Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Iktatószám:
92.196/2011.
Tárgy:
Szeged Megyei Jogú Város 2012. évi költségvetési koncepciója
Melléklet:
1 pld határozat
Készítette:
Közgazdasági Iroda
Véleményezésre megküldve:
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága, Szakbizottságai
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2011. november 10.
Tisztelt Közgyűlés! Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 70.§-a szerint a költségvetési koncepciót legkésőbb november 30-ig kell a képviselőtestület elé terjeszteni. Az Államháztartás működési rendjéről szóló 249/2009. (XII.31.) Korm. rendelet szerint a költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe vételével kell összeállítani. A hivatkozott törvény, illetve kormányrendelet előírásai alapján az önkormányzat költségvetési koncepciójának kialakításakor számba vettük a következő év szakmai feladatait, az önkormányzat bevételeit és kötelezettségeit. Figyelembe vételre kerültek a helyi források, a központi költségvetési kapcsolatokból számításba vehető bevételek, valamint egyéb forráslehetőségek. A költségvetési koncepció elkészítésének a célja, hogy a következő év költségvetésének a kidolgozásához iránymutatásokat, elképzeléseket fogalmazzon meg, és határozza meg az elérni kívánt főbb irányokat. A költségvetési törvény-tervezetet, valamint a kapcsolódó törvényeket, illetve módosításokat az Országgyűlés még tárgyalja, zárószavazásra december végén kerül sor. Az előterjesztett költségvetési koncepció központi költségvetésből származó forrásai a költségvetési törvénytervezetben szereplő adatokon alapulnak, amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvénytervezetben előterjesztettekhez képest módosító indítványokat fogad el, úgy az, az Önkormányzat költségvetését is befolyásolhatja, ezért az előterjesztésben szereplő 2012. évi költségvetési irányszámok tájékoztató jellegűek. Állami Számvevőszék véleménye a 2012. évi költségvetésről Az Állami Számvevőszék T/4365/3 számú Vélemény Magyarország 2012. évi költségvetési javaslatáról szóló jelentése szerint „A 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról teljeskörűen nem lehetett véleményt mondani, egyrészt a 2012. évi bevételi előirányzat-tervezetek jelentős részét alátámasztó dokumentumok, illetve háttérszámítások hiánya, másrészt a jegyzőkönyvben rögzített és a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő adatok eltérései – amelynek okait csak részben, hátterét egyáltalán nem ismeri az ÁSZ – miatt. […]A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény (Kftv.) és a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat összhangjáról nem tudtunk véleményt mondani, mivel a jegyzőkönyv lezárásának 2011. szeptember 12-ei időpontjáig a szükséges adatok, háttérszámítások nem álltak rendelkezésre. A Kftv. 3. és 4. §-aiban előírt, a költségvetési törvényben meghatározandó követelményekről, mutatókról a törvényjavaslat normaszövege – a 2011. évi költségvetési törvényjavaslattal ellentétben – nem rendelkezik. A törvényjavaslat indokolásában ezen előírásokkal kapcsolatosan információ, tájékoztatás nem szerepel. A Kormány a Kftv. előírásait nem teljesítette. […] Az Áht. 36/B. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor köteles az Országgyűlést tájékoztatni arról, hogy a javaslat elfogadása esetén – összhangban a középtávú tervekkel –legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során. A törvényjavaslatban ez a tájékoztató kimutatás nem szerepel, az általános indokolásban erre vonatkozóan utalás nem található. […] A 2011. szeptember 30-i költségvetési törvényjavaslatban és a Költségvetési Tanács részére átadott normaszövegben, fejezeti indokolásban szereplő adóbevételi előirányzatok (pl. személyi jövedelemadó, társasági adó) eltérnek. A kapcsolódó tanúsítványok, háttérszámítások, hatástanulmányok, dokumentumok nem álltak az ÁSZ rendelkezésére, így az adóbevételek megalapozottsága nem volt megítélhető.” Költségvetési Tanács véleménye a 2012. évi költségvetésről Rendkívül bizonytalan, Magyarország számára egyre kedvezőtlenebbé váló külső környezetben készült a törvény tervezet. A Tanács megalapozottnak tekinti a főbb gazdasági mutatókra vonatkozó 1
előrejelzéseket, azonban jelentős kockázatot hordoz mind a bevételi, mind a kiadási oldal teljesíthetősége. A bevételeket és kiadásokat alátámasztó jogszabályok egy része még hiányos. A tervezett adóbevételek megalapozottsága csak korlátozottan ítélhető meg. Az államháztartás kiadásainak tervezett csökkentésére a jelenlegi szerkezetben már nincsenek tartalékok. A tervezett strukturális reformok hatékony megvalósítására, néhány ponton azok felgyorsítására lesz szükség a rendkívül feszített kiadási szint megtartása érdekében. Ezen reformok hatékonysága azonban jelenleg nem megítélhető. A törvénytervezet nem tartalmazza az MNB veszteségéből következő 95 milliárd forint tartalékfeltöltését, ami 2012-ben növelheti a hiányt. A belső fogyasztás esetleges visszaesése esetén újabb intézkedésekre lesz szükség, akár a fogyasztást terhelő adók, vagy egyéb adók növelésére is szükség lehet. MNB elnökének különvéleménye a 2012. évi költségvetésről: - A makrogazdasági feltételezések túl optimisták (gazdasági növekedés, beruházások, foglalkoztatás). - A tervezet alábecsüli az inflációt. - Számos, jogszabállyal alá nem támasztott tétel szerepel benne. - A hiány 1,1 %-kal alá van tervezve, további intézkedésekre lesz szükség. A kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai 2012. évben 1. A kormányzat gazdaságpolitikája Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági fejleményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet lesz. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni az államadósságát, és a költségvetés hiányát stabilan 3 % alatt tartja. A Kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség. A 2012. évi költségvetés a kiadási oldalon a bürokrácia további csökkentését, takarékossági intézkedések bevezetését tartalmazza, míg forrás oldalon az arányos adórendszer kiteljesítésével a bevételi oldal többletével finanszírozza a hiánycsökkenést. Az államadósság tartós csökkentése növekedésorientált, munkahelyeket teremtő gazdaságpolitikával lehetséges. A növekedés beindítása érdekében a Széll Kálmán Terv keretében sor kerül azon rendszerek újjászervezésére, amelyek a leginkább felelősek az államadósság újratermelődéséért. Az országcél teljesüléséhez a jövő évi költségvetésnek öt célt kell teljesítenie: ki kell teljesíteni az arányos adórendszert, be kell zárni az adócsalási kiskapukat, legalább 200 ezer embernek munkát kell adni a Start-munka program keretében, lábra kell állítani a nyugdíjkasszát és lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza helyzetének rendezése érdekében. A költségvetés sarokszámai a következőek: - Az államadósság csökkentése mellett fontos, hogy a 2,5 %-os GDP arányos hiánycél nem növelhető. - Az euró válság tartóssága mellett 1,5 %-os GDP növekedéssel lehet számolni. - A belföldi fogyasztása 0,2 %-kal növekszik. - Az export növekedése 8,4% körül prognosztizálható - 2012-ben a foglalkoztatottak száma 1,5 %-kal bővül, miközben az aktivitási ráta is emelkedik 1 %-kal.
2
-
A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a termelő ágazatokban számottevő lesz a beruházási aktivitás. A bruttó állóeszköz felhalmozás növekedése 2012-ben 3,2 % körül alakul. A nemzetgazdasági szintű bruttó bér és keresettömeg 4 %-kal emelkedik. Az infláció 4,2 % mértékben várható, amiben az Áfa 2 %-os emelésének hatása is jelentkezik.
2012-ben az uniós forrásokból 1369 milliárd forint összegű kifizetésekkel lehet számolni, amit a hazai költségvetés 193 milliárd forinttal egészít ki, így a rendelkezésre álló költségvetési forrás 1562 milliárd forint. Ez az összeg 367 milliárd forinttal több a 2011. évi előirányzatnál. A 2011. márciusában meghirdetett Széll Kálmán Terv a Kormány szándékai szerint egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi élet rosszul szervezett és ezért az államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezését, valamint egyidejűleg segíti a gyors ütemű gazdasági növekedés beindulását is. A Széll Kálmán Terv hat kritikus területet azonosít, ahol az állami kiadások érdemben nagyobbak az ország gazdasági fejlettsége, társadalmi berendezkedése és fenntartott intézményrendszere mellett indokolhatónál. Ezek a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, a felsőoktatás, a gyógyszerár-támogatási rendszer, valamint az önkormányzatok és a vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek hatása is jelentkezik. A Széll Kálmán Terv még csak 550 milliárd egyenlegjavulást írt elő 2012-re, de legalább 1.000 milliárd forintos egyenlegjavulásra van szükség. Az adóbevételek 445 milliárd forinttal nőnek, a kiadások 300 milliárd forinttal csökkennek, és a bázisba beépül a 2011. évi költségvetési zárolás. A jövő évi költségvetés inkább épít az adóbevételek növelésére, mint a kiadások csökkentésére. Kockázatot jelent, hogy a költségvetési terv 2012. évben átlagosan 268 Ft/EUR árfolyammal kalkulált. A Széll Kálmán Terv tartalmazza az állam oktatásban történő nagyobb szerepvállalását, valamint a bürokrácia csökkentését is, de a konkrét jogi szabályozás még nem került elfogadásra. A Terv szerint a közoktatás és a felsőoktatás új szabályait 2011. szeptemberéig kellett volna elfogadni. 2. A költségvetési célok teljesítését lehetővé tevő eszközök A nyugdíjak védelme érdekében zárttá kívánják tenni a nyugdíjkasszát. A Nyugdíjbiztosítási Alapból csak a korhatáros nyugdíjazottak kapnak ellátást, ami csak az infláció mértékével növekedhet. Megszűnik a korhatár előtti öregségi nyugdíj (az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányász nyugdíj, a művésznyugdíj, a fegyveres szervek és a honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja). A már megállapított nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, illetve szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani a Nemzeti Szociálpolitikai Alapból. Valószínű, hogy a nyugdíjasoknak járó kedvezményeket is elveszítik az érintettek. Lépéseket kívánnak tenni az egészségügyi kassza zárttá tételére. A Nyugdíjbiztosítási Alapból az Egészségbiztosítása Alapba került a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások, valamint a rehabilitációs járadék finanszírozása, mint pénzbeli ellátás. Pénzbeli ellátás továbbá a GYED, a terhességi-gyermekágyi segély és a táppénz. A természetbeni ellátások legnagyobb előirányzata a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a gyógyszerek fogyasztói árának támogatása.
3
-A kormány elképzelése szerint a rokkantnyugdíjasok egy részét vissza kell terelni a munkaerőpiacra. Keresőtevékenység mellett a korhatár alatti ellátásokat szüneteltetni kell. -Meglévő adónemek emelésével, új adónemek bevezetésével kívánják növelni az alap bevételeit (munkavállalói járulék 1 %-kal emelkedik, megszűnik egyes jövedelmek járulék alóli mentessége, szélesedik a vállalkozók járulékalapja, új adóbevétel a baleseti adó). -Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai érdemben mérséklődnek. A 2011. évi Széll Kálmán Tervben szereplő 27 milliárd forintos elvonás után 2012-ben további 83 milliárddal csökken a gyógyszer támogatási keret. -A családi támogatások között nem emelkedik a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, és a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege. Létrehozták a Nemzeti Szociálpolitikai Alapot. Az alapba a jelenlegi elvek szerint működő szociális ellátások, családi támogatások egy meghatározott köre tartozik. A Nyugdíjbiztosítási Alapból az új alapba került az előrehozott öregségi ellátások, szolgálati ellátások, és a korkedvezményes ellátások finanszírozása. -A korábbi gázár- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul. -A szociális ellátások rendszerét úgy alakítják át, hogy az jobban ösztönözzön a munkavállalásra, vagyis az ellátottak kevesebbet kapnak. Megkezdődik a nagy ellátórendszerek rendszerszintű átalakítása (közoktatás, felsőoktatás, egészségügy) aminek keretében az állam elvonná az önkormányzatok által fenntartott iskolákat és kórházakat. Az átalakítások költségvetési kihatása még nem tükröződik a költségvetési törvény tervezetben. -Az iskolák államosítása – a nyilvánosságra került háttérszámítások szerint – lehetővé teszi az iskolák összevonását, megszűntetését, és tízezres nagyságrendben a pedagógus álláshelyek megszűntetését. -Az egészségügyi intézmények államosítása lehetővé teszi a kórházak funkcióinak változtatását, a meglévő kapacitás szűkítését, Elindul az önkormányzatok átszervezése, és a központi igazgatás racionalizálása, ami az állami intézményeknél létszámleépítéssel jár. -Az önkormányzati törvény előterjesztése alapján várható a helyi önkormányzatok jelentős feladatátrendezése, a helyi önállóság csorbítása, a járások létrehozása, az állami centralizáció fokozása. -A közszférában továbbra sem emelkednek az illetmények, de megmarad a személyi jövedelemadó rendszer módosításából származó jövedelem kiesést ellensúlyozó bérkompenzáció (64 milliárd forint). A közszférában 5 ezer fő leépítésével számolnak. -Csökken a kultúra támogatása, az illetékes minisztériumi államtitkárság költségvetése 20 %-kal csökken, illetve 2010-hez képest már 40 %-os a csökkenés.
4
-A közösségi közlekedésben az utazási kedvezmények szűkítésével 15 %-kal csökkentik a fogyasztói árkiegészítést, ami előbb-utóbb menetdíj növekedést von maga után. -Az intézmények államosítása esetén valószínű, hogy a központi büdzsé elvonja az önkormányzatoktól az adók egy részét, ami újabb helyi adók kivetésére kényszerítheti az önkormányzatokat. A Kormány adó- és járulékpolitikai célkitűzésének főbb hatásai az Önkormányzatra A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetése történik, az adójóváírás megszüntetésével (a tervezett adóbevétel 13,89 %-kal több, mint a 2011. évi terv). Céltartalék szolgál a munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációjára, amennyiben azok legalább 5 %-os béremelést hajtanak végre. A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációra számíthatnak. A magas jövedelműek kivételével mindenkinek romlik jövőre a helyzete az adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése miatt. A minimálbért 18 %-kal bruttó 92 ezer forintra, a garantált bérminimumot 15 %-kal bruttó 108 ezer Ft-ra kell emelni. Mindez azonban csak azt jelenti, hogy az érintettek annyi nettó bért visznek haza, amennyit most keresnek. A tervezet 4,2 %-os infláció miatt a bérek reálértéke csökkeni fog. Szigorodik a cafetéria rendszer, minimálisra szűkül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köre. Kikerül a kedvezményes adózású juttatások közül a hidegétkezési jegy. A Szép-kártya felfuttatása egyrészt a melegétel utalványt váltja ki. Idén havonta 18 ezer forint értékig lehetett hideg és melegétel vásárlásra felhasználható utalványt adni kedvezményes adózás mellett, 2012-ben a maximális éves keret 150.000 forint lesz. Megszűnik az Internet előfizetési díj adómentes támogatása. A béren kívüli juttatások körén belül változás, hogy a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a szabályozás ismét visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá, és még 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni utána. A társasági adózás területén elmarad az 500 millió forint fölötti forgalmú társaságoknak ígért adócsökkentés, vagyis nem lesz 10 %-os az adó, hanem marad a 19 % adófizetési kötelezettség. Az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. Korlátozzák a korábbi években keletkezett veszteség elhatárolásának lehetőségét. Az elhatárolt veszteség az eddigi 100 %-kal szemben csak az adóalap 50 %-áig lesz felhasználható. A bevételi előirányzat 23,7 %-kal több, mint a 2011. évi terv. Megmarad a pénzügyi szervezetek különadója, és az egyes ágazatokat terhelő különadó. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra emelkedik, ami az egyik legmagasabb kulcs az Unión belül. A fogyasztókat, beruházókat érintő áfa kulcs emelés 150 milliárd forint bevétel többletet hoz az államnak. EU-s jogharmonizáció keretében megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni ÁFA levonhatóságának tilalma. A jövedéki adó 2011 novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós adóminimum arányát képezi le (8%os eltérés lesz a két üzemanyag között, a jelenlegi 20% helyett). Így a benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke 97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre emelkedik. A fuvarozók a megemelt adómérték bevezetését követően is visszaigényelhetik a gázolaj adómértékének adóminimum feletti részét. A társadalombiztosítási ágazatban a munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék 1,5% marad, valamint új adónemként baleseti adó kerül bevezetésére, melyek az Egészségbiztosítási Alap 5
egyenlegének javítása érdekében szükségesek. Megszűnik egyes jövedelmek (végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás, továbbá a másodállások egészségbiztosítási járulék alóli mentessége, 27% lesz a járulékkulcs. Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék minimális alapja a minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik. A beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi önkormányzatokat az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg (a 2011. évvel szemben, ahol 50% volt a bevétel), csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-ot kitevő költséggel. A cégautóadó köteles gépkocsik adózása 40 %-kal drágul azzal, hogy a hengerűrtartalom-alapú adó helyett az adózás a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében történik (20 milliárd forint többlet bevétel). Új adóként kerül bevezetésre a 30 %-os baleseti adó, amelyet a kötelező felelősség biztosítással együtt kell fizetni. Az adócsomag alapján a gépjármú fenntartókat most már hét adófajta is terheli: gépjárműadó, regisztrációs adó, üzemanyagban fizetett magas áfa, megemelt jövedéki és készletezési adó, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, és az újonnan bevezetett baleseti adó. Egyéb adó terén A vállalkozások a továbbiakban nem írhatják le saját innovációs tevékenységük, vagy kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektjeik költségeit az innovációs járulékukból. Új adóként került bevezetésre a népegészségügyi termékadó (hamburger adó). Az Európai Unió jóváhagyására vár a luxuscikkekre kivetendő 35 %.os általános forgalmi adó. Új adóként tárgyal az országgyűlés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról, amit az élelmiszerágazat szereplői fizetnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak. Az adótörvények módosítása lehetővé kívánja tenni, hogy az önkormányzatoktól elvont források pótlása érdekében az önkormányzatok újabb helyi adókat vethessenek ki (települési adó), aminek az alapja bármi lehet, kivéve a jövedelmet és az árbevételt. A törvénytervezet a már most is vagyont terhelő adóként működő építményadónál és a telekadónál eltörölné a négyzetméter-alapú adó maximumát, és a forgalmi érték 3 %-ában korlátozná az adóplafont. Ez azt jelentheti, hogy egy 10 millió forint értékű lakás után évi 300 ezer forintot fizethetne a tulajdonos. Az ingatlan forgalmi értéke alapján meghatározott 3 %-os adó egyébként tizenkétszerese annak, amit az előző kormányok próbáltak vagyonadóként bevezetni. A törvényben eltörölnek több, az építményadóhoz kapcsolódó mentességet. Megszűnik a nem önkormányzati és nem állami fenntartású szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, nevelésioktatási feladatokra szolgáló helyiségek védettsége, csak az állami és önkormányzati fenntartású intézmények lesznek adómentesek. A kormány korábban befagyasztotta az energia árakat, ami a világpiaci árak alakulásának ismeretében előbb-utóbb tarthatatlan lesz. Az árak rögzítése a távhőszektorban, a többségében önkormányzati tulajdonban lévő hőszolgáltató cégek pénzügyi ellehetetlenüléséhez vezethet. A kormánypárti képviselők által az adótörvény csomaghoz benyújtott százas nagyságrendű módosító javaslatok közül még nem tudható, hogy mely javaslatok fogják növelni a magánszemélyek, a vállalkozók és az önkormányzatok költségeit. Helyi önkormányzatok központi támogatása A helyi önkormányzatok – beleértve a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2012-ben hitelforrások nélkül több mint 3.200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és helyben maradó személyi jövedelemadó révén – mintegy 1.140,6 milliárd forintot biztosít, amely a 2011. évi 6
Kormány által korrigált bázis irányszám 100,7%-a. A 2012-re prognosztizált 4,2 %-os infláció reálértékben jelentős támogatáscsökkenésnek számít. A 2012-től – az állami támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett – a helyi önkormányzatok részére az átengedett személyi jövedelemadó lényegesen csökken, a helyben maradó személyi jövedelemadóból a 8%-os részesedés ugyanakkor változatlan formában és mértékben fennmarad. A központi költségvetéstől származó helyben maradó személyi jövedelemadó 2012-re 10,5%-kal (13,3 milliárd forinttal) csökken az önkormányzatok számára, mivel az önkormányzatokat mindig a két évvel korábbi –2012-ben a 2010. évi – településekre bevallott SZJA illeti meg, a válság hatása erősen jelentkezik e bevételekben. Ezt az állam az önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális feladatai normatív állami hozzájárulás megemelésével kompenzálja, a település önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport, kulturális feladatainak támogatása 2.769 Ft/főről 4.074 Ft/főre növekedett. Az okmányiroda, és az igazgatási feladatokhoz kapcsolódó támogatás változatlan. A megszűnő személyi jövedelemadó részesedést kiváltó támogatás a 2011. évivel azonos célokat szolgál, e változás nem érinti tartalmilag és összegszerűségében az egyes önkormányzatok forrásait. Az önkormányzati források tervezésénél a saját bevételek részeként az intézményi bevételek 4,2 %os, a tervezett inflációval azonos mértékű emelkedésével számol a tervezet, ami az önkormányzatok díjmegállapításánál a bekövetkezett áremeléseknek megfelelő díjemeléssel biztosítható. A helyi adó bevételre vonatkozó előirányzatok mind a 2010. évi tényadatot, mind a 2011. évre várható adatot is meghaladja. A gazdasági növekedés tervezett mértéke nem eredményez ilyen mértékű adóalap növekedést. Az elvárt 4,2 %-os növekedés csak néhány adófajtánál lehetséges adóemeléssel, vagy új adófajták bevezetésével biztosítható. A gépjárműadó a korábbiaknak megfelelően 100 %-ban önkormányzati bevételként szerepel a költségvetési tervezetben. Ugyanakkor elhangzottak olyan megállapítások, hogy az államosított oktatás finanszírozásának egyik forrása lesz. Az illetékbevételek alakulására kedvezően hathat a gépjárműveket terhelő visszterhes vagyonszerzési illeték mértékének emelése, ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a 8,5 %-os költségek levonása után az eddigi 50 % helyett a megyei jogú városok részesedése 47 %-ra csökken az illetékességi területükön képződő illetékbevételekből. A közfoglalkoztatás rendszere és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel kerültek meghatározásra az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás (FHT) forrásai. A szociális törvény módosításával összhangban – a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elő kívánja segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív szempontoknak az erősítését. A „pénzbeli szociális juttatások” előirányzat a jelenleginél célzottabban kerül elosztásra. A egyházak normatíván felüli plusz támogatása már 2011-ben is jelentősen növekedett (közoktatás esetén 73,1%-kal, a szociális ellátás terén pedig 13 %-kal), 2012-ben a szociális ellátáshoz kapcsolódó plusz támogatás további 14%-kal növekedik, miközben az önkormányzatok nem kapnak több támogatást. A köztisztviselők illetményalapja változatlan (38.650 Ft). Továbbra is előírja a törvénytervezett egyéb juttatásként a keresetbe tartozó juttatások bázis előirányzatának 2 %-os tervezési kötelezettségét, bár ehhez nem kapcsolódik állami támogatás. Mint ahogy a közoktatási törvény szerint a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez sem.
7
2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés. Megszűnik az önkormányzati döntés alapján járó, ún. helyi lakásfenntartási támogatás (ezen ellátás normatív típusa a rászorulók szinte teljes körének érdemi segítséget tudott nyújtani). Elvárásként jelenik meg az önkormányzatokkal szemben, hogy a saját hatáskörben, méltányossági alapon nyújtott ellátásoknál nagyobb körültekintéssel járjanak el. Ennek megfelelően – a helyi lakásfenntartási támogatás megszűnésével is számolva – összesen 10,0 milliárd forinttal mérséklődik az ilyen, helyi hatáskörben megállapított segélyezéshez biztosított hozzájárulás összege. A költségvetési törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja. (Önkormányzatunknál már évek óta kötött formában működött a támogatás felhasználása.) A javaslat szerint szintén a kötött normatívák közé kerül a közoktatási informatikai feladatok támogatása, garanciát teremtve e fontos területhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. A katasztrófavédelmi és ezen belül a tűzvédelmi feladatok országosan egységes szakmai és gazdálkodási irányítása érdekében 2012-től a jelenlegi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok közvetlenül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe kerülnek. Ennek megfelelően a jövő évtől a tűzvédelmi feladatok támogatására szolgáló előirányzatok a Belügyminisztérium fejezetbe csoportosulnak át. Az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatására 2012. évben 12 650,0 millió forint előirányzat áll rendelkezésre, mely a 2011. évihez képest 2 050,0 millió forinttal magasabb. A 2012. évben kiemelt jelentőséggel bírnak az egészséges ivóvíz biztosításával összefüggő, valamint a szennyvízelvezetéssel- és kezeléssel kapcsolatos projektek. Központosított előirányzatok A központosított előirányzatoknál több esetben történt előirányzat csökkentés, így kevesebb pénz jut a következő feladatokra: -kiegészítő támogatás, nemzetiségi, nevelési, oktatási feladatokhoz, -könyvtári közművelődési érdekeltségnövelő támogatásra, -esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatásra, -integrációs rendszerben részt vevő pedagógusok támogatására. Növekedett a helyi önkormányzatok szervezési intézkedéseinek támogatására szolgáló keret, ösztökélve az önkormányzati létszám leépítéseket. A jogcímek között a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatása és a belterületi belvízelvezetés támogatása megszűnik. Az előadó-művészeti támogatáson belül a fenntartói ösztönző részhozzájárulás 12,3 %-kal, 560 millió forinttal csökkent. Azt, hogy miért nőtt, vagy csökkent az egyes színházak támogatása, az adatok ismeretének hiánya miatt nem lehet értékelni. Ugyancsak csökkent a művészeti ösztönző támogatás is 10,5 %-kal, 587 millió forinttal.
8
A közösségi közlekedés támogatására előirányzott összeg és a szétosztás elvei változatlanok. Az igazságos és arányos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, valamint az adójóváírás kivezetése miatt kieső, a közszférában dolgozókat érintő jövedelemcsökkenés kompenzálására a költségvetésben 64 milliárd forint van céltartalékba helyezve. A bérkompenzáció már 2011-ben sem nyújtott fedezetet a bérmozgásokra, mivel nem veszi figyelembe a soros előrelépések bérköltség növekedését, és a kompenzációval együtt sem biztosítható, hogy senki se kapjon kevesebb nettó jövedelmet. Kötött felhasználású támogatások A pedagógiai szakszolgálat fajlagos normatívája változatlan. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés jogcím pedagógus továbbképzés támogatásra módosult, és a fajlagos összege 10.500 Ft/főről 6.300 Ft/főre csökkent. Egyes pedagógus pótlékok esetében a fajlagos összegek nem változtak. Változatlan fajlagos összeggel a kötött felhasználások közé került a kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés, és a tanulók ingyenes tankönyv ellátása. Jelentősen nőtt az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (88,5 milliárd forintról 138,7 milliárd forintra), ami alapvetően a foglalkoztatást helyettesítő támogatás forrását jelenti. Az összeg jelentős emelése arra utal, hogy a közfoglalkoztatási program várható kiterjesztése ellenére vagy mellett a kormányzat a segélyezettek körének jelentős növekedésével számol. A szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása jelentősen csökkent (9.400 Ft/főről 1.640 Ft/főre), csak a már elindított képzések finanszírozására adnak támogatást, új továbbképzés 2012ben nem támogatott. A többcélú kistérségek támogatási kerete valamelyest növekedett (2 %-kal). Ugyanakkor ezen belül több támogatási forma normatívája csökkent. Csökkent a bejáró tanulók és az autóbusszal utaztatott gyerekek támogatása, valamint a tagintézményi támogatás összege. Ugyancsak csökkent a közoktatási szakszolgálati feladatoknál a nevelési tanácsadás fajlagos összege. Közoktatás támogatása A költségvetési törvény javaslatban az oktatásra fordított támogatás a bázis korrekciók figyelembe vétele mellett is 8 %-kal, 32 milliárd forinttal csökken 2011. évhez képest. A közoktatási célú normatív hozzájárulások fajlagos összegei változatlanok, nem történt változás a közoktatási normatíva számításában, azaz sem a tanítási együtthatók, sem az intézménytípusú együtthatók, sem a csoport/osztály átlaglétszám nem változott, kivéve a pedagógus továbbképzés támogatását, amely jelentősen csökken. Ugyanakkor változás, hogy a közoktatási normatívák meghatározásakor a korábbi években a tanév időszakához igazítva határozta meg a törvény a normatívákat. Így a 2011 évi költségvetés a 2011/2012-es tanév esetében a 2011. évre 4 hónapra, a 2012. évre pedig 8 hónapra előre rendelkezett a normatívákról. A mostani törvénytervezett a 2012/2013-es tanévre vonatkozóan csak a 2012. évre vonatkozó oktatási időszakra határoz meg normatívát. Ebből arra lehet következtetni, hogy 2013. január 1-től kívánják államosítani az önkormányzati iskolákat.
9
Az óvodai, iskolai és kollégiumi kedvezményes étkeztetés normatívája változatlan összeggel (68.000 Ft/fő) átkerült a kötött felhasználású normatívák közé. A tanulók ingyenes tankönyvellátásának normatívája szintén változatlan maradt (12.000 Ft/év), és szintén a kötött felhasználású normatívák közé került. Az oktatási támogatások között megszűnik a kollégiumi diákotthoni lakhatási támogatás jogcíme. A kollégiumi lakhatási feltételek biztosítására ez évben 8 hónapra még járt a 165.000 Ft/fő/év összegű kiegészítő támogatás, azonban a 2011/2012-es tanévre már nem igényelhető. Szociális ellátás támogatása A költségvetési törvény javaslatban a szociális ellátásokra fordított támogatás a bázis korrekciók figyelembe vétele mellett is 10,3 %-kal, 31 milliárd forinttal csökken. A költségvetési támogatások csökkentése kifejezi azt a kormányzati szándékot, hogy a szakmai és pénzügyi szabályozás jobban ösztönözzön a munkavállalásra, az aktív korúak ellátásának csökkentett támogatási összegei az egyéneket erőteljesebben motiválják a munkaerő-piacra való visszatérésben, a segélyezésben erősödjön a normativitás. A korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. A rendelkezésre álló összeg nem, de a kedvezőbb feltételek miatt az érintettek köre jelentősen nőhet. A kibővült közfoglalkoztatás miatt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre növekedni fog. Ugyancsak várható a rendszeres szociális segélyezettek létszámbővülése, ugyanakkor szigorodnak a jogosultsági feltételek, és mérséklődnek a támogatások. A jelenlegi szabályozás szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege azonos az öregségi nyugdíjminimum összegével (28.500 Ft/fő/hó), a tervezett jogszabály módosítással ennek összegét az öregségi nyugdíjminimum 80 %-ára mérséklik. Az emelt színvonalú bentlakásos ellátás költségeihez a költségvetési támogatás mintegy 60 %-kal csökken. A pénzbeli szociális juttatások fajlagos összegének alsó határa 4.000 Ft/főről 1.500 Ft/főre csökkent, a felső határa 20.000 Ft-ról 25.000 Ft-ra nőtt. A pénzbeli szociális juttatások önkormányzatokat megillető keretösszegének elosztási módja a korábbi évekhez képest megváltozik, a korábbi 5 szempont helyett csak 2 szempont szerint kerül felosztásra (változnak a fajlagos összegek, valamint nagyobb súllyal szerepel az önkormányzatok önrésze). Az új felosztási elv miatt nem számszerűsíthető, hogy mekkora összeggel részesedik Szeged városa. A nappali szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés normatívái nem változnak. A gyermekek napközi ellátásának normatívája változatlan, az étkezés itt is átkerült a kötött felhasználású normatívák közé. Jövő évtől már nem kötelező önkormányzati feladat az utcai szociális munka, megszűnik a hozzá kapcsolódó normatív finanszírozás is.
10
Az Állami Számvevőszék szerint a szociális ellátásokat érintő, csökkenő támogatási előirányzatokat csak részben alapozzák meg a közfoglalkoztatásról szóló törvények, valamint az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításai (a közfoglalkoztatás részletes szabályai, az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentése, a rendszeres szociális segély összegének csökkentése, illetve maximumának meghatározása). A szociális támogatások tervezett előirányzatát megalapozó további intézkedésekkel kapcsolatos jogszabálytervezet (méltányossági segélyek megszűntetése, az foglalkoztatást helyettesítő támogatás csökkentése) még nem állt rendelkezésre. A szociális támogatások, ezen belül kiemelten a pénzbeli szociális juttatások és az ehhez kapcsolódó jövedelempótló támogatások összegének tervezett csökkentése miatt az önkormányzatok nem tudják kielégíteni a felmerülő igényeket. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás 20 %-os csökkentése a munkára ösztönző hatása mellett a közfoglalkoztatásból átmenetileg, vagy véglegesen kiszoruló, támogatásban részesülők megélhetését nehezíti. Egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások összegei 2012-ben nem emelkednek (ápolási díj, nevelőszülői díj), miközben a tervezett infláció mellett ezek vásárlóértéke tovább csökken.
Szeged Megyei Jogú Város 2012. évi költségvetését befolyásoló, meghatározó tényezők. A város 2012. évi várható bevételeinek alakulását döntő részben a központi költségvetési törvénytervezetben foglaltak, -az Országgyűlés elé beterjesztett és elfogadott módosító indítványok - határozzák meg. A rendelkezésre álló információk alapján a reálisan számításba vehető bevételek nagyságrendje felmérésre került. BEVÉTELEK Központi gazdálkodási körbe tartozó működési jellegű bevételek A sajátos működési bevételek körében az illetékek tervezésére az illetékek beszedéséért felelős Nemzeti Adóhivataltól tájékoztatást önkormányzatunk nem kapott, tekintettel arra a körülményre, hogy az adóhivatal álláspontja szerint „ez nem tartozik az állami adóhatóság jogszabályban előírt feladatkörébe”. A költségvetési törvénytervezet 36. § (1) szerint 2012. január 1-jétől a beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi önkormányzatokat a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg az 2011. évi 50 %-kal szemben (csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-ot kitevő költséggel). Az illetékbevétel részarányának csökkentése forráselvonást okoz önkormányzatunknak. A helyi adóbevételek esetében összességében a 2011. évi előirányzathoz képest bevétel csökkenéssel lehet számolni. A helyi adók döntő hányadát az iparűzési adó képezi, bevétel növekedés egyedül az un. távközlési szolgáltatók adóalap megosztás módszerének változásának eredményeként vártható, ugyanis 2012. január 1-jétől a számlázás helye számít telephelynek. Ezen szektorból először bevétel növekedés a jövő évi feltöltés teljesítésekor jelentkezhet.
11
Idegenforgalmi adó tekintetében 2012. évben a 2011. évi előirányzat szintjén várható teljesítés, feltételezve, hogy jövőre is rendezvény és esemény gazdag kínálatot tervez a város és a bevételek realizálódnak. Az építményadó az egyetlen adónem, amelyből 2012. évben többlet várható, ennek az Árkád Üzletház adózói körbe történő belépése az oka. Bizonytalansági tényező a helyi adó törvény 2012. évre vonatkozó módosítása, melynek tervezete szerint az adómaximum eltörlésre kerül, de a túladóztatás elkerülése érdekében az ingatlan forgalmi értékének 3 %-ánál nem lehet nagyobb a kivetett adó. A Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás működési bevételeinek részét képező közhatalmi-, önkormányzati saját- és általános forgalmi adót tartalmazó működési bevétele a 2012. évben alacsonyabb lesz a 2011. évi eredeti előirányzathoz képest, annak hatásaként, hogy a szabad, illetve a forgatási, befektetési célú pénzeszközök hasznosításából kevesebb bevétel tervezhető 2012-ben. A költségvetési törvény-tervezetben az előző évhez képest jelentős változás, hogy a helyi önkormányzatok átengedett személyi jövedelemadó részesedése javarészt megszűnik. Az önkormányzatokat 2012. évben csak - az állandó lakóhely szerint az adózók által bevallott, a NAV által települési önkormányzat közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8 %- a illeti meg felhasználási kötöttség nélkül. A törvény javaslat 3. sz. és 8. sz. mellékletben szereplő feladatokhoz a normatív hozzájárulások fedezetét a továbbiakban nem a települési önkormányzatok közigazgatási területre kimutatott visszaosztott személyi jövedelemadó 32 %-a, hanem állami támogatás biztosítja. A települési önkormányzatok – bevételeiben meglévő aránytalanságok csökkentését szolgáló – jövedelem-differenciálódás mérséklésével kapcsolatos szabályozás az előző évhez képest nem változik. A tervezés évében már ismert a 2011. első félévi költségvetési beszámoló keretében közölt 2011. június 30-ai iparűzési adóerőképességet veszi figyelembe. A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a településen helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2012. január 31-éig a helyi önkormányzatok számára elérhetővé teszi. A gépjármű adó adóztatásban az adó alapja a személygépjármű és motorkerékpár kW teljesítményéhez, illetve a gyártási évéhez igazodik, és valószínűleg 2012. évben is folytatódik az évek óta tartó azon tendencia, hogy csökken mind az új, mind a használt autók eladása. Törvényi adómérték változás nem várható. Talajterhelési díj esetében évek óta folyamatosan többen és többen kötnek rá a rendelkezésre álló csatornaközműre, így az adóalanyok számának és várható bevételnek a csökkenése várható 2011. évhez képest. A helyi adókkal kapcsolatos bírságok, pótlékok 2012. évi javasolt előirányzata az elmúlt évek bevételeit figyelembe véve elmarad a 2011. évi előirányzattól. A jegybanki alapkamat tartósan 6 % körül van, a jövő évi tervezett 4,2 %-os infláció miatt ez valószínűleg nem is fog jelentősen változni. Az IKV Zrt-től jelen szöveges előterjesztés tervezet összeállításáig a tervkészítés során adatszolgáltatás nem érkezett. Az adóiroda a bírságok, pótlékok összegét a 2011. évi várható előirányzat szintjének megfelelő mértékben tervezte meg, ami azonban elmarad a 2011. évi eredeti előirányzat összegétől. A parkolási díjbevételek bázisszinten kerültek tervezésre, tekintettel arra, hogy azok mértékére vonatkozóan a működtetéssel megbízott közszolgáltatótól a Közgazdasági Iroda részére adatszolgáltatás nem érkezett, illetve az elkövetkező év díjemelésiről és azok bevételnövelő hatásáról sem rendelkeztünk információval. 12
Az önkormányzati forrásszabályozásban alapvető változás nem következik be. A normatív állami támogatásból – az ellátotti létszám változása és egyes közoktatási jogcímek átrendeződése következtében – az előzetes számítások szerint a szociális ellátás és a közoktatási feladatokra valamivel kevesebb forrás várható a 2011. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva. A 2011. évi inflációt a normatívák nem követik le, az állam elinfláltatja a támogatások értékét. A normatív támogatásokon belül: Az igazgatási feladatokra kapott normatív jogcímek közül változás, települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális jogcímen igényelhető normatív állami hozzájárulások jogcím fajlagos értéke az előző évhez képest emelkedett (2.769 Ft/főről 4.074 Ft/főre), ezért ezen a jogcímen több támogatásban részesülhet az önkormányzat. A fajlagos összeg emelése csak részben pótolja a lakóhelyen maradó személyi jövedelemadó csökkenését. Az okmányiroda, építésügyi és gyámügyi igazgatás valamint az üdülőhelyi feladatok támogatása az előző évhez képest nem változott. Közoktatásban 2012. évben az óvodai, általános és középiskolai, a kollégiumi, az alapfokú művészetoktatási, valamint a napközis ellátásokra az előző évhez hasonlóan a közoktatási teljesítmény-mutató alapján kerül megállapításra a normatív állami támogatás összege. A fajlagos támogatás összege 12 hónapra azonos összegben -az előző évhez képest változatlanul- 2.350.000 Ft/teljesítmény-mutató/év összeggel kerül megállapításra. Az alaphozzájárulásba olvadt az intézményi–típusú együttható megemelésével 2011/2012 tanévtől az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás és a diákotthoni, kollégiumi lakhatási feltételeket biztosító normatíva. A középszintű érettségi és szakmai vizsga lebonyolítás jogcímen az előző évhez képest változatlanul 6.000 Ft/fő/év összeggel számolhat az önkormányzat. A korábbi évek tapasztalatai szerint ez az összeg csak töredékében fedezi az ágazati jogszabályban meghatározott érettségihez és szakmai vizsgához kapcsolódó kiadásokat. Változás, hogy 2012. évben - változatlan fajlagos összeggel számolva - a szakmai, tanügyigazgatási informatikai feladatokra (1.750 Ft/fő/év), az óvodai, iskolai és kollégiumi kedvezményes étkezésre (68.000 Ft/fő/év) és a tanulók ingyenes tankönyvellátására (12.000 Ft/fő/év) a támogatást már kötött felhasználású normatív támogatásként kapja meg az önkormányzat. A tanulói létszám kismértékű visszaesése, valamint a szabadon felhasználható normatív állami támogatás és a kötött felhasználású támogatások körének átrendeződése miatt 2012. évben több mint 4%-kal kevesebb szabadon felhasználható közoktatási normatív támogatással számolhat az önkormányzat. A szociális ágazatban szociális ellátások körében a pénzbeni szociális ellátás fajlagos összegének alsó határa 4.000 Ft/fő-ről 1.500 Ft/főre csökkent, a felső határa 20.000 Ft/fő összegről 25.000 Ft/fő összegre nőtt. Az összeg felosztásának módja változott, a korábbi 5 szempont helyett, csak 2 szempont szerint kerül felosztásra, ugyanakkor a felosztáshoz az országos adatok nem állnak az önkormányzat rendelkezésére, így valószínűsíthető, hogy az ez évi, vagy annál kevesebb összeggel számolhat az önkormányzat. A fenti változások következtében a szociális ellátásokra igényelhető támogatás összege a 2011. évhez képest csökkenhet.
13
Az intézményi feladatokhoz kapcsolódó szociális normatívák körében a gyermekvédelmi bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó feladatokra igényelhető normatív fajlagos összegek (842.750 Ft/fő/év), a fogyatékos személyek intézményi ellátása alaptámogatása (710.650 Ft/fő/év), valamint a bölcsődei ellátás fajlagos összege (494.100 Ft/fő/év) nem változott. Változás, hogy az ingyenes és kedvezményes étkeztetésre járó összeget 2012. évtől az önkormányzat kötött felhasználású normatív támogatásként kapja. A közoktatással összefüggő kötött felhasználású normatív támogatások köre az előző évhez képest az eddigi jogcímeken felül (pedagógus továbbképzés, az osztályfőnöki valamint a gyógypedagógiai pótlék) két jogcímmel kibővül: tanulók ingyenes tankönyvellátása, kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés jogcímekkel. A támogatás összegét a pedagógusok és a tanulók létszáma határozza meg. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés jogcím módosult pedagógus továbbképzés támogatásra és ezzel együtt a támogatás összege 10.500 Ft/fő/évről 6.300 Ft/fő/évre csökkent. Változott a szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás fajlagos összege, 9.400 Ft/fő/évről 1.640 Ft/fő/évre csökkent. A továbbiakban csak azok a képzések támogathatók, amelyeket 2010. évben vagy azt követően kezdték meg, a továbbképzés 2012-től nem támogatott. A kötött felhasználású normatív állami támogatás összege a közalkalmazotti létszám és a tanulói létszám alakulásának mértéke szerint alakul, valamint a szabadon felhasználható és kötött felhasználású normatív támogatások átrendeződése miatt az előző évhez képest. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló a 2011. évi CXXVIII. 84. § alapján 2012. január 1-jétől állami fenntartás alá kerülnek. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok a költségvetési törvényjavaslat 5. sz. mellékletében kerülnek meghatározásra. A központosított előirányzatok év közben, pályázat alapján felhasználási kötöttséggel az előző évekhez hasonlóan többek között az alábbi feladatokra igényelhetők: - Lakosság közműfejlesztési támogatása. - Kompok, révek fenntartásának, fejújításának támogatása. - Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelés, oktatási feladatokhoz. - Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása, az erre a célra előirányzott összeg 190 millió Ft-tal csökkent 2011. évhez képest - Helyi szervezési intézkedések többletkiadásainak támogatásra előirányzott összege a 2012. évben az előző évhez képest 1.400 millió forinttal emelkedett. - Helyi közösségi közlekedési támogatást igényelhet az az önkormányzat, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet tart fenn és a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést a szolgáltatókkal megkötötte. Az önkormányzatok az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – veszteség erejéig pályázhatnak. Az elosztás változatlanul a tárgyévet megelőző év teljesített férőhely – kilométer arányában kerül elosztásra. A támogatás igénylésénél az önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben szolgáltatónként, milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege az önkormányzati saját forrást legfeljebb 25 %-kal haladhatja meg. - Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatás a magyar oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programokhoz, az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása, az Arany János programok támogatása, valamint az egyes
14
-
sajátos közoktatási feladatokhoz (különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, foglalkoztatása) igényelhető támogatás. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása a rászoruló gyermekek étkeztetésének támogatása. Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás támogatás. „ART” mozihálózat digitális fejlesztésének, digitalizációjának támogatása.
A helyi önkormányzat által fenntartott illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása 2012. évben is az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényben (továbbiakban Emtv.) meghatározott szempontok alapján valósul meg. Az önkormányzat a színházak vonatkozásában az előző évhez képest kevesebb állami támogatási összeggel számolhat. Az Emtv. alapján besorolt zenekarok központi költségvetési támogatás elosztásának és folyósításának részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg. Összegezve: Működési bevételek körében tervezhető normatív bevételek közül az önkormányzat a színházi támogatások kivételével a 2012. évben az előző évi szintnek megfelelő állami támogatással számolhat. Támogatásértékű működési bevételek körében a Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján a megyei könyvtári feladatok ellátásával összefüggésben várható bevétel összege került figyelembe vételre, feltéve ha a feladatot átvevő Kormányhivatal a megyei könyvtári feladatokat továbbra is el kívánja láttatni. Az egyéb támogatásértékű bevételek közé került tervezésre a helyi közösségi közlekedés normatív támogatása, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat támogatása. A központi gazdálkodás működési bevételei a 2012. évi koncepcióban a 2011. évi eredeti előirányzathoz képest nagymértékben csökkennek. Ennek meghatározó tételei: hozambevételek csökkenése, az illetékbevételek, a helyi adók, a Tűzoltóság feladatelvonása miatti bevétel csökkenés, a színházak központi támogatáscsökkentése, személyi jövedelem adó helyben maradó részének csökkenése, a gépjármű adó, az adóirodai bírságok, pótlékok csökkentése. A normatív hozzájárulások is kedvezőtlennek mutatkoznak, a helyi közlekedési normatívát is alacsonyabb összegben kell tervezni a 2011. év eredeti előirányzatához képest. Központi gazdálkodási körbe tartozó felhalmozási jellegű bevételek A központi gazdálkodási körbe tartozó felhalmozási jellegű bevétel nagymértékben csökken. A jelentős bevétel elmaradásnak meghatározó okai a következők: egyrészt az ingatlanértékesítések elmaradásával lehet számolni, az elektromos tömegközlekedés nagyprojekt visszaigényelhető általános forgalmi adó összege csökken, másrészt a támogatások és a támogatás értékű bevételek, továbbá az alapok infrastrukturális célú igénybevétele alacsonyabb az előző év eredeti előirányzatához képest. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése a 2011. év bevétel elmaradása alapján óvatosságból alacsonyabb szinten került meghatározásra. A tervezés során csak a 2011. évi várható teljesítési adatnak megfelelő összeggel számoltunk.
15
A pénzügyi befektetések bevételei valamelyest elmaradnak az előző évi összegnél. Gazdasági társaságoknál osztalékemeléssel nem számoltunk, a meghatározó arányt képviselő Szegedi Vízmű Zrt. kevesebb osztalék befizetését tartotta reálisnak az előző évi tervértékhez képest. Központosított előirányzat eredetben nem kerül tervezésre. A költségvetési törvény tervezet 5. sz. melléklete alapján az önkormányzatnak az év során lehetősége van felhalmozási jellegű kiadások támogatására pályázni. A Szegedi Egyetemmel kötött egészségügyi ellátási vagyonkezelési megállapodás alapján tervezésre kerül a 2012. évi vagyonkezelési díj összege. Az Önkormányzat sajátos felhalmozási és tőkebevételei körében többek között a nem lakás célú helyiségek értékesítéséből várható bevételek, a térségi hulladékszállító-, gyűjtő eszköz és a központi hulladéklerakó telep, valamint az elektromos tömegközlekedés projekthez kapcsolódó vagyontárgyak bérbeadásával összefüggésben tervezhető bevételek szerepelnek a szerződéseknek megfelelően. Támogatásértékű bevételben a folyamatban lévő és az induló beruházásokhoz az Uniótól származó támogatásértékű felhalmozási bevétel, a társfinanszírozásként kapcsolódó hazai központi költségvetési támogatásértékű bevétel, valamint egyéb központi támogatás támogatásértékű bevétel kerül tervezésre. A 2012. évi fejlesztési feladatokkal összefüggésben többek között az alábbi projektekre tervezhető támogatás igénybevétel: Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása, Városrehabilitáció II. projekt, Elektromos tömegközlekedés fejlesztése, AGÓRA-TIOP-KEOP projektek, Színház energetikai korszerűsítése, Szeged-Szőreg-Törökkanizsa kerékpárút építése, Szeged agglomeráció közlekedésfejlesztése, Nagykörút közösségi közlekedési sáv kialakítása, az Elővárosi vasúti közlekedés előkészítése, Agrárlogisztika - RAL-SYSTEM projekt. A projekt befejeződések miatt a megvalósítás utolsó szakaszába érkező Elektromos tömegközlekedés nagyprojekt kapcsán, illetve a Városrehabilitáció I. projekt ütemének átadása miatt kevesebb támogatással számolhatunk a 2012. évi koncepció során a 2011. évi eredeti költségvetéshez képest. A fejlesztési feladatok forrásának biztosítása érdekében számításba vételre került a Közgyűlés által már korábban jóváhagyott, az iparosított technológiával épült lakóépületek rekonstrukciójának támogatása, valamint a folyamatban lévő beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitelek igénybevétele is. A meglévő hiteleken túl, újabb hitelek lehívásával nem számoltunk. KIADÁSOK A bevételek számbavétele mellett a várható kiadások között a jogszabályon, testületi döntésen, szerződésen, megállapodáson alapuló, ismert kötelezettségek, - amelyek egy része a 2011. évi költségvetésben jóváhagyott előirányzatok terhére vállalt kötelezettségeken alapszik - felmérésére is sor került. A kiadások szerkezetében elkülönítésre kerülnek az önkormányzati törvény szerinti kötelező és önként vállalt feladatok. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a működési kiadások mintegy kétharmada az önkormányzati törvény szerint kötelező feladatok ellátásához kapcsolódik, ugyanakkor a felhalmozási kiadások túlnyomó többsége önkormányzatunk önként vállalt feladataihoz kapcsolható, azonban a benyújtott támogatási pályázatok és a megkötött támogatási szerződések a fejlesztések megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásnak minősülnek. A 2012. évi költségvetési koncepció elkészítése során önkormányzatunknál felmérésre kerültek a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásaival és a központi költségvetési hiánycél megtartásával 16
kapcsolatos kormányzati adópolitikai törvényjavaslatok hatásai: az általános forgalmi adó kulcsának 2%-os emelése, a cégautó emelése és az adótábla differenciáltabbá tétele, a „baleseti adó” várható bevezetése, illetve a minimálbér és az ahhoz kapcsolódó járulékterhek tervezett módosítása. A 2012. évi költségvetési koncepció kiadási szerkezetében az áfa változtatás a központi gazdálkodási kör működési-, felhalmozási és felújítási kiadásaiban jelentős többletkiadást okoz. Központi gazdálkodási körbe tartozó működési kiadások A fejlesztési kiadásoknál csökkenéssel számolunk a városrendezési tervek, városrendezési tanulmánytervek és a beruházások, pályázatok előkészítése sorokon. Az informatikai kiadásoknál azonban kisebb mértékű növekedéssel számolunk, amelyet a strukturált hálózatok elavulása, a számítógép-park erkölcsi és fizikai elavulása indokol. A központi kormányzat által előírt számítógépeken nem működtethető ingyenes operációs rendszer, ezért ezeken a számítógépeken várható a rendszerek cseréjével kapcsolatos költség is. A Helyközi autóbuszjáratok helyi személyszállítása c. előirányzatot 4,2%-os infláció növekedéssel javaslom megtervezni, mivel a szerződés a tarifaemelés mértékéhez köti a szolgáltatási díj növelését, de ennek mértéke jelenleg még nem ismert. A fenti összeg változatlan kilométerteljesítmény mellett, áfa-növelés nélkül került meghatározásra, mivel a szerződéses árat a szolgáltatási szerződés bruttó módon határozza meg. A városüzemeltetési feladatokon belül kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági társaságok támogatásának nagyságrendje. A beérkezett felmérések alapján a 2011. évi eredeti költségvetéshez képest jelentős nagyságú többletigény merült fel, aminek a finanszírozása nem áll rendelkezésre a költségvetésben. A gazdasági társaságoknak nyújtott támogatások együttes összege – tekintettel arra, hogy az önkormányzat működési bevételei sem tartalmaznak emelkedést az előző évekhez képest – legfeljebb a 2011. év eredeti előirányzatának mértékéig javaslom biztosítani azzal, hogy a támogatások elsősorban az önkormányzati kötelező feladatok ellátását (pl. terek, parkok, játszóterek, közutak fenntartása) és az európai uniós nagyberuházások által létrehozott műtárgyak vállalt működtetési színvonalát szolgálják. A 2012. évet követő kötelezettségvállalások tekintetében gazdasági szempontból szükségnek tartom, hogy a létrehozandó Agóra-pólus várható működtetése vonatkozásában részletes számítások készüljenek arról, hogy a működtetés intézményi vagy a nonprofit gazdasági társasági formában kedvezőbb-e önkormányzatunk számára. A kistérségi normatívák szintén csökkennek, ennek hatásaként várhatóan a közoktatási feladatok támogatásának illetve a szociális területi ellátás, bentlakásos ellátás, drogcentrum feladatellátásainál többletkiadással kell számolni. 2011. szeptember 30-án a közgyűlés döntött arról, hogy 2011. decemberétől 5 évre átadja a SzegedCsanád Egyházmegyének fenntartásba a Fiú Speciális Gyermekotthont, ezért ennek többletköltségével számolni kell. A segélyezési előirányzat 2012. évi támogatási igénye a 2011. év eredeti előirányzatához képest csökken, mert a meghatározó nagyságú méltányos ápolási díj 2011. évben megszüntetésre került. Az egészségügyi-, kulturális-, oktatási-, és igazgatási feladatok a 2011. évi eredeti előirányzattal közel azonos szinten kerülnek tervezésre. A Polgármesteri Hivatal állományában lévő köztisztviselők esetében az illetményalap összegében továbbra sem tervezünk változást, ennek összege a 2008. év óta változatlan.
17
Központi gazdálkodási körbe tartozó felhalmozási és felújítási kiadások A beruházási és felújítási előirányzatok között a folyamatban lévő, megkezdett és a kötelezettségvállalással terhelt beruházásokkal és felújításokkal számoltunk. Új kötelezettségvállalási igények alapvetően a városi közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban jelentkeznek. Ezek a fejlesztési elképzelések egyúttal az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához is kapcsolódnak, amelyek vonatkozásában viszont önkormányzatunk saját forrással nem rendelkezik. Legnagyobb összegben az úthálózat rekonstrukciójának igénye emelhető ki. A gyalogjárdák, gyalogos átkelők, kerékpárutak, autóbusz váróhelyek létesítésével kapcsolatosan további igény jelentkezett a szakirodák részéről. A „Korábbi években benyújtott, de el nem bírált pályázatok önrésze” illetve a „Pályázati keret új fejlesztésekhez” előirányzaton a kedvező elbírálásra számot tartó beruházási pályázatok önkormányzati saját forrását vettük számításba, amely előirányzatok összege alacsonyabb a 2011. év eredeti előirányzatának összegénél. Az Uniós támogatással megvalósuló kiemelt beruházások kiadási előirányzata az elmúlt években felvett hitelkeretekben kerül biztosításra. Többek között: az „Elektromos tömegközlekedés fejlesztésére, a „Városrehabilitáció I-II. projektekre, az „Agóra” – projektekre, a Vásárhelyi Pál utca komplex felújításának I-II. ütemére, a Nagykörút közösségi közlekedési sáv kialakítására, Színház energetikai korszerűsítésére, a Szeged agglomeráció közlekedésfejlesztése, Szeged-SzőregTörökkanizsa kerékpárút építésére, az Agrárlogisztika-RAL-SYSTEM projktekre. „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, és a lakóépületek környezete felújítása” pályázat keretében a 2008. és 2009. évi pályázatok befejezésével összefüggésben merül fel a jövő évi kötelezettség. A pályázatokhoz az önkormányzat a „Sikeres Magyarországért” „Panel Plusz Hitelprogram” keretében biztosítja a támogatást a meglévő hitelkeret. Az előterjesztés számol az elektromos tömegközlekedés visszaigényelhető ÁFA kifizetéseivel, valamint a korábban felvett hitelek és kötvények adósságszolgálati kötelezettségével. A felújítási kiadások között a „Szemünk Fénye Programban” vállalt kötelezettségek teljesítésére, illetve a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és sport intézmények és létesítmények indokolt átalakítására, rekonstrukciójára javasolunk előirányzatot. ALAPOK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI A Parkoló Alap, a Lakásalap, a Vízügyi Építési Alap, valamint a Környezetvédelmi Alap bevételeit és kiadásait az érvényes rendelkezések szerint elkülönítetten vettük számításba. Az Alapok bevételeinek és kiadásainak egyensúlyát biztosítani kell. Parkoló Alap bevételeként számításba vettük a hozam és kamatbevételt, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközt valamint az Alap várható pénzmaradványát. Kiadásaira fejlesztési igény a koncepció összeállítása során nem érkezett. Az alap kiadási kötelezettség vállalással nem rendelkező szabad forrásainak tartalékba helyezését javaslom. A Lakásalap várható bevételein belül a lakásértékesítés bevételei tovább csökkenhet a lakásértékesítési program lecsengése miatt. Az Alap bevételei a tervezett hozam- és kamatbevételeket, értékpapír-műveleteket is tartalmazzák. Az Alap várható bevételeiből elsősorban 18
az alapot terhelő adósságszolgálati kötelezettségeket, a közös tulajdonú ingatlanokra eső társasházi tulajdonrészekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket (társasházi felújítási alapképzés, és társasház alapítási költségek), a bérlakás értékesítésekkel kapcsolatos lebonyolítási díjakat kell teljesíteni. Az alap várható pénzmaradványából a lakóépületek felújítási, tervezési, kivitelezési feladatai kerülhetnek kifizetésre. A Vízügyi Építési Alap bevételként a Szegedi Vízmű előrejelzéséből számítva önkormányzatunk több hálózatbérleti díjjal számolhat, mint a 2011. évi eredeti előirányzat összege. Az Alap forrásai a Szegedi Vízmű által beszedett közműfejlesztési hozzájárulást, továbbá a vízvezetékek építéséhez szükséges lakossági befizetések Szegedi Csatornamű Társulástól történő pénzeszköz átvételét tartalmazzák. A Szegedi Vízmű Zrt-vel kötött hálózatbérleti keret-megállapodás szerint a hálózatbérleti díj 50 %-át a víziközmű hálózat felújítási igényeire kell tervezni. A Szegedi Vízmű Zrt. által fizetett hálózatbérleti díj másik 50 %-át a közműfejlesztési közalapítványi hozzájárulások éves pénzügyi kötelezettségeire és az alap beruházási igényeire vettük számításba. A hálózatbérleti díj növekmény 50 %-os beruházási hányadára eső bevétel növekményének és az alap kötelezettségvállalással nem rendelkező pénzmaradványának tartalékba helyezését javaslom az elkövetkező évek fejlesztéseinek pályázati önerejének biztosítására. A Környezetvédelmi Alap tervezett bevételei között hozam és kamatbevétellel, környezetvédelmi bírsággal, talajterhelési és vízterhelési díjjal, valamint légszennyezettségi bírsággal számoltunk. Bevételeiből elsősorban az Infrastruktúra hitel program adósságszolgálati kötelezettségeire és a környezetvédelmi bizottság hatáskörébe utalt dologi kiadásokra kell fedezetet biztosítani. Önkormányzati fenntartású költségvetési szervek bevételei - kiadásai A költségvetési szervek saját bevételeinek felhasználására vonatkozóan, annak megalapozottabb tervezése érdekében iránymutatások kerültek megfogalmazásra a határozati javaslatban. 2012. évben változatlan: - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény fizetési fokozatai és szorzószámai, - illetménypótlék számítási alapja 20.000 Ft, - a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kereset-kiegészítése, személyi juttatás bázis előirányzatának 2 %-a, - a Közoktatási tv. 118. §-nak (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés számításának alapja (5.250 Ft/fő/hónap). Az oktatási – nevelési intézményekben fizetendő étkezéstérítési díjak 2012. január 01-től mind az étkezési utalvánnyal, mind a készpénzzel fizetők részére egységesítésre kerülnek. A gyermekvédelmi törvény szerint az intézményi térítési díj alapja az élelmezési nyersanyagköltség. A személyi juttatások körében javaslom a garantált feletti illetmények figyelembe vételével biztosítani a Kjt-ben szabályozott soros és előrehozott illetmény előrelépéseket, valamint a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbér) és a garantált bérminimumra történő kiegészítéseket. Javaslom, hogy a 2012. évre az élelmezési nyersanyag költség az étkezési térítési díja megállapításával együtt kerüljön megállapításra. Az energia kiadásokat a 2011. évi naturális mutatók teljesítése alapján az érvényben lévő energia árakkal javaslom meghatározni. Javaslom, hogy a céltámogatásként biztosított kiadások esetében (pl. energiaköltségeknél), ahol az általános forgalmi adó visszaigényelhető, ott a visszaigényelhető általános forgalmi adóval csökkentett összeg legyen a támogatás. 19
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA A kisebbségi önkormányzatok működését segítő támogatás – a feladatarányosság érvényesítése jegyében – differenciált. A támogatás folyósítása részükre az Önkormányzaton keresztül történik, a költségvetés végrehajtási rendeletének előírásai alapján. A 2012. évi költségvetési törvénytervezet a települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatására összességében 1.520,0 millió forint keretösszeget irányoz elő, amely nominálisan megegyezik a 2010. és a 2011. évi központi költségvetési előirányzat összegével. A kisebbségi önkormányzatokkal a koncepció összeállítása előtt áttekintésre kerültek a tervezett bevételek valamint kiadások. A települési kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekében az Önkormányzat a Szeged közigazgatási területén 2010. október 03. napján megtartott kisebbségi önkormányzati választások eredményeként létrejött kisebbségi önkormányzatok részére – ide nem értve a Szegedi Cigány és Szerb Kisebbségi Önkormányzatot, – ingyenes használatba adta a Szeged, Osztrovszky u. 6. szám alatti ingatlant. A velük kötött megállapodás szerint a kisebbségi önkormányzatok az ingatlant az erre a célra létrehozott társulás útján működtetik, tartják fenn, egyrészt a települési önkormányzat költségvetéséből erre a célra biztosított összegből, másrészt a Kisebbségi Önkormányzatok erre a célra elkülönített pénzéből. A költségvetési egyensúly várható alakulása, a várható pénzügyi helyzet Az elmúlt években megfogalmazott alapelvemet fenntartva, a 2012. évi költségvetési koncepció összeállításánál is követelményként fogalmazom meg a működési bevételek és kiadások költségvetési egyensúly biztosításának szándékát. A 2012. évi költségvetés tervezésénél és annak évközi módosításai során továbbra is alapkövetelmény a működési hiány nélküli körültekintő, óvatos, a kötelező feladatokat és az európai uniós vállalásokat előtérbe helyező költségvetési gazdálkodás. A 2012. költségvetési évben új hitelkeretfelvétellel önkormányzatunk nem számol, kizárólag a már megkötött kölcsönszerződések le nem hívott hitelrészének mértékéig javaslom a fejlesztési célú kötelezettségvállalás tervezését. Az európai unió elkövetkező programozási ciklusának pályázati forrásaira való önkormányzati felkészülés első lépéseként javaslom a Parkoló Alap, a Vízügyi Építési Alap és a Környezetvédelmi Alap kötelezettségvállalással nem rendelkező kiadási előirányzatainak tartalékba helyezését.
Tisztelt Közgyűlés! Kérem az előterjesztést megtárgyalni, és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. A Kisebbségi Önkormányzatok, valamint a Pénzügyi Bizottság részére az előterjesztést, és a határozati javaslatot véleményezésre megküldtük, a koncepció tervezetről véleményük csatolásra kerül. Szeged, 2011. november 11. dr. Botka László polgármester
20
