ÉVI

BÉKÉS MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 5600 Békéscsaba, József A. u. 2-4. Tel.: 66/441-594, Fax: 66/441-529

6/257/2004.

BÉKÉS MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓJA 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

2

1./ A törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi munkatervének megfelelően folyamatosan elláttuk a képviselőtestületek, a bizottságok, a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a Területfejlesztési Tanács működésének és döntéshozatalának törvényességi ellenőrzését. A törvényességi ellenőrzés napi munkájában kiemelt figyelmet fordítottunk a döntések jogharmonizációs célú felülvizsgálatára, valamint az európai uniós joganyag közvetítésére a helyi önkormányzatok köztisztviselői számára. A munkaterven kívüli, egyik leglényegesebb feladatunk volt az elmúlt évben a komplex kistérségi társulások és a területfejlesztési tanácsok megalakulásával kapcsolatos teendők ellátása, figyelemmel arra, hogy ez a törvényességi munka jellegétől eltérő feladatot hárított a hivatalra. Békés megyében 2004. évben az önkormányzatok számában és jogállásában nem következett be változás. Ennek megfelelően az ellenőrzés 1 megyei közgyűlésre, 1 megyei jogú városi közgyűlésre, 16 városi képviselő-testületre, 13 nagyközségi és 45 községi képviselő-testületre terjedt ki. 2004-ben három önkormányzat (Csabaszabadi, Mezőgyán és Telekgerendás) mondta ki feloszlását. A megyében továbbra sem működik körjegyzőség. A megyében 1 kisebbségi települési önkormányzat (Méhkerék) és 63 közvetlen módon megválasztott kisebbségi önkormányzat működik. (cigány kisebbségi önkormányzat 25, német kisebbségi önkormányzat 8, román kisebbségi önkormányzat 11, szlovák kisebbségi önkormányzat 17, lengyel kisebbségi önkormányzat 1, szerb kisebbségi önkormányzat 1 településen jött létre.) Az önkormányzatok 2004. évi működését jellemezve megállapíthatjuk, hogy sajnos az előző évihez képest nem változott a helyzet, nem normalizálódtak a testületeken belüli feszültségek. Elek város vonatkozásában jelentősen megnőtt a panaszügyek száma, Pusztaföldváron több esetben a képviselők megosztottsága miatt szavazategyenlőség alakult ki és nem tudtak döntést hozni (pl. még a 2003. évi zárszámadásról sem). Kétegyházán a polgármesterrel szemben álló képviselők négyfős csoportja rendszeres probléma felvetése és kérdése miatt több állásfoglalás kiadására, direkt szakmai segítségnyújtásra, testületi ülésen való részvételre került sor. Újkígyóson a testület megosztottsága és a tagok többségének polgármesterrel való ellentéte miatt feloszlás közeli állapot alakult ki. Mezőkovácsháza városban állandósultak a problémák, amelyek kezdődtek a polgármester és a főállású alpolgármester összeférhetetlenségi ügyeivel, majd az önkormányzat működésével, beruházásaival, vagyongazdálkodásával kapcsolatos bejelentések kivizsgálásával. A közbeszerzési törvény szabályainak megsértése miatt eljárást kezdeményeztünk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A sorozatos bejelentések és a törvényességi ellenőrzés során tapasztaltak miatt nem volt olyan nap, amelyre ne adott volna munkát a mezőkovácsházi ügyek intézése. A problémák elmélyülése indokolttá tette a testületi ülésen való személyes részvételt is. Telekgerendás képviselő-testületének működése is állandó feszültségektől volt terhes, amelyet az általános iskola igazgatójának kinevezése körüli viták oly

3 mértékig mélyítettek el, hogy kimondták a feloszlásukat. Az időközi választást követően felállt az új testület, a polgármester személye változatlan maradt. Mezőgyán Önkormányzatának Képviselő-testülete szintén feloszlatta önmagát. Az időközi választás eredményeként 2004. július 25-én új polgármestert választottak, a munkakör átadás-átvétele augusztus 2-án megtörtént. Csabaszabadi Község Önkormányzat esetében számtalan jogszabály értelmezésre, egyéb véleményezésre, és két esetben hivatalunk képviselőjének a testületi ülésen való részvételére került sor az indulatok csillapítására a polgármester és a képviselő-testület tarthatatlanul megromlott viszonya miatt. A folyamatos intézkedések ellenére az 1990-es évek végétől tartó feszültségek odavezettek, hogy a képviselő-testület kimondta önfeloszlását. Az időközi választás 2005. január 30-án lesz. Egy-egy településen betegség miatt lemondott, ill. elhalálozott a polgármester, az időközi polgármester választásokkal betöltötték a megüresedett helyeket. Három településen a feloszlás miatt szűnt meg a polgármester foglalkoztatási jogviszonya, két esetben megtörtént a választás. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Mezőkovácsházán a polgármester és a főállású alpolgármester ellen is indult összeférhetetlenségi eljárás gazdasági társaságban ellátott tisztség miatt. A polgármester esetében a bíróság kérelmünkre indult eljárásban – azt elutasítva jogerősen kimondta, hogy az összeférhetetlenség nem áll fenn. Eljárási okok miatt a döntéssel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztünk, amelynek eredménye még nem ismert. Az alpolgármester esetében a képviselő-testület kimondta az összeférhetetlenséget. A döntés ellen az alpolgármester jogorvoslattal fordult a bírósághoz. Ennek az eljárásnak az eredményeképpen a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte. Az alpolgármesternek az ezt követően indított munkaügyi perben hozott jogerős döntés ellenére sem tették lehetővé, hogy tisztségéből adódó jogait gyakorolhassa, foglalkoztatási jogviszonyát nem állították helyre. Az alpolgármester vonatkozásában Csabaszabadi Képviselő-testületének a hivatal számos esetben szóbeli, illetve 2004. januárjában írásos észrevételt is tett a mulasztásos törvénysértés megszüntetése érdekében. Ennek eredményeképpen a polgármester három alkalommal kísérelte meg az alpolgármester választást, azonban az általa jelölt személy egy esetben sem kapta meg a szükséges többséget. A megyei önkormányzat alelnöke főállású polgármesterré választása miatt lemondott, az új alelnök is főállásban tölti be e tisztséget. Az elmúlt évben 11 településen történt változás a jegyző személyében, általában azért, mert a jegyző másik településen létesített jogviszonyt (pl.: Vésztő, Mezőkovácsháza, Tarhos), de előfordult haláleset (Elek), valamint fegyelmi eljárás keretében hivatalvesztés büntetés kiszabása (Tótkomlós). A betöltetlen állásokra a pályázat kiírása megtörtént. Három településen tartósan betöltetlen a jegyzői állás (Dombiratos, Kertészsziget és Tarhos), egy településen a jegyző táppénzes állományban van, helyettesítéséről megfelelően gondoskodnak. Egy településen (Kevermes) a jegyző helyettesítését – hivatalunk folyamatos észrevétele ellenére - szabálytalanul oldják meg.

4

A törvényességi ellenőrzés tapasztalatai A megyében működő valamennyi képviselő-testület megtartotta a törvényben előírt kötelező hat ülést. Az ülések száma szinte minden településen inkább a törvényi minimum kétszereséhez közelített az eddig feldolgozott jegyzőkönyvek alapján, de nem ritka az évi 15-öt meghaladó ülésszám sem. 2004-re jellemző volt a rendkívüli testületi ülések ugrásszerű növekedése, még a kistelepüléseken is. Ez elsősorban a pályázatokhoz kapcsolódó döntések meghozatalával magyarázható. Közmeghallgatási kötelezettségüknek az önkormányzatok általában eleget tettek. 15 önkormányzattól nem érkezett még közmeghallgatási jegyzőkönyv. Az önkormányzatok általában december hónapban tartottak közmeghallgatást, a decemberi jegyzőkönyvek beérkezését követően csökkenhet a mulasztásban lévő önkormányzatok száma. A jegyzőkönyvek színvonala rendkívül sokat fejlődött, főleg az elmúlt 2-3 évben. Ma már elmondható, hogy valamennyi önkormányzat rendelkezik modern irodai elektronikus eszközökkel, számítógéppel és természetesen a hozzá tartozó irodai szoftverekkel. Ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi 1-2 évben szinte minden település informatikai fejlesztést hajtott végre. Természetesen a különbségek így is megmaradtak, de ezek főleg a települések különböző nagyságából, illetve a polgármesteri hivatalok köztisztviselői leterheltségének, képzettségének, kapacitásának eltéréseiből adódtak. Ennek ellenére ezen a téren nincs probléma, valamennyi jegyzőkönyv könnyen áttekinthető és elfogadható színvonalú úgy formailag, mint tartalmilag. Az Ötv. 17. § (2) bekezdésében előírt 15 napon belül a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket elvétve továbbítják. A hivatalnokok leterheltsége, és a hitelesítők általi aláírás a 30 napos betartható határidőt indokolná, bár elgondolkodtató, hogy a hosszabb határidővel megvalósulna-e a testületi működés és döntéshozatal mielőbbi jogszerűségi vizsgálata. Tény, hogy az évi 15-20 képviselő-testületi ülés és bizottsági ülések, hatósági, népszavazási, választási feladatok ellátása mellett a helyhatóságoknál kivitelezhetetlen a 15 napos határidő betartása. 2004. évben, két esetben írásban jeleztük a (Dombiratos és Szarvas esetében) a jegyzőkönyvek kirívóan késedelmes felterjesztését, szóban hasonló okból szinte folyamatosan jelzéssel éltünk személyesen az érintett jegyzők felé, vagy pedig jegyzői értekezleteken. A jegyzőkönyvek reális időn belül való megküldésével kapcsolatban elmondható, hogy évről-évre visszamenőleg szinte ugyanazoknál a településeknél jelentkezik krónikusan ez a mulasztásos törvénysértés. Az elmúlt évben az önkormányzatok működésével kapcsolatosan az alábbi jellemző törvénysértések fordultak elő: -

zárt ülésen tárgyalt nyilvános ülésre tartozó napirendet, nyilvános ülésen tárgyaltak önkormányzati hatósági ügyet, nyilvános ülésen tárgyaltak kitüntetési ügyet, személyi kérdést eleve zárt ülésre tettek, az érintette(ke)t nyilatkoztatták,

nem

5 -

a szavazati arány rögzítése hiányzott, a határozat száma kétszer, vagy többször szerepet (formai hibának tűnik, de később ellenőrizhetetlen lesz maga a döntés, de legfőképpen annak végrehajtása), a képviselő-testület döntését nem foglalták határozatba, zárt ülést rendeltek el akkor, amikor a törvény szerint kötelező a zárt ülés tartása, elmaradt a határozatképesség megállapítása, zárt ülésen alkotott a testület rendeletet, a napirendre vonatkozó döntéseket „hallgatólagosan” fogadta el a testület, a napirend módosítását nem szavaztatta meg a polgármester.

A döntéshozatalnál az eljárással kapcsolatos tipikus jogsértések akkor fordultak elő, ha az előterjesztések nem kerültek írásos formában a képviselő-testület elé, így a képviselők által tett módosító javaslatok sem követhetők pontosan, az ily módon megszavazott döntések többször vita tárgyát képezték. Előfordult esetenként, hogy nem szerezték be az arra jogosultak egyetértését, vagy véleményét. Önkormányzati rendeletalkotás Békés megye önkormányzatai 2004. évben 1077 ülésen jelentős számú, 1566 helyi rendeletet alkottak. Számuk a beérkezett jegyzőkönyvek adatai alapján az előző, 2003. évihez képest emelkedést mutat. (2003-ban 1034 ülésen 1335 rendelet megalkotására került sor.) Ez a tendenciózus emelkedés nyilvánvalóan a csatlakozást megelőzően, az arra való felkészülés jegyében végzett szisztematikus jogalkotói munka eredménye. A csatlakozással összefüggően és azt követően szintén jelentős jogharmonizációs követelményeknek kellett, hogy megfeleljenek az önkormányzatok a jogalkotás terén. 2001. 967 1219

Ülések száma Rendeletek száma

2002. 950 1047

2003. 1034 1335

2004. 1077 1566

A rendeletalkotás főbb tárgykörei főként azon rendelet típusokból álltak össze, ahol a rendeletek megalkotása törvényi felhatalmazáson, ill. kötelezésen alapultak. 2004-ben rendeletalkotást az alábbi tárgykörök igényeltek: -

éves költségvetés, zárszámadás, átmeneti gazdálkodás szabályai, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályai, vagyonnal való gazdálkodás szabályai, gyermekvédelmi ellátások, közbeszerzés szabályainak hatályon kívül helyezése, szilárd és folyékony hulladék szállítása, kezelése, a fizetendő díjak meghatározása, hulladékgazdálkodási terv, helyi adók,

6 -

víz- és csatornadíj meghatározása, lakások és helyiségek bérlete és elidegenítése, kéményseprési díjak meghatározása, építészeti és természeti értékek helyi védelmének szabályai, helyi építési szabályzat, hatósági árak és díjak, talajterhelési díj.

A helyi közügyek között az állattartási rendeletek voltak még mindig az első helyen. A rendeletalkotásnál előfordult tipikus törvényességi hibák (tartalmi). -

-

-

-

a rendeletekben pontatlanul vették át más jogszabály szövegét, a törvényben foglaltaktól eltérően rendelkeztek a szociális támogatások megállapításának feltételeiről, nem határozták meg a méltányosság gyakorlásának feltételeit, általánosan határozták meg a rendeletben a szabálysértési tényállást, a lakásbérlet jogcíme szerint differenciálták a lakbér mértékét, jegyzői hatáskört állapítottak meg rendeletben, törvényi felhatalmazás hiányában alkottak rendeletet, jellemzően a féléves költségvetési beszámolóról, illetve két településen a közbeszerzési szabályzatot újra rendelettel fogadták el, az erről tartott tájékoztatások ellenére, rendezési tervet határozattal fogadtak el, ill. módosítottak, a talajterhelési díj esetében olyan tárgykörben is döntöttek, amelyre nem kapott az önkormányzat felhatalmazást, a szociális rendeletek esetében a lakásfenntartási támogatások szabályozása több esetben gondot okozott, nem különültek el egyértelműen a normatív és méltányossági szabályok, a törvény szövegét pontatlanul vették át a rendeletbe, nem megfelelően alkalmazták a kötelezően előírt értékhatárokat, a szilárd és folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos rendeletek több alkalommal a törvénytől eltérő fogalmakat használtak, a díjképzéssel egy esetben volt probléma, a rendeletben keverednek a folyékony hulladékra és a szennyvízre vonatkozó szabályok, a képviselők költségtérítését rendeletben szabályozták, ill. a polgármesternek lehetőséget adtak a tiszteletdíj összegének csökkentésére, de ennek eseteit nem rögzítették, az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályai nincsenek pontosan rögzítve a rendeletben, itt is észlelhetők még a határozatlan fogalmak használata, iskolaszékre ruháztak át önkormányzati hatáskört, SZMSZ-ben nem rögzítettek hatáskör átruházási szabályokat, nem kerültek szabályozásra az önkormányzati követelésről való lemondás (Áht. 108.§) részletes feltételei, gyakori hiba, régi beidegződés, hogy a szervezeti és működési szabályzatokban az önkormányzati képviselőt hivatalos személynek minősítik, a költségvetési, ill. zárszámadási rendeletek többszöri észrevétel ellenére sem tartalmazták az Áht. 118.§-ában előírt mellékleteket, kimutatásokat, pl.

7

-

-

-

-

több éves kihatással járó döntések számszerűsítését, a közvetett támogatásokat, a költségvetési rendeletek esetében nagyon sok esetben maradtak el az Áht. által meghatározott kötelező elemek (mérlegek, több éves hatással járó kimutatások stb.), továbbá nem megfelelő az előirányzatok részletezettsége és sok esetben a módosítások esetében elmarad a főösszegek módosítása, az önkormányzatok többsége korábbi évekhez hasonlóan nem rendelkezett hosszabb időtávra szóló gazdasági programmal a jogszabályi előírás ellenére, a mulasztásban az is szerepet játszik, hogy a gazdasági program tartalmára, elkészítési határidejére, időtartamára vonatkozóan nincs kötelező előírás, módszertani ajánlás sem, nem tartották be az önkormányzatok a költségvetési előterjesztések szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírásokat, nem határozták meg a költségvetés címrendjét és a címrend felépítésének elvét, nem mutatták be a jogszabályban előírt mérlegeket, kimutatásokat, nem tartalmazták a rendeletek az ellátottak pénzbeli juttatásit, a speciális célú támogatásokat, a létszámkereteket és a céltartalékokat, több önkormányzat nem a jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül gazdálkodott, megsértette azt a törvényi előírást, amely szerint tárgyévi fizetési kötelezettség előirányzat nélkül nem vállalható.

A rendeletalkotásnál előfordult tipikus jogszabály-szerkesztési hibák: -

-

nem, vagy pontatlanul határozták meg a felhatalmazó rendelkezést, a jogszabályok szerkesztésénél, tagolásánál a jogi normáknál nem alkalmazható jeleket, jelöléseket alkalmaztak, pontatlan fogalmakat tartalmaztak a rendeletek, ezáltal a jogbiztonságot veszélyeztették (pl. városi érdek, különösen méltányolható okból, a rendelet számából hiányzott a kihirdetés napja, vagy más időpontot tüntettek fel, a hatálybalépés időpontját csak kivételesen határozták meg dátumszerűen, esetenként előfordult, hogy a költségvetési rendelet szerkezete nem volt megfelelő, a költségvetési rendeletek módosításánál nem jelölték meg pontosan az alap rendelet módosuló bekezdéseit, volt, ahol „új” költségvetési rendeletet fogadtak el a módosítás helyett, így az sem derült ki, mely bekezdések módosultak a régihez képest, az ún. gördülő költségvetésről önálló rendeletet alkottak, nem rendelkeztek a hatályon kívül helyezett rendeletet módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről, hiányzott a kihirdetési záradék.

Az önkormányzati határozatok jellemzői, tipikus jogsértések Álláspontunk szerint az előző évekhez képest lényeges javulás következett be a határozatok törvényességében. Néhány tipikus hibától eltekintve a határozatok döntő többsége jogszerű volt, észrevétellel csak elenyésző esetben kellett élni.

8

Ülések száma Határozatok száma

2001 967 13043

2002 950 12097

2003 1034 13684

2004 1077 14652

Tipikus hibák: - pénzösszegről való döntés esetén hiányzott a forrás megjelölése, - külső szervek támogatása esetén hiányzott az elszámolási kötelezettség előírása, ill. a rendeltetéstől eltérő felhasználás jogkövetkezményeire való felhívás, - ideiglenes jelleggel aljegyzőt neveztek ki, - vagyont határozatban minősítettek át, és nem vezették a vagyonrendeleten, - határozattal önkormányzati hatáskört állapítottak meg jegyzőnek, - intézményvezetőnek a pályázati kiírásban előírtaknak nem megfelelő személyt bíztak meg, - több esetben nem világos, szakszerű a határozat szövege, ill. még mindig volt rá példa, hogy „az előterjesztés szerint” fogad el határozatot a testület, - előfordultak téves számozások, név, adat elírások, - a keresetindítás feltételeit nem mindig jelölték meg pontosan, megyei bíróság helyett városi bíróságot határoztak meg jogorvoslati fórumként, - közalkalmazotti magasabb vezetői beosztásra vonatkozó pályázat kiírása helytelenül négy évre történt. Mulasztásos jogsértések a határozatok és rendeletek vonatkozásában: -

a legtipikusabb mulasztás a jegyzőkönyvek késedelmes megküldése. a helyi építési szabályzat megalkotása a városok esetében is több esetben gondot okozott, a május 31. napjáig esedékes gyermekvédelmi beszámolót egy település két héttel később tárgyalta meg, a többi település határidőben teljesített ezen kötelezettségét, továbbra is probléma a közmeghallgatás elmaradása, több településen elmaradt, vagy késedelmesen történt meg a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező felülvizsgálata.

Jellemzően a kisebb lélekszámú településeknél volt tapasztalható mulasztásos jogsértés. Ennek oka, hogy a kis létszámú, leterhelt apparátus és a jegyzők, egyre nehezebben birkóztak meg a határidős feladatokkal. Az önkormányzati bizottságok működése A bizottságok száma - egy-két kivételtől eltekintve – változatlan maradt, a feladatkörük sem változott. Évről évre növekedés tapasztalható azonban a bizottságok munkájában, amit álláspontunk szerint az egyre nagyobb számban leadott testületi hatáskörök eredményeztek. Az átruházott hatáskörök mind nagyobb mértékű gyakorlása pozitív irány, hiszen a bizottságok egyre inkább betöltik az Ötv-ben meghatározott funkciójukat, még a kis településeken is, ahol ez korábban nem volt jellemző.

9 A fentiekből következően jelentősen nőtt a bizottsági ülések száma 2004. évben (a 2002. évihez képest 60, a 2003. évihez képest pedig 35 százalékkal) és a döntéshozatal is (a határozatok a 2002. évihez képest 218, a 2003. évihez képest 27 százalékos emelkedést mutattak). Ülések száma Határozatok száma

2001. 722 5717

2002. 946 6973

2003. 1180 11214

2004. 1506 15207

A bizottsági jegyzőkönyvek érezhetően kevesebb „figyelemben” részesültek, mint a képviselő-testületi jegyzőkönyvek. Ezt mutatja az alacsonyabb színvonal, illetőleg a lényegesen hosszabb beküldési határidő. Sok esetben meg sem küldték, vagy év végén egyszerre küldték meg a jegyzők a bizottsági jegyzőkönyveket (Tótkomlós), ami „értelmetlenné”, pontosabban oka fogyottá teszi a bizottsági működés törvényességi ellenőrzését. Jellemző bizottsági jogsértések: -

kitüntetési ügyet nyilvános ülésen tárgyaltak, nem derült ki, hogy az érintett ülés nyilvános, vagy zárt volt-e, nyilvános ülésen döntöttek egyedi önkormányzati hatósági ügyről, a hatósági ügyet tárgyaló ülés jegyzőkönyvében nem tüntetik fel, hogy az ülés zárt volt-e, költségvetési kérdést zárt ülésen tárgyaltak, esetenként nem tüntették fel kifejezetten a határozatképességet, nem szavaztatta meg az elnök a napirendet, és hiányzott a számszerű szavazati arány, a döntést nem foglalták határozatba, nem készítettek külön jegyzőkönyvet a zárt ülésről, a bizottság elnöke rendelte el a zárt ülést.

A kisebbségi önkormányzatok működése A kisebbségi önkormányzatok számában nem történt változás. Megyénkben egy kisebbségi települési önkormányzat és 63 közvetlen módon megválasztott kisebbségi önkormányzat működik. A megye sajátos nemzetiségi összetétele visszatükröződik a megválasztott kisebbségi önkormányzatokból, összességében 25 cigány, 8 német, 11 román, 1 szerb, 17 szlovák, 1 lengyel kisebbségi önkormányzat működik.

Ülések száma Határozatok száma

2001 237 908

2002 290 1005

2003 402 1419

2004 388 1433

10 A beérkezett jegyzőkönyvek alapján 2004-ben üléseik száma 388 volt, ahol a megelőző évihez képest egy százalékkal, a 2002. évihez képest pedig negyvenhárom százalékkal több határozatot hoztak. A jegyzőkönyvek átlagos beérkezési ideje az üléstől számított 30-50 nap. Az ülések gyakoriságára jellemző az évi 6-8 ülés. Egyes településeknél a jegyzőkönyvek általános tartalmi és formai színvonala kifogásolható. Rendkívül szűkszavúan, néhol a hozzászólásokat nem is rögzítve tartalmazza az elhangzottakat. A tanácskozás lényege sokszor nem derül ki. Több jegyzőt szóban kértünk, hogy nyújtsanak adminisztratív segítséget a kisebbségi önkormányzatoknak. Az előbb leírtakon túl nincsenek kiemelésre érdemes speciális tartalmi és formai hibák, a mulasztásos jogsértések is inkább a jegyzőkönyvek késedelmes beküldése, illetve a közmeghallgatások elmaradása miatt van. (Ez utóbbiakra igen csekély az érdeklődés, és talán túlzott is az elvárás ezek kötelező megtartásának előírását illetően.) Az elmúlt év során munkatervbe foglalt feladatunk volt annak vizsgálata, hogy a települési önkormányzatok és a közvetlen módon megválasztott kisebbségi önkormányzatok rendelkeznek-e az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 68. § (3) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodással. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy: 25 cigány kisebbségi önkormányzatból 4 nem rendelkezett együttműködési megállapodással, 8 német kisebbségi önkormányzatból 1 nem rendelkezett együttműködési megállapodással, 10 román kisebbségi önkormányzatból szintén 1 nem rendelkezett együttműködési megállapodással, míg a 17 szlovák kisebbség önkormányzatból 2 nem rendelkezett együttműködési megállapodással. A 8 hiányzó együttműködési megállapodás pótlása érdekében szóbeli észrevételeket tettünk, majd ezt követően egy kivétellel a megállapodásokat megkötötték. Utóbbi esetben írásbeli észrevételt tettünk, ezt követően került sor az együttműködési megállapodás megkötésére. A kisebbségi önkormányzatok működésének középpontjában a történelmi gyökerekből fakadó kisebbségi hagyományok, nyelvük fennmaradásának ápolása, a kisebbségi oktatás, közművelődés támogatása, az anyanemzettel való kapcsolatépítés állt, ennek megfelelően szerveztek különböző kisebbségi rendezvényeket, kulturális találkozókat stb. A működésük során előfordult jogsértések: -

zárt ülésen tárgyalták meg a települési önkormányzattal megkötendő szerződést, kitüntetési ügyről nyilvános ülésen döntöttek, költségvetésük szerkezete nem volt megfelelő, a kisebbségi képviselőknek költségtérítési átalányt állapítottak meg, külső szervek támogatása esetén nem írtak elő elszámolási kötelezettséget, ill. hiányzott a rendeltetéstől eltérő felhasználás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés.

A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács működése törvényességi szempontból jónak mondható, írásbeli törvényességi észrevétel megtételére 2004-ben sem került sor, néhány apróbb formai hiányosság (pl.: jelenléti ívet nem mellékeltek) fordult csak elő.

11 A tanács üléseiről, az SZMSZ szabályainak megfelelően, jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a tanácskozás rövid lényegét, és a szavazatok számát. Szóbeli észrevételt követően készítettek a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet. A döntésekről pontosan szövegezett határozatok készülnek, amely tartalmazza a döntés lényegét, - bár többször utalnak az előterjesztett anyagokra az érdemi döntésben is, továbbá a végrehajtásért felelős és a határidő megjelölését is. Az újjáalakuló területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatának tervezetét előzetesen véleményeztük és érdemi észrevételeket tettünk a törvényi előírások betartását elősegítendő. A jogsértések megszüntetésére tett intézkedések 2004. évben jelentősen megemelkedett az előző évihez képest azt írásos észrevételek száma. Köszönhető ez többek között az önkormányzati jogalkotói tevékenység következetes jogharmonizációs célú kontrolljának is. Az elmúlt év során 48 írásos észrevételt tettünk a települési önkormányzatok képviselőtestületeihez, ebből 20 mulasztásos törvénysértés volt. Ez utóbbiak főként a gyermekjóléti szolgálatok létrehozásának (3), a gyermekvédelmi beszámoló napirendre tűzésének (4), valamint a településrendezési tervek megalkotásának (11) hiányából fakadtak. Az érintett települések képviselő-testületei 5 kivétellel az észrevételeket elfogadták, a jogsértéseket megszüntették. A településrendezési terv megalkotására két város kért határidő módosítást, - 2005. március 31-ig, ill. június 30-ig – az elmaradások oka az anyagi fedezet hiánya, ill. a szükséges vélemények ekkorra állnak rendelkezésre. A jellemző jogsértések közül kiemelhetőek még a lakás- és a szociális rendeletekben (lakásfenntartási támogatás, eseti szociális segély) találhatóak. Az Alkotmánybírósághoz két indítványt nyújtottunk be, az egyik esetben kérve a jogsértő rendelkezés (a polgármesternek minimum két főt kell alpolgármesternek javasolni) megsemmisítését, míg a másik esetben a képviselő-testület a jogszabályból eredő jogalkotói feladatát elmulasztotta a települési folyékony hulladék elszállításának díjára vonatkozóan, ezért indítványoztuk az alkotmányellenes mulasztás megállapítását, és határidő megjelölésével a rendelet alkotására való felhívást. 2003. évben kivétel nélkül (11 ügy) összeférhetetlenségi ügyekben fordultunk keresettel a Megyei Bírósághoz, ill. 1 alkalommal nyújtottunk be felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz. 2004. évben 4 ügyben nyújtottunk be keresetet, ebből egy közigazgatási per szünetel, három esetben a keresetet, ill. indítványt elutasította a bíróság. A kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszüntetése ügyében és egy városi polgármester összeférhetetlenségi ügyében hozott elutasító végzéssel szemben felülvizsgálati kérelemmel éltünk. Az önkormányzati társulások működése A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött és működő társulások száma Békés megyében 2004. évben 36 volt. Megalakulásuk és tevékenységük törvényességét folyamatosan ellenőriztük, két esetben éltünk szóbeli észrevétellel a megállapodásokkal

12 kapcsolatban a jelzőrendszeres házi önkormányzatok gesztor önkormányzatánál.

gondozás

létrehozását

tervező

2003. évben 36 társulás működött a megyében, számuk 2004. évben 38-ra emelkedett: -

két község megállapodott intézmény (általános iskola) közös fenntartására, egy székhely város és három környező község társult arra, hogy a településekre 40 készüléket helyeznek ki a házi jelzőrendszeres gondozó szolgálat keretében.

2004. év végén megszűnt három település belső ellenőrzési társulása, de helyette ugyanezen feladat ellátására a megszűnést követő nappal a korábbi társulásból kettő és egy új tag írt alá társulási megállapodást. A 2004. év az önkormányzati társulások tekintetében jelentős év volt, hiszen a 65/2004.(IV.15.) sz. Kormányrendelet hatálybalépését követően Békés megye 8 kistérségében 4 többcélú társulás jött létre, ill. 2 területfejlesztési társulás. Két kistérségben nem sikerült augusztus végéig létrehozni a társulást, de azt követően a decemberig tartó időszakban ezekben is megalakultak a területfejlesztési társulások. A társulások 7 kistérségben vállalták át a területfejlesztési tanács feladatait, míg egy kistérségben hivatalunk kezdeményezésére önállóan jött létre a tanács. A társulási megállapodások jogszerűek voltak, észrevételt e tekintetben nem kellett tenni. 2004. évi komplex- és célvizsgálatok A 2004. évi ellenőrzési terv alapján 5 település (Almáskamarás, Dombiratos, Kétsoprony, Tarhos, Szarvas) polgármesteri hivatalánál került sor helyszíni, komplex vizsgálat megtartására, melynek során vizsgáltuk az önkormányzat képviselő-testülete és szervei tevékenységét, ezen belül: -

a képviselő-testületi ülések előkészítésének mechanizmusát, a képviselő-testületi jegyzőkönyvek megőrzésével, hozzáférhetőségével, a határozatok hozzáférhetőségével kapcsolatos gyakorlatot, az önkormányzati rendeletek kihirdetésének módjával, a rendeletek nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet, a bizottságok és a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos tevékenységet, az EU-s jogharmonizáció végrehajtását.

A komplex vizsgálatok megállapításai az alábbiak voltak: Almáskamarás Község Önkormányzatának komplex vizsgálatánál egy jól működő és hatékony polgármesteri hivatallal találkoztunk, mely kiváló segítséget tud nyújtani a testület jogszerű és precíz működéséhez. Kiemelkedő színvonalúak a képviselőtestületi dokumentációk kezelése és nyilvántartása, amely követendő példa lehet más önkormányzatok számára is.

13 Dombiratos Község Önkormányzatánál írásos előterjesztéseket ritkán készítettek, többnyire csak a helyi rendeletek elfogadásakor, illetve a költségvetési rendeletet érintő napirendekhez. A kialakult gyakorlat a Szervezeti és Működési Szabályzat 10. §-ának nem felel meg, ugyanis csak halaszthatatlan esetben, a polgármester engedélyével lehetne szóbeli előterjesztést benyújtani, és a határozati javaslatot ekkor is írásban kell benyújtani. A vizsgálat időpontjában a 2003-as képviselő-testületi ülésekről készült nyílt és zárt ülési jegyzőkönyveket az előterjesztésekkel együtt egy kötözős dossziéban tárolták, a polgármester irodájában. A rendeletek szintén egy kötözős iratgyűjtőben, külön voltak elhelyezve. A jegyzőkönyvek mellől hiányoztak az adott ülésen elfogadott rendeletek, pedig azokat a jegyzőkönyv mellékleteként is meg kell őrizni. A határozatokról naprakész, betűrendes nyilvántartást nem vezetnek, külön nyilván kellene tartani a határozat tárgyát, a végrehajtásért felelős nevét és a határidőt, illetve a végrehajtás megtörténtét, illetve a tett intézkedéseket. Az SZMSZ 14. §-a alapján a hivatalnak a határozatokról betűrendes és határidős nyilvántartást is vezetnie kellene! Szarvas Város Önkormányzatánál a vizsgált 2003-as évben a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit jelentős késéssel küldték meg ellenőrzésre, ez átlagosan háromszorosan meghaladja a jogszabályban előírt 15 napos határidőt, csak a már beérkezett jegyzőkönyveket figyelembe véve középértékként 50 nap állapítható meg. Az 2003-as évből két ülés (a november 20-i és dec. 18-i) képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve sem lett beküldve az ellenőrzés időpontjáig, ami több mint öt hónapos késést jelent. Írásban jeleztük, hogy szükséges a beküldési határidők érdemi csökkentése, amely megtörtént. Az önkormányzat által elfogadott SZMSZ 35. §-val ellentétben a bizottsági jegyzőkönyveket nem köttetik be, és a régebbi évek bizottsági jegyzőkönyveinek együttes tárolása sem megoldott. A képviselő-testület a helyi rendeletek jogharmonizációjáról ütemtervet nem fogadott el, de a polgármesteri hivatal két alkalommal beszámolt a felülvizsgálat végrehajtásának helyzetéről. Tarhos Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei komplex, helyszíni vizsgálata során megállapítottuk, hogy egy kevésbé fejlett településen is lehet színvonalas és hatékony munkát végezni. Igaz, hogy alacsony szinten áll az elektronizáltság, továbbá nagyon kis kapacitású a polgármesteri hivatal, de ennek ellenére rendkívül precíz és áttekinthető nyilvántartásokkal találkoztunk. Valamennyi rendeletet áttekintette a testület és megtörtént az újrakodifikálás és az egységes szerkezetbe foglalás. Külön ki kell emelni a háromtípusú rendeleti nyilvántartást (sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével, sorszám szerint növekvő sorrendben és vezetik a rendeletek betűrendes nyilvántartását is), ami lényegesen leegyszerűsíti a rendeletek keresését. 2004. évben az alábbi célvizsgálatokat végeztük el: -

a megye valamennyi települése vonatkozásában ellenőriztük a Szervezeti és Működési Szabályzatokról szóló helyi rendeleteket, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletére, hasznosítására, elidegenítésére vonatkozó helyi rendeleteket,

14 -

azon településeknél, ahol kisebbségi önkormányzat működik, azt vizsgáltuk, hogy a települési önkormányzatok és a közvetlen módon megválasztott kisebbségi önkormányzatok rendelkeznek-e az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 68. § (3) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodással.

A Szervezeti és Működési Szabályzatokkal kapcsolatos összegző megállapítások: Az önkormányzatok jelentős többsége a törvényi határidőn belül felülvizsgálta a rendeletét, a késedelmesen teljesítők 2-3 hónapot késtek. Elenyésző azon önkormányzatok száma, akik a törvényi kötelezettségüknek nem tettek eleget. A jogszabályok jelölése és az SZMSZ megalkotására felhatalmazást adó jogszabályok hivatkozása megfelelőnek mondható. Az önkormányzatok jelképeiről és pecsétjéről nem minden önkormányzat alkotott rendeletet. Előfordult, hogy az önkormányzat pecsétjének a leírását tartalmazzák a rendeletek, de elmulasztják a polgármesteri hivatal pecsétjének a leírását. A rendeletek több alkalommal veszik át és idézik az Ötv. szabályait. A rendeletekben használatos elnevezések, fogalmak sokszor pontatlanul és következetlenül jelennek meg. A képviselő-testület működésével kapcsolatos kérdések terén tapasztalható a legtöbb szabályozási pontatlanság. Nem definiáltak a fogalmak, nincsenek eljárási és hatásköri szabályok pontosan rögzítve. A részletszabályok sok esetben hiányoznak és ez vitás kérdések felmerülésekor komoly konfliktusok forrása lehet. A tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban, több esetben hiányzik a polgármester eszközeinek felsorolása, ill. jogsértő jogkövetkezmény van a rendeletben szabályozva. A döntéshozatali eljárás szabályozásával kapcsolatban alapvető hiányosság nem jelentkezik, de sok a pontatlanság. A képviselő-testület döntéseivel kapcsolatban a rendeletek jelentős része jogszerű rendelkezéseket tartalmaz, de ezen a területen is hiányzik sok esetben a részletszabályok megalkotása, a pontos definíciók alkalmazása. A kérdések, interpellációk rendjére a jelenleginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani, a települések túlnyomó többségében a részletszabályokat meg kell alkotni, vagy azokat ki kell egészíteni. A jegyzőkönyvek tartalmi és formai követelményeinél fontos kritérium, hogy a nyílt és a zárt ülés jegyzőkönyvével kapcsolatos szabályok elkülönüljenek s mindkét esetben pontos, és részletes szabályok kerüljenek megalkotásra. A zárt ülések tekintetében a betekintési jog biztosítására nagyobb gondot kell fordítani, figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat is. A képviselők jogaival és kötelezettségeivel, a tanácsnokokkal, valamint a bizottságokkal kapcsolatos szabályok általában jogszerűek, ezeken a területeken is leginkább pontatlanságok jelentkeznek. A polgármesterre, alpolgármesterre vonatkozó szabályozási tárgykörök közül ki kell emelni, hogy a munkarendjük és fogadórendjük túlnyomórészt szabályozatlan, ezt a települések jelentős részénél pótolni kell. Ugyanígy a tartós akadályoztatásuk, ill. e tisztségek egyidejű betöltetlenségének a szabályozása is sok esetben hiányzik. A rendeletek jelentős részében nem található szabályozás arra vonatkozóan, hogy a polgármester ill. a főállású alpolgármester milyen eljárási rend szerint veheti ki a szabadságát. A jegyzővel és a polgármesteri hivatallal kapcsolatos rendelkezések általában jogszerűek.

15 A helyi népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos rendelkezéseknek csak a főbb szabályai jelennek meg az SZMSZ-ekben, az önkormányzatok túlnyomó többsége e tárgykörben külön rendeletet alkotott. Az önkormányzat gazdálkodásával, vagyonával kapcsolatosan megállapítható, hogy a rendeletek a főbb szabályokat rögzítik, majd általában külön rendeletet alkotnak erről. A rendeletek jelentős részéből hiányzik az önkormányzati követelésekről való lemondás szabályainak meghatározása, valamint az éves adóbeszámolási kötelezettség előírása. A záró rendelkezések tekintetében általános hibaként állapítható meg, hogy a rendeletek a kihirdetésük napján lépnek hatályba, továbbá hogy a módosító, hatályukat vesztő rendeletek felsorolása hiányzik, ill. a rendeletben meghivatkozott mellékletek felsorolása vagy hiányzik, vagy nincsenek csatolva. A felmerült hiányosságok kiküszöbölése érdekében többségében szóbeli, néhány esetben írásbeli törvényességi észrevétellel éltünk, a hibák kiküszöbölésének végső határideje: 2005. február 28. Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről szóló helyi rendeletek felülvizsgálatának tapasztalatai Jogszabályi felhatalmazásként az önkormányzati rendeletek a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXXVIII. tv. (továbbiakban Lt.) szabályaira többnyire helyesen hivatkoztak, bár több rendeletnél csak általánosságban, pontosabb szakasz megjelölése nélkül. A lakásrendelet tárgyi hatálya jól szabályozott, ellenben a személyi hatályának szabályozását több esetben elmulasztották, és arra is van példa mikor pontosan nem meghatározott „állampolgársághoz” kötötték a lakásbérleti szerződést, hogy ezzel a közösségi munkavállalók között tesznek különbséget állampolgársági alapon. A bérbeadói jogok gyakorlásának hatáskör átruházása általában az önkormányzati tv. 9. §-ban meghatározott szabályok figyelembevételével történt. Arra is volt példa, hogy a Képviselő-testület megbízást adott a bérlakások kezeléssel megbízott szervezetnek a lakásbérleti szerződés megkötésére is! A bérbeadó és a bérlők jogait, kötelezettségeit a testületek általában a Lt. figyelembe vételével határozták meg, A jogcímnélküli lakáshasználónak előírható díj mértéke, emelésének feltételei többnyire a Lt-nek megfelelően szabályozott, de arra a törvénysértő előírásra is volt példa, hogy a jogcímnélküli használat kezdetétől kell emelt lakáshasználati díjat fizetni, amelynek mértéke a lakbér háromszorosa! A befogadáshoz szükséges bérbeadói hozzájárulás feltételeit, kereteit az önkormányzati rendeletek többsége jól határozta meg, de egy településen törvénysértő módon az önkormányzati rendelet szűkítette a hozzájárulás nélkül befogadható személyek körét az Lt-ben felsoroltakhoz képest, csak a házastársat és a gyermeket említve. A felmondási okok törvénysértő bővítésére új okokkal nem volt példa. Lakásban visszamaradó személy elhelyezése érdekében a másik lakásra való jogosultságát Lt-ben előírt elhelyezési kötelezettségen felül többletet nem vállaltak az önkormányzatok.

16 A lakbértámogatás mértékét és feltételeit több önkormányzat törvénysértő módon nem szabályozta, illetve a szociális rendeletére utalva tett eleget a bérlők vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodó lakbér megállapítási kötelezettségének. A rendeletekből nem állapítható meg, hogy helyiségbérleti díjaknál esetlegesen burkolt támogatást nyújtanának kedvezmények, mentességek alkalmazásával. Csak kevés rendelet tartalmazza az Lt-nek megfelelően az érintett bérlők és a velük közös háztartásban élők adatszolgáltatási kötelezettségét és azt, hogy az eljáró szervek kötelesek betartani az adatvédelmi törvényt. Az önkormányzati rendeletekben változó részletezettséggel határozták meg az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit, eljárási rendjét. A diszkrimináció tilalmába ütköző és az uniós tagállamok polgárait hátrányosan érintő rendelkezések nincsenek a rendeletekben. Kiemelt szempontként vizsgáltuk az országgyűlés lakásmaffia albizottsága ajánlásainak megfelelő helyi rendeleti szabályok megalkotását. Elterjedt az előírás, hogy a lakásbérleti jog kizárólag másik lakásra cserélhető el, ennek biztosítására viszont a konkrét és garanciális eljárási szabályok rendeletben történő szabályozása többnyire elmaradt. Annak ellenőrzésére, hogy a lakást valóban a bérlő használja, az Lt 1.§ (3) bek.-re és a Ptk. 425.§ (2) bek.-re hivatkozva, ritkán van előírás, hogy meghatározott gyakorisággal, - előzetes írásbeli értesítést követően - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, jogosult a bérbeadó a rendeltetésszerű használatot ellenőrizni. A bérlakások és a bérlők, illetve a lakásba jogszerűen befogadottak, a bérleti szerződések időtartamának, az üres lakásoknak, az elidegenítés tényének a naprakész nyilvántartását előíró szabályoknak a megléte, legtöbbször nem szabályozott. Általános megállapítás, hogy a nagyobb városok általában részletesebb és jobb rendeleti előírásokat alkottak. A települési önkormányzatok és a közvetlen módon megválasztott kisebbségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások ellenőrzésének tapasztalatairól a kisebbségi önkormányzatok működésénél már szólt a beszámoló. Panasz ügyek A panaszos ügyek száma a 2003. évihez (66 db) képest sajnos csak látszólag csökkent, 2004-ben 39 volt. Csabaszabadi község, Kétegyháza nagyközség és Mezőkovácsháza város képviselő-testülete működésével kapcsolatban szinte folyamatosan érkeztek a panaszok minden elképzelhető formában (telefonon, személyesen, írásban, faxon, e-mailen), pl. a mezőkovácsházi önkormányzat működése miatti panasz során 18, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében 24 alszámon iktatott irat található. A panasz ügyeknél különös fontosságot tulajdonítunk az alapos kivizsgálás mellett a minél rövidebb határidőn belüli megnyugtató válaszadásnak. Az előfordult panaszügyekből néhány fajsúlyosabbat kiemelve: -

a mezőkovácsházi önkormányzat működésével kapcsolatban a főállású alpolgármester és két képviselő-társa, valamint a választókerület országgyűlési képviselője tett több bejelentést; ezek egy része miatt

17

-

-

törvényességi észrevételt tettünk, más részüket továbbítottuk az Állami Számvevőszéknek, a Békés Megyei Főügyészségnek, illetve eljárást kezdeményeztünk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, az eljárás bírság kiszabásával zárult, bejelentés alapján hívtuk fel a mezőkovácsházi önkormányzat képviselőtestületének figyelmét a polgármesterrel, illetve az alpolgármesterrel kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségre, mindkét esetben lefolytatták az összeférhetetlenségi eljárást, falugyűlés, képviselő-testületi ülés lebonyolításával, a szavazás menetével, a hozzászólások korlátozásával kapcsolatos kritikai észrevételek, kéményseprőipari közszolgáltatással kapcsolatos szabálytalanság, kétegyházi képviselők egy csoportjának panasza a helyi választási bizottság megválasztásával kapcsolatban, illetve lakossági panasz a szavazatszámláló bizottság tagjainak pótlására vonatkozóan, Gyomaendrődi Liget Fürdő Kft. vagyonvédelemi ellenőrzésre kiírt pályázat elbírálásával kapcsolatos panasz, Kétegyáza Képviselő-testülete működésével kapcsolatos panasz-ügyek (ezekről jelentést készítettünk a BM Önkormányzati Államtitkárnak), Orosháza város szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás díjával kapcsolatos panasz, Békéscsaba: szülői panasz az óvodák integrációjával kapcsolatosan, az ügyben az ombudsman is vizsgálatot folytatott, Nagykamarás: panasz az iskolaigazgató megbízatásával kapcsolatosan, Tarhos: lakossági és képviselői panaszok az önkormányzat és a polgármester működésével kapcsolatosan, Gyula: települési folyékony hulladék elszállításának díjára vonatkozó panaszok, valamint a szelektív hulladék-gyűjtésen belül a zöldhulladék szállítására, díjára vonatkozó panaszok (4 beadvány, köztük magánszemélyek csoportjaitól is).

Szakmai segítségnyújtás a jegyzőknek A személyes és telefonon történő konzultáción túl törekszünk a minél gyorsabb és szakszerűbb segítségnyújtásra. Ennek egyik formája, hogy elektronikus úton továbbítják a települési jegyzőknek a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges szakmai anyagokat. 2004. évben az alábbi anyagokat küldtük meg a polgármesteri hivatalok vezetőinek: -

EU jogharmonizációval, kistérségekkel kapcsolatos segédletek, a talajterhelési díj rendelet megalkotását segítő szakmai anyag és rendelet minta, a környezetterhelési díjjal kapcsolatos szakmai állásfoglalás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentései, szociális rendelet változásairól tájékoztatás, vagyon rendeletekkel kapcsolatos célvizsgálati megállapítások, az önkormányzati bérlakások rendeleti szabályozásával kapcsolatos elvárások, tájékoztató a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos adatkezelésről,

18 -

állami támogatásokkal, a köztulajdonban lévő földterületek és épületek értékesítésével kapcsolatos EU jogharmonizációs segédlet) a közbeszerzések lebonyolítását elősegítő szakmai anyagok, nyomtatványok, a szervezeti és működési szabályzatok célvizsgálati jelentése, az állattartási rendeletek megalkotását elősegítő szakmai anyag.

A jegyzők részére rendszeresen szerveztünk szakmai tanácskozásokat. 2004. évben összesen 5 alkalommal került sor jegyzői értekezlet megtartására. A jegyzői értekezleteken fő napirendként az alábbi témák szerepeltek: - az önkormányzati adóigazgatás aktualitásai, - a szociális törvény változásai, kiemelten a lakhatás megőrzését segítő szociális támogatások, - az új közbeszerzési törvény, - a rekreációs szabadságról szóló szabályok értelmezése, - a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának helyzete, - az új esélyegyenlőségi törvény adta jogok és lehetőségek, - a szociális-, a vagyonrendeletek és a szervezeti és a működési szabályzatok célvizsgálati tapasztalatainak ismertetése. A fentieken túlmenően még részletes tájékoztatót kaptak a jogszabályváltozások közül: - a talajterhelési díjról, - a vállalkozásoknak nyújtható önkormányzati támogatásokról, - a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról, - az állattartási rendeletekkel kapcsolatos szabályozásról.

jegyzők

a

A jegyzői értekezleteken rendszeresen ismertetésre kerültek az állami számvevőszéknek az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő megállapításai is. Itt kell még megemlíteni a szakmai segítségnyújtásnak a múlt évben nyújtott jellemző formáját, a köztisztviselők, közöttük a jegyzők képzését. A törvényességi ellenőrzési főosztály három munkatársa 5, ill. 4 napos képzést tartott a helyi rendeletek kodifikációja, jogharmonizációja témakörben, valamint a pályázatokra, a pályázat írásra vonatkozó szabályokról.

19 A törvényességi ellenőrzés mutatói

20 2004. január 1. - 2004. december 31.

A képviselőtestületi ülések száma: Határozatok száma Törvényességi észrevétel szóban Törvényességi észrevétel írásban Elfogadott észrevétel Rendeletek száma Törvényességi észrevétel szóban Törvényességi észrevétel írásban Elfogadott észrevétel Mulasztásos törvénysértések száma Felhívás szóban Felhívás írásban Törvénysértést megszüntették

1077 14652 169 25 190 1566 400 32 429 96 76 20 49

Tisztségviselő felelősségének megállapítása Kezdeményezése Felelősség megállapítása Képviselőtest. összehívásának kezdeményezése Testület összeült

1 1

Jegyzői különvélemény Perindítás bíróság előtt Bírósági döntés Helyt adó Elutasító Kereset visszavonása Alkotmánybírósági indítvány AB döntése helyt adó AB döntése elutasító

4 3 3 1 3

Indítvány visszavonása Bizottsági ülések száma Bizottsági határozatok Törvényességi észrevétel szóban Törvényességi észrevétel írásban Elfogadott észrevétel Kisebbségi önkormányzati ülések száma Kisebbs. önkormányzati határozatok száma Törvényességi észrevétel szóban Törvényességi észrevétel írásban Elfogadott észrevétel

Békés Megyei Területfejlesztési Tanács üléseinek száma Határozatok száma Törvényességi észrevétel szóban Törvényességi észrevétel írásban Elfogadott észrevétel

2./ A hatósági munka értékelése A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai:

1506 15207 89 89 388 1433 35 6 40 5 131 1 1

21 A jegyzők államigazgatási hatáskörei ellátásának megítélése vonatkozásában viszonylag szűk rálátásunk van. Az I. fokon hozott határozatoknak csak elenyésző száma kerül jogorvoslati kérelmek elbírálása során hivatalunkhoz. Több határozat ellenőrzésére nyílik alkalom a komplex, a cél és az ágazati helyszíni vizsgálatok megtartása során. A komplex vizsgálat a teljes államigazgatási feladatellátást tekinti át, míg a célvizsgálat és az ágazati szempontú vizsgálatok az adóigazgatás, az anyakönyvi igazgatás és a szabálysértés területét veszik szemügyre az adott polgármesteri hivatalnál. A vizsgálatok realizálása során a jellemző hibákra a figyelmet felhívjuk és elrendeljük a hiba saját hatáskörben való kijavítását, ha a határidő még nem múlt el. Tapasztalható, hogy a jegyzők – főleg nagyobb létszámú hivatalokban – az igazgatási feladatokat a kiadmányozási jogkörrel együtt átadják munkatársaiknak és az ügyekről csak referáltatnak. Emiatt gyakori, hogy a folyó ügyeket nem ismerik és csak a konkrét probléma kapcsán tájékozódnak az adott ügyben. Kisebb létszámú polgármesteri hivatalokban természetesen a jegyzői feladatellátás már közvetlenebb. Ugyanakkor egy - egy munkatárs több igazgatási terület munkáját látja el, amelyre jellemző a sematizmus és a begyakorlottság követése annak az összes előnyeivel és hátrányaival. Sajnálatos, de általános tapasztalatként megállapítható, hogy a jegyzők, mint I. fokú adóhatóságok végrehajtási tevékenysége, az adózási szankcionáló tevékenységük – gyakran fel nem róható okokból – nem működik. Változatlanul fenntartható az a vélemény, hogy a jegyző a testületi munkához kötődik szorosabban, ami azzal a ténnyel is jellemezhető, hogy munkaidejének jelentős részét (és a hivatalok munkájának több mint a felét) a testületi munka köti le. Mindezekkel együtt megállapítható, hogy a jegyzői államigazgatási feladatellátás összességében jó színvonalú a megyében, ami visszavezethető arra, hogy a jegyzői kar túlnyomó többségében jól felkészült, gyakorlott szakemberekből áll és viszonylag hosszú ideje nagyfokú stabilitást mutat. A hivatal hatósági tevékenységéről: Hivatalunk a 2004. évi hatósági tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy a hatósági eljárásaink száma jelentősen nem változott. A hagyományosan II. fokú jogorvoslati hatósági ügyeink viszonylag kiegyenlített ügyszáma mellett hasonló tendenciát mutatott az I. fokú hatáskörben hozott határozataink száma is. Az I. fokon elbírált ügyek kategóriájába a műszaki ellenőri névjegyzékbe, a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő felvétel tárgyában hozott határozatok és ezek nyilvántartásának kezelése, az anyakönyvi igazgatással, a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatásával, a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezésével, a kisajátítási és szolgalomalapítási eljárásokkal és más, egyebek között a nem állami nem önkormányzati szociális intézményekkel kapcsolatos engedélyezési és ellenőrzési ügyek tartoznak. A II. fokú ügyintézés keretébe az adó-és illetékügyek, az építéshatósági ügyek, a kereskedelmi és környezetvédelmi, továbbá a közlekedési hatósági ügyek

22 tartoznak. A II. fokú eljárások mellé azokhoz gyakran társulnak I. fokon elbírálandó ügyek is, mint például az egyre nagyobb számban jelentkező kijelölési ügyek. Jelentős azoknak az ügyeknek a száma is, amelyek elintézése reálcselekményekkel megy végbe, mint például a magyar- és hozzátartozói igazolványok, diák- és pedagógus igazolványok átvétele és átadása. Az utóbbi időszak jogszabályi változásai bizonyos mértékben átrendezték tevékenységünket. Az elmúlt évben megszűnt a sürgősségi útlevél ügyek intézésének feladatköre, ebben az évben év közben pedig megszűnt a polgári szolgálat engedélyezésének hatásköre. Ugyanakkor jelentősen megnőtt a kisajátítási és szolgalom alapítási ügyek száma, tekintettel az elkerülő utak építésére, valamint arra, hogy a korábban már lefektetett, de bejegyzett szolgalommal nem védett olaj és gáz gyűjtővezetékek szolgalom alapítására zömmel napjainkban került sor. Továbbra is kiegyenlített ügyforgalmat mutat a magyar igazolványok, a diákigazolványok és a pedagógus igazolványok kiadása. Az elmúlt évben is végeztük a hatósági feladatkörre telepített ágazati ellenőrzéseket, úgy, mint a személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezését és szakmai ellenőrzését, az önkormányzati adóhatóságok, a szabálysértési ügyintézés működése törvényességének helyzetét. Közreműködtünk a hivatal főosztályai által végzett, az éves ellenőrzési tervünkben kijelölt önkormányzatok polgármesteri hivatalainál végzett szakigazgatási és önkormányzati hatósági tevékenységre kiterjedő komplex vizsgálatokban. Ezek tapasztalatait munkánk során jól hasznosíthatók. Téma illetve célvizsgálatok keretében ellenőriztük az anyakönyvi-igazgatási, a szabálysértési illetve az adóigazgatási önkormányzati tevékenységet. Fontos feladatunknak tartottuk a szakmai felettes szervekkel, a helyi önkormányzatok jegyzőivel és ügyintézőivel való szakmai kapcsolattartást. A fentiek összegzéseként alakult ki az a következtetésünk, hogy a hatósági igazgatási és feladat ellátási tevékenység „szolgáltató” jellege erősödött. Fontos feladatnak tekintettük munkánk hatékonyságának a fokozását és az ügyfél centrikus szemlélet erősítését. I. fokú hatósági ügyintézés: 1. Polgári szolgálat: 2004. májusában volt az utolsó sorkatonai bevonulás, akkor érkeztek az utolsó polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmek hivatalunkhoz. Az ezzel kapcsolatos ügyek száma 106 db volt. A honvédelmi törvény módosításával 2004. novemberében megszűnt a 6 hónapos sorkatonai szolgálat és ezzel egyidejűleg a polgári szolgálatot teljesítők is leszereltek. Ezzel a változtatással hivatalunknak megszűnt az ilyen irányú tevékenysége. 2. Súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatása 2004. évben a jegyzők által és a hivatal hatáskörébe tartozó támogatást megállapító vagy meghosszabbító határozatok száma 3660 db, ebből az először beadott

23 kérelmek száma 1006 db. Ennek a saját nyilvántartásunkba való bedolgozása május, június hónapban megtörtént. A MEOSZ és Pénzügyminisztérium vitája miatt nem a szokott időben történt meg a keretszám kijelölése, így az utalványok kiállítására szeptemberben került sor. Eleget téve a jogszabályi előírásoknak az ezzel foglalkozó bizottság szeptember elején összeült és meghatározta azokat a szempontokat, melyeket a listák összeállításánál figyelembe kívántunk venni. Így pl.: hogy a 2004. évben először igénylők csak akkor kaphatnak támogatást, ha kiskorúak vagy, ha nagyon indokolt a kérelem. Ehhez vettük igénybe a mozgáskorlátozottak egyesületeinek segítségét. Az általuk benyújtott névsorok ellenőrzése után alakítottuk ki a végleges névsort. Ezek után kerülhetett sor a 681 db határozat és utalvány kinyomtatására, aláírására, fénymásolására és végül postázására. Az ezzel foglakozó munkatársak összehangolt munkájának köszönhetően két nap alatt teljesült az utalványok postai elküldése. A mai napig 461 utalvány került beváltásra, ezekről már elidegenítési határozatot is hozott a hivatal. Számításaink szerint kb. 180-200 db utalvány kerül meghosszabbításra, az ezzel kapcsolatos érdeklődés folyamatos telefonon, levélben, személyesen egyaránt. A késedelmes kiosztás miatt az ügyek lezárásának időpontja egybeesik a következő év igényeinek feldolgozásával. A kiosztással egyidejűleg megtörtént a jegyzők értesítése az utalványozottakról. Megfontolásra érdemesnek tartjuk, hogy a jövőben ugyanúgy értesítést küldhetünk a jegyzőknek azok névsoráról is akik támogatásban nem részesültek. Az ezzel kapcsolatos I. fokú határozatok száma 814 db. Az évben keletkezett II. fokú ügyekben kiadott határozatok száma: 45 db, bírósági ügyek száma 4 db volt. A bíróság egyik esetben sem állapított meg jogszabálysértést a keresetet elutasította. 3. Magyar-, a diák-, a pedagógus és oktatói igazolványokkal kapcsolatos feladatokról: A magyar-, diák-, pedagógus-, oktatói igazolványok kiadásához a munkafeltételek ebben az évben is biztosítottak voltak. A számítógépes rendszer jól segítette a munkánkat, de voltak időszakok, amikor a program lelassult és ez a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést gátolta. Ebben az évben is egyre gyakrabban csoportos meghatalmazásokkal vették át az igazolványokat. 2004. október hónapban visszaküldésre került hivatalunktól 455 db „Lejárt őrzési idejű” igazolvány. Az ügyfelek kérésére azonban több igazolványt újból vissza kellett kérnünk a KÖNYV Hivataltól átadás céljából, amely gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le. 2004. november hónapban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont kérésének megfelelően megtörtént az érvénytelen és lejárt őrzési idejű diák-, pedagógus- és oktatói kártyák felmérése és selejtezése. Hivatalunknál 934 db diák-, 56 db pedagógusigazolvány és 2 db oktatói kártya került selejtezésre, a számítógép-rendszerünkben ezeket rögzítettük. Az érkezett és kiadott magyar igazolványok száma (2004): Átvett

Átadó szervnél

Összesen

24 MI

3212

852

4062

Az érkezett és kiadott diák-, pedagógusigazolványok és oktatói kártyák száma (204):

DI PI

Átvett 53 82

Átadó szervnél 151 80

Összesen 204 162

OK

1

1

2

4. Anyakönyvi és népesség-nyilvántartási feladatok ellátásáról: Anyakönyvi és népesség-nyilvántartási ügyekben összesen: 395 db ügyirat érkezett, amely, 224 db főszámon és 171 db alszámon került iktatásra. A kiadott I. fokú határozatok száma 159 db volt, amelyek ellen fellebbezés nem érkezett. Határidőn túli ügyintézés nem volt. Az ügyiratok száma a 2003. évhez viszonyítva mintegy 10%-kal emelkedett. a.) Anyakönyvi ügyintézés: Magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez 21 esetben adtunk ki tanúsítványt (a legtöbbet Németországba, Olaszországba). Az anyakönyvvezetők a házasságkötést megelőző eljárás során 97 esetben terjesztettek fel külföldi okiratot elbírálásra, melyből 93 került elfogadásra és engedélyezésre. A külföldi okiratok 4 felterjesztésnél nem feleltek meg a jogszabályi előírásnak, a közreműködést nem engedélyeztük, a felek fellebbezéssel nem éltek. A tanúsítvány bemutatása alól 4 külföldi részére adtunk felmentést, mivel az adott ország a házassági tanúsítvány jogintézményét nem ismeri (Kanada, Izrael, Kolumbia). Anyakönyvi bejegyzés teljesítését - melynek alapja külföldi okirat, vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat volt – 29 esetben rendeltünk el. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől utónév anyakönyvezhetősége kérdésében 2 alkalommal kértünk véleményt, melyek anyakönyvezését javasolták. Adatszolgáltatási kötelezettségünknek – a külföldi állampolgárok Magyarországon történő anyakönyvezésével kapcsolatosan - a külképviseleteknek és a Külügyminisztériumnak havonta eleget tettünk, összesen 164 okiratot továbbítottunk. Külföldről történt megkeresés alapján 41 anyakönyvi okiratot továbbítottunk a felettes szervhez. Anyakönyvi okirat külföldről történő beszerzése iránti kérelem 19 volt, melyet a szolgálati út betartásával továbbítottunk.

25 Anyakönyvbe és alapiratokba történő betekintésre 3 esetben adtunk engedély. Helyettesítő anyakönyvezető kijelölésére 5 esetben volt szükség. Az anyakönyvezetők és a népesség-nyilvántartók munkájának segítése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében 17 esetben adtunk ki körlevelet. Az anyakönyvi ügyintézést 11 településen ellenőriztük, ebből 5 komplex felügyeleti vizsgálat, 6 célellenőrzés volt. Az ellenőrzések során tapasztalt hibákat, hiányosságokat a helyszínen az ügyintézővel és jegyzővel megbeszéltük, szükség szerint szakmai segítséget is adtunk, de a megállapításokat minden esetben írásban is megkapták. Az ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló körlevélben küldtük ki az anyakönyvvezetőknek. Az ASZA (anyakönyveket, anyakönyvi kivonatokat nyilvántartó, okiratokat kiállító és szolgáltató rendszer) indulásának előkészítése, oktatás megszervezése, lebonyolítása nagyon sok többlet feladatot jelentett az elmúlt hónapokban, amely feladatok ellátása a jövőben is jelentős munkát fog igényelni. November közepétől heti két napban elméleti és gyakorlati oktatással képeztük az anyakönyvvezetőket az új rendszer működtetésére. Elmondhatjuk, hogy Békés megye anyakönyvvezetői már nagy számban használják és működtetik az új rendszert elsőként az országban. A rendszer megfelelő, folyamatos a működtetése és irányítása. b.) Személyi adat- és lakcím nyilvántartási tevékenység: Ezt a tevékenységet ebben az évben 11 településen ellenőriztük, melyből 5 komplex felügyeleti vizsgálat, 6 pedig célellenőrzés volt. Az ügyintézők ismerik a szakterület jogszabályait, aminek naprakész alkalmazása nem kis feladat. Nagyobb hiányosságokat nem tapasztaltunk. A szakterület 2004-ben 2 népszavazást bonyolított le, ami jelentősen megnövelte a leterheltséget. Az okmányirodák számának növekedésével a településeken a népességnyilvántartási ügyintézőt integrálták az okmányirodához úgy, hogy okmányirodai ügyintézési feladatokat is ellátnak. A munkakörbővítéssel sok esetben már nem tudják a szükséges színvonalon ellátni a népesség nyilvántartási feladatokat is. Tapasztaltuk, hogy az okmányirodával nem rendelkező települések népességnyilvántartóinak minden szakmai segítséget megadnak az okmányirodák. Az ügyintézők munkájának segítéséhez 5 körlevelet adtunk ki. 5. Külföldi állampolgárok ingatlanszerzése: Hivatalunk a külföldi állampolgárok ingatlanszerzéséről szóló 7/1996.(I. 18.) Kormányrendelet alapján évben 93 db határozatot hozott. Megyénkben évente átlagosan száz határozat kerül kibocsátásra: 1999. évben 146 db, 2000. évben 120 db, 2001. évben 99 db, 2002. évben 73 db, 2003. évben 89 db határozat. A kérelmek benyújtása egész évben egyenletes számban történt, nem jellemző a „dömpingszerű” ingatlanvásárlás. Továbbra is legnagyobb számban román állampolgárok vásárolnak alacsonyabb forgalmi értékű ingatlanokat a megye kisebb településein. A magasabb forgalmi értékű, városi ingatlanokat elsősorban a nyugat-európai országok állampolgárai vásárolják. 2004. évben a megszerzett ingatlanok vételára átlagosan 2,109 millió

26 forint volt. Az átlag vételár jelentősen csökkent 2003. évhez képest. Ez a tendencia a kisebb településeken vásárolt, olcsóbb ingatlanok arányának növekedésével magyarázható. 2004. évben nem született elutasító határozat, a hivatal 2 esetben megszüntető (hiánypótlás eredménytelensége és a kérelem visszavonása) határozatot hozott. 5 ügyben nem volt szükség a hivatal engedélyére (3 kérelmező bevándorolt, 2 tagállami állampolgár elsődleges lakóhelyet szerzett), ekkor a jogi képviselő részére tájékoztató levél küldésére, illetve a lerótt illeték visszatérítéséről való intézkedésre került sor. Az Európai Unióhoz való csatlakozás megváltoztatta a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezési szabályait. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88/A-D. §-ai 2004. május hó 1. napján léptek hatályba. A változások folytán a tagállami állampolgárok engedély nélkül szerzik meg a termőföldnek nem minősülő ingatlanok tulajdonjogát, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznak arról, hogy az ingatlant elsődleges lakóhelyül szerzik meg, vagy másodlagos lakóhelyüket négy éves folyamatos és jogszerű Magyarországon való tartózkodást követően szerzik meg. Ezen esetekben Hivatalunk csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről értesül (2 ügy). A tagállami állampolgárok másodlagos és a nem tagállami állampolgárok ingatlanszerzési eljárása változatlan maradt. Május- szeptember hónapokban a megalapozott döntéshozatal érdekében a jogi képviselőket nyilatkozattételre szólítottuk fel (7 esetben) az ingatlanszerzés célja vonatkozásában, de az életvitelszerű letelepedés elenyésző számban (2 esetben) fordult elő. Az EU-taggá válás az engedélyezés szempontjából nem hozott számottevő változást. A hivatal a külföldiek ingatlanszerzésének statisztikai adatait minden negyedévet követő második hónap 15. napjáig papír- és elektronikus formátumban, határidőben elküldte a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya részére. 6. Szabálysértési ügyek: 2004. évben 25 szabálysértési ügy került iktatásra: 5 méltányossági kérelem, 16 kijelölési kérelem és 4 megkeresés állásfoglalás kiadása céljából. Az Sztv. 116. § (2) a) pontja alapján benyújtott méltányossági kérelmek kivétel nélkül a pénzbírság végrehajtásának mellőzésére irányultak. A méltányosság jogintézménye nem nélkülözheti az egyéniesítést, de az ügyek megalapozott és igazságos elbírálását jelentősen megkönnyítené bizonyos elvi jellegű szempontok, illetve alapelvek kidolgozása. 2004. évben a hivatal 2 esetben a pénzbírság teljes, 1 esetben a részleges elengedése mellett döntött, 2 esetben a kérelem elutasításra került. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is problémaként jelentkezik, hogy az I. fokú szabálysértési hatóságok a szabálysértési eljárás során nem tisztázzák kellő alapossággal az eljárás alá vont személyek vagyoni-jövedelmi viszonyait, amelyek így aránytalanul nagy összegű pénzbírság kiszabásához vezetnek. A megbírságolt személyek méltányossági kérelmükben már az elsőfokú határozat meghozatala előtt fennálló rossz szociális, jövedelmi, esetleg egészségügyi helyzetükre hivatkoznak. Hivatalunk ezáltal a szabálysértési hatóság által értékelni elmulasztott körülményeket vette figyelembe, amely torzított az Sztv.116. §-ában szabályozott méltányossági jogkör gyakorlását.

27 Reményeink szerint a fenti problémák orvoslását jelenti a tervezett szabálysértési törvény átfogó módosítása, amelyben szakmai vélemény nyújtásával, illetve a jogszabály-tervezettel kapcsolatos, Belügyminisztérium által szervezett konferencián való részvétellel is közreműködtünk. A jegyzők részéről, az Sztv. 43.§-ára hivatkozással benyújtott kijelölési kérelmekben minden esetben kizárási okként a 43.§ (1) bekezdésének c) pontja - elfogultság szerepel. 11 ügyben került sor más eljáró hatóság kijelölésére. Korábban több esetben került sor kijelölési kérelem benyújtására arra hivatkozással, hogy a szabálysértési ügy sértettje az önkormányzat volt. Ezek a kérelmek elutasításra kerültek, azzal az indokolással, hogy az Sztv. 43. §(1) bekezdésének a) pontja csak abban az esetben alkalmazható, ha a sértett a szabálysértési hatóság tagja. Az önkormányzat, mint jogi személy azonban nem felel meg ennek a feltételnek, tekintettel arra, hogy a szabálysértési hatósági tevékenység a jegyző önálló hatáskörébe tartozik. Ezen okból 4 alkalommal került sor a kizárási kérelem elutasítására. 1 esetben olyan okból érkezett kijelölési kérelem, amely elbírálására a hivatalnak nem volt hatásköre. 7. A személyes gondoskodást nyújtó szociális engedélyezéséről.

intézmények

működésének

a.) Engedélyezés: A 188/1999 (XII. 16.) Kormányrendeletet módosító 311/2002. (XII. 29.) Kormányrendelet 20. § (11)-(12) bekezdései alapján 2003. IV. negyedévében és 2004. I. negyedévében a hivatal felülvizsgálta azokat az intézményeket, amelyek alapellátást, nappali ellátást és bentlakásos intézményi ellátást is nyújtanak és az intézmény alapellátásra, illetőleg nappali ellátásra vonatkozó működési engedélyét a jegyző adta ki. Ha a felülvizsgált szociális intézmény a felülvizsgálat időpontjában a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek megfelelt, a hivatal új működési engedélyt adott ki, ha nem felelt meg, de az intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezett és az intézmény működése a székhelye, telephelye szerint illetékes jegyző nyilatkozata szerint ellátási érdekből indokolt, a hivatal az Szt. 134. §-ában meghatározott időpontig ideiglenes működési engedélyt adott ki. Az integrált intézmények felülvizsgálatából következően a hivatal az alap és nappali szociális szolgáltatásokra (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékosok nappali klubja, családsegítő szolgálat) összesen 49 db. működési engedélyt/határozatot adott ki.

Egyéb működési engedélyezéssel összefüggő határozatok: • • • • •

Integrált intézmények felülvizsgálata 49 db Egyéb új alap-nappali szolgáltatás engedélyező határozata:10 db. Működési engedély módosítás: 11 db. Fenntartói változás miatti új engedély: 2 db. Férőhelybővítés miatti új engedély: 1 db.

28 • Határozat kijavítása: • Tartalékalap feloldás miatti határozat: • Kijelölés szoc. szolgáltatás engedélyezésére: Határozat mindösszesen: Egyéb ügyirat: • Szakmai szabályok alapján kiküldött tanúsítvány : • Panasz: • MÁK felé igazolások a nem állami fenntartók vonatkozásában: • Egyéb:

2 db. 1 db. 8 db. 84 db. 165 db. 5 db. 22 db. 185 db.

Bentlakásos és tartós bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézmények száma: • 100 intézmény (székhely és telephely együtt) amelyből • 70 intézmény (telephely) határozatlan idejű, • 30 intézmény (telephely) továbbra is ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. b.) Ellenőrzés: 2004. évben, a Békés Megyei Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona (Békéscsaba, Degré u. 41. szám) Módszertani Csoportjának, mint szakértőnek a bevonásával, összesen 24 önkormányzati intézmény, a Katolikus Szociális Módszertani Otthon (Dabas, Zárdaköz 6.) bevonásával 4, a Református Módszertani Intézet segítségével (Cegléd, Bercsényi u. 5.) 4, míg a civil szektor intézményei közül 33 székhely/telephely került vizsgálat alá. Így összesen 65 intézmény szakmai ellenőrzését végezte el a Hivatal. A nem állami intézmények normatíva felhasználásának tapasztalatait a Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága által megküldött vizsgálati jegyzőkönyvek alapján realizáltuk. A fenntartók az elszámoláshoz szükséges nyilvántartási kötelezettségüknek 2004. évben is eleget tettek, a megvizsgált nyilvántartások alapján a normatív állami hozzájárulás igénylése és elszámolása a vonatkozó szabályok alapján történt. Az intézményfenntartók felé megküldött tájékoztatást kérő levelek illetőleg az elvégzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az intézmények az alapvető működési feltételeknek megfelelnek, de az ideiglenesen működő intézményeknél továbbra is gondot okoz a személyi feltételek terültén a szakmai létszám és szakképzettség 100%-os elérése, illetve a tárgyi feltételek területén különösen a régi intézményekkel kapcsolatban a több éve húzódó akadálymentesítés megoldása. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény 134. §-ában foglaltak szerint a fenntartóknak a szakmai személyi létszámot és szakképzettséget folyamatosan, de legkésőbb 2005. december 31-ig, a tárgyi feltételeket folyamatosan, de legkésőbb 2008. december 31-ig kell biztosítaniuk, azzal, hogy az ellátás színvonala a 2002. december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza. A hivatalnak ebben az évben az ellenőrzések mellett, az integrált intézmények felülvizsgálata volt kiemelt feladata, amelynek hatására a szakmai tevékenység az

29 eddig engedélyezett 100 bentlakásos és tartós bentlakásos intézmény mellett további 50 alap és nappali szociális szolgáltatást végző intézményre is kiterjed. Ebben az évben az új intézményekre kiadott működési engedélyek száma nem emelkedett jelentősen, módosításokra, férőhelybővítésre és elkülönített pénzeszköz feloldására került sor. Két intézmény esetében fenntartói változásra került sor, egy fenntartó szociális vállalkozását alapítványi fenntartói formára cserélte „Gréti” Alapítvány Mezőhegyes, míg a „Dorkás” Alapítvány Gyula fenntartásában lévő Adventista Idősek Otthonát a budapesti székhelyű Hetednapi Adventista Egyház vette át. A szakellátási formák közül, különösen a pszichiátriai és hajléktalan ellátás további kiépítése indokolt. Folyamatban van 2 engedélyezés az utcai szociális munka területén, amely sajnos csak „tűzoltó” jelleggel nyújt segítséget a felmerült probléma kezelésében. A hivatal az általa végzett komplex vizsgálatok keretén belül 5 településen vizsgálta meg az alap- és nappali szociális szolgáltatások működési engedélyezését. Több esetben megállapítást nyert, hogy az engedélyezési iratanyagokat egységesíteni, és időben rendszerezni szükséges, nem a páncélszekrényben, hanem az irattárban kell tartani a jogszabályi előírás és a könnyebb hozzáférés érdekében. Megállapítást nyert továbbá, hogy a szakmai jogszabály által kijelölt jegyzői hatáskörben a 311/2002. (XII.29.) Korm. rendelet 20. § (10) bekezdése alapján a szolgáltatások felülvizsgálata nem történt meg. Volt olyan település, ahol az étkeztetés és házi segítségnyújtás a gyakorlatban funkcionált, de működési engedéllyel nem rendelkeztek. A hiányosságok felszámolása érdekében a szükséges intézkedéseket a hivatal megtette. 8. A kisajátítási, korlátozási kártalanítási és bányaszolgalmi jog alapítása iránti ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról: a.) Kisajátítási ügyek: A 2004. évben összesen 65 kisajátítási ügyirat keletkezett ebből 19-nek volt 2003. évi előzménye, míg 46 új ügy indult. Az I. fokú határozat meghozatalával lezárult 30 ügy. Ebből: 21 esetben a kisajátítási kérelemnek helyt adtunk, 6 esetben az eljáró hatóság az eljárás során létrejött egyezséget jóváhagyta, - 2 esetben a kérelem elutasítására került sor, - 1 esetben eljárás megszüntetésre került. Jelenleg folyamatban van 7 ügy. Ebből 1 ügy lefolytatása a Legfelsőbb Bíróság részbeni hatályon kívül helyező ítélete alapján történik. Az ügyfelek által indított perekben bíróság jár(t) el (a korábbi években indított, de elhúzódó pereket is beleértve) 12 esetben. Ebből: -

-

1 esetben a Békés Megyei Bíróság az elsőfokú határozatot megváltoztatta, 3 esetben a Békés Megyei Bíróság az elsőfokú határozatot helyben hagyta, 3 esetben a Fővárosi Ítélőtábla a felperes kérelmét elutasította, 1 ügy folyamatban van a Csongrád Megyei Bíróságnál,

30 -

4 ügy folyamatban van a Békés Megyei Bíróságnál.

A 2004. évben indult, és el nem utasított kérelmek a következő célok megvalósítása érdekében kerültek benyújtásra: -

10 ügy Békéscsaba várost elkerülő út megépítése érdekében, 22 ügy Orosháza várost elkerülő út megépítése érdekében, 7 ügy a 44. számú főút Békéscsaba-Gyula közötti szakaszának 4 nyomsávosra történő szélesítése érdekében, 1 ügy építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében, 2 ügy belterületi közút szélesítése érdekében, 2 ügy város- és községrendezés érdekében.

b.) Korlátozási kártalanítási ügyek: A 2004. évben összesen 2 korlátozási (mindkettőnek volt 2003-as előzménye).

kártalanítási

ügyirat

keletkezett

Ebből: -

1 esetben a kérelem megalapozatlansága okán elutasításra került (az ügyfél nem élt jogorvoslati lehetőségével), 1 esetben a kérelemnek helyt adva, korlátozási kártalanítás került megállapításra.

c.) Bányaszolgalmi jog alapítási ügyek: A 2004. évben összesen 35 bányaszolgalom alapítási ügyirat keletkezett. Ebből: 13-nak volt 2003. évi előzménye, míg 22 új ügyként indult. Az I. fokú határozat meghozatalával lezárult 10 ügy, ebből: -

1 esetben a szolgalomalapítási kérelemnek helyt adtunk, 3 esetben az eljáró hatóság az eljárásban során létrejött egyezséget jóváhagyta, 2 esetben a kérelem elutasítására került sor, 4 esetben eljárás megszüntetése történt, ebből 3 azért, mert a felek között időközben megegyezés született.

Egy esetben a kérelem áttétele történt az illetékes hatósághoz, jelenleg folyamatban van 9 ügy. Az ügyfelek által indított perekben bíróság jár(t) el (a korábbi években indított, de elhúzódó pereket is beleértve) 5 esetben. Ebből: - 1 esetben a Békés Megyei Bíróság az elsőfokú határozatot megváltoztatta, - 1 esetben a Szegedi Ítélőtábla a felperes kérelmét elutasította, - 3 ügy folyamatban van a Békés Megyei Bíróságnál.

31 Egyéb intézkedés történt 10 ügyben (Pl.: Földhivatal hiánypótlási felhívásának továbbküldése a bejegyzési kérelemre jogosulthoz, stb.). Az ügy megindítója 13 esetben a DÉGÁZ Rt., 22 esetben a MOL Rt. volt. Alapvető tendenciák: A MOL Rt. és a DÉGÁZ Rt. által benyújtott szolgalom-alapítási kérelmek minden esetben a korábban, némely esetben több, mint tíz éve lefektetett szállító vezetékek biztonsági nyomvonalának elmulasztott legalizálása céljából kerültek benyújtásra. Ezekben az ügyekben fordult elő, hogy a korábban lefektetett szénhidrogén vezeték közérdekűségét nem lehetett bizonyítani. A bíróság ítélete szerint az üzleti célt és nem közérdekű célt szolgált. A 44. számú főút négy nyomsávossá fejlesztése során a szükséges földterületek megszerzése a beruházó által folytatott adásvételi tárgyalások során került megszerzésre mintegy 80 %-ban. A fennmaradó területekre kisajátítási eljárások megindítására került sor, amelyekben a végső döntést a bíróság hozta meg, kizárólag a kártalanítási összegek vonatkozásában. Ezért a szabad megállapodáson alapuló adásvételi árak és a kisajátítási árak között természetesen eltérések mutatkoztak. A volt tulajdonosok kezdeményezésére került sor mintegy negyven érdekelt részvételével a körzet országgyűlési képviselője, a beruházó, a kivitelező, a hivatal képviselője, és az ingatlanforgalmi szakértők jelenlétében olyan tárgyalás megtartására, amely a vételi árak és a kisajátítási árak újbóli megállapítására irányult. Az indítványtól el kellett zárkóznunk, mert a kisajátítási ügyekben a végső jogerős döntést a bírság hozta meg vagy a megállapodás a felek szabad akaratán alapult. 9. Okmányirodai ügyek: Illetékességi területünkön a 2003. évhez képest változás nem történt, az okmányirodák száma: 17. Célellenőrzés keretén belül több okmányirodában is ellenőriztük az ügyfélfogadás rendjét, annak betartását, az ügyfélfogadás szervezettségét az ügyintézés szakszerűségét, gyorsaságát. Békéscsaba megyeszékhelyi okmányiroda esetében tapasztaltuk, hogy a várakozó ügyfelek száma sok esetben (közlekedési igazgatási területen, gépjármű, vezetői engedély) igen magas. Esetenként 60-90 fő ügyfelet is érintett a várakozás. Ugyanakkor a megyeszékhelyi okmányiroda az, mely a legkultúráltabb körülmények közt fogadhatja ügyfeleket, ugyanis a nagyszámú ügyfél számára ügyféltér és várakozó áll rendelkezésre. Több okmányirodában nem ilyen a helyzet. A körülmények javítására a figyelmet felhívtuk. (Gyula, Szarvas, Szeghalom városok polgármesteri hivatalai.) Az okmányirodák nagy többségében az ügyfélbarát és szolgáltatói jellegű ügyintézés a jellemző. Több esetben tapasztaltuk, hogy ügyfélmentes napokon is foglalkoztak az ügyfelekkel. Meg nem engedhető magatartás tanúsítása miatti ügyfélpanaszról nincs tudomásunk. Területünkön összesen 6 olyan okmányiroda működik, melyek esetében igen kicsi az éves ügyféli, illetve ügyirat forgalom. (Ilyen többek között: Battonya, Dévaványa, Füzesgyarmat, Mezőhegyes, Tótkomlós, Vésztő.) A legleterheltebb okmányirodák a

32 békéscsabai, a gyulai, valamint az orosházi. A szervezettebb munkavégzés jele többek közt, hogy a békéscsabai okmányiroda esetében a korábbi években tapasztalt nagy mértékű lemaradást megszüntették, s a felterjesztés szinte naprakész. Ebben az okmányirodában az ügyfelek telefonon is bejelentkezhetnek, ügyintézésre, valamint személyes megjelenés során sorszám alapján is bejuthatnak az ügyintézőkhöz. Mindezek az intézkedések nagymértékben meggyorsították az ügyintézést s csökkentették az ügyfelek várakozási idejét. Több esetben tapasztaltuk ellenőrzéseink során, hogy az ügyfelek azokban az esetekben, amikor országos hatáskörű okmánnyal kapcsolatos ügyintézés történik inkább elmennek kisebb ügyfélforgalmú okmányirodákba, mert e helyeken várakozási idő szinte nincs (ilyenek pl. Elek, Mezőberény). II. fokú ügyintézés: 1. Építéshatósági tevékenység: a.) Ügyiratforgalom alakulása: 2004. évben iktatott ügyek: Főszámon Alszámon Összesen: I. fokú határozatok:

371 db 91 db 462 db 288 db (építésügyi hatóság kijelölés)

II. fokú határozatok: Helybenhagyó: Megváltoztató: Megsemmisítő, új eljárásra utasító Eljárást felfüggesztő Összesen:

20 db 9 db 14 db 2 db 45 db

Határozatok törvényességi felülvizsgálata Kereset elutasítása: Határozat hatályon kívül helyezve: Folyamatban: Összesen:

8 db 4 db 1 db 13 db

II. fokú építésügyi szakhatósági nyilatkozatok:

12 db

b.) Szöveges értékelés Építésügyi hatóság kijelölés: Továbbra is jelentős számú döntést kell hoznunk ezen ügyekben, jellemzően helyi önkormányzati beruházások, illetve önkormányzati ingatlanon történő beruházások esetében. Nem jelentős számban találkozunk olyan esettel, amikor az építésügyi

33 hatósági jogkört gyakorló jegyzőt zártuk ki az eljárás lefolytatásából, mivel objektív döntés meghozatala tőle nem várható el. Elvétve tapasztalunk olyan eseteket is, amikor a jegyző az eljárás lefolytatásával vélt indokok alapján kéri az ügy elintézéséből való kizárását. II. fokú építésügyi tevékenység: A korábbi évekhez hasonlóan a fellebbezéssel megtámadott I. fokú határozatok felét kellett megváltoztatni vagy megsemmisíteni és új eljárás lefolytatását elrendelni. A megsemmisítések jellemző okai: az I. fokú hatóság a tényállást nem kellő alapossággal tisztázta, helyszíni szemlét döntése meghozatala előtt nem tartott, vagy ha tartott arról jegyzőkönyvet nem készített, a Helyi Építési Szabályzatok (HÉSZ) és rendezési tervi előírásokat nem megfelelően alkalmazta. Az I. fokú határozatok jelentős részének indokolási része sablonos, szűkszavú. Jellemző hiányossága, hogy a helyi építési szabályzatra és rendezési tervi előírásokra, azok hatályosulására utalás sem történik. Igen sok fellebbezés alapvetően nem az építési engedélyt tartalmazó határozat ellen, hanem a létesítendő épület működése, üzemeltetése során keletkezhető káros hatások kiküszöbölésére irányul (pl. italbolt, műhely, zajhatás), amelyek a működési vagy telephely engedélyezési eljárás hatáskörébe tartozó kérdéskörök. Fellebbezőket ezekről az eljárásokról határozatunk indokolási részében tájékoztatjuk. Tárgyi évben is jelentős számú volt az ún. szomszéd-vitás ügyek száma, amelyek megnyugtató megoldása felek közötti kompromisszum készség hiánya miatt, szinte lehetetlen. Szabálytalan építkezésből (engedély nélküli vagy engedélytől eltérő módon történő építkezés) adódó építésrendészeti eljárás II. fokon nem volt. 2004. évben a Békés Megyei Bíróságnál 16 esetben kérték a felperesek határozatunk törvényességi felülvizsgálatát. A Békés Megyei Bíróság 10 esetben a keresetet elutasította, 4 esetben határozatunkat hatályon kívül helyezte, 2 eljárás folyamatban van. A határozataink hatályon kívüli helyezésének okai alapvetően anyagi jogszabályi előírások megsértése miatt történt, mivel a bíróság a jogszabályi előírások értelmezése során álláspontunktól eltérően más jogi álláspontra helyezkedett. (Pl.: OÉSZ-OTÉK előírásainak alkalmazásából adódó ellentmondások értelmezése.) Pozitív hatása lenne annak, ha a határozat törvényességi felülvizsgálatára irányuló kereset a közigazgatási hivatalhoz kerülne benyújtásra – ez jogszabály módosítást igényelne – mivel a hatóság a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő után csak késve értesül a kereset benyújtásának tényéről, így építési, engedélyezési ügyekben a határozat és az engedélyezési tervdokumentáció jogerősítése, ill. záradékolása a 30 napos határidőn túl még jelentős késedelmet is szenvedhet. 2. Az adó és illeték ügyek:

34 Az ügyiratforgalom az 2003. évihez viszonyítva jelentős emelkedést mutat. A 2003. évet bázisnak tekintve ez 191,23 %-nak felel meg. A számszaki adatok 2004. évben az alábbiak szerint alakultak: Ügyiratok száma: 436 Fő szám alatt: 229 Alszámon: 207 Határozatok száma: 240 Ebből: nem érdemi 59 helybenhagyva 90 megváltoztatva 69 megsemmisítve új eljárással 4 megsemmisítve megszüntetéssel 18 Az adó- és illetékügyeket elkülönítetten vizsgálva a következők állapíthatók meg: a.) Adóügyek: A hivatalhoz 2004-ben 112 db. iktatott irat érkezett (fő+alszám), ami jelentősen magasabb az előző évinél. Az iktatott iratok alapján 55 esetben zárult az ügy határozattal (gépjárműadó, helyi adó és mulasztási bírság). Az I. fokú döntés 39 esetben helybenhagyásra (70,90 %), 1 esetben megváltoztatásra (1,82 %), 1 esetben megsemmisítésre került és új eljárás lefolytatása lett elrendelve (1,82 %), 14 esetben megsemmisítésre és az eljárás megszüntetésre került (25,46 %). A számszaki adatokból az a következtetés vonható le, hogy zömében nem volt jogszerű az ügyfelek fellebbezése, vagyis kellően megalapozott volt az I. fokú döntés, azonban a gépjárműadó változása miatt megnőtt jogorvoslatok egy részénél az ügyfelek jogorvoslata alapos volt. A felterjesztések alapján az alábbi következtetések vonhatók le: A korábbi évekhez hasonlóan a felterjesztések legtöbbször szűkszavúak, csak az iratok megküldésére szorítkozik, szakmai véleményt nem tartalmaztak. Több esetben is hiánypótlásra kellett felhívni az első fokú adóhatóságot, mert nem a teljes iratanyagot csatolta a fellebbezéshez. A hozott határozatok alapvetően megfelelnek az Áe. 43. §-ban foglaltaknak, azonban a rendelkező részük sok esetben pontosításra szorult. Elsősorban a kis településeken (egy ügyintéző kapcsolt munkakörrel együtt) nagyobb a hiányosság e területen. Nem minden esetben tartalmazza a kiadott határozat azokat a kitételeket, melyeket a jogszabály előír (a döntés alapját képező bizonyítékok, jogszabályok teljes körű felsorolása). Előfordult olyan súlyos törvénysértés is, hogy érdemi határozat helyett egyezséget kötött az I. fokú adóhatóság az ügyféllel a kérelme tekintetében, vagy levélben tájékoztatta döntéséről az ügyfelet. Ilyen esetekben fokozott figyelem felhívást eszközöltünk az önkormányzat jegyzője felé. Az év során elvégzett átfogó és célvizsgálatokból levont tapasztalatok szerint az I. fokú adóhatóságok a hatáskörükbe utalt adóztatási feladatokat több-kevesebb hiányossággal elfogadhatóan látják el, azonban a kisebb településeken – a fentebb már említettek szerint - súlyosabb törvénysértések is tapasztalhatók. Ez betudható

35 elsősorban annak, hogy ezeknél az önkormányzatoknál egy fő látja el az adóhatósági feladatot és önmagára, illetve a jegyző szakmai tudására van utalva. Ugyanakkor elsősorban ezen önkormányzatoknál a leggyakoribb a munkakör átcsoportosítás, ami jelentős nehézségeket ró az új munkakört ellátókra. Az említett hiányosságok is említett hiányosság oka a figyelmetlenség, pontatlanság, de helyenként előfordul jogértelmezési probléma is. Ez utóbbi kiküszöböléséhez a hivatal minden segítséget megadott (telefonon és írásban egyaránt). Megállapítható volt, hogy a behajtási tevékenységre kellő hangsúlyt nem helyeznek. Ennek oka részben a leterheltség, illetve az adóztatás, mint „népszerűtlen feladat”, de objektív oka a nagyfokú munkanélküliség és a megye mezőgazdasági jellege, ugyanis sok az őstermelő, így a behajtási tevékenység viszonylag korlátozott, de olyan is tapasztalható – elsősorban ez is kis településen -, hogy egyszerűen nincs behajtási tevékenység. Az eljárási jogszabályok közül az Adózás rendjéről szóló törvény szankcionáló rendelkezéseit sok esetben nem alkalmazzák. b.) Illetékügyek: Illetékügyben érkezett iratok száma 324 (fő+alszám), emelkedő tendenciát mutat (190,58 %). A benyújtott fellebbezések kapcsán az iktatott ügyiratokból 126 zárult érdemi határozattal, ami több mint duplája az előző évinek, és 59 nem érdemi határozat is meghozatalra került, 22 ügy folyamatban van. Helybenhagyva: Megváltoztatva: Megsemmisítve új eljárás mellett: Megsemmisítve és megszüntetve:

51 db (40,48 %) 68 db (53,96 %) 3 db ( 2,38 %) 4 db ( 3,18 %)

Az előző évhez viszonyítva, sok a megváltoztatott első fokú döntés, ami nem a megalapozatlanságot jelenti, hanem egy jogértelmezés kapcsán hozott döntés eredménye. A méltányossági és részletfizetési ügyekben hozott határozatok változatlanul nem kellően megalapozottak és indokoltak. A megsemmisített határozatok mögött ebben az évben is az eljárási jogszabályok megsértése húzódik meg. Éves viszonylatban keletkezett ügyiratforgalom mellett azonban ez elenyésző. A helyszíni szemlék megítélésében ebben az évben a korábbi lényeges javuláshoz viszonyítva megtorpanás tapasztalható. Az érintett ügyfeleket azonban változatlanul nem kielégítően tájékoztatják. A forgalmi értéknek a bejelentett értékhez viszonyított megemelése ebben az évben reálisnak mutatkozott, ugyanis emiatt benyújtott jogorvoslatok zömében elutasításra kerültek. A jogügyleteket általában tartalmuk szerint értelmezik, az Art. és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Változatlanul hiányosság az előre megszerkesztett forma nyomtatványok használata, melynek igen sok hátránya van. Az ugyanis sok olyan adatot nem tartalmaz, melyből a döntés közérthetőbb lenne, elsősorban az ügyfél számára. A kiszabási határozatok jórészt csak a szűkebben vett illetékkiszabást tartalmazzák, annak előzményeit nem.

36 A forgalmi érték megemelésekor is ezt használják és az indokolási részt nem egészítik ki, így az ügyfél nem tudja, hogy milyen tények, adatok alapján lett a szerződésben rögzített érték megemelve. A mulasztási bírságot minden esetben kiszabják az Art. szerint meghatározott mértéken belül, a szankció mértékének megállapítása során mérlegelési lehetőségükkel élnek és e téren egységes gyakorlatot alkalmaznak. A végrehajtási szakaszban az intézkedések jogszabályilag megfelelőbbek az előző évihez viszonyítva, a biztosítási intézkedések már jogszerűbbek. Az 2004. évben 17 adó- és illetékügy zárult le a bírói szakaszban, ennek egy része előző évről áthúzódó. A jogerősen befejezett ügyek az alábbiak szerint alakultak. Kereset elutasítva 13 esetben, megváltoztatva 2 esetben, új eljárásra utasítva 2 esetben. Ezen túlmenően adó és illetékügyekben a Megyei Bíróságtól 4, a Legfelsőbb Bíróságtól 9 végzés érkezett, mely a II. fokú döntéseink megalapozottságát támasztják alá. Két esetben ügyészi óvást is benyújtott a Megyei Főügyészség illetékügyben, egy esetben az óvás el lett fogadva, egy esetben elutasításra került, mely a Legfelsőbb Bíróságon is törvényesnek bizonyult. 2004. évben az elmúlt évihez viszonyítva minimálisan növekedett a keresetek száma, nagyobb részük most is jogalap tekintetében lett benyújtva, de néhány esetben jogértelmezés miatt. A benyújtott keresetek számát összevetve a hozott határozatok számával, valamint a bírósági döntések eredményét is figyelembe véve megállapítható, hogy az adó- és illetékügyekben a II. fokú döntéseket körültekintő tisztázott tényállás előzi meg. Az érdemi döntések nagyrészt kellően megalapozottak és törvényesek. A határozatok részletes indokolást tartalmaznak, a kifejtett jogi álláspont meggyőző, tükrözi a jogalkotói szándékot. Az anyagi és eljárási, valamint a kapcsolódó jogszabályokra való utalás pontos és helytálló. Figyelemmel kisérve a közigazgatási bíráskodást megállapítható, hogy ebben az évben sem minden esetben egységes és megalapozott a megyei szintű közigazgatási bíráskodás, főleg a jogértelmezési kérdésben van eltérés a közigazgatási szervek és az illetékes bíróság között. 3. Kereskedelmi hatósági ügyek: Az ügyek döntő része a vendéglátó üzletek működési engedélyének kiadásával, illetve a vendéglátó üzletek működése során a lakosok által sérelmezett nyugalomzavarásokkal volt kapcsolatos. A 4/1997.(I. 2.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdés szerint a jegyző megtiltja az üzletben a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, valamint a szórakoztató játék folytatását, ha az jogszabálysértő vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti. A rendelet hiányossága, hogy e tiltást csak már működő üzletre lehet alkalmazni, s elég nehéz sokszor – a bíróságnak megfelelő módon a teljesen nyilvánvaló tény – a vendéglátó üzletekből kihallatszó a nagy hangerejű zenével történő éjszakai nyugalomzavarás tényének bizonyítása. Az ügyfél nyilatkozata bizonyítási eszköz, azonban az ügyfél saját ügyében elfogult is lehet, ezért nyilatkozatát értékelni kell.

37 A fellebbezések elbírálásánál ezért csak azokat a bizonyítékokat fogadjuk el, melyek más oldalról is megerősítést nyernek. A panaszos ügyféli nyilatkozatokon kívül pl. az I. fokú hatóság szemléje, rendőrségi jelentések, tanúk, stb. Jogszabály módosítási javaslatunk: A rendelet 1. számú mellékletének 216. pontja szerint a „diszkó” külön üzletkör, azonban nincs meghatározva, hogy mi a diszkó üzletkör. A rendelet 17. § (1) bekezdés szerint a vendéglátó üzletben zene rendezhető. A zenébe a diszkó, techno zene is benne van, ezért nem lehet egyértelműen szétválasztani, hogy mikor van működési engedély köteles diszkó üzletkörről szó és mikor csak diszkó zeneszolgáltatásról, ami külön nem működési engedély köteles. Feltétlenül szükséges, ezért a diszkó üzletkör rendelet szerinti fogalom meghatározására. 4. Tűzvédelmi ügyek A tűzvédelmi ügyek tűzvédelmi bírságok kiszabásai voltak. Ezekben az ügyekben döntésünk előtt be kell szerezni a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását, s azt figyelembe kell venni. Ezek mindig korrekt tényeken alapuló ügyek. A tárgyi évben tűzvédelmi bírósági ügyünk nem volt. 5. Állattartási ügyek Az állattartási ügyek a helyi önkormányzati rendeleteken alapulnak, azért mert a rendeletek a végrehajtásuk tekintetében a jegyzőnek állapítanak meg I. fokú hatáskört. Legtöbb esetben a szomszédok indítják az állattartásból eredő kellemetlen okok miatt. Az eljáró hatóságok a helyi rendeletek alapján korlátozzák vagy megtiltják az állattartást. Ezekben az ügyekben nagyon körültekintően kell eljárni, mert az állattartók legtöbb esetben idős, beteg emberek, akik szinte az állattartásból élnek, ugyanakkor a helyi állattartó rendeleteknek is érvényt kell szerezni. Döntésünkkor igyekszünk az elrendelt kötelezések teljesítésére megfelelő, méltányos határidőt szabni. 6. Birtokvédelmi ügyek A birtokvédelmi ügyekben a jegyző jogerős I. fokú határozatának végrehajtása során hozott fellebbezhető határozatok elbírálására van a hivatalnak hatásköre. Az eljáró hatóságok legtöbbször pénzbírságot szabnak ki a végrehajtás foganatosítása érdekében. Ez az intézkedés sok esetben nem hozza meg a kívánt eredményt. A legtöbb esetben az Áe. 82. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja a meghatározott cselekménynek a kötelezett költségére és veszélyére történő elvégeztetése vagy a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítése eredményesebb lenne. 7. Telepengedélyezési ügyek: A telepengedélyezési eljárást a 80/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet szabályozza. A telepengedélyt a település jegyzőjétől kell kérni, a jegyzőnek az engedélyezési eljárásba a rendeletben felsorolt szakhatóságokat be kell vonni.

38 II. fokon – amennyiben a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalásokat is támadja, a fellebbezési eljárásba be kell vonni a II. fokú szakhatóságokat is. Az Áe. 21. §-ához tartozó Áe. kommentár szerint a szakhatósági állásfoglalás a döntésre jogosult közigazgatási szerv részére kötelező, attól nem térhet el, azt nem változtathatja meg. A II. fokú határozat sok esetben II. fokú szakhatósági állásfoglaláson alapul, azaz a fellebbezés elbírálója „kényszerpályán” mozog. Ha határozata ellen a bíróságon keresetet nyújtanak be, abban a perben alperes lesz, ugyanakkor a szakhatóság, akinek az állásfoglalásán alapszik határozata a Pp. szerint a perbe félként nem vonható be, így a döntésének esetleges következményeit (pervesztés) a fellebbezést elbírálónak kell viselnie. Véleményünk szerint meg kellene változtatni a Pp.-t oly módon, hogy a szakhatóság II. rendű alperesként kötelezően perbe vonható legyen. A 2004. év során általánosítható volt, hogy az I. fokon eljáró szervek a jogszabályváltozásokat nem mindig kísérik figyelemmel. Ugyancsak tipikus hiba, hogy pl. az üzletek működési engedélyének kiadásakor a működési engedély kiadásához szükséges valamennyi szakhatósági állásfoglalás beszerzését a kérelmezőtől követelik meg. A hivatalt és a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok: A beszámolási évben közvetlenül panaszbejelentésre nem volt példa.

a

hivatali

tevékenységet

érintő

Ugyanakkor több esetben fordult elő, hogy az ügyfelek a helyi önkormányzatok jegyzői, polgármesterei eljárása, magatartása, nyilatkozatai ellen tettek panaszt hivatalunknál szóban vagy írásban. Az ilyen bejelentések túlnyomó részben szociális támogatások elutasítása, egyéb szóbeli kérelem elutasítása, adó végrehajtás foganatosítása és más végrehajtási cselekmények elrendelése miatt keletkeztek, nagyon gyakran önkormányzati hatósági ügyekben is. Az ilyen ügyekben a felvett jegyzőkönyvet hatásköri és illetékességi okból megküldjük az érintett szervnek, kérve, hogy a tett intézkedéséről a hivatalt tájékoztassa. Tapasztalható, hogy az ügyek túlnyomó része az így kezdeményezett eljárásban megoldódott. Azonban előfordult, hogy az ilyen ügyek egy részében megoldások nem születnek és szükség mutatkozik ismételt megkeresésre a kijelölési eljárás kilátásba helyezése mellett. Az ilyen ügyeket figyelemmel kísérjük, határidőbe tesszük. Külön súlyt helyezünk az olyan panaszos ügyekre, amikor a helyi szervek az ügyfelekkel nem kommunikálnak, kérelmükről, bejelentésükről, panaszukról jegyzőkönyvet nem készítenek, hanem azokat rövid úton, szóban intézik el. Ezeket az eljárási cselekményeket pótoljuk. Nagyon gyakori, hogy a panaszos ügy nem tartozik sem az önkormányzat, sem pedig hivatalunk hatáskörébe. Ilyenkor tájékoztatjuk az ügyfelet az eljáró, hatáskörrel rendelkező illetékes szervről. Ugyanakkor sokszor tapasztalható, hogy az ügyfél a közigazgatási hivatalhoz fordulást a nyomásgyakorlás, a retorzió eszközeként kívánja használni, illetve más esetekben kora, egészségi állapota következtében fordul panasszal rendszeresen hozzánk.

39 Előfordult, hogy hatósági ügyekben a jogi képviselők nem vagyoni kártérítés iránti pert indítottak sikertelenül ugyan, de ez a tendencia erősödni látszik, amelyre fel kell készülnünk. Szokásosan fordult elő, hogy a jogi képviselők, ügyfelek arrogánsan, többször a média-nyilvánossággal fenyegetőzve léptek fel, tettek panaszt túlnyomó részben önkormányzati ügyekben néha okkal és akkor is amikor erre okuk nem volt. Ezeket az ügyeket túlnyomó részben kezelni tudtuk. Ágazatpolitikai célkitűzések elősegítése: Álláspontunk szerint az ágazatpolitikai célkitűzések hordozója, megjelenítője maga a jogalkotói akaratot kifejező jogi norma, amelynek rendelkezéseit hatósági tevékenységünk folyamatában érvényesíteni törekedtünk. Így elősegítettük – többek között - az adó- és illeték ügyek és helyi adó ügyek vonatkozásában a pénzügyi ágazatpolitikai célkitűzéseket, a kereskedelmi igazgatás, az építéshatósági, a bánya- és vízügyi igazgatási tevékenységünk folyamatában is törekedtünk az ágazati minisztériumok célkitűzéseinek érvényesítésére. Ugyancsak ágazatpolitikai célkitűzésekről szerzünk tudomást a Kormány jogalkotási tervéből, továbbá a különböző tanácskozásokon, értekezleteken elhangzó tájékoztatókból is. Tapasztalataink szerint a legtöbb ágazat az ágazatpolitikai célkitűzéseinek érvényesülése érdekében nem tekinthet el a helyi önkormányzatok jegyzőinek szervező együttműködő, esetenként helyi jogszabály-előkészítő, hatósági jogalkalmazó tevékenységétől, azokra szükségképpen támaszkodnak. Mindezek elősegítéséhez igényelt szakmai előadások keretében a tárcák szakelőadói vázolták az ágazatok célkitűzéseit, megvalósulásuk menetében azok eredményeit. Ilyen tájékoztatóra került sor az elmúlt évben – többek között – az önkormányzati adóigazgatás aktualitásaival, a szociális törvény változásaival, az új esélyegyenlőségi törvénnyel és az új közbeszerzési törvénnyel kapcsolatosan.

Ügyiratforgalom alakulása:

Iktatott ügyek (2004.) Főszámon: 3214 db Alszámon: 3838 db

40 Összesen:

I. fokon elintézett ügyek(db) 5509 db (424 db/fő)

7052 db

II. fokon elintézett ügyek(db) 399 db (36,2 db/fő)

(Az I. fokon elintézett ügyek számai tartalmazzák a mozgáskorlátozottak gépjárműszerzési támogatásának az elutasítottakra vonatkozó határozatait is, amelyek az iktatott ügyiratokban nincsenek feltüntetve.)

Átadott magyar, hozzátartozói igazolványok száma: 2004. 5878 db

Elintézett ügyiratok megoszlása ügyfajtánként: Ügyfajta: Pénzügy: Szociális ügyek: Építési városfejlesztési ügyek: Vízügy, vízgazdálkodás Általános igazgatás Iparügyek: Kereskedelem: Mezőgazdasági ügyek: Támogatás elutasító hat. Honvédelmi ügyek: Összesen:

I. fok (db) 61 1393 449 1 500 3 10 5 2979 108 5509

II. fok (db) 190 51 71 2 65 4 9 8 x x 399

3./ Koordinációs és szervezési faladatok A hivatalvezető véleményező, koordinációt elősegítő szerveként 1997. évben létrehozott Békés Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai sorába 2004. évben 18 területi államigazgatási szerv tartozott. A tagok számában az elmúlt év végével jelentős változás következett be azáltal, hogy megszűnt a Békés Megyei Kárrendezési Iroda, a KSH Békés Megyei Igazgatósága, illetve a Körös-vidéki Vízügyi Felügyelet, ez utóbbi jogutódja a Környezetvédelmi Felügyelőség átalakulásával 2005. január 1-jével létrejött Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A Kollégium 2004. évben is az

41 elfogadott ügyrendje alapján működött, üléseit az éves üléstervének megfelelően tartotta. Az elmúlt évben azonban az ügyrendben rögzített 3 kötelező üléshez képest 4 alkalommal ülésezett (február, április, június és november hónapokban), valamint májusban egy külön szakmai tanácskozás megtartására került sor. Ülésein – többek között – olyan jelentős témákat tárgyalt mint: -

az EU csatlakozás hatása a magyar közigazgatásra, a csatlakozás követelményei és várható következményei, a belső ellenőrzés új szabályai, az agrárigazgatásban bekövetkezett változások, az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásából adódó feladatok, az e-Kormányzás keretén belüli okmányirodai XR projekt helyzete, a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája, a közigazgatási szolgáltatások színvonaláról és a területi államigazgatás helyzetéről szóló jelentés.

A májusi szakmai napon a komplex kistérségi társulások megalakulásával kapcsolatos kérdések kerültek napirendre, melyek voltak: -

a kistérségi társulások helye és szerepe a területfejlesztésben, a kistérségi társulások szabályozási kérdései, a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatellátásának követelményei, a kistérségi társulások ösztönző finanszírozása.

Mindegyik témában központi (miniszterelnöki hivatali, illetve minisztériumi) előadók tartottak bevezető előadást, amit konzultáció követett. A területi államigazgatási költségvetésének alakulása:

szervek

szervezetének,

személyzetének

1. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete A szervezeti felépítést tekintve a megyei intézet élén a megyei-tisztifőorvos áll, a szervezet osztályszerkezetekre tagolódik. A megyei intézet irányítása alá 7 városi intézet tartozik, melyek élén a városi-tisztifőorvosok állnak. Illetékességi területüket az 1/1994.(I. 21.) NM. rendelet határozza meg. E rendelet módosításához terjesztett fel a megyei intézet illetékességi területváltoztatásra javaslatot az elmúlt évben a 244/2003.(XII. 18.) Kormányrendelet kistérségi elveinek figyelembevételével. 2003. évben a megyei intézethez összesen 186 fős létszám tartozott, ez az elmúlt évben 154 főre csökkent. A változás hátterében két jelentős szervezeti átalakulást eredményező intézkedés volt. Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004.(III.1.) Kormányhatározattal előírt követelmény alapján a megyei intézetnél és a békéscsabai városi intézetnél átszervezést hajtottak végre, ami létszámcsökkentés eredményezett. Az OTH utasítása szerint pedig 6 fő köztisztviselői létszám leépítése vált szükségessé. Majd 2004. december 1-jével a megyei intézet laboratóriumi osztály kiszervezésre került a 2189/2004.(VII. 22.)

42 Kormányhatározat felhatalmazása alapján az OTH által alapított ÁNTSZ Laboratórium Kft-be. Ez 30 fő köztisztviselői létszám csökkentését eredményezte. Költségvetés alakulása: 2003. év: Bevétel:

Kiadás:

- állami támogatás: 618.025 - saját bevétel: 121.885 - Tb. átvett pe.: 27.714 Összesen: 767.624

- személyi juttatás: 476.491 - munkaadót terh. j.: 158.304 - dologi: 123.829 - beruházás: 9.000

2004. év: - állami támogatás: 562.211 - saját bevétel: 137.977 - Tb. átvett pe.: 27.714 Összesen: 727.902

- személyi juttatás: 421.733 - munkaadót terh. j.: 152.870 - dologi: 96.861 - beruházás: 9.000

A 2004. évi működési költségvetés a 2003. évihez képest 5,2 %-ot csökkent, ezen belül a költségvetési szerkezet oly módon változott, hogy az állami támogatás 11 %-kal csökkent, a saját bevétel pedig 13 %-kal nőtt. 2. Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Az elmúlt évben kismértékű szervezeti változás történt azáltal, hogy 2004. május 1-jével a gyulai és a lőkösházi határállomáson megszűnt az Állategészségügyi Határállomás. Az ott dolgozó 10 főből 4 fő nyugállományba vonult, 3 fő részére másik munkahelyet biztosítottak, 3 fő pedig részfoglalkozású körzeti állatorvosként dolgozik. Már az elmúlt évre tervezve volt az állategészségügy terén a hatósági feladatok és a szolgáltatási feladatok szétválasztása, azonban ez nem történt meg, várhatóan 2005. évben kerül rá sor. Az állomás feladatai az elmúlt évben – a határállomás megszűnése kivételével – lényegében nem változtak, illetve az EU csatlakozással részben nőttek, pl.: az állatvédelmi ellenőrzések területén. A 2004. évi költségvetésben az állomás saját bevétele 115.991 e Ft-tal csökkent, amelynek fő oka az állategészségügyi szolgáltatás nagy részének ÁFA mentessé tétele, valamint az állami támogatással végrehajtott akció csökkenése és egy kedvezőbb járványhelyzet. Az állatlétszám, elsősorban a sertésállomány nagymérvű csökkenése miatt az állatszállítás esetében 15,3 millió Ft, húsvizsgálat esetében 9,3 millió Ft bevétel kiesésük keletkezett. 3. Békés Megyei Földhivatal A megyei szervezet élén a hivatalvezető áll, a hivatal osztályszerkezetekre tagozódik. A megyei hivatalhoz szakigazgatási intézményként 5 körzeti földhivatal, valamint 3 körzeti földhivatali kirendeltség tartozik.

43 A Békés megyei földhivataloknál (megyei földhivatal, városi hivatalok, körzeti kirendeltségek) a 2004. évi létszám összesen 224 fő volt, ebből 21 fő vezető, 156 fő ügyintéző, 30 fő ügyviteli alkalmazott, 17 fő fizikai dolgozó. Költségvetés területén a 2004. évi bevételi eredeti előirányzat 750.853 e Ft, a módosított 784.482 e Ft volt. 4. FVM Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal A hivatal szervezeti felépítése szerint 6 osztályra tagozódik (igazgatási, agrárstruktúra-fejlesztési, falugazdász, vadászati-halászati, közgazdasági, ellenőrzési és monitoring). A hivatal engedélyezett köztisztviselői létszáma 2004. évben 67 fő volt, 2005. január 1-től 77 fő. A hivatal feladatköre az utóbbi években jelentősen kibővült (figyelemmel az agrártámogatások rendszerének változására, a területfejlesztés és településfejlesztés ágazati feladatainak ellátására és az agrártámogatások végrehajtásának ellenőrzéséből adódó feladatokra). A hivatalnak jelentős szerepe van az uniós normánk adaptálásában, az ágazaton belüli információ-közvetítésben, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésében, a jövedelmező termelési szerkezet és méret kialakításában, a piacra jutásban, a vidékfejlesztésben és az agrártermelési integrációk fejlesztésében. A 3/2004. (FVÉ 27.) FVM utasítás többek között rendelkezik a földművelésügyi szakigazgatási intézményeket érintő létszámcsökkentésről is, melyet 2005. március 31-ig kell végrehajtani. A létszámcsökkentés hivatalt érintő mértékéről az FVM még nem intézkedett. Az elmúlt évben jelentősen lecsökkent a hivatal költségvetése, mely rendkívüli költségtakarékossági intézkedések megtételét vonta maga után. (Számadatokat nem szolgáltattak!) 5. Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár A szervezeti felépítés az elmúlt évek során nem változott 2004. évben néhány – addig központosított feladat – a helyi MEP hatáskörébe került (pl.: létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos feladatok, szezonon kívüli üdültetés lebonyolítása, közigazgatási alap- és szakvizsgák díjának befizetése. A MEP létszámában az utóbbi 2 évben csökkentés történt 2003. évben 9 fő, míg 2004. évben 5 fő leépítésével.

A költségvetésben a kiadások alakulása: személyi juttatások munkaadókat terh. j.: dologi kiadások: felhalmozási kiadások:

2003. 9.218 350 73.324 535

2004. 11.207 494 66.678 3.495

változás 1.989 144 - 6.646 2.960

44 6. Békés Megyei Közlekedési Felügyelet A felügyelet szervezeti felépítését tekintve osztályokra tagozódik (4 osztályra). Tevékenységét 79 fővel folytatja. 2003. évi költségvetését 600 M Ft-os eredeti előirányzattal tervezték meg, 2004. évben 10%-al magasabb összegű költségvetési előirányzatot terveztek. Döntően saját bevételeikből gazdálkodnak, az összes bevételen belül a legnagyobb volument a működési bevételek képezték. A gazdálkodással összefüggő kiadásaikat túlnyomó részben saját bevételeikből biztosították. 7. Békés Megyei Munkaügyi Központ A munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll. Az intézmény engedélyezett létszámához átmeneti többletlétszámot kaptak az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA) és a HEF OP program feladatainak elvégzéséhez. Költségvetését tekintve a 2004. évi eredeti előirányzathoz képest 29,3 %-kal magasabb összegű tényleges előirányzatból gazdálkodhatott. Az emelkedés jelentős többletfeladatok elvégzéséből és a hozzá kapcsolódó bevételből adódott. A 2004. évi összes bevételi és kiadási előirányzat 104,9 %-kal magasabb az előző évinél, melynek kétharmada a feladatok ellátását végző köztisztviselők személyi juttatása és a hozzá kapcsolódó járulékok. 2004. évben az intézményfejlesztési programoknak köszönhetően igen jelentős arányú volt a beruházások nagysága is. A kiadások az előirányzathoz képest 93,4 %-os mértékben teljesültek. A 2004. évi előirányzat maradvány 50,7 %-a a HEF OP program maradványa, a többi az intézmény működési maradványa. 8. Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat A szolgálat létszáma 2003. évben 33 fő volt, ez a 2004. évben végrehajtott létszámleépítés után 30 főre csökkent. 2003. évben a költségvetési előirányzat módosítással 191.515 m Ft + 60.909 m Ft =251.424 m Ft. 2004. évben a költségvetési előirányzat módosítással: 225.662 m Ft – 42.673 m Ft + 70.484 m Ft = 253.471 m Ft. A kiadás teljesítés 2004. évben 211.515 m Ft, bevétel teljesítés 211.033 m Ft + 544.8 e Ft. A szolgálat bevétele az EU csatlakozással jelentős mértékben csökkent, mivel megszűnt a növény- egészségügyi karantén vizsgálatok mintegy 90 %-a. Ugyanakkor az egyéb növényvédelmi feladatok száma megnövekedett, s az új feladatokhoz (pl.: parlagfű-mentesítés) nem lettek központilag megteremtve a feladatvégzéshez szükséges személyi és dologi feltételek. 9. Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága Az igazgatóság szervezetében 2004. évben változás nem történt, azaz az igazgatóság a MÁK önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, részjogkörű területi egységeként működik. Szervezeti egységei (irodái) az államháztartási,

45 állampénztári, illetmény-számfejtési, családtámogatási, informatikai és gazdálkodási-pénzügyi szakmai területeket fedik le. A munkavállalói létszám 2004. évben ismét jelentős mértékű változáson ment át. A nyitó létszám 164 fő volt, melyből 161 fő a Ktv. hatálya alá, 3 fő pedig Mt. hatálya alá tartozott. A 15/2004. (X. 27.) PM számú utasítás értelmében az igazgatóságnál 15 fős létszámcsökkentést kellett végrehajtani, így a jelenlegi engedélyezett létszám 149 fő. A költségvetés tekintetében 2003. évhez képest 2004. évben több, mint 8 %-os csökkenés mutatkozott. A kiadási előirányzaton belül a dologi kiadások csökkenése közel 15 %-os volt. Mindezek számos racionalizálási és költségcsökkentési intézkedést tettek szükségessé. 10. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Az igazgatóság osztály-, illetve csoport szervezeti felépítésben működik (erdészeti és birtokügyi osztály, élővilág védelmi osztály, vagyongazdálkodási csoport, pénzügyi és gazdálkodási csoport). Az igazgatóság munkajogi létszáma 63 fő. Költségvetési bevétel 2003.évben 347.342 e Ft (ebből költségvetési támogatás 284.362 e Ft). 2004. évben 414.151 e Ft (ebből költségvetési támogatás 285.742 e Ft). 11. Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (2005. I. 1-től) Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A felügyelőség szervezetileg osztályszervezeti tagozódást mutat (hatósági, gazdasági, környezet-informatikai, környezetvédelmi, levegőtisztaság- zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, víz- és talajvédelmi osztályok, és a környezetvédelmi laboratórium). Engedélyezett létszámuk 76 fő (9 fő vezető, 60 fő ügyintéző, 2 fő ügykezelő, és 2 fő fizikai). Költségvetési bevétel 2003. évben 304.297 e Ft, 2004. évben 316.614 e Ft. A dologi kiadások 2004. évi eredeti előirányzata 65 %-a volt a 2003. évi eredeti előirányzatnak, ami komoly gondot okozott a felügyelőség működtetésében. 12. Körös Vidéki Vízügyi Felügyelet A felügyelet 2004. január 1. napjával került megalapításra, és 2005. január 1. napjával megszűnt. Engedélyezett létszáma 15 fő volt. Költségvetése igen szoros volt, kiegészítése a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzatból történt meg. (Számadatot nem közöltek!) 13. Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Szervezeti változást jelentett az elmúlt évben, hogy 2004. december 1-jével a közigazgatási korszerűsítési intézkedések keretében megszűnt az önálló illetékességi területtel rendelkező gyulai kirendeltség. (Ez vezetői szintek csökkentését és létszámcsökkentést tett lehetővé.)

46 2004. évi létszám 106 fő volt, mely a fenti szervezeti változással 103 főre csökkent. Költségvetését tekintve a 2004. évi kiadások összesen 332.271 e Ft (ebből személyi kiadások 284.535 e Ft, dologi kiadások 47.636 e Ft volt). A beszámoló fenti részének összeállításához a hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetőit megkerestük a beszámolóhoz szükséges olyan adatok közlése végett, ami hivatalunknál nem áll rendelkezésre. Ezen megkeresésnek nem tett eleget az APEH Békés Megyei Igazgatósága, az OMMF Békés Megyei Felügyelősége, az MMBH Területi Műszaki Biztonsági Felügyelősége, a KSH Békés Megyei Igazgatósága és a Békés Megyei Kárrendezési Iroda (ez utóbbi kettő 2005. I. 1-jével megszűnt). A Kollégiumon belül történtek lépések az ügyfélszolgálati rendszerek összehangolása érdekében és ez eredményeket is hozott, a legtöbb területi államigazgatási szerv hivatalunk ügyfélfogadási rendjét vette alapul a saját és szervei ügyfélfogadási rendszerének kialakításánál (pl.: ÁNTSZ megyei és városi intézetei, Földművelésügyi Hivatal, MÁK Területi Igazgatósága, Közlekedési Felügyelet, Földhivatal, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Környezetvédelmi Felügyelőség). Vannak természetesen olyan munkaterületek, ahol a végzett tevékenységre tekintettel indokolt az eltérő ügyfélfogadási rend pl.: Állategészségügyi Állomás és a Földművelésügyi Hivatal falugazdász hálózata. Ugyanakkor van olyan területi államigazgatási szerv is, ahol az ügyfélfogadás a teljes munkaidőre kiterjedő, folyamatos (pl: Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság). Valamennyi területi államigazgatási szervre jellemző azonban, hogy a személyesen megjelenő ügyfeleket ügyfélfogadási időtől függetlenül is fogadják, és ügyeiket intézik. Az utóbbi időben a személyes ügyintézés mellett egyre inkább tért hódít az elektronikus ügyintézés. Az elektronikus közigazgatás kapcsán problémát jelent azonban hogy még nem teljes körű az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás, valamint hiányos az ehhez szükséges helyi infrastruktúra. Ugyancsak előfeltétele, hogy az ügyféli oldalon is történjen előrelépés a számítástechnikai eszközök használatában, mivel jelenleg az a jellemző, hogy az ügyfelek vonatkozásában a számítógép ellátottság, az internet elérhetőség és az alkalmazói ismeret is jelentősen elmarad a kívánatostól. Az elektronikus közigazgatási helyzete a területi államigazgatási szerveknél eltérő. A legtöbben nem rendelkeznek önálló WEB oldallal, hanem az illetékes főhatóságnál van WEB oldaluk, ezeken az oldalakon ügyfél-tájékoztatás is található. Több helyen elektronikus formanyomtatványok és űrlapok tölthetők le, ezáltal is segítve az ügyfeleket. Néhány jellemző példa az ezen a területen elért eredményekre: -

ÁNTSZ: központi irányító szervük, az OTH külső- belső honlappal rendelkezik, melyen közérdekű információval, letölthető nyomtatványok elérésével segíti az ügyfeleket; a saját intézeti honlapjuk elkészültét hátráltatja a pályázatuk elutasítása.

47 -

Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: az elmúlt évben megkezdődött a felkészülés az elektronikus közigazgatási rendszer bevezetésére, a munkatársak képzése folyamatban van, a rendszerbe való bekapcsolódásuk központi intézkedés alapján várható.

-

Egészségbiztosítási Pénztár: 2001. év óta működik a OEP honlapján az „Írjon nekünk” rovat, amelyre eddig több mint 6.000 megkeresés érkezett. 2004. évtől indult be az a szolgáltatás, amelynek keretében az ügyfelek az OEP által rendszeresített nyomtatványokat elektronikus formában letölthetik a WEB lapról, majd a kitöltést követően eljuttatják a megyei pénztárakhoz.

-

Munkaügyi Központ: internetes oldalaikon az ügyfelek időszerű információkhoz jutnak (az állásajánlatokat pl. naponta kétszer frissítik), letölthetők különféle pályázati űrlapok is. Interaktív szolgáltatásként évek óta működtetik a Munkát keres/Munkát kínál apróhirdetés rovatot. 2003. év őszén beindították a Diplomás Munkaközvetítő Irodájukat, amelyben az ügyfelek az interneten rögzíthetik életrajzukat. 2004. májusától működik náluk az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) amely már valódi elektronikus ügyintézést megvalósító országos rendszer.

-

MÁK Területi Igazgatósága: a kormányzati elképzeléseknek megfelelően folyik náluk az elektronikus közigazgatási technikai, műszaki hátterének kiépítése, valamint a munkatársak felkészítése. Ennek keretében 2003. májusában csatlakoztak a kormányzati gerinchálóhoz, mely teljes kiépítését követően az elektronikus közigazgatás technikai hátterét biztosítja.

-

Földművelésügyi Hivatal: az elektronikus közigazgatással kapcsolatosan az FVM intézkedését várják.

-

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: az informatika fejlesztéséről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egységesen gondoskodik a nyugdíjbiztosítási ágazat egészére, így ugyancsak főigazgatósági hatáskör az elektronikus ügyintézés bevezetése is.

Az államigazgatási kollégium megalakulása óta eltelt több év tapasztalata alapján rögzíthető, hogy a kollégiumot alkotó területi államigazgatási szervekkel sikerült jó együttműködést megvalósítani.

A jó együttműködést példázzák az alábbiak is: A kollégium éves üléstervét minden esetben a kollégiumi tagot igényeinek megismerése után az ő javaslataik alapján állítjuk össze. Jellemzően sokkal több javaslat érkezik, mint amennyit az év során megtárgyalni lehetne. Hivatalunk az éves ellenőrzési tervében foglaltaknak megfelelően évente 2-3 területi államigazgatási szervnél tart vizsgálatot, melynek során vizsgálja a köztisztviselők jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói intézkedések törvényességét; az államigazgatási eljárás általános szabályainak hatályosulását és a hatósági tevékenység jogszerűségét; az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok

48 hatályosulását; valamint a helyi továbbképzési terv meglétét és tartalmát. A vizsgálatok lefolytatása során mindig hangsúlyt helyezünk arra, hogy azok érdemiek és megalapozottak legyenek, céljukat tekintve pedig segítő funkciót is teljesítsenek. Ugyanakkor a vizsgált dekoncentrált szervek részéről is a vizsgálathoz való pozitív hozzáállást és segítőkészséget tapasztalunk. A kollégiumi tagok fontosnak tartják a kollégium munkáját, igénylik az abban való részvételt. A kollégiumi tagoktól kapott információ szerint a kollégium érdemi munkát végez, ők az alábbi területeken tartják fontosnak a kollégiumi tevékenységet: -

a megyében működő közigazgatási szervek tevékenységének, feladatainak összehangolásában, az új jogszabályi rendelkezések megfelelő értelmezésében, egységes joggyakorlat kialakításában, az EU szabályozók közös értelmezése területén, a területi államigazgatási szervek közötti szorosabb kapcsolat létrejöttében, egymás munkájának megismerése, tájékoztatás, ismeretek bővítése, látókörük szélesítése érdekében, a központi feladatok elvégzése esetén egy egységes szemlélet kialakításában, vélemény- és tapasztalatcserék során.

A válaszadó kollégiumi tagok összegzett véleménye szerint a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium a tevékenysége során a területi közelségből következőleg, a területi államigazgatási szervekkel való megfelelő szintű együttműködés folytán képes jól felmérni és látni a megye társadalmi és gazdasági reálfolyamatait. Az így kialakított kép alkalmas arra, hogy a kollégium kezdeményező szerepet vállaljon a területet érintő kérdések valóságnak megfelelő interpretálásával a központi közigazgatási szervek felé, mely tevékenység a megfelelő alapjait képezheti az azokra adandó helyes válaszoknak, kidolgozandó megoldásoknak. Az elmúlt év során 3 alkalommal is sor került kollégiumi kereten belül központi feladat közös végrehajtására. Ezek voltak: -

a közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése (az un. minőségügyi kérdőív), a területi államigazgatás helyzetéről szóló jelentés elkészítéséhez részanyagok szolgáltatása, majd a jelentés megtárgyalása, az Országos Fogyatékosügyi Programból adódó feladatok végrehajtásában való közreműködés.

E feladatok végrehajtása is a jó együttműködés jegyében, túlnyomórészt zökkenőmentesen történt. Megjegyezve azonban azt, hogy mindegyik esetben volt olyan területi államigazgatási szerv, aki valamilyen okkal – esetlegesen főhatóságára hivatkozva – elzárkózott a feladatban való részvételtől.

49 Mindent összevetve megítélésünk szerint szükséges lenne a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996. (XII. 17.) Kormányrendelet koordinációs feladat- és hatáskörének újragondolása, felülvizsgálata és módosítása. Az ott felsorolt feladat- és hatáskörök legtöbbje vonatkozásában a hivatalvezető részére valamiféle eszközrendszert és pénzügyi forrást kellene biztosítani, mivel ezek hiányában a végrehajtás nehézkes. .4./ Informatikai feladatok Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása és az összehangolás érdekében tett intézkedések Az utóbbi időszak legfőbb jellemzője, hogy a számítógép használata igen elterjedté vált mind a különböző adatbázisok működtetésében (lakcímnyilvántartás, népességnyilvántartás), mind pedig a hivatali munkában (törvényességi ellenőrzés, költségvetési gazdálkodás, humánpolitikai tevékenység). Napjainkra elértük, hogy az informatika ténylegesen beépült a közigazgatás működésébe oly módon, hogy nélküle már nem képzelhető el az eredményes, hatékony közigazgatási tevékenység. Megjegyezve azonban azt, hogy az informatika minden tekintetben igen forrásigényes ágazat, aminek pénzügyi feltételei a jelenlegi feszített költségvetési gazdálkodás keretein belül nem igazán biztosítottak. Hivatalunknál az alábbi két legnagyobb ügyfélforgalmú tevékenységet támogatja az informatikai rendszer: - a magyar igazolványok kiadását és nyilvántartását a BM Központi Hivatal által fejlesztett rendszer támogatja, - a mozgáskorlátozottak gépjármű szerzési támogatásának nyilvántartását egy erre a feladatra kifejlesztett speciális programmal látjuk el. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a hivatalunknál teljes körűvé tettük az elektronikus levelezést, bevonva ebbe a megye valamennyi önkormányzatát. Problémát jelent azonban, hogy több helyen még nem alakították ki az elektronikus postafiók kezelésének, használatának helyi kezelését. Előfordul emiatt, hogy nem nyitják ki a postafiókot, ill. nem nézik meg a beérkező üzeneteket. Így jelenleg még a korszerű elektronikus kapcsolattartás (e-mail) mellett, esetenként kiegészítésként kénytelenek vagyunk alkalmazni a faxot, ill. igénybe venni a postai szolgáltatást. Az általunk felügyelt okmányirodák különleges helyzetben vannak az elektronikus közigazgatás bevezetését illetően. A BM Központi Hivatala kifejlesztette az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszert (XR). Jelenleg a megyében működő mind a 17 okmányiroda már bevezette az XR alkalmazását. Ez a rendszer megkönnyíti az interneten az ügyfelek tájékozódását és lehetővé teszi ügyeik elindítását, az időpontfoglalást és mindezek által korszerűbb, gyorsabb ügyintézés válik lehetővé. Példamutató megyénkben a több okmányirodában bevezetett ügyfélirányító rendszer is. 2004. áprilisában a Belügyminisztérium Központi Hivatala az anyakönyvi feladatok informatikai támogatására CSAK projekt néven új feladatot indított útjára. Célja a

50 települési anyakönyvvezetők – központi rendszerhez kapcsolódó — számítógépes programmal való ellátása volt, amely természetesen együtt járt számítástechnikai berendezések szállításával is. A települések számítógépet, modemet, nyomtatót és a hiteles bejelentkezéshez szükséges elektronikus kártyaolvasót kaptak. A telepített eszközök mobil (GPRS) kapcsolatot építenek fel a központi adatbázissal, amelyen keresztül védett vonalon kommunikálhatnak. Megyénkben mind a 75 település érintett. A települések, valamint a hozzáféréshez feljogosítottak nagy száma már a munka elején nyilvánvaló tette, hogy a sokrétű segítő „helpdesk” feladatok ellátásához be kell vonni területi segítséget. A rendszer eddigi bevezetése során az alábbi feladatokat végeztük: -

-

a pontos helyszínek és a helyi alkalmazók felmérése, a gépszállítások, majd a technikai eszközök telepítése során felmerült problémák kezelése és megoldása, alapfokú számítástechnikai tanfolyam megszervezése az azt igénylő települések részére, a rendszerhez kapcsolódó levelező és fórum rendszer kezelési sajátosságainak megismertetése, és felmerülő kérdések megválaszolása. Az országosan több ezer „szereplős” feladat esetén kritikus lehet a kapcsolattartás kérdése. Ezt az Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer (ASZA) belső levelezővel és fórum rendszerrel támogatja. Itt is elengedhetetlen volt a kollegák szemléletváltásának segítése, az új formák és új lehetőségek megismerésének támogatása, a hozzáférési jogosultság, valamint az authentikációs (bejelentkező)-kártya igények feldolgozása, a jogosultsági kártyák érvényesítése és kiosztása. (ez 200 igénylőlap feldolgozását és kártya kiosztását jelentette), az ASZA rendszer szakmai oktatásához a számítógépes hálózat kiépítése, és üzemeltetéséhez informatikai segítségnyújtás, a rendszer indulása után folyamatos technikai és alkalmazási segítségnyújtás (Help-desk).

Az elmúlt év során elkezdődött a törvényességi ellenőrzési szakterület munkáját segítő — formájában és szolgáltatásaiban megújult — Törvényességi Ellenőrzési Rendszer (TÖRV) kidolgozása. A fejlesztés lezárása után az önkormányzati törzsadatok, jegyzőkönyvek, a rendeletek leíró adatai és csatolt állományaik elektronikus úton juttathatók a megyei rendszerbe. Innen teljesen automatizált módon kerülnek az adatok a Belügyminisztérium önkormányzati törzsadattárába, valamint a szintén központi önkormányzati rendelettárba. Ennek keretében a 1992-2004 év közötti adatbázist folyamatosan felülvizsgáltuk, javítottuk. Ez a rendszer 2005. januárban kerül bevezetésre. A rendszer alapjaiban készen áll arra, hogy a dokumentumok elektronikus aláírással ellátva közlekedjenek - önkormányzati szinttől minisztériumi szintig - a különböző igazgatási szintek között. A választással, tapasztalatai

népszavazással

kapcsolatos

feladatok

informatikai

51

a.) Az EU parlament tagjainak választása (2004 jún. 13.) A választási előkészületek már januárban elkezdődtek a választási szavazókörök felülvizsgálatának kötelező megszervezésével. A választási körzetek felülvizsgálatát, módosítását mind a 75 településre elvégeztük. Újdonságként került bevezetésre a központi ON-LINE körzetesítő rendszer, amelyben nem kis nehézséget okozott a megye 444 szavazókörének megfelelő körzetbe sorolása, különösen a megyei rendszerrel való kompatibilitási problémák miatt. Ezt követte a körzetek hitelesítési listáinak elkészítése és megküldése a települések számára. A névjegyzékeket, értesítőket és NESZA listákat a megye 60 települése részére mi készítettük, ami csaknem egy hetes nyomtatási munkát jelentett a mintegy 120 ezer választópolgár számára. Ez egyben nem kevés expediálási munkát is jelentett, úgymint: több teherautónyi nyomtatvány rakodását, településenkénti szétosztását, az értesítő szelvények méretre vágását. 15 település önállóan készítette a választási nyomtatványait, ami számunkra nem kisebb feladat, mint maga a nyomtatás, hiszen a NESZA és körzetállományok kiadása, választási nyomtatványok kiosztása, az adatbázisok és programok újratelepítésének segítése, ha lehet még bonyolultabb feladat. A teljes megyei adatbázis és program cseréjének következtében (2004. május 14) a későbbiekben a helyi rendszert használó összes (46) településen a programot újra kellett telepítenünk. A Választási Ügyviteli Rendszer segítségével biztosítható volt a választási folyamat előkészítésének és lebonyolításának valamennyi résztvevőjével való állandó és gyors kapcsolattartás és így hatékonyan tudtuk támogatni a TVI vezetőjét választási feladatainak ellátásában. Hazánkban korábban ilyen típusú választás nem volt, ami számos új feladatot eredményezett: - a külképviseleten szavazó magyar állampolgárok nyilvántartásának, - a külföldön, de nem külképviseleten szavazó magyar állampolgárok nyilvántartásának, - valamint a Magyarországon szavazó más EU tagállam állampolgárai nyilvántartásának ellenőrzése. Az újdonságokon túlmenően magát az informatikai rendszert is kibővítették: - a kistelepüléseken új internetes szavazatösszesítő rendszer került bevezetésre (a telepítés irányítása a mi feladatunk volt). - Új elem volt a helyi adatlap ellenőrző rendszer a nem okmányirodai településeken, ezek telepítési munkáinak koordinálása és oktatása szintén a feladatunk volt. Újdonságként került bevezetésre a települési jegyzők és jegyzőkönyvvezetők távoktatásos képzése. Ez a rendszer magában foglalta az elsajátítandó anyag elektronikus úton történő terítését és a központi vizsgarendszerbe történő bejelentkezéssel az elektronikus vizsgát is. A vizsga eredménye rögtön kiértékelésre is került. Az elektronikus távoktatást ilyen nagy résztvevői körben most alkalmazták először.

52 A választás napján egész napos ügyeleti rendszerben Help-desk feladatokat láttunk el. Figyelemmel kísértük a napközbeni jelentések rögzítését, az adatlapok és jegyzőkönyvek rögzítését a választásnapi valamint a tájékoztató rendszer segítségével, valamint segítséget nyújtottunk a felmerült problémák gyors, azonnali megoldásában. A választás napját követően kinyomtattuk a kétszer vagy többször szavazók listáját, amelyet a települési ellenőrzést követően rögzítettünk a rendszerben. Felügyeltük illetve a Hivatal esetében működtettük a választási pénzügyi elszámoló rendszert. b.) Kétkérdéses népszavazás (2004. december 5.) A népszavazás lebonyolításának folyamata fő vonalakban megegyezik az előző választásnál leírtakkal, ezért a továbbiakban csak az erre a választásra speciálisan jellemző feladatokra térünk ki. A népszavazási előkészületekre rendelkezésre álló idő szűkössége megfeszített munkatempót követelt. Gondolunk itt a települési szavazókörök felülvizsgálatának kötelező megszervezésére, az értesítőszelvények, a - választójogosultság nyilvántartására szolgáló - névjegyzékek, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők jegyzékének határidőben történő elkészítésére és a helyi választási irodáknak történő átadására. Új feladatot és koordinációt jelentett, hogy magát az informatikai rendszert bővítették egy (a település által szabadon választható) informatikai alrendszerrel, amely a névjegyzék számítógépes továbbvezetését végzi. A rendszer telepítésének segítése a mi feladatunk volt. A népszavazás újdonsága volt, hogy a megye minden települése részt vett a napközbeni jelentések és az adatlapok számítógépes rögzítésében, míg korábban számítógépes rögzítés csak az okmányirodai gépeken történt. A feldolgozást a 2005. évben induló Anyakönyvi Szolgáltató Rendszerhez telepített számítógépeken (un. ASZA-s gépek) kellett elvégezni azokon a településeken, ahol nem működik okmányiroda. Ez azt jelentette, hogy a mintegy 58 település most kapcsolta be és használta élesben először ezt az un. ASZA-s gépet, mégpedig választási feladatra. Ez mindannyiunk számára óriási kihívást jelentett. A választások lebonyolítását a két technikai próba, a két integrált informatikai főpróba előzte meg. Az 58 település kiértesítése a próbák időpontjáról, a próbaadatok továbbítása, a rendszer dokumentációk eljuttatása, a választásnapi program használata során felmerült problémák megoldása minden résztvevőtől komoly munkát követelt. Nehézséget jelentett az is, hogy az ASZA-s gépeken végzett adatlap rögzítéseket, valamint az okmányirodai rögzítéseket folyamatosan, egyidejűleg kellett figyelemmel kísérni, a felmerült gépi és alkalmazási hibákat javítani, munkájukat koordinálni, Help-desk feladatokat ellátni, állandó és gyors kapcsolatot tartani mind a 75 településsel. További többletfeladatot jelentett a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán újraszámlálásban érintett 25 település 36 szavazóköre jegyzőkönyveinek az ügyviteli rendszerben való kezelése és a feldolgozásának felügyelete. Erre a célra külön módosították a Választási Ügyviteli Rendszert, valamennyi szavazatszámláló bizottság várható ülésének időpontját és a jegyzőkönyvek rögzítésének időpontját pluszban rögzítenünk kellett.

53 c.) Időközi választások Az elmúlt évben az alábbi helyi időközi választások megtartására került sor a megyében: -

Ecsegfalva (2004. július 18.), Mezőgyán (2004. július 25.), Telekgerendás (2004. október 30.), Körösladány (2004. december 5.).

Ecsegfalva a névjegyzéket és értesítő szelvényeket önállóan készítette, az ehhez szükséges állományokat és programokat rendelkezésére bocsátottuk, azok telepítéséhez segítséget nyújtottunk. A további 3 település névjegyzékét, értesítőit és NESZA listáját mi nyomtattuk. Valamennyi település részére elkészítettük a szavazólap mintákat. 5./ Képzés, továbbképzés Hivatalunk 2004. évben is változatlanul kiemelkedő tevékenységnek tekintette a képzési, továbbképzési feladatok ellátását. A köztisztviselőkkel szemben támasztott egyre növekvő követelmények – a köztisztviselői továbbképzés tekintetében is – minőségileg más és nagyobb feladatok elé állította a hivatalt. Ezek közül is kiemelkedő volt az Európai Uniós csatlakozáshoz kapcsolódó önkormányzati feladatok megismertetése, a helyi önkormányzatok jogharmonizációs és kodifikációs feladatai, az Európai Uniós források igénybevételéhez, illetve a közigazgatás korszerűsítéséhez fűződő feladatok segítése. A megyei továbbképzési tervben szereplő képzési programok összeállítása során jelentős szerepet vállaltunk, és vállalunk a jövőben is az 1020/2003. (III. 27.) Kormányhatározat – a középtávú ciklusprogramban megfogalmazott – stratégiai célkitűzések végrehajtásában. A köztisztviselői továbbképzések prioritása között szerepel megyénkben a Kormány továbbképzési főirányaihoz való igazodás, az EU-s követelmények folyamatos megismertetése, a vezetőképzés, az elektronikus kormányzásra való áttérés segítése, az idegen nyelvi képzés, az ágazati továbbképzésben a hatékony munkaszervezés és a törvényességi követelmények érvényesítése. Hivatali munkánkban a képzési és továbbképzési feladatok két fontos területet foglalnak magukba, a szakvizsga felkészítő kötelező konzultációk megszervezését, illetve a megye éves továbbképzési tervének összeállítását és annak végrehajtását. A képzési feladatok között a szakvizsga felkészítő (kötelező és választott tárgyi) tanfolyami képzésben a résztvevők száma 2004. évben összesen 427 fő volt, mely 38 képzési napot vett igénybe. A Ktv. 2001. évi módosítása által előírt tömeges szakvizsga kötelezettségek teljesítésével 2004. június 30. után jelentős csökkenés következett be, mely lassan a korábbi évek szintjére esik vissza. E képzésben résztvevők aránya a 2003. évhez képest már csak 60%-os. A szakvizsgán megjelentek száma szintén csökkenő tendenciát mutat, 2004. évben összesen 274 fő vizsgázott. 2004. évi szakvizsgák alakulása:

54

Időszak

Vizsgára jelentkezett

Vizsgabiz. száma:

Vizsgát nem tett

Vizsgázott

I. félév II. félév 2004. év összesen:

170 fő 138 fő

6 4

34 fő 19 fő

159 fő 115 fő

Bizonyítványt Igénybevet kapott t vizsganap 108 fő (68%) 12 nap 107 fő (93%) 8 nap

308 fő

10

53 fő

274 fő

343 fő (90%)

20 nap

A továbbképzési feladatok között a továbbképzési célelőirányzatból biztosított állami támogatás leutalása ellenére a központi kötelező programok elkészítésének elhúzódása miatt 2004. évben kellett lebonyolítani a megye 2003. évi Éves Továbbképzési Tervének több képzési programját is. Ilyenek voltak például: ECDL Start informatikai vizsgafelkészítő (2 csoport), német nyelvi képzés (1 csoport), Vezetői játszma-tréning (1 csoport), a „Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába” c., valamint a „Bevezetés az EU támogatások rendszerébe” c. továbbképzési programok. A 2003. évről áthúzódó 7 képzési csoportban 204 fő továbbképzése, 55 továbbképzési napot vett igénybe, melynek teljesítésére az év első felében igen feszített munkatempóban került sor. A megye 2004. évi Éves Továbbképzési Tervének összeállítása során is kiemelt figyelmet fordítottunk a Kormány célkitűzéseivel megegyező megyei középtávú továbbképzési tervkoncepció végrehajtására. Az elmúlt év tervezette továbbképzései szinte maradéktalanul teljesültek, 1 képzési program a „Közbeszerzési ismeretek elsajátítása” c. program kivételével, melyre a jelentős 65 fős érdeklődés ellenére sem kerülhetett sor 2004. évben a központi képzési program hiánya miatt. Az Európai Uniós közigazgatási továbbképzés keretében az idegen nyelvi oktatás, illetve az EU jogharmonizációs, valamint az EU-s támogatások feldolgozását segítő képzések mellett folytatódott az EU alapismereti továbbképzés. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati köztisztviselők ez irányú képzési kötelezettségét már az előző években teljesítettük, hivatalunk terven kívül felvállalta (elsősorban a bevételek növelése érdekében) a területi államigazgatási szervek köztisztviselőinek képzését. Összesen 163 fő államigazgatási dolgozó részére 3 csoportban, kihelyezett képzési központokban (Békéscsaba, Orosháza és Szarvas) szerveztük meg az EU-s alapismereti képzést. Éltünk az állami támogatást élvező ECDL Start távoktatási program adta lehetőségekkel, melynek keretében 125 főt juttattunk távoktatási programcsomaghoz, valamint internetes és 2 órás közvetlen konzultációs lehetőséghez. A 2 órás konzultációt igény szerint az államigazgatási dolgozók részére is megszerveztük függetlenül attól, hogy a vonatkozó 199/1998. (XII. 4.) Kormányrendelet a közigazgatási hivatalok számára kötelező feladatként csak a saját és az önkormányzati köztisztviselők továbbképzésének szervezését írja elő. Az elmúlt év második felében, az éves továbbképzési tervben foglaltak alapján az alábbi továbbképzések lebonyolítására került sor: -

ECDL Start informatikai vizsgafelkészítő (1 csoport),

55 -

német nyelvi képzés (1 csoport), „Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába”, „Bevezetés az EU támogatások rendszerébe”, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának módszertana a gyakorlatban, a köztisztviselő életpálya jogi szabályainak megismertetése, az EU környezeti politikája és annak önkormányzati vonatkozásai (a szennyvíz- és hulladékkezelés szabályozása, az önkormányzatok feladatai, a fejlesztési igények EU-s támogatási lehetőségei).

A 2004. évi továbbképzések programjainak teljesítése további 577 fő részvételét és 52 képzési nap igénybevételét jelentette, amely a 2004. évben mindösszesen 1208 fő köztisztviselő képzését, továbbképzését biztosította 145 képzési nap felhasználásával.

A hivatal 2004. évi képzési és továbbképzési feladatainak összesített adatai: Résztvevők Csoportok száma: száma

Szakvizsga felkészítő képzés 2004-re áthúzódó továbbképzés 2004.évi továbbképzés 2004. évi képzés és továbbképzés összesen Szakvizsga 2004. év mindösszesen

Igénybe vett Órák Napok száma száma

Bevétel Ft-ban Továbbképz. Saját célelőir. forrásból támogatásbó l 0 12.141.000,-

427 fő

14

304

38

204 fő

7

282

55

5.142.639,-

0

577 fő

14

353

52

7.291.503,-

1.531.500,-

1208 fő

35

939

145

12.433.142,-

0

274 fő 1482 fő

10 45

939

10 155

0 3.499.000,12.433.142,- 13.672.875,-

Továbbképzésből eredő összes bevétel 12.443.142 + 13.672.875 = 26.106.017 Ft. Valamennyi képzés, továbbképzés alkalmával kitöltött hallgatói elégedettséget tükröző kérdőíves felmérésben adott vélemények segítettek bennünket a képzések, továbbképzések minőségének értékelésében. Az összesített eredmények elemzése, összességében 80-100% közötti teljesítményre értékelte a képzési programok megvalósulását, mely magába foglalta a konkrét közigazgatási munka ellátását szolgáló, a tartalom és a képzési forma eredményének megítélését és a tanfolyamok megszervezéséről alkotott vélemények összegezését. Ezekből következően bizonyítható, hogy a hivatalunk által szervezett képzések, továbbképzések elvárható módon szolgálták a közigazgatási munka színvonalának javulását. Ezért megállapítható az is, hogy a

56 képzésre, továbbképzésre fordított erőforrások, melyek összege Békés megyében 2004. évben összesen több mint 26 millió forint volt (melyből az állami támogatás összege több mint 12 millió forint) egyenes arányban áll az elvárt eredménnyel. 6./ A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége A hivatal működési feltételeit az elmúlt évben a felügyeleti szerv által megállapított költségvetési keretszámok határozták meg. Évek óta gond, hogy a költségvetések tervezése nem bázisalapú, ezért évről-évre egyre nehezebb a hivatal zavartalan működését biztosítani. Az elmúlt évben komoly gondot jelentett a dologi kiadási előirányzat alapvető működéshez szükséges fedezetének biztosítása. Ezt úgy tudtuk megoldani, hogy a személyi juttatás kiadási előirányzat terhére 20 millió forintot átcsoportosítottunk a dologi kiadási előirányzatra. Így tudtuk elérni azt, hogy a hivatalnak az elmúlt évben köztartozása, adósság állománya nem keletkezett. A hivatal részére az elmúlt évben 0,4 e Ft beruházási előirányzatot biztosított felügyeleti szerv. Ez a minimális előirányzat nem oldotta meg azt a gondunkat, hogy a hivatal eszközállománya szinte teljes mértékben elavult. Ezt igazolja az a tény, hogy a 2004. évi nyitó eszközállomány bruttó értéke 65.879 e Ft volt, az elszámolt 2004. évi értékcsökkenés után jelenleg a hivatal eszközállományának nettó értéke 12.141 e Ft. Sajnos a 2005. évben rendelkezésünkre álló 1.800 e Ft beruházási előirányzat biztosítása sem oldja meg a gondjainkat, mert ezen összegből egy darab gépkocsit sem tudunk vásárolni, legfeljebb 5-6 db számítógép és nyomtató cseréjét tudjuk megoldani. Amint azt a 53.738 e Ft nagyságrendű értékcsökkenés összege, valamint a beruházásra 2005.évben rendelkezésre álló előirányzat is mutatja félő, hogy ez évben elő fog állni az a sajnálatos helyzet, hogy a hivatal alapvető tevékenységéhez szükséges feltételeket nem tudjuk biztosítani. Felújítási előirányzatot sem 2003., sem 2004. évben nem kapott a hivatal /sajnos 2005.évben sem./ Ez az eszközállomány egy részének felújítási lehetőségén túl azért is problémát jelent számunkra, mivel közel 10 éve voltak utoljára a hivatal irodahelyiségei felújítva. A hivatali feladatokban az elmúlt évben olyan jelentős változások nem következtek be, amelyek hatással lettek volna a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre. A hivatal engedélyezett létszáma az elmúlt évben 67 fő volt. Ebből a hivatalnál 2004. évben a tartósan üres álláshelyek száma 7 volt. Ezért volt lehetőségünk arra, hogy a 7 üres álláshelyen lévő 20 millió forint személyi juttatás előirányzat átcsoportosítását tudtuk kérni a felügyeleti szervtől a dologi kiadási előirányzat terhére.

57 A 2004. évi személyi juttatásunk eredeti kiadási előirányzata 218.700 e Ft volt, 3.000 e Ft-tal kevesebb az előző évihez viszonyítva. A MAKI-tól képzésre, továbbképzésre, valamint az EU parlamenti választásokra, illetve a népszavazásra kapott átvett pénzeszközökkel a módosított előirányzatunk 218.233 e Ft-ra, a teljesítés 216.604 e Ft-ra alakult. A személyi juttatások kiadási előirányzat 2004. évi alakulását részletesen a mellékelt táblázat mutatja. A hivatal működésének pénzügyi feltételeit a felügyeleti szervtől kapott támogatás, az átvett pénzeszközök és saját bevételi előírás teljesítése biztosította. Ezek megoszlása az alábbi volt 2004. évben: - támogatás 303.850 e Ft - átvett pénzeszköz 15.094 e Ft - saját bevételi előírás 24.600 e Ft ___________________________________________________ Összesen: 343.544 e Ft A befolyt bevételek terhére 2004. évben az alábbi kiadásokat teljesítettük kiemelt előirányzatonként: - Személyi juttatás - Munkaadó terhelő járulék - Dologi kiadás - Felhalmozás - Lakásalap

216.604 e Ft 67.692 e Ft 57.325 e Ft 595 e Ft 1.000 e Ft

Az itt szereplő kiadási előirányzatok és a mellékelt táblázatban szereplő adatok közötti eltérés abból adódik, hogy 1.083 e Ft kötelezettség vállalással terhelt kiadás 2005. évben fog realizálódni.

Békés megyei Közigazgatási Hivatal 2004. évi költségvetési adatai

58

Megnevezés

Eredeti Módosított előir. előir. Alapilletmény 134.039 120.944 Illetménykieg. 42.573 37.251 Nyelvpótlék 2.613 2.613 Egyéb kötelező pótlék 10.079 10.079 Teljes munkaidősök rendszeres juttatása 189.304 170.887 Rész munkaidősök rendszeres személyi jutt. RENDSZERES SZEMÉLYI JUTTATÁS 189.304 170.887 Jutalom 7.572 7.692 Jubileumi jutalom 6.114 6.114 Napidíj 500 500 Egyéb sajátos juttatás 2.000 2.000 Teljes munk.időben fogl.sajátos juttatásai 8.614 8.614 Részmunkaidőben fogl.sajátos juttatásai Ruházati költségtérítés 4.422 4.422 Közlekedési költségtérítés 2.500 2.500 Étkezési hozzájárulás 4.824 4.824 Egyéb költségtérítés 200 200 Teljes munkaidős szem.kapcs.ktség térítése 11.946 11.946 Részmunkaidős szem.kapcs.ktség térítése Teljes munkaidősök szociális juttatása Állományba nem tartozók juttatása 1.264 19.012 Sorkatonai szolg. juttatás 82 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN: 218.700 218.233

Ezer Ft-ban Teljesítés 122.399 35.703 1.539 9.553 169.194 6.113 175.307 7.387 6.252 202 1.534 7.988 413 3.934 2.420 4.190 108 10.652 458 204 13.885 310 216.604

MUNKAADÓT TERHELŐ JÁRULÉK:

72.100

68.157

67.692

DOLOGI KIADÁSOK ÖSSZESEN:

29.200

59.367

57.325

FELHALMOZÁS:

400

900

595

LAKÁSALAP :

-

1.000

1.000

320.400

347.657

343.216

MINDÖSSZESEN:

7./ Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása Jogharmonizáció tartalmi értékelése

59 2001. év óta - az 1058/2001.(VI.21.) Kormányhatározat szellemében – a hivatal kiemelt feladatának tartotta, hogy segítse a helyhatóságokat abban, hogy az európai uniós csatlakozásig szakszerűen és alaposan felül tudják vizsgálni a rendeleteiket. A fenti kormányhatározat megjelenését követően hivatalunkban a személyi feltételek a szakszerű munkához már adottak voltak: egy fő európai jogi szakjogász végzettséget szerzett, egy fő esetében e végzettség megszerzése folyamatban van, három fő egyetemi oktatás keretében európai uniós ismereteket tanult, két fő részt vett a Magyar Közigazgatási Intézet (MKI) akkreditált kodifikációs és jogharmonizációs képzésén. Az önkormányzatok komplex segítése érdekében egy fő lehetőséget kapott arra, hogy az MKI szervezésében az európai uniós pályázatíráshoz, két fő pedig a CAF modell bevezetéséhez szükséges ismereteket megszerezhesse és továbbadja a helyi köztisztviselőknek. Két munkatársunk önkormányzati hulladékgazdálkodási szakemberképzésben (három nap általános, egy nap speciális) részesült, ami az EU-elvárások szerinti környezetvédelmi feladatok kiemelkedése, valamint az önkormányzatoknak az ehhez kapcsolódó szabályozási kötelezettségei (szilárd, és folyékony hulladék kezelése, szállítása, közszolgáltatási díjak meghatározása, hulladékgazdálkodási terv stb.) miatt hangsúlyozandó. Két fő részt vett a finn-magyar együttműködés keretében, a Belügyminisztérium által szervezett 4+1 napos környezetvédelmi rendezvényen, egy fő pedig a holland-magyar együttműködés alapján megszervezett közbeszerzési konferencián. A hivatal jelentős szellemi kapacitást koncentrált a helyi jogharmonizácós munka segítésére. Ez a négy éven át tartó munka meghozta az eredményét. 2004. szeptemberére elmondható volt, hogy a Békés megyei helyhatóságok rendeletei EU-komformak és törvényességi kontrolljuk is megtörtént. 2004. évben nemcsak a helyi önkormányzatok rendeletalkotásánál, hanem a központi kormányzat tevékenységénél is megfigyelhető volt, hogy jobban fókuszáltak arra, hogy vajon a helyhatóságok készek-e és képesek-e a csatlakozásig átvenni az európai uniós normákat, rendeleteiket hozzáigazítani a közösségi joghoz, ill., a már azzal harmonizált hazai felhatalmazó jogszabályhoz. 2004. február közepén a Belügyminisztérium Önkormányzati Hivatala megkeresésére véleményeztük az önkormányzati jogharmonizációs feladatok teljesítésének helyzetére vonatkozó táblázatot és a megyei összesítőt. Több ponton tettünk javaslatot a táblázatok módosítására, mely javaslatokhoz részletes indokolást fűztünk. 2004. március elsején továbbítottuk a jegyzők számára a jogharmonizáció állása felméréséhez elkészített adatlapot. Az adatlapok tartalmát a visszaérkezésük után leellenőriztük, valamint elkészítettük a megyében működő minden önkormányzatra kiterjedően a megyei összesítést. A táblázatokat a megadott határidőn belül felterjesztettük a Belügyminisztériumhoz. Az adatlapok elemzéséből megállapítható volt, hogy legnagyobb elmaradás az állattartási rendeleteknél és a helyi építési szabályoknál mutatkoztak.

60 2004. április végéig az önkormányzatok döntő többsége eleget tett jogharmonizációs kötelezettségének. Ahol lemaradást tapasztaltunk – környezet- és természetvédelmi rendeletek, helyi építési szabályzatok -, rendszeres konzultációk tartásával, segédletek, rendelet minták adásával segítettük. Minőségi javulás következett be a jogalkotás terén a jegyzők áprilisi, öt napos – elméleti és gyakorlati részekből álló - kodifikációs és jogharmonizációs képzését követően. Itt mód volt arra, hogy a képzést tartó munkatársaink kötetlen formában helyes megoldást nyújtsanak egy-egy, a hazai és/vagy uniós normába ütköző kétséges szabályozásra (pl. a jogharmonizációs záradék, a személyi hatály, a diszkrimináció tilalma kérdéskörében nagyon sok bizonytalanságot tapasztaltak). A képzés után megnövekedtek a konkrét kérdések egyes rendeleti előírások, ill. tervezetek jogszerűségével kapcsolatban. 2004. május 25-én a jogharmonizációban elmaradt önkormányzatok segítése érdekében ütemtervet készítettünk, amely tartalmazta a még nem EU kompatibilis, vagy hiányzó rendelet megjelölését, az elmaradás okát és azt a határidőt, amelyen belül az önkormányzat pótolja a hiányosságot. 2004. augusztus végére elmondhattuk, hogy Békés megyében minden önkormányzat felülvizsgálta a rendeleteit, de természetesen a jogharmonizációt sem a helyhatóságok, sem pedig Hivatalunk nem tekintette és a jövőben sem tekinti lezártnak. Az önkormányzatokat segítő és ellenőrző munkát is ez a szemlélet hatotta át. Folyamatosan figyelemmel kísértük a hazai és az uniós joganyag változását és felhívtuk a jegyzők figyelmét arra, ha jogalkotást igénylő módosulás történt. Hivatalunk a helyi rendeletek jogharmonizációs célú megalkotásának elősegítésében és ellenőrzésében több módszert követett. E módszerek a következők voltak: -

az 1990 évi LXV. törvény 98.§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt törvényességi ellenőrzési jogkör gyakorlása során a mindennapi tevékenységben fokozottan érvényesítettük a jogharmonizációs szempontokat. A közösségi jogi elvárásoknak meg nem felelő rendeletéknél szóbeli, írásbeli észrevétellel éltünk, ill. számos esetben az Alkotmánybíróságnál indítványoztuk a rendelkezés megsemmisítését, egy alkalommal az áruk szabad áramlása körébe tartozó határozatnál (a képviselő-testület előírta a napközi otthonos konyha vezetőjének, hogy kizárólag magyar élelmiszert vásárolhatnak és használhatnak fel az ételek készítésénél) írásos észrevételt tettünk.

-

az átvilágítási tervben szereplő 18, jogszabály végrehajtására, kötelező rendeletalkotási tárgykörök vonatkozásában az éves ellenőrzési tervben meghatározott, jogharmonizációs szempontú célvizsgálata egységes, előre kidolgozott szempontrendszer szerint. A vizsgálat megállapításait minden esetben ismertettük a jegyzőkkel (írásban, ill. szóbeli észrevétellel, jegyzői értekezleteken). Célvizsgálatok voltak:

61 • •

• •

2001-ben és azt megelőző időszakban gyermekvédelmi rendeletek, a temetőkről és a temetkezésről szóló rendeletek, környezetvédelmi rendeletek, 2002-ben a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatással, települési szilárd- és folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos rendeletek, különös tekintettel a díjak kialakítására, helyi iparűzési-, építmény- és telekadó, valamint a vállalkozók kommunális adójáról szóló rendeletek, a közművelődési, sport és a háziorvosi körzetek kialakításáról szóló rendeletek, 2003-ban a szociális, a vagyon rendeletek, településrendezési tervek, 2004-ben szervezeti és működési szabályzatok, lakásrendeletek teljeskörű felülvizsgálata.

-

jegyzők folyamatos tájékoztatása írásban, ill. jegyzői értekezleteken azon tárgykörökről, felhatalmazást adó jogszabályokról, melyeknél az önkormányzat képviselő-testületének rendeletalkotási kötelezettsége van. Egyidejűleg felhívtuk a figyelmet a rendelet megalkotásának törvényi határidejére is. A késedelembe eső önkormányzatoknál különös gondot fordítottunk az utóellenőrzésre.

-

polgármesterek kistérségi fórumán tájékoztató tartása az Európai Uniós csatlakozással összefüggő feladatokról.

-

a hivatal éves ellenőrzési tervében meghatározott komplex vizsgálatokon a helyszínen ellenőriztük a települési önkormányzatoknál a jogharmonizáció állását.

-

kodifikációs és jogharmonizációs képzésre két alkalommal került sor a megyében, a hivatal munkatársai közel 100 köztisztviselő számára tartották meg a Közigazgatási Intézet által akkreditált 5-5 napos képzést, amelynek nagyon pozitív visszhangja volt. igény szerinti személyes konzultáció a települések jegyzőivel.

-

Annak megelőzésére, hogy az önkormányzatok esetlegesen elmaradjanak jogharmonizációs kötelezettségeik teljesítésében 2004. évben egy településenkénti kimutatást készítettünk e kötelezettségekről. E táblázat rovatai alapján – azok folyamatos vezetésével - a megye 76 önkormányzatánál utóellenőrzést végeztünk az alábbiak szerint: -

közbeszerzési rendeletek deregulálása (2004. május 01.), a gépjárműadó rendeletek deregulálása (2003. december 31-ig), a szociális rendeleteknél a normatív lakásfenntartási támogatások törvénynek megfelelő szabályai megalkotása (2004. június 01. napjáig), a talajterhelési díjról szóló rendelet megalkotása (2004. július 01.), a Helyi Építési Szabályokról rendeletalkotás (határidő: 2004. december 31-ig), Hulladékgazdálkodási Terv elfogadása (határidő: 2004. augusztus 10.).

62 Amennyiben valamely határidős feladat teljesítésében elmaradást tapasztaltunk, észrevétellel éltünk. A csatlakozással lépett hatályba az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképről szóló 85/2004.(IV.19.) Kormány rendelet. Az önkormányzatok főként vagyon rendeleteikben, helyi adó rendeleteikben nyújtanak támogatást, ill. kedvezményeket, mentességeket egyes vállalkozásoknak, de előfordulnak kifejezetten vállalkozásokat támogató rendeletek is. Két esetben írásban hívtuk fel a jegyzők figyelmét, hogy a rendelet tervezetét előzetesen be kell jelenteni állásfoglalás céljából a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodához. Az egyik rendeletnél az állásfoglalás hatására új rendelet megalkotását tervezik, az előzőt pedig hatályon kívül helyezték. A jegyzők körében bizonytalanság mutatkozott abban, hogy nem kell-e deregulálni az állattartási rendeleteiket a közös politikába tartozó agrárpolitika miatt. Egyértelművé tettük, hogy az önkormányzatok úgy a mezőgazdasági haszonállatok, mint a kedvtelésből tartott állatok tartásának körülményeit – a magasabb szintű hazai joganyaggal összhangban – szabályozhatja. A rendeletalkotást elősegítő részletes szakmai anyagot készítettünk és küldtünk meg a jegyzőknek, ismertettük jegyzői értekezleten. Mint a beszámoló többi részében már említettük, az önkormányzatok számára továbbra is gondot okozott – és ezért segítségre szorultak – a hatósági árak, díjak megállapítása. Egy esetben Alkotmánybírósághoz kellett fordulni a folyékony hulladék elszállításának szabálytalan díjtételének kialakítása miatt, több esetben szóban észrevételt kellett tenni. Megfigyelhető e téren a szolgáltatást végző közüzemi vállalatok erőteljes ráhatása a rendelet alkotás tartalmi vonatkozásaira. Tömegesen, kritika nélkül átvették például a települések a Vízművek RT módosító javaslatát, mely szerint „a szolgáltatás jogellenes igénybevétele esetén a társaság a jogellenes igénybevétel időpontjától, de legfeljebb 5 évre visszamenőleg jogosult az aktuális díj ötszörösét felszámítani, követelni”. E rendelkezés ellentétes az ártörvénnyel, valamint a 38/1995.(IV.15.) Korm. rendelet 15.§-ával, ezért jegyzői értekezleten felhívtuk a figyelmet arra, ha a képviselő-testület már elfogadta a rendelet módosítását ezzel a szöveggel, akkor gondoskodjanak a jogellenes rész deregulálásáról. Hivatalunk továbbra is kiemelt feladatának tekinti a rendeletek harmonizáltságnak folyamatos figyelemmel kísérését és az e téren történő együttműködést. Ezen együttműködés jó példája volt 2004. november 08-án az az „Európai Integráció és Acquis Communautaire” találkozó, amelyen hivatalunk egy munkatársa előadóként vett részt. A találkozót a Megyei Önkormányzat szervezte, a résztvevők Temes és Arad megyei, ill. Békés megyei köztisztviselők voltak. A romániai látogatás célja a kapcsolatfelvétel és – Magyarország Uniós csatlakozása kapcsán – a tapasztalatcsere volt a jogharmonizáció és a pályázati rendszerek terén. A komplex kistérségi társulások és a területfejlesztési tanácsok megalakulásának segítése

63

Az elmúlt év egyik kiemelkedő feladata volt a komplex kistérségi társulások megalakulásával kapcsolatos teendők ellátása. A 65/2004.(IV. 15.) Korm. rendelet rendkívül szoros határidőt állapított meg arra, hogy az önkormányzatok létrehozzák a komplex kistérségeket. A helyzetet nehezítette, hogy a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálat miatt nem lépett hatályba. Ez komoly jogalkalmazási nehézségeket okozott. A társulások megalakulásával kapcsolatban az alábbi feladatokat láttuk el: -

-

-

A kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzését szolgáló támogatás igénylésének, felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet véleményezése, javaslatok kidolgozása. A kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzését szolgáló támogatás igénylésének, felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet véleményezése, javaslatok kidolgozása. Kimutatás elkészítése az államigazgatási, területfejlesztési és a tervezett komplex kistérségek illetékességi területéről. Kimutatás elkészítése az államigazgatási kistérségek, területfejlesztési társulások, tűzoltóságok, polgárvédelmi parancsnokságok és a tervezett komplex kistérségek illetékességi terültéről. „A regionális politika közigazgatási feltételei” című kiadvány eljuttatása a települések jegyzőinek. Szakmai programok megszervezése és lebonyolítása a közigazgatás reformjával kapcsolatban: • az IDEA program ismertetése a kormányrendeletben meghatározott kistérségek központjában, a kistérséghez tartozó települések polgármesterei számára, • önálló napirendi pontként a kistérség kialakításával kapcsolatos szakmai egyeztető fórumon való részvétel a sarkadi kistérségben Sarkad város polgármesterének kezdeményezésére, a kapcsolódó települések polgármestereinek és jegyzőinek részvételével, • az Orosházi Jegyző Klub rendezvényén személyes konzultáció során a jogi helyzet ismertetése, valamint az új struktúra anyagiösztönző lehetőségeinek számbavétele. A 65/2004. Kormányrendelet szabályaival kapcsolatban a települések jegyzőitől összegyűjtöttük a jogértelmezési kérdéseket és felterjesztettük a Belügyminisztériumhoz az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. A Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkárának tájékoztatása arról, hogy a megye 8 kistérségében a komplex kistérségi társulások megalakulása milyen stádiumban van. 2004. május 27. napján szakmai megbeszélést szerveztünk a települések polgármesterei és jegyzői számára, a komplex kistérségi társulások helyéről és szerepéről, ezek szabályozási kérdéseiről, valamint az új ösztönző finanszírozási rendszerről. Ezen a szakmai napon a Belügyminisztérium képviselői is részt vettek.

64 -

-

2004. június 2-án két munkatársunk részt vett a Belügyminisztérium által megszervezett, „Az EU-tagság és kihívások a helyi önkormányzatok számára” című konferencián. Jelentést készítettünk arról, hogy a megyében mennyi társulás alakult meg és nyújtott be pályázatot a 65/2004. Kormányrendelet alapján. A Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkárának megkeresésére, a komplex kistérségi társulások megalakulásával kapcsolatban, a megkereső által meghatározott szempontok szerinti jelentést készítettünk. Kimutatást készítettünk és ehhez kapcsolódóan javaslatot dolgoztunk ki a megye államigazgatási és területfejlesztési illetékességi határainak az összehangolására. A kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezetet véleményeztük. A 2004. szeptember 30-án megrendezésre került Helyi Önkormányzatok Napjához adatokat szolgáltattunk a társulások elnökeiről, munkaszervezeteiről és ezek elérhetőségeiről.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításai 2004.szeptember 1. napján léptek hatályba. A törvény végrehajtására megjelent a 258/2004. (IX. 16.) Kormányrendelet, amely a közigazgatási hivataloknak a feladatait részletezte a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulásával, ill. az egyeztető fórumok létrejöttével kapcsolatban. A tanácsok megalakulásával kapcsolatban az alábbi feladatokat láttuk el: -

-

Részt vettünk a MEH által, a tanácsok megalakulása tárgyában megtartott konferencián 2004. szeptember 23-án. Összegyűjtöttük a kistérségi fejlesztési tanács megalakulásával kapcsolatos nyilatkozatokat a székhelytelepülések polgármestereitől. A komplex, ill. területfejlesztési kistérségi társulások társulási megállapodását és egyéb dokumentumait ellenőriztük. 2004. október 12. napján szakmai konzultációt szerveztünk a megye polgármesterei és jegyzői részére a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulásával kapcsolatban. Fogadtuk a kistérségi fejlesztési tanács munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagok jelentkezéseit, ezekkel kapcsolatban hiánypótlást eszközöltünk ahol ez szükséges volt. Fogadtuk a kistérségi fejlesztési tanács munkájában konzultációs joggal rendelkező tagok jelentkezéseit, ezekkel kapcsolatban hiánypótlást eszközöltünk, ahol ez szükséges volt. A feltételeknek megfelelő szervezeteket nyilvántartásba vettük, a feltételeknek nem megfelelő szervezeteket pedig alakszerű államigazgatási határozattal elutasítottuk. A 8 kistérségből 7 kistérségben jelentkeztek konzultációs jogú civil szervezetek, akik számára a jogszabályi előírásoknak megfelelően Egyeztető Fórumot hívtunk össze. 2004. november 12. napjára összehívtuk a Mezőkovácsházi Kistérségi Fejlesztési Tanács alakuló ülését, amelyhez elkészítettük a tanács SZMSZ tervezetét is.

65 -

2004. november 17. napjára összehívtuk a Békés Megyei Kistérségi Fórum alakuló ülését, ennek lebonyolításában részt vettünk. 2004. december 15. napjára összehívtuk a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz bejelentkezett társadalmi szervezetek Egyeztető Fórumát, melynek ülésén részt vettünk. Véleményeztük a kistérségi társulások normatív támogatásával kapcsolatos kormányrendelet tervezetet. Véleményeztük a törvényességi felügyeletről szóló kormányrendelet tervezetet.

A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás biztosítása érdekében már évekkel ezelőtt meg kellett tennünk a szükséges intézkedéseket. Ennek eredményeként sikerült elérni azt, hogy a hivatal eddig minden évben adósságmentesen zárta a költségvetési éveket, ugyanúgy, mint 2004. évben. A költségvetési támogatások évről-évre történő csökkenése, valamint a saját bevételi előírások növelése miatt még további takarékossági intézkedések bevezetését kellett elrendelnem az elmúlt évben. A 2004. év során az alábbi takarékossági intézkedéseket kellett bevezetnem a költségcsökkentés érdekében: -

a hivatal részére több példányban előfizetett Magyar Közlöny és KÓDEXPRESS kiadványok előfizetését egy példányszámra csökkentettük,

-

a telefonbeszélgetések díjának csökkentése érdekében felszereltettük a mobiltelefon híváshoz szükséges készüléket,

-

az alap- és szakellátási intézmények ellenőrzését a hatósági és gyámhivatali dolgozóknak össze kell hangolnia a gépkocsi üzemelés költségeinek csökkentése érdekében,

-

az ún. „fizetős” szakmai továbbképzések számát a lehető legminimálisabbra csökkentettem, csak rendkívül indokolt esetben engedélyeztem a részvételt,

-

a magántelefon beszélgetések csökkentése, illetve ellenőrzése miatt a kimenő hívásokat csak a főosztályvezetők, illetve főosztályvezetőhelyettesek irodájából lehet lebonyolítani,

-

az üzemanyag felhasználás csökkentése érdekében elrendeltem, hogy amikor az ellenőrzési feladat lehetővé teszi azok ne helyszíni, hanem az iratok bekérésén alapuljanak,

66 -

a különböző „szakmai napok” megtartását csak úgy engedélyeztem megszervezni, hogy az a résztvevők számára önköltséges legyen, részükre a felmerült kiadások összege kiszámlázásra kerüljön,

-

a főosztályvezetők részére biztosított mobiltelefon használat beszélgetési díját havi 5.000.- Ft-ban állapítottam meg, az e fölötti beszélgetés díját be kell fizetniük a hivatal házipénztárába.

A hivatal működésének körében felmerült országos jelentőségű ügyek, történések Hivatalunk 2003. évben sikerrel pályázott a Belügyminisztérium és a Magyar Közigazgatási Intézet által meghirdetett „A közigazgatási szervek minőségfejlesztésének támogatására” kiírt pályázaton. A támogatási szerződés ünnepélyes aláírására 2003. december 19-én került sor. Az elnyert pályázat a 2004. évre vonatkozóan meghatározta szervezetünk minőségbiztosítási feladatait. 2004. év januárjában megszülettek azok a hivatalvezetői rendelkezések, amelyek lehetővé tették a munka elindítását és lebonyolítását (pl.: koordinátor, moderátor kijelölése, kontroll-csoport létrehozása, megbízólevelek átadása stb.). Vezetői értekezlet napirendjén ismertetésre került a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos munka, ennek legfőbb pontjai. A kontroll-csoport létrehozásának szempontjait is részletesen megtárgyaltuk. 2004. február hónapban regisztráltattuk magunkat a BM on-line rendszerében, majd március 8-án megtartottuk az önértékelési csoport minőségbiztosítási belső képzését. Ezt követően áprilistól szeptemberig tartott a kérdőívek kitöltése, valamint a szükséges egyéb adminisztratív feladatok elvégzése. Szeptember 22-én az önértékelési csoport megtartotta a konszenzus-teremtő megbeszélését, majd az önértékelés lezárására került sor. A szükséges jegyzőkönyvek elkészítését követően elkészült a hivatal SWOT analízise, meghatározásra kerültek a hivatal prioritásai (a fejlesztendő területek). Mindezek alapján lehetőség nyílt a hivatal Stratégiájának megalkotására is. 2004. december 9-én megtartottuk a CAF önértékelés záró munkaértekezletét, amelyen részletesen ismertetésre kerültek az önértékelés megállapításai, illetve a fejlesztendő területek. 2004. december 13-án elküldtük a Magyar Közigazgatási Intézetnek a szakmai és pénzügyi beszámolónkat. Az önértékelés alapján elkészült a hivatal Operatív Intézkedési Terve is, amelyet a 2005. évben kell majd végrehajtanunk. Még két olyan ügyet említenék meg – mindkettő építéshatósági vonatkozású -, amelyek megítélésünk szerint az országos jelentőségű ügyek csoportjába tartoznak. Ezek: - Az un. medgyesbodzási épületkárok ügyének kezelésében hivatalunk és ezen belül az építéshatóság jelentős szerepet kapott; 2004. január 22-én, az Országos Lakás-és Építésügyi Hivatal levelében kérte fel hivatalunkat, hogy az ügy hatósági kezelését kísérje fokozott figyelemmel és szükség esetén nyújtson szakmai segítséget az I. fokú építésügyi hatóságnak. A szakmai

67 együttműködés napi rendszerességgel zajlott szeptember végéig, amíg a több mint 200 károsodott épülettel kapcsolatos ügyintézés zöme lebonyolódott. Ezzel együtt párhuzamosan kapcsolattartás folyt a Belügyminisztériummal is. Az ügyben ez idáig utolsó összefoglaló jelentés 2004. november 22-én készült a minisztérium számára annak kapcsán, hogy Medgyesbodzás és még néhány település a térségből a Miniszter Elnök Úrhoz fordult segítségért. -

A mezőkovácsházi könnyűszerkezetes lakóházak ügye ugyancsak nagy nyilvánosságot kapott. A folyamatban lévő építkezésen – a hivatal építésfelügyeleti hatáskörében eljárva – megállapította a műszaki specifikációk hiányát, azok bemutatására hívta fel a kivitelezőt. A beszerzett bizonyítékok egybevetésével megállapította, hogy a megépített szerkezet nem felel meg az engedélyben foglaltaknak, majd az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs KHT-val és a betervezett szerkezet ÉME-jének jogosultjával történő kapcsolatfelvétel után megállapította azt is, hogy az valószínűleg semmiféle műszaki specifikációval nem rendelkezik. Mindezekre tekintettel építésügyi hatósági eljárást kezdeményezett az I. fokú hatóságnál, melyet folyamatosan figyelemmel kísért.

8./ A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének, valamint a Megyei Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése I. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség A felügyelőség 2004. évben az alábbi témákban végzett vizsgálatokat: a.) Központi elrendelésű vizsgálatok Folyamatos vizsgálatok: - vásárokról és piacok ellenőrzése havi két vagy több alkalommal-egész évben, - reklám tevékenység vizsgálata, - villamos termékek, és gázkészülékek piac-felügyeleti vizsgálata Téma vizsgálatok: - békéltető testületek határozatai, ajánlásai végrehajtásának ellenőrzése, - egységár feltüntetési előírások vizsgálata, - tej- tejtermékek vizsgálata, - építési célú termékek forgalmazásának vizsgálata, - festékipari hígítók, grillgyújtók piac felügyeleti ellenőrzése, - idegenforgalmi főszezon vizsgálata június 1 – szeptember 1 között, - kozmetikumok vizsgálata, - közétkeztetés vizsgálata, - textil ruházat forgalmazásának vizsgálata, - mobil telefonszolgáltatók vizsgálata.

68 b.) Helyi kezdeményezésű vizsgálatok: -

használt személygépkocsik értékesítés (közös vizsgálat a Közlekedési Felügyelettel), motorkerékpárok (új, használt) értékesítési körülményeinek vizsgálata, vendéglátóhelyek közös ellenőrzése a rendőrséggel, árfeltüntetés vizsgálata kis településeken, zöldség-gyümölcs értékesítés vizsgálata.

A Felügyelőség mutatói az elmúlt 2 év vonatkozásában. Eljárás Év 2003

Kiszabott Bírság. M ft 34.4

2004

22.1

Értékesítés megtiltása Db Értéke ft 144 1.12M 119

0.8M

Értékesítés feltételhez kötése db Értéke ft 74 5.94M 98

13,3 M

Kötelez. határozat db 211 234

Panaszügyek száma Db 426 441

A fenti táblázatból levonható következtetések az alábbiak: - a korábbi évek mutatóinak növekedése 2004-ben megállt, korábban a bírságok növekedését jórészt a multi cégekre kiróható bírságok idézték elő, akik mostanára túlnyomórészt szabályosan tevékenykednek; - kisebb cégek, melyek száma az elmúlt években megnőtt továbbra is elkövetik (bár apróbb) szabálytalanságaikat, ezt mutatja az értékesítés feltételhez kötésének adata. - az értékesítés megtiltása csökkent, számban és elkövetési értékben is, ez a mutató a veszélyes vagy lejárt termékek számát mutatja. A bírság mérték volumene tükrözi az évenkénti országos téma vizsgálatok milyenségét. Ez azt jelenti, hogy van olyan év amikor jelentősen szankcionálandó témák kerülnek vizsgálat alá, míg van olyan év amely erre kevésbé alkalmas. Pl. 2004. évben a Békéltető testületek munkájának vizsgálata esetén államigazgatási eljárásra nem volt lehetőség. A felügyelőség bírságkiszabási volumene megfelel az országos átlagnak, a bírságbehajtási tevékenysége eredményes, jó színvonalú. A panaszügyek száma továbbra sem csökken, ugyanakkor az ügyek bonyolultsága, így az eljárás időigénye nőtt. Jelentős a számla panaszok száma, amely a jelentős dokumentum mennyiség miatt sokat elvesz más területektől. Szükséges kihangsúlyozni, hogy az elmúlt évek alatt sem sokat változott a „fogyasztói tudat”. Még mindig a felügyelőségben, mint a hatóságban látják a vásárlók a problémáik egyetlen megoldóját. Ehhez a korábbi évek alatt egyrészt hozzá is szoktak a jogszabályok adta lehetőségek révén. Az Uniós változások viszont a jogszabályok enyhülését hozták. Ez a maga nemében érthető is, de a vásárlók körében nem talált megértésre, hogy a hatóság a maga eszközeivel egyre kevésbé tudja érdekeiket közvetlenül képviselni, problémáikat elintézni.

69 A felügyelőség fontosnak tartja a tájékoztató, oktató tevékenység végzését, amelyet részben iskolák, részben pedig kamarai és más érdekképviseleti szervek részére végez. Utóbbiak főleg szakmai oktatások voltak, jórészt kereskedőknek. Az önkormányzatokkal is rendszeres az együttműködésük, számos közös előadást szerveznek a vállalkozók számára. Az előző évhez viszonyítva jelentősen fejlődött az együttműködés a rendőrséggel és a VPOP-val, valamint az ÁNTSZ-el. A nyári idegenforgalmi főszezon keretében a környező megyékkel végeztek közös vizsgálatokat. Külön kiemelésre érdemes, hogy a Főfelügyelőséggel végzett közös vizsgálat jelentős eredményeket hozott.

II. Megyei Gyámhivatal Hatósági tevékenység A 2004. december 31-i állapot szerint a főszámra iktatott ügyiratok száma: 490, alszámra iktatva: 1201, összesen: 1691, ebből az I. fokú határozatok száma 53. Megoszlását tekintve 30 érdemi döntést és 23 más eljáró közigazgatási szerv kijelölését tartalmazó határozatot hoztak. II. fokú határozatok száma: 85. Másodfokú döntéseik szerint 52 esetben helybenhagyták, 16 esetben megváltoztatták az alsóbb fokú szerv határozatát. 5 alkalommal megsemmisítették az I. fokú döntést és az eljárást megszüntették, míg 12 esetben a határozat megsemmisítése mellett új eljárásra utasították az I. fokú gyámhatóságot. A határozatok számszerűsége – noha az előző évit megduplázza – önmagában nem jelent semmit. A gyámhatósági ügyek jellemzője az igen nagy ügyfélforgalom. Általában egy tárgyalást kell tartaniuk a II. fokú eljárások során, hiszen néhány ügycsoportban kifejezett jogi kötelezettségük az egyezség létrehozásának megkísérlése. A tárgyalások tipikusan 1-3 órát vesznek igénybe és általában végletes emberi indulatokkal terhesek. Az ügyintézőktől a biztos jogi ismereten túl nagyfokú emberismeretet és empátiát igényel az, hogy az ellentétes indulatokat megfelelően kezelje, és még véletlenül sem mélyítse. A II. fokú eljárás során végzett munka elemzésekor arra is rá kell mutatni, hogy a beérkezett ügyiratok – ismételten a gyámügyek jellege miatt – igen vaskosak és terjedelmesek. A munkát nehezíti, hogy munkaterületükön szinte 90 %-ban az ügyintézési határidő 15 nap. Ennek teljesítésére fokozottan ügyeltek. 2004. évben a gyámhivatal határozatai ellen két kereset lett benyújtva, mindkét esetben a Megyei Bíróság a keresetet elutasította, és határozatukat helybenhagyta. Gyermekvédelmi szakreferensi tevékenység: Az éves ellenőrzési tervnek megfelelően az alapellátás intézményei közül összesen 14 település gyermekjóléti szolgáltatását, 5 település helyettes szülői hálózatát, 8 bölcsődét, valamint a megyében működő 2 családok átmeneti otthonát, a szakellátásban működő 7 gyermekotthont, 30 lakásotthont, és 2 nevelőszülői hálózatot ellenőrzött.

70 A vizsgálatok során megállapításra került, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátásában a kisebb települési önkormányzatok komoly hiányosságokkal küzdenek, mind személyi, mind tárgyi feltételeik tekintetében. Az ellenőrzéseik során kirívóan jogsértő gyakorlattal nem találkoztak, a vizsgált szolgáltatók zöme tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával, a működési engedélyüknek megfelelően végzik. A megyében működő bölcsődék szakmai vizsgálatára, ez évben már a szegedi regionális módszertani bölcsőde által került sor, ugyanis a korábban módszertani feladatokat ellátó békéscsabai 1. sz. bölcsőde kijelölése visszavonásra került, és a régiós feladat ellátására az Egészségügyi Szociális és Családügyi Miniszter a szegedi intézményt jelölte ki. A módszertani feladatokat ellátó bölcsőde megyénkben 8 intézményben tett látogatást. A vizsgálatok eredményéről valamennyi esetben szakmai véleményt kértünk, amelyekből megállapítást nyert, hogy a bölcsődék működése megfelel a az intézmények részére kiadott működési engedélyeknek. Az átmeneti gondozás biztosítására megyénkben 5 településen működtetnek helyettes szülői hálózatot, illetve 2 településen családok átmeneti otthonát. A megyében jelenleg 7 helyettes szülői család működik. Valamennyi helyettes szülő rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, és otthonukban történt látogatás során megállapítottuk, hogy körülményeik alkalmasak a náluk elhelyezendő gyermekek ellátására. Orosházán és Békéscsabán működik a két - gyermekeket szüleikkel együtt befogadó - családok átmeneti otthona, amely intézményekben magas színvonalú szakmai munkával találkoztunk, hiányosságot nem állapítottunk meg. A szakellátást nyújtó intézmények vizsgálata szintén évente kötelező feladat. A megyében működő és a gyámhivatal által engedélyezett intézmények vizsgálatára hiánytalanul sor került. Valamennyi a gyermekek részére otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon, lakásotthon és nevelőszülői hálózat ellenőrzés alá lett vonva. Így látogatást tettek a tizenkét főnél nagyobb létszámú gyermekotthonokban és a legfeljebb tizenkettő férőhelyes lakásotthonokban is. Tekintettel arra, hogy a gyermekvédelmi rendszer átalakulása folyamatos, így megyénk szakellátási rendszere sem öltött még végleges arculatot, de a zsúfolt és tárgyi feltételeiben sokszor hiányos gyermekotthonok felszámolásra kerültek. A jelenlegi intézmények kellemes környezetben és lelkiismeretes szakmai személyzettel biztosítanak otthont az átmenetileg, vagy tartósan család nélkül maradt gyermekek számára. Említésre méltó a megyei gyámhivatal felelőssége ezen átalakulás során, hiszen nem mindig konfliktusmentes a jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételrendszer megkövetelése a fenntartóktól. Gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori tevékenység: A törvényben előírt kötelezettségek alapján az alábbi feladatokat látták el: -

nyilvántartás vezetés (kérdőíves felmérés a megyében működő önkormányzatoktól, civil szervezetektől, gyermekjóléti szolgálatoktól az

71

-

-

-

általuk indított bűnmegelőzési programokról, valamint adatokat kértek a veszélyeztetett gyermekek számáról, a veszélyeztetettség fajtájáról, illetve a védelembe vételi eljárások eredményességéről.) drogprevenció (a megyében öt településen működik Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF), valamint több településen drogprevenciós munkacsoport, amelyek munkáját a koordinátor folyamatosan segíti. Az elmúlt év során – segítséget felajánlva - számos drogprevencióval kapcsolatos pályázatról küldött a megyei gyámhivatal tájékoztatást (adatlapot, űrlapot) a KEF-ek, települési önkormányzatok, gyermekjóléti szolgálatok részére. A pályázati lehetőségekről való tájékoztatáson túl a koordinátor - felkérésre- segítséget nyújtott a pályázati program elkészítéséhez, valamint az elnyert pénzösszeg cél szerinti felhasználásához). bűnmegelőzés (a településeken működő bűnmegelőzési programok támogatása, illetve újabb programok beindítása érdekében a pályázatfigyelés kiterjedt a bűnmegelőzési célú pályázati kiírásokra is. Az Országgyűlés által elfogadott Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája c. dokumentum megismertetése érdekében médiaszereplésre, valamint előadás megtartására került sor a Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén. Békés megyében jelenleg nem működik megyei bűnmegelőzési tanács, azonban annak létrehozását a megyei gyámhivatal már kezdeményezte. A Gyer. 5/A. §. (2) bekezdése értelmében a koordinátor feladatai közé tartozik a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményekben folyó bűnmegelőzési tevékenység ellenőrzése és értékelése. Ezen ellenőrző tevékenységet a koordinátor folyamatosan, a szakreferens munkájához kapcsolódva végzi. gyermekbántalmazás, gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés (a koordinátor feladata a gyermek sérelmére elkövetett, valamint a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esetén való szakmai segítségnyújtást. Ennek körében kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén egy alkalommal került sor magánindítvány előterjesztésére, amely eljárás az elkövető felelősségre vonásával zárult, további három gyermekbántalmazás miatti veszélyeztetettség esetén a megyei gyámhivatal kezdeményezte a gyermekek családból történő kiemelését.)

2004. évben a megyei gyámhivatal komplex vizsgálat keretében összesen 5 városi gyámhivatalt és 20 jegyzői gyámhatóságot vizsgált meg. Valamennyi ügycsoportban a városi gyámhivataloknál öt-öt, a jegyzői gyámhatóságoknál szintén öt-öt ügyiratot ellenőriztek az összes lehetséges előforduló ügyek közül. Összesítve a komplex vizsgálatok kapcsán mintegy ötszáz darab ügyiratot vizsgáltak részletesen. Összességében megállapítható, hogy alapvető hiányosság feltárására nem került sor. A 2004. évi munkaterv keretében az alábbi célvizsgálatokat végezték: - védelembe vétel, - családba fogadás, - utógondozói ellátás.

72 A célvizsgálatok rendben megtörténtek, általánosságban megállapítható, hogy a gyámhivatalok a jogintézményeket helyesen alkalmazzák. A gyámhivatalnak igen jó a kapcsolata a médiával. A 2003. évi gyámügyi statisztikáról készített összefoglaló kivonata megjelent a Békés Megyei Hírlap 2004. április 1-i számában. Ez felkeltette a Csaba Rádió érdeklődését és az RTL Klub is közölt néhány adatot. 2004. december 11-én hosszabb cikkük jelent meg a cigány gyermekek örökbefogadásával kapcsolatban. Békés Város Önkormányzata a helyi rádióban Vészkijárat címmel felvilágosító, figyelemfelhívó rádióműsor-sorozatot indított fiatalok részére, amely műsorsorozatban három alkalommal adott interjút a megyei gyámhivatal gyermekés ifjúságvédelmi koordinátora az alábbi témákban: - a drogok típusai, előfordulásuk, hatásuk a szervezetre, - a drogfüggőségből való kigyógyulás lehetősége, megelőzés, gyógyulási esélyek, - a társadalmi bűnmegelőzés célja, eszközei, a települési önkormányzat szerepe. A hivatal fentiekben vázolt tevékenysége alapján rögzíthetjük, hogy a megyei gyámhivatal az ágazatpolitikai célkitűzéseket maradéktalanul és messzemenően szem előtt tartó munkát végzett. Mindezt jól tükrözik a jogértelmező tevékenységük során a megyei gyermekvédelmi rendszerben munkát végző szervek részére kiadott körlevelek, tájékoztatások, szakmai iránymutatások. Mindezzel a hivatal – a korábban is már kialakított -egységes gyámhatósági jogalkalmazói munka hatékony megtartását tekintette irányadónak. Sikeresnek nevezhető rendezvényeik, szakmai értekezleteik segítették a gyermekvédelemben dolgozók ismereteinek széleskörű gyarapítását, a munkájuk során felmerülő gyakorlati problémák megoldását. A Békés megyében működő gyermekvédelmi rendszer – megyei gyámhivatalunk „hozzáállása” folytán – olyan úton halad, amely a jogszabályi háttér biztos ismeretében valósítja meg a gyermekvédelmi törvény lényeges célkitűzéseit. A megyei gyámhivatal szakmai irányítását ellátó ágazati minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya 2004. évben is több alkalommal tartott a megyei gyámhivatal vezetők részére szakmai fórumot, amelynek során a megyei gyámhivatal vezetők által felvetett gyakorlati problémák megoldását, az egyes jogszabályok helyenként többféle értelmezést is kínáló pontosítását végezték el. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály emellett körlevelekkel, szakmai iránymutatásokkal segítette – a megyei gyámhivatalok útján – az alsóbb fokon eljáró gyámhatóságok munkáját. Az általuk célvizsgálatra kitűzött témaválasztás ugyancsak segítséget nyújtott a megyei gyámhivatalok részére az ellenőrzések tárgyévi lefolytatásához. Összességében elmondható, hogy az ágazati minisztériummal a kapcsolat jó, a feltett, problémát jelentő kérdésekre adott válaszaik megfelelő szakmai iránymutatást tükröznek. Békéscsaba, 2005. január 18. Dr. Pataki István