Fenntartható‐e a fenntartható mobilitási tervezés eredménye? Dr. GÖNCZI Attila, egyetemi adjunktus Transportation Engineering Dept. ‐ Közlekedésmérnöki Tanszék POLITEHNICA University of Timisoara – Temesvári Műszaki Egyetem 2015 június 3 ‐ Szentendre
Fenntartható‐e az SUMP eredménye? • Hát, nehéz megmondani…
• Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
2 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
A fenntarthatóság dilemmái • A három tartóoszlop
KÖRNYEZET
• Alacsony (gyenge) fenntarthatóság, mivel így azt az érzetet keltjük mintha az egyik oszlop gyengesége kiegyenlíthető volna a másik kettő megerősítésével – NEM IGAZ! Nem így működik!
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
3 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
Rendszerszemléletben • A három elem hierarchikusan viszonyul egymáshoz és egymásba vannak ágyazva. Tehát nincs három „tartóoszlop”. • Erős fenntarthatóság: a környezettel kapcsolatos külső körülményeket nem lehet a társadalom vagy a gazdaság működésének javításával helyettesíteni.
KÖRNYEZET
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
4 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
A fenntarthatóság követelményei • Hermann Daly szerint a („fenntartható” vagy erős) fenntarthatóság feltételei: – A kibocsátott környezeti károkozók mennyisége nem haladhatja meg a környezet asszimilációs kapacitását. – A megújuló erőforrások fogyasztási rátája nem haladhatja meg a környezet erőforrás‐megújulási kapacitását. – A nem megújuló erőforrások fogyasztási rátája nem haladhatja meg az őket helyettesítő fenntartható és megújuló erőforrások kifejlesztésének sebességét.
• Ezek természetesen alapvető követelmények de csak magas szintű rendszerek esetén. • Egy város mobilitása általában nincs ezen a szinten. • Ilyenkor a fentiek külső feltételeknek tekinthetőek. 5 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
A fenntarthatóság rendszeren belüli feltételei • A külső feltételekre aránylag kevés befolyással rendelkezünk rövid távon. • De meg kell találni azokat a rendszeren belüli feltételeket amiknek köszönhetően meg tudjuk feleltetni a rendszer működését a külső feltételeknek (vagy legalábbis közelítsük meg őket) és így tehetjük fenntarthatóvá. • Fontos hogy csak akkor lehet fenntartható a mobilitás ha a fenntarthatóság bele van ágyazva a város stratégiájába és hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek a szerves részét képezi. • A mobilitás nem egy CÉL hanem egy ESZKÖZ amivel más célokat megvalósítunk (gazdasági, társadalmi, politikai, stb.). 6 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
A fenntarthatóság rendszeren belüli feltételei • Ha a város fejlődése nem fenntartható, akkor a mobilitása sem lehet az. Ehhez pedig kell a politikai akarat és hosszú távú stratégiai elképzelések kellenek! • A fenntarthatóság mellé meg kell szerezni a lakosság bő többségének a támogatását, vagy legalábbis beleegyezését. Ehhez be kell vonni a lakosságot a döntéshozatal előkészítésébe, illetve a döntések végrehajtásának a támogatását meg kell szerezni. – Probléma a BANANA effektus (Build Almost Nothing And Near Anything). Pld: Budapest körgyűrűjének az észak‐nyugati szakasza vagy Antwerpen máig nem megépített egyetlen hídja a Schelde folyó felett.
• Ki kell alakítani és optimalizálni kell a különböző szintű intézmények közötti együttműködést. 7 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
A fenntarthatóság rendszeren belüli feltételei • Ki kell építeni egy monitoring rendszert illetve egy olyan paraméter listát amivel a rendszer mobilitás szempontok szerinti működését meg tudjuk figyelni, illetve kvantitatív módszerekkel tudjuk mérni. • Meg kell találni azokat a megoldásokat / megoldás‐ csomagokat amelyekkel megvalósíthatóak a mobilitással kapcsolatos célok, amelyek fenntarthatóvá teszik a rendszert. • A továbbiakban a megoldások generálásáról beszélnék.
8 2.7.2015
Fenntartható városi mobilitás‐tervezés – Szentendre– Gönczi
A probléma és annak nehézségei “Amennyiben nem veszünk tekintetbe nagyon sok lehetséges megoldási lehetőséget, fennáll a veszélye annak hogy a legjobb megoldásokat nem vesszük észre és pénzt herdálunk el. Egy jó megoldás‐generálási eljárás döntően fontos ahhoz hogy a leghatékonyabb mobilitási beavatkozásokat megtaláljuk. A megoldások teljes skálája figyelemmel kell legyen az összes közlekedési módra és a meglévő közlekedési rendszer jobb kihasználását, hatékonyabb árképzést, kapacitásnövelő és infrastrukturális beruházásokat, illetve ezek kombinációit is tartalmaznia kell.” [Eddington, 2006] 9 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar ‐ Budapest‐ Gönczi
Néhány meghatározás • Intézkedés – Egy olyan megoldás alkalmazása amelyet egy vagy több stratégiai cél elérése érdekében vezetünk be (pld. Közszállítás javítása, parkolási politikák, stb.)
• Intézkedési csomag – Több intézkedés csoportos, kombinált bevezetése a stratégiai célok hatékonyabb elérése céljából ( pld. Közszállítás javítása és parkolási rendszerek együtt).
• Megoldás generálás – Eljárás amivel intézkedést vagy intézkedési csomagokat találunk elemzés, illetve, amennyiben elfogadhatóak, esetleges alkalmazás céljából.
• Megoldások hatásának becslése (prediktív hatásvizsgálat) – Egy olyan eljárás aminek folyamán intézkedések vagy csomagok hatásának becslését végezzük el ex ante (bevezetésük előtt) a stratégiai célok elérése szempontjából. 10 2.7.2015
Hungarian National SUMP Seminar – Budapest – Gönczi
Az eljárás röviden •A közlekedési politikák megfogalmazásának egy logikus struktúrája •Része az Európai döntéshozók kézikönyvének (2005) • A www.konsult.leeds.ac.uk linken hozzáférhető •Logikus és szekvenciális döntéshozatalra ösztönöz. •A konvencionális döntéshozatal nem feltétlenül így szekvenciális és algoritmikus vagy módszeres •Az SUMP ciklus egy egyszerűbb változata.
Objectives/Indicators (7) Scenarios (11)
Assess problems (8)
Barriers (10)
Possible instruments (9)
Possible strategies (11)
Predict impacts (12)
Optimisation (14)
Appraisal (13)
Compare solutions (13) Implement (15) Evaluate performance (15) Monitor (15)
A lehetséges megoldások megtalálásamethods Objectives/Indicators (7) Scenarios (11)
Assess problems (8)
Barriers (10)
Possible instruments (9)
Possible strategies (11)
Predict impacts (12)
•
•
Compare solutions (13)
•
Implement (15)
•
Evaluate performance (15)
•
Monitor (15)
A politikusok gyakran megígérnek vagy kitalálnak megoldásokat és azokat próbálják keresztülvinni. Pld. “új metróvonal kell”
• Ennek veszélyei: •
Optimisation (14)
Appraisal (13)
• Hiba a megoldás(ok) meghatározásával kezdeni!
Nem feltétlenül a fontos problémákat orvosoljuk így. Vajon nem okozunk újabb, esetleg nagyobb problémát ezzel? Van esetleg más lehetséges, vagy jobb megoldás? Ez a legköltséghatékonyabb megoldása a problémáknak?
Mind több lehetséges megoldás létezik a mobilitási problémákra •
Közlekedés‐szervezés (menedzsment) – ITS – Alacsony kibocsátású zónák
•
Információ szerzés ‐ megosztás – Optimális útvonaltervezés – Járműben valós idejű információ – Crowd sourcing
•
Szokások befolyásolása – Sétáló buszok – Személyre szabott ajánlások – Bike sharing (közösségi kerékpárkölcsönző)
•
Költségek befolyásolása – Útvonalhasználati/behajtási díjak – Okos kártyás rendszerek
•
Kb. kétszer több mint 1984‐ben – De mennyit is tudunk ezekről? – Jól, optimum közelében hasznosítjuk őket?
Csomagok kidolgozása • Egyetlen megoldás soha nem lesz elegendő a problémák kezelésére • Egy hatékony csomag – Kihasználja a megoldások egy nagyon széles skáláját és több irányból is támadja a problémákat. – Biztosítja hogy az egyes megoldások kölcsönösen erősítik egymást. – Az egyik megoldás segít legyőzni a másik hatékony alkalmazása útjában álló akadályokat.
Objectives/Indicators (7) Scenarios (11)
Assess problems (8)
Barriers (10)
Possible instruments (9)
Possible strategies (11)
Predict impacts (12)
Optimisation (14)
Appraisal (13)
Compare solutions (13) Implement (15) Evaluate performance (15) Monitor (15)
Megoldások hatásának becslése • Meg kell jósolnunk az egyes megoldások illetve csomagok hatását – A meghatározott célok szempontjából. – Matematikai modellek segítségével (ha lehetséges)
• A döntéshozatalban is igen fontos hogy össze tudjunk hasonlítani különböző forgatókönyveket. – Formalizált (módszeres becslés) – Vagy jóváhagyják a legjobb megoldást, – Vagy visszamegyünk és újraindítjuk a megoldás‐keresést vagy a csomagok összeállítását
Objectives/Indicators (7) Scenarios (11)
Assess problems (8)
Barriers (10)
Possible instruments (9)
Possible strategies (11)
Predict impacts (12)
Optimisation (14)
Appraisal (13)
Compare solutions (13) Implement (15) Evaluate performance (15) Monitor (15)
Monitoring és értékelés: tanuljunk a hibákból! • A megoldás vagy csomag megvalósítása/alkalmazása még nem az út vége! • Minden megvalósított intézkedést értékelni kell – A meghatározott célok teljessége szempontjából.
Objectives/Indicators (7) Scenarios (11)
Assess problems (8)
Barriers (10)
Possible instruments (9)
Possible strategies (11)
Predict impacts (12)
Optimisation (14)
• Lásd monitoring és értékelés.
– Fel kell ismerni a gyenge pontokat és kijavítani azt ami nem működik jól. – A jövőbeni megoldás‐keresés javítása céljából adatok gyűjtése. – Lényeges bemenet a tapasztalat átadása/átvétele szempontjából.
Appraisal (13)
Compare solutions (13) Implement (15) Evaluate performance (15) Monitor (15)
Kutatási eredmények az intézkedés generálással kapcsolatban • Az egyenként alkalmazott intézkedések hatásainak kiterjedt irodalma van – ELTIS, CIVITAS, EPOMM, VTPI, illetve szakmai és tudományos cikkek és szakkönyvek – A KonSULT szakértői adatbázis
• Az intézkedés‐csomagok teljesítményével kapcsolatban – Sokkal kevesebbet tudunk mivel nagyon kevés empirikus adatunk van. – Ezek helyett főleg az előrevetítő matematikai modellezésre építünk. – Nagyon fontos az integráció elveinek a megértése.
A PROPOLIS projekt eredményei [hét európai város elemzése alapján]
•
A közszállítás sebességének, szolgáltatási színvonalának és tarifarendszerének fejlesztése nagyon javíthatja a mobilitást. – De növelheti az átlagos megtett utak hosszát, növelve a keresletet!
•
A személygépkocsi‐használat költségeinek mesterséges növelése szignifikáns javulást hozhat – De bátoríthatja az áttelepedést!
•
Az alternatív területfejlesztési politikák önmagukban gyenge hatást fejtenek ki. – De a magasabb laksűrűségű vegyes városfejlesztés, összekapcsolva a minőségi közszállítással és költségekkel kapcsolatos intézkedésekkel nagyon jó együttes hatást érhet el.
•
Az infrastruktúra fejlesztési projektek előnyöket generálhatnak – de csak ha költséghatékonyak – és ha az általános stratégiába beleillenek.
Az optimális stratégiák ‐ főbb kutatási eredmények (hat brit város) •
Az optimális stratégiáknak általában tartalmazniuk kell. – Régiós szinten komoly tarifacsökkenést a közszállításban. – A városokban a követési időközök csökkenését. – Csúcsidőben a városközpontra kiterjedő kordonos dugódíjat. – Alacsony költségű forgalmi kapacitásnövelést.
•
Az optimális stratégiák elvben magasabb költségűek. – De ugyanazon költségekkel mint a szokásos stratégiák, az optimálishoz nagyon közeli (csak 15%‐kal alacsonyabb hatékonyságú) majdnem optimális csomagokat is ki lehet dolgozni – Általában egy 15%‐os csökkenést okoznak a szgk‐ i használat arányában. – És kb. 4000 ‐ 8000 €/lakos nyereséget hoz a most szokásos stratégiákhoz képest.
Az integráció elvei • Szinergia keresése – Amikor két vagy több intézkedés egymást erősíti. • Új elővárosi vasútvonal vagy szolgáltatás és vele együtt P+R
– Szinergia: együttműködés, együtthatás: amikor több elem vagy tényező együttműködéséből nagyobb teljesítmény, magasabb eredmény jön létre, mintha az elemeket vagy tényezőket egyszerűen összeadnánk. • (A+B) nyeresége > A nyeresége + B nyeresége
– Komplementaritás (kiegészítés): • (A+B) nyeresége > mint akár A nyeresége akár B nyeresége
• Az akadályok kiküszöbölése vagy enyhítése – Az egyik intézkedés csökkenti a másik alkalmazásának útjában álló akadályokat. • A közszállítás javítása könnyebben elfogadhatóvá teszi a dugódíj bevezetését.
– A fő akadályok: anyagi, intézményi és politikai természetűek illetve az intézkedések elfogadásával kapcsolatosak. 20 2.7.2015
Event ‐ Location ‐ Speaker
A megoldás generálás főbb akadályai • • •
ECMT 2002 felmérés 168 városban: Integrált csomagok alkalmazásáról bizonyítottan könnyebb beszélni mint a gyakorlatban megtenni. A főbb akadályok: – az előítéletekre támaszkodó gondolkodás; – a tradicionális, kínálatot növelő megoldások alkalmazása a keresletet célzó intézkedések helyett; – a lehetséges intézkedések teljes skálája mély ismeretének a hiánya; – a kevésbé ismert intézkedések hatásának felületes ismerete, főleg más kontextusban; – a módszeres megoldás‐keresési módszerek hiánya; – egy adott intézkedés helyi igényeknek megfelelő tervezéséhez szükséges szakértelem hiánya; – nehézségekbe ütközik a lehetséges intézkedések hatékonyságának, elfogadhatóságának és ár/érték arányának a meghatározása.
A KonSULT tudásbázis ‐ segédeszköz • Knowledgebase on Sustainable Urban Land use and Transport (www.konsult.leeds.ac.uk)
• Az intézkedések széles skálájára ad pontos információt. • Egy következetes 11 pontos értékskálát alkalmaz (‐5 … +5) • Alapos elméleti ismeretekre és nemzetközi empirikus bizonyítékokra épül.
A KonSULT főbb elemei • Három fő része van – Az intézkedési opció generátor (Measure Option Generator ‐ MOG) – A kézikönyv ami 60 különböző intézkedést ír le részletesen – A döntéshozó kézikönyve (a döntéshozatal minőségének a javítását hivatott segíteni)
• A KonSULT nem recepteket ad, hanem segít a kreatív gondolkodásban illetve a komplex(ebb), rendszerszerű(bb) megközelítés meghonosításában.
A honlap indulóoldala
24 2.7.2015
Event ‐ Location ‐ Speaker
• A válasz a címben feltett kérdésre:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
IGEN, fenntartható lehet a mobilitás ha jól tervezzük meg a tervezést, megvan a politikai akarat, létezik intézményi együttműködés, megnyerjük a lakosságot megfelelő megoldási‐csomagokat találunk és felügyeljük a rendszer működését. 25
2.7.2015
Event ‐ Location ‐ Speaker
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! http://www.konsult.leeds.ac.uk/
26 2.7.2015
Event ‐ Location ‐ Speaker