Felmérés a vállalati hitelezésről a banki és vállalati vezetők körében ADVISORY

Felmérés a vállalati hitelezésről a banki és vállalati vezetők körében A DV I S O RY

Felmérés a vállalati hitelezésről a banki és vállalati vezetők körében 3

Restrukturálási tanácsadási csoportunk a vállalatok banki hitelezéséhez kapcsolódó ügyletek során gyakran tapasztalja, hogy a hitelező bankoknak és a hitelfelvevő vállalatoknak jelentősen eltér a véleménye a konkrét pénzügyi vagy üzleti helyzetről.

Andrea Sartori Partner, KPMG Tanácsadó Kft.

A bankok és vállalatok általunk tapasztalt eltérő véleménye és helyzetmegítélése azonban mindig olyan konkrét esetekhez kapcsolódik, amelyből a levont következtetések az ügyek egyedi és bizalmas jellege miatt nem alkalmasak sem publikálásra, sem a szélesebb körű általánosításra. Ezért döntöttünk úgy, hogy kérdőíves felmérés keretében hasonlítjuk össze a vállalati hitelezéssel kapcsolatos banki és vállalati nézőpontokat, várakozásokat és véleményeket, amelynek az eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.

A külön erre a célra kidolgozott kérdőíveket a vállalati hitelezéssel is foglalkozó bankokhoz, és számos, a KPMG ügyfélkörébe tartozó vagy azon kívül eső, 4 milliárd Ft-ot meghaladó árbevételű vállalkozáshoz juttattuk el 2010 januárjában. A bankok esetében a vállalati hitelezési terület vezetője, a vállalatoknál a pénzügyi vezető volt megkeresésünk elsődleges célpontja. A vállalatokon kívül a kérdőíveket eljuttattuk több vállalati érdekképviseleti szervezethez, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez, és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez is. Megkeresésünkre 17 bank és 25 vállalat/szervezet részéről érkezett vissza értékelhető kérdőív. A felmérés keretében feltett kérdések a következő témakörökbe sorolhatók: a gazdasági válság hatásai a vállalati hitelezésre, a várható jövőbeli fejleményekkel kapcsolatos várakozások, a pénzügyi nehézségek kezelése során alkalmazott eszközök, valamint a bankok és a vállalatok közötti együttműködés során az egymásról kialakult kép.

© 2010 KPMG Advisory Ltd., a Hungarian limited liability company and a member firm of the KPMG network of independent member firms affiliated with KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Swiss entity. All rights reserved.

4 Felmérés a vállalati hitelezésről a banki és vállalati vezetők körében

A válság hatásai a vállalati hitelezésre: a hiteligény csökkent, a hitelképesség romlott

A bankok válaszai alapján 2009-ben a bankok felének csökkent a kihelyezett hitelállománya, míg a válaszadó vállalatok kevesebb mint fele (44%) számolt be arról, hogy a felvett hitelállománya csökkent az elmúlt naptári év során. A vállalati hitelezés visszaesésének okait a banki és vállalati felek eltérőképpen ítélték meg: a bankok jellemzően a vállalatok hitelképességének romlását jelölték meg legfontosabb okként, míg a vállalatok esetében a visszaesést elsődlegesen az üzletmenetből következő hiteligények csökkenésének tulajdonították. A kihelyezett hitelállomány csökkent, mert… (1-a legkevésbé fontos ok, 5–a legfontosabb ok) 3.3 3.1

…a hitelezési standardok szigorodtak …a vállalatok hitelképessége csökkent …a kamatok/díjak emelkedtek …a cégek más finanszírozási forrásokat vettek igénybe …a cégek üzletmenetéből következő hiteligény csökkent

A bankok szerint

4.3 2.2 2.8 3.1 2.6 3.3 3.0 3.9

A vállalatok szerint

A bankok által legfontosabbnak ítélt hitelképességi visszaesést a vállalatok éppen a legkevésbé fontos tényezőnek tekintették. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok a második legfontosabb okként jelölték meg az egyéb finanszírozási források (pl. csoporton belüli források, a vállalat belső gazdálkodási forrásai) igénybevételét, mint banki hitelállományuk csökkenésének lehetséges okát. A válaszadók döntő többsége (a bankok esetében 88%, a vállalatoknál 72%) egyetértett abban, hogy a jelenlegi vállalati hitelezési feltételek szigorúbbak, mint az előző öt év átlagos szintje volt.



A gazdasági helyzettel és a vállalati hitelezés jövőbeli alakulásával kapcsolatos várakozások: az építőipar és ingatlanszektor továbbra is kockázatos terület marad A várható általános gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a vállalatok valamelyest borúlátóbbnak mutatkoztak, mint a bankok: a vállalatok több mint kétharmada (68%) és a bankok kevesebb mint fele (44%) szerint várható még a válságnak egy vagy több további hulláma. A következő egy év távlatában várható banki lépésekkel kapcsolatban a vállalatok a legvalószínűbbnek a szorosabb monitoringot és a fedezeti követelmények szigorítását tartották: a vállalatok döntő többsége (88%) szerint elképzelhető vagy valószínűsíthető a szorosabb monitoring, kétharmaduk (68%) szerint pedig elképzelhető vagy valószínűsíthető a fedezeti követelmények szigorítása. A hitelek költségeinek emelésétől azonban kevesen tartanak; a vállalatok többsége nem számít a kamatmarzsok és a hiteldíjak sem emelésére, sem csökkentésére. A vállalatok várakozásai a hitelezéssel kapcsolatban (-2 -szinte biztosan nem, +2 -szinte biztosan igen) Kamatmarzs emelése

-0.7

Kamatmarzs csökkentése

-0.5

Hiteldíjak emelése

-0.6

Hiteldíjak csökkentése

-0.5

Fedezeti követelmények szigorítása Fedezeti követelmények enyhítése

0.1 -1.2

Szorosabb monitoring Enyhébb monitoring

0.8 -1.4

A bankok vegyesen ítélték meg a kamatmarzsok és hiteldíjak várható emelését, vagy csökkentését, ugyanakkor a vállalatokhoz hasonlóan szorosabb monitoringra és szigorúbb fedezeti követelményekre számítanak. A banki véleményekből a kockázatosabb ügyletekkel kapcsolatos kamatprémium emelésének, illetve az adósminősítés szigorításának irányába mutató esetleges lépések is kiolvashatók. További figyelemre méltó eredmény, hogy a bankok csak mintegy egyharmada (30%) tartja elképzelhetőnek vagy valószínűnek, hogy a következő egy év folyamán portfóliórészeket értékesítene vagy vásárolna.


Arra a kérdésre, hogy mit lehetne a válság ellen tenni, rendkívül sokféle válasz érkezett. Néhányan az ország függő helyzetét hangsúlyozták, és kevés esélyt láttak a cselekvésre: „…ez nem egy válság, hanem sok. Európa van bajban…”. Többen határozott állami beavatkozást tartanának célszerűnek: „…munkahelyeket kell teremteni, a beruházásokat ösztönözni, világos és egyértelmű adórendszert bevezetni, ahol az adók szigorúan be vannak hajtva…, a lakosságot fogyasztásra kell ösztönözni…, a banki hitelezést refinanszírozott programokkal, kezességvállalással kell támogatni…”. Voltak, akik ezzel éppen ellentétes álláspontot fogalmaztak meg: „…vissza kell fogni a fedezet nélküli (állami) gazdaságélénkítést, hagyni kell a válságot természetes módon lecsengeni…”.


A bankok várakozásai a hitelezéssel kapcsolatban (-2 - szinte biztosan nem, +2 - szinte biztosan igen) Kamatmarzs emelése

-0.6

Kamatmarzs csökkentése

-0.6

Hiteldíjak emelése

-0.5

Hiteldíjak csökkentése

-0.9

Fedezeti követelmények szigorítása

0.4

Fedezeti követelmények enyhítése

-1.3

Szorosabb monitoring

1.6

Enyhébb monitoring

-1.8

A kockázati prémium emelése

0.3

A kockázati prémium csökkentése

-1.1

Az adósminősítés szigorítása Az adósminősítés enyhítése

-0.1 -1.4

Portfólió részek értékesítése

-0.9

Porftólió akvizíció

-0.9

A vállalati hitelezéssel kapcsolatos hosszabb távú várakozásokat illetően figyelemreméltó, hogy míg a vállalatok döntő többsége (89%) szerint belátható időn belül a banki hitelezési feltételek szigorúbbak maradnak, mint az előző öt év átlaga, addig a bankok valamivel kevesebb mint a fele (43%-a) szerint a bankszektor már 2011-ben vissza fog térni az átlagosnak tekinthető hitelezési standardokhoz. A bankok részére kiküldött kérdőív olyan kérdést is tartalmazott, hogy véleményük szerint mely iparágakban várható további portfólióminőség-romlás. A jövőre vonatkozó kérdésre adott válaszokban megjelölt iparágak jórészt egybeestek a jelenleg is problematikusnak tekintett iparágakkal. Várható portfólió minőségromlás a bankok szerint az egyes iparágakban (1- nem várható minőségromlás, 5 - jelentős minőségromlás várható) Ingatlanszektor

4.0

Pénzügyi szektor

3.3

Feldolgozóipar

2.9

Építőipar

4.1

Kereskedelem

2.8

Vendéglátás, szálláshely Villamosenergia-, gáz-, hő-és vízellátás

3.0 1.7

Mezőgazdaság

2.5

Vad-, hal-, erdőgazdálkodás

2.6

Szállítás, raktározás Távközlés, posta

2.8 1.8

Szórakoztatóipar Gazdasági szolgáltatás

2.9 2.4



A bankok elsősorban az építőipar és az ingatlanszektor problémái miatt várnak további minőségromlást a portfóliójukban. A várható minőségromlás mértéke szerinti csökkenő rangsorban a harmadik helyen a pénzügyi szektor található (itt egyes kiegészítő megjegyzések szerint a lízingcégek tekinthetők meghatározónak). A vendéglátás, a feldolgozóipar, illetve a szórakoztatóipar tartozik még a bankok szerint a válság által fenyegetettek közé, bár ezek esetében a különbség a többi iparág átlagához képest nem jelentős. Az energia/közmű és a távközlési szektor tűnik az iparágak közül legvédettebbnek a válság negatív hatásaival szemben. Egy másik kérdéscsoport a különböző hiteltípusok egy éven belül várható változására vonatkozott, a bankok becslései alapján. A hitelállomány várható alakulása a következő egy évben a bankok szerint (-2 - erős csökkenés, 0-stagnálás, +2 - erős növekedés) -0.3

Hosszú lejáratú vállalati devizahitel-állomány

0.3 -0.1

Hosszú lejáratú vállalati forinthitel-állomány

0.1 0.1

Rövid lejáratú vállalati devizahitel-állomány

0.3 0.3

Rövid lejáratú vállalati forinthitel-állomány Projekthitel-állomány

0.9 -0.7

Kis-és mikrovállalkozási hitelállomány Középvállalati hitelállomány Nagyvállalati hitelállomány

-0.1 -0.1 0.6 -0.1 0.8 0.0 0.5 0.7 0.6

Minősített hitelállomány 0.3

Vállalalti hitelállomány összesen Önkormányzati hitelállomány

a bankrendszer egészében

1.1 0.1 0.1

a saját bankjában

A következő egy évre a bankok egyértelműen a rövid lejáratú forinthitel-állomány mérsékelt ütemű növekedését várják, míg a többi hitelkategória (hosszú lejáratú deviza és forint, illetve a rövid lejáratú devizahitel) esetében az enyhe növekedéssel kapcsolatos várakozás már csak a válaszadók kevesebb mint felére jellemző. Nem mutatható ki érdemi különbség a kis-, a közép-, és a nagyvállalati hitelállomány egész bankszektorra vonatkozó növekedésével kapcsolatban. A projekthitelek a bankok szerint inkább csökkenni fognak, semmint növekedni. Figyelemre méltó, hogy a bankok a saját bankjuk jövőbeli teljesítményét – a kihelyezett állomány gyorsabb, illetve a minősített hitelállomány lassabb növekedését figyelembe véve – átlagukat tekintve jobbnak várják, mint a bankrendszer egészének jövőbeli teljesítményét.


A bankok részére kiküldött kérdőívben külön kérdés szerepelt a hitelportfóliók minőségének alakulására vonatkozóan. Az MNB 2009. novemberi, „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című dokumentumában előrejelzésként közölt számokról kértük a bankok állásfoglalását. Az MNB ezen előrejelzése szerint „a 90 napi késedelmen túli állomány a 2008. év végi 4,7%-ról 2009. év végére 11,3%-ra növekszik majd a teljes hitelállományhoz viszonyítva”. A válaszadó bankok döntő többsége (80%) ezt a várakozást reális becslésként értékelte, a fennmaradó rész (20%) pedig pesszimistának minősítette (vagyis szerintük a problematikus hitelek tényleges aránya az előrejelzettnél alacsonyabb szinten alakult). Az előrejelzés szerint „a 90 napi késedelmen túli állomány a 2009. év végi 11,3%-ról 2010. év végére 15,7%-ra növekszik majd a teljes hitelállományhoz viszonyítva”. Míg a bankok a 2009-es előrejelzést alapvetően reálisnak tartották, a 2010-es év végi számok esetében a válaszadó bankok fele (53%) már valamilyen mértékben pesszimistának értékelte a becslést, vagyis a problematikus hiteleknek a közöltnél jobb (tehát kisebb) részarányára számítanak.


A pénzügyi nehézségek esetén alkalmazott eszközök: átütemezés, restrukturálási terv megvalósítása igen, de felszámolás, banki követelések eladása nem A kérdőív a bankok és a vállalatok részére szóló olyan kérdéseket is tartalmazott, hogy mely eszközöket tekintik jónak/célszerűnek és kevésbé jónak a pénzügyi nehézségekbe került vállalatok helyzetének kezelésére vonatkozóan. A vállalatok pénzügyi nehézségei esetén alkalmazható megoldások (-2 - kifejezetten nem jó megoldás, 0 - változó eredményességű megoldás, +2 - kifejezetten jó megoldás) 1.1

Adósságszolgálat átütemezése (további fedezetek és garanciák ellenében)

0.4

Kilábalási terv vállalat általi kidolgozása és megvalósítása

0.4

Kilábalási terv külső szakértő általi kidolgozása és a vállalat általi megvalósítása

0.4

0.8 0.2 0.4

Monitoring tevékenységet végző külső megbízott delegálása a vállalathoz

-0.1 0.4

„Bankbiztos ” delegálása a vállalathoz

-0.7 -0.1

Csődegyezség kidolgozása

0.1 -0.5

A banki követelések eladása harmadik félnek Felszámolás kezdeményezése

-0.8 -0.9 -1.2

A bankok szerint

A vállalatok szerint

A vállalatok általában jó eszköznek tartják egy kilábalási terv vállalat általi kidolgozását (64% szerint jó megoldás) vagy az átütemezést, még ha az további fedezetek bevonása mellett is történik meg (50% szerint jó megoldás). Változó eredményességű eszköznek minősítették a külső szakértő által kidolgozott kilábalási terv elkészítését és megvalósítását, valamint csődegyezség kidolgozását (stand-still biztosítását), míg a banki követelések eladását, illetve felszámolás kezdeményezését elutasították, illetve nem jó eszköznek ítélték. A bankok preferenciasorrendjükben első helyre rangsorolták az olyan adósságátütemezést, amely további fedezetek bevonása mellett történik meg. Előnyben részesített megoldás még részükről egy kilábalási terv kidolgozása és megvalósítása (a terv kidolgozójának személyétől függetlenül), illetve egy banki megbízott delegálása (hatáskörtől függetlenül). A csődegyezség kidolgozását a vállalatokhoz hasonlóan a bankok is változó eredményességű eszköznek tekintik, míg a követelésértékesítésről és a felszámolásról a „nem jó eszköz” az általános banki vélemény.



A legnagyobb eltérést a banki és a vállalati megítélésben a bankbiztosi tevékenységet végző megbízott delegálása képviselte: míg a bankok ezt általában jó eszköznek tartották, addig a vállalatoknál ennek az eszköznek az alkalmazásáról határozottan negatív volt a vélemény. A bankbiztosi intézmény negatív minősítésének mértéke megközelítette a követelés eladásról, illetve a felszámolás kezdeményezéséről kialakított negatív vállalati vélemény mértékét. A kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a bankok jellemzően saját erőforrásaikkal oldják meg a pénzügyi nehézségek közé került vállalatokkal kapcsolatos kérdéseket, külső tanácsadók és szakértők igénybevétele jellemzően csak esetenként történik. A banki válaszadók 19%-a gyakran alkalmaz külső tanácsadókat és szakértőket, 13% viszont gyakorlatilag sohasem. Szintén jellemzően csak esetlegesen használt eszköznek minősíthető a válaszok alapján a hitelek eladása harmadik fél részére. Gyakori alkalmazásáról csupán egy bank számolt be. Az eszközök jelenlegi és jövőbeni fontosságával kapcsolatos kérdésre adott banki válaszokból az derült ki, hogy a jövőben mind a külső tanácsadók igénybevételében, mind a hitelportfólió részek eladásának mértékében óvatos növekedés várható.

A bankok és a vállalatok egymásról kialakított képe: a vállalatok szerint a bankok nem elég kockázatvállalóak, míg a bankok szerint a vállalatok jellemzően fennálló pénzügyi problémáik miatt nem kapnak hitelt A kérdőívben külön kérdéssorok tértek ki a bankoknak a vállalatokkal, illetve a vállalatoknak a bankokkal történő együttműködése során szerzett tapasztalataira. A bankoknak a vállalatokról kialakított véleményének összefoglalása két részből állt: az egyik részt a hitelkérelmek elbírálásával kapcsolatos témakörök, a másodikat a további együttműködés során keletkező kérdések jelentették. A bankok véleménye szerint a vállalati hitelkérelmek elutasításának okai (-2 - egyáltalán nem jellemző, +2 - erősen jellemző) Iparág-specifikus problémák

0.4

A vállalat korábbi gazdasági teljesítménye

0.4

A vállalat hitelezési előtörténete

0.5

Tárgyi fedezetek hiánya

0.8

Üzleti, pénzügyi terveinek kidolgozatlansága

0.0

A vállalat üzleti kilátásai Hitelezési csalás lehetősége

0.6 -0.6

Saját erő hiánya, összetétele A vállalat megkérdőjelezhető stratégiája

0.4 -0.3

A vállalat eladósodottsági szintje A vállalat likviditási helyzete

1.0 0.8



A banki válaszok alapján a hitelkérelmek elutasításánál a pénzügyi szempontok a mérvadóak: jellemzőnek tekinthetők a túl magas adósságszint, a likviditási problémák, és a tárgyi fedezetek hiánya. A fontossági sorrendben a közvetlen pénzügyi szempontokat követik a vállalat üzleti kilátásai, a hitelezési előtörténet esetleges negatívumai, az iparág-specifikus problémák, a gazdasági teljesítmény alakulása, illetve a saját erő hiánya, mint jellemző potenciális akadályozó tényezők. A bankok az üzleti és pénzügyi tervek kidolgozottságát, illetve a vállalatok által követett üzleti stratégiák megalapozottságát nem látták különösebben kritikus kérdésnek a hitelkérelmek elbírálása szempontjából. A vállalati hitelezés későbbi fázisaiban szerzett banki tapasztalatokra vonatkozó kérdés kkv-k (kis- és közepes vállalkozások), illetve nagyvállalatok szerinti bontásban szerepelt a kérdőívben. A kkv-k és nagyvállalatok hitelezésével kapcsolatos tapasztalatok a bankok szerint (-2 - egyáltalán nem jellemző, +2 - erősen jellemző) -0.1

A tulajdonosi struktúra nem vagy nehezen átlátható

0.0 1.5

A saját tőke hiánya miatt a vállalat alultőkésített

0.0 1.1

A beruházások rövid lejáratú hitelekből, vagy szállítói tartozásokból kerülnek finanszírozásra Hiány van megfelelő képzettségű vezetőből/ szakemberből

0.1 0.5

-0.7

A tulajdonos által végrehajtott pénzkivétel megelőzi az adósságszolgálatot

0.5 -0.4

A működési cash-flow a kapcsolt vállalkozásokkal végrehajtott tranzakciók miatt nem átlátható A tulajdonos által követett célok eltérnek a kommunikálttól

0.5 -0.2 0.2 -0.3 0.9

A veszteségek finanszírozása nem belső tartalékból, hanem további hitelekből történik A veszteségek kimutatását számviteli megoldásokkal késleltetni próbálják

0.5 0.4 -0.1 0.7

Likviditási probléma esetén ezt későn jelzik a bank felé

0.2

-0.1 Pénzügyi problémák esetén a vállalat nem mutat kellő együttműködési hajlandóságot -0.3 A vállalat által kidolgozott kilábalási terv valószínűtlenül gyors javulással számol

kkv-k esetében

0.5 -0.1

Nagyvállalatok esetében

A kkv-k és a nagyvállalatok összehasonlításakor majdnem minden területen szignifikáns különbségek mutatkoztak a nagyvállalatok javára. A legnagyobb arányú különbségek a saját tőke, a szakember-ellátottság, és a finanszírozási kockázatok vállalásának tekintetében mutatkoztak. Jellemzően inkább a kkv-k az alultőkésítettek, pénzügyi szakemberekkel rosszabbul ellátottak, és hajlamosabbak arra, hogy rövidlejáratú forrásokból beruházásokat finanszírozzanak.



A nagyvállalatok esetében a veszteségfinanszírozásnak a tartalékok helyett hitelekből történő megvalósítása, és a likviditási problémák jelzésének késői időpontja kapta a legnagyobb hangsúlyt a bankok részéről. A vállalatok részére kiküldött kérdőívben a bankokra vonatkozó, kritikus hangvételű megállapításokat tartalmazó kérdés is szerepelt. A válaszokat összesítve értékelhető volt, hogy ezek az egyedi helyzetekben elhangzott megállapítások mennyire tekinthetők általánosan érvényesnek a bankokra vonatkozóan. A vállalatok véleménye szerint a bankok… (-2 - egyáltalán nem jellemző, +2 - erősen jellemző) …nem rendelkeznek kellő ismeretekkel az iparágról

-0.1

…hiteldöntésükhöz indokolatlanul sok információt kérnek …nem értik meg a tulajdonosok növekedési elképzeléseit

0.1 -0.5 0.8

…nem elég kockázat vállalóak …túlságosan magas tárgyi fedezeteket követelnek meg

0.8

…nem hajlandóak pénzügyi nehézségek esetén további támogatást nyújtani …túlságosan igyekeznek beleavatkozni a gazdálkodási kérdésekbe

0.6 -0.4

…a megkövetelt adatszolgáltatás túl sok, felesleges vagy nem a tényleges helyzetet tükrözi …túlságosan konzervatív várakozásokkal tekintenek a vállalati előrejelzésekre

-0.1 -0.2

A vállalatok válaszai alapján nem tekinthetők jellemzőnek azok a megállapítások, hogy a bankok túlságosan beleavatkoznának a vállalatok gazdálkodási kérdéseibe, vagy túl sok felesleges adatot kérnének be adatszolgáltatás keretében, vagy nem rendelkeznének kellő ismeretekkel az adott iparágról. A válaszadó vállalatok véleménye szerint jellemző megállapításoknak tekinthetők viszont, hogy a bankok nem elég kockázatvállalóak, túlságosan magas tárgyi fedezeteket és/vagy tulajdonosi garanciákat követelnek meg, illetve, hogy pénzügyi nehézségek esetén nem nyújtanak további támogatást.


kpmg.hu

További információ: Andrea Sartori Partner KPMG Tanácsadó Kft. H-1139 Budapest Váci út 99 Tel: +36 1 887 7215 E-mail: [email protected]

Palotai Zsolt Szenior menedzser KPMG Tanácsadó Kft. H-1139 Budapest Váci út 99 Tel: +36 1 887 6575 E-mail: [email protected]

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név és a KPMG logo a KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személy lajstromozott védjegye.

©2010 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló ,KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Felmérés a vállalati hitelezésről a banki és vállalati vezetők körében ADVISORY

Recommend Documents