1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Kuller\2649-15.doc
A határozat jogerős
év:
hó:
nap:
KÜJ 100265930 -
Iktatószám
2649-15/2013.
Hiv.szám:
Előadó:
dr. Busáné / Dr. Kuller Gábor Noviczki Zoltán Hanyuné Krausz Szilvia / Ódor Imre / Orosvári Tamás / Tarjányi István/Bartókné Hajnali Beáta/Pandur László
Melléklet:
KTJ
Tárgy: Tata- GOODRICH HUNGARY Kft. Old Lake Golf Hotel bővítésének előzetes vizsgálata - határozat-
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség GOODRICH HUNGARY Kft. (2890 Tata, Remeteségpuszta) által kezdeményezett, Tata 0443/12 hrsz-ú, valamint Vértesszőlős 0187/1 hrsz-ú ingatlanokon létesítendő hotel átalakítás, új épületrész építése, parkoló kialakítása, útszélesítés valamint az ehhez tartozó mederrendezés tárgyában az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység adatai: a./ Engedélyes: Goodrich Hungary Kft. 2890 Tata, Remeteségpuszta KÜJ: 100 265 930 b./Engedélyezett tevékenység: Tata, Remeteségpusztán található Golf Hotel átalakítása, új épületrész építése (67 szobás új szállodaszárny és 8 apartmanos épülettömb), parkoló kialakítása (összesen 76 db), útszélesítés, és az ehhez kapcsolódó mederrendezés. c./Létesítés helye: A Komárom- Esztergom megye, Tata 0443/12 hrsz- ú és Vértesszőlős 0187/1 hrsz- ú területét érinti. A telephely külterületi mezőgazdasági és erdőterületekkel, különleges idegenforgalmi területtel, valamint az M1 autópályával határos. 2./Környezetre gyakorolt hatások: a./Természetvédelmi szempontból: Az OKTVF 14/5829-18/2013. számú végzésében természetvédelmi szempontból megállapította, hogy az építéssel járó zaj nem lesz jelentős zavaró hatással a tatai tavakon táplálkozó és pihenő madarakra nézve, így - az építési engedélyezési eljárásban előírható korlátozásokkal természetvédelmi szempontból kizáró ok nem állapítható meg, a tevékenységnek természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása nincs.
2 b./Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból: Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett bővítés, valamint normál üzemmenet melletti üzemelés érdemben nem befolyásolja a felszín alatti víz, földtani közeg állapotát, illetve felszíni vízkészlethez fűződő érdeket nem sért, így a tervezett tevékenység a felszín alatti és felszíni vizek mennyiségére és minőségére jelentős hatást egyik fázisban sem gyakorol. c./Zajvédelmi szempontból Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett bővítéssel kapcsolatosan felmerülő üzemeléséből jelentős hatás nem várható. A tervezett létesítmény megépítéséből jelentős környezeti hatás nem várható. d./Levegőtisztaság-védelmi szempontból Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett létesítménybővítés jelentős környezeti hatása nem várható. e./Hulladékgazdálkodási szempontból Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a tervezett építés és a tevékenység végzése során keletkező hulladékok hatályos jogszabályoknak megfelelő gyűjtése, tárolása mellett jelentős környezeti hatás nem várható. A tervezett tevékenységgel szemben hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel. A Hotel normál üzemelése közben környezet terhelés nem alakul ki. A tervezett óvintézkedések ellenére bekövetkező balesetek környezeti és egyéb káros hatásainak csökkentésére a kidolgozott havária terv szerint járnak el. 3./Az engedélyezés további menete a./A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. § (1) értelmében légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. A létesített pontforrás engedélyköteles, ezért külön eljárásban levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet kell benyújtani; amennyiben a telephely már rendelkezik levegővédelmi engedéllyel, annak módosítását kell kérelmezni a Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően. A mérést kizárólag a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. b./A Diana- árok beruházás által érintett szakaszának mederrendezése, és a szennyeződhető csapadékvizek élővízbe vezetése vízjogi engedély köteles, mely vízimunkák, víziléteítmények megvalósítása a vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. tv. 28.§ (1) bekezdés értelmében vízjogi létesítési engedély, rendeltetésszerű üzemeltetése vízjogi üzemeltetési alapján végezhető. Az engedélyezést a hatóságnál le kell folytatni. A vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. II. 1. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai:
1./
A Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 2012. évben lefolytatott alapeljárásban akkor különös illetékességgel rendelkező Veszprém megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIX-R-092/00908-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat fenntartotta, az előzetes vizsgálati dokumentációhoz közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult.
2./
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/854-3/2013. sz. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a
3 tervezett beruházással kapcsolatban talajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, további vizsgálatok elvégzését nem tartja szükségesnek. A talajvédelmi hatóságtól külön engedély megszerzése nem szükséges, a beruházás megvalósítása során megtartandó talajvédelmi előírásokat az ingatlanügyi, illetve építésügyi engedélyezési eljárásokban kiadott szakhatósági hozzájárulásukban teszik meg. 3./
Tata Város Jegyzője a VII-316-2/2013. számon szakhatósági hozzájárulást adott az alábbi feltételekkel: Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012.(I.30) önkormányzati rendeletben foglalt vonatkozó előírásokat be kell tartani
4./
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Tatabányai Járási Földhivatal a 10038/2013. számú állásfoglalásában megállapította, hogy a bővítési munkálatok az első ütemben termőföld igénybevétellel nem járnak, ezért szakhatósági állásfoglalását feltételek közlése mellett megadta. A Földhivatal felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszínrajzon jelölt vértesszőlősi 0187/1. hrsz-ra tervezett parkoló építése termőföld igénybevétellel jár (bővítés II. és III. ütem). Az ingatlannyilvántartásban ez a terület jelenleg 0187/10. hrsz-on, az átlagosnál gyengébb minőségű (VI. minőségi osztályú) szántó területként van nyilvántartva (c.alrészlet). A megvalósítást megelőzően a termőföld mennyiségi és minőségi védelme érdekében az ingatlanügyi hatóságnál végleges más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárás kérelmezése szükséges.
5./
Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/EP/16-6/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációhoz az alábbi kikötésekkel hozzájárult: a beruházással érintett területen a régészeti leletek megóvása végett a kivitelezési munkák ütemezését a területileg illetékes Kuny Domokos Megyei Múzeummal (2892 Tata, Pf.: 224.) előzetesen egyeztetni kell. a kivitelezés során a 2011. szeptember2-án kelt, 430/2050/2/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásban előírt régészeti megfigyelés elvégzését biztosítani kell. a földmunkák megkezdését 8 nappal korábban a területileg illetékes Kuny Domokos Megyei Múzeumnak, és a KEMKH Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának írásban be kell jelenteni. A régészeti megfigyelésről készült jelentést meg kell küldeni a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalnak. Amennyiben a régészeti szakfeladatok elvégzésén kívül váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkákat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Kuny Domokos Megyei Múzeumot (2892 Tata, Pf.: 224.) haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 191/2001. (XI. 18.) Korm. r. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.
6./
Vértesszőlős Község Jegyzője a 604-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi ügyben természetvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott.
7./
Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/7084-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában tárgyi ügyben hozzájáruló nyilatkozatot adott.
III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV.
4
A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz kettő példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, amit a 10033001-01711899-00000000 számú számlára kell a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az eljárás kezdeményezésekor befizetni. A szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, azzal szemben csak az érdemi határozattal szembeni fellebbezéssel lehet jogorvoslattal élni.
INDOKOLÁS A hatósághoz Tata 0443/12 valamint 01162/3. hrsz. ingatlanokon Old Lake Golfhotel bővítésével kapcsolatban VTK INNOSYSTEM Kft.(1134 Bp., Pattantyús u. 7.) által készített engedélyezési tervdokumentációt mellékelve kérelem érkezett, az előzetes vizsgálati eljárásra vonatkozó szabályokra hivatkozva, GOODRICH HUNGARY Kft. –től (2890 Tata, Remeteségpuszta). A dokumentáció mellékleteként csatolásra került az előzetes vizsgálati eljárásért fizetendő 250.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás. A hatóság a kérelem jogi szempontú vizsgálata után felhívta a beadvány előterjesztőjét, hogy fizesse meg a szakhatósági igazgatási szolgáltatási díjak összegét, valamint igazolja annak befizetését. Az ügyfél a hatóság felhívásának határidőn belül eleget tett. A hatóság a kérelem műszaki tárgyú vizsgálatát követően, 4923-9/2012.sz. hiánypóló végzést bocsátott ki, amelyben foglaltakat az ügyfél határidőn belül teljesítette. A hatóság 4923-24/2012. sz. az ügyintézési határidőt meghosszabbította, majd 4923-25/2012.sz. hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melynek a kérelem benyújtója 492328/2012.sz.iktatott beadványában eleget tett. A hatóság az eljárás megindításáról közleményt tett közzé, ügyfélszolgálatán, a honlapján, valamint Tata Város Önkormányzatának valamint Vértesszőlős Község Önkormányzatának hirdetőtábláján. Az eljárással kapcsolatban észrevétel nem érkezett. A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 126 c.) pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 32/A. § ill. a 4. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A hatóság a 4923-29/2012. sz. határozatában kizáró ok fennállását állapította meg. Megállapította, hogy természet- és tájvédelmi szempontból a vizsgált tevékenység nem engedélyezhető, az arra irányuló kérelmet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének c) és ca) pontja alapján el kellett utasítani. A kérelmező a határozat ellen a nyitvaálló határidőn belül fellebbezést terjesztett elő, melyet az elsőfokú hatóság a másodfokú hatósághoz felterjesztett. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a 14/5829-18/2012. sz. döntésében az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt elsőfokú eljárásban a hatóság az alábbiakat állapította meg: Természetvédelmi szempontból: A beruházással érintett Tata 0443/12 hrsz. és Vértesszőlős 0187/1 hrsz. alatti ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területékkel érintett földrészletekről szóló
5 14/2010. (V. 11l.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a Tatai Öreg-tó (HUDI10006) különleges madárvédelmi terület részei, tehát Natura 2000 területek. A fejlesztési terület a Tatai Öreg-tótól mintegy 1,5 km-re, a Derítő-tótól pedig kb. 1 km-re található, amely tavak nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként vannak nyilvántartva (Tatai tavak Ramsari Terület). Mindkét vizes élőhelytől nagy kiterjedésű erdőkoszorú választja el. A Tata 0443/12 hrsz. alatti ingatlan a Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 21/2009 (VII. 10.) számú rendelete alapján helyi jelentőségű védett természeti terület is egyben, ezért a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. '(XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 15. § (1) bekezdése értelmében ezen ingatlan tekintetében a település jegyzője rendelkezik természet- és táj védelmi hatáskörrel. Tata Város Jegyzője VII-278-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel hozzájárult a tervezett tevékenységhez. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura 2000 Kr.) 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Tatai Öreg-tó nagyon jelentős téli táplálkozó, pihenő és éjszakázó helye az eurázsiai tundra és tajgaterületein fészkelő vetési lúd csapatoknak. Ezen kívül a tavon ősztől tavaszig sok veszélyeztetett madárfaj is előfordul, mint pl. vörösnyakú lúd, kis lilik, parlagi sas, réti sas, stb. A Tatai Öreg-tó (HUDI10006) Natura 2000 SPA terület jelölő madárfajai a következők: . kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) . csörgő réce (Anas crecca) . bölömbika (Botaurus stellaris) . tőkés réce (Anas platyrhynchos) . nagy kócsag (Egretta alba) . gulipán (Recurvirostra avosetta) . fekete gólya (Ciconia nigra) . réti cankó (Tringa glareola) . vetési lúd (Anser fabalis) . dankasirály (Larus ridibundus) . nagy lilik (Anser albifrons) . sárgalábú sirály (Larus cachinnans) . nyári lúd (Anser anser) . kormos szerkő (Chlidonias niger) A Natura 2000 Kr. 10. és 10/A. §-a értelmében: ,,10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint ci Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. . (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. (3) A terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. (...) . (7) A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 14. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival.
6 (8) Ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. " 10/A. § (1) Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra, - a (3) bekezdés kivételével kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. (3) A Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt, az ország társadalmigazdasági fejlődését szolgáló célok. A fenti jogszabályhely alapján az ügyfél az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció részeként benyújtotta a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt. A rendelkezésre álló iratok alapján a másodfokú hatóság megállapította, hogy a fejlesztési területet a Tatai Öregtótól és a Derítő-tótól nagy kiterjedésű erdőkoszorú választja el, valamint kb. 150-200 méternyire halad az Ml-es autópálya egy szakasza. A meglévő, jelenleg is működő szállodaépület madárvédelmi Natura 2000 területen helyezkedik el, bővítése – a hatásbecslési dokumentáció megállapításait is figyelembe véve - a madárvédelmi terület természetvédelmi helyzetére megállapítható hatással nem jár. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból: A Tata 0443/12 hrsz. és Vértesszőlős 0187/1 hrsz. alatti ingatlanok a felszín alatti vizek védelméről szóló mód. 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favR.) 7. § -a és 2. számú melléklete, valamint az 1: 100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz szempontjából 2. érzékeny, az ingatlanok vízbázis védőterületét nem érintik. A beruházással érintett terület mintegy 1 km-re esik az Öreg-tótól, ami a régió egyik legnagyobb vízfelületének számít. A Golf Club behajtó útját keresztezve halad a Diana-árok, mely 1 +242 km szelvényében köt a meglévő parkolókat délről határoló vízelvezető árok. A Diana-árok keresztmetszete és átereszei feliszapolódtak, ezért maradéktalanul nem tudják feladatukat ellátni. A tervezett parkoló építés érinti az árkot, ezért annak nyomvonal korrekciója és meder rendezésére lenne szükség. A hotel ivóvízellátása és szennyvízelvezetése közműhálózatról megoldott. A konyhai szennyvizek zsírfogó műtárgyat követően kerülnek a szennyvízcsatornába. A wellness részlegből a vízkezelési technológia vizeit, valamint a medence használatából származó szennyvizeket (mosóvíz, lábmosó, előzuhany) a közüzemi szennyvízcsatornára vezetik, míg a medence leürítése a csapadékvíz csatornába történik. A csapadékvizek befogadója a Diana-árok, melybe a szennyeződő csapadékvizek olajfogó műtárgyon történő előtisztítást követően kerülnek bevezetésre. A területen található öntözőkút vizének 2009. évben történt bevizsgálása során szulfát tekintetében mutattak ki a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. Az előzetes vizsgálati dokumentáció, illetve a hiánypótlásként benyújtott iratok alapján megállapítható, hogy az építési fázisban a talajra gyakorolt hatások elviselhetőek, egyedül a munkagépek használatából adódhat szennyeződés, de csak lokálisan. Az építkezési munkálatok a talaj szerkezetében, nem minőségében okoznak változásokat. Az építkezés során technológiai szennyvíz nem keletkezik, a kommunális pedig a már meglévő szennyvízelvezető csatornába kerül:
7 Az üzemeltetési fázisban normál üzemmenet mellett a talajt, felszín alatti vizet szennyező hatás nem érheti, mivel a hotel zárt térben működik, és a hotelhez vezető utakat úgy alakították ki, hogy az ott esetleg szennyeződő csapadékvizek olajfogóra történő vezetés után kerülnek a befogadóba. A területen csak a szennyeződésmentes csapadékvizek kerülnek elszivárogtatásra. Felhívja hatóság a figyelmet, hogy a Diana- árok beruházás által érintett szakaszának mederrendezése, valamint a szennyeződhető csapadékvizek élővízbe vezetése vízjogi engedély köteles tevékenység, ezért ezen vízimunkák, vízilétesítmények tekintetében külön eljárásban vízjogi létesítési engedélyt kell a Felügyelőségtől kérni, rendeltetésszerű üzemeltetésük pedig jogerős vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. Zajvédelmi szempontból: A tervezett 67 szobás új szállodaszárny létesítése, 8 apartmanos épülettömb kialakítása, parkolók bővítése jelen eljárás tárgya. A számítások alapján a létesítmény zaj védelmi szempontú hatásterületén zajtól védendő létesítmény nem található, ezért kikötések előírása nem indokolt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálat során az Old Lake Golf Hotel átalakításának, új épületrész építésének, parkoló kialakításának, útszélesítésnek és az ehhez kapcsolódó mederrendezésnek a hatásait vizsgálták. A tárgyi ingatlant külterületi mezőgazdasági és erdőterület, különleges idegenforgalmi terület, valamint az Ml autópálya határolja. A legközelebbi lakóterület l km-re találhatók az építési területtől. Légszennyező hatással az építkezés során a tehergépjárművek és a munkagépek lesznek. A kipufogógázokra, illetve az építkezés okozta kiporzással kapcsolatban terjedésszámítást végeztek és megállapították, hogy a hatásterület a telekhatáron belül marad. Az üzemeltetés alatt a személygépkocsik, illetve szállítójárművek kipufogógázai okoznak légszennyezést. A közvetlen hatásterület a terület geometriai középpontjától 100 m sugarú körre, a közvetett hatásterü1ete a szállítási útvonalakra tehető. A bővítés során l db bejelentés köteles pontforrás létesül (348 kW teljesítményű, CTP Pasqualicchio CS 300 Marina típusú, pernyeleválasztó ciklonnal szerelt pellettüzelésű kürtője. Ezen kívül létesül még egy maximum 100 kW teljesítményű Buderus GB-162-100 típusú gázkazán. Felhívja a hatóság a figyelmet, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján légszennyező pontforrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. A létesített pontforrás engedély köteles, ezért külön eljárás keretei között levegőtisztaság-védelmi engedély iránti kérelmet kell benyújtani. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az építés során a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17. számú főcsoportba tartozó építési és bontási hulladékok, valamint az építkezésen dolgozók által termelt szilárd települési hulladékok keletkeznek. A kivitelezés során keletkező hulladékok eltávolítására és szabályszerű kezelésére a kivitelezőt kötelezik. A hulladékokat fizikai és kémiai tulajdonságainak megfelelő gyűjtő edényzetben tervezik gyűjteni, engedéllyel rendelkező kezelőnek adja tovább. A települési hulladékot közszolgáltató szállítja el hetente. A felhagyáshoz kapcsolódóan bontási hulladék keletkezésével kell számolni. Havária a létesítés, az üzemeltetés és a felhagyás során is előfordulhat, mely során veszélyes hulladékok keletkezhetnek. Az üzemelés alatt a következő nem veszélyes hulladékok keletkezése várható: EWC kódszám A hulladék megnevezése veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett 1501 10* csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok 150202* (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 1908 10* olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a
8
2001 26*
19 08 09-től olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től
Az üzemelés alatt a következő nem veszélyes hulladékok keletkezése várható: EWC kódszám A hulladék megnevezése olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj 19 08 09 keverék 2001 08 biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok 20 01 25 étolaj és zsír
A hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások fentiek alapján nincsenek vízminőségvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szempontokból nem szükséges. Az állásfoglalás kialakításánál az OKTVF tárgyi ügyben hozott 14/5829-18/2012. számú II. fokú végzésében foglaltak szerint járt el az elsőfokú hatóság, miszerint a Ket. 105. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolás köti. Ennek megfelelően a másodfokú hatóság döntését, rendelkezéseit és indokolását foglalta bele a műszaki szempontú koordinált állásfoglalásba.
Az elsőfokú hatóság a megismételt elsőfokú eljárásban is intézkedett rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt.
a tárgyban hatáskörrel
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 2012. évben lefolytatott alapeljárásban akkor különös illetékességgel rendelkező Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIX-R-092/00908-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat fenntartotta, az előzetes vizsgálati dokumentációhoz közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 219/2004.sz. (VII.21.) Korm. rendelet valamint a 78/2008.(IV.3.) Korm. rendeleten alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény - és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/854-3/2013. sz. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a Ket. 44. §-án valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. §-án alapul. A dokumentáció szerint a beruházás termőföldként nyilvántartott területeket is érint. A létesítés során betartandó konkrét talajvédelmi követelményeket a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséhez, illetve a beruházás létesítési engedélyezéséhez készített terveknek kell tartalmaznia. Amennyiben a termőföldet érintő létesítési engedély köteles beruházás esetében a beépített terület nagysága meghaladja a 400 m2-t, illetve létesítési engedély nélkül végezhető tevékenység esetében a felszínmegbontás meghaladja az 1000 m2-t, illetve felszínmegbontással járó vonalas létesítmények hossza meghaladja az 500 m-t, úgy az engedélyezési eljárás során a a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(VII.18.) FVM rendelet 2.sz. mellékletének 2.4. és 2.5. pontja szerint elkészített talajvédelmi terv szükséges. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Tatabányai Járási Földhivatal a 10038/2013. számú állásfoglalásában a rendelkező részi tájékoztatással szakhatósági hozzájárulást adott. Szakhatósági állásfoglalása a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény 7-8 §-án alapul. Tfvt.-n valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44.-45 §-án alapult. Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/16-6/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes
9 vizsgálati dokumentációhoz a rendelkező részi feltételekkel hozzájárult. A szakhatósági eljárása során a 393/2012.(XII.20.) Korm. rendelet 3.sz.melléklet 1. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgálta. A hivatal rendelkező részben tett kikötéseit az alábbiak alapján tette: A tárgyi beruházás a Hivatal nyilvántartása alapján a KÖH 50532 egyedi azonosítószámú régészeti lelőhelyeit érinti. Fentieken túlmenően az 1. sz. kikötést a hivatal a Kötv. 10. § alapján írta elő. A 2. sz. kikötésnél a Kötv. 22. § (2) bek. A) pontja rendelkezik a régészeti megfigyelésről. A hivatal a 3. sz. kikötést „A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bek. Alapján írta elő. A hivatal a 4. sz. kikötését a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról, és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet 18. § (1) bek. Alapján tette. A tárgyi beruházás munka a rendelkező részben foglaltak teljesítése mellett örökségvédelemi érdeket nem sért. Vértesszőlős Község Jegyzője 604-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi ügyben természetvédelmi szakhatósági hozzájárulást feltételek megállapítása nélkül adott. Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a VII-316-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a tárgyi ügyben természetvédelmi szakhatósági hozzájárulást a rendelkező részben foglalt feltételek megállapítása mellett adta meg. Hatósága hatáskörét a Ket.44.§-a, illetékességét a Ket.21.§ (1) bekezdés c) pontja állapítja meg. Döntését a Ket. 44.§ -a, valamint Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012. (I.30.) önkormányzati rendelet alapján hozta meg. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/7084-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában tárgyi ügyben hozzájáruló nyilatkozatot adott. Szakhatósági állásfoglalását a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésén biztosított hatáskörben eljárva a rendelet 2,§ (3) bekezdése és 2.számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével hozta meg. A hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások nincsenek vízminőségvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szempontokból nem szükséges. A hatóság tehát megállapította, hogy a tárgyi beruházás megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. § (2) ac) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. §-5. § szakaszai szerint folytatta le. A fellebbezési jog tekintetében a Ket. 98. és 99.§-án, a szolgáltatási díj fizetéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§(4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a Kr. 34.§-a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezet szabályozza. Győr, 2013.05.21. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
