, H., C. Kemelgor, M. Neuschatz, B. Uzzi, J. Alonzo: The Paradox of Critical Mass for Women is Science. SCIENCE Vol. 266. October 7, 1994. 51-54. European Commission: Incorporating Equal Opportunities for Women and Men into All Community Policies and Activities, COM(96) 67 final, Communication from the Commission, 21.2.1996 European Commission: Women and science: Mobilising women to enrich European research, COM(1999) 76 final, Commission’s Communication, 17.2.1999 European Commission: Women and science, the gender dimension as a leverage for reforming science, Commission Staff Working Paper, SEC(2001) 771, Brussels, 15.5.2001 European Commission: Gender and Excellence in the Making, European Commission, Directorate-General for Research, 2004 Gender in research. Gender Impact Assesment of the Specific Programmes of the Fifth Framework Programm. Eds. Pia Laurila and Kerry Young, Bradley Dunbar Associates Ltd. An overview. European Commission Directorate General for Research, Brussels, 2001 Krippendorf, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest, 1995 KSH (2005): Nık és Férfiak Magyarországon, 2004. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium, Budapest. Long, J. S. (ed.), 2001, From Scarcity to Visibility, National Academy of Sciences, Washington, DC. Nagy Beáta: Nıi menedzserek. AULA, Budapest, 2001 Nemzeti akcióterv a nık tudományos pályájának támogatására. Vezetıi Összefoglaló. Kézirat. Budapest, 2006
73
Palasik Mária – Papp Eszeter: Nık a tudományban – Áttekintés Magyarországról Institute of Sociology of the Academy of Sciences of the Czech Republic, Prague, 2007 Papp Eszter: A nık és férfiak közti esélyegyenlıség helyzete a kutatás-fejlesztésben Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. PhD értekezés. Kézirat. Budapest, 2007 Pateman, Carole: Feminist Ctritiques of the Public/Private Dichotomy (Feminista kritikák a magán- és közszféra kettéválasztásáról). In: Pateman, C.:The Disorder of Women. Polity Press 1989. 118-140. Rudó Mónika: A kutatás emberi erıforrásai és a kutatói mobilitás az Európai Unióban. Doktori értekezés. Kézirat. Budapest, 2008 Rudó Mónika – Rácz Ibolya: Az Európai Unió kutatáspolitikájának két prioritása: Kutatói mobilitás és a nıi kutatók esélyegyenlısége. In Perecz László (szerk.) Mőhelytanulmányok. Ligatura Kft-Naszály Nyomda, Vác, 2004, 143–159. A sztereotípiák leküzdése: Európai útmutató a társadalmi nemekhez főzıdı elıítéletek leküzdésére a mőszaki és a természettudományos pályákon, WITEC, BME, 2006 Társadalmi Helyzetkép 2003. KSH, Budapest, 2004.
74
10.
Melléklet
1. számú melléklet. Kérdıív a GVOP pályázatok koordinátorai számára 1. Fontosnak tartja-e az EU - támogatásokra irányuló pályázatokban a nemek közötti esélyegyenlıség elısegítését? 1- nagyon fontosnak tartom 2- elég fontosnak tartom 3- számomra közömbös 4- nem tartom túl fontosnak 5- egyáltalán nem tartom fontosnak 6- nem tudom eldönteni 2. Milyen jelentıséget tulajdonítottak Önök a pályázat megtervezése és megvalósítása során a nemek közötti esélyegyenlıség elımozdításának? 1- nagyon fontosnak tartottuk 2- elég fontosnak tartottuk 3- számunkra közömbös volt 4- nem tartottuk túl fontosnak 5- egyáltalán nem tartottuk fontosnak 6- nem tudom 3. Visszagondolva az Önök által benyújtott pályázatra, milyen lehetıséget biztosított a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósításában? 1- jelentıs lehetıséget biztosított 2- némi lehetıséget biztosított 3- csak kevés lehetıséget biztosított 4- semmilyen lehetıséget nem biztosított Kérjük, folytassa a 9. kérdéssel! 5- nem volt értelmezhetı a pályázatnál Kérjük, folytassa a 9. kérdéssel! 6- nem tudom megítélni 4. Milyen okból építették be a pályázatukba a nemek közötti esélyegyenlıség biztosításának szempontját? Kérjük, osztályozza a következı szempontokat, hogy azok mennyire voltak fontosak az Önök számára!
A pályázat így több pontot szerez, esélyesebb a támogatás megszerzésére. Az esélyegyenlıségi szempont figyelembevétele hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a projektet. Fontosnak tartottuk ennek a szempontnak az érvényesítését A projekt így példaként szolgálhat más pályázók számára is. Az így szerzett tapasztalatok segítséget
Egyáltalán nem fontos
Kicsit fontos
Semleges
Elég fontos
Nagyon fontos
Nem tudom
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0 75
adhatnak késıbbi projektek sikeres megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez.
5. Ön szerint milyen hatással van a projektjük megvalósulása a nemek közötti esélyegyenlıség elımozdítására? negatív hatása van rövid távú hatása van közvetett hatása van nem konkretizálható
-3 -3 -3 -3
-2 -2 -2 -2
-1 -1 -1 -1
0 0 0 0
+1 +1 +1 +1
+2 +2 +2 +2
+3 +3 +3 +3
pozitív hatása van hosszú távú hatása van közvetlen hatása van konkrét hatása van
9- nem tudom megítélni
6. Jelentett-e nehézséget a nemek közötti esélyegyenlıség szempontjának megjelenítése, érvényesítése a projekt megtervezése és megvalósítása során?
A. a megtervezésben B. a megvalósításban
Egyáltalán nem jelentett nehézséget
Kisebb nehézséget jelentett
1 1
2 2
Semleges
Elég nagy nehézséget jelentett
Nagyon nagy nehézséget jelentett
Nem tudom
3 3
4 4
5 5
0 0
7. Kérjük, röviden írja le, milyen nehézséget jelentett! ……………………………………. 8. Járt-e többletköltséggel, anyagi áldozatokkal a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósítása a projekt során az Önök számára? 1- jelentıs többletköltséggel járt 2- valamennyi többletköltséggel járt 3- járt többletköltséggel, de az elszámolható volt 4- egyáltalán nem járt többletköltséggel 5- nem tudom 9. Igénybe vettek-e a pályázat elkészítése során szakmai segítséget az esélyegyenlıségi elvárások megfogalmazásában (pályázatíró cég szolgáltatásait, tanácsadást stb.)? 1- igen 2- nem Most a szervezetükkel kapcsolatban szeretnénk néhány kérdést feltenni. 10. Van-e Önök szervezetének elfogadott esélyegyenlıségi terve? (Kérjük, csak az 50 fı feletti szervezetek töltsék ki!) 1- van 2- nincs 3- nem tudom 11. Hogyan segítik Önök a munkavállalóikat – férfiakat és nıket – abban, hogy munkájuk mellett eleget tudjanak tenni a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak? ……………………………………………………………………… 12. Biztosít-e az Önök szervezete valamilyen gyermekgondozási (bölcsıdei, óvodai, egyéb) szolgáltatást alkalmazottainak?
76
1- igen 2- nem 3- nem tudom
13. Van-e módjuk a teljes munkaidıben dolgozó munkavállalóik számára lehetıvé tenni, hogy választásuk szerint rugalmas munkaidıben vagy távmunkában dolgozhassanak? 1- igen 2- nem 3- nem tudom 14. Ha igen, munkavállalóik közül hányan élnek ezzel a lehetıséggel? a lehetıséggel élı munkavállalók aránya…………..% 15. Milyen akadályai vannak annak, hogy minél többen dolgozhassanak rugalmas munkaidıben? ……………………………………………………………………………. 16. Tervezik-e a jövıben elısegíteni azt, hogy minél többen dolgozhassanak rugalmas foglalkoztatási formában? Ha igen, hogyan? 1- igen, éspedig: ………………………………………………………………. 2- nem 3- nem tudom 17. Lehetıség van-e Önöknél távmunkára? 1- igen 2- nem 3- nem tudom 18. Munkavállalóik felvétele során garantálják-e, hogy ne történhessen diszkrimináció a nık és férfiak vonatkozásában? 1- igen 2- nem 19. Kérjük, röviden indokolja elızı válaszát! ………………………………………………. 20. Van-e olyan munkatárs, fórum a szervezetükön belül, akihez akkor fordulhat valaki, ha úgy véli, hogy neme miatt hátrányos megkülönböztetés érte? 1- van 2- nincs 3- nem tudom 21. Körülbelül hány százalékban vesznek részt nık az Önök szervezetében? a) a munkavállalók körében: …….% b) a vezetık körében: ……..% c) a vezetı testületek tagjai körében: ………% d) nem tudom 22. Tervezik-e elısegíteni és milyen módon azt, hogy a munkavállalók, illetve a vezetık körében nagyobb arányban vegyenek részt a nık? 1- igen, a következı módon: …………………………….. 2- nem
77
3- nem tudom
23. Milyen egyéb, a fenti kérdésekben nem szereplı eszközökkel segíti a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósítását a szervezet mőködtetése során? ………………………… …………………………………………………………………………………………… A következıkben az Önök által megtervezett projekttel kapcsolatban szeretnénk kérdéseket feltenni. 24. Készítettek-e a projekt tervezése elıtt a nemek közötti esélyegyenlıséggel, illetve a nık speciális igényeivel kapcsolatos helyzetfelmérést? 1- igen, konkrétan ezzel a projekttel kapcsolatban 2- igen, egy másik projekttel kapcsolatban 3- nem 4- nem tudom 25. Kaptak-e valamilyen felkészítést a projektben résztvevık az esélyegyenlıség érvényesítésével kapcsolatban? 1. pályázati tanácsban, képzésben részesültek 2. írásbeli információt, dokumentumot olvastak ezzel kapcsolatban 3. nem kaptak 4. nem tudom 26. Milyen arányban vettek részt férfiak és nık a pályázat elkészítésében? …..% nı .….% férfi 0- nem tudom 27. Milyen arányban vettek részt férfiak és nık a pályázat megvalósításában? …..% nı …..% férfi 0- nem tudom 28. Hogyan érték el a nıket a projekt keretében nyújtott szolgáltatásokról, lehetıségekrıl szóló információkkal? 1- honlapon keresztül 2- hírlevélen keresztül 3- hirdetésben 4- egyéb, éspedig: ……………………………….. 29. Kinyilvánította-e a szervezet nyilvánosan azt, hogy szolgáltatásai nyitva állnak a nık számára (is)? 1- igen, már nyilvánosságra hoztuk 2- igen, tervezzük, hogy erre külön felhívjuk a figyelmet 3- nem 4- nem tudom 30. Az Önök által tervezett projektben megfogalmazott célok fontosak-e a nık számára? Kérjük, osztályozza 1-5-ig fontossági sorrend alapján!
78
Nem fontos 1
2
3
4
Nagyon fontos 5
31. Milyen módon segítették azt, hogy az Önök által kifejlesztett terméke(ke)t minél nagyobb arányban vegyék igénybe a nık? ………………………………………………….. 32. Melyik csoportba sorolható az Önök projektje a témáját illetıen? 1- agrárium 2- ipar 3- turizmus 4- infrastruktúra 5- humánerıforrás-fejlesztés 6- környezetvédelem 7- egészségvédelem 8- egyéb, éspedig 33. Milyen tevékenység jellemzı az Önök projektjére? 1- eszközbeszerzés, technológia-fejlesztés 2- építés, felújítás 3- képzés, tanácsadás, 4- egyéb szolgáltatás, éspedig 34. Alkalmaztak-e Önök nıket a beszerzett eszköz, alkalmazni kívánt új technológia üzemeltetésében, karbantartásában? 1- igen 2- nem 3- nem alkalmazhatóak nık 4-nem tudom 35. Nyújtottak-e képzéseket, tanácsadást, szolgáltatást kifejezetten a nık számára? 1- igen, éspedig: ……………………… 2- nem 3- nem tudom 36. Mennyi nı (hány fı) vett részt az alábbi csoportokban a projekt megvalósulásában? PhD hallgató………….fı GYES-en, GYED-en lévı kismama……………fı részmunkaidıs kismama……………..fı szakdolgozó…………………fı HÁTTÉRINFORMÁCIÓK 37. A projekt székhelye: 1- Budapest 2- megyeszékhely 3- egyéb város 4- 5000 fınél nagyobb község 5- 2-5000 fıs község 6- 2000 fınél kisebb község
79
38. A projekt megvalósulásának helye, hatóköre: 1- országos 2- regionális 3- megyei 4- kistérségi 5- települési 39. Mely tudományághoz sorolható a projekt? 1- természettudomány 2- mőszaki tudomány 3- orvostudomány, egészségtudomány 4- agrártudomány 5- társadalomtudomány 6- bölcsészettudomány 7- mővészettudomány 8- hittudomány 9- katonai-rendvédelmi terület 10- egyéb, éspedig:………………………………….. 40. A pályázatot benyújtó szervezet mely szférában mőködik? 1- állami 2- piaci 3- civil 41. Az Ön neme: 1- férfi 2- nı 42. Amennyiben Ön nı: a megvalósítás során volt-e valamilyen nehézsége, ami abból következett, hogy Ön nı? 1- igen, éspedig: ……………………………… 2- nem volt
80
2. számú melléklet. Felkérı levelek a kérdıívek kitöltéséhez
Tisztelt Nyertes Pályázó!
Tárgy: Kérdıív az esélyegyenlıség megvalósulásáról
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Irányító Hatósággal (IH) együttmőködve azt kívánja felmérni, hogy az alkalmazott kutatás-fejlesztési (AKF) GVOP 2004-3.1.1. pályázataiban hogyan valósult meg a nemek közötti esélyegyenlıség. Ön a támogatásra jogosult pályázók között szerepelt - és mivel az esélyegyenlıség megvalósítására vonatkozó tervek értékelése a pályázatot kiíró szervezet egyik bírálati szempontja volt - kérdıíves kutatásunkkal azt szeretnénk megtudni, hogy az Önök pályázatában volt-e lehetıség a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésére, illetve, hogy ez hogyan teljesült a projekt megvalósulása során. Ezen kívül érdekel bennünket az Ön személyes véleménye is, és azok a nehézségek - ha voltak ilyenek - amelyekkel Önnek a pályázat megvalósítása során szembe kellett néznie. Felhívjuk a Tisztelt Pályázó figyelmét arra, hogy a kérdıív anonim, a név nélküliséget a vizsgálat során használt számítógépes program garantálja. A kérdıíveket rögzítık nem látják, hogy ki küldte vissza a kérdıívet, az adatok közvetlenül az adatfájlba érkeznek!
A kérdıív kitöltése nem kötelezı, válaszaival azonban nagymértékben segítené a munkánkat. A felmérés eredményei természetesen mindenki számára hozzáférhetıek lesznek. Célunk, hogy ismertté váljanak azok a jó elképzelések, amelyek a pályázatba beépülve hosszabb távon is elısegítik a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulását, ugyanakkor példaként is szolgálhatnak további pályázatoknál. Kérjük, a kérdıívet legkésıbb 2008. május 30-ig küldje vissza!
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ: A kérdıívet a linkre kattintva tudja megnyitni. Kérjük, jelölje be azokat a válaszkategóriákat, amelyekkel leginkább egyetért, illetve az üres részekben röviden leírhatja véleményét is az egyes kérdésekkel kapcsolatban. A kitöltött kérdıívet a kérdıív végén található KÉSZ gomb megnyomásával tudja elküldeni hozzánk. http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=A46UDyac3n33cfELjsA0fw_3d_3d Amennyiben a felméréssel, a kérdıív kitöltésével kapcsolatban további kérdései lennének, kérjük, forduljon bizalommal a PTE BTK Szociológia Tanszék oktatóihoz, a kérdıív készítıihez: Schadt Mária
[email protected], 06-72-503-650/3518 Péntek Eszter
[email protected], 06-72-503-650/3577
81
A kérdıíves vizsgálat mellett néhány projektvezetıvel interjú készítését tervezzük. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a projektvezetık hogyan tudták érvényesíteni az esélyegyenlıségi szempontokat a projekt során. Kérjük, amennyiben Ön is a kiválasztottak közé kerülne, ne utasítsa el munkatársunk felkérését! A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Irányító Hatósága nevében köszönjük az együttmőködését!
2008. május 19.
Vass Ilona elnökhelyettes NKTH
82
Tisztelt Nyertes Pályázó!
Tárgy: Kérdıív az esélyegyenlıség megvalósulásáról
Május közepén már megkerestük Önt azzal a kéréssel, hogy segítse munkánkat azzal, hogy válaszol az általunk kiküldött kérdıívre. Mivel az objektív értékelés elvégzéséhez kevés kérdıív érkezett vissza, újra kiküldjük a kérdıíveket. Ha Ön már az elsı megkeresésre kitöltötte és visszaküldte a kérdıívet, köszönjük közremőködését, és elnézését kérünk az ismételt zavarásért, ám amint írtuk a kérdıívek közvetlenül az adatfájlba érkeznek, és ezért nem tudjuk, hogy ki küldte vissza. Kérdıíves felmérésünk arra keres választ, hogyan jelent meg a nemek közötti esélyegyenlıség a 2004-3.1.1. pályázatokban, azt elemzi, hogy a Strukturális Alapokból finanszírozott kutatás-fejlesztési projektekben milyen lehetıség adódott a férfiak és a nık esélyegyenlısége – mint horizontális szempont – érvényesítésére. Mivel Ön a támogatásra jogosult pályázók között szerepelt a kérdıív kitöltésével, észrevételeivel gyarapíthatja azokat az ismereteket, ismertté teheti azokat a problémákat, amelyek Önöknél a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulását elısegítették. Amennyiben úgy érzi, hogy pályázatában a nemek közötti esélyegyenlıség témaköre nem releváns, kérjük, hogy az ehhez kapcsolódó ismereteit fejtse ki. A kérdıív anonim, a név nélküliséget a vizsgálat során használt számítógépes program garantálja. A kérdıíveket rögzítık nem látják, hogy ki küldte vissza a kérdıívet, az adatok közvetlenül az adatfájlba érkeznek! Ismételten felhívjuk a Tisztelt Pályázó figyelmét, hogy a kérdıív kitöltése nem kötelezı, ugyanakkor válaszaival nagymértékben segítené a munkánkat. A felmérés eredményei természetesen mindenki számára hozzáférhetıek lesznek. Célunk, hogy ismertté váljanak azok a jó elképzelések, amelyek a pályázatba beépülve hosszabb távon is elısegítik a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulását, ugyanakkor példaként is szolgálhatnak további pályázatoknál. Kérjük, a kérdıívet legkésıbb 2008. június 6-ig küldje vissza! KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ: A kérdıívet a linkre kattintva tudja megnyitni. Kérjük, jelölje be azokat a válaszkategóriákat, amelyekkel leginkább egyetért, illetve az üres részekben röviden leírhatja véleményét is az egyes kérdésekkel kapcsolatban. A kitöltött kérdıívet a kérdıív végén található KÉSZ gomb megnyomásával tudja elküldeni hozzánk. http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=A46UDyac3n33cfELjsA0fw_3d_3d
83
Amennyiben a felméréssel, a kérdıív kitöltésével kapcsolatban további kérdései lennének, kérjük, forduljon bizalommal a PTE BTK Szociológia Tanszék oktatóihoz, a kérdıív készítıihez: Schadt Mária
[email protected], 06-72-503-650/3518 Péntek Eszter
[email protected], 06-72-503-650/3577 A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Irányító Hatósága nevében köszönjük az együttmőködését!
2008. május 31.
Vass Ilona elnökhelyettes NKTH
84
3. számú melléklet. Az interjú kérdései
1. Kérem, írjon pár mondatot arról, hogy az Ön személyes és szakmai élete szempontjából mit jelentett a megnyert pályázat? Személyes:……………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. Szakmai:………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. 2. Az Ön véleményére vagyunk kíváncsiak. Mit ért Ön a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulásán a kutatás fejlesztésben? ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ..................................................................................... 3. Véleménye szerint szükséges-e egy pályázatnál esélyegyenlıségi terv készítése általában? Igen, éspedig………………………………………………………………………………... Nem, mért nem……………………………………………………………………………… 4. Véleménye szerint szükséges-e egy pályázatnál esélyegyenlıségi terv készítése a nemekre vonatkozóan? Igen, éspedig……………………………………………. Nem, miért nem…………………………………………………………………….………
5. Véleménye szerint az Önök pályázatában fontos volt-e a nemek közötti esélyegyenlıség tervezése? Igen, éspedig……………………………………………. Nem……… 6. Milyen segítséget kapott a pályázat elkészítésekor, különös tekintettel az esélyegyenlıségi tervre? Igen, éspedig……………………………………………. Nem……… 7. Nyomon tudták-e követni az esélyegyenlıségi szempontok megvalósulását a projekt folyamán? Igen, éspedig……………………………………………. Nem………
85
8. Tud-e olyan pozitívumokat említeni, amelyek a pályázat ideje alatt hozzájárultak a projektben résztvevı nık lehetıségeinek növeléséhez, a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulásához? Igen, éspedig……………………………………………. Nem……… 9. Van-e pályázatuknak hosszabb távon pozitív hatása a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulására? Igen, éspedig………………………………….. Nem 10. Volt-e olyan gátló tényezı, ami a pályázatában az Önök által megfogalmazott esélyegyenlıségi szempontok megvalósítását akadályozta? Igen, éspedig Nem 11. Ön szerint van-e különbség egy kutatócsoport hatékonyságában attól függıen, hogy milyen a neme összetételének aránya? Igen……………………………………………………………………………………….. Nem………………………………………………………………………………………. 12. Van-e olyan véleménye, a nemek közötti esélyegyenlıség megteremtése témában, amit fontosnak tartana közölni? Igen, éspedig ……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………. Nincs Köszönjük a válaszokat!
86
4. számú melléklet. Az SPSS adatelemzés eredménye
Gyakoriságok A projekt megvalósításának régiója szerint megoszlásokat mutatja be az alábbi ábra.
A projekt megvalósításának régiója
Valid
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Total
Frequency 5 15 6 95 28 11 8 168
Percent 3.0 8.9 3.6 56.5 16.7 6.5 4.8 100.0
Valid Percent 3.0 8.9 3.6 56.5 16.7 6.5 4.8 100.0
Cumulative Percent 3.0 11.9 15.5 72.0 88.7 95.2 100.0
A legtöbb projekt, a projektek 51,8 százaléka Budapesten valósult meg. A székhelyek típusának megoszlását mutatja be az alábbi táblázat. Székhely típusa
Valid
Fõváros Megyeszékhely Város Egyéb Total
Frequency 87 58 21 2 168
Percent 51.8 34.5 12.5 1.2 100.0
Valid Percent 51.8 34.5 12.5 1.2 100.0
Cumulative Percent 51.8 86.3 98.8 100.0
Az intézmény típusokat mutatja be a következı táblázat. A felsıoktatási intézmények 45,2 százalékkal vezetik a listát. Intézmény típusa
Valid
Egyetem, felsõokt int MTA kutatóint Egyéb Total
Frequency 76 31 61 168
Percent 45.2 18.5 36.3 100.0
Valid Percent 45.2 18.5 36.3 100.0
Cumulative Percent 45.2 63.7 100.0
87
A szervezeti forma megoszlását láthatjuk alább. A nonprofit államháztartáson belüli intézmények 81 százalékot képviselnek. Szervezeti forma
Valid
Nagyvállalat Nonprof áll belül Nonprof áll kív Total
Frequency 17 136 15 168
Percent 10.1 81.0 8.9 100.0
Valid Percent 10.1 81.0 8.9 100.0
Cumulative Percent 10.1 91.1 100.0
Férfi-nı említés gyakoriságát mutatjuk be alább. Az esetek 69,6 százalékban van a projektek leírásában férfi-nı említés. Férfi nõ említés
Valid
Van Nincs Total
Frequency 117 51 168
Percent 69.6 30.4 100.0
Valid Percent 69.6 30.4 100.0
Cumulative Percent 69.6 100.0
Az esélyegyenlıség említését láthatjuk alább. Esélyegyenlõség említése
Valid
0 Férfiak-nõk esélyegyenlõsége Valamilyen más esélyegyenlõség Total
Frequency 15
Percent 8.9
Valid Percent 8.9
Cumulative Percent 8.9
115
68.5
68.5
77.4
38
22.6
22.6
100.0
168
100.0
100.0
A tartalomosztályozás során az alábbi gyakorisággal találkoztunk. Az esetek 31,5 százalékban egyáltalán nem találkoztunk esélyegyenlıséggel, de jó példaként szolgáló, az esélyegyenlıséget magas szinten biztosító projektek aránya 22,6%.
88
Tartalomosztályozás
Valid
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség Total
Frequency 53 15 35
Percent 31.5 8.9 20.8
Valid Percent 31.5 8.9 20.8
Cumulative Percent 31.5 40.5 61.3
4
2.4
2.4
63.7
23
13.7
13.7
77.4
38
22.6
22.6
100.0
168
100.0
100.0
Kereszttáblák {a projektvezetık nemének függvényében} A székhely megoszlása a projektvezetık nemének függvényében. Legtöbb nıi projektvezetı Budapesten volt. Székhely típusa * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Székhely típusa
Fõváros Megyeszékhely Város Egyéb
Total
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 61 26 45 13 16 5 1 1 123 45
Total 87 58 21 2 168
Látszik, hogy a legtöbb nıi projektkoordinátor a közép-magyarországi régióban van. A projekt megvalósításának régiója * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
A projekt megvalósításának régiója
Total
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 5 11 4 5 1 67 28 21 7 9 2 5 3 123 45
Total 5 15 6 95 28 11 8 168
A férfi-nı említés a projektvezetı nemének függvényében.
89
Férfi nõ említés * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Férfi nõ említés
Van Nincs
Total
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 84 33 39 12 123 45
Total 117 51 168
A nı, nemek, gender, anya szavak említése a projektvezetı nemének függvényében. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
0 1 2 3 4 5 6
Total
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 39 12 34 9 21 7 13 6 8 5 6 4 2 2 123 45
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
Az esélyegyenlıség említése a projektvezetı nemének függvényében. Esélyegyenlõség említése * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Esélyegyenlõség említése
Total
Nincs Férfiak-nõk esélyegyenlõsége Valamilyen más esélyegyenlõség
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 13 2
Total 15
82
33
115
28
10
38
123
45
168
Tartalomosztályozás a projektvezetı nemének függvényében.
90
Tartalomosztályozás * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Tartalomosztályozás
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 41 12 13 2 27 8
Total
Total 53 15 35
2
2
4
15
8
23
25
13
38
123
45
168
Az intézmény típusa a projektvezetı nemének függvényében. Intézmény típusa * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Intézmény típusa
Egyetem, felsõokt int MTA kutatóint Egyéb
Total
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 60 16 20 11 43 18 123 45
Total 76 31 61 168
A szervezeti forma a projektvezetı nemének függvényében. Szervezeti forma * Projektvezetõ neme Crosstabulation Count
Szervezeti forma Total
Nagyvállalat Nonprof áll belül Nonprof áll kív
Projektvezetõ neme Férfi Nõ 16 1 96 40 11 4 123 45
Total 17 136 15 168
{ a projekt székhelyének típusa függvényében.} A projekt megvalósításának régiói a projekt székhelyének típusa függvényében.
91
A projekt megvalósításának régiója * Székhely típusa Crosstabulation Count
Fõváros A projekt megvalósításának régiója
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Total
85 1 1 87
Székhely típusa Megyeszé khely Város 2 3 9 6 6 1 7 26 2 8 2 6 1 58 21
Egyéb
Total
2
2
5 15 6 95 28 11 8 168
A férfi nı említése a projekt székhelyének típusa függvényében. Férfi nõ említés * Székhely típusa Crosstabulation Count
Férfi nõ említés
Van Nincs
Total
Fõváros 58 29 87
Székhely típusa Megyeszé khely Város 41 16 17 5 58 21
Egyéb
Total 117 51 168
2 2
A hányszor említik:... megoszlása a projekt székhelyének típusa függvényében. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Székhely típusa Crosstabulation Count
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
Total
0 1 2 3 4 5 6
Fõváros 29 22 14 10 6 3 3 87
Székhely típusa Megyeszé khely Város 17 5 11 10 12 2 6 2 5 1 6 1 1 58 21
Egyéb
Total
1 1
2
51 43 28 19 13 10 4 168
Az esélyegyenlıség említése a projekt székhelyének típusa függvényében.
92
Esélyegyenlõség említése * Székhely típusa Crosstabulation Count
Esélyegyenlõség említése
Nincs Férfiak-nõk esélyegyenlõsége Valamilyen más esélyegyenlõség
Fõváros 11
Total
Székhely típusa Megyeszé khely Város 3 1
57
40
16
19
15
4
87
58
21
Egyéb
Total 15 2
115 38
2
168
A tartalomosztályozás megoszlása a projekt székhelyének típusa függvényében. Tartalomosztályozás * Székhely típusa Crosstabulation Count
Tartalomosztályozás
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség
Total
Fõváros 30 8 18
Székhely típusa Megyeszé khely Város 18 5 4 3 10 7
Egyéb
Total 53 15 35
2
2
4
11
8
4
18
16
2
2
38
87
58
21
2
168
23
Az intézmény típusa a projekt székhelyének típusa függvényében. Intézmény típusa * Székhely típusa Crosstabulation Count
Intézmény típusa Total
Egyetem, felsõokt int MTA kutatóint Egyéb
Fõváros 32 23 32 87
Székhely típusa Megyeszé khely Város 37 7 6 2 15 12 58 21
Egyéb
Total
2 2
76 31 61 168
A szervezeti forma megoszlása a projekt székhelyének típusa függvényében.
93
Szervezeti forma * Székhely típusa Crosstabulation Count
Szervezeti forma
Nagyvállalat Nonprof áll belül Nonprof áll kív
Total
Fõváros 7 76 4 87
Székhely típusa Megyeszé khely Város 4 6 45 13 9 2 58 21
Egyéb
Total 2 2
17 136 15 168
{Férfi nı említés alapján} A projekt megvalósulásának régiója a férfi nı említés függvényében. A projekt megvalósításának régiója * Férfi nõ említés Crosstabulation Count
A projekt megvalósításának régiója
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Total
Férfi nõ említés Van Nincs 2 3 9 6 6 66 29 21 7 9 2 4 4 117 51
Total 5 15 6 95 28 11 8 168
A hányszor említik... megoszlása a férfi nı említés függvényében. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Férfi nõ említés Crosstabulation Count
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
Total
0 1 2 3 4 5 6
Férfi nõ említés Van Nincs 51 43 28 19 13 10 4 117 51
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
Az esélyegyenlıség említése a férfi nı említés függvényében.
94
Esélyegyenlõség említése * Férfi nõ említés Crosstabulation Count
Esélyegyenlõség említése
Nincs Férfiak-nõk esélyegyenlõsége Valamilyen más esélyegyenlõség
Férfi nõ említés Van Nincs 15
Total 15
115
Total
115
2
36
38
117
51
168
A tartalomosztályozás a férfi nı említés függvényében. Tartalomosztályozás * Férfi nõ említés Crosstabulation Count
Tartalomosztályozás
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség
Férfi nõ említés Van Nincs 2 51 15 35
Total
Total 53 15 35
4
4
23
23
38
38
117
51
168
Az intézmény típusa a férfi nı említés függvényében. Intézmény típusa * Férfi nõ említés Crosstabulation Count
Intézmény típusa Total
Egyetem, felsõokt int MTA kutatóint Egyéb
Férfi nõ említés Van Nincs 52 24 24 7 41 20 117 51
Total 76 31 61 168
A szervezeti forma a férfi nı említés függvényében.
95
Szervezeti forma * Férfi nõ említés Crosstabulation Count
Szervezeti forma
Nagyvállalat Nonprof áll belül Nonprof áll kív
Total
Férfi nõ említés Van Nincs 14 3 95 41 8 7 117 51
Total 17 136 15 168
{a szervezeti forma függvényében} A projekt megvalósításának régiója a szervezeti forma függvényében. A projekt megvalósításának régiója * Szervezeti forma Crosstabulation Count
A projekt megvalósításának régiója
Total
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Szervezeti forma Nonprof Nagyvállalat áll belül Nonprof áll kív 1 4 3 11 1 6 12 79 4 1 21 6 10 1 5 3 17 136 15
Total 5 15 6 95 28 11 8 168
A hányszor említik... megoszlása a szervezeti forma függvényében. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Szervezeti forma Crosstabulation Count
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
Total
0 1 2 3 4 5 6
Szervezeti forma Nonprof Nagyvállalat áll belül Nonprof áll kív 3 41 7 9 30 4 27 1 2 16 1 1 11 1 2 7 1 4 17 136 15
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
Az esélyegyenlıség említése a szervezeti forma függvényében.
96
Esélyegyenlõség említése * Szervezeti forma Crosstabulation Count
Esélyegyenlõség említése
Nincs Férfiak-nõk esélyegyenlõsége Valamilyen más esélyegyenlõség
Szervezeti forma Nonprof áll belül Nagyvállalat Nonprof áll kív 2 13
Total
Total 15
14
93
8
115
1
30
7
38
17
136
15
168
A tartalomosztályozás a szervezeti forma függvényében. Tartalomosztályozás * Szervezeti forma Crosstabulation Count
Tartalomosztályozás
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség
Szervezeti forma Nonprof Nagyvállalat áll belül Nonprof áll kív 3 43 7 4 11 6 26 3
Total
4
Total 53 15 35 4
1
20
2
23
3
32
3
38
17
136
15
168
Az intézmény típusa a szervezeti forma függvényében. Intézmény típusa * Szervezeti forma Crosstabulation Count
Intézmény típusa
Egyetem, felsõokt int MTA kutatóint Egyéb
Total
Szervezeti forma Nonprof Nagyvállalat áll belül Nonprof áll kív 76 31 17 29 15 17 136 15
Total 76 31 61 168
{Az intézmény típusa szerint} A projekt megvalósulásának régiója az intézmény típusa szerint.
97
A projekt megvalósításának régiója * Intézmény típusa Crosstabulation Count Intézmény típusa
A projekt megvalósításának régiója
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Total
Egyetem, felsõokt int 4 9 6 33 13 7 4 76
MTA kutatóint
Egyéb
Total 1 4
2 23 6
5 15 6 95 28 11 8 168
39 9 4 4 61
31
A hányszor említik... eloszlása az intézmény típusa szerint. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Intézmény típusa Crosstabulation Count Intézmény típusa
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
0 1 2 3 4 5 6
Total
Egyetem, felsõokt int 24 19 13 8 5 5 2 76
MTA kutatóint 7 7 6 3 5 1 2 31
Egyéb 20 17 9 8 3 4
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
61
Az esélyegyenlıség említése az intézmény típusa szerint. Esélyegyenlõség említése * Intézmény típusa Crosstabulation Count Intézmény típusa
Esélyegyenlõség említése
Total
Nincs Férfiak-nõk esélyegyenlõsége Valamilyen más esélyegyenlõség
Egyetem, felsõokt int 7
MTA kutatóint 3
50
Egyéb
Total 5
15
24
41
115
19
4
15
38
76
31
61
168
A tartalomosztályozás az intézmény típusa szerint.
98
Tartalomosztályozás * Intézmény típusa Crosstabulation Count Intézmény típusa
Tartalomosztályozás
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség
Total
Egyetem, felsõokt int 26 9 13
MTA kutatóint 7 2 8
3
1
9
4
10
23
16
9
13
38
76
31
61
168
Egyéb 20 4 14
Total 53 15 35 4
{Az esélyegyenlıség említése szerint} A projekt megvalósításának régiója az esélyegyenlıség említése szerint. A projekt megvalósításának régiója * Esélyegyenlõség említése Crosstabulation Count
A projekt megvalósításának régiója
Total
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Esélyegyenlõség említése Valamilye Férfiak-nõk n más esélyegyenl esélyegye Nincs õsége nlõség 1 2 2 1 9 5 5 1 11 65 19 1 21 6 9 2 1 4 3 15 115 38
Total 5 15 6 95 28 11 8 168
A hányszor említik... az esélyegyenlıség említése szerint.
99
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Esélyegyenlõség említése Crosstabulation Count
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
0 1 2 3 4 5 6
Total
Esélyegyenlõség említése Valamilye n más Férfiak-nõk esélyegyenl esélyegye Nincs õsége nlõség 15 36 42 1 27 1 19 13 10 4 15 115 38
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
A tartalomosztályozás az esélyegyenlıség említése szerint. Tartalomosztályozás * Esélyegyenlõség említése Crosstabulation Count
Tartalomosztályozás
Nincs Semleges Tradicionális, Semleges és tradicionális Formális Magas szinten biztosított esélyegyenlõség
Total
Esélyegyenlõség említése Valamilye n más Férfiak-nõk esélyegyenl esélyegye Nincs nlõség õsége 15 38 15 35
15
Total 53 15 35
4
4
23
23
38
38
115
38
168
{A tartalomosztályozás szerint}
A projektek megvalósulásának régiója a tartalomosztályozás szerint.
100
A projekt megvalósításának régiója * Tartalomosztályozás Crosstabulation Count Tartalomosztályozás
Nincs A projekt megvalósításának régiója
Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország
Semleges
3 6 1 30 7 2 4 53
Total
11 3 1 15
Semleges és tradicionális
Tradicionális, 6 1 19 5 3 1 35
2 1 1
Formális 1 3 1 13 3 2
4
23
Magas szinten biztosított esélyegye nlõség 1
Total 5 15 6 95 28 11 8 168
3 20 9 3 2 38
A hányszor említik... a tartalomosztályozás szerint. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * Tartalomosztályozás Crosstabulation Count Tartalomosztályozás
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
0 1 2 3 4 5 6
Nincs 51 1 1
Total
Semleges és tradicionális
Semleges
Tradicionális,
11 2 1
4
1
15 11 3 5 1
15
35
4
53
Magas szinten biztosított esélyegye nlõség
Formális 14 6 2 1 23
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
2 8 9 8 7 4 38
{A projekt megvalósításának régiója szerint}
A hányszor említik... a projekt megvalósításának régiója szerint. Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya * A projekt megvalósításának régiója Crosstabulation Count
Hányszor említik: nõ, nemek, gender, anya
Total
0 1 2 3 4 5 6
Nyugat-D unántúl 3 1
Közép-Du nántúl 6 7 1 1
1 5
15
A projekt megvalósításának régiója Közép-Magy Dél-Dunántúl arország Dél-Alföld 29 7 1 27 4 3 13 4 13 4 1 7 3 1 3 5 3 1 6 95 28
Észak-Alföld 2 2 5 2
Észak-Magy arország 4 1 2 1
11
8
Total 51 43 28 19 13 10 4 168
101
102
11.
Összefoglaló magyar nyelven
A Nemzeti Fejlesztési Terv I-ben a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) alkalmazott kutatás-fejlesztési prioritásában horizontális szempontként szerepelt a nemek szerinti esélyegyenlıség megteremtése. A tanulmány célja, hogy felmérje, hogyan jelent meg az esélyegyenlıség a 2004-3.1.1. pályázataiban, bemutassa, hogy a Strukturális Alapokból finanszírozott kutatás-fejlesztési projektekben a férfiak és a nık esélyegyenlısége – mint horizontális szempont – mennyiben valósulhatott meg, milyen nehézségek, tényezık akadályozhatták a megvalósulást. A vizsgálat a nonprofit államháztartáson belüli és kívüli pályázókra, illetve a nagyvállalatokra terjedt ki. A felmérés a pályázatok statisztikai adatvizsgálatából, tartalomelemzésébıl, a kérdıívek lekérdezésébıl és a koordinátorokkal készített interjúk analízisébıl állt. A 168 érintett pályázatból 45-nek volt a koordinátora nı. A pályázatok közül a legtöbb – 95 – a közép-magyarországi régióból, míg a legkevesebb – öt – a nyugat-magyarországi régióból került ki. Az elıbbibıl 27 projektet koordinált kutatónı, míg az utóbbiak közül egyet sem. Az összes projektet vizsgálva 53-ban (32 százalék) nem tüntettek fel nemek szerinti esélyegyenlıségi szempontokat, pedig ez a pályázat elnyeréséhez szükséges lett volna. Ebbıl 38-ban megfogalmaztak más típusú esélyegyenlıséget: régiók szerintit, társadalmi csoportok közöttit stb. Abban a 115 projektben, ahol megjelent a pályázatban az esélyegyenlıség, a következı kategóriákba lehetett azt a megjelenített tartalom alapján csoportosítani: semleges (15 db); tradícionális (35 db); semleges és tradícionális (4 db); formális (23); valódi esélyegyenlıséget megjelenítı (38 db). A pályázatok kérdıíves felméréssel történı követésébıl és az interjúkból kiderült, hogy még azok többsége is, akik érdemi válaszokat adtak az esélyegyenlıség alfejezetben, kevésbé meggyızıdésbıl, inkább azért töltötték ki ezt a részt, mert azt a pályázat elnyeréséhez kötelezınek tekintették. A 70 pontból kettı volt adható az esélyegyenlıségi szempontokra azzal a kitétellel, hogy ha a pályázat ezt nem tartalmazza, vagy nem éri el a 40 pontot, nem kaphat támogatást. Ennek ellenére 15 olyan nyertes pályázat volt, amely semmilyen esélyegyenlıségi szempontot sem jelölt meg. A legtöbb pályázó pályázata elkészítésekor
nem
kért
segítséget
az
esélyegyenlıségi
elvárások
szakszerő
megfogalmazásához. Végezetül a szerzık állást foglalnak amellett, hogy a hazai kutatási-fejlesztési pályázatok kiírásában egyértelmően bele kell foglalni a nemek szerinti esélyegyenlıség
103
horizontális szempontját, illetve javaslatot tesznek arra, hogyan lehetne jobban érvényesíteni a nemek szerinti esélyegyenlıséget a pályázati folyamatban, és a nyertes pályázatok megvalósításában. Javaslataik a következık:
Javaslatok a pályázat kiírói számára
A pályázati kiírásba egyértelmően bele kell foglalni az esélyegyenlıség szempontját.
A pályázatok kiírásában egyértelmővé kell tenni, hogy mit várunk el a pályázótól a nemek
szerinti
esélyegyenlıség
horizontális
érvényesítése
szempont
megfogalmazásakor. Ha pályázati kiírásban és a kitöltési útmutatóban az szerepel, hogy ezen szempont érdembeli megjelenítése nélkül nem lehet nyertes a pályázat, akkor ehhez az értékelés során ragaszkodjanak is a pályázat kiírói, mert különben a szempont pályázatban történı megjelenítése formálissá válik, és akkor valódi változás sem érhetı el ezen a területen.
A pályázat elbírálása során is erıteljesebben kell érvényesíteni az esélyegyenlıségi szempontokat. Ha erre nem tér ki a pályázó érdemben, ne kaphassa meg a támogatást. Egy jó pályázat esetén esetleg korrekciót és pótlást lehetne kérni.
A bírálókat, értékelıket is fel kell készíteni a nemek szerinti esélyegyenlıség szempontjainak értékelhetı tartalmi elemeire, lehetséges változataira, jelentıségére.
Fel kell mérni és aktivizálni azt a kutatói bázist, amelyik az esélyegyenlıségi célok megfogalmazásában segítséget tud nyújtani a pályázóknak.
Létre kell hozni egy pályázati segédletet, amely javaslatokat tartalmaz a sikeres pályázatok nemek szerinti esélyegyenlıségi tervére és megvalósítására.
Tudatosítani a tudományos kutatói társadalomban a társadalmi nemek jelentıségét a kutatás folyamatában, a kutatás eredményeinek alkalmazásában. Tudatosítani kell, hogy ez minden tudományágban mind a kutatási témákban, mind a kutatás megvalósításában hozzáadott értéket képvisel. Megismertetni a kutatókkal, hogy ez társadalmi–gazdasági cél. Felhívni a figyelmet, hogy ez nemcsak a nık problémája, a megvalósításban mind a két nem egyaránt érdekelt.
Biztatni a kutatókat, hogy integrálják a kutatásaikba a nemekre érzékeny kutatást. Megtanítani a pályázókat hogyan integrálhatják pályázatukba a társadalmi nemek szempontját horizontálisan, vagyis a kutatás minden szintjén vegyék figyelembe, ahol csak mód van rá.
104
Növelni a nık részvételét a tudományos kutatásban. Minél több magas tudományos fokozattal rendelkezı nıt bevonni a pályázatokba, illetve a bírálók közé.
Külön felhívni a pályázók figyelmét, hogy nem elég tiltani az esélyegyenlıség megszegését, hanem az esélyegyenlıséget konkrét tervben lebontva meg kell tervezni.
A pályázat megvalósításakor a részjelentésekben és a zárójelentésben is különös figyelmet kell fordítani az esélyegyenlıségi szempontok gyakorlatban történı megvalósítására.
Ugyanakkor a nemek esélyegyenlısége következetes alkalmazásánál, intézményesítésénél a stigmatizáció elkerülése végett, még a látszatát is el kell kerülni a „csak az egyik nem elınyére történı” intézkedéseknek.
Tudatosítani kell, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség megvalósulása, a demokrácia érvényesítése miatt is fontos. Az ehhez kapcsolódó elveket érvényesíteni kell a projektek tervezésénél, befejezésénél, illetve a pályázatok során rendelkezésre álló és megszerzett eszközök elosztásánál.
Ugyanakkor a „nem elégséges, ami eddig történt” kérdését is tudatosítani kell, mivel – mint ahogy a kutatásból kiderült – sokan még ennek sincsenek tudatában. Az intézmények, sıt azok, akik maguk is a sikeres pályázatok haszonélvezıi legtöbbször maguk sem érzik, hogy a nemekre vonatkozó diszkrimináció áldozatai.
Sokkal határozottabban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munka és magánélet összeegyeztetésének problémája nem csak a nık, hanem a férfiak számára is ugyanolyan terheket kell hogy jelentsenek, mindkét szférában egyenlıen kell osztozni a felelısségben.
Kutatásunknak nem volt témája, de valószínősíthetı, hogy többen lehetnek, akik annak
ellenére,
hogy
meggyızıdtek
a
nemek
közötti
esélyegyenlıség
megteremtésének fontosságáról, nem akarnak/vagy csak kevesen akarnak errıl beszélni, ezt a pályázatban megjeleníteni, ezért a megbélyegzéstıl való félelem miatt elkerülik a „nemspeciális” témák felvetését, tervezését. Mivel a pályázat megnyerésénél ez nem kizáró ok, igazolva is láthatják a negligáló magatartásukat. Segíteni kell ennek a félelemnek a leküzdésében.
Javaslatok a pályázók számára
A pályázó éljen a pályázat kiírójának az esélyegyenlıségi program megvalósításához nyújtandó elméleti segítségével.
105
A pályázó adja meg a kutatásban résztvevık statisztikai adatait kor, nem, munkafázis szerint.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a távmunka lehetıségével.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a részmunkaidıs foglalkoztatás lehetıségével.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a kisgyermekes kutatók foglalkoztatásával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a flexibilis munkaidı lehetıségével.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a családbarát munkahely kialakításával, amely megkönnyítheti mind nık, mind a férfiak számára a munka és a családi élet összeegyeztetését.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a munkából idılegesen kimaradtak munkába történı visszatérésének támogatásával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a munkahely gyermekellátással kapcsolatos intézményi helyeinek javításával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a PhD-t készítı fiatalok támogatásával.
Ahol lehetséges, a pályázók éljenek a kettıs karrier (dual career,) vagyis a tudós házastársak párhuzamos karrierjének megvalósítási programjával.
106
12.
Összefoglaló angol nyelven Summary
In the National Development Plan, in the research and development priority applied in the Economical Competitiveness Operative Programme (GVOP) the establishment of gender equal opportunity was listed as a horizontal aspect. The goal of this study is to traverse how equal opportunity was presented in the 2004-3.1.1. applications; and to show how equal opportunity for men and women as a horizontal aspect was realised in these research and development projects, which were financed from the Structural Funds, and what difficulties and factors might have hindered this realisation. The scientific examination looked at the applicants that came from inside and outside the non-profit public finance, and also considered the big companies. As a part of the survey the data of the applications have been statistically examined, their content analysed, the questionnaires researched, and the co-ordinators interviewed and these interviews analysed. Out of the 168 relevant applications some 45 had women co-ordinators. The majority of the applications came from the Central Hungarian region, while the fewest, 5 in all, came from Western Hungary. From the former 27 were co-ordinated by women, whereas from the latter, none were managed by women co-ordinators. Taking all the projects into consideration it is obvious that 53 (32%) have failed to indicate the gender equal opportunity aspect which would have been necessary in order to win at the competition. Some 38 applications have outlined a different type of equal opportunity: one according to regions or social groups, etc. The 115 projects that did in fact include the idea of equal opportunity can be classified into the following categories according to the content displayed in them: neutral (in 15 projects); traditional (in 35); neutral and traditional (in 4); formal (in 23); and those that demonstrated genuine equal opportunity (38). Following up the applications with the help of questionnaires and interviews it has been revealed that the majority of even those who gave relevant answers in the equal opportunity subsection felt they needed to fill in this part only because it was necessary for winning at the competition, and not out of conviction. Out of the possible 70 points 2 could be given to the equal opportunity aspect, on the condition that if the application does not include this aspect, or if its evaluation does not reach the necessary 40 points, the application cannot
107
be awarded a grant. Despite of this, some 15 applicants chose not to list any kind of an equal opportunity aspect. Most of the applicants decided not to ask for assistance in the professional phrasing of the equal opportunity expectations. Finally, the authors took a stand on the need to expressly include the horizontal aspect of gender equal opportunity in the invitation of domestic research and development applications. Additionally they make suggestions on how gender equal opportunity could be further enforced in the application process and in the realisation of the winning applications. Their suggestions are as follows:
Suggestions for those who invite the applications
The invitation for applications ought to expressly include the aspect of equal opportunity.
The invitation for applications should unambiguously state what is expected of the applicant in phrasing the aspect of horizontally enforcing equal opportunity. If the invitation for applications and the guide to applicants state that without substantially demonstrating this aspect the application cannot win, those inviting the applications ought to adhere to this, otherwise the representation of this aspect in the application becomes a formal necessity, obstructing any real change in this field.
During the evaluation of the applications the equal opportunity aspects should be enforced more powerfully. Should the applicant not devote enough thought to this aspect, the grant ought to be withheld. In the case of a good application, a correction and a supplementation might be requested.
The reviewers and the evaluators need to be prepared regarding the appreciable content elements, the possible versions and the significance of the equal opportunity aspects.
The research basis that can assist the applicants in formulating the equal opportunity goals needs to be gauged and activated.
A competition reference book needs to be put together that would include suggestions on how to create and realise a successful application regarding gender equal opportunity.
The society of researchers needs to be made aware of the significance of social gender in the research process and in the application of the research results. They should be made to realise that it represents an additional value in all disciplines, as well as in research topics and in the actual research. The researchers should be convinced that
108
this is a social as well as an economical goal. It should be brought to their attention that this issue does not constitute a problem merely for women; therefore, both sexes should be equally interested in its realisation.
The researchers ought to be encouraged to integrate the gender-sensitive examination in their researches. The applicants should be taught how they can horizontally integrate into their applications the aspect of social genders, i.e. they should consider this on all levels of research, wherever it is possible.
The participation of women in scientific research should be increased. More and more women with high academic degrees should be included in the application process, or should partake as evaluators.
The applicants’ attention should be brought to the fact that it is not sufficient to prohibit the contravention of equal opportunity, but that equal opportunity ought to be planned with a factual project.
In realising the applications, special attention should be paid in the phase report as well as the final ones to the practical realisation of the equal opportunity aspects.
At the same time, in the consistent employment and institutionalisation of gender equal opportunity even the appearance of measures “benefiting only one of the genders” has to be avoided to prevent stigmatisation.
It needs to be emphasised that the realisation of equal opportunities between the genders is important due to the enforcement of democracy as well. The related principles should be asserted in outlining and accomplishing the projects, as well as in distributing the resources that are available or have been acquired during the application process.
Simultaneously the issue of “What happened so far is not enough” needs to be emphasised as well, since many are not even aware of this fact – as the researches indicated. The institutions, moreover the actual benefactors of the successful applications do not feel that they themselves are the victims of gender discrimination.
It should be resolutely stressed that the problem of reconciling one’s working and one’s private life ought to be as much of a burden to women as to men, and they ought to distribute responsibility equally.
Although this was not the prime focus of this current research, it is highly likely that there are several people who, although being aware of the importance of establishing equal opportunity, do not wish to discuss this or demonstrate this in an application, and out of fear of being stigmatised, they avoid mentioning or outlining the “non109
special” topics. (It is also possible that there are some people who would be willing to do so, but they are too few.) As this does not disqualify anyone from winning the competition, they might see their negligent behaviour justified.
Suggestions for the applicants
The applicant should use the theoretical assistance of those inviting applications in order to realise the programme of equal opportunity.
The applicant should enumerate the statistic data of those participating in the research, such as their age, sex, and working phase.
The applicants should take advantage of the possibility of telework.
The applicants should take advantage of the possibility of part-time employment.
The applicants should take advantage of the possibility of employing researchers with small children.
The applicants should take advantage of the possibility of flexible working hours.
The applicants should take advantage of the possibility of establishing a familyfriendly workplace which might help women as well as men in reconciling their working and their private lives.
The applicants should take advantage of the possibility of supporting those who wish to return to work after some hiatus.
The applicants should take advantage of the possibility of improving the institutional conditions of the workplace relating to child-care.
The applicants should take advantage of the possibility of supporting young people working on their PhDs.
The applicants should take advantage of the possibility of a dual career, i.e. the programme of realising a parallel career for scholar spouses.
110
