ÉVES BESZÁMOLÓ VEZETŐI INFORMÁLTSÁG
A vállalat érintettjei KÜLSŐ SZEREPLŐK
BELSŐ SZEREPLŐK
- Tulajdonosok
- Menedzserek
- Üzleti partnerek - Állam
INFORMÁCIÓIGÉNY Számukra nem elegendő a mérleg által nyújtott információ
A vállalat mérlege számukra megfelelő (pénzügyi számvitel)
Valamilyen információforrás szükséges
Vezetői számvitel (szükségessége)
A VÁLLALAT felépítése
Nagyvállalat = sokféle management = sokféle döntés = sokféle információ (egyértelmű döntési hierarchia kell)
A vezető azon ismereteinek összességét, amelyek szükségesek a helyes döntések meghozatalához, tehát az eredményes vezetés megvalósításához, tájékozottságnak nevezzük. Szempontok
Stratégiai
Vállalatvezetési legfelső szint Időkihatás hosszú Megvalósítási eszközök Tervkészítés gyakorisága Pontossági szint
Döntési típusok Taktikai
Operatív
közép
alsó
rövid
napi
célkijelölés, beruházás ritka
hatékonysági programok közepes
végrehajtási programok sűrű
alacsony
közepes
magas
közepes
alacsony
közepes
alacsony
közepes
alacsony
Információk magas aggregálása Bizonytalansági magas fok Kockázati szint magas
Dönteni csak információk alapján lehet/szabad. • A vállalatok méretének növekedésével a vezetés bonyolultsága is növekszik, ezért egyre inkább szükség van a megfelelő tájékozottság megszerzéséhez a jól kiépített adatszolgáltatási, adat- és információs rendszerre és az ezekre alapozó műszaki-gazdasági elemző munkára.
Vállalatirányítási rendszer (ERP - Enterprise Resource Planning) • A vállalatirányítási (ERP) rendszer arra lett kitalálva, hogy abba sok-sok ügyintéző percenként több 100 tranzakciót rögzítsen és nem arra, hogy aggregált adatokat nyújtson. Van riportkészítő modulja, de ez nem ad választ a különböző vezetői kérdésekre. • Erre egy új rendszert kellett építeni, amely már kifejezetten arra lett optimalizálva, sőt csak arra lett optimalizálva, hogy belőle az adatok - és a szükségletnek megfelelően aggregált adatok - könnyen és gyorsan kinyerhetők legyenek. Ez a Vezetői Információs Rendszer
Egy vállalatirányítási rendszertől elvárt funkciók • A beszerzési és értékesítési folyamat során a keletkező bizonylatok előállítása, fogadása, feldolgozása, tehát az ajánlatkérés és -adás, vevői és szállítói rendelés, számlázás, ill. raktári mozgások és a készlet figyelése, kezelése. • Alapvető elvárás a pénzügyi folyamatok kezelése, bank, pénztár és folyószámla. • A főkönyvi könyvelés és valamilyen vezetői információs modul szintén az ERP része kell legyen. • A szerviz és a gyártási tevékenység általában már speciális (iparági vagy teljesen egyedi) modulokat igényel, ezek vagy teljes egészében részei az ERP rendszernek vagy teljesen integrálva vannak abba úgy, hogy felhasználói szinten az egységes adatkezelés megvalósuljon. • A számítógéppel vezérelt gyártógépek (CAM) adatai általában csak részben kerülnek át a vállalatirányítási rendszerbe a nagy adatmennyiség és a speciális feldolgozási igény miatt.
• Kapcsolódik az ERP rendszerhez, de nem feltétlenül része annak a speciális marketing feladatokat is ellátó CRM (Consumer Relationship Management) rendszer. A partnerekkel való kapcsolat bizonylatainak nagy része (például megrendelések, számlák) az ERP rendszerben keletkezik. Ezeket a CRM rendszerben is el kell érni, le kell tudni kérdezni, viszont a CRM rendszerben rögzítésre kerülhetnek olyan adatok is (telefon beszélgetések, ígéretek, reklám levelek) amelyek nem csak a már meglévő partnerekkel kapcsolatosak, illetve nem a szokásos bizonylatolással kerülnek lekezelésre. • Nagy mennyiségű adat esetén DDS (Data Design System), ill. DSS (Decision Support System) döntéstámogató rendszerek segítik az adatok elemzését, a köztük lévő összefüggések felfedését. DDS rendszerek dolgoznak az ERP rendszerben keletkező adatokkal, de nem épülnek be szervesen a vállalatirányítási rendszerbe.
Vezetői információs rendszer (VIR) management information system (MIS) • A számítástechnika és a ráépülő informatika tette lehetővé az ilyen rendszerek kialakulását/kialakítását
• A vezetői információs rendszer fogalma. Számítógép alapú vagy manuális rendszer, amely a döntéshozók számára használható információvá alakítja az adatokat. A vezetői információs rendszer (Management information system) a vállalat meglévő adatrendszereiből táplálkozó, speciális, úgynevezett OLAP (On-Line Analytical Processing) adatbáziskezelőre épített vállalati alkalmazás, amely rendkívül gyors válaszidők és egyszerű kezelhetőség mellett biztosítja a menedzsment számára szükséges, jellemzően magasan aggregált és idősoros információkat.
• A VIR 3 fő feladata: 1) Eseti (ad hoc) és ismétlődő riportkészítés. (Például pénzügy beszámolók, készletértékek vagy a vállalat teljesítményét bemutató riportok)
2) A menedzsment „Mi lenne, ha" kérdéseinek megválaszolása. (Például: milyen hatása lenne a vállalati cash-flow-ra, ha megváltoztatnánk a fizetési feltételeket?)
3) A döntéshozás támogatása A teljes rendszer:
kérdezni tudni kell...
A vezetői információs rendszer felépítése Döntések Stratégiai Szabályozási
Vezetői információs rendszer FVTR SZR DTR
Operatív VIR Végrehajtási
EAF
FVTR = Felső Vezetői Támogató Rendszer; SZR = Szakértői Rendszer DTR = Döntéstámogató Rendszer; EAF = Elektronikus Adatfeldolgozó Rendszer; VIR = Vezetői Információs Rendszer
EAF = Elektronikus Adatfeldolgozó Rendszer - adatok fogadása, tárolása, összesítő műveletek - adatbázis koncepció VIR = Vezetői Információs Rendszer - integrált ember-gép rendszer - adatok, beszámolók, összefoglalók, elemzési és döntési modellek - funkcionális vezetői rutin döntések segítése DTR = Döntéstámogató Rendszer - nem rutin döntések segítése - részei: - adatbázis - modellbázis - dialóguskezelő rendszer
SZR = Szakértői Rendszer - sajátos feladatok megoldása logikai érveléssel - javaslatok a döntéshozó számára - mesterséges intelligencia használata, tanulás képessége FVTR = Felső Vezetői Támogató Rendszer - felső vezetés sajátos igényeinek kielégítése - kezelt témák: - pénzügyi összefoglaló táblázatok - kritikus értékek, jelző számok - aktuális problémák - főbb teljesítménymutatók felelősök szerint - piaci pozíciók elemzése
A vezetői információk sajátosságai I.
Mérleg, eredménykimutatás információi
Menedzseri igények
A számviteli információk befelé vállalatspecifikus többletinformációkkal egészülnek ki – fő kritérium az információk hasznossága
II.
A jövőre irányuló információk a vezetés számára gyakran hasznosabbak a múltbelieknél
A belső információk gyakran a jövőre irányulnak – fő kritérium az aktualitás Az esetleges pontatlanságok később korrigálhatók
A vezetői információk sajátosságai III.
A belső információk csak a vezetésnek szólnak
Nem kritérium a számvitel által előírt objektivitás – kiemelhetőek a vállalat számára fontos részletek, a lényegtelenek kimaradhatnak – a lényeg az, hogy időben rendelkezésre álljon, és alapot teremtsen vezetői döntésekhez
IV.
A belső információk nem meghatározott időtartamra szólnak
Lehetőség van az igényeknek megfelelő időszaki bontásra – az a fontos, hogy A vállalati tevékenység szempontjából indokolt gyakoriságú legyen
A vezetői információk sajátosságai V. A vezetői információszolgáltatás igényli az információk szervezeti egységekig történő bontását
Lehetőség van a vállalati információk lebontására meghatározott szervezeti egységekre – a lényeg a megfelelő mélység kiválasztása
A vezetői információ alapvetően a számviteli törvény által meghatározott pénzügyi számvitelen alapszik, ám olyan dolgokkal egészül ki, illetve olyan mértékben különbözik attól, ami a vezetők számára lehetővé teszi a helyes döntést
Az infók alapja:
A számviteli információs rendszer Ennek felépítése: • Beszámoló • Főkönyvi (szintetikus) könyvelés szintje (csak értékben rögzíti a gazdasági eseményeket)
• Analitikus könyvelés szintje (mennyiségileg és értékben is nyilvántart)
• Alapnyilvántartások szintje (eszközök nyilvántartása – a leltár alapja)
Számviteli alapok
A 2000. évi C. törvény a számvitelről (többször módosított ) A törvény célja 1. § Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
Beszámoló készítési kötelezettség: Beszámoló Éves formája: beszámoló
Egyszerűsített éves beszámoló
Egyszerűsített mérleg Eredmény– Egyszerűsített eredmény– kimutatás kimutatás Kiegészítő Egyszerűsített kiegészítő melléklet melléklet + Üzleti jelentés Készítheti: Bármilyen MFÖ < 150mFt vállalkozás NÁB < 300 mFt Létszám < 50 fő
Részei:
Mérleg
Összevont Egyszerűsített (konszolidált) beszámoló éves beszámoló Összevont mérleg Egyszerűsített mérleg Eredmény– Összevont levezetés eredménykimutatás Összevont kiegészítő melléklet + Összevont üzleti jelentés Anyavállalat NÁB < 50 mFt
• Mérleg: A Mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott időpontra vonatkoztatva.
• Eredménykimutatás: A vállalkozás Mérleg SZerinti Eredményének levezetését az Eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevőit.
• Kiegészítő melléklet: Célja a mérleg, és az eredménykimutatás adatainak szöveges magyarázatokkal, és számításokkal történő alátámasztása.
• Üzleti jelentés: Nem kötelező nyilvánosságra hozni, ezért nem része a beszámolónak, de kötelező elkészíteni. Célja a kiegészítő mellékleten túl a vállalat jövőjének bemutatása (pl. kutatási, fejlesztési irányok, piacbővítési elképzelések, stb.).
EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG ssz a. 01. 02. 10. 18. 27. 28. 35. 43. 49.
Aktívák A tétel megnevezése b. A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III.BEFEKT. PÜ-I ESZK-K B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK
Előző év
Tárgyév
c.
d.
ssz a. 54. 55. 57. 58. 59. 60. 61. 64. 65. 69.
Passzívák A tétel megnevezése b. D. Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE, amelyből II. Jegyzett, dmbn fiz-tt tőke (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZ-I EREDMÉNY E. Céltartalékok F. Kötelezettségek
70. I. HÁTRASOROLT KÖT-K
52. C. Aktív időbeli elhat-k
74. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖT-EK 83. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖT-EK 95. G. Passzív időbeli elhat-k
53. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
96. FORRÁSOK ÖSSZESEN
Előző év
Tárgyév
c.
d.
EREDMÉNYKIMUTATÁS A tétel megnevezése I.
Értékesítés nettó árbevétele
II.
Aktivált saját telj-k értéke
III. Egyéb bevételek
Előző év Tárgyév
A tétel megnevezése B.
Pü-i műveletek eredménye
C.
Szokásos váll-i eredmény
IV. Anyagjellegű ráfordítások V.
A
X. Rendkívüli bevételek
Személyi jellegű ráford.
XI. Rendkívüli ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
D.
Rendkívüli eredmény
VII. Egyéb ráfordítások
E.
Adózás előtti eredmény
Üzemi (üzl-i) tev-ség eredm.
XII. Adófizetési kötelezettség
VIII Pü-i műveletek bevételei
F.
Adózott eredmény
IX: Pü-i műveletek ráfordításai
G.
Mérleg szerinti eredmény
Előző év Tárgyév
Eszközök (Aktívák) A. Befektetett eszközök (1): Olyan eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét tartósan, több cikluson keresztül (>1 év) szolgálják. I. Immateriális javak (11): nem anyagi javak. • Alapítás, átszervezés aktivált értéke (111): átalakul egy vállalkozás vagy átszervezik • Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112): a jövőben hasznosítható kutatás • Vagyon értékű jogok (113): önmagukban is forgalomképes jogok, amelyeket beszerzéskor fizetünk meg. Pl: bérleti jog, földhasználati jog, szolgalmi jog. • Szellemi termékek (114): találmány, szabadalom, ipari minta, szoftver, szellemi alkotás • Üzleti vagy cégérték (115): egy üzleti vállalkozás hírnevét veszem meg, a hírneve, márkája közismert.
II. Tárgyi eszközök (12-16): olyan anyagi javak, amelyek a termelést hosszútávon, tartósan szolgálják. • Ingatlanok (12): a föld és minden olyan anyagi eszköz, amely a földdel tartós kapcsolatban van • Műszaki berendezések, gépek járművek (13): a termelést közvetlenül szolgálja. (különböző gépek, hírközlési berendezések, számítástechnikai eszközök, teherjárművek) • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (14): közvetve szolgálják a termelést, a vállalkozás tevékenységét. (irodák, bútorok, személyjárművek) • Beruházások, felújítások (16): mindaddig, amíg nem helyezték üzembe, ha már üzembe helyeztük, akkor gép lesz belőle a könyvvitel szempontjából a műszaki berendezésekhez fog tartozni • Beruházásra adott előlegek (352): pénz
III. Befektetett pénzügyi eszközök (17-19) olyan pénzek, amelyek a vállalkozás olyan céllal fektet be, hogy tartós jövedelemre tegyen szert. Ha nem osztalékot, vagy kamatot akarnak érte kapni, akkor befolyásolási lehetőség. • Részesedések (17): részvény, üzletrész amit azért vásárol a vállalat, hogy utánuk osztalékot kapjon • Értékpapírok (18) : állami értékpapírok, államkötvények, államkölcsönhasznok (kamat) • Adott kölcsönök (19): egyik vállalat a másik vállalatnak adhat kölcsönt, azért, hogy az fizet majd érte kamatot. • Hosszú lejáratú bankbetétek (196): kamatjövedelem szerzése
B. Forgóeszközök: A forgóeszközök egy termelési ciklusban vesznek részt vagy egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást I. Készletek (2) : beszerzett, vagy egy tevékenységet eredeti formájukban, vagy átalakítva közvetlenül szolgáló anyagi eszközök. • Anyagok (211-219): általában átalakulnak, alapanyag, segédanyag (pl: öltönynél a cérna), üzemanyag. • Félkész termék (23): befejezetlen termelés, további feldolgozásra vár • Termékek, késztermékek (25): minden termelési folyamaton keresztül mentek, , a raktár átvette, bevételezte őket. • Áru (26): azok a termékek, amelyeket változatlan árakon adnak tovább, és szerzik be őket, kereskedelmi forgalomban vannak. • Betétdíjas göngyölegek (28): amibe a termékeket csomagolják, de olyan csomagolásról van szó, amit többször is felhasználnak, tartós. Ládák, hordók, tartályok, üvegek.
II. Követelések (3): szállítási, szolgáltatási szerződésből erednek. Pénzformában kifejezett fizetési igény, aminél a vállalkozó teljesített, tehát leszállította pl az árut, a másik fél pedig elismeri, elfogadja a teljesítményt, átvette az árut. • Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (31): vevők – akitől én követelek és amit a vevő elismer, csak azt állíthatjuk be a mérlegbe • Váltó követelések (34): a vevő nem pénzt ad, hanem váltót, és a váltón van az összeg, amit a váltó lejáratakor meg kell kapnunk • Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (358) • Egyéb követelések (36) - Munkavállalói tartozás (361): a munkavállaló kölcsönt . előleget vesz fel - Költségvetési kiutalási igények teljesítése (363) - Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök (364) - Vásárolt és kapott követelések (365)
III. Értékpapírok (37): vagyoni joggal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amely nélkül a jogot sem gyakorolni, sem átruházni nem lehet. • Követelést megtestesítő papír: adósságlevél, kötvény • Tulajdoni jogot megtestesítő papír: részvény, vagyonjegy • Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírkör: közraktári jegy, hajóraklevél IV. Pénzeszközök (38): pénztárban lévő készpénz vagy csekk, bankbetétek. C) Aktív időbeli elhatárolások (39) • Egyrészt: mérlegforduló napja (december 31.) előtt felmerült olyan kiadások, amelyek ráfordításként csak a következő gazdasági évben számolhatók el. • Másrészt: olyan bevételek, amelyek csak a mérlegforduló napja után esedékesek, de az adott év bevételeként számolandók el.
Források (passzívák) A vagyon származásának a vizsgálata, megjelenése, vagyis, hogy honnan ered a vagyon, származás, eredet szerinti csoportosítás. Miből eredhet az eszköz? Saját források: D. Saját tőke (41): a vállalkozás vagyonának az a része, amelyet véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsát. • I. Jegyzett tőke (411): a cégbíróságon bejegyzett saját tőke • II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (325-328) [−] • III. Tőketartalék (412): az alapítók által véglegesen átadott jegyzett tőkén felüli összeg (+) • IV. Eredménytartalék (413): az előző évek különböző tételekkel módosított mérleg szerinti eredménye (±) • V. Lekötött tartalék (414): vmlyen céllal történő kötelezettségvállalás • VI. Értékelési tartalék (417): a vállalat befektetett eszközeinek piaci érték és beszerzési érték különbözete (+) • VII. Mérleg szerinti eredmény (419): adózás, osztalékfizetés utáni tárgyévi nyereség vagy veszteség (±)
E. Céltartalék (42): a vállalkozó saját elhatározásából az adózás előtti eredmény terhére a várható veszteségek és meghatározott kötelezettségek fedezetére képzi, minden évben újra képezhető, de az előző évben képzett céltartalék összegét meg kell szüntetni. F. Kötelezettségek (43-47) A vállalat idegen forrásai Kötelezettségek: pénz formájában teljesítendő elismert fizetésekhez kapcsolódnak, szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből erednek. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek (44): (>1 év) • Beruházási, fejlesztési hitelek • Egyéb hosszú lejáratú hitelek • Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (nem pénzintézetből származik) • Tartozások kötvénykibocsátásból • Alapítókkal szembeni kötelezettségek • Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek (45-47): (< 1 év) • Vevőktől kapott előlegek • Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) • Váltótartozások: váltót állítok ki - kötelezvény • Rövid lejáratú hitelek • Rövid lejáratú kölcsönök • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - Munkavállalókkal szembeni kötelezettség (pl: munkabér) - Társadalombiztosítási kötelezettség - Fizetendő adó: Társasági adó, Áfa, Szja, Vám- és vámkezelési díj G) Passzív időbeli elhatárolások (48) • Egyrészt: mérlegforduló napja (december 31.) előtt befolyt olyan pénzbevétel, amely csak a mérlegforduló napja után számolható el árbevételként (pl: előre fizetett bérleti díj) • Másrészt: olyan mérlegforduló napja előtt elszámolt költségek, amelyek csak azt követően lesznek pénzkiadások (pl: energiaszámla, közszámla)
Számlatükör •
Célja: az egyes gazdasági műveletek egységes, a mérleggel összefüggő könyvelése Az alkalmazandó főkönyvi számlákat a tizedes osztályozási rendszer alapján alakítják ki:
Számlaosztályok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 0.
Befektetett eszközök Készletek Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások Források és passzív időbeli elhatárolások Költségnemek Költséghelyek, általános költségek Tevékenységek közvetlen költségei Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Értékesítés árbevétele és bevételek Nyilvántartási számlák
Számlák felépítése: • Részlet az 1. számlaosztályból: • 1. Befektetett eszközök • 11. Immateriális javak • 113. Vagyonértékű jogok • 1131. Bérleti jog
(Számlaosztály) (Számlacsoport) (Számla) (Alszámla)
Példa a számlák használatára • Számítógép vétele: bruttó 200000.- Ft, 25 % ÁFA a) Napló: sorsz. dátum 21. 22. 23. 24.
01.28. 01.28. 01.29. 01.30.
számla sorsz.
megnevezés
2011/10038-NYT 2011/10038-NYT 2011/10057-PT 2011/10066-BSZ
nettó vételár ÁFA vételár üzembehelyezés
b) Főkönyvi számlák:
161. Beruházások dátum naplósorsz. Tartozik Követel 01.28. 21. 160000 466. ÁFA dátum naplósorsz. Tartozik Követel 01.28. 22. 40000 454. Szállítók dátum naplósorsz. Tartozik 01.28. 21. 01.28. 22.
Követel 160000 40000
érték 160000 40000 200000 160000
számlaszám számlaszám tartozik követel T161 K454 T466 K454 K454 T381 T143 K161
További számlaszámok: 381 – Pénztár 143 - Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések
Mérlegen kívüli fontos alapszámlák: 49. MÉRLEGSZÁMLÁK 491. Nyitómérleg számla 492. Zárómérleg számla
A beszámoló mérlege mindig a jan. 1-től dec. 31ig terjedő időszakot öleli fel. A mérleget május 31-ig kell elkészíteni.
• Leltár – a mérleg egyes adatainak alátámasztása • Cash flow kimutatás – kötelező a Szv tv alapján • Likviditási kimutatás – pl. négyfokozatú: I. Likvid eszközök szabadon felhasználható készpénz és számlapénz... II. Mobil eszközök pénzformához igen közel álló (tőke és egyéb) követelések...==> belsősnek nem mond sokat. külsősöknek elég ennyit mondani III. Mobilizálható eszközök alapvetően készletként megjelenő forgóeszközök IV. Immobil eszközök: pénzre váltható (nehezen, vagy csak nem szeretnénk...) - eszköz jellege miatt (pl. befektetett eszközök...) - gazdálkodásból eredően (elfekvő készlet... amit nem tudunk még értékesíteni...) - elszámolási technika miatt... (pl. lekötött eszközök...)
