Megbízó: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Almási István polgármester Megbízott: Grants Europe Consulting Kft. & Tér-Idő Műterem Bt. konzorciuma
Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail:
[email protected] Honlap: www.grantseurope.eu
Tér-Idő Műterem Bt. H-6720 Szeged, Arany J. u. 7. Tel/fax: 06-62-670-818 E-mail:
[email protected]
Témafelelősök
Séra Zsolt közgazdász Szemerey Márta okl. építészmérnök
Területrendezés Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) Településtervezés Szemerey Márta okl. építészmérnök Városépítészet, Kiss Lajos okl. építészmérnök városi környezet Épített örökség, Szemerey-Kiss Balázs PhD okl. műemlékvédelmi szakértő műemlékek Régészet Lőrinczy Gábor régész Táj, természet Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök (TOPO PLAN Kft. Budapest) Közlekedés Bombolya Erzsébet okl. építőmérnök (Deltaterv Kft.) Víziközművek Vargáné Patkós Margit okl. vízépítő mérnök Energia, hírközlés Somogyi János okl. villamosmérnök (Jakab és Soma Bt. Szeged) Környezetvédelem
Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetvédelmi szakértő
Társadalom Séra Zsolt, Tarnai Dániel Humán infrastruktúra Erhardt Andrea, Tarnai Dániel Gazdaság Séra Zsolt, Tarnai Dániel
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Tartalomjegyzék 1.
TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK .................. 18
2.
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................................... 19 2.1.
Kivonat az 1/2014. (I. 3.) Ogy. határozat mellékletéből, az országos fejlesztési és területfejlesztési
koncepcióból ................................................................................................................................................................ 19 2.2.
Kivonat Csongrád megye területfejlesztési koncepciójából ..................................................................... 29
2.3.
Kivonat Csongrád megye stratégiai programja munkaanyagából (Hódmezővásárhely szerepét taglaló
említések) 33
3.
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................................................... 37 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.2.
A területrendezés fogalma, tervezési szintek ........................................................................................... 37 Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény (Tftv.) ..................................................... 37 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT.tv.) ...................................... 37 Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) ....................................................................... 38
3.2.1.
Az OTrT Hódmezővásárhelyt érintő térségi szerkezeti elemei ....................................................... 39
3.2.2.
OTrT övezeti tervlapok kivonata ..................................................................................................... 40
3.3.
Csongrád megye területrendezési terve (2012) ....................................................................................... 42
3.3.1.
Szerkezeti Terv kivonata ................................................................................................................. 42
3.3.2.
Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki
infrastruktúra-hálózatok és objektumok................................................................................................................. 42 3.3.3. 3.4.
4.
5.
Az összehangolást elősegítő szabálypontok (OTrT tv.) ............................................................................. 45
A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI .................. 47 4.1.
Algyő Nagyközség Településszerkezeti Terve (2007) ................................................................................ 47
4.2.
Sándorfalva Város Településszerkezeti Terve (2011) ............................................................................... 47
4.3.
Dóc Község Rendezési Terve (2009).......................................................................................................... 47
4.4.
Mindszent Város Településszerkezeti Terve (2010).................................................................................. 47
4.5.
Mártély Község Rendezési Terve (2002, HÉSZ 2010) ................................................................................ 48
4.6.
Derekegyház Község Településszerkezeti Terve (2006, HÉSZ 2009) ......................................................... 48
4.7.
Székkutas Község Településszerkezeti Terve (2004) ................................................................................. 48
4.8.
Békéssámson Község Településszerkezeti Terve (2010) ........................................................................... 48
4.9.
Makó Város Településszerkezeti Terve (2009) ......................................................................................... 48
4.10.
Óföldeák Község Településszerkezeti Terve (2008) .................................................................................. 48
4.11.
Földeák Község Településszerkezeti Terve (2004) .................................................................................... 49
4.12.
Maroslele község Településszerkezeti Terve (2004) ................................................................................. 49
HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK .................................................................................................... 50 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.2.
6.
CsMTrT övezeti tervlapok kivonata................................................................................................. 44
Hatályos fejlesztési koncepció, integrált település-fejlesztési stratégia ................................................... 50 Városfejlesztési Koncepció .............................................................................................................. 50 Integrált városfejlesztési stratégia .................................................................................................. 51 Hatályos településfejlesztési és település-rendezési szerződések ........................................................... 52
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................ 53 6.1.
A hatályban lévő településrendezési eszközök ......................................................................................... 53
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás 6.1.1. 6.1.2. 6.2.
7.
Helyi Építési Szabályzat ................................................................................................................... 54 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ................................................ 55
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA ............................................................................................................... 57 7.1.
Demográfia, népesség .............................................................................................................................. 57
7.1.1.
A népességszám alakulása az országos és a térségi trendek tükrében........................................... 57
7.1.2.
Természetes népmozgalom ............................................................................................................ 60
7.1.3.
Vándorlási különbözet .................................................................................................................... 61
7.1.4.
8.
Településszerkezeti Terv ................................................................................................................. 53
Korösszetétel .................................................................................................................................. 62
7.2.
Nemzetiségi összetétel ............................................................................................................................. 65
7.3.
Képzettség................................................................................................................................................. 65
7.4.
Foglalkoztatottság ..................................................................................................................................... 67
7.4.1.
Aktivitási arány, munkanélküliség................................................................................................... 67
7.4.2.
Foglalkoztatottak ............................................................................................................................ 69
7.4.3.
Regisztrált álláskeresők ................................................................................................................... 70
7.4.4.
Közfoglalkoztatás ............................................................................................................................ 72
7.5.
Jövedelmi viszonyok, életminőség ............................................................................................................ 72
7.6.
Települési identitást erősítő tényezők ...................................................................................................... 76
7.6.1.
Történelem ..................................................................................................................................... 76
7.6.2.
Kulturális adottságok ...................................................................................................................... 78
7.6.3.
Vallási közösségek ........................................................................................................................... 80
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA ........................................................................................... 82 8.1.
Oktatás ...................................................................................................................................................... 82
8.1.1.
Óvodai nevelés ................................................................................................................................ 82
8.1.2.
Általános iskolai oktatás.................................................................................................................. 84
8.1.3.
Középfokú oktatás........................................................................................................................... 87
8.1.4.
Felsőoktatás .................................................................................................................................... 89
8.1.5.
Köznevelési, oktatási feladatellátás intézményrendszere .............................................................. 89
8.2.
Egészségügy ............................................................................................................................................ 114
8.2.1.
Alapellátás ..................................................................................................................................... 115
8.2.2.
Szakellátás ..................................................................................................................................... 119
8.2.3.
Egészséges Vásárhely Program (EVP)............................................................................................ 126
8.3.
Szociális ellátás........................................................................................................................................ 128
8.3.1.
A szociális ellátást meghatározó keretrendszer ............................................................................ 129
8.3.2.
Főbb szociális támogatások .......................................................................................................... 133
8.3.3.
A szociális és gyermekjóléti intézményrendszer ........................................................................... 137
8.4.
Kultúra .................................................................................................................................................... 157
8.4.1.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ ..................................................................... 158
8.4.2.
Tornyai János Múzeum ................................................................................................................. 159
8.4.3.
Alföldi Galéria ............................................................................................................................... 160
8.4.4.
Emlékpont ..................................................................................................................................... 161
8.4.5.
Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944 ............................................................................. 161
8.4.6.
Csúcsi Fazekasház ......................................................................................................................... 161
8.4.7.
Népművészeti ház ......................................................................................................................... 162
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
9.
8.4.8.
Egyéb kiállítási helyszínek ............................................................................................................. 162
8.4.9.
Bessenyei Ferenc Művelődési Központ ......................................................................................... 162
8.4.10.
Németh László Városi Könyvtár .................................................................................................... 163
8.4.11.
Mozaik mozi .................................................................................................................................. 163
8.4.12.
Egyéb intézmények ....................................................................................................................... 163
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA ............................................................................................................... 164 9.1.
Gazdasági súly, szerepkör ....................................................................................................................... 164
9.2.
Gazdaság ágazatai, jellemzői .................................................................................................................. 168
9.2.1.
Mezőgazdaság ............................................................................................................................... 170
9.2.2.
Ipar ................................................................................................................................................ 172
9.2.3.
Építőipar ........................................................................................................................................ 174
9.2.4.
Szolgáltatás ................................................................................................................................... 174
9.3.
Gazdasági szervezetek főbb jellemzői..................................................................................................... 175
9.4.
Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők, fejlesztési források ............................................. 179
9.5.
Turizmus.................................................................................................................................................. 180
9.5.1.
Kínálati jellemzők .......................................................................................................................... 181
9.5.2.
Keresleti jellemzők ........................................................................................................................ 184
10. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................................... 188 10.1.
Természeti adottságok ............................................................................................................................ 188
10.1.1.
Domborzati viszonyok ................................................................................................................... 188
10.1.2.
Geológiai és talajtani adottságok .................................................................................................. 188
10.1.3.
Éghajlat ......................................................................................................................................... 189
10.1.4.
Vízrajzi adottságok ........................................................................................................................ 189
10.1.5.
Növényzet ..................................................................................................................................... 190
10.1.6.
Állatvilág........................................................................................................................................ 190
10.2.
Tájhasználat, tájszerkezet ....................................................................................................................... 191
10.2.1.
Tájtörténeti vizsgálat .................................................................................................................... 191
10.2.2.
Tájhasználat értékelése................................................................................................................. 192
10.3.
Védett, védendő táji- természeti értékek, területek .............................................................................. 193
10.3.1.
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ....................................................... 193
10.3.2.
Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, védelemre tervezett terület, érték, emlék ................................................................................................................................... 194
10.3.3. 10.4.
Ökológiai hálózat .......................................................................................................................... 195 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése .............................................................................. 196
11. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ............................................................................................................................ 198 11.1.
A települési zöldfelületi rendszer elemei ................................................................................................ 198
11.1.1.
Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karakter meghatározó elemek... 198
11.1.2.
Zöldfelületi ellátottság – közparkok, közkertek ............................................................................ 199
11.2.
A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ................................................................................... 203
12. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA .............................................................................................................. 205 12.1.
Területfelhasználás ................................................................................................................................. 205
12.1.1.
A város szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ...................................................................... 205
12.1.2.
Művelési ágak és a minőségi osztályok ......................................................................................... 205
12.1.3.
Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek .................................................................... 207
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás 12.1.4. 12.1.5. 12.2.
Alulhasznosított barnamezős területek ........................................................................................ 211 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek .................................................... 212 Telekstruktúra ......................................................................................................................................... 213
12.2.1.
Telekmorfológia és telekméret vizsgálat ...................................................................................... 213
12.2.2.
Tulajdonjogi vizsgálat .................................................................................................................... 214
12.3.
Önkormányzati tulajdon kataszter .......................................................................................................... 216
12.4.
Geodéziai felmérés ................................................................................................................................. 216
12.5.
Építmények ............................................................................................................................................. 216
12.5.1.
Funkció, kapacitás ......................................................................................................................... 216
12.5.2.
Beépítési jellemzők ....................................................................................................................... 221
12.5.3.
Magasság, szintszám, tetőidom .................................................................................................... 222
12.5.4. 12.6.
Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok .................. 223 Az épített környezet értékei ................................................................................................................... 226
12.6.1.
Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ............................................... 226
12.6.2.
Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ........................................... 228
12.6.3.
Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők ....................... 230
12.6.4.
Világörökségi és világörökségi várományos terület ...................................................................... 232
12.6.5.
Műemlékek ................................................................................................................................... 233
12.6.6.
A műemlékvédelem sajátos tárgyai .............................................................................................. 238
12.6.7.
Műemléki terület .......................................................................................................................... 238
12.6.8.
Nemzeti emlékhely ....................................................................................................................... 239
12.6.9.
Helyi védelem ............................................................................................................................... 239
12.7.
Az épített környezet konfliktusai, problémái ...................................................................................... 22640
13. KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................................. 242 13.1.
Hálózatok és hálózati kapcsolatok .......................................................................................................... 242
13.2.
Közúti közlekedés.................................................................................................................................... 243
13.3.
Közösségi közlekedés .............................................................................................................................. 245
13.3.1.
Közúti közlekedés .......................................................................................................................... 245
13.3.2.
Kötöttpályás közlekedés ............................................................................................................... 247
13.4.
Kerékpáros és gyalogos közlekedés ........................................................................................................ 250
13.5.
Parkolás ................................................................................................................................................... 253
14. KÖZMŰVESÍTÉS ......................................................................................................................................... 256 14.1.
Víziközművek .......................................................................................................................................... 256
14.1.1.
Vízgazdálkodás és vízellátás .......................................................................................................... 256
14.1.2.
Szennyvízelvezetés ........................................................................................................................ 259
14.1.3.
Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .................................................................................. 262
14.2.
Energia .................................................................................................................................................... 267
14.2.1.
Energiagazdálkodás és energiaellátás ........................................................................................... 267
14.2.2.
Megújuló energiaforrások............................................................................................................. 270
14.3.
Elektronikus hírközlés ............................................................................................................................. 270
14.3.1.
Vezetékes távbeszélő ellátás ........................................................................................................ 270
14.3.2.
Vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás .......................................................................................... 271
15. KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS............................................................................................... 273 15.1.
Talaj ......................................................................................................................................................... 273
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás 15.2.
Felszíni és felszín alatti vizek ................................................................................................................... 275
15.2.1.
Felszíni vizek .................................................................................................................................. 275
15.2.2.
Felszín alatti vizek ......................................................................................................................... 277
15.3.
Levegőtisztaság ....................................................................................................................................... 279
15.4.
Zaj- és rezgésterhelés ............................................................................................................................. 281
15.5.
Sugárzásvédelem .................................................................................................................................... 283
15.6.
Hulladékkezelés ...................................................................................................................................... 283
15.7.
Vizuális környezetterhelés ...................................................................................................................... 286
15.8.
Árvízvédelem .......................................................................................................................................... 287
15.9.
Fennálló környezetvédelmi konfliktusok ................................................................................................ 287
16. KATASZTRÓFAVÉDELEM .............................................................................................................................. 289 16.1.
Építésföldtani korlátok ............................................................................................................................ 289
16.1.1.
Alábányászott területek, barlangok, pincék.................................................................................. 289
16.1.2.
Csúszás- és süllyedésveszélyes területek ...................................................................................... 289
16.1.3.
Földrengés veszélyeztetett területek ............................................................................................ 289
16.2.
Vízrajzi veszélyeztetettség ...................................................................................................................... 290
16.3.
Egyéb katasztrófavédelmi kockázat ........................................................................................................ 291
17. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELYEK .............................................................................................................. 292 18. VÁROSI KLÍMA........................................................................................................................................... 292
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Ábrajegyzék 1. ábra: Magyarország területi célkitűzéseinek és területi célrendszerének, valamint az EU2020 területi célkitűzéseinek és eszközeinek kapcsolata ................................................................................................................................................ 22 2. ábra: nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek ................................................................................................ 22 3. ábra: Az autonóm térség/település modellje az OTK-ban ............................................................................................ 23 4. ábra: Városhálózat ........................................................................................................................................................ 25 5. ábra: Elmaradott térségek ............................................................................................................................................ 26 6. ábra: Közlekedési és nemzetközi térszerkezet ............................................................................................................. 27 7. ábra: A közlekedési hálózat térszerkezete .................................................................................................................... 28 8. ábra: OTrT szerkezeti terv kivonata .............................................................................................................................. 38 9. ábra: Országos ökológiai hálózat övezete ..................................................................................................................... 40 10. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete ...................................................................................... 40 11. ábra: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete ................................................................................................ 40 12. ábra: Kiváló adottságú erdőterület övezete ............................................................................................................... 40 13. ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ....................................................................................... 40 14. ábra: Tájképvédelmi kiemelten kezelendő terület övezete........................................................................................ 40 15. ábra: Világörökség várományos terület övezete ........................................................................................................ 41 16. ábra: Országos vízminőség-védelmi terület övezete .................................................................................................. 41 17. ábra: Szükségtározók területének övezete ................................................................................................................. 41 18. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete .............................................................................................. 41 19. ábra: Csongrád Megye Szerkezeti Terve 2012 ............................................................................................................ 42 20. ábra: Országos tájképvédelmi területek övezete ....................................................................................................... 44 21. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete ...................................................................................... 44 22. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület ..................................................... 44 23. ábra: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület .............................................................................................. 44 24. ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi területek, térségi jelentőségű tájképvédelmi területek ......................... 44 25. ábra: Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonató terület ............................................................. 44 26. ábra: Ásványi nyersanyag lelőhely övezete ................................................................................................................ 45 27. ábra: Széleróziónak kitett terület övezete .................................................................................................................. 45 28. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet ................................................................................................ 45 29. ábra: Nagyvízi meder és rendszeresen belvízjárta terület övezete ............................................................................ 45 30. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város népességszámához viszonyított aránya............................................................................................................................ 57 31. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest. ..................... 58 32. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, 2001-2011. .............................................. 58
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
33. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, 2001-2012 (2001 = 100%) .................. 59 34. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten. 20012011 évek átlaga ............................................................................................................................................................... 60 35. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ........................ 61 36. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, 2001-2011. .................................................... 61 37. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, 2001-2012. ......... 62 38. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, 2011. ............................................................. 63 39. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, 2001-2011. ..... 64 40. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, 2011. ........................................................................... 64 41. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, 2001-2011.................................................................................. 65 42. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, 2001-2011. ........................................................... 66 43. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. ...................................................... 66 44. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája. ................................... 67 45. ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. .................................. 68 46. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. ..................................................... 68 47. ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti foglalkoztatási aránya, 2011. A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. .......... 69 48. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási korú népesség százalékában, 2013. október 20-i állapot. ................................................................................................ 70 49. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ......................................... 71 50. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, 20022012. ................................................................................................................................................................................. 71 51. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. .............. 72 52. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, 2001-2011..................................... 73 53. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, 2001-2011. .... 73 54. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2011. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. .............. 74 55. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, 2011. ......................... 75 56. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, 2011. ................................................................................... 75 57. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2011. ............................................ 80 58. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ....................................................................................................................... 83 59. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt ................................................................................................................................................... 84 60. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012.............................................................. 85 61. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ......................................................................................................................................................................... 85
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
62. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. ....................................................................................................... 86 63. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2011. Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. ............................................................. 86 64. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. .............................. 87 65. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. .................................................................. 88 66. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 ............................ 89 67. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ................................................................................................. 95 68. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen ................................................................................. 100 69. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ........................................................... 106 70. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, 2011. .......................................... 114 71. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen ..................................................................................................... 116 72. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők ............................................................................................................................. 117 73. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. ............. 118 74. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. ...................................................................................................................................................................... 119 75. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, 2011. .................................... 120 76. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), 2011. .................................................................. 134 77. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), 2009-2012. ............................ 134 78. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ............................................. 135 79. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, 2004-2012. ............................................................... 136 80. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, 2001-2012. ......................................... 138 81. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei jogú városokban, 2011.................................................................................................................................................... 139 82. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, 2011. ........................................................... 140 83. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma Hódmezővásárhelyen, 2007-2012. ................................................................................................................................. 141 84. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, 2011. .......................................................................................................................................................... 141 85. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, 2006-2012. ..... 142 86. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, 2005-2012. ................................................................ 145 87. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. ...................................................................................................................................................................... 150 88. ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása................ 154
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
89. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, 2012-2013 .................................................................................. 156 90. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói ........................................................................................................... 156 91. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, 2012-2013.................................................................................... 156 92. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, 2004-2012. ...................................................................... 157 93. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, 2006-2011 .......................................................................... 164 94. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, 2006-2011. ......................................................................................................................... 165 95. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, 2006-2011. Állandó népességi adatok. ......... 165 96. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, 2006-2011. .......... 166 97. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei...................................................................... 166 98. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, 2006-2011. .................................... 167 99. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011........................................................................................... 168 100. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben......................... 169 101. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, 2011. .................. 176 102. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, 2011. ...... 177 103. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, 2011. .. 178 104. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú városokban, 2011 ........................................................................................................................................................... 178 105. ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, 2011. ............................................ 179 106. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy főre jutó összege. ............................................................................................................................................................ 180 107. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban ............... 183 108. ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012. .............................................................................................................................................. 183 109. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. .................. 184 110. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban ..................................................................................................................................................................... 185 111. ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2011 (ezer fő). ........................................................................................................................................................................................ 185 112. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban ..................................................................................................................................................................... 186 113. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 20012012. ............................................................................................................................................................................... 186 114. ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban, 2001-2011 ....................................................................................................................................................................... 187 115. ábra: OTrT 3/5. sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezete ...................................... 193 116. ábra: CSMTrT 3. melléklet 4. Pontja: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete .................................. 193
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
117. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma, 1990. január 1. ........................................................................................... 220 118. ábra: 100 lakott lakásra jutó lakosok száma, 2001. február 1 ................................................................................ 220 119. ábra: Az építészeti örökségvizsgálat részlete .......................................................................................................... 235 120. ábra: Hódmezővásárhely helyi autóbusz hálózata ................................................................................................. 246 121. ábra: Átszállás nélkül elérhető városok .................................................................................................................. 247 122. ábra: Hódmezővásárhely térségének vasúti hálózata ............................................................................................ 248 123. ábra: A Tram-Train 3 nyomvonalváltozata a 2012-ben készült RMT-ből................................................................ 249 124. ábra: Belterületi kerékpárutak................................................................................................................................ 252 125. ábra: Külterületi kerékpárutak................................................................................................................................ 252 126. ábra: 1. parkoló zóna - Belváros ............................................................................................................................. 253 127. ábra: 2. parkoló zóna - Piac..................................................................................................................................... 254 128. ábra: Parkoló automaták elhelyezkedése ............................................................................................................... 255 129. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe ......................................................................................................... 290
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Az OTrT mellékleteiben meghatározott, Hódmezővásárhelyt érintő, 1/1 szereplő térségi szerkezeti elemek .......................................................................................................................................................................................... 39 2. táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és objektumok .................................................................................................................................................. 43 3. táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, 2001-2012 ........................................................................................... 82 4. táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) ........................................................... 83 5. táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma ..................................................................................................... 87 6. táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, 2001-2012 .............................................................................................................................................. 88 7. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben. ................................................ 94 8. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma ......................... 97 9. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken ....................................................................... 98 10. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények ......................................................................... 99 11. táblázat: Egyéb intézmények ...................................................................................................................................... 99 12. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma .......................... 101 13. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken..................................................... 102 14. táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban . 102 15. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen.......................................................... 104 16. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma .......................... 105 17. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, 2009-2011. ................................................. 106 18. táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban ............................. 122 19. táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban ..................... 123 20. táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai.................................................................. 127 21. táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai ............................................................................. 127 22. táblázat: HPV átoltottság .......................................................................................................................................... 127 23. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, 2010-2012 ............................................ 131 24. táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen 2008-2013 között ..................................................................... 137 25. táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen .............................................................. 138 26. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma 2011-2013-ban .............................................. 142 27. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban ...................... 143 28. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban.................................. 144 29. táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, 2011-2013 ............................................................................ 145 30. táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma............................................................. 147 31. táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma .................................................................................................................................................. 149
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
32. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények .............................................................. 150 33. táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása ..................................................... 151 34. táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, 2013. ........................................... 152 35. táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 ........................ 158 36. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban ........................................... 175 37. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban ............................................. 176 38. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, 2011. ............................................................................................................................................................................... 177 39. táblázat: Talajtípus kódok és területi részesedésük ................................................................................................. 189 40. táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területének megoszlása ....................................................................... 205 41. táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként ......................................................... 206 42. táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként.......................................................... 206 43. táblázat: Átlagos telekméretek, fekvésenkénti bontásban ...................................................................................... 214 44. táblázat: A lakások és lakott üdülők száma tulajdoni jelleg szerint .......................................................................... 215 45. táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként, fekvésenkénti bontásban (2014. február) ........................................................................................................................................................................... 215 46. táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként.......................................................... 216 47. táblázat: A lakások és lakott üdülők jellemző adatai, lakóegységek száma és aránya rendeltetés és lakók szerint 216 48. táblázat: A lakások és lakott üdülők szobaszám szerint ........................................................................................... 217 49. táblázat: A lakások és lakott üdülők tulajdoni jelleg szerint ..................................................................................... 217 50. táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerint ............................................................................................. 217 51. táblázat: lakások és lakott üdülők alapterület szerint .............................................................................................. 217 52. táblázat: A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint ......................................................................................... 218 53. táblázat: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint ....................................................................................... 218 54. táblázat: A lakónépesség és a lakásszám városrészenkénti megoszlásának alakulása ............................................. 219 55. táblázat: A lakóházak és üdülőépületek szint- és lakásszáma .................................................................................. 223 56. táblázat: A korábbi vizsgálatokban nem szereplő, időközben feltárt új lelőhelyek adatait ...................................... 230 57. táblázat: A nyilvántartott műemlékek tételes felsorolása ........................................................................................ 237 58. táblázat: A műemlékek építészeti stílus szerinti összesítése .................................................................................... 237 59. táblázat: A műemlékek tulajdonosi megoszlás szerinti összesítése ......................................................................... 237 60. táblázat: A műemlékek állag és műszaki állapot szerinti összesítése ....................................................................... 238 61. táblázat: Országos főutak ......................................................................................................................................... 243 62. táblázat: Országos közutak külterületi szakaszai ...................................................................................................... 244 63. táblázat: Az országos közutak átkelési szakaszainak belterületi jellemzői ............................................................... 244 64. táblázat: Helyi közutak belterületi jellemzői ............................................................................................................. 244 65. táblázat: Hódmezővásárhely helyi autóbusz viszonylatainak fő paraméterei (2014) .............................................. 246 66. táblázat: Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok járatszámai .............................................................................. 246
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
67. táblázat: Hódmezővásárhely vasúti távolsági közlekedésének viszonylatai ............................................................. 248 68. táblázat: Egyéb belterületek vízellátásának jellemzői .............................................................................................. 257 69. táblázat: Szennyvízelvezető csatornahálózat főbb jellemzői .................................................................................... 259 70. táblázat: Szennyvízhálózat főbb nem lakossági bebocsátói ..................................................................................... 260 71. táblázat: Tisztító egység típusa és tisztító kapacitása ............................................................................................... 260 72. táblázat: Tisztított szennyvíz mennyisége, 2012....................................................................................................... 261 73. táblázat: Tisztított szennyvíz jellemzői (24 mintavétel eredményéből számított adatok, 2013) ............................. 262 74. táblázat: Gázelosztó hálózat jellemzői ...................................................................................................................... 269 75. táblázat: Nagyfai Gázátadó állomáshoz kapcsolódó körzeti gázfogadók ................................................................. 269 76. táblázat: Körzeti gáznyomás szabályzó állomások .................................................................................................... 270
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Bevezető A 2014-2020-as tervezési időszak tervezési keretrendszere országos és települési szinten is jelentősen megváltozott az előző ciklushoz képest. A tervezést szabályozó alapdokumentum a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, mely egységes szerkezetben írja elő a Településfejlesztési Koncepció (TK), az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozását, valamint a két dokumentum közös megalapozó vizsgálatának elkészítését. Ennek értelmében a jelen Megalapozó vizsgálat, helyzetfeltáró munkarész egyik eleme azon stratégiai programcsomagnak, amelynek részei: ●
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megalapozó vizsgálat, Helyzetfeltáró munkarész;
●
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Megalapozó vizsgálat, Helyzetelemzés, helyzetértékelés munkarész;
●
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Településfejlesztési koncepció;
●
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: Integrált Településfejlesztési Stratégia.
A fenti dokumentumok a 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendeletnek megfelelően készültek el. A Megalapozó vizsgálat Helyzetfeltáró munkarésze megvizsgálja a településhálózati összefüggéseket, Hódmezővásárhely helyét a településhálózatban, feltárja a térségi kapcsolatokat, megvizsgálja a területfejlesztési dokumentumokkal, a területrendezési tervekkel való összefüggéseket és a szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveit. Ezt követően bemutatja a hatályos településfejlesztési döntéseket, megvizsgálja a település településrendezési tervi előzményeit, a hatályban lévő településrendezési eszközöket. Ezt követik az egyes tematikus vizsgálatok, mint Hódmezővásárhely társadalmának, humán infrastruktúrájának, gazdaságának, a táji és természeti adottságoknak, a zöldfelületi rendszernek, az épített környezetnek, a közlekedésnek, a közművesítésnek, a környezetvédelemnek és településüzemeltetésnek, a katasztrófavédelemnek, az ásványi nyersanyag lelőhelyeknek és a városi klímának a vizsgálata. A Helyzetelemző és helyzetértékelő munkarész elemzi a helyzetfeltáró munkarészben megvizsgált tényezőket, azok egymásra hatását, majd a tényleges állapotot értékeli, kiemeli a problematikus témaköröket. Ezen munkarész foglalkozik Hódmezővásárhely eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészeivel, leírja és elemzi ezeket, megvizsgálja a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeket, valamint az egyéb szempontból beavatkozást igénylő területeket. A Településfejlesztési koncepció megfogalmazza Hódmezővásárhely jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére, valamint a térségi szerepére vonatkozóan, rögzíti a településfejlesztési elveket. A jövőképből kiindulva a koncepció megfogalmazza Hódmezővásárhely átfogó fejlesztését szolgáló célokat, illetve értelmezi a fejlesztési célokat az egyes településrészekre vonatkozóan is. Ezt követően a koncepció meghatározza a stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat, a meghatározott területigényes elemek alapján javaslatot tesz a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra, és bemutatja az örökségi értékeket, javaslatot tesz az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére. BEVEZETŐ
16
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az ITS megfogalmazza Hódmezővásárhely fejlesztésének középtávú céljait, a stratégiai fejlesztési célokat, tematikus és a területi célokat, illetve bemutatja az ezek közötti összefüggéseket. Sor kerül a kulcsprojektek, hálózatos projektek, akcióterületi projektek és az akcióterületek bemutatására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia hangsúlyos része az Anti-szegregációs program is, amely részletesen bemutatja a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeket, a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket, a fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedéseket, valamint a szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedéseket. Ugyancsak része az ITSnek a stratégia külső és belső összefüggéseinek vizsgálata, a stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatainak elemzése, valamint a megvalósítás eszközeire és nyomon követésére (beleértve a stratégia megvalósításának szervezeti kereteire, a településközi koordináció mechanizmusaira, a monitoring rendszer kialakítására) tett javaslatokat.
BEVEZETŐ
17
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
1.
Településhálózati összefüggések, a város helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok
Hódmezővásárhely sajátosan nagyhatárú település, amelynek vonzáskörzetébe – kisebb nagyobb mértékben - 12 község, nagyközség és kisváros tartozik: Algyő, Mártély, Mindszent, Derekegyház, Nagymágocs, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Székkutas, Békéssámson, Földeák, Óföldeák, Maroslele. A város Csongrád megye települési hálózatában járási (korábban kistérségi) székhely is; hozzá tartozik Mártély község, Mindszent kisváros, Székkutas község. Megyei jogú város, de nagyságrendjét tekintve (50 ezer fő körüli lakosával) hazai viszonylatban a középvárosok kategóriájába tartozik. A közeli Makó középvárossal és a megyeszékhely Szeged nagyvárossal sajátos városhármast alkot a Délalföldi térségben. Vásárhely az európai városhálózatban a kelet-nyugat irányú, másodlagos közlekedési tengelyen helyezkedik el, mely Magyarország periférikus határvidékeit fűzi fel, a Nagykanizsa – Szekszárd – Baja – Szeged – Békéscsaba – Debrecen - (Kijev)vonalon. Az észak-déli irányú, harmadlagos közlekedési tengely Makóval és Szentes – Csongrád - (Kiskunfélegyháza) kisvárosokkal köti össze. A tágabb eurorégiós városhálózatot tekintve, nagyvárosi jellegű dimenziójú a Szeged – Szabadka - Temesvár városhármas, mely település-együtteshez Hódmezővásárhely kapcsolódik. A megapolisz jellegű fővárosokkal nincs közvetlen kapcsolata. A (Bécs) – Budapest – Kecskemét – Szeged – Belgrád - (Athén) főközlekedési tengellyel (autópályával) az áttételes 2x2 sávos másodlagos főút (47-es sz. főút) és az M43 korszerű összeköttetést jelent. Jelenleg a Makó irányú alsóbbrendű közúti összeköttetés biztosít kapcsolatot a félig kész M43 autópályán, és 43-as főúton keresztül a romániai és más balkáni városok irányába (Arad, Temesvár, Brassó, Bukarest) Vasúthálózati kapcsolatok: A Békéscsaba-Szeged (másodlagos jelentőségű) országos vasúti törzsvonal a kelet-nyugati irányú regionális összeköttetést erősíti, felfűzve az e vonalmenti településeket (Orosháza – Székkutas – Algyő). Két vasúti mellékvonal biztosít kapcsolatot az érintett településekkel. Északi irányban a Hódmezővásárhely-Szentes mellékvonal (Mártély, Mindszent, Szegvár elérhetőségével); déli irányban a Hódmezővásárhely-Makó mellékvonal (Földeák község közbenső elérhetőségével). Légiközlekedés: Távoli európai nagyvárosok a budapesti nemzetközi repülőtérről a Budapest – Ferihegy Szeged országos vasútvonalon, és a jelzett közúti kapcsolatok révén érhetők el. A közelebbi temesvári nemzetközi repülőtérre a leírt közúti nyomvonalon lehet eljutni.
TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK
18
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata
2.
2.1. Kivonat az 1/2014. (I. 3.) Ogy. határozat mellékletéből, az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióból Hódmezővásárhelyt érintő megállapítások: „1.2.16 Összefoglaló gazdaságstratégiai üzenetek Hazánk rendkívül nyitott gazdaságnak számít, külkereskedelmi termékforgalmunk GDP-hez viszonyított aránya az egyik legmagasabb Európában. Így a növekedés szempontjából kiemelt célunk a hazai gazdaság nettó exportjának (a külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása, amely a hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő mélyebb integrálása, belső piacon történő megerősítése, valamint az exportpiacokon jelenlévő, a külföldi piacokon is versenyképes termékeket előállító magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése révén valósítható meg. Ezen kívül törekednünk kell a kis- és középvállalkozások, a hazai és nemzetközi multinacionális cégek szorosabb együttműködésére és a feldolgozóipar újrateremtésére. A növekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a gazdaság belső motorjainak beindítása, a fő kitörési pontokként szolgáló, magas hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak (bionika, egészségipar, gyógyszergyártás, orvosi berendezés és eszközgyártó ipar, környezet ipar, IT szektor, kreatív ipar stb.) erősítése, támogatása.” (...) „Gazdaságunk fellendítésének egyik kulcsa a foglalkoztatás növelése, ezért rövidtávon az egyik kiemelt cél a nagyobb foglalkoztatási potenciállal rendelkező innovatív gazdasági ágazatok erősítése, valamint ezen speciális iparágakon túl általában a K+F+I fejlesztése, a nagytőke vállalati kutatóbázisainak Magyarországra vonzása. Ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt ezen ágazatok és a magas hozzáadott értéket előállító szektorok között, amelyek nem feltétlenül foglalkoztatnak tömegeket. Új piacok feltárása (keleti nyitás), a külkereskedelmi kapcsolatok erősítése szintén a közeljövő fontos feladatai közé tartozik, ahogyan a szociális gazdaság támogatása és a közfoglalkoztatás biztosítása is. Hosszú távon az ország kitörési pontja lehet az innováció, az innovációra épülő iparágak fejlesztése, valamint az élelmiszergazdaság fejlesztése.” (...) „1.5.3 Az ország többi részétől elhúzó főváros Budapest és a „vidék”, vagyis az ország többi részének kapcsolata is mélyen meghatározza hazánk térszerkezetét. A főváros fejlődése a rendszerváltozás óta töretlen volt a 2008-as válságig, és bár nemzetközi jelentősége – az elmúlt 10 évben – érdemben nem változott, a többi hazai térségét jóval meghaladó tempóban fejlődött. Míg 2000-ben még három megye egy főre jutó GDP-je haladta meg a fővárosi átlag felét, és öt a 40%- át, addig 2010-ben már csak két megye fajlagos GDP-je haladta meg a
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
19
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
fővárosi 40%-át, és csak egyetlen a felét. Az ország településhálózatában kimagasló a főváros jelentősége. (…) Alapvető problémának számít, hogy a főváros egyértelmű dominanciáját hazánkban a regionális központok nem tudják ellensúlyozni. A gazdasági súlyon (jövedelem nagysága) és elérhetőségi viszonyokon alapuló gravitációs számítások alátámasztják azt a tényt, amely szerint a főváros dominanciája kifejezetten erős, és a regionális pólusok csak korlátozottan képesek kisugárzó hatás kifejtésére. Budapest gazdasági teljesítménye alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét, továbbá Budapest fejlődése erőteljesen kihat az ország egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére is.” (…) „Budapest emellett egy kiterjedtebb, az ország határain átnyúló vonzástérrel is rendelkezik. A GyőrPozsony-Bécs fejlődési tengely kiterjedt vonzástere miatt Budapest vonzereje a Nyugat-Dunántúlon kevésbé érvényesül. Fővárosunk határon átnyúló hatása leginkább Közép- és Kelet-Szlovákia területén, Kárpátalján, Erdély nyugati vidékein, a Vajdaságban és Horvátország északkeleti területein érzékelhető. Budapest korábban deklarált nemzetközi, makroregionális szerepkörének növelése terén nem történt érdemi előrelépés.” (…) „1.5.8 Összefoglaló területi stratégiai üzenetek Az ország kettészakadása nem csupán társadalmi probléma, a globális versenyben hatalmas erőforrások mennek veszendőbe emiatt. A leszakadó térségek, vidéki térségek, külső és belső perifériák foglalkoztatási és szociális problémáinak kezelése sürgető kérdés, melynek megoldását minél hamarabb meg kell kezdeni. E hosszú távú feladatban jelentkezik Magyarország és ezen belül Budapest makroregionális vezető szerepének erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása, valamint a minőségi életet biztosító városok kialakítása.” (…) „2.1 Nemzeti jövőkép Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.” (…) „Magyarország a térség egyik jelentős regionális központjaként működik, mind a gazdaságszervezés, mind a tudás és az innováció, mind a logisztika terén. Ez a szerepkör jelentős európai funkciókat biztosít Budapest számára, de kiemelt szereppel rendelkeznek a többi nagyvárosaink is, amelyek az európai, különösen a kelet-közép-európai, kárpát-medencei városhálózatba beágyazódva a gazdaság- és társadalmi fejlődés központjai.” (…) „A gazdaság megújulásával, az elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja az ország vérkeringésébe: A gazdaságfejlesztés valamennyi térségben fejlődést eredményez. A városok és térségek kapcsolatának erősítése, a város-vidék közötti szoros együttműködés segíti a területi szintű A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
20
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
gazdaságfejlesztési szemlélet megújulását, amihez a decentralizáltabbá váló közlekedési rendszer is hozzájárul.” „Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik még a vidéki térségeinkben, ahol az ország-gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található. Jövőképünkben a vidék egy sajátos, vonzó értékekkel rendelkező, értékeinek felismerésével szívesen választott élettér, ahol a fiatalok megtalálják a jövőjüket, boldogulásukat: A helyi piacok és a helyi gazdaság fejlesztése egyrészt hozzájárul a belföldi piacok visszaszerzéséhez, másrészt komoly gazdasági lehetőségeket hordoz a helyi, falusi közösségek és vidéki térségek számára. A helyi és a megújuló energiaforrások felhasználásával részben autonóm térségi ellátórendszerek épülnek ki, amelyek munkahelyeket teremtenek és javítják az ellátásbiztonságot. A vidéki települések könnyebb elérhetősége révén, illetve a megélhetés lehetőségét biztosító helyi gazdasággal a vidéki elvándorlás megáll, megfordul, és egyre több fiatal választja a vidéki településeket, térségeket.(…) Korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis-és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszerellátását.
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
21
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
1. ábra: Magyarország területi célkitűzéseinek és területi célrendszerének, valamint az EU2020 területi célkitűzéseinek és eszközeinek kapcsolata
2. ábra: nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek „3.1.2 Új területfejlesztési megközelítések 3.1.2.1 Makroregionális térkapcsolatok feltárása (…) 3.1.2.2 Többközpontú fejlődés (…) 3.1.2.3 Város-vidék együttműködés (…) 3.1.2.4 Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet (…) 3.1.2.5 Beruházásösztönző térszerkezet (…) 3.1.2.6 Periférikus térségek becsatolása az ország társadalmi-gazdaság vérkeringésébe (…) 3.1.2.7 Autonóm térségek
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
22
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3. ábra: Az autonóm térség/település modellje az OTK-ban 3.1.2.8 Új középszint: új megyei szerepek (…) 3.1.2.9 Város és vonzáskörzete, mint funkcionális alapegység” (…) „3.1.4 Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztés 3.1.4.1 A város- és várostérség fejlesztési prioritásai és szempontjai A városok és várostérségek fenntarthatósága és fenntartható fejlesztése a hosszú távú fejlődés alapvető feltétele, mivel a népesség/lakosság egyre inkább a városokban koncentrálódik. (…) Azon összetett társadalmi, gazdasági, ökológiai kihívások (pl. a gazdasági válság helyi következményei, demográfiai válság, klímaváltozás), melyekkel a városok szembesülnek, szükségessé teszik az integrált megközelítést. (…) Az ország fenntarthatóságának biztosításában játszott szerepük mellett a városok felelőssége óriási – jelentős gazdasági súlyukból adódóan – az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is. (…) Várostérségeinknek kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
23
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
(…) „Fejlesztéspolitikai feladatok: A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés ösztönzése. A város szétterülésének megakadályozása, a kontrollálatlan városnövekedés, illetve a városkörnyéki települések egyfunkciós lakóövezetté vagy perifériává alakulásának megelőzése a városkörnyék integrált és tudatos térségi fejlesztésével. A beépített területek összenövésének megakadályozása. Központi városok belterületének vonzóvá tétele. Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. Zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése. A városokban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása: a nyitva tartás szervezése, a környéki parkolási lehetőségek biztosítása, a közösségi és alternatív, gyalogos és kerékpáros közlekedés általi megközelíthetőség lehetővé tétele, az elektronikus szolgáltatások kialakítása, kihelyezett vagy mobil szolgáltatások révén.” (…) „Kompakt városszerkezet: A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt. Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energia felhasználás szerint. Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése érdekében, a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedésének optimalizálása. A közlekedés racionalizálása és a fenntarthatóságának biztosítása, a környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi). A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. A városi zöldterületek minőségi bővítése, a közparkok szolgáltatásainak és infrastruktúrájának megújítása, hálózatba szervezése. A barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése a zöldmezős beruházásokkal szemben. Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása. Jövedelemtől és életkortól függetlenül használható, mozgásra, egészséges életmódra és kreativitásra ösztönző tiszta (köz)területek. Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez.”
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
24
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
4. ábra: Városhálózat „3.1.4.2 A többközpontú városhálózat-fejlesztés „A területi fejlődés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a többközpontú fejlődés biztosítása. Magyarország esetében ehhez kapcsolódva a területpolitika egyre sürgetőbb feladata Budapest túlnyomó súlyának kiegyensúlyozása. Ezzel együttesen a helyi, térségi gazdaságélénkítést, az innovációs képesség és a társadalmi jólét helyzetének javítását is el kell érni.” (…) „A külső városgyűrű meghatározó gazdasági szerepkörrel rendelkező városai: A túlnyomóan gazdasági mutatók alapján elkészített gazdaságierő-potenciál számítások alapján előzetesen lehatárolásra került növekedési színtérként definiálható várostérségek többsége elsősorban megyei jogú városaink közül került ki, kiegészülve olyan szereplőkkel, amelyek gazdasági szerkezetváltásában nagy szerepet játszottak meghatározó multinacionális feldolgozóipari vállalatok és háttértérségük számára is jelentős igazodási pontot jelentenek.” (…) „Hódmezővásárhely az alföldi művészváros és a „dél-alföldi Sophia Antipolis” innovatív központ pozícióit célozza meg, melyben jelenlegi húzóágazatai mellett (építőipar, mezőgazdasági termelés, gépgyártás, textilipar, kerámiaipar, kiskereskedelem) a kreatív ipar, kulturális ipar, kerámiaipar, textilipar, innovatív iparágak, és a turizmus kitörési pontjai kerülhetnek fókuszba. Természetes szorosabban együttműködő térségét a Szeged-Makó-Orosháza-Szentes-Csongrád városnégyszög jelöli ki. A Tisza-völgy szélsőséges csapadékviszonyai és tágabb térségének életét iseghatározó vízgazdálkodási lehetőségei miatt igényel önálló, térségileg integrált környezetgazdálkodási és -védelmi szempontokra épülő fejlesztéspolitikát. A nemzetközi együttműködés szükségessége csak fokozza a térség tudatos tervezésének magvalósítását. A Tisza menti térségek együttműködését a folyó és a felszíni vizek A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
25
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
mennyiségi-minőségi megőrzésére, a tájgazdálkodásra és a fenntartható ár- ésbelvízvédelemre kell építeni. Mindez szorosan kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) komplex programjához.” (…) „Tanyás térségek fejlesztése: A tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének megvalósítása. A tanyás térségek, tanyás külterülettel rendelkező önkormányzatok, illetve a tanyai gazdálkodók, lakosok számára érdemi és közvetlen fejlesztési forrás biztosítása, a meglévő tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása. Hosszú távú tanyaprogram keretében a tanyákra vonatkozó jogi szabályozás szükséges alakítása, melynek szempontjai: a tanyai lakosság önkormányzati képviselete, a tanyás külterületre vonatkozó településfejlesztési és –rendezési tervezés, szabályozás megújítása, a közbiztonság javítása, a szolgáltatások elérhetőségének javítása (pl. tanyabusz szolgáltatás), az infrastrukturális fejlesztés (a környezeti szempontok figyelembevételével), a tanyai birtokrendezés. A tanyák tevékenység diverzifikációjának segítése: az önellátást szolgáló termelés mellett a termékek és szolgáltatások piacán való megjelenésének támogatása, a „több lábon állás” ösztönzése.”
5. ábra: Elmaradott térségek „Elmaradott térségek: Fejlesztéspolitikai feladatok: A foglalkoztatás bővítése, a lakosság képzettségbeli szintjének emelése. A térségközpontban elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése, illetve méltányos elérhetőségének megteremtése.
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
26
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A közlekedési, kommunális infrastruktúra biztosítása, fejlesztése az életminőség javítása és a foglalkoztathatóság érdekében. Közösségépítés, a társadalmi kohézió erősítése, a térségek közösség megtartó erejének növelése. Az egészség- és környezettudatosság formálása a lakosság körében, az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése. A köznevelés komplex, integrált szemléletű fejlesztése a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítésében. A térségek lakossága számára a mobilitás lehetőségeinek megteremtése a munkahelyekkel jobban ellátott és kedvezőbb életkörülményeket biztosító helyszínekre.”
6. ábra: Közlekedési és nemzetközi térszerkezet
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
27
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
7. ábra: A közlekedési hálózat térszerkezete „3.2 Gazdaságfejlesztési prioritás” „5. Kutatás+ fejlesztés+ innováció, kreatív gazdaság és tudásgazdaság A modern gazdasági fejlődés egyik kulcsa a szellemi hozzáadott érték, ami a magyar gazdasági megújulás, növekedés egyik legfontosabb elemét képezi. A kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeket a jövőben együtt szükséges kezelni az innovációval (K+F+I). A szellemi és a gazdasági tőke ereje így összegződve új termékeket, szolgáltatásokat eredményezhet, gazdasági növekedéshez és bővülő foglalkoztatáshoz, új minőségi munkahelyekhez vezethet. A technológiai célú K+F+I) mellett szükség van a kreatív, újító energiák kibontakoztatására, gazdaságba „csatornázására”, a kreatív gazdaság, kulturális gazdaság (pl. kulturális ipar) bővítésére, fejlesztésére, a tudásgazdaság megalapozására, erősítésére. E területek nemcsak az önálló K+F és innovációs potenciállal rendelkező nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások fejlődésének is fontos tényezői, egyben igen jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Mindehhez szükség van a képzés, szakképzés és a felsőoktatás – a gazdaság/piac igényeivel összhangban történő – fejlesztésére.” (…) „4.6 Csongrád megye POZICIONÁLÁS A dél-alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával rendelkező megye az ország „délkeleti kapuja” a Balkán félsziget országai és a közel-keleti térség felé. Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is. A megye gazdasági és társadalmi szempontból kettészakadt. Szeged nagyváros-térség növekvő népességével, gazdasági teljesítményével szemben a megye többi részét drámai mértékű népességcsökkenés, alacsony képzettségi és foglakoztatási szint, igen gyenge gazdasági teljesítmény, jelentéktelen turisztikai ipar jellemzi. Térszerkezetét az egymástól távol fekvő települések, tanyás térségek jelentős aránya és magas szintű városodottság jellemzi. A folyók (Tisza, Körös, Maros) a megye átjárhatóságát és szomszédos térségekkel való kapcsolatát erőteljesen akadályozzák, egykori gazdasági jelentőségüket viszont teljesen A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
28
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
elvesztették. A megye egyszerre kitett az árvíznek, a belvíznek, az aszálynak és a talajvízszint-süllyedés következményeinek. Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, a megye területén található termálvízkincs jelentős megújuló energiapotenciált hordoz, az utóbbi a mezőgazdaságban és a turizmusban már jelenleg is nagymértékben hasznosul. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely azonban szinte csak Szegedre koncentrálódik. Az ipar térszerkezete szintén erősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A kertészet, az állattartás és az élelmiszeripar komoly termelési hagyományokkal rendelkezik. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A hármas határ átjárhatóságának fejlesztése, a nagyvárosok-közti kapcsolatok (Szeged, Szabadka, Arad, Temesvár) infrastrukturális megteremtése, Szeged híd és kapuszerepének újjáépítése. Szeged intermodális logisztikai potenciáljának kihasználása, a hármas határ mentén határközi szabad vállalkozási övezet kialakítása. Az Alföld középső részét (a megye északi határának városait) felfűző M44 gyorsforgalmi út kiépítése. A folyók átjárhatóságának sűrítése és a meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében. Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása. Homokhátsági integrált környezetgazdálkodási és térségfejlesztési program megvalósítása Bács-Kiskun és Pest megyékkel összefogva. A biotech – mezőgazdaság - élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, az integrált vízgazdálkodáson alapuló kertészet, a tanyafejlesztés és a folyók menti komplex természetmegőrző tájgazdálkodás révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése. A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése. A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése a folyók által érintett hazai és határon túli megyékkel összefogva, a Duna Stratégia lehetőségeit is kihasználva.”
2.2. Kivonat Csongrád megye területfejlesztési koncepciójából Hódmezővásárhely szerepét taglaló említések – jóváhagyta a Csongrád megyei Közgyűlés 2013. dec. 20. „CSONGRÁD MEGYE JÖVŐKÉPE 2030: HATÁROKON ÁTÍVELŐ ÚJ TUDÁSRÉGIÓ EURÓPA TÉRKÉPÉN Csongrád megye makrotérségi szinten is kedvező pozíciója elsősorban a megyeszékhely Szeged, és vele egyre szorosabban együtt élő városok alkotta városhálózati csomópont európai közlekedés-földrajzi helyzetének és a tudás‐ és információs társadalomba való integrációs szintjének…” (…)
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
29
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
„ Az Európai Lézerközpont (ELI) megvalósulása e folyamat sarkalatos pontja. A közlekedési kapcsolatok javulásával Hódmezővásárhely, Makó, sőt Szentes is vonzóvá válik a megtelepedő innovatív vállalkozások és az őket követő szolgáltató gazdaság számára.” (…) „Fontos innovációk, szabadalmak születhetnek ugyanakkor a Hódmezővásárhely–Orosháza–Mezőtúr– Kunszentmárton városnégyeshez kötődő, több megyét érintő megerősödött szilikát‐ illetve a tágabban értelmezett, a textilipart is magában foglaló kreatív ipari klaszter tevékenységéhez kapcsolódva. A München–Bécs–Budapest–Isztambul fejlődési folyosóra szerveződő Szeged nagyváros‐térség, kedvező hármashatármenti helyzetének és a tudatos, következetes építkezésnek köszönhetően intermodális logisztikai szolgáltatásokban is egyre komolyabb szereplőként tud fellépni” (…) „A TERÜLETFELHASZNÁLÁSALAPELVEI: A megye térszerkezetében tovább erősödik a IV. Helsinki (M5‐M43) folyosó dinamizáló szerepe, mely a tengely Arad irányú továbbépülésének, valamint a rákapcsolódást biztosító kelet‐nyugati irányú közúti hálózati elemek (55‐ös, 451‐es főutak, algyői Tisza‐híd–M47) minőségi és/vagy kapacitív fejlesztésének együttes következménye.” (…) „A megvalósuló határ menti közlekedési ‐ gazdasági‐intézményi integráció hatására kialakul egy három határon átnyúló, Arad, Temesvár illetve Szabadka térségét is magában foglaló, egymillió lakost meghaladó népességű, dinamikusan urbanizálódó térség Szeged központtal. Makó és Hódmezővásárhely közvetítésével a nagyvárostérség fejlesztő hatása a tiszántúli térségben is markánsan érzékelhetővé válik…” (…) „A kapcsolatok javulásának hatására a Szeged és Makó közötti kistelepülések népességmegtartó képessége is jelentősen javul, míg Hódmezővásárhely–Szeged kapcsolat fejlődésével Mindszentről és Szentesről is időben rövidül a megyeszékhely elérhetősége.” (…) „Az agrártermelés és élelmiszeripar, valamint a feldolgozóipar bővülése a Körös menti térségben is korszerű, differenciált logisztikai rendszerek kiépülését teszi szükségessé. Szolnoktól az M4‐ből kiágazóan Kunszentmártonon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen át a Bánáti útban folytatódó Tisza bal parti tengely megerősödése a Közép‐Tisza vidék további kapcsolati lehetőségeit kínálja a Körösmenti térség számára a dinamikusabb centrumok felé (Szeged, Szolnok)”. (…) „ÁTFOGÓ CÉLOK – 2030 A koncepció célhierarchiájának első átfogó célja a megye európai‐ és nagytérségi léptékben egyaránt kiemelkedően előnyös térbeli fekvésében és szerepében rejlő potenciálok maximális hasznosítása, a geopolitikai lehetőségek határáig. Ennek részeként szükséges a Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár – Szabadka vonatkozásában körvonalazható városhálózati pólustérség szoros funkcionális együttműködésen, kölcsönös kiegészítésen alapuló rendszerének felépítése. E folyamat során egyaránt nélkülözhetetlen a három országra kiterjedő térség infrastrukturális rendszereinek megerősítése, határon átnyúló hiányainak megszüntetése és az arányos feladatmegosztáson alapuló szinergiák kisugárzó hatásának felerősítése. Így kiemelt feladat a közlekedési‐, energetikai‐, A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
30
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
informatikai‐, vízgazdálkodási hálózatok igényekhez dinamikusan illeszkedni képes rendszerének kialakítása és összekapcsolása, továbbá az intézményi keretek szükséges rugalmasságának (kooperációs szemlélet és feltételek) megteremtése.” (…) „A térséget érintő további közlekedésfejlesztések úgy alakulnak, hogy a városhálózati csomópont megyén belüli fontos térszervező települései (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) erős szervező, ellátó és közvetítőszerepet töltenek be a vonzáskörzeteik felé.” (…) „Területi stratégiai célok: T1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár – Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A cél a Szeged központú, a Temesvár ‐ Arad ‐ Szeged ‐ Szabadka nagyváros‐négyes által dominált, zónában élő 1 millió főt meghaladó népességű hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétű infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség kialakítása. Ahhoz, hogy a térség valódi pólusrégióvá tudjon fejlődni, alapvető feltétel a belső hiányzó kapcsolatok kiépülése, ugyanakkor fontos a kapcsolatok erősítése e belső magon túl, különös tekintettel Újvidék‐Belgrád, Baja‐Pécs, Békéscsaba‐Debrecen‐Nagyvárad irányába. E kapcsolatok a köztestérségek jobb elérhetőségét és egyúttal Szeged város regionális központ szerepének megszilárdulását is elősegítik. A célmegvalósulására jó esélyt adnak a már jelentős mértékben kiépült közúti folyosók és a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére irányuló kiemelt európai szándék. Elkerülhetetlen ugyanakkor, hogy a nagyvárosok mindegyike felismerje ennek előnyeit, illetve az együtt nem működés hátrányait. Szeged központi szerepét közlekedésföldrajzi pozíciója megkérdőjelezhetetlenné teszi, ugyanakkor e pozíció további megerősítéséhez alapvető feltétel a közúti és vasúti híd megépülése, az M43‐as továbbépülése Aradig, a hiányzó‐leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, továbbá a Szeged ‐ Hódmezővásárhely ‐ Makó ‐ Szabadka városnégyes és a kapcsolódó települések, mint belső mag (lehetséges határon átnyúló ITI célterület) erőteljes funkcionális várostérséggé fejlesztése.” (…) „Szeged szűkebb (30‐40 km‐es) gyűrűjében – (elő)városi jellegű kapcsolatok továbbfejlesztésére építve – akár alapvető városi és városkörnyéki funkciók tekintetében is indokolt és lehetséges az együttműködés kialakítása (foglalkoztatás, egészségügy, kultúra, középfokú oktatás‐képzés, hivatali funkciók, kereskedelem‐szolgáltatás, illetve a vidék által nyújtott szolgáltatások, mint élelmiszerellátás, sport, szabadidő, rekreáció, környezeti‐ ökológiai szolgáltatások), addig a tágabb gyűrű tekintetében a napi kapcsolatot kevésbé igénylő felsőoktatás, klaszterek, beszállítói hálózatok, K+F együttműködések, turizmus stb. az együttműködés kiemelt területei.” (…) „T.1. TERÜLETI CÉL: SZEGED‐HÓDMEZŐVÁSÁRHELY‐MAKÓ‐ARAD‐TEMESVÁR‐SZABADKA HÁLÓZATI CSOMÓPONT FELÉPÍTÉSE
VÁROS-
Prioritások: 3. Szeged ‐ Hódmezővásárhely ‐ Makó ‐ Szabadka funkcionális várostérség elővárosi és városi közlekedési rendszerének összehangolt továbbfejlesztése (Szeged városi közúti híd, a Tisza‐híd bővítése a 47 sz. főúton, elővárosi vasút, intermodális eszközváltó pontok, kerékpáros infrastruktúra, egységes és összehangolt, járműtárolást is integráló tarifarendszer, városok térségi elérhetőségének javítása).” (…) A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
31
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
„T.3. TERÜLETI CÉL: MEZŐVÁROS‐TÉRSÉGEK ÖSSZEHANGOLT, INTEGRÁLT FEJLESZTÉSÉRE ÉPÜLŐ TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÖBB LÁBON ÁLLÓ GAZDASÁG KIBONTAKOZTATÁSA A TISZÁNTÚLON A Tiszántúl felzárkózását hivatott előmozdítani az együtt 100 ezer főt meghaladó népességű mezőváros‐hármas – Szentes, Hódmezővásárhely, Makó – intézményi, gazdasági‐ foglalkoztatási központszerepének megerősítése. Miközben saját kistérségük és tanyaviláguk számára e városok megerősítik intézményi‐szolgáltató és szervező szerepüket (beleértve elérhetőségük fejlesztését), bizonyos gazdasági‐kulturálisterület(ek)en kialakítják‐megerősítik a térségi munkamegosztáson belüli sajátos, egyedi arculatukat. A keleti és északi megyehatár mentén élők életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a szomszéd megyékkel való együttműködés, a közös szolgáltatásszervezés és a kapcsolatrendszer intézményessé tétele (térségi fejlesztési tanács létrehozása)” (…) „Hódmezővásárhely és Szeged között spontán módon kétirányú munkaerő piaci összefonódás alakult ki. A város – népessége és földrajzi pozíciója, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának jelenléte révén – a tiszántúli megyerészleg fajsúlyosabb szereplője, és ezáltal jelentős tiszántúli‐regionális intézményi‐szolgáltató, foglalkoztató szerepekre alkalmas. A kulturális‐szabadidős szerep további megerősítése mellett szükséges az oktatási‐képzési (kihelyezett felsőoktatás, felnőttképzés, kiemelten a kerámia‐ és textiliparhoz kapcsolódó vegyipari, ipari formatervezési, gépipari, valamint a megújuló energiához köthető mérnök‐ és szakmunkásképzések), az üzleti, kereskedelmi szolgáltatások (vásárok, gazdasági katalizátor szervezetek, pénzintézeti központok, üzleti tanácsadás‐szervezés, kreatív ipar stb.), egészségügy (pl. sürgősségi betegellátás) felzárkózását is ösztönözni. Hódmezővásárhely számára is kiemelt fontosságú a külső nagyvárosi gyűrű délvidéki kapcsolatának megerősödése. A térség mezőgazdasági arculatának meghatározó eleme az állattartás, melyben a város piacszervező‐feldolgozó, katalizátor szerepét fontos erősíteni.” (…) „Prioritások: 1. A városok nagytérségi, makroregionális elérhetősége és a várostérségeken belüli kapcsolatok összehangolt fejlesztése (a gyorsforgalmi folyosókra való kijutás, főúti összeköttetések markáns javítása: Szentes és Csongrád – M5‐ös autópálya – Hódmezővásárhely ‐ Makó - (M43) – Kiszombor ‐ Nagyszentmiklós ‐ Temesvár térségi közúti kapcsolat, Szeged ‐ Hódmezővásárhely - Orosháza kapcsolat fejlesztése; a közösségi közlekedés: busz, kerékpáros és (turisztikai célú) vízi közlekedés összehangolt, intermodalitásra épülő fejlesztése, tanyák, falvak városokkal való közúti és kerékpáros kapcsolatainak fejlesztése, megye és országhatárokon átívelő közlekedési kapcsolatok erősítése)” (…) „5. Hódmezővásárhely kreatív ipari regionális intézményi, szolgáltató, foglalkoztató szerepeinek erősítése (Szeged térségi elővárosi közlekedés fejlesztése, kerámia és textiliparhoz kapcsolódó kreatív ipari arculat erősítése, kihelyezett felsőfokú ipari formatervezői mérnökképzés és célirányos középfokú szakképzés egyedi, regionális vonzerejű kínálatokkal, üzleti szolgáltatások, kreatív ipari inkubáció, kapcsolódó innováció, kulturális központ szerepek további megerősítése, kreatív ipari interszektorális lehetőségek kihasználása, szilikátipari és/vagy kreatív klaszter Mezőtúrral és Orosházával; tanyák és kistelepülések innovatív bekapcsolása a kreatív gazdaságba: alapanyag‐előállítás, bedolgozás)” (…)
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
32
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
„S.4. SPECIFIKUS CÉL : A MEGYE HÚZÓÁGAZATAINAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE ÉPÜLŐ MEGERŐSÍTÉSE, KITÖRÉSI PONTOKRA ÉPÍTŐ HELYIGAZDASÁG‐ ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS Szeged várostérség (Szeged ‐ Hódmezővásárhely ‐ Makó ‐ Szabadka) számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis‐innováció központú gazdaságfejlesztés. A tudásbázis központú gazdaság kialakításban aktívan kell támogatni és ösztönözni egy „tudást szolgáltató egyetem” és gazdaság funkcionális kapcsolatait, hatékony hidat kell képezni a tudás és gazdasági hasznosítása között. Tudatosan és aktív kereslet‐kínálati szemléletben kell kapcsolatokat kiépíteni és fejleszteni a térségi gazdaságban, a potenciális vállalatokkal, több iparágat átfogó hálózatokkal, klaszterekkel. Aktívan kell támogatni a tudásra települő (globális) vállalatok betelepülését és hozzájuk kapcsolódva tudásorientált ágazatok térségi letelepedését, globális hálózataik térségi beágyazódását. Meg kell teremteni az egyetem intézményeiben felhalmozott és létrejövő tudás innovációs célú, vállalkozói hasznosításának lehetőségét, és evvel párhuzamosan fejleszteni az ösztönző szervezeti‐intézményi kapcsolatok felépítését a gazdaság felé (tőkéhez jutás, menedzsment, stb.). A közeljövő kapcsolódó nagyprojektje a Szegedre települő ELI központ és egy Biopolisz Park létrehozása.”
2.3. Kivonat Csongrád megye stratégiai programja munkaanyagából (Hódmezővásárhely szerepét taglaló említések) „2. CÉLRENDSZER 2.1 CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA ÁTFOGÓ CÉLOK A1. Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás. A koncepció célhierarchiájának első átfogó célja a megye európai ‐ és nagytérségi léptékben egyaránt kiemelkedően előnyös térbeli fekvésében és szerepében rejlő potenciálok maximális hasznosítása, a geopolitikai lehetőségek határáig. Ennek részeként szükséges a Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka vonatkozásában körvonalazható városhálózati pólustérség szoros funkcionális együttműködésen, kölcsönös kiegészítésen alapuló rendszerének felépítése” (…) „TERÜLETI STRATÉGIAI CÉLOK T1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont felépítése. A cél a Szeged központú, a Temesvár ‐ Arad ‐ Szeged ‐ Szabadka nagyváros‐négyes által dominált zónában élő 1 millió főt meghaladó népességű hármas határ menti térség további intenzifikálása, sokrétű infrastrukturális, gazdasági, intézményi összekapcsolása és ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség kialakítása.” (…) „SPECIFIKUS STRATÉGIAI CÉLOK” „S4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés. Szeged várostérség (Szeged ‐ Hódmezővásárhely
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
33
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
‐ Makó ‐ Szabadka) számára kiemelt fejlesztési prioritás az egyetemre épített tudásbázis‐, innováció központú gazdaságfejlesztés” (…) „3. A PRIORITÁSOK AZONOSÍTÁSA” „3.2 Az üzleti környezet javítása Határozott urbánus térségi preferenciái miatt a prioritás illeszkedik a „T1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont felépítése”, célhoz, amennyiben a megye gazdasági centrum térségei esetében a versenyképesség javítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek minőségi javítására, továbbfejlesztésére koncentrál.” (…) „Gazdasági és társadalmi súlya alapján kiemelendő – és ennek megfelelően önálló egységként kezelendő – a két megyei jogú város által alkotott település együttes és ezek vonzáskörzete. A Szeged Hódmezővásárhely centrumtérség megyei viszonylatban kedvezőnek mondható adottságainak köszönhetően relatíve vonzó üzleti befektetési célpont, amit az ide érkező Uniós gazdaságfejlesztési források koncentrációja is jelez. A térségben ugyanakkor általában alacsonynak mondható a felsőoktatás és a vállalkozói szektor közötti együttműködés, és ez különösen igaz az intézményesített K+F programokra.” (…) „A prioritás keretében tervezett intézkedések: Ennek a prioritásnak a keretében az üzleti környezet fejlesztését célzó, olyan intézkedéseket azonosítottunk, amelyek az eddigiek tartalmi-logikai keretein kívül estek, ám a megyei gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlenek. Az intézkedések meghatározásakor különös figyelmet fordítottunk a megye eltérő urbanizáltságú területeinek a fejlesztésére, melynek köszönhetően a megyei jogú városok és a kistérség központ települések iparterületeinek infrastrukturális fejlesztéseit markánsan elkülönítettük. 1. A Szeged - Hódmezővásárhely gazdasági-társadalmi centrumtérség európai és országos pozíciójának megerősítése. A beavatkozás keretében elsősorban a helyi térségi szintű – a KKV szektorra alapozó – gazdaságfejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség. A támogatandó fejlesztések keretében ösztönözni szükséges a centrum térség ipari infrastruktúrájának kulcságazati fókuszú megújítását, a barnamezős területek fejlesztését (pl. Szeged esetében a Biopolisz Park), indokolt esetben a kapacitás bővítése is támogatandó beavatkozási elem. Hódmezővásárhely esetében a kreatív gazdaság a kiemelt cél ágazat, míg Szeged esetében a K+F orientált vállalkozások és ezeknek a felsőoktatási, kutatói kapacitásokhoz kapcsolódása jelenik meg priorizált célterületként.” (…) „3.4 Közlekedési kapacitások fejlesztése A T1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont területi stratégia céljának megvalósításához nélkülözhetetlenek a közlekedési összeköttetések, valamint a térségben működő különböző infrastrukturális elemek összekapcsolása és a fenntartható városi közlekedés fejlesztése.” (…) „A Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont pillanatnyilag közlekedési nehézségekkel küzd. A határon átnyúló programok során jelentős és kiváló beruházási, oktatási és K+F projektek valósultak meg, melyek eredményeihez történő széleskörű A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
34
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
hozzáférést nehezíti az, hogy közösségi közlekedés tekintetében Csongrád megye városai Arad, illetve Temesvár irányából átlagosan 4-6 óra alatt érhetőek el, holott a távolság mindössze 100-120 km. (…) „Csongrád megye legnagyobb foglalkoztatói Szeged, Hódmezővásárhely és Makó térségében összpontosulnak, ezért ezen városok tekintetében jelentős az ingázók száma. Ez az ingázás elsősorban közúton történik jelen pillanatban, mely nem környezetbarát, ráadásul több esetben jelentős terhet ró az utazókra az időtöbblet is, amely az interoperabilitás hiánya miatt jelentkezik.” (...) „3.5 Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése A prioritás és intézkedései a fentiekben több ponton is erőteljesen kapcsolódik a Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka csomóponti városhálózat területi céljaihoz a stratégiában, illetve közvetlenül járul hozzá a horizontális célok megvalósulásához is.” (…) „3.10 Infrastrukturális feltételek javítása Csongrád megye térségi központjaiban és városaiban Jelen prioritás, kiegészítve az 1. területi prioritást (Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében) a megye kistérségi központjaira, illetve városaira koncentrál, azzal a megkötéssel, hogy a Szeged, illetve Hódmezővásárhely megyei jogú városokhoz kapcsolódó fejlesztések az 1. prioritás esetében kerültek nevesítésre.” (…) „A problémák és feladatok a városi települések funkcionális sokrétűségétől függően nem egyforma intenzitással jelennek meg. A megye centrumát alkotó Szeged - Hódmezővásárhely mellett jelen prioritáson belül a területi fókusz fejezetben nevesített városok és térségeik esetében fogalmazunk meg az alábbiak szerint intézkedéseket.” (…) „3.11 Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében Ugyancsak határozott urbánus térségi preferenciái miatt a prioritás illeszkedik a „T1. Szeged – Hódmezővásárhely – Makó – Arad – Temesvár - Szabadka városhálózati csomópont felépítése” célhoz, amennyiben a megye gazdasági centrum térségei esetében a versenyképesség javítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek minőségi javítására, továbbfejlesztésére koncentrál.” (…) „Területi aspektusból ugyanakkor szűkítésre került a prioritás fókusza, amennyiben kiemelten a SzegedHódmezővásárhely centrumtérség fejlesztéseire fókuszál…” (…) „Indoklás: Területi szempontból Csongrád megye több, eltérő fejlődési pályát felmutató térségből áll. Mind gazdasági és társadalmi súlya alapján kiemelendő – és ennek megfelelően önálló egységként kezelendő – a két megyei jogú város által alkotott település együttes és ezek vonzáskörzete. A Tiszántúl mezőváros‐hármasa – Szentes, Hódmezővásárhely, Makó – vidékfejlesztési aspektusból ugyancsak önálló területi egységként definiálható. A tudáshálózati csomópont létrehozásához és az innovációs környezet javításához azonban nem elegendő csupán a megyében képezni a magasan kvalifikált munkaerőt, hanem biztosítani kell e társadalmi csoportok helyben maradását is, ugyanis az itt megtalálható kvalifikált munkaerő jelenléte jelenti a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek számára az egyik fő vonzerőt. Mindehhez elengedhetetlen egy olyan nagyvárosi, multikulturális‐kreatív környezet megteremtése, amely az innovációk létrehozására képes társadalmi rétegek számára megfelelően inspiráló atmoszférát képes nyújtani. Ennek lényegi tényezői a magas színvonalú mobilitási, A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
35
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
rekreációs és kulturális szolgáltatások, valamint a korszerű, fizetőképesség szempontjából igen differenciált társadalmi csoport lehetőségeihez és életmód elvárásaihoz igazodó lakókörnyezet. Szeged és Hódmezővásárhely – részben a felsőoktatási intézményeknek köszönhetően – jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely mind a képzés, mind a foglalkoztatás terén kihívások elé állítja a két várost. A kedvezőtlen demográfiai mutatók (Szeged 2011-es lakossága a népszámlálási adatok szerint 162.183 fő) a kvalifikált, illetve a munkavállalási problémákkal küzdő alacsonyabb státuszú társadalmi rétegek elvándorlását igazolják. A két megyei jogú város jelentős városrehabilitációs fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években, ugyanakkor szegregátumok vagyis kedvezőtlen demográfiai, oktatási mutatókkal rendelkező településrészek továbbra is találhatóak (pl. SzegedKiskundorozsmán, vagy a Cserepes soron). A nagyvárosi térségekben működnek a megye legnagyobb energia fogyasztói – közintézmények és vállalkozások egyaránt –, továbbá a népesség koncentrációnak köszönhetően a lakossági energiafogyasztás (különösen a házgyári lakótelepeken) kiemelkedőnek mondható. A megye foglalkoztatottjainak nagy hányada a két megyei jogú városban koncentrálódik, ebből adódóan napi szinten jelentős munkaerő ingázik a két város-, illetve ezek agglomerációja között. A megyei szinten belül a két megyei jogú város jelentős mértékben koncentrálja a humán- és közszolgáltatások széles spektrumát. Szeged egyértelmű dominanciáját beszédesen jelzi, hogy 2011 ‐ben a megye népességének 40%‐a a megyeszékhelyen lakik, a 317.872 fős megyei városi lakónépesség pedig két kistérségben koncentrálódik, a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérség városaiban él a városi lakosság 73%-a, a megyei és régiós központ Szegeden pedig 54%-a. A koncentráció egyértelmű a középfokú és felsőfokú oktatás, az egészségügy és szociális intézményrendszer, a kultúra, valamint a közigazgatáshoz kapcsolódó intézményrendszeri struktúra terén. A szolgáltatásokhoz kapcsoló infrastrukturális háttér mindazonáltal nem felel meg a kor elvárásainak és a kapcsolódó komplex elvárásoknak.” (…) „A szükséges beavatkozások hét, egymással szorosan összefüggő, egymást erősítő intézkedésben határozhatóak meg: 1. Multikulturális környezet fejlesztése 2. Energiahatékonysági beruházások a közszolgáltatások terén a megye nagyvárosaiban és a vonzáskörzethez tartozó kistelepüléseken 3. Infrastrukturális beruházások a nagytérségi és regionális szolgáltatások minőségének javítása érdekében 4. Szeged és Hódmezővásárhely funkcionális város rehabilitációs programjai 5. A megyei gazdasági-társadalmi centrum térség szociális városrehabilitációs beavatkozásai 6. Lakóingatlanok energiahatékonyságát javító fejlesztések Szegeden és Hódmezővásárhelyen 7. Kiemelt turisztikai fejlesztések a Szeged-Hódmezővásárhely gazdasági-társadalmi centrumtérségben”
A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
36
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3.
A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata
3.1. A területrendezés fogalma, tervezési szintek 3.1.1. Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény (Tftv.) 5. §.b : Területrendezés: Az ország, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben: ba) Az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése; bb) A területi adottságok célszerűbb hasznosítási javaslatainak kidolgozása; bc) A fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása; bd) Nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és területi határrendezési tevékenység összehangolása.
3.1.2. 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT.tv.) 30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: (…) c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. (2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit - kivéve, ha a rendelkezés tekintetében a 31/A. § szerinti összhang megteremtése szükséges - alkalmazni kell a településrendezési eszközök elfogadása során. Tervezési szintek: országos szint: országos területrendezési terv + országos területfejlesztési koncepció + operatív programok térségi szint: megyei területrendezést terv+ megyei területfejlesztési koncepció+ térségi operatív program települési szint: településrendezési eszközök (koncepció + szerkezeti terv + építési szabályzat) + ITS
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
37
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3.2. Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény)
8. ábra: OTrT szerkezeti terv kivonata
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
38
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3.2.1. Az OTrT Hódmezővásárhelyt érintő térségi szerkezeti elemei Térségi szerkezeti elem megnevezése
Hódmezővásárhelyt érintő szakaszok
Új gyorsforgalmi út
M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
Meglévő főutak
Új főúti kapcsolatok
47. sz. főút: Szeged és Békéscsaba közötti szakasza nem szerepel a mellékletben!1 (megjegyzés: e szerint az M47 veszi át a szerepét) 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47) Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia), Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút),
Főutak tervezett településelkerülő szakaszai
Nem jelenik meg2
Egyéb országos törzshálózati vasútvonal
Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - (Románia)
Dél-alföldi határmente kerékpárút
5.A jelű: Debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely – Szeged- Mórahalom - Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska - Mohács
Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak
Tisza 254-160 fkm között IV. víziút osztály
400 kV-os elektromos átviteli hálózat távvezetékelemei
Szeged - Békéscsaba
Országos szénhidrogén vezeték hálózat elemei
314. Méhkerék - Gyula - Békéscsaba - Kardoskút - Hódmezővásárhely – Algyő 314-04 Hódmezővásárhely 314-05 Hódmezővásárhely
1. táblázat: Az OTrT mellékleteiben meghatározott, Hódmezővásárhelyt érintő, 1/1 szereplő térségi szerkezeti elemek Forrás: 2003 évi XXVI. tv.
1 2
E szerint az M47 veszi át a szerepét! A felsorolás nem tartalmazza a Hódmezővásárhely északi elkerülő utat, mert az a gyorsforgalmi út részét fogja képezni.
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
39
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3.2.2. OTrT övezeti tervlapok kivonata
9. ábra: Országos ökológiai hálózat övezete
10. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete
11. ábra: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete
12. ábra: Kiváló adottságú erdőterület övezete
13. ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
14. ábra: Tájképvédelmi kiemelten kezelendő terület övezete
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
40
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
15. ábra: Világörökség várományos terület övezete
16. ábra: Országos vízminőség-védelmi terület övezete
17. ábra: Szükségtározók területének övezete
18. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
41
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3.3. Csongrád megye területrendezési terve (2012) 3.3.1. Szerkezeti Terv kivonata
19. ábra: Csongrád Megye Szerkezeti Terve 2012
3.3.2. Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és objektumok Kivonat a 21/2005. (XII. 1.) CsM önkormányzati rendelet 2. mellékletéből: Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és objektumok
Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő hálózatok és objektumok
Gyorsforgalmi utak
M47 (új): Berettyóújfalu térsége (M4) – Békéscsaba – Algyő térsége (M43)
Főutak
45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) – Szentes – Hódmezővásárhely (M47), 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Békéscsaba – Szeged (43.sz. főút)
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
42
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Új főúti kapcsolatok
Hódmezővásárhely – Kübekháza térsége (Szerbia/Románia), Hódmezővásárhely (47. sz. főút) – Makó (43.sz. főút)
Főutak tervezett településelkerülőszakaszai
47. sz. főút: Hódmezővásárhely
Térségi jelentőségű logisztikai központok
… Hódmezővásárhely …
Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak
(Tiszatenyő) – Szentes - Hódmezővásárhely – Makó, - Szeged – Békéscsaba – Kötegyán – (Románia)
Országos kerékpárút törzshálózat elemei
5. Dél-alföldi határmente kerékpárút: Debrecen - LétavértesBiharkeresztes – Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes Tótkomlós - Orosháza – Hódmezővásárhely - Szeged - Mórahalom Tompa - Bácsalmás – Nagybaracska - Mohács
Térségi kerékpárúthálózat elemei
Hódmezővásárhely–Mártély, − Makó–Hódmezővásárhely–Szentes(Kunszentmárton), − Szeged–Szentes, a Tisza bal oldali árvízvédelmi töltésén
Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak
Tisza 254-160 fkm között IV. víziút osztály
Térségi közforgalmú kikötők
… Hódmezővásárhely …
Személyforgalmi kikötők
… Hódmezővásárhely …
Kiserőművek
… Hódmezővásárhely …
400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei
Sándorfalva – Békéscsaba 120 kV-os vezeték, Szeged *Sándorfalvi út+ –Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely – Szentes Algyő - Méhkerék - országhatár - (Románia),
Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító-vezetékek
Hódmezővásárhely - Makó - országhatár - (Románia), (Románia) - országhatár- Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét Adony- Székesfehérvár - Mór - Tét- Rajka – országhatár - (Ausztria), (Szank) - Szeged - (Kardoskút - Méhkerék)
Térségi szénhidrogén szállító vezetékek
Hódmezővásárhely leágazó (2 db)
Elsőrendű árvízvédelmi fővonalak
…11.04. Marostorok-mártélyi…
OTrT-ben elsőrendűként szereplő, másodrendű árvízvédelmi fővonalak
07 Hódmezővásárhelyi körtöltés, 09 Hódmezővásárhely-Algyő vasúti töltés
Térségi hulladék-lerakó helyek
…Hódmezővásárhely… A külterület nagy része a mezőgazdasági térség kategóriába tartozik. Vegyes területfelhasználási térség a város külterületének nyugati részén, a Tisza menti védvonal mentén húzódik.
Térségi területfelhasználás elemei
Erdőgazdálkodási térség részben a Tisza ártere, részben a várostól északra elhelyezkedő erdőfoltok. Építmények által igénybe vett térség: a belterülettől délre egy nagy kiterjedésű terület (H)
2. táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területét érintő országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és objektumok
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
43
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
3.3.3. CsMTrT övezeti tervlapok kivonata
20. ábra: Országos tájképvédelmi területek övezete
21. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete
22. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület
23. ábra: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület
24. ábra: Országos jelentőségű tájképvédelmi területek, térségi jelentőségű tájképvédelmi területek
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
25. ábra: Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonató terület
44
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
26. ábra: Ásványi nyersanyag lelőhely övezete
27. ábra: Széleróziónak kitett terület övezete
28. ábra: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezet
29. ábra: Nagyvízi meder és rendszeresen belvízjárta terület övezete
3.4. Az összehangolást elősegítő szabálypontok (OTrT tv.) 31/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig összhangba kell hozni. (2) E törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell. 31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
45
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni (…) e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, (…) a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, (…) l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
46
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
4.
A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó megállapításai
4.1. Algyő Nagyközség Településszerkezeti Terve (2007) Algyő keleti igazgatási területén a Tisza baloldali védvonala és az igazgatási terület határa közti sáv mozaikosan, speciálisan meghatározott „kistanyás” és „nagyparcellás” mezőgazdasági terület, valamint erdőterület húzódik; ezen belül 47-es út Tisza-hídja mellett „Rehabilitálandó terület” van rögzítve. A Tisza menti területsáv a „Térségi Tájképvédelmi Terület határát” képezi. Az algyői „bányászattal érintett terület” néhányszáz hektáron érinti Vásárhely területét. Az „M47 tervezett gyorsforgalmi út” a meglévő országos főút nyomvonalával azonos.
4.2. Sándorfalva Város Településszerkezeti Terve (2011) Sándorfalva keleti igazgatási területe néhány km-en határos Vásárhely területével. Lényegében a Tisza folyó jobboldali védvonala mellett húzódó „vízgazdálkodási terület” és „védelmi rendeltetésű erdőterület” zónáját jelenti. Közvetlen kapcsolata nincs Vásárhellyel.
4.3. Dóc Község Rendezési Terve (2009) Dóc község igazgatási területének keleti része teljes egészében Vásárhely területével érintkezik. Ez utóbbi területsáv védőerdő besorolású, és a Tisza folyó jobboldali védvonala mellett húzódó „Tájképvédelmi Terület övezete” illetve az „Országos Ökológiai Hálózat” és a „Natura 2000 Természetmegőrzési Terület” része. Közvetlen kapcsolata nincs Vásárhellyel.
4.4. Mindszent Város Településszerkezeti Terve (2010) Mindszent délkeleti igazgatási területe néhány km hosszan határos Vásárhely területével, a Tisza folyó és a Hódmezővásárhely-Szentes közút között. Lényegében a Tisza folyó baloldali védvonala mellett húzódó „vízgazdálkodási terület” és „védelmi rendeltetésű erdőterület” zónáját jelenti. Közvetlen kapcsolatot jelent Vásárhellyel a meglévő 4521 j. közút és a Hódmezővásárhely-Szentes vasútvonal.
A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
47
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
4.5. Mártély Község Rendezési Terve (2002, HÉSZ 2010) Közvetlen kapcsolatot jelent Vásárhellyel a meglévő 4521 j. közút és a Hódmezővásárhely-Szentes vasútvonal. „Általános mezőgazdasági terület” meghatározó a község déli-délkeleti részén, a vásárhelyi határ mentén.
4.6. Derekegyház Község Településszerkezeti Terve (2006, HÉSZ 2009) Derekegyház község igazgatási területének déli része teljes egészében határos Vásárhely területével. „Mezőgazdasági terület”, és nagy kiterjedésű „erdőterület, tervezett erdőterület” váltakozik. Meglévő közvetett közúti kapcsolódása van Vásárhellyel (45. sz főút, illetve 4415 j. összekötő út)
4.7. Székkutas Község Településszerkezeti Terve (2004) Székkutas igazgatási területén - így a Vásárhellyel határos délnyugati részen is - a mezőgazdasági hasznosítás a jellemző. „A Hódmezővásárhellyel kapcsolatot teremtő 47.sz. főközlekedési út községet elkerülő szakaszának kiépítésével kell számolni”. A Békéscsaba-Szeged vasútvonal jelent közvetlen vasúti kapcsolatot. A mezőgazdasági területek egy része a Körös-Maros Nemzeti Park területe.
4.8. Békéssámson Község Településszerkezeti Terve (2010) A község északi határrésze érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően „általános célú mezőgazdasági terület”, illetve „Általános célú mezőgazdasági tanyás gazdaságok területe”.
4.9. Makó Város Településszerkezeti Terve (2009) A város északi határában csak néhány kilométeren érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően „általános mezőgazdasági terület”. A város közvetetten, Földeákon keresztül kapcsolódik Vásárhelyhez, közúti- és vasúti kapcsolattal.
4.10. Óföldeák Község Településszerkezeti Terve (2008) A község északnyugati határrésze érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően „általános célú mezőgazdasági terület”, illetve „Általános célú mezőgazdasági tanyás gazdaságok területe” Közvetlen közúti kapcsolat nincs Vásárhellyel. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
48
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
4.11. Földeák Község Településszerkezeti Terve (2004) A község északnyugati határrésze érintkezik Vásárhely területével. A határoló területsáv Jellemzően „általános célú mezőgazdasági terület”, illetve „Általános célú mezőgazdasági tanyás gazdaságok területe” A Makó-Hódmezővásárhely vasútvonal közvetlenkapcsolatot biztosít. A Vásárhely-Makó közút főúti jellemzőkkel fejlesztendő ki.
4.12. Maroslele község Településszerkezeti Terve (2004) Az M43 és az igazgatási terület határa közti területsáv jellemzően mezőgazdasági terület. Közvetett kapcsolatot biztosít a községgel a védőgáton vezetett, 47-es főúttól induló közúti összeköttetés.
A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
49
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hatályos településfejlesztési döntések
5.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 331/2008.(06.19.) Kgy. Határozatával elfogadta a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciót. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát és az Antiszegregációs Tervet a 332/2008.(06.19.) Kgy. határozat, majd az újabb Integrált Városfejlesztési Stratégiát és az Akcióterületi Tervet a 361/2009.(09.03.) Kgy. határozat fogadta el. Fenti településfejlesztési koncepción, illetve stratégiákon túl a Város több fejlesztési jellegű célkitűzéssel rendelkezik. Ezek a következők: ●
Gazdaságfejlesztési Stratégiai
●
Szakképzési fejlesztési terv
●
Közoktatási szakmai koncepció
●
Kórház szakmai koncepció
●
Energetikai stratégia 2007-2020
●
Esélyegyenlőségi terv
●
Sportkoncepció
●
Műemlékvédelmi koncepció
●
Informatikai koncepció
5.1. Hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia 5.1.1. Városfejlesztési Koncepció A XX. század utolsó éveiben alapvetően módosult politikai és gazdasági változások következtében különös hangsúlyt kapott a településrendezési eszközök megújítása. Hódmezővásárhelyre már a törvényi kötelezést megelőzően, 1996-ban készült hosszútávú fejlesztési koncepció (Regionális Informatika Kft.), melyet 258/1996.(VII.04.) Kgy. sz. határozattal fogadott el a Közgyűlés. Az első koncepció után eltelt évtized alatt jelentős változások történtek. Kiemelten az uniós csatlakozással megváltozott lehetőségek, az elfogadott országos és regionális elképzelések, az időközben módosult önkormányzati igények indokolták a „visszacsatolást”. Mindezekre tekintettel Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata ismételten áttekintette lehetőségeit, kötelező és felvállalt feladatait, és körvonalazta Hódmezővásárhely lehetséges jövőképének lényegét, térbeli fejlődésének alapjait.
HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK
50
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az új koncepció jellemzően 2020-ig körvonalazza Hódmezővásárhely MJV fejlődésének mértékét, irányait és hangsúlyait. Mindezt a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, természeti és művi környezet, az infrastruktúra, az intézményi háttér, a foglalkoztatási és a jövedelmi viszonyok együttes hatásai alapján, a lakosság és a helyi társadalmi-gazdasági szereplők bevonásával készült, a készítésekor hatályos szakmai előírások szerint. A koncepció nem csak a források megszerzését előkésztő és segítő Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) megalapozásához készült, hanem a településrendezési eszközök elkészítéséhez is irányt mutat. Ebből eredően az IVS-től elvárt projekt-szemléletet mind tartalmát (komplexitását), mind távlatosságát tekintve is meghaladja. A fejlesztési koncepciónak ugyanis tartalmaznia kell mindazokat a fejlesztési célkitűzéseket, amelyek a város távlati sorsának alakításához/jobbításához szükségesek, függetlenül attól, hogy ki és mikor finanszírozza az egyes beruházásokat.
5.1.2. Integrált városfejlesztési stratégia Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan – erre építve – 2007 végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott „Városrehabilitáció 20072013-ban, Kézikönyv a városok számára” című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan – a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó – középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele volt a 2007–2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedett a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt, országos összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyt. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhatott a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhatott egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban.
HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK
51
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az Önkormányzat több rendezési tervi módosítás esetén kötött az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. §-a alapján a módosításban érdekelt Beruházóval településrendezési szerződést. Ezek a tervmódosítások elkészültek, jelenleg nincs érvényes szerződés.
HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK
52
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Településrendezési tervi előzmények
6.
Hódmezővásárhely MJ Város korábban hatályos általános rendezési terve (ÁRT) 1979-ben készült (Csomiterv). Az ÁRT-t a Városi Tanács 4/1980. (III.26.) Th. sz. határozattal fogadta el. A helyi szabályozási előírásokat 1/1980.(III.26.) Tr. sz. rendelet tette kötelezővé. Az ÁRT-vel együtt – 5/1980. (III.26.) Th. sz., illetve 2/1980. (III.26.) Tr.sz. alatt váltak hatályossá az egyéb belterületek (Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs) összevont rendezési tervei (ÖRT). Az ÁRT többször módosult, illetve kiegészült: ●
Építési tilalmak (1987.),
●
Külterület-szabályozás (1993.),
●
Épített környezeti elemek helyi védelme (1995.),
●
Észak utcai lakóterület HRT (1997.)
A teljeskörű felülvizsgálat 1997. második felében kezdődött el. Az új Településrendezési Terv két ütemben, 2010. évi időtávra készült. A Településszerkezeti tervet a Közgyűlés 206/1998.(09.03.) Kgy. sz. határozata fogadta el. A Helyi Építési Szabályzat a Közgyűlés 32/2000.(09.22.) Kgy. sz. rendeletével vált hatályossá.
6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 6.1.1. Településszerkezeti Terv Az 1997. évi LXXVIII. törvény „Az épített környezet alakításáról és védelméről”, és a végrehajtásáról szóló 253/1997.(XII.27.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) előírásainak megfelelően új Településrendezési Terv készült két ütemben, 2010. évi időtávra. Első ütemben – az 1997-ben végzett helyszíni vizsgálatok és szakvélemények alapján – a Településszerkezeti terv készült el 1998-ban. A Tervet a Közgyűlés 206/1998.(09.03.) Kgy. sz. határozatával fogadta el. A Településszerkezeti Tervet megalapozó tervek, szakvélemények, kiadványok: ●
Hódmezővásárhely általános rendezési terve (Csomiterv 1979.) 4/1980. (III.26.) Th. sz. határozat
●
1/1980. (III.26.) Tr. sz. rendelet
●
Egyéb belterületek – Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs – összevont rendezési terve (Csomiterv 1977.) 5/1980. (III.26.) Th. sz határozat és 2/1980. (III.26.) Vr. sz. rendelet
●
Az ÁRT módosításai: o
Építési tilalmak 14/1987. (XII.16.) VT. sz. rendelet
o
Külterület-szabályozás 14/1993. (VI.14.) Kgy. sz. rendelet
o
Északi utcai részleges módosítás 17/1997. (09.04.) Kgy. sz. rendelet
o
Egyes épített környezeti elemek helyi védelme 47/1995. (XII.07.) Kgy. sz. rendelet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK
53
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
o
A környezetvédelem helyi szabályai: 22/1993. (X. 11.) Kgy. sz. rend. és módosítása
o
26/1993. (XII.06.) Kgy. sz. rendelet
●
Mártély üdülőterület részletes rendezési terve (Csomiterv 1973.) 1975. (III.26.) VB. sz. határozat
●
Hódmezővásárhely közlekedéshálózatának felülvizsgálata és közlekedésfejlesztési koncepciója (KTI Rt. Bp. – 1994-96.)
●
A 47. sz. főközlekedési út várost elkerülő szakaszának tanulmányterve (UVATERV)
●
128/1996. (IV.04.) Kgy. sz. határozat
●
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város hosszútávú fejlesztési koncepciója
●
258/1996.(VII.04.) Kgy. sz. határozat
●
Statisztikai adatszolgáltatás (1990. évi részletes adatok - KSH)
●
Területi Statisztikai Évkönyv (1995. - KSH)
●
Csongrád megye Hosszútávú Területfejlesztési irányelvei (JATE Gazdasági Földrajzi Tanszék 1997.)
●
Csongrád Megye Területrendezési Terve – TÉRSÉGI SZERKEZETI PROGRAM (VÁTI Kht. – 1997.)
●
Hódmezővásárhely Ipari parkjának Megvalósíthatósági tanulmánya (NOS Kft. 1998.)
●
Az ÁRT felülvizsgálata során készített vizsgálati munkarészek (Csomiterv 1997-98.) és szakvélemények: o
ATIVIZIG – Vízügyi Szakvélemény 1997. szeptember
o
ATIKÖFE – Környezeti állapotértékelés 1998. május
o
Magyar Geológiai Szolgálat – Építésföldtani-környezetföldtani vizsgálatok 1998. május
6.1.2. Helyi Építési Szabályzat A Helyi Építési Szabályzat és mellékletei elkészítésére és elfogadására a Településszerkezeti Tervet követően, 2000-ben került sor. (32/2000.(09.22.) Kgy. sz. rendelet) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSz) és mellékletei: 1.
sz. mell.: IGAZGATÁSI TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1:25.000
2.
sz. mell.: ÖREG-KISHOMOKI VÍZISPORTTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 5.000
3.
sz. mell.: KÖZPONTI BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 2.000
4.
sz. mell.: BATIDA egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 5.000
5.
sz. mell.: ERZSÉBET egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 5.000
6.
sz. mell.: KÚTVÖLGY egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 5.000
7.
sz. mell.: SZIKÁNCS egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 5.000
8.
sz. mell.: MÁRTÉLY egyéb belterület SZABÁLYOZÁSI TERVE
M=1: 2.000/1: 4.000
9.
sz. mell.: Beépítésre szánt területek építési használatának megengedhető határai
10.
sz. mell.: Adatlap az egyszerűsített elvi építési engedélyezési eljáráshoz
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK
54
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
11.
sz. mell.: Helyileg védett épületek és objektumok
12.
sz. mell.: Régészeti lelőhelyek
13.
sz. mell.: Beépítésre nem szánt területtel határolt (külterületi), mG jelű mezőgazdasági üzemi területek
6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 206/1998.(09.03.) Kgy. sz. Határozatával elfogadta a Településszerkezeti Tervet (továbbiakban: Terv). A Terv részleges módosítására – a fejlesztési szándékok módosulása következtében – több alkalommal is sor került. Az előzetes közgyűlési döntések nyomán készült részleges tervmódosításokat a Közgyűlés 523/2001.(10.11.), 524/2002.(12.05.), 266/2003.(06.12.), 719/2004.(11.25.), 725/2005.(11.30.), 6/2006.(01.19.), 320/2006.(09.19.) 230/2008.(05.08.), 168/2010.(04.29.), 422/2012.(10.19.) és 67/2014.(03.27.) Kgy. Határozatokkal fogadta el. A tizenegyedik módosítás az ún. „északi elkerülő út” engedélyezési eljárás alatti nyomvonalának beillesztése érdekében történt, ún. tárgyalásos eljárás keretében. Az elkerülő út nyugati csomópontja által szükségessé váló változtatások átvezetése a jelenlegi módosítás során történik. A Településszerkezeti terv a TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV azon munkarésze, amely az előzmények, adottságok alapján összegzett rendezési célok, továbbá a hosszútávú településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célok eléréséhez szükséges rendezési javaslatokat, ezen belül ●
a területfelhasználás, a terület- és településszerkezet alakulását (fejlesztés, rekonstrukció)
●
a műszaki infrastrukturális ellátás rendszerét,
●
az intézményellátás térbeli rendjét,
●
a tájrendezés és környezetvédelem feladatait,
●
a településképi és műemlékvédelmi feladatokat tartalmazza.
A tervezés során hatályos szakmai előírásokból eredően alapvetően rugalmas terv készült. Ez a rugalmasság egyrészt az egyes területfelhasználási egységek "átjárhatóságát", azaz bizonyos funkciók keveredési lehetőségét eredményezte. A tervezés során fontos szempont volt, hogy a jelenlegi városszerkezeti, területfelhasználási adottságok csak a legszükségesebb esetben módosuljanak. Ez az elv biztosítja a város polgárainak jogbiztonságához nélkülözhetetlen, stabil – lényegét tekintve állandó – társadalmi-jogi háttér megteremtésének lehetőségét. A városrészek – adottságaik alapján – különböző védettségi fokozatú besorolást kaptak. A Terv megvalósult elemeit elsősorban a városi közterek, illetve a városközpont rehabilitációja és forgalmi tehermentesítése, a műszaki, higiénés és szociális követelményeknek nem megfelelő lakóterületek felszámolása, a közlekedéshálózat fejlesztése és az infrastrukturális beruházások jelentik.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK
55
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A városi közterek rehabilitációja 1996-ban, a Szt. István tér forgalmi tehermentesítésével és átfogó felújításával kezdődött, majd 1998-ban a Kossuth térrel és környékével folytatódott. Ez a látványos folyamat 2013-ban, a Tornyai János Városrehabilitációs Programmal fejeződött be. Az utóbbi években befejeződött a nem megfelelő lakóterületek – Pálma utcai, Téglagyári (47-es út mellett), Észak utcai és az Endrei telepi – felszámolása. A tervkészítés óta megvalósult közlekedéshálózati elemek: ●
a 47-es út 4 sávos kiépítése Szeged - Hódmezővásárhely között;
●
a déli ipartelepi út a Kaszap utcától a Maroslelei útig.
Az ezredfordulóra elkészült a központi belterület elöregedett csatornahálózatának rekonstrukciója, majd folytatódott a külső városrészek szennyvízhálózatának kiépítése, ami mára szinte teljesnek mondható.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK
56
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
7.
Hódmezővásárhely társadalma
7.1. Demográfia, népesség 7.1.1. A népességszám alakulása az országos és a térségi trendek tükrében A magyar statisztika 1870-től végez modern kori népszámlálást, Hódmezővásárhely akkori lakosságszáma 41.492 fő volt. A 19. század végén megfigyelhető dinamikus növekedés folyamatában lassulást a 20. század eleji kivándorlás és jelentős mértékben a második világháború emberi veszteségei okoztak. 1949-ben közel 5%-kal éltek kevesebben a városban, mint 1941-ben.
30. ábra: Hódmezővásárhely népességszámának alakulása és annak Csongrád megye és Szeged város népességszámához viszonyított aránya3 Forrás: KSH
A mélypontot követően viszonylag gyorsan elérte a város a háború előtti népességszámát, és állandó növekedést követően 1980-ra elérte az 54.505 fős maximumát. E trendben a 80-as években fordulat állt be: egyértelmű népességcsökkenés kezdődött, amelynek hatására 2011-ben Hódmezővásárhely lakónépessége az 1980. évinek a 84,5%-ára zsugorodott. Ez annak tekintetében különösen aggasztó, hogy a város esetében nem mutatható ki szuburbanizálódás, tehát a város közigazgatási határán kívülre költöző népesség nem csupán statisztikailag, de a város szempontjából ténylegesen elhagyja a települést. Kellemetlen tény továbbá, hogy a megyei jogú város jelentősen gyorsabban csökken a népességét ugyancsak folyamatosan veszítő megyén belüli városoknál és magánál Csongrád megyénél is. Kedvezőbb kép rajzolódik ki azonban a megye további két jelentősebb központja, Szentes és Makó azonos folyamatát megvizsgálva: 2001-hez képest 2011-re e két város lakossága 9,9 és 8,2%-kal zsugorodott, szemben Hódmezővásárhely 6,8%-os értékével. 3
1960-ig jelenlevő népességi, 1970-2011-ig lakónépességi adatok.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
57
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
31. ábra: A lakónépesség változása az előző népszámlálás évében regisztrált népességszámhoz képest. Forrás: KSH, a népszámlálások eszmei időpontjában regisztrált lakónépességi adatok.
Országos összehasonlításban - a megyei jogú városok és Budapest 2001 és 2011 közötti népességszámváltozásának értékeit ábrázolva - négy településcsoport viszonylag markáns elkülönülését figyelhetjük meg. (ld. 32. ábra).
32. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességszámának változása, 2001-20114. Forrás: KSH továbbvezetett lakónépességi adatai alapján Grants Europe Consulting saját szerkesztése
4
A buborékok területe a városok 2011-es lakosságszámát fejezi ki.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
58
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
A két legutóbbi népszámlálás közt eltelt tíz év alatt lakónépességét növelni képes négy város (Érd 10,7%, Sopron 7,0%, Kecskemét 3,7% és Nyíregyháza 1,0%-os növekedés);
●
Egy stagnáló, főként nagyvárosok alkotta csoport, általában 1% alatti csökkenéssel (Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Veszprém);
●
3 és 7% közötti mértékű népességvesztést elszenvedő, döntő részben középvárosok alkotta sor;
●
és végül egy jellemzően kelet-magyarországi városokat tömörítő, erősen fogyó népességű városok csoportja (Békéscsaba 8,7%, Miskolc 9,6%, Dunaújváros 11,8%, ill. Salgótarján 16,8%).
Összességében megállapíthatjuk, hogy az egyre gyorsuló ütemben polarizálódó hazai településhálózatban – és az ugyanezen trend hatása alatt álló megyei jogú városok halmazában – Hódmezővásárhely a középvárosok viszonylatában átlagos értékű csökkenést szenvedett el. A népességváltozás folyamatát évenkénti lebontásban és régiós összehasonlításban is szemügyre véve kijelenthetjük, hogy Békéscsaba után Hódmezővásárhely a másik, a vizsgált időszakban demográfiai értelemben folyamatosan, ráadásul gyorsuló ütemben csökkenő népességű megyei jogú város (ld. 33. ábra), melynek a megyén belüli népességi részesedése is csökkenő tendenciát mutat. (ld. 31. ábra)
33. ábra: Hódmezővásárhely és egyes régiós városok népességszám-változása, 2001-2012 (2001 = 100%)5 Forrás: KSH év végi lakónépességi adatok
Hódmezővásárhely népességváltozásának trendjét Csongrád megye további két meghatározó szerepű városával (Szentes és Makó) összevetve azonban jelentősen kedvezőbb kép rajzolható fel a város pozíciójáról. 2012-ben az említett két város népességszáma a 2001-es azonos értékeik 91,6, illetve 91,3%-a, miközben Hódmezővásárhely lakossága ennél kisebb mértékben csökkent csupán.
5
. A 2001-es és a 2011-es népszámlálások és ezek továbbvezetett év végi lakónépességi adatai. A 2010 és 2011 közötti drasztikus, az addigi tendenciákat megtörő népességcsökkenést a 2011-es népszámlálás és a 2001-es azonos összeírás továbbvezetett értékeinek esetenként jelentős különbsége okozza.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
59
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
7.1.2. Természetes népmozgalom A természetes szaporodást meghatározó születési és halálozási arányszámok tekintetében megállapítható, hogy Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának alsó hányadában található: az ezer lakosra jutó élveszületések száma 9,5 fő. Ez megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával (9,4 fő), ám minimális mértékben kedvezőtlenebb az országos értéket adó 9,8 főnél (ld. 34. ábra). A nyers halálozási arányszám tekintetében azonban a vizsgált városok átlagos 12,2-es, és különösen az országos 13,5-es értékeivel szemben Hódmezővásárhelyen 13,8 ezrelékes halálozási arány regisztrálható, aminek relatíve magas értéke tehető felelőssé az erőteljes természetes fogyásért. A 2001 és 2011 között ezer lakosra vetítve évi 4,3 fős érték ugyan mind a megyei jogú városok átlagánál (2,8), mind pedig Magyarország azonos értékénél (3,7) rosszabb, ám Makó (6,3 ezrelék) és Szentes (5,1 ezrelék) értékénél jelentősen kedvezőbb.
34. ábra: Az élveszületések és halálozások ezer lakosra jutó száma a megyei jogú városokban és Budapesten. 20012011 évek átlaga Forrás: KSH
A természetes szaporodás komponenseinek 2001 és 2012 közötti vizsgálata rávilágít arra, hogy a városban 2012-ben 26%-kal többen haltak meg (586 fő), mint ahányan születtek (433 fő), azaz a 2001-2011 közötti átlagos 4,3 ezrelék természetes fogyással szemben ugyanez az érték „csupán” 3,35 ezrelék.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
60
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
35. ábra: A természetes népmozgalom komponenseinek alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH
7.1.3. Vándorlási különbözet Hódmezővásárhely esetében nem mutatható ki sem számottevő be-, sem kivándorlás. A vándorlási különbözet - az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete – többéves átlaga a város esetében -0,6 fő/ezer lakos, amivel a megyei jogú városok sorának középső helyeire pozicionálható, és jelentősen előnyösebb Makó (-3,1) és Szentes (-4,5) értékeinél.
36. ábra: A megyei jogú városok és Budapest népességalakító tényezői, 2001-2011.6 Forrás: KSH
6
A természetes fogyás és a vándorlási különbözet a vizsgált időszakra vonatkozó ezer lakosra jutó évenkénti értékeik számtani átlaga, a tényleges szaporodás pedig ezek különbsége. A vándorlási különbözet az állandó és ideiglenes vándorlások évenkénti különbözete. A két népszámlálás közötti értékek a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett év végi lakónépességi adatok.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
61
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A relatíve kedvező különbözet miatt a folyamatos lakosságvesztés döntő részben a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be: Hódmezővásárhely többévi tényleges szaporodási arányszáma ezer lakosra -4,9, aminél a vizsgált további két megyei város értékei (Makó -9,39 és Szentes 9,64) jelentősen alacsonyabbak (ld. 36. ábra).
7.1.4. Korösszetétel A gyermekek és fiatalkorúak esetében az oktatási-nevelési intézményváltáshoz kötődő korévek mentén felosztott korcsoportok elmúlt évtizedben történt létszámváltozásának bemutatásához a KSH állandó népességi adatsorait használjuk, ami a lakónépesség két népszámlálás közötti továbbvezetett értékei okozta torzításoktól is mentes arányokat ad. A 0-2 éves, vagyis harmadik életévüket még be nem töltött gyermekek száma a 2001-es 1.269 főről 2012-re minimálisan (11 fővel) 1.280 főre nőtt, ami a teljes népesség 2,8%-a. Az arány növekedésének folyamata stabil, azonban minimális mértékű. Ugyancsak jelentéktelennek mondható a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása (ld. 37. ábra). A 3-5 éves, óvodás korú gyermekek létszáma jószerivel állandó, a 0-2 évesekhez hasonló, a 2001-es 1.297 fő után 2012-ben 1.295 fő, és a teljes népességen belüli arányuk is megegyezik.
37. ábra: A hódmezővásárhelyi gyermek- és fiatalkorúak életkor szerinti korcsoportos megoszlása, 2001-2012. Forrás: KSH
A legalacsonyabb korcsoportok létszáma és aránya stabilitásával szemben a 6 és 13 évesek számának és arányának a változása jelentős. A 2001-ben 4.644 fős, a teljes hódmezővásárhelyi népesség 9,5%-át alkotó csoport részaránya 2009-re 7,3%-ra csökkent, majd szinte változatlanul 2012-ben is 7,4% (3.418 fő), így a teljes időszakon belül 26,4%-os csökkenés történt. Az elkövetkező 5 évben - a 2-3 és a 3-5 évesek számának stagnálása hatására - az általános iskoláskorúak számának állandósulásával érdemes számolnunk. A 14-17 éves, középiskolás korú fiatalok arányának 2001 és 2012 közötti csökkenése a vizsgálatba vont korcsoportok közül a második legnagyobb: míg 2001-ben 2427 fő tartozott ebbe a korcsoportba, addig HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
62
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
2012-ben már csak 1825 (ez 24,8%-os csökkenés). A csökkenés megállása, ill. a stagnálás vagy esetleg csekély növekedés elindulása 2014-2015-re várható. A város állandó népességén belül 6.434 fő (a teljes lakosság 13,8%-a) volt a 15 éves kor alattiak száma 2011-ben, ami kedvezőbb a megyei jogú városok 13,4%-os átlagához képest. Lévén, hogy Hódmezővásárhely 60 év feletti lakosságának aránya az előbbiek átlagával megegyezik (23,6%), a népesség aktív korú 15-59 éves csoportja értelemszerűen kisebb részarányt (62,6%) képvisel. Előnyösebb, a demográfiai fenntarthatóság szempontjából kedvezőbb korszerkezettel csak öt, javarészt növekvő népességű város (Érd, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron és Tatabánya) rendelkezik (ld. 38. ábra). Minden korcsoport tekintetében kedvezőbb kép rajzolódik ki továbbá Makó és Szentes azonos értékeivel összehasonlítva is.
38. ábra: A megyei jogú városok népességének korcsoporti összetétele, 2011. Forrás: KSH
Az egyes korcsoportok népességen belüli arányának a változását vizsgálva azonban már nem beszélhetünk relatíve kedvező pozícióról Hódmezővásárhely esetében: 2001 és 2011 között a 60 év felettiek részarányának 3,3 százalékpontos növekedése és a 15-59 éves korosztály részarányának 1,1 százalékpontos csökkenése a legtöbb vizsgált városénál kedvezőbb ugyan, a 14 év alatti korosztály térvesztése azonban jelentős. Ez Szeged értékéhez hasonlóan 2,2 százalékpontos csökkenést mutat, aminél a megye két további nagyobb városa közül csak Szentes mutatója (3,2 százalékpontos csökkenés) kedvezőtlenebb. (ld. 39. ábra). Az országos trendekkel megegyezően tehát Hódmezővásárhely népességére is a folyamatos öregedés a jellemző.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
63
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
39. ábra: A megyei jogú városok egyes korosztályai teljes népességen belüli részarányának változása, 2001-2011. Forrás: KSH
A helyi ellátórendszer fenntarthatóságának jellemzésére a népesség különböző korcsoportjainak eltartottsági rátája alkalmazható. (ld. 40. ábra)
40. ábra: Eltartottsági ráták a magyar megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
Hódmezővásárhelyen a 65 év felettieknek az aktív korúakhoz (15-64 évesek) viszonyított arányát kifejező, a társadalmi ellátórendszerek tervezésénél fontos szereppel bíró idős népesség eltartottsági rátája relatíve magas. A város 100 munkaképes korú lakosára 39 időskorú személy eltartása hárul, szemben a megyei jogú városok átlagos 36-os értékével. Makó és Szentes azonos értéke mindkét város esetében 40 fő.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
64
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Figyelemre ad okot továbbá az eltartott népesség (15 év alatti gyermek és 65 év feletti idős népesség összesített) aránya is: Hódmezővásárhelyen 100 aktív korúra - a megyei jogú városok és az ország értékénél (58) is több - 62 eltartott jut. Ez megegyezik a vizsgálatba vont két megyei város azonos értékeivel.
7.2. Nemzetiségi összetétel 2001-ben Hódmezővásárhely lakosságának döntő hányada, 98,5%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban főként az egyéb nemzetiségű kategóriába tartozók arányában történt jelentős növekedés (108 főről 464 főre nőtt) hatására arányuk 96,8%-ra csökkent 2011-ben.(ld.41. ábra) Növekedés tapasztalható a roma lakosság számában és arányában: a 2001-es népszámláláshoz képest 18%-kal többen, 415 fő vallotta magát romának.
41. ábra: Hódmezővásárhely nemzetiségi összetétele, 2001-2011. Forrás: KSH
7.3. Képzettség A legalább nyolc általános iskolai osztályt végzettek arányának elmúlt évtizedekben történt nagyarányú javulása után 2001 és 2011 között ebben csupán kismértékű növekedés volt tapasztalható Magyarországon: inkább a legalább érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya emelkedett jelentős mértékben. Az országos trendeknek megfelelően a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban is szinte teljeskörűvé vált az általános iskolai végzettség (a 15 év felettiek körében 96-98%), az érettségivel rendelkezők aránya a 18 éven felüli lakosságon belül 48 és 65%, míg a 25 év felettiek körében a felsőfokú képesítést szerzettek aránya jelenleg 16 és 29% között mozog. Ezen értékek azonban a régión belül nagyfokú differenciáltságot mutatnak.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
65
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
42. ábra: A Dél-Alföldi régió megyei jogú városainak iskolázottsága, 2001-2011. Forrás: KSH. A különböző képesítésekkel rendelkezők azonos korú népességen belüli részarányával és azok változásával. A 2011-es legalább általános iskola 8 osztályos végzettséggel rendelkezők arányértékei szerint sorba rendezett adatsor.
Hódmezővásárhely 2011-es népességéből 18.025 fő rendelkezett legalább érettségivel, ami a 18 év feletti lakosság 47,6%-a, a régiós megyei jogú városok legalacsonyabb értéke, alacsonyabb az országos 49,0%-nál is. (ld. 42. ábra) A 2011-ben felsőfokú végzettséggel rendelkező hódmezővásárhelyi lakosok száma 5.403 fő. Ez a csoport a megfelelő korú (25 év feletti) lakosságra vetítve 16,0%-os arányt képviselt, ami mind az országos átlagnál (19,0%), mind pedig a vizsgált régiós városok értékeinél alacsonyabb. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében korcsoportonként jelentős eltérés tapasztalható a fiatalabbak javára. A diplomások nemek közti megoszlása közel azonos.
43. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. 7 Forrás: KSH
7
A városrészi lebontású ábrákon szereplő egyéb külterület a városrészeken kívül eső külterületi részeket (általánosságban a tanyavilágot) foglalja magában. Mártély, Öreg-kishomok és az egyéb külterület 2011-es adataival összehasonlítható 2001-es adatai nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, ezért az ezekben tapasztalható folyamatok vizsgálatára nincs mód.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
66
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A városrészek között markáns különbségek rajzolódnak ki: a legmagasabb felsőfokú végzettségi arányokkal a város délnyugati felében található Kertváros, Belváros és Kishomok városrészek büszkélkedhetnek (a megfelelő korú népesség 30,1%, 23,4% és 23,0%-a rendelkezik ilyen végzettséggel). Ezzel éles ellentétben áll többek között a négy egykori tanyaközpont és az egyéb külterületi részek, de a város periférikus részeiben is alacsony ez az arány és ezzel párhuzamosan relatíve magas a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett aktív korú lakosok aránya (ld. 43. ábra).
7.4. Foglalkoztatottság 7.4.1. Aktivitási arány, munkanélküliség Hódmezővásárhely lakosságából 18.203 fő volt foglalkoztatott és 2.260 fő volt regisztrált munkanélküli 2011-ben, a gazdaságilag aktív népességet pedig ezek együttes száma adja: 20.463 fő. A nemzetközi összehasonlításokban használt, 15-74 éves népességen belül vizsgált aktivitási arányszám tekintetében ugyancsak kirajzolódnak a Magyarországon belüli jelentős területi különbségek: a gazdasági aktivitási arány8 Hódmezővásárhely esetében 56,6% volt 2011-ben, amely sem az országos átlagot (58,1%), sem pedig a megyei jogú városok átlagát (58,6%) nem éri el. (ld. 44. ábra) Hódmezővásárhely munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) 2011-ben 11,0% volt; ez Magyarország 12,6%-os értékénél alacsonyabb, a megyei jogú városokéval (11,3%) azonban közel megegyező.
44. ábra: A megyei jogú városok lakosságának gazdasági aktivitása és munkanélküliségi rátája. 9 Forrás: KSH
A teljes lakónépességen belül értelmezett gazdasági aktivitási arány jelentős szóródást mutat a városon belül. Hódmezővásárhely népességének 44,4%-a alkotta 2011-ben a gazdaságilag aktívak csoportját,
8
Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket egyaránt tartalmazó gazdaságilag aktív népesség 15-74 éves munkavállalási korú lakosságon belüli aránya. 9
A gazdaságilag aktívak aránya a 15-74 éves korosztály százalékában értendő.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
67
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
azonban ez az arány Erzsébet esetében csupán 29,9%, de Kútvölgy és Csúcs értékei is 40% alatt maradnak. Ezzel szemben Hódtó értéke jóval a városi felett volt 2011-ben (ld. 45. ábra). Kedvező, hogy a két népszámlálás között eltelt kicsivel több, mint 10 év alatt szinte az összes városrész növelni tudta az arányt: átlagosan 4-6 százalékponttal, ám Batida esetében a növekedés 9,4 százalékpont volt.
45. ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. Forrás: KSH. Az arány a település lakónépességén belül értelmezett.
Hódmezővásárhely városi szintű munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) ugyancsak nagyfokú belső differenciáltságot rejt. A Kertváros gazdaságilag aktív lakosságának csupán 6,6%-a munkanélküli, és a városrészben elenyésző a tartósan állástalanok aránya is (ld. 46. ábra). Ezzel szemben Kútvölgy, Külterület és Batida igen kedvezőtlen 19,6% és 14,8% értékekkel (ezen belül 16,1%, 10,2 és 11,4% tartós munkanélküliségi aránnyal) erősen hátrányos helyzetű. A város értékeivel közel azonos arányokat kapunk Újváros és Belváros esetében. A tíz év alatt történt változások irányultságát megfigyelve kitűnik, hogy a munkanélküliségi arányokban a legjelentősebb javulást a belterületen kívüli városrészek könyvelhetik el: Kútvölgy és Kishomok 10 százalékpont felett, Erzsébet -7,4, az egyéb külterületek pedig 1 százalékpontot javítottak 2001-es munkanélküliségi arányukhoz képest. Ugyan a legnagyobb mértékben (5,0 százalékpont) Batida mutatója emelkedett, a negatív trend a város belterületén élők esetében általános volt.
46. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
68
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás Forrás: KSH
7.4.2. Foglalkoztatottak Hódmezővásárhely megyei jogú városokon belüli egyediségét legfőképp foglalkoztatási szerkezete bizonyítja: a 2011-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló hódmezővásárhelyi lakosok közel 10%-a a mezőgazdaságban dolgozott (47. ábra). Az ipar, valamint a tercier és a kvaterner (azaz a helyi gazdaságok versenyképességére egyre jelentősebb hatással bíró szellemi, kutatás-fejlesztési tevékenységek) szektorok megoszlása közel azonos, 46-44%10.
47. ábra: A megyei jogú városok teljes munkaidőben alkalmazásban álló népességének gazdasági szektoronkénti foglalkoztatási aránya, 2011. A tercier és kvaterner összevont szektor értékei alapján sorba rendezett adatok. Forrás: KSH
Ingázási adatok sajnos továbbra is csak a 2001-es évre vonatkozóan állnak rendelkezésre, ugyanis a 2011-es népszámlálás ingázási adatsorai még nem kerültek feldolgozásra. A hódmezővásárhelyi munkahelyek összesen 2.963 fő más településről bejárónak biztosítottak munkát 2001-ben. Közülük a legtöbb dolgozó Földeákról (479 fő), Mindszentről (476 fő), Szegedről (442 fő) és Békéssámsonról (401 fő) ingázik, de 100 fő fölötti munkaerő érkezik Székkutas (200 fő), Mártély (181 fő) és Makó (133 fő) felől is. A Békéssámsonról, illetve Földeákról Hódmezővásárhelyre bejárók jelentős aránya (40,4%, ill. 31,5%) legfeljebb 8 általános iskolai osztály rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű.
10
A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai alapján.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
69
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
7.4.3. Regisztrált álláskeresők A 18. ábrán bemutatott, Hódmezővásárhely esetében 11,0%-os munkanélküliségi aránytól jelentősen eltér a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (ld. 48. ábra). A 2013. október 20-i állapot szerint a város 30.505 fő munkavállalási korú lakosából 2.035 fő álláskeresőt regisztráltak, akik közül 679 főt (az összes munkát kereső 33,4%-át) egy évnél hosszabb ideje tartottak nyilván. Így a munkavállalási korúak 6,7%-át teszik ki az álláskeresők, és 2,2%-át az egy éven túl állást keresők. Ezen számok alapján Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyébe tartozik.
48. ábra: A megyei jogú városokban és Budapesten élő álláskeresők és 365 napon túl állást keresők a munkavállalási korú népesség százalékában, 2013. október 20-i állapot. Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra Hódmezővásárhely állást keresőinek adataiban nem tükröződik, hiszen 2005-től a gazdasági válság kezdetéig is növekedést regisztráltak (ld. 49. ábra). Az akkor 1.946 fő álláskereső 2008-ra 24,3%-kal 2.419 főre nőtt, a válság első évére pedig további 32,2%-kal 3.199 fő csúcsértékre nőtt. A pályakezdő álláskeresők csoportján belül közel azonos növekedési ütemek figyelhetők meg, némi megkésettséggel. Az elmúlt években e számok jelentős mértékben csökkentek, 2011-ben csupán 1.974 fő regisztrált álláskereső volt a városban, és ezek 9,8%-a volt pályakezdő.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
70
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
49. ábra: Álláskeresők és pályakezdő álláskeresők száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 Forrás: KSH
A 2011-2012 közötti – országos trendhez hasonló – álláskeresők számának növekedésén belül különösen erős volt a pályakezdők számának megugrása: 2012-re nagyarányú, 71,7%-os növekedés következett be, és az összes álláskeresőn belüli arány is jelentősen nőtt 9,8%-ról 15,2%-ra. (ld. 50. ábra)
50. ábra: A pályakezdő álláskeresők száma és azok aránya az összes álláskeresőn belül Hódmezővásárhelyen, 20022012. Forrás: KSH
A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001 és 2012 között stabilnak mondható. A középfokú és a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányának relatíve kismértékű növekedése mellett a legfeljebb általános iskolát végzettek összes álláskeresőn belüli aránya szintén kismértékű csökkenést mutat: a 2001-es 34,6%-ról (582 fő) 2012-re 31,7%-ra (694 fő) csökkent, azonban továbbra is magasnak számít. (ld. 51. ábra)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
71
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
51. ábra: A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. Forrás: KSH
7.4.4. Közfoglalkoztatás A munka világából tartósan kikerült, vagy fogyatékossága ill. egyéb hátrányos helyzete miatt munkavégzésre csak korlátozottan alkalmas személyeket munkalehetőséggel támogatni hivatott, 2008-ban útjára indított Út a munkához elnevezésű közfoglalkoztatási programot 2011-től a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel (ennek bemutatására a 8.3.1 A szociális ellátást meghatározó keretrendszer c. fejezetben kerül sor).
7.5. Jövedelmi viszonyok, életminőség A népesség gazdasági helyzete az adózók számával és arányával, valamint a személyi jövedelemadó-alap nagyságával jellemezhető. A városban az ezer lakosra jutó adózók száma 442 fő, amivel a 23 megyei jogú város rangsorának legalsó negyedében kap helyet a város. (ld. 52. ábra) Ez mind a megyei jogú városok átlagánál (463 fő/ezer lakos), mind pedig az országos átlagnál (445 fő/ezer lakos) alacsonyabb érték. A relatíve alacsony érték mellé az adófizetők lakosságon belüli arányának 2001-2011 közötti 3,4%-os csökkenése társul.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
72
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
52. ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma, 2011, ill. annak változása, 2001-2011. Forrás: KSH
A megyei jogú városok körén belül Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó adóalapot képző jövedelem: 2011-ben 1.488.950 forint. Ez nemcsak a megyei jogú városok átlagos értékétől (1,86 millió forint) marad el jelentősen, de a legtöbb, társadalmi-gazdasági mutatóit tekintve hátrányos helyzetben levő városétól is (ld. 53. ábra), annak ellenére, hogy a legalacsonyabb értékekkel rendelkező városokhoz képest Hódmezővásárhelyen nagyobb mértékben, 81,2%-kal nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban.
53. ábra: Jövedelmi különbségek a magyar megyei jogú városokban, 2011, ill. a jövedelmek változása, 2001-2011. Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
73
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Látható (ld. 54. ábra), hogy a legtöbb ágazatban a hódmezővásárhelyi jövedelmek alacsonyabbak úgy a megyei jogú városok átlagánál, mint az országos átlagnál.
54. ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2011. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH
A városban relatíve nagyon erős mezőgazdaság az egyetlen szektor, amely mind a megyei jogú városok, mind pedig az ország azonos szektoránál magasabb jövedelmet biztosít. Emellett az építőipar az az ágazat, amely a városban jobban fizet, mint az országban. Hódmezővásárhelyen 2011-ben a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma 15.091 fő (a lakosság 32,8%-a), ezen belül öregségi nyugdíjban 9.473 fő (20,6%) részesült (ld. 55. ábra).
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
74
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
55. ábra: Nyugdíjakban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők Hódmezővásárhelyen, 2011. Forrás: KSH
Jóllehet önmagában egyértelmű magyarázóerővel nem bír, az ezer főre jutó személygépjárművek számát a társadalmi jólétet tükröző indikátorként tekintve is megállapítható Hódmezővásárhely kedvezőtlen helyzete a többi megyei jogú városhoz képest. Az ezer főre jutó 256 személygépjármű értékkel Hódmezővásárhely az utolsó helyen található a 23 megyei jogú város és Budapest rangsorában (ld. 56. ábra). A viszonylag alacsony arány a település síkvidéki jellegével, a városi közforgalmú közlekedés alacsonyabb teljesítményével, illetve a kerékpározás elterjedtségével is összefügg.
56. ábra: Az ezer lakosra jutó személygépjárművek száma, 2011. Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
75
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
7.6. Települési identitást erősítő tényezők 7.6.1. Történelem Hódmezővásárhely két egymástól eltérő tájegység, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség letelepedésre kedvező feltételeket nyújtó találkozásánál fekszik. A régészek a város határában közel hétezer éves településnyomokat fedeztek fel, a feltárt rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A 8. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. A folyamatos fejlődés során templomos falvak jönnek létre: a 12-13. században. A területen 15-16 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg a régészek. A Hód-tó partján terjeszkedő Hód és Vásárhely települések - a térségben lévő többi helységgel együtt - az akkori terepviszonyok szerint meglehetősen elzárt, Szeged felől sokszor csak vízi úton megközelíthető falvak voltak. A terület fölötti jogviszony gyakran tisztázatlan volt: a gazdagon termő birtokokért egyszerre több nemesi család is pereskedett. A várossá fejlődés a 15. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött a jellegzetes nagyhatárú alföldi mezőváros. Az 1437-ben HódVásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Ezt a státust, a saját kiskörzetében betöltött gazdasági vezető szerepet elsősorban szerencsés, előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően vívhatta ki a város, így alakulhatott ki piachálózata, majd a többi településnél kedvezőbb jogi, közigazgatási helyzete. A kereskedelmi utak csomópontjában fekvő HódVásárhely - a két vármegyeszékhelytől, Csongrádtól, Csanádvártól, de Szegedtől, Makófalvától is arányos távolságra, egyformán 25-30 kilométerre -, a városok között létrejött kereskedelmi vákuumot töltötte ki. Hunyadi kormányzóvá választása évében, 1446-ban a településnek megadta az oppidum, vagyis mezővárosi rangot. A vásártartó joggal rendelkező földesúri mezővárost (oppidum) a török hadjáratok jelentős mértékben feldúlták, az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezdett visszatelepülni: a 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A maroknyi visszatelepült őslakó és telepes (1720-ban 314 háztartásfő) a városból használta, művelte a járásnyi nagyságú, baromtartásra befogott, meg eke alá vett hatalmas határt. A mezőváros a 17-18. századra jutott abba az állapotba, hogy az addig életét, fejlődését segítő földrajzi adottságok már gátló tényezőkké váltak: a vizek közé szorított árvízmentes terület már szűknek bizonyult, a házak, utcák, s a népesség szaporodásával a zegzugos, annakidején tetszés szerint foglalt telkeket megkezdték feldarabolni, a belső szántóföldeket házhelyeknek fölosztani, a 19. század derekától a tavakat, ereket építésre alkalmas terület nyerése céljából lecsapolni.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
76
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A Rákóczi-szabadságharc évei alatt gróf Bercsényi Miklós, majd 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város, mely az 1848−49-es szabadságharc idején rendezett tanácsú város lett. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, és új betelepülőkkel gyarapodott a város. Az 1879-es nagy szegedi árvizet követően megkezdődött a régióban egyedülálló körtöltés építése, Szeged felől 3 km hosszú téglafallal. Hódmezővásárhely 1873-ban kiszakadt a megyéből, és a magyar városok jogi átszervezése során az alföldi mezővárosok között elnyerte az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve a város dinamikusan fejlődött. Ekkortól mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei, a villamosítás, a vasút kiépítése, s szembetűnően növekedett a népesség: 1890-ben 55 475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századfordulóra befejeződtek az árvízvédelmi földmunkák és a mezőgazdaságban terjedni kezdtek a gépek. Sok kétkézi munkásember vált munkanélkülivé. Ezek a szociális gondok agrárzendüléshez vezettek. Ugyanekkor megindult az iparosodás, elsősorban a búzára alapozott malomipar és az építkezéshez szükséges téglagyártás páratlan fejlődése, valamint az urbanizáció és a parasztpolgárosodás. A 19−20 század fordulóján bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a város arculata gyökeresen megváltozott, és kialakult a városközpont mai képe. Sajátos településszerkezet jött létre, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az 1910-es népszámlálás szerint, városunk lakosságának 39,3 százaléka tanyán élt. Az országban a harmadik legtanyásabb vidék Hódmezővásárhely volt. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából, ugyanakkor a vásárhelyiek az állattartásról fokozatosan áttértek az extenzív gabonatermesztésre, amely a későbbiekben a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. A fejlődés jele, hogy 1866-ban megalakul az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet, és elindult a gazdag kulturális élet. Tornyai János 1908-ban első kollektív tárlatát rendezi Hódmezővásárhelyen. 1910-ben megindul Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit −, és együtt hozzák létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető első világháború megakasztotta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Hódmezővásárhelyen is tüntetésekhez vezettek. A Horthy-kor első évtizedében ugyanakkor jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek: a jó minőségű búza értékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, a Kalmár Rostagyár, a Kokron Kötszövőgyár, vagyis ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. 1922-ben alakult meg például az Állatforgalmi és Húsipari Rt, melynek 80%-a angol érdekeltségű volt. A nagy világgazdasági válság azonban a kezdeti fellendülést tönkretette: növekedett a munkanélküliség, keveset javított a helyzeten a beindult néhány nagyobb üzem. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
77
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A második világháború tovább fékezte a fejlődést: a kereskedő és iparos zsidókat elhurcolták, az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült a szovjet csapatok elől. A gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. 1948-tól a vagyonosabbak ezreit internálták, vetették börtönbe hamis vádak alapján, a zsidók megsemmisítését követően ez volt a város második, meghatározó elitcseréje. Az elkobzott földekből állami gazdaságot és termelőszövetkezetet hoztak létre. A város határában ipartelepet alakítottak ki, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost: az 1960-as évek végére nagyüzemek jöttek létre, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz, a gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak. 1950-ben a város 76 ezer hektáros határából mintegy 28 ezer hektárt elcsatoltak, itt alakultak ki a mai hódmezővásárhelyi kistérséget alkotó községek. Ekkor alakult meg a mai Csongrád megye, amelynek első székhelye Hódmezővásárhely volt, Szeged ezt a szerepet 1962-ben vette át. A város az 1990-es rendszerváltás után lett megyei jogú város. Erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely helyes várospolitikája révén ma is nyitott és fejlődőképes. Bizonyítja ezt a nagyszabású Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program kidolgozása; azzal a világos és mindig értéket teremtő kulturális beruházással, amely a jövő nemzedéknek pótolhatatlan szellemi fejlődési lehetőséget hoz, valamint az Európai Unióba való integrálódásunk simán zajló és biztos zálogát jelenti.
7.6.2. Kulturális adottságok A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Hódmezővásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogot nyert (1873.XI.tc.). A város szellemi fejlődése ettől az időponttól indul meg erőteljesen. Az 1870-es és 1880-as évek legnagyobb kulturális eredménye a világi oktatás, a községi tanügy, a város által alapított első iskolák megjelenése. Hódmezővásárhelyen nagy népszerűségnek örvendtek az olvasókörök, 1866-ban alakult az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet. A létrejött körök egyik első teendője volt, hogy előfizettek legalább egy helyi, egy országos lapra, egy mezőgazdasági szaklapra, és könyvtárat alapítottak, hiszen az olvasás felkeltette az igényt, ott teremtett polgári kultúrát, ahol az addig nem volt. Ennek a fejlődésnek köszönhetően 1922-ben 51, 1938-ban 64 olvasókör volt a városban. Ma is Hódmezővásárhelyen található a legtöbb olvasókör, 22 darab. A 19-20. század fordulóján gazdag kulturális élet jellemzi Vásárhelyt, a paraszt Párizst. Tornyai Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát. 1910-ben megindult Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó A Jövendő c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
78
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Tornyai élénk művészeti életet teremtett a városban. Ez a termékeny képzőművészeti élet később újjáéledt: a Tornyai János Múzeumban a „Vásárhelyi iskola” képviselőinek, majdani követőinek műveiből 1953 óta, minden év október első vasárnapján nyílik a ma már több mint ötvenéves múltra visszatekintő, rangos képzőművészeti kiállítás, a Vásárhelyi Őszi Tárlat. Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket az épített örökséget bemutató fejezetben foglaltaknak megfelelően szép számmal találhatunk a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk. A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 1314. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A 18. századi Ótemplom mellett a város főterén, a Kossuth téren a 19-20. század fordulójának időszakából származó, a gazdag, a város iránt elkötelezett polgárság által emelt középületek állnak. A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006 óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengőjéből szép panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsőháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain hódmezővásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről. Az alföldi város egyik építészeti különlegessége a téglából „kőfal”, mely a Kossuth tér déli oldalát övezi. A szegedi nagyárvizet követően 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felől pedig téglafalat emeltek 3 km hosszan. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
79
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal (Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű).
7.6.3. Vallási közösségek A népesség vallási kötődéséről a népszámlálások (és esetenként közvélemény-kutatások) adhatnak átfogó képet. A 2011-es népszámlálás elemzéséből kiderül, hogy a hódmezővásárhelyi válaszadók csupán 54,3%-a tartotta magát valamely vallási közösséghez, ill. felekezethez tartozónak (a válaszmegtagadók száma 12.900 fő, a teljes lakosság 28,0%-a) volt. A város egyházi közösséghez, felekezethez tartozó lakosságának (39,1%) döntő többsége a katolikus egyház híve, a református egyházhoz a népesség 39,8%-a, az evangélikus egyházhoz pedig csupán 1,8%-a tartozik (lásd: 57. ábra). Az ezeken kívüli, más felekezethez tartozók aránya 7,0%; ezeken belül az ortodox keresztény, a görög katolikus és az izraelita hívőknek az egyházi közösségekhez tartozó lakosságon belüli részaránya is csupán 0,2-0,5% között mozog.
57. ábra: A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása Hódmezővásárhelyen, 2011. Forrás: KSH
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén napjainkban hét történelmi egyház van jelen, nemcsak történelmi relikviáikban, hanem működő intézményrendszereikkel és folyamatosan növekvő, aktív személyi létszámmal. Habár Hódmezővásárhely egyháztörténeti fejlődését és a lakosság felekezeti hovatartozását számadatok szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjelentősebb szellemi hagyatékkal, történelmi és kulturális befolyással a protestantizmus volt és van jelen, az elmúlt években a többi történelmi felekezet is progresszivitást mutat, és egyre számottevőbb a jelenléte az oktatás, a közösségépítés az egészségügy, családsegítés és prevenció valamint a szegénység csökkentése és felszámolása területén. A város fejlődését elősegítő, az egyházak által végzett munkában, kiemelkedő számban vesznek részt a gazdag történelmi múlttal rendelkező, de Magyarországon nem a történelmi egyházak közé sorolandó felekezetek, valamint a 20. században megjelenő egyre szélesebb teret hódító pünkösdi és magukat teljes evangéliuminak nevező gyülekezetek.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
80
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hódmezővásárhelyen a török idők előtt, az uralkodók által bevezetett római típusú katolicizmus volt az általános egyházforma, ami a keresztény magyar államiság alapját képezte. A török hódoltság idején az akkori katolikus klérus elmenekül a területről felszámolva hatalmi intézményeit, így a lakosságra gyakorolt szellemi és uralkodói befolyásuk egy időre teljesen megszűnt a térségben. Az aktuálisan regnáló török uralkodói réteg csendes belenyugvással megtűrte a feltűnően puritán szokásokat hirdető protestáns kezdeményezéseket, és így a város lakossága a katolicizmus visszaszorulásával kialakult szakrális űrt hamarosan a protestáns világképet hirdető atyafiak tanításaival töltötte be. A török uralom enyészete után a királyi kormányzat ugyan visszanyeri hatalmát, de a város polgárainak gondolkodását már a reformáció és az azzal együtt járó önállóság és demokrácia elvei, szokásai hatották át. Ez a jelenség végig kíséri a város történelmét és a közgondolkodásának fejlődését mind a mai korokig. Ezt a gondolkodási mechanizmust reformer és szabadságszerető szellemet a külső figyelők a vásárhelyiség jelzővel determinálják. A város a Károlyiak fennhatósága alá tartozott, így kis létszámban ugyan, de a katolikus egyház is jelen lett ismét a város életében. Az evangélikusok többségében Magyarországon élő németek, akik érkezésével egy új etnikum is megjelenik a településen. A németajkúak napjainkban is regisztrált kisebbségként léteznek, önálló kisebbségi önkormányzattal bírnak, és 2007-től óvodát működtetnek Hódmezővásárhelyen főként missziós céllal, valamint az evangélikus hagyományok stabilizálása és életben tartása érdekében. Más közösségeknél is felfedezhetünk hódmezővásárhelyi jellegzetességeket, ilyen az izraelita felekezet, amely a magyarországi zsidóság sok szegmense közül az emancipált lokálpatrióta, ebből adódóan nem az ortodox, hanem a neológ irányzatot követte, szerves részét képezve a polgárságnak. Ennek elismerését a város vezetői, többek között Endrey Béla, korabeli polgármester, a vészkorszakban egy egyedülálló történelmi gesztussal fejezték ki. A Holokauszt idején az ország egyetlen olyan városa volt Hódmezővásárhely, ahol a kormányzati utasítás ellenére sem hozott létre gettót a helyi hatóság.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÁRSADALMA
81
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
8.
Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája
8.1. Oktatás A megyei jogú városokra általánosságban jellemző népességfogyás Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető: a város lakónépessége az utóbbi két népszámlálás (2001, 2011) adatait tekintve 5%-os csökkenést mutat (Részletesen lásd a 7.1 Demográfia, népesség fejezet vonatkozó részeit). E negatív trend döntően az alacsony születésszámnak, semmint a vándorlási egyenleg negatív értékének tudható be.
8.1.1. Óvodai nevelés Hódmezővásárhely köznevelési intézményrendszerét a különböző intézménytípusok feladatellátási helyeire vetítve mutatjuk be. A feladatellátási hely definíciója a KSH módszertani meghatározása alapján a következő: „a köznevelési intézmény - 2012. előtt közoktatási intézmény - igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegységek, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegységek”. Mindezek alapján Hódmezővásárhelyen - a Központi Statisztikai Hivatalnak az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket tartalmazó nyilvántartása szerint - 2012-ben összesen 18 feladatellátási helyen működött óvoda, melyből 3 óvoda összesen 11 tagóvodával tartozott Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata fenntartásába.
Óvodai feladatellátási helyek száma
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
27
26
25
24
23
23
21
21
21
20
18
18
3. táblázat: Óvodai feladatellátási helyek száma, 2001-2012 Forrás: KSH
Az intézményekbe beírt gyermekek száma 2012-ben 1.598 fő volt. Az intézményi átszervezés eredményeként – melynek célja az elaprózott körzetek összevonása, valamint nagyobb, hatékonyabban és gazdaságosabban működő intézmények létrehozása volt – a város óvodai feladatellátási helyeinek száma 2001-hez képest 2012-re 27-ről 18-ra csökkent. Az intézmények kapacitása összességében növekedett: a 2001-es 1.665 után 2012-ben már 1.685 férőhely állt rendelkezésre (ld. 58. ábra).
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
82
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
58. ábra: Az óvodába beírt gyermekek és az óvodák férőhelyeinek száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH
Az óvodai férőhelyek számának kismértékű növekedése, valamint a beírt gyermekek számának ezen időszak alatt bekövetkezett közel 3%-os csökkenése hatására Hódmezővásárhelyen 2012-ben – több megyei jogú várossal ellentétben - nem volt tapasztalható férőhelyhiány (egy férőhelyre 0,95 fő beírt gyermek jutott). Hasonló irányú folyamat játszódott le az óvodapedagógusok száma esetében is.
Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő)
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
165
157
160
152
145
143
140
142
144
146
144
147
4. táblázat: Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel együtt) (fő) Forrás: KSH
A 2001-es 165 fő óvodapedagógus-létszám a beírt gyermekek számának 2004-ig tartó erőteljes csökkenése után egészen 2007-ig fokozatosan 140 főre csökkent (ld. 4. táblázat). 2004-től az óvodások számában történt lassú, ám stabil növekedést követve 2012-re az óvodapedagógusok száma 147-re nőtt, ami az utóbbi években az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek számának 10,9 fő körül mozgó arányát szinten tartotta.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
83
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
59. ábra: A hódmezővásárhelyi óvodai nevelés kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. A gyógypedagógiai nevelés adataival együtt Forrás: KSH
A 0-2 éves korúak számának (és népességen belüli részarányának) stabilitásából, illetve csekély növekedéséből következtethető, hogy az óvodai ellátás iránti hódmezővásárhelyi igények esetében a következő néhány évben jelentős változás nem várható.
8.1.2. Általános iskolai oktatás A KSH statisztikái alapján a hódmezővásárhelyi általános iskolai feladatellátási helyek száma 2012-ben 11 volt. Az intézmények nappali oktatásban részt vevő tanulóinak létszáma 2012-ben 3.256 fő, ami a 2001-es adatnál 29,8%-kal kevesebb (ld. 60. ábra). A tanulók alsó és felső tagozatra bontott száma csak 2007-től érhető el a KSH adatbázisában. Az 5-8. évfolyamos tanulók 2007-2012 között tapasztalható jelentős csökkenését (20,5%) a demográfiai folyamatok mellett részben magyarázhatja a negyedik és hatodik évfolyamos tanulók - a hat és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás miatti - „idő előtti” iskolaelhagyása, mivel ők azután a gimnáziumi statisztikákban jelennek meg.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
84
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
60. ábra: Az általános iskolai tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-201211. Forrás: KSH
Hódmezővásárhelyen az egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma 2001 és 2005 között csökkent, majd stabil növekedés után 2012-re elérte az 1,06 főt. Míg 2005-ben 538 első osztályosra 593 nyolcadikos tanuló jutott, addig 2012-re ez az arány megváltozott: a vizsgált 7 év alatt a 8. évfolyamosok számának 26,8%-os csökkenése és az első évfolyamosok relatíve alacsony, 14,5%-os csökkenése okán 2012-ben 460 első osztályos tanulóra 434 nyolcadik osztályos tanuló jutott. A statisztikai adatokat azonban befolyásolja a fentiekben is említett hat- és nyolcosztályos gimnáziumi oktatás.
61. ábra: Egy nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulóra jutó első osztályos tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-201212 Forrás: KSH
A város általános iskolai feladatellátási helyei számának csökkenésével (2001-ben még 18) párhuzamosan csökkent az iskolai osztályok száma is: míg 2001-ben 217, addig 2012-ben már csak 143 iskolai osztály 11
Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő. Az alsó és felső tagozatosokra lebontott statisztikai adatok csak 2007-től érhetők el. 12
Nappali oktatás adatai, melyek magukban foglalják a gyógypedagógiai oktatás adatait, az első évfolyamosok száma pedig a gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival értendő.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
85
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
működött. E csökkenés mértékének (34,1%) a tanulói létszám zsugorodásánál (29,8%) nagyobb volta indokolja, hogy az iskolai osztályok létszáma a 2001-es 21,4 főről 2012-re 22,8 főre nőtt. Hasonló tendencia zajlott le a pedagógusokra jutó tanulók számának aránya esetén is: míg 2001-ben egy főállású tanárnak 10,6 diákkal kellett foglalkoznia, addig 2012-ben már átlagosan 11,4-gyel.
62. ábra: Az általános iskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Nappali oktatás adatai a gyógypedagógiai oktatással együtt. Forrás: KSH
A megyei jogú városok és a főváros alapfokú köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatóit összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy Hódmezővásárhely értékei szinte megegyeznek a megyei jogú városok és Budapest azonos értékeinek átlagával (ld. 63. ábra).
63. ábra: A megyei jogú városok és Budapest köznevelési intézményeinek kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2011. Az egy óvodai férőhelyre jutó gyermekek száma alapján sorba rendezett adatsor. Forrás: KSH
Az alapfokú oktatás kapacitáskínálatának tervezéséhez elengedhetetlen a 7 év alatti gyermeklétszám prognosztizálható változásának ismerete. A demográfia fejezetben részletezett korcsoporti folyamatokból kiderül, hogy a demográfiai folyamatokat befolyásoló jelentős külső hatás nélkül a város általános iskoláinak jelenlegi kapacitása várhatóan a következő 7 évben is elegendőnek bizonyul. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
86
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
8.1.3. Középfokú oktatás A 2001-ben meglévő 9 feladatellátási hely egy további hellyel kiegészült, így 2012-ben 10 helyen folyt a városban középiskolai oktatás. 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Gimnáziumi feladatellátási helyek száma
3
4
4
4
4
4
4
4
4
5
5
5
Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma
6
6
5
5
5
6
6
5
6
5
5
5
5. táblázat: Középiskolai feladatellátási helyek száma Forrás: KSH
A nappali oktatásban részt vevő középiskolai tanulók száma 2007-től (az alsóbb oktatási szinteken tapasztalt nagymértékű visszaeséssel párhuzamosan) a 14-17 éves korcsoport számának csökkenése okán szintén visszaesett (ld. 64. ábra). A középiskolai oktatáson belül a gimnáziumi tanulók számának növekedése miatt a szakközépiskolákban tanulók száma erőteljesen, 27,3%-kal csökkent: míg 2007-ben 2.021, addig 2012-ben már csak 1.469 tanuló vett részt szakközépiskolai oktatásban. A csökkenő tanulói létszámra válaszul az utóbbi néhány évben lecsökkent az osztályok száma (a 2001-es 108 helyett 2012-ben már csak 97 osztály működött), amivel nagyságrendileg azonos szinten tartották az osztályokra jutó tanulók számát: 2012-ben ez 27,5 fő volt. Mindezek mellett csökkent az egy pedagógusra jutó tanulók száma is: 2012-ben egy pedagógus közel 10 tanulóval kellett, hogy foglalkozzon.
64. ábra: A hódmezővásárhelyi középiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói, 2001-2012. Forrás: KSH
Hódmezővásárhelyen 2012-ben 8 feladatellátási helyen működött szakiskolai (és speciális szakiskolai) oktatás.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
87
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma
3
3
3
3
3
4
5
5
6
6
7
8
Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a nappali oktatásba
43
38
38
36
37
42
46
47
46
47
44
41
Szakiskolában és speciális szakiskolában foglalkoztatott főállású pedagógusok száma
61
53
60
61
69
78
83
84
100
111
117
103
6. táblázat: Feladatellátási helyek száma, osztályok száma és a főállású pedagógusok száma a hódmezővásárhelyi szakoktatásban, 2001-2012 Forrás:. KSH
A tanulók számának 2001 és 2006 közötti rohamos növekedése, majd az attól kezdődő lassú csökkenése után 2011 és 2012 között jelentős mértékben, 1.102 főről 909 főre esett vissza (ld. 65. ábra) a tanulók száma. A városban 2001-ben 43 szakiskolai osztály működött, ami jelentős fluktuációt követően 11 év eltelte után is közel azonos. Az egy osztályra jutó tanulók száma a 2005-ig tartó egyenletes növekedés (2005-re 27,6 tanuló/osztály) után csökkenésbe váltott: 2012-ben az érték már 22,2 fő/osztály. A pedagógusok létszámában történt fejlesztések és a csökkenő tanulólétszám következtében 2012-ben egy pedagógusra 8,8 tanuló jutott, míg 2001-ben és 2002-ben ez a szám 13,7, illetve 16,7 volt.
65. ábra: A szakiskolai oktatás kapacitás-kihasználtsági mutatói és a tanulói létszám alakulása Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Speciális szakiskolai tanulókkal együtt és a nappali oktatásban. Forrás: KSH
A városban a 6-13 évesek számának és arányának 2009 óta tartó stagnálása, illetve minimális mértékű növekedése és az e korcsoport jövőbeni utánpótlását biztosító 0-2 és 3-5 évesek számának szintén minimális növekedése okán feltételezhető, hogy az elvándorlás szinten tartása mellett Hódmezővásárhely középfokú oktatási intézményeiben a tanulói összlétszám 7 éven belüli jelentősebb csökkenésen nem fog keresztülmenni.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
88
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
8.1.4. Felsőoktatás Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontja működik, melyeken 2012ben összesen 446 hallgató tanult. Ez a szám a 2003-as 923 fő hallgatói létszámtól jelentősen eltér (51,6%-os csökkenés). Az alap- és mesterképzésben 254, míg a nem nappali (esti, levelező, távoktatás) képzéseken 119 fő tanult13. A 2003-as év óta a legnagyobb csökkenés a nem nappali oktatásban részt vevők körében következett be (79,2%-os csökkenés).
66. ábra: A felsőoktatásban tanulók száma a képzési hely szerint Hódmezővásárhelyen, 2001-2012 Forrás: KSH
8.1.5. Köznevelési, oktatási feladatellátás intézményrendszere A 2006-ban meghirdetett oktatási reform háttere és eredményei Hódmezővásárhely 2006-ban jelentős, a város teljes oktatási-nevelési rendszerének átalakítását célzó reformot kezdett meg. A változásokat egyrészt a demográfiai folyamatok, másrészt a hatékony és gazdaságos működés biztosításának, valamint az integráció, a minden gyermek számára elérhető, minőségi nevelési-oktatási szolgáltatások kialakításának igénye tette szükségessé. A visszaeső gyermekszám miatt egyes általános iskolák optimális kihasználtsággal működtek, míg más intézmények esetén a lecsökkent létszám nem tette lehetővé a gazdaságos működést. A gyermekek számának fogyatkozása mellett megfigyelhető volt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának emelkedése is, 2006-2008 között 9,6-ról 12,4%-ra nőtt arányuk. A növekedés mellett további problémát jelentett, hogy a városon és az intézményeken belüli megoszlásuk nagyon egyenlőtlen képet mutatott. Míg egyes iskolákban 3-4% körül mozgott a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, volt olyan
13
A KSH adatfelvételi módszertana szerint a Felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma nem feltétlenül egyezik a Felsőfokú alapés mesterképzésben részt vevő hallgatók számával a nappali és nem nappali képzésben.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
89
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
iskola, ahol elérte a 39,8%-ot14. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a nehéz anyagi körülmények között élő roma családokból, valamint a belterületeken élő elszegényedett családokból kerülnek ki. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek harmadik csoportját a megélhetési gondjaik miatt a külterületeken elhelyezkedő tanyákra kiköltözött családok gyermekei alkotják. Utóbbi jelenség magyarázza, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kiemelkedően magas volt a külterületeken működő iskolákban. A város a fenti problémák kezelésére kidolgozta Köznevelési Koncepcióját, melyet 2006. november 14-én fogadott el Hódmezővásárhely Közgyűlése. A koncepcióban foglaltak megvalósítását célzó Intézkedési Terv részeként a 2006/2007-es tanév végén megszűntetésre került az összes addig működő általános iskola, és az újonnan létrehozott intézmények beiskolázási körzetei úgy kerültek kialakításra, hogy egyenletes legyen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A beiskolázási körzetek megtervezéséhez a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet előírásai szerint összesítésre került a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és elkészült a gyermekek lakóhelyét ábrázoló térkép. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozó adatok összegyűjtését minden évben elvégzik annak érdekében, hogy a beiskolázási körzetek szükség esetén módosíthatóak legyenek. Az adatok összesítése és felhasználása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározására vonatkozó jogszabályi változásokat. 2013. augusztus 31-ig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pontja15 tartalmazta a definíciót, ezt követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A.§-ában foglaltak az irányadóak az alábbiak szerint: (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres
14
Szűcs Norbert (2013): A hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés: az oktatási rendszer esélyegyenlőség-fokuszú komplex átszervezése (In: szerk: Fejes József Balázs, Szűcs Norbert (szerk.) A szegedi és a hódmezővásárhelyi deszegregációt támogató hallgatói mentorprogram, Belvedere, Szeged) 15
1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pont: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
90
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. (5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. (6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.
Az óvodák esetében elsősorban az elaprózódott intézményi struktúra jelentett problémát, valamint az, hogy az intézmények elhelyezkedése nem minden esetben követte az óvodás korú gyermekek városon belüli megoszlását, így egyes helyek nem megfelelő kihasználtsággal működtek, míg más intézményekben a zsúfoltság volt jellemző. A reform eredményeként hatékonyan működő, fenntartható, nagyobb intézmények kialakítása történt meg. A külterületen élő óvodás gyermekek szállítását az önkormányzat finanszírozza, az iskolabusz szolgáltatást pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosítja a kötelező felvételt biztosító intézményekbe (Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola; Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye).
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
91
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az integráció megvalósítása az intézmények és a beiskolázási körzetek átalakításán túlmenően egy olyan modell kialakításán keresztül valósult meg, amely magában foglalta új pedagógiai programok kidolgozását, a pedagógusok folyamatos képzését, valamint az érintettek – gyermekek, szülők, intézmények – folyamatos tájékoztatását, a megfelelő kommunikáció biztosítását. Az átalakítás sikerében nagy szerepe volt az óvodák és iskolák, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában részt vevő intézmények, így többek között a Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat, valamint a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködésnek. Elmondható, hogy a reform eredményeként már egyik iskolában sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a 20%-ot. Az integráció következtében nem csökkentek a tanulmányi eredmények, hanem több intézmény esetében javultak is. A folyamatos társadalmi és gazdasági változások miatt azonban az integráció nem tekinthető lezárult folyamatnak, így további lépések szükségesek az eddigi eredmények fenntartásához és a további fejlődéshez. Ennek megfelelően az átalakítás óta eltelt időszakban az Önkormányzat, az oktatási-nevelési intézmények és a jogszabályi változásokat követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ folyamatos erőfeszítéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek azonos eséllyel juthassanak megfelelő színvonalú oktatáshoz a város egészében.16 A fentebb hivatkozott jogszabályi változás miatt csökken a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ami befolyásolja az integráció, ill. az esélyegyenlőség érdekében megvalósítani kívánt programok, intézkedések tervezését, hiszen statisztikai értelemben kevesebb gyermek, ill. tanuló tekinthető hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűnek, ugyanakkor a helyzetükből adódóan kiemelt figyelmet igénylők köre nem szűkül. Az oktatási reform eredményeként a szakközépiskolák a 2008/2009-es tanévtől kezdődően egy közös igazgatású intézményben, a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskolában működtek tovább. Az összevonást többek között az indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt.
Az oktatási-nevelési intézményeket érintő fejlesztések Hódmezővásárhely az intézményi fejlesztések megvalósításához igyekszik igénybe venni a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket. Korábban a HEFOP keretében kiírt pályázatok, majd a TÁMOP, TIOP, DAOP és KEOP pályázatok által nyílt lehetőség számos fejlesztés megvalósítására. Az intézmények többségében sor került már európai uniós finanszírozású projektek megvalósítására vagy jelenleg zajlik lebonyolításuk. A pályázatok részben szakmai-tartalmi fejlesztésekre, pedagógusok továbbképzésére, innovatív pedagógiai módszerek, illetve az esélyegyenlőséget elősegítő módszerek bevezetésére irányultak, de sor került infrastrukturális fejlesztésekre is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-ben történt elfogadása óta több intézményben is megvalósultak felújítások, részben az említett pályázati forrásokból, részben önkormányzati forrásokból. A megkérdezettek véleménye szerint mostanra elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium, valamint a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény épületének korszerűsítése vált esedékessé.
16
Az integrált oktatással-neveléssel, valamint az esélyegyenlőség megteremésével kapcsolatos részletesebb adatok az Antiszegregációs Programban kerülnek bemutatásra.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
92
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A jelenlegi időszak projektjei közül az egyik legjelentősebb a Németh László Gimnázium, Általános Iskola természettudományos laborjának felújítása, valamint az ehhez kapcsolódó pedagógiai tartalomfejlesztés (TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0026 Gyulai József Természettudományos Műhely). A projektben a Németh László Gimnázium, Általános Iskola mellett a tankerület egyéb intézményei – összesen 10 intézmény –, valamint más tankerületekhez tartozó és egyházi fenntartású iskolák vesznek részt, az oktatás tömbösített foglalkozások keretében zajlik. Egy a Hódmezővásárhelyi Tankerület egészét érintő projekt az Oktatási Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumában valósul meg, Helyi oktatásirányítás fejlesztése címmel (TÁMOP-3.1.10-11/1). A projekt hosszú távú célja, hogy országos szinten hozzájáruljon a köznevelési intézmények hatékonyságának és eredményességének javításához. Ennek érdekében kerül sor a projektben nevesített tankerületekben – így a Hódmezővásárhelyi Tankerületben is – a köznevelési intézmények felmérésére, működésük elemzésére. A projekt közvetlen célja többek között a felmérés alapján javaslatok kidolgozása az intézményszerkezet megújítására, valamint az új köznevelési törvénynek és a vonatkozó végrehajtási rendeleteknek megfelelő működés támogatására. A felmérésre 2013 júliusa és októbere között került sor, eredményei az Integrált Településfejlesztési Stratégia helyzetfeltárásának készítésekor még nem ismertek, de a későbbiekben hozzájárulhatnak az esetleges további átalakítások, fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához.
Az intézményi struktúrát érintő jogszabályi változások A települési önkormányzatok vagy települési önkormányzati társulások által fenntartott köznevelési intézmények 2013. január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK) történő beolvadással az állam fenntartásába kerültek17. A változás a korábban önkormányzati fenntartású általános iskolákat és középfokú oktatási intézményeket érintette, a jogszabályi változást megelőzően önkormányzati fenntartású óvodák esetén nem változott a fenntartó személye. A változást megelőzően óvoda-iskolaként működő intézmények különváltak, az óvodák az Önkormányzat, az iskolák pedig a KLIK fenntartásában folytatják tevékenységüket. Bár az intézményi struktúra megváltozott, az intézményrendszer szereplői között továbbra is hatékony az együttműködés.
Óvodák Óvodai ellátást az alábbi intézmények biztosítanak Hódmezővásárhelyen 2013/2014-ben: Gyermekek száma
Intézmény neve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Magvető utcai Székhelyintézmény
Fenntartó
Magvető utcai Óvoda Szent István utcai Óvoda
181
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Észak utcai Óvoda
17
A KLIK által ellátott fenntartói feladatok meghatározását, az egyeztetést igénylő döntések és az egyeztetésbe bevonandó intézmények körét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet határozza meg.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
93
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Nádor utcai Tagintézmény
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Oldalkosár utcai Tagintézmény
Nádor utcai Óvoda Klauzál utcai Óvoda
272
Tornyai utca Óvoda Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.) Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 4.)
218
Szabadság téri Óvoda Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda Pál utcai Tagintézmény
Pál utcai Óvoda
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Kozmutza Flóra Székhelyintézmény
16
Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény
16
Malom utcai Óvoda
224
Pálffy utcai Óvoda
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda
90
Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség
Kertvárosi Katolikus Óvoda
189
Szeged-Csanádi Egyházmegye
Szeremlei Sámuel Református Óvoda
126
Hódmezővásárhelyi Újtemplomi Református Egyházközség
Mária Valéria Keresztény Óvoda
174
Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja
Lurkó-Kuckó Magánóvoda
25
Lurkó-Kuckó Pedagógiai Alapítvány
7. táblázat: Óvodai ellátást biztosító intézmények Hódmezővásárhelyen 2013/14-ben. Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: 131-12575/2013)
Az óvodák megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 0; Béketelep: 1; Újváros:1; Belváros: 4; Susán: 4; Tabán: 4; Csúcs: 2; Tarján: 1; Kishomok: 0; Külterület: 0
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
94
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
67. ábra: Óvodák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
Figyelemmel a korábban ismertetett demográfiai folyamatokra és arra, hogy a gyermekek döntő többségét eddig is beíratták óvodába, nem okoz kapacitás-problémákat, hogy 2015. szeptember 1-től kötelező lesz a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodáztatása. Az óvodák és a Védőnői Szolgálat között nagyon jó az együttműködés, a védőnők már eddig is elősegítették, hogy a gyermekek minél nagyobb számban kerüljenek be az óvodákba. Szintén hatékony az együttműködés a város általános iskoláival, melynek keretében igyekeznek megkönnyíteni a gyerekek számára az óvoda-iskola közötti átmenetet, egyebek között az Ovi-suli program, valamint a kettős mentorálás segítségével. Utóbbi nem csak az óvoda és az általános iskola közötti átmenetet segíti elő, hanem hasonló célból az óvodába történő belépés, valamint az általános iskola és a középiskola közötti átmenet megkönnyítésére is kidolgozták a kettős mentorálás rendszerét. Az Egyesített Óvoda kiemelt feladatai között határozza meg a tehetséggondozás beillesztését a pedagógiai programba, valamint a „Minden nap kultúra” program keretében a drámapedagógia alkalmazását. Szintén kiemelt feladat az egészséges életmódot támogató programok megvalósítása, valamint az Egészséges Vásárhely Programba való bekapcsolódás.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
95
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az óvodák munkájában részt vesznek pedagógiai asszisztensek, de problémát jelent, hogy nincsen elegendő óvónő (több esetben a nyelvvizsga megszerzésének hiánya miatt nem tudják megszerezni az óvónői végzettséget). A helyzetfeltárás idején készül el a Nádor utcai óvoda új, kétszintes épülete, melyben fejlesztőszoba, tornaszoba és könyvtár is lesz. Az óvoda régi épülete lebontásra kerül, helyén játszóudvart és parkot alakítanak ki. A korábbi épület is teljes kihasználtsággal működött, és mivel Újváros azon városrészek közé tartozik (Tabán, Béketelep és Tarján mellett), ahol 2001-hez képest gyarapodott a népesség, a nagyobb épület kihasználtsága is valószínűsíthető. Jelentős, az Egyesített Óvoda telephelyeinek többségét érintő beruházás a KEOP-2012-5.5.0/A-B pályázat keretében megvalósuló energetikai korszerűsítés. Az Egyesített Óvoda tervei között szerepel az Oldalkosár utcai két óvoda udvarának átalakítása, fejlesztése.
Sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése A 2013/2014-es évben a város óvodáiba beíratott sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát az alábbi táblázat tartalmazza:
Intézmény neve
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Magvető utcai Székhelyintézmény
Magvető utcai Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Nádor utcai Tagintézmény
Nádor utcai Óvoda
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Oldalkosár utcai tagintézmény
18
Szent István utcai Óvoda
Összes gyermek
Sajátos nevelési igényű gyermekek18
Hátrányos helyzetű gyermekek
Hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
181
3
72
24
272
14
112
18
218
4
50
5
Észak utcai Óvoda
Klauzál utcai Óvoda Tornyai utca Óvoda Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 14.) Oldalkosár utcai Óvoda (Oldalkosár u. 4.) Szabadság téri
Integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek száma
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
96
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Óvoda Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Hódmezővásárhely Egyesített Óvoda Pál utcai Tagintézmény
Pál utcai Óvoda
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Malom utcai Óvoda
224
4
80
19
Kozmutza Flóra Székhelyintézmény
16
0
0
0
Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézmény
16
4
4
2
Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda
90
0
7
0
Kertvárosi Katolikus Óvoda
189
0
28
0
Szeremlei Sámuel Református Óvoda
126
0
27
0
Mária Valéria Keresztény Óvoda
174
0
38
4
Lurkó-Kuckó Magánóvoda
25
0
0
0
Pálffy utcai Óvoda
8. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Forrás: Oktatási Hivatal, KIR; Önkormányzati adatszolgáltatás; Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:13112593/2013; KLIK adatszolgáltatás; Patkósné Dezső Katalin: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda óvodai évkezdéséről (Isz: 131-12575/2013)
A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek19 ellátásában az Egyesített Óvoda valamennyi telephelye részt vesz. Jelenleg összesen 25 sajátos nevelési igényű gyermeket lát el a négy tagintézmény. A többi, nem az önkormányzat által fenntartott óvodába az adatszolgáltatással érintett időszakban nem írattak be sajátos nevelési igényű gyermekeket, azonban a Kertvárosi Katolikus Óvoda, a Lurkó-Kuckó Magánóvoda, a Mária Valéria Keresztény Óvoda és a Szeremlei Sámuel Református Óvoda szervezeti és működési szabályzata, illetve pedagógiai programja alapján fogad sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az integrált nevelést segíti az utazó gyógypedagógus hálózat, mely a későbbiekben kerül bemutatásra. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére az Egyesített Óvoda eddig is nagy hangsúlyt fektetett és a jövőben is folytatják az ezt elősegítő IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) programot, valamint bővíteni kívánják az együttműködést a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal is. A KLIK-kel kötött együttműködési megállapodás alapján a többi óvoda is részt vesz a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításában, jelenleg azonban ezen intézmények nem látnak el halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket.
19
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 25. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
97
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A többi gyermekkel integrált formában nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alább ismertetett óvodai feladatellátási helyeken biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézményébe (fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség. 2010-ben egy, 2011-től két gyógypedagógiai csoportban foglalkoznak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel.20 Intézmény neve
Ellátott tevékenység
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Székhelyintézmény
Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye
Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése
9. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az óvodai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal, KIR
Akadálymentesítés Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben:21 ●
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye (részben)
●
Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (részben)
●
Kertvárosi Katolikus Óvoda (részben)
●
Mária Valéria Keresztény Óvoda (részben)
●
Lurkó-Kuckó Magánóvoda (részben)
●
Szeremlei Sámuel Református Óvoda (nem)
Általános iskolák A 2013/2014-es tanévben az alábbi struktúrában valósul meg az általános iskolai oktatás. Intézmény neve Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola
Tanulók száma 484
Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó
20
Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése (Isz:A-31-9129-2/2013) 21
Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (Isz: A-3510967-2/2012)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
98
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Központ
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté Tagintézmény - Székkutas
130
Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
418
Németh László Gimnázium, Általános Iskola
590
Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola
393
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola
388
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
49
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye
41
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye
99
Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola
218
Hódmezővásárhely - Ótemplomi Református Egyházközség
Kertvárosi Katolikus Általános Iskola
492
Szeged-Csanádi Egyházmegye
10. táblázat: Hódmezővásárhelyi tankerületben található intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; KLIK adatszolgáltatás
Intézmény neve
Tanulók száma
Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola
887
Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium
233
Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
11. táblázat: Egyéb intézmények Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013)
Az általános iskolák megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 122; Belváros: 1; Susán: 3; Tabán: 2; Csúcs: 323; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0
22 23
A Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor u. 35. alatti telephelye. A Szent István Általános Iskola Szent István téri telephelyével együtt.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
99
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
68. ábra: Általános iskolák elhelyezkedése Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása A 2013/2014-es tanévben a város általános iskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény neve
Tanulók száma
Összes tanuló
Sajátos nevelési 24 igényű tanulók
Hátrányos helyzetű tanulók
Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola
484
58
230
70
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola Gregus Máté
130
15
51
18
24
Integrált formában oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
100
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Tagintézmény - Székkutas Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc ÉnekZenei Általános Iskola
418
10
112
35
Németh László Gimnázium, Általános Iskola
590
23
173
41
Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola
393
23
133
46
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola
388
25
152
35
Mártélyi Általános Iskola
82
15
35
9
Mindszenti Általános Iskola
487
55
242
35
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
49
0
0
0
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye
41
0
0
0
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye
99
30
23
14
Szőnyi Benjamin Református Általános Iskola
218
17
59
23
Kertvárosi Katolikus Általános Iskola
492
12
68
8
12. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: Tájékoztatók a 2013/2014-es tanév indításáról – Tájékoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hódmezővásárhelyi Tankerületének tanévkezdéséről (Isz:131-12593/2013); Oktatási Hivatal KIR, 2013.10.01-i állapot; KLIK adatszolgáltatás
Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatásában valamennyi általános iskola részt vesz. Ehhez segítséget nyújt a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye által működtetett utazó gyógypedagógus hálózat. A többi tanulóval integrált formában nem oktatható sajátos nevelési igényű diákok oktatása az alább ismertetett iskolákban biztosított. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek az intézményekbe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek egy része a szülők kérésére kerül a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézményébe (fordított integráció), melyre 2007 óta van lehetőség.2010-től 16 gyógypedagógiai osztály működik a három intézményben.25 Intézmény neve
Ellátott tevékenység
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai
Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása
25
Forrás: Tóthné Kecskeméti Katalin: A Helyi Esélyegyenlőségi Program oktatással kapcsolatos részeinek módosítása, kiegészítése (A-31-9129-2/2013)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
101
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Módszertani Intézmény – Székhelyintézmény Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely, Simonyi utcai Telephelye
Autizmus spektrum zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (középsúlyos) gyermekek nevelése-oktatása
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye
Autizmus spektrum zavarral küzdő, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő, értelmi fogyatékos (enyhe), értelmi fogyatékos (középsúlyos), mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása
13. táblázat: Gyógypedagógiai nevelés az általános iskolai feladatellátási helyeken Forrás: Oktatási Hivatal KIR
A város általános iskoláiban számos, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációját elősegítő pedagógiai programot valósítottak meg, emellett lehetőség van ösztöndíj-programban való részvételre is (Útravaló). Tanulmányaik elősegítésében fontos szerepet játszik továbbá az Arany János Kollégiumi Program, mely a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium és a Németh László Gimnázium, Általános Iskola együttműködésével nyújt támogatást ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok érettségit adó középiskolában folytathassák tanulmányaikat. A rendelkezésre álló adatok alapján az általános iskolát sikeresen elvégzők száma folyamatosan javul. Míg 2010-ben 100 tanulóból 21 nem tudta sikeresen befejezni általános iskolai tanulmányait, 2013-ra ez a szám 14-re csökkent. Tanév
Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban
2010/2011
átlagban 21/100
2011/2012
átlagban 17/100
2012/2013
átlagban 14/100
14. táblázat: Az általános iskolai tanulmányaikat be nem fejezők száma, ill. aránya a nappali rendszerű oktatásban Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)
Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 2001-2011 között összességében 8,3%-ról 5,7%ra csökkent, az azonban problémát jelent, hogy Hódmezővásárhelyen jelenleg nem lehet felnőttoktatás keretében befejezni az általános iskolát. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők támogatott képzéseket vehetnek igénybe. Azok a fiatalok, akik hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, a tizenötödik életévük betöltését követően a Köznevelési Híd II. Program keretében folytathatják a tanulmányaikat, melyre a városban a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben van lehetőség. A Híd II. program a szakképzésbe történő bekapcsolódásra készít fel, sikeres elvégzése esetén a tanulók a szakiskola szakképzési évfolyamán tanulhatnak tovább. Az általános iskolai oktatás főbb jellemzői, eredményei: ●
Az intézmények egyikében sem haladja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 20%-ot.
●
Nagy hangsúlyt fektetnek a kompetenciamérések eredményeire, a kompetenciaalapú oktatásra.
●
Minden általános iskola részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásában.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
102
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
Az IPR működése városi szinten, intézményi együttműködéssel biztosított.
●
A mindennapos testnevelés program 2005 óta valamennyi diák számára elérhető.
●
Minden iskolában művészeti nevelést biztosítanak, mely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenes.
●
A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-től hatályos rendelkezése szerint az általános iskolákban 16 óráig kell foglalkozásokat biztosítani, 17 óráig pedig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A délutáni nem kötelező foglalkozások alól az intézményvezető a szülők kérelmére felmentheti a tanulót, azonban a szülők többsége nem élt ezzel a lehetőséggel, a KLIK által fenntartott iskolákban a tanulók 80,6%-a vesz részt az egész napos iskolai programban a 2013/2014-es tanévben. A hódmezővásárhelyi iskolákban már a jogszabályi változást megelőzően jellemző volt, hogy délutáni foglalkozásokat szerveztek a tanulóknak, így az új törvényi előírás nem jelentett lényegi változást a korábbi gyakorlathoz képest. A délutáni foglalkozások keretében a következő elfoglaltságokat biztosítják a diákoknak: -
szakkörök, sportkörök;
-
egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás;
-
egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás;
-
napközi, tanulószoba;
-
tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás;
-
pályaválasztást segítő foglalkozás.
Akadálymentesítés Az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben biztosított az alábbi intézményekben:26 ●
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Tagintézménye (részben)
●
Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola (részben)
●
Kertvárosi Katolikus Általános Iskola (nem)
●
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola – Klauzál u. 63. (nem)
●
Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola – Nádor u. 35. (nem)
●
Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
Középfokú oktatás A diákok döntő része hódmezővásárhelyi középiskolákban tanul tovább. Aki más településen választ középiskolát, többnyire azért teszi, mert olyan speciális képzést szeretne igénybe venni, amely a városban nem elérhető. A megkérdezett oktatási szakemberek fontosnak tartják, hogy a diákok pályaorientációs tanácsadás keretében kapjanak segítséget a számukra megfelelő középiskola kiválasztásában.
26
Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (A-35-109672/2012)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
103
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az elmúlt évek jogszabályi és intézményi változásait követően Hódmezővásárhelyen a középfokú oktatás jelenleg az alábbi intézményi struktúrában valósul meg. A szakképzésben érintett oktatási intézmények változásai a szakképzési intézményekre vonatkozó alpontban kerülnek bemutatásra. Tanulók száma
Intézmény
Fenntartó
50627
Németh László Gimnázium, Általános Iskola
KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület)
Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium
544
Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola
478
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény
761
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény
480
Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola
501
Vidékfejlesztési Minisztérium
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény
61
KLIK (Hódmezővásárhelyi Tankerület)
KLIK (Szegedi Tankerület)
15. táblázat: A középfokú oktatás intézményi struktúrája Hódmezővásárhelyen Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR
Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása A 2013/2014-es tanévben a város középiskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok számát az alábbi táblázat tartalmazza: Intézmény
Tanulók száma Összes tanuló
Sajátos nevelési igényű tanuló28
Hátrányos helyzetű tanulók
Hátrányos helyzetű tanulók közül halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
50629
0
83
23
Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium
544
4
67
5
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola
478
16
95
28
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény
761
48
166
79
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár
480
92
133
38
Németh László Gimnázium, Általános Iskola
27 28 29
Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma Integrált formában oktatott tanulók Intézményen belül a gimnáziumi tanulók száma
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
104
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Zsigmond Tagintézmény Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola
501
42
88
7
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhelyintézmény
61
0
2
2
16. táblázat: Sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma Forrás: HISZK adatszolgáltatás; KLIK adatszolgáltatás, Oktatási Hivatal KIR
A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény - Székhelyintézmény készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat lát el középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére, a többi intézményben integráltan folyik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása. A Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben enyhe értelmi fogyatékos diákok részére 10 fős speciális szakiskolai osztály indult. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulását a korábban hivatkozott Arany János Kollégiumi Program támogatja, amelynek lebonyolítása a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal együttműködésben történik. A program keretében a diákok a 9. évfolyamon a középiskolai tanulmányaikat megalapozó előkészítő képzésben vesznek részt és ingyenes kollégiumi ellátásban részesülnek. A felkészítő évfolyamot sikeresen elvégző diákok a Németh László Gimnázium, Általános Iskolában vagy a város valamelyik érettségit adó középiskolájában tanulhatnak tovább. A Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium engedélyezett létszáma 264 fő, jelenleg 233 tanuló veszi igénybe a kollégiumi szolgáltatást. Bár a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, továbbra is problémát jelent a magas lemorzsolódási arány (a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolán belül hangsúlyosabban a Corvin Mátyás és a Kalmár Zsigmond Tagintézményben), melynek leküzdéséhez tervezik felzárkóztató programok megvalósítását, valamint Tanoda szervezését. A lemorzsolódást azért is fontos kiemelni, mert ahogyan az a 7.3 fejezetben olvasható, a régió megyei jogú városaival összehasonlításban Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya és elmarad az országos átlagtól is. Szintén kedvezőtlenebbek az értékek a régió más városaihoz és az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve.
Felnőttoktatás Felnőttoktatás keretében Hódmezővásárhelyen szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséget lehet szerezni. Az alábbi ábra mutatja a felnőttoktatásban résztvevők számának alakulását.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
105
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
69. ábra: Felnőttoktatásban tanulók száma Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH
Az elérhető oktatási lehetőségek közül a gimnáziumi oktatás részesedésének aránya volt a legmagasabb 2011-ben, míg az azt megelőző két évben a szakközépiskolát választották a legtöbben. Megfigyelhető ugyanakkor a szakiskolai felnőttoktatás arányának kiugró megnövekedése: míg 2009-ben a résztvevők 11,6%-a döntött a szakiskola mellett, addig 2011-ben már 28,9% volt ez az arány. Középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen
Év
Szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők
Szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők
Gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
Fő
Fő
%
Fő
%
Fő
%
2009
320
37
11,6%
156
48,8%
127
39,7%
2010
475
59
12,4%
218
45,9%
198
41,7%
2011
471
136
28,9%
176
37,4%
159
33,8%
17. táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők száma Hódmezővásárhelyen, 2009-2011. Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)
A szakiskolai végzettség megszerzése kapcsán külön lehetőségként kell említeni a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben megvalósuló, a fentiekben ismertetett HÍD II. programot, melynek keretében a 2013/2014-es tanévben egy 12 fős osztály indult.
Akadálymentesítés Az épületek akadálymentesítése az alábbi intézményekben nem vagy csak részben megoldott:30 Bethlen Gábor Református Gimnázium (nem) Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény (részben)
30
Forrás: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda: Tájékoztató a közhasznú intézmények akadálymentesítéséről 2012. (Isz: A-3510967-2/2012)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
106
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola (részben)
Szakképzés 2008-ban négy szakközépiskola integrálásával jött létre a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola. Az összevonást indokolta, hogy a szakképzésre vonatkozó akkor hatályos jogszabályok értelmében azok az intézmények voltak jogosultak szakképzési hozzájárulás fogadására, melyek Térségi Integrált Szakképző Központban működtek és tanulói létszámuk elérte az 1500 főt. Az egyesített intézmény csatlakozott az 1000 Mester TISZK-hez, és annak járműipari, valamint informatikai decentrumaként működött, előbbi a Kalmár Zsigmond Tagintézményben (jelenleg: Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény), az utóbbi az Eötvös József Szakképző Iskolában (jelenleg: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola). Miután a szakképzési intézmények 2013. január 1-től a KLIK fenntartásába és működtetésébe kerültek (a HISZK először a Hódmezővásárhelyi Tankerülethez, majd 2013. március 1-től a Szegedi Tankerülethez került), az önkormányzatok nem láthatnak el szakképzési feladatot, így az 1000 Mester Nonprofit Kft. tulajdonosai annak megszüntetése mellett döntöttek. További változást jelentett az intézményi struktúrában, hogy a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola fenntartási és működtetési feladatait 2013. augusztus 1-től a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola gimnáziumi (sport tagozat), szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatást, valamint felnőttoktatást lát el alapfeladatai körében, hangsúlyosan az egészségügyi és közgazdasági szakterületeken. A Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény vendéglátóipari-idegenforgalmi, míg a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény műszaki és ipari területeken, valamint művészeti (porcelánkészítő és festő) területeken biztosít szakközépiskolai és szakiskolai nevelést-oktatást és felnőttoktatást. A gyakorlati képzést részben az iskolai tanműhelyekben, részben pedig iskolán kívüli gyakorlati helyeken, tanulószerződés alapján történő képzésben szerzik meg a diákok. A szakiskolai képzésben változást jelentett, hogy 2013 szeptemberétől normál szakiskolai osztályok már nem indultak, helyettük az új OKJ szerinti, 3 éves szakképzések kerültek beindításra. A régi OKJ-s képzések már csak kifutó rendszerben zajlanak az alábbiak szerint:31
Régi OKJ-s program szerinti szakképesítések ●
●
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény -
Élelmiszer- és vegyi áru eladó
-
Ruházati eladó
-
Pincér
-
Cukrász
-
Szakács
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény
31
Forrás: Hegedűs Zoltán: Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola intézményvezetőjének tájékoztatója a tanévkezdésről (Isz: 131-12576/2013)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
107
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
-
Fodrász
-
Hegesztő
Új OKJ-s program szerinti szakképesítések ●
●
●
Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola -
Gyakorló ápoló
-
Fogtechnikus gyakornok
-
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
-
Kereskedő
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény -
Pincér
-
Cukrász
-
Szakács
-
Vendéglátásszervező-vendéglős
Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény -
Kőműves és hidegburkoló
-
Villanyszerelő
-
Asztalos
-
Hegesztő
-
Gépi forgácsoló
-
Karosszérialakatos
-
Épület és szerkezetlakatos
-
Ács
-
Festő, mázoló és tapétázó
-
Fehérneműkészítő és kötöttáru összeállító
-
Porcelánkészítő
-
Porcelánfestő
-
Autószerelő
-
Gyakorló fodrász
A TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0039 Szakképzés mesterfokon című projekt segítséget nyújtott a rövidebb időtartamú szakképzésre történő átálláshoz. Az egyes szakmákhoz kapcsolódóan létrehozott munkacsoportok egyebek között kidolgozták a tanmeneteket, tanítási segédleteket és mentorszerepet töltöttek be saját tantestületükön belül. A pályázat keretében pályaválasztási rendezvényt szerveztek, emellett lehetőség nyílt a szakképzés minőségének javítását segítő eszközök beszerzésére is. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola a Munkaügyi Központ Szervezésében az alábbi tanfolyamokat és képzéseket biztosítja: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
108
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
●
Tanfolyamok -
Betanított konyhai kisegítő
-
Egészségőr (otthoni egészségügyi és szociális segítő)
-
Egészségügyi képesítések (munkahelyi elsősegélynyújtó)
-
Építészeti képesítések - építészeti bemeneti kompetenciák fejlesztése (betanított betonkészítő)
-
Építészeti képesítések - közlekedési komptenciák fejlesztése (térkőburkoló)
-
Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (betanított varrómunkás)
-
Kisgépkezelő (motoros fűkaszakezelő)
-
Minősített hegesztő
-
Segédgát- és csatornaőr
-
Településkarbantartó
OKJ-s képzések -
Építő- és anyagmozgatógép kezelője (földmunka-rakodó és szállítógépkezelő)
-
Építő- és anyagmozgatógép kezelője (targoncavezető)
-
Faipari gépkezelő
-
Pénzügyi ügyintéző
-
Társadalombiztosítási ügyintéző
-
Zsaluzóács
A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola alaptevékenységei körében szakközépiskolai és szakiskolai nevelési-oktatási feladatokat, felnőttoktatási feladatokat lát el, a mezőgazdasági szakterületen kívül informatikai, villamosipari, elektrotechnikai-elektronikai és gépészeti területeken. Emellett a következő OKJ-s képzéseket biztosítják: mezőgazdasági technikus, mechatronikai technikus, informatikai rendszergazda. Annak ellenére, hogy az iskola fenntartója 2013 augusztusa óta a Vidékfejlesztési Minisztérium, továbbra is törekszenek a többi intézménnyel való együttműködés megtartására. A Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskolával és tagintézményeivel közös informatikai rendszert működtetnek és igénybe veszik az Eötvös József Szakképző Iskola informatikai tantermeit, valamint a Kalmár Zsigmond Tagintézmény gépészeti műhelyét. Az iskola konzorciumi partnerként a Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskolával és a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel részt vesz a TÁMOP-3.4.2.A-11/2 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja tárgyú projekt megvalósításában, melynek célja a pedagógusok továbbképzése a tanulók együttműködésére épülő, egyéni sajátosságaikat figyelembe vevő oktatási-nevelési módszerek területén.
Infrastrukturális háttér, fejlesztési igények A Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézmény a 2012/2013-as tanévtől egy felújított épületbe költözött, a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményének épülete azonban felújításra szorul. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
109
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola a 2011/2012-es tanévtől kezdődően a korábban a Németh László Gimnázium, Általános Iskola által használt épületben folytatja működését, melynek megtörtént teljes körű energetikai felújítása. Az iskola jelenlegi céljai között a szakképzés és a gazdálkodás fejlesztése szerepel. Az intézmények a tanműhelyek korszerűsítéséhez, a szükséges eszközök beszerzéséhez igénybe veszik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben meghatározott decentralizált keret, illetve egyéb pályázati források által kínált lehetőségeket is. Problémát jelent azonban, hogy a munkaerő-piaci igényeket és a technológiai fejlesztéseket ezzel együtt sem tudják minden esetben követni. A korábbi törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek fejlesztési támogatást32 nyújtsanak közvetlenül az iskolák részére, azonban a jelenlegi szabályozás alapján erre nincs mód.
A szakképzés tartalmi kérdései A jogszabályi változások miatt a városnak kevesebb ráhatása van a képzések összetételére és keretszámaira, mint korábban. A jelenlegi szabályozás szerint a megyei fejlesztési és képzési bizottság33 tesz javaslatot a Kormánynak a megyében indítható, költségvetési hozzájárulásban részesíthető és nem támogatott szakképzésekre, a szakképesítések keretszámaira, továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság a javaslatának kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók javaslatait. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy a fenntartók mely szakképesítésekre vonatkozóan jogosultak költségvetési hozzájárulásra. Megyénként meghatározza továbbá azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója -
korlátozás nélkül beiskolázhat,
-
költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,
-
költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet; ezen belül meghatározza az adott megyében iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.
A munkacsoport megbeszélések során többször felmerült, hogy a középfokú szakképzés nem követi megfelelően a munkaerő-piaci igényeket. A gazdasági szakemberek elsősorban a középfokú műszaki képzéssel kapcsolatban jelezték a problémát. Ugyanakkor figyelemmel az oktatás infrastrukturális igényeire, nehézséget jelent, hogy az oktatás folyamatosan kövesse a munkaerő-piaci, valamint technológiai változásokat.
32
2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
33
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92.§ (34) bekezdése értelmében a 2003. évi LXXVI. törvény alapján megalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2012.09.30-ig látták el feladatukat. A megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak 2012.09.30-ig kellett megalakulni, működésüket 2012.10.01-től kezdték meg.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
110
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó 2011. szeptember 1-től a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ intézményegységeként működött. A pedagógiai szakszolgálati feladatok 2013. január 1-től a Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálathoz kerültek, amely 2013. szeptember 1-től a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az alábbi feladatokat látja el: ●
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
●
fejlesztő nevelés
●
szakértői bizottsági tevékenység
●
nevelési tanácsadás
●
logopédiai ellátás
●
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
●
konduktív pedagógiai ellátás
●
gyógytestnevelés
●
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
●
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye biztosítja az utazó gyógypedagógus hálózatot is, mely a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási gondokkal küzdő gyermekek integrált oktatását támogatja. Az utazó gyógypedagógus hálózat nagy segítséget jelent azon szülőknek, akiknek nehézséget okozna, hogy gyermeküket elvigyék a szükséges foglalkozásokra, amelyeket ilyen módon az óvodában és az iskolában megkapnak. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hódmezővásárhelyi Tagintézménye jelenleg 4 iskolapszichológussal, 7 logopédussal, 5 fejlesztő pedagógussal és 9 utazó gyógypedagógussal működik. Az infrastrukturális fejlesztési igények között parkoló, ezen belül mozgássérült parkoló, valamint akadálymentesített feljáró kialakítását nevezték meg, tekintettel az intézmény által ellátott sérült gyermekekre. Emellett felújítási munkák is szükségesek (beázások, több helyen átüt a salétrom a falon), valamint egy további mozgásfejlesztő helyiség kialakítása lenne indokolt. A Szakszolgálat összesített forgalma az egyes feladatok vonatkozásában az alábbiak szerint alakult 20122013-ban: ●
Nevelési tanácsadás és szakértés: 782 fő
●
Utazó gyógypedagógia: 409 fő
●
Logopédia: 385 fő
●
Gyógytestnevelés: 125 fő
●
Korai fejlesztés: 1 fő
●
Fejlesztő nevelés: 1 fő
●
Konduktív pedagógiai ellátás: 6 fő
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
111
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
Tehetséggondozás: 73 fő
Felsőoktatás Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara az alapképzésen kívül felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzéseket is biztosít. Alapképzésben (BSc) mezőgazdasági mérnök és vadgazda mérnökképzés folyik, az előbbire inkább a régióból érkeznek a hallgatók, mivel az országban számos helyen zajlik mezőgazdasági jellegű képzés, míg a vadgazda mérnökképzésre az ország többi részéből is jelentős az érdeklődés. A felsőoktatási szakképzés keretében az alábbi végzettségek megszerzése lehetséges a Mezőgazdasági Karon: ●
Állattenyésztő mérnök
●
Kertészmérnök
●
Környezetgazdálkodási agrármérnök
●
Mezőgazdasági mérnök
A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejezhetők be. Szakirányú továbbképzések a következő területeken indulnak: ●
Vadgazdálkodási szakmérnök
●
Agrárlogisztikai szakmérnök
●
Mezőgazdasági értékbecslő
●
Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó
A Mezőgazdasági Kar emellett biztosít iskolarendszeren kívüli, OKJ-s képzéseket, valamint regisztrált mezőgazdasági termelők részére kidolgozott, szakképesítést nem adó képzéseket. A Karon az állattenyésztésnek van nagyobb hagyománya, de mivel a mezőgazdaságban az állattenyésztés jelentősen visszaszorult, indokolt volt a növénytermesztéshez kapcsolódó oktatási kínálat bővítése. A gyakorlati képzés egyrészt a Mezőgazdasági Kar tangazdaságában történik, másrészt a környező mezőgazdasági vállalkozásoknál. A tangazdaság vállalkozási formában működik, így a hallgatók a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági ismereteken túl betekintést nyerhetnek egy vállalkozás működésébe és ezáltal olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, amelyek segítik későbbi elhelyezkedésüket. A hallgatók a 6. félévet követően két alkalommal 6 hetet töltenek el az egyetem akkreditált gyakorlati helyeinek (vállalkozások, szervezetek) valamelyikénél. A duális képzés további fejlesztése érdekében az intézmény igyekszik további együttműködési megállapodásokat kötni, de mivel a befogadó vállalkozások számára is jelentős erőforrásokat igényel az, hogy a diákok valóban hasznos ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, ezen a területen további bővítés szükséges. Elmondható, hogy a Karon végzettek jelentős része a mezőgazdaságban vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási vagy ipari ágazatokban helyezkedik el. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
112
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A Mezőgazdasági Kar részt vesz a Szegedi Tudományegyetem vezetésével megvalósuló TÁMOP 4.1.1.C12/1/KONV-2012-0004 projekt megvalósításában (A projekt címe: Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon). A projekt három fő cél mentén valósul meg, ezek egyike az „oktatás és képzésfejlesztés” cél, mely gyakorlatorientált, a munkaerő-piaci folyamatoknak, igényeknek megfelelő képzési struktúra kialakítására törekszik egy munkaerő-piaci visszacsatoló és döntéstámogató rendszer fejlesztésével. Ezen alcél megvalósításában működik közre a Mezőgazdasági Kar az agrárképzés vonatkozásában. Az infrastrukturális háttér megfelelő az oktatáshoz, a Mezőgazdasági Karon nem elérhető eszközök a Szegedi Tudományegyetem egyéb karain rendelkezésre állnak. Az Egyetemmel való együttműködés egyéb területeken is jónak mondható, például új szak indításához szükség esetén igénybe veszik az Egyetem hátterét, közreműködését. Az új képzések akkreditáltatása a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal ugyanakkor nehézségekbe ütközik, tekintettel a Bizottságban magukat képviselő felsőoktatási intézmények ellenérdekeire, a már működő vagy elindítani tervezett hasonló szakok miatti pozícióharcra. A Kar egyre intenzívebben és több szinten vesz részt a város életében. Az Önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá, mely a Mezőgazdasági Kart is érinti. A hallgatók bekapcsolódnak a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által folytatott kutatásokba, kísérletekbe, részt vesznek a minden év áprilisában megrendezésre kerülő mezőgazda napokon. Ezen felül az intézmény megjelenik a pályaorientációs rendezvényeken, kihangsúlyozva, hogy a mezőgazdasági képzés teljes spektruma elérhető a városban, ami különösen fontos lehet abban, hogy a terület iránt érdeklődő fiatalokat a városban tartsa. A Kar emellett olyan rendezvényeken is képviselteti magát, amelyek közelebb hozzák a Kart és a város lakóit, ilyen például a Kutatók Éjszakája vagy a Növények Napja, amely minden évben sok látogatót vonz. Az Unió tagállamaiban kötelezően működtetendő Mezőgazdasági Szaktanácsadó Rendszer Magyarországon a regionális nagy egyetemeken került kialakításra. A Dél-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ a Szegedi Tudományegyetemen található, egyik területi központja pedig a Mezőgazdasági Karon működik.
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpont A Főiskola 2011-ben kezdte meg működését Hódmezővásárhelyen, jelenleg turizmus-vendéglátás, valamint kereskedelem és marketing szakon folyik alapképzés és felsőoktatási szakképzés. A turizmus-vendéglátás szak hiányt tölt be a térségben, mivel legközelebb a Szolnoki Főiskolán érhető el ilyen jellegű oktatás. A diákoknak hozzávetőlegesen 40%-a hódmezővásárhelyi, a többiek Szegedről, Makóról, illetve egyéb környékbeli településekről érkeznek. Az eredeti tervek szerint a képzési kínálatban művészeti szakok – textilműves, keramikus, fotográfus – is helyet kaptak volna, ezek azonban csak költségtérítéses formában indulhattak és nem volt elegendő jelentkező. Az intézmény célja olyan képzési struktúra kialakítása, amely megfelel a helyi igényeknek. Igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni a gyakorlati képzésre, amely a kötelező gyakorlaton felül különféle projektmunkákon keresztül valósul meg. Az intézmény aktívan részt kíván venni a város életében, többek között
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
113
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
rendezvények lebonyolításában, kiállítások megszervezésében és a város arculatának formázásában tudnak segítséget nyújtani. A BKF Regionális Tudásközpontja és a város Önkormányzata ösztöndíjat biztosít a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók számára. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók vállalják, hogy amennyiben a munkaerő-piaci helyzet lehetőséget ad rá, a tanulmányaik befejezését követően legalább annyi időre a városban helyezkednek el, ameddig az ösztöndíjat a részükre folyósították.
8.2. Egészségügy Magyarország nem csak a születéskor várható élettartam, hanem az egészségben eltöltött életévek száma tekintetében is hátrányban van az Európai Unió országainak átlagához képest. A 2011. évi népszámláláskor szerepeltek a tartós betegséggel, illetve fogyatékossággal kapcsolatos kérdések is, melyek - az adatok szenzitivitása miatt – nem feltételeztek kötelező válaszadást, de a megyei jogú városok lakossága egészségi állapotának összevetéséhez közvetve alkalmasak. A tartósan beteg személyek lakosságon belüli arányában - a társadalmi-gazdasági mutatókhoz hasonlóan – egyértelműen kimutatható az ország nyugat-kelet irányú differenciáltsága. Hódmezővásárhely 18%-os aránya a megyei jogú városok 16%-os értékénél kedvezőtlenebb. Önbevallása alapján 2011-ben fogyatékossággal élőnek (értelmi vagy mozgásszervi) minősült az ország lakosságának 4,6%-a, a megyei jogú városokban lakók 4,3%-a, aminél a hódmezővásárhelyi arány kismértékben előnytelenebb, 2011-ben 4,7% volt.
70. ábra: A tartósan beteg és a fogyatékkal élők aránya a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
A halálozási okok közül az országos tendenciákhoz hasonló módon Hódmezővásárhelyen is a kiemelkednek a kardiovaszkuláris, a légzőszervi és a daganatos betegségek. A 20-64 év közötti férfi lakosság körében a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halálesetek aránya meghaladja az országos átlagot, a HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
114
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
daganatos és légzőszervi betegségek miatti halálozási arányok megegyeznek az országos átlaggal. A 20-64 éves nők körében a halálesetek aránya minden betegségcsoport vonatkozásában meghaladja az országos átlagot, az egyetlen kivételt az emésztőrendszeri betegségek jelentik, amelyek tekintetében a hódmezővásárhelyi adatok kedvezőbbek az országosnál. Összességében Hódmezővásárhely halálozási mutatói a megyei átlagnál kedvezőbbek – a nők és férfiak esetében is – míg Szegedénél rosszabbak. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó hódmezővásárhelyi tagkórházának ellátási körzetébe tartozó települések esetén a városénál lényegesen kedvezőtlenebbek a halálozási adatok, melyet részben az egészségügyi infrastruktúrához való nehezebb hozzáférés, részben pedig az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is magyaráz. (Ugyanez mondható el a makói tagintézmény ellátási körzetébe tartozó településekről is.) A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ ezért céljai között fogalmazza meg a prevenciós tevékenység bővítését, az ellátás esélyegyenlőségének erősítését.34 A prevenciós tevékenységekben – beleértve a széleskörű egészségügyi szűrőprogramokat és az egészséges életmód elősegítését célzó információk átadását – kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, mely a későbbiekben kerül bemutatásra részletesebben.
8.2.1. Alapellátás A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: ●
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról
●
a fogorvosi alapellátásról
●
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról
●
a védőnői ellátásról
●
az iskola-egészségügyi ellátásról35
Az akkreditált alapellátó praxisok részt vesznek az orvosképzésben is. A városban 23 felnőtt és 9 gyermek háziorvosi rendelő, 8 vegyes korcsoportú és 4 gyermek fogászat található, valamint központi háziorvosi ügyelet működik az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejött feladat-ellátási szerződések alapján. Az egészségügyi ellátást a szolgáltatók az önkormányzat tulajdonában vagy saját tulajdonban álló, illetve az általuk bérelt rendelőben biztosítják. Az egyes rendelőkhöz tartozó körzetek kialakítása követi a lakosság megoszlását, így jelenleg nincsenek az átlagnál nagyobb mértékben leterhelt rendelők. Orvoshiány egyik körzet esetében sem jelentkezik. Ugyanakkor az orvosok átlagéletkora jelenleg 60 év körül van, így érdemes annak megfontolása, hogy a praxisok megvásárlását a már több éve zajló ingyenes telek programba való bekapcsolással, illetve támogatott lakással ösztönözze a város, amennyiben a nyugdíjazás miatt idővel megüresedő orvosi praxisok betöltése problémát okoz. Az orvosi rendelők állapota és felszereltsége jelentős eltéréseket mutat. A megfelelő felszerelés megléte működési feltétel, ezzel együtt igényként merült fel egy kérdőíves felmérés lebonyolítása a felszereltségre vonatkozóan. A Széchenyi tér 19., Rárósi u. 13., Tornyai János u. 7. és az Agyag u. 11. szám alatti rendelők esetén felújítás, illetve eszközbeszerzés szükséges. 34 35
Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 152.§ (1) bekezdés
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
115
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az alapellátásban problémát jelent, hogy annak szereplői, elsősorban az azonos populációt ellátó orvosok – így a házi gyermekorvosok és iskolaorvosok, valamint a háziorvosok és munkaorvosok – között nem megfelelő az információcsere, ami párhuzamosságokat eredményez és rontja az ellátás hatékonyságát. Részleges megoldást jelenthet a fit-test program informatikai támogatása, melynek további fejlesztése legalább az iskolás kor végéig megoldaná az egészségügyi információk hatékonyabb felhasználását.
71. ábra: Háziorvosi rendelők Hódmezővásárhelyen Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
A háziorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 2; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 2; Belváros: 8; Susán: 5; Tabán: 4; Csúcs: 3; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
116
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
72. ábra: Házi gyerekorvosi rendelők Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés
A házi gyermekorvosi rendelők megoszlása az egyes városrészekben: Kertváros: 1; Hódtó: 1; Béketelep: 0; Újváros: 1; Belváros: 4; Susán: 0; Tabán: 1; Csúcs: 1; Tarján: 0; Kishomok: 0; Külterület: 0 Hódmezővásárhelyen az egy háziorvos által ellátott esetek száma 10.147, ami nem éri el a megyei jogú városok átlagát (11.024 eset). Megalapozott következtetések levonását ugyan nem teszi lehetővé, de kedvezőnek nevezhető a változás relatív mérsékletessége is: 2001-hez képest 2011-ben 5,8%-kal több eset ellátása jutott ugyan egy hódmezővásárhelyi háziorvosra, azonban ez még így is a vizsgált városok átlagos értéke alatt maradt.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
117
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
73. ábra: Az egy háziorvosra jutó betegforgalom és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. Forrás: KSH
Az egy főre jutó háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban megjelentek lakosságarányos értékei (2011) a megyei jogú városok összehasonlításában átlagosnak mondhatók: a legelőnyösebb demográfiai mutatókkal rendelkező Érd és Sopron érzékelhetően relatív kedvező helyzetben van, míg a legtöbbször főként az egykori bánya- és iparvárosok lakói veszik igénybe a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatásokat. Hódmezővásárhely 6,9-es aránya kismértékben felülmúlja ezen városok 6,6-es átlagos értékét.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
118
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
74. ábra: A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátások igénybevétele és annak változása a megyei jogú városokban, 2001-2011. Forrás: KSH
A védőnői ellátást a HKTK Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálata végzi két telephelyen, a védőnők száma 2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban.
8.2.2. Szakellátás Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2012. május 1-től az Önkormányzat tulajdonából a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) tulajdonába került. A térség egészségügyi ellátásának racionalizálása, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében 2013. február 1-én az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetet és a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetet egy intézményben egyesítették, Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó néven. Az egyesített intézmény összesen 620 finanszírozott ággyal működik, ebből jelenleg 362 ágy van a hódmezővásárhelyi tagkórházban. A városon kívül a hódmezővásárhelyi tagkórház ellátási körzetébe tartozik Mártély, Mindszent és Székkutas, ami összesen 57.411 lakost jelent, de az intézmény egyes szakterületek
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
119
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
tekintetében az egész megyére kiterjedően nyújt szolgáltatásokat. Az ellátott tevékenységek köre az alábbiakra terjed ki: ●
alapellátás
●
járóbeteg szakellátás
●
aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátás
Akkreditált osztályaival az intézmény a betegellátás mellett a Szegedi oktatókórházaként is működik (orvos- és szakorvos képzés, szakdolgozók képzése).
Tudományegyetem
2007. április 1-től jelentős mértékben csökkent a kórházi ágyak száma: a belgyógyászat vonatkozásában 70%-kal, a sebészeti ellátás vonatkozásában 72,73%-kal, a neurológia esetében 50%-kal. A szülészetnőgyógyászat esetében 37,5%-os, a csecsemő-gyermekgyógyászat esetén pedig 25%-os volt a csökkenés. Összességében 63%-kal csökkent az aktív ágyak száma, amely jelenleg is nehézségeket okoz az ellátásban. Korábban működött bőrgyógyászati, szemészeti, fül-orr-gégészeti, valamint urológiai osztály. Az utóbbi három műtéti feladatait most egynapos sebészeti ellátás keretében látja el az intézmény. A csökkentésből adódó nehézségek leginkább a belgyógyászati és a sebészeti osztályt érintik, de az egynapos sebészet sem tudja teljes egészében pótolni a megszüntetett osztályok kapacitásait.36 A tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyszámok tekintetében az ország fejlettebb városainak számító megyei jogú városokhoz képest Hódmezővásárhely értékei alacsonyak (Érd nem rendelkezik kórházzal) (ld 75. ábra). A városban tízezer lakosra 74,7 működő kórházi ágy jutott 2011-ben, ami azonban összességében kis mértékben magasabb a tíz évvel azelőtti értéknél (66,8 ágy). Az érték a tízezer lakosra jutó összes ágyszámot mutatja. A krónikus ágyak számának jelentős túlsúlya (124/238) problémát jelent mind a betegellátásban, mind a Kórház gazdálkodásában.
75. ábra: Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
36
Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
120
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-es elfogadása óta eltelt időszakban a következő főbb változásokra, illetve fejlesztésekre került sor: 2012. februártól megkezdte működését a TIOP-2.2.2-08/2-2009-0027 A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének fejlesztése sürgősségi osztállyá (SO2) tárgyú projekt keretében kialakított sürgősségi osztály. 2012. április 30-tól az onkológiai fekvőbeteg kapacitás a Szegedi Tudományegyetemhez került, a tényleges ellátás azonban továbbra is Hódmezővásárhelyen történik. A 2013. július 1-től a makói tagkórházban megszűnt gyermekgyógyászati ellátás teljes ágyszámmal a hódmezővásárhelyi tagkórházhoz került. A KEOP-5.3.0/A/09-2010-0112 számú projekt keretében megtörtént az „A” épület energetikai korszerűsítése, sor került a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére. A
HURO-1101/189/2.4.1. Rendszeres mammográfiai szűrés infrastruktúrájának fejlesztése Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Aradon tárgyú projekt eredményeként az alábbi infrastrukturális fejlesztések és szakmai elemek valósultak meg: -
Az emlőszűrő állomás működtetése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben.
-
A Mammográfia teljeskörű felújítása, valamint a következő berendezések beszerzése: Mammomat Inspiration mammográf, Acuson S2000 ultrahang, PACS rendszer és hozzátartozó informatikai eszközök.
-
A Patológiára komplett elektromos előtolású rotációs mikrotom alap készülék beszerzése.
-
2013. novemberben mammográfiás asszisztensek 2+1 napos képzése, melyen 9 magyar, 3 román és 2 szerb asszisztens vett részt.
-
2013 január 24-26. között az „INTERDISCIPLINARY CONFERENCE on the diagnosis and treatment of early stage (in situ and 1-14 mm invasive), nonpalpable breast cancer” című angol nyelvű kurzus a világhírű, magyar származású Dr. Tabár László Professzor, F.A.C.R és Dr. Tot Tibor Ph.D. emlőrák-specialisták közreműködésével valósult meg. A kurzuson összesen 162 magyar, román és szerb orvos vett részt.
-
EVP iroda felújítása és komplett berendezése.
-
Honlap-fejlesztés: http://hurobreastcancer.hu/
Jelenleg az alábbi szakterületeken és kihasználtsággal történik az ellátás a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ két tagkórházában: Ágykihasználtság (2011-2012, átlag)
Ágyszámok Szakma név Integrált intézményi
Hódmezővásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Hódmezővásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Belgyógyászat
57
20
37
107,54
57,3
Sebészet
37
15
22
80,64
62,6
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
121
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Szülészet
20
10
10
78,04
Nőgyógyászat
10
5
5
78,04
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
25
25
-
48,73
Neurológia
20
20
-
90,94
Reumatológia
17
17
-
91,38
Intenzív ellátás
12
6
6
79,69
12
6
6
46,27
Pszichiátria
25
-
25
Aktív összesen
235
124
111
Ápolás
19
19
-
73,9
Gyermek rehabilitáció
20
20
-
4,49
Krónikus belgyógyászat
162
100
62
19,96
67,3
Mozgásszervi rehabilitáció
149
99
50
97,02
91,2
Pszichiátriai rehabilitáció
35
-
35
Krónikus összesen
385
238
147
Kórházi ágyszám összesen
620
362
258
Sürgősségi betegellátó szervezett szakellátás
egységben
49,6
82,3
80,3
18. táblázat: Ágyszámok és ágykihasználtság a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ finanszírozási szerződés 2014.05.31. állapot
TEK37 esetszám szakmánként (2013. I-VI. hónap) Szakma név
Hódmezővásárhely tagkórház
Átlagos ápolási nap (2013. I-VI. hónap)
Makó tagkórház
Hódmezővásárhely tagkórház
Makó tagkórház
Aktív Belgyógyászat
396
458
8,22
8,41
Sebészet
478
585
4,61
4,31
Szülészet
446
489
5,89
3,83
Nőgyógyászat
63
152
4,33
1,98
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
730
-
3,56
Neurológia
302
-
8,62
Reumatológia
212
-
13,71
Intenzív ellátás
75
75
13,45
6,88
Sürgősségi betegellátó egységben
516
486
1,2
1,04
37
Területi ellátási kötelezettség, a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól c. rendelet alapján.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
122
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
szervezett szakellátás Pszichiátria
-
221
15,9
Krónikus Ápolás
72
-
30,19
Gyermek rehabilitáció
3
-
30,67
Krónikus belgyógyászat
206
684
23,04
8,92
Mozgásszervi rehabilitáció
935
371
18,23
22,18
-
304
Pszichiátriai rehabilitáció
17,62
19. táblázat: Esetszámok és átlagos ápolási napok a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
A járóbeteg ellátás 1369 szakorvosi és 415 nem szakorvosi órában zajlott. A betegelvándorlásról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, azonban tekintettel Szeged közelségére, feltételezhető, hogy jelentkezik bizonyos fokú elvándorlás egyes szakterületek esetében. Ugyanakkor megfigyelhető bevándorlás is, elsősorban azon a szakterületek vonatkozásában, melyeken a hódmezővásárhelyi intézmény hagyományosan magas színvonalú ellátást biztosít. Ide tartozik a sebészet, a gyermekgyógyászaton belül a diabetológia, az endokrinológia és a szülészet-nőgyógyászat.38
Rehabilitáció Az intézmény reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs osztálya Kakasszéken működik, a gyógyvízzel és gyógyiszappal rendelkező Kakasszéki-tó déli partján. Az osztály vegyes profilú mozgásszervi rehabilitációt nyújt, melyből a reumatológiai terület a leghangsúlyosabb, de emellett ellátnak amputáció utáni rehabilitációt, neurológiai betegségek utáni rehabilitációt, valamint stroke és gerincvelő-, ill. koponyasérülés utáni rehabilitációt is. Az épületet 1999-2002 között felújították, így a hotelszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek. 2012ben a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE) című pályázat eredményeként megtörtént a Kakasszéki Mozgásszervi Rehabilitációs Centrum gyógymedence részlegének teljes körű felújítása. Jelenleg a DAOP-4.1.2/B-11-2011-0001 Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi régióban című projekt keretében zajlik az intézmény 19 ágyas nappali kórházzal történő bővítése, az orvosi eszközpark bővítése és korszerűsítése, valamint az informatikai és információs rendszer fejlesztése. A 2014-2020 közötti időszakra tervezik az épület energetikai (nyílászárók cseréje, hőszigetelés), gépészeti és elektromos felújítását, mivel az 1999-2002-es munkák során csak a legszükségesebb javítások elvégzésére volt lehetőség.
38
Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
123
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A kórház infrastruktúráját érintő kiemelt fejlesztések39 A kórház épületegyüttese 1898-tól több szakaszban került megépítésre, az utolsó épület 1989-ben készült el. A pavilon-rendszer azonban nehézségeket okoz az ellátásban – beleértve a járóbeteg ellátást is – , mivel nem biztosítható a betegutak megfelelő kialakítása, továbbá problémát jelent, hogy egy-egy épületben a felvonó esetleges meghibásodása esetén az akadálymentes közlekedés nem megoldott. A pavilonos szerkezet további hátránya, hogy az üzemeltetési költsége nagyon magas. A hosszútávon megvalósuló fejlesztések, melyek eredményeként az intézmény tömbkórházzá alakul, lehetővé teszik a járóbeteg és fekvőbeteg-ellátás szétválasztását, valamint az egyes szakfeladatokat ellátó diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezését, amely hozzájárul a hatékonyabb ellátáshoz és a betegek kényelméhez. A TIOP-2.2.4-09/1-2010-0033 Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet struktúraváltó infrastrukturális fejlesztése című projekt eredményeként felújításra kerül a kórház központi épülete („A” épület). Az alagsor bővítésével megtörténik egy 274 férőhelyes központi öltözőblokk és bérmosodai fogadóhelyiségek kialakítása, sor kerül a diagnosztikai szárnyban található sterilizáló korszerűsítésére és funkcionális átalakítására. Az épület földszinti részén központi betegfogadót és betegirányító rendszert alakítanak ki, valamint kiépítenek egy új, akadálymentes személyfelvonót és központi vizesblokkot a járóbetegek részére. Az épület középső részében a tetőtérben orvosi szobák és vizsgálók kerülnek kialakításra. A jelenlegi projekt egy hosszú távú fejlesztés első üteme, a fejlesztés távlati célja az intézmény „A” épületének tömbkórházzá alakítása. A TIOP-2.2.6-12/1B-2013-0015 A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó integrációját támogató struktúraváltás tárgyú projekt célja a hódmezővásárhelyi és a makói tagkórházak struktúrájának átalakítása, a funkciók ésszerű és gazdaságos üzemeltetést lehetővé tevő megosztása. Ezen projekt keretében tervezik kialakítani az elkülönített járóbeteg ellátáshoz szükséges infrastruktúrát. A fejlesztéshez két jelenlegi épületet (patológia, központi gázellátó) kell elbontani, ezek helyén kerül kialakításra a járóbeteg ellátásnak otthont adó új épület, mely nyaktaggal kapcsolódik majd az „A” épülethez. A járóbeteg ellátás a földszinten és az első emeleten kerül kialakításra, míg az alagsorban a patológia és a gyógyszertár kap helyet. Szintén ennek a projektnek az eredménye lesz az „A” épület földszinti, valamint 1. és 2. emeletei részeinek átalakítása. Mivel több osztály esetén problémát jelent a helyiségek kedvezőtlen kialakítása (pl. túl nagy kórtermek, a működés szempontjából nem optimális elhelyezkedés), így alaprajzi módosításokra is sor kerül. Emellett megvalósul a diagnosztikai blokk teljes gépészeti-, elektromos -, és energetikai (nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés) felújítása. A 2014-2020 közötti időszakra tervezett fejlesztések között szerepel a járóbeteg-ellátásnak otthont adó új épület kibővítése további 3 emelettel, valamint még egy, az „A” épülethez kapcsolódást biztosító folyosó megépítése. A tervek szerint ide kerül a Csecsemő és gyerekosztály, a Belgyógyászat, a Neurológia, az Onkológia és az Ápolási osztály.
39
Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
124
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A koncepció szerint az „A” épület kiegészül a TIOP-2.2.4 projekt keretében még meg nem épült oldalsó bővítményekkel, valamint sor kerül további alaprajzi módosításokra és a tetőtér még be nem épített területeinek hasznosítására (Igazgatás, irodai és kiszolgáló helyiségek). A korábbi fejlesztésekből kimaradt épületrészekben lehetőség nyílik a gépészeti, elektromos, légtechnikai és egyéb felújítások elvégzésére. Ugyancsak a 2014-2020 közötti időszakra tervezett beruházás a művese állomás és a véradó átköltöztetése az erre a célra felújított „F”, illetve „J” épületekbe. Az intézmény humánerőforrás fejlesztésének érdekében kerül sor a TÁMOP-6.2.2.A-11/1-2012-0073 Képzési Programok a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézetben című projekt megvalósítására. Ennek célja az intézményben jelentkező hiányszakmák pótlása képzési és ösztöndíjas programok segítségével. Egyes szakterületek esetében a TIOP-2.2.6 projekt eredményeként sor kerül eszközbeszerzésekre is (radiológia, központi műtők, szülészet-nőgyógyászat, patológia részleges eszközcseréje), de a legtöbb osztály működésében továbbra is problémát jelent az elöregedett (átlagosan 10-15 éves) eszközpark, melynek működése nem minden esetben megbízható és nehézségekbe ütközik az alkatrészellátás is. A kórház fejlesztési koncepciójának fontos része ezek, valamint a sok esetben szintén elhasználódott orvostechnikai mobíliák cseréje.
Kiemelt szakmai célok40 Az intézményben jelenleg szemészeti, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai és fül-orr-gégészeti beavatkozásokat végeznek egynapos sebészet keretében. A TIOP-2.2.6 projekt eredményeként megújul a központi műtők infrastruktúrája és eszközparkja, mely lehetőséget nyújt az egynapos sebészet további fejlesztésére. Ez összhangban van azon szakmapolitikai célokkal, melyek szerint bővíteni szükséges a járóbeteg ellátásban biztosított szolgáltatások körét. Az egynapos műtétek nagy részét a szemészeti műtétek teszik ki, ezen műtétek igénybevétele hosszú várakozással jár, így az ellátáshoz kapcsolódó kapacitásokat növelni kívánja az intézmény. Tekintettel a központi műtőket érintő fejlesztésekre, a hódmezővásárhelyi intézmény törekszik arra, hogy a kolorektális daganatsebészet, az endokrin-sebészet, a laparoszkópos sebészet, valamint az emlősebészet tekintetében a sebészeti osztály feladatközpontként működjön a térségben. Utóbbi szakterület szorosan kapcsolódik az Egészséges Vásárhely Program keretében az elmúlt években végzett, kiterjedt emlődaganat szűrési tevékenységhez is. Már a korábbi tervek között is szerepelt az akkor még különálló hódmezővásárhelyi intézmény mikrobiológiai feladatközponttá alakítása, melyet indokolt, hogy rendelkezett a szükséges szakemberekkel, míg a térség többi kórháza nem. A labordiagnosztika fejlesztése a jelenlegi terveknek is része, a kórház – a térség intézményeinek egyetértésével – térségi központi laborként működne a jövőben. Ehhez a 2014-2020 közötti időszakra tervezik a központi laboratórium „A” épületben történő kialakítását, mely jelenleg a „D” épületben helyezkedik el. A laboratóriumnak helyt adó rész jó állapotban van, azonban az épület többi része nem, így a hosszú távú cél az épület kiürítése. A tervezett feladatbővítésre tekintettel szükséges további eszközök beszerzése, valamint a már most is elhasználódott eszközök cseréje. A labordiagnosztika 40
Forrás: Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2014-2020-as létesítményfejlesztési terve
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
125
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
mellett a képalkotó diagnosztika és a patológia területén is kialakul a térségi együttműködés, a Patológiai osztály már jelenleg is regionális központként működik. A képalkotó diagnosztika területén elsőként a makói tagintézménnyel alakítják ki a munkamegosztást, de együttműködést terveznek további intézményekkel is. A képalkotó diagnosztikai tevékenység bővítéséhez kapcsolódóan tervezik egy MR készülék beszerzését, mivel ebből jelenleg egy üzemel a megyében (Szegeden), így az igénybevételéhez hosszú a várólista. A kardiológiát és a gasztroenterológiát mindkét tagintézmény kiemelt területként kezeli, melyet indokolnak a térség fentebb ismertetett morbiditási adatai is.
8.2.3. Egészséges Vásárhely Program (EVP) Az Egészséges Vásárhely Programot 2008-ban hozta létre Hódmezővásárhely önkormányzata a város egészségügyi szakembereivel együttműködve. A Program két felmérésen alapult: a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés (HODEF) adatai, valamint a város 2000-2007 közötti halálozási statisztikáinak vizsgálatán. Az EVP egy átfogó népegészségügyi program, melynek fő célja az egészségmegőrzés, a prevenció és az egészséges életmód népszerűsítése. Szervezetileg a kórház önálló egységeként működik, eddig nagyrészt Hódmezővásárhelyen és a kistérségben folytatta tevékenységét, azonban az intézményi integrációra tekintettel kiterjeszti azt a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ teljes ellátási körzetére. Ennek különösen nagy jelentősége lehet abban, hogy az orvoshoz fordulási hajlandóság jelenleg jellemző kedvezőtlen tendenciái megváltozzanak a kistérség településein, hozzájárulva az időben kiszűrt betegségek számának növekedéséhez. A várhatóan növekvő számú esetek kivizsgálása és kezelése indokolttá teszi a diagnosztikai és terápiás ellátáshoz szükséges infrastrukturális és humánerőforrás fejlesztéseket. Az EVP szakmai programjának fő elemei:41 ●
Onkológiai programok -
Az emlőszűrő program eredményeként a városban 2 év alatt 43%-ról 65-70%-ra nőtt a szűrésen résztvevő nők aránya (új modell a szociális szakemberek bevonása a szűrőprogramba). A Magyar Rákellenes Liga tulajdonában lévő, de működtetésre átadott mammográfiás szűrőbusz segítségével pedig további településeket is sikerült elérni Csongrád és Békés megyében. Kiemelt cél volt a kisebb településeken élők, illetve a hátrányos helyzetű lakosság elérése. 2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 éves összes
Behívottak száma
2.342
6.184
2.437
4.274
5.012
3.875
24.124
Megjelentek száma
2.754
4.095
2.784
2.391
2.057
1.686
15.767
118
66
114
56
41
44
65
Részvételi arány
41
Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó, Egészséges Vásárhely Program – beszámoló: 2013. július.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
126
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
(%) Rosszindulatú daganat (C50)
5
11
10
17
2
7
52
20. táblázat: Az Emlőszűrő Centrumban emlőszűrésen megjelentek adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás
2008
2009
2010
2011
2012
2013
6 éves összes
1 491
1 072
3 376
2 824
4 715
2 571
16 049
Megjelentek száma
468
466
1 137
819
1 326
882
5 098
Részvételi arány (%)
31
43
34
29
28
34
32
Rosszindulatú daganat
n.a.
3
4
6
2
4
19
Kiszállások száma
10
34
34
32
43
27
170
Bevont települések száma
4
21
27
21
33
15
Behívottak száma
21. táblázat: Az emlőszűrő állomáson lebonyolított szűrések adatai Forrás: EVP adatszolgáltatás
-
A méhnyakrák elleni védőoltási program részeként az Önkormányzat 2008 óta biztosítja az EVP szervezésében a 7. osztályos lányok ingyenes HPV elleni védőoltását. 2012-ben az 5. osztályosok is részesültek a védőoltásban egy további pályázatnak köszönhetően. 7. osztályosok létszáma
Átoltottság aránya
Beoltottak száma
14-18 éves kampányban oltott
2008-2009
270
87
236
15
2009-2010
234
90
211
96
2010-2011
218
84
184
3
2011-2012
216
85
184
0
0
83
184
0
2012-2013
212
86
182
0
2013-2014
2011-2012-ben megkapták
5. osztályosok létszáma
Tanév
2011-2012
222
Összesen 22. táblázat: HPV átoltottság Forrás: EVP adatszolgáltatás
-
A vastagbél szűrési programban az ÁNTSZ-szel együttműködve 2009-ben 1.200 szűrés valósult meg.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
127
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
-
A 2009 óta működő melanoma kockázatcsökkentő program részeként az iskolaorvosok és védőnők minden évben elvégzik az összes iskoláskorú gyermek szűrését, a felnőtt lakosság számára pedig tájékoztató rendezvényeken adják át a szükséges ismereteket..
-
Prosztata-megbetegedések rizikó szűrési programjában egy év alatt 1.240 szűrésre került sor a 45 év feletti férfiak körében 30 háziorvos bevonásával.
●
Dohányzás elleni program, mely magában foglalja egyrészt a már dohányzók leszoktatását, másrészt iskolai prevenciós programok lebonyolítását.
●
A szív- és érrendszeri prevenciós program 2009 óta működik, főbb elemeit az önkormányzati fenntartású intézmények dolgozóinak szűrése, valamint a kockázatok feltérképezése és tanácsadási tevékenységek alkotják.
●
Sportot és testmozgást népszerűsítő közösségi programok lebonyolítása
●
A mentálhigiénés program részeként sor került a lakosság mentális állapotát vizsgáló felmérésre.
Az EVP nagymértékben épít a minél szélesebb intézményi együttműködésre, a programelemek megvalósításában a kórházon és a háziorvosokon kívül részt vesznek a szociális ellátórendszer egyes intézményei, valamint az oktatási-nevelési intézmények is. Az EVP számos sikeres pályázat megvalósításán van túl, önfenntartóan működik. A jelenlegi projektek között ki kell emelni a TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a kistérségekben című projektet, melynek keretében a Hódmezővásárhelyi Kistérség lakosságának egészségtudatos szemléletét erősítő programok, valamint szűrések kerülnek megvalósításra. A projekt részeként Egészségfejlesztési Irodát, valamint prevenciós rendelőt és konzultációs helyiséget alakítottak ki, mely 2014 márciusában kezdte meg működését a városban. A szemléletformáló és szűrőprogramok mellett kiemelt feladat a konzultációs tevékenység is, melynek keretében elsősorban testmozgással és táplálkozással kapcsolatos tanácsadásra, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítását elősegítő és pszichológiai tanácsadásra koncentrálnak. Az Egészségfejlesztési Irodát 2015 novemberétől az OEP finanszírozza, addig pályázati forrásból működtetik. (Ugyanilyen tárgyú pályázat megvalósulása várható a Makói kistérségben is.) A TÁMOP-6.1.3/13/1/A Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési, illetve vastagbélszűrési programok) kiterjesztésének támogatása tárgyú projektben az EVP látja el a Csongrád megyei koordinációs feladatokat.
8.3. Szociális ellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a társulás készíti el a szolgáltatástervezési koncepciót, melyet kétévente felülvizsgál és aktualizál. A Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas önkormányzata által létrehozott Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. június 1-én kezdte meg működését a szociális és
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
128
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
gyermekjóléti szolgáltatások kistérségi szintű biztosítása érdekében. A kistérségi szociális intézményrendszer meghatározó részét a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató alkotja, az ellátórendszer további szereplői a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona, valamint az ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthona, a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ és a Független Egyesület. A fentiek mellett Mártély, Mindszent és Székkutas egyes szociális feladatok ellátására saját intézményt működtet. A helyzetfeltárás elsősorban az ellátás döntő részét biztosító két intézmény, a Kapcsolat Központ és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató működéséről készített beszámolók, a Helyi Esélyegyenlőségi Program, a Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata, valamint a 2011-es népszámlálás adatain alapul.
8.3.1. A szociális ellátást meghatározó keretrendszer Demográfiai folyamatok Az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is megfigyelhető a népesség számának csökkenése és a népesség elöregedése. Ahogyan a 7.1 Demográfia, népesség alfejezetben is látható, Hódmezővásárhely lakossága a 2001-es népszámlálás óta 5%-kal csökkent (a népesség változására vonatkozó részletes adatok a fent hivatkozott fejezetben kerülnek ismertetésre). A csökkenés elsősorban nem az elvándorlásnak, hanem a kedvezőtlen természetes szaporodási arányszámoknak tudható be. A 60 év feletti lakosság aránya 2001 és 2011 között 3,3 százalékponttal emelkedett. A folyamatosan öregedő lakosság szociális és egészségügyi ellátása egyre nagyobb feladatot jelent a szociális szolgáltatásokat biztosító intézményrendszer számára.
Foglalkoztatás A 16-64 év közötti népességen belül a munkanélküliek aránya 2008-2011 között fokozatosan csökkent, majd 2011-2012-ben emelkedni kezdett. Ha korcsoportonként vizsgáljuk a 2008-2012 közötti időszakot, megfigyelhető, hogy a 21-25 év közötti, valamint az 51 év feletti korosztály esetén összességében nőtt a munkanélküliek aránya. Hangsúlyos a pályakezdő munkanélküliek számának növekedése a 2008-as 239 főről a 2012-es 333 főre, ezen belül is 2011-2012-ben volt a legnagyobb arányú a növekedés. Ebben a két évben a korábbi évek folyamataival ellentétben emelkedett a női munkanélküliek száma is. A pályakezdő fiatalok és a nők mellett szintén kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők helyzete, akiknek a körében bár csökkent a munkanélküliség (2001-ben 34,6% volt, 2012-ben 31,7%-ra mérséklődött), összességében továbbra is magasnak mondható.
Közfoglalkoztatási Program A közfoglalkoztatás célja, hogy a hosszabb ideje munka nélkül élőket hozzásegítse az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéshez. Célcsoportját ezen belül is a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
129
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
jogosult álláskeresők –, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek jelentik. A közfoglalkoztatás típusai a következők lehetnek: ●
rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
●
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
●
országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
●
mintaprogram támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
●
közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (legalább 60 nap, legfeljebb 11 hónap időtartam),
●
vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján az alábbi szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók: ●
helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása
●
költségvetési szerv
●
egyházi jogi személy
●
közhasznú jogállású szervezet
●
civil szervezet
●
az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
●
vízitársulat
●
erdőgazdálkodó a törvény 1.§ (3) bekezdés ha)-hg) pontjában foglalt feladatok ellátása esetén
●
a törvény 1.§ (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok42 ellátása esetén a szociális szövetkezet
●
a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában
●
a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató
42
Pl. a helyi vagy közösségi egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, stb. szükségletek kielégítését szolgáló feladat.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
130
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az Önkormányzat feladatai közé tartozik a közfoglalkoztatás megszervezése43, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyek feladatellátásba történő bevonása44. Közfoglalkoztatásban résztvevő személyek száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya az aktív korú lakossághoz képest
2010
751
1,8
2011
937
2,4
2012
1799
4,6
23. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vevők száma Hódmezővásárhelyen, 2010-2012 Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013)
A városban az alábbi három területen valósul meg közfoglalkoztatás: ●
Kistérségi és egyéb Startmunka-programok;
●
Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás;
●
Országos közfoglalkoztatási programok.
Kistérségi és egyéb Startmunka-programok keretében végzett munkák: ●
A mezőgazdasági programok keretében a közfoglalkoztatottak palántaneveléssel, erdőgondozással és erdőtelepítéssel foglalkoznak. A közfoglalkoztatásra vonatkozó jelenleg hatályos szabályozás értelmében a közfoglalkoztatási mintaprogram mezőgazdasági elemében a foglalkoztatottak számára kötelező a programhoz kapcsolódó képzésben való részvétel. Hódmezővásárhelyen a mintaprogram résztvevői növénytermesztéssel és élelmiszertartósítással kapcsolatos képzésben részesülnek.
●
A külterületeken található mezőgazdasági utak rendbetétele;
●
Illegális hulladéklerakatok felszámolása;
●
Belvízelvezető árkok karbantartása;
●
Kerékpárutak és azok környezetének rendezése;
●
Téli időszakban végzett munkák (hó eltakarítás, intézmények belső karbantartása, javítása).
Önkormányzat által szervezett, hosszabb távú közfoglalkoztatás keretében végzett munkák: ●
Iratkezelési feladatok;
●
Önkormányzati intézmények, önkormányzat tulajdonában lévő épületek karbantartása;
●
Közterületek rendezése.
A 2012-ben foglalkoztatott 1799 személy közül 1138 főt a város intézményei foglalkoztattak, míg a többi résztvevő az országos közfoglalkoztatási programokba kapcsolódott be.
43 44
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
131
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A város a közfoglalkoztatáson kívül egyéb eszközökkel is elő kívánja segíteni a foglalkoztatást. 2007 óta az Önkormányzat saját forrásból támogatást nyújt azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek vállalják, hogy három évig teljes munkaidőben alkalmaznak új munkavállalót és öt évig a városban maradnak.
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Ahogyan országos szinten is nehézségekbe ütközik a megváltozott munkaképességűek munkavállalása, úgy Hódmezővásárhelyen is problémát jelent, hogy nincsen elegendő szociális foglalkoztató, illetve a meglévők befogadóképessége korlátozott. Az elérhető munkalehetőségek nem minden esetben felelnek meg a munkavállalók képzettségének. Hódmezővásárhelyen elsősorban az önkormányzat és társaságai, a kistérségi intézmények, valamint a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. és a szegedi székhelyű, de a városban is telephellyel rendelkező SZEFO Zrt. biztosít lehetőséget a megváltozott munkaképességűek számára. A Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező védett foglalkoztató, amely 269 főt alkalmaz, ebből 197 fő megváltozott munkaképességű (2014. januári állapot). A cégnél döntően kézzel, illetve kézi szerszámmal végezhető munkák ellátására van lehetőség az alábbiakban felsorolt területeken.45 A szervezet törekszik minél szélesebb körű tevékenységet folytatni annak érdekében, hogy sikerüljön a foglalkoztatottak képesítésének megfelelő lehetőségeket biztosítani, figyelemmel a rehabilitációs szükségletekre is. ●
autóillatosító csomagolás
●
egyedi lámpák gyártása, sütőfólia csomagolás, címkézés
●
gépi/kézi varrás, hagyományőrző népi hímzés, temetkezési kellékek gyártása
●
könyv- és szakdolgozatkötés, spirálozás, doboz gyártás, nyomdai tevékenység
●
különféle szerelési munkák, csomagolás
A munkavállalóknak megfelelő tevékenység kiválasztásában rehabilitációs tanácsadó nyújt segítséget, aki nyomon követi az adott munkavállaló rehabilitációs tervében foglaltak megvalósulását. A SZEFO Zrt.-nél 2013-ban 933 főt foglalkoztattak, melyből 503 fő volt megváltozott munkaképességű munkavállaló. A cég bérmunka konstrukcióban áramelosztó-szabályozó készülékek, kapcsolók, dugaljak összeszerelését végzi több telephelyen, köztük Hódmezővásárhelyen is, a városban 6 fő bevonásával. Ez a szám 2013 októberétől jelentősen bővült, mivel Hódmezővásárhelyen megkezdte működését a cég új telephelye, ahol varróként foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Jelenleg a városban foglalkoztatottak átlagos létszáma 115 fő, de a tervek szerint a ruházati termékek gyártásával foglalkozó fióktelepen 2014-ben 175 főre emelkedik a dolgozók száma. A város részt vesz továbbá a TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése elnevezésű projekt keretében megvalósuló foglalkoztatási programban is, mely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogatja a munkavállalók 45
Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
132
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
részére szervezett képzések, valamint a munkaadóknak biztosított bérköltség-támogatások által. A Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei és társaságai az alábbiak szerint vesznek részt a programban: ●
Polgármesteri Hivatal: 5 fő
●
HTKT Kapcsolat Központ: 6 fő
●
Tornyai János Múzeum: 3 fő
●
Hódmezővásárhelyi Egyesített Óvoda: 12 fő
●
Hód-Menza Kft.: 15 fő
●
Hód-Fürdő Kft.: 10 fő
●
Városellátó és Foglalkoztató Kft.: 10 fő
8.3.2. Főbb szociális támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális ellátásokat és igénylésük feltételeit a 30/2013. (12. 11.) Kgy. rendelet, valamint a 6/2014. (02.12.) és a 14/2003. (04.14.) Kgy. rendelet tartalmazza. Az alábbiakban a főbb szociális támogatások igénybevételének alakulását mutatjuk be.
Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segélyben részesültek népességen belüli arányai a megyei jogú városok között fennálló társadalmi-gazdasági különbségekhez hasonló eltéréseket mutatnak. A vizsgált városokban ezer főre 3,5 fő rendszeres szociális segélyben részesült személy jutott 2011-ben (ld. 76. ábra). A polarizáltság jól jellemezhető a legkedvezőbb helyzetű Sopron és a legrosszabb segélyezési mutatóval rendelkező Salgótarján között fennálló mintegy tízszeres különbséggel: Sopron értéke 0,9 fő/ezer lakos 2011-ben, míg Salgótarjáné 9 fő/ezer lakos. Hódmezővásárhelyen a 206 fő (2011) rendszeres szociális segélyben részesült lakos népességen belüli aránya 4,4, tehát ez magasabb a megyei jogú városok és a főváros átlagánál.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
133
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
76. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban és Budapesten (a rendelkezésre állási támogatásban részültek nélkül), 2011. Forrás: KSH
A rendszeres szociális segélyezés KSH által gyűjtött települési szintű adatai 2009-től elérhetőek. Hódmezővásárhelyen 2009 és 2011 között 113-ról 206-ra nőtt a rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma a vizsgált időszakban, ami egy erőteljes csökkenés után 2012-ben már csak 136 főt tett ki (ld. 77. ábra). A 2009-ben segélyre fordított 35,6 millió forint - a részesültek számának stabil növekedése mellett – 2011-re 62,4 millió forintra nőtt, aminek következtében az egy segélyezettre jutó összeg kismértékben csökkent. Ezen összeg az esetszámok 2011 és 2012 közötti jelentős esése (206-ról 136 főre) ellenére is tovább csökkent: 2012-ben átlagosan már csak 255 ezer forintot tett ki, melynek magyarázata a rendszeres szociális segélyre fordított keretösszeg egy éven belüli 44,4%-os, 34,7 millió Ft-ra történő csökkenése.
77. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma és az azokra jutó felhasznált összeg Hódmezővásárhelyen (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), 2009-2012. Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
134
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A KSH adatbázisa szerint Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata 2012-ben 76,4 millió Ft-ot meghaladó összeget fordított lakásfenntartási támogatásra (ld. 78. ábra), mely összeg 2008-tól 2012-ig 54,9%-kal nőtt. A lakáscélú helyi támogatások összege 2007-ben 219 millió forintot tett ki, amiből ebben az évben 944 fő részesült. E két lakhatást segítő támogatási formára 2007-ben az Önkormányzat összesen 276,9 millió forint támogatást nyújtott összesen 2.410 fő számára. A támogatások felívelő tendenciájában változást a 2008-as év hozott: a KSH adatai alapján a lakáscélú támogatások kifizetése visszaesett, 2011-ben 1 fő részesült összesen 200 ezer forint lakáscélú helyi támogatásban. A 2007-ről 2008-ra történt visszaesést követően viszont 2008-tól 67,6%-kal nőtt a lakhatást segítő támogatásban részesülők száma, ami 2012-ben 1.564 főt tett ki.
78. ábra: Lakásfenntartási és lakáscélú támogatások Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH
Adósságcsökkentési támogatás A lakhatást segítő támogatások mellett a város további viszonylag jelentős összeget fordít a többhavi díjhátralékkal küzdő háztartások megsegítésére. Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata adósságkezelési tanácsadással egybekötve 2012-ben 40 esetben 3,8 millió forintot meghaladó összegben nyújtott vissza nem térítendő adósságcsökkentési támogatást (ld. 79. ábra). Míg 2004-ben 72-en, addig 2012-ben csak 40-
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
135
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
en vették igénybe az adósságcsökkentési támogatásból, illetve az adósságkezelési tanácsadásból álló szociális támogatást (együtt: adósságkezelési szolgáltatás). A támogatási formára felhasznált összeg esetében kiugró évnek számít 2009 és 2010, a gazdasági válság tetőzésének évei: ekkor évente mintegy 8 és 8,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek a hódmezővásárhelyi rászoruló családok.
79. ábra: Adósságcsökkentési támogatás Hódmezővásárhelyen, 2004-2012. Forrás: KSH
Bérlakás- és szociális lakásállomány Az Ötv. az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás- (és helyiség-) gazdálkodást. Az Önkormányzat 2013-ben 773 db bérlakással rendelkezett (ld. 24. táblázat). Az összes lakásállomány 8,7%-os csökkenését a komfort nélküli szociális lakások egy részének lebontása magyarázza. Az igénylők száma növekedést mutat, egy-egy lakás bérleti jogának megszerzésére 15-20 pályázat érkezik. Ezek elbírálása a Lakásügyi Tanácsadó Testület feladata, a bérleti díjak emelése eseti jelleggel a Közgyűlés döntése alapján történik.46 Valamennyi önkormányzati tulajdonú lakás bérlakásként funkcionál, döntően szociális szempontok alapján kerül kiutalásra, kisebb részben piaci alapon bérelhető. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlana nincs az Önkormányzatnak.
46
Év
Összes 2 lakásbérlemény (m )
Összes lakásbérlemény (db)
Ebből komfortnélküli
Komfortnélküli lakások közül lebontott
2008
29.655
847
126
42
2009
29.142
828
104
20
2010
29.645
817
84
30
2011
29.855
800
64
0
2012
29.969
795
42
0
Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
136
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
2013
29.389
773
20
0
24. táblázat: Bérlakás-állomány Hódmezővásárhelyen 2008-2013 között Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzat adatszolgáltatás
A komfort nélküli lakások megszüntetése mellett az Önkormányzat több lakáscélú ingatlant is vásárolt és épített, így összességében a lakások számának csökkenése ellenére a bérlemények összterülete nem esett vissza nagymértékben.
8.3.3. A szociális és gyermekjóléti intézményrendszer A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat 2006. július 1-től a KAPCSOLAT KÖZPONT látta el Hódmezővásárhelyen, 2007. július 1-től pedig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában Mártély, Mindszent és Székkutas területén is. A Kapcsolat Központ felöleli az intézményrendszer döntő részét, de 2011. július 1-től a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a szociális étkeztetést, az idősek nappali ellátását, a hajléktalanok ellátását és a támogató szolgálat működtetését a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott BADALIK BERTALAN SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ biztosítja, mely 2012. február 1-vel a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat fenntartásába került. A Kapcsolat Központ 15 telephelyen működik és 15 szakfeladatot lát el az alábbi területeken: ●
Gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás
●
Fogyatékkal élők nappali ellátása
●
Idősek nappali és bentlakásos ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás
●
Anya-gyermek- és csecsemővédelem, Védőnői Szolgálat
●
Gyermekek napközbeni ellátása
A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató a következő szakfeladatokat látja el 3 telephelyen: ●
Szociális étkeztetés
●
Házi segítségnyújtás
●
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
●
Támogató szolgáltatás
●
Idősek nappali ellátása
●
Átmeneti szállás
●
Nappali melegedő
●
Éjjeli menedékhely
A szociális ellátásban a Kapcsolat Központon és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatón kívül az alábbi intézmények, szervezetek vesznek részt: A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG NAPSUGÁR OTTHON SZIVÁRVÁNY SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS OTTHONA Hódmezővásárhelyen egy telephelyen működik, feladata felnőtt korú enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
137
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
fogyatékos személyek ápolása, gondozása, míg az ÉFOÉSZ LILIOM NAPKÖZI OTTHON enyhén sérült értelmi fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodik. Az Önkormányzat által működtetett NYUGDÍJAS LAKÓPARK KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. az egyetlen, ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó intézmény a városban, egy telephelyen működik. A KELET-MAGYARORSZÁGI HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít, a FÜGGETLEN EGYESÜLET pedig szenvedélybetegek részére nyújt segítséget. Mártélyon, Mindszenten és Székkutason a kistérségi szinten működő intézmények mellett saját intézmények is biztosítanak szolgáltatásokat, együttműködve a Kapcsolat Központtal.
Bölcsődei nevelés A város bölcsődés korú (0-2 éves) gyermek lakosainak száma a 2001-es népszámlálás évében 1.269 fő volt, amely szám 4,7%-os növekedés mellett 2008-ra elérte az 1.329 főt. Ettől kezdve minimális csökkenés mellett 2012. év végén már csak 1.280 hódmezővásárhelyi lakcímmel rendelkező bölcsődés korú él a városban (ld. 25. táblázat).
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
1269
1281
1277
1293
1302
1305
1303
1329
1328
1283
1253
1280
25. táblázat: Állandó népességből a 0-2 évesek száma Hódmezővásárhelyen Forrás: KSH
A város 2 bölcsődéjébe beírt gyermekek számában a 2008 körüli csúcsértékek utáni években lassú csökkenés mutatkozik (ld. 80. ábra). Az igények 2008-ig történt megnövekedését csak évekkel később követte a működő bölcsődei férőhelyek száma, mely 2012-re érte el az egészségesnek mondható egy férőhelyre jutó 1 gyermek értéket. Mindebből következik, hogy a város bölcsődei nevelési intézményeiben sem zsúfoltság, sem kihasználatlan kapacitás nem jelentkezik.
80. ábra: Hódmezővásárhely bölcsődéinek kapacitás-kihasználtsági jellemzői, 2001-2012. Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
138
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az arány elmúlt években tapasztalt, kedvező irányú változása eredményeként a megyei jogú városok átlagos 1,09 fős értékével (2011) Hódmezővásárhely aránya pontosan megegyezik (ld. 81. ábra).
81. ábra: A kiskorú gyermekek nevelését és oktatását végző intézmények kapacitás-kihasználtsági mutatói a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
A bölcsődei elhelyezés a gyermekek 20 hetes és 3 éves kora között lehetséges (indokolt esetben 4. év betöltését követő augusztus 31-ig). A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátása, gondozása-nevelése mellett segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, felzárkóztatását, preventív családgondozást végez, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban, valamint baba-mama klubot működtet. A város két bölcsődéje a Kapcsolat Központhoz tartozó EGYESÍTETT BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNY részeként működik. Feladatait két telephelyen – a Hóvirág utcában és az Oldalkosár utcában – látja el, a DAOP4.1.3/C-2f-2009-0018 pályázat útján megvalósított bővítés eredményeként összesen 270 férőhellyel. Mindkét bölcsőde körzethatárok nélkül működik, kihasználtságuk jelenleg nem éri el a 100%-os szintet, mivel sok esetben problémát okoz, hogy az édesanyák nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. A bővítés mellett a Hóvirág utcai intézmény (DAOP-4.1.3/C-2f-2009-0018) és az Oldalkosár utcai intézmény (DAOP-4.1.3/B-09-2009) felújítása is megtörtént, előbbi 2010-ben, utóbbi 2011-ben fejeződött be. A Hóvirág utcai intézmény további fejlesztésként az épület lapostetejének szigetelését kívánja megoldani KEOP pályázati forrásból, az Oldalkosár utcai intézményben pedig az udvar átalakítását tervezik. Az infrastrukturális fejlesztések mellett szükséges eszközök beszerzése is a Hóvirág utcai telephelyen.
Anya-, gyermek- és csecsemővédelem, Védőnői Szolgálat A védőnői ellátást a HKTK KAPCSOLAT KÖZPONT VÉDŐNŐI SZOLGÁLATA végzi két telephelyen, a védőnők száma 2012-ben 20 fő volt. A Védőnői Szolgálat a csecsemő- és gyermekgondozás, a várandós és újszülött gyermekágyas anyák gondozása mellett iskolai védőnői feladatokat is ellát. Az alapfeladatokon túlmenően a
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
139
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
védőnők részt vesznek az erdei iskolák és táborok lebonyolításában. A Védőnői Szolgálat bekapcsolódott az Egészséges Vásárhely Program emlőrák prevencióra, védőoltások biztosítására (HPV védőoltás), valamint melanoma kockázatcsökkentésre irányuló programjaiba is, továbbá vérnyomásméréseket és biometriai méréseket szervez, részt vesz az egészségnapok programjaiban. Az ANYA-GYERMEK SZÁLLÓ bezárásra került, ezért jelenleg a szentesi Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosítanak elhelyezést szükség esetén. 2013-ban egy család vette igénybe a szolgáltatást.
Gyermekjóléti ellátás A kiskorú gyermekek szociális környezetét jól jellemezhetjük a veszélyeztetett kiskorúak azonos korcsoporton belüli arányának mértékével. Az ország megyei jogú városainak összehasonlításából kiderül, hogy a veszélyeztetett kiskorúak főként dunántúli városokban mért alacsony arányával (2-5%) szemben Nyíregyházán és Miskolcon súlyos szociális problémákkal szembesülünk (ld. 82. ábra). Az utóbbi két városban a 18 év alatti fiatalok 44%-a, illetve 52%-a számít veszélyeztetettnek, azonban Hódmezővásárhely 23%-os aránya még ezen értékek tükrében sem nevezhető jónak.
82. ábra: A veszélyeztetett kiskorúak aránya a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
Ezen arány nemcsak kedvezőtlenebb az összehasonlításba bevont városok átlagánál, de a veszélyeztetett kiskorúak számának csökkenése sem mutatható ki: számuk 5 év alatt minimálisan 1.796 főről 1.816 főre nőtt (ld. 83. ábra). E stagnálás/csekély növekedés annak fényében viszont kedvezőtlennek tekinthető, hogy a 18 éven aluli népesség száma a vizsgált 2007-2012 időszakon belül 8,1%-kal csökkent. A védelembe vett kiskorúak statisztikái szintén csupán 2007-től elérhetőek. Ezek az időszak alatt érzékelhető romlást jeleznek: arányuk a 18 év alatti népességből 2007-ben 0,7%, 2012-ben viszont már 2,1%. A vizsgált intervallumon belül csúcsnak számító 2010-es év után 2012-ben 142 fővel (22,6%-kal) kevesebb, 485 fő47 kiskorú személyt gondozott a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ.
47
A KSH által számított adat vélhetően más módszerrel került kiszámításra, ezért tér el az intézmény által megadott számtól.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
140
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
83. ábra: A veszélyeztetett, a gyermekjóléti szolgálat által gondozott és a védelembe vett kiskorú gyermekek száma Hódmezővásárhelyen, 2007-2012. Forrás: KSH
Fontos megjegyezni azonban, hogy a veszélyeztetettség egy kevéssé pontosan definiált kategória, és az egyes veszélyeztető magatartások meghatározásánál hiányzik a szakmai konszenzus.
84. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek ezer lakosra jutó átlagos száma a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek lakosság arányában értelmezett száma szintén nagyfokú országon belüli eltéréseket mutat, ezen belül Hódmezővásárhely nem csak a megyei jogú városok
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
141
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
átlaga, de még az országos átlaghoz viszonyítva is relatíve előnytelen helyzete emelendő ki: ezer lakosra 2012-ben átlagosan 64,2 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített jutott (ld. 84. ábra). A városban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma 2010-re elérte a 3.211 főt, majd egy csökkenési folyamat eredményeként 2012-re már csupán 2.646 fő részesült e kedvezményben (ld. 85. ábra).
85. ábra: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek adatai Hódmezővásárhelyen, 2006-2012. Forrás: KSH
Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ alapfeladatai ellátásának körében elősegíti a gyermekek testi, lelki egészségét, a családban történő nevelést, a veszélyeztetettség megelőzését, illetve megszüntetését, valamint a családba történő visszahelyezést. Emellett javaslatot tesz a gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, ellátja a védelembe vételhez kapcsolódó feladatokat és átmeneti gondozás céljából helyettes szülői hálózatot szervez. Feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, a járási gyámhivatallal, az Önkormányzattal, a Védőnői Szolgálattal és a Rendőrséggel. A városban működő jelzőrendszer tagjai továbbá az egészségügyi szolgáltatók, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények, a Bíróság, az Ügyészség, a különféle civil szervezetek, az egyházi intézmények és a pártfogói felügyelet. Az együttműködést segíti elő az a jelzőrendszeri konferencia is, amely a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat koordinálásával kerül megrendezésre minden évben az intézményrendszer szereplői közötti tapasztalat- és információcsere biztosítása érdekében. A kötelező konferenciák mellett sor kerül esetmegbeszélésekre és esetkonferenciákra is. 2011
2012
2013
626
552
560
Mártély
9
3
6
Mindszent
88
67
72
Székkutas
34
24
17
Hódmezővásárhely
26. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban gondozottak száma 2011-2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
142
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A fenti táblázatból látható csökkenés az ellátottak számában részben annak tudható be, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezései szerint már nem kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16. életévét. Az alábbi táblázatok mutatják a Gyermekjóléti Központ által 2013-ban kezelt problématípusokat és a szakmai tevékenységek megoszlását. Ahogyan látható, a legnagyobb számban az anyagi jellegű problémák, valamint a családon belüli konfliktusok, gyermeknevelési problémák fordulnak elő. Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról készült átfogó értékelés tanulsága szerint a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai az elmúlt években megfigyelhető tendenciák folytatásaként tavaly is egyre agresszívabb szülői és gyermeki viselkedéssel és növekvő súlyosságú esetekkel találkoztak munkájuk ellátása során. Kezelt problématípus
Esetszám
Anyagi
190
Gyermeknevelési
152
Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség
35
Magatartás- és teljesítményzavar
64
Családi konfliktus
153
Szülők / család életvitele
136
Szülői elhanyagolás
71
Családon belüli bántalmazás
28
Fogyatékosság
1
Szenvedélybetegség
19
27. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központban jelentkező problématípusok megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
Szakmai intézkedés
Intézkedések száma
Információnyújtás
723
Tanácsadás
426
Segítő beszélgetés
265
Hivatalos ügyekben közreműködés
210
Családlátogatás
4211
Közvetítés más szolgáltatásba
51
Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel
23
Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel
9
Konfliktuskezelés
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
133
143
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Szakmaközi megbeszélés
260
Esetkonferencia
16
28. táblázat: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai intézkedéseinek megoszlása 2013-ban Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ az alapfeladatokon túlmenően az alábbi speciális feladatokat látja el: utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka kapcsolattartási ügyelet, 2 fő képzett mediátorral kórházi szociális munka a szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályon 0-24 óráig hívható készenléti szolgálat ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás Az utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka a DAOP-4.1.3/D-2008 pályázat keretében kialakított Arany János utcai telephelyről működik. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a DAOP-5.1.2/C-09-2f-201200002 Szent István Város-rehabilitáció című pályázat keretében a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola épületében kialakításra került közösségi ház, amely a szabadidő tartalmas eltöltéséhez és a helyi közösség megerősítéséhez kíván hozzájárulni a Szabadság téren és környékén. A programban helyet kapnak tanfolyamok, prevenciós programok és különféle szabadidős tevékenységek, pl. Zeneklub működtetése. A közösségi ház munkájában szociális munkások is részt vesznek, valamint a helyi plébániáról egy pap pasztorációs tevékenységet végez. A Gyermekjóléti Központ a közösségi ház fenntartásán kívül 2013 óta játszóházat működtet (Mikkamakka Játéktár). A Kapcsolat Központ tervei között szerepel egy korábbi TÁMOP pályázatból létrehozott lakótelepi klub fenntartása, melynek célja a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok támogatása, a hátrányok csökkentése és prevenciós programok megvalósítása. A Gyermekjóléti Központban csak részben megoldott az akadálymentes közlekedés, így további fejlesztés szükséges, valamint a feladatok ellátásához további eszközök beszerzése is indokolt.
Családsegítő Szolgálat A Családsegítő Szolgálat alapfeladatai körében ellátja a lakosság szociális, mentális szükségleteinek és problémáinak feltárását és közreműködik ezek megoldásában, a krízishelyzetek megszüntetésében. Ezen alapfeladatok: egyéni és családgondozás, ellátások közvetítése, rendszeres szociális segélyben részesülők ellátása (szinten tartás vagy társadalmi integráció erősítése, felkészítés álláskeresésre, álláskeresés, elhelyezkedés, más ellátásba juttatás), szociális akciók megvalósítása, tájékoztató szociális ellátásokról, segélyezései formákról, szociális intézményekről, adósságkezelési szolgáltatás biztosítása (ez utóbbi csak Hódmezővásárhelyen és Mártélyon), valamint ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadás (csak Hódmezővásárhelyen), konfliktuskezelő tanácsadás, segítség ügyintézéshez. Ezeken felül a Családsegítő Szolgálat Hódmezővásárhelyen gerontológiai és háztartásgazdálkodási tanácsadást nyújt, valamint álláskeresési klubot működtet speciális szolgáltatásai körében. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
144
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
2011
2012
2013
Rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos (fő)
229
189
110
Adósságkezeléssel kapcsolatos (fő)
336
303
209
Időskorú (fő)
25
22
11
Hajléktalan (fő)
8
12
13
Egyéb (fő)
58
13
25
3932
2654
1900
Éves forgalom (alkalmak száma)
29. táblázat: Családsegítő Szolgálatnál ellátottak száma, 2011-2013 Forrás: Bálint Gabriella: Tájékoztató a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről
A működés során problémát jelent, hogy nincsen kapacitás a preventív tevékenységekre. Emellett tárgyi fejlesztésre is szükség lenne: a Családsegítő Szolgálat nem rendelkezik gépjárművel, ami segítené a külterületek ellátását. A Családsegítő Szolgálat, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és a Védőnői Szolgálat jelenleg egy, az önkormányzat tulajdonában lévő buszt használ, ami minimálisan elegendő szakfeladataik elvégzéséhez. A város szerkezetéből – kiterjedt külterületek, tanyavilág – adódóan az intézményeknek nagy területen kell biztosítani a szolgáltatásokat, hiszen a lakosság 8,3%-a külterületeken él. Korábban működött tanyagondnoki szolgálat és az 1993. évi III. törvény jelenleg is biztosít lehetőséget a létrehozására. A Családsegítő Szolgálat újra kívánja indítani a szolgálatot, mert a külterületeken élők jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő, sok esetben idős emberek, akiknek nehézséget okoz az egészségügyi, illetve egyéb szolgáltatások igénybevétele, a mindennapi feladatok elvégzése.
Időskorúak ellátása A hivatalosan elérhető, KSH-statisztikák a város népességének öregedését jelzik, azaz évről-évre nő a 65 év felettiek száma és össznépességen belüli aránya. Míg 2005-ben 7.403 fő tartozott a 65 év felettiek korcsoportjába, addig ez a szám 2012 év végére már 8.042 főre, azaz 8,6%-kal nőtt (ld. 86. ábra).
86. ábra: A 65 év feletti népesség száma Hódmezővásárhelyen, 2005-2012. Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
145
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az időskorúak ellátása bentlakásos intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményben, valamint házi segítségnyújtással és jelzőrendszeres házi segítségnyújtással valósul meg. A bentlakásos intézményben történő elhelyezésre abban az esetben kerülhet sor, ha az idős személy napi ellátási szükséglete meghaladja a 4 órát48. A kistérségben az alábbi intézmények vesznek rész az időskorúak ellátásában: ●
HKTK Kapcsolat Központ – Kovács-Küry Időskorúak Otthona (bentlakásos ápolás)
●
HKTK Kapcsolat Központ – Családsegítő Szolgálat (gerontológiai tanácsadás, álláskeresési klub)
●
HKTK Kapcsolat Központ ¬– Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona (bentlakásos ápolás)
●
HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent (nappali ellátás, házi segítségnyújtás)
●
Mártély Község Gondozási Központja (étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat)
●
Területi Szociális Gondozási Központ – Székkutas (házi segítségnyújtás, étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat)
●
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Aranyház (nappali ellátás, szociális étkeztetés)
●
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató ¬– Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
●
Nyugdíjas Lakópark
●
Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
Kovács-Küry Időskorúak Otthona A Kovács-Küry Időskorúak Otthona Hódmezővásárhelyen található, 200 fő befogadására alkalmas intézmény, mely általános ellátást, valamint krónikus betegek ápolását-gondozását végzi. Tevékenysége 2004-ben kiegészült demens személyek gondozásával. Az intézmény teljeskörű ellátást biztosít egyéni és csoportos gondozás formájában. A napi szükségletek és az orvosi, egészségügyi ellátás mellett a mentálhigiénés tevékenységek is kiemelt szerepet kapnak. Az Otthon szabadidős programokat is szervez, együttműködve a város kulturális intézményeivel, valamint az óvodákkal, iskolákkal és olvasókörökkel. Az épületben jelenleg egy 80 fő fennjáró, valamint egy 120 fő intenzív ellátást igénylő lakónak otthont biztosító egység működik, ebből 6 fő dementálódott személy, akik rendelkeznek állapotukat igazoló szakvéleménnyel. A fennjáró lakók számára kialakított, általános idősellátást biztosító egységben húsz egyágyas és negyven kétágyas szoba van, az otthon többi részében négy egyágyas, nyolc kétágyas és húsz négyágyas szoba található. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény fent idézett rendelkezése miatt az Idősek Otthonába bekerülő lakók jelentős része igényel betegellátást, így az eredeti kialakítástól eltérően a fennjáró lakók részére kialakított szobák egy része is betegszobai funkciókat lát el, míg az eredetileg betegszobának tervezett szobák egy részében súlyos állapotban lévő, mozgásképtelen lakók kerülnek elhelyezésre. Pillanatnyilag 73 otthonlakó fennjáró, részleges önellátásra képes, míg 127 fő 48
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 63.§ (7) bekezdés
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
146
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
otthonlakó betegszobai ellátást igényel. A beteg lakók gondozása érdekében indokolt lenne betegemelő és fürdető ágy beszerzése. Ugyancsak igényként merül fel az intézmény részéről mozgásérzékelővel ellátott bejárati ajtók beszerelése, él nélküli bútorok beszerzése a mentálisan rosszabb állapotban lévő lakók biztonságáért. Az idős, gyengén látó mozgásképtelen lakók részére hordozható hangos könyvtár kialakításához szükséges eszközök beszerzését tervezik. Az Otthonban biztosított a rendszeres orvosi ellátás, ugyanakkor problémát jelent, hogy az időskorúak otthonába gyakran nagyon rossz egészségi állapotban, daganatos betegségek végső stádiumában kerülnek az idősek. Emiatt sok esetben nem egyszerűen alap ápolási ellátásra, hanem széleskörűbb, komplex egészségügyi ellátásra lenne szükség, ami egyrészt azért nem valósítható meg, mert a jogszabályi háttér nem ad felhatalmazást erre, másrészt a szakmai és infrastrukturális háttér sem teljes egészében biztosított. Az intézményt az épület felújítását követően 1988-ban adták át, az akadálymentes közlekedés az épület egészében megoldott. Az átadás óta eltelt időben indokolttá vált korszerűsítési munkák elvégzése, azonban a 2007-2013 közötti időszakban nem lehetett pályázni 150 fő feletti intézményeknek, mivel a cél a tagolás, a kisebb, „emberközelibb” intézmények létrehozása volt. A kis létszámú intézmények fenntartása és működtetése azonban nem oldható meg gazdaságosan, ami problémát jelent a Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona esetén is. A Kovács-Küry Időskorúak Otthona pályázati forrást keres, melynek eredményeként megújuló energiaforrást hasznosító épületenergetikai fejlesztést valósítana meg. 2013-ban a lakók átlagos létszáma 196, 5 fő volt, a korábbi évek kihasználtságát az alábbi táblázat mutatja be. A lakók száma az engedélyezett férőhelyek számát megközelítette vagy kisebb mértékben meghaladta, jelenleg 17-en várakoznak ellátásra. Figyelemmel a korábban már ismertetett demográfiai folyamatokra, indokolt a férőhelyek számának növelése. 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek száma
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
200
Időskorúak otthonaiban ellátottak száma
217
202
203
212
201
201
200
200
201
203
198
197
30. táblázat: Időskorúak otthonaiban működő férőhelyek és ellátottak száma Forrás: KSH
Családsegítő Szolgálat A Családsegítő Szolgálat 2007 óta gerontológiai tanácsadást biztosít, melynek célja, hogy az időseket foglalkoztató problémák, kérdések – többek között a szociális szolgáltatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos információk, az időseket segítő különböző akciók – szakemberek bevonásával kerüljenek megbeszélésre. Az ismeretek átadásán túl ezek a rendezvények lehetőséget adnak közös időtöltésre, az elszigeteltség érzésének enyhítésére. A Családsegítő Szolgálat a gerontológiai tanácsadás mellett álláskeresési klub működtetésével is segíti az időskorúakat. Ezek a szolgáltatások csak Hódmezővásárhelyen érhetőek el.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
147
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Mindszent Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona Az Idősek Otthona 21 fő befogadására alkalmas. Feladata az önmaguk ellátására nem vagy segítséggel képes személyek teljes körű ápolása és gondozása, valamint a szükségleteknek megfelelően lakhatás, napi háromszori étkezés, ruházattal, textíliával való ellátás, mentális gondozás és egészségügyi ellátás biztosítása. Az épület nem felel meg teljes mértékben az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet előírásainak, így jelenleg határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik. További problémát jelent az épület általános állagromlása, a nyílászárók nem megfelelő állapota, valamint az akadálymentesítés megoldatlansága. Az épület felújítására ezért pályázatot nyújtottak be (TIOP-3.4.2-11/1, elnyerhető támogatás maximális összege 180 millió Ft), mely elbírálása szerint támogatható, de forráshiány miatt nem kezdődhet meg a megvalósítása. Az infrastrukturális problémák mellett nehézségekbe ütközik a finanszírozás, mert az intézmény méretéből adódóan nem gazdaságos a működtetése. A hódmezővásárhelyi és a mindszenti idősek otthonának gazdálkodásában „kiegyenlítő” szerepe van a 200 férőhelyes hódmezővásárhelyi intézménynek.
Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent Az Időskorúak Nappali Ellátása és Ház segítségnyújtás Mindszent nappali ellátást, valamint házi segítségnyújtást biztosít. Nappali ellátás keretében az önmagát nem vagy csak részben ellátni tudó idős, krónikus betegségben szenvedő lakosok mellett a 18 év feletti, egészségi, pszichés vagy szociális okokból ellátásra szorulók ápolását-gondozását biztosítja 20 fő részére. Az intézmény figyelemmel kíséri az ellátottak egészségügyi állapotát, kapcsolatot tart fenn a háziorvossal, gondoskodik az étkezésről, a mosási és fürdési lehetőségről, valamint a lakók ruhával, textíliával való ellátásáról és szükség esetén lakhatásáról. Emellett pszichés segítséget nyújt, közösségi programokat szervez, közreműködik hivatalos ügyek intézésében. Az épület akadálymentesítése megoldott, de egyéb infrastrukturális fejlesztések szükségesek, valamint az egyre növekvő ellátotti létszám miatt a jövőben a kapacitások bővítése is indokolt lesz. Egyre több a mozgásában korlátozott idős ember, akik számára nehézséget jelent a település központjában található intézmény megközelítése. A házi segítségnyújtás célja, hogy az önmaguk ellátására képes, saját lakóhelyükön élő személyek részére támogatást adjon a mindennapos feladatok – takarítás, bevásárlás, kapcsolattartás a környezettel, háziorvossal stb. – elvégzésében, alapvető ápolási feladatokat lásson el, valamint megelőzze veszélyhelyzetek kialakulását, illetve gondoskodjon ezek elhárításáról. A házi segítségnyújtást az idősek mellett az egészségügyi állapotuk, illetve szociális helyzetük miatt erre rászorulók is igénybe vehetik. A mindennapi teendők elvégzésén kívül az intézmény gondoskodik az ellátottak pszichés gondozásáról, kapcsolatot tart a családokkal és igyekszik megakadályozni az ellátottak elszigetelődését, különféle programokat szervez. A házi segítségnyújtást igénylők között emelkedik a komplex ellátást igénylők száma, akik kórházi ápolást követően szorulnak segítségre. Ez egyrészt fokozottabb ellátást kíván, másrészt fizikailag is megterhelőbb a gondozók számára.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
148
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Mártély Község Gondozási Központja A Gondozási Központ a községben étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást és tanyagondnoki szolgáltatást biztosít. A szolgáltatásokat igénybevevők száma az alábbiak szerint alakul:49 ●
étkeztetés: 47 fő
●
időskorúak nappali ellátása: 30 fő
●
házi segítségnyújtás: 18 fő
●
tanyagondnoki szolgálat: átlagosan 86 fő, azonban a téli hónapokban ez a szám magasabb is lehet
Területi Szociális Gondozási Központ – Székkutas Székkutas nagy kiterjedésű külterülettel rendelkezik, sokan az itt elhelyezkedő tanyákon élnek. Mártélyhoz hasonlóan itt is a lakosság elöregedése a jellemző, azonban az idősek ellátása mellett hangsúlyos szerepet kap a nehéz szociális körülmények között élő családok ellátása is. A Területi Szociális Gondozási Központ mellett a polgármesteri hivatal igazgatási csoportja vesz rész a szociális ellátásban, feladata a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal együttműködve a gyermekvédelem és a családsegítés. A Gondozási Központ szociális étkeztetést (31 fő) és házi segítségnyújtást (18 fő) biztosít, valamint idősek nappali ellátását (engedélyezett létszám 20 fő, igénybe vevők száma 17 fő). Emellett tanyagondnoki feladatokat is ellátnak a községhez tartozó 7 külterületi körzetből 5 körzetben (ez 349 fő).50
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház Az időskorúak nappali ellátásában (is) részt vevő intézmények száma a 2001-es 3-ról 2012-re 1-re csökkent Hódmezővásárhelyen, amit magával hozta a szektorban foglalkoztatottak számának esését is.
Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
3
3
3
3
3
3
4
4
3
3
1
1
10
12
8
6
6
3
2
Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma
31. táblázat: Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma, valamint időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma Forrás: KSH
49
Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014) 50
Forrás: Dr. Koszó Péter: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Kistérsége Idősügyi Koncepciója és Stratégiai Terve 2012 (313047-8/2012)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
149
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A nappali ellátásban engedélyezett férőhelyek száma 2001 és 2006 között 70 volt, majd a két csúcsév (2007, 2008) 100-100 férőhelye után 2012-re 35-re csökkent (ld. 87. ábra). Ellátásban ugyancsak 35 fő részesült 2012-ben.
87. ábra: Az időskorúak nappali ellátásában részt vevő intézmények kapacitás-kihasználtsága Hódmezővásárhelyen, 2001-2012. Forrás: KSH
Az Aranyház a saját otthonukban élő idős emberek számára biztosít hétköznapokon nappali ellátást. A nappali ellátás keretében napi egyszeri meleg étkezést biztosítanak igény esetén, emellett lehetőség van tisztálkodásra, mosásra is, valamint az intézmény gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáféréshez is és segítséget nyújt hivatalos ügyek elintézésében. A fentieken túlmenően az Aranyház különféle programokat, szabadidős tevékenységeket szervez, elősegíti a családtagokkal történő kapcsolattartást. Megállapodások száma (dec. 31-én)
Klubellátást igénybevevők 1 év alatt (fő)
2010
24
28
2011
32
43
2012
35
39
2013
37
44
32. táblázat: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Aranyház iránti igények Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
Az elmúlt években fokozatosan növekszik az igény az ellátásra. Megoldást az Aranyházban elérhető férőhelyek bővítése vagy a nappali ellátást biztosító intézmények számának növelése jelenthet. A visszajelzések alapján többen választanák az előbbi megoldást, amelyhez azonban gondoskodni kell arról, hogy a város távolabbi részéből is el tudják juttatni az időskorúakat az intézménybe. Szükség lenne az épület átalakítására, mert az jelenleg nem biztosítja az optimális kihasználtságot, emellett a műszaki felszereltség fejlesztése is szükséges.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
150
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondoskodás Háza házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást lát el, valamint szociális étkeztetést biztosít. A házi segítségnyújtás a fentiekben már ismertetett tevékenységeket foglalja magában, jelenleg 126 fő részére engedélyezett. A 2001 óta működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a saját otthonukban élő, a segélyhívó készüléket megfelelően használni tudó rászorulók önálló életvitelének fenntartása mellett biztosítsa a felmerülő krízishelyzetek elhárítását. A szolgáltatás 24 órás készenléti rendszerben működik, és az időskorúak mellett fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek is igénybe vehetik, Hódmezővásárhelyen kívül Mindszenten is. Jelenleg 100 kihelyezhető készülék áll rendelkezésre, amelyet – figyelemmel az igénybevevők alábbi táblázatban ismertetett számaira – növelni lenne szükséges. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működése pályázati forrásból biztosított. Életkor
Házi segítségnyújtás
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Hódmezővásárhely
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Mindszent
Férfiak
Nők
Férfiak
Nők
Férfiak
Nők
18-39
2
0
0
0
0
0
40-59
7
8
3
2
0
0
60-64
2
5
2
1
0
0
65-69
5
11
0
5
0
0
70-74
5
8
2
5
0
1
75-79
7
16
2
10
1
6
80-89
16
54
5
49
8
11
90-x
3
15
3
3
6
4
összesen
47
117
17
75
15
22
33. táblázat: A házi segítségnyújtást igénybevevők kor és nem szerinti megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
A szociális étkeztetés keretében legalább napi egy alkalommal meleg ételt biztosítanak azoknak, akik szociális okokból, illetve egészségi állapotuk vagy koruk miatt nem tudnak gondoskodni saját, illetve eltartottjaik étkeztetéséről. A helyben fogyasztás vagy elvitel mellett lehetőség van az ételek házhoz szállítására is, ha ez az ellátott állapota miatt szükséges. Életkor
Férfiak
Nők
18-39 éves
11
6
40-59 éves
34
39
60-64 éves
10
19
65-69 éves
10
28
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
151
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
70-74 éves
17
19
75-79 éves
13
35
80-89 éves
24
40
90-x éves
3
11
összesen
122
197
34. táblázat: A szociális étkeztetést igénybe vevők megoszlása nem és kor szerint, 2013. Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely A szervezet házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosít Hódmezővásárhelyen. A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek és a szociális étkeztetés a fejezet fentebbi pontjaiban ismertetésre kerültek. A Humánszolgáltató Központ emellett a szociális szolgáltatások megismertetésével, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítésével is foglalkozik.
Nyugdíjas Lakópark A Lakóparkot 2001-ben alapította a város önkormányzata és a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. Összesen 107 db, tizenkét különböző típusú lakás vehető bérbe, méretük 34-51 m2 között van. A lakók beköltözéskor egyszeri használatbavételi díjat, ott tartózkodásuk során pedig havi bérleti díjat és személyi térítési díjat fizetnek. A használatbavételi díj megfizetésével használati jogot szereznek, az ingatlanok nem örökölhetőek. Az ellátás részeként a Lakóparkban szabadidős és kulturális programokat szerveznek, elősegítik a családokkal történő kapcsolattartást és kiemelt szerepet kap a mentálhigiénés ellátás. Utóbbiról jelenleg a szakápolók gondoskodnak, de az intézmény indokoltnak tartja, hogy erre a célra megfelelő képzettségű szakember is rendelkezésre álljon. Mivel a lakók több, mint 70%-a 70 év feletti, az egészségügyi ellátás és beteggondozás kiemelt szerepet kap az ellátásban: háziorvos és fogorvos, valamint 24 órás nővérszolgálat áll rendelkezésre és gyógytornázásra is lehetőség van. A Lakóparkban hosszútávon egy kisebb, különálló épületet kívánnak kialakítani, amelyben nővérszoba, valamint rehabilitációs és hospice részleg kapna helyet.
Az időskorúakat támogató további tevékenységek ismertetése Az idősek ellátása kapcsán fontos kiemelni a 16. életévüket betöltött tanulók önkéntes segítségét. A Közgyűlés vonatkozó rendelete szerint a tanulók szülői beleegyezés esetén egy tanévben három héten keresztül napi két órában segítenek a rászorulóknak. A segítség elsősorban a mindennapi tevékenységekre – kerti munkák, bevásárlás stb. – terjed ki. A kezdeményezés a HTKT Kapcsolat Központtal és a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltatóval együttműködésben valósul meg. A város időskorú lakosságának mindennapjaiban fontos szerepet játszanak az olvasókörök, melyek nagy múltra tekintenek vissza Hódmezővásárhelyen. Az olvasókörök – melyből 17 működik a városban és a külterületeken –, elsősorban kulturális programokat szerveznek, de emellett részt vesznek adománygyűjtési akciók, kirándulások megszervezésében is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
152
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az 2012-ben aktualizált Idősügyi Stratégia célként fogalmazza meg olyan programok kidolgozását, amelyek hozzájárulnak az időskorúak egészségi állapotának, általános közérzetének és életkörülményeinek javulásához. Ennek érdekében a város fel kívánja mérni az időskorúak egészségügyi és mentális állapotát, szociális helyzetét, az életkorból adódó igényeiket. Az időseket segítő tevékenységekben kiemelt szerepe van az Egészséges Vásárhely Programnak, amely már az eddigiekben is sokat tett a város idős lakosságáért különféle egészségügyi szűrések, felvilágosító előadások és egyéb programok megvalósításával. A már folyamatban lévő, TÁMOP-6.1.2/11/3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben című pályázat keretében szintén megvalósulnak az idősek egészségi és mentális állapotának megőrzésére, javítására irányuló tevékenységek.
Fogyatékkal élők ellátása A fogyatékkal élők részére biztosított nappali és bentlakásos ellátásában, valamint a házi segítségnyújtásban és a szociális étkeztetésben az alábbi intézmények vesznek részt: ●
HKTK Kapcsolat Központ – Csodaház Foglalkoztató Napközi (nappali ellátás)
●
SZGYF, Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona (nappali ellátás, lakóotthoni ellátás)
●
ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon (nappali ellátás)
●
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgálat
●
HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent (nappali ellátás, házi segítségnyújtás)
●
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Gondoskodás Háza (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
●
Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés)
A HKTK Kapcsolat Központ – Időskorúak Nappali Ellátása és Házi Segítségnyújtás Mindszent, a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Gondoskodás Háza és a Kelet-Magyarországi Humánszolgáltató Központ – Hódmezővásárhelyi Telephely az előző pontban bemutatásra került, így az alábbiakban az ellátásban résztvevő többi szereplő tevékenységét ismertetjük.
Csodaház Foglalkoztató Napközi A halmozottan sérült gyermekek és fiatalok (3-24 év között) nappali ellátására hozták létre 2006-ban, jelenleg 20 fő ellátására alkalmas. Az intézmény alapító okiratának módosítását követően az ellátottak felső korhatára 45 évre módosul. Tevékenységei a következők: fogyatékosok nappali szociális ellátása, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, valamint fejlesztő felkészítés. Tervezik a gondozóház bővítését annak érdekében, hogy egy-egy estére vagy hétvégére el lehessen helyezni a fiatalokat, gyermekeket. A kapacitásbővítés mellett a napi működéshez további eszközök beszerzése lenne szükséges. Az intézmény vállalná fejlesztő iskolai osztályok indítását is, amennyiben sikerül az ehhez szükséges forrásokat biztosítani.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
153
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Napsugár Otthon Szivárvány Szakosított Szociális Otthona A korszerű, 116 férőhelyes Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a nem foglalkoztatható felnőtt korú, enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos személyek ápolását, fizikai és egészségügyi ellátását, valamint pszichés, mentálhigiénés gondozását, szociális foglalkoztatását biztosítja. A lakóotthoni részlegben 8 férőhely áll rendelkezésre. Az intézmény fenntartója 2010. december 31-ig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérség Társulás volt, majd a Csongrád Megyei Közgyűlés. 2013. január 1-től a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Napsugár Otthon egyik tagintézményeként folytatja tevékenységét. Az épületet 14 éve adták át, mára azonban szükségessé vált egyes részeinek rekonstrukciója. A lakóotthon 2004-ben készült el, megfelelő körülményeket biztosít az ott élők számára.
ÉFOÉSZ Liliom Napközi Otthon 2013 májusáig működött a városban egy 32 férőhelyes, nem állami fenntartású intézmény fogyatékosok nappali ellátására, melynek működési engedélyét a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala visszavonta. 2014 márciusában Liliom Napközi Otthon néven újra megnyílt egy 35 férőhelyes intézmény, melyet az ÉFOÉSZ (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége) tart fenn és működtet. Az Otthonban enyhén sérült felnőtt korúak nappali ellátásáról gondolkodnak, a megye egész területéről fogadnak jelentkezőket.
Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Támogató Szolgálat A támogató szolgáltatás célja a szociálisan rászorult, fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő támogatása, amely magában foglalja az otthoni speciális segítségnyújtást és a különféle szolgáltatások – egyebek között személyszállítás, rehabilitációs, munkavállalást elősegítő szolgáltatások, kulturális programok – igénybevételét is. A városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is a Támogató Szolgálat gondoskodik. 2013. - Támogató Szolgálat - Ellátottak életkori megoszlása 3 fő
90 felett
10 fő
81-90 9 fő
71-80 8 fő
61-70 51-60
2 fő
41-50
2 fő
Nők Férfiak 6 fő
31-40 4 fő
21-30
10 fő
11-20 2 fő
0-10 0
2
4
6
8
10
12
88. ábra: A Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Támogató Szolgáltatás ellátottainak életkori megoszlása Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
Mivel a támogató szolgáltatás nem kötelező feladat, ellátása jelenleg pályázati forrásokból finanszírozott, működése 2014. december 31-ig biztosított. További problémát jelent, hogy az ellátáshoz használt HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
154
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
gépjármű műszaki állapota romlik, így idővel indokolttá válik cseréje, melyre azonban szintén csak pályázat keretében lenne lehetőség. Tekintettel a Támogató Szolgálat leterheltségére, a Kapcsolat Központ is tervezi támogató szolgálat indítását.
Hajléktalanok ellátása A 2011-es népszámlálás 21 hajléktalan személyt írt össze Hódmezővásárhelyen, azonban a hajléktalanellátást biztosító intézményeket ennél többen veszik igénybe. Jellemzően a lakásukat, albérletüket fenntartani nem tudók, családi okokból az utcára kerülők, a szenvedélybetegek, az állami nevelésből kikerültek, a szabadságvesztés letöltését követően a büntetésvégrehajtási intézményekből kikerültek fordulnak segítségért az intézményekhez. Az életkor tekintetében az 51-61 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb, arányuk a 2011. július és 2013. június közötti időszakban az összes igénybevevő körében 40,7-42,9% között mozgott az éjjeli menedékhely, 34-45% között az átmeneti szállás és 35-39% között a nappali melegedő vonatkozásában.51 A városban a hajléktalan személyek számának növekedése miatt az 1992-ben megnyílt hajléktalanszálló helyett 2006-ban egy felújított épületbe került a hajléktalanokat ellátó központ. Az ellátást a BADALIK BERTALAN SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ – HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ EGYESÍTETT INTÉZMÉNY biztosítja. Az intézmény jó kapcsolatokat ápol az önkormányzattal és a város szociális intézményeivel, valamint a rendőrséggel is. A hajléktalan-ellátás keretében a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Éjjeli Menedékhelyet (20 férőhely), Átmeneti Szállást (22 férőhely) és Nappali Melegedőt (30 férőhely) tart fenn. Az épület valamennyi részében biztosított az akadálymentes közlekedés, azonban források bevonására van szükség az állagromlás megakadályozásához. Rendelkezésre áll csomagmegőrző, valamint orvosi szoba és beteg szoba, biztosítják az egészségügyi ellátást, ezen belül a preventív szűréseket, szükség esetén a szakrendelésre történő beutalást, valamint a szociális otthonban történő elhelyezéshez és a rokkantsági nyugdíj igényléséhez kapcsolódó vizsgálatokat, intézkedéseket. Az Éjjeli Menedékhelyen 16 óra és másnap 06.30 óra között van lehetőség éjszakai pihenésre, tisztálkodásra, mosásra, főzésre és étkezésre, valamint zárható szekrény is rendelkezésre áll. A Nappali Melegedő nappali ott-tartózkodásra, közösségi együttlétre szolgál, valamint itt is rendelkezésre állnak az étkezéshez, tisztálkodáshoz, a ruházat tisztításához szükséges helyiségek, eszközök. Az Átmeneti Szálláson az alapvető szükségleteken kívül személyre szabott gondoskodást, szociális és mentális segítségnyújtást biztosítanak, valamint igyekeznek támogatni az ellátottak elhelyezkedését, visszailleszkedését az önálló életbe. Az Átmeneti Szállás 24 órás nyitvatartással működik, az elhelyezés 4-5 fős szobákban történik. A városban 110-120 fő hajléktalan él, az intézmény valamennyi egységének kihasználtsága maximális, a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakban 100-140% között mozog. Az alábbi ábrák mutatják 2012-2013. kihasználtsági mutatóit:
51
Forrás: Bálint Gabriella, Lénárt Miklós, Simon János: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (Isz: 131-5450-1/2014)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
155
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
160 140 120 100
Kihasználtság % 2012 Kihasználtság % 2013
80 60 40 20 0 Jan
Márc
Máj
Júl
Szept
Nov
89. ábra: Éjjeli Menedékhely kihasználtsági mutatói, 2012-2013 Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
90. ábra: Átmeneti szálló kihasználtsági mutatói Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
140 120 100 80
Kihasználtság % 2012 Kihasználtság % 2013
60 40 20 0 Jan
Márc
Máj
Júl
Szept
Nov
91. ábra: Nappali melegedő kihasználtsági mutatói, 2012-2013 Forrás: Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató – Szolgáltatási koncepció
A kapacitások szűkössége mellett problémát jelent, hogy az ellátottak alacsony jövedelme, a munkalehetőségek időszakos jellege, illetve a munkalehetőségek hiánya nem teszi lehetővé a hosszabb
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
156
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
távra történő tervezést és az önálló életbe történő visszailleszkedést52. A 30/2013. (12.11) Kgy. rendelet alapján a város kijutási támogatást biztosít hajléktalanok részére, ennek igénybevételére ugyanakkor az utóbbi években nem érkezett kérelem az Önkormányzathoz.
Szenvedélybetegek ellátása Hódmezővásárhelyen és a kistérségben a FÜGGETLEN EGYESÜLET – HÓD-DROG SZENVEDÉLYBETEGEK ALACSONYKÜSZÖBŰ ELLÁTÁSA segíti a szenvedélybetegek – többségében alkoholproblémákkal küzdők, kisebb számban könnyű drogokat használók – ellátását, a szolgáltatásokat körülbelül 300 fő veszi igénybe. Tevékenysége magában foglalja az érintettekkel történő kapcsolatfelvételt és annak elősegítését, hogy bekapcsolódjanak a megfelelő orvosi és terápiás kezelésekbe. Az Egyesület emellett nyomonköveti állapotuk alakulását, közreműködik szociális és mentális gondozásukban, rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt, közreműködik a krízishelyzetek megelőzésében és elhárításában. Az Egyesület nem csak a szenvedélybetegeknek, hanem hozzátartozóik és barátaik számára is támogatást nyújt. A tevékenysége kiterjed prevenciós szolgáltatások biztosítására, a kábítószer-használat veszélyeinek ismertetésére, a fiatalok ezzel kapcsolatos tudásának feltérképezésére. A szenvedélybetegségből adódó családi, szociális problémák kezelését a HKTK KAPCSOLAT KÖZPONT KAGYLÓHÉJ GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATA, valamint a CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT végzi, tevékenységük a fentiekben bemutatásra került.
8.4. Kultúra Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a kultúra támogatását; a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását. A kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat bővítése egyrészt a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzóvá tétele szempontjából kiemelt terület, másrészt a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében is fontos tényező.
92. ábra: Hódmezővásárhely múzeumainak látogatottsága, 2004-2012. Forrás: KSH
52
Szakmai beszámoló a Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató tevékenységéről (2011.07.01-2012.05.15)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
157
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
8.4.1. Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ (TJMKK) egységes kulturális intézményként látja el Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közgyűjteményi (múzeumi), közművelődési, valamint könyvtári feladatait. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-től átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Tornyai János Múzeumot és – Hódmezővásárhely közigazgatási területén lévő – kiállítóhelyeit. A közgyűlés 599/2006. (11. 09.), valamint annak módosításával a 205/2007. (04. 05.) Kgy. határozattal döntött a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ létrehozásáról. Az így létrejött intézmény lett a város közgyűjteményi, közművelődési, valamint könyvtári szervezete. 2007. május 1-je óta ennek székhelyintézménye a Tornyai János Múzeum, amelynek fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Muzeális egységek
Cím
Tornyai János Múzeum
Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 16-18.
Alföldi Galéria
Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.
Emlékpont
Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.
Magyar Tragédia 1944 kiállítás
Hódmezővásárhely, Szeremlei u. 3.
Zsinagóga
Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Csúcsi Fazekasház
Hódmezővásárhely, Rákóczi u. 103.
Népművészeti Ház
Hódmezővásárhely, Árpád u. 21.
Papi-féle szélmalom és molnárház
Hódmezővásárhely, Tanya 2310.
Közművelődési intézmények
Cím
Bessenyei Ferenc Művelődési Központ
Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 7.
Mozaik Kamaraterem
Hódmezővásárhely, Lánc u. 5.
Könyvtárak
Cím
Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár
Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.
35. táblázat: Hódmezővásárhely muzeális egységei, közművelődési intézményei és könyvtárai, 2014 Forrás: Tornyai János Múzeum53
Az Önkormányzat működésének racionálisabbá tétele érdekében célszerűnek mutatkozott a hasonló tevékenységet ellátó szervek összevonása, és egy ún. anyaintézményben történő egyesítése, majd ezt követően a feleslegessé váló munkakörök vonatkozásában a szükséges létszám-racionalizálás végrehajtása. A beolvadó intézmények természetesen nem szűntek meg, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szervezeti egységeiként működnek tovább, elősegítve ezzel a hatékonyabb létszámgazdálkodást is. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett megjelentek a szakmai előnyök. Az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is: az intézményen belül 53
http://www.tornyaimuzeum.hu/tartalom/a_muzeumrol.html
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
158
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A mai modern múzeumok számára napjainkban elengedhetetlen a nyitás a közművelődési szféra irányába, részt venni az adott település oktatásában. Hódmezővásárhely a 2007-2013-as időszakban a város fejlesztését egyértelműen összekapcsolta a kultúra fejlesztésével, integrált módon. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program a város központjának rehabilitációját irányozta elő oly módon, hogy az a kultúra, annak feltételét jelentő infrastrukturális beruházások megvalósulásával járjon. Ennek részeként újultak meg különböző forrásokból és különböző pályázatok révén a Tornyai János Múzeum, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (korábban: Petőfi Művelődési Központ), az Alföldi Galéria, valamint az ezek fizikai kapcsolatát biztosító közterületek. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme c. projektben a TJMKK tevékenyen részt vett (konzorciumi partnerként) a Minden Nap Kultúra! (MNK!) Program kapcsán oktatási tervek kidolgozása révén. A megújult intézményrendszer 2012 szeptemberétől szolgálja a város lakosságát, a MNK! Program szerinti „múzeumi séták” folyamatos megvalósítása is elkezdődött a 2013/2014-as tanévben.
8.4.2. Tornyai János Múzeum A hódmezővásárhelyi városi múzeum megalapításának ötletét Tornyai János festőművész vetette föl a 19. század végén. A gyakorlati megvalósítás az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás nyomán indult el, akkor ugyanis a kiállításhoz kapcsolódóan egy néprajzi bemutatót is láthatott a közönség. Anyagát Kiss Lajos, a későbbi néprajztudós gyűjtötte egybe Tornyai útmutatása alapján. Ennek sikere, országos szaktekintélyek véleménye, és helyi művészek ösztönzése nyomán döntött a város vezetése 1905 februárjában a múzeum megalapítása mellett. A város 1914-ben állami segélyből vásárolta meg a múzeum mai épületét (Dr. Rapcsák András út 16.), amelyben azonban több más intézmény is működött, így a gyűjtemény elhelyezése nem kapott végleges megoldást. Szakszerű régészeti ásatások a város határában, 1929-ben indultak meg, Banner János, szegedi egyetemi tanár vezetésével. A kökénydombi ásatáson olyan gazdag és nagy jelentőségű neolit kori telepet tárt föl, melynek anyaga megvetette a régészeti osztály alapját. A képzőművészeti gyűjteményt Tornyai János hagyatéka alapozta meg, aki 1936-ban 923 művét a városnak adományozta. A múzeum a háború után, 1946-ban vált önállóvá, költségvetéssel és személyzettel. A múzeum igazgatójának dr. Galyasi Miklóst nevezték ki. Színes egyéniségének köszönhetően pezsgő kulturális élet színtere lett a múzeum, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a Képzőművészeti Főiskola művésztelepi gyakorlaton levő növendékei közül többen – Németh József, Kajári Gyula, Szalay Ferenc és mások – itt telepedtek le. A múzeum a költözések sorozata után végleg visszakapta a Szántó Kovács János utcai épületét, sőt megkapta a mellette lévő épületet is, annak államosítása után. 1949-ben elkészült A neolit kortól a honfoglalásig című régészeti kiállítás, melyet Ortutay Gyula nyitott meg. Az intézmény 1951-ben vette fel Tornyai János nevét, s ebben az időszakban vált fő profiljává a képzőművészet. Városi galéria híján a képzőművészeti élet központja lett. 1954-ben nyílt meg az első HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
159
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Vásárhelyi Őszi Tárlat, amely azóta is minden évben a legnagyobb látogatottságú, országos jelentőségű időszaki kiállítása az intézménynek. A képzőművészeti gyűjtemény az elmúlt évtizedekben elsősorban e tárlat anyagából történt vásárlásokkal gyarapodott. Ugyancsak ebben az évben nyílt meg a múzeum állandó népművészeti kiállítása is. A helytörténeti anyag nyilvántartása 1963-ban kezdődött meg. A gyűjtemény kiemelkedő jelentőségű csoportját a helyi céhemlékek alkotják. Újabb régészeti kiállítás 1969-ben nyílt Az újkőkor és rézkor művészete címmel, ahol olyan világhírű leleteket mutattak be, mint a Kökénydombi Vénusz, Kökénydombi Oltár, Szegvár-Tűzkövesi Sarlós Isten. Ezt a kiállítást több mint harminc évig láthatta a közönség, 2005-ben Hétköznapok Vénuszai címmel újult meg. 1990-től kisebb néprajzi kiállítás adott ízelítőt a város népművészetéből. A múzeum külső kiállítóhelyei közül legkorábbi a Csúcsi Fazekasház, amelyet Vékony Sándor fazekas lakhelyéből és műhelyéből alakítottak ki 1974-ben. 1975-ben nyílt meg a Kopáncsi Tanyamúzeum, amely eredeti berendezésével a hódmezővásárhelyi kisparasztságnak állít emléket. Az Alföldi Galéria 1985 óta állandó kiállításán mutatja be az Alföld képzőművészetét a 19. század közepétől a 20. század közepéig. Erzsébeti úti szélmalom. A fotógyűjtemény kiemelkedő részét alkotja Plohn József 1615 darab üveglemezre készített néprajzi, helytörténeti jellegű felvétele, melyeket a fényképész a századforduló környékén készített. A múzeum 140 ezer régészeti, közel 9 ezer néprajzi, 8500 helytörténeti és 3700 képzőművészeti tárggyal rendelkezik. A felújított és kibővített Tornyai János Múzeum 2012. szeptember elsejei átadásával megnyílt a lehetőség arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed intézményi adottságainak a kihasználásával a város valóban a régió egyik meghatározó kulturális központjává legyen. A Tornyai János Múzeum és az Alföldi Galéria kiállítási tevékenységében ezért kettős szempont érvényesül: egyrészt a Hódmezővásárhelyhez kötődő alkotók bemutatása a komoly képzőművészeti hagyománnyal rendelkező városban, másrészt nagyobb kitekintésre adni lehetőséget azon képzőművészeti kiállítások sorával, melyek a kortárs művészeti szcénában szélesebb perspektívában prezentálják az országos trendek hódmezővásárhelyi megjelenését, illetve amelyek a nemzetközi képzőművészeti trendekhez nyújtanak fogódzókat. A múzeum éves kiállítási programjában ezért az állandó kiállítások (jelenleg a Hétköznapok Vénuszai, valamint a Látványos raktár: butella, motolla, behívótábla című kiállítás) mellett helyet kaptak a rendszeresen visszatérő kiállítások (Vásárhelyi Őszi Tárlat, előző évi Tornyai-plakettes tárlata, kerámia-, fotó és képzőművészeti szimpózium kiállítása) és a Művészeti Kuratórium által javasolt „nagy kiállítások” (Kohán György emlékkiállítás, Szalay Ferenc emlékkiállítás). A 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat volt az egyik legjelentősebb képzőművészeti esemény 2013-ban, amelyet a fokozott médiakampány és a média érdeklődésének köszönhetően több mint hatezren tekintették meg, míg az intézményrendszer kiállítóhelyeinek (Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria, Emlékpont) összes látogatószáma a működés első 12 hónapjában meghaladta a harminchatezret (36.947 fő).
8.4.3. Alföldi Galéria Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
160
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében az Alföldi Galéria 2011-ben megújult: kialakításra került egy 110 m2-es kiállító terem is az emeleti szinten, ezáltal az Alföldi Galéria képessé vált arra, hogy az Alföld képzőművészetének a kezdetektől 1945-ig tartó időszakán túl az 1945 és napjaink között eltelt időszak művészeti mozgásainak is a bemutatására.
8.4.4. Emlékpont Az Emlékpont egy város történetén keresztül tárja a látogatók elé, hogy mit jelentett az itt élők számára a kommunista diktatúra időszaka. Az Emlékpont egyetlen pontba, egyetlen kiállításba sűrített emlékek helye, ahol mindenki a maga szemszögéből tekinthet vissza a kommunizmus közel fél évszázadára, másrészt pedig egy záró pont is, hiszen Hódmezővásárhely városa ezzel a kulturális-oktatási centrummal lezárta közelmúltját. Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Az intézmény stílusában, vizuális megjelenésében illeszkedik napjaink világához, a manapság használatos nyelvi és képi környezethez. Miközben egyértelműen értékőrző kiállítóhely, teljes mértékben kiszolgálja azokat az igényeket, melyek egy 21. századi múzeumtól elvárhatóak: látványos, ironikus installációk, modern múzeumi eszközök teszik mintegy bejárható filmmé a kiállítást. Az Emlékpont egyben oktatásikutatási központ is: kiváló lehetőséget biztosít a 20. század diktatórikus rendszereinek megértéséhez, feldolgozásához és tanításához. Az Emlékpont találkozások és beszélgetések pontja is; előadóterme konferenciáknak, könyv- és filmbemutatóknak, előadásoknak ad otthont, illetve tavasztól őszig számos utcai rendezvényt tartanak az Emlékpontnál. Koncertek idején, utcai kiállítások és különböző retró, nosztalgia rendezvények alatt pezsgő (éjszakai) élet zajlik a múzeum környékén.
8.4.5. Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944 Hódmezővásárhely 20. századi történelme követhető nyomon a város által felújított Zsinagóga kertjében, a Holokauszt 60. évfordulóján megnyitott Magyar tragédia 1944 c. kiállításon is. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a megrázó kiállításnak ad helyt.
8.4.6. Csúcsi Fazekasház Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
161
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres hódmezővásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres hódmezővásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik.
8.4.7. Népművészeti ház A Népművészeti Házban - Nagy György János, tehetős hódmezővásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában - megismerhető a hódmezővásárhelyi hímzés és kerámia története. Hódmezővásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló hódmezővásárhelyi szőrhímzés mai készítői a Hímzőműhelyben látogathatók meg.
8.4.8. Egyéb kiállítási helyszínek A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt. A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának.
8.4.9. Bessenyei Ferenc Művelődési Központ A BFMK Hódmezővásárhely és térsége előadó-művészeti és közművelődési központja. A művelődési központot a hódmezővásárhelyi születésű id. Janáky István építész 1949-ben a magyar modernizmus jegyében készült tervei alapján kezdték el építeni Hódmezővásárhelyen és 1953-ban adták át. Ebben az évben kapott Ybl Miklós - díjat is az építész. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program keretében teljesen megújult és kibővült épület 2012 ősze óta működik. Az intézmény által szervezett események részben saját szervezésű előadások, részben terembérleti díjért befogadott, szervező irodák rendezvényei. A BFMK a működés első évében különböző bérleti konstrukciókat hirdetett meg, emellett számos könnyűzenei, népzenei, komolyzenei koncerteket, táncprogramokat, valamint különböző konferenciáknak adott otthont. Az intézményben működik a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola, de aktív szerepet tölt be az intézményben a Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Iskola és számos szakkör (foltmozaik, tűzzománc, szövő, hímző), valamint a táncklubok is.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
162
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
8.4.10. Németh László Városi Könyvtár 1907. május 12-én nyílt meg a közönség számára a Városi Könyvtár. 1944-ig ötször költöztették a gyűjteményt, volt időszak, amikor a levéltárral, s később, amikor a Múzeummal kezelték együtt. A régi ház udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem. 1993-ban a szomszéd házat is megkapták, itt 18 milliós költséggel új raktárak, zeneszoba és a Németh László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár. 1973 óta folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény. Kiépült a közhasznú információs szolgálat, mely a közhasznú információk gyűjtésével, rendszerezésével és szolgáltatásával a mindennapi életben való eligazodáshoz nyújt segítséget. Külön részlegként működik a gyermekkönyvtár és a zeneszoba. Népszerű a számítógépes szolgáltatás: a látogatók ingyenesen internetezhetnek, használhatják a könyvtár CD-ROM állományát. A könyvtár előcsarnokában rendszeresek a városban élő és alkotó művészek képzőművészeti kiállításai. A névadó Németh Lászlónak az emlékszobája eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt 1993-tól tekinthető meg: a gyönyörűen megrendezett, s igen sok kuriózumot bemutató Németh László állandó emlékkiállítás sok látogatót vonz az ország minden területéről.
8.4.11. Mozaik mozi A Mozaik mozi 2013. november 14-én nyitotta meg kapuit és ezzel egy régóta hiányzó szolgáltatást vehetnek újra igénybe a vásárhelyiek. A mozi jelen állapotában már megfelel egy modern XXI. századi filmszínházzal szemben támasztott elvárásoknak, így rendelkezik digitális (3D-s vetítésre is alkalmas) vetítőtechnikával és hangrendszerrel, kényelmes multiplex fotelekkel, korszerű fűtési és hűtési technikával.
8.4.12. Egyéb intézmények A Hódmezővásárhelyen alkotó művészek hagyománya az első világháborút megelőző időszakra datálódik. Az intézményessé válás kezdete Kurucz D. István nevéhez fűződik, aki 1953-tól szülei lakóházát bocsátotta alkotóházként a vendég művészek rendelkezésére; ebből alakult azután a Művészeti Alap Virág utcai alkotóháza. A Mártély üdülőterületén lévő alkotóház 1957-ben létesült: a Képzőművészeti Főiskola a növendékek gyakorlatát szolgáló nyári művésztelepeket szervezte Szabó Iván vezetésével Hódmezővásárhelyen. E nyári gyakorlatok hatására telepedett meg a városban a diplomázás után számos országos hírű művész. Az alkotóházak mellett a kerámiaművészet másik fontos fizikai kerete a Művészeti Alap és a város közös beruházásában épült kollektív műterem (1969), a Kohán utcai két, 6-6 lakásos műteremház (1969-70) és a három Gosztonyi utcai műtermes lakás (1973).
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA
163
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
9.
Hódmezővásárhely gazdasága
9.1. Gazdasági súly, szerepkör A város gazdasági erejének egyik objektív mérőszáma az önkormányzat helyi adó bevételeiből az iparűzési adó értéke, mert az adóalap minden megyei jogú város esetében a vállalkozások nettó árbevételének 2%-a (az egyetlen kivétel Kecskemét, ahol a Mercedes-gyárral kötött hosszú távú megállapodás eredményeként 2011 óta már csak 1,6% az adó mértéke).
93. ábra: A helyi önkormányzatok iparűzési adó bevétele, 2006-2011 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
2011-ben a befizetett adó abszolút értéke és egy lakosra vetített értéke alapján is Győr és Székesfehérvár a két listavezető megyei jogú város (ld. 93. ábra). Hódmezővásárhely abszolút (2011-ben 1,21 mrd Ft) és fajlagos értéke (25.911 Ft/lakos) egyaránt a vizsgált városok mezőnyének végén található (az egy lakosra jutó iparűzési adó mértéke csak Salgótarjánban és a főként lakófunkciójú Érd esetében alacsonyabb).
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
164
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
94. ábra: A helyi önkormányzatok egy állandó lakosra jutó iparűzési adó bevétele és annak változása a megyei jogú városokban és Budapesten, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
A Hódmezővásárhelyen fizetett iparűzési adó összegét a 2006-2011 közötti intervallumban számottevő hullámzás jellemezte: a 2007-től a gazdasági válság begyűrűzéséig tartó két év egyenként 4,5 és 7,5%-os növekedése után 2010-re 9,0%-kal zuhant az ebből befolyt összeg (ld. 95. ábra). Az ezt követő évben azonban újból a gazdasági fellendülés jeleire következtethetünk az egy év alatti 5,2%-os növekedésből.
95. ábra. Az egy főre jutó iparűzési adó-bevétel Hódmezővásárhelyen, 2006-2011. Állandó népességi adatok. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
165
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
96. ábra: Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó-bevétel a Dél-Alföldi régió megyei jogú városaiban, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Az iparűzési adó abszolút nagysága mellett fontos tényező még, hogy az ebből az adónemből befolyó bevétel mekkora súlyt képvisel az önkormányzat saját folyó bevételeiből.
97. ábra: Megyei jogú városok önkormányzatainak saját folyó bevételei Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
166
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hódmezővásárhely 36,9%-os értékével ebben a mutatóban is a megyei jogú városok mezőnyének utolsó harmadában helyezkedik el, jócskán elmaradva a 60%-os részarányt is meghaladó SzékesfehérvárDunaújváros-Győr triótól. A Dél-alföldi régióban ezzel a város Szegeddel közel azonos arányt ér el, alacsonyabb értékkel csak Békéscsaba rendelkezik. Az iparűzési adó alacsony részaránya azért probléma, mert ez az a forrástípus, amelyből a saját erős fejlesztések leginkább finanszírozhatók. A helyi gazdaság állapotáról a helyben beszedett adók közül a tartózkodás után fizetendő idegenforgalmi adó is szolgál információval. Ebből a megyei jogú városok 765 millió forint bevételre tettek szert (ez az országos bevétel 12%-a). A városok közül csak Sopronban és Egerben haladta meg az ebből származó bevétel a 100 millió forintot, de a nagyobb idegenforgalmi vonzerővel rendelkező települések - mint Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs - esetében is csak 50 millió forintot meghaladó összegről beszélhetünk (ld. 98. ábra). A lista alján 8, egyenként 5 millió forintot el nem érő idegenforgalmi adóbevétellel rendelkező város, köztük Hódmezővásárhely (2,7 millió Ft) található. A relatíve kis bevételi összegek hatására az abszolút értelemben kis növekedés is jelentős mértékű változást eredményezhet. Emiatt a turisztikai szempontból jelenleg kisebb, vagy kis jelentőséggel bíró megyei jogú városok között igen nagy változásokat figyelhetünk meg: Hódmezővásárhely a vizsgált 5 év alatt 92,9%-os növekedést ért el a befolyt összeg tekintetében.
98. ábra: Az idegenforgalmi adó összege és változása a megyei jogú városokban, 2006-2011. Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
A 2013-tól felállt új feladatellátási rendszer hatására megváltozott önkormányzati forrásszerkezet miatt az önkormányzatok elestek a személyi jövedelemadó helyben maradó részétől és az illetékbevételektől is. 2011-ben Hódmezővásárhelyen egy lakosra 86 ezer Ft Szja-bevétel jutott, jelentősen kevesebb a régió megyei jogú városainál (Szeged 127 ezer Ft, Békéscsaba 111 ezer Ft, Kecskemét 129 ezer Ft).
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
167
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
9.2. Gazdaság ágazatai, jellemzői A KSH 2011-es adatai alapján a Hódmezővásárhelyen működő vállalatokat vizsgálva egyértelmű a szolgáltató szektor dominanciája (75%). A megyei jogú városok sorában ez az érték a legalacsonyabb, ez ellenben nem a mezőgazdaság és az ipar erősségére utal, inkább a szolgáltató szektor relatív gyengeségére.
99. ábra: Működő vállalkozások gazdasági ág szerint, 2011 Forrás: KSH
A szolgáltatások magas arányán belül kiemelkedő a ●
kereskedelem és gépjárműjavítás (670 vállalat; 23,4%),
●
szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (372 vállalat; 13,0%),
●
feldolgozóipar (316 vállalat; 11,0%),
●
építőipar (268 vállalat; 9,3%)
kategóriákba sorolt vállalatok száma – e 4 alszektorban tevékenykedik a hódmezővásárhelyi vállalatok 56,7%-a. Az ipari vállalatok részaránya 20,9%, melynek döntő részét az építőipar és a feldolgozó-ipar teszi ki. A mezőés erdőgazdálkodás súlya (4,3%) az ország nagyobb városaival összehasonlítva jelentős.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
168
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
100. ábra: A működő hódmezővásárhelyi vállalatok számának szektoronkénti megoszlása 2011-ben Forrás: KSH
A városban az egyes vállalati kategóriák részaránya nagyságrendileg megegyezik a Dél-alföldi régió másik három megyei jogú városában jellemző értékekkel, néhány eltérő tendencia ugyanakkor megfigyelhető. A régióban Hódmezővásárhelyen a legmagasabb a ●
mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat,
●
feldolgozóipar,
●
építőipar,
●
kereskedelem, gépjárműjavítás,
●
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás,
●
egyéb szolgáltatások
részaránya, ugyanakkor elmarad minden „riválisától” az alábbi területeken: ●
szállítás, raktározás,
●
információ, kommunikáció,
●
ingatlanügyletek,
●
szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,
●
adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
●
oktatás.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
169
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
9.2.1. Mezőgazdaság Hódmezővásárhely gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg, aminek hagyományai tovább élnek: a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya: a mai Hódmezővásárhely 25 legnagyobb adózó vállalata közül 3 a mezőgazdaságban tevékenykedik (Hód-Mezőgazda Zrt., Pioneer Hi-Bred Zrt., Vásárhelyi Róna Kft., Hódagro Zrt), illetve 1 pedig a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik (az állati fehérjefeldolgozó, ATEV Zrt A mezőgazdasági cégek egyben a legnagyobb szezonális foglalkoztatók. 2006-ban készült el Hódmezővásárhelyi kistérség vidékfejlesztési stratégiája54, mely részletesen elemzi a kistérség agráriumának adottságait, helyzetét. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya 84,4%, ami mind a régió, mind pedig az országos átlag tekintetében igen magas. E terület jelentős részében (közel 85%) szántóföldi művelés zajlik. A kistérségben a természeti-környezeti adottságokból következően a mezőgazdaság számára magas aranykorona-értékű termőterületek találhatók. A birtokszerkezetre az ismert problémák miatt (privatizációs folyamatok, kárpótlás) - hasonlóan a megye többi kistérségéhez – ebben a térségben is az elaprózottság volt jellemző, nehezen valósult meg a birtokkoncentráció, és az önkéntes földcserék sem működtek igazán. Az utóbbi évek adatai ugyanakkor már mutatják a birtokméret növekedését. Egyértelműen megkezdődött a koncentráció. Amellett, hogy a hódmezővásárhelyi adottságok egyértelműen a nagygazdasági szerkezetet feltételezik, a folyamatot csak erősíteni fogja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók átlagéletkora magas, a ma relatíve kicsi, illetve bérelt területen művelő szülők tevékenységét a következő generáció nem folytatja minden esetben. Mára mintegy 10 db 1000ha-on fölüli területen gazdálkodó egység van, mellettük a nagyokhoz viszonyítva jelentős a 100 – 300ha közötti közepes méretű birtokon gazdálkodó, viszonylag megfelelő tőkeellátottságú egyéni vagy családi vállalkozások száma. Ugyanakkor még jelenleg is több ezres az önmagukban sérülékeny és nem hatékony 100-50 ha vagy még az alatti méretű birtokot művelő őstermelők száma.
Növénytermesztés A mezőgazdasági művelési ágak közül a SZÁNTÓMŰVELÉS részaránya meghaladja a 75%-ot (mintegy 24% a kistáblás szántók és 51% a nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. A szőlő és a gyümölcstermesztés területe alig éri el az összterület 0,6%-át. A rét és a legelőgazdálkodás részaránya 11% körüli, ami zömében a 8-12 AK értékű területekre jellemző. A gyengébb minőségű területek - legelő és gyepterületek – kihasználására épül a kérődző állatok tenyésztése. A kistérség területének közel 4%-os erdősültségi foka - még a megyei átlaghoz viszonyítva is -, nagyon alacsony, pedig az is messze országos átlag alatti.
54
A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 2006/ VÁTI, MTA RKK ATI, Viziterv Consult kft. A fejezet nagyban épít e dokumentumra, a használt adatok – ellenkező hivatkozás hiányában - a dokumentum adatai.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
170
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Termelési szerkezet A szántóföldi növénytermesztésben a gabona (búza, őszi árpa) a kukorica, valamint az olajnövények (napraforgó, repce) a meghatározók, amelyek egy jelentős hányada takarmány-alapanyag. Az egyéb növények termesztése ingadozó, a termesztett gabonanövények vetésterülete éves szinten változik az időjárási és belvízgondok miatt. A termőterület alkalmas magasabb értéket adó vetőmag előállításra is, amelynek hagyománya van a kistérségben. A hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt.-nél a kukorica- és búzavetőmag előállítása országosan is jelentős, ami zömében külföldi érdekeltségű vetőmagcégek fajtáinak előállítását jelenti. A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett a múltbeli tapasztalat – és a nagy élőmunka igény – is a további fejlesztés mellett szól. A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági birtokban lévő gyümölcsültetvények állaga az elmúlt időszakban jelentősen leromlott. Jelentős méretű szőlőültetvénnyel bír ugyanakkor a Vásárhelyi Róna Kft., amihez a kistérség egyetlen pincészete és palackozója tartozik (Sóshalom).
Állattartás – állattenyésztés Az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző, a szakemberek szerint a rendszerváltás időszakában mért állatszámnak legjobb esetben is csak a fele található meg a gazdaságokban: számos szakosított állattartó telep bezárt. A nagyüzemeken kívül senki nem képes versenyezni a dán, holland, szlovák vagy lengyel, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel. Jelenleg - főként a szarvasmarha és sertéságazatban - Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három térségi településen 3-4 nagyüzem a leginkább meghatározó minőség és mennyiség tekintetében. Az állattenyésztés színvonala ugyanakkor - a minőség és hozam tekintetében is - országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedő. A kistérségben 2006-ban 840 db-os lóállományt tartottak számon. A lótartásban és tenyésztésben emelkedő tendencia tapasztalható, ami a hobby lótartás mellett a sportlovak létszámának növekedésében is megmutatkozik. A baromfitartásnak hagyománya van a városban, mégis drasztikus csökkenés történt az utóbbi időben, különösen a brojlercsirke esetében. Az ágazat értékesítési gondokkal küzd, kivéve a pulykát. Ennek megfelelően a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban, letéteményese a Hódagro Zrt, melynek a baromfi ágazaton belül 9 telep áll rendelkezésére.
Feldolgozás, értékesítés A valódi nagybirtokok nélküli tanyavilág termelői a helyi / térségi piacon értékesítették terményeiket és lábon hajtották az állatokat az állatvásárokra: Vásárhelynek nincsenek hagyományai a feldolgozásban, ma is jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik a megtermelt növényeket, tenyésztett állatokat. A hajdan jól működő malomipar a szocializmus centralizációs folyamatainak esett áldozatul.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
171
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hódmezőgazda Zrt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára is nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat. Csekély kivétellel a belföldi értékesítés dominál. Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Probléma, hogy a kisebb gazdaságok még ma sem készek a szövetkezésre, s míg a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a dél-alföldön, addig Hódmezővásárhelyen az ellentmondásosan működő Hód-TÉSZ-en kívül alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség feltételrendszereit – pl. raktározási lehetőséget – csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné meg. Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva (4-5 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a kistérség határán belül)- főként Szegeden történik.
9.2.2. Ipar Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó. A high-tech iparágak aránya elenyésző. Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kerámiaiparhoz55 kötődnek. Az iparág története összefonódik a város történetével. Az évszázados fazekas hagyományokra épülve a 20. század elején 1912-ben néhány művész megalapította a Majolikagyárat, amelynek művészi alkotásai máig pozitív hatással vannak a kerámia művészetre, a város művészeti törekvéseire. A város azonban – a kedvező adottságok mellett politikai döntést követően - az 1960-as években lett az ország kerámia-gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város. 1965-ben kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz Üzem - a későbbi Burton-Apta, a mai Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft -. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár is. Az ekkorra kialakult struktúrát máig megtartották, fejlesztették a gyárak későbbi tulajdonosai, egészen 2006-ig. A szanitergyárat Európa egyik vezető kerámiagyártója, a Villeroy & Boch privatizálta 1992-ben. A társaság árbevétele 2011-ben több mint a 17,5 milliárd forint volt, amelynek 80 százaléka exportból származott. A társaság a gazdasági válság alatt is növelte kapacitásait, és másfél év alatt több mint 660 millió forint értékű beruházásaival újabb nyolcvannal növelte dolgozóinak létszámát, így 2011-ben már több mint 950-en dolgoztak a gyárban. Az Alföldi Porcelán Rt-ben 1990-ben szerzett először többségi tulajdont, majd megszerezte a teljes gyárat a francia Table de France, mai nevén Guy Degrenne cég. A gyár termelési
55
A kerámia iparra vonatkozó fejezetrész adatainak forrása Schleiffer Ervin, az IMERYS Magyarország Tűzállóanyag-gyártó kft volt vezetőjének összegző anyaga.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
172
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
volumene 3500 tonna (kb. 11 millió db), ezzel ma is meghatározó európai edénygyár, termékeinek 80%-át exportálja, elsősorban francia, német, osztrák piacokra. Magyarországon piacvezető a hotelporcelánok területén. A gyárnak jelenleg 425 fő munkatársa van, a város első 10 legnagyobb adófizetőjének egyike, a 2007. évi értékesítési terve 3140 millió Ft volt. Az egykori Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft., mai IMERYS Kft. 1968 októberében kezdte meg működését. A gyár telepítésével az akkori illetékes minisztérium teljessé tette az ország kerámia vertikumát azzal, hogy megteremtette a hazai kerámia ipar égetési segédeszközzel történő ellátásának feltételeit. A cég fejlődése privatizációjával kezdődött. Az Imerys Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft ma Európa legnagyobb kordierit égetési segédeszköz gyártója, képes gyakorlatilag bármely szóba jöhető égetési segédeszköz gyártására. A termelés 98%-a exportra kerül. A munkatársak száma 200 fő fölötti, ezzel a cég szintén a legnagyobb adófizetők egyike. A Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft, s még jó néhány kisebb-nagyobb cég csatlakozik a kerámia iparhoz, mely ugyan az „aranykorban” 6000 főt foglalkoztatott, de ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. E 2000 fő egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk ellenére / mellett hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámia-művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, klaszteresedés. Hódmezővásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, mely az 1980-as évek vége óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Hódmezővásárhelyen a textil életben maradt, bár a város valaha volt nagy „nőfoglalkoztatója”, a HÓDIKÖT kötöttáru-gyár által foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát. A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát pl. a Hódmezővásárhely közepes méretű cégei között meghatározó szereppel bíró, a város szempontjából nagyfoglalkoztatónak és jelentős adózónak számító März Fashion Kft. vagy az EUROTEX Kft, melynek fő profilja szintén a síkkötött felsőruházati cikkek gyártása és értékesítése. E cég dinamikusan fejlődik, a korábbi kisszériás termelést mára felváltotta a nagy darabszámú, magas vásárlói igényeket is kielégítő komplex gyártási eljárások működtetése, termékeinek 100%-át uniós piacokon értékesíti. A Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár majdnem 200 éves hagyományait viszi tovább a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A hódmezővásárhelyi textil életerejének bizonyítéka e cégek fejlődése, biztosítéka pedig bizonyos szempontból a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter, melynek vezetője az EUROTEX kft vezetője. Az ágazatban jellemzően közepes méretű vállalatok működnek, a nagyobb foglalkoztatók közé tartoznak, jövőjük a fent említett pozitív irányok ellenére sem biztosított, nincsenek a nagy adózó virilisták között. A város harmadik, szintén hagyományokkal rendelkező ipari ágazata a gépgyártás: ●
egyrészt a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagy-múltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg. A Metripond Plus, a METRISoft Mérleggyártó kft, a Metripond M 93 kft, MIcra-Metripond kft a lakosság és a kereskedelmi cégek kiszolgálása mellett az ipari, mezőgazdasági mérlegelés, adagolás és az ezzel kapcsolatos
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
173
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
automatizálás területén felmerülő, szinte valamennyi feladat megoldására képesek. A cégek jellemzően 500–1.000 millió forint árbevétel mellett egyenként 20–60 főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak. ●
a Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a Vas-Fém Zrt. cégek, jellemzően 30–70 fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag megbízható forgalommal.
●
a városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató munka mellett.
●
a 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai 20 – 25 éve a gépipar területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja célgépek, célszerszámok gyártását és tervezését és telepítését.
Ez az ipari ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok nem nagy méretűek, de a város szempontjából sok embert foglalkoztatnak, és benne vannak a jelentős adózók körében. A mikrovállalkozások közül - amelyek a hódmezővásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják - igen kevés az ipari.
9.2.3. Építőipar A 2011-ben hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 2.869 működő vállalkozás 9,3%-a, szám szerint 268 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek szerepe jelentős, annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat nyomdokain létrejött CSOMIÉP, vagy az ASA Építőipari Zrt a város legnagyobb adófizetői között vannak, s 100–150 fő állandó foglalkoztatottjuk van. Mellettük komoly bevétellel rendelkeznek az Építészmester Zrt, a Joma Kvent, a Domus Novum, Bodrogi Bau és Medívia is. Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, de magas az egyéni vállalkozások részesedése is. E cégek a befejező építés területén (vakolás, épületasztalos munkák, burkolás, festés, üvegezés) dolgoznak, míg a bonyolultabb feladatokat ötvöző és nagyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kialakítását végzik az előbb említett erős középvállalatok. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért.
9.2.4. Szolgáltatás A működő vállalkozásokon belül Hódmezővásárhelyen is a szolgáltatási ágazat dominál, 75%-uk ebben a szektorban működik (2011). A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak az 44%-át HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
174
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
foglalkoztatja56, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítás területén működik. Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, a Polgármesteri Hivatal, az Alföldvíz Zrt. közmű cég, a Kapcsolat Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol – osztrák anyavállalat tulajdonában lévő .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának hódmezővásárhelyi helyőrsége. A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel betölthető – alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, pl. a TESCO és az Interspar. Hódmezővásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 5,1%-ot képvisel. Hódmezővásárhelyen 2011-ben 98 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 3,4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól. A város szolgáltató szektorának vállalatai között ugyanakkor nincsen modern ipari szolgáltató vállalat, mely például fel tudná szívni a városban képzett közép- és felsőfokú végzettségű informatikusokat, vagy munkát kínálna a városba (nehezen) visszatérő diplomásoknak.
9.3. Gazdasági szervezetek főbb jellemzői Hódmezővásárhelyen 6.743 regisztrált vállalkozás van, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 146. A Délalföldi régió megyei jogú városaival összehasonlítva az ezer főre jutó vállalkozások számát megállapítható, hogy lakosságarányosan Hódmezővásárhelyen van a legkevesebb vállalkozás. Vásárhelyhez hasonlóan a régió minden megyei jogú városára jellemző, hogy a regisztrált vállalkozások száma az előző évtized első felétől folyamatosan nőtt. Hódmezővásárhely
Szeged
Kecskemét
Békéscsaba
db
db / 1000 fő
db
db / 1000 fő
db
db / 1000 fő
db
db / 1000 fő
2001
4992
102,7
23382
142,8
14801
138,0
8633
128,1
2005
5244
110,2
24217
148,3
16400
150,7
9153
140,0
2011
6743
145,9
27002
166,5
19404
174,4
11103
180,5
36. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
56
A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. Forrás: KSH.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
175
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hódmezővásárhelyen – a Dél-alföldi tendenciához némileg hasonlóan – a regisztrált vállalkozásoknak csak kevesebb, mint fele a valóban működő vállalkozás (2011-ben 2.869 db): ezek ismérve, hogy a vizsgált év folyamán volt bevétele vagy foglalkoztatottja. A regisztrált vállalkozások számához viszonyítva a működő vállalkozások aránya az előző évtized közepe óta csökken. Hódmezővásárhely db
működő/ regisztrált
2001
2894
2005 2011
Szeged db
működő/ regisztrált
58,0%
13684
3170
60,5%
2869
42,5%
Kecskemét
Békéscsaba
db
működő/ regisztrált
db
működő/ regisztrált
58,5%
8555
57,8%
5134
59,5%
14911
61,6%
9694
59,1%
5298
57,9%
14496
53,7%
9618
49,6%
4809
43,3%
37. táblázat: A működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
Az ezer lakosra jutó 61,8 működő vállalkozással Hódmezővásárhely a megyei jogú városok teljes mezőnyének végén található. Mivel a regisztrált szervezetek számának alakulása a helyi gazdasági élet szempontjából kevésbé mérvadó, a továbbiakban a működő vállalkozásokkal foglalkozunk.
101. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban és Budapesten, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
A működő vállalkozásokat létszám-kategóriák szerint vizsgálva, a 2011-es adatok alapján megállapítható, hogy a hódmezővásárhelyi vállalkozások döntő részét a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki (94,6%), a 10-49 fős kisvállalkozások részaránya pedig 4,3%. 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozásból 29 db található Hódmezővásárhelyen, míg a 250 főt meghaladó létszámmal működő nagyvállalatok száma mindössze 4 db. Ez a megoszlás a régió megyei jogú városainak mindegyikében hasonló.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
176
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Létszám-kategória
Hódmezővásárhely
Szeged
Kecskemét
Békéscsaba
db
%
db
%
db
%
db
%
1-9 fő
2713
94,6%
13874
95,7%
9122
94,8%
4612
95,9%
10-19 fő
84
2,9%
351
2,4%
288
3,0%
116
2,4%
20-49 fő
39
1,4%
176
1,2%
122
1,3%
52
1,1%
50-249 fő
29
1,0%
77
0,5%
70
0,7%
26
0,5%
250-499 fő
3
0,1%
12
0,1%
8
0,1%
1
0,0%
500 fő felett
1
0,0%
6
0,0%
8
0,1%
2
0,0%
Összesen
2869
100,0%
14496
100,0%
9618
100,0%
4809
100,0%
38. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriánként a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
A vállalatméret-kategóriák lakosságarányos értékeit vizsgálva meg kell jegyezzük, hogy a tízezer főre jutó kisvállalkozások száma (33,4 db/tízezer fő) Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyében található, míg a középvállalkozások aránya (5,9 db/tízezer fő) magasabb a vizsgált városok átlagos értékénél. Alacsony viszont a nagyvállalatok aránya.
102. ábra: A vállalkozások száma a lakosság arányában a megyei jogú városokban, méretkategóriánként, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
Fontos mutatója egy település gazdaságának a jellemzően tőkeerős, jogi személyiségű társas vállalkozások száma és aránya. Hódmezővásárhelyen egy lakosra 24,7 ilyen vállalkozás jutott 2011-ben (ld. 103. ábra). Ez a vizsgált városok átlagos 40,9 db értékétől jelentősen elmarad.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
177
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
103. ábra: A jogi személyiségű társas vállalkozások aránya a megyei jogú városok állandó népességén belül, 2011. Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis
A külföldi tőke jelentőségét országos összehasonlításban vizsgálva látható, hogy a Hódmezővásárhelyen működő 38 db külföldi érdekeltségű vállalkozás abszolút számban az egyik legalacsonyabb érték a megyei jogú városok között. Ugyanezt a működő vállalkozások arányában vizsgálva Hódmezővásárhely kedvezőbb helyezését láthatjuk: az 1,3%-os részarány magasabb többek között Debrecen értékénél is.
104. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáshoz viszonyítva a megyei jogú városokban, 2011 Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
178
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Megjegyzendő továbbá, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos saját tőkéje (599 millió forint) az országos átlaggal (587 millió forint) közel azonos volt 2011-ben, amivel Hódmezővásárhely több nyugatdunántúli várost is megelőz.
105. ábra: Az egy külföldi vállalkozásra jutó saját tőke a megyei jogú városokban, 2011. Forrás: KSH
9.4. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők, fejlesztési források Az előzőekben tárgyalt helyi folyó bevételeken felül további igen jelentős hatással bírnak a pályázati források. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretéből Hódmezővásárhely összesen 27,54 milliárd forint támogatást nyert, ami nem csupán abszolút értelemben számít alacsonynak a megyei jogú városok között, de az egy főre számolt relatív értéke (600.000 forint/lakos) alapján is. Az ezen városok átlagos értéke ugyanis 1,13 millió forint lakosonként, közel kétszerese, mint Hódmezővásárhelyen.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
179
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
106. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv keretében megítélt támogatások összege és egy főre jutó összege. Forrás: KSH
9.5. Turizmus Noha nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, Hódmezővásárhely mégis számos turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket felvonultat: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy bár érzékelhető az utóbbi években a javulás, jelenleg mégsem elég erősek, nem jó hatásfokkal működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként a város két irányt körvonalazott: kultúra/kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. E célokat elérendő több fejlesztés is megvalósult a 2000-es évektől kezdődően (pl. Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem). A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait, lehetőségeit, azonban a városnak ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója nincsen.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
180
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
9.5.1. Kínálati jellemzők Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre. A minőségi szálláshelyek száma az elmúlt években ugyan jelentősen bővült, azonban a valóban vonzó turisztikai termékek hiányoznak: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert rendezvények/események, speciális vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. A város és térsége nemzetközi vonzereje minimális.
Természeti környezet, éghajlat A térség meghatározó élővize a Tisza, melynek vízminősége ökológiai és rekreációs szempontból is megfelelő. A Tisza természetes vízvilága igen sokszínű, a könnyen megközelíthető horgászhelyeken sokféle hal fogható. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén történt fejlesztések, a holtág, a Tisza évszázadokkal ezelőtti vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megőrző ártéri erdő, növény- és állatvilág mind turistákat vonzani képes elemek. Ilyen potenciális elem továbbá a várost körülölelő tanyavilág is.
Megközelíthetőség A város közúti megközelíthetősége jó, a forgalom egyes szakaszokon 2x2 forgalmi sávon zajlik, a vasúttal való megközelíthetősége viszont nehézkes (ezt a problémát a várhatóan a közeljövőben induló tram-train rendszer – ugyan csak Szeged irányából – feloldja). A városnak a határokhoz közeli fekvése és jó megközelíthetősége lehetővé tenné a Romániából, illetve Szerbiából érkező turisták idecsalogatását is. A legutóbbi országos kerékpáros közvélemény-kutatások szerint Hódmezővásárhely a kerékpárosok hazai Mekkája. Hódmezővásárhelyt és a térségi településeket be lehet járni kerékpáron, szép környezetben. Hódmezővásárhelyen belül is kiépített és folyamatosan fejlesztett kerékpárút hálózat áll a biciklizni vágyók rendelkezésére. A rendelkezésre álló utakat ma főleg a helyi lakosok használják, de megfelelő kiépített kapcsolódó infrastruktúrával (kerékpártárolók, szervizek, pihenők) a hálózat az aktív turizmust vonzó elem lehet.
Épített környezet Hódmezővásárhely az Alföld egyik legősibb, legkarakteresebb városa, melynek gazdag múltját számos világhírű régészeti lelet – például a Gorzsai és a Szálkaháti neolit korú tárgyak (kökénydombi Vénusz, fazék alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok), továbbá az Árpád-kori épület- és településmaradványok (Csomorkányi templomrom és falu a XIII.-XIV. századból) – igazol. A világörökség várományos település külés belterülete egyaránt bővelkedik különleges, csak erre a tájra és kultúrára jellemző értékekkel, látnivalókkal. Maga a város szerkezete is sajátosan egyedi: az egykori településneveket megőrző városrészek (Susán, Tarján) organikus településszövete hitelesen és hangulatosan őrzi a „vadvizes”-térség korai lakóinak bölcs „várostervezői” képességét. Az egykori rangos mezőváros elmúlt századainak maradandó emlékei a HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
181
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
műemlékek. Az építészeti arculatot maghatározó legjelentősebb középületek: Református Ó-templom, Ógimnázium (Alföldi Galéria), Városháza, Fekete Sas Szálló és a főtéri „paloták”. Egyedülálló értéke Vásárhelynek tégla építészete is. A helyi agyagból, helyben készített színes idomtégla választékból művészi igényességű házak százai épültek az 1880-as évektől a II. világháború elejéig. A tömegesen fennmaradt lakóépületek mellett jó néhány attraktív középület –például a Bethlen Gimnázium, az Úri Kaszinó és több templom – példázza e kor kultúráját, ízlését és gazdaságát. Ritka látványosság az ugyancsak helyi téglából falazott „Kőfal”, a város négy kilométer hosszú árvédelmi műtárgya. A népi építészet megbecsült darabjainak számít pl. a belvárosban található Árpád utcai Tájház, a külterületi, gorzsai Tanyamúzeum, és a Papi-féle szélmalom Erzsébeten. A hódmezővásárhelyi épített környezet minőségét biztonsággal mutatják az igényesen felújított és jól karban- tartott közterületek. A Kossuth, a Szent István és a Kálvin tér után megújult a Hősök tere is, majd 2013-ban a Dr. Rapcsák András utca átépítése valósult meg. Ezzel együtt – átfogó város-rehabilitációs program keretében – tartalmi és formai értelemben is fejlesztették az ikonikus modernista épületet, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot. A város gazdag művészi hagyományaiból következően a közterületeken kiemelkedő mennyiségben és minőségben láthatók képző- és iparművészeti alkotások.
Kultúra, hagyományok A kultúra, a művészetek és a közművelődés prioritást élvező területe a város életének. Ennek megfelelően az ITS-ben külön fejezet (8.4 Kultúra c. fejezetben) foglalkozik a témával, amely részletesen ismerteti a városnak ezen a területen számba vehető adottságait, vonzerőit: egyrészt múzeumokat, a kerámiaművészet emlékeit és mai megjelenési formáit, a népi mesterségeket, népművészeti emlékeket stb., másrészt a hagyományokra épülő, de ma már csak tudatos támogatással, fejlesztéssel továbbvihető művészeti, szellemi potenciált.
Szálláshelykínálat A kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve az elmúlt évtizedben több megyei jogú városban – köztük Hódmezővásárhelyen is – komoly változások következtek be. A legnagyobb fajlagos visszaesés Salgótarjánt és Pécset jellemezte, de Sopronban, Debrecenben, Nyíregyházán, Győrben és Kecskeméten is számottevő volt a csökkenés. Jelentősebb bővülés következett be ugyanakkor Szegeden, Veszprémben, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen. 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyek abszolút számát tekintve Hódmezővásárhely a vizsgált városok mezőnyének második felében helyezkedett el (997 férőhely). Többségében ipari (Dunaújváros, Salgótarján, Nagykanizsa, Tatabánya), vagy idegenforgalmi szempontból alulreprezentált városokat (Kaposvár, Szekszárd) előzött meg.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
182
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
107. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma és kihasználtsága a megyei jogú városokban Forrás: KSH
A kereskedelmi szálláshelyek közel 10%-os növekedése mellett Hódmezővásárhely esetében kiemelkedő a 2001 és 2012 közötti, egy főre jutó vendégéjszakák számának változása: 132,7% (ld. 108. ábra). Ezzel Dunaújváros után az országban a második legnagyobb mértékű növekedést sikerült a városnak elérnie, 2012-ben a városban egy állandó lakosra 0,72 fő vendégéjszaka jutott.
108. ábra: Az egy főre jutó vendégéjszakák száma és annak változása a megyei jogú városok és Budapest kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2012. Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
183
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A 2001-hez képest tapasztalt 282%-os (644 férőhelyes) növekedés oka mind a szállodai kapacitás bővülése, mind pedig a közösségi szálláshelyek kialakítása. A szállodai férőhelyek számának növekedése kiemelkedően fontos, mint a minőségi turizmus alapja, különösen, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a panziók kapacitása is. Ez utóbbi, valamint a kempingek relatív aránya csökkenése viszont a 410 db közösségi szálláshely kialakításának a következménye.
109. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának változása Hódmezővásárhelyen, 2001-2011. Forrás: KSH
9.5.2. Keresleti jellemzők A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát, illetve a férőhely-kihasználtságot tekintve Hódmezővásárhely kétségtelenül a megyei jogú városok rangsorának az alsó harmadában található, az átlagos tartózkodási idő a városok átlagos értékét felülmúlja, közel 2,5 éjszaka/fő.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
184
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
110. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban Forrás: KSH
További kedvező tény, hogy a város kereskedelmi szálláshelyein a két népszámlálás közötti időszakon belül nőtt a vendégéjszakák száma: a 2001-es 15.028 fő után 2012-ben már 33.314 fő volt az érték.
111. ábra: A vendégéjszakák számának változása Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 2001-2011 (ezer fő). Forrás: KSH
A turisták közül is külön figyelmet érdemes fordítani a külföldiekre, az ő egy napra jutó költésük ugyanis átlagosan 2 – 2,5-szerese a hazai turisták költéseinek. A 2001-2011 közötti időszak abszolút számokkal kifejezve kicsi, arányaiban mégis jelentős bővülése ellenére is a megyei jogú városok versenyében Hódmezővásárhely 2011-ben a középmezőny végén helyezkedett el a külföldi vendégéjszakák számát tekintve. Az elmúlt 10 évben a legjelentősebb bővülést Győr, Kecskemét és Székesfehérvár könyvelhették el - a külföldi vendégéjszakák számát az összes vendégéjszakára vetítve szintén ez a három város emelkedik ki,
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
185
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
50%-ot is meghaladó értékekkel. Mindhárom város a jól jövedelmező gazdasági (hivatás-)turizmusnak köszönheti előkelő pozícióját. A külföldiek arányát tekintve Hódmezővásárhely közel 40%-%-os értékkel szintén kedvező helyzetben érezheti magát.
112. ábra: Vendégéjszakák száma és átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a megyei jogú városokban Forrás: KSH
113. ábra: A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Hódmezővásárhely kereskedelmi szálláshelyein, 20012012. Forrás: KSH
A város kereskedelmi szálláshelyein eltöltött külföldi vendégéjszakák száma 2001 és 2012 között több mint kétszeresére, 4.808-ról 9.911-re nőtt. A hódmezővásárhelyi és a környező települések külföldi tulajdonú HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
186
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
cégeihez üzleti célból érkezők, valamint az úszó- és vízilabda edzőtáborokon részt vevő külföldi sportolók is jelentősen gyarapítják az értéket. A kereskedelmi szálláshelyek abszolút száma és megoszlása mellett hasonlóan lényeges azok átlagos kihasználtsága. Ezen a téren Hódmezővásárhely alacsony értékkel rendelkezik, csak 4 (turisztikai szempontból kevésbé jelentős) megyei jogú várost előz meg. A legjobb kihasználtsággal a soproni szálláshelyek büszkélkedhetnek: itt egy átlagos szállásférőhely 130 éjszakán át foglalt a 365-ből, míg Hódmezővásárhelyen ez a szám csak 33. Ráadásul ez a mutató negatív módon változott az elmúlt 10 évben: 22%-kal romlottak a férőhely-kihasználtsági mutatók, feltételezhetően a jelentősen kibővült férőhelyszám következményeként.
114. ábra: Egy kereskedelmi szálláshelyre jutó éjszakák vendégéjszakák számának változása a megyei jogú városokban, 2001-2011 Forrás: KSH
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY GAZDASÁGA
187
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
10. Táji és természeti adottságok vizsgálata A táji és természeti adottságok vizsgálata során forrásanyagként használt dokumentumok: ●
Csongrád Megye területrendezési Terve (Csongrád Megye Önkormányzat 21/2005. (XII.1.) rendelete)
●
Hódmezővásárhely MJV Településfejlesztési Koncepciója (2007.)
●
Hódmezővásárhely MJV hatályos településrendezési eszközei (TSZT, HÉSZ és SZT)
●
Hódmezővásárhely MJV Környezetvédelmi Programja (2012)
●
Releváns helyi rendeleteket
●
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása
10.1. Természeti adottságok Hódmezővásárhely MJV a Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekvő település, mely mindössze 25 km-re található Szegedtől, a 45-ös és 47-es számú utak találkozásánál. Hazánk második (Budapest után) legnagyobb közigazgatási területtel (487,98km²) rendelkező városa. Területi nagyságán kívül jelentős szerepet tölt be az oktatás, gazdasági, kultúra, művészet területén a dél-alföldi régióban.
10.1.1. Domborzati viszonyok Domborzatilag a Csongrádi-sík (1800km²) tájegységhez tartozik, mely Békés és Csongrád megye területén helyezkedik el. A Körös- Maros közének mintegy 35%-t kitevő, annak nyugati és délnyugati részén fekvő terület. A kistáj tengerszint feletti magassága 80 és 101 méter között változik, mely enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó síkság. Domborzattípusát tekintve rendkívül kis reliefű (1m/km² alatti a jellemző érték), alacsony átmenetekkel rendelkező síkság, amit rossz lefolyású mélyedések tagolnak. A maros hordalékkúp nyugati része a Tisza és Maros áradásai révén kialakult holocén felszín. A felszíni formák egyveretűek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes agyaggal kitöltött erodált mélyedései és a Száraz-érhez kapcsolódó, különböző feltöltöttségi állapotban levő morotvák, morotvaroncsok jelentenek. Az agyagos, iszapos felszín közeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Potenciálisan aszeizmikusnak tekinthető (6º-nál kisebb MS értékű) terület.
10.1.2. Geológiai és talajtani adottságok Talajképző kőzet a középtáj nagy részén az alföldi lösz. A táj DNY-ról veszi körül a Maros hordalékkúpját. Területe sík, melyet homokvonulatok kísérte folyóholtágak tarkítanak. A felszínt lösziszap fedi. A talajtakaró változatosságának meghatározó talajtípusa a csernozjom talajtípusok (80%).
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
188
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A legnagyobb területen (52%) az agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, a mélyben sós réti csernozjom talajok találhatók. Nagyon kedvező termékenységű réti csernozjom talajok 19%-ban fordulnak elő. A talajvízhatástól mentes alföldi mészlepedékes csernozjom talajok 6%-ot, és ennek a szintén felszíntől karbonátos mélyben sós változataik pedig 3%-ot foglalnak el. Hasznosításuk szinte teljes egészében szántó lehet. Jelentős kiterjedésen megtalálható még a löszös alapkőzeten kialakult szikes talajok (18%), réti szolinyec talajok (9%), sztyepesedő réti szolonyec talajok (8%), szolonyeces réti talajok pedig 1%-on fordulnak elő. A táj északi határa mentén löszös üledéken, agyag mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, a 40-50 (int.) földminőségi kategóriába sorolt réti talajok 2% területen találhatók. Talajtípus kód
Területi részesedés (%)
14
6
15
3
16
19
17
52
22
9
23
8
24
1
25
2
39. táblázat: Talajtípus kódok és területi részesedésük Forrás: Magyarország kistájainak katasztere
10.1.3. Éghajlat A Csongrádi-síkon (melyhez Hódmezővásárhely is tartozik) a napfényes órák száma évi 2000-2050 közötti, nyáron 820-830 óra közötti, télen a 190 órát is meghaladhatja a napsütéses órák száma. Az évi középhőmérséklet az északi területeken 10,2-10,4°C, déli területeken ~10,2°C, a tenyészidőszakban 17,217,4°C. Évi csapadékösszeg északi területeken 550mm-nél kevesebb, középső területeken 550-580mm, délkeleti területeken pedig kevéssel 600mm feletti. Az uralkodó szélirány északi, de gyakoriak még a délkeletirányú szelek is. Meleg, száraz, de északon inkább mérsékelten meleg éghajlatú a kistáj, délkeleten közel a mérsékelten száraz típushoz.
10.1.4. Vízrajzi adottságok A város felszíni folyóvizei két irányra oszthatók. A város déli részéből a Maroshoz folynak: MezőhegyesÉlővíz-csatorna (42 km, 246 km²), Sámson-Apátfalvi-főcsatorna (139 km, 1498 km2) és a Királyhegyesifőcsatorna (26 km, 98 km²); Nyugat felé a Tiszához folynak: Szárazér-Pogányi-főcsatorna (31 km, 390 km²), Mátyáshalmi-főcsatorna (36 km, 81 km²), Hódtó-Kistiszai-főcsatorna (17 km, 221 km²), Kakas-széki-csatorna (30 km, 85 km²), Ludaséri-főcsatorna (24 km, 188 km2), Kórógyéri-főcsatorna (49 km, 698 km2), Mágocsi-
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
189
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
csatorna (60 km, 435 km²), Vekeréri-főcsatorna (36 km, 240 km²) és a Kurca (37 km 1266 km²). Nyugat felé fokozottan száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A felsorolt vízfolyások vizet csak időszakosan -főleg csapadékos években- vezetnek. A rétegvíz mennyisége közepes. A kutak átlagos mélysége 200m, melyek vízhozama a Tiszához közeli részeken jelentős. A mélyfúrások bőséges vízhozamát sokoldalúan felhasználják, de a kutak vízhozama a túlzott kitermelés miatt az utóbbi években és a hőmérsékletváltozás miatt csökkenő tendenciát mutat.
10.1.5. Növényzet Az egykori tájhonos tölgyerdők eltűntek, a mai erdők jó része telepített (fenyő, fűz, akác) erdő. Fontosabb erdőtársulások: ●
bokorfüzesek (Salicetum triandrac)
●
fűz- nyár égerligetek (Salicetum albea-fragilis)
●
tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum)
●
pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris)
Jellemző nyílt társulások: löszpusztarétek, szikes homoki legelők, sztyeprétek. Jellemző lágyszárúak: ●
gyapjúsás (Eriphorum angustifolium)
●
mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
●
ragadós müge (Asperula rivalis)
●
gyilkos csomorika (Cicuta virosa)
●
mocsári aszat (Cirisium palustre)
●
óriás csenkesz (Festuca gigantica)
A város kiváló talajain a magas színvonalú gabona-, iparinövény- (cukorrépa, kender, dohány, seprűcirok stb.) és takarmánytermesztés, s ez utóbbira alapozott állattenyésztés (elsősorban sertés és baromfi) folyik. A mezőgazdasági területhasznosítás fontosabb kultúrái a búza (20-52q/ha), az őszi árpa (20-30q/ha), a cukorrépa (300-400q/ha), a kukorica (30-50q/ha), lucerna (30-70q/ha), vöröshagyma (75-125q/ha) .
10.1.6. Állatvilág A területet jellemző természetben élő állatállomány jelentős átalakuláson és számbeli csökkenésen ment át az emberi beavatkozások következtében. Egyes fajok teljesen eltűntek, mások csak alkalmilag fordulnak elő. A csatornákban, holtágakban, folyók vízpartjain kétéltűek számos fajával találkozhatunk. Vízpartokon, mély, nedves területeken élnek a kétéltűek. A kétéltűeknél sokkal kisebb egyedszámban fordulnak elő a hüllők, melyek az elmocsarasodott területeken és a holtágakban fordulnak elő a leggyakrabban. A terület madárvilága rendkívül gazdag. A hazánkban előforduló 340 madárfajból mintegy 200-250 fordul elő a Körös-vidéken. A térség a Kárpát-medence egyik legfontosabb gyülekező, és átvonuló helye. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
190
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A Körös–Maros Nemzeti Park mozaikos felépítésű, 13 területi egységből áll teljes területe 51 125 hektár, amelyből 6 419 hektár fokozottan védett. A Körösök és a Maros völgye vízrendezése során végbement változások eredményeként a mezőgazdaság a tájat másodlagosan átalakította, a legtöbb területet elhódította. A Körös–Maros Nemzeti Park feladata a mozaikosan fennmaradt természeti értékek megőrzése.
10.2. Tájhasználat, tájszerkezet 10.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város az Alföld DK-i részén, a Békés-Csanádi-hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két tájegység határán már több ezer évvel ezelőtt kedvező feltételek alakultak ki a megtelepedésre, amit a régészeti feltárások igazolnak. A 8. század végén nomád népeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak itt a letelepedő magyarok. A tatárjárás előtt a város jelenlegi területén már hét templomos falu létezett. A tatárjárás után újabb falvak keletkeztek, melyek a török uralom alatt elpusztultak. A falvak területeit később a városhoz csatolták, aminek eredményeként a város területe hatalmasra nőtt. A régészek közel húsz középkori falu, illetve templom helyét találták meg. A XV. század közepén, amikor az addig különálló kis falvak, Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány összeolvadtak, létrejött az Alföld, illetve az ország jellegzetes nagyhatárú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Hódmezővásárhely környezetében a táj fejlődését a város történelmének minden időszakában meghatározta a település sajátos földrajzi környezete és egyedi fekvése, térszerkezeti kapcsolatai. A település Csongrád-Csanád közötti út mellett való fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és az állatvásárok segítették a település fejlődését. A török kiűzésének idején, 1693-ban újból török-tatár csapatok dúlták végig a település környékét és ennek a város is áldozatul esett. A 150 éves török uralom gyér népességet és lepusztult, elvadult tájat hagyott vissza maga után. A megmaradt lakosság a pusztai legelőkön és a vízjárta réteken gazdálkodva rideg állattartásra rendezkedtek be. A más országbéli távoli piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jól jövedelmezett. Az 1800-as évek második felében a város körüli mélyebb fekvésű területrészeket feltöltötték, lakóterületi lehetőséget biztosítva az új betelepülők számára. Hódmezővásárhely 1873-ban a megyéből kiválva nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve mutatkoznak meg a városiasodás első jelei. Erőteljes növekedésnek indul a népesség, 1890-ben már 55 475 lakosa van a településnek, amely alapján akkoriban az ország negyedik legnépesebb városának számított. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. A lakosság 70%-a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezetként alakult ki a település nagykiterjedésű határában a területet jellemző tanyarendszer. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó megélhetési TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
191
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
forrás volt a lakosság számára. A jövedelmező paraszti állattartást a minőségi lótenyésztés, az egyre bővülő baromfitartás és tojástermelés jellemezte. A gazdálkodó lakosság egy része fokozatosan tért át az állattartásról az extenzív gabonatermesztésre. A két világháború közötti időszakban a jó minőségű búza értékesítésének lehetőségei megnőttek, fellendült a sertéstenyésztés, növekedett a baromfitartás és baromfiexport. Megjelentek a bognár- és kovácsipar, a téglagyártás és a kocsigyárak üzemei. A második világháborút megelőzően, 1940-re Vásárhely a baromfitenyésztésben kiemelkedő fontosságú településsé vált. Az 1960-as évek végén jöttek létre a város nagyüzemei, amelyek nagy létszámú foglalkoztatottság mellett, gyakran gazdaságtalanul termeltek. A rendszerváltást követően az 1990-es években ezek a jellemzően állami tulajdonú nagyüzemek átalakultak, vagy megszűntek, helyüket más gazdasági tevékenységek, vállalkozások foglalták el. A külterület számos részén elszórtan, mozaikosan „gazdasági csomósodások”, mezőgazdasági és/vagy egyéb gazdasági telephelyek, beépített területek találhatók. Ezen üzemek léte, működése a város gazdasági és társadalmi élete szempontjából fontos, de egyben táj- és környezetvédelem, értékvédelem szempontjából figyelmet kívánó létesítmények
10.2.2. Tájhasználat értékelése A tájhasználatot történelmi idők óta meghatározza a mezőgazdasági tájhasználat. A város nagy kiterjedésű külterületén a századforduló után kialakult tanyás gazdálkodáshoz, a mezőgazdasági szántóföldi növénytermesztéshez és a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány szükségletek előállítása mellett és/vagy legeltetéssel az állattartáshoz ma is megvannak a természeti feltételek. Jelen helyzetben, a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseire és preferált támogatási rendszerére támaszkodva a foglalkoztatottság és a gazdaság növekedési lehetőségei, valamint mértéktartó, környezettudatos haszonvétel mellett, a környezet- és természetvédelem szempontjából is kedvező lehet a tanyarendszer fenntartása, a jó termőhelyi adottságoknak megfelelő növénytermesztés és állattartás, állattenyésztés támogatása. Az OTrT 3/2. sz. mellékletén jelölt Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete jelentős területeket határoz meg a külterületnek a belterülettől K-re lévő részén. A 3/3. sz. mellékletén jelölt Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete csak szórványosan, kis területrészekre vonatkozóan, de Hódmezővásárhely MJV egész külterületét érinti. Az OTrT 3/4. sz. mellékletén jelölt Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe Hódmezővásárhely területén első sorban a mára szórványosan megvalósított erdők, kiemelten a Mártélyi védett hullámtéri erdők tartoznak. Az OTrT 2014. január 1-től hatályos módosítása az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét megszüntette, így ezt a megyei terv kijelölése ellenére, a településrendezési terv készítésekor már nem kell alkalmazni.
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
192
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
10.3. Védett, védendő táji- természeti értékek, területek 10.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az OTrT 3/5. sz. mellékletén jelölt Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezetének része a Mártélyi ártér–Alsó-Tisza hullámtér, a Hódmezővásárhelyi Kék-tó és a Kardoskúti Fehértó környezete. Csongrád Megye TrT 3. melléklet 4. pontja szerinti övezeti tervlapon jelölt országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe az országos ökológiai hálózatnak a város területén meghatározott magterülete, ökológiai folyosó és pufferterülete, valamint ezek szűkebb környezet tartozik. A város területén a megyei tervben nincs kijelölve térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. A település külterületének arculatát alapvetően meghatározza a tájképi szempontból is értékes természeti környezet, valamint ezen túl a táj történeti fejlődése során kialakult beépítésű és ma a városhoz tartozó kisebb falvak lakott területeinek, a mezőgazdasági területek művelésére, a gazdálkodás és a kintlakás céljainak megfelelően elszórtan létesült tanyáknak és gazdaságoknak a látványa.
115. ábra: OTrT 3/5. sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezete
116. ábra: CSMTrT 3. melléklet 4. Pontja: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
Az országos és kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályokat, valamint az országos övezetek lehatárolását az OTrT módosítása megváltoztatta, a megyei övezetek egy részét megszűntette, így a megyei tervben meghatározott övezetek nem mindegyike vehető figyelembe a továbbiakban. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei 2014. 12. 31-ig lesznek hatályban, ezt követően a helyükre az OTrT övezeti szabályozása szerinti, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezete lép majd. Ennek a pontos lehatárolását, a megyei terv módosításáig, a településrendezési eszközök készítésénél kell meghatározni a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatása alapján57.
57
Az országos és megyei övezeteket a meghatározott államigazgatási szervek adatszolgáltatása figyelembevételével a településrendezési terv készítése során kell lehatárolni, pontosítani ±5%-os eltérési lehetőséggel.
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
193
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
10.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, védelemre tervezett terület, érték, emlék Natura 2000 területek Hódmezővásárhely MJV külterületének alábbi részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (N2000 Kr.) által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó területek: ●
Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) különleges madárvédelmi terület (SPA)
●
Vásárhelyi és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület (SPA)
●
Tisza hullámtér (HUKN20031) különleges természet-megőrzési terület (SCI)
●
Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták (HUKM20001) különleges természetmegőrzési terület (SCI)
●
Hódmezővásárhelyi Kék-tó (HUKM20002) különleges természet-megőrzési terület (SCI)
A Natura 2000 hálózatnak az alábbi részei érintik a város területét (a Natura 2000 területek Hódmezővásárhely területét érintő részeinek hrsz-os listája mellékletben szerepel.
Különleges madárvédelmi területek (SPA) ●
Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) különleges madárvédelmi terület. Az Alsó-Tisza Csongrád és Szeged közötti szakasza, valamint Ny-on a Duna-Tisza-közi homokhátságig kiterjedő terület. A terület madárvilága rendkívül változatos, vonuló és telelő madárfajok (gémek, réti sas, stb.) élő- és táplálkozó helyeinek ad helyet a terület.
●
Vásárhelyi és Csanádi-puszták (HUKM10004) különleges madárvédelmi terület. A terület legismertebb része a Kardoskúti Fehér-tó. A terület élőhelyei a madarak számára szerves egységet képeznek a közeli Csanádi-hát területével. Az ide tartozó területek a vonuló madarak számára a térség legfontosabb pihenőhelyei. Jelentős a területen a kékvércse állomány és a túzokállomány is.
Országos és térségi jelentőségű természetvédelmi területek Hódmezővásárhely MJV területén országos jelentőségű védett terület ●
Kardoskúti Fehértó Körös-Maros Nemzeti Park területén belüli, Hódmezővásárhelyhez tartozó területrésze
●
Mártélyi Tájvédelmi Körzet Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében lévő, Hódmezővásárhelyhez tartozó területrésze
Az országos jelentőségű védett területeket a hatályos Településszerkezeti terv is tartalmazza.
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
194
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Ex-lege védett természeti értékek A Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint Hódmezővásárhely területén 32 db ex lege védett természeti érték, kunhalom található.
Helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről fenntartásáról szóló egységes szerkezetű 13/2004. (03.08.) Kgy. sz. önkormányzati rendelet 2. számú melléklete szerint a többször módosított 22/1993. (10.11.) Kgy. r. 35§ alapján:
Helyi jelentőségű természetvédelmi érték ●
Ady Endrei utcai platánsor
●
Bercsényi utcai tölgyfák
●
Epreskert(12252/1-2 hrsz (0,99 ha)
●
Népkert és a Strandfürdő területe (5240/1, 5241 hrsz (7ha)
●
Jókai utcai piramistölgyek
Fokozott védelmet élvező faegyedek, fasorok A 13/2004. (03.08.) Kgy. sz. önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében felsorolt faegyedek (fasorok) és a melléklet előírásai szerint meghatározott adottságú faegyedek (fasorok) helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak. A védelmi rendelet a védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek fás növényzetének kezelésére, vonatkozó előírásokat is tartalmaz.
10.3.3. Ökológiai hálózat Hódmezővásárhely MJV területén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása, valamint az OTrT 3/1. sz. mellékletén jelölt Országos ökológiai hálózat övezetének lehatárolása szerint z országos ökológiai hálózathoz tartozóak a Natura 2000 területek és környezetük, ezen kívül a település külterületén elszórtan kisebb területek (lásd: Táj- és természetvédelem c. tervlap). Az ökológiai hálózathoz tartozó területek közül a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint a belterületen pufferterületként nyilvántartott a Maros utca – Délibáb utca vonalától D-re, a Marsoteleki út K-i és Ny-i oldalán lévő beépítetlen, mélyfekvésű terület, amit a hatályos Településszerkezeti terv részben vízgazdálkodási területként, részben beépítésre szánt kereskedelmi-gazdasági területként és lakóterületként határoz meg. A belterület további, ökológiai hálózathoz tartozó pufferterületei a Szeged-Orosháza vasútvonal két oldalán a belterület K-i határában telepített két erdősáv, valamint a Kakasszéki-csatornától D-re lévő részben roncsolt, gyepes területek.
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
195
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A város természeti értékeinek bemutatását, a környezeti nevelést többek között az alábbi három tanösvény is szolgálja: ●
Téglagyári kubikgödrök tanösvény (Rárosi úttól K-re, a belterület É-i határán)
●
Ártéri tanösvény (Mártélyi holtág)
●
Tiszai tanösvény (Mártély)
10.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója és a város Környezetvédelmi Programja a magasabb rendű programokkal és tervekkel összhangban kiemelten kezeli az értékes táji-természeti adottságok megőrzését, gondozását. Ezért fontos a napjainkban is potenciális veszélyforrást jelentő alábbi tájhasználati konfliktusok vizsgálata és megoldása: ●
a hatályos Településszerkezeti terv területfelhasználása és a természetvédelem szempontjából értékes területek a meghatározott területhasználat szempontjából konfliktusterületek (pl. regionális hulladéklerakó környezete, Maroslelei út menti területek)
●
a táj- és településkép értékes látványainak megőrzését veszélyeztető területhasználat és beépítés tájhasználati konfliktusa;
●
az elszlömösödött, leromlott területek, tájhasználatok potenciális környezeti konfliktusai (pl. táj- és településkép romboló látvány, hulladékelhagyásból, egyéb talajszennyezésből eredő vízés talajminőség veszélyeztetés, deflációs-, eróziós károk);
●
a lakófunkció, a beépítéssel járó gazdasági tevékenység megjelenésének gyakorisága növekszik a külterületen a mezőgazdasági egyéni gazdálkodás támogatási rendszerének bővülésével, lehetőségeivel összhangban, ami a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő területhasználat esetén kedvezőtlenül befolyásolhatja a külterületi tájhasználatot, a környezet minőségét, amit a külterületi építési lehetőségek, különösen a mezőgazdasági területeket érintő építési lehetőségek területhasználatnak megfelelő szabályozása tarthat megfelelő mederben. A beépítésre nem szánt területek övezeteiben magvalósuló létesítmények táji környezetre gyakorolt hatása általában jelentős az elhelyezhető építmények egyedisége, tájképi kitettsége miatt.
●
a mezőgazdasági területek végleges más-célú hasznosításával megvalósuló zöldmezős beruházások folyamatosan csökkentik a termőföld mennyiségét, aminek következtében a beépített területek és az élő környezet területi aránya kedvezőtlenül alakul. A területtakarékos, ésszerű tájhasználat megkívánja, hogy a beépítésre szánt területek fejlesztésére elsősorban már a termelés alól kivont beépítetlen, vagy beépítésre már korábban igénybe vett (barnamezős területek), rehabilitációval, funkcióváltással újrahasznosítható területek legyenek felhasználva.
Hódmezővásárhely MJV néhány kisebb – elsősorban korábban anyagkitermeléssel érintett és még nem teljesen rekultivált területrésze (a Kutasi úti Arany temetőtől É-ra lévő volt téglagyári anyagbánya terület – ökológiai hálózat pufferterület; a város DNy-i határában a Szegedi úttól D-re lévő bányaterület; a TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
196
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Maroslelével közös közigazgatási határon Batida belterületétől DNy-ra lévő és a Szeged-Orosháza vasútvonaltól É-ra lévő felhagyott, részelegesen rekultivált bányák területe) a Csongrád Megye TrT 3. melléklet 4. pontja szerinti övezeti tervlapon jelölt térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetébe tartozik. A megyei terv ezen övezeti szabályozását a város területére vonatkozóan a felhagyott, illetve meglévő bányaterületek rekultivációs rendezési feladatai, valamint a táji-, természeti értékkel rendelkező területek védelme indokolta. (A 2014. január 1. óta hatályos OTrT 31/B. § g) pontja alapján ezt a módosított OTrT által megszüntetett megyei övezetet a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni.)
TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA
197
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
11. Zöldfelületi rendszer 11.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek – temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kertes területek), vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város zöldfelületi rendszere sajátos karakterű. A település 49 ezer ha területének 87,5%-a (mintegy 43 ezer ha) termőterület, a többi művelés alól kivett, beépített terület. A település országos viszonylatban is nagy kiterjedésű külterületének meghatározó része mezőgazdasági terület. A mintegy 43 ezer ha termőterületnek 94%-a mezőgazdasági terület. A település erdősültsége messze elmaradva az országos átlagtól, alig éri el a 4%-ot, az erdők mindössze, 4,8%-át adják a termőterületnek. A település zöldfelületi rendszerét jellemző adottságokat a település fejlődésének sajátosságai, a tájhasználat történeti változásai, kialakult jellege határozza meg. A város zöldfelületeinek karakterét, mint minden települését alapvetően befolyásolják a település táji-, természeti adottságai, a történeti, társadalmi, gazdasági fejlődése. A város a kedvező térszerkezeti fekvése, táji-, természeti adottságai, jó közlekedési lehetőségei miatt már történeti idők óta vonzó volt a lakóterületek kialakítására, a gazdasági célú fejlesztések számára. Hódmezővásárhely külterületén szigetszerűen helyezkedik el a négy egykori tanyaközpont: Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs beépített területe. Jelentősebb védelemre érdemes zöldfelülettel csak Kútvölgy rendelkezik. Az egykori gyógyintézet kertjének idős növényállománya védelemre érdemes értékes faegyedekből áll. A hatályos településrendezési terv a kert helyi természetvédelmi területté nyilvánítását javasolta. A létesítmény magántulajdonban van. A tulajdonos a kert fenntartásáról színvonalasan gondoskodik, de a létesítmény jelenleg új funkcióra, hasznosításra vár. A többi önálló belterületi településrészen értékesebb fás növényzet elsősorban az egykori tanyasi iskolák udvarában, illetve a közeli mezőgazdasági üzemek, majorok területén, illetve a környezetükben található. Batidán a központban elhelyezkedő közpark területén és a majorság udvarán van számottevő fás növényállomány. Jelentősebb utcafásítás is csak Batidát jellemzi.
11.1.1. Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A város zöldfelületi rendszerére a jó ellátottság és a zöldfelületi elemek arányos eloszlása jellemző. A közcélú zöldfelületeket (zöldterületek) jól kiegészítik a magántulajdonú és az intézményi zöldfelületek (lakókertek és intézménykertek). ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
198
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A zöldfelületi rendszer városszerkezeti és kondicionáló szempontból meghatározó elemei a Kásaerdő, mint parkerdő egybefüggő, nagy kiterjedésű területe, a városközponti zöldterületek (Kossuth tér, Hősök tere, Kodály Zoltán utca menti közpark, Népkert) és értékes fasorok (pl. Ady Endre utca). A zöldfelületi karaktert meghatározó sajátosságok a központi belterületen a széles, fásított zöldsávú utcahálózat, a város szegélyén lévő kertvárosias és falusias lakóterületek intenzív hasznosítású, fásított lakókertjei (Kishomok, ÖregKishomok, egyéb belterületek: Batida, Szikáncs, Erzsébet, Kútvölgy), valamint a város-közeli intenzíven művelt kertes (gyümölcsös) mezőgazdasági területek. A külterületen a zöldfelületi karakter meghatározó elemei a mártélyi hullámtér, a külterületi utakat, csatornákat, volt holtágakat kísérő fásítások, ligetes fás gyepterületek, a fásított tanyák és fásított mezőgazdasági üzemi területek és környezetük, a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek és nem utolsó sorban a szántóföldi művelt mezőgazdasági területek.
11.1.2. Zöldfelületi ellátottság – közparkok, közkertek A hatályos településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználása alapján a településszerkezeti szerepük, illetve a lakosság zöldfelületi szükségleteinek kielégítése szempontjából a legfontosabb városi szintű közcélú/közterületi zöldfelületek:
Városi szintű közparkok/történelmi kertek ●
a rehabilitációs rendezés során ütemezetten megújult Kossuth tér,
●
a Hősök tere
●
a Petőfi Sándor Művelődési Központ környéke
●
a helyi természetvédelmi oltalom alatt lévő Népkert területe és
●
Epreskert területe a 47-es mellett
●
Kodály Zoltán utcai közpark
amelyek közül az első három terület közterület-rendezése, zöldfelületi és funkcionális rekonstrukciós fejlesztése a Településfejlesztési Koncepcióban is megfogalmazott, részben megvalósult, illetve megvalósítás alatt lévő célkitűzés.
Lakókörzet szintű közparkok, közkertek ●
a Hódtó utcai lakótelep közparkja
●
a Szent István tér
●
az újvárosi Széchenyi tér
●
Újváros területén a Makói Országút mentén kijelölt közpark területe, melynek javasolt a város zöldfelületi rendszerében elfoglalt szerepének a felülvizsgálata
●
Damjanich utca menti zöldsáv - “utcakertek- dísz és pihenőkertek lehetősége”
A Kodály Zoltán utcai közpark, a Hódtó utcai lakótelep közparkja szintén közterület-rendezést, zöldfelületi és funkcionális rekonstrukciós fejlesztést igényel, területük zöldfelületi kondicionáló értékének és ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
199
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
rekreációs szerepének erősítése érdekében. A Településfejlesztési Koncepció az előzőekben meghatározott közterületi felújításokat (kertépítészeti rekonstrukció – növényzet, felszereltség: szoborhelyek felülvizsgálata, utcabútorok cseréje és felújítása, stb.) irányoz elő az újvárosi Széchenyi téren, az Epreskert területén, a Virág utca, az Ipoly utca, a Jókai utca és a Szabadság téri piac környezetében. A meglévő zöldterületi létesítmények (közparkok, közkertek) mellett a Településfejlesztési Koncepcióban is nevesített, új, szerkezetileg is meghatározó zöldterületek, jelentős zöldfelületű különleges területek, intézmények tervezettek a városszövetben. A zöldfelületi rendszer fontos tervezett elemei: ●
új sétányszakaszok kialakítása: pl. az Andrássy út meghosszabbítása, Bethlen Gimnáziumtól a Kórházig
●
Kishomokon új sportterület és közpark létrehozása
A Településfejlesztési Koncepció játszóterek, játszóhelyek létesítését irányozza elő az Epreskert, a Somogyi utca, a Damjanich utca, a Váci Mihály utca és Gyöngy utca, a Szellő sor területén és még a város több más részén, pl. Kishomok tervezett új sport-, illetve közpark területén. A lakótelepi nagyvárosias lakóterületeken az átlagosnál nagyobb, összefüggő zöldfelületek alakultak ki, amelyek funkcionális és kondicionáló értékük, a terjedelmük, valamint kialakításuk miatt jelentős elemek a város zöldfelületi rendszerében. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a zöldterületek létesítéséről, használatáról, védelméről fenntartásáról szóló egységes szerkezetű 13/2004. (03.08.) Kgy. sz. önkormányzati rendelet 2. számú melléklete a többször módosított 22/1993. (10.11.) Kgy.r. 35. § alapján kijelölte a belterület helyi rendelettel védett zöldfelületi elemeit.
Helyi jelentőségű természetvédelmi érték: ●
Ady Endrei utcai platánsor
●
Bercsényi utcai tölgyfák
●
Epreskert(12252/1-2 hrsz - 0,99 ha)
●
Népkert és a Strandfürdő területe (5240/1, 5241 hrsz - 7ha)
●
Jókai utcai piramistölgyek
Fokozott védelmet élvező faegyedek, fasorok A 13/2004. (03.08.) Kgy. sz.önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében felsorolt faegyedek (fasorok) és a melléklet előírásai szerint meghatározott adottságú faegyedek (fasorok) helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak. A védelmi rendelet a védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek fás növényzetének kezelésére, vonatkozó előírásokat is tartalmaz. A hatályos Településszerkezeti terv a rendeletben felsorolt védett értékeken túl javaslatot tesz a Petőfi Sándor utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca fasorainak védelmére is.
ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
200
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Utcafásítások, fasorok A város utcái jellemzően fásítottak. Hódmezővásárhely városközpontjának legfőbb zöldfelületi értékei azok a fasorok, amelyeket a történelmi városközpont széles utcáiban alakítottak ki. Az utcafásítások jellege, kialakítása változó. Az egységes kialakítású utcai fasorok (pl. Ady Endre utca) értékes, védelemre érdemes, védett városképi elemek, amelyek igen kedvezően alakítják a településképet, a városi környezet minőségét. A jellemzően síkvidéki fekvésű város lakóutcáinak sajátossága, hogy a kis lejtésű utcák felszíni vízelvezetési nehézségei miatt, valamint helyenként a történelmileg kialakult mezővárosi szekérbeállós porták miatt az utcákban széles zöldsávok, széles, gyakran gyepes szikkasztó árkok alakultak ki. A széles zöldsávok általában fásítottak, de a fásítás sem a választott fafajták, sem a faegyedek korát tekintve általában nem egységes. A fák kifejlett állapotának elérését akadályozza, hogy a közvilágítás, a villamosáram-ellátás, illetve adott esetben a többféle távközlési szolgáltatás légvezetékes köműhálózattal történik, aminek védelme miatt a fákat metszeni, csonkolni kell. A helyi építészeti hagyományoknak megfelelő sajátos anyaghasználatú és kialakítású épületek, valamint a fásított zöldsávokkal kialakított utcák látványa védelemre érdemes építészeti karaktert, településképet formáz.
Jelentős zöldfelületű különleges területek, intézménykertek A város zöldfelületi rendszerében részben a területnagyságuk, részben a zöldfelületük jellege, minősége következtében fontos elemek a temetők (Kincses temető, Arany temető, Dilinkai temető, Tuhutum utcai Izraelita temető), a Városi Stadion létesítménye és nem utolsó sorban a helyi jelentőségű természetvédelmi területként védett Strandfürdő a Népkert területével. Hódmezővásárhely temetői közül értékes fás növényzete van a Tuhutum utcai Izraelita temetőnek, az Arany temető régebben használt területrészének, illetve a Kincses temetőnek a ravatalozója környezetében és a hozzá vezető út mentén. A Dilinka és az Izraelita temető – megfelelő kertépítészeti kialakítás és fenntartás mellett – távlatban kegyeleti parkként maradhat fenn. A Városi Stadion területén a gyepes sportpályák miatt a zöldfelületek aránya jelentős, de igen kevés a fás növényzet. A sportlétesítmény használati értékének növelése érekében a szabadtéri pályákon kívüli zöldfelületek kertépítészeti fejlesztése, a fás növényállományának növelése szükséges.
Erdőterületek A település erdősültsége alig 4%, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól annak ellenére, hogy a természeti adottságok kedvezőek az erdőgazdálkodáshoz is. A település területén, az OTrT-ben meghatározott kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeken kívül jelentős területi lehetőség van erdőtelepítésre. Az OTrT a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe tartozónak jelöli Hódmezővásárhely területén a mártélyi hullámtéri területet, a Kásaerdő területét, valamint a külterületen mozaikosan, szórtan sok más kisebb terjedelmű területet, amelyeknek egy jelentős része már ma is erdőtervezett terület. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
201
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az elmúlt 5-10 évben a belterülettől Ny-ra és DNy-ra lévő külterületi településrészeken és az egyéb belterületeken kisebb egységekben történtek erdősítések. Az egykori tájhonos tölgyerdők eltűntek, a mai erdők jó része telepített (fenyő, fűz, akác) erdő. A település legnagyobb összefüggő erdőterületei a mártélyi hullámtérben kialakult ártéri erdők és a belterület kimagasló zöldfelületi értékét jelentő, Kertváros városrészbe ékelődve létesített városi parkerdő, a Kásaerdő területe. A Kásaerdő parkerdei fejlesztése már hosszú ideje része Hódmezővásárhely Városfejlesztési Koncepciójának, illetve zöldfelület-fejlesztési programjának, de ennek megvalósítására még nem került sor. A Kásaerdő parkerdei fejlesztése jelentősen növelheti a terület rekreációs értékét, azonban a fejlesztési szándék megvalósításáig is az erdő intenzíven fásított területének a városklímára gyakorolt jótékony hatása a parkerdei fejlesztés nélkül is jól érvényesül. Ökológiai szempontból a Tisza és holtágai hullámterének ártéri erdőterületeket magába foglaló "zöldfolyosója" kimagaslóan értékes. A hullámtéri gazdálkodás ökológiai érdekeinek figyelembe vételével, a hullámtéri szántók egy részének erdősítése, gyepterületté alakítása tovább emelné a mártélyi holtág védett területének ökológiai értékét. Jelentős az ökológiai értéke a feltöltődött, volt folyómeder területeken kialakult mélyfekvésű gyepeknek, a ligetes-fás területeknek, az élő csatornákat kísérő fás rét-legelő területeknek, fásításoknak. A tájban szórtan, mozaikosan elhelyezkedő tanyák környezetében, valamint az egyéb belterületeken az intézmény- és lakókertekben, a közterületeken a tájkarakter, a mikrokörnyezet és a tájképi látvány szempontjából meghatározó értékes fásításokat létesítettek.
Tájfásítás A külterületi utakat kísérő fasorok, erdősávok, illetve azok rendszere sok helyen hiányos. A 47-es és 45-ös utak menti kőris, juhar és akác fasorok, erdősávok, valamint minden meglévő út és csatorna menti fásítás értékes zöldfelületi elemei a tájnak, ezért a megtartásuk, felújításuk, a fasorok kipusztult faegyedeinek pótlása fontos feladat a tájgondozásban, tájfejlesztésben. A város egyéb belterületeihez vezető országos közutak (a 4421 jelű Erzsébeti út, a 47-es főút és a 4418 j. út felöli bekötőút Kútvölgy felé, a 4414 jelű Maroslelei út Batida felé) mentén telepített fasorok hiányosak. A Szikáncshoz vezető 4415 j. (Makói Országút) mentén szakaszosan hiányzik az útmenti fásítás, a városhoz közeli részen nincs telepítés, Szikáncs térségében erdősáv kíséri az út vonalát. A mártélyi 45327 j. út mentén a belterülethez közeli szakaszon szinte teljesen hiányzik az út menti fásítás, a közigazgatási határ felé haladva azonban teljesebbé válik, de közlekedés-biztonsági szempontból kedvezőtlen módon a fasor elsősorban az út belső ívében, a belátást korlátozva teljes. A nagymágocsi 44116 j. út menti széles védőfásítás (a védőfásítás területe biztosított!) a belterülethez közeli szakaszon még majdnem teljes, a város közigazgatási határa felé haladva azonban egyre hiányosabb. A régi szegedi út (4454 j. út) fásítása is hiányos. Az országos közutak, valamint a mezőgazdasági területek, üzemi területek, tanyák megközelítését szolgáló tájszerkezeti jelentőségű külterületi feltáró utak, csatornák mentén megvalósított tájfásítások szerepe igen nagy a szélerózióval szemben érzékeny térség talajvédelme, levegőtisztaság-védelme, a települési
ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
202
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
környezet szélerózió által okozott “porverés” elleni védelme szempontjából. Mindezek mellett jelentős a hatásuk a táj ökológiai és tájképi értékének az alakításában. Az erdők védelmi vagy gazdasági elsődleges rendeltetése mellett, másodlagos rendeltetésként, funkcióként kialakulhat a közjóléti funkció is, különösen a városias beépített területek, vagy egyéb más rekerációs adottságokkal rendelkező terület – pl. rekreációs céllal utóhasznosított bányatavak (Öreg-Kishomok városrész déli határában a működő bánya melletti felhagyott bánya környezete; a Maroslelei út nyugati oldalán kialakult bányatavak területe) - környezetében.
Mezőgazdasági területek, kertek A volt holtágak vonalát, a csatornákat kísérő mélyfekvésű területek jelentős ökológiai értékű természetközeli állapotú rét, legelő művelési ágú mezőgazdasági területek. Az város határában intenzív hasznosítású kertek (pl. Papere és a belterület keleti és déli határában lévő kertek) értékes, jellemzően gyümölcsfákkal ültetett zöldfelületek alakultak ki. A város zöldfelületi rendszerében ezek az intenzíven művelt kertek is értékes elemek.
A zöldfelületi ellátottság összefoglaló adatai A város lakossága a zöldfelületi ellátottságát tekintve mind mennyiségi, mind minőségi szempontból viszonylag kedvező helyzetben van. A biológiailag aktív területek aránya a városban magas, mert nagy a kertes, hagyományos családiházas lakóterületek aránya. A telepszerű többszintes nagyvárosias lakóterületeken az épületek között jelentős nagyságú, parkosított zöldfelületeket, közcélú lakókerteket alakítottak ki. A lakótelepek közkertjei általában rendezettek, gondozottak, funkcionális és zöldfelületi rekonstrukcióra szorulnak. A belváros burkolt területeinek magas arányát részben ellensúlyozzák a város arculatát, a településképet meghatározó, dendrológiai és településképi értéket is képviselő koros fasorok, amelyek egy része már helyi védelem alatt áll, és a város továbbiakat is tervez helyi védetté nyilvánítani. A KSH adatai alapján 2012. évi népességszám 45.700 fő, a városi honlapon közölt település-statisztikai adatok alapján 46.650 fő. A város összes zöldterülete 348.955 m2, ami 1 lakosra vetítve mintegy 7,5m2/fő zöldfelületi ellátottságot jelent az intenzíven fenntartott zöldfelületekre vonatkozóan. A pihenés, játék és sport céljára igénybe vehető parkok aránya az elvárhatónál alacsonyabb a gondozott zöldfelületeken belül. A városban 27 játszótér, tornapálya, pihenőhely található, amelyek területe összesen 39.410 m2.
11.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A település zöldfelületi rendszere, azon belül egyes alkotó elemek (pl. városi parkok, városi utcafásítások, lakókertek) környezeti és természeti értéke jellemzően megfelelő, helyenként kimagasló. A város a zöldfelületeinek védelme, fenntartása, megújítása érdekében mind a városüzemeltetés kapcsán, mind a jogi védelem helyi kereteinek meghatározásával jelentős és eredményes tevékenységet folytat, illetve célirányos intézkedéseket foganatosít.
ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
203
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A közösségi zöldfelületeket a megfelelő színvonalú fenntartás mellett jellemzi, hogy a funkcionális berendezettségük, felszereltségük, illetve a kertépítészeti kialakítottságuk, növényzetük alapján fejlesztésre, rekonstrukcióra szorulnak. A város Településfejlesztési Programja és a hatályos településrendezési terv a zöldfelületek fejlesztésére is tűz ki célokat, határoz meg feladatokat, de a tervezett fejlesztések megvalósításának ideje a ráfordítás költségeinek rendelkezésre állásától függ. A hatályos Településszerkezeti terv és Szabályozási terv – a megye hatályos Területrendezési Terve alapján – jelentős nagyságú területeket irányzott elő erdőként. A tervezett erdők megvalósításához stratégiai döntések, illetve célirányos költségvetés, támogatási forrás szükséges (pl.: területek megszerzése, erdőtelepítések ösztönzése, támogatása). A tervezett erdők helye, mértéke a megvalósíthatóság érdekében felülvizsgálandó.
ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
204
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
12. Az épített környezet vizsgálata 12.1. Területfelhasználás 12.1.1. A város szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Hódmezővásárhely közigazgatási területének súlypontjától ÉNy-i irányban helyezkedik el a központi belterület, amelyet 7-10 km távolságban karéjoznak az 1950-es években kialakított egyéb belterületek – Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs – és a Mártélyi Tájvédelmi Körzet északi csúcsán elhelyezkedő Mártély üdülőterület. A belterületek között – szórtan – alakult ki a városra jellemző, egyre fogyatkozó tanyavilág. 48.798 hektáros igazgatási területével a város Budapest után az ország legnagyobb kiterjedésű települése. A szomszédos településekről sugár-irányban a központi belterületre vezető országutak közül a város legfőbb szerkezeti gerincét a 47 sz. főközlekedési út, valamint az ezt kísérő Szeged-Békéscsaba vasútvonal jelenti. Ez az ÉK-DNY-i irány egyben a város topográfiailag is jellemző, kiemelkedő terepvonulata. A városi élet legfőbb színterét, a köznapi nyelv szerint a „várost” a központi belterület jelenti. Ennek napjainkra kialakult szerkezete több kisebb település összeépülésével jött létre. Ezek a településrészek képezik a lakókörzeteket is: a korábbiak a Városközpont, Susán, (a hajdani Vásárhely területén), Tarján és Tabán, majd a későbbiek Csúcs, Újváros, Kertváros, Hódtó és Béke telep. A legutóbbi években – a 47-es út négysávosításából eredő jó közlekedési lehetőségek következtében – felerősödött a szegedi irányú terjeszkedés igénye. Ezért került sor a korábbi zártkertek – Kishomok és ÖregKishomok – lakóterületté minősítésére. Ebből eredően következett be a központi belterület nyugati irányú terjeszkedése.
12.1.2. Művelési ágak és a minőségi osztályok Hódmezővásárhely közigazgatási területének megoszlása A város közigazgatási területe – a Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása szerint – 34.471 földrészletre tagozódik. Ebből a belterületeken 16.194, a zártkertekben 3.103 földrészlet helyezkedik el. A fennmaradó 15.174 külterületen található. Igazgatási terület Belterület: Külterület: Zártkert:
48798.1450 ha/m
2
100%
2317.0146 ha/m
2
4.75%
46074.7847 ha/m
2
94.42%
406.3457 ha/m
2
0.83%
40. táblázat: Hódmezővásárhely közigazgatási területének megoszlása
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
205
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Belterület Belterület összesen Szántó
2317.0146 ha/m
2
100%
2
2.730%
2
0.150%
2
1.360%
2
0.105%
2
1.320%
2
94.320%
2
0.005%
63.2605 ha/m
Rét
3.4823 ha/m
Legelő
31.5057 ha/m
Nádas
2.4646 ha/m
Erdő
30.6848 ha/m
Kivett
2185.5068 ha/m
Fásított terület
0.1099 ha/m
41. táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként
Külterület Külterület összesen:
46074.7847 ha/m
2
100.000%
Szántó
35477.6913 ha/m
2
77.000%
485.4362 ha/m
2
1.054%
2
0.110%
2
0.006%
2
0.159%
2
8.435%
2
0.178% 4.375%
Rét Szőlő
50.7811 ha/m
Kert
2.9519 ha/m
Gyümölcsös Legelő
73.4645 ha/m 3886.4785 ha/m
Nádas
82.1862 ha/m
Erdő
2015.9359 ha/m
2
Kivett
3977.6819 ha/m
2
8.635%
2
0.048%
Fásított terület
22.1772 ha/m
42. táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként
Zártkert: a csekély – 1% alatti – összterületi arány miatt részletezése nem indokolt. A területek döntő része kert (36.6%), illetve gyümölcsös (24,2%) művelési ágba tartozik.
Termőföldek minőségi osztálya A belterületeken elhelyezkedő termőföldek teljes körű vizsgálata – azok alacsony területaránya miatt – nem indokolt. Említést érdemel a szántóterület, amelynek 36,7%-a 1, míg 40,8%-a 2 minőségi osztályba tartozik. Az erdőterület 58,1%-a 1; 7,2%-a 3 minőségi osztályba sorolt. A külterületi termőföldek közül a legnagyobb részarányt képviselő szántóterületek megoszlása: 1 m.o.: 9,9%, 2 m.o.: 39,9%, 3 m.o.: 25,2%, 4 m.o.: 12,9%, 5 m.o.: 7,7%, 6 m.o.: 3,0%, 7 m.o.: 1,3%, 8 m.o.: 0,1%, azaz a szántóterületek 65,1%-a 2 és 3 minőségi osztályba tartozik.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
206
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A kivett területek után következően a legnagyobb részarányt képviselő legelők megoszlása: 1 m.o.: 2,1%, 2 m.o.: 10,9%, 3 m.o.: 37,4%, 4 m.o.: 38,6%, 5 m.o.: 11,0%, azaz a legelők 76,1%-a 3 és 4 minőségi osztályba tartozik. Az erdőterületek jellemzően a 3 (57,3%), illetve a 2 (30,8%) minőségi osztályba sorolt. A rét-területek jellemzően a 4 (55,8%), illetve az 5 (25,5%) minőségi osztályba tartozik. Az 1%-os területi részarány alatti termőföldek vizsgálata nem indokolt. A zártkertekben elhelyezkedő termőföldek teljes körű vizsgálata – hasonlóan a belterületiekhez, a csekély területarány miatt – nem indokolt. Megemlítendő a kertterület, amelynek 49,2%-a 2, míg 42,0%-a 3 minőségi osztályba tartozik. A gyümölcsösök 80,3%-a 2; 11,5%-a 3 minőségi osztályba sorolt.
12.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek Az építési szempontból ide tartozó területek a közigazgatási besorolástól részben eltérőek. Azaz a bel- és külterületi státusz és a beépítésre szánt területek között nincs közvetlen összefüggés. Természetesen elsősorban a belterületeken helyezkednek el a város beépítésre szánt területei, azonban az ide tartozásnak nem szükségszerű feltétele a belterületbe vonás. A jelenlegi belterületeken túl további beépítésre szánt területek helyezkednek el a külterületen is. A beépítésre szánt területeket az építési használatuk szerint: ●
lakó;
●
településközpont (korábban településközpont vegyes);
●
intézmény (korábban központi vegyes);
●
gazdasági (ezen belül kereskedelmi-szolgáltató, ipari és mezőgazdasági üzemi);
●
különleges területként lehet megkülönböztetni.
Lakóterületek A város lakóterületeinek felosztása: ●
Nagyvárosias lakóterület
●
Kisvárosias lakóterület
●
Kertvárosias lakóterület
●
Falusias lakóterület
NAGYVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK A nagyvárosias besorolású lakóterületek közé tartoznak a korábban „telepszerű”, szervezett formában épült lakóterületek. Ezek a beépítések a város öt lakókörzetét érintik. Elsőként a Szent István téren, az ötvenes évek végén kezdődött az ún. szoc. reál. stílusjegyeket viselő 3-4 szintes sávházak építése (VI. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
207
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
lakókörzet). Ezt követték a 60-as, 70-es években a kertvárosi (X. lakókörzet), majd a városközponti (I.-VIII. lakókörzet) építkezések. Az előbbit 4-5 szintes blokkos sávházak, az utóbbit 6-11 szintes paneles sáv- és pontházak jellemzik. A hetvenes évek végén kezdődött a hódtói körzet (VIII.), valamint Susán (VII.) paneles beépítése, azonban a nyolcvanas évek végére mindkét terület beépítése abbamaradt. Ezzel a város "nagyvárosias" beépítésű lakóterületeinek kialakítása lezárult. A susáni átépítés céljára a nyolcvanas években kisajátított területek kistársasházas, családiházas jellegű beépítése mára megvalósult. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK A kisvárosias besorolású kategóriába sorolható a központi belterület döntő része. A városra napjainkig jellemző a török-kor utáni visszatelepüléstől számítható, szinte egységes városszövet kialakulása. Azaz, a város lakói, a földműves gazdák, majd polgárok, kisebb arányban iparosok, értelmiségiek lakókörnyezeti igényei kezdetben alig különböztek. Az egyes telkek méretei között ugyan jelentős eltérések voltak, ám a beépítés jellege nagyon hasonló volt. A kezdetben kivétel nélkül földszintes lakóházakból álló falusias, féloldalas beépítést helyenként L alakú, ún. hajlított házak váltják fel, majd a tűzfalas, zártsorú beépítés következik. A századforduló gazdasági fellendülése során átépülő városközpontban már emeletes házak is épülnek. Ez a kétszintes, zártsorú, több lakásos egységekből álló városrész tekinthető valóban kisvárosias beépítésnek. A város karakterét elsősorban meghatározó lakóépületeket olyan sokszínű változatosság jellemzi, ami összhatását tekintve mégis egységesnek mondható. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET Kertvárosias beépítés Kertváros lakókörzetben található. A városrész jellemzően földszintes-egyemeletes beépítésű déli részei tartoznak ebbe a kategóriába. A körzet lakossági megítélése magas presztízsű, a város máig legvonzóbb része. FALUSIAS LAKÓTERÜLET Falusias besorolásba tartozó területek az egykori kishomoki és öreg-kishomoki zártkertek helyén kijelölt lakóterületeken, továbbá az egyéb belterületeken – Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs – találhatók.
Településközpont terület A településközpont terület a városközpont területét foglalja magába. Itt elsősorban lakóépület és olyan városi szintű ellátást nyújtó egyéb épület helyezhető el, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
Intézmény terület Intézmény területen a Szt. István tér környezetében, a hódtói lakókörzet északi és dél-nyugati részén, illetve a kertvárosi lakókörzet központjában megvalósult intézmények helyezkednek el. Ez a terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
Gazdasági területek A gazdasági területek felosztása: ●
Kereskedelmi, szolgáltató terület
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
208
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
Ipari és agráripari (mezőgazdasági üzemközpont) terület
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET Jelenleg a piactér és vásárcsarnok területe és a hódtói lakókörzet keleti részén kialakított kereskedelmi együttes (TESCO, stb.) területe, továbbá távlatban a 47-es út mentén kijelölt, a laktanyától DNY-i irányban húzódó, mintegy 50 hektár nagyságú tartalék-terület tartozik ebbe a területfelhasználási kategóriába. IPARI TERÜLET A város jelenlegi és távlatban is megmaradó, fejleszthető iparterületeinek csoportosítása a környezetre gyakorolt hatás szempontjából ●
a./ jelentős mértékű zavaró hatású és
●
b./ egyéb terület.
Az a./ pont szerinti tevékenység folytatásához szükséges létesítmények fokozott figyelmet, különleges környezetvédelmi előírásokat, biztonsági zónákat igényelnek. Ezek a létesítmények az ÁTEV és az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Szikáncsi Fióktelepe. A környezetre nézve zavaró hatású tevékenységek számára a város DK-i iparkörzetében megfelelő, részben ún. barnamezős tartalék terület biztosított. Az b./ pont szerinti „egyéb” tevékenység részére a DK-i iparterületen létesült Ipari Park, amelynek nagy részén már működnek az idetelepült vállalkozások. A további, már meglévő területeken, azaz a Szentesi, Kutasi, Rárósi, Klauzál és Csomorkányi úton található iparterületeken kisebb-nagyobb mértékű bővítési lehetőség is rendelkezésre áll. AGRÁRIPARI (MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMKÖZPONT) TERÜLET A külterületeken elhelyezkedő mezőgazdasági központok (majorok) száma az utóbbi években gyarapodott. Több földtulajdonos is az ún. zöldmezős beruházást részesítette előnybe a barnamezős helyett, és földtulajdonuk egy részének átminősítésével létesítettek új üzemközpontot.
Különleges terület Különleges területen a rendeltetésük következtében környezetükre jelentős hatást gyakorló, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igénylő épületek helyezhetők el. Így különleges területen helyezkednek el a honvédelmi területek, sportterületek, szabadidő parkok, strandok és kempingek, továbbá a temetők, kegyeleti parkok, a szemét- és szennyvíztisztító telep.
Beépítésre nem szánt területek A beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint ●
b.1.) közlekedési és közműterület,
●
b.2.) zöldterület,
●
b.3.) erdőterület,
●
b.4..) mezőgazdasági, valamint
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
209
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
b.5.) vízgazdálkodási terület,
●
b.6.) különleges beépítésre nem szánt terület
A beépítésre nem szánt területek további övezetekre oszthatók. Az egyes övezeteken belül a megengedett beépítettség legfeljebb 5% lehet.
Közlekedési és közműterületek A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. Részletesen a 15. és 16. pontban.
Zöldterület Zöldterület alatt az állandóan növényzettel fedett közterületeket (közparkok, közkertek) kell érteni. Részletesen a 13. pontban
Erdőterület Az erdőterület védelmi, gazdasági és közjóléti erdő céljára szolgáló terület. Részletesen a 13. pontban
Mezőgazdasági terület Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és –tenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el. Részletesen a 13. pontban
Vízgazdálkodási terület A város vízgazdálkodási területeinek felosztása: ●
a.) Általános vízgazdálkodási terület: az élő és holt Tisza igazgatási területen belüli medre, parti sávja és hullámtere, a belvízi és öntözőcsatornák medre és a parti sávja, továbbá a vízbeszerzési területek (vízművek, kutak) és az egyéb vízgazdálkodási létesítmények (árvédelmi töltés, vízmű, víztározó).
●
b) Üdülőtömbök területe: A Tisza hullámterének korábban üdülőterületként kezelt mártélyi szakaszában épült, mára kialakultnak tekinthető üdülőtömbök területe (a korábbi üdülőterületi besorolás a vonatkozó Korm rend. értelmében nem volt tartható. Mártély egyéb belterületet 2006. óta kizárólag a vízgazdálkodási terület övezeteként lehet kezelni).
●
c.) Közösségi terület: A b) pont szerint épült mártélyi közösségi épületek területei: a vízisporttelepek, a strand és a kemping.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a vízgazdálkodási terület meghatározott részein 3,0-10,0 m közötti szélességű parti sáv szabadon hagyása kötelező.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
210
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Különleges beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésükből eredően jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek. Ide tartoznak a bányaterületek, továbbá Öreg-Kishomok nyugati határához csatlakozva, a Batidára vezető út két oldalán a vízi-sportterület, szabadidőközpont és horgásztelep, illetve két kisebb külterületi létesítmény (a gorzsai városi sportlőtér és a paperei turisztikai terület).
12.1.4. Alulhasznosított barnamezős területek A „barnamezők” meghatározásai abban többnyire megegyeznek, hogy ezek a területek: használaton kívüli, vagy alulhasznosított, általában leromlott műszaki-fizikai állapotban, és/vagy környezet-szennyezéssel terhelt egykori ipari-, gazdasági-, honvédelmi, illetve közlekedési telket/térséget takarnak. A központi belterületen és közvetlen környékén földrajzilag is összefüggő jelentősebb, általában több tíz hektár kiterjedésű ipari-gazdasági telepek és telephelyek a következők: ●
délkeleti iparterület (Újvárostól K-DK-re, a Marosleli út és a Vásárhely – Békéscsaba vasútvonal között),
●
északkeleti iparterület (Susántól ÉK-re, a 47-es számú közlekedési út mindkét oldalán, továbbá a Klauzál utca végén elhelyezkedő területek),
●
északi iparterület (a 45-ös számú főútvonal minkét oldala – Kincses, Endrei és Béke telep, beleértve a Rárósi út keleti oldalát is),
●
déli, volt honvédségi gyakorló terület (Nagysziget, a 47-es főút déli oldalán, a Laktanya és ÖregKishomok között).
Az említett területek alapvetően két csoportba sorolhatók: ●
a keleti és az északkeleti ipari zónában túlnyomórészt racionálisan és gazdaságosan, övezetüknek megfelelő funkcióval működő gazdasági társaságok működnek. Ugyanakkor foghíjszerűen beékelődnek olyan telephelyek, amelyek hosszabb-rövidebb ideje „üresek”, illetve elhanyagoltságukkal jelzik a gazdasági pangást és a „gazdátlanságot”. (Legjellemzőbb az egykori „Fufurol”- üzem és környezete, ahol több mint húsz hektár vár újbóli hasznosításra.) Összességében a város területén kb. 45-50 hektár sorolható ebbe a kategóriába.
●
az északi és a déli szolgáltató-kereskedelmi zónákban (a 45-ös út Ny-i és a 47-es főút D-i oldalán) nem a „rozsda”-övezeti jellemzők dominálnak. Ezeken a helyeken az alulhasznosítottság mást jelent: itt többnyire eredendően beépítetlen – részben (táj)rehabilitált – a hatályos településrendezési tervben szabályozott értékes és fontos földterületekről van szó, amelyek távlati funkciójukat még nem nyerték el. E két terület összesen mintegy 100 hektárnyi tartalékot jelent.
Mozaikszerűen, jellemzően lakóterületekbe ékelődve, vagy azokhoz csatlakozóan mára már kevés egykori ipari, vagy ipari jellegű telephely maradt fenn. A környezetüket bizonyítottan zavaró üzemek az elmúlt AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
211
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
évtizedekben megszűntek, áttelepültek, vagy új funkciót kaptak. (Pl.: az egykori Mérleggyár). A spontán piaci folyamatok révén, vagy hatósági intézkedések miatt funkciót váltott telephelyek száma tíz alattinak becsülhető, kiterjedésük elhanyagolható. Összefoglalva megállapítható, hogy Hódmezővásárhely alulhasznosított területekből jelentős nagyságú – mintegy 150 hektárnyi – tartalékkal rendelkezik. Ezen területek zöme infrastruktúrával már ellátott, vagy egyszerűen és kevés anyagi ráfordítással ellátható, illetve bekapcsolható.
12.1.5. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek Az elmúlt évtizedek tudatos várospolitikájának és arányosságra törekvő városfejlesztési gyakorlatának köszönhetően súlyos konfliktussal terhelt összefüggő területek nincsenek a városban. A pozitív indíttatású szociális és antiszegregációs törekvések, valamint átfogó intézkedések az épített környezet normalizálódására is jótékony hatással voltak. Így például Újvároson a Pálma, majd Kincses-telepen, az Észak és Dobó Katalin utcák térségében, az Endrei-telepen és a 47-es főúton, a Téglagyár mellett végrehajtott programok nyomán a problémák látványosan mérséklődtek. Ugyanakkor szinte a város minden lakóterületén „globális” probléma a kiüresedő, tartósan (gyakran véglegesen) lakatlanná váló lakóépületek nagyszámú megjelenése. Jelenleg közel 2.000 üres lakás – zömében családi házban – található a városban, ami a teljes állománynak közel 10%-a. A belterület egyes – elsősorban külső, jellemzően alacsonyabb presztízsű – lakóterületein tömegesen és koncentráltan erodálódik a szűkebb környezet. Ezek azonban időben viszonylag gyorsan változó helyeken, szigetszerűen beékelődve lelhetők fel, általánosításra és tipizálásra nem alkalmasak, lehatárolásuk nem is indokolt. A kisebb, csupán egy-egy épületet érintő környezeti disszonanciák általában lokálisan, közösségi beavatkozás nélkül is kezelhetők, többnyire spontán („öngyógyító”) folyamatok keretein belül. A kiüresedési folyamat eszkalálódásának elkerülése azonban – vagy legalább a tendencia ütemének mérséklése – kiemelt várospolitikai érdek és feladat. Egyéb eredetű és más jellegű környezeti probléma több helyen is észlelhető a városban. Kiemelhető közülük a vasútvonalak és a közutak egy-egy szakaszát kísérő, méltatlan megjelenésű, a gondozatlanság jegyeit viselő területsáv. A vizuális „zavar” mellett feltűnő területhasználati-területhasznosítási gond is valószínűsíthető. (Például: a Szeged-Békéscsabai vasútvonal belterületi szakasza mellett a Bajcsy-Zsilinszky és Síp utcai aluljáró környéke az újvárosi oldalon, vagy a Kardoskúti út bevezető szakasza és a makói vasútvonal Csomorkányi úttól az elágazásig tartó szakasza, illetve az azt kísérő telkek sora. Ide sorolható még a Klauzál utca végén, a Halász utcától keletre fekvő vegyes használatú, illetve alig használt terület is.)
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
212
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
12.2. Telekstruktúra 12.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A települések szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési szövet és az utcahálózat alapján határoz meg alaprajzi típusokat, míg az ún. „funkcionális morfológia” főként a települési szerepkörök és szereplők – az egyes funkciók és társadalmi csoportok – térbeli rendjét vizsgálja. Urbanisztikai szempontból mindkét elemzés hasznos lehet, azonban metodikai okok miatt részletesebben csak a hagyományos, a műszaki-fizikai morfológiáról lesz szó. Hódmezővásárhely belső társadalmi szerkezete és városfejlődése tipikusnak tekinthető. Homogén társadalmi összetétele a XIX. század végére erősen differenciálódott és ez rávetült a város térbeli szerkezetére is. A központtól a szélek felé koncentrikus gyűrűkben helyezkednek el az egyes szociális csoportok, vagyoni helyzetüknek és a közösségi hierarchiában elfoglalt pozícióiknak megfelelően. A belváros igényesebb lakóházaiban és emeletes bérpalotáiban a módosabb, polgári réteg, a központhoz csatlakozó – mezővárosi jellegű, többnyire zártsorúan épült „cívisházakban” – a paraszt-polgár réteg élt, míg a külső övezetek falusias utcáiban a szegényebb mezőgazdasági bérmunkások (agrárproletárok) helyezkedtek el, túlnyomórészt fésűs beépítésű parasztházakban. Ez a hármas tagozódás jellegzetes magyar városfejlődési út, amelyre karakteres analógiákat mutat pl. Kecskemét és Debrecen is. Ezt a funkcionális morfológiai „modellt” az 1950-es és 80-as évek között zajló ún. „tömeges lakásépítési programok” – lakótelep jellegű át- és beépítések (Szabadság tér, Városközpont, Kertváros, Hódtó) – némiképp módosították, de alapvetően nem változtatták meg. A legtöbb történeti város többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből áll össze. Bármely település alaki jellemzőit alapvetően meghatározza, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredményee, vagy tudatos – jellemzően dátumhoz, vagy szűk idő-intervallumhoz köthető – alapítási aktushoz kapcsolódik. Előbbi esetben a település szinte kivétel nélkül szabálytalan formakinccsel rendelkezik, míg utóbbi esetben az alapítás időszakában szokásos „mintákat” követnek, mai fogalmaink szerint előzetes „tervek” szerint építkeztek. Hódmezővásárhely tipikus „nőtt”-jellegű város, amelynek ősi „csíra-települései” fokozatosan olvadtak össze. Ezért rá is jellemző a „halmaztelepülés” kategória, legalábbis a legkorábbi városrészek (Susán és Tarján) tekintetében, ahol az összes fontos morfológiai elem (utcahálózat, telekfelosztás, a házak telken belőli elrendezése) szabálytalan. Tulajdonképpen házak rendszertelen halmaza, amelyek között a közlekedési útvonalak egy része idővel utcává és köztérré formálódik A klasszikus morfológiai megközelítés mind a településszerkezet, mind a telekstruktúra tekintetében számos, egymással szoros összefüggést mutató sajátosságot árul el. A korábban tárgyalt szerkezeti jellegzetességek kihatnak a „második rétegre”, a telkek alakjára és méretére, az egyes földrészletek geometriájára. Az előzőekben említett halmazos városrészekben és itt-ott a csatlakozó, átmeneti zónákban szabálytalan – organikusnak is tekinthető – utcahálózat törvényszerűen zár, illetve határol szabálytalan telekcsoportokat. Olyanokat, ahol a derékszög csak elvétve fordul elő és a későbbi telekosztások is csak kis mértékben „fazonírozták” (tették „szabályosabbá”) az öröklött településszövetet. Ezeken a szabálytalan és egyre aprózódó telkeken a lakóházak többsége is szükségszerűen „szabálytalanul” elhelyezett, laza és egyben festői térbeli halmazt alkot. A telkek spontán továbbosztódása – egyre kisebb szélesség, mélység és AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
213
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
alapterület – kritikus beépítési, tűzbiztonsági, használati, szomszédsági és egyéb következményekkel jár, amit csak speciális építésügyi szabályokkal lehet kezelni. (A hatályos HÉSZ ezt a körülményt életszerűen oldja meg úgy, hogy a „kialakult” állapot tekintetében az országos előírások határértékeinél megengedőbben szabályoz. Erre tekintettel elhanyagolható azon telkek száma és aránya, amelyek mérethiány, vagy szokatlan geometriai adottságuk miatt nem építhetők be.) Tabán, Csúcs, Újváros telekszerkezete túlnyomórészt tervezettséget és szabályosságot mutat. Utóbbi kettő már egyértelműen derékszögű koordináta rendszert követ, szabályos téglalap alakú, a mai szabályoknak is megfelelő méretű telkekkel. Ugyancsak mérnöki tervezettséget, illetve térbeli rendezettséget tükröz Kertváros és Béketelep alaprajza és telekmorfológiája. A múlt század közepén induló telekosztásukat és beépítésüket az akkori előírások és a központilag szorgalmazott életmód-váltás kötött normái szabták meg. Ezek a 30-60 éves struktúrák építésügyi szempontból jellemzően probléma-mentesek. Kishomok és Öreg-Kishomok egyfajta átmenetet mutat a mezőgazdasági, illetve kertes jelleg és a falusias lakóterület között. Ez érvényes a telkek méretét és geometriáját illetően is. A két terület „átosztása” és funkció váltása viszonylag mérsékelt ütemben, fokozatosan és karbantartott helyi építési szabályok alapján zajlott, zajlik. Az ún. „egyéb belterületek” (Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs) tudatos tervezés eredményeként, tipikus falusias lakóterületek, ahol a telekméreteket a háztáji gazdálkodás és állattartás szempontjai határozták meg, azok ma is szellősek, és kellően tágasak. Az előzőekben említett lakótelepek és „kvázi lakótelepek” morfológiailag besorolhatatlanok, hiszen az általánosan alkalmazott ún. tömbtelkes megoldás lényegében nélkülözi a hagyományos értelemben vett telekosztást. A köz- és magánhasználatú területek karakteresen nem válnak szét és sem méret, sem alaktani szempontból nem rendelkeznek tipizálásra alkalmas jellemzőkkel.
Átlagos telekméret Földrészletek
Fekvés
száma (aránya)
2
Összes terület (m )
Átlagos földrészlet 2
terület (m )
Belterület
16.194 (47%)
23.170.146
1.430,8
Külterület
15.174 (44%)
460.747.847
30.364,3
3.103 (9%)
4.063.457
1.309,5
34.471 (100%)
487.981.450
Zártkert Igazgatási terület
43. táblázat: Átlagos telekméretek, fekvésenkénti bontásban Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása
A belterületi és a zártkerti átlagos telekméretek közel azonosak. A bel- és külterületi földrészletek számaránya is közel azonos, azonban – a használatuknak megfelelően – a külterületiek területi átlaga a belterületiek 21-szerese.
12.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A város épületeinek számára vonatkozóan nem készül nyilvántartás. A KSH kizárólag a lakások és lakott üdülők tulajdoni viszonyaira vonatkozó adatokat vizsgálja a népszámlálások során. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
214
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Az önkormányzati építményadó statisztika szerint 2013-ban: ●
17.262 magánszemély 23.362 adótárgy (ingatlan) után, továbbá
●
358 társaság 1.220 adótárgy (ingatlan) után adózott.
Az összesen 24.582 adóalapot képező ingatlan – különösen a magánszemélyek esetében – döntően lakást jelent. Az ismert adatok alapján kimondható, hogy a város építményeinek döntő részét a lakások és az üdülők képezik, ezért adataikkal jól közelíthetők a város egészének jellemzői. Lakás és lakott üdülő együtt:
20.190
100,0%
magánszemély:
19.180
95,0%
önkormányzat:
728
3,6%
más intézmény, szervezet:
282
1,4%
44. táblázat: A lakások és lakott üdülők száma tulajdoni jelleg szerint Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása
A termőföldek és a „kivett” területek tulajdoni jellemzői: 2
Belterület Állami tulajdon
Kivett (ha/m )
Kivett (%)
11.5491
139.1843
6,37
14.0180
0,64
276.7292
12,66
1.0453
0,05
Szövetkezeti Gazdasági társaságok
2
Termőterület (ha/m )
3.3769
Egyéb jogi személyek területe Önkormányzatok területe
54.7862
692.9320
31,71
Természetes tulajdona
59.6648
986.8554
45,15
2.1308
74.3247
3,40
0.4179
0,02
2185.5068
100
személyek
Egyházak területe Tartós földhasználók Belterület összesen:
131.5078
45. táblázat: Hódmezővásárhely belterületének megoszlása művelési áganként, fekvésenkénti bontásban (2014. február) Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása
A belterületi termőföldek– a kivett területekhez hasonlóan – jellemzően önkormányzati és magántulajdonban állnak. Külterület
2
2
Termőterület (ha/m )
Kivett (ha/m )
Termőterület (%)
6809.9453
1333.4778
16,18
4.9346
101.3050
0,01
182.6728
739.2529
0,43
Egyéb jogi személyek területe
69.0876
2.8199
0,16
Önkormányzatok területe
91.3414
1239.3120
0,22
Állami tulajdon Szövetkezeti Gazdasági társaságok
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
215
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Természetes tulajdona
személyek
34901.1016
561.1170
82,91
38.0195
0.3973
0,09
131.5078
2185.5068
100
Egyházak területe Belterület összesen:
46. táblázat: Hódmezővásárhely külterületének megoszlása művelési áganként Forrás: Hódmezővásárhelyi Járási Földhivatal nyilvántartása
A külterületi termőföldek döntően magán tulajdonban, illetve (közel 1/6 részben) állami tulajdonban állnak. A kivett területek 33,5%-a állami, 31,2%-a önkormányzati tulajdonú. A zártkertek 359.6819 ha/m2 termőterületéből 91,0% (327.5496 ha/m2) magántulajdonban, míg a 46.6638 ha/m2 kivett területből 56.8% (26.4991 ha/m2, ezek elsősorban utak) önkormányzati tulajdonban állnak.
12.3. Önkormányzati tulajdon kataszter A tulajdon-katasztert jelenleg 4345 db, több-oldalas táblázat tartalmazza, tartalmukat az önkormányzat folyamatosan frissíti. Az adatok elsősorban az utakra és egyéb földrészletekre vonatkoznak, a jelen munkához nem adnak releváns megalapozó információt.
12.4. Geodéziai felmérés A felmérés elkészült, az Önkormányzat a város teljes igazgatási területét tartalmazó digitális térképet a munkához rendelkezésre bocsátotta.
12.5. Építmények 12.5.1. Funkció, kapacitás Az előző pontokban már vizsgált intézményekre tekintettel ez a pont a művi környezet zömét jelentő lakások jellemző adatainak vizsgálatát tartalmazza. Lakás és lakott üdülő együtt
20.190
100,00%
Lakott
18.272
90,50%
Nem lakott
1.908
9,45%
Összes lakás
20.180
99,95%
Lakott üdülő
10
0,05%
47. táblázat: A lakások és lakott üdülők jellemző adatai, lakóegységek száma és aránya rendeltetés és lakók szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
A lakott egyéb lakóegységek száma 7. Az 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 245 fő. Lakás és lakott üdülő együtt AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
20.190
100,00% 216
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
1 szobás
2.076
10,30%
2 szobás
8.649
42,84%
3 szobás
6.476
17,16%
4+ szobás
2.989
14,80%
48. táblázat: A lakások és lakott üdülők szobaszám szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
Lakás és lakott üdülő együtt
20.190
100,00%
magánszemély
19.180
95,0%
önkormányzat
728
3,6%
más intézmény, szervezet
282
1,4%
49. táblázat: A lakások és lakott üdülők tulajdoni jelleg szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
Lakás és lakott üdülő együtt
20.190
100,0%
1946 előtt épült
5.544
27,5%
1946-1960 között épült
1.658
8,2%
1961-1970 között épült
2.834
14,0%
1971-1980 között épült
5.478
27,1%
1981-1990 között épült
2.616
13,0%
1991-2000 között épült
765
3,8%
2001-2005 között épült
843
4,2%
2006-2011 között épült
452
2,2%
1960 előtt: 35,7%
1961-1990 között: 54,1%
1991-2011 között: 10,2%
50. táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
1990. és a 2011. között 2.060 lakás épült, ami a lakásállomány 10,2%-a. A lakásnövekmény 1.102, így ebben az időszakban 958 lakás szűnt meg. Fenti adatokból az is megállapítható, hogy a város lakásállományának több mint fele 1961-1990 közötti. Lakás és lakott üdülő együtt, alapterület szerint < 29 m
20.190
100%
241
1,2%
2
792
3,9%
2
1.787
8,9%
2
2
30-39 m 40-49 m 50-59 m
3.912
19,4%
2
4.995
24,7%
2
4.511
22,3%
3.952
19,6%
60-79 m 80-99 m > 100 m
2
2
<49 m : 13,0%
2
50-79 m : 44,1%
2
>80 m : 41,9%
51. táblázat: lakások és lakott üdülők alapterület szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
217
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A város lakásállománya – alapterület szempontjából vizsgálva – nagyon kedvező, csupán 13%-a kisebb 50 m2-nél. Lakás és lakott üdülő együtt
20.190
100,0%
Hálózati vízvezetékkel ellátott
8.838
93,3%
669
3,3%
Meleg folyóvízzel ellátott
18.300
90,6%
Víz-öblítéses WC-vel ellátott
18.392
91,1%
Közcsatornával ellátott
17.464
86,5%
Házi csatornával ellátott
2.043
10,1%
20.190
100,0%
Házi vízvezetékkel ellátott
Lakás és lakott üdülő együtt
52. táblázat: A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
A város lakásállománya – felszereltségüket vizsgálva – nagyon kedvező, szinte minden ellátás 90% fölötti. Lakás és lakott üdülő együtt
20.190
100,0%
Összkomfortos
8.925
44,2%
Komfortos
8.775
43,5%
948
4,7%
1.370
6,8%
172
0,8%
20.190
100,0%
Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Lakás és lakott üdülő együtt
53. táblázat: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
1990. január 1. Városrész
Népesség (fő)
Lakás
Belváros és Tarján
10.676
Tabán
2001. február 1. Fő/ lakás
Népesség (fő)
Lakás
4.157
2,57
9.377
6.580
2.360
2,79
Csúcs
3.772
1.563
Susán
7.963
Hódtó
2011. okt. 1. Fő/
Fő/
lakás
Népesség (fő)
Lakás
4 036
2,32
8.740
4.186
2,09
6 452
2 334
2,76
6.231
2.444
2,55
2,41
3 631
1 523
2,38
3.161
1.503
2,10
2.844
2,80
7 984
2 868
2,78
7.250
2.903
2,50
4.685
1.586
2,95
4 174
1 591
2,62
3.513
1.603
2,19
Béketelep
3.506
1.155
3,04
3 661
1 229
2,98
3.502
1.326
2,64
Újváros
3.668
1.374
2,67
3 421
1 320
2,59
3.253
1.318
2,47
Kertváros
6.654
2.444
2,72
6 531
2 548
2,56
5.876
2.715
2,16
Központi belterület
47.504
17.423
2,73
45.231
17.449
2,59
41.526
17.998
2,30
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
lakás
218
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
összesen Szikáncs
596
200
2,98
595
219
2,72
507
216
2,35
Erzsébet
174
50
3,48
178
57
3,12
157
56
2,80
Kútvölgy
236
70
3,37
170
74
2,30
143
77
1,86
Batida
215
84
2,56
235
83
2,83
181
83
2,18
19
61
0,31
Mártély
nincs adat
Kishomok58
nincs adat
nincs adat 464
172
2,70
1.343
660
2,03
Külterület
2.455
1.261
1,95
2 509
1 117
2,25
2.150
1.039
2,07
VÁROS ÖSSZESEN
51.180
19.088
2,68
49 382
19 171
2,58
46.04759
20.190
2,28
54. táblázat: A lakónépesség és a lakásszám városrészenkénti megoszlásának alakulása Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
A fenti táblázatban foglalt adatok az „összes” lakásra vonatkoznak. Hódmezővásárhelyen – hasonlóan az ország többi településéhez – nagy arányban találhatók lakatlan lakások. Ezek száma városrészenkénti bontásban nem áll rendelkezésre. A vizsgált 20 évben a város lakásállománya – a lakónépesség folyamatos csökkenése ellenére – több mint ezer lakással nőtt. Ugyanakkor a lakott lakások száma közel azonos (18.149-18.282) maradt. Az 1990. évi népszámlálás részletes adatai szerint 939 lakás (4,9%) volt lakatlan. A lakatlan lakások száma az utóbbi 20 évben több mint duplájára nőtt. 2011-ben már 1908 lakás volt lakatlan, ami az összes lakás 9,45%-a. Az egyes lakókörzet-határok a 2001. évi népszámlálás során részben megváltoztak. Béketelep nyugati irányú kiterjesztése elhanyagolható, azonban a Belváros (korábban: Városközpont+Névtelen) és Tarján közötti határmódosítás következtében ezeket a lakókörzeteket csak együtt kezelve lehet a 11 évvel korábbi adatokkal egybevetni. A lakónépesség területi egységekre bontott megoszlásának vizsgálata során megfigyelhető, hogy a Belváros és Tarján lakosszáma a vizsgált 21 év alatt között közel ötöd részével (1936 fő) csökkent. Ezt meghaladó átrendeződés csak Hódtó esetében következett be, ahol 25%-os, (1.172 fő) a csökkenés. A többi városrész lakosszámára a mérsékelt csökkenés volt jellemző. Külterületen a növekedést elsősorban a kishomoki területeken folytatott építkezések jelentik. Mindezekkel együtt jellemző a gazdasági hasznosítású tanyák életképessége, illetve a kizárólag lakóházként hasznosított tanyák lassú ütemű csökkenése.
58 59
A 2001. évi adat Újkishomokra vonatkozik, a 2011. évi adat Új- és Öregkishomokra együtt A 21 fő lakcím nélküli hajléktalannal együtt
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
219
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
117. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma, 1990. január 1. Forrás: KSH 1990. évi népszámlálási adatok
Béketelep Kútvölgy
Tabán Csúcs Susán
Kiske rtek
Tarján
Belváros Erzsébet Hódtó Újváros
Kertváros
Kishomok
Batida
Jelmagyarázat 301 281 - 300 261 - 280 - 260
Szikáncs
118. ábra: 100 lakott lakásra jutó lakosok száma, 2001. február 1 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatok
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
220
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
12.5.2. Beépítési jellemzők A város beépítési jellemzői – összhangban a történeti, városszerkezeti és morfológiai adottságaival – változatosak. A központi belterület épületállományának legnagyobb részét jelentő lakóházak beépítési mód és településkarakter szerint az alábbi csoportosításban, illetve területi felosztásban vizsgálható: ●
családiházas és kertvárosi területek, ahol jellemzően egylakásos, oldalhatáron-, vagy szabadon álló beépítési mód az uralkodó, változatos telekmérettel, általában 400 és 1000 m2 között; városrészenként alig van markáns különbség, a telekméreteket elsősorban a kialakításuk – kiosztásuk – időpontja határozta meg; az egyéb belterületeken, Öreg-Kishomokon és Kishomokon a kertgazdálkodási és állattartási szempontok miatt ún. gazdaporták a jellemzőek, - 1000 m2 feletti méretekkel; a történeti városrészekben (elsősorban Susán, Tarján és Csúcs területén) az elmúlt 80-100 év urbanisztikai és telekosztási tendenciái miatt egyre kisebb méretű telkek jöttek létre, ami kihatott a beépítési mód változásaira is (pl. szabadon állóból oldalhatáron álló, oldalhatáron állóból zártsorú, vagy hézagosan zártsorú).
●
mezővárosi karakterű, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítésű területek, elsősorban a történeti városrészek belső, városközponthoz közeli zónái, valamint a főbb forgalmi és gyűjtő utakat kísérő sávokban; a jellemző telekméret itt 300 és 600 m2 közötti; a sűrűsödés, illetve a beépítési intenzitás növekedése ezen területeken még szembetűnőbb; ezzel együtt a szintszám-emelkedés is megfigyelhető, különösen ez elmúlt 30-40 évben.
●
ún. telepszerű beépítések és néhány csoportházas együttes; Szabadság tér, Kertváros, Hódtó, Kistópart utca tipikus, keletkezésének lakótelepi „normáit” követő jellemzőkkel, míg a városközpontban – az Oldalkosár, Csengettyű és Kaszap utcák térségében – sajátos, „kvázi”lakótelepi modorban és arculattal; mind a négy területen ún. tömbtelkes mikró-szövettel, fellazított beépítéssel, illetve térbeli elrendezéssel. Sorházas lakó együttesek főként Kertvárosban jöttek létre az 1970-es és 80-as években, továbbá kisebb lakásszámmal Béke telepen.
Egyedi, az „új susáni” hangulatot idéző, kedvező léptékű és figyelemre méltó városépítészeti megoldású lakó-együttes jött létre a Bajcsy-Zsilinszky Endre - Mátyás - Gonda József utcák és a Kistóparti lakótelep között. Megszületését az 1980-as években megrekedt – és torzóként abbahagyott – Kistóparti lakótelep alapozta meg. Az eredetileg szintén szanálásra és teljes átépítésre szánt terület Ny-i irányú folytatására és befejezésére speciális városrendezési terv készült, amely érzékenyen és adekvát módon próbálta újraértelmezni – és részben pótolni – a megszűntetett korábbi struktúrát, városszövetet és építészeti miliőt. Visszaidézve a városrészre jellemző zárt udvaros (fél-átriumos) beépítést, a hagyományos utcavezetést, a kedvező légtér- és tömegarányokat, valamint az igényes mikrokörnyezetet. A városközpontban álló lakóházak – az Oldalkosár és Csengettyű utcák környékének kivételével – napjainkig zártsorúan épültek, lakó- és tömbtelkes változatban egyaránt, jellemzően 40-60% közötti beépítési intenzitással.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
221
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
12.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom Mint a hazai mezővárosok általában, Vásárhely is „földszintes” település volt a XIX. sz. végéig. Csak néhány templom és emeletes középület állt központjában. A szintszám látványos emelkedése (a városközpont „emeletessé válása”) a kiegyezést követő évtizedekben indult és az I. világháború kitöréséig, 1914-ig szinte befejeződött. Lényegében ekkor alakult ki a Kossuth tér, az Andrássy út eleje és a dr. Rapcsák András utca építészeti arculata, léptékrendje. Az 1950-es éveken kezdődött részleges átépítés és a néhány foghíj beépítése ezen szűken értelmezett központi zónában még nem okozott drámai városépítészeti törést. A Városház, a Hódi Pál, a Lázár és az Andrássy utca északi oldalán megépült új lakó- és középületek jellemzően mértéktartóan illeszkedtek a korábbi keretes zártsorú beépítéshez és 2-3 emeletük sem jelentett durva léptékváltást. A Kossuth tér keleti felének markáns átépítése – a beépítési vonal, illetve térfal áthelyezése és a szintszám megemelése – már érzékelhető, de még elfogadható változást hozott. Az új 4 emeletes térfal, és a vele egyidős, az Andrássy útra átforduló tekintélyes méretű (négyemeletes) épülettömeg még tükröz illeszkedési szándékot, ám a szomszédságában, a városközpont déli területének „totális rekonstrukciója”már alig. Az itt emelt 3-4 emeletes – később 5-10 szerelt szintes – tipizált paneles lakóházak már nem mutatnak rokonságot sem szellemi, sem fizikai, vagy stiláris értelemben a történeti előzményekkel és idegenségüket máig megőrizték. A városközpontnak az előzőekben körülírt részén kívül is emelkedett a szintszám 1-2 emelettel. (Az Andrássy u. kelet-nyugati tengelyű szakaszán és a Zrínyi utca elején a 3-4 emeletet is elért a növekmény.) Kertvárosban az intenzitás növelése az 1960-as évektől tudatos városfejlesztési cél volt. A földszintes családi házak mellett viszonylag változatos beépítési- és szintszám-variációkban épült meg több száz lakás alig 40 év alatt (pl. egy emeletes kistársasházak és sorházak, 3-4 emeletes „kocka”- és sávházak, fogatolt és függőfolyosós változatban). A többszintes lakóépületek és középületek – a legutóbbi évekig – kivétel nélkül lapos-tetővel készültek. A város egyéb területein változatlanul földszintes, magas-tetős épületek a jellemzők. Kivételt csak a főbb bevezető utak és a kiemelt gyűjtőutak városközponthoz közeli szakaszai jelentenek, ahol a helyi építési szabályok szerint lehetséges emeletes házakat építeni. (Kivételt erősítő módon azonban még előfordulnak – vélhetően szabálytalanságból eredő, a földszintes utcasorból „kilógó”, utcaképet rontó – magasabb épületek is.) A város épületeinek számát a KSH nem összegzi a népszámlálások során. Az önkormányzati építményadó statisztika szerint: ●
Magánszemélyek: 17.262 adózó, és 23.362 adótárgy (ingatlan)
●
Társaságok: 358 adózó, és 1.220 adótárgy
A statisztikai adatok alapján kimondható, hogy az épületállomány döntő részét a lakóházak és üdülőépületek képezik, ezért adataikkal jól közelíthetők a város egészének jellemzői. Lakóház és üdülőépület együtt
13.320
100,0%
Földszintes
12.857
96,5%
463
3,5%
Emeletes AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
222
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
1 lakásos
12.338
92,6%
2-3 lakásos
462
3,5%
4-10 lakásos
230
1,7%
>11 lakásos
289
2,2%
55. táblázat: A lakóházak és üdülőépületek szint- és lakásszáma Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok
A rendelkezésre álló adatok is igazolják, hogy Hódmezővásárhely döntően „földszintes” város, az épületek jellemzően 1 lakást, illetve üdülőt tartalmaznak. A statisztikából hiányzó intézmények és egyéb (ipari, mezőgazdasági) épületek közül elsősorban a templomok, a főtéri intézmények (városháza, bank, stb.), továbbá a gazdasági jellegű építmények (malmok, silók, stb.) jelentenek kivételt. Az egyes épületek magasságát azonban nem csak a szintszám, hanem az építés helye és ideje is befolyásolja. A XIX-XX. század fordulóján – a város építészeti aranykorának is nevezhető időszakban – mind az intézmények, mind a lakások belmagassága jelentős méretű volt. Az ekkor, a központban épült földszintes épületek magassága jellemzően 7,5-10 m közötti. Ez a magasság a városközponttól távolodva, illetve az idő folyamán fokozatosan csökkent, így mára átlagosan 3,0 m-es szintmagassággal lehet számolni. Az épületek tetőidoma – a lakótelepek kivételével – szinte kivétel nélkül magastetős, jellemzően 30-45° közötti hajlásszöggel kialakítva.
12.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Hódmezővásárhely város- és utcaképeit – kevés kivételtől eltekintve – a józan mértéktartás és a kiegyensúlyozottság jellemzi. A történetileg kialakult város-sziluettet a szinte végtelennek ható horizontalitás és a központban, valamint az egyes városrészek súlypontjában megjelenő vertikális elemek (templomtornyok, Városháza tornya) finom összhangja teszi harmonikussá. Ezt a nyugalmat árasztó látványt sajnos megbontják a középmagas (10 emeletes) lakóépületek, víztornyok, silók és ipari épületek igénytelenebbül formált, jellemzően robusztus tömegei. Az utcaképeken egyrészt világosan kirajzolódik az öröklött mezővárosi és népi építészeti hagyomány, másrészt tetten érhető az elmúlt évtizedek – többnyire a mennyiségi építést ösztönző, a minőséget háttérbe szorító – gyakorlata. Vagyis egyszerre van jelen és sajátosan keveredik a puritán egyszerűség, az igényes téglaépítészet és a progresszív modernitás, valamint a „modernkedő”, divat-követő, jó esetben „építészeti-gegnek” minősíthető házak sokasága, illetve a markánsan eltérő felfogás és gyakorlat. Zavaró város- és utcaképi disszonancia ott jelentkezik, ahol az új, vagy bővített épületek az illeszkedésnek és a belesimulásnak még a szándékát sem mutatják. (Pl. beépítési módban, szintszámban és épületmagasságban, tetőformában, színezésben és anyaghasználatban.) Ebből a szempontból az Ady Endre út – az egykori, méltán elismert „villasor” – pozitív és negatív megoldásokat egyaránt mutat. A településkarakter megítélése az összhatástól éppúgy függ, mint az egyes épületek milyenségétől, illetve minőségétől. Célszerű ezért Hódmezővásárhely egyedi, városképet meghatározó épületeit számba venni, építészettörténeti logikát és metodikát követve. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
223
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A legrégebbi, épségben fennmaradt emlék a református Ótemplom a XVIII. század elején épült, a kora barokk és a Tiszántúl népi építészetének sajátos ötvözeteként, azok hatásait tükrözve. Mozgalmas formálású, robosztus tömegét hatásosan egészíti ki a lőréses erődfal, valamint a szintén népi barokk magtár. A korábbi bontások miatt mára már három építészeti elemre zsugorodott együttes mégis képes „uralni” a Kossuth tér DK-i oldalát, hatásosan lezárva azt. A XVIII. században épült néhány középület ugyancsak gazdagítja a városképet. A katolikus templom barokk, a görögkeleti templom későbarokk-copf stílusban épült. Ez utóbbi műemlék építése már átnyúlt a XIX. század elejére. A XVIII. század végén épült klasszicizáló-későbarokk ref. Újtemplomon helyi és környékbeli előképek hatása fedezhető fel. A XIX. század első felében több klasszicista stílusú, világi rendeltetésű épület is épült, elsősorban az uradalom jóvoltából. Az Ógimnázium, a Serház, a Méntelep, vagy az újtemplomi parókia mind-mind a mai Vásárhely jellegzetes és értékes épületei, függetlenül attól, hogy a szigorú művészettörténeti normarendszer szerint stílusuk kissé provinciálisnak hat. A feudális befolyás csökkenésével és a polgárosodás megerősödésével párhuzamosan – látható módon az 1850-es évektől – minőségi változások indultak el a lakóház építésben és a lakáskultúrában. A hagyományos egy traktusos elrendezésű, három osztatú parasztházakból mára kevés maradt fenn. Ennek a típusnak jó állapotban fennmaradt emléke az Árpád utca 21. alatti tájház, amely a XVIII. század végén épült. A polgári építészet hatására a XIX. század közepén terjedtek el a szárazkapus földszintes cívisházak. Ezek a magyar mezővárosi építészet legjellegzetesebb háztípusába tartoznak. Az életmódbeli különbségeknek megfelelően több változata is kialakult. Általában utcai szárnyuk két-, vagy három traktusos, udvarra beforduló részük egy-, tornác megléte esetén kéttraktusos. Pinceszint és magasított térdfalas padlástér építésekor homlokzatuk tekintélyes, attraktív megjelenést kapott. (Földszintes voltuk ellenére párkánymagasságuk a 67,5 m-t is eléri.) Zártsorú és részlegesen zártsorú beépítésben állnak, a telek oldalhatárára épült nyerstégla tűzfalaik látványa jellegzetes utcaképet ad. A szárazbejáró helye lehet az épület szélén, ilyenkor a beépítés sokszor hézagosan zártsorú. Ebben a beépítési formában a főpárkány a kapu felett is továbbfut, de nincs fedett kapualj. A kapu eshet a ház homlokzatának középső szakaszára, egy kisebb és egy nagyobb, vagy két azonos szakaszra osztva azt. A XIX. század végének gazdasági konjunktúrája új épülettípussal gazdagította a város építészeti arculatát. A polgári és hivatalnokréteg számára megépült néhány bérház a város központjában. Itt azonban már nem a tipikus, rossz emlékű, zártudvaros, körfolyosós épületekről van szó. Vásárhelyen kizárólag „L”-, vagy „U”alakú elrendezéssel épültek lakóházak, bennük korszerűnek tekinthető lakásokkal. Az igényesebbeknél az építészetileg exponált pontokat kupolákkal, gazdagon formált tető-felépítményekkel hangsúlyozták. Mára ezek a házak patinás és értékes darabjai a helyi épületállománynak, a „városias” megjelenés fontos elemei. A bérpaloták mellett jelentős középületek is születtek, eklektikus, historizáló, illetve szecessziós stílusban. Az Ybl Lajos tervezte Városháza neoreneszánsz stílusú tömege és annak tornya a városkép meghatározó eleme. A kissé egyhangúra sikerült homlokzatok monotóniáját oldja a torony vertikális tömege és a főhomlokzat kocsifelhajtója. Fejlődést és új építészeti minőséget mutat a Fekete Sas Szálló és a Bethlen Gimnázium épülete. Mindkét épület a városközpont karakteres eleme. A többi korabeli közintézmény (Kórház, volt Járásbíróság, Zárda, stb.) az országban máshol is szokásos jó átlagot képviselik. A kertvárosi villák a XX. század elején jelentek meg, főként az akkor megnyitott új Szegedi úton, mai nevén Ady Endre úton. Az egységes, előkertes, szabadonálló beépítésű villasor rendkívül elegáns bevezetést ad a AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
224
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Vásárhelyre érkezőknek. Tömegalakításuk változatos, sokféle stílusirányzatot követ, esetenként bántóan átépített. Van köztük szecessziós, magyaros-szecessziós és modernista alkotás is. Korszerűsítésük és részleges átalakításuk/bővítésük – az utcaszakasz helyi védettsége ellenére –változó minőségben történik és eltérő építészeti kvalitást tükröz. A két világháború között épült ún. ONCSA-házak is megtalálhatók a város északi lakóterületein. Ezek – az országossal megegyező gyakorlat szerint – tipizált kialakítással épültek és velük a hagyományos, történetinek tekinthető épülettípusok sora be is zárul. A legkorábbi épülettípusokra a népi építészet rendkívül kiérlelt arányrendszere jellemző. Díszítésük mértéktartó, főleg a nyíláskeretezésekre, az oromzat deszkázatának és a faszerkezetek fűrészelt díszítésére korlátozódik. A legtöbb esetben azonban a szerkezet és funkció tökéletes összhangja adja az esztétikai hatás döntő részét. Az emberi lépték, a nyílások és a tömör falak, a világos és sötét felületek kiegyensúlyozott rendje ma már szinte utánozhatatlan harmóniát teremt. A téglaépítészet megjelenésével, illetve a polgári, városi épületek hatásával magyarázható a homlokzatképzések gazdagabbá válása a XIX. század második felétől. A paraszt-polgári házak homlokzatának megjelenését két tényező befolyásolja döntően: a beépítés módja és a homlokzatképzés anyaga. Attól függően, hogy utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos az épület fő tömege, vertikális-, illetve horizontális jelleg dominál. A vertikális jellegű, utcára oromzatával forduló házak homlokzatánál az építőknek meg kellett oldaniuk az oromzat megfelelő kiképzését is. Az oromzatok készültek deszkázattal és falazva, díszük elsősorban a padlásszellőzők kiképzése, illetve a deszkázat. Az ablakok elrendezése lehetett szimmetrikus, vagy közel szimmetrikus, illetve aszimmetrikus. Tovább gazdagodott a homlokzat a padlás térdfalának megemelése esetén. A térdfal szellőzői kvázi újabb szintként jelennek meg az épületen, monumentalitást kölcsönözve a főhomlokzatnak. Az utcára merőleges beépítések kiegészítője a sokszor a homlokzatokkal egyenrangú falazott kerítés a nagykapuval. Utcával párhuzamos zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéseknél az ablaktengelyek ritmikus kiosztása és a szárazkapu elhelyezésének módja határozzák meg elsősorban az épület arányait. A másodlagos elemek párkányok. épületdíszek, részletek fontossága akkor értékelhető igazán, ha a házakat ezektől megfosztják. Szintén fontos hangsúlyozni a térdfal magasítások szerepét a megfelelő arányok kialakításában. Zártsorú épületek esetében az emelt utcai térdfal egyértelműen a polgári építészet hatására, a fejlettebb ácsszerkezetek megismerése után terjedt el, hiszen ennek kialakítását az aszimmetrikus metszetű süllyesztett fedélszék teszi lehetővé. Jellegzetes vásárhelyi homlokzattípus az épület fő tömegéhez épített toldalék utcai párkányának attikás kialakítása a várak védőfolyosóira jellemző oromzat imitációjával. Ez az összes beépítési mód esetén előfordul. Az előzőekben részletezettek a homlokzat arányrendszerét határozzák meg, a részletképzés sajátosságai, a textúra az alkalmazott építőanyagoktól függ. A homlokzatképzés leggyakoribb anyagai Hódmezővásárhelyen a vakolat és a fagyálló tégla, valamint ezek kiegészítőjeként a fa. Gyakori, hogy a cizellált részleteket vakolatból, a homlokzat alapsíkját pedig téglából készítik. A historizáló-eklektikus és szecessziós stíluskorszakból származó épületeken alkalmazott vakolatdíszek, részletek hasonlóak az ország más településein található egykorú alkotásokhoz. Ezek a múlt században közkézen forgó mintakönyvek alapján készültek. A szecesszióba hajló házak díszítése sokkal egyedibb és ízesebb.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
225
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A téglaépítészet már sokkal több helyi jellegzetességet mutat, hiszen a környékbeli téglagyárak által gyártott idomtéglák választéka véges volt, így hasonló homlokzati díszítő „alap”-elemek (formai variánsok) óhatatlanul feltűntek az épületeken. Összességében megállapítható, hogy páratlan kreativitással és művészi fantáziával használták fel a különféle téglafajtákat. (Természetesen ezt azért is tehették, mert a gyárak mind formában, mind színárnyalatban többféle téglát gyártottak és egyedi igényeknek is eleget tettek.)
12.6. Az épített környezet értékei 12.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Hódmezővásárhely az ország második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, napjainkban a dél-alföldi régió jelentős gazdasági, kulturális és művészeti központja. A városban és vonzáskörzetében közel ötvenezren élnek. 1873-óta törvényhatósági jogkörrel, 1991-óta megyei jogú városi ranggal rendelkezik. A környező vidék a neolitikum óta folyamatosan lakott. A vízzel borított, mocsaras síkságból kiemelkedő, szigetszerű vonulatok által alkotott egyedi "településszerkezet" adott lehetőséget a tatár és török pusztítások túlélésére, melyek után – a XV-XVI. századtól kezdődően – jelentős fejlődés következett. 1456ban Hunyadi János mezővárosi rangra emelte a később szultáni birtokot képező települést. A hódoltság kedvező adóztatási rendszere, az önkormányzat és a vallásszabadság által biztosított előnyök a környező területeken élők betelepülését eredményezték. A várost határoló – elnéptelenedett – pusztaság a XVIII. században kezdett ismét benépesülni. A Vásárhelyre jellemző viszonylagos paraszti szabadság lehetővé tette az ún. "szabad jobbágyok" költözését, vagyonuk átörökítését. Ennek hatására sokan a környező pusztaságokon telepedtek le. Ekkor alakult ki a városra napjainkig jellemző tanyarendszer. Hódmezővásárhely településszerkezete egyértelműen mutatja a földrajzi adottságok által determinált történeti kontinuitást. Az utcahálózat és a településszövet szabályos, vagy szabálytalan volta élesen visszatükrözi az évszázadok alatt érvényesülő – és változó – társadalmi-, gazdasági-, politikai viszonyokat. Szerkezetileg legősibb formában Susán városrész maradt fenn, magja azonos lehet a középkori Vásárhellyel. Susán szigetszerű jellegéből fakadóan alakult ki a máig kirajzolódó, organikusnak tekinthető, befelé forduló utcahálózat, számos „zsák”-kal és „köz”-zel. (Pl. Kis-tópart, Vidám, Klapka és Hold utcák.) Úthálózata a Vasút-Kistópart utcai volt Hód-tavi átjárótól faágszerűen ágazik szét és bordásan csatlakozik a Klauzál utcai domborzati gerincvonalhoz. Fokozatosan jellemzővé vált a telekméretek zsugorodása, elaprózódása. Ez a tendencia szükségszerűen kihatott a beépítési mód változására, a szerkezeti jelentőségű utcák esetében a zártsorú, illetve hézagosan bezáródódó beépítések elszaporodására. A szintén középkorú eredetű Tarján városrész északról dél felé szétágazó utcahálózata azt sugallja, hogy a legfontosabb közlekedési irányok a Mártély felé elterülő mezőgazdasági birtokokra vezettek. Ezek a főbb nyomvonalak egyúttal az ún. csorda-hajtó utak voltak, jellegzetes kifelé bővülő, „tölcséresedő” geometriával. A városrész főutcája a mai Zrínyi utca (volt Szegedi út) markáns, kelet felé fokozatosan bővülő AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
226
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
„orsóval” csatlakozik a Kossuth térhez. Ez a jellegzetes térbővület egykor valószínűleg Tarján központja lehetett.
A Hód-tó egykori vízfelületéhez több hangulatos utca is vezet a Zrínyi utcából, ezek végén máig fennmaradtak jellegzetes, a Kőfalon áttört gyalogos kapuk. Szerkezetéről általánosságban megállapítható, hogy az nagyfokú hasonlóságot mutat Susánéhoz, mint ahogy a telekosztás és beépítési mód is. A Tarjánhoz északról csatlakozó Tabán városrész hajdú és délszláv hatásokat mutat, szabályosabb, rendezettebb település alaprajzzal. Susán (az ősi Vásárhely, az alábbi térképen „Zsodoma”) és Tarján térbeli összenövése hosszabb idő alatt jött létre, maihoz közeli formáját a XVIII. század végére nyerte el. A két településrész között formálódó városközpont utcahálózata és telektömbjei tudatos tervezésre utalnak, szabályosak ugyan, de jellemzően nem derékszögű koordináta rendszerben állnak. Közlekedési hálózata hierarchikus, melynek csuklópontjában a nagyvonalúan kialakított, tágas Kossuth tér fekszik. A főtér mai alakját és méretét a Városháza megvalósításával (1892-93) és a tér keleti térfalának átépítésével (cukrászda-épület, 1960-as évek közepe) nyerte el. A városközpont területe és a korábban létrejött Susán érintkezési pontján alakult ki a Kálvin tér, ahová a hajdani Szegedi út (a mai Andrássy út) csatlakozott be és teremtett összeköttetést Tarján városrésszel. Ezzel gyakorlatilag megteremtődött a város fő ütőere a Zrínyi utcától a Bajcsy-Zsilinszky utca keleti végéig.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
227
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Újváros megtervezése és kijelölése az 1800-as évek legelején történt, a Belvárost pusztító tűzvészt követően. A szabályos, derékszögű rendszerben kialakított tömbök már mérnöki racionalitást tükröznek, kevéssé dominálnak a topográfiai adottságok. A Síp utcától délre fekvő terület szerkezete azonban kissé szabadabban formált, korábbi kialakulást valószínűsít. A XIX. század közepétől egyre inkább a város északi irányú terjeszkedése vált hangsúlyossá. Az urbanizációs fejlődésnek megfelelően a „településrendezés” egyre inkább szabályozott keretek között zajlott és a közterületeket, valamint a lakótömböket tervszerűen alakították ki. A város ezen része nem mutat jellegzetes települési sajátosságokat. A kor uralkodó igényei és szokásai szerint egyre kisebbé váltak a telkek és a tömbök. A város déli irányú terjeszkedése csak a Hód-tó lecsapolása után kezdődhetett meg a XIX. század végétől. A Kőfal alatti területek fokozatos beépítése enyhítette a városközpont városszerkezeti „külpontosságát”. Kertváros és Hódtó intenzív lakóterületté válásával a városközpont egyre inkább a belterület centrumába került. A legutóbbi években, Kishomok és Öreg-Kishomok lakóterületté minősítéséből eredően a központi belterület nyugati irányú terjeszkedése következett be.
12.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településrendezési Tervének 2008. évi módosítása során elkészült egy mindenre kiterjedő örökségvédelmi hatástanulmány, a szükséges teljes körű régészeti munkarésszel. A
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
228
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
régészeti lelőhelyek számának nagymértékű megnövekedése és a nyilvántartott lelőhelyek rendezésének igénye miatt annak aktualizálására időszerű. Az elmúlt évek nagyberuházásai kapcsán végzett terepbejárások, feltárások, régészeti megfigyelések során számos új lelőhely került elő, illetve a már korábban ismert lelőhelyek kiterjedése is sok esetben pontosításra szorult. A közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban technikai okokból nagyszámú duplum lelőhely, valamint több kisebb-nagyobb tárgyi tévedés volt megállapítható, melyek rendezése a különböző hatósági eljárások megfelelő szintű lefolytatásának biztosításához szükségessé vált. A Kulturális Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 11. §-a alapján a nyilvántartott lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Hódmezővásárhely MVJ 48.798 ha kiterjedésű határában közel 760, a KÖH által is nyilvántartott régészeti lelőhely található. A nyilvántartott lelőhelyek közül jogszabály által külön kiemelt védelem alatt áll: ●
Hódmezővásárhely-Csomorkány, templomrom (KÖH 1516)
●
Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-major (KÖH 20331)
●
Hódmezővásárhely-Kökénydomb (KÖH 20332)
●
Hódmezővásárhely-Szakálhát (KÖH 20333)
●
Hódmezővásárhely-Kotacpart, Vata-tanya (KÖH 55329)
●
Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanya (KÖH 56391)
A korábbi vizsgálatokban nem szereplő, időközben feltárt új lelőhelyek adatait a következő oldalon olvasható összefoglaló táblázat tartalmazza. Részletes adataik a Mellékletekhez csatolt táblázatokban olvasható, a kiemelt védelem alatt álló lelőhelyek leírásával együtt. sor szám
Hrsz
KÖH azonosító
Lelőhelynév
Tkpsz
x:
y:
736
02148/1
80715
Hullám halom
27-213
122 783
738 544
737
0789/13-17
74441
Barattyos majortól DNy-ra
27-211
126 548
747 482
738
067/11-13
72401
TXM vezeték 5. lelőhely
27-234
114 996
754 578
739
0198/41-44, /47
74431
Közép-hegyes, Nánai-tanya
27-232
118 622
753 025
740
0807; 0830/2, /7, /17, /25; 0833
74443
Mártély tanya
27-211
126 973
747 215
741
01170/18; 01126
85061
Paléi sertéstelep
27-231
118 873
744 614
742
075/7; 079/11-14; 077 /13; 0123/2, /4, /78; 079/2, /5-6, /7-14; 089/3
74425
TXM 3. lh., Kovács tanya
27-234
113 983
755 606
743
0688/147–149
85179
Oravecz-tanya
27-213
123 249
748 544
744
0192/6, /39-41; 0196 /1011; 0142, 0141/11 , /42; 0147/51, 0144 /1-2; 0143/1-2; 0186 /4, /12;
74433
Tóth B. tanya
27-232
118 935
752 982
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
229
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
0203/71-72 745
1745/20
72365
Kingéc VII.
27-413
107 500
597 850
746
0793/5, 0793/7
74437
Kiss tanya III
27-211
125 414
748 188
747
01771/33
73657
Batida VI
27-413
106 366
749 369
748
015/7-10; 6503/2; 033 /6; 14862; 6502/16
73001
Mucsi-tanya I.
27-232
118 106
751 585
749
0688/13–20
85181
Sárkány-tanya
27-213
123 305
747 622
750
01771/34
80585
Kingéc V.
27-413
106 780
748 968
751
0198/20-25, /26-30, /49; 0141/19-20, /42; 0186/11
74429
Szántó tanya
27-232
118 116
753 220
752
0790; 0800/19-23; 0789/3-4, 6-7, 9
74439
Kelenfi tanya
27-211
125 976
747 868
753
1745/20
72363
Kingéc VI.
27-413
107 350
597 750
754
0795/11-14; 0793/5, /7; 0794
74435
Kiss tanya II.,
27-211
125 111
748 234
755
01008; 01016/2; 01025; 01028/2
80709
Palé 3. halom
27-223
119 179
742 341
756
0192/6, /40-41; 0196 /1011; 0142; 0141 /11, /42; 0147/51; 0144/1-2; 0143/1-2, /142; 0203/69, /71-72; 0186 /4, /12
74427
Marx Tsz II.
27-232
117 695
753 658
757
0125/2-3; 0121; 0128 /20, 0120/14
74423
Sági tanya
27-234
112 755
755 955
758
01633/10
82655
Nagy-sziget III.
27-231
116 046
744 254
759
01022/4
80711
Olasz halom
27-223
119 985
741 940
56. táblázat: A korábbi vizsgálatokban nem szereplő, időközben feltárt új lelőhelyek adatai
12.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A települési környezet ún. épített elemei alapvetően meghatározzák az adott hely építészeti-városépítészeti arculatát, karakterét. Különösen annak értékesebb, jellemzően művészi minőséget is képviselő alkotásai, objektumai. Mint az alföldi településeknél általában, Hódmezővásárhelyen is viszonylag kevés számú építészeti emlék maradt fenn a korai időkből. A helyi arculatot döntően meghatározó – később taglalandó – műemléki és helyi védelem alatt álló épületeknél itt bővebb halmazról van szó. A „minősített” és a „jeltelen”, de igényes épületek együttese határozza meg Hódmezővásárhely egyedi, tipikusnak tekinthető települési arculatát. Mint minden történeti várost, így Hódmezővásárhelyt is elsősorban központja fémjelez. Az évszázadok alatt rétegződő építészeti kultúra, építési tudás és szokások, átszűrődő divatok és letisztult – helyenként átírt – formavilág mind-mind jelen van mai, jó értelemben vett eklektikus „képén”. Térstruktúrája, megnyugtató AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
230
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
térarányai és térfalai, helyenként esetlegességet is sugalló utcaképei, az egyes épületek higgadt tömeg- és homlokzati formálása, visszafogott színvilága összességében sajátos „vásárhelyi” miliőt kölcsönöznek a belváros egészének. Még akkor is, ha egy-két részletét okkal lehet „építészeti sebhelyként” kritizálni. A városközpont világosan és őszintén mutatja a városépítés törvényszerű folytonosságát, időtlenségét és lezárhatatlanságát. (Az ikonikus épületek közül a legfontosabbak: Református Ó-templom, Városháza, Ógimnázium, Bethlen Gimnázium, Kórház, Fekete Sas Szálló, „paloták”, Úri kaszinó, stb.) A helyi építészeti arculat legmarkánsabb eleme a tégla-architektúra. Az ősi építőanyag törvényszerűen volt jelen a helyi építő tevékenységben. Az ún. színes idomtégla művészi igényességű és szinte tömeges használata az 1880-as évektől számítható, a konjunktura az I. világháború miatt azonban megtorpant. Közés lakóépületeknél egyaránt kedvelt volt, világi és egyházi épületek is készültek szép számmal. (Technikai és technológiai alapját a nagyhírű, prosperáló helyi és környékbeli téglagyárak jelentették, ahol tartós, fagyálló és jó minőségű, változatos forma- és színvilágú idomtéglát is gyártottak évtizedeken keresztül az arra alkalmas, helyben kitermelt kiváló agyagból.) A megfizethető áron, nagy választékban forgalmazott homlokzati burkoló-tégla kivételes tervezői és felhasználói szabadságot kínált mind a historizáló-eklektikus, mind a szecessziós ihletésű épületek tekintetében. A téglaépítészet legegyszerűbb formai megoldása, illetve eszköze a nyílások keretezésének téglával való hangsúlyozása. A homlokzatképzésnek ez az igen kézenfekvő megoldása indította el a jellegzetes vásárhelyi háztípus kifejlődését. Az eklektikus stílus eszköztárának szinte minden elemét képesek voltak kialakítani téglából: párkányokat, nyíláskeretezéseket, timpanonokat, pilasztereket, sőt oszlopfőket. Mindezt széles színkombinációban, a sötét-bordótól a fekete-barnán át a világos narancsig. A vásárhelyi téglaépületek legigényesebben formált változatai a polgári építészet formáitól és anyaghasználatától ihletett paraszti építészet művészi hatást közelítő alkotásainak tekinthetőek. A néhány évtized alatt megépült több száz tégladíszes utcai homlokzatú lakóház döntő többsége mára 80-100 éves korú, természetes módon avult állagú, mielőbbi szakszerű felújításra érett! Az erre irányuló, évek óta érzékelhető tulajdonosi és önkormányzati szándékokat azonban megakadályozza az alkalmas minőségű, adekvát tégla termékcsalád hiánya. Bár a tégla rendkívüli tulajdonságai sokáig képesek a „túlélést” garantálni, esetünkben szinte azonnali megoldás kellene e pótolhatatlan helyi közkincs megmentéséhez! (Ennek legkézenfekvőbb, egyben reális előfeltétele a kompatibilis burkoló-tégla helyi gyártása és forgalmazása.) Ugyanez vonatkozik a karakteres világi középületek – Bethlen Gimnázium, Kórház, Kaszinó – és a jeles szakrális épületek – pl. a Susáni, a Tabáni és az Újvárosi templomok – megmentésére is. Eltérő mértékben ugyan, de a felsorolt épületek mindegyikénél komoly állagromlás figyelhető meg, tervszerű és hiteles felújításuk mielőbbi beindítása kiemelt feladat! A téglából készült objektumok sorában kiemelt jelentőséggel bír a 1881-ben épült, mintegy három km. hosszú árvédelmi fal („Kőfal”, vagy „Kűfal”). Eredeti funkcióját mára ugyan jórészt elvesztette, ám városszerkezeti, várostörténeti és városképi jelentősége mindinkább felértékelődik. A megőrzésére, jókarban-tartására, „kiszabadítására” (minél teljesebb mértékű láthatóvá tétele), és funkcionális gazdagítására irányuló több évtizedes önkormányzati és műemléki törekvések folytatása elengedhetetlen.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
231
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
12.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület Hódmezővásárhely egyik kategóriában sem rendelkezik regisztrált területtel, erre irányuló előkészítő vizsgálatok sem folynak jelenleg a városban. Az OTrT a város igazgatási területét a világörökség várományos területek közé sorolta, így az egyetlen lehetőség a fellelt rézkori, kora és késő bronzkori kerámialeletek világörökségi szintű értékelése.
Hódmezővásárhely-Csomorkány, templomrom (KÖH 1516) A Hód-tóhoz kapcsolódó vízrendszer területén, a Csomorkányi-laposból mára alig észrevehető kiemelkedő háton — a 11-12. század fordulóján épített mesterséges dombon, mottén — áll Csongrád megye egyik legjelentősebb középkori falusi építészeti emléke. A templomot eredetileg a Czirják és sáncárok vette körbe. A templom maradványainak kutatását 1892-1895, műemléki felmérését és régészeti kutatását 19911997 között végezték el. A sokszög szentélyzáródású, külső támpilléres, vegyes falazású, külső toronnyal ellátott teremtemplom a 15. század közepén épült. A 15. századi egyház nyugati végének falmaradványai megközelítően 3-5 m magasan és 1-11 m hosszan még ma is állnak. A rom tágabb környezetében van a föld alatt az Árpád- és középkori Csomorkány település maradványa.
Hódmezővásárhely-Gorzsa, Czukor-major (KÖH 20331) Hódmezővásárhely határában, az egykori Kéró-ér partján fekvő halmon, Kr. e. 5. évezred első felében virágzó település élt mintegy 3–3,5 hektárnyi területen. A földműveléssel, állattartással, halászattal foglalkozó közösség tagjai két vagy három helyiségből álló, nyeregtetős házakban laktak. A házak falait oszlopokra font vesszőfonatból építették föl, melyet vastagon agyaggal tapasztottak be. A gyakori tűzvészek miatt a település több ízben újjáépült. Az elpusztult házak elegyengetett romjainak sok egymásra rakódott rétegéből mintegy 2 méter magas halom, úgynevezett tell (lakóhalom) töltődött fel. A házakban külön kultikus helyiséget vagy sarkot rendeztek be az áldozati szertartások számára. Ezek kelléktárában agyagból tapasztott oltárok, ember- és állatszobrocskák, festett kőbalták szolgálták a kultikus gyakorlat céljait. A környező kisebb, néhány házból álló települések központja volt az alföldi újkőkor egyik legjelentősebb települése.
Hódmezővásárhely-Gorzsa, Kökénydomb (KÖH 20332) A Dél-Alföldön Kr. e. 4900 és 4400 között a tiszai kultúra népessége élt az újkőkori tellek virágkorában, amikor nagy, sokszor több hektárnyi kiterjedésű, évszázadokig lakott települési központok létesültek. A népesség hitvilághoz kapcsolódó emlékanyagának kiemelkedő darabjai: nő alakú edények (Vénuszok), férfiakat ábrázoló szobrok, valamint oltárok és kisplasztikák. Egy részük (a nagyobb méretűek) feltehetően kultuszszobor, tehát természetfölötti lények ábrázolása volt. Az emberek isteneiket a saját képükre formálták meg. Szerepet játszhattak a különböző rítusokban is (a termékenység biztosításában, az egészség megőrzésében, a betegségek gyógyításában stb.), esetleg lehettek élő vagy meghalt emberek (az ősök) ábrázolásai. Elképzelhető, hogy míg a kisebb szobrocskák a házak, a családok mindennapi rítusaihoz tartoztak, a nagyobbak közösségi szertartások szereplői voltak. A legszebb „istennők” közé tartoznak a Hódmezővásárhely-Kökénydombon előkerült, trónuson ülő nőt formázó edények. A korszak egyedülálló,
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
232
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
legnagyobb méretű kultusztárgya a háromszögletű ún. kökénydombi oltár a termékenységkultusz jelképe, talán egy anyaistennő ábrázolása lehet.
Hódmezővásárhely-Szakálhát (KÖH 20333) A területen 1934-35-ben Banner János végzett ásatást, ahol a neolit korú Szakálháti-kultúra névadó településrészlete mellett többek között rézkori, kora és késő bronzkori teleprészleteket, temetkezéseket, valamint a magyar honfoglalás és kora Árpád-kori temető sírjait tárták fel. A Szakálháti-kultúra vezérleletei világszerte ismerté vált fazék alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok. Az arcos edények cilindrikus nyakának díszítése: bekarcolt szemek, plasztikus orr, mindez festéssel színezve. Az arc lezárását alulról „M” alakú bekarcolás jelzi.
Hódmezővásárhely-Kotacpart, Vata-tanya (KÖH 55329) A Körös-kultúra kisméretű, 3–10 évig használt vízparti települését leleteinek gazdagságából ismerte meg a világ. A korszak egyik nagy vívmánya az állandó településeken való tartós házforma építése. Itt 6,4×4,4 m alapterületű, nyeregtetős házmaradvány került elő, faragott gerendákból építve. Innen kerültek elő hazánk legidősebb búzaszemei. A nagyméretű tárolóedények igen gyakoriak, amelyek a növények magvainak tárolására alkalmasak, azonban a rajtuk levő reliefszerű állatábrázolások inkább a gazdálkodásban nagyobb szerepet játszó állattartáshoz (juh és kecske) kapcsolódnak. Ezek az ember- és állatábrázolással díszített hombárok világviszonylatban is páratlan darabok. Az ember és állat alakú domborművekkel díszített edényeknek (vagy egy részüknek) sajátos vallásos szerepe volt. A településen belüli kis területen történt előkerülésük áldozati kertre utal.
Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanya (KÖH 56391) A Körös-kultúra világszerte ismert települése. A 1,5-3,5 hektár közötti területen 25–35 kiscsaládi objektum állhatott, de nem egy időben. Egy-egy ház megközelítően 4,5×5 m nagyságú, fal nélküli volt, a tetőt zömében bőrrel, náddal védték, amelyet kívül-belül tapasztottak. A településeken azonos szinten élő, illetve azonos törzshöz tartozó népesség élt. Olyan paraszti gazdálkodást végeztek, amelyben az uralkodó állattartás mellett megkezdődött a gabonatermesztés, csökkent a vadászat és a gyűjtögetés aránya, a halászat azonban az újkőkor végéig igen magas szinten marad. Az élelem nyers vagy sütés útján történő fogyasztása után a kerámiakészítéssel megnyílt a lehetőség a főzésre is. A nagyméretű, rátett barbotinokkal, valamint ember és kecske plasztikus ábrázolásával díszített hombárok lehetővé tették a gabonatárolást. Az ember és állat alakú domborművekkel díszített edényeknek vagy egy részüknek sajátos vallásos szerepe volt a Körös kultúrában. Ugyancsak hitvilági szerepük volt az idoloknak, amelyek egyikén a sűrű vonalkázással érzékeltetett haj a szobor nőiségét jelzi és a korabeli hajviselet következtetésére is módot ad. A méltóság és a hiedelemvilág kultuszának összeolvadásában lehet keresni az agyagból készült, test-festésre használt pecsétlőket.
12.6.5. Műemlékek A kulturális örökség három eleme (régészet, műemléki érték és kulturális javak) közül itt kizárólag a műemlékekről lesz szó. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
233
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) szerint „műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványai), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.” „Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.”
A Város Közgyűlése 2007. januárjában alkotott „Műemléki Koncepció”-t. Ebben a dokumentumban 25 műemlék és két ún. „műemléki környezet” szerepelt az országos védettséget élvező listán. („Műemléki környezet: a védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete.”) Ezt követően 2011-ben tárgyalta a Testület a műemléki besorolású épületek és ingatlanok helyzetét, állapotát és a szükséges teendőket. Az elmúlt években nőtt az állami nyilvántartásba vett műemléki értékek száma a városban és módosult a műemléki környezet kiterjedése is. A vizsgálat során több adatbázis megismerésére került sor. Az egyes állami szervek és az önkormányzat kimutatásai nem teljesen kompatibilisek, ezért naprakész hiteles adatok képzése körülményes. Módszertani okok miatt ezért a Lechner Lajos Tudásközpont (továbbiakban: LLTk) országos nyilvántartása szolgált alapul a 2014. január 1-én érvényes állapot meghatározásához, figyelembe véve azonban a Polgármesteri Hivatal friss adatszolgáltatását. (A Kötv. alapján az LLTk közhiteles, központi nyilvántartást vezet – egyebek mellett – a műemlékekről is.) Az LLTk nyilvántartása szerint jelenleg 39 műemléki érték áll oltalom alatt és 15 műemléki környezet található Hódmezővásárhelyen. „Ideiglenes védettségű” ingatlan nem szerepel a nyilvántartásban.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
234
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
119. ábra: Az építészeti örökségvizsgálat részlete Lásd: Mellékletek, epiteszeti_vizsg.pdf
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
235
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hódmezővásárhely közigazgatási területén a 2008. évi felülvizsgálat időpontjában összesen 259 helyi védettségű objektum volt. Ebből időközben 9 műemléki védettséget kapott, közel 20 épület pedig a szakszerűtlen felújítások, vagy bontások következtében elvesztette védettségét. A lakossági javaslatok alapján 2013-ban megvizsgált további, közel 200 épület egy része alkalmas lehet a helyi védettségre. KÜLTERÜLETEN 1./ Bodzási úti volt tanyasi iskola (o1160/2 hrsz) 2./ Tanyamúzeum (lakóház, melléképületek, gémeskút, stb., 01521/2 hrsz, Gorzsa tanya 327.) 3./ Papi Imre féle szélmalom (Erzsébeti út, 0231/1 hrsz) 4./ Mátyáshalmi tanyasi iskola (0372/15 hrsz) 5./ Csomorkányi templomrom (0421/51 hrsz) 6./ Sóshalmi Tanyasi iskola (0556/8-10 hrsz, Kutasi dűlő, tanya 1627) 7./ Kenyerei Királyi-majorság gazdatiszti kúria (barattyosi major, 0784/2 hrsz) BELTERÜLETEN 1./ Városháza (1 hrsz, Kossuth tér 1.) 2./ Serház (10167/1,2, Serház tér 2-4.) 3./ Csúcsi fazekas ház (11284 hrsz, Rákóczi u. 101.) 4./ Lakhati Katolikus Népiskola (11887 hrsz, Szt. István u. 71.) 5./ Volt Károlyi Borház/Présház (12394 hrsz, Szt. István tér 2.) 6./ Evangélikus templom, lelkészlak és iskola együttese (12701/2 hrsz, Petőfi u. 15. és Márton u. 1.) 7./ Tiszttartó ház/Károlyi kúria (12775 hrsz, Andrássy út 13.) 8./ Belvárosi r.k. plébánia-templom és plébánia (12781 hrsz, Andrássy út 11.) 9./ Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (12838 hrsz, Andrássy út 3.) 10./ Hódmezővásárhelyi Népbank székháza (12840 hrsz, Andrássy út 9.) 11./ Katolikus iskola/Közgazdasági Gimnázium (12844 hrsz, Szt. Antal u. 5.) 12./ Artézi kút/Nagy András János féle (12853 hrsz, Kálvin János tér) 13./ Volt ref. paplak (12855 hrsz, Andrássy út 58.) 14./ Református újtemplom (12867 hrsz, Kálvin János tér 5.) 15./ Kőfal/árvédelmi fal 16./ Tájház és melléképületei (13422 hrsz, Árpád u. 21.) 17./ Ref. ótemplom és magtár (13499, 13501 hrsz, Kossuth tér) 18./ Úri kaszinó (1363 hrsz, Zrínyi u. 1.) 19./ Lakóház (1140 hrsz, Zrínyi u. 35.) 20./ Szatócsbolt (2497 hrsz, Damjanich u. 35.) 21./ Ó-gimnázium/volt ref. Kollégium (3 hrsz, Kossuth tér 8.)
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
236
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
22./ Bethlen Gábor ref. Gimnázium (4 hrsz, Szőnyi u. 2.) 23./ Tárkány-palota/emeletes polgárház (5168 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 13.) 24./ Görögkeleti/ortodox templom (5200 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 9.) 25./ Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (5203 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 7.) 26./ Görög-palota (5207 hrsz, Dr. Rapcsák András u. 1.) 27./ Első Takarékpénztár (5209 hrsz, Kossuth tér 5.) 28./ Posta/Takarékpénztár bérháza (5210 hrsz, Hódi Pál u. 2.) 29./ Fekete Sas Szálló (5224 hrsz, Kossuth tér 3.) 30./ Újvárosi ref. templom és lelkészlak (6940/1 hrsz, Vörösmarty u. 38.) 31./ Samu-ház (9246/1 hrsz, Mátyás u. 8.) 32./ Zsinagóga (9259 hrsz, Szeremlei u. 3.) 57. táblázat: A nyilvántartott műemlékek tételes felsorolása
A felsorolt belterületi ingatlanok közül a 4., a 9., a 10. és a 19. sorszámúakat 2013-ban minősítette védetté a 42/2013.(VIII.9.) BM rendelet. Építészeti stílus
Műemlékek száma
román és gótikus
1
barokk és copt
5
klasszicista
7
romantikus
1
eklektikus
11
szecessziós
6
modern
1
népi
5
egyéb, kategóriába nem sorolt
2
58. táblázat: A műemlékek építészeti stílus szerinti összesítése
Eredeti funkcióját megőrző, vagy megfelelően hasznosított és használt műemlék száma: 32. Funkcióját vesztett, nem, vagy méltatlanul hasznosított műemlék: 7. Tulajdonos
Műemlékek száma
önkormányzati tulajdonban:
21
egyházi tulajdonban:
9
magánszemély vagy gazd. társ. tulajdonában:
9
59. táblázat: A műemlékek tulajdonosi megoszlás szerinti összesítése
Friss önkormányzati döntés révén hat külterületi helyszínen – közöttük pl. a kopáncsi tanyamúzeumban, a csomorkányi templomromnál, a Papdi-féle szélmalomban, a sóshalmi és a Bodzási úti egykori iskolákban – végeznek 2014-ben állagmegőrzési, felújítási és a funkcióváltással összefüggő munkálatokat. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
237
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Állag és műszaki állapot
Műemlékek száma
Jó állagú, szakszerűen karbantartott:
18
Közepes állagú, javítása, korszerűsítése indokolt:
17
Rossz állagú, jelentős felújítás szükséges:
4
60. táblázat: A műemlékek állag és műszaki állapot szerinti összesítése
12.6.6. A műemlékvédelem sajátos tárgyai Ebben a tárgykörben a történeti kertek, temetők és temetkezési emlékhelyek áttekintése a feladat. A vonatkozó Kötv. 37. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó és védett „sajátos tárgyak”-kal Hódmezővásárhely nem rendelkezik. Megjegyzendő azonban, hogy az Izraelita temetőben több egyedi fejkő, illetve az Arany temetőben számos egyedi és értékesnek tekinthető tégla síremlék található. Ezek a síremlékek magukon viselik a jellegzetes vásárhelyi népi-polgári tégla-építészet leghaladóbb vonásait. Bár többségük elhanyagolt, illetve avult állagú, felújításuk és megmentésük – szakszerű felmérés, vizsgálat és elemzés után – fontos és időszerű volna.
12.6.7. Műemléki terület A Kötv. 38.§-ában körülírt „történeti táj” kategóriába sorolt terület nincs a Városban. Ugyancsak hiányzik a Kötv. 39.§ (1) bekezdésében jellemzett ún. „műemléki jelentőségű terület”, illetve annak kijelölése. A hivatkozott § (2) bekezdése szerint „A védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott része műemléki környezetnek minősül.” Esetünkben ez azt jelenti, hogy az alábbi kimutatásban szereplő 15 műemléki környezeten kívül további, az egyes műemlékek védetté nyilvánító rendeletében meghatározott ingatlanok is ide sorolandók még akkor is, ha azokat a LLTk külön nem is tartja nyilván. A LLTk „műemléki környezet”-ként (továbbiakban: mk) az alábbiakat tartja nyilván: ●
1./ Mátyáshalmi tanyai iskola mk
●
2./ Ref. Ótemplom, Görögkeleti- és a belvárosi Rk. plébánia templom közös mk
●
3./ Iskola mk
●
4./ Lakhati rk. iskola mk
●
5./ Ref. Újtemplom és Kossuth Zsuzsa gimnázium (líceum) közös mk
●
6./ Ev. templom, lelkészlak és iskola együttesének közös mk
●
7./ Bessenyei Ferenc Művelődési Központ mk
●
8./ Városháza mk
●
9./ Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár bérházának mk
●
10./ Hódmezővásárhelyi Népbank székházának mk
●
11./ Úri Kaszinó mk
●
12./ Lakóház (Zrínyi u. 35.) mk
●
13./ Szatócsbolt (Damjanich u. 35.) mk
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
238
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
14./ Görögkeleti ortodox templom mk
●
15./ Ref. templom és lelkészlak mk.
12.6.8. Nemzeti emlékhely A Kötv. 7. § 26. és 27. pontjaiban definiált „Történelmi Emlékhely” és „Nemzeti Emlékhely” nincs a Város igazgatási területén, erre irányuló előkészületek nem folynak.
12.6.9. Helyi védelem A kulturális örökségvédelem műemléki szegmensének országos (állami) védelmi kategóriáját a 1.14.6.5. pont részletezi. Az épített környezet további, a Város építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességének, építészeti-, településképi-, településszerkezeti értékeinek összessége az ún. „helyi védelem” fogalomkörébe és védelmi kategóriájába tartozik. A helyi Önkormányzat már 1993-ban rendeletben (22/1993.(10.11.) Kgy. sz. rend.) szabályozta a környezetvédelem – ezen belül az „épített környezet védelmének” – feladatait. Ezt követően 1999-ben átfogó „Városkarakter vizsgálat” készült, amely hangsúlyosan elemezte a helyi védelemre érdemes és a már védett állomány aktuális állapotát. A két állapot egybevetése és szintézise után mintegy 260 épület került a listára. A hatályos HÉSz 39.§-a részletesen rendelkezik a „Helyi építészeti értékvédelem” értelmezésével, fogalom- és eljárásrendjével, a védelemi kategóriákkal és azok területi lehatárolásával, továbbá a részletes szakmai szabályokkal. A HÉSz függeléke 247 „minősített” épületet, illetve objektumot tartalmaz. A „helyi védelmi lista” – alapvető sajátosságai miatt – nem „kőbevésett”, szinte folyamatos változásra van ítélve. Az objektív okok közül a legfontosabb, hogy egyes objektumok az idő múlásával felértékelődnek és átkerülnek az országos listára, míg mások pl. fizikai értelemben megsemmisülnek, összedőlnek, vagy lebontják őket. Szubjektívnak tekinthető a minősítési rendszerben bekövetkező szemléleti és módszertani változás, - vagy éppen az időnként nehezen kezelhető tulajdonosi érdek. Mindezekből következően a jelenlegi tényleges állomány mintegy 230 tételből áll. A város beépített részei közül a régi Vásárhely, Susán, Tarján és Tabán máig viszonylag érintetlenül fennmaradt, a hajdani településszerkezetet őrző területei ún. „kiemelt helyi védettségű terület”, az előzőekben nem említett városrészek pedig „általános védettségű terület” besorolást kapott, a védettségi fokozatoknak megfelelően differenciált beépítési szabályokkal. Ezeken a területeken a jelenlegi beépítést jellemző építménymagasság növelése kerülendő, az újonnan épülő építmény magasságát a kedvezőbb műszaki állapotú, meglévő szomszédját alapul véve – rugalmas szabályozással – úgy kell megadni, hogy az épület jellemző adottságainak megtartásával az építhető szintszám is azonos legyen.
12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet helyzete és minősége többféle aspektusból vizsgálható. Az előző fejezetek más-más megközelítésből, eltérő szempontok (pl. területfelhasználási, funkcionális, műszaki állag, műemléki, esztétikai, stb.) szerint igyekeztek bemutatni elsősorban a városi struktúra milyenségét, szűkebb körben AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
239
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
pedig a kitüntetett objektumok aktuális állapotát. Az összefoglaló értékelés alapvetően két lényeges kategóriát különít el: a./ Városépítészeti léptékű problémák és konfliktusok b./ Egyes épületek egyedi, lokális problémái Az a./ pont jellemzően átfogó, szűkebb-tágabb környezettel együtt értelmezhető, általában csak hosszútávon kezelhető, vagy orvosolható problémákat jelent. Olyanokat, amelyek egy mára túlhaladott városfejlesztési gyakorlat következményei és amelyek csak komplex, területi jellegű rehabilitáció révén enyhíthetők, mindezt jelentős anyagi ráfordítás árán. Ilyen például a városközpont 1960-as években elindított rekonstrukciója, közelebbről a Csengettyű-köz és Oldalkosár utca térségében végrehajtott „totális” átépítés, különösen a középmagas (tízemeletes) lakóházak telepítése. A történeti lépték és a térarányok markáns megváltoztatása, valamint az örökölt városszövet „átírása” – az utcahálózat egy részének formális megőrzésével – karakterében változtatta meg az Andrássy út és a Kőfal közötti területet. A „lakótelepi fíling” enyhítését is szolgáló építészeti beavatkozások (pl. az Andrássy út déli oldalán utóbb épült lakóépület és az Emlékpont) javítottak a helyzeten, ám az átfogó és gyökeres értéknövelő rehabilitáció – elsősorban pénzügyi fedezet hiánya miatt – még várat magára. Az előzőekkel szoros összefüggésben, de külön is említést érdemel a Hód-áruház környékének állapota. Az Andrássy út déli szakaszán évtizedekkel ezelőtt megépült két üzlet- és szolgáltatóház megbontotta a hagyományos „zárt-jellegű” beépítést és vitatható mértékű, valamint indokolatlan formájú teresedéseket hozott létre. Az inkább zaklatottnak ható „térfal” és beépítési vonal elbizonytalanítja e szűkebb terület térarányait, rontja az utcaképi harmóniát. Ráadásul az egyes épületek is minőségi deficittel rendelkeznek, műszaki és esztétikai szempontból is avultak. A téglaburkolatú lakóházak problémája sem tekinthető egyedi építészeti problémának, az aktuális tulajdonos magánügyének. Tömeges előfordulásuk, a hiteles és szakszerű homlokzati helyreállítást gátló téglahiány helyi közösségi üggyé teszi a kérdést. Csak átfogó és hathatós intézkedésekkel lehet megakadályozni e közkincs teljes megsemmisülését. (Teljes várost lefedő felmérés és tervezési-kivitelezési programozás, gyártási kapacitás megteremtése, támogatási és hitelezési rendszer létrehozása, stb.) Ugyancsak „helyi globális” probléma a kiüresedő, tartósan (gyakran véglegesen) lakatlanná váló lakóépületek nagyszámú megjelenése. Jelenleg közel 2.000 db üres lakás – zömében családi házban – található a városban, ami a teljes állománynak közel 10%-a. A természetes lakás-mobilitás és a demográfiai trendek ezt az arányt nem képesek reális időn belül megváltoztatni, javítani. Ez pedig azzal a drámai következménnyel járhat, hogy a belterület egyes – elsősorban külső, jellemzően alacsonyabb presztízsű lakóterületein – tömegesen és koncentráltan erodálódik a szűkebb környezet. Műszaki, városképi, szociológiai és akár kriminológiai értelemben is. Ennek elkerülése – de legalább a tendencia ütemének mérséklése – kiemelt várospolitikai érdek és feladat. A b./ ponthoz sorolható környezeti, építészeti problémák: ●
a Kossuth tér és a Dr. Rapcsák András utca térszintjének, valamint az Ótemplom és az Alföldi Galéria igényes felújítását követően egyre inkább szembetűnő a két, exponált helyen lévő, modern stílusban néhány évtizede épült lakóház leromlott állapota. Az eddig ismert vázlattervek és előzetes koncepciók aktualizálását követően korszerűsítésük időszerű,
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
240
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
a Kálvin János tér megújuló összképét zavaróan lerontja a Református Újtemplom méltatlan állapota, amelynek felújítási tervei elkészültek, a műemléki hatóság engedélyezte,
A szecessziós stílusú Úri Kaszinó az egyik legkarakteresebb épülete Vásárhelynek. Külső felújítása ugyan megtörtént, kihasználatlansága azonban továbbra is veszélyforrás. Az új funkció mielőbbi megtalálása fontos lenne, Károlyi kúria/Tiszttartó ház: elsősorban frekventált fekvése miatt szembetűnő tetőzetének és homlokzatának állagromlása. Mielőbbi szakszerű felújítása indokolt, elvégzése közösségi érdek, Az immár 120 éves Városháza nem véletlenül vált Vásárhely egyik emblematikus épületévé. Tekintélyt sugalló tömege és homlokzata túlmutat belső funkcionális tartalmán, egyfajta spirituális üzenetet is hordoz. Belső, a főlépcsőházra korlátozódó rekonstrukciója 2007-ben megtörtént. Folytatása és kiterjesztése indokolt lenne, az esetleges – a Tóth Sándor utcai traktust érintő – bővítéssel és az udvar kulturális célú hasznosításával együtt. Simon-palota (Kinizsi u. 1.): a 100 éve épült, szecessziós stílusú épület tetőzetét felújították, azonban homlokzata is műemléki hitelességű megújításra érett. Felújításán túl hasznosítása is sürgető feladat.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
241
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
13. Közlekedés A megalapozó vizsgálathoz felhasznált források: ●
Hódmezővásárhely MJV hatályos HÉSZ
●
Csongrád megyei TRT
●
Tram-train megvalósíthatósági tanulmány
●
Hódmezővásárhely honlapján fellelhető adatok - közösségi és kerékpáros közlekedés
●
OKA - Országos Közúti Adatbank vonatkozó forgalomszámlálási adatai
●
Hódmezővásárhely északi elkerülő út építésének megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyezési terve
13.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város jelenleg az országos illetve európai gyorsforgalmi úthálózat 15 perces vonzáskörzetében helyezkedik el az M43 és M5 autópályák kedvező elérhetősége által.
A térséget érintő fejlesztések ●
Hódmezővásárhely északi elkerülő út (közbeszerzési kiírás a kivitelezésre folyamatban)
●
47 sz. másodrendű főút 11,5 t burkolatmegerősítés Hódmezővásárhely-Orosháza között (közbeszerzési pályázat a kivitelezésre folyamatban)
●
M43 autópálya megépítése Makótól az országhatárig 2014 végére (a kivitelezés folyamatban)
●
47-es főút főút algyői Tisza-hídjának 2x2 sávosra bővítése
●
45-ös főút kiemelt főúttá minősítése
●
a Bánáti főút kiépítése Deszk és a hármas országhatár irányába, Hódmezővásárhelytől a Csárpateleki út nyomvonalán, az M43 megépült csomópontján átvezetve.
Közúti kapcsolatok ●
Budapest
47-es főút - M43 - M5
●
Szeged, Békéscsaba
●
Szentes
47-es főút
45-ös főút
Kistérségi kapcsolatok A megyei városok – Szentes, Csongrád, Szeged - másodrendű főutakon érhetők el, Makó megközelítése a 47-es úton és az M43-as autópályán vagy a 4415 jelű országos mellékúton lehetséges. A részletes vizsgálati anyagok a tervtári dokumentáció részei.
KÖZLEKEDÉS
242
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
13.2. Közúti közlekedés A város közúthálózata Hódmezővásárhely közigazgatási területének közlekedési gerincét az országos közutak nyomvonalai határozzák meg. A város útjainak besorolását, műszaki jellemzőit az ÚT 2-1.201:2008 "Közutak tervezése" c. Útügyi Műszaki Előírás, építési területét belterületen és a védősáv szélességét külterületen az OTÉK 26§ tartalmazza. K.IV.A külterületi másodrendű főút "A" jelű környezetben – sík vidéken, épített környezeti korlátozások nélkül B.IV.b.c
belterületi másodrendű főút "b" hálózati funkció, vt = 50 km/h
ÁNF = átlagos napi forgalom E/n = egységjármű/nap
45 sz.
Kunsztmárton-Szentes-Hódmezővásárh. másodrendű főút
47 sz.
Debrecen-Szeged másodrendű főút
472 sz.
Hódmezővásárhely elkerülő I.szak. másodrendű főút
4414 j.
Hódmezővásárhely-Maroslele-Makó összekötő út
4415 j.
Hódmezővásárhely-Földeák-Makó összekötő út
4418 j.
Kardoskút-Hódmezővásárhely összekötő út
4421 j.
Tótkomlós-Hódmezővásárhely összekötő út
4521 j.
Szentes-Mindszent-Hódmezővásárhely összekötő út
44116 j.
Rárós bekötő út
44121 j.
Csárpatelek bekötő út
45325 j.
Hódmezővásárhely-Népkert állomáshoz vezető út 61. táblázat: Országos főutak
Országos közutak külterületi szakaszai Út száma 45 47 észak 47 dél
KÖZLEKEDÉS
Építési terület *m+
Útkategória
ÁNF *E/nap+
40
K.IV.A
7656
K.IV.A
7962
K.IV.A
15742
40
4414
22
K.V.A
2612
4415
22
K.V.A
8981
4418
22
K.V.A
539
4421
22
K.V.A
4291
4521
22
K.V.A
3740 243
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
44116
16
K.V.C
2543
44121
16
K.V.C
n.a.
45325
16
K.V.C
3779
62. táblázat: Országos közutak külterületi szakaszai
Országos közutak átkelési szakaszainak belterületi jellemzői Út száma
Utca neve
47
45 4415 4418 4421
Beépítési szélesség
ÁNF *E/nap+
Kaszap utca
26,00
17947
Dr. Rapcsák András utca
31,70
7298
Szent István tér
49,00
18742
Kutasi út
53,50
16244
Szántó-Kovács János utca
31,80
10755
Bajcsy-Zsilinszky út
24,20
11804
Síp utca
21,80
2902
Csomorkányi út
22,50
7407
Erzsébeti út
33,50
4908
Makói út
20,30
6674
63. táblázat: Az országos közutak átkelési szakaszainak belterületi jellemzői
Helyi közutak belterületi jellemzői Utca neve
Útkategória
Beépítési szélesség
Ady Endre út
B.IV.b.c
33,60
Tóalj utca
B.V.c.B
18,50
Hódtó utca
B.V.c.B
46,90
Kodály Zoltán utca
B.V.c.B
26,00
Pálffy utca - Teleki utca
B.V.c.B
23,00 - 25,00
Lázár - Deák Ferenc - Petőfi utca
B.V.c.B
22,40 - 14,20 - 19,10
Damjanich utca
B.V.c.B
21,00 - 15,80
64. táblázat: Helyi közutak belterületi jellemzői
Helyi külterületi közutak Az úgynevezett "mezőgazdasági gyűrű" az egyéb belterületeket összekötő közúti kapcsolat a meglévő dűlőutakon, melynek célja a belterületi közúthálózat mentesítése a mezőgazdasági forgalom alól. Az utak jó része már burkolt, törekedni kell a teljes hosszon szilárd burkolat kiépítésére.
Közúti csomópontok belterületen Forgalomirányító jelzőlámpás csomópontok KÖZLEKEDÉS
244
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
Kutasi út - Jókai utca
●
Jókai utca - Szántó Kovács János utca
●
Szegedi út - Ady Endre utca
●
Andrássy út - Kaszap utca
Körforgalmú csomópontok ●
Ady Endre utca - Tóalj utca
●
Tóalj utca - Szőnyi utca
●
Tóalj utca - Kaszap utca - Hódtó utca
●
Kálvin tér
●
Szegedi út (472 sz. út) - Kaszap utca - Ipartelepi út
●
Hódtói bevásárlóközpont
●
Hódtó utca - Tesco áruház
13.3. Közösségi közlekedés 13.3.1. Közúti közlekedés Helyi autóbusz hálózat: A város közigazgatási területén 10 viszonylat üzemel, az igényeknek megfelel. Üzemeltető a Tisza Volán. Helyközi autóbusz közlekedés: a várost munkanapokon 318 járat érinti. Az átszállás nélkül elérhető magyar városok száma 10. A helyközi autóbuszjáratok sűrűsége megfelelő, menetideje kedvezőbb a vasúténál, ugyanakkor nem érhetők el közvetlenül a városközpontok. Viszonylat száma
útvonala
menetidő egy irányban, oda/vissza [perc]
munkanapi járatszáma oda / vissza *járat/nap+
1a
Volán telep - Kálvin J. tér
17/16
7/7
1b
Volán telep - Kálvin J. tér - Porcelángyár
27/27
3/3
4
Kincses temető - Tabán - Porcelángyár
18/18
1/1
7
Szivárvány Otthon - Kálvin tér - Kincses temető
22/22
7/7
9
Kincses temető - Kálvin tér - Kórház - Kincses temető
30/30
2/2
10
Kertváros - Tóalj u. - Piac - Autóbuszállomás
23/23
2/2
12
Kertváros - Hódtói ltp. - Porcelángyár
18/18
4/5
13
Kincses temető - László u. - Porcelángyár
20/20
5/3
14
Kincses temető - Béke telep - Porcelángyár
20/20
3/3
KÖZLEKEDÉS
245
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
16
Kincses temető - Kálvin tér - Kertváros
30/30
7/7
65. táblázat: Hódmezővásárhely helyi autóbusz viszonylatainak fő paraméterei (2014)
Hódmezővásárhely helyi autóbusz hálózata
120. ábra: Hódmezővásárhely helyi autóbusz hálózata
Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok járatszámai Távolsági autóbuszok
munkanapi járatszám *járat/nap+
Hódmezővásárhely induló állomás
95
Hódmezővásárhely köztes állomás
136
Hódmezővásárhely végállomás
87
Összesen
318
66. táblázat: Hódmezővásárhely távolsági autóbuszok járatszámai
Átszállás nélkül elérhető városok Város Budapest
KÖZLEKEDÉS
Járatpár
Menetidő
7
2:35 - 3:10
246
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Parádfürdő
1
5:30
Hajdúszoboszló
1
5:10
Miskolc
2
5:45 - 6:00
Pécs
3
4:00 - 4:10
Baja
1
2:30 - 2:40
Debrecen
2
4:28 - 4:40
Karcag
1
3:08 - 3:20
Jászberény
1
3:25 - 3:55
Gyöngyös
1
4:05 - 4:30
121. ábra: Átszállás nélkül elérhető városok
13.3.2. Kötöttpályás közlekedés Csongrád megye vasúthálózatának gerincét alkotó 130-as menetrendi mezőben szereplő Szolnok Tiszatenyő - Hódmezővásárhely - Makó és a 135-ös Szeged - Békéscsaba vasútvonal érinti Hódmezővásárhelyt. A nagysebességű hálózat terve nem érinti a várost. A 40 éves fabetétes vasbeton aljas alépítményű, 48-as sínrendszerű pálya és a szerelvények állapota a maximum 80 km/h-s megengedett sebesség, valamint a menetidő hossza nem teszi népszerűvé a vasúti közlekedést. A várost napi 52 vasúti járat érinti. A vasúti közlekedés viszonylatai sem menetidőben, sem kényelemben nem felelnek meg a ma elvárható színvonalnak. További kedvezőtlen adottság az intermodális kapcsolatok hiánya. A város keleti részén lévő iparterület üzemeinek egy része MÁV vagy magántulajdonú iparvágánnyal rendelkezik, amelyeknek kihasználtságát ésszerűen növelve csökkenthető lenne a városi közutakat terhelő nehéz teherforgalom. A Honvédelmi Minisztérium a városhoz intézett levelében jelezte, hogy igényt tart vasúti vágánykapcsolat kiépítésére a Zalka Máté laktanyához, melynek műszaki megoldásához részletes vizsgálatokon alapuló megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges. Ez alapján döntendő el, hogy Hódmezővásárhely Népkert vagy Hódmezővásárhely állomásról ágazzon ki a kért iparvágány.
KÖZLEKEDÉS
247
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
122. ábra: Hódmezővásárhely térségének vasúti hálózata
Hódmezővásárhely vasúti távolsági közlekedésének viszonylatai Viszonylat száma
útvonala
munkanapi járatszám *járat/nap+
130
Szolnok - Hódmezővásárhely
9
130
Hódmezővásárhely - Szolnok
9
135
Szeged - Békéscsaba
17
135
Békéscsaba - Szeged
17
67. táblázat: Hódmezővásárhely vasúti távolsági közlekedésének viszonylatai
Tram-Train Ugrásszerű minőségi változást jelenthet a Tram-Train tervezett vonalának megvalósítása. Az integrált villamos és nagyvasúti közlekedésre már vannak példák Nyugat-Európában, Szeged és Hódmezővásárhely közötti alkalmazására „Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány” (RMT) készült 2012ben a Közlekedés Operatív Program támogatásával, a 2011 második felében végzett vizsgálatok, felmérések és elemzések alapján. Az előzetes vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a vasúton utazók száma az ütemes menetrend ellenére a kapacitáshoz képest alacsony, amelynek oka az utazási idő hossza, a városközpontok állomásoktól való nagy távolsága, stb. A tervezés során a város területén 3 alternatíva került bemutatásra, a Népkert állomás és a Nagyállomás között. KÖZLEKEDÉS
248
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A nyomvonal az Ady Endre utcán, az Andrássy utca ÉK-i szakaszán és a Bajcsy-Zsilinszky utcán mindhárom változatban azonos, az eltérés: ●
"A" nyomvonalváltozat: Tóalj u. - Szőnyi u. - Andrássy u.
●
"B" nyomvonalváltozat: Városház u. - Kossuth tér - Andrássy u.
●
"C" nyomvonalváltozat: Tóalj u. - Kaszap u. - Andrássy u.
Az értékelések során az "A" változat került kiválasztásra, így a nyomvonal mindkét városban áthalad a városközponton, elkerülve az átszállást, rövidítve a menetidőt, növelve az utazás biztonságát és kényelmét. A MÁV támogatja fenti rendszer kiépítését azzal a feltétellel, hogy az érintett szakaszok nagyvasúti jellegét meg kell őrizni. annak felújítását 100 km/h sebességűre fejleszteni. Hódmezővásárhelyen 3,3 km hosszú villamos pálya építését tervezik. A Tram-Train megépülte után csúcsidőben a járművek 20 percenként közlekednének, Szeged és Hódmezővásárhely belvárosa között az utazási idő fél óra lenne.
123. ábra: A Tram-Train 3 nyomvonalváltozata a 2012-ben készült RMT-ből
A tervezett beruházás előkészítő munkálatainak (környezeti hatásvizsgálat és egyesített tervek készítése) határideje 2015 decembere. A feltehetően magas költséget ellensúlyozná a magas színvonalú utazási kényelem, a közútéval össze nem vethető közlekedésbiztonság, a megbízhatóság.
KÖZLEKEDÉS
249
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A fenti rendszer bevezetésének jogszabályi hátterét felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani mind a pályafenntartás mind az üzemeltetés szempontjából.
13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A város belterületén a kerékpárút hálózat jól kiépített, megfelelően szolgálja az alföldi városokra jellemző intenzív hivatás- illetve célfogalmakat. Önálló vonalvezetésű kerékpárút ●
Damjanich utca
●
Jókai utca
●
Szántó-Kovács János utca
●
Ady Endre utca - Nagy András János utca
●
Rárósi út
●
Szabadság tér - Kutasi út
●
Tóalj utca
●
Síp utca
●
Erzsébeti út
●
Makói út
Kerékpársáv ●
Lázár utca
Gyalog-kerékpárút közös nyomvonalon ●
Szőnyi utca - Kossuth tér - Dr. Rapcsák András utca
●
Ady Endre utca
●
Tóalj utca
●
Kodály Zoltán utca
●
Kaszap utca
●
Bajcsy-Zsilinszky út
●
47 sz. főút bevezető szakasz
Engedélyezett tervek állnak rendelkezésre a Mester, Lázár, Holló-Pálffy, Csomorkányi, Szoboszlai és Kölcsey utcákra Térségi jelentőségű külterületi kerékpárutak - csatlakozva a belterületi hálózathoz ●
45 sz. főút mellett
●
4521 j. út mellett Mártélyig
●
47 sz. főút mellett az ATEV-ig Orosháza felé
KÖZLEKEDÉS
250
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
47 sz. főút mellett Szeged felé
Kerékpáros hálózati elemként – megfelelő tájékoztatást adva a kerékpáron közlekedőknek – figyelembe vehetők a kisforgalmú lakóutcák. A meglévő, különböző kategóriába besorolt kerékpárutak különböző műszaki paraméterekkel, valós igények alapján épültek. Kedvező időjárás esetén a közlekedők mintegy harmada ezt a közlekedési formát választja, ezeket az utakat veszi igénybe. A rendszer – kiterjedésénél fogva – új hálózati koncepciót igényelne. Ezt időszakonkénti forgalomszámlálás alapján lehetne elkészíteni, figyelembe véve a 2010-ben kiadott "Kerékpárutak tervezése" c. Útügyi Műszaki Előírásban is fellelhető új műszaki megoldásokat. A közúti csomópontok kerékpáros átvezetései többnyire nem egyértelműek, mindenképpen indokolt azok felülvizsgálata. Az OTrT tartalmazza az országos kerékpárút törzshálózat elemeit, annak része a Dél-Alföldi határmente kerékpárút Debrecen és Mohács között, amely érinti a várost, a 47 sz. másodrendű főút szélesítésére és megerősítésére készült kiviteli tervek tartalmazzák a kerékpárút nyomvonalát is. A térségi jelentőségű kerékpárutak a város közigazgatási területén megépültek. Előremutató az a közgyűlési döntés, amely lehetővé teszi a kétirányú kerékpáros forgalmat az egyirányú utcákban. A 2008-2011 évek közötti időszak kerékpárút építési illetve felújítási fejlesztései során jelentősen javultak a bel- és külterületi kerékpárút kapcsolatok: ●
Barattyosi kerékpárút
●
Mindszentig megépült a kerékpárút összekötve a Hódmezővásárhely belvárosát a községgel
●
Mártélyi kerékpárút felújítás
●
Kertvárosi kerékpárút - Kodály Zoltán u., Kása erdő, Nagy András János utca
Hálózatfejlesztési cél a Mester, Lázár, Csomorkányi és Szoboszlai utcákban a kerékpárút kiépítése, amelyekhez az engedélyezési tervek rendelkezésre állnak. A gyalogos belváros egy része megvalósult a dr. Rapcsák András u. Lázár u. - Kossuth tér - Szőnyi utca (Oldalkosár utcáig) közötti szakaszán. Az Andrássy u. bevonása az övezetbe a tervezett Tram-train megvalósításának függvénye.
KÖZLEKEDÉS
251
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Belterületi kerékpárutak
124. ábra: Belterületi kerékpárutak
Külterületi kerékpárutak
125. ábra: Külterületi kerékpárutak
KÖZLEKEDÉS
252
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
13.5. Parkolás A forgalomterhelési ábrákat tanulmányozva megállapítható, hogy a legnagyobb a közúti forgalom a városközpont közelében, miszerint ezen a területen jelentős a cél- és hivatásforgalomhoz kapcsolható parkolási igény. A város közgyűlése a 18/2007 (03.21) Kgy. rendeletében rögzítette a díjfizetős parkolás bevezetését, így a korábban „megoldhatatlan” gépjármű-elhelyezési igény megoldódott, minden gépjárművel megközelíthető helyen, a nap minden szakaszában lehet szabad parkolóhelyet találni. A jelenlegi helyzetet tovább javíthatja a térszint alatti parkolóhelyek kialakítása. Elsőként a Hódi Pál utcáról nyílóan, a gyalogos belváros igényeit szolgáló létesítmény valósulhat meg. Közparkolóként használható a Balogh Imsi sportcsarnok térszint alatti parkolója. A városban 2 fizetési zóna létesült: ●
1. zóna - Belváros: Lázár - Deák F. - Lánc - Kaszap - Tóalj - Szőnyi - Nyizsnyai G. utcák által határolt terület, illetve a közeli Hóvirág, Kohán György, Móricz Zs. és Rudnay Gy. utcák.
126. ábra: 1. parkoló zóna - Belváros KÖZLEKEDÉS
253
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
2. zóna - Piac: Szabadság tér ÉK-i és DK-i oldala.
127. ábra: 2. parkoló zóna - Piac
A parkolási díj a kihelyezett parkolójegy automatákkal rendezhető készpénzzel vagy SMS-sel. Az 1. zónában 42 db parkolójegy automata 1300 parkolóhelyet, a 2. zónában pedig 3 db parkolójegy automata 200 helyet szolgál ki.
KÖZLEKEDÉS
254
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
128. ábra: Parkoló automaták elhelyezkedése
KÖZLEKEDÉS
255
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
14. Közművesítés 14.1. Víziközművek 14.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás Hódmezővásárhely város közüzemi vízműve 1974 óta üzemel. A város vezetékes ivó- és ipari-víz ellátása 100%-ban megoldott. A városi vízellátó rendszer jelenlegi üzemeltetője az Alföldvíz Regionális Víziközműszolgáltató Zrt. (5600 Békéscsaba Dobozi út 5.) A város vízellátásának bázisát a 200-600 m-es mélységben található felszínalatti vízkészletek mélyfúrású kutakkal történő feltárásával biztosítják. Ezek a rétegek az ivóvíztároló pleisztocén folyóvízi összletek a pliocén rétegek fedőjéből üledék-folytonosságal fejlődtek ki.
Ivóvízellátás A városi vízellátó rendszer vízműtelepei és kútjai KÁSAERDEI KÖZPONTI VÍZMŰ – KAPACITÁSA: 15 264 M3/D A telephez 13 db mélyfúrású kút tartozik. Fúrási évek 1969-2008 közöttiek. A megcsapolt vízrétegek mélysége: 280-600 m közé esik. A kutak negatív üzemi vízszint mellett (-2,4 és 16,5 között) 700 – 2300 l/p vízhozamot szolgáltatnak. IPARTELEPI VÍZMŰ – KAPACITÁSA 3 020 M3/D A telephez 3 db. kút tartozik. Fúrási éveik 1964-1984 közöttiek. A megcsapolt vízadó rétegek 410 és 607 m mélységben vannak. A kutak negatív üzemi vízszint mellett 9601578 l/p vízhozamot szolgáltatnak. Mindkét vízműtelep az egységes városi vízellátó rendszer része. KÖRZETI VÍZMŰ KUTAK Korábban a vízellátó rendszer szerves részei volt az öt egyedi körzeti vízmű-kút. Ma már ezek tartósan üzemen kívül vannak (esetenként meg is szűntek) Részben azért, mert a védőtávolságuk – elsősorban a koruk miatt – nem biztosított. A vízigény csökkenése miatt jelenleg nincs szükség ezekre a kutakra, de felújítás, kúttisztítás után, vészhelyzet esetén üzembe helyezhetők. TÁROLÓ TÉRFOGATOK: A városi vízellátó rendszerhez tartozó tároló térfogat 2550 m3. ●
Magastároló (víztorony): 1.400 m3
●
Mélytároló: 1.150 m3
●
Bekötött lakások száma: 99,5%
●
Üzemelő hálózat hossza: 212,1 km (bekötő vezetékek nélkül)
KÖZMŰVESÍTÉS
256
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Víztermelési adatok (2012): ●
Éves víztermelés: 2.184.000 m3
●
Átlagos napi víztermelés: 5.984 m3
●
Értékesített vízmennyiség: 1.725.100 m3
●
Saját vízfelhasználás: kb: 300 m3
●
Hálózati veszteség: 28%
A városi víztermelő kapacitás és a napi kitermelés ismeretében megállapítható a városi vízmű hosszú távon kielégíti a jelenlegi és távlati vízigényeket is. A hálózati veszteség a régi vezetékek folyamatos cseréjével és a hálózat-üzemeltetés gondos felügyeletével javítható. EGYÉB BELTERÜLETEK VÍZELLÁTÁSA A négy egyéb belterület vezetékes vízellátás mindegyikben megoldott. Mélyfúrású kútból való vízkitermeléssel, alsó tározó után hidroforos rendszerű hálózati nyomástartással. Batida
Erzsébet
Kútvölgy
Szikáncs
1
1
1
1
430
430
430
420
50
50
100
150
9.000
8.900
17.500
40.500
25
25
49
110
Maximális termelés (m /nap)
88
48
89
179
Hálózat hossz (km)
2,3
1,8
2,5
3,7
Lakásszám (db)
98
65
108
218
88
59
67
218
3,01
2,65
6,51
2,38
Kút (db) 3
Vímű kapacitása (m /d) Mélytároló (m
3) 3
Víztermelés (m /év) 3
Átlagos termelés (m /nap) 3
Bekötések száma (db) 3
Kitemelt víz MVV tart. (l/m )
68. táblázat: Egyéb belterületek vízellátásának jellemzői
A 12/1997 (VII.29.) Korm rendelet szerint mindegyik B kategóriába tartozik, 3 évenkénti gáztartalom mérési kötelezettséggel. Mártély üdülőterület vezetékes víz-ellátását is az Alföldvíz Zrt. biztosítja, töltés alatti átvezetés útján. Kishomok, Öreg-Kishomok vízellátása a városi hálózathoz való kapcsolódással megoldott. Ehhez a hálózathoz kapcsolódik a kialakítás alatt álló vízi sportcentrum is. Külterületi mezőgazdasági és ipari üzemek vízellátása mélyfúrású kútra támaszkodó egyedi vízművel kielégítően megoldott (a legjelentősebbek: Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., Hód Mezőgazda Zrt., Dobay Kertészet , ATEV, stb.). Tanyák közül jelenleg mintegy 800 lakott. Ezek ivóvízellátása is egyedi sekély mélységű kutakból történik, egyedi – családi igényeket kielégítő – vízellátó egységeken keresztül. KÖZMŰVESÍTÉS
257
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Ipari- és tűzoltóvíz Ipari és tűzoltóvíz céljára nincs külön ellátó rendszer kiépítve, a felmerülő igény kielégítése a városi vízellátó hálózatról történik. A városi hálózat méretezése során ezt a szempontot is figyelembe vették. Egyes ipari üzemek, ahol a fokozott biztonsági előírások indokolttá teszik, külön tűzivíz tároló medencéket létesítettek. Az egységes városi vízellátó rendszer része a 2552 m3 tározótérfogat és a 212 km hosszúságú közüzemi vízelosztó hálózat. Átlagos víztermelés 6000 m3/d A városi víztermelő kapacitás és a napi kitermelés ismeretében megállapítható: a városi vízmű hosszú távon kielégíti a jelenlegi és távlati vízigényeket is. A termelt és értékesített víz közötti különbség 28% (hálózati veszteség /saját vízfelhasználás) kissé magas, de a régi vezetékek folyamatos cseréjével és a hálózatüzemeltetés gondos felügyeletével javítható. Az egyéb belterületek – Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs – vízellátása az ott kiépített kis vízművek üzemeltetésével szintén megoldott. Ezek kapacitása is lényegesen meghaladja a felmerülő napi-, illetve csúcsigényeket is. Mártély üdülőterület is rendelkezik vezetékes vízellátással. A város egész területén lehetőség van – fejlesztési igények esetén – további vízbeszerzésre, új kutak fúrására. A rétegvíz készlet további fejlesztéseket tesz lehetővé. Fontos feladat a régebbi – már nem használt – artézi kutak felkutatása és a rétegvíz készlet minőségi védelme érdekében, azok szakszerű megszüntetése.
Vízminőség A város víztermelése mélyfúrású kutakból történik. A rétegvíz sajátosságaiból adódóan néhány komponens koncentrációja meghaladja a 201/2001 Korm. rendeletben előírtakat. (As, Fe, NH3) Hódmezővásárhely is részt vesz a KEOP ivóvízminőség javító programban, amely keretében vízkezelő berendezéseket telepítenek és helyeznek üzembe, a fenti komponensek határérték alá csökkentése érdekében.
Termálvíz hasznosítás Hódmezővásárhely kedvező helyzetben van a hévíz feltárási lehetőségek szempontjából. A város alatti felső-pannóniai rétegek 800-2500 m mélységi szintek között nagy mennyiségű 40-100oC hőmérsékletű hévizet tartalmaznak. A geotermikus energia hasznosítása már 1954-ben megkezdődött, a strand és a kórház fűtési célú melegvíz ellátásával. Jelenleg 10 termálkút áll a város szolgálatában, amelyből 8 termelő, 2 visszasajtoló célú.
A kutak vízminősége A kutak sótartalma a mélységgel arányosan növekszik. Jellemzően nátrium-hidrogénkarbonátos vizek. A legnagyobb sótartalma a Kakasszéki kútnak van (3939 mg/l). Felhasználásuk is összefügg a sótartalommal) A használati melegvíz ellátást a kis sótartalmú, a gyógyászati célokat a nagy sótartalmú vizek szolgálják. A kutak – a kakasszéki kút kivételével – a központi belterületen helyezkednek el. Itt találhatók azok az
KÖZMŰVESÍTÉS
258
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
objektumok is, amelyek gazdaságosan bevonhatók a geotermikus energiahasznosításba (strand, kórház, városi intézmények, lakótelepek). Itt épültek ki a hőközpontok és fűtőművek is. A termál energia felhasználással nagymennyiségű földgáz-megtakarítás érhető el. Az évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gázenergia költsége közel kétszerese a geotermikus energia költségének, és a széndioxid kibocsátás is kevesebb. A város geotermikus energia tartalékai fokozatosan kimerülnek. Újabb fejlesztések esetén számítani kell további vízfeltárásra és a kutak számának növelésére.
14.1.2. Szennyvízelvezetés Hódmezővásárhely központi belterületén részben egyesített, részben elválasztó rendszerű csatornahálózat üzemel. A város beépített területe szennyvízelvezető csatornával ellátott. Összes csatorna hossz:
263,0 km (ebből bekötővezeték 92,8 km)
Elválasztó rendszerű:
226,5 km
Egyesített rendszerű:
36,5 km
Gravitációs:
252,2 km
Nyomás alatti:
12,8 km
Átemelők száma:
19 db
Összes lakásszám
20180 db
Bekötött lakások száma
16433 db
Bekötés nélküli lakás
1726 db
Bekötött közület
883 db
69. táblázat: Szennyvízelvezető csatornahálózat főbb jellemzői
Az egyesített rendszerű csatornahálózaton érkező kevert víz (szenny- és csapadékvíz) – nagy intenzitású záporok idején – megfelelő hígítás után a Bocskai u-i záporkiömlőn keresztül a Hódtó-Kistiszai csatornába folyhat. A szárazidei szennyvíz a csatornahálózatokon keresztül a városi szennyvíztisztító telepre folyik. A tisztítandó szennyvíz lakossági, intézményi és ipari szektorokból tevődik össze. A lakossági szennyvíz mennyiségét a vízfogyasztás alapján lehet figyelembe venni. A nagyobb intézményi és ipari szennyvízkibocsátók külön-külön is nyilvántartottak. Ezek közvetlenül, vagy nyomócső csatlakozással kapcsolódnak az elvezető rendszerhez. Egyes bebocsátók előtisztító műtárgyakkal is rendelkeznek. Szennyvíz m3/d
Szervezet
Telephely
1.
Polgármesteri Hivatal csapadékvíz
Kossuth tér 1.
604,2
2.
ATEV Hódmezővásárhelyi Gyára
Kutasi út 4.
239,3
3.
VILLEROY & BOCH
Erzsébeti út 9.
131,7
4.
EASTON Kft.
Teleki u. 18.
117,9
5.
Bercsényi Miklós Laktanya
Szegedi út 2.
83,6
KÖZMŰVESÍTÉS
259
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
6.
Polgármesteri Hivatal Intézményei
Kossuth tér 1.
68,8
7.
Erzsébet Kórház
Dr. Imre J. u. 2.
55,8
8.
Szociális Otthon
Serház tér 6.
41,7
9.
Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium
Oldalkosár u. 1.
25,9
10.
JATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar
Andrássy u. 15.
22,5
11.
MARZ FASHION Kft.
Makói út
20,0
12.
TESCO GLOBÁL Áruház
Hódtó u.
20,0
13
SPEED Kft.
Erzsébeti út. 5.
14,0
14.
Kereskedelmi és Vendéglátó Isk.
Bartók B. u. 23.
8,8
15.
Németh I. Gimn., Ált. isk.
Ormos E. u.
8,5
16.
KONSTMIDE
Bajcsy-Zs.u 70.
6,8
17.
Kozmutza Flóra Ov. Isk. Diáko.
Kutasi út 36.
6,4
18.
Vas- Fémipari Rt.
Makói út
4,9
19.
Csomiép Kft.
Makói út
4,8
20.
Kenyérgyár
Széchenyi tér 21.
4,4
21.
Eufóka Kft.
Klauzál u. 7.
4,4
22.
Hód-Menza Kft.
Bajcsy-Zs. u. 7 .
4,2
23.
Molnár és Társa Kft.
Bajcsy-Zs.u. 70.
3,0
24
Bethlen G. Ref. Gimn.
Szőnyi u. 2.
2,2
25.
HÓDÚT Kft.
Erzsébeti út 8.
2,0
70. táblázat: Szennyvízhálózat főbb nem lakossági bebocsátói
Szennyvíztisztítás A városi szennyvíztisztító telep 1993-ban készült el. Tisztító egység típusa
Tisztító kapacitása
mechanikai tisztító egység
20.000 m3/nap
biológiai tisztító egység
15.000 m3/nap
71. táblázat: Tisztító egység típusa és tisztító kapacitása
A szennyvíztisztítási technológia típusa 2 AB (kétfokozatú eleveniszapos teljes biológiai) A tisztítási technológia műtárgyai: ●
fogadóakna és szivattyú gépház
●
szippantott szennyvíz előkezelő (kapacitása 200 m3/nap)
●
rácsgépház
●
hosszanti átfolyású, légbefúvásos homokfogó
KÖZMŰVESÍTÉS
260
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
2 AB típusú eleveniszapos biológiai műtárgy
●
utóülepítő
●
fertőtlenítő medence
A telep körül véderdővel ellátott 300 m védőtávolság kialakítása megtörtént. A tisztított szennyvíz befogadója a Hódtó-Kistiszai csatorna, amely VI. vízminőségi kategóriába tartozik. Tisztított szennyvíz mennyisége:
2.043.700 m3/év
Ebből lakossági:
1.476.400 m3/év
intézményi:
164.000 m3/év
ipari
403.300 m3/év 4.600.000 m3/év
települési folyékony hulladék: 72. táblázat: Tisztított szennyvíz mennyisége, 2012
A telep hidraulikai terhelése elérte a maximumot (2012-ben 19.630 m3/nap volt). A tervezési időszak adataihoz viszonyítottan azonban az érkező szennyvizek szennyezettsége magasabb, így a telep a számított 68.000 lakos-egyenérték (LE) terhelés helyett 84.564 LE terhelést kap. A BOI5 terhelés is magasabb, mint a tervezés idején. A bővítés 5 000 m3/nap kapacitással folyamatban van.
Iszapkezelés Az iszapkezelés rendszere AEROTHERM, kapacitása 13 000 m3/nap Létesítményei: ●
elősűrítő
●
iszaprothasztó
●
iszapvíztelenítő centrifuga
●
biogáztartály
●
gázmotor
●
gázfáklya
A fölös iszapot hőkezelés után rothasztják, ahol biogáz keletkezik. A kirothadt és víztelenített iszapot (kb 22% szárazanyag tartalommal) a városi kommunális szemétlerakó telepre szállítják. Víztelenített iszap mennysége: 2000 t/év. A termelt biogáz mennyisége: kb. 60 000 m3/év, hasznosítása a szennyvíztelepen – biogázkazán segítségével – az iszap hőkezelésére használják.
A kibocsátott szennyvíz minősége A 2013 évi 24 mintavétel eredményéből számított adatok Tisztított szennyvíz jellemzői
KÖZMŰVESÍTÉS
minimum
maximum
átlag
KOI (mg/l)
30
179
61,5
BOI5 (mg/l)
5
109
21,4 261
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Összes nitrogén (mg/l) Ammónia (mg/l) Összes foszfor (mg/l) SZOE (mg/l)
13,7
56
33
3
26
13
1,1
8
4,3
2
6,2
2, 2
73. táblázat: Tisztított szennyvíz jellemzői (24 mintavétel eredményéből számított adatok, 2013)
Egyéb belterületek szennyvizei A város közigazgatási területéhez tarozó Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs , valamint Mártély üdülőterületen , Öreg-Kishomok területén nincs szennyvízcsatorna. Kishomokon most van szervezés alatt a csatornatársulás, hamarosan megkezdődik a szennyvíz csatornahálózat építése. Az összegyűjtött szennyvizet nyomócsövön juttatják el a tisztító telepre. Ehhez kapcsolódik majd a bányatavak területén kialakított Sportcentrum szennyvize is.
14.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Belterületi csapadékvíz elvezetés A város központi belterületén kiépített zárt csapadékvíz elvezető rendszer működik. A belvárosban egyesített gravitációs, a település nagyobb részén elválasztott rendszerű. jellemzően nyílt szelvényű csapadékvíz elvezető hálózat épült ki, melynek 30%-a burkolt felületű. A belterületen lévő belvíz hálózat első tervét az aradi székhelyű IX. ker. Magyar Királyi Kultúrmérnöki Hivatal készítette el 1897 áprilisában. Az elmúlt több mint száz évben folyamatosan fejlesztette a város a csapadékvíz csatorna rendszerét, de a beépítés mértékének növekedése, a használt építőanyagok milyenségének (nádtető – cseréptető) változása, az utak járdák udvarok burkolatának növekedése, az udvarok művelésének változása miatt a rendszer további korszerűsítése szükséges. Az előzőleg felsorolt tényezők megváltozásán kívül a belvízcsatorna hálózat fejlesztését az időjárás szélsőségessé válása is sürgeti. Egyre gyakoribb a nagy intenzitású záporok, a hosszan tartó (több napos) esők kialakulása, amelyek a helyi belvízi helyzet romlásán kívül árvizeket is okozhatnak. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata területi adottságainak köszönhetően folyamatosan karbantartja a csapadékvíz hálózatát, de a fenti indokok miatt a rendszer fejlesztése elengedhetetlen a lakosság biztonságának megteremtése érdekében. Egyes utcákban a csatorna-rendszer egy része szikkasztó elemeket tartalmaz, itt fontos cél ezen szakaszok gravitációs rendszerbe való bekötése. Itt a bejárók átépítése, átereszek beépítése a megfelelő esésviszonyok kialakítása szükséges. Egyes szakaszokon nem elegendő a földmedrű meder kialakítása, az árkokat betonelemekkel burkolni is szükséges. Azokban az utcákban, ahol a gravitációs rendszer már kiépült, azok felülvizsgálata, igény esetén a meder burkolása szükséges. A város belterületén 2009-ben megtervezésre került a teljes körű csapadékvízelvezető-rendszer bővítése, felújítása. A város központi belterületén egyesített rendszerű, gravitációs csapadékvíz-csatorna hálózat épült ki. Az itt összegyűjtött vizek a városi szennyvíztisztító telepre folynak, illetve a nagy intenzitású záporok esetén a
KÖZMŰVESÍTÉS
262
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
hígított rész a Bocskai utcai záporkiömlőn keresztül a Hódtó-Kistiszai csatornába jut. A vasút melletti záportározó átmeneti tározást tesz lehetővé. A város nagyobb részén a belvízelvezetés elválasztott rendszerű, nyílt-, helyenként zártszelvényű csapadékvízelvezető-hálózat útján történik. A belterület a befogadók szerint több vízgyűjtő területre (öblözetre) osztható, amelyek kialakításánál a domborzati viszonyok, a beépítési lehetőségek a döntőek. ●
1. Öblözet: Tarján városrész nyugati részét foglalja magába. Közvetlen befogadója a Régi – Kenyere-éri csatorna, ami a Hódtó – Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik a Hódtó csatornán keresztül. A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
2. Öblözet: Tarján városrész keleti részét, Tabán városrész egy részét és Csúcs városrész délnyugati részét foglalja magában, Közvetlen befogadója a Régi – Kenyere-éri csatorna, ami a Hódtó – Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik a Hódtó csatornán keresztül. A befogadóba a több helyen történik bevezetés, de csapadékvíz elvezető rendszer több helyen összekötött így egy vízgyűjtőként kezeltük. A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
3. Öblözet: A Csúcs településrésztől északra eső városrész, Béke telep. Közvetlen befogadója a Régi– Kenyere-éri csatorna végszelvénye, ami a Hódtó – Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik a Hódtó csatornán keresztül. A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
4. Öblözet: Susán városrészt foglalja magába. Közvetlen befogadója a Kakasszék csatorna, ami a Hódtó – Kis-tiszai főcsatornába csatlakozik. A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
5. Öblözet: A város délkeleti részét foglalja magába. Befogadója a Nyomásszéli csatorna. A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
6. Öblözet: Kertváros városrész déli része. Befogadója a Hódtó csatorna, ami a Hódtó – Kistiszai főcsatornába csatlakozik, A befogadóba a több helyen történik bevezetés, de csapadékvíz elvezető rendszer több helyen összekötött így egy vízgyűjtőként kezeltük. A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
7. Öblözet: Kertváros városrész északi része. Befogadója a Hódtó csatorna ami a Hódtó – Kistiszai főcsatornába csatlakozik., A terület csatornázása elválasztott rendszerű.
●
8. Öblözet: A belvárost és Csúcs városrész déli részét foglalja magába. Befogadója Hódtó – Kistiszai főcsatorna csatlakozik. A terület csatornázása részben egyesített rendszerű.
A kiépült rendszer nem fedi le 100%-ban a város belterületét. A kiépített csatornák több helyen nincsenek megfelelően összekötve, az átereszek hiányoznak vagy nem átjárhatóak, illetve nem megfelelő átmérőjük, így az elvezetés nem alkot mindenhol rendszert, a csapadékvizet helyben tartja (szikkasztja), vagy csak nagyon lassan vezeti le. További problémát jelent a meglévő csatornákkal kapcsolatban hogy, a folyamatos karbantartás és felújítások ellenére a csapadékvizeket nem minden esetben tudják elvezetni a saját és a befogadók korlátozott kapacitása miatt. A rendszer működéséből adódóan a záporkezdeti időszakában jelentős tározást igényel az elvezető rendszer. A település fejlődésével összhangban nagymértékben növekszik a burkolt, illetve beépített felületek aránya ezzel együtt növekszik a lefolyási tényező is. KÖZMŰVESÍTÉS
263
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A belterületről történő kármentes elvezetést mindezeken felül tovább nehezíti, hogy több befogadó (Kenyere-éri csatorna és a Kakasszék csatorna a Hódtó csatornán keresztül) a belterületet érintve csatlakozik a külterületi főgyűjtőbe. A város közigazgatási területéhez tartozó egyéb belterületek csapadék vízelvezetése csak részben megoldott. A csapadékvíz elvezető rendszerhez tartozó csapadékvíz-átemelők: ●
1. Dobó Katalin utcai (vagy Cigányéri) átemelő, (2. öblözet vizeit emeli át a Régi– Kenyere-éri csatornába);
●
2. Hideg utcai Átemelő (a 2. öblözet vizeit emeli át a Régi – Kenyere-éri csatornába);
●
3. Szőlőhalmi esésnövelő szivattyú, a Hódtó csatorna magas vízállása esetén a Régi Kenyere éri csatornán érkező víz egy részét átemeli a Szőlőhalmi csatornába.
●
4. Hódtói átemelő, a Hódtó csatornán (belterület) érkező csapadékvizeket emeli a Hódtó - Kistiszaicsatornába.
●
5. Búvár és Gomba utcák találkozásánál lévő esésnövelő szivattyú (a 4.öblözet vizeit emeli át a Kakasszéki csatornába).
●
6. Nyomásszéli csatorna torkolati szivattyútelepe, amely a befogadó Hódtó-Kistiszai csatorna magas vízállása idején üzemel.
A Dobó Katalin utcai, Búvár és Gomba utcai, a Hideg utcai és a Szőlőhalmi átemelők csak a beérkező főgyűjtőcsatornák magas vízállása esetén üzemelnek, kisebb vízállás esetén a (30-50%-os teltség) esetén a levonuló víz gravitációsan bevezethető a befogadóba. A Hódtói átemelés folyamatos üzemű a Hódtó csatornán érkező összes vízmennyiség átemelésre kerül. A településen jelenleg mesterségesen kialakított tározó nem üzemel. A Hódtó csatornán, rövid szakaszon, ideiglenes tározó üzemel, a mély fekvésű területen károkozás nélkül gyűjtheti össze a csapadékvizet. Jelentős beavatkozás a Hódtó csatornán Szőlőhalmi csatorna felé kormányzó műtárgy, mely 2010-ben készült el.
Külterületi vízrendezés A térség belvizeit a terep fő esésirányának megfelelően ÉK – DNY irányba haladó belvíz főcsatornák vezetik a Tiszába. Alacsony tiszai vízállás esetén az árvízvédelmi töltésekbe épített zsilipeken keresztül jut a belvíz a folyóba, közepes vízállásnál és árvízkor a zsilipeket zárva kell tartani. Ilyenkor az ún. torkolati szivattyútelepek emelik át a belvizet a folyóba. Ezek Hódmezővásárhely vonatkozásában a következők (zárójelben a névleges teljesítőképességük): ●
Mindszent I. szivattyútelep (2,6 m3/s)
●
Mindszent II. szivattyútelep (12 m3/s)
●
Körtvélyesi szivattyútelep (3,2 m3/s)
●
Hódmezővásárhelyi szivattyútelep (2,1 m3/s)
●
Györpölési szivattyútelep (4,4 m3/s)
KÖZMŰVESÍTÉS
264
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
Nagyfai szivattyútelep (4,8 m3/s)
A belvízrendszereken belül úgynevezett esésnövelő szivattyútelepek is vannak Ilyenek a Kútvölgyi szivattyútelep (2,0 m3/s) és a Mátyáshalmi szivattyútelep (3,6 m3/s). További – általában kisebb teljesítményű – esésnövelő szivattyú-telepek vannak a település belterületein és a mezőgazdasági területeken is. A belvízrendszerek főcsatornái és szivattyútelepei állami tulajdonban vannak, vagyonkezelőjük és üzemeltetőjük az ATIVÍZIG. A 2,0 m3/s vízszállító képességűnél kisebb csatornákat és szivattyútelepeket eddig a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat, illetve az Önkormányzat üzemeltette. Jelenleg folyik a társulati kezelésben lévő csatornák visszaadása az ATIVIZIG kezelésébe. Külterületen a város vizeit befogadó, illetve az azokhoz kapcsolódó mellék-csatornák és oldalágak biztosítják a csapadék- és belvíz elvezetést. A Város fő levezető csatornái a Hódtó – Kis-tiszai csatorna, aminek befogadója a Tisza folyó, illetve a Nagyfa-Hódtó összekötő csatornán keresztül a Nagyfai- Holt-Tisza, valamint a Szőlőhalom-Keselyesi csatorna. Utóbbi végső befogadója a Kopáncs- Kis-Tiszai csatornán keresztül szintén a Tisza folyó. A belterületről érkező csapadékvíz befogadói: ●
Kenyere éri csatorna, külterületi befogadója: Hódtó – Kis-tiszai csatorna;
●
Kakasszék csatorna, külterületi befogadója: Hódtó – Kis-tiszai csatorna;
●
Nyomásszéli csatorna, külterületi befogadója: Hódtó – Kis-tiszai csatorna;
●
Szőlőhalmi csatorna (a Hódtó csatorna túlterheltsége esetén a Kenyere-éri csatornáról átemelve), külterületi befogadója: Szőlőhalom - Keselyesi csatorna.
Hódmezővásárhely – kiterjedt közigazgatási területéből adódóan – a külterületen több száz km csatornahálózattal rendelkezik. (pl.: Nagyszigeti alsó,- felső, Katrai, Katraszéli stb.). A megszűnt mezőgazdasági termelő szövetkezetek vagyonátadásából további csatornák kerültek át önkormányzati tulajdonba, melyek többsége szintén rekonstrukcióra, mielőbbi felújításra szorul.
Hódmezővásárhely belvízvédelmi helyzete Hódmezővásárhely az ország második legnagyobb kiterjedésű települése, külterülete meghaladja a 46.000 hektárt. A város átlagos tengerszint feletti magassága 77,0 mBf., ezzel az ország legmélyebben fekvő városa. Az évi átlagos csapadék-mennyiség 500-550 mm A város közigazgatási területe belvízzel közepesen illetve mérsékelten veszélyeztetett. A 18/2003. (XII.9.) KvVM - BM rendelet alapján Hódmezővásárhely „C", enyhén veszélyeztetett besorolású. 2010 és 2011 évben a rendkívüli csapadékos időjárás következtében a terület kb. 30%-a belvízzel elöntött volt. Hódmezővásárhely az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) területén található, melynek feladata többek között fenntartani az állami védműveket (árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek) és fejleszteni azokat. Hódmezővásárhely területe az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozik, amely a környezet- és természetvédelem egészére kiterjedően ellátja a KÖZMŰVESÍTÉS
265
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, a várható, jelentős környezetállapotváltozások előrejelzését, továbbá biztosítja az ezekre vonatkozó adatok nyilvánosságát. A felügyelőség működteti a környezetvédelmi monitoring és statisztikai adatgyűjtési rendszereket is. Belvíz főleg a tavasszal jellemző, nyárra általában vízhiány alakul ki. A belvízhelyzet labilis. A csapadék eloszlása bizonytalan, nyáron vízigényes időszakban is hirtelen nagy mennyiségben érkezik a csapadékvíz (fél óra alatt 30-40 mm), amelynek elvezetése műszaki szempontból is komoly nehézségeket jelent. A csapadékosabb időszakok vizeinek tározására a holtágakban, halastavakban, belvíztározókban lenne lehetőség. A csatornahálózat csak 50-60% - ban alkalmas a belvizek elvezetésére. A kisebb csatornákat a földbirtokosok többsége beszántotta. Akinek a földje nincs közvetlen belvízveszélynek kitéve, nem akar részt vállalni a közös terhekből. A csatornák nyomvonalát, vízszállító képességét, fenntartását és áramlás szabályozását biztosítani kell, függetlenül az egyéni érdekektől, törekvésektől. A legszükségesebb fejlesztések közül megvalósultak a Győrpölési szivattyútelep létesítményei, továbbá befejeződött a Hódtó-Kis-tiszai vízrendszer rekonstrukciója. Utóbbi keretében készült el a 9,6 ha területű, 150 000 m3 befogadóképességű záportározó, amely a megnövekedett mennyiségű csúcsidejű belvizeket tudja tározni. A Kenyereéri vízrendszer rekonstrukciója jelenleg folyik. A Körtvélyesi szivattyútelep átépítésére tervek vannak, de megvalósítása még várat magára.
Árvízvédelem Hódmezővásárhely egész területe ártéri öblözetben helyezkedik el, árvízi veszélyeztetettségnek kitett területen. Mértékadó folyóvízállásnál az elöntési szint 82, 35 mBf. A Tisza és Maros árhullámai ellen a várost és közigazgatási területét a Tisza bal parti, valamint a Maros jobb parti árvízvédelmi töltése védi. Gátszakadás esetén az egész öblözet víz alá kerülne. Az árvédelmi töltésekre vonatkozó mértékadó árvízszint 84,84 mBf. a város területét övező tiszai védvonal mentén. A fővédművek védképessége jó, de a Körtvélyesi szivattyútelep helyén (a Tisza balparti töltés 37,088 szelvénye) . a rendkívül kedvezőtlen altalajviszonyok és a mentett oldali töltésláb közeli építmény miatt már kisebb árvizek esetén is beavatkozás szükséges, mert a töltéslábnál rendszeres buzgárosodás tapasztalható. E helyen szükség van egy végleges, biztonságos megoldás megvalósítására. A megoldás terv szinten már meg van, de anyagi fedezet hiányában megvalósítására eddig nem került sor. A végső megoldás a töltést keresztező, mélyvezetésű cső megszüntetése. Kiváltása egy MÁSZ (Mértékadó Árvízszint Szint) felett keresztező nyomócső vezetékkel. Ez a szivattyútelep szerkezeti átalakításával és töltésburkolással jár, amely a megközelíthetőség érdekében szükséges. A központi belterületet a hódmezővásárhelyi körtöltés védi, mint másodrendű árvízvédelmi mű. Magassága 82,83 mBf. Helyenként azonban magassághiányos, mivel sok-sok év óta nem érte víz, állaga nem felel meg teljes mértékben a követelményeknek. (üreges, repedezett, féreg és rágcsáló lyukakkal átjárt). Az ipartelepek a körtöltésen kívül esnek, ezek védelmére 1970-ben iparkörzeti lokalizácis töltés épült, magassága 81.83 mBf. A körtöltés és lokalizációs töltések fenntartása, karbantartása Önkormányzati KÖZMŰVESÍTÉS
266
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
hatáskörbe tartozik. Az árvízvédelmi fővédvonal és a körtöltés tartozéka - minkét oldalon – 10-10 m-es védősáv. Erre a területre építményt elhelyezni nem lehet. Közművekkel való keresztezés csak az ATIVIZIG előírásainak betartásával és engedélyével lehetséges.
Öntözés Vásárhely területén a kettős működésű csatornáknak köszönhetően lehetőség van öntöző-rendszerek üzemeltetésére. A nagyüzemi gazdaságokhoz kapcsolódó rendszerek már nem működnek a földtulajdonváltozások miatt, de a lehetőség megvan, hogy kisebb gazdaságok, vagy egyéni gazdák igény szerint öntöző vízhez jussanak. Új csatornák nem készültek, de a meglévők legnagyobb része alkalmas a vízszállításra. Az öntözött területek évenként változnak, mert függenek a területen termelt növényféleségtől is.
14.2. Energia 14.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás Villamos energia Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat A város igazgatási területét érintő nagyfeszültségű légvezeték-hálózatok: ●
●
MAVIR Zrt. hálózatok: -
Sándorfalva – Arad 400 kV-os légvezeték. A légvezeték Szeged - Arad 220 kV-os légvezeték néven mintegy negyven évvel ezelőtt létesült. A Sándorfalvi úti 400/220/120 kV-os állomás megépülésekor a vezeték táppontja átkerült a Sándorfalvi úti állomásba, és a már eredetileg 400 kV-ra megépített vezeték 400 kV-ra áttérítésre került. A légvezeték a nemzetközi hálózat része, mindkét irányú táplálás lehetséges.
-
Sándorfalva – Békéscsaba 400 kV-os légvezeték. A légvezeték az országos 400 kV-os körgyűrű része, amely kb. tíz évvel ezelőtt épült.
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. hálózat: -
Hódmezővásárhely elektromos energiaellátását a Szeged – Hódmezővásárhely – Orosháza – Békéscsaba 120 kV-os légvezeték, és a légvezetékre csatlakozó Hódmezővásárhely 120/20 kV-os alállomás biztosítja.
Középfeszültségű (20 kV) hálózat: A város elektromos energiaellátását a Hódmezővásárhely - Makó közút melletti Hódmezővásárhely 120/20 kV-os alállomásból indított 20 kV-os légvezetékes hálózatok szolgáltatják. A 120/20 kV-os alállomásban 2 db 40 MVA teljesítményű 120/20 kV-os transzformátor üzemel. A transzformátorok 20 kV-os oldalára, épületbe telepített lemeztokozású 20 kV-os kapcsoló berendezés csatlakozik. A 20 kV-os kapcsoló berendezésből 14 db 20 kV-os légvezetékes hálózat indul:
KÖZMŰVESÍTÉS
267
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
Makó 20 kV,
●
Erzsébet 20 kV,
●
Külső kör II. 20 kV,
●
Kistópart 20 kV,
●
Szeged 20 kV,
●
Csúcsi 20 kV,
●
Ipari kör III. 20 kV,
●
Ipari kör II. 20 kV,
●
Ipari kör I. 20 kV,
●
Mindszent 20 kV,
●
Kertváros 20 kV,
●
Belső kör I. 20 kV,
●
Székkutas 20 kV,
●
Batidai 20 kV,
●
Tartalék
A légvezetékek többsége a Város energiaellátását biztosítja. A többi légvezeték a környező települések hálózatát látja el. Ezekre a 20 kV-os hálózatokra csatlakoznak a város külterületének transzformátorállomásai is. A Város központi belterületén a 20 kV-os hálózat földkábeles.
Transzformátorállomás A külterületi transzformátorállomások a légvezetékes 20 kV-os hálózathoz igazodóan oszlop transzformátorállomások. A belterület azon részein, ahol a 20 kV-os hálózat földkábeles a transzformátorállomások vagy épületbe telepített, vagy önálló betonházas típusúak. Az elmúlt néhány évben a belterületen épültek olyan transzformátorállomások, amelyek a légvezetékes hálózatról földkábeles csatlakozással épültek, úgynevezett végponti önálló betonházas típusúak. A transzformátorállomások listáját a Melléklet tartalmazza.
Kisfeszültségű hálózat A külterületi szakaszokon a meglevő 0,4 kV-os hálózat légvezetékes illetve légkábeles, és az új építésű hálózatok is betonoszlopos légkábeles rendszerűekre épültek. A belterületi családiházas területeken a meglevő kisfeszültségű hálózat többségében légvezetékes, kis hányada légkábeles kialakítású. A belvárosban a 0,4 kV-os hálózatok földkábellel épültek meg.
Közvilágítás A Város központi belterületén és Szikáncson a közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Ezeken a városrészeken a közvilágítási hálózat KEOP pályázat keretében „LED” fényforrásokkal rendelkező lámpatestekre épült át. A közvilágítási hálózat teljes egészében mért hálózattal üzemel. KÖZMŰVESÍTÉS
268
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Gázellátás A város gázellátása a MOL által üzemeltetett országos 60 bar nagynyomású, Kardoskút-Algyő gázszállító vezetékről, az Erzsébeti út melletti gázátadó állomáson keresztül történik. Itta nyomást 6 bar-ra csökkentik. A gázátadó állomáson 6 bar nyomáson kiadható teljesítmény 24 000 m3/h. A névleges teljesítmény jelenleg 20 000 m3/h alatt van. Fogyasztási, ellátási gondok nincsenek. A Város közigazgatási területén három gázfogadó állomás van, amelyeket gázelosztó vezetékek kötnek össze. Az összekötések nagy üzembiztonságot jelentenek. Az Erzsébeti úti gázátadó állomást és az ebből elágazó gázellátó rendszert az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. üzemelteti. Hálózat
Kisnyomás
Középnyomás
Nagynyomás
Nyomás
0,03
3,0
6,0
74. táblázat: Gázelosztó hálózat jellemzői
A belvárost kisnyomású -, a központi belterület többi részét (beleértve Kishomokot is) és az egyéb belterületeket 3 bar középnyomású gázelosztó hálózat látja el.
Gázfogadó állomások és körzeti gáznyomás-szabályzó állomások Helye
Típusa
Vajhát
KÖGÁZ 8/0,03
Mártély üdülő terület
KÖGÁZ 8,0 /3
Kishomok
KÖGÁZ 6,0/3,0
Öreg-Kishomok
KÖGÁZ 6,0/3,0
75. táblázat: Nagyfai Gázátadó állomáshoz kapcsolódó körzeti gázfogadók
Hódmezővásárhelyi gázátadó állomás (GOV) Körzeti gáznyomás szabályzó állomások Helye
KÖZMŰVESÍTÉS
Típusa
1. Szoboszlai u.
KÖGÁZ 6/3
2. Széchenyi tér
KÖGÁZ 6/3
3. Tulipán u.
KÖGÁZ 6/3
4. Mátyás u.
Üzemen kívül
5. Völgy u.
KÖGÁZ 3/0,03
6. Rózsa u.
KÖGÁZ 3/0,03
7. Oldalkosár u.
KÖGÁZ 3/0,03
8. Tóalj u.
KÖGÁZ 3/0,03
9. Szikáncs
KÖGÁZ 6/3
269
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
10. Nagy A. J. u.
KÖGÁZ 3/0,03
11. Makói uti
KÖGÁZ 6/3
12. Kodály Z. u
KÖGÁZ 6/3
76. táblázat: Körzeti gáznyomás szabályzó állomások
Az egyéb belterületek közül Kútvölgy és Szikáncs, továbbá Öreg-Kishomok gázellátása vezetékes hálózattal megoldott. Erzsébet, Batida és a tanyaviág háztartásai palackos (PB) gázt használnak.
Távhőellátás A 14.1.1 fejezet Termálvíz hasznosítás című pontja részletezi a termálvíz hasznosítását, aminek egyik fő célja a városi fűtőművek alapellátása, ezzel a rásegítő földgázenergia jelentős megtakarítása. A geotermikus energia költsége alig fele a gázenergia költségének, ráadásul a termálvíz használatával a széndioxid kibocsátás is kevesebb. Termál energiával jelenleg 2725 lakás, továbbá 185 közületi és egyéb fogyasztó van ellátva. Itt a használati melegvíz is termálvíz, kihasználva a hévizek kedvező kémiai és fizikai tulajdonságát.
14.2.2. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrásokra épülő erőművek – biogáz-, szél- naperőmű – telepítését az Energiahivatal koordinálja. Biogáz erőmű működik a Maroslelei út mellett, a külterületen levő szeméttelep területén. A biogázok hasznosítására létesített gázmotoros kiserőmű 250 kW teljesítményű. Szélerőmű rendszer telepítésére a város dél-keleti részén fellelt szélcsatorna területén van lehetőség. Az országos villamos-energia rendszer jelenleg műszakilag nem alkalmas a hektikusan jelentkező energiatermelés miatt további szélerőművek fogadására. A fenti indokok miatt 2009 óta nem írtak ki pályázatot szélerőművek telepítésre, és azóta új engedélyeket sem adtak ki. Napelemes háztartási kiserőműveket telepítettek több intézmény és magántulajdonú építmény tetőszerkezetére. A dél-alföldi földrajzi környezet – a napsütéses órák számát tekintve – rendkívül alkalmas 500 kW-nál nem nagyobb naperőművek telepítésére. Ezen a területen komoly lehetőségek vannak a megújuló energiaforrások hasznosítása terén.
14.3. Elektronikus hírközlés 14.3.1. Vezetékes távbeszélő ellátás A település távbeszélő ellátását az Invitel szolgáltatja. A városi hálózat három irányból csatlakozik az Invitel országos hálózatához. A Szeged irányából érkező optikai kábel az Invitel települések közötti körgyűrű folytatásaként Szentes irányába halad tovább. A két optikai kábel a Hódi Pál u. 2. sz. alatt levő Invitel telefon főközpontban csatlakozik. Innen indul a harmadik, Makó irányába haladó optikai kábel. KÖZMŰVESÍTÉS
270
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A város távbeszélő ellátását a Hódi Pál utca 2. sz. alatt üzemelő főközpont és a „Susáni” második telefonközpont szolgáltatja. Mindkét telefonközpont korszerű, digitális rendszerű. A fogyasztói hálózat a két központtól indul. A hálózat a belvárosban alépítményes, a családiházas területen légvezetékes kialakítású. A Város Északi területein nincs Invitel fogyasztói kábelhálózat kiépítve. Ezen a területen az Invitel „DEKT” tornyokkal rendelkezik, és jelenleg is a „dekt” rendszeren keresztül szolgáltat fogyasztói csatlakozásokat. Ez a hálózat azonban csak korlátozottan tudta az igényeket kielégíteni. Az Invitel a meglevő hálózatán telefon, internet és IPTV kábelTV szolgáltatásokat biztosít.
Kábeltelevíziós és telefon szolgáltatás A Város kábeltelevíziós hálózattal történő ellátását az M-Telekom szolgáltatja. Az M-Telekom KTV rendszere Szeged irányából optikai gerinc kábelen kap csatlakozást. Az optikai kábel végpontja a Kossuth tér 5. sz. épületben van. Az optikai gerinc kábelhálózat két irányban, Szentes és Orosháza felé halad tovább. A Kossuth tér 5. sz. alatti KTV központtól optikai kábelhálózat került kiépítésre, melyek nyomvonalán és végpontjain 22 db „ONU” (Optik Network Unit) végponti készülék van telepítve. Az elosztó optikai hálózat többségében a DÉMÁSZ kisfeszültségű hálózatán halad. A kiépített hálózat és a telepített „ONU” készülékek a város teljes területén biztosítják a KTV rendszer fogyasztói csatlakozások ellátását. Az M-Telekom rendszer telefon, KTV, és Internet szolgáltatást biztosít.
Hódmezővásárhely Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (HVSZ) hálózata A város csatorna-fejlesztésével együtt, a csatornahálózat teljes nyomvonalán hírközlési célokat szolgáló egy-műanyagcsöves alépítmény-rendszer került kiépítésre. A hálózat tulajdonosa a Város, üzemeltetője a Vagyonkezelő Zrt. A megépített hálózat Hódmezővásárhely minden utcájában megépült, azonban a rendszer fogyasztói leágazásokkal nem rendelkezik. A meglevő alépítmény-rendszer azonban jól használható pont-pont közötti összeköttetések, illetve alrendszerek közötti kapcsolat létesítésére. A meglevő alépítmény rendszer részbeni felhasználásával jelenleg is üzemel optikai rendszer, elsősorban a Kormányzati – Önkormányzati – Oktatási – Egészségügyi – Kulturális és Gazdasági önkormányzati tulajdonú intézmények között. Az optikai rendszeren Internet, városi televízió, informatikai szolgáltatások érhetők el. A hálózathoz már egyéni előfizetők is csatlakoztak.
14.3.2. Vezeték nélküli hírközlési szolgáltatás Mikrohullámú rendszer Hódmezővásárhely területét mikrohullámú összeköttetés tilalmi zónája is érinti. Az Antenna Hungária Zrt. Szeged Rókusi Posta torony és a Szentesi TV adó közötti mikrohullámú rendszerének biztonsági zónája Hódmezővásárhely külterületének nyugati szélét, közvetlenül a Tisza mellet érinti. A biztonsági zóna szélessége: 2 x 32 m, magassági korlátozás a zónán belül 30 m. Az Antenna Hungária Mikrohullámú rendszerének további fejlesztése nem várható.
KÖZMŰVESÍTÉS
271
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A Szegedi út melletti MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrség Zrínyi Miklós honvédségi laktanya területén szintén üzemel mikrohullámú antenna rendszer. A rendszer mikrohullámú összeköttetést biztosít Hódmezővásárhely – Orosháza és Hódmezővásárhely – Szentes között. A biztonsági zóna szélessége mindkét rendszeren 2 x 20 m, a magassági korlátozás 40 m. A HM jelenleg új mikrohullámú összeköttetés létesítését nem tervezi.
GSM telefon antennarendszerek A város belterületén és részben a külterületen GSM adóantenna rendszerek települtek. A város belső területén meglevő kéményekre, középmagas lakóépületekre, illetve önálló acél tornyokra szerelt antennák találhatók. A külterületen a GSM antennák egyedi acél tornyokra vannak szerelve. A meglevő GSM antennákat a Mellékletben csatolt tervlap tartalmazza.
KÖZMŰVESÍTÉS
272
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
15. Környezetvédelem, településüzemeltetés A településfejlesztési koncepciót megalapozó, a város környezeti helyzetét feltáró vizsgálat során forrásanyagként használt dokumentumok: ●
Csongrád Megye területrendezési Terve (Csongrád Megye Önkormányzat 21/2005. (XII.1.) rendelete)
●
Hódmezővásárhely MJV Településfejlesztési Koncepciója (2007.)
●
Hódmezővásárhely MJV hatályos településrendezési eszközei (TSZT, HÉSZ és SZT)
●
Hódmezővásrhely MJV helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata (Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Csoport 2009.)
●
Hódmezővásárhely MJV Környezetterhelési tanulmányterve, Connect 3 Környezetvédelmi, Szolgáltató és Oktató Kft. (2006.)
●
Hódmezővásárhely MJV Környezetvédelmi Programja (Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás 2012.)
●
Releváns helyi rendeletek
Hódmezővásárhely város kedvező környezeti adottságai (pl. nagy kiterjedésű, jó talajminőségű, művelésre alkalmas mezőgazdasági területek; jelentős természeti-ökológiai potenciál a beépített területek közelségében és a Tisza árterében, környezeti levegő jellemzően jó állapota) a település meghatározó értékei közé tartozik. A település jól kidolgozott Környezetvédelmi Programmal (Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás 2012.) rendelkezik, amely az egyik fontos forrásanyag volt jelen helyzetfeltáró vizsgálat készítésekor. Feltárásra kerültek a legégetőbb környezetterhelő, környezetszennyező tevékenységek, a lakosság számára fontos környezeti konfliktusok. A Környezetvédelmi Program a környezeti adottságokat feltáró vizsgálatokon és értékelésen túl a tartalmi követelményeknek megfelelően meghatározza az egyes környezeti elemeket, valamint komplexen a városi környezet védelmével kapcsolatos legfontosabb célkitűzéseket, amelyek a feladatok meghatározását befolyásolhatják.
15.1. Talaj A település környezetében lévő talajadottságokat a város természeti adottságainak leírása részletesen tartalmazza. A Körös-Maros köze és az Alsó-Tisza vidék középtájak találkozásánál fekvő Hódmezővásárhely területének nagy részén a talajképző kőzet az alföldi lösz. A felszínt lösziszap fedi. A talajtakaró változatosságának meghatározó talajtípusai a csernozjom talajtípusok (80%). A legnagyobb területen (52%) az agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, a mélyben sós réti csernozjom talajok találhatók. Nagyon kedvező termékenységű réti csernozjom talajok 19%-ban fordulnak KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
273
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
elő. A talajvízhatástól mentes alföldi mészlepedékes csernozjom talajok 6%-ot, és ennek a szintén felszíntől karbonátos mélyben sós változataik pedig 3%-ot foglalnak el. Hasznosításuk szinte teljes egészében szántó lehet. Jelentős kiterjedésen megtalálhatók még a löszös alapkőzeten kialakult szikes talajok (18%), réti szolonyec talajok (9%), sztyepesedő réti szolonyec talajok (8%), szolonyeces réti talajok pedig 1%-on fordulnak elő. Ezek a területek a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmasak, nagyobbrészt rétként, legelőként hasznosulhatnak. A védett ártéri területeken a humuszos öntéstalajok, a hullámtéri részen nyers öntéstalajok a jellemzőek. A város nagy kiterjedésű külterületén a mezőgazdasági területhasználat, azon belül a belterjes szántóföldi művelés a jellemző. A rét, legelő területek aránya kicsi, az erdősültség alacsony (4,8%). Nagyobb kiterjedésű erdők a Tisza árterében és a belterülettől Ny-ra, az ártér irányában alakultak ki. A korábbi években megvalósult területhasználat változások zöldmezős beruházásként a termőföld csökkenésével jártak. A mezőgazdasági területek, vagyis a termőföld jelentős nagyságú csökkenése várható a tervezett beépítésre szánt területek megvalósításával, a közúthálózat tervezett elemeinek kiépítésével, valamint egyes külszíni bányák nyersanyag kitermelésével. A táji adottságokhoz igazodó gazdálkodás, illetve a természet védelme szempontjából is kedvező legeltetéses állattartás fellendülése esetén a gyepterületek arányának növekedésével lehet számolni. A talajok aktuális állapotáról, szennyezettségéről rendszeres és rendezett információk nem állnak rendelkezésre. A korábbi, akkumulálódott talajszennyezések jelenlétére sok esetben csak az abból következményként jelentkező károk (pl. felszín alatti vizek, talajvíz szennyezettsége) utalnak. A város több területén időről időre ismétlődően engedély nélküli, illegális hulladéklerakás történik, amivel a “hulladékelhagyók” potenciálisan veszélyeztetik a talaj, a talajvíz és más felszín alatti víz, valamint felszíni víz minőségét. A talaj jó állapotát, minőségét potenciálisan veszélyeztető hatások a város területén: ●
a felszíni vízelvezetés közműlétesítményeinek, illetve a meglévő elemek karbantartási hiányosságai miatt adódó időszakos vízállásból eredő szerkezetromlások
●
az ivóvízzel ellátott, szennyvíz csatorna közművel azonban nem rendelkező, szabálytalanul kialakított, illetve szabálytalanul használt közműpótló alkalmazásával, üdülési és/vagy lakó funkciójú területek, illetve az üdülési és/vagy lakó funkcióra átalakított kertes mezőgazdasági területek rendeltetéstől eltérő használata
●
szennyvíziszapok, híg- és almostrágyák kezelése, mezőgazdasági területen történő ártalmatlanítása
●
a rendszeresen jelentkező illegális hulladéklerakások
A településszerkezet módosítása során - a racionális területhasználat elveinek érvényesítése mellett – egyik fontos cél a termőtalaj mennyiségi védelme is. A beépítésre szánt területek fejlesztésénél a hatályos tervben kijelölt, de még nem hasznosított területeket, illetve a rehabilitációs fejlesztéssel megújítható ún.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
274
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
barnamezős területeket igénybevétele volna előnyös. A hatályos településrendezési terv szerint a város területén vannak még kijelölt tartalékterületek a fejlesztések számára.
15.2. Felszíni és felszín alatti vizek A vízminőség védelem Hódmezővásárhely MJV területén elsősorban az ivóvíz-ellátást szolgáló felszín alatti vízbázisok védelmét, másrészt a természetes és mesterséges felszíni vízfolyások, állóvizek minőségvédelmét, a kis relief energiájú területekre jutó csapadékvizek, valamint belvizek elvezetését, elszikkasztását, valamint a mezőgazdasági területek vízháztartásának javítását szolgáló öntözővíz-ellátást is jelenti. Az ivóvíz ellátás (ivóvíz-minőség biztosítása) és a csatornázás infrastrukturális feladat, azonban a kinyerhető nyersvíz és a befogadó felszíni vízfolyások vízminősége a helyes környezethasználattól, a környezet védelmétől is függ.
15.2.1. Felszíni vizek A térség és a település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Tisza. A Tisza vízminősége a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási (öntözés, halászat), valamint ökológiai és rekreációs célú hasznosítás számára is egyaránt megfelelő. A város igazgatási területén két holtág található. A mártélyi Holt-Tisza hasznosítása sokrétű, elsődleges a rekreációs célú, turisztikai hasznosítása és fejlesztése. A rekreációs célú hasznosítás által igényelt jó vízminőség megőrzésének alapja az üdülők, a látogatók vízhasználatából eredő szennyvíz összegyűjtése és kezelése a környezetvédelmi elősírásoknak megfelelően. A körtvélyesi Holt-Tisza és környezete fokozottan védett, ezért a terület rekreációs célú, üdülési hasznosítása korlátozott. Hódmezővásárhely területén a Bodzási út végén lévő tiszai hajókikötő a jelenlegi kiépítettségében csak alapszintű szolgáltatásra alkalmas. Fejlesztési szándékok, lehetőségek esetén a területre vonatkozó természetvédelmi és környezetvédelmi előírások betartása mellett a kikötő bővítésre, korszerűsítésre szorul. Hódmezővásárhely a 15.000 lakos-egyenérték (LE) terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású település, ezért a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló, többször módosított 25/2002. (II.27.) korm. rendelet hatálya alá tartozó szennyvízelvezetési agglomeráció. A kormányrendelet előírásai alapján a település területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését 2010. december 31-ig meg kellett oldani. A kormányrendeletben előírtak teljesítése érdekében a városban jelentős fejlesztések történtek. A központi belterületen a szennyvízelvezetés rendszere a 100%-hoz közeli, 2010-ben az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 87,8%-a a csatornahálózatra is rácsatlakozott. A rákötések aránya Kishomok városrész nélkül 92%, ami országosan is egyedülálló. A viszonylag közeli Öreg-Kishomok területének rendszerbe kapcsolása is indokolt. A sajátos településszerkezetből adódóan a külterületen elszórtan, a központi
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
275
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
belterület szennyvízhálózatától távoli egyéb belterületeken, beépített területeken (egyéni gazdaságok, mezőgazdasági üzemi területek, rekreációs célú és üdülőterületek, stb.) keletkező szennyvizeknek az elvezetése a központi szennyvíztisztítóra környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is kedvezőtlen megoldás. A közműhálózattól távoli beépített területek esetén a hatóságilag engedélyezett technológiájú helyi kis szennyvíztisztítók alkalmazása is megoldás lehet. A városi csatornahálózat kialakítása a működés szempontjából kétféle. A belvárosi csatornahálózat egyesített rendszerű, az utcai víznyelők bekötnek a szennyvízcsatorna-hálózatba. A hálózat többi része elválasztott rendszerben épült ki. A térségi szennyvíztisztítási rendszerben kiszolgált lakosság szennyvízközmű hálózaton összegyűjtött és elvezetett szennyvizeinek ártalmatlanításához a szennyvíztisztító telep kapacitását bővíteni kellett. A biológiailag is megtisztított szennyvíz helyben hasznosítható, de a tisztított szennyvíz bevezetésével a belvíz, illetve csapadékvíz elvezető hálózat csak korlátozottan terhelhető. A központi szennyvíztisztító esetében történt korábbi vízminőség mérések alapján a tisztított szennyvizet befogadó Hód-Kistiszaicsatorna vízminősége a szennyvíztisztító bekötése utáni szakaszban kedvezőbb volt, mint az előtte lévő szakaszban, vagyis a tisztított szennyvíz alkalmas volt a csatorna szennyezett vizének hígítására. Az elvezetett és tisztított szennyvíz csak az előírásoknak megfelelő minőségben kerülhet a víztelenítés céljára kialakított felszíni nyílt vizek rendszerébe. A mártélyi üdülőterület csatornahálózatának kiépítése Mártély községgel együtt, vagy önállóan is megoldható. Mindkét esetben elsődleges szempont, hogy a Holt-Tisza még a tisztított szennyvíz bevezetésétől is mentesüljön. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. decemberében pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operációs Program - Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására. A Hódmezővásárhely szennyvíztisztítása és Kishomok városrészének szennyvízcsatornázása megnevezésű (KEOP-7.1.2.0-2008-0295) project célja a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek és a települési környezet állapotjellemzőinek a javítása, a projekt által érintett lakosság – elsősorban a kishomokiak – környezeti biztonságának és környezeti fenntarthatóságának növelése. A központi szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztésével a Hódtó-Kistiszai-csatorna tehermentesítése megvalósult. Az összes N és az ammónia mennyisége csökkent, a megtisztított víz kémiai (KOI), biológia (BOI) paraméterei javulnak, az iszapkezelési kapacitás növekedett. A korszerűsítést sürgette az Alsó- Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott határozat is. A project I. fordulója a tervezett beruházás előkészítésére, Kishomok városrész és a szennyvíztisztító telep komplett kiviteli terveinek elkészítésére vonatkozott (a 2009. júliusban megkötött Támogatási Szerződés alapján). Az előkészítési szakasz összköltsége: nettó 49,326 millió Ft, amelynek közel 25%-t az Önkormányzat saját forrásból fedezte. A 2011. szeptemberben kezdődő II. fordulóban a városi szennyvíztisztító telep technológiai és iszapkezelési fejlesztése, korszerűsítése valósulhatott meg. Ezen túl a kishomoki rákötések kiépülésével megszűnhet a városrészben a szikkasztásos szennyvízelhelyezés. A beruházás összköltsége nettó 2.337,461 millió Ft. Ebből az önkormányzati saját forrás 16,0%. KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
276
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A projekt vegyes rendszerű csatornahálózatoz tervezett, illetve valósított meg. A „vegyes” rendszerű szennyvízhálózat azt jelenti, hogy a gerinchálózat túlnyomórészt gravitációs üzemű, azonban a gravitációs üzemű csatornákhoz képest mélyebben lévő utcák, utcaszakaszok, valamint azokon a területeken ahol a gravitációs hálózat a meglévő közműhelyzet miatt nem fér el, abban az esetben az ingatlanok szennyvizeit házi szivattyúkkal emelik be a gravitációs hálózatba. A „vegyes” rendszerű gravitációs szennyvízhálózat kialakításánál alapelv volt, hogy a gravitációs csatornák magassági vonalvezetése lehetőség szerint minél magasabb legyen (max. 3,6 m takarás) a megépíthetőség miatt. A városrész nagyobb részében (kb. 2/3 részében) a tervek alapján megoldható a gravitációs szennyvízelvezetés, azonban a mélyebben fekvő utcákban, valamint a városrész külső utcáiban nyomás alatti rendszer alkalmazására van szükség. Kishomok domborzati viszonyai miatt a területen 2 db átemelő került betervezésre. A befogadó a Hódmezővásárhely kertvárosi részén lévő Pákozdy Ferenc utcai meglévő szennyvízcsatorna. Innen a szennyvíz a Futó Mihály utca – Nagy András utca – Hóvirág utca – Bartók Béla nyomvonalon jut a Városi fürdő területén lévő meglévő szennyvíz végátemelőbe, majd onnan a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep fejlesztése során az alábbiak valósulnak meg: új ciklikus eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia szimultán denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással a meglévő műtárgyak felhasználásával és új műtárgyak építésével: előülepítő műtárgyak, kirothadt iszap tároló medence, csurgalékvíz tároló medence, légfúvó gépház és közbenső átemelő kialakítása a meglévő műtárgyban, a meglévő utóülepítők elbontása, új ciklikus medencék építése, új fertőtlenítő medence építése, új vésztározó építése. A Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep tervezett fejlesztéséhez készített Előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD) várható környezeti hatásokra vonatkozó anyagát az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 2011. április 6-án kelt, 80.610-1-14/2011. ügyszámú határozatában elfogadta. A szennyvíziszap korlátolt mértékű szántóföldi hasznosítása mellett szükséges egyéb hasznosítási módok (komposztálás, biogáz üzemi hasznosítás) alkalmazása is a vonatkozó környezetvédelmi előírások figyelembe vételével.
15.2.2. Felszín alatti vizek Hódmezővásárhely az ország egyik legalacsonyabb térszínen fekvő települése. A település felszíni vizeinek befogadója a Tisza. Magas vízállás esetén a Tisza vizével frissítik a mártélyi tiszai holtágat. A Mártélyi holtág a Tisza 206,8 fkm- 209,2 fkm közötti szakaszánál, a balparti hullámtéren alakult ki. Területe 46 ha, hossza 4 km, szélessége 100 m , átlagos vízmélysége 2 m. A holtág vízminősége a korábbi mérések alapján összességében jónak mondható. Hódmezővásárhely vízfolyási közül a belterületen áthaladó, a város felszíni vizetit befogadó Hódtó-Kistiszaicsatorna a legjelentősebb. A városi szennyvíztisztító a csatorna jobb partján helyezkedik el A tisztított szennyvizeknek is a Hódtó-Kistiszai-csatorna a befogadója. Az OTrT övezeti besorolása szerint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területének csak a mártélyi hullámtéri területrésze tartozik az országos vízminőségvédelmi terület övezetéhez.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
277
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Hódmezővásárhely MJV területe „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében érzékeny terület. Hódmezővásárhely és környéke az Alsó-Tisza vidéke vízgyűjtőterülethez tartozik. A vízgyűjtőterület alvízi régiónak tekinthető, aminek következtében a felszíni vizek jelentős szennyezőanyag terheléssel érkeznek az ország más területéről, illetve közvetlenül az országhatáron kívülről. A felszíni nyílt csatornák vízminősége kevésbé kedvező, mint a mártélyi holtágé. A Hódtó-Kistiszai-csatorna vízminőségét 1998-ban, majd később 2010-ben vizsgálták. A későbbi mérés javulást mutatott, de a mintázott időszakban a vizsgálati eredmények átlaga alapján a víz minősége fizikai és kémiai szempontból nem érte el a jó állapotot. Az 1998. évi és a 2010. évi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a magas szulfát, nátrium, klorid, arzén, oldott só (fajlagos elektromos vezetőképesség) tartalom természetes eredetű. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. §-a alapján önellenőrzésre kötelezett szennyvízkibocsátók a városban a következők: Zsigmondy Béla Vízközművet Üzemeltető Zrt. (Hódmezővásárhely, Andrássy út 25.), Villeroy & Bosh Magyarország Kft. (Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 7.), Hód-Fürdő Szolgáltató és Üzemeltető Kft. (Hódmezővásárhely, Ady E. u. 1.), Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (Hódmezővásárhely, Bajcsy Zs. u. 70.), Metrilux Felületkikészítő Kft. (Hódmezővásárhely, Bajcsy Zs. u. 70.), ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (Hódmezővásárhely, Tanya 1232/B.), Vas- Fém Ipari és Kereskedelmi Zrt. (Hódmezővásárhely, Makói országút 36.), Zöld Forrás 2001. Kft. Az önellenőrzésre kötelezett kibocsátóknak az elmúlt néhány évben bírságfizetési kötelezettségük nem volt. A mezőgazdasági tevékenység a földprivatizáció, az EU-csatlakozás új gazdasági szabályozói és a gazdasági válság következtében átalakult az országban és a város térségében is. A területet jellemző nagytáblás szántóföldi művelést a kisüzemi művelés váltotta fel. A haszon-állattartás visszaesett, az állatlétszám lecsökkent. A költséges kemikália használat (műtrágyák, növényvédőszerek) is csökkent. Mindezek következtében a talajok tápanyag utánpótlása átalakult, szintén csökkent és egyben nehezen ellenőrizhetővé vált. A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek potenciális veszélyeztetettsége ennek a folymatnak az eredményeként kissé megnőtt, illetve átalakult. A város vízellátását mélyfúrású kutak biztosítják. A 250-620m talpmélységű ivóvíztermelő kutak a pleisztocén rétegvíztartóra települtek.A strandfürdő, a kórház és a Hódtó B lakótelep termálvíz kútjai az 1000-2000 m-nél nagyobb mélységben lévő pliocén rétegvizeket nyerik ki. A településen 11 termálkút található, amelyek csurgalékvizeinek befogadója két helyen a Hódtó-Kistiszai csatorna, egy helyen a Nyomásszéli csatorna. A város területén két helyen történik termálvíz visszasajtolás. A kórházi kút vize gyógyvíz, összes oldott-anyag tartalma 2200 mg/l. A mélyebb szintekben található rétegvizek megfelelően védettek a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
278
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
15.3. Levegőtisztaság A város levegőminősége jó, légszennyezettsége alacsony, ami részben a mérsékelt légszennyezőanyag kibocsátásnak, részben a sajátos településszerkezetnek és a zöldfelületek nagy arányának köszönhető. A korábbi légszennyezettségi vizsgálatok eredményei alapján megállapítható volt, hogy Hódmezővásárhely a kevéssé szennyezett levegőjű városok közé tartozik. Hódmezővásárhelyen manuális légszennyezettségi mérőhely található. A városban az elmúlt években is több alkalommal történtek légszennyezettségi mérések, amelyek eredményeként megállapítható, hogy a legtöbb szennyezőanyagra vonatkoztatva a város levegőminősége jó. Hódmezővásárhelyen a kén-dioxid szennyezettség jellemzően alacsony, de ez a levegő-higiénés helyzetet legkevésbé befolyásolja. A közlekedési eredetű nitrogén-oxidterhelés összességében csökkenő tendenciát mutat, de speciális időjárási körülmények között eseti határérték túllépésekre lehet számítani. A város területén a porterhelés, a szálló por mennyisége jelentős, ami jórészt a gépjárművek közlekedése által, a burkolatlan földfelszíneken (pl. földutak, mezőgazdasági szántóterületek) és a szennyezett közterületeken, közlekedési felületeken felverődő porként kerülnek a levegőbe. Az állattartással és a hulladékártalmatlanítással összefüggően a település egyes területein esetenként az időjárási viszonyok alakulásától függően jelentős a bűzterhelés.
Közúti közlekedés A város beépített területét a térszerkezeti fekvése, illetve abból adódóan kialakult településszerkezete miatt több országos főút (47 és 45 sz. főút) és országos mellékút (4414, 4415, 4418, 4421, 4521 és 44110 jelű utak) átmenő és célforgalma érinti. Az országos közutak városi átkelő szakasza mentén és egyes nagyforgalmú városi főutak környezetében a környezeti levegő jó állapotát csúcsidőben kedvezőtlenül befolyásolhatja a közúti közlekedésből eredő légszennyező anyag kibocsátás (kipufogó gázok, felverődő por). A 47 sz. főútnak a belterülettől É-ra tervezett elkerülő szakaszának megvalósulásával a beépített területek közúti közlekedésből eredő környezeti terhelése (légszennyezés, zajterhelés) jelentősen csökkenni fog. A közúti közlekedés légszennyező hatását befolyásolja a gépjárművek műszaki állapota, a közutak minősége, az áthaladó forgalom sűrűsége és dinamikája. A korábban leginkább terhelt Belvárosban – a Kossuth tér környezetében – már sikeres közterületrendezés valósult meg a gépjárműforgalom kizárásával, illetve korlátozásával. A városban a belső közlekedési igények kielégítésében – részben a hiányos közösségi közlekedés következtében is – jelentős szerepet kap a kerékpáros közlekedés. A hagyományosnak is nevezhető kerékpáros forgalom jelentősen tehermentesíti a beépített területeket a közúti gépjármű-közlekedésből eredő légszennyező és zajterhelő hatástól.
Mezőgazdaság-állattartás A város külterületén nagy kiterjedésben lévő szántóterületek a vegetációs időn kívül a növényzettől fedetlenek, így száraz, szeles időben nagy mértékű lehet a felületükön a légmozgás hatására kialakuló KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
279
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
felporzás, ezzel a környezeti levegő szálló porral, szilárd anyaggal való szennyezése. A szántóföldek gépi művelése, a betakarítás során is jelentős mennyiségű szennyezőanyag kerül szezonálisan a levegőbe. A mezőgazdasági tevékenységeken belül az állattartás és az állati eredetű hulladékok (trágya, hullott állatok) ártalmatlanítása, hasznosítása jelentős bűzkibocsátással jár. A város külterületén több nagylétszámú állattartó telep (sertés, szarvasmarha) is működik. A Dél-Alföldi régióban keletkező állati eredetű hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása is itt történik. Az ammóniakibocsátás és az állati fehérje feldolgozásból, ártalmatlanításból eredő sajátosan összetett bűz a város egyes részein más területhasználatát korlátozó, lakossági panaszt generáló, zavaró mértékű környezeti hatást okoztak. Az elmúlt években az állattartó telepek istállóinak, továbbá a híg- és almostrágya kezelésének, továbbá az ATEV telephely technológiájának korszerűsítése, zárt rendszerűvé tétele, biofilterek beépítése csökkentette a környezet bűzterhelését. A területet jellemző éghajlati viszonyoknak köszönhetően azonban, a meleg nyári időszakban, gyakran az esti órákban jelentkező leszálló légáramlatok esetében az állattartásból és a fehérjefeldolgozásból származó, zavaróan kellemetlen szagok a város beépített területein is érezhetőek. Meg kell jegyezni, hogy az állattartásra is lehetőséget adó falusias lakóterületen, az állattartásnak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartása mellett is jelentős zavaró hatása lehet a lakófunkcióra.
Fűtés A jelentős légszennyezőanyag kibocsátók a város levegőjét elsősorban fűtési eredetű (CO, NOx) szennyező anyagokkal terhelik. Hódmezővásárhely lakótelepeinek és közintézményeinek fűtési hőigényét nemcsak földgázból, hanem termál és geotermikus energiából is biztosítják. A lakossági szezonális fűtésből eredő terhelések a gázfűtés elterjedésével egyre kevésbé jelentősek, a kéndioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás csökken. A gázüzemű fűtőberendezések működése, légszennyező anyag kibocsátása megfelelő műszaki feltételek mellett jól irányítható, minimalizálható. A gazdasági helyzet nehézségei miatt a gáztüzelésű fűtőberendezések mellett a vegyes tüzelésű, illetve szilárd tüzelőanyagot hasznosító berendezések alkalmazása is felerősödik, ami a tüzelésből eredően a környezeti levegőbe kerülő szilárd légszennyező anyagok (pernye, korom) és a SO2-kibocsátás mértékének növekedését okozza. A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.) KöM – EüM FVM együttes rendelet az ország egyes területeit az adottságaiktól függően más-más légszennyezettségi zónába sorolja. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet meghatározása szerint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területe a 10. számú, az ország többi területei elnevezésű légszennyezettségi zónába tartozik. A területen lévő légszennyezőanyag-kibocsátók pontforrásaira vonatkozó egyes kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfelelően írja elő. A település területe az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónacsoportokba tartozik: ●
kéndioxid: F,
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
280
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
●
nitrogéndioxid: F
●
szénmonoxid: F
●
szilárd (PM10): E
●
benzol: F C: a légszennyezettség a határérték és a tűréshatár között van. D: a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
A zónában a légszennyezettség a szilárd (PM10) szennyezőanyag kivételével minden szennyezőanyag tekintetében az alsó vizsgálati küszöb alatt marad. A légszennyezettség a szilárd (PM10) szennyezőanyagra vonatkozóan a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Ennek alapján az ebbe a légszennyezettségi zónába tartozó területet általánosságban jellemző légszennyezettségi értékek, a levegő minősége jónak mondható.
Termelő-szolgáltató létesítmények A városban lévő bejelentett légszennyező pontforrások nem bocsátanak ki a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti határértékek feletti koncentrációban légszennyező anyagot. Az öt legnagyobb kibocsátó a Villeroy & Boch Magyarország Kft. (Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 7.), ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (Hódmezővásárhely, Tanya 1232/B.), HVSZ. Zrt. Oldalkosár utcai Fűtőmű, Alföld Porcelán Edénygyár Rt. (Hódmezővásárhely, Erzsébeti u.7.), HVSZ. Zrt. Hódtói Fűtőmű (Hódmezővásárhely, Ormos Ede u. 10.).
15.4. Zaj- és rezgésterhelés A beépített területek védendő területfelhasználású részeit, illetve védendő funkciójú épületeit, a lakókörnyezetet elsősorban a közlekedési eredetű, másodsorban az üzemi eredetű zajforrások környezeti kibocsátásai terhelik. Emellett egyes, pl. kereskedelmi-vendéglátói szolgáltató tevékenységek, és egyéb zajos lakossági tevékenységekből (pl. sporttevékenység, rendezvények) származó zajhatások is megemlíthetők, mint környezeti zavaró zajhatások.
Üzemi eredetű zaj A településszerkezetben környezetvédelmi szempontból jól telepített gazdasági területeken keletkező üzemi eredetű, illetve a gazdasági terület kiszolgáló gépjármű forgalmának közlekedési eredetű zajterhelése a védendő területeket általában nem terheli. Az iparterületek koncentráltan a város DK-i részén, Újvárosban koncentráltan helyezkednek el. Az iparterületek fekvése mind levegőtisztaság-védelmi, mind zajvédelmi szempontból kedvező.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
281
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Közúti közlekedési eredetű zaj Hódmezővásárhely átfogó zajvizsgálatára korábban 1998-ban került sor. A város több pontjára vonatkozóan végeztek zajszámításokat és néhány ponton méréseket is. A Környezetterhelési Tanulmánytervben a Connect 3 Kft. a korábbi mérés eredményeit korrigálta a 2006. évi forgalmi adatok alapján. A zajszámítások alapján a 45-ös és 47-es főutak belterületi szakaszai mentén nappal 68-72 dB, éjjel ettől kissé elmaradva 6472 dB zajterhelési értékek adódtak. Az országos összekötő utak városi szakaszain ezek az értékek nappal 6269 dB, éjjel ettől kissé elmaradva 57-68 dB, a városi gyűjtőutak esetén nappal 70-59 dB, éjjel ettől kissé elmaradva 51-62 dB körül alakultak. A zajterhelési határértékek ezen utak mellett 65/55 dB nappal/éjjel értékek, tehát az ezen utak menti védendő területeket helyenként jelentős mértékű, határérték feletti zajterhelés éri nappal és éjjel is. Az ATI-KTVF 2010-ben helyszíni zajvizsgálatokat végzett a településen a következő mérési pontokon: Kálvin tlr 2., Hódtó u. 9. és Holló u. 11.. Mindhárom helyszínen határérték feletti zajterhelést mértek. A Kálvin tér és a Hódtó utca esetében az országos főutak belterületi szakaszain folyó átmenő forgalom okozott határérték feletti zajterhelést. A főutak városi elkerülő szakaszainak megépülésével az ilyen jellegű, határérték feletti zajterhelések mérséklődnek. A közúti közlekedésből eredő zajhatások a lakosság nagy részét közvetlenül érintik. A már kialakult beépítésű, védendő területeken, a nagyobb forgalmú főútvonalak mentén a mért értékek gyakran 5-25 dBlel meghaladják a hatályos jogszabályban a nappali és éjszakai időszakra előírt határértékeket. A legkritikusabb helyzetet az éjszakai határérték feletti zajterhelés jelenti, mert ez az emberek zavartalan pihenését akadályozza meg. A kialakult beépítésű belső városi területeknél a zajterhelések elleni aktív védelem eszközei lehetnek a forgalomcsökkentés, az egyenletes haladást biztosító forgalomirányítás melletti sebességkorlátozás, korszerű “csendes” útburkolat alkalmazása, egyes területrészeken a közúti forgalom korlátozása (súlykorlátozás, engedélyhez kötött behajtás, stb.). A passzív védelem lehetőségei a hangárnyékolásban a zajforrás és a védendő létesítmények között zajárnyékoló falak, zajvédő fásított zöldsávok, zajvédő dombok kialakítása, továbbá a mesterséges szellőzés műszaki feltételeinek biztosítása mellett korszerű zajgátló nyílászárók alkalmazása. A városrendezés és a közúthálózat-fejlesztés kapcsán a védendő területfelhasználású területek figyelembe vételével jól megválasztott új, elkerülő nyomvonalak kijelölésével, a megfelelően nagy szabályozási szélességek, valamint egyéb előbb említett megoldások alkalmazásával a kedvezőtlen környezeti zajállapot elkerülésére jó esély van.
Vasúti közlekedési eredetű zaj A város D-i részén épült ki a Szeged-Békéscsaba vasútvonal. A Szolnok-Makó vasútvonal ebbe ÉK-I irányból csatlakozik be, amely a Nagyállomás után DNy-i irányban ágazik el. A vasúti közlekedésből eredő zajterheléseknél, elsősorban az éjszakai időszakban kismértékű határérték-túllépések alakulnak ki. A vasútvonalhoz, pályaudvarhoz közeli egyes épületeknél nem teljesülnek a zajterhelési határértékek.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
282
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Vendéglátó-szolgáltató tevékenységből, kültéri rendezvényekből eredő zaj A szolgáltató tevékenységből származó zajterhelést a város önkormányzata helyi rendeletben szabályozza.
15.5. Sugárzásvédelem A település területén a településrendezés eszközeivel befolyásolható sugárzásveszéllyel érintett terület nem ismert.
15.6. Hulladékkezelés Az önkormányzat települési szilárd hulladék gyűjtésével, elhelyezésével, valamint a köztisztasággal kapcsolatos feladatait az .A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztaság Kft., szolgáltató közreműködésével oldja meg. A Kft. 1994-ben kezdte meg hulladékkezelési tevékenységét Hódmezővásárhelyen és a környező településeken. A Kft. a saját és az önkormányzat közös tulajdonában lévő hulladéklerakó telepére közszolgáltatás keretében Hódmezővásárhely mellett még további hat településről (Csanytelek, Mindszent, Mártély, Földeák, Békéssámson, Nagyér) szállít hulladékot. A város területén a kommunális hulladék gyűjtésének gyakorisága a családi házas övezetben heti 1, a nagyvárosias és kisvárosias övezetben heti 2 alkalom. A rendszeres hulladékszállítás mellett évi 1 alkalommal lomtalanítást is tart a Kft. A Kft. a következő hulladékkezelő létesítményeket üzemelteti: ●
regionális kommunális szilárd hulladéklerakó-telep
●
depóniagáz kezelő állomás
●
hulladékválogató mű (2006)
●
átrakó állomás
●
komposztáló
●
44 gyűjtősziget (üveg, papír, műanyag)
A településen működő intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél a települési hulladék gyűjtési gyakoriságát az érintettek és a szolgáltató között kötött szolgáltatói szerződések szabályozzák. A szilárd és a folyékony hulladék gyűjtése szempontjából a város lefedettsége majdnem teljes. A mezőgazdasági területeken, illetve létesítményekben keletkező hulladékok döntő részét helyben kezelik, hasznosítják (pl. talajerőgazdálkodás, biogáz előállítása). A hulladékgazdálkodás általános elveivel összhangban a város hulladékgadálkodási stratégiájában alapvető szempont a keletkező hulladékok mennyiségének lehetőség szerinti csökkentése, az újrahasznosítás arányának növelése, amihez alapvetően szükséges a tudatos és rendszerelvű szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása. KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
283
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Kommunális szilárd hulladék Az .A.S.A. Köztisztasági Kft. regionális hulladéklerakó telepet üzemeltet Hódmezővásárhely külterületén (Hódmezővásárhely, Maroslelei út, hrsz.: 01957/1), a belterülettől 3 km-re. A korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen kialakított hulladéklerakó telep 1995. augusztusa óta üzemel. A lerakóhely létesítése lehetőséget nyújt arra, hogy Hódmezővásárhelyen és térségében, valamint a nagyobb régióban keletkező települési szilárd hulladék ártalommentes, szakszerű és hosszútávú elhelyezése korszerű technológia alkalmazásával biztosított legyen. A hulladéklerakó telep osztrák normák alapján megépített szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő drénrendszerrel, valamint depóniagáz-kinyerő, és -hasznosító rendszerrel ellátott depóniatér a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel. Jelen időpontig a depóniatér I., II. és III. üteme készült el. A hulladéklerakó szigetelt felülete jelenleg 5,45 ha. A depóniatér 15,5 ha nagyságú területre bővíthető, a tervezett összkapacitása: 3,1 millió m3. A rendelkezésre álló terület alapján akár 50 évig is biztosított a képződő hulladék elhelyezése. Az .A.S.A. Köztisztasági Kft. a hulladékkezelési tevékenységét az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 12003-11-14/2008. számú Egységes környezethasználati engedélye alapján végzi. A hulladéklerakó felszín alatti vizeinek monitoringját 5 db 10-12 m talpmélységű figyelőkút biztosítja. A kutak vízjogi engedéllyel létesültek és üzemelnek. A talajvízminták elemzése az előírásoknak megfelelően történik. A talajvízfigyelő kutak felülvizsgálata bizonyítja, hogy a depónia szigetelése megfelelő, talaj, illetve talajvízszennyezés nem mutatható ki. A depónia körüli csapadékvíz elvezetésére négy azonos vízgyűjtőre osztott csapadékvíz elvezető talpárok rendszer létesült. A tiszta csapadékvíz befogadója a tűzivíz-tározóként is működő csapadékvíz gyűjtőmedence. A kommunális hulladéklerakó 2003. június óta rendelkezik meteorológiai mérőállomással. A vonatkozó jogszabálynak megfelelő méréseket a mérőállomás folyamatosan, automatikusan végzi, és az adatokat számítógépre rögzíti. A Hulladéklerakó telep főbb adatai: ●
Cím: Hódmezővásárhely, Maroslelei út, Békeffy dülő (hrsz: 01957/1):
●
KÜJ szám: 100 171 631
●
KTJ szám: 100 570 949
●
Engedély lejárata: 2020.02.17.
●
Engedélyezett tevékenység: lerakás műszaki védelemmel (D5), energia előállítás (R1), komposztálás (R3), bálázás (R12)
●
A hulladéklerakó depónia teljes, rendelkezésre álló területe: 15,5 ha
●
A hulladéklerakó tervezett teljes kapacitása 3,1 millió m3 az engedélyezett 20 ütemre vonatkozóan, 30 m maximális dombmagasság mellett.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
284
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
A saját gyűjtési körzeten kívül a Hódmezővásárhelyi Hulladéklerakó telepre más közszolgáltatók is szállítanak be települési hulladékot ártalmatlanítás céljából. A hulladéklerakó ellátási körzete jelenleg közel 200 000 fő, Hódmezővásárhely és még 21 település. Az .A.S.A. Köztisztasági Kft. hulladékgazdálkodási tevékenységei: ●
rendszeres lakossági és közületi kommunális hulladékgyűjtés, szállítás, és ártalmatlanítás
●
újrahasznosítható hulladékok gyűjtése, kezelése és feldolgozásra való előkészítése
●
háztartási veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, átmeneti tárolása
●
szilárd hulladéklerakó telep, komposzttelep üzemeltetése
●
építési törmelék és egyéb kommunális jellegű hulladék konténeres szállítása, befogadása
Az .A.S.A. Köztisztasági Kft. 2002. májusa óta átrakóállomást üzemeltet Mezőhegyesen. A lerakótelep területét a hatályos településszerkezeti terv és szabályozási terv különleges területként határozza meg és szabályozza. A kijelölt különleges terület jelentős tartalékkal rendelkezik a hulladékgazdálkodás és egyéb környezetterhelő új létesítmény számára. A tervek 1000m védőtávolságot határoznak meg a különleges terület tömbje körül. A regionális hulladéklerakó, illetve a körülötte meghatározott különleges terület szomszédságában mezőgazdasági művelésű, természeti területeket jelölnek a hatályos tervek. A Duna-Dráva Nemezeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint ezen természeti területek és a hulladéklerakó területét kivéve a különleges terület is közösségi jelentőségű, különleges madárvédelmi (SPA) Natura 2000 területek, illetve az országos ökológiai hálózaton belüli ökofolyosó és puffer területek övezetéhez tartozó területek. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének a csökkentése érdekében több megoldást is alkalmaz a város. A szelektív gyűjtési rendszer működtetésével, hulladékkezeléssel, hulladékhasznosítással nagy mértékben csökkenthető a lerakást igénylő hulladék mennyisége. A lakossági hulladék szelektív gyűjtésével növelni lehet az összegyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Hódmezővásárhelyen a szelektív hulladékgyűjtés 2003-nam került bevezetésre. A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének működtetéséhez szükséges műszaki feltételek alapvetően adottak. A város területén, nagyvárosias illetve kisvárosias lakóterületeken hulladékgyűjtő szigeteket alakítottak ki, ahol a papír, a műanyag, az üveg és a fém elkülönített gyűjtésére van lehetőség. A családiházas övezetben 2008. őszétől zsákos szelektív hulladékgyűjtést vezettek be (11.090 háztartás), amelynek keretében havonta történik a szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas műanyag zsák kiosztásra, illetve havonta egy alkalommal a kommunális gyűjtőjárat gyűjtésének napján történik ezen zsákok begyűjtése. A rendszer bevezetésével az övezetben lévő hulladékgyűjtő szigetek megszűntek, átkerültek a lakóterületekre. Az áruházi hulladékgyűjtéssel párhuzamosan a szelektíven gyűjtött és kihelyezett hulladékok illegális eltulajdonítása felerősödött, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés életképessége a 2010. évi gyűjtési tapasztalatok alapján megkérdőjeleződött. A hulladékgazdálkodási rendszernek ezen párhuzamos szabályozása esetén a házhoz menő, problémás esetekben a gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés eredményessége is csökkenhet az átvételre preferált hulladékfajták esetén.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
285
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
Depóniagáz hasznosítás Alapvető hulladékhasznosítási tevékenységek közé tartozik a depóniagáz-kinyerő és -hasznosító rendszer üzemeltetése. A rendszer működéséhez szükséges létesítmények üzemszerűen működnek: gázkutak, gázgyűjtő vezetékek, gázszabályozó állomás, nyomásfokozó, fáklya. 2003. novembere óta a közel 50%-os metántartalommal rendelkező depógázt a hulladéklerakó telep szociális épületének fűtéséhez és melegvíz-ellátásához használják fel. 2007. év eleje óta a hulladéklerakó telepen 2 db, egyenként 150 kW teljesítményű gázüzemű, soros, hathengeres, 4 ütemű, elektromos gyújtással ellátott, OTTO-rendszerű gázmotor üzemel, amellyel a hulladéktestből a gázkutak és gázgyűjtő vezetékek segítségével kiszivattyúzott depóniagázból villamos energia állítható elő. Így a depóniagáz zárt rendszerben történő hasznosításával a környezet terhelése minimális szinten tartható. Az előállított villamos energia jelenleg 400 háztartás éves villamosenergia-igényét elégíti ki.
Inert hulladék A hulladéklerakóra hasznosítási céllal – útépítés, hulladéktakarás, szorító töltésépítés – vesznek át építési inert hulladékot. Ezzel a hulladékkal váltják ki a technológiailag szükséges primer építőanyagot és földet. Egyéb mechanikai kezelést nem végeznek a törmeléken. A hódmezővásárhelyi hulladékkezelő telep a térszerkezeti fekvése, területi adottságai révén hosszú távú fejlesztésre alkalmas.
Települési folyékony hulladék Az A.S.A. Köztisztasági Kft. ipari komposzttelepére beszállított szennyvíziszap jelentős része a Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt. szennyvíztisztító telepéről származik. A begyűjtött települési folyékony hulladék leürítő helye a szennyvíztisztító telep leürítő műtárgya.
Állati eredetű hulladék Az állati eredetű hulladékokat, elhullott állatokat az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. szállítja el és ártalmatlanítja a külterületen kialakított telephelyén. Az állati eredetű hulladék Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyéből kerül beszállításra. A feldolgozásra nem alkalmas állati hulladékot Solt és Debrecen városába szállítják égető üzembe. A feldolgozás során keletkező szennyvíz komposzttelepen kerül hasznosításra. Állati eredetű hulladékok begyűjtése a város közigazgatási területének két pontján, ingyenesen történik (ATEV Zrt. Telep bejárata mellett, Barattyos külterületen). Az éves adatok alapján a keletkezett, elszállított és feldolgozott állati eredetű hulladék mennyisége csökken. Ennek oka az állattartás, az állatlétszám csökkenése.
15.7. Vizuális környezetterhelés Az előzőekhez képest számottevő, vagy kiemelkedően veszélyes vizuális környezetterhelés nem jellemzi a várost. Ugyanakkor néhány általános és egy-két speciálisan helyben jelentkező veszélyforrás említést KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
286
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
érdemel. A közterületi rendetlenség és reklámozás, az illegális graffiti, a gondozatlan út menti zöldsávok, vagy az egyre növekvő fényszennyezés szinte „globális” jelenség, sajnos nem csak vásárhelyi tünet. A lakatlan, pusztuló, gyakran romos épületek, továbbá a vasúti pályákat övező gazdátlan – legalábbis annak tűnő – területek „városmarketing” hatása negatív, az ún. szlömösödés forrása, melegágya. (Egyidejűleg természetesen – hasznosítás hiányában - pazarlással egyenértékűek!)
15.8. Árvízvédelem Hódmezővásárhely árvízvédelmi szempontból kiemelten veszélyeztetett területen fekszik. Hódmezővásárhely egész területe ártéri öblözetben helyezkedik el. Mértékadó folyóvízállásnál az elöntési szint 82,35 mBf. A Tisza és Maros árhullámai ellen a várost a Tisza bal parti, valamint a Maros jobb parti árvízvédelmi töltése védi. Gátszakadás esetén az egész öblözet víz alá kerülne. A központi belterületet a hódmezővásárhelyi körtöltés védi, mint másodrendű árvízvédelmi mű. Magassága 82,83 mBf. Helyenként azonban magassághiányos és mivel sok-sok évtized óta nem érte víz, állaga nem teljes mértékben felel meg a követelményeknek (alvógát, üreges, repedezett, féreglyukakkal átjárt). Az ipartelepek a körtöltésen kívül esnek, ezek védelmére 1970-ben iparkörzeti lokalizációs töltés épült. Kiépítési magassága 81,83 mBf. A város Környezetvédelmi Programja tartalmazza, hogy a Hódtó-Kistisza csatorna mellett egy záportározó kialakítása szükséges, aminek megvalósítására az ATIVIZIG és az Önkormányzat közösen pályázik.
15.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok Hódmezővásárhely területén számos, a város természeti és örökségvédelmi értékeit veszélyeztető hatás és negatív tendencia érzékelhető. A fennálló és veszélyt rejtő környezeti konfliktusok közül az alábbiak emelhetők ki: ●
Az országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai, továbbá a városi főutak mentén mérhető zaj- és rezgésterhelés. A zajterhelés időszakosan meghaladja a főutak mellett megengedett 65/55 dB nappal/éjjel határértékeket. (A vonatkozó környezeti és a helyiségek beltéri zajterhelési határértékeit a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásai határozzák meg.)
●
A mártélyi Holt-Tisza és az azt kísérő – rekreációs célú, üdülő – területek szennyvíz általi veszélyeztetettsége. A helyben keletkező teljes szennyvízmennyiség szabályos, veszélymentes gyűjtése, ártalmatlanítása kiemelt fejlesztési feladat.
●
A Hódtó-Kistisza főcsatorna szűk vízszállító kapacitása és romló meder állapota, valamint ezzel összefüggésben a csatorna mellett hiányzó záportározók.
●
A felszíni vízelvezető-rendszer (csatornák, átemelők, árkok, főgyűjtők) avuló műszaki állapota, egyes paramétereinek aggályos volta és a hálózat hiányzó szakaszai miatti veszélyeztetettség.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
287
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
térségi hulladékgazdálkodási folyamatosan
program
hiányzó
hulladékgazdálkodási
projektjeinek,
●
A felhagyott hulladéklerakó helyek rekultivációjának elhúzódása.
●
A város vonzásában lévő, üdülési vonzerővel és a lakófunkció kialakításának igényével rendelkező
●
Az illegális hulladéklerakás és az ismeretlen eredetű anyagból származó feltöltések. (pl. Paperei kertek, Új-Kishomok).
●
A vegyes használatú mezőgazdasági területek – volt zártkertek és szőlőskertek, egyes tanyák – markánsan eltérő használata miatti szomszédsági és/vagy környezeti konfliktusai. (A termelési, állattartási, üdülési- és lakó funkciók különbözősége miatti érdek-ütközések, negatív hatások.).
●
A természeti- és az épített környezeti értékek védelmét szabályozó helyi rendeletek aktualizálása (pl.: a helyi védelem köréből kikerült épületek elhagyása, illetve az új értékvizsgálat eredményeinek megfelelő kiegészítés).
●
A város levegőjének minőségét veszélyeztető anyag-kibocsátás, bűzterhelés monitorozása, illetve a szabályozás érvényesítése.
KÖRNYEZETVÉDELEM, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS
288
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
16. Katasztrófavédelem Ezen fejezet a területfelhasználást és területhasználatot, a beépítést – általánosabban fogalmazva: a városfejlesztést – befolyásoló vagy korlátozó tényezőket, illetve adottságokat foglalja össze. Ezen belül elkülönítve az építésföldtani korlátokat, a vízrajzi (vízügyi) veszélyeztetettséget, továbbá az egyéb szempontból figyelmet érdemlő, a városfejlesztés térbeliségét érintő és meghatározó körülményeket.
16.1. Építésföldtani korlátok 16.1.1. Alábányászott területek, barlangok, pincék A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) nyilvántartásában Hódmezővásárhelyt érintő ún. „földtani veszélyforrás” nincs. Igazgatási területén azonban számos „bányászati érdekeltségű” terület található, melyeket az MBFH illetékes Szolnoki Bányakapitányságának 2013. novemberi közlése részletezi. A hivatalos nyilvántartás szerint a Város területén 29 agyag- és/vagy homokbánya rendelkezik hatósági engedéllyel. Ezek együttes kiterjedése mintegy 2,0 km2, területileg széttagoltak. Egyenkénti nagyságuk nem számottevő, jellemzően 0,2 km2 alattiak. Beépített területet közvetlenül nem érintenek, illetve nem veszélyeztetnek. Szénhidrogén bányatelek összesen négy érinti Hódmezővásárhelyt, ebből három több szomszédos település igazgatási területére is átnyúlik. Együttes kiterjedésük jelentős, a Város területének több mint felét lefedi. Nyilvános információk szerint ezeknek közvetlen a belterületet, vagy a potenciális fejlesztési területeket érintő hátrányos hatása nincs. (Természetesen az üzemi területek – pl. kutató- és termelő kutak, szivattyútelepek – és termékvezetékek, valamint azok védőterülete/védősávja minden esetben vizsgálandó, illetve betartandó.)
16.1.2. Csúszás- és süllyedésveszélyes területek Klasszikus „alábányászott”, közvetlen veszélyforrást jelentő területek nincsenek, barlangok, alagutak és aggályosnak tekinthető pincék/picerendszerek nem ismertek. Csúszásveszélyes, vagy omladékos területekkel ugyancsak nem kell számolni. Kifejezetten süllyedésveszélyes területeket külön nem tartanak nyilván, azonban a mélyfekvésű, időszakosan vízjárta területek – jellemzően egykori folyómedrek – rendszerint talajmechanikai szempontból is veszélyesek, ezért beépítésre jellemzően alkalmatlanok. (Részletesebben a „vízrajzi” fejezetben.)
16.1.3. Földrengés veszélyeztetett területek A Város földrengés veszélyeztetettsége hazai összehasonlításban közepesnél kedvezőbbnek minősíthető. Az alábbi szeizmikus zónatérképen látható, hogy az 5-ös skálán Hódmezővásárhely a 2-es és a 3-as zóna határán fekszik, ahol a PGA(g) jelzőszám 0,10 és 0,12 közötti. Ez a gyakorlatban nem jelent fejlesztési kockázatot. Jelentős földrengést nem jegyeztek fel az elmúlt évszázadokban, ún. „érzékelhető földmozgást”
KATASZTRÓFAVÉDELEM
289
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
pedig 1992 óta bizonyosan nem regisztráltak. Az épületek és építmények földrengés-biztos tervezését az Eurocode 8 (MSZ EN 1998-1) szabvány szabályozza.
129. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe
16.2. Vízrajzi veszélyeztetettség Hódmezővásárhely város a Tisza bal partján, a 2.95 sz. Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözetben helyezkedik el, teljes egészében árvízi veszélyeztetettségnek kitett területen. A Tisza árhullámától a 11.04-11.05 Tisza bal parti árvízvédelmi töltés, a Maros árhullámától a 11.07 jobb parti árvízvédelmi töltés védi. Az öblözet elöntési szintje gátszakadás esetén 82,35 mBf körüli. Az öblözet víz alá kerülése esetén a központi belterületet a hódmezővásárhelyi körtöltés védi, mint másodrendű árvízvédelmi mű. Magassága 82,83 mBf. Helyenként azonban magassághiányos és mivel soksok évtized óta nem érte víz, állaga nem teljes mértékben felel meg a követelményeknek („alvógát”, üreges, repedezett, féreglyukakkal átjárt). Az ipartelepek a körtöltésen kívül esnek, ezek védelmére 1970-ben iparkörzeti lokalizációs töltés épült. Kiépítési magassága 81,83 mBf. A külterület mezőgazdasági területeinek és létesítményeinek belvíz elleni védelmére öblözeti rendszerekben kiépített csatornahálózatok és torkolati szivattyútelepek szolgálnak. Az öblözetek összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a felszíni vizek a legkedvezőbb helyre legyenek kormányozhatók. (A 2010-es kiemelkedően csapadékos esztendő rendkívüli belvíz veszélyt okozott, az átlagoshoz képest KATASZTRÓFAVÉDELEM
290
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
nyolcszorosára emelve az elöntött területek nagyságát. Ilyen, és ehhez hasonló anomáliák a jövőben sem zárhatóak ki.) A vizek elvezetését állami főművek, társulati kezelésű csatornák és önkormányzati tulajdonú csatornák biztosítják, amelyek az ATIVIZIG, a Tisza-Marosszögi VGT és az Önkormányzat kezelésében vannak. A nagyüzemi gazdaságokhoz kiépített vízelvezető rendszerek az 1990-től bekövetkezett földtulajdoni változások miatt nem tudnak funkciójuknak úgy megfelelni, mint korábban. A meliorált területek rongálása, csatornák elszántása és a biztonsági szivattyúk leszerelése miatt a vízelvezetés, illetve az elöntöttség időtartama megnőtt. A műtárgy-rendszer módosítása és az új tulajdon- és tábla-viszonyokhoz való illesztése még nem teljes körű. A központi belterületen meglévő csapadékvíz elvezető hálózat mennyiségi értelemben és lefedettség tekintetében – Susán városrész és a település ÉNY-i részének kivételével – alapvetően megfelelő. Állaguk és műszaki színvonaluk azonban a biztonsági követelményeknek már nem teljesen felel meg, ezért a csatornák tervszerű karbantartása, helyenkénti rekonstrukciója, új esésnövelő szivattyútelepek és átemelők megépítése indokolt. A belvíz veszély elhárítása mindezek mellett új csatornák építését is szükségessé teszi az újonnan beépítésre szánt területeken. Az ún. „egyéb belterületek” – Szikáncs, Batida, Erzsébet és Kútvölgy – biztonságos és korszerű felszíni vízelvezetése még várat magára.
16.3. Egyéb katasztrófavédelmi kockázat Hódmezővásárhely katasztrófavédelmi osztályba sorolása: I. (Hatósági, illetve felügyeleti szempontból a Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez tartozik.) Tevékenységből adódó korlátozással mindössze egyetlen telephely esetében kell számolni. „Veszélyes üzem” besorolása van az IKR Bábolna Zrt. szikáncsi telepének. (SEVESO II. hatálya alá tartozó üzem, ún. „felső küszöb” jelöléssel.) A külterületen működő, de a belterülethez közeli létesítmény veszélyességi zónáit Hódmezővásárhely hatályos építési szabályzata és szabályozási terve (HÉSZ) – a katasztrófavédelmi hatóság előírásai alapján – tartalmazza. Ugyancsak a HÉSZ rögzíti a honvédelmi érdekeltségű területek miatti építésügyi korlátozásokat is. A Város domborzati adottságai potenciális veszélyforrást nem jelentenek. Az állandósult terepadottságok – pl. mélyvonulatok, magas hátak, lejtők – sehol nem okoznak közvetlen környezeti problémát, sem a szél-, sem a vízerózió mértéke nem tér el számottevően a teljesen sík terepeken megszokottól. Magassági és/vagy mélységi korlátozások nem ismertek.
KATASZTRÓFAVÉDELEM
291
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
17. Ásványi nyersanyag lelőhelyek Csongrád megye hatályos területrendezési terve Hódmezővásárhely teljes területét „Ásványi nyersanyaggazdálkodási övezetbe” sorolja. Ez mai ismeretek szerint szénhidrogének és építőipari nyersanyagok (homok és agyag) jelenlétét, illetve bányászatát jelenti. Földrajzi helyét, mértékét, védőterületeit és biztonsági előírásait az illetékes Bányakapitányság hatósági egyedi eljárásban, míg a településrendezési szabályokat a HÉSZ rögzíti.
18. Városi klíma Bármely település klímájának jellemzése célszerűen a tágabb földrajzi összefüggésekbe ágyazva végezhető el. Éghajlati sajátosságait értelem szerűen a Várost is magába foglaló kistáj bemutatásával lehet szemléltetni és jellemezni. A vizsgált térség a Körösök és a Maros folyók által határolt, Körös-Maros közti síkság területén helyezkedik el. Ezen belül Hódmezővásárhely – Mártéllyal és Székkutassal együtt – a Csongrádi-síkhoz tartozik. Tengerszint feletti magassága 80-101 mBf. A leíró klimatológia ezt a régiót – a mérsékelt égöv „pusztaságait” – a „közepes földrajzi szélességek sztyeppéghajlata” nevű típusba sorolja. A Hódmezővásárhely és Orosháza térsége ebből a szempontból azonban atipikus, de szeszélyes: a fő jellegzetességek közül érvényes a hideg tél és forró nyár, a szűkös csapadék viszont relatív értelemben igaz. Az Alföld ezen térségében a csapadékellátottság valamivel kedvezőbb mint a tipikus „sztyepp”- övezetekben, jellegzetesen „kontinentális”, a csapadékösszeg éves átlaga 500 -550 mm között van. Ennek ellenére a táj évi vízmérlege jelentékeny vízhiányt mutat: a magas nyári hőmérséklet miatt évente mintegy 160-200 mm-rel több víz tudna elpárologni, mint amennyit a lehulló csapadék képes ellensúlyozni, illetve utánpótolni. (Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a belterjes mezőgazdasági termeléshez ugyanennyi öntözővíz felhasználása volna kívánatos. Ugyanakkor az ún. urbánus, vagy városiasodott – jellemzően belterületi – térségek és övezetek tavasztól őszig fennálló vízhiánya is aggasztó, a városi mikroklímát közvetlenül és hátrányosan befolyásolja.) Az egymást követő esős, hűvösebb években viszont átmeneti vízfölösleg képződik, amely a város határában a belvizek megjelenését idézi elő. A tipikus sztyeppklíma másik jellegzetessége az jelentős hőmérsékleti ingadozás. A legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete közti különbség az 1970 előtti évtizedekben mért és számított 23,5-25 fokkal szemben mára már a 24,5-26 fokos tartományba emelkedett. Emiatt országunk legszélsőségesebb hőmérséklet-ingadozású térségeihez sorolható Hódmezővásárhely. A napi, valamint az évi hőmérsékleti értékek pozitív és negatív irányban is nagy kilengésűek. Az éghajlati adottság legkifejezőbb jellemzője a tartós, forró nyár; évente átlagosan 33 olyan napra számíthatunk, amikor a hőmérséklet maximuma 30 fok fölé emelkedik (hivatalosan: „hőségnap”), továbbá átlagban 90 napon éri el a maximum a 25 fokot (vagyis ennyi „nyári nap” várható). (2013-ban négyszer rendeltek el hőségriadót!) Az átlagos évi középhőmérséklet 10-11, a nyári mintegy 23 C fok. További jellegzetességnek tekinthető még a korai tavaszodás és a hosszan tartó, viszonylag meleg ősz. Tavasszal itt emelkedik legkorábban 10 fok fölé a hőmérséklet napi közepes értéke (átlagban április 5-10. között), és itt süllyed legkésőbb 10 fok alá (október ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELYEK
292
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
20-25). Az ún. fagyos napok (a hőmérséklet minimuma 0 fok, vagy az alatt van) száma évente átlagosan 9092. A domborzat hatására tipikus síksági mező- és mikroklíma alakult ki a szűkebb térségben. Csekély a borultság, ám érvényesül az Alföld egyik jellegzetessége, az ún. medence-hatás: ez azt jelenti, hogy a nyár jóval derültebb, a tél pedig valamivel borultabb mint országunk más tájain. A napfény besugárzás időtartamban (2100-2150 óra) és energiában egyaránt magas, ugyanakkor nagy a napi és évi felszíni kisugárzási-hőveszteség is. (Hódmezővásárhely és térsége hazánk egyik legjobb napfény-ellátottságú területének tekinthető.) Az erős besugárzás okozta nagy felmelegedés - azonos abszolút páratartalom esetén is -, kisebb relatív nedvességet okoz. A léghőmérséklet itt mutatja mindkét irányban a legnagyobb kilengést. A késő tavaszi és a kora őszi sugárzási fagyok gyakorisága is itt a legnagyobb. Az elmúlt húsz év adatai alapján a földfelszínre érkező UV sugárzás összdózisa közepesnek tekinthető. (Az OMSz mérései szerint egyszer sem érte el a 7,5 UVI értéket.) A Tisza-völgy szélviszonyai jellegzetesek és ez jelentősen kihat a Város térségének széljárásra is. Az uralkodó északnyugati és északkeleti légáramlás általában a Tisza vonalán találkozik, ahol a domináló szélirány északivá alakul. Ugyanakkor gyakoriak a déli-délnyugati szelek. E két hatás gyakori előfordulása miatt alakult sajátosan a vizsgált terület szélrendszere. A kistájra mérsékelt erősségű széljárás jellemző (átlagban 3,3 m/sec). Az elmúlt néhány évben azonban – feltételezhetően globális meteorológiai anomáliákkal összefüggésben – gyakoribbá váltak a heves szélviharok. (Ezek tudományos elemzése még folyik.) Amint az a fentiekből kitűnik, Hódmezővásárhely csapadékellátottsága eléggé szűkös. Nyáron a térség aszályra hajlamos, de nagyobb hozamú záporok kialakulása sem ritka. A legtöbb csapadék májusban és júniusban, a legkevesebb januárban hullik. A növényzet forró nyári vízigényét nem elégíti ki, és így évente mintegy 150 mm-es átlagos vízhiány jelentkezik, ami a nyári hónapokban tekintélyes mennyiségű öntözővíz felhasználását indokolja. Aszályos nyarakon ennél az átlagos értéknél jóval nagyobb vízhiány jelentkezik. Egy adott térség mikroklímáját jelentősen befolyásolja az erdő művelési-ágba sorolt területek kiterjedése. A Város igazgatási területének „erdősültsége” (a teljes terület erdővel fedett nagysága, illetve aránya) alacsony, lassan és mérsékelten emelkedő. (2005-ben 4,5%, ami a 9%-os megyei átlag fele. Az országos mutató 20,6%.) Az elmúlt öt évben az Önkormányzat – uniós támogatással – telepített új erdőket, összesen 54 hektárt. (2009-ben 22 ha, 2013-ban 32 ha-t.) Előbbit főként Batida, Erzsébet és Kútvölgy térségében, utóbbit az Ipari-park, a Makói és a Maroslelei út környékén. Az erdőállomány túlnyomórészt térben széttagolt, elszórt, – egységes, összefüggő erdő csupán a Tisza árterében és a holtágak mentén található (ezek aránya az összes erdő 85%-a). A mintegy 3.100 hektár erdőterület kb. 55%-án folyik szakszerű erdőgazdálkodás, tervszerű fakitermelés és pótlás, a magántulajdonú erdők sorsa ebből a szempontból aggályos. A helyi klíma szempontjából természetesen nem közömbös a belterületen található közpark, parkerdő, védőerdősáv kiterjedése és minősége sem, de fontosak az „egyéb zöldfelületi elemek” – pl. közkert, fásított intézményterület, sétány, vagy a jelentősebb fasorok jelenléte és gondozottsága is. A városiasodás klímamódosító hatásai tudományosan bizonyítottak. Az éghajlat-módosulás okai és főként következményei részben a városi területeken koncentrálódnak. A városok mikro- és mezoklímája a globális VÁROSI KLÍMA
293
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás
változások nélkül is eltér a kevésbé urbanizált területek éghajlatától. A biológiailag aktív felületek zsugorodása és a térszint mesterséges anyagokkal (beton, kő, aszfalt, üveg, stb.) történő lefedése megváltoztatja a városok sugárzási és hőtárolási tulajdonságait, és egyfajta hő-csapda alakul ki. További hőtöbbletet okoz még az ipari tevékenység, a közlekedés, a fűtés és hűtés, a légszennyezettség, stb. Mindezek együttes hatásaként a városok felett „hőburok” („hősziget”) keletkezik, amely hátrányosan változtatja meg a település klimatikus viszonyait, az emberek komfort érzését, és ez által az életminőségét. Részletes helyi kutatási adatok hiányában a központi belterület klímája csak analógiák alapján vizsgálható. A Város szerkezete, beépítési sűrűsége és beépítési magassága, valamint területfelhasználás szerinti tagoltsága évszázadok alatt formálódott a mai képére. Az urbanizáció felgyorsulása az egykori mezőváros szinte homogén morfológiáját a XX. sz. végére karakteresen megváltoztatta. A városközpont mellett Hódtó és Kertváros egy része mutat egyértelmű nagyvárosias jegyeket, annak negatív mikro-klimatikus következményeivel együtt. Becslések szerint ezen városrészekben a nyári többlet-felmelegedés mértéke akár a 3-5 C fokot is elérheti. A kedvezőtlen hatások – nyári túlmelegedés, lelassuló éjszakai lehűlés, lassú és nehezebb átszellőzés, drága klimatizálás és közterület-öntözés, egészségügyi kockázatok növekedése, stb. – mérséklése csak komplex, klímatudatos és összehangolt intézkedések révén remélhető, ideális esetben is csak hosszútávon. Az egyéb belterületek beépítési karaktere falusias, illetve üdülő jellegű, tágas kertekkel, mikroklimatikus szempontból kedvező adottságokkal.
VÁROSI KLÍMA
294
